Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Dunántúli dombság
Változatos (felosztása is…), átmeneti
Talajkörzetek alapján elkülönített tájtípusok
• 1– részben szubmediterrán hatás alatt álló, zárt erdejű, erdőgazdasági, bányászati és idegenforgalmi hasznosítású, közepesen tagolt középhegységi tájtípus;
• 2 – főleg szubatlanti hatás alatt álló, részben zárt erdejű, erősen tagolt, magasra kiemelt dombsági tájtípus;
• 3 – mérsékelten kontinentális, szubatlanti vagy szubmediterrán hatás alatt álló, erdő- és mezőgazdasági hasznosítású, közepesen tagolt dombsági tájtípus;
• 4 – kontinentális és szubatlanti hatás alatt álló, mezőgazdasági hasznosítású, gyengén tagolt dombsági tájtípus;
• 5 – differenciáltan szubatlanti, szubmediterrán és kontinentális hatás alatt álló, löszös kultúrmezőségű, erősen hullámos síksági tájtípus;
• 6 – szubatlanti és szubmediterrán hatás alatt álló, szélfújta homokkal fedett, mezőgazdasági hasznosítású síksági tájtípus;
• 7 – azonális, hidro- és szemihidromorf talajú, rét-legelő hasznosítású síksági tájtípus
Tájtípusai és tájai1. Futóhomokos hordalékkúpsíkságok
2. Ártéri síkságok
3. Önálló dombságok
4. Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok
• Balaton-medence
• Külső-Somogy
• Belső-Somogy
• Mecsek és
Tolna-Baranyai-dombvidék
• Balaton-medenceKis-Balaton-medence 2
Nagy-berek 2
Somogyi parti sík 2
Balaton
Balatoni riviéra
Tapolcai-medence
Keszthelyi riviéra
• Külső-SomogyNyugat-Külső-Somogy 3
Kelet-Külső-Somogy 3
Dél-Külső-Somogy 3
• Belső-SomogyMarcali-hát 3
Kelet-Belső-Somogy 1
Nyugat-Belső-Somogy 1
Közép-Dráva-völgy 2
1. Futóhomokos
hordalékkúpsíkságok
2. Ártéri síkságok
3. Önálló dombságok
4. Karbonátos kőzetekből
és homokkőből álló
alacsony középhegységek
az előterüket képező
eróziós és deráziós
völgyekkel tagolt
hegylábfelszínek,
dombságok
• Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék
Mecsek-vidék
Mecsek hegység 4
Baranyai-Hegyhát 4
Tolnai-dombság 3
Völgység
Tolnai-Hegyhát
Szekszárdi dombság
Baranyai-dombság
Pécsi-síkság
Geresdi-dombság 4
Villányi-hegység 4
Dél-Baranyai-dombság 4
Zselic 3
Észak-Zselic
Dél-Zselic
Dunántúl erózióbázisai
a pliocénban,
ill. az alsó- és középpleisztocénban
Futóhomokos hordalékkúpsíkságok(Kelet- és Nyugat-Belső Somogy)
• Pleisztocén: a Zala és a Tapolcai-medence felől érkező patakok akkumulálnak
• Würm: a Balaton, mint erózióbázis akkumulációt felváltja az eolikus felszínformálás
A pannóniai agyagos-homokos üledékre 5-8 m vastag futóhomok rakódott, néhol 1-3 m vastag lepelhomokká vékonyodott
A két kistájat kettéválasztja a Marcali-hát, ami D-en lealacsonyodik.
Kis reliefenergiájú terület ( csapadékosa homok kötöttebbkisebb homokformák).
Formái (görgetettebb a homok): szélbarázdák, garmadák, maradékgerincek, széllyukak, homokleplek.
A Dunántúli-dombság viszonylagos magasságkülönbség-térképe
(Belső-Somogy: átl.tszfm.: 173 m, Külső-Somogy: 186 m, Zselic: 211 m)
ÉNy-DK és rá merőleges szerkezeti vonalak határozzák meg süllyedések,
medencék
• Marcali-hát ( „önálló dombság”)
Legnyugatibb meridionális hát, 50 km hosszú, elkeskenyedik (10km …)
5-15 m vastag lösztakaró (hullóporból, ill. áthalmozott lejtőlöszből)
löszlepusztulási formák
É-on 200 m tszfm-ú meredek perem, D-en hosszan elnyúló lanka
Ny-i és K-i peremén vetődések lépcsős
Deráziós völgyek, vízmosások, csuszamlások
Belső-Somogy… további tájak
Közép-Dráva-völgy ( „ártéri síkság”)
Morotvákkal, elhagyott medrekkel tarkított, 1-4 km széles
É-on a futóhomokos térszíntől 10-20 m-es peremmel, ezt hármas
terasz tagolja
Kavics, homok, agyag kisebb bányák
Mérsékelten meleg és mérsékleten nedves
Belső-Somogy… éghajlata
Egyik legenyhébb telű
középtájunk
Évi átl.khőm.: 10°C
• Pleisztocén vége, futóhomokmozgás természetes mélyedések
+ bő csapadék sűrű vízhálózat (sok mesterséges meder)
• Állóvizekben gazdag (természetes: futóhomokos mélyedések,
mesterséges: tározó, halastó (M1)), pl.: Baláta-tó (1942, fűz és
égerláp)
• Talajvíz: 1-2, 6-10 m; rétegvíz: kö- és fe-miocén üledékekből
• Termálvízben gazdag,
alig hasznosított
(Csokonyavisonta,
Csisztapuszta,
Nagyatád, Barcs)
Belső-Somogy… vízrajza
Babócsa
• Csapadék növekedésével: gyertyános tölgyesek, kocsánytalan és
cseres tölgyesek tölgyelegyes és gyertyános bükkösök
• Nedves ártereken: tölgy-kőris-szil le.; széles völgyek: égerligetek,
fűzlápok
• Száraz homoki területeken: mészkerülő homokpusztai veg.
• Baláta-tó: nádasok, zsombéksásos reliktum
(békabuzogány, tóalma), tó körül hatalmas
égerláp, benne tőzegmoha foltok
Homokbuckáin borókás nyíresek
(Barcsi ősborókás)
• Erdőknek kedvező viszonyok, mégis 1/3!
Belső-Somogy… élővilág
Baláta-tó
Baláta-tó
– legnagyobb nevezetessége a
Magyarországon csak itt
található (és a Földön is csak
mintegy ötven helyen élő)
rovarfogó hínárnövény, az
Aldrovanda.
– A területen él Magyarország
ritka jégkori reliktum
kisemlőse, a csalitjáró pocok.
– A feketevipera
Magyarországon csak itt él.
• Csapadék növekedésével: nő a talajok átmosódása, kilúgzása
Külső-Somogyban mezőségi talajok, Ramann-féle barna erdőtalajok,
majd abet
Belső-Somogyban: homokosabb szövet+csapadék: uralkodó az
abet
• Marcali-hát: löszvályog, agyagos vályog
• Mélyebb területek: magas tj-víz nyers és humuszos öntéstj-ok
• Dráva-völgy: 2/3 részük mészmentes öntés réti és réti tj, előfordul
tőzeges láptalaj, kovárványképződés
Belső-Somogy… talajok
Kovárványcsíkok
Ártéri síkságok(Kis-Balaton-medence, Nagy-berek, Somogyi parti sík,
Kö-Dráva-völgy)
• Kis-Balaton-medence, Nagy-berek: egykor a Balaton része
Zala fenékpusztai kaptúrája = Castrum és Kis-Balaton mer.hátának
átvágása a folyó a Balaton felé fordult (szűrőfunkció…)
• Boglári- és fonyódi Vár-hegy bazalttufa kúpja
• Somogyi-parti-sík 2-4 km széles, berkeknél szélesebb
berkek közötti hátak meredek, alámosott É-i peremmel (10-70 m,
abrázió): szemesi, földvári, világos-aliga-kenesei „magaspartok”
• Berkek: futóhomokos térszínek, meridionális hátak közé
benyúlva
• Nagy-berek turzásokkal különül el
(elegyengetés…),
a Fonyódi-hegy megosztja
(Nagy-, és Ordai-berek)
Eltérő csapadékellátás
más körzet
Nyáron > 21°C (Somogyi-parti-
sík)
Ártéri síkságok - éghajlat
Balaton közelsége fűt-hűt
Dráva-völgy: D-i fekvés
Vízrajz
Kis-Balaton és Nagy-berek: csatornahálózat
ár- és belvízmentesítés, vízvédelem
(pl.: Nyugati-övcsatorna)
TalajokHidromorf talajok;
Tőzeg! (néhány dm – 8 m)
Élővilág
BaNP Kis-Balatoni tájegység:
nádas-zsombékos, fűz- rétlápok, égeres láperdők
Nagy-berek: Natúrpark lehet (fenntartható tájhasználat)
Duna-Dráva NP…
…a Balaton medence(Balaton, Balatoni-riviéra, Tapolcai-medence, Keszthelyi-riviéra)
A Veszprémi-fennsík és a
balatoni Riviéra
tömbszelvénye
Önálló dombságok(Marcali-hát, Külső-Somogy, Zselic, Tolnai-dombság)
• Pleisztocén: Dráva-menti, majd Felső-Kapos-Kalocsai süllyedék
meridionális vízfolyások, akkumulálnak
• Szerkezeti mozgások
meridionális völgyhálózat átalakul
aszimmetrikus kibillenések, dombsági peremeken lépcsős vet.
általános emelkedés fokozott völgyképződés (eróziós,
deráziós)
• Lösztakaró képződése (K felé vastagodó)
• Marcali-hát …
• Nyugat-Külső-Somogy: őrzi a meridionalitást 5-10 km
széles, 20-30 km hosszú hátak és völgyek, meredek É-i perem
(300 m): Boglári-, Karádi-, Balatonföldvári-hát
• Kelet-Külső-Somogy: újpleisztocén szerk-i mozgások
KÉK- NyDNy irányú, aszimmetrikus völgyek és hátak,
meredek, csuszamlásos É-i lejtők, D-i lankák
Balaton-Jaba közötti hát
Jaba-Kis-Koppány közti hát
Kis-Koppány-Koppány közötti hát
• Sió-Kapos menti löszfelszín, Dél-Külső-Somogyi löszfelszín: gyengén tagolt, löszfedte alacsony (130-170 m)
dombság
Külső-Somogy tájai és domborzata
Balatonakarattya, magaspart
• Zselic:
Közép-pleisztocén: az egykor meridionális völgyeket kiemelkedő Ny-
K-i vízválasztó osztja ketté, K-i részének fővölgyei is Ny-K-iek
É-Zselic: > 300 m, lépcsős keresztmetszetű mély völgyek tagolják, lm.
Hollófészek (358 m)
D-Zselic: akár 40 m-re is vastagodó lösztakaró lepusztulásformák
(Mecsek és Tolna-Baranyai-dombvidék)
• Tolnai-dombság:
Tolnai-hegyhát: Ny-i és É-i pereme kiemelt, tömegmozgásokkal lankásított töréslépcsőkkel
ÉNy-DK-i fővölgyek és féloldalasan kiemelt hegyhátak (ÉNy-i lejtőjük meredek, csuszamlásokkal és árkokkal tagolt)
Lösztakarója 20-50 m vastag is lehet változatos lepusztulásformák (löszmélyút, löszdolina, löszszakadék, löszpiramis)
Völgység: hasonlóképp Ny-i és ÉNy-i része kiemeltebb (250m), völgyekkel tagolt;
DK-i része lösszel fedett, széles völgyekkel tagolt Bonyhádi-medence
Szekszárdi-dombság:
A Sárköz síkjából töréslépcsőkkel emelkedik ki (300 m)
Mély völgyekkel sűrűn tagolt (tükrözi az óidei alaphegység szerkezetét), kiemelt és megbillent löszhátak (20-40m-es takaró) löszformák, deráziós völgyek, csuszamlások
Löszmélyút
Éghajlat
Mérsékelten meleg és mérsékelten nedves körzet, kivéve a Külső-Somogy K-i peremét
„Papírforma” (760600mm, 19502050 óra, 21°C, >-1°C)
Vízrajz
Vízfolyásaik Sió-Kapos/Dráva/Duna
Vastag lösztakaró jó vízáteresztő és tározó kiegyenlített vízjárás (kivéve kisebb patakokat, ereket, időszakos: T-Hh., Sz-d.)
nagy hordaléktartalom (híg iszap és sárfolyás)
gyors völgytalpi feltöltés árvízveszély
Tagolt felszín állóvizek többsége mesterséges, elgátolt (Pacsmagi-t.)
Talajvíz: 2-4m, löszhátakon >10m
Felsőpannon homokrétegekből: rétegvíz és hévíz (Igal, Dombóvár, Kaposvár, Tamási)
Talajok
• Tagolt felszín, változó csap.viszonyok sokféle…
- Kiemelt térszíneken abet
- Alacsonyabb helyeken, ill. K felé: barnaföld, cszj bet,
- Legkeletebbre: mészlepedékes cszj. is megjelenhet
- Völgytalpakon öntés réti talaj a leggyakoribb, és más vízhatású tj-ok
- Talajerózió (erősen tagolt, erdőtakaróját vesztett, lösszel fedett)
földes kopárok, lejtőhordalék talajok
Növényzet
Illír és pannon flóratartomány
Zselic, Marcali-hát csapadékos tetőin: illír bükkösök
K, ÉK felé: illír gyertyánosok, cseres-tölgyesek
Külső-Somogy K-i peremén: szubmediterrán molyhos tölgyesek és
bokorerdők, tatárjuharos lösztölgyesek
Zselici TK
Mecsek és Tolna-Baranyai dombvidék
Karbonátos kőzetekből és homokkőből álló alacsony középhegységek az előterüket
képező eróziós és deráziós völgyekkel tagolt hegylábfelszínek, dombságok
Mecsek- és Villányi-hg. + hegylábfelszíneik:
Baranyai-Hegyhát, Dél-Baranyai-, Geresdi- dombság
Aljzat: többszörösen átkristályosodott kőzetek (pala, gneisz, gránit), felszínen csak a Mórágyi-dombságon
Mecsek: kőzetei DNy-ról ÉK felé fiatalodnak, egykori Tethys ÉNy-i peremén halmozódtak fel:
Ny-i Mecsek: DNy-i részen: permi hkő
K, ÉK: triász képz. (Jakab-hegyi kongl. és hkő)
kö-triász: sötét színű mészkövek (Lapisi, Zuhányi mkő)
fe-triász: homokkő (Karolinavölgyi hkő)
Mórágyi Migmatit komplexum, Mórágyi gránit feltárása
(utolsó metamorfózisa 300-350 millió éve)
Perm: ÉNy-ról folyóvízi és
sóstavi üledék, félsivatagi
égh.
vörös, szürke, zöld hkő
Triász: elején szintén sivatagi
égh. vörös hkő és
kavicsos ül., + kovás
kötőanyag
„Jakabhegyi hkő”
K-i Mecsek: jura és kréta időszaki képződmények:
karbonátos üledékek (márga, mkő, hkő)
jura eleji feketeszén
kréta eleji párnalávák
Tethys bezárul kréta végére kialakul a hegység pikkelyes, gyűrt szerkezete = kiemelkedés (geomorfológiai inverzió)
lepusztulás (a-miocénig) Mecsek legfelső lepusztulási felszíne (pl. Misina, Zengő)
Pannon-beltó középső és hegységperemi területekre miocén üledékek
abráziós és pedimentációs hegylábfelszín-képződés
Pleisztocén: kiemelkedés lépcsősen mélyülő völgyel szabdalják fel + Ny-i Mecsekben karsztosodás (triász mkövön)
Periglaciális folyamatok, csuszamlások, eróziós-deráziós völgyi felszabdalódás, lösztakaró felhalmozódása
Jura mészkövön kialakult „Ferde vízesés” az Óbányai-völgyben
Domborzat
• Mecsek: D-ről meredek peremmel, É felé lankásabb
Ny-i Mecsek: Ny-K irányú sasbércek (Tubes 611 m)
Alacsony karsztfennsíkok (Abaligeti, Orfűi-, Melegmányi-k.)
K-i Mecsek: sugaras sasbércek, kp.: Zengő (680 m)
Középső-Mecsek: 400 m-es plató
• Villányi-hg.: keskeny vonulat Ny-K-i irányban
(szerkezetileg hozzá: Beremendi rög)
pikkelyes szerkezetű mészkőrétegek
karrmezők, számos barlang, bánya (Szársomlyó)
Templom-hegy: TT, triász és jura mészkövek,
>150 ammnitesz-faj…
Hegységelőtéri dombságok
• Baranyai-Hegyhát (M):
250-300 m, miocén andezit és agyagos-homokos üledék
csuszamlások, + bányászat (Komló)
• Dél-Baranyai-d (Bd):
Ny-i részén óidei képződményen néhol közvetlenül lösz K-en vastag pannon rétegek
DNy-i részén sűrű, ÉD irányú völgyek, K-en már ÉNy-DK
• Pécsi-síkság (Bd):
Pleisztocén 2. felében süllyedt be jelenkori hordalék
• Geresdi-d. (Bd):
Metamorf kőzetei (karbon gránit és kr-os palák) É-i perem felszabdalt meredek lejtőin fsz-re kerülnek,
D-i felén széles völgyközi hátak
Mérsékelten meleg és mérsékleten nedves
(kivéve a Mecsek lm. tetőit)
Éghajlat
A Mecsek
csapadékválasztó
800/680 mm
<2050 óra csak a
Baranyai-Hegyháton
Vízrajz
Vízfolyások Dráva, Duna; Sok mesterséges állóvíz (Orfűi-tó)
Karsztforrások vízbázis! (üdülőtelepek, meddőhányók… )
Dombsági tájakon tjvízkészlet, Pécsi-med.: 0-4m, nitrátosodás!!
Talajok
Baranyai-d.: barnaföld (jó termőképességű),
D, DK-i peremen mészlepedékes cszj. Is
Mecsek, Baranyai-Hh.: csapadékosabb abet
perm hkövön podzolos bet, mkövön rendzina
Energiahordozók
Kővágószőlős, uránbánya zagytározói
Növényzet
Pannóniai és illír jellegű cs-t magasabban illír gy-t és bükkös
K-i peremen tatárjuharos lösztölgyesek
Magas tjvízszintű helyeken…, mkövön…, hkövön…
Mecsek: szubmediterrán hatás!! K-Mecsek
TK, illír elemek (szelídgesztenye, bánáti
bazsarózsa, stb.)
Villányi-hg.: illír flóratartomány!
Erdők és szántók aránya: Mecsek: 60%,
D-Baranyai-d.: 5-15%
Szőlők aránya: Villány 28%