Upload
others
View
0
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
DR
. BO
BU
LA
ID
A
A S
UM
ÍR – M
AG
YA
R R
O-
KO
NS
ÁG
Editor E
sdaB
uenos Aires, 1982
2 Copyright by: P
rof. Francisco J. Jos B
adinyB
uenos Aires – A
rgentina
E könyv m
egjelenését RÁ
CZ
ED
UA
RD
SÁ
ND
OR
anyagi támo-
gatása tette lehetővé, amelyért s kiadó ezúton m
ond hálás köszö-netet.
Hecho el depósito que establece la ley 11.723
PR
INT
ED
IN A
RE
GN
TIN
A – IM
PR
ES
SO
EN
AR
GE
NT
INA
Se term
inó de imprim
er el día 29 de mayo de 1982 en la Im
prentaH
EL
VE
TIA
, Vicente L
épez 883, Quilm
es, Prov. de B
uenos Aires
Az első kiadás: „A
Sum
ér-Magyar R
okonság Kérdése” cí-
men, 1960-ban
A m
ásodik kiadás, 1982-ben: „A S
umir-M
agyar Rokonság”
címm
el.(A
2.
kiadásban elhagytuk
a „kérdése”
szót a
címből.
Ugyanis az elm
últ idő alatt bizonyítást nyert, a sumir-m
agyarnyelv és zene (dallam
) azonossága, tehát ez ma bizonyított való-
ság és nem kérdés többé.
Másik változtatás; a cím
és könyv szövegében Dr. V
argaZ
sigmond és D
r. Bobula Ida által használt „sum
ír” népnevet ál-landósítottuk és nem
az 1. kiadás szerinti „sumér"-t.)
„C
sak törpe nép felejthet ős nagyságot.C
sak elfajult kor hős elődöket;A
lelkes eljár ősei sírlakáhozS gyújt régi fénynél új szövétneket.S ha a jelennek halványul sugára:
A régi fény ragyogjon fel honára!"
Garay János
ELŐ
SZ
Ó A
MÁ
SO
DIK
KIA
DÁ
SH
OZ
Bobula
Ida egyike
a nem
zetközileg elism
ert legkiválóbb
sumirológusoknak. E
gyetemi éveit B
udapesten kitűnő eredmény-
nyel végezte el. Doktori értekezésének tárgya: „A
Magyar Ő
stör-ténelem
” és a közel keleti nyelvekkel kapcsolatos kutatások vol-tak. A
z első nő volt Magyarországon, aki történelem
ből magánta-
nári képesítést nyert. Már negyven évvel ezelőtt felfigyelt D
r.V
arga Zsigm
ond debreceni egyetemi tanár, hittörténész hatalm
asm
unkájára, aki „Ötezer év távolából” c. m
űvében megírta a sum
írnyelvvita történetét, a nem
zet-közi tudósok közötti hosszú harcrészletes elem
zését, a sumír nyelvtannak a m
agyarral való egye-zését és a sum
ír-magyar rokonság fennállásának az elm
életét iga-zolta. K
önyvét a Magyar T
udományos A
kadémia 1942-ben nagy-
díjjal jutalmazta. A
sumír-m
agyar rokonság kérdésében azonbannem
döntött, mert a két nyelv közötti nyelvtani egyezéseket akkor
még nem
támasztotta alá elég nagy sum
ír szótári anyag.B
obula Ida 1946-ban az Egyesült Á
llamokba kerülve, fárad-
hatatlan munkával, „rossz csillagok alatt”, hihetetlen nehéz kö-
rülmények között, különböző nem
zetek könyvtáraiban és múze-
umaiban
kutatva, az
Akadém
ia által
hiányolt sum
ír szókincs
megkeresésére, a legújabb kutatások eredm
ényével kibővült, –külföldi tudósok által összeállított – szótári anyag bem
utatásárahelyezte a hangsúlyt és több száz példán m
utatta be és védte meg
az 1951-ben megjelent „S
umerian A
ffiliations...” c. munkájában a
sumír-m
agyar rokonság elméletének a helyességét.
4 Ebben
a művében
felsorolta és
bebizonyította a
sumír-
magyar szavak fonetikai, tartalm
i és értelmi m
egegyezésén, meg-
felelésén kívül a sumír szobrokról, képekről, ásatási leletekről
megállapított lényeges m
itológiai és kulturformák egyezését, – a
társadalmi
intézményeinek
feltűnő, sőt
legtöbb esetben
teljesm
egegyezését... Bebizonyította, hogy a sum
ír magyar rokonság
nemcsak a nyelv terén létezik, hanem
vitathatatlan nyomai van-
nak a mai m
agyar élet minden vonatkozásában is.
Ez a könyv az egész világ szakirodalm
ában roppant nagyfeltűnést és érdeklődést keltett. É
rthetően, mert eddig alig tudtak
arról, hogy létezik Európában egy kis tízm
illiós ország, amit a
világháborúk utáni békék ésszerűtlen következményeként felda-
raboltak s akinek földjét, lakósságát a környező országok közöttszétosztották, – és m
ost kiderül, hogy ennek a szegény szomorú
országnak a népe, a világ legrégibb kultúrájú, legnagyobb mű-
veltségű népének, a sumír népnek a legközelebbi rokona és az
egész földön elterjedt kultúrájának és nyelvének az örököse.K
önyvének megjelenése után szám
os nagyobb tanulmánya,
cikke jelent meg, újságokban, tudom
ányos közlönyökben és fo-lyóiratokban. A
z 1950–60-as évek során megjelent m
unkáit ösz-szefogva, a B
uenos Aires-i 1961-ben „A
Sum
ér-Magyar rokonság
kérdése” címen adta ki. E
zzel a könyvvel indult meg az egész vi-
lágon a sumír-m
agyar rokonság iránti mind szélesebb-körű és
mind nagyobb hullám
okat verő érdeklődés. Ezek a könyvek in-
dították el hódító útjukra a Magyarországon délibábosnak kigú-
nyolt, lekicsinyelt, letagadott (de a megcáfolni sohasem
tudott)sum
ír-magyar rokonság ügyét.
Bobula Idának higgadt, tudom
ányos érvelése, világos okfej-tése, valam
int az óhazai hivatalos illetékesek megalapozatlan, el-
lenszenves magatartása arra bírta rá a külföldön élő em
igráns ma-
gyar nyelv – és történet-tudósokat, egyetemi tanárokat és am
atő-röket, hogy kom
olyan foglalkozzanak ezzel a magyarság szám
árarendkívül nagyjelentőségű kérdéssel. A
z azóta eltelt három évti-
zed óta megjelent könyvek, tudom
ányos munkák és újabb felfe-
dezések mind csak m
egerősítették, igazolták Bobula Ida elm
életétés bizonyítékainak helyességét.
Az élet nem
áll meg. E
gy népet, amely m
egőrzi nyelvét, hitetés öntudat, – nem
lehet megsem
misíteni, eltem
etni.
5
A
tudásvágynak a
felkeltése, eredetünknek
kinyomozása,
anyanyelvünknek ápolása, kulturális értékeinknek megőrzése: a
„tudásnépének” öröksége és feladata! Az önm
űvelés ösztönzése, am
agyar őshaza életének, történelmének és eredetének K
áldeától aK
árpátokig terjedő vándorútjának felderítése nemcsak az igazság
bebizonyításának a
kérdése, hanem
elválaszthatatlan
az egész
nemzet-tudat ép fejlődésétől és a szebb jövőbe vetett rem
énysé-gétől.E
zek a gondolatok, megállapítások, igazságok m
ind bennevannak e könyv L
EL
KÉ
BE
N, a sorok között és kisugároznak
minden oldalról. E
zért határozta el a Kiadó, hogy a nem
rég el-hunyt B
obu
la Ida egész élete m
un
kásságán
ak, áld
ott emlék
é-n
ek m
egbecsü
lésére és tiszteletére megjelenteti e m
ásodik ki-adást.
Dr. O
láh Béla
––oOo––
A K
IAD
Ó – A
Z E
LŐ
SZ
ÓH
OZ
.
Dr. O
láh Bélát kértük fel e könyv bevezető sorainak m
egírá-sára azért, m
ert Ő D
r. Bobula Idának egyetem
ista társa volt és egyélet tiszta barátsága volt közöttük. N
evezhetjük tehát Öt B
obulaIda legjobb ism
erőjének és legjobb barátjának is.A
nnak bizonyságára, hogy Dr. B
obula Ida mennyire szívén
viselte ennek a könyvnek megjelenését és m
ennyire ragaszkodottahhoz, hogy a könyv m
inden sora az ő szellemi term
ékét vigye –közöljük itt B
obula Ida azon kézírását, amellyel bizonyítjuk, hogy
az első kiadásban található azon fejezetet -- melynek cím
e a „KI-
AD
Ó U
TÓ
SZ
AV
A” – saját-kezüleg írta m
eg és ragaszkodott ah-hoz, hogy m
ég ez is az Ő kívánsága és írása szerint szerepeljen a
könyvben.Így szándékozunk m
ég jobban megbecsülni m
indazt a Ma-
gyar Igazságot, amit – D
r. Bobula Ida kutatásának gyönysze-
meiként – m
egint átadunk az olvasónak. P
RO
F. B
AD
INY
JÓS
FE
RE
NC
TAR
TAL
OM
JE
GY
ZÉ
K
ELŐ
SZ
Ó A
MÁ
SO
DIK
KIA
DÁ
SHO
Z.......................................3
A K
IAD
Ó – A
Z E
LŐ
SZ
ÓH
OZ
....................................................5
TA
RT
AL
OM
JEG
YZ
ÉK
..............................................................6
I. ŐS
TÖ
RT
ÉN
ET
DIÓ
HÉ
JBA
N.................................................9
II. SUM
ÍR M
AG
YA
R N
YE
LV
RO
KO
NSÁ
G...........................13
Testrészek nevei:...................................................................19
Rokonsági nevek:..................................................................20
Állatnevek:............................................................................21
Igék.......................................................................................21
Jelzők....................................................................................21
Földm
ívelés műszavai:
.........................................................23K
ertészkedés műszavai:........................................................23
Bányászat m
űszavai:.............................................................23É
pítés műszavai:...................................................................24
Ipari műszavak:....................................................................24
III. SZ
ÓE
GY
EZ
TE
TÉ
SE
K........................................................31
I. FŐN
ÉV
KÉ
PZ
ÉS
:..................................................................32Ö
sszetett sumír főnevek:.......................................................32
II. IGE
KÉ
PZ
ÉS
.........................................................................32III. H
AN
GT
AN
I ÁT
VÁ
LT
OZ
ÁSO
K.......................................34
A) S
ZÓ
JEG
YÉ
K.......................................................................36
a) A vallással kapcsolatos szavak:........................................36
a) a "MÁ
GU
S"-kultusz szavak..............................................36
c) As égi fények:....................................................................36
d) EL
EM
EK
:.........................................................................37e) A
természetre vonatkozók:................................................37
f) SZÁ
MO
K:..........................................................................37
g) CSA
LÁ
DT
AG
OK
:.............................................................37h) T
EST
RÉ
SZE
K:
.................................................................38i) É
TK
EZ
ÉSSE
L KA
PC
SOLA
TOS SZA
VA
K:........................38
j) RU
HÁ
ZA
T:........................................................................38k) Á
LL
AT
OK
:........................................................................38
7
l) MU
NK
ASZ
AV
AK
:............................................................39m
) IGÉ
K:..............................................................................39
n) JEL
ZŐ
K:..........................................................................39
o) KU
LT
ÚR
SZAV
AK
:..........................................................40p) T
ÁR
SASÁ
GI SZA
VA
K:.....................................................40
q) A T
ÖR
VÉ
NY
KE
ZÉ
S SZA
VA
I:..........................................40
r) HÁ
BO
RÚ
..........................................................................40s) T
ÖR
TÉ
NE
LM
I NE
VE
K:...................................................41
t) FÖ
LD
RA
JZI NE
VE
K:.......................................................41
B) S
ZÓ
JEG
YZ
ÉK
.....................................................................41A
hangtani fejlődés esetei:....................................................41C
) SZ
ÓJE
GY
ÉK
.......................................................................43a) SY
NO
NY
MO
K..................................................................43
b) SYN
ON
YM
CSO
PO
RTO
K:...............................................44
c) SZÓ
-PÁ
RO
K – IK
ER
SZA
VA
K..........................................46
d) EL
LE
NT
ÉT
ES É
RT
EL
MŰ
SZA
VA
K:...............................47
IV. K
ÖL
CS
ÖN
ÖZ
TÜ
K, V
AG
Y Ö
RÖ
KÖ
LT
ÜK
?...................49
SZ
ÓJE
GY
ZÉ
K..........................................................................54
V. A
MA
GY
AR
ŐSV
AL
LÁ
S IS
TE
NA
SS
ZO
NY
A...................62
VI. A
NY
EL
VR
OK
ON
SÁ
G T
ÖR
TÉ
NE
LM
I HÁ
TT
ER
E.......73
MÁ
GU
SOK
: OSZ
TÁ
LY
VA
GY
NE
MZ
ET
SÉ
G...?
................77A
MÁ
GU
SOK
VÁ
ND
OR
LÁ
SA..............................................79
MA
GY
AR
VÁ
ND
OR
LÁ
SO
K..................................................92
MA
GY
AR
OK
MA
GY
AR
OR
SZ
ÁG
BA
N................................97
VII. Ü
ZE
NE
T, R
ÉG
I KÖ
NY
VBŐ
L........................................104
A K
IAD
Ó U
TÓ
SZ
AV
A............................................................106
Dr. B
OB
UL
A ID
A, kiadásunkban m
ásodszor megjelenő és a
sumér-m
agyar rokonságot bizonyító könyvének tartalmára vonat-
kozólag, a római Institutum
Biblicum
néhai igazgatójának, P.
AN
TO
N D
EIM
EL
S. J.-nek a Sum
erisches Lexicon szerzőjének,
Dr. B
obula Idához intézett leveléből közöljük az alábbiakat:R
óma, '5. Jan. 1953.
„...Ihr B
uch habe ich mehrere M
ale sorg-fältig durch-studier... Ich habe nicht die geringste Schw
ierigkeit eineV
erwandschaft des U
ngarischen mit dem
Sumerischen
anzu-nehmen."
vagyis magyarul:
„...a legkisebb aggályom
sincs a magyar-sum
ér rokon-ság elfogadására."
I. ŐS
TÖ
RT
ÉN
ET
DIÓ
HÉ
JBA
N
A m
últ század emberei égő kíváncsisággal keresték a felele-
tet arra a kérdésre, hogy a világ melyik pontján alakult ki az első
emberi kultúra? S
ok meddő spekuláció után a kom
oly tudomány
félretette a kérdést és az ma is nyitva áll.
Az utóbbi évtizedek em
bertani és régészeti felfedezései, kü-lönösen a K
áspi tó déli partján kiásott Hotu barlang jégkori kultú-
remberei, de a K
aukázustól délre, Észak-M
ezopotámiában felde-
rített ősi, legrégibb földmívelő falu-települések i.5 alapossá teszik
azt a feltevést, hogy emberi kultúra először N
yugat-Ázsiában ke-
letkezett, pontosabban az Eufrates folyó forrásvidéke körül, azon
az aránylag
kis földterületen,
amelyről
folyóvizek indulnak
aF
öldközi tenger, a Perzsa öböl, a F
ekete tenger és a Káspi tó felé.
Valószínű, hogy ezek a viziútak és a rajtuk kifejlődött közlekedés
tettek lehetővé olyan kultúrfejlődést, amelyre m
ásutt nem volt
példa. Különböző em
bercsoportok egyesíthették ismereteiket és
kialakulhatott az első, őskaukázusi kultúra. A kultúra kedvező
életfeltételeket terem
tett, az
őskaukázusiak szaporodtak
ésviziútaikon rajokat bocsátottak a négy tenger és a négy égtáj felé.A
z ókori történelem káosza értelm
es renddé válik, ha felismerjük,
hogy az őskaukázusi, messze hajózó és kocsizó kultúra éppúgy
rányomta bélyegét az egész ism
ert világra, ahogy korunkban be-folyásolja az egész világot az E
urópában kialakult civilizáció.A
z őskaukázusiak egyik raja bocsátkozott le az Eufrátes vo-
nalán Dél-M
ezopotámiába, ahol m
ás, rokon. el- és vissza- vándo-rolt törzsekkel egyesülve m
egteremtették a sum
érnak nevezettm
agas kultúrát, azt amelynek ékírásos jeleivel kezdődik az írott
forrásokra támaszkodó történelem
.K
öztudomású, hogy a legrégibb sum
ír leletek és a legrégibbegyiptom
i leletek két egymáshoz igen közelálló kultúráról beszél-
nek: természetes a feltevés, hogy a N
ilusvölgy első civilizálói isegy kaukázusi raj tagjai voltak. L
eváltak az ősnépről és délrevándoroltak rajok, am
elyeknek utódait „chámita” és „sém
ita” né-peknek nevezte a későbbi kor. – K
elet-nyugati irányban terjesz-kedtek a lassan differenciálódó jáfetiták.
10 A legősibb és legvédettebb hegyi poziciókban tartotta m
agátaz őskaukázusiak derékhada, az uralkodó réteg, a konzervatívelem
, mely nem
vándorolt semerre. M
ai ismerete-im
mel úgy lá-
tom, hogy ez az elem
tartotta megszállva É
szak-Mezopotám
iát ésterjeszkedett nyugatra a T
aurus, keletre a Zagros hegyei irányába.
Az orm
okat sumírul U
R és A
R szavakkal nevezték – a vidék
legmagasabb hegye az A
RA
RÁ
T volt. S
umírul U
RI-K
I-nek (KI
`hely') hívták Észak-M
ezopotámiát, a hegy-vidéket. A
zt a népet,am
ely itt lakott és külön dialektust beszélt, az ókorban AZ
vagyA
R vagy S
A (hangátvetés) népnek hívták és tekintélyére m
utat,hogy valószínűleg róluk nevezték el Á
zsiát és hogy később a fel-cseperedő perzsa uralkodók hevesen erősítgették, hogy ők valódiA
RIA
-k (Dárius sziklafelirata.)
Valószínű, hogy az A
R hegyi ősnép volt a bányászat és
fémművesség első gyakorlója; a fém
ekből készített fegy-verekbiztosították uralkodó helyzetét. A
z állati szarv neve sumérul S
Ivolt. A
fémből „készült” (A
G) m
esterséges szúró eszköz SIA
G`szeg', szigony. A
kik ilyet készítenek: SI-A
G--T
U >
scythák,szittyák.
(Székely
<
SI-A
G-L
U
fegyveres, dárdás
ember).
Aszkíták eredetét is sok évtizeden át vitatta a tudom
ány. A kérdést
nemrég eldöntötték a Z
agros hegységben feltárt ős-szittya arany-kincsek. A
szkíta művészetnek kétségtelenül legrégiebbi és vitat-
hatatlanul jellegzetes darabjai kerültek elő ezen a Kaukázustól
délre eső területen: minden m
ás szkíta lelet későbbi időből való,m
int ezek a Kr.e. X
VII. században a földbe rejtett kincsek. V
aló-színű, hogy az asszírok hatalm
a szorította ki ősi erdeiből az ős-szkíta
népet, m
elytől az
asszír eltanulta
a fém
művességet
ésam
elyet legyőzött a szervezett katonai egyeduralom irgalm
atlanerejével. A
szittyák felhúzódtak a Kaukázusba, m
ajd onnan le-szálltak az északi oldalon és a következő évezred folyam
án el-özönlötték és civilizálták N
yugat-Ázsiát.
Kétségtelennek látszik, hogy az ős-szittya bányásznép igen
korán küldött gyarmatosító rajokat a F
ekete tengeren át, fel a Du-
na vonalán. A bronzkor em
bere nem hagyott írott em
léket Ma-
gyarország földjén, de hagyott olyan bronz fokosokat és ékszere-ket, m
elyeknek mása M
ezopotámiában került elő és sehol m
ásutt.M
agyarországon, bronzkori, sírban találtak olyan kagylót, melyet
feltétlenül a Vörös tenger partjáról hoztak, m
ert csak ott terem.
11
Nem
lehetetlen, hogy őskori földvárainkat, a titkos eredetű nagycsatornam
űveket (Csörsz árka, stb.) m
ezopotámiai szakem
berek,m
érnökök ásatták. Mindezekre világot fog deríteni a következő
évszázad régészete. Mi m
ég csak sejthetjük, hogy az első gyar-m
atosítóknak vissza kellett vonulniok, de egy tudós csoport, am
águs papok testülete m
egőrizte egy csodálatosan napfényes,
hegyövezte, édesvízben „gazdag medence ragyogó em
lékét és azapák tovább adták a fiaknak a hagyom
ányt mondva: „ha elég erő-
sek lesztek, foglaljátok vissza!”V
ilágok változtak, birodalmak ütköztek, fogyott és veszett a
szittyák nagyszerű népe, egyik raj a másik után m
orzsolódott fel anépvándorlás zivatarában. H
anem egy rajt, – talán a legősibb ha-
gyományok
legszívósabb hordozóit,
– egyszer
csak nem
zettészervezett egy nagy tehetségű család: az Á
rpád vezéré. A kis
nemzethez csatlakoztak a rokon törzsek és az, elindulván N
yugatfelé, a K
r. u. 9. században átkelt n, vereckei hágón és krónikáinkszerint „S
cythiából másodszor kijövén” újra birtokba vette ősei
földjét.
12
II. SU
MÍR
MA
GY
AR
NY
ELV
RO
KO
NS
ÁG
Mikor a m
últ század közepe táján kezdtek előkerülni a mezo-
potámiai rom
halmok alól az em
beriség első írott emlékei, a cse-
réptáblákra rótt, ékírásos, sőt képírásos szövegek, a szakértőkham
arosan észrevették, hogy azok az asszir�babiloni szövegek-
kel ellentétben, nem sém
ita szerkezetű nyelven íródtak. Az „írás-
feltalálók nyelve”, ahogy kezdetben jelölték, agglutináló szerke-zetűnek bizonyult. A
z úttörő orientalisták, Oppert, R
awlinson,
Sayce ős-szittya, ősturáni nyelvről beszéltek; a zseniális francia
tudós, Lenorm
ant, határozottan hirdette, hogy az „írásfeltalálóknyelve”, am
it ő akkádnak nevezett, a magyarhoz áll legközelebb.
Ez az ős�
nyelv – írta Lenorm
ant – lesz a turáni nyelvek közösm
agyarázója; ugyanaz, ami a szanszkrit az indoeurópai család-
ban!Lenorm
ant és a hozzá hasonló pártatlan, elfogulatlan valóditudósok m
egállapították, hogy az írást az a turáni nép találta fel,m
elyet Lenorm
ant akkádnak, mások sum
írnak neveztek el és eztkétségtelenül bizonyítja az ékírásuk rendszere. Á
m ez a m
egálla-pítás világszerte m
egdöbbentette és kellemetlenül érintette azokat
az egyetemi tanárokat és egyéb tudom
ányos pozíciókat élvezőegyéneket, akikben a faji gőg és hiúság erősebb volt, m
int azigazság szeretete.
Tudnivaló, hogy a m
últ században világszerte azt hirdették atanárok a fiatalságnak, hogy nem
csak a fehér ember áll m
indentekintetben a színesek felett, hanem
a fehér fajon belül is rangkü-lönbségek vannak: a legalsó fokon állnak a turáni „hordák”. E
tanszerint a turániak, akik között a törököt, finnt és a m
agyart is fel-sorolták, soha sem
mit nem
alkottak, csak romboltak és raboltak.
Nem
a legrosszabb, de jellegzetes amerikai tankönyv például
P.
V.
N.
Myers
1882-ben N
ew
Yorkban
megjelent
Ancient
History-ja (H
arper & B
ros). Ez is hasonló tenden-ciájú. A
fejeze-tek cím
ei mint: „T
he Turanian T
ribes; The S
emitic N
ations, The
Aryan F
amily” – m
ár elárulják a szerző elfogult pártállását és ér-zelm
eit.
14 De m
eg is mondja: „T
he Turanians have never evinced any
aptitude for the arts and sciences or love for the higher walks of
culture” (p. 3). Term
észetesen minden igaz szeretete az árjáké. –
Az ilyen elfogult faji önszeretet és versengő, öm
lengő árja öndi-cséret köreit zavarta egy turáni őskultúra felfedezése.
Kényelm
etlenül feszengtek a hiúságukban sértett teuton tu-dósok és visszhangozták érzelm
eiket egyes heves franciák, érzel-m
eik hevében megfeledkezve a kötelezőnek vallott tudom
ányosobjektivitás látszatainak fenntartásáról is. N
émelyek (pl. B
abelonés a későbbi A
ntran), vigyázatlanul kimondták, hogy m
it kerülgeta többi is: „nem
engedhetjük át a sumír dicsőséget m
ásnak. Ez
csak az indoeurópai fajé lehet, – különösen nem adhatjuk át ezt a
fehér emberek legutolsó kategóriájának, a m
egvetett turániak-nak”.C
sakhogy a nyelvészet akkor elfogadott szabályai szerint, asum
ír-indoeurópai rokonságot soha nem sikerült bebizonyítani.
A bajban lévő árják segítségére jött a sém
ita Halévy, aki B
u-karestből P
árizsba tette át székhelyét és hosszú életén, hosszú tu-dom
ányos pályáján végig hevesen cáfolta, tagadta azt, hogy am
ezopotámiai ősnyelv „turáni” lett volna. M
ezopotámiában sze-
rinte soha sem volt m
ás, mint sém
ita kultúra. Halévy azt hirdette,
hogy sumír nép nem
is létezett, amit sum
ír (vagy akkád) nyelvnekhívnak, csak sém
ita papok mesterséges, titkos nyelve. H
alévyneknagy sikere volt. L
enormanttal szem
ben felül maradt, nem
mintha
igaza lett volna, de azért, mert ő 90 éves koráig élt és L
enormant
meghalt 45 éves korában. A
mezopotám
iai kultúra sémi jellegé-
nek elfogadása általában nem ütközött érzelm
i nehézségekbe, báregyes nyugati tudósok óvást em
eltek. Ezek közt volt az angol
Sayce, aki gúnyosan írta, hogy : »az em
beriség hozzászokott ah-hoz a gondolathoz, hogy Á
dám zsidó volt és ettől nem
akar tágí-tani."A
Magyar T
udományos ,A
kadémiának G
oldzieher Ignác je-lentette, hogy H
alévynek ad a világ igazat: a sumír-m
agyar ro-konság keresése absurdum
és eltiltandó.A
m
agyar tudom
ány ezt
a javaslatot
elfogadta. M
indensum
ír-magyar kutatás tudom
ányos anathema alá vétetett. S
zinteazt kell hinni, hogy egy m
agasabb hatalom, – am
elynek gondola-tai nem
a mi gondolataink, – következetesen nem
engedte, hogy
15
akkor kiderüljön az igazság. Lenorm
ant meghalt fiatalon, S
ayceeljött M
agyarországra, hogy megtanuljon m
agyarul a sumír nyelv
miatt, azonban napok alatt súlyos betegséget kapott és vissza
kellett utaznia.A
magyar tanárok féltették a tudom
ányos jóhírüket. Csak a
féllaikus Galgóczy János folytatta sum
ír tanulmányait. E
gy lelkes,de teljesen laikus újságíró, S
omogyi E
de írt mérges könyvet, kö-
vetelve az igazság feltárását és egy elszánt debreceni theológusprofesszor, V
arga Zsigm
ond állta a gúnyt, kisebbítést, fitymálást
– és hirdette kevésszámú diákjainak a sum
ír-ural-altáji rokonsá-got.E
nek a elméletnek utolsó szívós nyugati védője a ném
etH
omm
el volt, akinek munkája bizonyítja hogy m
inden faj kiter-m
eli a nyílt és burkolt soviniszták serege mellett a tárgyilagos tu-
dóst is (Hom
mel a sum
ír nyelv legközelebbi rokonának és utódá-nak a törököt tartotta, m
agyarul sajnos nem tudott.)
Teltek az évek. A
nyugati tudósok többsége rájött, hogyH
alévy elmélete tarthatatlan. L
assan be kellett ezt látniok Halévy
sémita követőinek és rajongóinak is. Á
rja és semita tudósok m
eg-egyeztek a nagy „ignoram
us"-ban. – A sum
ír egyedül áll, nincsrokona, nem
is szabad keresni a rokonságot!H
anem az ásatásokat folytatták. S
ir Leonard W
oolley kiásta abibliai U
r Chaldeorum
várost, és ez sumír város volt. R
engetegcseréptábla ontotta a nyelvészeti anyagot. – G
lossáriumok ké-
szültek, köztük a római Institutum
Biblicum
, nagy, 6 kötetes„Sum
erisches Lexicon"-ja, kb. 4000 sum
ír aló megfejtésével. E
n-nek alapján újra fel lehetett tenni a kérdést: igazuk volt-e O
ppert-nek, L
enormantnak? V
an-e sumír-m
agyar nyelvrokonság?S
zámom
ra sürgetővé vált ennek a kérdésnek megválaszolása,
miután a philadelphiai régészeti anyagot m
egismertem
. Először
feljegyeztem m
integy ezer sumír szót a vélt m
agyar megfelelője
mellé. A
ztán elkezdtem keresni a szabályos m
egfeleléseket.A
z első szembeötlő szabály az volt, hogy a sum
ír nyelv Dhangja, a m
agyarban általában T hanggá változik.
Mikor az em
ber egymás m
ellé írja az ugyanazt, vagy hasonlófogalm
at jelentő sumír és m
agyar szavakat, akkor ilyenféle soro-kat kap:
16
DA
L ..............................................T
ÁL
DA
M..............................................T
ÁM
(gyám)
DA
N..............................................T
AN
(tanács)D
AR
...............................................TA
R (tarka)
DA
B...............................................T
AP
AS
ZT
DA
G..............................................T
ÁG
DIM
...............................................TÖ
MD
IR ...............................................T
ÖR
DIN
GIR
.........................................TÜ
ND
ÉR
DU
RU
N.........................................T
OR
ON
YD
UG
.............................................TO
K, T
ÖK
DU
N..............................................T
INÓ
DU
.................................................TE
SZ
DU
SU
............................................TÜ
SZŐ
(gyűszű)D
E-IZ
I...........................................TŰ
Z
Ebből látható, hogy az esetek nagy részében az olyan szóról,
mely a sum
írban D betűvel kezdődött, a m
agyar nyelv T-vel kez-
dődő szót csinált. De nem
mindig. P
éldául a sumír D
IRIG
szópontosan azt jelenti, am
it a magyar derék, derekas jelzőkkel feje-
zünk ki. Aligha véletlenül. A
z ilyen kivételek, melyekre m
ég nemtudunk biztos m
agyarázatot adni, aggasztják a nyelvészt. Ebben a
szóban nem változott az ősi hang. Ilyen szám
os kivétellel meg-
erősített szabályos hangváltozás sok van.L
átnivaló, hogy a magánhangzók változásában m
ég kevésbészabad szoros törvényszerűséget keresni. G
ondoljunk arra, hogy am
agánhangzókkal a magyar nyelv elég szabadon él.
Pl.
a sum
ír G
U-
torok, hang',
szokásos kettőztetéssel
GU
GG
U, a m
agyar gége őse.C
sakhogy ennek a gége szónak a magyarban egész sereg táj-
nyelvi változata ismeretes: giga, guga, gegő, stb.
A m
ássalhangzók szerencsére állandóbbak, többet monda-
nak, jóllehet azok változásaiban sem szabad sum
ír-magyar vona-
lon azt a szoros törvényszerűséget keresni, ami az egym
áshoz tér-ben és időben sokkal közelebb álló indoeurópai nyelvcsalád elté-réseit jellem
zi. Szám
olnunk kell azzal, hogy a szabad szittya né-pek a nyelvkinccsel is szabadabban rendelkeztek.
17
Közhely, hogy néhány szónak véletlen hasonlóságára nem
szabad nyelvrokonsági tételt felépíteni.C
sakhogy a sumír szó-anyag vizsgálata nem
csupán néhány,véletlenül a m
agyarra hasonlító szót eredményez, hanem
a hang-tani és értelm
i megfelelések hatalm
as tömegét. A
jelenleg ismert
és megfejtett 4000 sum
ír szó közül könnyen kiválaszthatunk ez-ret, m
elyeknek nyilvánvaló megfelelői, leszárm
azói élnek a ma-
gyar nyelvben.E
z a nyelvészetben igen sok: hiszen a finnugor rokonság té-tele m
indössze kb. 500 rokon szótőre van felépítve.Sem
ötszáz, sem ezer szó rokonsága nem
lehet véletlen.T
ermészetes,
hogy a
szókincs töm
eges egyezése,
meg-
felelése sem bizonyítaná a nyelvrokonságot, ha nem
lenne rokona két nyelv nyelvtani szerkezete. E
z a rokonság azonban régenm
eg van állapítva. Ez szúrt szem
et legelőször az első kutatóknak,– O
pertnek, Lenorm
antnak, – ők ebből indultak ki.K
ülönösen a névragozásban feltűnőek a megfelelések.
Például: A
DD
A – atya; A
DD
A-M
U -- atyám
.B
aba istennőt úgy szólítja meg ura (fegyveres katonája, őre)
Úr-baba fejedelem
: „BA
BA
-MU
– babám, felépítettem
templo-
modat!”
Igaz, hogy sok megfelelést m
ár csak a régi magyar nyelvben,
néha, a nyelvjárásokban találunk meg.
A sum
írban például még általánosan használt helyhatározó
rag, suffixum a ni. A
magyarban m
ár csak néhány nyelvjárásbanél ilyen form
ában: Julis elment K
ovácsni = K
ovácsékhoz.A
sumír uraltáji gram
matikai m
egfeleléseket tüzetesen dol-gozta ki néhai D
r. Varga Z
sigmond, aki a keleti nyelvek nagy tu-
dású tanára volt a debreceni egyetemen, – Ö
tezer Év T
ávlatából c.m
unkájában. Csakhogy ezzel hiába döngette a M
agyar Tudom
á-nyos A
kadémia
kapuját. A
z A
kadémia
válasza az
volt, hogy
nyelvrokonság megállapításához nem
elég a nyelvtani szerkezetekm
egfelelése, ha azt elegendő számú rokon szó nem
támogatja. A
Varga által ism
ertetett rokonszavak száma pedig alig haladta m
ega százat. E
zeknek is egy része erőltetettnek látszott. A háborús
viszonyok és nehéz körülmények m
iatt Varga nyilván nem
tudottm
egismerkedni a legújabb kutatások által feltárt és nagyon kibő-
18
vült sumír szóanyaggal, m
elyhez én a nyugati könyvtárakban, ke-vesebb tudással, de szerencsésebben, hozzájuthattam
.M
élységes gyönyörűséggel éreztem, hogy több század óta
szomjazva az igazságot, m
ost végre eljutottunk oda, hogy vála-szolni tudunk a m
agyar eredet-kérdésre. A sum
ír nyelv és kultúrahihetetlen gazdagságú ősforrás benyom
ását tette reám, m
ely mint
az Élet m
esebeli kék tava, újjá szülheti az elgyötört, halálravált ésszétszórt M
agyar Nem
zetet. Ha felism
erjük és elfogadjuk a nyil-vánvaló igazságot, az a m
egújhodás, új ezredév ígérete. Egyik ol-
dalon ez a ragyogó perspektíva hívott – a másik oldalon a hideg
józanság óvott. Évtizedeken át foglalkoztam
hivatalosan tudo-m
ánypolitikával, és tudván tudtam, hogy a nyilvánvaló igazság
távolról sem elég ahhoz, hogy hivatalosan elfogadott tétel legyen
belőle. A legtöbb igazság érdekszövetséget sért s a tudom
ánybüszke fellegvárait m
indenütt a fennálló hatalmak, az érdekszö-
vetségek pénzelik és irányítják.A
m
eglátott új
magyar
igazság útjában
hatalmas
érdek-szövetségek egész összefüggő hegylánca áll – ezzel m
egküzdeni,olyan szegényen, elhagyatottan, eszközök nélkül és olyan kedve-zőtlen körülm
ények között, amilyenek az enyém
ek, szinte lehe-tetlen vállalkozás. O
lyan, mint tutajon nekivágni az óceánnak, sőt
emberi szám
ítás szerint még annál is rem
énytelenebb. Szám
otvetettem
azzal, hogy ha feltámasztom
a sumír-m
agyar rokonságelm
életét, megsértve a m
inden sumír nyelvhasonlítással szem
benkim
ondott tabut, kihívom a világ legtöbb hivatalos szaktekintély-
ének haragos ellenkezését. Ehhez csatlakozni fog m
inden magyar
csontfej és vaskalap, mindenki, aki lusta gondolkozni és m
erevahhoz hogy revideáljon. E
zeknek publicitást, tömjént, elégtételt
adnak a különféle szervezett érdekszövetségek – míg az éri sok
évi munkával m
egszerzett tudományos hitelem
, jóhírem, becsü-
letem az ilyenkor szokásos kegyetlen m
ódon, ebek harmincadjára
kerül. Fantasztának fognak bélyegezni, fejlett technikával utánam
indítják a mindenütt található félm
űvelt rajongókat, svihákokat,feltűnési viszketegségben szenvedő kritikátlan egyéneket, azutánvelük egy csokorba kötnek és m
inden bolondságért, amit m
ásokkövetnek el, elsősorban engem
ütnek. Előre tudtam
, hogy el fo-gok veszíteni bizton állást, kenyeret, m
inden komoly lehetőségét
annak, hogy segíthessek szerencsétlen családomon és annak árva
19
gyermekein. E
gy percig sem kételkedtem
abban, hogy az utókorel fogja ism
erni, hogy nékem és m
indazoknak, akik előttem jár-
tak, igazunk volt a sumír-m
agyar rokonság dolgában, de kissé el-szom
orított a gondolat, hogy ezt majd csak a sírkövem
re fogjákfelírni. M
indezzel szemben m
érlegre tettem az árva nem
zet nyer-nivalóját és ezzel a kérdés eldőlt. A
Minden-hatóra bíztam
azügyet,
megírtam
, sokszorosítottam
és
1951-ben a
világ nagy
könyvtárainak szétküldtem
S
umerian
Affiliations
című
és a
probléma lényegét ism
ertető munkám
at.E
bből a munkából közlök itt szem
elvényeket.K
öteteket lehetne
és kellene
írni a
sumír-m
agyar nyelv-
rokonság kérdésének részleteiről. Ebben a rövid ism
ertetőben aztfogom
ideírni, amit a leglényegesebbnek tartok a rokon szavak-
ból.
Testrészek
nevei:
Magyar szó. .................................... Sum
ír megfelelője
Fej (régiesen: fé, fő).......................P
AA
gy (régi: oga)...............................UG
AO
rr..................................................AR
Száj.................................................S
US
zem...............................................S
I (EN
)T
orok..............................................T
UR
Váll.................................................B
AR
Vese................................................B
IRV
ér..................................................BU
RH
ús.................................................K
US
Bizonyára lesznek olvasóim
között, akik azt mondják: H
iszenezek a szavak nem
is hasonlítanak egymásra! E
gész más a fej és a
PA
, egész más a váll és a B
AR
! Ezeket az olvasókat kérem
, gon-dolják m
eg – több évezredes nyelvfejlődés van a sumír gyökérszó
és a mai m
agyar szó közt. Nagyobb a távolság, m
int a latin ésolasz közt, nagyobb annál is am
i az angol és a szanszkrit közöttvan. A
zok sem hasonlítanak egym
ásra jobban, holott rokonságukközism
ert. Akinek van nyelvészeti gyakorlata, az inkább azon fog
csodálkozni, hogy mégis van néhány sum
ír szó, mely betű szerint
20
változatlanul él a magyar nyelvben, ilyenek pl. ISTE
N, Ú
R, SZ
AB
,U
GA
R, K
AP
A, N
AP
, EM
E.
A nyelvész azt fogja term
észetesnek találni, hogy idők jártá-val elváltoztak a hangok; a B
-ből lett V, a P
-ből F. Inkább azt
fogja kérdezni a szigorú nyelvész: miért lett az egyik szóvégi R
hangból S, a m
ásik R hangból?
Becsületesen csak egy feleletet adhatok: ezt m
a még nem
ér-tem
, de remélem
, hogy idővel meg fogjuk találni az eltérések és
kivételek magyarázatát.
A testrészek nevei m
ellett legfontosabbnak szokták tartaninyelvhasonlítás szem
pontjából a rokonsági fokozatok elnevezé-seit. L
ássuk ezeket!
Rok
onsági n
evek:
Apa
................................................AB
Atya
...............................................AD
DA
Anya
..............................................AM
A, E
ME
Nén
................................................NIIN
Báty................................................B
AR
öccs................................................US
SA
Gyerm
ek........................................D
UM
UG
UA
ra.................................................A
RI
ős....................................................US
ük...................................................U
GU
Itt ismét azt kérdezheti a kétkedés: m
iért lett az egyik BA
R-
ból váll, a másik B
AR
-ból báty? Az a sejtésünk, hogy a sok kü-
lönböző jelentésű, de egyformán írt sum
ír BA
R szónak a beszéd-
ben különböző hangok, talán hanglejtések adtak különböző értel-m
et (így van ez a kínai nyelvben is). A báty szóba gondolom
,hogy úgy került a T
hang, hogy sumír eredetije összetett szó volt:
bar-tu, aminek jelentése 'bátynak született'. A
sumír fül nem
sze-rette a m
ássalhangzó torlódást, ahogy a magyar sem
szereti. Mi-
kor a két szógyökér összeragad, két mássalhangzó került össze,
ilyenkor az első kiesik; így maradt a bar-tu helyén a m
agyar báty.A
z egyszerű ember világában fontos szerepet játszanak az
állatok. Az állatnevek között term
észetesen sok az ősi szó.
21
Állatn
evek:
Juh..................................................L
UT
inó................................................D
UN
Hal..................................................H
AS
ügér..............................................SU
HU
RG
im.................................................G
EIM
Veréb
..............................................BU
RA
AB
BA
Gém
................................................GA
MP
ók.................................................P
UL
UG
Féreg...............................................B
UU
R-U
GZ
sizsik............................................Z
IZ
Ismét félek, hogy az olvasó csalódottan m
ondja: nem látom
,hogy ezek a szavak hasonlítanának! C
sak úgy hasonlítanak, mint
a dédunoka a dédszülőre. Nagy segítség, ha ism
erjük azt, ami a
kettő között van. Könnyebben hihetjük el, hogy a különös hang-
zású buraabba a gyökere a mai veréb szónak, ha tudjuk, hogy a
moldovai csángók, akiknek nyelvjárása sok régies form
át őriz, averebet beriéb-nek hívják.
Igék és jelzők bizonyos csoportjai is tanúságot tesznek a kez-detleges fogalm
akat kifejező sumír és m
agyar szavak rokonságá-ról. Így:
Igék
Eszik
...............................................ES
Szel.................................................S
ILR
ak.................................................R
AG
Köt..................................................K
AD
Hasít...............................................K
AZ
Űz
...................................................US
Véd
.................................................BA
DV
áj..................................................BA
LH
uny...............................................H
UN
Mos.................................................M
AS
Jelzők
Nagy
...............................................NA
D
22
Kisded
............................................GU
DA
DU
Szép
...............................................ZE
EB
Széles.............................................S
AL
Szűk
............................................... SIG
Fehér..............................................P
AA
RF
ekete............................................B
U (A
kkádul BIK
ITU
)K
övér.............................................KA
BB
AR
Erős................................................G
UR
US
Az eddig felsorolt ötven szóból látható, hogy könnyen eleget
lehet tenni az összehasonlítható nyelvészet azon szokásos köve-telm
ényének, hogy az egymásnak m
egfelelő szavak az emberi
élet ősi, primitív fogalm
aink köréből vétessenek. Arra is ügyel-
tem, hogy a felsorolt szavak sum
írban és magyarban teljesen azo-
nos, vagy majdnem
azonos jelentésűek legyenek. Kerültem
azolyan
megfeleléseket,
melyeknek
elfogadásához m
ár bizonyos
bátorság szükséges. Így például a magam
részéről világosan lá-tom
, hogy szelíd szavunk a sumír S
ILA
, bárány szó származéka.
SIL
A-A
G =
„bárány módra cselekszik”. M
egerősít ebben a meg-
győződésben az a csikmenasági adat, hogy ott egy völgyet, m
ely-ben a bárányokat a juhoktól elkülönítve őrizték, S
zilos völgynekneveztek. (A
datközlő: néhai Bálint József) A
z ilyen merészebb
következtetések terére természetesen csak az kövessen, aki akarja.
Azonban, m
ikor 1353-ból kelt oklevél magyarázza, hogy a
„spelunca” magyar neve izik, akkor joggal elvárhatjuk, hogy ne
emlegessen senki szakem
ber véletlen, mikor ezt a régi m
agyarszót a sum
ír IZI „W
and, Mauer” szó m
egfelelőjének tartjuk.H
a a primitív szavakkal és nyelvtani egyezésekkel bebizo-
nyítottuk a magyar és a sum
ír nyelvek rokonságát, akkor továbbm
ehetünk az
őstörténész szám
ára sokkal
izgalmasabb
kultúrszavak területére. Ezek m
utatják, hogy milyen életet éltek,
milyen kultúrfokon álltak azok az em
berek, akikről feltételezzük,hogy talán fizikailag is, de kultúra dolgában m
indenesetre őseinkvoltak. Itt éri a legkom
olyabb meglepetés a m
agyar kutatót, akitaz iskola valam
ikor arra tanított, hogy csak legyen nagyon sze-rény, m
ert ősei az uráli völgyekben „gyűjtögető” életmódot éltek,
mint a m
edvék, akkor, mikor m
ás, jobb családból való népek már
civilizáltak voltak, kifejlesztve azokat a kultúrfogalmakat és sza-
23
vakat, melyeket később szívesek voltak kölcsönadni a „barbár”
magyar ősöknek...
Mit vall erről a sum
ír és magyar szavak összefüggése?
Föld
mívelés m
űszavai:
Ásó
.................................................AL
ZU
Kapa
...............................................KA
PA
Kasza
..............................................KA
ZS
zánt...............................................SU
NV
et..................................................BA
DG
abona...........................................G
AB
NI
Áraszt.............................................A
RG
óré................................................GU
RK
azal..............................................GA
ZIG
AL
Verem
............................................BU
R
Kertészk
edés m
űszavai:
Kert.................................................G
AR
Ültet................................................U
LL
ocsol.............................................LU
Garaboly
.........................................GU
RU
Kosár..............................................K
AS
ER
Ugorka............................................U
KU
ST
ök.................................................D
UK
Csom
bord.......................................S
EM
BIR
IDA
Mag
................................................MU
Gyüm
ölcs.......................................G
IMIL
∗
Szűr................................................ S
UR
Bán
yászat mű
szavai:
Érc
..................................................ER
UR
éz..................................................RI
Fúrás...............................................B
UR
US
zádok............................................S
IDU
GG
AV
as..................................................BA
R
∗ H
alotti Beszédben „G
imilcs” K
r. u. 1236
24
Teher..............................................T
UK
UR
Döngöl...........................................D
UN
Csiszol...........................................G
ISH
AR
Kerék
.............................................GA
RT
engely..........................................D
IMG
UL
Ép
ítés mű
szavai:
Ház.................................................A
ST
orony...........................................T
UR
UN
Kerítés............................................K
AR
Vár.................................................U
RU
Ajtó
................................................DA
LT
UK
üszöb...........................................K
ISIB
Kapu
..............................................KA
Ablak
.............................................AB
Zár..................................................S
UU
RK
út.................................................KA
DÍv
....................................................IB
Ipari m
űszavak
:
Őröl................................................A
RA
Szab
...............................................SA
BG
yalul............................................GA
LT
akács............................................TU
KU
Verő
...............................................BU
RU
Ár...................................................U
RF
ejsze.............................................PA
SU
Dolgozik
........................................DU
Gyárt..............................................G
AR
Görőncs..........................................G
IRIN
Az itt felsorolt gyökeres m
agyar szavak mutatják, hogy a
magyarság nem
késői átvevője, hanem egyenes örököse annak a
magas
kultúrának, am
elyet a
világ első
bányászai, építészei,
fémművesei és iparosai, a sum
írok utódai, a szittyák hagytak rá-juk. M
indezt tovább lehet vinni, össze lehet állítani pl. az orvos-tudom
ány, a zene, a képzőművészet, az írás m
űszavait és minde-
25
nekfelett a fejlett, magasrendű vallási és erkölcsi fogalm
ak neveitis.
Ne vezessen félre senkit az, hogy ilyen szavaink nagy-részét
szláv, török, vagy német jövevény szónak szokás tartani. A
prólé-kos, alapos kutatások m
utatták ki egyes szavainkról, hogy azokm
eglévén különböző formában a legtöbb szláv nyelvben, a m
a-gyar szó „nyilván” átvétel a szlávból. E
z nem nyilvánvaló. A
szláv népeket a délről sugárzó hatalmas m
ezopotámiai sum
ír-szittya kultúra hatása érte, akkor, m
ikor ők még valam
ennyienprim
itív állapotban voltak, tehát készségesen vettek át kultúrsza-vakat.
Valószínű,
hogy ezeket
legerősebben az
egyházi szláv
nyelv sodorta észak felé: a kölcsönzők a szlávok voltak. Az árja
népekkel is olyan csere-viszonyban állhattak a szittyák, melyben
többet adtak, mint: am
it kaptak; míg a törökökkel valószínűleg
társ-örökösök vagyunk. Újra kell vizsgálnunk kölcsönszavaink
egész tömegét és főleg a szláv eredetűnek nyilvánított szavakat:
megvannak-e ezek m
ás indoeurópai nyelvekben is? Ha csak a
sumír eredeti ism
eretes, – akkor biztosan vissza lehet és kell kér-nünk a jogtalanul elvitatott szót.
Szám
olnunk kell azzal, hogy minden ilyen törekvés erős el-
lenkezésbe fog ütközni.E
zt is meg kell értenünk. N
em szabad azt gondolnunk, hogy
egészen oktalan rosszindulatból ellenzik a hivatalos tudomány
képviselői a sumír nyelv és m
ás nyelvek összehasonlítását. Van-
nak ennek egész érthető okai. A sum
ír ősnyelv gyökérszavai túl-nyom
óan egytagúak, a hosszabb szavak ritkák és valószínűlegm
ind összetételek. Az egytagú szó a lehető legkevésbbé alkalm
aseszköz az összehasonlító nyelvész kezében. F
élreérthető, félre-m
agyarázható, valóságos csapdája, buktatója a „délibábos", mű-
kedvelő nyelvésznek.R
iasztó példák mutatják, hogy m
ennyi, a józan ésszel ellen-kező argum
entumot tudnak összehordani a nyelvtudom
ány máni-
ákusai. Súlyosbítja az esetet a m
agyar ember haragos indulata
afelett, hogy neki a hivatalos tudomány nem
adott érthető, elfo-gadható választ nem
zete eredetkérdésében. Kétségtelen azonban,
hogy gátlástalan indulatokkal és egytagú szavaknak nyakló nél-küli félrem
agyarázatával nem lehet m
egoldani a problémát.
26 Igazuk van a hivatalos tudomány azon képviselőinek, akik
esztelen túlzásokat elítélnek és óvatosságra intenek. Nincs azon-
ban igazuk azoknak, akik a bibliai írástudók módjára el akarják
vágni a sumír-m
agyar nyelvhasonlítás minden kísérletét. „M
agukbe nem
mennek, a bem
enendőket pedig igyekeznek eltiltani, adiszkreditálás m
inden körömfontan hazug és otrom
bán goromba
fegyverét válogatás nélkül használva.N
incs igazuk, mert am
i nehéz, sőt veszedelmes, az m
ég nemlehetetlen. A
mi nem
sikerült tegnap, az sikerülhet ma, vagy hol-
nap.Az egytagú sum
ír szavakkal a magyar nyelv egytagú szó-
gyökereit kell hasonlítani. Nem
hiába teszi a magyar nyelv a
hangsúlyt a szó első tagjára; többnyire ott a lényeg. Két egyen-
rangú szógyököt kapcsol össze, sajátosan benső kapcsolattal, am
agyar nyelv egyik ősi, jellegzetes megnyilatkozása, „az iker-
szó”.Jön-megy, üt-ver, szánt-vet és társaik például kiválóan alkal-
masak arra, hogy m
egkeresve mindkét iker m
egfelelőit a sumír
egytagú szavak
között, m
eggyőzőbb etim
ológiákat hozzunk,
mintha az egyes szavakat külön-külön hasonlítanánk. T
ermésze-
tesen számot kell vetnünk annak m
inden következményével, hogy
az élő nyelvet egy régóta halott nyelvvel kell összehasonlítanunk.A
z utólag sumírnak elnevezett nyelvet a „tarfejű nép” (körülbelül
Krisztus előtt 4000 és 2000 között) beszélte M
ezopotámiában.
Akkor szétszóródott, kivándorolt, elpusztult, vagy elkorcsosodott
maga a nép, de a hódítók, akik helyükbe jöttek, m
egőrizték a ha-lott nyelvet, m
int az istentisztelet, a tudomány és a varázslat szent
nyelvét. Későbbi népek ilyenform
án őrizték meg a latint és az
ógörögöt. Azok a kaldeusok, akik K
r. e. 612-ben megdöntötték az
asszír birodalmat és ezután N
abukodonozor királyuk alatt ragyo-góan újjáépítették B
abilont, igen tudatosan sumír utódoknak tar-
tották magukat, bár m
indennapi használatban az akkor már évez-
redes sémita uralom
nyelvét használták, – mint a m
ai írek az an-golokét. A
z újbabiloni káldeus uralom rövidéletű volt, de az ősi
sumír nyelvet m
ég annak bukása után is használták Babilonban,
kb. Krisztus születéséig, (term
észetesen csak a beavatott írástu-dók).
27
Jó lenne, ha a sumírt az ős finn-ugor alapnyelvvel lehetne
összehasonlítani, de erről ez idő szerint még nem
lehet szó, mert a
finn-ugor alapnyelvet rekonstruálni ismételten m
eg-próbáltak, dem
egbízható rekonstrukciót eddig nem ism
erünk. Azzal kell dol-
goznunk, ami a kezünkben van: az ékírásos táblákról ism
ert sumír
nyelvvel és a magyar nyelvvel.
Term
észetesen különös figyelemm
el kell lennünk a magyar
nyelvemlékekre és a ritka tájszavakra. A
régi, – hét-nyolcszázéves m
agyar szó gyakran átmenet a sum
ír és magyar szó között.
Így pl. a magyar „édes” szónak a sum
írban ES
I felelt meg.
A
kettő között
van a
régi m
agyar szó:
ézes.., „É
n ézes
fiadom” így van ez az óm
agyar Mária-siralom
szövegében.A
Mohácsi nyelvem
lék kerenye szava a sumír K
UR
UN
és am
agyar kenyér között áll.A
mi régi, elavult tájszavunk m
ég menthető, annak nagyon
gyakran meglelhetjük a sum
ír megfelelőjét. P
l. a nemrég m
egje-lent
Orm
ánysági S
zótárban találtam
a
következő feljegyzést:
„Adar, kadar, gadar, a m
egásott sír mélyén, a sír oldalába vájt
üreg, ahová betolják a koporsót, hogy a hulló hant ne nyomja.” A
sírásók kérdik: „Ájjuk a gadarját?”
Ez az orm
ánysági adar, kadar, vagy gadar a nevével együttutóda az ősi m
ezopotámiai sírkam
rás temetkezésnek. A
. Deim
elsum
ír lexikonja szerint KIN
DA
R, K
IDA
R jelentése E
rdspalte(hasadék, üreg a földben). E
bből – mellékesen m
egérti az ember
azt is, hogy mit csinál, aki köntörfalaz. N
agy óvatossággal dúcol,vagy tapaszt körül egy földalatti üreget, nehogy a föld a nyakábaszakadjon.
Mellékes, bár talán nem
érdektelen az sem, hogy az orm
ány-sági áj ige is középhelyen van a sum
ír AL
és az ugyanazt jelentőm
agyar „ás” között.E
gy-egy sumír gyökérszónak a m
agyarban gyakran számos
leszármazója él. Így p1. az A
L, ás gyökérből nem
csak az ásó lett,hanem
a régi áj szó is, mely bevágást, völgyet jelentett és talán az
ajtó is.Így lett a sum
ír BA
D-ból bot, vet, pata, fut. U
gyanígy lett asum
írul edényt, tartály jelentő DU
G-ból a m
agyar nyelven tök(gondoljunk a lopótökre), tok és dug.
28 Érthető, hogy az ilyen egyezéseket nehéz felism
ernie és elfo-gadnia annak, aki hozzászokott, hogy egy szanszkrit tőből csakegyetlenegy angol szót vezessen le és csak ezt a kettőt hasonlítsa.A
szittya
nyelvek nem
egészen úgy
fejlődtek, m
int az
indo-európaiak. A
z örökzöld, pálma életörvénye sem
azonos a bükkfá-éval. A
bükk minden ősszel szabályszerűen lehullatja m
inden le-velét – következő tavaszon csupa egy idős, egyform
a levelet hajt.A
pálma nem
ezt teszi hajt új levelet anélkül, hogy ehhez el kelle-ne vetnie a régebbieket és akár m
egengedjük, akár nem, azok is
jogosak.Itt van például a sum
ír BA
R; több m
int száz jelentése van asum
ír szótárak szerint, de ezek valahogy mind rokonságban van-
nak az alapgondolattal: a BA
R az, am
i kívül van, körül vesz, ha-tárol valam
it. Mint a borda az em
ber, vagy a hajó testét. Mint a
part a vizet. Mint a párta a leányzó fejét. M
int a börtön azt akitbecsuktak. A
BA
R az, am
i a városon kívül van – a pusztaság és a„külső em
ber”, a paraszt. „Kiteszlek a paréra”! E
zzel fenyegettem
eg Kóréh F
erencet kis gyermek korában az édesapja H
árom-
székben.„S
enki sem m
agyarázta meg nekem
, hogy mi az a paré, de
tudtam, hogy az, ahol aztán sem
mi nincs ! F
éltem is tőle, m
ondtaK
óréh.” Nyilván a világkörüli űr a paré, a székely világnézetben.
A szavak tudom
ánya azért olyan izgalmas, m
ert a szavakm
ögött ott az egész élet.A
mezopotám
iai cseréptáblák ősi szavai olyan népre, olyangondolatokra, észjárásra, életform
ákra és világnézetre mutatnak,
melyekben a m
agyar felismeri a saját életének és lelkének gyöke-
reit. A szavakból és gondolatokból, az ősi szövegekből kiderül,
hogy a sumírok elsősorban földm
űvelők voltak. Szántottak vetet-
tek, kertet műveltek és állatot tenyésztettek.
Volt náluk „rúgott borjú” és „m
ásodfű bárány”.S
ubát, gubát, gatyát, mentét, pártát, csákót, háborúban pety-
tyes párducbőrt hordtak, fokossal verekedtek, szigonnyal halász-tak.
Reánk
maradtak
közmondásaik,
költeményeik,
történelmi
feljegyzéseik, vallásuk
emlékei.
Aki
ezeket m
egismeri,
igazatkell, hogy adjon L
angdonnak, aki a Cam
bridge History első kö-
29
tetében azt írta a sumírokról, hogy „az ókor legrokonszenvesebb
népe” voltak.S
enki úgy meg nem
értheti ezt az alkotásaiban máig élő nagy
népet, mint a m
agyar kutató, aki követni tudja az eszük járását.E
zért kell, hogy akadjanak fiatal magyarok, akik m
ajd felkészül-nek erre a kutatóm
unkára.A
sumír-m
agyar rokonság kérdése történelmi problém
a és azigazságot csak a történelem
különböző segédtudományainak se-
gítségével találhatjuk meg. Ilyenek egyebek közt a földrajz, a ré-
gészet és embertan. V
alamennyinél fontosabb az összehasonlító
nyelvtudomány tanúsága, különösen akkor, m
ikor bőven áll ren-delkezésre a többezeréves anyag.
A sum
ír-magyar nyelvhasonlítás gondolata közel 100 éves,
de az elmélet távolról sincs kidolgozva és kicsiszolva, Időnként
dolgoztak rajta önfeláldozó, áldozatos és lelkes emberek, akik
mindég m
aguk voltak munkájuk m
ecénásai. Ezzel szem
ben afinn-ugor nyelvrokonság elm
életét közel kétszáz éven át csiszolta,művelte száz m
eg száz nyelvész, akiknek túlnyomó részét, vala-
milyen form
ában, az állam-hatalom
pénzelte ezért. Jó, hogy ezm
egtörtént. A finn-ugor rokonság fennáll és józaneszű em
ber so-ha nem
fogja restelni, hogy ez a rokonság sok elmaradt, szegény
és szerencsétlen néphez is kapcsol bennünket. A finnek, észtek
rokonságára joggal büszkék lehetünk. A finn-ugor nyelvhasonlí-
tók munkái azonban csak az igazság egy részét világították m
eg.E
zzel nem elégedhetünk m
eg. A következő években a m
agyareredetkérdés többi, eddig sötétben m
aradt részeire kell, hogy for-duljon a figyelem
. Az aratás gazdag lesz – kérjük az aratás U
rát,hogy küldjön a m
egpróbált nemzet hasznára, erre való kom
olykészültségű aratókat.
30
III. SZ
ÓE
GY
EZ
TE
TÉ
SE
K
Az itt közölt „szógyűjtem
ények” vizsgálatánál ne felejtsük elazt, hogy a „sum
ír” rendkívül egyszerű ősi nyelv, amelyben a ha-
sonló és összetartozó fogalmakat „egyetlen-egy” szó határozza
meg. A
modern nyelvekkel azért nem
is hasonlítható össze, hi-szen a sum
ír-nyelv készletéül kereken „négyezer” szót ismerünk
csupán, míg a m
agyar nyelvben legalább „százezer” szót tartanaknyilván és a végleges szókincset távolról sem
fedi ez a szám. A
zem
beri társadalmak fejlődésének ütem
ével – a nyelvfejlődésneklépést kellett tartania. Ú
j fogalmak – új szavakat igényeltek. V
a-lószínűnek látszik, hogy az új szavak m
egszületése előtt az ember
úgy segített magán, hogy az eredeti „gyökszót” – valam
ilyen„csekély eltéréssel” m
ásképpen ejtette ki.P
éldául így kapjuk meg a „tok” és a „tök” szavakat. M
ind akettő a sum
ír „dug"-ból ered, mely szónak az ősi, képírásos alakja
egy „kulacs” – vagyis a víz tárolására es szállítására alkalmas
„edény”. Nyilván ez a „dug” valam
ikor a zöld-növény termékét -
amiből a víztartó készült – a „tök”-öt és gondolattársítás útján az
edényt is vagyis a „tok”-ot (kulacsot vagy butykost) is jelentette.U
gyanilyen fejlődési fokot állapíthatunk meg a sum
ír „sab”szónál is. A
sumír nyelvben gyakori eset az, hogy a szó „főnév”
és „igealak" is egyben.A
sumir „sab” – igealakja a m
agyarban alig változott és„szab” (szabni) form
ában ma is él.
Főnév alakban „seb” – m
ár erős hangtani eltérést mutat A
kétszó azonban értelm
ileg kiegészíti egymást. A
kard, szablya, vág,hasít, „szab"-dal, tehát „seb"-et ejt.
A következőkben közölt szógyűjtem
ények támpontot és bi-
zonyítékot adnak arra vonatkozóan is, hogy a szóképzés folya-m
atát már a sum
írok megkezdték. A
z egyszerű „gyökszó”-t fő-névvé és igévé alakították olyképpen, hogy szótagként hozzácsa-toltak „azonos” vagy cselekvést jelentő, m
ásik „szógyököt".
32
I. FŐ
NÉ
VK
ÉP
ZÉ
S:
Az összetett szavakból m
egállapíthatjuk, hogy a „hasonlóértelm
ű” egyszótagos főnevek kapcsolódtak. Ez a társítás eleinte
igen laza volt és talán azért történt, hogy a különböző tájszóláso-kat beszélő néprészek között az eszm
ecserét megkönnyítsék.
Néha az egyszótagos főnév több m
ás szótaggal is egyesült.A
z ilyen összetevések változtatták azután a kívánalom szerint a
megalkotott
szótag-mondat
értelmét.
Az
összekapcsolások és
hozzátevések sokszor „értelem-ism
étlésnek” tűnnek fel de a fentiindokolás – a különböző tájszólások kölcsönös m
eg-értésére valótekintettel – ezt is kellőképpen m
egmagyarázza.
Kívánatos lenne m
inden „sumír eredetű” m
agyar szónak ér-telm
ét, etimológiáját és használatát indokolni. A
z alábbi példák-ból kitűnik, hogy a fogalm
ak tisztázását az alapos okfejtés milyen
nagy mértékben elősegíti. A
z alábbi példák igazolják ezen ige-képző szógyökök segítségével alkotott összetett szavaknak „való-di igealakká” történő átváltozását:
Összetett su
mír főn
evek:
Sumír ........................... .................. M
agyarM
U +
AN
....................= M
UA
N...=
ME
NN
Y(m
enny = m
enny.........=
az ég, menny)
DE
+ IZ
I.....................=
DE
IZI.....T
ŰZ
(tűz + tűz.....................=
tűz)B
I + E
S.......................=
BIE
S.......V
íz(csepp +
víz.................= víz)
KA
+ A
s......................= K
AA
S....H
ÁZ
(ház + ház
...................= ház)
SU
+ A
I.......................= S
UA
J......SZ
ÁJ
(száj + nyílás...............=
szájüreg)
II. IGE
KÉ
PZ
ÉS
Cselekvést jelentő, vagy azt értelm
ező „sumír szógyökök”
mint igeképző szógyök
AG
(cselekszik)D
U (tesz)
TU
(csinál)S
U (birtokol)
33
Az alábbi példák igazolják ezen igeképző szógyökök segítsé-
gével alkotott összetett szavaknak „valódi igealakká” történő át-változását:
ZA
L+
AG
....................=Z
AL
AG
.................= C
sillog (fénylik)(fény +
cselekvés)T
AR
+ A
G..................=
TA
RIK
.................= törik (kettévált)
(törés + cselekvés)
SA
+ T
U.....................=
SE
TU
...................= süt (napkelte)
(napfény + előállít)
GU
+B
AR
+A
G............=
GU
BA
RA
G...........=
kuporog(hajlítás +
test +cselekvés)...................=
hajlít .....................= gugol
IR+
SU
+T
U.................=
IZIT
U...................=
izzad(„S
U" =
kéz, fogantyú, birtoklás, el van látva valamivel)
A m
agyar nyelven – legtöbb esetben – ez az igeképzési fo-lyam
at már régen befejeződött, m
égis könnyűszerrel visszakövet-keztethetjük – különösen a kéttagú igéknél, ahol is a m
ásodikszótag „m
indig a sumír cselekvést jelentő szógyök változataként”
ismerhető fel. P
l.:
Sumír..............................................M
agyarE
SA
+ A
G......................................E
SZ
IK (étel +
cselekvés)S
UN
+ T
U......................................S
ZÁ
NT
(föltör + csinál)
SU
R +
TU
......................................SE
RIT
(perdítés + csinál)
A fenti gyök alakok alkalm
azása egyöntetű törvényszerűség-re ugyan nem
utal – mégis a sum
ír „AG
” gyök rendszerint a„jelenidőben folyó cselekm
ényt” mutatja, m
íg a „TU
” és „DU
” a„befejezett m
últidő” meghatározója. A
magyar nyelv „m
últidőt”jelző "T
" ragja valószínűleg e két utóbbi sumír igeképző gyök-
szónak „lerövidített” alakja. (R. JE
ST
IN: L
e Verbe Sum
érien, Pa-
ris, 1943)
34
III. HA
NG
TA
NI Á
TV
ÁL
TO
ZÁ
SO
KA
sumír hangok m
agyarban való leggyakoribb változására azalábbi általános táblázattal m
utathatunk rá, aholis az átváltozásoka betűk sorrendjének értéke szerint csökkennek. T
ehát – leggya-koribb az első – legritkább az utolsó.
Sum
ír „B” – átalakul a m
agyar – B, V
, F, P, S
, SZ
hanggá. (asum
ír a B-t és P
-t gyakran felcseréli.)S
umír „D
” – átváltozásai – D, T
, GY
, TY
, CS
, Z, S
, SZ
.S
umír „G
” – fejlődései – (G, K
, SZ
, H, S
, CS
, F, G
Y.
Sum
ír „M” és „N
” a magyarban változatlanok m
aradnak, deigen gyakran felcserélődnek az átalakulási hangjaik R
, L, S
és J.A
„B” szógyűjtem
ény még egyéb változási form
ákat is be-m
utat.Igen gyakori eset az is, hogy a magyar nyelv a sum
ír mással-
hangzókat „átmeneti” állapotban rögzítette le: pl. „P
"-ből F, „S
"-ből C
S, „T
"-ből S és „R
"-ből L. (H
a az R kezdőbetű, akkor soha-
sem változik.)E
gyes kezdő mássalhangzó m
intha az idők folyamán „foko-
zatoson eltűnt” volna a sumírban. É
rdekes a kezdő „H” m
ással-hangzó esete. A
magyar nyelvben m
egelőzi a sumír szó elején le-
vő magánhangzót. Így pl.:
Sumír .............................................. M
agyar(víz) A
B.........................................H
AB
(hullám, hab)
(hang) AL
......................................HA
LL
(hangérzékelés)(árvíz) IL
LU
..................................HU
LL
ÁM
(újhold) UD
....................................HO
LD
(lakhely) UN
..................................HO
N(hús) U
ZU
......................................HÚ
S
A következő oldalakon ism
ertetést nyújtunk a sumír nyelv-
nek a magyar nyelvvel való összehasonlításából. A
nyelvészetianyag itt három
szójegyzékben van rendezve – úgymint: A
), B),
és C)A
z A) SZ
ÓJE
GY
ZÉ
K-kel azt szándékozunk bebizonyítani,
hogy egyformán sok összefüggés m
utatható ki mind a prim
itívszavakban – am
it az összehasonlító nyelvészet legfontosabb vizs-
35
gálati alanyának tart (mint testrészek, szám
ok, családi kapcsola-tokra vonatkozók) – m
ind pedig az egyéb komplikáltabb és elvont
fogalmakat rögzítő szavakban is, (m
int a jog, a társadalom, a val-
lás stb.)
amelyek
a történész
megállapításaihoz
szolgáltatnaktám
pontot.A
B) SZ
ÓJE
GY
ZÉ
K: a sum
ír nyelvnek a magyarban előálló
leggyakoribb fonetikai változásait világítja meg anélkül, hogy er-
re a vizsgálatra vonatkozóan új rendszert vezetne be – mindenkor
szem előtt tartva azonban a törvényszerűség kim
utathatóságát.A
C) SZ
ÓJE
GY
ZÉ
K: az egytagú nyelvet úgy igyekszik beál-
lítani, hogy könnyebb legyen az összehasonlító vizsgálat. Abból a
célból pedig, hogy minél jobban lecsökkentse, az egy-tagú szavak
csekélységének következtében eredő hamis etim
ológiának a ve-szélyét az összehasonlítható szótagokra vonatkozóan – az anyagotu. n. szó-párokra osztottuk be. U
gyanis a szó-párok logikai ala-pon vannak összekötve és lehetnek ikrek, antonym
ok, synonymok
vagy közel synonymok. H
a ilyen szó-párnak mindkét része azo-
nos a két összehasonlított nyelvben, a tiszta véletlennek valószí-nűsége igen erősen csökken.
Mind e három
szójegyzékben a sumír szavakhoz zárójelben
vannak hozzákapcsolva a velük azonos akkád szavak. Ugyanis az
akkádok igen sok sumír szót vettek kölcsön. 1 E
zek azután – mint
a használatban lévő és keresztül mentek további hangfejlődésen
is, többnyire az u. n. Grim
m törvény szerint.
Az akkád szavak sokszor félúton állanak az ős sum
ír-gyö-kérszó és a fonetikailag m
egfelelő modern m
agyar szó között ésígy érdekes világosságot derítenek a m
agyar nyelv történetére.
1 „U
nzählige sumerische W
örter sind auch als Kulturw
örter in die Akkadische
Sprache übergangen”.
Arno
PO
EB
EL
, G
rundzüge der
Sumerischen
Gram
matik, R
ostock, 1923. 3. old.
36
A) S
ZÓ
JEG
YÉ
K
a) A vallással k
apcsolatos szavak
: ∗
Sumír .............................................. M
agyarD
a. 186. IST
EN
.............................IST
EN
L. 226. L
IL....................................L
ÉL
EK
(régi: LIL
K)
Del. 146. A
SD
I..............................ES
DL
. 285. SIG
....................................SE
GIT
G. 177. K
IAG
................................KE
GY
Del. 8. A
L......................................Á
LD
a) a "M
ÁG
US
"-k
ultu
sz szavak
G. 180 D
ING
IR.............................T
ÜN
DÉ
R (régi: T
IN-D
ER
)D
S. 151. L
IBIIR
............................LID
ÉR
C
(népiesen: L
IBÁ
R,
LIB
UC
, LO
DO
VÉ
RC
)D
el. 101. GE
IM.............................G
IMD
S. 117. Z
AL
................................GÖ
NC
ZÖ
LD
el. 1-55. TA
LT
AL
.......................TÁ
LT
OS
Del. 226. N
IZU
..............................NÉ
ZŐ
DS
. 131. RIG
.................................RE
G, – R
EG
ÖL
c) As égi fén
yek:
DS
. 168. NA
P (akkád. N
AB
U)....N
AP
L. S
em. M
. 160... NA
BU
... .......NA
P – téli időben
Del. 144. U
D..................................H
OL
DG
. 194. ZA
LA
G.............................C
SIL
LA
GD
S. 125. H
UD
...............................HU
GY
(régiesen CS
ILL
AG
>D
S. 192. S
A...................................S
ÜT
D. N
o. 881. SIT
G. 183. N
IMG
IR............................M
EN
YKŐ
, (régiesen ME
NY
-G
ÖR
GŐ
)
∗ A
következő táblázatokban az első oszlop következetesen a sumír szót – záró-
jelben a. ill. ak. betűkkel bevezetve annak akkád változatát – a jobb oldalioszlop a m
egfelelő magyar szót jelenti.
37
d) E
LE
ME
K:
DS
. 128. TE
....................................TŰ
ZL
. 250. UG
.................................ÉG
Del. 27. IZ
I................................IZZ
IKD
S. 36. B
IZ....................................V
ÍZD
el. Sp. 109. A
B............................H
AB
N. 119. A
RU
..................................ÁR
(vízömlés)
e) A term
észetre vonatk
ozók:
DS
. 124. HE
(+ge)..........................H
EG
YD
S. 35. B
UR
U (+
ge)......................VÖ
LG
YD
A. 274. A
SU
(ak. ME
SU
LT
U)....M
EZŐ
Leg. 164. R
ET
U.............................R
ÉT
N. 129. U
R.....................................O
RO
MD
el. 66. BA
R (ak. B
ER
TU
)...........BÉ
RC
(Régi: B
ER
CY
)
f) SZ
ÁM
OK
:
DS
. 37. GE
(ak. ED
U)....................E
GY
G. 179. B
AR
...................................FÉ
LD
S. 159. M
AN
...............................MO
NN
O (m
indkettő)D
. No. 697. N
IND
A.......................N
ÉG
YD
. No. 598. G
ISIL
IMM
U...............K
ILE
NC
L. 119. S
US
....................................SZ
ÁZ
(második csúcsszám
a....................(m
ásodik csúcsszám a
60-as rendszerben.)........................100-as rendszerben.)
g) CS
AL
ÁD
TA
GO
K:
Del. 14. A
NU
.................................AN
YÓ
DS
. 6. AB
(akkád. AB
U)................A
PÓ
P. 156. D
UM
UG
U..........................G
YE
RE
KD
S. 180. IB
ILU
..............................IFIJU
Del. 56. U
SS
A................................Ö
CC
SP
. 259. NI-IN
..................................NÉ
ND
ei. 65. BA
R (+
tu).........................BÁ
TY
G. 177. K
IAG
.................................KE
GY
ES
DS
. 19. AG
I (ak. AR
U)..................A
RA
Del. 177. R
I....................................RÉ
RI (régiesen: R
ER
E)
38
DS
. 118. US
...................................ŐS
(régiesen: ÜS
)G
. Iga. UG
U...................................Ü
K
h) T
ES
TR
ÉS
ZE
K:
G. 89. P
A.......................................F
Ő (régiesen: F
É)
DS
. 92. EN
.....................................SZ
EM
N. 163. S
U.....................................S
ZÁ
J (régi: ZA
és ZÁ
D)
G. 198. T
UR
..................................TO
RO
KD
el. 104. GU
GIG
...........................GÉ
GE
DS
. 26. BA
R..................................V
ÁL
LD
el. 278 GIS
(ak. KA
TU
)............K
ÉZ
(régi: KA
TS
)N
. 173. GIR
...................................SZ
ÁR
Del. 40. U
BU
R..............................Ö
BÖ
L (régi: Ü
VÉ
R)
Del. 69. B
IR...................................V
ES
G. 186. K
US
..................................HÚ
SD
. No. 69. B
UR
.............................VÉ
R (régi: V
YR
)
i) ÉT
KE
ZÉ
SS
EL
KA
PC
SO
LA
TO
S S
ZA
VA
K:
D. N
o. 69. KU
RU
N.......................K
EN
YÉ
R (régi: K
ER
EN
YE
)D
el. 131. DA
GA
L.........................D
AG
AS
ZT
(régi: DA
GA
L)
G. 186. K
US
..................................HÚ
SD
el. 68. BIL
...................................FÖ
LD
S. 90. E
DIN
.................................ED
ÉN
Y (régi: E
DIN
)D
S. 97. E
S.....................................E
SZ
j) RU
HÁ
ZA
T:
Del. 227. S
A (ak: S
UB
AT
U).........S
ZŐ
SZ
ÖV
ET
DS
. 174. SA
(ak. SE
TU
)................SA
TE
(népi: ZA
H)
G. 191. S
UR
..................................SE
RIT
G. 191. S
UR
..................................SZŰ
RD
S. 47. G
U (ak. G
UB
U)................G
UB
AD
el. 262. KA
SE
R (ak. K
AS
AR
U).K
OS
ZO
RÚ
k) Á
LL
AT
OK
:
Del. 104. G
U..................................G
ÖB
ÖL
YD
S. 6. A
BA
L.................................G
ÖB
ÖL
YD
el. 247. KU
DD
A.........................K
UT
YA
39
G. 184. (K
UA
=) H
A.......................H
AL
DS
. 34. BU
RA
AB
A.......................V
ER
ÉB
(népi: BE
RIÉ
B B
O-
RI-V
)G
. 183. GIIN
(ak: KA
NU
).............K
AN
DS
. 92. EM
E..................................E
ME
l) MU
NK
AS
ZA
VA
K :
Del. 253. S
UN
................................SZ
ÁN
TD
el. 61. BA
D..................................V
ET
DS
. 11. AL
ZU
................................ÁS
ÓD
S. 63. G
IR (ak. G
AM
LU
M)........S
AR
LÓ
(népi: GA
JLÓ
GA
M-
LÓ
)P
. 98. KA
AD
S. 20. A
S......................................H
ÁZ
(régi: HA
AZ
)D
S. 191. R
IG..................................R
AK
m) IG
ÉK
:
G. 191 S
UR
....................................SE
ÍTD
S. 41. G
AM
.................................GÖ
MB
ÖL
YÍT
G. 179. B
AL
...................................VÁ
JL
. 255. US
......................................ŰZ
Del. 182. M
AS
...............................MO
SL
. 208. DA
GA
L.............................T
ÁG
UL
L. 209. T
AR
IK...............................T
ÖR
IKD
S. 182. S
IL (ak. S
AL
AT
U)..........S
ZE
LD
S. 47. G
UB
AR
AG
A....................K
UP
OR
OG
DS
. 140. KA
D................................K
ÖT
DS
. 150. DU
LI (ak. D
AL
ILU
).......DA
LO
L
n) JE
LZŐ
K:
DS
. 168. NA
(akkád. NA
DU
)........NA
GY
"G
. 190. SA
L...................................S
ZÉ
LE
SD
S. 140. K
AB
BA
R........................K
ÖV
ÉR
D. N
o. 381. PU
R............................F
EH
ÉR
(régi: FA
ER
)D
S. 30. B
U (ak. B
IKIT
U)..............F
EK
ET
ED
S. 71. D
AR
(ak. TA
RR
U)...........T
AR
KA
DS
. 28. BA
AR
................................BA
RK
A
40
G. 190. S
IG....................................S
ZŰ
KN
. 163. SU
N..................................C
SÚ
NY
AD
el. 148. ZÉ
EB
.............................SZ
ÉP
(régi: ZE
EP
).......................................................(N
épi: SZ
ÉÉ
B)
Del. 17. IA
.....................................JóG
. 181. DU
G..................................D
ICSŐ
o) KU
LT
ÚR
SZ
AV
AK
:
G. 181. E
N (+
ag)...........................ÉN
EK
(régi: EN
ÉG
)D
S. 153. L
AL
................................LE
JTL
. 234 RU
(= U
R)..........................R
ó (= ÍR
)D
el. 83. MA
S (ak. M
US
SU
LU
) ...MÁ
SO
LD
S. 41. G
AM
(a. Da 68.G
IMIL
U)
KIM
ÉL
(régi: KÉ
MÉ
L)
DS
. 19. AR
HU
S.............................E
RK
ÖL
CS
(régi ER
KÜ
CS
)
p) T
ÁR
SA
SÁ
GI S
ZA
VA
K:
G. 194. U
RS
AG
.........................OR
SZ
ÁG
D. N
o. 366. NA
AB
........................NÉ
PD
el. 121. UK
KIN
...........................UK
KO
N
(gyűlés, összejöve-
tel)D
S. 71. D
AN
(akkád. TE
MU
).......TA
NÁ
CS
(Régi: T
AN
A)
DS
. 45. GE
ND
el. 120. KIN
................................KE
ND
EG
. 183. GU
LA
...............................GY
UL
A
q) A
TÖ
RV
ÉN
YK
EZ
ÉS
SZ
AV
AI:
DS
. 24. BA
D..................................V
ÉT
DS
. 191. RIG
(ak. RU
GG
UIM
U)..R
ÁG
AL
OM
DS
. 207. TU
KU
(+du)...................T
AG
AD
DS
. 27. BA
R (ak. B
AR
U).............B
ÍRÓ
Del. 179. M
AR
(ak. MA
RU
ST
U)
.MA
RA
SZ
TA
LD
el. 58. IDÉ
(+lu)..........................ÍT
ÉL
r) HÁ
BO
RÚ
Del. 117. K
I-EL
.............................HE
LY
DS
. 145. KU
D (ak. K
UD
UR
U).....H
AT
ÁR
(régi: HU
TU
R)
Jean. 14. BA
D................................V
ÉD
41
Del. 51. U
R, E
RE
...........................UR
(régi ER
EW
= katona)
DS
. 65. GIS
....................................HŐ
SD
el. 57. GU
US
...............................GYŐ
Z
s) TÖ
RT
ÉN
EL
MI N
EV
EK
:
DS
. 92. EM
ES
(papnő)...................EM
ES
ED
S. 199. S
UB
A (tiszta – hős .........C
SA
BA
(legendás királyfi) D
UM
UZ
I)......................(régi: S
OB
AD
el. 9. AR
= dicsőség, m
éltóságD
el 73. PA
D =
kiválasztott............ÁR
PÁ
DD
el. 108. GU
LA
.............................GY
UL
AD
el. 111. GU
ZA
.............................GÉ
ZA
DS
. 29. BA
RA
(ak. BÉ
LU
) .........BÉ
LA
t) FÖ
LD
RA
JZI N
EV
EK
:
DS
. 142. KA
R (=
zárt hely) (ak. K
AR
BA
TU
= vízgyűjtő fazék v. m
edence)... KÁ
RP
ÁT
DS
. 56. GU
RU
S (=
erős).................KO
LO
ZS
DS
. 116. ZA
(=drágakő)
(akkád. ZA
LA
H)................Z
ILA
HG
. 186. KIK
IND
A (=
letarolt hely) ............K
IKIN
DA
DS
. 186. PIS
AN
(edény, váza)..........................PO
ZS
ON
YL
eg. 132. KU
SS
U (trónus).............K
AS
SA
B) S
ZÓ
JEG
YZ
ÉK
A h
angtan
i fejlődés esetei:
1.) B átváltozik F
hangra:G
. 18. BU
R.....................................F
UR
L. 207. B
UL
...................................FU
JD
el. 68. BIL
....................................FÖ
LG
. 179. BA
R...................................F
ÉL
(valaminek a fele)
DS
. 29. BA
R (=
PA
AR
)..................FE
HÉ
RD
S. 30. B
U (ak. B
IKIT
U)..............F
EK
ET
E
42
DS
. 180. IB IL
U.........................IF
IJU
2.) B =
V
G. 179. B
AL
..................................VÁ
JD
S. 26. B
AR
..................................VÁ
LL
Jean. 14. BA
D................................V
ÉD
Del. 71. B
UR
U (ak. B
IRIH
U +
ag)VIR
ÁG
Del. 69. B
IR...................................V
ES
E (R
égi: VE
S)
D. N
o. 69. BU
R.............................V
ÉR
DS
. 140. KA
BB
AR
.......................KÖ
VÉ
R
3.) D =
T
(példák a 16.-ik oldalon)
4.) K =
H
DS
. 140. KA
Z................................H
AS
ITD
S. 140. K
AD
...............................HA
DP
. 198. KA
AD
S. 20. A
S.....................................H
ÁZ
Del. 125. K
UA
...............................HA
LD
el. 129. KU
S...............................H
ÚS
Del. 117. K
IEL
..............................HE
LY
DS
. 145. KU
D (ak. K
UD
UR
U).....H
AT
ÁR
5.) G =
S
Del. 81. G
IR...................................S
ZÁ
RD
S. 63. G
IR (ak. G
AM
LU
M)........S
AR
LÓ
Del. 89. G
IGIR
..............................SZ
EK
ÉR
DS
. 40. GA
LA
...............................SZ
AL
AD
L. 2190. G
UR
................................SŰ
RŰ
DS
. 55. GU
R..................................S
ÚL
YD
el. 174. RA
G (ak. R
AG
GU
).......R
OS
SZ
43
6.) S, Z
= C
S
Del. 230. S
AB
UR
...........................CS
UP
OR
DS
. 117. ZA
LA
G...........................C
SIL
LA
GD
el. 252. SU
N................................C
SÚ
NY
AD
S. 199. S
UB
A..............................C
SA
BA
DS
. 19. US
SA
................................ÖC
CS
7.) B =
L
DS
. 55. GU
R..................................S
ÚL
YD
S. 26. B
AR
..................................VÁ
LL
Del. 40. U
BU
R...............................Ö
BÖ
LD
S. 35. B
UR
U (+
ge)......................VÖ
LG
YD
el. 207. BU
R................................F
ÜL
(Régi: F
YL
)G
. 179. BA
R...................................F
ÉL
(fele valaminek)
DS
. 29. BA
RA
................................BÉ
LA
C) S
ZÓ
JEG
YÉ
K
a) SY
NO
NY
MO
K
G. 177. A
GA
..................................ÉK
ES
G. 181. D
UG
..................................DIC
SŐN
. 122. UR
(a+m
u).........................OR
OM
Del. 66. B
AR
(+tu).........................B
ÉR
CL
. 208. DA
GA
L.............................T
ÁG
AS
G. 90. S
AL
.....................................SZ
ÉL
ES
DA
. 274. MA
SU
(a. ME
SU
LT
U)
ME
ZŐ
Leg. 154. R
ET
U.............................R
ÉD
S. 86. B
IZ....................................V
ÍZD
el. 5. AB
......................................HA
BL
. 209. DE
(+izi)............................T
ŰZ
Del. 168. L
AG
................................LÁ
NG
Del. 261. S
E (ak. S
EU
M)...............S
ZE
M (pl. búzaszem
)L
. 218. MU
(+ag)...........................M
AG
Del. 77. G
ÁL
..................................KÉ
LD
el. 191. NÁ
..................................NŐ
44
L. 213. E
N (+
ag)............................ÉN
EK
DS
. 150. DU
LI (ak. D
AL
ILU
)......DA
LG
. 177. KIA
G................................K
EG
YD
el. 8. AL
(+du)............................Á
LD
Del. 182. M
AG
..............................MA
GA
SN
. 167. NA
D..................................N
AG
Y (R
égi: NA
G)
DS
163. MU
(+enu).......................M
EN
NY
(Régi: M
UN
)D
el. 41. UG
....................................ÉG
b) S
YN
ON
YM
CS
OP
OR
TO
K:
Mind a sum
ér mind a m
agyar nyelvben vannak fogalmak,
melyre nem
csak két, hanem több hasonló értelm
ű kifejezést is-m
erünk.
Építés:
DS
. 6. AB
(+tu)
.............................ÉP
ÍTD
S. 191. R
IG.................................R
AK
L. 210. D
IM...................................T
ÁM
-asztL
. 245. TA
G...................................T
ÁK
-olL
. 217. GIS
....................................KÉ
SZ
-ítD
S. 68. D
AB
(=T
AB
)....................TA
P-aszt
Mozgás:
DS
. 64. MU
D.................................M
EG
Y (R
égi: ME
D)
G. 183. G
IN...................................JÖ
N (N
épi: GY
ÖN
)D
el. 163. TU
R...............................T
ÉR
L. 234. S
ID....................................S
IET
G. 178. B
AD
..................................FU
TD
S. 40. G
AL
A (ak. G
AL
).............SZ
AL
AD
Magasság:
G. 184. H
E-G
AL
...........................HE
GY
Del. 182. M
AG
..............................MA
GA
SD
S. 168. N
A..................................N
AG
Y
45
G. 189. P
A......................................F
ŐL
. 300. UR
......................................OR
OM
Del. 66 B
AR
(ak. BE
RT
U)..........B
ÉR
C
Szabás:
G. 179. B
U (+
ag)............................VÁ
GD
S. 140. K
AZ
(a-du)......................HA
SÍT
G. 179. B
AL
(=B
AA
L)..................V
ÁJ
Del. 254. S
AB
................................SZ
AB
(Régi: Z
AB
)L
. 239. SIL
.....................................SZ
EL
DS
. 182. SIL
(ak. SA
LA
TU
) ......SZ
EL
ET
EL
Alvás:
G. 194. U
SA
(+ag).........................A
LS
ZIK
DS
. 169. NU
(+ag+
su+ag)
.............NY
UG
SZ
IKD
S. 126. H
UN
................................HU
NY
G. 186. K
INÁ
D..............................H
AN
YA
TT
DS
. 47. GU
BA
RA
GA
....................KU
PO
RO
GD
el. 129. KU
S (ak. K
AS
AD
U) .....K
US
HA
D
Tűz:
DS
. 72. DE
.....................................TŰ
ZD
el. 27. IZI.....................................IZ
ZIK
Del. S
p. 131 GU
D..........................G
YÚ
TD
S. 70. D
AL
LA
(+du)...................G
YU
LL
AD
Del. S
p. 127. LA
G..........................L
ÁN
GL
. 250. UG
......................................ÉG
Üreg:
Leg. 124. A
L..................................Á
JD
el. 70 BU
R...................................V
ER
EM
DS
. Só. B
UR
U (+
ge)......................VÖ
LG
Y
46
Del. 215. G
UB
UR
.........................GÖ
DÖ
R
(Népi:
GÜ
BÜ
, –
GÖ
BÖ
LY
E).
L. 222. K
AD
..................................KÁ
TY
U, (N
épi: KA
DÁ
)D
S. 190. R
I (ak. LIK
U).................L
ÉK
, LIK
, LU
K
Edény:
DS
. 90. ED
IN.................................E
DÉ
NY
DS
. 13. HA
RU
...............................HO
RD
ÓD
S. 70. D
AL
(ak. TA
LL
U)...........T
ÁL
DS
. 54. GU
R..................................K
ÓR
ÉD
el. 124. DU
G...............................T
ÖK
Del. 230. S
AB
UR
..........................CS
UP
OR
c) SZ
Ó-P
ÁR
OK
– IKE
RS
ZA
VA
K
Del. 253. S
UN
(+du)......................S
ZÁ
NT
Del. 61. B
AD
.................................VE
TG
. 183. GIN
...................................JÖN
DS
. 164. MU
D...............................M
EG
YG
. 80. DA
R....................................T
AR
KA
(régi: TA
R)
DS
. 28. BA
R..................................B
AR
KA
Del. 55. U
SS
A...............................Ö
SS
ZE
G. 179. B
AR
A...............................V
ISS
ZA
DS
. 92. EN
(ak. ZIM
U).................S
ZE
MN
. 163. SU
.....................................SZ
ÁJ
DS
113. US
....................................ÖS
DS
. 103. UG
U...............................Ü
KG
. 181. DU
L..................................D
ÚL
L. 207. B
UL
...................................FÚ
LL
. 246. TA
R...................................T
ÖR
DS
. 20. SU
S...................................Z
ÚZ
Del. 251. S
IR.................................S
IRD
S. 155. L
I....................................RÍ
G. 18. B
UR
....................................FÚ
RD
el. 70. BU
LU
G............................F
AR
AG
DS
. 192. SA
(ak. SU
’U)................S
ÜL
Del. 68. B
IL...................................F
ÖL
47
DS
. 124. HE
...................................HE
GY
DS
. Só. B
UR
U...............................V
ÖL
GY
d) E
LL
EN
TÉ
TE
S É
RT
EL
MŰ
SZ
AV
AK
:
Del. 19. IG
I (+m
u).........................IG
EN
G. 39. N
AM
....................................NE
M (R
égi: NU
M)
L. 203 D
E (+
izi).............................TŰ
ZD
S. 36. B
IZ....................................V
IZG
. 186. KU
S...................................H
ÚS
D. N
o. 65 BU
R...............................V
ÉR
DS
63. GIR
.....................................GIR
HE
SD
S. 140. K
AB
BA
R........................K
ÖV
ÉR
Del. 11. L
A.....................................JÓ
Del. 174. R
AG
(ak. RA
GU
)...........RO
SS
Z,D
el. 55. US
SA
...............................ÖS
SZ
ED
el. 149. SU
D................................S
ZÉ
TD
el. 77. GÁ
L..................................K
ÉL
DS
. 169. NU
...................................NY
UG
SZ
IKD
S. 6. A
B (+
tu)..............................ÉP
ÍTD
S. 201. S
US
.................................ZÚ
ZD
S. 57. G
E.....................................E
GY
L. 119. S
US
....................................SZ
ÁZ
Del. 253. S
UN
................................CS
ÚN
YA
Del. 148. Z
ÉE
B..............................S
ZÉ
P (R
égi: ZE
EP
és SZ
E~)
DS
. 30. BU
(ak. BIK
ITU
)..............FE
KE
TE
D. N
o. 381. PA
AR
.........................FE
HÉ
R (régi: F
EE
R)
Del. 45. U
DU
G..............................Ö
RD
ÖG
(régi: UR
DU
NG
)D
S. 66. IS
TE
N';..............................IS
TE
N
A SZ
ÓJE
GY
ZÉ
KE
K szavai, az előttük feltüntetett rövidítések szerint, az
alábbi forrásmunkákban találhatók:
B.
– B
árczi G
éza, M
agyar Szófejtő
Szótár, (D
iccionario E
timologico
Hungaro) B
udapest, 1941.D
. – P. A
nton Deim
el, S. J., Sum
erisches Lexicon, R
om, 1927-1937.
Edción del Instituto B
iblico Papal.
DS
. – Deim
el, Sumerisch-A
kkadisches Glossar.
DA
. – Deim
el, Akkadisches-Sum
erisches Glossar.
Del. – F
riedrich Delitzsch, Sum
erisches Glossar, L
eipzig, 1914.D
el. Sp. – D
elitzsch, Kleine Sum
erische Sprachlehre, Leipzig, 1914.
G. – C
yril J. Gadd, A
Sumerian R
eading Book, O
xford, 1924.
48 GM
. – Gom
bócz Zoltán y M
ellich János, Lexicon C
ritico-Etym
ologicumL
inguae Hungaricae, B
udapest, 1. 1914, – Academ
iá Húngara de C
iencias...J. – C
harles F. Jean, Sumer et A
kkad, Paris, 1923.
L. – S
tephen Langdon, A
Sumerian G
ramm
ar and Chrestom
athy, Paris,1911
Leg. – L
eon Legrain, L
e temps des R
ois D'U
r, Paris, 1912.
Mt.Sz.
– Szinnyei
József, M
agyar T
ájszótár (D
iccionario de
provincialismo H
ungaro), Budapest, 1898-1901.
N. – Jam
es B. N
ies, Ur D
ynasty Tablets, L
eipzig, 1919.N
ySz.
– S
zarvas G
ábor y
Sim
onyi Z
sigmond,
Nyelvtörténeti
Szótár(D
iccionario Historico) , B
udapest, 1890-93.O
. – Bzam
ota István y Zolnai G
yula, Magyar O
klevélszótár. (Diccionario
de los Archivos H
úngaros) Budapest, 1902-1906.
Po. – John D
yneley Prince, M
aterials for a Sumerian L
exicon, Leipzig,
1908.Hárfa az U
r-i királysírokból. A B
ritish Museum
tulajdona. (A húrok he-
lyére a sumír-m
ahgar városok nevét írtuk.)
IV. K
ÖL
CS
ÖN
ÖZ
TÜ
K, V
AG
Y Ö
RÖ
KÖ
L-
TÜ
K?
A K
árpátmedencében, élő népeket, az utolsó félszázad törté-
nelme kem
ény kézzel tanította meg arra, hogy vagy m
egértikegym
ást és
megtanulnak
kölcsönösen becsületes
jóakarattalegyütt élni, vagy fel fognak m
orzsolódni. A kölcsönös m
egértés-nek a tények, különösen a történelm
i tények felderítése kell hogyaz alapja legyen. K
özös érdeke minden-kinek, akinek bölcsőjét a
Kárpátok alatt ringatták, hogy tisztán lássunk, m
ert a tényekreépíthetünk jövőt, de vágyálm
okra nem.
Nem
célirányos azt hánytorgatni, hogy a magyarság kultú-
rája a szlávságtól származott, m
ikor ez tévedés. Tévedés akkor is,
ha régi, és akkor is ha magyar egyetem
ek katedráiról is hirdették,vagy hirdetik jelenleg. D
e keressük meg az igazságot!
Az igazság felderítését célozza több m
int egy évtizedesm
unkám, m
ellyel új világításba igyekeztem helyezni a m
agyarszókincs tekintélyes részének történetét. T
ettem ezt abban a re-
ményben,
hogy a
következő évek
során elő
fognak állni
azetym
ologusok, akik legalább olyan alapossággal s részletességgelvizsgálják és vitatják m
eg a mezopotám
iai eredetű magyar szavak
történetét, ahogy azt a múlt században a finnugor rokonság hir-
detői tették a magyar szókincs egy fontos részével.
Egyelőre csak jelezni lehet, hogy ezt a m
unkát érdemes elvé-
gezni. E
rre m
utat, hogy
a kérdéses
szavak egész
tömegének
megtalálható a valószínű, term
észetes megfelelője a sum
ír-akkáderedetű m
ezopotámiai kultúrában.* * *
Kezdjük a szem
revételt a sokat emlegetett, A
BL
AK
szóval.N
yelvészeink szerint ezt a magyar valam
elyik szláv nyelvbőlvette át. B
árczi Géza M
agyar Szófejtő Szótára szerint (Budapest,
1941. Egyetem
i Nyom
da): „vessük össze a magyar szót a horvát
tájnyelvi „oblok” (kerek) = ablak szóval, m
elynek vannak meg-
felelői a szlovén, tót és kisorosz nyelvekben.”„V
ilágos, hogy a szót a magyar szláv szom
szédaitól tanulta”,tanították nekünk m
eggyőződéssel hosszú időn át. „Hiszen a m
a-
50
gyar nomád nép volt, házat nem
épített, nem lehetett saját szava
az ablak fogalomra.”
Olyan világos, m
int a vakablak, egy alapvető tévedés fényé-ben! T
évedés, hogy a magyar nom
ád nép volt. A m
agyarság nemazért vándorolt, m
ert a nomádkodás volt élet-form
ája, hanemazért, m
ert régi hazáját és utána számos szállását elvette az idegen
túlerő. A honfoglaló m
agyarság hazát keresett a Kárpát-m
eden-cében,
melyet
bronzkori ősfoglalás
jogán m
agáénak tudott
aszittyaság. M
ikor a magyarság odaérkezett, m
agával hozta egym
agas kultúra ősi szókincsét; ebben az építkezés szókincsét is.A
z építkezés szavait nem feledték el a m
agyarok a vándorlássorán. H
a nem is építhetek m
aguknak állandó házakat, megőriz-
ték azoknak az emlékét és az em
lékeket ébren tartották a vándor-lás alatt itt-ott m
egismert épületek. H
ogy a szomszédok épületeit
a magyarok nagyon is tudom
ásul vették, arra mutat W
ien magyar
neve: B
écs. V
alószínűleg a
sumír-szittya-m
agyar B
AD
a
névgyökere, m
ely magas épületet jelentett. B
AD
+S
U =
épületes,olyan hely, m
elynek sok magas épülete van!
Sum
ír és akkád szókincsből vezethetők le a régebbi, tévesm
agyarázatok m
egcáfolásával, az
építkezés következő
szavai:épít, ház, hajlék, otthon, vár, torony, fal, alap, oldal, tető, orom
,eresz, eszterhéjj küszöb, lakat, lépcső, kapu, ajtó, kürtő, ív, bolt,szoba, terem
, tornác, gádor, pitvar, korlát, bálvány, mész, hom
ok,agyag, cserép, deszka, gerenda, szeg, fűrész, arány, tengely. E
b-ből a sorozatból való az ablak szó is m
elynek gyökérszava asum
ír AB
.S
tephen Langdon angol orientalista. A
Sumerian G
ramm
arand C
hrestomathy (P
aris 1911) című m
unkájának 261. oldalántalálható az A
B gyökérszó értelm
ezése : „Window
”, magyarul:
„ablak”. Ugyanott a 226. oldalon az „A
B-L
IL” értelm
ezése: „en-closed opening”, vagyis „körülzárt nyílás”.
Az A
B-L
IL-ből kellett fejlődnie az értelem
szerint helyesebbkésőbbi. A
B-L
IK-nak (ablaknyílás), m
ajd ebből a hangzóillesz-kedés kikristályosította a végleges „ablak” szót.
Nem
kellett ehhez semm
iféle kölcsönvétel a szlávoktól. Am
agyarság ősi szavát azonban könnyen kölcsönvehette a horváttájnyelv és m
ég ezenfelül néhány más szom
széd szláv nyelv is.
51
Ha fordítva lett volna a kölcsönzés, akkor valószínűleg nem
egy ritka tájnyelvi szót, hanem az indoeurópai népek által hasz-
nált, a „window
"-nak megfelelő szó valam
elyik változatát vettékvolna át a m
agyarok. De nem
volt rá szükségükV
izsgáljunk meg egy m
ásik szót, például a GA
BO
NA
sza-vunkat. E
nnek megfelelői (pl. gobino) m
egvannak az egyháziszlávban, az oroszban, a szerbben és a horvátban. E
nnyit közölvelünk a hivatalos nyelvészet és elvárja, hogy ezután bizonyított-nak vegyük, hogy a m
agyar volt az átvevő. Ehelyett visszakér-
dezzük szeretettel, honnan került ez a szó a szláv népek birtoká-ba?
Miért
nincsenek m
egfelelői az
indo-európai nyelvekben?
Nem
valószínűbb az, hogy az újbabiloni kultúrkörből észak felévándorló szittyák vitték m
agukkal ezt a kultúrszót az Eufrates vi-
dékéről? Mert ott m
egvolt a kétségtelen őse; használták és felírtákaz égetett cserép-táblákra, ahonnan leolvasta D
eimel atya és közli
az ő német nyelvű Sum
erisches Lexicon-jában ilyen m
agyarázat-tal: G
AB
NI =
Sezam
, Grütze, treiben. A
magyar örökölte a gabo-
na nevét sumír őseitől. A
magyarral együtt örököltek ilyen szava-
kat a törökök, bolgár-törökök, finnek, észtek és más uralaltáji né-
pek. A kölcsönvevők a szlávok voltak, akik a szittya népek szom
-szédságában élve, gazdagodtak ez utóbbiak régi, déli kultúrkin-cseiből. E
zen azonban nincs mit restelni; m
inden nép kölcsönözrégebbi kultúrákból és tovább ad m
ásoknak.A
z akkád nyelv sokat vett át a sumírból és tovább fejlesztette
a szót, úgy hogy az akkád formák sokszor segítségünkre vannak a
szófejtésénél. Ez az eset pl. a B
ÁN
YA
szavunk esetében. Nyelvé-
szeink nagy része azt vallja, hogy a magyar bánya szó valam
elyszláv nyelvből szárm
azott, mert a szláv nyelvekben van egy ha-
sonló szó, mely fürdőt jelent. Ú
gy okoskodnak, hogy a fürdő ism
eleg, a bánya is meleg; fürödni gödörben lehet és a bánya is egy
gödör. D
e hát
szükséges ilyen
erőltetett és
valószínűtlenetym
ológia? Sokkal egyszerűbben m
egtaláljuk a szó gyökerét asum
ír BA
szóban, melynek jelentése D
eimel szerint: m
achen =m
ívelni !U
gyanez a gyökér van a fejlettebb akkád szóban: BA
NÚ
,m
elyet a következő német szavakkal m
agyaráznak: „bauen, schaf-fen, erzeugen”. A
BA
NÚ
szó tehát a nehéz munkát, m
egmunká-
lást, a kitermelést jelentette. A
régi magyar nyelvben volt: bányás
52
= m
egmunkálás és bányolás =
pénzverés. „Kertek bányásnak,
szőlők metszésnek örülnek.”
„Z
rinyi a török pénzt mind elszórta,
hozz, úgymond, m
ást, melyet királyom
bányolta.” (Nyelvtörténeti
Szótár).B
izony nem az a valószínű, hogy az indoeurópai népek közös
és mindenütt „fürdő” jelentésű szavát vette át a m
agyar egy ettőlegészen különböző fogalom
ra. – Az a valószínű, hogy a szót a
világ első bányászaitól és fémműveseitől örökölve, vándorlásai
alatt talán cserépnek agyagot bányászva, megőrizte a m
agyar éshasználni kezdte újra, m
ikor megint valódi bányákhoz jutott.
* * *
De ha m
ár lementünk a bányába, m
enjünk egy lépéssel to-vább.P
OK
OL
szavunkról is azt állítják, hogy a szláv pekloból lett,am
inek jelentése: szurok! Bizonyos, hogy van összefüggés a két
szó és fogalom közt. D
e talán másféle, m
int amilyenről eddig
hallottunk. A sum
ír PA
BH
AL
szó orvosi szakkifejezés volt. Je-lentései: kin, anyam
éh, és a szenvedő, mai szakki-fejezéssel: a pá-
ciens. A késő babyloni gyógyító-m
ágia szimbólum
ai közt fel vansorolva a szurok (pitch), m
int a betegség-démon szim
bóluma (S
t.L
angdon: A T
ablet on the Mysteries of B
abylonian Symbolism
.T
he Museum
Journal. Philadelphia 1918. IX
. köt. 2. sz. 153. 1.)A
régi magyar nyelvben a pokol szó betegséget, szenvedést is
jelentett és ilyen jelentéssel, alig módosult alakban valószínűleg
együtt jött Árpádékkal a V
ereckei-hágón.A
poklot sem kellett kölcsön vennünk: az egyszerűen a szen-
vedés helye.* * *
Nem
fogadhatjuk el azt a vélekedést, hogy a VE
RÉ
B neve
szláv eredetű,
mikor
sumírul
ugyanezt a
madarat
buraab-nakhívták és m
ikor a moldvai csángók m
ég most is beriéb-nek neve-
zik.N
em fogjuk elhinni, hogy a m
agyar PÓ
K szó a szlávoktól
jött kölcsönzés. Nem
valószínű, hogy a honfoglalásig nem talál-
koztak volna a magyarok pókkal! A
zt elhisszük, hogy a szláv
53
pauk jobban hasonlít a szittya eredetire – amely alkalm
asint asum
ír PA
= „fa” és U
G =
„égető” csípő féreg, „pók”, összetételé-ből lett.
Itt megjegyezhetjük, hogy a pók nem
zetség úgy látszik, hogyeredetileg főleg fákon élt – eltekintve a tengeri pókok-tól, m
elye-ket a sum
ír PU
LU
G néven tisztelt. A
fa-férge egy része nem túl
távoli évezredek során változtatott élet-módot, leszállt a fákról és
földi pókká lett. A pók szó valószínűleg olyan régi, hogy m
ég afán lakás állapotát írja le. (L
.: Kolosváry G
ábor cikkét: A pókok
életmód-változásáról. F
öldtani Közlöny 1950. 80. köt. 436. lap).
Valószínűleg ide tartozik a „kisháló” jelentésű P
Ú-G
U akkád
szó is, mely nyilván őse a m
i pákász szavunknak.
* * *
A következőkben átadok egy távolról sem
teljes, vagy végle-ges, egyelőre több m
int 200 szóból álló listát, azokét a magyar
szavakét, melyeket elsősorban ajánlok a m
agyar etymologusok
figyelmébe, tüzetesebb feldolgozás céljából. M
indegyikről el le-hetne m
ondani a sokszorosát annak, amit itt az ablak, a gabona és
egyéb szavakról elmondtam
. Mindegyik m
ellé odaírtam azt a m
e-zopotám
iai kultúrkörből való szót, amit a m
agyar szó megfelelő-
jének vélek. Szeretném
hangsúlyozni, hogy a „megfelelő” nem
mindig jelent teljesen azonos értelm
ű szót. A sum
ér BA
R pl.
pontosan azt jelenti, mint a m
agyar bér, az akkád KA
LA
PP
AT
Uugyanazt a szerszám
ot, amit a m
agyar kalapács. (A régi m
agyar-ság közism
ert szava erre a sumír eredetű V
ERŐ
volt.) De m
ár am
agyar irha szónak megfelelő IR
IH, bőrt feldolgozó m
unkást je-lentett volt. A
z állatok esetében gyakran szerepel egy jellegzetestulajdonságuk. P
l. a szarka madár nevének valószínű m
egfelelőjeaz akkád S
AR
RA
KU
, ami tolvajt jelentett.
A T
UK
U sum
ír szó jelentése: szőni. Nyilván ebből lett a m
a-gyar takács szó, de hogyan? V
alószínűleg úgy, hogy hozzájárult aS
U rag, m
elynek eredeti jelentése: kéz. Tehát T
UK
US
U T
akács.Így lett a „kis háló" jelentésű P
UG
U-ból is a pákász, olyan
ember, akinek hálója van a kezében.
Ahol feltételeztem
ilyen fejlődést, a ragasztékokat kisbetűk-kel és zárójelben írtam
a gyökérszó után. Például a terem
megfe-
54
lelője TIR
= lakóhely, de valószínűleg régen kapcsolódott hozzá a
MA
H =
magas.
* * *
A m
ezopotámiai kultúra különböző eredetű szavait (sum
ír,akkád, asszír) azért lehet itt együtt használni, m
ert meggyőződé-
sem szerint a m
agyarság ősei későn, az újbabiloni birodalom bu-
kása után vándoroltak el és nemcsak az archaikus sum
ír szókin-cset
vitték m
agukkal, hanem
a
késői, fejlettebb
"modernebb"
semita
és m
ás nyelvekből
kölcsönzött lexikális
anyagot is,
amellyel ők gazdagodtak, m
ajd később gazdagítottak másokat.
_______________________________________________
SZ
ÓJE
GY
ZÉ
Ka m
agyar nyelvkincs állítólagos szláv kölcsönszavaiból(A
z első oszlopban a magyar szó, a m
ásodikban annak való-színű m
ezopotámiai m
egfelelője)
Abál ..............................................A
BA
Ábrázat...........................................(abru+
) AZ
AA
]A
brosz ...........................................UB
AR
A(+
su)A
kna .............................................UK
UA
kó ...............................................AK
AB
ab ............................................UB
(+ub)
Bába ..............................................B
AB
AB
abona...........................................BA
(+bu+
na)B
abrál ...........................................BA
BA
RB
aj .............................................BA
LB
álvány .........................................AL
AM
Bán ................................................B
AN
UB
ánya ........................................BA
NÚ
Barack ...........................................B
UR
UB
árány ...........................................BA
R-A
NB
arát..............................................BA
R (+
al+du)
Barázda .........................................B
AR
55
Barlang ..........................................B
UR
UB
ér .................................................BA
RB
irka ..............................................BIR
-GA
Bolond............................................B
AL
( +an+
du)B
olt.................................................BA
L( +
tu)B
orda .............................................BA
R(+
da)B
oróka............................................BU
RU
(+ge)
Borona ...........................................B
UR
(u+na)
Bot..................................................B
AD
A, B
úTU
Bödön ............................................B
UG
INC
ékla .............................................SIL
KU
Csáklya ..........................................S
UK
RA
Csata ..............................................S
AT
AC
sép ...............................................SA
,BC
ser ...............................................SA
RC
serép ............................................SE
-IBC
sésze ............................................SIK
AC
séve .............................................SU
BU
LU
Cs in
...............................................SE
NC
sipke ............................................SI-IP
Csoda .............................................S
ED
UC
söbör ...........................................SE
NB
AR
Csuka .............................................S
U-G
AC
sutora ..........................................ZA
GD
UR
ÚD
alia ..............................................DE
Ll
Darab .............................................D
AR
Déd ................................................A
DA
-AD
AD
erce .............................................DA
RD
erék .............................................DIR
IGD
eszka ...........................................DU
SU
(+ge)
Dézsa .............................................D
US
UD
olog..............................................DU
G (+
lu+ag)
Donga ............................................D
AN
-GA
Ecet ................................................A
GE
ST
INN
AE
cset ..............................................ES
SU
(+tu)
Furulya ..........................................B
UR
U(ag+
lu)G
ally. .............................................GA
LG
aluska...........................................GA
L( +
lag-ga)
56
Galóca............................................G
AL
(+a+
su)G
anaj .............................................GA
NG
anca ............................................GA
MG
áncs ............................................GA
N(+
tu)G
arád ............................................GA
RG
arázda .........................................GU
RU
S(+
du)G
át ................................................GU
(+tu)
Gatya .............................................G
AD
AG
az ................................................GA
ZG
azda ............................................GA
SA
N(+
du)G
ázol .............................................GA
ZA
(+lu)
Gereben .........................................G
IRG
erely ...........................................GIR
-GA
LG
erenda..........................................G A
ZIM
BU
Gerezd............................................G
UR
U (+
su+du)
Gesztenye
......................................GIS
(+tu+
ma)
Gonosz ..........................................G
UN
NU
SU
Gom
ba ..........................................GA
M(+
pa)G
ölöncsér ......................................GIR
AG
(+su)
Göndör ..........................................G
UR
Görbe ............................................G
AR
(+ba)
Görcs .............................................G
AR
(+su)
Göröngy ........................................G
IRIN
Gúzs ..............................................G
UZ
Guzsaly .........................................G
US
UR
UH
ála ...............................................HA
-LA
Halom
...........................................HA
RH
iba. .............................................HIP
ÚH
odály ..........................................UT
UL
Hom
bár .........................................AM
BA
RH
örcsög .........................................UR
SA
GH
uszár............................................GIS
(+ar)
Igric ...............................................AG
RIG
Ikra ................................................UG
U(+
ra)Irha ................................................IR
IHIszák ..............................................S
AG
Jegenye..........................................IA
(+gina)
Kabát .............................................G
UB
BU
(+tu)
57
Kacsa
..............................................KA
S, K
US
UK
ád ................................................KÁ
DK
akas .............................................GA
GA
ZU
Kalács ............................................G
AL
-LI-E
SK
alapács.........................................KA
MP
PA
TU
Kalász.............................................(gal+
) AN
-SE
Kánya ............................................K
AR
(+na)
Kantár ............................................G
AR
(+tor)
Kapa ..............................................K
A-P
AK
apta .............................................KA
BT
AK
arácsony Napforduló
...................GU
-UR
(a-su-mu)
Kas .................................................K
AR
Kása ...............................................K
AS
Kasza .............................................K
AZ
Katona ...........................................K
AD
(+unu)
Kazal .............................................G
IZA
LK
emence ........................................N
ININ
DU
Király ............................................K
UR
UIG
IK
óc ................................................GIS
Koponya ........................................K
US
(+unu)
Konkoly .........................................K
AN
KA
LK
oplya ...........................................GU
B-B
U-U
LK
oponya ........................................KA
-BA
R-1tA
Kór ................................................G
UR
.K
osár .............................................KU
-SU
R-R
AK
uckó ............................................KU
-KU
Kulcs .............................................(S
ak)-KU
LK
ullancs .........................................GA
L-A
N-Z
UK
úp ................................................GU
-UB
Kuruzsol ........................................K
UR
US
(+lu)
Labda .............................................L
IB(+
du)L
áncs..............................................L
AL
(+du)
Lepény ...........................................L
EB
EN
U',
Lencse ...........................................L
UB
SU
Lom
...............................................LU
ML
úg ................................................LU
GM
acska ..........................................MA
SK
IMM
áglya ..........................................MA
KL
U
58
Mák ...............................................M
U(+
ag)M
átka ............................................MU
TU
(+ag)
Máz ...............................................M
AS
Megye ...........................................M
AD
AM
éh (anyaméh)..............................M
EM
ér ...............................................ME
RM
észáros .......................................MA
SA
RU
Mocsár...........................................M
US
IR, M
IHS
UM
unka ...........................................MU
-UN
-GA
Moly .............................................M
AR
Murok
............................................ME
RI (+
ag)N
ádor ............................................NA
GIR
Nátha .............................................N
IHL
UN
éma .............................................N
U(+
mu)
Ném
et ...........................................NU
(+m
u+tu)
Nyoszolya .....................................N
AT
AL
UN
yoszolyó .....................................NA
TA
LU
Olaj................................................IA
(+ il)
Orda ..............................................U
HH
UR
(+du)
Oszlop ...........................................U
SA
R(+
lu+ab)
Ösztön ...........................................A
S-T
INP
ákász ...........................................PU
GU
(+su)
Pákosztos.......................................P
UG
U (+
su+tu)
Palást..............................................P
AL
A (+
su-tu)P
álca..............................................P
A (+
lu+su)
Palota ............................................B
AL
AT
UP
ap ................................................PA
PP
arancs...........................................PA
RS
UP
ára ...............................................BA
R.
Paraszt ...........................................B
AA
R(+
a+su+
tu)P
arázs ............................................BA
RP
árduc............................................B
A-A
R (+
tu+su)
Parlag
.............................................BA
-AR
(+lu+
ag)P
árna .............................................BA
R(+
nu)P
árol ..............................................BA
R(+
lu)P
árta ..............................................BA
R(+
du)P
atak .............................................BA
D(+
ag)P
atkány .........................................AP
AN
59
Pata ................................................B
AD
Patvar .............................................B
A-D
A-R
AP
ecsenye ........................................PE
SP
ecsét .............................................PA
SS
UR
U(+
tu)P
ele ................................................BU
LU
Pénz ...............................................P
AD
Pernye ............................................B
IR(+
mu)
Perzsel ...........................................B
AR
(+su+
lu)P
iszok.............................................B
US
U(+
ag)P
itvar .............................................PIT
U(+
ru)P
ocok .............................................PU
SR
U(+
ag)P
ohár .............................................DA
HA
RP
ók ................................................BU
LU
GP
okol..............................................PA
BH
AL
Poloska ..........................................B
AL
AT
(+ge)
Pólya ..............................................B
AR
Ponty .............................................B
AN
DA
Póráz ..............................................B
AR
(+a+
su)P
ör..................................................PU
H R
UM
Puszta ............................................B
AA
R(+
tu)P
urdé..............................................B
AR
(+du)
Rács ...............................................M
AS
(RA
S)
Rák ................................................R
AG
Reg ................................................R
IGR
itka...............................................R
I(+tu+
ge) "R
óna ..............................................RA
(+m
u)R
osta, rost, rostély .........................MA
S ( +
tu)R
ozs................................................AR
SA
TU
M (assyr szó)
Rozsda ...........................................R
AG
GU
(+du)
Rúd ................................................R
U(+
du)R
uha ..............................................MU
KK
UR
usnya............................................RU
(+su+
mu)
Sarju ..............................................S
AR
(+lu)
Saroglya..........................................G
AR
(+ag+
lu)S
ás..................................................SA
-SA
Sáv..................................................S
A(+
ba)S
erpenyő ........................................ZIB
AN
ITU
M
60
Séta .......................................S
IDS
ó ..................................................ZA
Suba ......................................S
UB
AS
úly ...............................................SU
LS
ulyok ...........................................SU
(+lu+
ag)S
zabad ...........................................SU
-BA
R(+
du)S
zablya .........................................ZU
B(+
]u)S
zakács .........................................SA
KA
SU
Szalonna .......................................Z
AL
AG
(+m
u)S
appan ..........................................ZE
EB
Szarka ...........................................S
AR
RA
KU
Szekerce ........................................Z
UG
UR
UM
Szelence ........................................Z
U-L
UM
-TU
Szerencse ......................................S
ILIM
-MA
Szikla ............................................Z
AG
LU
Szita" .............................................Z
IDD
AS
zoba ............................................SU
BA
TI
Szobor ...........................................S
UB
UR
Szom
bat ........................................SA
-BA
-TI
Szőke ............................................S
IIGS
zövétnek .....................................SA
GB
U (+
tu+m
u+ag)
Szuka ............................................Z
UU
KS
zűr (ruha).....................................SU
RT
akács T........................................U
KU
(+su)
Tanya ............................................T
UN
Tár (tárház)....................................T
AR
Társ ...............................................D
US
SA
Terem
............................................TIR
(+m
ah)T
észta ............................................DU
G-Z
IDD
AT
iszta ............................................TU
(+su+
tu)T
ok ................................................DU
KT
ompa ...........................................T
UN
(+ba)
Topolya .........................................Z
AB
AL
UM
Tök ................................................D
UK
Túr ................................................T
UR
Túró ..............................................T
UR
UU
gorka ..........................................UK
US
61
Ugar ...............................................U
GA
RU
Unoka ............................................U
NIK
UÚ
t ...................................................UD
Vád ................................................P
AD
Varázs ............................................B
UR
RU
DA
Varsa .............................................B
AR
-SA
Veréb .............................................B
UR
-A-A
BV
ihar...............................................WE
-IRV
illa................................................BA
L(+
lu)V
itéz...............................................B
U (+
tu+su)
Vödör ............................................B
AD
AR
Zab ................................................Z
UZ
abál ..............................................ZU
Zabla ..............................................Z
AB
LU
Záp ................................................Z
U(+
ab)Z
ár .................................................ZA
-RA
V. A
MA
GY
AR
ŐS
VA
LL
ÁS
IST
EN
AS
Z-
SZ
ON
YA
A m
últ század második felében járta a szegedkörnyéki tanya-
világot Kálm
ány Lajos katholikus plébános. É
szrevette volt, hogyhívei a szentek tiszteletéhez nem
keresztény elemeket vegyítenek és
feltette, hogy ezek a kereszténység előtti ősvallás maradványai.
Kálm
ány adatgyűjtésének eredménye m
itológiairodalmunk egyik
legértékesebb tanulm
ánya: „B
oldogasszony, ősvallásunk
Isten-asszonya"
1.Ebben elm
ondja Kálm
ány, hogy népünk kifejezetten„hét” B
oldogasszonyt tisztel, akik között a legnagyobbnak tartja aN
agyboldogasszonyt. E
nnek leányai
a többi
Boldogasszonyok
(szülő, fájdalmas, gyertya-szentelő, sarlós, segítő, havi), akik kö-
zül legfiatalabb a szűz Kisasszony. A
néphit a Kisasszonyt azono-
sítja a
kereszténység legnagyobb
szentjével, M
áriával, m
íg a
Nagy-boldogasszonynak Szent A
nnát tudják. Jóllehet a keresztényhittan erről nem
szól, a nép keddet tartja Nagyboldogasszony
napjának. M
eddő asszonyok
kilenc keddet
böjtölnek, hogy
aN
agyasszony segítsen rajtuk.A
ki kedden mos, m
egbántja a Nagyboldogasszonyt a K
eddA
sszonyát. Kedden tilos m
inden erős munka, viszont elkezdésre,
elindításra szerencsés a kedd, pl. tyúkültetésre.A
z adatok tömegéből kitűnik, hogy N
agyboldogasszony azélet adója és védője, bőség, term
ékenység, aratás, növény, állat ésem
ber szaporodásának, egészségének gondviselője.K
álmány rám
utatott kódexirodalmunk adatára, am
ely szerintS
zt. Gellért „tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy a szűz
Máriát ez M
agyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak
nagy asszonyának hívnák.”2 F
eltehető, hogy Szt. G
ellért térítő tö-rekvései
során találkozott
egy jóságos
és fennséges
mennyei
1 B
p. 1889. M. T
. Akadém
ia.2
„Az ő
tanácsáriak intéséből
a-koron kele
fel, hogy
az zyz
Mariat:
azM
agyarorszaagban bodog azzonnak, awagy ez w
ylagnak nagy azzonyanakhyvnak, zent Istw
an kiral es ez zegeen orzagot bodog azzon orzagaanaknew
ezee.” (Erdély C
odex 554b. Marg. L
. 15). Szarvas-S
imonyi N
yt. Sz. I.
130. I.
63
nagyasszony kultuszával, akiben mintegy S
zűz Mária előképét
láthatta, akinek tisztelete nagyobb akadály nélkül válhatott Mária-
kultusszá és akinek költői neve sem látszhatott m
éltatlannak arra,hogy Isten anyját ékesítse. L
ehet, hogy ez a meglátás segítette a
„nagy térítőt” emlékezetes sikeréhez, m
ikor „a napba öltözött asz-szony” bibliai idézetét választotta a m
agyar udvar előtt tartottprédikációja tárgyául. 3 K
álmány fejtegetései és adatai nem
támo-
gatták azt a finnugor irányzatot, mely több-kevesebb tudatosság-
gal, a magyarság önérzetének m
egtörése végett, olyan primitív,
gyűjtögető előmagyarokról beszélt, akiknek nem
is lehetett mito-
lógiájuk. A
z E
gyetemi
Nyom
da „M
agyarság N
éprajza” kiad-
ványban, a hitvilág-fejezet bő bibliográfiájában hiába keressükK
álmány akadém
iai értékezését . 4
Egészen m
ás úton, a magyar díszítőm
űvészet keleti forrásai-nak kutatása közben talált egy ősi m
agyar Nagyasszony gaboná-
val, gyümölccsel, term
ékenységgel összefüggő kultuszának nyo-m
aira H
uszka József;
Asztarte-B
oldogasszonynak nevezte. 5
Astarte azonban aránylag késői idők istennője. M
egelőzte Istar,azt Inanna és valam
ennyit a régi sumér pantheon anyaistene, B
aúvagy B
aba.A
Magna M
ater alakja az ókor majdnem
minden vallásában
megvolt és bizonyos vonásokban m
inden Magna M
ater hasonló.A
sumér B
aú és a magyar B
oldogasszony között azonban olyanhasonlóságok vannak, m
elyeket sem véletlenséggel, sem
az álta-lános jelleggel m
egmagyarázni nem
lehet.B
aú alakját egyrészt a kő- és cseréptáblákon fennmaradt ék-
írásos irodalomból, m
ásrészt képeiből ismerjük. E
zek legnagyobbrésze pecséthengerekre vésve m
aradt ránk. Koronás nőalak, fod-
ros ruhában, trónszéken ül és szimbólum
aink valamelyike, az
életfa, a termő ág, am
it kezében tart, vagy az életvízzel telt serlegjelzik, hogy ő az É
let Nagyasszonya. V
an kutyája és madara. T
a-láltak az ásatók szám
os Baúnak szentelt ivóedényt.
3 K
is Magyar L
egendárium. F
ord. Torm
ay Cecilia. B
p. 1930. 88. I.4 S
olymossy S
ándor: A m
agyarság hitvilága. A M
agyarság Néprajza. B
p. 1943.IV
. köt. 340. 1.5 H
uszka József: A m
agyar turáni ornamentika története. B
p. 1930. Pátria.
64 Az ékírásos szövegekből tudjuk, hogy a sum
ír fénykorban, Kr.
e. 2500 körül, Baú m
int a rangban harmadik szerepelt a nagy is-
tenek sorában. Anu égisten és annak első fia, E
n-Lil viharisten
után következett a rangsorban, de megelőzte E
n-Ki vízistent, aki
az embereket agyagból m
egteremtette. 6 B
izonyos nyomok arra
mutatnak, hogy a történelem
előtti matriarchatus korában B
aú,vagy egy őt is m
egelőző nőalak, lehetett az első isten, a minden-
ség és minden további isten szülőanyja. 7
Száz évvel ezelőtt csak nagyon kevés kutató sejtett valam
it anagy ókori népről, m
elyet később mint sum
ír népet említenek és
amelyről m
a már tudjuk, hogy az egész nyugati kultúra forrása ők
voltak; vallási fogalmaik közt is sok előkép van, m
elyek később akereszténységben virágoztak ki. A
z elmúlt évtizedek során szá-
mos m
unka foglalkozott a sumír m
itológiával 8 és ezek alapjánelég világos képet alkothatunk m
agunknak legalábbis a népsze-rűbb, a feliratokban gyakran szereplő istenek alakjáról. B
aú bizo-nyosan ezek közé tartozik.
Sokat vitatták, hogy a sok istennő-név és kép közül m
elyektartoznak B
aú alakjához. Term
észetes, hogy az évezredek soránváltoztak a hiedelm
ek, de úgy látszik, hogy Baba, a „születést
adó” ugyanaz volt, aki Baú, az „élelem
adó”; aki Gúla a „hatal-
mas”; aki M
ah, a ;,nagy"; aki Nin-A
nna, a „menny nénje”; aki
Gatum
-dug, „jóságos nagyasszony” vagy Gasan-A
nna, „asszonyaa m
ennynek”. 6 E
n-Ki, a Föld M
élyének ura, aki teremtm
ényeinek az éltető édes vizeket adja. őm
enti meg a télen gyengülő napot is, ő hozza vissza a csodálatos fényes
fehér szarvas képében. Ő a szittya népek segítője, vezérállata; D
AR
AM
AH
neve„ mely sum
írul Nagy Szarvas-t jelent, a m
agyar Durum
ó névben ma-
radt meg. E
z, boszorkánypöreinek adatai szerint, az alvilági szellemek, az
ördögök fejedelme.
7 M. L
ambert et I. R
. Turnoy O
. P.: Les statues D
. G. E
. st H. de G
udea (Textes
concernant la
déesse B
au) R
evue d'A
ssyrlologíe et
d'Archéologie
Orientale. 1952. V
ol. XL
VI. P
. 91.8 A
. Deim
el: Pantheon B
abylonicum, R
oma, 1914. Institutum
Biblicum
.T
h. Paffroth: Z
ur Götterleher in den A
ltbabylonischen Königsin-schriften.
Paderborn. 1913,
N. S
chneider: Die G
ötternamen von U
r III. Analecta O
rientalia Vol. 19.
Rom
a, 1939. p. 39.K
. Tallkuist: A
kkadisehe Götterepitheta, Studia O
rientalia, Helsinki, 1938.
S. N
. Kram
er: Sumerian M
ythology. Philadelphia, 1944
65
Az istennő alapterm
észetére a jelből következtethetünk,m
ellyel a Baú nevet írták. ősjele a B
AN
-nak nevezettűrm
érték, egy telt edény képe, melyből tölt, ad, kim
ér,juttat az istennő. V
alószínűleg ez az edény a későbbibőségszaru
ősképe, a
BA
N,
melyben
ott van
minden
dolog teljessége. Az utolsó hang idők jártával lekopott,
csak az űrmérték nevében m
aradt meg; a m
egfelelő ige aB
A lett, m
elynek jelentése; `ad, juttat.' 9 Az Ú
füvet,legelőt, növényzetet, élelm
et jelent.
Baú a sum
ír hívő számára a bőség nagyasszonya volt, a nagy
ajándékozó. A viharisten tom
bolása után ő mosolygott a szivár-
ványban. Ő a tápláló, a term
ést adó, a születés, az anya, a csecse-mő, az élet védője. R
uhája minden fodrában m
eg nem született
gyermekek
bujkálnak. 10 H
imnuszok
dicsőítik m
int a
hatalmas
Gúlát, aki gyógyít, közbenjár, az ég királynéja és a „világnak vi-
lága” („Licht aller W
elt"). A különös kifejezésből, hogy ő a „ha-
lottak meggyorsítója”, talán arra következtethetünk, hogy élt az
erős hit arról, hogy a túlvilági vándorlás megrövidíthető és van
újjászületés.A
z ősm
itológiák M
agna M
atereit általában
jellemző
szülőboldogasszonyi stb.
jellemvonásokon
túl vannak
Baúnak
egyéb jellegzetességei is. Kultuszának legtöbb em
lékét a lagashi(telloi) ásatásokból ism
erjük, melyeknek anyagát a L
ouvre őrzi.L
agash városistene Ninurta napisten, kit L
angdon a bibliai Nim
-róddal azonosított. T
udjuk, hogy krónikás hagyományaink, – bi-
zonyára nem véletlenül, – N
imródtól szárm
aztatják a magyarsá-
got.Lagashban évente nagy ünnepséggel ülték m
eg a helyi kisis-ten, az isteni hérosz és a hozzá leereszkedő nagy term
ékenység-
9 E
gyik himnuszban így beszél városa népéhez B
aú:„A
z én palotám ura tökéletes.
Keze, m
ely az országot védi, tökéletes.A
z eső, amit én adok a hálás fáknak, tökéletes.
A feleség, akit én adok az urának, tökéletes.”
J. Dyneley P
rince: A hym
n to the goldes Baus, O
ld Testament and Sem
iticStudies in m
emory of W
. R. H
arper, Chicago, 1908, p. 325.
10 Thorkild Jacobsen. M
esopotamia: T
he Cosm
os as a State. Before P
hilosophy.1949. L
ondon. p. 158.
66
istennő házasságának napját. A városistennek ilyenkor m
ódjábanállt kikérni hatalm
as asszonya kegyeit népe számára. Ism
erünkfejedelm
i hála-ajándékot, melyet N
inurta azért kapott, mert „jó
szót szólt” a fejedelem érdekében az Istennőnél.
Baú kifejezetten a fű és fa, a term
és és aratás asszonya. Kü-
lönleges ünnepe, mikor a nép először eszik az új gabonaterm
és-ből. 11 G
ondoljunk a magyar falvak ünnepére, az új kenyér napjára
és a Sarlós-B
oldogasszonyra.K
ülön tanulmány tárgyát képezhetnék az úgynevezett „bol-
dogasszonyi füvek”, melyeket népünk a tem
plomba visz szentel-
tetni, főleg
Nagyboldogasszony
napján. 12 Ilyen
a csom
borka(M
entha Pulegium
, L.) 13 a napraforgó; ezeket m
egőrzik és halot-taik m
ellé teszik a koporsóba. Az ökörfarkkóró pedig a boszorká-
nyok elkergetésére hasznos. 14 Egyéb regés növények nevei: B
ol-dogasszony haja, tenyere, cipellője, stb.
Az ősi ábrázolások ném
elyikén feltűnik a Nagyasszony m
el-lett az úgynevezett „lagashi cím
er” állata, a kiterjesztett szárnyúnapm
adár, a mindig visszatérő fényes sas. 15 G
ondoljunk a régiÁ
rpád-címer és eredetm
ondánk turul madarára. (A
sumír T
UR
szó visszatérést, megifjodást jelent, az U
L pedig életerőt.)
A sas m
ellett más m
adarai is vannak az istennőnek; ezeketnem
könnyű meghatározni. D
aru? Liba? G
ólya? Egyik m
adárnakneve a B
a piktogramm
al kezdődik; ez a fecske. (Deim
el S. L
. No.
5.: „Schw
albe”) Meggondolandó, hogy M
agyarországon igen el-terjedt hit, hogy fecske és gólya a B
oldogasszany madarai.
,A
sumír
pecséthengereken sorban
felvonuló és
a N
agy-asszonynak ivóedényt nyújtó nők képe elem
i erővel és páratlan
11 „M
anducabantur primiciae frum
enti”. Deim
el: Panth. B
ab.12 B
álint Sándor: N
épünk ünnepel. Bp. 1938. S
zt. István Társ. 280 és 189.1
13 A név em
lékeztet az illatos fűszernövényt jelentő sumír „sem
-bírida” szóra.M
ég közelebb áll ehhez az erdélyi fűszervirág, a csombord, (S
atureiaH
ortensis L.) neve
14 Gárdonyi G
éza leírja „Az én falum
"-ban. I. köt. 48. 1.15 A
sas mellett m
ás madarai is vannak az istennőnek; ezeket nem
könnyű meg-
határozni. Daru? L
iba? Gólya? E
gyik madárnak neve a B
a piktogramm
alkezdődik; ez a fecske. (D
eimel S
. L. N
o. 5 : „Schw
albe”) Meggondolandó,
hogy Magyarországon igen elterjedt hit, hogy fecske és gólya a B
oldogasz-szony m
adarai.
67
pontossággal idézi a sokszor leírt magyar népszokást, a „B
oldog-asszony poharának m
egadása” képét."16
Vésett pecséthenger B
aú-Gúla alakjával, kb. K
r. e. 2200-ből.M
agántulajdon. (Ward, Seal C
ylinders of Western. A
sia, Wa-
shington, 1910, 217.)
„Az asszonyok titkos avató gyűlésén, m
elyen férfi nem lehet
jelen, a legtekintélyesebb üregasszony kinyújtott tenyerén felajánla B
oldogasszonynak egy tányérra tett pohár bort és egy süte-m
ényt, megköszönve a szülés körüli segítséget és boldogságot
kérve az újszülött számára. M
int Szegeden értesültem
erről, az ál-dozat elm
ulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt korában,„ha fiú, nem
kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” (A
datszolgáltatómS
ánta Katalin (50 éves) 1928-ban.)
A feltűnő és különleges egyezések közé tartozik a B
oldog-asszonyokkal
kapcsolatban m
akacsul em
legetett hetes
szám,
melyhez a szegedi nép a közelm
últban is ragaszkodott. Nehéz
véletlen egyezésnek tartani azt, hogy ékírásos szövegek szerint
16 16 „A
z asszonyok titkos avató gyűlésén, melyen férfi nem
lehet jelen, a legte-kintélyesebb öregasszony kinyújtott tenyerén felajánl a B
oldogasszonynakegy tányérra tett pohár bort és egy sütem
ényt, megköszönve a szülés körüli
segítséget és boldogságot kérve az újszülött számára. M
int Szegeden érte-
sültem erről, az áldozat elm
ulasztása azzal jár, hogy az újszülött felnőtt ko-rában, „ha fiú, nem
kap lányt, ha lány, nem kap fiút.” A
datszolgáltatómS
ánta Katalin (50 éves) 1928-ban.
68
Baú N
inurtának hét lányt szült, ezek mind bőséget árasztó isteni
jóttevők. 17
A m
agyar hagyomány N
agyboldogasszonyának legifjabb ésszűz lánya a K
isasszony. Mezopotám
iában is átvette volt későbbikorokban B
aú egész szerepét egy ifjabb, szűz istennő, Inanna-Istar. M
aga a Nagyboldogosszony azonban nem
a szüzesség, ha-nem
a szaporodás pártfogója. Kitűnik ez egyik sok változatban
ismert népi játékunkból. L
eányai körültáncolják a földi anya meg-
személyesítőjét, aki pöröl a körön kívül járó B
oldogasszonnyal:–B
oldogasszony, mit kerülöd, m
it fordulod az én házam tá-
ját?–A
zt, kerülöm, azt fordulom
, lányod kéretem, lányodat ké-
retem!–N
incsen nékem olyan lányom
, ki eladó volna.–Ó
ne tagadd, ne tagadd el! ...
17
A
hét leányra
vonatkozólag: T
. Pafferath:
Zur
Götterlehre
in den
altbabylonischen Königsinschriften. P
aderborn, 1913. Ed. S
chöning. 101. l.és D
eimel: P
anth. Babyl.: septem
filiae geminae, quac abundantiam
dantom
nibus hominibus. L
. még a m
agyar népmesékben az „erdőt zöldítő, m
e-zőt virágoztató” királylányokat.
69
–mondja a B
oldogasszony, aki e szimbolikus táncban egyen-
ként viszi el a földi anya lányait, a maga gyönyörűséges szolgá-
latára. 18
Em
lítsük meg a sum
ír uralkodók nevében is gyakran kifeje-zett felfogást, m
ely szerint a város az istenség tulajdona és abban„Istené a szállás”! A
z uralkodó csupán őre, lovagja, fegyveresszolgája az istenasszonynak, akinek esetleg férjül is szolgál. E
rrem
utatnak az Ur-N
amm
u, Ur-N
ina, Ur-N
anshe, Ur-B
aba és egyébfejedelm
i nevek. 19 Szent L
ászló is „Szűz M
áriának választott vi-téze”.A
mezopotám
iai isteneket idők jártával egyre gyakrabbanjelezték képük helyett a cím
erükkel, jelképükkel, különösen atartósságuk m
iatt szép számban fennm
aradt határköveken. Anu és
Enlil istenek jelei például oltárra tett hegyes süvegeik. B
aú szim-
bólumának m
ibenléte bizonytalan; „megfordított óm
egaszerű jel-nek szokták leírni, W
ard szerint ez talán az istennő haja. 20 Való-
színűbb, hogy a fátyola, fej-kötője: a szivárvány, népi szóvalbábabukra. V
alószínűleg ez a mezopotám
iai bölcseletben a vi-lágm
indenség összetartójaként ismert „nagy kötelék” az isteni ke-
gyelem jele. B
izonyosan összefügg ezzel a fogalomm
al a naivm
agyar néphit, mely szerint a terhes asszonynak a hajába piros
szalagot kell kötnie és a Boldogasszony tiszteletére szigorúan fő-
kötőben kell feküdnie a Boldogasszony ágyát. A
tulipánszerű,„m
egfordított ómega” am
ely emlékeztet az asztrológiai M
érlegjegyének óm
egájára is, először az ősi „kuduru” (határ, régi ma-
gyar formában hutur) köveken jelenik m
eg, ékírásos szövegekkel,m
elyek a jelzett istenek haragját hívják arra, aki a kővel védetthatárt, vagy sírt m
egháborítaná. Az égi istenek összevont jelvé-
nye; függőlegesen egymás fölé helyezett rozetták, félhold és tuli-
pán, szám
os példányban
került elő
a nagy
szittya népnek,
a
18 A
magyar népzene. I. G
yermekjátékok. B
p. 1951. MT
O. 186. l.
19 A sum
ír UR
szó ősjele a kutyafej és alapjelentése: őr. További jelentések: erő,
erősség, fegyveres szolga, katona, kutya, oroszlán, férfi, férj. A szót m
in-den sum
ír szójegyzék közli.20 W
illiam H
ayes Ward: T
he Seal Cylinders of W
estern Asia. W
ashington, D. C
.1910. T
he Carnegie Institution. 404. 1.
70
párthusoknak Hatra nevű városából. 21 U
gyanezen gondolat végsőform
ái vannak ráfaragva magyar és székely kapubálványokra,
kopjafákra. A tulipán-form
a az Élet N
agyasszonyának címere, a
szívalak Darm
ah-nak, a csadafiúszarvasnak emblém
ája.T
alán nem véletlen, hogy a sum
ir ékírás BA
N és B
A jelenté-
sű jegye benső kapcsolatban van a BA
R-nak olvasott egyszerű X
-form
ájú jeggyel, 22 ami többek között szivárványt is jelent; hogy a
magyar rovásírásban a B
hangot ugyancsak X-form
a jelöli; hogydunántúli pásztorfaragásokon gyakran látjuk a tulipán alatt a ki-hangsúlyozott X
jelet.V
égül hallgassuk meg a nevek tanúságtételét. A
BÁ
BA
párévszázad előtt a m
agyar nyelvben is a mennybolt nagy-asszonyát
jelenthette, a szivárvány és a délibáb tündérét. 23 Azt, aki a szüle-
tésnél segít. Csak idők jártával tapadtak hozzá a vénasszony és a
boszorkány jelentések. 24
A B
OL
DO
GA
SS
ZO
NY
-nak megfelelő összetételt, ékírásban
nem ism
erünk. De felism
erhető a három gyök, m
elyekből a névalakulhatott: B
AÚ
: „élelemadó", D
UG
„jóságos", ÁS
AN
„isten-
21
A
még
kiadatlan hatrai
anyag egy
részét az
Archaelogical
Insti-tute of
Am
erica 1952. dec. 39.-i gyűlésén Ismertette H
arold Ingholt, a Yale egye-
tem tanára.
22 P. A
. Deim
el: Sumerisches Lexicon. R
oma, 1938 Institutum
Biblicum
. II, No.
5.23 K
önnyű előre látni az ellenvetést, hogy a BA
BA
szó szláv eredetű. Ezzel kap-
csolatban csak annyit, hogy tisztázásra vár állítólagos szláv „jövevénysza-vaink” alapvető problém
ája: hogyan kerültek ezek a szláv nyelvekbe? Mert
aránytalanul nagy részüknek nincs megfelelője egyéb indoeurópai nyel-
vekben, viszont
van m
egfelelője m
ezopotámiai
nyelvekben, az
ősrégikultúrközpontban, ahonnan a m
űvelődés fogalmai és szavai szétsugárzot-
tak.24 A
hogy a trónvesztett istenségből ördögfejedelem lesz, úgy válhatott az égi
Nagyasszony lényének át nem
keresztényesíthető része boszorkánnyá. De
fennmaradt az ősi hitrege, tisztán és felism
erhetően a Déli B
ába jó tündér-ről szóló m
agyar mesékben. Ipolyi A
rnold bizonyos fenntartással közli aregét, attól félve, hogy nem
valódi népi költés. Pedig a regét tartalm
a iga-zolja; közlője nem
ismerhette a cseréptáblákról csak később leolvasott
archetypust, a sumir terem
tésmondat, a szélisten diadalm
as küzdelmét a
szörnyű tengerasszonnyal. (Ipolyi Magyar M
ythológiája 1853-ban jelentm
eg) Értékes kiegészítés a bojtúrból lett szobrász, F
inta Sándor közlése a
mennyei fehér jószágot, legeltető D
élibábról. (Herdboy of H
ungary, N. Y
.1932. H
arper.)
71
nő, uralkodónő". 25
Külön-külön
mindhárom
elem
előfordul
aM
agna Mater sum
ír nevei közt. A sajátos m
agyar összetétel egy-
25 A
sumír ba-nak valószínűleg több m
egfelelője is él a magyar nyelvben, első-
sorban a bő. A m
agyar bő etimológiája, B
árczi szerint vitatott és bizonyta-lan. Ign régi szavunk, régi alakjai B
EE
W és B
EU
(Nyt. Szt.) T
ájnyelviform
áin: bő. (TSzt.)
A m
agyar „boldog” szónak sincs kielégítő etimológiája: B
ármi szerint bi-
zonytalan eredetű;
talán a
bódít, bódul
ismeretlen
eredetű bod-
alapszavának származéka; „a ‘révült, kábult, boldog’ jelentésváltozás talán
pogány vallásos szemlélettől volna m
agyarázható.” Pedig ez a szó benne
van már a H
alotti Beszédben is bovdug form
ában. Későbbi alakjai: boldog,
bodug (Nyt. S
z.) Mint szem
élynév előfordul 1211-ben, ilyen formában:
Boudug (O
kl. Sz.). H
elynév 1256-bál Bodugazunhaza (uo) 1408-ból ism
e-retes: D
yonisií de Boldogazzonw
rsy (uo). Tudjuk, hogy a bódogot sokáig
és gyakran használták a „gazdag” fogalom kifejezésére.
Az eddig bizonytalan m
agyarázatokkal szemben a m
agyar boldog szó tö-kéletesen m
agyarázható három sum
ír szógyökből: ba-ú-dug. I. A sum
ír ba(ban) szótag valam
inek meglevést, m
egkapást, juttatását jelenti, valaminek
a bőségét. Van! B
őven van! BA
– „zuteilen schenken” (D.S
. 212) – II. Asum
ír hang a táplalékot, legelőt, növényt, füvet jelentette.(K
aut, Pílanze, N
ahrung.) A „B
aú” név szabad fordításban: Bő fű, term
és,áldás. —
III. A D
UG
sumír szót D
eimel így fordítja: „gut, süss, fröhlich,
schön sein, erzeugen.” (V. ö. a „dug” ősi m
agyar szóval, amely „ültet,
meggyökereztet” jelentésű is. L
. a későbbi fejleményt, a „dugvány-t”)
A m
ásodik szótag járulékszerűségét még érezhette az É
rdy kódex írója, akiígy használja a szót: N
agy sok yozagot gyoeyte es bodwl m
wleek kyve.
(Ny. S
z. 269. 1.) Másrészről feltehető, hogy a bódog összetételi eredete
már Szent G
ellért korában is bizonyos mértékben elhalványodott, de az,
hogy ő „ez világ nagyasszonyának” értelmezte, m
ég bizonyos ép kultuszram
utat.K
ésőbb a „bódog” szóban bennfoglalt „bő, nagy” jelentés végleges elhal-ványodásakor lehetett szüksége a nyelvhasználatnak arra, hogy ezt kifejez-ze s innen a N
agyboldogasszony. A boldog-beatus jelentéstartalom
való-szín űleg későbbi, latin egyházi fordítások hatása: a „beata virgo M
aria"-fogalom
alapján lett a többi „beatus"-ból is boldog. Mindezek alapján fel
kell tennünk, hogy a magyar „boldog” szó sum
ír szavak egyenes leszárma-
zója.H
átra vannak még a ,nagy' és az ,asszony' szavak. A
magyar nagy valószí-
nűleg a sumír m
ah megfelelője, igen ősi gyök, am
i megvan az indoeurópai
nyelvekben is. (Magnus).
A m
agyar „asszony” szót nyelvészeink az alán nyelvből származtatják. A
zoszéteknél m
int achsin „úrnő” fordul elő. De honnan jött az osztétekhez?
Valószínűleg a sum
ír GA
SA
N volt az őse (D
al 85: Herr, H
ochgestell-ter,doch zum
eist Herrin, K
önigin, Göttin.) A
z elamitáknál G
nélkül találjuk a
72
beforradása bizonyára a néma évezredben történt m
eg, mikor a
mágusok utódai bujdosó lovasnom
ádokká lettek. Ez kb. K
r. e.500. és K
r. u. 500. közt lehetett, mikor az árva népet csendben
vezette a Boldogasszony csillag-szekere
26 a dunavölgyi ígéretföldfelé.A
BO
LD
OG
-AS
SZ
ON
Y elnevezés m
egtalálható az ékirat-okon, m
int ahogyan Dr. G
osztonyi „Dictionnaire D
'Étim
ologieS
umerienne et G
ramm
aire Com
parée” c. munkájában a 132. szó-
fejtés alatt a sumir B
A-D
UG
összetételt azonosítja a magyar
BÓ
DO
G szavunkkal és A
SA
N =
„isten-nő”, uralkodónő.
szót: U
SA
N „istennő” (D
S. 109), az akkádok pedig m
ár a „feleség” értel-m
ében
használták az
AS
SA
TU
szót.
A
törököknél K
AT
UN
lett
aG
AS
AN
-ból.26 A
sumírok éppúgy szekérnek látták a nyugatiak által N
agymedvének nézett
Göncölszekeret, m
int a magyarok. A
z istennő szekerének tartották, —ahogy a. csallóköziek szerint is „tündérkirályné szekere”.
73
VI. A
NY
ELV
RO
KO
NS
ÁG
TÖ
RT
ÉN
EL
MI
HÁ
TT
ER
E
El kell ism
erni azt hogy Sum
éria és Magyarország között
fellelhető kultúrkapcsolatok
oly gyakoriak
és oly
tökéletesek,hogy sem
miképpen sem
minősíthetők csupán a m
erő véletlenségkövetkezm
ényeinek. Az antropológiai azonosság pedig egyenesen
a faji rokonságot mutatja.
Ezek a tények az elfogadható m
agyarázatokat követelik.A
z összekapcsoló történelmi ism
eretek hiányában csak arravan m
eg a lehetőségünk, hogy a múlt hosszú időszakainak össze-
kötésére és áthidalására egy ideiglenes elméletet vessünk felszín-
re.E
nnek következtében feltehetjük azt a kérdést, hogy „megke-
reshetjük-e a közös eredetét a magyar népnek és annak a fajtá-
nak, amelyik őseiként a sum
írokat vallja?...”K
eleti származásunkról szóló adataink a turáni-őshaza felé
mutatnak.
Kulturális
és nyelvi
rokonságunk viszont
a F
első-E
ufrátesen át – a „hegyek népéhez” hoz közel minket. A
z ősi tra-díciók pedig m
ég tovább – a Nim
ród-i elemhez vezetnek. E
há-rom
irány egyike sem rendelkezik m
agában elegendő súllyal ah-hoz, hogy az ősi időszakok kevésszavú feleleteivel, szárm
azásunkproblém
áját megoldja.
Lenorm
ant-tól – Vargáig m
indazok, akik a magyar nyelv és a
legelső m
ezopotámiai
nyelvemlékek
közötti rokonságot
felis-m
erték, e kapcsolatot – a civilizációt megelőző – azon közös ősök
létezésének tulajdonították, akiket ma sum
íroknak nevezünk.A
primitív szavak azonosságát igen fontosnak tartották és
valóban ezeknek azonos kapcsolata bőséges. De az elm
élet ígym
ég hiányos, mert az azonos kapcsolatok, egy igen m
agasra fej-lődött civilizáció kifinom
ult gondolatainak kifejezéseit is tartal-m
azzák és ez semm
iképpen sem előzhette m
eg a sumír kultúrát.
Nem
befolyásolja a tényt az, hogy ez az összeköttetés nincs kizá-rólagosan a m
ezopotámiai kultúra sum
ír-fázisára határolva, ha-nem
folytatódik az azt követő akkád-korszakban – amelyekben
74
azután az erős semita befolyást is m
agába vett. 1 Ennek a tanul-
mánynak a hypotezise m
ég tovább megy és m
egkísérli ezeknek azazonosságoknak a jelenlétét kifejezni, a későbbi összeköttetések-nek a feltételezése útján.
Az
itt előadott
szemlélet
a kritikus
vizsgálat kidolgozott
hypotézisét nyújtja és a fejezeteiben kikutatja azt, amint a S
umír
hatalomnak a K
r. előtti 2. évezredben való össze-omlásától a P
er-zsa B
irodalom – a K
r. előtti 7. évszázadban elért legnagyobb ha-talm
áig terjedő
időszakban, –
több olyan
népcsoport, m
ely a
sumír nyelvet és szokásokat m
egőrizte – a hosszú két ezredévalatt – északi, m
ajd későbben nyugati irányban véghezvitt – derészletekben történő vándorlását végezte. S
ok idő telt el, amint itt-
ott felbukkantak különböző formákban, áthatoltak a K
aukázuson– O
dysseájuk későbbi fejezeteit megörökítve és m
egjelentek azeurázsiai síkságon is. Itt váltak azután – m
agas kultúrájuk fel-használása és értékesítése útján – a hosszan elterülő néperő m
ag-jává, s e nagy kiterjedésű népből kikristályosodott steppe-törzskom
pozíciót nevezik a klasszikus írók scythák-nak.E
z az etnikai alkat – legelső időben mint egy laza törzs-
szövetség – Nyugat felé m
ozgott. Nem
zetté lett és végül letelepe-dett a K
árpátok Medencéjében. A
népet a rangban legelső törzsvezette, m
elynek nevét a történelem e szóban őrizte m
eg: „ma-
gyar”.De hogyanis tudta egy ilyen népcsoport az ősi kultúráját
megtartani...? N
abukodonozor halálával és birodalmának a buká-
1 N
éhány magyar szópélda, m
elyekről úgy véljük, hogy semita kölcsönszavak.
Akkád .............................. M
agyarD
A. 398 R
UB
TU
...........RE
JTD
A. 357. P
AR
AS
...........PA
RA
NC
SD
A. 49. B
AN
U.............FÉ
NY
DA
. 230. LIB
BU
............LÉ
PD
A. 104. S
IEN
TU
M......C
SO
NT
DA
. 330. SA
LA
TU
........CS
AL
ÁD
DA
165. NA
BA
TU
.......NE
VE
TD
E. 49. B
INU
...............FEN
YŐ
Del. 18. SE
RU
..............CSE
RE
DR
. 174. ILK
U...............A
LK
UD
A. 174. U
DU
...............AD
Ó D
AN
DA
NN
U.D
AN
DA
LL
Ó
75
sával a hivatalos, hieratikus sumír nyelv eltűnt. A
történészekösszessége – kevés kivétellel 2 – biztosnak véli, hogy a sum
ír faj aK
r. előtti 2. millennium
folyamán m
ár kihalt 3 és a nyelvüket már
nem használták többé, hanem
azt egy semita eredetű nyelv he-
lyettesítette. De m
ost azzal az igen ritka esettel állnánk szemben,
amikor egy nyelv és egy faj egyszerűen hirtelen kihal. A
zt hihet-jük, hogy ennek az elhalásnak borzasztó hirtelen kellett bekövet-kezni. P
edig ennek éppen ellenkezőjét láthatjuk. Hiszen az a leg-
természetesebb,
hogy az
idegenek tám
adása és
végül is
elérturalm
a alatt, a sumír szárm
azású népcsoportok – nyelvük és kul-túrájuk fenntartása érdekében – alkalm
azkodtak a körülmények-
hez, és az idegenekkel való kapcsolat biztosítása végett elsajátí-tották az új nyelvet is – éppen úgy, am
int azt például az írek tettéktizenöt évszázadon keresztül.
Ez a csodálatos m
egnyilatkozás sokkal magasabbrendű és
állandósult lehetett, ha a népnek meg volt a képessége ahhoz,
hogy a régi sumír papi testület tudom
ányának és tekintélyénekintellektuális előkelő örököseihez a kapcsolatot m
egtalálja és őketvezetőinek elism
erje. Ugyanis ezek különös tiszteletben része-
sültek, mint az általános és nem
kevésbbé a „szent” tudományok
letéteményesei.
2 E
zeknek egyike Brünnow
volt, aki úgy véli, hogy a sumírok átélték a B
abyloniH
atalom bukását is. R
evue Semitique, P
aris, March 7, 1908
3 Ennek az állításnak ellentm
ond Flinders P
etrie által — M
emphis és A
thrybism
aradványai körül — talált fej, am
elyik a Kr. előtti V
.-II. századból ered.A
fej – minden kétséget kizáróan – egy sum
ír feje. S. D
aiches, Sumerer la
der Persezeit...? Z
A. X
XI. köt. 1908. 199. oldal.
76 Nem
csupán egy sejtett lehetőség a későbbi történet és min-
den legendák nagyra becsült, de titokzatos mágusaiban – felfe-
dezni egy ilyen „elit” réteget. Hiszen m
inden okunk megvan arra,
hogy a „kaldeusok”4 leszárm
azottainak tekintsük őket.
4 A
mm
iánus Marcellinus állítása m
egerősítést nyer Johanan Bar P
enkaye – koraikeresztény rem
ete – bizonyítéka által, aki Mossul közelében élt és azt írta,
hogy a mágusok a káldeusok leszárm
azottai. P. de Menasce O
. P : Autour
d'un texte Syriaque inédit sur la religion des Mages. B
ulletin of the Schoolof O
riental Studies. IX. kötet, 1937. 39. oldal.
MÁ
GU
SO
K: O
SZ
TÁ
LY
VA
GY
NE
MZ
ET
SÉ
G...?
A néphit szerint a m
águs-ok alkották Ős-P
erzsia1 papi osztá-
lyát és pedig a Zoroaster-nek tulajdonított vallás papi testületét.
Herodotos azonban azt állítja, hogy a „M
AG
OI” M
édia hattörzsének egyike
2 volt és a hozzájuk fűzött beszámolója m
utatja,hogy ezeknek az általános szokásuk igen különbözött a m
édekétőlés az osztály – vagy hivatásbeli m
egkülönböztetés határait túlha-ladta. A
mit pedig a vallásukkal kapcsolatban vázol H
erodotos, aznem
egyezik a zoroastrianizmussal.
Az a vélem
ény, hogy ők külön fajtájú nemzetséget alkottak,
megerősítést nyer a „behistuni sziklafelirattal”. U
gyanis ezen Dá-
rius számszerint felsorolja az ellene fellázadó ellenségeit és gon-
dosan kiemeli m
indegyik faji hovatartozandóságát mondva: „egy
méd, egy perzsa, és így tovább.” S
zembetűnően legádázabb ellen-
feleként „GU
AM
AT
A"-t em
líti, akit kizárólag azzal a meghatáro-
zással örökít meg, hogy ő „egy m
agus” volt. Ez pedig – az ókori
olvasók véleménye szerint – a faji hovatartozandóság m
eghatáro-zására valószínűleg elegendő kifejezésül szolgált.
Am
mianus
Marcellinus
azután –
sokkal későbbi
időkbenközli velünk, hogy a m
águsok – mint M
édiának legnagyobb tisz-teletben tartott papi törzse – azonos leszárm
azásuk következtében– „m
egkülönböztetett nemzetség"-ként (gens solida) – a többi la-
kósságtól elválasztott helységekben élnek. 3 Ebben a későbbi idő-
1 C
. D. B
UC
K szerint a perzsa papok neve „a M
AG
I, akiket varázslóknak te-kintettek.” A
Dictionary of Selected Synonym
s. Univ, of C
hicago Press.1949. p. 1494.
2 Herodotos I. könyv. 101. (C
l)3 “E
bben a részben (Media) vannak a M
AG
OI term
ékeny földjei ... Plátó szerint.
. . “MA
GIA
” az Isten legtisztább tisztelet módja. E
hhez… a K
aldeusoktitkos
tradícióiból eredően…
Z
oroaster sok
minden
hozzáadott ...
a“M
AG
OI-knak továbbítva, am
elyiket ők, a jövendőmondás m
űvészetévelgenerációról- generációra tovább adtak …
ezek egy nemzetbeliek és azo-
nos leszármazásúak voltak. A
z ősszármazású M
AG
OI-k szám
a nagyoncsekély volt és a perzsa hatalm
asok az ő szolgálatukat gyakorta igénybevették... szám
ban fokról-fokra növekedtek és saját nevükkel megkülön-
böztetett sz5gorú osztállyá? fejlődtek, vidéki lakó-házakkal rendelkeztek,m
elyek nem nagy falakkal voltak m
egvédve és meg volt engedve részükre
a saját törvényeik szellemében való életm
ód és vallási tekintetben igen
78
ben a „mag” elnevezés többé kevésbbé azonos értelm
et nyert a„m
ada” kifejezéssel, mely szókifejlődés a sum
ír „mudu” „bölcs
ember” – szó létezésének folytatólagos következm
énye. Ezt a szót
„MU
DU
” – azokra a bölcsekre vonatkoztatták a régiek, akikm
egőrizték és apáról-fiúra tovább adták a „Nagy Istenek” titkait.
(Enm
eduranki text). 4
Korábbi asszír feliratok bizonyítják, hogy a m
águs-vallás jó-val azelőtt keletkezett, m
ielőtt a Méd-P
erzsa népek azt felvették.A
z asszír királyok nemcsak a „M
agus-világ legázolásáról” harso-náznak, hanem
kifejezetten „mágus-vallás"-ról beszélnek, m
elyetúgy látszik a legyőzöttektől vettek át a Sum
ír-Istenek bálványai-val együtt, és ezeket azután a saját városaikba telepítették. 5
„MA
G” – sum
ír szó és a következő jelentéssel bír: „nagy,m
agas, tekintélyes,
cselekvő, alkotó,
férfias”. A
„G
AL
” és
„KA
L” jelentésével synonym
nak vehető. Határozott esetek m
u-tatják, hogy a „M
AG
” vagy „MA
H” kifejezések papi m
éltóságokm
eghatározására szolgáltak, miközben H
euzey azt állítja, hogy a„M
AH
HO
U” a prófétai osztálynak, vagy jobban m
ondva a Tálto-
sok egyik fajtájának elnevezését jelentette, akiknek a sumír vá-
rosokban a
„KA
LM
AH
HO
U”
volt az
elöljárójuk. 6 F
ossey a
„MA
H” kifejezést franciául „m
agicien"-nek, varázslónak mond-
ja. 7
Ha egy pre-sum
ír és egy pre-indoeurópai hasonlatosság elfo-gadható, úgy ez a „M
AH
” azonosa annak az általánosított szónak,m
ely az angol nyelvben is él ma a „m
agnitude” (nagyság) kifeje-
nagy tiszteletben részesültek.” A
miani M
arcellini: Rerum
Gestarum
Libri
Liber X
XIII. 6. John C
. RO
LF
E fordításának 368. oldala. V
alószínűleg am
odern fordító – tudatalatti előítélet következtében az „osztály” – „class”szót használja a „gens” —
helyében, midőn az eredeti szöveg így hangzik:
„in amplitudinem
gentis solldrw conceserunt.” E
zek a „MA
GO
I"-k a közöseredetük öntudatával nem
osztályt alkottak – hanem „nem
zetséget”.4
A.
Jeremias:
Monotheistische
Störungen Innerhalb
der B
abylonischenR
eligion, Leipzig, 1904. p. 10.
5 Inscriptions of Tiglieth P
ileser I. King of A
ssyria (Kr. e.1159.) S
ir Henry
Raw
linson, Fox T
albot, Esq, D
r. Hincks és D
r. Oppert m
egfejtése. London,
1857. The R
oyal Asiatic S
ocicty, p. 48.6 C
ros-Heuzey-T
hureau-Dangin: N
ouvelles Fouilles de T
ello. Paris, 1910. 159.7 N
UD
IMU
D istent m
int a nagy varázslót magasztalták. C
harles Fossey, La
MA
GIE
Assyrienne, P
aris, 1902.
79
zésben. Mindkét szó visszanyúlik az „őshaza” m
agas hegyeinek afogalm
ához.E
zeknek következtében több mint valószínű az a tény, hogy a
„mag” – m
águs név – az ő meghatározott értelm
ében – sumériai
eredetű vagy
még
előbbi –
a pre-sum
ir kultúra
terméke.
Sum
ériában egy papi arisztokráciának a neve lehetett, amelyik a
számkivetésben a m
édek és a perzsák között csak sokkal későbbiidőben asszim
ilálódott.A
lig lehetséges, hogy ily „bölcsek-testülete teljesen elpusz-tult volna a népének katonai veresége következtében, és ha azttúlélték, csak term
észetesnek mondható, hogy a kultúrát, m
elynekők voltak a hordozói és letétem
ényesei – minden pusztítástól
megőrizni igyekeztek.
A M
ÁG
US
OK
VÁ
ND
OR
LÁ
SA
Ha szándékunkban van figyelem
mel kísérni a kicsiny sum
ír-csoportnak nehéz és veszélyes vándorútját – hivatkoznunk kell„B
ILG
UR
AK
HI"-nak „uruk királyának csodálatos vésésű pecsét-
hengerén található vándorlási jelenetre.”1
A
„Mágus-em
igráció” valószínű
útjának és
pontoschronológiájának m
egjelölését – a halálraítélt Mezopotám
iábólvaló elindulással együtt – a jövendő kutatóira kell bíznunk. Ittm
eg kell elégednünk azoknak az asszír megállapításoknak a fel-
hozásával, m
elyek arról
emlékeznek,
hogy a
déli m
enekülőkE
lam-ba jutottak és ők – az asszírok – m
inden igyekezettel ésm
ódszerrel a velük való kapcsolat felvételére törekedtek. 2
Ahogyan néhány herceg – am
int az asszír írások mutatják –
barátok és összeköttetések segítségével az idegen udvarokba valóm
enekülést választhatta, ugyanúgy természetes következm
énynekm
ondható, hogy az „ős-kultúrának” ezek a nyakas fenntartói – a –m
essze és hozzáférhetetlenül az új hatalom központjától – a távoli
hegyes vidéken kerestek menedéket.
1 W
illiam H
ayes WA
RD
, The Seal C
ylinders of Western A
sia. Washington, D
.C.
1910. 140. old.2 L
uckenbill, Ancient R
ecords ot Assyria and B
abylonia. Chicago, 1926. II. K
öt.312. old.
80 „A
hegyek népe a második ezredév után válta keleti
civilizáció legfőbb hordozójává.”3
Az
„első hegyi
nép”, am
elyet tekintetbe
kell venni;
a„hurriták”, annak ellenére, hogy a nyelvük m
ég rejtélyt képez ésszárm
azásuk m
ég vitás. 4
Nyelvük
sem
„semita”,
sem
„Indo-E
urópai"... és az a bizonyítási kísérlet, hogy a hurritákon az árjákuralkodhattak, és onnan ered kultúrájuk „árjaterm
észete” – nemvolt m
eggyőző. 5 Ellenben „nyelvük is és kultúrájuk is határozott
sumír-rokonságot” m
utatnak, ámbár azzal nem
azonosítható.A
hurrita hatást megkülönböztetőleg elhatárolni – igen nehéz.
Max O
penheimer, T
el Halaf-ban hatalm
as hurrita szobrokat ásottki, am
elyeken az istenségek neve „KA
L”
6 ideogramm
al van írot-tan rögzítve. A
lbrecht Götze pedig azt állítja, hogy m
indaz, amit
mi hittita m
űvészetnek ismerünk, az valójában „hurrita” m
űvé-szet. 7K
étségtelen, hogy a „hurriták” – résztvettek a palesztinaikultúra kifejlesztésében – a K
r. előtti második ezredévben. P
a-lesztinát az E
gyiptomi forrásm
unkák „haru” vagy „huru"-nak ne-vezik. 8 „U
garit” (R
as-Sham
ra) is
minden
valószínűség szerint
„hurrita város” volt, de a lakósai két nyelvet használtak.
3
Cf.
A.
Moortgat,
Bildw
erk und
Volkstum
V
ordeMasíens
rur H
ethiterzeit.L
eipzig, 1934. 1. old.4 M
ax Oppenheim
er (Tel H
alaf, London, 1933) és A
rthur UN
GN
AD
(Subartu,
Leipzig, 1936.) Subareanok és H
urriták azonossága. Gelb Ignác (H
urriansand Subarians, C
hicago, 1944.) ellentmond ennek és a H
UR
RIT
ÁK
-at aM
ITA
NI-akkal azonosítja. G
ötze Albert: „a H
UR
RIT
Á-K
AT
a VA
N-tó
melléki B
irodalom K
AL
D-jainak ism
eri el, akikkel ők a legerősebb és leg-szem
betűnőbb relációkban voltak. (Hethiter, C
hurriter und Assyrer, O
slo,1936.)
5 Robert P
feiffer mondja: „that the aristocracy exhibits a genius for governm
entand incidentally a love for the horse that are typically Indo-E
uropean.”(R
eport of the Smithsonian Institute, W
ashington, D.C
., 1935. 552. old.)O
ne wonders: have M
ongolian statesmen or A
rabian horselovers everbeen know
n...? See also: H
artmut S
chmökel: D
ie Ersten A
rier in Alten
Orient. L
eipzig, 1938.6 M
ax Oppenheim
er: Tell H
alaf, London 1933. 115 old.
7 Max O
ppenheimer.
8 Pfeiffer fent idézett m
unkájának 552. oldala.
81
Az
„ugariti sem
ita szövegeknek”,
továbbá C
harlesV
irolleaud-hoz és Cyrus C
ordon-hoz hasonló tudósok tudásánakés költői m
eglátásának köszönhető, hogy e titokzatos néphez am
egközelítés útjai
kezdenek felnyílni.
Rem
élhetjük, hogy
ahurriták-ról többet hallunk és éppen rajtuk keresztül m
ég a „mag”
népéről is, arról a népről, amelyiket a „saját törvénye” tartott
fenn. 9Ugarit K
r. e. 1400-as években virágzott a legjobban, de ahurriták uralm
a sem tartott sokáig. P
alesztina a semita penetráció
áldozata lett.
A
hurriták északi
városait, m
int N
UZ
I-t és
TU
RS
HA
-t; elpusztították az asszírok Kr. e. 1300 körül. L
ehetsé-ges, hogy a hurriták néhány csoportja elindult K
aria, Lydia és
Lykia felé. D
e a „kusiták” (nem sem
ita és nem indo-európai)
kultúrális és politikai hatalmának egyik központja kétségtelenül
átélte az Assyr-B
irodalmat és ez a „káld-királyág volt a V
AN
-tópartján”. E
nnek a népnek az ékírásos feliratai csak nemrégen ke-
rültek megfejtésre. 10 Javukra írhatók a vízszabályozás és öntöző
kultúra terén elért hatalmas eredm
ényeik és a fémiparukat az utó-
kor bámulatosnak nevezi. 11 T
örténelmüknek legfőbb ism
erője –L
ehmann-H
aupt panaszkodik azon szokássá vált tévedés miatt,
mely szerint ezt a népet – a legnagyobb ellenségük – az asszírok
által adott
néven, „urartean"-nak
nevezik. U
gyanő javasolva,
hogy adjanak végre annak a magas kultúrájú népnek, a „V
anic,U
rartean, Alarodian, H
aldic” vagy egyébb – többé-kevésbbé ön-kényes elnevezés helyett olyan nevet, m
elyet ők maguk használ-
tak. Bebizonyítja azt a tényt, hogy ez a nép önm
agát örökké„káld"-nak nevezte s ennek következtében azt kívánja, hogy ők a
9 „le peuple ennem
i, qui puise sa forte dans la loiA
u peuple ennemi du prince de M
AG
Au peuple des collines...”
H. E
. Del M
edico, La B
ible Cananéenne. P
aris, 1950. 169. old.10 G
. F. L
ehmann-H
aupt, Corpus Inscriptionum
Chaldicarum
. Berlin, 1928,
1928 – 36.11 D
ecorative arts in Chaldea are said to have the unique feature of the zoom
or-phic juncture – w
hich would reappear only in E
truscan art. – Exem
plars ofthis art should be com
pared to different pieces of SCY
THIA
N art – notably
the Garachinovo find; they w
ould probably prove to be parts of a greatw
hole.
82
saját nevükkel legyenek ismertek, és elfogadottak. 12 S
ajnálatosdolog, hogy ez a kérés m
ég mindég m
ellőzve van. JohannesF
ridrich például – a „subarean” és „urartean"-ról írt nagyszerűösszehasonlító tanulm
ányban ezek rokonságát állapítja meg. 13
Ilyen tanulmányok értéke igen m
egnövekedne, ha tekintetbevennék a sum
ír-magyar azonossági kapcsolatokat.
Mert például : az em
lített subarean... IBR
I... „király” és azurartean
EU
RI...
„úr” jelentésével
azonos és
hozzá-tartozó a
Sum
ir... UR
... „hatalmas” és a m
agyar „UR
”. Esetleg tovább
Hurrita... A
ST
E, A
ST
I – AS
TU
HH
I = „nő”, 14 N
uzi AS
SA
TU
=„feleség”
15 kifejezésekkel szembeállíthatók a
sumir... G
AS
AN
(Del. 35)... „úrasszony” az
Elem
ita. US
AN
(L. 301)... „istennő” és a
Magyar... A
SS
ZO
NY
... szavak.
A
Friedrich
német
tudós által
ajánlott szóhasonlítás
ahurrita... „P
IS"... „élvezni” és az „urartui"... „P
ISU
SE
"... „öröm”
között kiegészítődik a „sumir"... „P
ES
” (Del. 74)... =
„Örvendező
szív” is a magyar... „P
ISO
LY
OG
"... = m
osolyog szavakkal.T
ömegével folytathatjuk
így az összehasonlításokat.
Ilyenszoros nyelvi rokonság talán éppen azt m
utatja, hogy az az érté-kes em
beri elem, am
elyik a „festett cserépedények embere” vagy
a „subaran” lehetett és amelyik a hybrid sum
ír-kultúra fenségestündökléséltek m
egteremtő részese volt egykor, m
ost új változat-ban jelenti ki m
agát, felépítve a „kald-birodalmat” a V
AN
-tópartján. – M
. Rostovzeff szerint – e politikai kereten belül sikerült
az emberi civilizáció csúcspontjának az elérése a K
r. előtti nyol-cadik és hetedik század éveiben. 16
12 G
. F. L
ehmann —
Haupt: A
rmenien einst und jetzt. B
erlin, 1911, és Von
Aussterbeneden: V
orderasiatischen Sprachen Annalecta O
rientaloa – Ro-
ma 1935. 207. old.
13 Zum
Subaraische und Urartaischen. A
nnal. Orient. 1935. 135, old.
14 J. Friedrich: K
leine Beitrage zur C
hurritischen Gram
matik. M
itteil. d. Vorder
– Asiatisch-E
gypt. Gesellsch. 1939. 63. oldal.
15 Cyrus H
. Gordon: N
ouns in the Nuzi T
ablets. Paris, 1930.16 A
History of the A
ncient World. O
xford, 1930. I. kötet. 117 old.
83
René G
rousset – a káld-történelem ism
ertetésében – az ő ér-dem
üknek tudja be az asszírok hódításának a Taurus-hegységnél
való megállítását, valam
int annak az egységes birodalomnak a
megalapítását is, am
elynek szervezetét későbben az örmények
örökölték. 17
A „káld"-ok századok vérzivatarjai után m
egélték még leg-
hatalmasabb ellenségüknek – A
ssyriának – bukását, de aztán ki-m
erülten letűntek ők is. 18
Annak ellenére, hogy kifejezett leletekkel nem
rendelkezünka S
umériából – K
aldeába vándorlókról, mégis bizonyítást nyert az
a tény, hogy a Sumír-K
áld kultúra közöttük maradt fenn. E
nép-nek
és kultúrájának
további m
egismerésével
újabb és
újabbproblém
ák nyernek megoldást. 19
Am
időn Hom
mel a káld-sum
ír rokonságot hirdeti (a Káldo-
kat ő AL
AR
OD
IAN
-nak nevezi) – Halevy tám
adja őt a tudatlan-ságot és illetéktelenséget hangsúlyozó régi recept előírásai szerint.Jelenleg a felgyülem
lő új tudományos anyag bizonyítási ereje
előbb-utóbb szükségessé teszi az egész káld-probléma újraérté-
kelését.L
enormant-nak az a javaslata, hogy m
egfontolás tárgyávákellene tenni azt a tényt, hogy a sum
írok legfelsőbb papi osztá-lyuk tagjait „K
AL
U"-nak nevezték – továbbá D
iodorus Siculus
azon megállapítása, hogy a „kald"-ok B
abylonia legrégibb lakó-saihoz tartoztak
20 el lett utasítva, a „káld"-ok által használt semita
nyelvre való utalással. Az a tétel, hogy a „nyelv nem
képez faji bi-zonyítékot” – ebben az esetben senki által nem
került sem hang-
súlyozásra sem alkalm
azásra.L
enormant teóriája eddig m
ég nem nyert m
egerősítést a Me-
zopotámia-i forrásokból, m
égis ez nyújtja az egyetlen kézzelfog-
17 H
istoire de l'Arm
enie, Paris, 1947. 64. old.
18 Ugyanez: 69. old.
19 Kavork A
slan használja a KH
AL
DO
E nevet. Ő
azt hiszi, hogy ennek a népnekegy része a JA
ZA
-KU
RD
-okhoz csatlakozott. A JA
ZA
-k nyelve hasonlít akaukázusi O
SET
nyelvhez, amelyet m
ár megkíséreltek a K
AL
D nyelvvel
összehasonlítani. (Etudes H
istoriques sur le Peuple A
rmenien. N
ouv. Ed.
Paris, 1928.)
20 XI. 25. D
iodorus részletezi, hogy a CH
AL
DE
AN
-ok papok voltak és mint
külön osztály tagjai tudományikra a szüleik tanították őket.
84
ható bizonyítékot arra vonatkozólag, hogy a „kald-ok tudománya
és nyelve”21 annak a néprétegnek a tartozéka, m
elyet a Biblia
szembetűnően m
egkülönböztet az általános elnevezésű „syriai"-tól (asszir). D
e miért is kellene őket elkülöníteni – ha m
int a kettőugyanazon asszír lenne?...
Így kifejezetten
mondhatjuk,
hogy L
enormant
teóriája az
egyetlen, amely elfogadható választ ad arra a kérdésre, hogy:
„miért
nem
említi
sem
a B
iblia, sem
egyéb
ókori forrás
asum
írokat?” Viszont ha káld, káldeus, kal, kaldu, kasd és m
águsnevek alatt keressük őket, bőven találunk m
indenütt vonatkozá-sokat.T
alán megjött az idő arra is, hogy D
iodorus Siculus-nak azo-
kat a feljegyzéseit, melyekkel bizonyítja, hogy az asztronom
ikusvonatkozások
tekintetében használt
„káld” forrásai
mindenben
helyesek és pontosak22 az újabb kutatások eredm
ényeinek alapjánkellőképpen m
érlegelni lehessen.A
mikor a m
últ századbeli orientalisták megegyeztek abban,
hogy a „káld"-okat semitáknak tekintik, m
egoldatlanok maradtak
Xenophon-nak azon – többször ism
ételt – zavaró kijelentései –m
elyekkel hangsúlyozta, hogy „ő látta a hegyekben a kaldokat, azörm
ények szomszédait az A
na-basis alatt”. Egyébb m
ás források-kal ellenkezően „Szabad és bátor népnek”
23 nevezi őket, akik „anagy (perzsa) királynak nem
alattvalói"... „nemcsak harcosok,
hanem
szabadságszeretők is.”
24 A
C
yropaideia-ban ism
ételtenem
líti „ezt az igen harcos népet.”25
Viszont E
berhard Schrader, am
int a kald hegyilakók rejtélyé-nek m
egoldását keresi – akiket leírásuk szerint valami sem
itanéphez hasonlónak tekintett – X
enophon tévedését feltételezi. 26
Szerinte
Xenophon
a C
halybesleket vélte
káld-oknak. B
árS
chrader feltételezéseit
abban az
időben elfogadták
mégis
21 D
aniel könyve. Lásd. I. 2-4.
22 P. A
. Van der W
aerden, Babylonian A
stronomy. J. N
. E. S
. Jan. 1949. 22 old.23 The G
reek Historians. X
enophon. IV. könyve. 3.
24 Xenophon V
. könyv.25 C
yropaideia III. könyv. ii. 7.26 E
berhard SC
HR
AD
ER
,: Die A
bstamm
ung der Chaldäer und die U
rsitze derSem
iten. Z. der. M
orgenland G. L
eipzig. 1873, 397 old.
85
Lehm
ann-Haupt felfedezései X
enophon-nak – a szemtanúnak –
állításait igazolták. Hiszen ő valóban beszélt a káld-okkal.
Végülis egy kérdés szorul m
ég tisztázásra. Nevezetesen az,
hogy:„van-e
egyáltalában különbség
„káld”
és
„káldeus”
(chald és chaldean) között, vagyis a „hegyilakók”
és a„
déli-lakok” között, s továbbá – ha létezik különbség,
úgy mi az?
Ugyanis nehezen hihető, hogy két – egym
ástól pár napi járó-földre lakó – nép ennyire hasonló nevet használna anélkül, hogyvalam
i közös vonatkozás ne lenne közöttük. 27
A
jövendő m
ajd m
eghozza a
további bizonyítékokat
Lehm
an-Haupt teóriájának a teljes igazolására, a káld-ok és a
káldeusok, mint – talán fajilag is összeforrott, – de annál erőseb-
ben közös kultúrával összekapcsolt nagy népcsoport tagjainak ér-dekében.
Így nyugodtan nevezhetjük őket az „Alföld” és a „H
egy-vidék” lakóinak. Ideológiájukban találhatunk egy igen jellem
zőközös vonást: – az abban az időben nem
nagyon általános „sza-badságszeretet”.
A
„dél-kaldeai” patriótáknak
hősi küzdelm
e(M
erodach-Balacdan) m
elyet az asszír elnyomás ellen folytattak –
emlékezetesen leírva m
aradt a történelemben. X
enophon megret-
tent és csodálkozott, ami-. kor talált a hegyek között férfiakat és
asszonyokat, akik gyermekeikkel együtt öngyilkosok lettek, hogy
megszabaduljanak a fogságtól és az esetleges rabszolgaságtól.
A pusztítás dúlt és E
lam, am
ely valamikor biztos m
enedéketnyújtott, m
ár nem bírt ellenállni az asszír túlerőnek. A
z asszírokfelperzselték a fővárost – S
usa-t kb. Kr. e. 640-ben M
AD
AK
TU
nevű várossal együtt. 28 Az asszír hódítás így birtokba vette K
r. e.626-ban H
UN
NIR
városát is. 29 Am
i a sumír-m
águs emigrációból
megm
aradt a pusztítások rettentő idejében – annak tovább kellett
27 X
aldaioi és Xaldai.
28 Fritz H
OM
ME
L: G
eschichte des Alten M
orgenlandes, Leipzig 1912. 161. ol-
dal.29 L
uckenbill II. köt. 308. old.
86
vándorolni. A
legkézenfekvőbbnek
kínálkozó m
enedékhelyülM
édia-hegyei mutatkoztak.
Magának „M
ÉD
IA"-nak nevét a sum
ír „MA
DA
” szó válto-zataként tekintik, am
i „föld” jelentéssel bír.W
estergaard, De S
aulcy, Norris, M
ordtmann és L
enormant
valamikor „T
uráni-Médiá"-ról beszéltek. K
önig – azt a nézetetvallja, hogy M
edia őslakói nem tartoztak az iráni népcsoporthoz
és faji, kulturális és nyelvi tekintetben a „korai-sumír nép"-hez
hasonlítanak. 30 Ezek a népek aztán jóval későbben egyesültek az
iráni bevándorlókkal. Ugyanis a sum
ír-kolóniák nagy területen,elszórva terjeszkedhettek el. A
mennyiben a sum
íroknak Médiá-
ban laktak a vérrokonaik, úgy az oda történő bevándorlásuk le-hetősége különösképpen bizonyos. 31 M
indenesetre az igen erősensum
ír vonatkozású
Luristani
titokzatos bronzoknak
Médiában
való megjelenése – az archeológusok által – a K
r. előtti VII. szá-
zad éveire rögzítődött, 32 tehát arra az időre, amikor az asszírok
hatalmuk csúcspontját érték el. E
zeknek az ékesen szóló leletek-nek bizonyságtétele igen gondosan és alaposan, m
egfontolásokkalszem
lélendő. 33
Feltehető a kérdés : „volt-e valam
i része a Média-ba történő
MÁ
GU
S-SUM
ÍR
emigrációnak
az A
ssyria elleni
káld-méd
ésskytha szövetség létrehozásában...?”
34
Ugyanis ezek így egyesülve – végül is a többieket is m
eg-nyerték ügyüknek – am
int a görög történetírás mondja – a „sza-
badság érdekében”. 35 Összefogásuk N
inive bukását okozta K. e.
612-ben és Médiá-nak „Á
zsia királynőjé"-vé való emelkedését is
(Am
ianus Marcellinus) továbbá ez eredm
ényezte a káld-dicsőség
30 K
önig: Älteste G
eschichte des Meder und P
erser, Leipzig, 1934
31 Valószínűleg az elam
itáknak egyik csoportja egyesült a volt vendégekkel és am
enekülésben velük tartottak megkísérelve m
egóvni az ő különleges vallá-si kultuszukat, am
ivel viseltettek isten-uralkodójuk, „HU
BA
” iránt. Na-
gyon jól ismerjük H
UB
A-t, m
int a. hét honfoglaló törzs egyikének vezérétés m
ég ma is van annak a régi családnak élő ivadéka, aki m
agát „de genereH
UB
A” szárm
aztatja.32 L
eon LE
GR
AIN
: Luristan B
ronzes 10. old.33 R
ené Grousset: L
es Bronzes du L
uristan et 1'Histoire. L
'Art V
ivant. Paris febr.
1932.34 D
iodorus of Sicily. II. 24.
35 Ugyanezen m
ű II. 26.
87
tündöklő – bár rövidéletű –visszaállítását is: „az új babiloni biro-dalom
” megszületésével.
Valóban
úgy történt,
hogy Ú
j-Babilon
Káld
újraépítői a
sumir-tradiciók egészen különleges tiszteletét hirdették és taní-
tották s azokat újra életre akarták kelteni a sumír településekkel
együtt, melyeket m
egkíséreltek visszaállítani. Olyan hatalm
as ér-deklődést m
utattak a régészet terén, hogy az már talán az objekti-
vitás határait is túlhaladta. 36
Ettől az időtől kezdve a B
ibliában ismételten előfordul az ősi
hangzású R
AB
-MA
G37-név,
mely
úgy látszik
egy m
agas papi
méltóság
megkülönböztetésére
szolgált a
káld-Babiloniában. 38
Dánielt, aki „B
abylon összes tudósainak főkormányzója”
39 volt,N
abukonodozor a „Mágusok-m
esterének” nevezte40 D
ániel meg-
élte azt, amit m
egjövendölt – az „Arany-F
ej”, Káldea-hatalm
ánakletűnését.
De m
i történt az összeomlás után „B
abylon bölcseivel” ...?M
íg egyrészűk eltűnt a mezopotám
iai olvasztóban, sokan –m
int szabadságuk fanatikus védelmezői – a sivatag oázisain hú-
zódtak meg és az ő leszárm
azottaikból lett a sivatagi nép – azarab. – V
égül másik részük esetleg csatlakozott a jóval előbb M
é-dia-ba vándoroltakhoz, ahol – az új vallási központban – M
édiá-ban – a m
édus és a korábbi perzsa uralkodók is barátságosan fo-gadhatták őket.
Állítólag, egy „m
águs-nak” – Zoroaster-nak, a róla elnevezett
vallás alapítójának a bölcsője is Észak-M
édiában ringott. 41
Zoroaster után a „M
águs” egység mintha kettétört volna...
éspedig:
36 H
omm
el: Nabonid a hivatkozott m
ű 172. oldala.37 Jerem
ias, 39. 3. és 39. 13.38 E
ncyclopedia Biblica (T
. K. C
heyne and Sutherlan B
lack N.Y
. 1903.39 D
aniel. 2:48.40 D
aniel. 4:9.41 A
z ő születésének helye valahol MÉ
DIÁ
BA
N volt és egy törzshöz, a M
AG
U-
hoz tartozott, akik örökölték, vagy megszerezték a vallási szertartások vég-
zésének m
onopóliumát,
hogy m
iképpen —
azt
nem
tudjuk. H
. G
.R
awlinson. B
actria: The H
istory of the Forgotten E
mpire, L
ondon, 1912„A
z AV
EST
A születési helyül A
iryanem V
aejo-t rögzíti – az Araxesnál.
Media of A
ncient Persia N
. Y. 1929. 18. old.
88 a „
reformátorok”
, akik
vallásukat a
perzsaszükségletekhez alkalm
azták és részben – de nem teljesen
– be is olvadtak a perzsa társadalomba, valam
int
a „
conservatorok”,
akik kegyvesztettek
lettek, m
ert.hűségesen kitartottak az ő elkülönített azonosságuk és azősi hitük tisztasága m
ellett. 42
Mindenesetre,
mialatt
Am
mianus
Marcellinus
idejében a
„mágus
papság testülete”
Perzsia
tiszteletét és
megbecsülését
mondta m
agáénak, nyolcszáz, évvel későbben – Herodotos – a
,,Magoifelkelés"-ről írt történetében heves össze-tűzések tradíci-
óiról emlékezik m
eg; valamint ennek következtében előállott tö-
meggyilkosságról, 43 m
ely Cam
byses halála és Darius H
ytapsestrónralépése közötti időben m
ent végbe. A B
ehistuni sziklafel-iratok m
egemlítik, hogy a harcok eredetének kettős oka volt – faji
és vallási egyaránt.A
z „irani-perzsa” elem győzedelm
eskedett a Média-i „káld-
mágus”
felet. A „reform
ált vallás” – a zoroastrianizmus – P
erzsiahivatalosan elfogadott vallása lett és hosszú-ideig az is m
aradt,egészen addig, m
íg a moham
edánizmus
44 fel nem váltotta végle-
gesen.Ily küzdelmek után a m
águsok fokozatosan szétszóródtakK
özel-Kelet csaknem
mindegyik kultúrközpontjába. A
z ő hitük-nek és m
űvészetüknek keresésében – sok más hely között - az ős-
régi kultúrközpontban – Nishapur-ban – is m
egtalálhatjuk nyo-m
aikat.C
harles K. W
ilkinson éleslátásával, ennek a városnak ásatá-sainál feltárt régészeti leletek között, olyan m
űemlékeket fedezett
fel, amelyek egy ism
eretlen valláshoz tartoztak. Ezt a vallást m
e-zopotám
iai eredetűnek vélte és „m
anichean"-nak tekintette. Aműem
lékeken nyolcágú rózsácskák (rosetta) képei, felfelé emelt
kezek, majd többszörös ism
étlődésben a „szem m
otívum” fordul
elő s végül egy emberfejű sas gyönyörű példánya – olyan anyag,
mely főképpen a K
r. utáni IX. és X
. századból származik. A
fel-
42 U
gyanez a mű.
43 Herodotos III. könyv. 79.
44 Az utolsó m
egmaradottak a türelm
es Indiában kerestek menedéket. (Parsees.)
89
tárt leletek stílusa arra ösztönözte Wilkinsont, hogy azokkal kap-
csolatban a luristan-i és a scytha művészetet em
lítse. 45
A syriai írásnak az orkhon
46 feliratokon való megjelenése azt
feltételezi, hogy azt a „manichaens m
isszionáriusok” vitték azuighur-törökökhöz. E
z az írás a magyarországi N
agyszentmik-
lóson kiásott edényen található felirat hason-mása és ez – M
észá-ros G
yula szerint – kétségtelen bizonyítéka annak a ténynek, hogya K
r. előtti VII. évszázadban a K
árpátmedencében m
ár élt egyolyan népcsoport, am
elyik a régi magyar-írással (a H
unn-Szittya-
Székely rovásírással) teljesen rokonjellegű írást használt. 47
Lehetséges, hogy a K
r. e. IV. évszázadban a m
édiai mágus
települések ortodox elemeinek, akik az ősi tradíciójuk és tiszta-
vérűségük48 m
egóvására elsősorban súlyt helyeztek – most ism
étválasztaniok kellett a m
eghódolás, az elmúlás, vagy az elvándor-
lás lehetőségei között.A
mennyiben a nem
árja médeknek a lehanyatlása és az iráni
elemeknek felem
elkedése végül is arra kényszerítették az ortodoxm
águsok megm
aradtjait, hogy – a perzsa uralom legvirágzóbb
korszakában – vándorlásukat újra megkezdjék, ez m
egegyezne aluristani bronzok tanúságával, m
ert ezek – Legrain szerint – a K
r.előtti IV
. évszázadban fejeződtek be. 49
A kivándorlók term
észetesen északnak – a Kaukázus hegyei-
nek tartottak – a Perzsa birodalom
határához legközelebb fekvőrészen. A
luristani bronzöntvényekhez hasonló leletek tanúskod-nak a nagytechnikájú fém
iparuk létezéséről és hirdetik a Kauká-
zusban való megjelenésüket.
A m
édiai kivándorlók megerősödhettek a vándorúton azokkal
a népcsoportokkal, melyek a V
AN
-tó melletti káld-birodalm
attúlélték, am
elyet valószínűleg Kr. e. 585 után a m
éd-perzsákpusztítottak el. 50
45 C
harles K. W
ilkinsan, Life in E
arly Nishapur. T
he Metropolitan M
useum of
Art B
ulletin, Oct. 1950. 60. old
46 Inscriptions de 1'Orkhon, H
elsingfors 1892.47 E
tnographia 1915. 1. old.48 Fényes, tiszta, szűz-tiszta jelentések sum
ír szava: „SIK
IL” (G
. 191).49 L
uristan Bronzes, P
hiladelphia, 1934. 10. old.50 K
r. előtti első évszázadban a KA
LD
-ok és a TIB
AR
EN
-ek visszaállítottak is-m
ételten egy önálló királyságot. Strabo szerint ez a C
olehls, Pharnacia és
90 A „káld"-ok életlehetősége a kietlen hegyek között rettentő
nehéz lehetett, mert X
enophon több harácsoló vállalkozásukat je-gyezte fel. 51 A
Perzsa B
irodalom m
indenképpen megkísérelte ki-
békíteni őket. Kötöttek szerződéses m
egállapodást – de utána be-borította őket a századok csöndje. V
alószínűnek látszik az, hogy akáld-ok m
élyen behúzódtak a hegyekbe és ismételten eltűntek a
zsarnokság elől.A
mikor a m
i időszámításunk m
egkezdődött Jézus születésé-vel, egy őstörténeti forrás ism
ét említi a „M
AG
OI"-kat – a m
águ-sokat. E
z pedig nem m
ás – mint a B
iblia – amikor a három
„bölcs"-nek, a Káldeus astrológia három
nagy mesterének B
ethle-hem
i látogatásáról emlékezik m
eg. A B
iblia által nyújtott felvilá-gosítás igen rövid. C
sakis azt mondja, hogy a „m
águsok Keletről
jöttek.” Az ősi keresztény tradíciók úgy hirdetik, hogy P
erzsiahegyeiből.
A K
risztus születése utáni első évszázadban – a sokféle me-
zopotámiai kivándorlókból egyesült népcsoport m
ég mindég él-
hetett a Kaukázusban. M
ivel számuk egyre növekedett – nagyobb
területre volt szükségük. Azután egy időpontban, m
elyet csakigen hozzávetőlegesen lehetne m
egállapítani – ennek a népnek azöm
e átkelt a Kaukázuson – talán a K
r. utáni második évszázad-
ban és eljutott a Fekete T
engernél a Skytha partokig. E
bben azesetben a „bölcs em
berek” logikus intézkedésére vall leküldeni afiatalokat a term
ékeny alföldre legeltetni a nyájakat, de ugyanak-kor
birtokukban m
egtartani a
kiépített hegyi
erődítményeiket,
melyek biztos m
enedéket nyújtanak a veszély esetén. 52
Az a nagy politikai tapasztalat, am
it a mágusok az átélt iszo-
nyatos nehéz körülményekből m
eríthettek, segítette őket a törzsükfenntartásában, m
ely természetesen gyarapodott és ugyanakkor a
T
rapezusig terjedt, Uralkodójuk P
ythodoris – „egy nő”, – aki bölcs és kép-zett volt az állam
ügyek intézésére." Fiai közül egyik, „mint m
agán állam-
polgár segédkezett anyjának a birodalom adm
inisztratív ügyeiben. „The
Geography of Strabo. H
. L. Jones fordítása. N
ew Y
ork, 1928. V. köt. 427.
51 Cyropaideia III. 1, 34., III. 11. 14.
52 A B
izánci PR
OC
OP
IUS
írja egy népről: „SA
BE
RO
I akik, a Hunokhoz ha-
sonlóan a Kaukázusban laktak.” B
. Gothico a M
agyar Honfoglalás K
útfőic. m
unka 275. oldalán. Mondható-e az, hogy a nevük teljes m
értékben füg-getlen a S
UB
AR
TU
névtől, és a SU, vagy SU
BA
RE
AN
fajtától?...
91
magasrendű
kultúrájuk következtében
magukhoz
vonzották a
többi fajilag rokon – de kevésbbé civilizált népeket is – olyano-kat, akik sohasem
éltek a Kaukázustól délre.
A
megbízható
írott bizonyítékok,
melyek
nyilvánvalóanm
egállapítják egy különlegesen magas kultúrájú népcsoportnak a
Kaukázustól északra való jelenlétét – többnyire az arab íróktól
erednek. Ezek egy gyönyörű, kőházakból épített, kertekkel és
öntözött földekkel övezett várost írnak le, mely a K
aukázustólészakra, a K
uma és a B
ybala folyók összefolyásánál, a középkorévszázadaiban nagy kereskedelm
i köz-pont volt. 53 E város lakósai
– éppen úgy mint a sum
írok és a luristáni bronz alkotói, halottai-kat kővel, vagy téglával kirakott sírkam
rába temették. E
gyik fő-különlegességük az volt – am
int az arab utazók megfigyelték, –
hogy a városban a fátyolnélküli „turk” asszonyok teljes szabadsá-got élveztek, em
elkedett társadalmi helyzetük volt, fényűzően és
pompásan öltözködtek, m
ialatt férjeik csaknem szolgáikként m
u-tatkoztak báránybőrből készült öltözetükben és m
agas süvegük-kel. 54A
városnak a neve „MA
DZ
AR
” volt. 55 Rom
jait megőrizték
egészen a Kr. u. X
VIII.-dik századig, am
ikoris – Potem
kin ren-deletére – a csiszolt köveit felhasználták a Jekaterinográd erődjé-nek az építéséhez.
Hogy m
ikor alapították MA
DZ
AR
városát, azt nem tudjuk.
Megbízható leírások csak létezésének utolsó idejéből m
aradtakfenn, am
ikoris életben maradása m
ár igen veszélyeztetve volt. 56
53 Ibn B
atuta Arab U
tazó (1302-1377) Ed. D
efremy és S
anguinetti, Paris, 1854-
59. II. II. köt. 375-379 oldalak.54 A
hivatkozott mű 59. oldala. C
arleton megjegyzi, hogy a báránybőr viselése a
sumérokat jellem
ző idiosyncratikus jelenség, ugyanolyan, mint a festett
minták nélküli agyag-edények, kerekes járm
űvek és a leltárak gondos ké-szítése és m
egőrzése55 G
róf Kuun G
éza a város nevét MA
GA
R-nak, a folyó nevét B
UB
AL
A-nak írja
át. Relationum
Hungarorum
eum O
riente Historia. C
laudipolii, 1890. 93.old.
56 Bendefy L
ászló: Kunm
agyaria. Budapest, 1941 és A
Magyarság K
aukázusiőshazája, B
udapest, 1842. c. munkáiban összegyűjtötte a bizonyítékokat
Madjyr, M
atchcar, Magder, M
ajeria vagy Madzar városra vonatkozóan. A
ző teoriája szerint, a várost az a népcsoport építette, am
elyik elvált a ma-
gyarságtól, mely K
elet-Európából jőve – nyugat felé haladt el. S
okkal va-
92 Azt biztosan tudjuk, hogy véglegesen a tatárok pusztították
e1 Kr. u. 1359-ben.M
AD
ZA
R város hatalm
as kifejlődésből és nagy területenvaló elterpeszkedéséből arra a következtetésre juthatunk, hogyfokozatos növekedése több évszázadon keresztül tartott. V
alószí-nűleg azoknak az állattenyésztőknek volt a központja, akik a K
a-ukázustól északra, m
essze területre bolyongtak el. 57
Valószínűleg, hogy több ellenséges beszivárgásnak volt kité-
ve és önállósága veszélyben forgott már a tatárok előtt is – többek
közt a kazárok hatalma következtében. Ily állandó veszély hatása
alatt a mozgó elem
ekből összeállt csoport – ismét – m
egkezdtenyugat felé való haladását, körülbelül a V
I. században Kr. u. m
i-alatt a városok lakói visszam
aradtak a megalkuvásra és a későbbi
kipusztításra58 ítélve.
MA
GY
AR
VÁ
ND
OR
LÁ
SO
KA
mágusok feltételezett vándorlása M
ezopotámiából a K
au-kázusba és m
ég feljebb – csupán hipotézis, mely a későbbi kuta-
tásoktól várja megerősítését. A
zonban – a Kaukázus vidékéről
végbement népvándorlás, m
elynek eredményeképpen végül is a
magyar nem
zet kialakult, megtörtént ténynek m
inősíthető. „MA
-G
YA
R V
ÁN
DO
RL
ÁSO
K"-nak nevezzük m
ajd ennek a feltételezettazonos csoportnak em
igrációját – amikor ezt az azonosságot a
történelmi kútfők teljes m
értékben már igazolják.
lószínűbbnek látszik azonban, hogy ez a város a központi települése lettannak az egész áradatnak, am
elyik átkelt a hegyeken jóval előbb, mint
ahogy a nyugatnak tartó csoportról leváltak volna azok, akik visszamarad-
tak e régi település körül.B
endefy módszerei nem
egészen kielégítők s ezekért meg is kapta a m
eg-érdem
elt szidást és kritikát. Ellenben sem
mi elism
erésben nem volt része
azért az igyekezetéért, mellyel egy igen érdekes történelm
i problémát akart
megvilágítani. A
köszönettel a közvélemény m
ég adósa maradt
57 Egy bizánci író – A
. B. P
rokopios – a hatodok századból elmondja, hogy ez a
„fehér Hunok” vagy az „E
PH
TA
LIT
AK
” népe a Perzsák legközelebbi
szomszédai. A
többi HU
NO
K a K
aukázus és a Duna közötti területen
„bolyongtak” Moravcsik, a fent idézett m
ű 58. oldala.58 M
agyarokra, Sabirokra, H
unnokra, vagy egyéb a Kaukázussal kapcsolatos né-
pekre vonatkozóan Kuun fent idézett m
unkájának 81-144 terjedő oldalaiadnak felvilágosítást.
93
Perzsa, arab és bizánci utazók és történészek a K
r. utáni II.-III. századok éveiben leírják, hogy a nagy hegyektől északra esővidéket, a K
uban és Volga völgyétől – a M
EO
TIS
-i mocsarakig –
a többékevésbbé
nomád
scytha népek,
mint
törökök, hunok,
ogorok, ugorok, unogurok, kutugurok, saragurok, ephtialiták, fe-hér-hunok, sabirok, bolgárok és egyéb népek lakták. 59 E
zekben akevert és különböző, de etnikailag sokféle m
ódon összetartozónépcsoportokban kell keresnünk a későbbi „m
agyarok” elődeit.L
egelőször a HU
NO
K váltak nagyhatalom
má és nyugat felé lo-
vagolva m
egalapították rövid
életű birodalm
ukat a
Duna-
Medencében. E
zt az „ígéret földjét” meglátogatta és hosszabb-
rövidebb ideig birtokba is vette sok nép, akiket a magyar tradíciók
ősöknek vagy rokonoknak neveznek. 60 Egyik ilyen népcsoportnak
a Nyugaton visszam
aradt része lett őse a Sudeta-fajnak s innen
ered ezeknek mongoloid típusa.
Archeológiai leletek bizonyítják, hogy M
agyarországot a Kr.
előtti VII.-III. évszázadokban a scytha-nép lakta, akiket a kelták
űztek el. A scytha nép előtt – az u. n. prescytha nom
ád lovasokviszonylag rövid uralm
áról tudunk. 61 Lehetséges, hogy ennek a
bámulatos országnak – a K
árpátoktól övezett bővizű medencének
– híre a magyarok vezetőinek egyik csoportjához is elérkezett,
mialatt csendesen népük jövendőjének terveit szövögették – a
Hun-B
irodalom árnyékában. V
égeredményben – egy azonos nép-
59 L
ásd Zacharias R
hetor Krónikáját a korai V
I. századból, aki a Kaukázustól
északra élő népek között említi az U
nagur, Ogor, S
abhir és Abhar-okat.
Moravcsik G
yula: a Magyar T
örténet Bizánci F
orrásai Budapest, 1934.
50, oldal
és H
erbert S
chönebaum:
Die
Kenntniss
der B
yzantlnischenG
eschichtsschreiber von der Ältesten G
eschíchte Ungarns. L
eipzig, 1922.60 A
Magyarok H
onfoglalása előtti időből származó földrajzi nevek azt valószí-
nűsítik, hogy a föld, előbbi tulajdonosa, amelyik e neveket adta a m
agyarnép rokona volt és az asszír-babyloni kultúrával is kapcsolatot tartott fenn.U
gyanis csakis ilyen nép adhatta a hegyekkel övezett síkságnak az „akkád”K
AR
PAT
U nevet, m
elynek jelentése: edény, vízgyűjtő, vagy ugyanígy Eu-
rópa legnagyobb édesvizű tavának a BA
LA
TU
– „élet” nevet.61
Gallus
Sándor
és H
orváth T
ibor: U
n P
euple C
avalier P
réscythique en
Hongrie. B
udapest, 1939.
94
csoport, amelyik különféle név alatt jelent m
eg, lassan feltűnikm
int a „magyar nép”. 62
A történészeknek általánosan az a vélem
ényük, hogy mikor a
magyarok, a hatodik évszázadban, a K
aukázustól északra voltaktalálhatók, m
ár nagy vándorút volt mögöttük – tekintve, hogy
észak-keletről – az Ural-hegységből jöttek. 63 E
z teljesen elfogad-ható és igaz, lehet, bizonyos törzsekre vonatkozóan, akik csatla-koztak a m
agyarokhoz – a népcsoport lelke azonban – a kikristá-lyosodó erő – m
agából a Kaukázusból jött ki.
Theodorus G
azes – bizánci író – minden kétséget kizáróan le-
rögzíti, hogy a „magyarok a D
una partjára a Kaukázusból jöttek
a Cim
erian Bosphorus-on keresztül V
I. Leó uralkodása idejében,
(886-912.)”64 M
agában a Kaukázusban lakó népek a m
agyarokkalvaló rokonságuk ősi tradícióit híven m
egőrizték s ezeket a ha-gyom
ányokat gyűjtötte össze és írta le gróf Zichy Jenő. E
nnek azegész vidéknek archeológiája és etnográfiája bizonyítja a rokon-sági összefüggéseket. 65 V
égül – a korai orosz krónikák – több év-századdal a bizánci írók után m
ég a Kaukázust „M
agyar Hegy-
ségnek”66 hívják.
A „M
AG
YA
R” elnevezés a K
aukázustól délre is felfedezhetőT
heophilaktos S
imonkattes
67 történetében,
aholis ő
elmondja,
hogy a perzsákkal harcoló bizánci hadsereg Kr. u. 587-ben újra
felépítette Arm
enia délnyugati részében lévő „MA
TZ
AR
” várát,am
elyet az idő rombolt le. 68
Schönebaum
69 azt állítja, hogy a bizánci írók nagyon gyakrantz-nek írták a „gy"-t – így ez a hely a „m
agyarok” dicsőségét hir-
62 Pauler G
y. és S. Szilágyi: A M
agyar Honfoglalás K
útfői, Budapest, 1900 és
Ném
eth Gyula: A
Honfoglaló M
agyarság kialakulása, Budapest, 1930.
63 Carlile A
ylmer M
acartney, The Magyars in the N
inth Century, C
ambridge,
1930.64 M
oravcsik idézett munkájának 172. oldala.
65 Gróf Z
ichy Jenő: Voyages au C
aucase et en Aste C
entrale. La M
igraation dela R
ace Hongrois. B
udapest, 1897.66 H
odinka Antal: O
rosz Évkönyvek M
agyar Vonatkozásai, B
udapest, 1916, 33.68, 349 oldalak.
67 Theophylaktos S
imonkattes-H
erakleios Bizánci császár uralkodásának idejé-
ben (610-640) élt. Theophylacti Sim
oncattae Historie, L
elpzig, 1887.68 U
gyanezen mű, 2. könyv 18. része.
69 Schönebaum
idézett munkájának 2. oldala.
95
detheti, s váruk, melynek urai voltak egykor, a K
aukázustól délre– m
ár Kr. u. a V
I. században régi volt és romjain zöldült a m
oha.É
rdekes, hogy ugyanaz a görög író ahogyan a népről ír, a többibizánci írókhoz hasonlóan, azt különböző elnevezésekkel illeti – stöbbek között T
ÖR
ÖK
-nek is mondja. E
bben az esetben azonbankétségtelenül m
egállapítható, hogy itt kizárólag „magyarok"-ról
van szó, akik tisztelik az „elem
eket”, de Istennek csak azt hívják
és csak az EG
YE
TL
EN
T im
ádják, aki az eget és földet terem-
tette.”70
Későbbi történetírók – köztük m
agyarok is – erősen kritizál-ják T
heophylaktost a nyilvánvaló tévedése miatt, am
ikor ilyen le-hetetlenül fejlett tulajdonságokkal ruházza fel a „nom
ád barbáro-kat”. D
e milyen oka lehetett volna T
heophylaktosnak ilyen meg-
állapítások kitalálására... ? Nyugodtan m
ondhatjuk, hogy semm
i.T
eljesen igazolja megállapítását az a körülm
ény, ha ezek a „törö-kök”
, vagy magyarok m
egtartották tradicionális mágus vallásukat.
A „m
águs vallás” elnevezés sokszor előfordul a magyarokkal
és a szomszédaikkal kapcsolatosan a keleti forrás-m
unkákban. 71
Ezt úgy m
agyarázták, hogy az ősmagyarok között Z
oroaster val-lásának is voltak hívei, de sokkal indokoltabb az a gondolat, hogyezek a zoroastrianizm
us előtti – mágus-valláshoz tartoztak. A
h-hoz a „könyvnélküli valláshoz, 72 m
elynek hitét és szertartásait ahozzá nem
értő kívülállók – a keleti forrásokkal ellentétesen –m
agyarok pogány vallásának mondották. 73
Más bizánci írók érdekes bizonyítékot hoznak a vándorlás
későbbi lefolyásáról és az archeológiai nyomok – m
elyek majd
véglegesen megállapítják a vándorlás útját, m
ár állandóan gyara-podnak. O
rosz írók mondják, hogy É
szak-Kaukázusban a D
onecfolyó völgyében és a síkságon a D
on és a Dnyeper között, m
elyetK
onstantinos Porphyrogenetos L
ebediának nevezett, a sírok olyan
70 U
gyanezen mű, 7. és 8. oldala.
71 Macartney idézett m
unkájának 190• és 201. oldala (Kazár király, előbb m
águsvolt – azután zsidóvá lett.) A
mágusokra vonatkozó egyéb referenciák ta-
lálhatók a 216. 217 és 218. oldalakon.72 U
gyanezen mű, 217. oldala.
73 IBN
-RU
ST
A : „T
he Magyars w
orship the sun and the moon,”. G
ardezi: „The
Magyars are fire-w
orshippers.” Macartney 208. oldal.
96
tárgyakat tartalmaznak, am
elyek nyilvánvalóan a Magyar K
ultúraősei. 74
A vándorló, hazátlan nem
zet különböző helyeken kíséreltem
eg a letelepedést, de táborait mindenütt m
egtámadták a többi
törzsek, akik
a népvándorlás
következő hullám
aként követték
őket. Mialatt ők L
ebédiában jártak, a besenyők elpusztították ott-honukat s a nép egy része visszatért P
erzsiába. A visszam
aradóktovább m
entek – Prut és S
zeret vidékére „AT
EL
KU
ZU
” – Etel-
közbe – a folyóközti területre, de ez szintén sík – védetlen földvolt.T
ehát, ha a magyarok életben akartak m
aradni – feltét-lenülegy stratégiailag védettebb helyet kellett elfoglalniok és így vo-nultak be 896-ban a K
árpátok övezte síkságra, amely ebben az
időben nagyrészt lakatlan terület volt a: „DE
SE
RT
A A
VA
RO
-R
UM
”. Az északi szláv települések könnyen behódoltak, m
ertezek akkoriban sokat szenvedtek uralkodóik belső harcai követ-keztében, de a bolgár rokonokkal igen sok és véres csatát vívtak am
agyarok, addig míg az A
ldunán túlra űzték ki őket. Így pár évalatt a honfoglaló őseink m
eghódították és betelepítették az egészországot. – E
urópa egyik legideálisabb geográfiai egységét.T
alán érdekes. még m
egjegyezni azt, hogy a honfoglaló nép-ben az az erős m
eggyőződés uralkodott, hogy tulajdonképpen asaját örökségüket veszi birtokba, azt a földet, am
ely valamikor
őseinek tulajdona volt.H
iszen a krónikák is hangsúlyozzák, hogy ez az expedíció „am
agyarok második kijövetele volt S
cythiából.”75
Erre vonatkozóan érdekes közlésekkel szolgál V
. Gordon
Childe m
unkája. 76
74 L
ásd: Leo G
ramm
atikos (886-912) Taktikáját. Vári D
ezső: Leonis Im
peratorisT
actika. Budapest, 1917-22 és D
e Adm
inistrando Imperio of K
onstantinosV
. II Porphyrogenetos (912-959), E
d. Bekker, B
onner Corpus.
75 Zakharow
und W. A
rendt, Studia Levedioa, 1934. 80. oldal.
76 The H
ungarian axe-adze in The D
anube in Prehistory 1929. 205. old. és T
heA
ryans, London 1926. 189. old.
97
MA
GY
AR
OK
MA
GY
AR
OR
SZ
ÁG
BA
NA
Dunam
edencét meghódító m
agyarokról szóló első jelentésX
. Leo B
yzánci császártól ered, aki a róluk való beszámolóját úgy
kezdi, hogy „ez egy szabad és bátor nép", 1 ámbár irántuk kevés
bizalmat és szim
pátiát érzett. Valóban – a m
agyarok megjelenését
a keresztények nem nézték jószívvel. A
pártatlan GA
RD
ÉZ
I úgyírja le őket, hogy jó m
egjelenésű és csinos emberek voltak, akik
prém- és selyem
-brokát ruhákat hordtak és arany- meg ezüstve-
retű fegyvereket viseltek. 2
Ezzel szem
ben – azoknak az országoknak megijedt klériku-
sai, melyeket az új jövevények veszélyeztettek szörnyetegeknek
nevezik őket, akik az ördögök és boszorkányok ivadékai. 3
Későbbi időkben a rom
antikus magyar nacionalizm
us szíve-sen látta ezekben az ősökben a csodálatos nom
ád harcosokat,azonban az objektív archeológia azt m
utatja, hogy ők – a kezdet-kezdetétől fogva – főképpen békés földm
ívelők voltak. Móra F
e-renc, aki a M
agyar-Alföldön több sírhelyet ásott ki, m
int az ösz-szes archeológus együttvéve – azt a tényt állapította m
eg, hogy aIX
. és X.-ik századbeli (K
r. u.) alföldi sírok egyik fajtájában ahalottak sarlóval együtt vannak eltem
etve, a másik fajta sírok pe-
dig olyan tetemet takarnak, am
elyik mellett a kard és a nyíl van
1 P
auler Gyula és S
zilágyi Sándor: A
Magyar H
onfoglalás Kútfői, B
udapest,1900, 33. oldal.
2 Macartney idézett m
unkájának 208. oldala.3 K
ézai Simon – a X
III. század magyar történetírója kom
oly formában utasítja
vissza ezeket az aljas rágalmakat – m
ondva – hogy, amennyiben a szellem
-ekeiek; az anyag fogam
zásához szükséges lehetősége hiányzik – fel kelltételezni, hogy a m
agyarok is – éppen úgy, mint a többi népek – a férfiak
és nők házasságából származnak.
98
ott. 4 A csontvázakon sem
miféle faji különbség nem
található.U
gy-anazon fajú néphez tartoznak azok is, akik sarlóval és azokis, akik karddal és nyíllal vannak eltem
etve – de a sarlós száma
sokkal több, mint a kardos-nyilas síroké.
Ilyen archeológiai adatok nehezítik meg A
L B
EK
RI-nek – a
XI. századbeli író – azon határozott kijelentésének a cáfolatát,
mellyel ő kifejezetten leszögezi, hogy a m
agyaroknak már voltak
lovai, csordái, és megm
űvelt földjei. 5 Term
észetes, hogy a nem-
zetnek volt hadserege is, amelyik – éppen úgy, m
int a többi or-szágok hadseregei, zsákm
ánytámadásokat is intézett, de a nem
zetlegszám
osabb része minden valószínűség szerint azonnal m
egte-lepült a honfoglalás után, hogy m
ezőgazdasággal és állattenyész-téssel foglalkozzék.
Elism
ert gazdasági tény az, hogy a vándorló népeknek meg-
élhetésük biztosításához óriási területre van szükségük.A
honfoglaló magyarság lélekszám
át a velük azonos időbőlszárm
azó bizánci jelentések és a későbbi történelmi adatok is kb.
500.000 főben
állapították m
eg. 6 H
a a
magyarok
tehát olyan
életmódot folytattak volna, am
elyet bizonyos történetírók tulajdo-nítottak nekik – az egész E
urópa túl kicsinynek mutatkozott volna
az ellátásukhoz.E
zekután vizsgáljuk meg azt, hogy m
egtartották-e a honfog-lalók az ő eredetükre vonatkozó valam
elyik tradíciójukat? Törté-
nelmi tényként ism
erjük azt, hogy ősrégi jelvényünk – a koronásT
UR
UL
-MA
DÁ
R helyett új cím
ert fogadtak el, amely egy ideig
egy pajzson négy fehér és négy vörös vízszintes csíkkal volt ábrá-zolva. A
későbbi időben ezek a csíkok a pajzs jobboldali felébeszorultak, m
ialatt a baloldalt a hármas halom
és az apostoli ke-reszt foglalta el. – A
címer ilyen definitív form
ában a XII. szá-
zadban jelent meg. 7
A csíkok, népszerű m
agyarázat szerint, a négy folyót – a Du-
na, Tisza, D
ráva és Szávát – jelentik. M
inden logikusan gondol- 4 M
óra Ferenc: N
éprajzi Vonatkozások a Szegedvidéki K
orai Magyar L
eletek-ben, S
zeged, 1832.5 M
acartney fent idézett munkájának 207, oldala.
6 Szabó István: A M
agyarság életrajza, Budapest, 1941. 10. oldal.
7 László G
yula: Les Sym
boles du Royaum
e. Visages de la H
ongrie, Paris, 1938.
15. oldal
99
kodó iskolás gyerek azzal a kérdéssel zaklatta a tanárját, hogy:„m
iért pont ezeket a folyókat jelentik a csíkok...?” Hiszen M
a-gyarországnak két nagy és több tucat kis folyója van... és m
iértpontosan négyet választottak ki... ? A
tanár nem tudott válaszolni.
Nem
lehetséges inkább az, hogy a „négy folyó” – egy Keleti
Paradicson em
lékét őrzi, a „NÉ
GY
FO
LY
Ó F
ÖL
DJÉ
T"... 8 és a
hármas halom
visszaemlékeztet azokra a „K
EL
ET
I HE
GY
EK
-R
E”, m
elyek a sumir képírásokban (pictografiában) három
há-rom
szöggel voltak jelölve és jelentésének értelme „föld, m
ező, or-szág, hegy” és „M
AD
"9-nak ejtették ki...!
A párhuzam
os vonalak a sumir nyelvben a „víz ideát”
10 feje-zik ki. A
z özönvíz neve sumérul: „A
R"... „A
RIA
” annyit jelent,m
int „elözönleni” – de ugyanakkor „utód”11 is. A
nagy folyóhozhasonló utódsokaság. 12
Tehát a M
agyar-címernek a két oldalát, ha sum
írul olvassuk:„M
AD
-AR
"-nak kell kiejteni. Nem
láthatjuk-e mi ebben a cím
er-ben az ősi eredet üzenetét? E
lrejtve ott a „bölcsek” által anélkül,hogy annak m
egértésére jutnánk...? S m
i – az utódok – addig nemhiszünk, m
íg nem találjuk m
eg GU
DE
A13-nak feliratait, am
elyikm
egmagyarázza nekünk, hogy a „hegyek és a folyók” egysége a
sumir ideológiában az „országot”
jelentette. 14 (az utóbbi az öntö-zött alföldet jelezte.)
A honfoglalók m
agukat „magyar"-nak hívták és az országu-
kat „Magyarország"-nak. E
zek a nevek – állítólag abból az elve-szett szógyökből szárm
aznak, amelyikből a vogul nyelvben egy
MA
NJS
I szó megm
aradt, amiről azt vélik, hogy az „O
b-tól valóU
grit” jelentette – de állítólag valamikor az „em
bert” fejezte ki.
8 L
ásd az ősi IST
AR
-HY
MN
US
ZT
: „OH
! Nagyasszony. A
z ER
EC
H-1 „N
égyFolyó
Országának”
Királynője,
békítsd m
eg a
szíveket. O
h! N
agy-asszony!... A
„Kelet H
egyeinek” Királynője, B
abylonian and Assyrian L
it-eratur, N
ew Y
ork, Colonial Press 164. oldal.
9 Prince, m
egnevezett munkájának 228. oldala
10 Langdon m
egnevezett munkájának 261. oldala.
11 D. S
. pp. 2 & 3.
12 EM
ESE
álma a legenda szerint – „a N
agyasszony méhéből fakadó nagy folyó
messzenyúló országokat öntött el.”
13 Gudea sum
ír uralkodó ideje a kultúra virágzása volt.14 F
. Thureau D
angin, Nouvelles F
ouilles de Telloh, Paris 1910. 26, oldal. (A T
i-betiek cím
erében is megvan a „hárm
as halom”, a kiadó)
100
Ezt a szógyököt azonban sehol sem
lehet megtalálni s csak felte-
véseken alapszik a következtetés. Ugyanakkor – a „M
agyar” ki-fejezés sokkal közelebb állónak tűnik fel a „m
eglevő” sumir szó-
gyökhöz ... mint „M
AG
+ A
R, m
ely „Mágus-sokaságot”
vagy„
Mágus-erőt” jelent. D
e ugyanakkor a médiai ősökre
15 is vonat-kozhat ez a szó – azokra az évszázadokra, m
elyeket a „MA
G”
nép16
Luristan-ban
töltött. U
gyanis m
ialatt a
médek
magukat
„MA
DA
„-nak hívták, – minden m
ás nép megkülönböztetésére az
„IRR
A” u. n. szárm
azási sufixumot csatolták e szóhoz és így a
későbbi időben a Médiából elvándorlók ezt az „IR
RA
” sufixumot
a saját nevükhöz is hozzátehették összekeverve a ,,MA
D-A
R"-t a
„MA
D +
IRR
A"-val.
Idegenek viszont
egyéb neveket
adtak a
nemzetnek.
ÍgyC
onstantinos Porphirogenitos – bizánci császár – (905-959 K
r. u.)azt írja, hogy az új jövevényeket – akiket akkoriban „törököknek”neveztek
– azelőtt
SA
BA
R-T
OIA
SP
HA
LO
I 17 néven
ismerték.
Ezt szót „Sabartoiasphaloi” – ha ez valóban „egy” szó – sok vita
ellenére sem sikerült elfogadhatóan m
egmagyarázni.
Ennek a szónak ism
ertetésében valószínűleg Macartney áll a
legközelebb az igazsághoz, amikor feltételezi, hogy a szónak a
második felét a görög konyhanyelv egyik változataként kell te-
kinteni, egy „epitheton ornans”18 vagyis díszítő elem
. A szó első
része visszaemlékeztet É
szak-Babylonia sum
ir nevére: SU
BA
R-
TU
. Ezt a szót többféleképpen lehet m
agyarázni, de a lehetőségeklegjobbjaként
a S
UB
AR
szó
egyik változataként
tekinthetjük.S
UB
AR
„felszabadítani": 19 SU
BA
RT
U =
„szabadnak született”.H
a elfogadjuk ezt a magyarázatot, akkor az eredeti szónak a m
á-
15 A
kettős etymológia egyeseknek m
eglepő lehet, de a sumerológus. Ism
eri azta végtelen szójátékot, am
it a sumírok használtak.
16 MA
DA
– sajátságos neve Médiának. M
AD
A – „egy m
éd”. „(C’est le seul
nom propre qui ne prend pas la term
inaison – IRR
A – pour designer le
dérivé du pays.” Jules Oppert, L
e Peuple et la L
angue des Mèdes, Paris,
1879, 273. old.17 D
e Adm
inistrando Imperio. M
agyar Honfoglalás K
útfői, 121. oldal18 M
acartney, The M
agyars of the IXth C
entury, Oxford, 1930. 175. oldal.
19 SU
BA
R – „freilassen” (D
el. 64.)
101
sodik része a SU
BA
RT
U-nak a görög fordításaként m
utatkozik,annyit jelent m
int „nem m
egbilincselt”, „szabad". 20
E
görög szónak
tulajdonított sokértelm
ű jelentései,
mint
„megrendíthetetlen,
egészséges, kitartó,
biztos, stabil,
meg-
bízható” – erősen emlékeztetnek a sum
ír szógyűjteményekben a
„KA
L” és a „M
AG
” szavaknak tulajdonított értelmezésekre.
Ezek után vessünk m
ég egy vizsgáló pillantást az ősi eredetethirdető m
ondákra is. A legelső m
agyar „írott történelem” elve-
szett, de több középkori változata létezik, melyek az eredetiből
néhány kivonatot ártalmaznak. Így K
ÉZ
AI S
IMO
N –aki valószí-
nűleg „apát”21 volt és írásai a X
III. század végéről származnak –
úgy mondja, hogy a m
agyarok „Jafet ivadékai”22 és T
HA
NA
óri-ás fiától – M
EN
RO
TH
-tól (Nim
rod) származnak.
Miután ez a M
EN
RŐ
TH
– Egyiptom
és Nubia határán egy
bábel torony építését kísérelte meg – innen, állítólag „E
VIL
AT
H”
földjére költözött, mely m
ost Perzsia. Itt szült neki felesége –
EN
ET
H két fiat – akik „H
UN
OR
” és „MA
GO
R” nevet viseltek.
Tekintve, hogy M
EN
RO
TH
-nak több felesége volt, a többi asz-szonyoktól is születtek gyerm
ekei, akiknek utódai még m
a is ottélnek, színben és alakban :hasonlítanak a m
agyarokhoz s a nyel-vük csupán annyiban különbözik a m
iénktől, amint a „sváb be-
széd különbözik a thüringiaitól”.H
UN
OR
és MA
GO
R vadászatra indultak és am
ikor már so-
káig üldöztek egy csodálatos szarvast – Scythiában találták m
a-gukat. K
ésőbb a családjaikkal együtt ide átköltöztek. HU
NO
Rivadékai lettek a hunok, M
AG
OR
-é pedig a magyarok.
Ennek a legendának, a nyilvánosságra való hozatala pillana-
tában, már m
egszületett a kritikája is. A biblikus történettől való
eltérése elkeseredett ellenszenvet idézett elő azon egyházi sze-m
élyek között, akik a Szentírás előadásához betű szerint ragasz-
kodtak. Elindítottak egy újabb verziót, m
ely azt hirdette, hogy a
20
„In den
Gefangnissen
ein runder
Block.”
W.
Pape,
Handw
örterbuch.B
raunschweig, 1914.
21 Dom
anovszky Sándor ennek a m
unkának eredetét 1282-1285-re teszi. Kézai
Simon M
ester Krónikája, B
udapest, 1906.22 L
angdon – NIM
RÓ
DO
T azonosítja a sum
ir NIN
UR
TA
istenséggel Semitic
Mythology, 36. oldal.
102
magyarok valóban Jafet-ivadékok, de ennek M
AG
OG
nevű fiánkeresztül. E
z a kitalált teória természetesen értéktelen.
Ugyanis egy ősrégi és valódi tradíciónak a m
ég meg-lévő
maradványai csakis a régi verziókban találhatók m
eg.A
z újabb változatot is elérte a későbbi kritikusok merev el-
utasítása, akik tudatlan emberektől szárm
azó „szerzetesi spekulá-ciónak” m
inősítették.A
Menrótra vonatkozó írás – m
int történelmi bizonyíték bár
homályosnak látszik, de m
ind a Perzsiából történő kivándorlás,
mind pedig M
EN
RÓ
TH
(Nim
ród) és felesége Eneth (sum
érulE
NE
= elbűvölő) neve, pontosan a m
ezopotámiai eredetet m
utat-ják.
Rengeteg szem
élyi, földrajzi és rangot jelentő ősi magyar
névről tudunk, melyek 1000 évvel ezelőtt lettek feljegyezve. E
zekm
ár magukban követelik eredetük felderítését, a m
eglévő és ki-m
utatható mezopotám
iai összefüggéseket mindig szem
előtt tart-va. L
ehetetlen, hogy elfogadható magyarázattal nem
rendelke-zünk S
AR
AL
DU
hercegnőnek – Szent István édesanyjának – a
címére vonatkozólag sem
, aki „belekenigi"∗ volt. M
egkérdezhet-jük a honfoglaló vezérelt neveit is például H
UB
A (talán egy ro-
kon elamita törzs) vezére – H
UB
A elam
ita Isten után nevezve),vagy T
OS
U – T
ÖH
ÖT
ÖM
(Tahadu =
gazdag) vajjon ezek isnem
-e a mezopotám
iai tradíciókat őrzik?A
sumir összehasonlítások kiváló és karakterisztikus értelm
etadnak az eddig fel nem
ismert és m
eg nem m
agyarázott földrajzineveknek, azoknak, m
elyek valaha mindenki által ism
ertek és ért-hetők voltak, de később a feledés hom
ályába merültek, a m
agyarevolúció zavaros történetében. E
nnek a vizsgálatnak az eredmé-
nyével a magyar kultúrtörténet m
ajd igen nagy nyereséghez jut.D
e a sumériológiai gazdagsága révén a nyugati kultúra története
is értékesebb lesz. A szárm
azásunk múltba m
élyedő gyökérzetétjobban
megism
erjük m
ajd, ha
közvetlenül közlekedhetünk
a„sum
írokkal” legalább „egy” élő nyelven keresztül.
∗ M
a már tudjuk, hogy babiloni nyelven „beli-kina” =
„a ti Királynőtök”. B
obulatévesen vonatkoztatja ezt S
araldura. Géza m
ásodik feleségét – Adelhaidot
– hívták így a magyarok, m
ert a betelepített németek érdekeit szolgálta.
Nem
a magyarokét. (A
kiadó megjegyzése.).
103
Ezzel
kapcsolatban egy
újabb könyv
egészen egyszerűen
megállapítja a babyloniai kultúra „felsőbbrendűségét” a sum
irhátrányára s ezt a kijelentést az írója azzal indokolta, hogy ababyloniai kultúrához a sem
ita nyelv összekötő hidat biztosít, míg
a sumir kultúrához vezető hasonló híd hiányzik. 23 E
rre a megálla-
pításra csak azzal felelhetünk, hogy – amennyiben a hivatott tudá-
sok a múlt sikertelen erőfeszítéseinek csak egy töredékét fogják
arra fordítani,
hogy az
újonnan feltárt
archeológiai anyagok
eredményeivel és m
egfelelő módszerekkel az O
ppert-Lenorm
antelm
élet igazságát rehabilitálják – akkor a sumírokhoz vezető hidat
nem sokáig fogjuk nélkülözni. D
e lehet, hogy több ilyen híd islétezik. Idővel felvilágosítást kapunk a problém
ára vonatkozólagis, hogy: „valóban m
onocentrikus volt-e az emberi kultúra... ?” –
amint azt a sum
írológia dékánja Pater D
r. A. D
eimel jövendöli. 24
És vajjon közös-e vérünk... ?
Lehet, hogy újra felfedezzük a m
i tündöklő, ősi tudományunk
kiapadhatatlan forrásait – hiszen annyira szükségünk van ma arra,
a mostani tévúton járó és m
egzavarodott világunkban...
23 M
. David: L
es Dieux et le D
estin en Babylonie, P
aris, 1949-12. oldal.24 Studia O
rientalista Vol. X
III. Helsinki 1947
VII. Ü
ZE
NE
T, RÉ
GI K
ÖN
YV
BŐ
L
Mezopotám
iai romhalm
ok alól ásták ki a régészek a világ el-ső könyvtárának m
aradványait. A négy-ötezer éves szövegeket
cseréptáblákra írták a sumírok. Irodalm
uk legszebb termékei ab-
ból az időből valók, mikor m
ár megrendült a sum
ir politikai ha-talom
és pusztulóban volt az emberanyag. A
z írástudók nyilván anem
zethalál rémével viaskodtak. H
ogy nem adták m
eg magukat
és bíztak fajtájuk megm
aradásában, azt mutatja egy szép költe-
mény, m
elyet számos apró töredékből rekonstruáltak. Így is hi-
ányzik eleje és vége. Nyilvánvaló azonban a szövegből, hogy ar-
ról van szó : a Terem
tő, aki agyagból gyúrta az embert, a terem
tésbefejezése után végigjárta a világot és rendezi, szervezi m
űvét,végzetet, sorsot rendel a különböző népeknek. E
lér Dél-M
ezopo-tám
iába, arra a földre, amit m
a a tudósok Sum
ir-földnek hívnak,de tudnivaló, hogy akik 5000 év előtt lakták, azok szerint sohanem
Sum
er, hanem M
ada vagy Kiengira volt a neve. A
Terem
tőm
egáll a Kaukázus hegyeiből jött, választott népének országa
előtt és így rendelkezik:
„O
rszágok országa, törvénytudás népe,N
apkelet s Nyugat közt a világnak fénye,
Nagy a te nem
zeted, nagy a te végzeted,O
ly messze-m
agasztos, hogy fel sem érheted;
Mint a m
agas mennyég, szíved m
érhetetlen,É
leted gyökere szent és sérthetetlen.H
egyek, árnyas erdők, hős föld büszke népe,E
z a te végzeted ősi öröksége:E
rős, gazdag vár vagy, de az örök törvényt,A
mit Isten rád rótt, vállalnod kell önként,
Hogy beteljesüljön győzelm
es végzeted,U
r oltára te vagy, emeld fel a fejed!
Miután a fenti sorokat szabad fordításban adtam
, kissé kiegé-szítve a törm
elékesen ránk maradt szöveget, m
ódot kívánok adniarra, hogy ellenőrizzen a m
agyar olvasó az angol fordításból,
105
melyet S
. N. K
ramer S
umerian M
ythology című könyvéből ve-
szek. (59-69. lap, Philadelphia 1944.)
Ugyanott m
egtalálhatja az érdeklődő a cseréptábla-töredékekpontos bibliográfiáját is.
„O
Sumer, great land of the lands of the universe,
Filled w
ith steadfast brightness, the people from sun-
rise to sunset obedient to the divine decrees, T
hy decrees are exalted decrees, unreachable,T
hy heart is profound, unfathomable,
Thy .... .... is like heaven, untouchable...
O city, w
ell supplied, washed by m
uch water...
Shrine of abundance ... green like the „m
ountain”H
ashur-forest, wide shade ... heroic
Thy perfected decrees he has directed
The great m
ountain Enlil in the universe has uttered
thy exalted name ;
O thou city w
hose fates have been decreed by Enki,
O thou shrine U
R, neck to heaven m
ayest thou rise.”
A K
IAD
Ó U
TÓ
SZ
AV
A
A m
agyarság mai szétszakított állapotában úgy cselekszünk
lelkiismeretünk szerint „ahogy lehet.” K
ötelességünknek éreztük,hogy m
egismertessük a m
agyar közönség szélesebb rétegeivel Dr.
BO
BU
LA
IDA
nagyszerű eredményeit. S
azonban nem volt haj-
landó a SU
ME
RIA
N A
FF
ILIA
TIO
NS
című és angol nyelven
megjelent könyvének lefordítására engedélyt adni azzal az indo-
kolással, hogy ó – a tényeket – a magyar közönség szám
ára más
formákban, sokkal részletesebben, új eredm
ényeivel kiegészítveés m
agyarul akarja megírni. (S
ajnos – közben meghalt.) F
elha-talm
azott azonban minket arra, hogy közöljünk néhány m
agyarnyelven m
ár megjelent cikkét.
Így átvettük a Warren, O
hioban megjelenő „F
áklya c. lapbólaz Ő
störténet Dióhéjban (1956) A
sumir m
agyar nyelvrokonság(1956) és a K
ölcsönöztük vagy örököltük (1960) cikkeket s ezért alap szerkesztőjének D
r. Kúr G
éza honfitársunknak ezúton mon-
dunk hálás köszönetet. Az Ő
svallás Nagyasszonya először – az
azóta megszűnt Ú
j Magyar Ú
t folyóiratban jelent meg (1953), az
Üzenet R
égi Könyvből pedig a M
agyar Könyvtár kiadványban
(1956).A
Szóegyeztetések és A N
yelvrokonság Történelm
i Háttere c.
fejezeteinket itt Argentínában állítottuk össze D
r. BO
BU
LA
IDA
„Sumerian A
ffiliations” c. könyve alapján, melyből a fordítás gr.
Károlyi István érdem
es munkája. L
ehet, hogy itt-ott nem adtuk
vissza pontosan az eredeti elgondolást, de – úgy véljük – ez ki-sebb baj, m
intha... a lényeg még sokáig ism
eretlen marad.
Dr. B
OB
UL
A ID
A érdem
e, hogy bátor könyvével új utat törta m
agyar őstörténet egy régi igazsága számára. E
zzel – a továbbikutatásoknak – beláthatatlan távlatot nyitott.
Elm
élete követésének megkönnyebbítését szolgálja a csatolt
térkép, melyért D
r. Kogutow
icz Manuelának vagyunk igen hálá-
sak.Öröm
mel jelentjük, hogy m
a már sokan dolgoznak a sum
ír-m
agyar kapcsolatok felderítésén és reméljük, hogy az új eredm
é-nyeket ham
arosan látnia fogjuk.
107
Azokat pedig, akik azon m
unkálkodnak, hogy a magyar m
últism
erete legyen alapja a magyar jövőnek – áldja m
eg a Magyarok
Istene.
Az „E
sda” kiadó nevében:B
AD
INY
JÓS
FE
RE
NC