Upload
satya
View
33
Download
5
Embed Size (px)
DESCRIPTION
EFQM European Foundation for Quality Management. Az EFQM modell a „kiválóság” következő 8 alapkoncepciójára épül: Eredményközpontúság Vevőközpontúság Vezetés és a célok következetes tartása Folyamatokkal és tényekkel történő irányítás A munkatársak fejlesztése és bevonása - PowerPoint PPT Presentation
Citation preview
EFQM European Foundation for Quality Management
Az EFQM modell a „kiválóság” következő 8 alapkoncepciójára épül:
1) Eredményközpontúság
2) Vevőközpontúság
3) Vezetés és a célok következetes tartása
4) Folyamatokkal és tényekkel történő irányítás
5) A munkatársak fejlesztése és bevonása
6) Folyamatos tanulás, innováció és fejlődés
7) Partneri kapcsolatok kiépítése
8) Felelősség a közösséggel szemben
A modell 9 fő kritériumból áll, mégpedig 5 ún. „képesítő tényezőből” és 4 „eredményből”.
Az öt „képesítő tényező” a következő:
1) Vezetés
2) Politika és stratégia
3) Munkatársak
4) Partneri kapcsolatok és erőforrások
5) Folyamatok
A négy „eredmény” a teljesítményjegyeket érinti, a következőkre vonatkozóan:
6) Vevők
7) Munkatársak
8) A társadalom
9) A vállalat pénzügyi és nem pénzügyi eredményei
Köztes lépcső –az EFQM Elismerési Program: útban a kiválóság felé
Az EFQM Elismerési Programot azzal a céllal hozták létre, hogy:
kitüntessék a vállalatokat a kiválóság felé vezető út különböző állomásain,
a legkülönbözőbb vállalatok számára lehetővé tegyék a Kiválóság-modell előrejelző eszközként való alkalmazását,
lehetővé tegyék az EFQM Kiválóság Modellnek a „méretre szabott” alkalmazását egy vállalat különböző érettségi fokainál.
Az EFQM Elismerési Program modellje
Európai
Minőségdíj
2.szint
A kiválóság elismerése
1.szint
A kiválóság iránti
elkötelezettség elismerése
Ajánlott alap
ISO 9001:2000 szerinti tanúsítvány
(és fejlesztés az ISO 9004:2000 irányában)
Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (1. szint)
Rendelkezik már valamennyi tapasztalattal az egyes javító intézkedések megvalósításában melyek többnyire ad hoc jellegűek vagy reaktívak voltak.
A vállalat teljesítményét rendszerint csak belső mérőmennyiségekkel méri. A célmeghatározás folyamatához nem használnak külső összehasonlításokat.
Esetlegesen hallott már az EFQM Kiválóság Modellről, és minden nagyobb kockázat nélkül szeretné megvizsgálni, hogy használható-e az ő vállalatára is ez a modell.
Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (2. szint) Mintegy három év leforgása alatt egy, az egész vállalatra
kiterjedő programot valósít meg, ami az irányítási folyamatok szisztematikus javítását célozza.
Legalább 3 évre visszamenőleg igazolni tudja a vállalat azon teljesítményeinek a javulását, melyek a program megvalósításából származnak.
Érti az EFQM Kiválóság Modellt.
Legalább egy olyan önértékelést végzett ez az EFQM-modell szerint, aminek a pillanatnyi eredménye legalább 350 pont volt.
Javított annak a módján, ahogyan az értékelések eredményeit integrálják a vállalati vezetésbe.
Elkezdte a külső benchmarkokat és az összehasonlító számokat alapul venni a célok megtalálásának a folyamatához.
Elkezdte megérteni, hogy milyen kihatással vannak a kiválasztott eljárásmódok az elért eredményekre.
Az érdekelt vállalatok vezetését a következők jellemzik (Európai Minőségdíj)
Már hosszabb ideje egy, az egész vállalatra kiterjedő fejlesztési programot tart fenn.
Ismeri a vállalatirányítási folyamatok, valamint a célul kitűzött és elért eredmények közti összefonódásokat.
Felhasználja az EFQM Kiválóság Modellt.
Legalább 3 éve önértékeléseket végez, és 450 feletti pontértéket ér el.
Kifejlesztett egy szisztematikus eljárást az eredmények ügyvezetési folyamatokba történő integrálására, annak érdekében, hogy javítsa azokat.
A célkitűzései alapjául külső benchmarkokat és összehasonlításokat használ, és már kapott is feldolgozott visszacsatolásokat független/külső szakértőktől.
Integrált irányítási rendszerek
Az integráció fogalomköre
Integráció: A fogalom jelentése a latinból származik, és lefordítva a következőt jelenti: „Egy egység újbóli helyreállítása. Egy folyamat, amely az egész létrehozásához vezet.”
Rendszer: Célja és funkciója révén definiálható, a környezetétől elhatárolható, a külvilággal kölcsönhatásban álló sajátos tulajdonságok összessége. Al- vagy részrendszerekből és elemekből áll, melyek egymásra meghatározó hatást gyakorolnak, és adott módon kapcsolódnak egymáshoz.
Irányítási rendszer: Egy, a politika és a célok rögzítésére, valamint a célok megvalósítására szolgáló rendszer. Egy szervezet irányítási rendszere különböző irányítási (al-, rész-) rendszereket foglalhat magában (integrált irányítási rendszer). Egy irányítási rendszer minden esetben tartalmazza a vállalaton belüli szervezeti felépítést és folyamatszervezést.
Integrált irányítási rendszer
Egymással összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetése
és irányítása céljából, a minőségi, a környezetvédelmi, a
munkabiztonsági és más további szempontok igényeit
beleértve. A rendszer valamennyi integrált alkotórész
folyamatos fejlesztésére törekszik. Az integrált irányítási
rendszer alkotórészei az irányítási politika, célok,
programok, tervezés, szabályozás és fejlesztés.
Az irányítási rendszerek felépítésének és integrációjának keretfeltételei
Az alapváltozatok:Mindeddig nincs a vállalatnak a minőségre, a
környezetvédelemre és a munkabiztonságra vonatkozóan kidolgozott rendszere.
Már felépítettek egy minőségirányítási rendszert, de a környezet- és munkabiztonság kérdéseit nem vették figyelembe, vagy még nem léteznek ilyen jellegű elgondolások.
Már van egy minőség- és egy környezetirányítási rendszer, viszont nincs rendszerbe foglalva a munkabiztonság, és a rendszerek nincsenek egymással összekapcsolva.
A minőség-, a környezet- és a munkabiztonsági rendszerek már megvannak, de még nincsenek egymással összekapcsolva.
Integrációs lehetőségek egy fennálló irányítási rendszer keretében
Környezetirányítási rendszer (EN ISO 14001:1996) beépítése a már meglévő minőségirányítási rendszerbe.
Munkacsoportok kialakítása
A projektszakaszokhoz tartozó időszakok rögzítése
A telephely auditálása/tanúsítása és adott esetben a környezeti nyilatkozat valóra váltása
A közös metszetbe tartozó folyamatok
A minőség- és környezetirányítási szabványokban a következő fejeztek fordulnak elő:
A vezetőség felelősségi köre A dokumentumok és adatok kezelése Folyamatszabályozás/vizsgálatok Helyesbítő és megelőző intézkedések Szabványok és szabályozások kezelése A feljegyzésekkel és jelentéskészítéssel szembeni
követelmények Belső auditok (önértékelés, bejárások) Vezetőségi értékelés személyzet oktatása
Az irányítási rendszer KIR-rel való bővítésének feltételei
1) A környezeti aspektusok és a környezetvédelem szempontjából jelentőséggel bíró termékek, tevékenységek és szolgáltatások figyelembevétele és értékelése a már leírt folyamatokban.
2) A folyamattérkép bővítése környezetspecifikus folyamatokkal, valamint olyan folyamatokkal, melyeket a minőségszabványon kívül a környezeti szabvány megkövetel.
3) A folyamatszervezési szabályozások dokumentálása céljából környezetspecifikus folyamatleírások módosítása, ill. újak kifejlesztése.
Az EN ISO 14001 által kiegészítésképpen megkövetelt folyamatok
Szervezetspecifikus környezeti vonatkozások figyelembevétele
A jogbiztonság (környezetvédelmi törvényhozás) vizsgálata és a veszélyhelyzetek megelőzése
Környezetvédelmi célkitűzések megfogalmazása és program kidolgozása
Környezeti vonatkozások
A szervezeten belüli folyamatok
Környezeti vonatkozások
hulladék
veszélyes anyagok
víz/szennyvíz
talaj
energia
kibocsátások és káros környezeti
hatások
kölc
sön
hatá
s
A környezet +/- változásai = környezeti kihatás
Törvényi és egyéb követelmények
A minőségszabványban a törvényi és hatósági követelmények meghatározása
a termék vonatkozásában
és a vevőközpontúság terén fejeződik ki.
A környezeti szabvány szerint arról van szó, hogy
eljárás bevezetését írják elő a jogi és egyéb követelmények meghatározására és aktualizálására,
valamint biztosítani kell a megfelelő szabályozásokhoz való hozzáférést.
Vészhelyzetek megelőzése és ezzel kapcsolatos intézkedések
Megfelelő eljárások bevezetését követeli meg
a lehetséges balesetek és veszélyhelyzetek meghatározására,
valamint az ezekre történő megfelelő reakciókra vonatkozóan.
Környezeti célok és irányítási program
Környezetvizsgálati jelentés
A célok elérésének folyamatos ellenőrzése
Környezeti szempontok meghatározása és kiértékelése
Környezeti mutatószámok
Környezeti célkitűzések megfogalmazása, intézkedések
meghatározása
A környezeti program meghatározása (vezetőségi felülvizsgálat keretében)
Projektfeladatok megfogalmazása
Munkabiztonsági rendszer beépítése a már meglévő irányítási rendszerbe
A munkabiztonsági rendszerek egyik fő alkotóeleme a megfelelő jogszabályi követelmények felmérése és aktualizálása.
Az integrált irányítási rendszer keretén belül ajánlott a KIR-rel közös eljárást kialakítani a jogszabályi háttér feltérképezésére.
A munkahelyi biztonság és egészség megőrzésére hozott kötelező érvényű szövetségi előírások megadják, hogy milyen intézkedéseket kell a munkavégzés során a vállalatnak és az alkalmazottnak figyelembe vennie.