Egy év Szádváron

Ismerkedés a várheggyel

Készítette: Tokár László

Készült 2013-ban

Bevezető

• Aki látta Szádvárat eltudja képzelni a hegyet a sziklákkal és a romos falakkal, mégis felvetődött bennem, hogy nem ártana megismerni mi történik a várban egy év folyamán? Hátha így is betekintést nyerhetünk a régmúltba, mivel szembesültek eleink, mivel szolgált a természet, hogyan látta el őket nem csak védelemmel, de éltető javakkal is.

• Ha havonta felmegyünk és követjük a változásokat, milyen lehetőségek vannak? Hogyan alkalmazkodik a természet az évszakok múlásához? Van-e valami amire így rácsodálkozhatunk?

• Már tudjuk, hogy a várat képtelenség lett volna felépíteni, ha nincs egy különleges természeti környezet, építésre alkalmas anyagok közelsége, jól védhető hely termőföld, és klíma, ami ellátja a várat is kiszolgáló lakosságot.

• Az ott élő állatok is mutathatják, hogyan szerezhették be elődeink a napi betevőt, amikor még nem volt TESCO.

Október

• Annak apropóján hogy ebben a hónapban voltak a XV. Vármentő Napok, máris adódik a lehetőség, hogy az ott szerzett élmények adják az alapját ennek a beszámolónak, anélkül, hogy külön elutazzunk a helyszínre.

• Szerencsére útitársként magammal cipelt mobil telefonom is kéznél volt, és néha megörökítettem a látottakat. Hála a verőfényes időnek, kedvező volt a kitűzött munkához, sajnos a buja növényzet is kitett magáért így volt miért kimenni a várba.

• Feladatunk a vár külső falainak tisztítása volt, hogy ezáltal láthatóvá tegyük, az álló vagy éppen már leomlott falszakaszokat, hogy a szakemberek felmérhessék a vár állapotát, és tervezhető legyen az épített környezet védelme, vagy megújítása.

• Ezt a műveletet a helyi zsargon sarjazásként említi, mivel a tavasszal a növények kisarjadnak, ami ősszel újra munkát ad a csapatnak.

• A vármentőnek pedig, hogy szinte kitapogatva a zegzugokat megismerjen mindent.

Megérkezés

• A Holló Vendégház udvara.• Sajnos a képrögzítés nem adja vissza

a reggeli frissességet, sem az ablakpárkányra kicsapódott párát, ami a hűvös reggel ajándéka volt..

• Szedelőzködés és irány a vár!

A várhegy is megmutatja magát• A Szalamandra házig gépkocsival mentem. Az erdei sorompótól máris mozgásra lettem

figyelmes. Előbb a földön keresztezte az utat egy mókus, majd a fákon tért vissza a másik oldalra, miközben a vékony ágak éppen csak megtartották súlyát.

• Nem messze a sorompótól jobbra egy kápolna maradványai vannak, amit a helyiek kegyelettel ápolnak.

• Az erdőbe érve az első változás, a nagymennyiségű lehullott lomb, ami szinte eltünteti az ösvényt, ami a várba vezet,. Az idegent ezután csak a jelzések vezetik.

• Sok a kidőlt fa, és akad amelyik kiszáradt, de még lábon áll. Ha az idő elég szeles, erre is figyelni kell, nehogy pórul járjunk, amikor kidől!

• Az idén kevés volt a gomba, és most is csak a fák törzsén élősködőket lehetett látni.• A tölgy már elhullajtotta a termését, a vadak is ezért járnak a hegyre mostanában.• Az útról kicsit letérve szarvas nyomaira lehetett bukkanni, majd a tisztásoknál láthatók

a csapások is amerre nap mint nap eljárnak.• A vad gyümölcsök már lehullottak, csak itt-ott van még néhány a fákon mutatóban.

Közeledés a várhoz

Ezért érdemes volt feljönni, a lombhullás napról-napra többet mutat a várból.

Munka a falakon• A déli falon kezdjük a munkát,

széthúzódunk, hogy mindenki hozzá férjen, és egymásra is tudjunk vigyázni.

• Nagyon kell vigyázni a kötőanyagát vesztett falrészekkel.

• Szerencsére nem volt baj!

Építész a gáton!• Illetve a kiomláson!• Az építészünk iránymutatása alapján

végezzük a munkát. Ezen a hatalmas kiomláson megállni is nehéz nem még dolgozni.

• A szabály az szabály a fal síkjától három méter sávot is le kell tisztítani.

• Itt panoráma a fizetőeszköz.• Különösen ilyen tájon , amikor minden

más színben pompázik!• A falakat már nem takarják el a lombok,

csak a fák törzse!

Élet a várban

• Bár az állatok nem láthatók itt sem, érezni lehet a közelségüket.• Friss alom, vagy néhány károgás, vagy elhullajtott toll jelzi ők itt laknak.• A lehullott gyümölcsöt az állatok mind eltakarították, sőt néha egymást is, ezt az Új

bástya tövében talált tollak igazolják.• Délután az egyik bástya oldalán fiatal gyík napozott, a Porkoláb fal mellett varjú

károgott.• Á, amúgy vármentőket is láttam nagy tálak mellett pecsenyét sütögetni, és roskadozó

asztaloknál szorgoskodó asszonyokat, farkas éhes társaságot, amint középkori lakomát rendez, - bár úgy tudom a burgonya még a vár fénykorában legfeljebb díszcserje lehetett, de ez itt most a fő menü volt!

• A természetjárók valósággal ellepték a hegytetőt.. Hol pedig kicsik zsibongásától röppentek fel a madarak!

• Délután négy óra után az emberek elvonulnak, és átveszik a várat a vadak ők eddig észrevétlenek voltak.

Meglepetések a déli falnál

• Több bástyánál is igen meglepő felfedezést tettünk, bár ez csak annak jelentett újdonságot aki először várment.!

• A látogatókat a vár több pontján is tábla figyelmezteti ezekre a veszélyekre. A déli bástyák épen maradt falaiban lőrések láthatók, ami mögött elég terjedelmes üregek találhatók, azok felől az idő elpusztította a támasztékot, így az omlás, és balesetveszély fokozott, amikor a látogatók fölötte járkálnak.

Egy lőrés

• Belülről,

…. és kívülről. Az ember szeme szinte megpihen, az

előtérben megmentett falszakaszon. Ezért dolgozunk, hogy mindenütt

legalább így nézzen ki a vár!

A falak méretükkel elképesztenek! Ezek a vár belsejéből alig látszanak, de még a hegy lábától is alig!

A takaros rend igazi ékessége a várnak.

Kedves látogató vigyázz rá Te is!

Reméljük az építési munkák is folytatódnak, hogy a munkák eredménye meglegyen, hogy utódaink is rácsodálkozhassanak erre a vadregényes, fenséges vidékre!

Lassan mindennel elkészülünk és össze szedjük a szerszámokat. Mielőtt elindulnák lefelé, még egy kivágott mogyorófa ágat magamhoz veszek, amivel

mint túrázó szeretnék visszatérni novemberben.