EGYES JELLEMZŐI AZ ABV2 (CBRN) CERTAIN …hhk.archiv.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2017...A robbanóeszközök felderítéséről és hatástalanításáról

XXVII. évfolyam, 2017. 3. szám

239

Berek Tamás1

VÉDŐRUHA ÉLETTANI HATÁSÁNAK EGYES JELLEMZŐI AZ ABV2

(CBRN) TŰZSZERÉSZ CSOPORT MŰVELETEI SORÁN

CERTAIN CHARACTERISTICS OF PHYSIOLOGICAL EFFECTS OF PROTECTIVE GEAR IN THE THERM OF OPERATIONS OF CBRN

EXPLOSIVE ORDNANCE DISPOSAL Absztrakt

Az elkövetkező évtizedek biztonsági környezetének állapotát több más meghatározó tényező mellett

a CBRN fegyvereken, eszközökön kívül olyan, egyébként békés célú ipari, vagy kutatási kapacitások

nem kellően „őrzött” vegyi, biológiai, vagy nukleáris összetevőinek bűnös szándékú felhasználása is

ronthatja, melyekre történő válaszlépések egyike az ABV tűzszerészcsoport. A szerző a cikkben értékeli

az ABV tűzszerészcsoport egyéni védőruházatának egyes fiziológiai hatásait.

Abstract

The status of the security environment in the next decades beside of several other relevant factors,

as the CBRN weapons and devices in addition to not sufficiently „guarded” chemical, biological, or

nuclear components of otherwise peaceful industrial or research capacities can impair the use of

criminal intent, which the spirit of coordinated measures should be taken by the community of States.

The author of the article evaulates certain characteristics of characteristics of individual protective

gear of CBRN EOD..

Kulcsszavak/Keywords:

ABV robbanóeszközök, egyéni védőruha, élettani hatás ~ CBRN explosive ordnance, individual

protective gear, physiological effects

BEVEZETÉS

Robbanóeszközök alkalmazása alapvetően fenyegetést jelent a műveleti területen

tevékenykedő csapatok és a civil lakosság számára egyaránt a feladat végrehajtás teljes ideje

alatt. A hagyományos robbanóeszközök mellett ugyanakkor számítani kell improvizált

robbanószerkezetek alkalmazására is.

A házilag előállított eszközök IED szerkezeti felépítése általában kezdetleges kialakítású,

de csak a készítőjének kreativitása és a rendelkezésére álló anyagok, alkotórészek mennyisége

és technológiai színvonala határolja be az eszköz kifinomultságát. [1]

1 Berek Tamás Dr. alezredes, egyetemi docens, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar, Katonai Vezetőképző

Intézet, Műveleti Támogató Tanszék, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, egyetemi docens

ORCID: 0000-0001-8358-6139 2 A kétféle elnevezéssel arra kívánok utalni, hogy bár a nemzetközi-, és a NATO szakirodalom CBRN (vegyi,

biológiai, radiológiai, nukleáris) összetételt használja, a MH Fegyvernemi Állandó Munkabizottság

Vegyivédelmi Szekciójának 2009-es egységes iránymutatása alapján továbbra is az ABV rövidítés használatos

a MH dokumentumaiban.

BEREK TAMÁS: Védőruha élettani hatásának egyes jellemzői az ABV (CBRN)

tűzszerész csoport műveletei során

MKK Online (XXVII) 3 (2017) 240

Az IED lehet mobil telepítésű, illetve helyhez kötött. Alapvető részét képezi a

robbanóanyag töltet, a töltet iniciálását biztosító detonátor és a detonátor működését kiváltó

indító mechanizmus. Az előbbieken túl a robbanóeszköz kiegészítő részei lehetnek még az

áramforrás, az időzítő berendezés vagy a hatásfokozó repeszek, illetve a rejtést biztosító

valamilyen álcázó burkolat. [2]

Az IED-k elsődleges hatása mellett előtérbe kerül azok lélektani hatása (amit a műveletben

résztvevő állományra, a katonai-politikai döntéshozókra, illetve a hazai polgári lakosságra

kifejt) és ez okozza stratégiai jelentőségét. A módszerek tekintetében egyre aggasztóbb az

előállítás kifinomultsága, valamint az a lehetőség, hogy a hatás fokozására vegyi, biológiai

vagy radioaktív töltetekkel is számolni kell a jövőben. [3]

A robbanóeszközök felderítéséről és hatástalanításáról szóló NATO STANAG 2143 is –

kategorizálva az improvizált robbanóeszközöket – megjelöli a felsorolt kategóriák egyikeként

a vegyi-, biológiai-, radiológiai fegyvereket, valamint ezek rögtönzött diszperziós eszközeit.

A tárgyalt CBRN eszközök lehetnek egyrészt eltulajdonított vegyi-, biológiai fegyverek,

robbanó és nem robbanó szerkezetek, üzemszerűen gyártott vagy házilag előállított, illetve

kombinált eszközök. Ugyanakkor a műveleti területen rendelkezésre álló és így hozzáférhető

toxikus ipari anyagok veszélyét sem szabad alábecsülni. Ezek figyelembe vétele különösen

fontos a nem robbanó CBRN eszközök, úgymint a különböző diszperziós eszközök lehetséges

felbukkanása tekintetében. Töltetük lehet tehát mérgező harcanyag, biológiai ágens,

radioaktív anyag és toxikus ipari anyag egyaránt. A nem robbanó eszközök lehetséges típusa

pedig az improvizált vegyi-, vagy biológiai anyagot porlasztó berendezés (permetezőgép,

aeroszol fejlesztő generátor, stb.).[4]

Az improvizált robbanóeszközök elleni védelem (C–IED) komplex tevékenységet foglal

magába, amelynek három fő eleme a terrorhálózat megbontása, a robbanószerkezet

semlegesítése, valamint a védelemben résztvevők felkészítése a feladataikra. [1]

A CBRN robbanószerkezet semlegesítésére (CBRN EOD feladatok végrehajtására)

speciális összetételű tűzszerész csoportot szükséges alkalmazni, melynek védelmének

biztosításáról gondoskodni kell mind az ABV veszélyek, mind pedig a robbanószerkezet

hatásaival szemben azok hatástalanítása során. A CBRN eszközök alkalmazásán kívül

ugyanis ezen eszközök hatástalanítása is jelentős kockázatokat hordoz magában. A

hatástalanításban résztvevő csoportok tagjainak fizikai védelmének biztosítása kiemelt

jelentőségű. Különböző típusú egyéni védőeszközök a védelmi képességeik mellett

típusonként többé-kevésbé eltérő hatást fejtenek ki viselőjükre, mely hatásokat figyelembe

kell venni a CBRN EOD műveletek tervezése és végrehajtása során. A feladatnak megfelelő

és a veszéllyel arányos védőképességű védőruha kiválasztása rendkívül fontos a feladat

végrehajtás sikere és ideje vonatkozásában. A cikk szerzője a Magyar Honvédség tűzszerész

és vegyivédelmi szakalegységeinél jelenleg rendszeresített védőruhatípusokat hasonlítja össze

a viselőjére kifejtett fiziológiai hatások vonatkozásában.

ABV TŰZSZERÉSZCSOPORT (CBRN EOD)3 ALKALMAZÁSÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

Az ABV tűzszerészcsoport hatástalanítási műveleteiben közvetlenül résztvevő elemek

szakmai tevékenységét a tűzszerész részlegvezető, valamint az ABV védelmi részlegvezető

szervezi a helyszínparancsnok irányításával, mint ahogy ez látható az alábbi ábrán is.

3 CBRN EOD: ABV lőszer és robbanóanyag/robbanótest hatástalanítás.



241 MKK Online (XXVII) 3 (2017)

1. ábra: ABV tűzszerészcsoport (CBRN EOD) javasolt összetétele

(forrás: STANAG 2609 (ED 1) – AEODP–8, szerk.: Berek T.)

A helyszínparancsnok (Incident Commander) határozza meg a felelősségi köröket és

egyebek mellett az egyéni védőeszközök védelmi szintjét az alkalmazási területre, az ABV

védelmi részlegvezetőnek (CBRN Team Leader) kell javaslatot tennie külön az egyéni ABV

védőeszközök védelmi szintjére vonatkozóan.

A CBRN EOD műveletek sikeres és biztonságos végrehajtása a csoport alapképességein és

felszerelésén felül egyéb – külső – tényezők alakulásán is múlik. Ezek közé tartozik a végzett

tevékenység nehézségi foka, a külső hőmérsékleti tényezők, valamint a stresszhatás, melyek

közvetlen hatással bírnak a szervezet hőtermelésére. A kockázatértékelés és a kockázattal

arányos megfelelő védőruházat típus kiválasztása elengedhetetlen tekintettel annak élettani

hatásaira.

A kockázatértékelés és a sebezhetőségi vizsgálat tehát alapvető fontosságú a CBRN EOD

műveletek előkészítéseként a biztonság növelése érdekében is. A fenyegetettség elemzése




során értékelni kell az összes veszélyt a meteorológiai tényezőktől a robbanószerkezeteken és

az ellenség vagy a műveleti területen jelenlevő harmadik fél vagy többi résztvevő

képességeinek, eljárásainak elemzésén keresztül a környezeti – különösen az ipari veszélyek

feltárásáig.

Általános alapelv, hogy el kell kerülni az expoziciót, de ha nem lehetséges, akkor a

személyi állomány kitettségét az ALARA elvnek megfelelően kell tervezni, ennek ellenére

azzal a legrosszabb eshetőséggel kell számolni, hogy az ABV veszélynek kitettség nem

kerülhető el és ezért különböző típusú egyéni védelem alkalmazása szükséges.

Annak megállapítása, hogy a (robbanó)szerkezet tartalmaz-e ABV anyagot vagy sem,

alapvető fontosságú, azonban ennek meghatározása megnöveli a hatástalanítási folyamat

idejét. A CBRN–IED által tartalmazott veszélyes anyag beazonosítása is kiemelten fontos,

hiszen ez határozza meg az ABV fenyegetés szintjét, valamint a szükséges biztonsági

lépéseket és a kordontávolságot egyaránt.

2. ábra: A robbanószerkezet veszélyes ABV töltetének átfejtése

(forrás: Valent Applications Ltd. http://www.militarysystems-tech.com/suppliers/cbrn-eod-

products/valent-applications-ltd)

Ez alapján lehet preventív módon előkészíteni az ABV mentesítő részleg, valamint az

egészségügyi csoport tevékenysége mellett a szükséges védelmi szint – beleértve a

védőruhatípus meghatározását.

A CBRN EOD feladatok jellegükből adódóan veszélyesek és személyi sérülés

kockázatával is számolni kell. A kockázatok minimalizálása érdekében a csoportot

körültekintően kell összeállítani és felkészítésükre nagy hangsúlyt kell fektetni. A CBRN

eszközök ismerete mellett fontos a védőeszközök kapacitásának, korlátainak és hatásainak

ismerete is.

ABV TŰZSZERÉSZCSOPORT SZERVEZETÉBE INTEGRÁLHATÓ ELEMEK ALKALMAZOTT VÉDŐRUHATÍPUSAI

A tűzszerész részleg által alkalmazott EOD 9 tűzszerész ruha

Az EOD-9 ruha védelmet biztosít a robbanás során fellépő túlnyomás-, a repesz-, a

lökéshullám-, és a hőhatás ellen. A ruha minden része védelmet biztosít intenzív hőterheléssel

szemben, de az égésgátló anyagból készült külső réteg megvédi viselőjét a szúróláng

fellobbanásokkal szemben is.[5]

Tekintettel arra, hogy a fenti védelmi célok elérése érdekében a ruha hőszigetelő képessége

kifejezetten nagy, a védőruha önmagában lényegesen rontana a komfortérzeten. A bőr

felületnél magasabb hőmérséklet esetén a szervezet ugyanis hőt vesz fel.

http://www.militarysystems-tech.com/suppliers/cbrn-eod-products/valent-applications-ltd

http://www.militarysystems-tech.com/suppliers/cbrn-eod-products/valent-applications-ltd




A hőkomfort kialakulásában a levegő hőmérséklete, sebessége és nedvességtartalma,

valamint a szervezet hőszabályozása mellett jelentős szerepe van a ruházat hőszigetelő

képességének és a párolgást befolyásoló hatásának is. 34°C felett pedig egyedül a párolgás

biztosítja gyakorlatilag a szervezet egyetlen hőleadási lehetőségét. [6]

A védőruha hőszigetelő tulajdonsága azonban korlátozná a szervezet evaporatív hőleadó

képességét, tehát a vízveszteség mellett fokozódna a hőstressz. A ruha éppen ezért tartalmaz

egy beépíthető hűtőrendszert, amely közreműködik a használó szervezete testhőmérsékletének

szabályozásában csökkentve a hő igénybevétel okozta kockázatokat, de ez nem jelenti azt,

hogy figyelmen kívül lehet hagyni ezeket a hatásokat.

A verejtékezéssel elvesztett vízmennyiség rontja a viselő hidratáltsági állapotát, amely

kritikus faktora a pszichikai és fizikai teljesítőképességnek. Már kismértékű vízveszteség is

befolyásolja az állóképesség mellett a koncentrálóképességet, nagyobb volumenű

folyadékvesztés súlyos élettani hatásaként összeomlik a szervezet.

A ruházat tartozéka az alábbi ábrán látható kétliteres víztartály, amely lehetővé teszi a

folyadékfelvételt a műveletek közben, azonban ez a lehetőség a továbbiakban ismertetett

védőruhatípusoknál korlátozottan áll rendelkezésre.

3. ábra: EOD-9 tűzszerész ruha, valamint a folyadékfelvételt biztosító víztartály

(forrás: EOD-9 ruha termékspecifikáció http://bombariado.s3.webtar.hu/wp-

content/uploads/2011/01/EOD-9_spec_HUN.pdf)

Az ABV védelmi részleg által alkalmazott védőruhák jellemzői

A tűzszerész ruhával szemben az ABV védelmi részlegbe integrált csoportok védőruhái

alapvetően a vegyi hatások elleni védelmet hivatottak szolgálni, így mechanikai szilárdságuk

is ennek megfelelően kialakított. Tömegük így jóval kisebb, ez azonban még ekkor is jelentős

hatással bír a viselőjükre szigetelő hatásukat kiegészítve.

A vegyivédelmi védőruhák alapvetően két nagy típusba sorolhatóak a külső környezet,

valamint a védőruha alatti környezet közötti kapcsolat tekintetében. A szigetelő típusú

védőruhák anyagszerkezeti kialakításuk révén teljes izolációt biztosítanak viselőjüknek a

külső környezet lehatárolásával. A szűrő típusú védőruhák bizonyos mértékű kapcsolatot

teremtenek a külső környezeti levegővel, levegőáramlást és páraelvezetést biztosítva

alkalmazójuknak azzal, hogy a ruha anyagába integrált adszorberen a mérgező anyagok

molekulái megkötődnek. Mindkét típusnak különböző mértékű, de azonos jellegű hatása van

komfortérzetre.




Szigetelő típusú védőruhák

A szigetelő típusú védőruhák szerkezeti felépítésében a védőréteg valamilyen jó

védőképességű műanyagréteg, (butilkaucsuk, polipropilén, poliészter, poliamid) amely

biztosítja a ruha megfelelőségét a hosszú védelmi idő, valamint többszöri mentesíthetőség

követelményének. Ezek a ruhák általában nagyszilárdságúak és nehezek (nehezebbek az ún.

összfegyvernemi védőruháknál), továbbá tekintettel szigetelő jellegükre, a hosszú

viselhetőséget valamilyen mikroklímát szabályozó egységgel biztosítják. [7]

A védőruha alatti mikroklíma ugyanis közvetlen hatással van a hőcserére. Ha a védőruha

nem légáteresztő, a ruha alatti levegő telítetté válik és a vízgőz kondenzációja során

felszabadult hőmennyiség növelve a ruha alatti mikroklíma hőmérsékletét csökkenti a

konduktív hőelvezetést fokozva a szervezet hőterhelését. Az olyan jelenségek, mint nedvesség

elnyelődése és kondenzációja a védőruha alatt, a közvetlen hő- vagy fénysugárzás és ezek

interakciója más tényezőkkel (pl. levegőáramlás) hatással bír a szervezet hőcseréjére. [8]

A szigetelő típusú nehéz védőruhák is ─ hasonlóan a tűzszerész ruhához ─ ezért általában

tartalmaznak belső levegő keringtető rendszert, vagy akár hűtőmellényt.

A szigetelő típusú ruházatban, ahol a mikrokörnyezet páratartalma közelít a telített

állapothoz, és a verejték csak kis hányada képes elpárologni, a legoptimálisabb az lenne, ha ez

a mennyiség közvetlenül a bőrfelületről párologna el. A szigetelő típusú védőruha alatt viselt

alsóöltözet azonban befolyással bír erre, anyagszerkezetének lényeges szerepe van ezért a

komfortérzet alakításában.

Az evaporatív hőleadás hatékonysága jelentősen csökken, amikor a nedvesség a

bőrfelületről felszívódik valamilyen anyagban, mielőtt az elpárologna. Azzal ugyanis, hogy a

párolgás lokációja áthelyeződik a bőrfelületről az alsóruházatra (alapréteg), a hűtési hatásfok

lényegesen csökken. A ruhadarab külső felszínén bekövetkező párolgás szélsőséges esetében

ez a hatás még erősebbé válik például többrétegű alsóruházat viselésekor a párolgási helyét

egyre távolabb helyezve a bőrtől. A kísérletek során kimutatták, hogy ekkor a ruházat vízzel

történő kívülről történő permetezésével (abban az esetben, ha a víz hőmérséklete kisebb, mint

a személy ruházatának hőmérséklete) jelentősebb hőleadás érhető el, mint a párologtatással.

[9]

Trellchem nehéz gázvédő öltözet

A többször használható, gáztömör védőruházat védelmet biztosít a veszélyes ipari anyagok

és a mérgező harcanyagok továbbá fertőző anyagok ellen. A teljesen zárt védőruhán belül

helyezkedik el a légzőkészülék, amely a ruha átszellőztetését is biztosítja és a védőruha a

légzőkészüléket is védi a külső vegyi hatásoktól. Az ABV mintavevő csoport jellemző

védőöltözete ez a ruházat. Védőkesztyűjének vegyi anyagokkal szembeni védőképessége

megegyezik a védőruha védőképességével. Védőcsizmája a ruhával egybedolgozott.




4. ábra: A Trellchem gáztömör védőruházat

(forrás: Ansell Protective Solutions: http://protective.ansell.com/en/Products/Trellchem/Gastight-Suits/Trellchem-Super)

Ennél a védőöltözetnél számolni kell a légzőkészülék tömegével is, ami jelentős légzési

perctérfogat növekedést okoz. A légzőkészülék kapacitása limitálja a bevetési időt, ami a

környezeti hőmérséklet emelkedésével is csökken.

96 M védőruha

A 96 M védőruha levegőrásegítő rendszerrel ellátott, nehéz szigetelő típusú, egyrészes

vegyivédelmi védőöltözet, amely az ABV mentesítő szakalegységek személyi állománya

számára rendszeresített védőeszköz. Levegőrásegítő egysége egyszerre biztosítja a légzéshez

szükséges szűrt levegőt, valamint a ruha belső szellőzését a huzamosabb idejű

viselhetőséghez elengedhetetlen komfortérzet kialakításához. [10]

5. ábra: A 96 M „szigetelő” típusú védőruha és a levegőrásegítő berendezése

(Készítette: Berek T.)

A levegőztető berendezés a külső környezeti levegőt szivattyúzza villamos tápellátással a

szűrőbetéteken keresztül és juttatja be az álarcba és a levegőelosztó rendszerbe. Ez

elméletileg hosszabb idejű műveleti tevékenységet tesz lehetővé szemben a palackos

levegőellátású nehéz védőruhával, azonban figyelni kell a levegőrásegítő berendezés

tápellátására. A villamos hajtás nélkül a ruha alá nem jut levegő. Bár a védőruha izolálja a




viselőjét a külső környezettől, a levegőellátás a környezeti levegő szűrőbetéteken történő

átszívatásával valósul meg, így annak szennyezőanyaggal való terheltsége és oxigéntartalma

meglehetősen korlátozza alkalmazhatóságát.

93 M védőruha

Az ABV védőruha készlet alapvetően a viselőjének testfelületét védi a különböző

halmazállapotú mérgező harcanyagokkal szemben, valamint megakadályozza a radioaktív

anyagok bőrfelületre kerülését. A gyakran alkalmazott és az MH-ban jelenleg rendszerben

lévő szűrő típusú védőruha speciális többrétegű szövetből készül (Saratoga®). A külső szövet

speciális impregnálása biztosítja, hogy a felületre csepp alakban kerülő mérgező harcanyag

leperegjen. A belső szövetréteg aktív szén gömböcskéket tartalmaz. A belső szövet szerkezete

lehetővé teszi, hogy a gőz alakban jelenlévő mérgező harcanyag az aktív szenes rétegen

megkötődjön, miközben a levegő a belső szövetrétegen áthalad. [11]

A védőruha a nehéz védőruhákkal szemben jelentősen nagyobb mozgásszabadságot

biztosít viselőjének és hosszabb viselési időt tesz lehetővé. Az alkalmazójának levegőellátása

nem függ külön segédberendezés működőképességétől vagy tápellátásától, azonban

meghatározó korlátozó tényező az aktívszenes adszorber elnyelési kapacitása, valamint a

környezeti levegőre utaltság.

A szigetelő típusú védőruhához képest jóval kényelmesebb szűrő típusú előnyös védelmi

tulajdonságai mellett azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy alkalmazásával szintén

számolni kell a teljesítőképesség csökkenésével.

Erre a védőruhatípusra a szigetelő típusú védőruhához képest kiemelkedő komfortfokozat

jellemző. A védőruhát úgy tervezték, hogy a verejtéket a szűrőrétegen keresztül, valamint a

mozgás során képződő levegőáramlással külső környezetbe juttassa. Ez azt eredményezi,

hogy a bőrfelület és a ruha közötti levegőrétegben a páratartalom növekedése mérsékelt

marad csökkentve a hőstressz kialakulásának veszélyét. [12]

6. ábra: A 93M „szűrő típusú” védőruha

(Készítette: Berek T.)




Annak ellenére, hogy a bőrvédelem ezen típusú eszköze szerkezeti kialakításának

köszönhetően pára és levegőáteresztő, a külső meteorológiai tényezők, a viselési idő, és a

tevékenység függvényében számolni kell a hőstressz és a vízveszteségből eredő fiziológiai

hatásokkal.

A különböző típusú védőruhák összehasonlító vizsgálatával az is megállapítást nyert, hogy

bár a saratoga típusú védőruha viszonylag magas diffúziós áteresztőképességgel rendelkezik,

azonban a konvektív áteresztőképessége alacsony értékű. Ez utóbbi viszont nagyobb hatással

bír az evaporatív hőelvezetésre, mint a diffúz áteresztőképesség.[13]

A környezeti hőmérséklet mellett komoly hatása van a ruházat felületén elnyelődött

napsugárzás energiájának. A fényabszorpcióból eredő hőfelvételt befolyásolja a beesési szög,

a megvilágított felület és a sugárzás energiája mellett a ruházat színe.[8]

Tekintettel arra, hogy a katonai alkalmazású védőruhák védelmi követelményei mellett

fontos paraméter az álcázó képesség, a hazai rendszeresítésű védőruhák színei jellemzően a

sötét tartományba esnek, jó fényelnyelő hatáskeresztmetszettel rendelkeznek, éppen ezért

mindenképpen számolni kell a fényelnyelésből származó hőterheléssel is.

Bármely védőruhát vizsgáljuk, az abban végzett tevékenységek során a mozgásszabadság

meghatározó eleme a manuális teljesítőképesség is. A CBRN eszközök biztonságossá tétele

(RSP)4 természetéből eredően veszélyek sokaságát magában hordozó tevékenység. A

kézügyesség megtartásának fontos szerepe van, mely biztosítása érdekében pontos és

személyre szabott védőkesztyű használata elsődleges fontosságú, mely anyagvastagsága

meghatározó.

A kézügyesség biztosítása tekintetében a védőruhákhoz rendszeresített védőkesztyűk

jellemzői kulcsfontosságúak. A finom motoros tevékenységek végzését legkevésbé zavaró

anyagvastagság (0,2-0,6 mm).[14] Ezt kell szinkronba hozni a védőkesztyű vegyi anyagokkal,

valamint a mechanikai behatásokkal szembeni védőképességét biztosító szükséges

vastagsággal.

ÖSSZEGZÉS

A biztonságpolitikai szakértők napjainkra új típusú veszélyforrásként jelölték meg az ABV

fegyverek és eszközök gyártásához szükséges anyagok, szellemi termékek proliferációjából

fakadó fenyegetést. Az ellenőrzés alól kikerült és kisebb felfegyverzett csoportok tárházát

bővítő ABV eszközök szerepet kaphatnak a helyi konfliktusokban vagy terrorakciókban.

A fenyegetettség felmérésére és értékelésére 2008-ban életre hívott EU CBRN

munkacsoport a CBRN-fenyegetettség általános szintjét és a CBRN-anyagokat érintő

terrorista akciók, illetve egyéb váratlan események bekövetkezését figyelembe véve a konkrét

problémák értékelése alapján a CBRN-anyagokkal kapcsolatos megelőzéssel, felderítéssel és

felkészültséggel kapcsolatosan többek között megállapította a CBRN-megelőzés tekintetében,

hogy „számos CBRN-anyagot viszonylag könnyű megszerezni és fegyverré alakítani”. [15] A

szóba jöhető CBRN anyagok kockázat alapján felállított sorrendjét tekintve elsősorban a

vegyi anyagokat, kisebb mértékben biológiai organizmusokat és radioaktív sugárforrásokat

jelölte meg a munkabizottság a hozzáférhetőség szempontjából. A CBRN eszközök, beleértve

az improvizált diszperziós robbanószerkezeteket tehát reális fenyegetést jelentenek műveleti

területen a csapatokra és a civil lakosságra egyaránt.

Az EOD műveleti kapacitás magába kell, hogy foglalja ezért a felderítést, a hatástalanítást

is és ki kell, hogy terjedjen a műveleti terület egészére. Tekintettel a fentiekre, a NATO EOD

4 render safe procedures = biztonságossá tételi eljárások




csoportjainak képesnek kell lenni CBRN eszközök hatástalanítására, így rendelkezniük kell

azok felderítéséhez és azonosításához szükséges eszközökkel, továbbá a védőruházatuknak

biztosítani kell a tevékenységet ABV környezetben és ellenállónak kell lennie a CBRN

anyagokkal szemben. [16]

A CBRN–IED hatástalanításának folyamata meghatározható különbséget mutat a

hagyományos IED-k hatástalanításával szemben. Biológiai-, vagy vegyi anyag

kiszabadulásának veszélyét figyelembe véve nagyobb lehet a veszélyeztetett terület, így

megnövelt biztonsági távolságokat kell tartani, ami befolyással bír az evakuálási zóna

határaira is. A hatástalanítás során a tűzszerész védőruházatot ki kell egészíteni ABV

védelmet biztosító elemekkel, ami fokozza a tűzszerészek leterheltségét. A vegyivédelmi

védőruhát viselő személyzet igénybevétele is fokozottabb lesz úgy fiziológiai, mint pszichikai

értelemben egyaránt.

A szervezet hőcseréjének korlátozásával a védőruhában végzett bármely tevékenység

fokozottan megterhelővé válik.

A bőrfelszín melegedését, azaz elégtelen hőleadást eredményez a szoros ruházat. Ez

nemcsak az ABV védőruhára értendő hanem, minden olyan ruházatra is, amely nem, vagy

korlátozottan képes a levegőt és a nedvességet átereszteni. A ruházat okozta elégtelen

hőleadást fokozzák az időjárási tényezők a teljesség igénye nélkül említve a magas

páratartalmat és az erős napsugárzást. Ha a szervezetünk nem tudja a saját magunk által

termelt, vagy akár a környezetből felvett hőt leadni, különböző patológiás elváltozások

következnek be. A fokozott fizikai és mentális terhelés tovább ront a hőszabályozáson, mivel

vízveszteséget is eredményez. Ha a hőtermelés és a hőleadás közötti egyensúly felbomlik

különböző klinikai kórképek hőgörcsök, hőkollapszus súlyos esetben akár hőguta is

bekövetkezhet. A fokozott mentális megterhelés, azaz a stressz kihatással van endokrin

rendszerünkre is. A stressz mellett a túl magas vagy alacsony hőmérséklet befolyásolja az

inzulin elválasztást minek következteében a vércukor emelkedés vagy csökkenés következik

be, egy magasabb vércukorszintnél a szervezet több vizet igényel.[17]

A CBRN EOD műveletek végrehajtása során az IED elleni tevékenység esetében a

bizonytalanság, bejósolhatatlanság, kiszolgáltatottság jelentős hatású, a pszichés terhelés a

biztos tudás és gyakorlat ellenére is fokozott.[18]

Az egyéni védőeszköz készlet használata már a fenti tényező mellett is a szervezet fokozott

igénybevételével jár. A gázálarc viselésekor a be- és kilégzéskor az áramló levegő útja nem

akadálytalan, az álarc egyes szerkezeti elemei azt kisebb-nagyobb mértékben akadályozzák,

légellenállást képeznek.[19]

A védőeszközben tevékenykedő katona esetében, tekintettel arra, hogy a hővesztés

nagyobb arányban a verejtékezés útján valósul meg, a vízveszteség nagymértékű. A

védőeszköz hatása alatti korlátozott vízfelvételi képesség azonban nehezíti a folyadékpótlást

és tartóssá teszi a vízhiányos állapotot

A helyszínparancsnoknak kell kézben tartania a CBRN tűzszerészcsoport teljes műveletét

éppen ezért a feladattervezés és végrehajtás során a tűzszerészrészleg, valamint az ABV

védelmi részleg csoportjainak egyéni védelmét biztosító védőruházatainak eltérő jellemzői és

védelmi képességei mellett a különböző fiziológiai hatásait is figyelembe kell venni a

munkacsoportok tevékenységének összehangoltsága és a gördülékeny végrehajtás érdekében.

A fentiek fényében rendkívül fontos az ABV védőruhában végzett tevékenység

tervezésekor a fizikai aktivitás szintje, a védőruha élettani hatásának, valamint a külső

környezeti faktorok lehető legpontosabb értékelése




IRODALOMJEGYZÉK

[1] Kovács Zoltán: Katonai objektumok IED elleni védelmének lehetséges technikai

megoldásai Műszaki Katonai Közlöny XXIII. évfolyam, 2013. 2. szám ISSN 2063-4986

http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-

nke.hu/pdf2013_2/osszesen2013-2.pdf

[2] Kovács Z. – Szabó S.: Improvizált robbanóeszközök hatásai ellen történő védelem

„DEFENCELL” készlettel Műszaki Katonai Közlöny XXIV. évfolyam, 2014. 3. szám

ISSN 2063-4986 http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-

nke.hu/PDF_2014_3sz/ossz_2014_3.pdf

[3] Horváth Tibor: Az IED hálózat, mint korunk egyik aszimmetrikus kihívása In: Csengeri

János, Krajnc Zoltán (szerk.) Humánvédelem - békeműveleti és veszélyhelyzet-kezelési

eljárások fejlesztése. Budapest NKE, HHK 2016.

http://real.mtak.hu/33554/1/tanulmanygyujtemeny%20_ujratervezes_CsJ_KZ_1.5.pdf

[4] Berek Tamás: ABV (CBRN) tűzszerészcsoport, mint a biztonsági kihívásokra adott

válaszlépés 2016. Bolyai Szemle, XXV. évf. 4. szám, ISSN: 1416-1443 22-34. p.

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bolyai-szemle-2016-04.original.pdf

[5] EOD-9 ruha termékspecifikáció http://bombariado.s3.webtar.hu/wp-

content/uploads/2011/01/EOD-9_spec_HUN.pdf

[6] Dr. Révai Tamás: A katonai ruházat szerepe a komfortfokozat növelésében Hadtudomány

XX. évf. 2010

[7] Halász László: Haditechnikai Ismeretek III., Budapest: Honvédelmi Minisztérium

Haditechnikai Intézet, 1990.

[8] Ingvar Holmér: Protective Clothing in Hot Environments Thermal Environment

Laboratory, EAT, Department of Design Sciences, Lund University, Box 110, 22100

Lund, Sweden

[9] G. Havenith - P. Bröde – V. Candas – E. Hartog – I.Holmér - K. Kuklane – H. Meinander

– W. Nocker – M. Richards - X .Wang: Evaporative cooling in protective clothing

efficiency in relation to distance from skin Environmental Ergonomics Research Group,

Department of Human Sciences, Loughborough University, Loughborough, UK.

http://www.lboro.ac.uk/microsites/lds/EEC/ICEE/textsearch/09articles/George%20Haven

ith.pdf

[10] 96M (nehéz) védőruha, terméklap Respirátor ZRT.

http://www.respirator.hu/index.php?module=downloads&lang=hun&category=datasheet

s#96mvedoruha.pdf

[11] A 93M egyéni védőeszköz készlet műszaki leírása az MH Vegyivédelmi Technikai

Szolgálatfőnökség kiadványa 1997

[12] R. Karkalic -V. Maslak - A. Nikolic – M. Kostic – D. Jovanovic– Ž.Senic – Z.

Velickovic: Application of permeablematerialsfor CBRN protectiveequipment ZAŠTITA

MATERIJALA 56 (2015) http://idk.org.rs/wp-

content/uploads/2015/06/16RADOVAN.pdf

[13] T. Bernarda – C. Ashleya – J. Trentacostab – V. Kapurb – S. Tewc: Effects of porosity

on crtical WBGT and apparent evaporative resistance

http://www.lboro.ac.uk/microsites/lds/EEC/ICEE/textsearch/09articles/Thomas%20Bern

ard.pdf

http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/pdf2013_2/osszesen2013-2.pdf

http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/pdf2013_2/osszesen2013-2.pdf

http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2014_3sz/ossz_2014_3.pdf

http://www.hhk.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2014_3sz/ossz_2014_3.pdf

http://real.mtak.hu/33554/1/tanulmanygyujtemeny%20_ujratervezes_CsJ_KZ_1.5.pdf

http://uni-nke.hu/uploads/media_items/bolyai-szemle-2016-04.original.pdf

http://bombariado.s3.webtar.hu/wp-content/uploads/2011/01/EOD-9_spec_HUN.pdf

http://bombariado.s3.webtar.hu/wp-content/uploads/2011/01/EOD-9_spec_HUN.pdf

http://www.lboro.ac.uk/microsites/lds/EEC/ICEE/textsearch/09articles/George%20Havenith.pdf

http://www.lboro.ac.uk/microsites/lds/EEC/ICEE/textsearch/09articles/George%20Havenith.pdf

http://www.respirator.hu/index.php?module=downloads&lang=hun&category=datasheets#96mvedoruha.pdf

http://www.respirator.hu/index.php?module=downloads&lang=hun&category=datasheets#96mvedoruha.pdf

http://idk.org.rs/wp-content/uploads/2015/06/16RADOVAN.pdf

http://idk.org.rs/wp-content/uploads/2015/06/16RADOVAN.pdf

http://www.lboro.ac.uk/microsites/lds/EEC/ICEE/textsearch/09articles/Thomas%20Bernard.pdf

http://www.lboro.ac.uk/microsites/lds/EEC/ICEE/textsearch/09articles/Thomas%20Bernard.pdf




[14] J. Schumacher - J. Arlidge - F. Garnham - I. Ahmad: A randomised crossover simulation

study comparing the impact of chemical, biological, radiological or nuclear substance

personal protection equipment on the performance of advanced life support interventions

[15] A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a vegyi, biológiai,

radiológiai és nukleáris biztonság Európai Unión belüli megerősítéséről – az EU CBRN

cselekvési terve {SEC(2009) 790}

[16] STANAG 2143 Explosive ordnance reconnaissance/explosive ordnance disposal 2005

[17] Berek Tamás – Horváth Lívia: Az egyéni vegyivédelmi védőeszköz alkalmazásának

élettani hatásai – a vízveszteség, 2017. Hadmérnök XII. Évfolyam 3. szám - 2017.

szeptember ISSN1788-1919

[18] Hernád Mária: Az IED elleni tevékenység munkaegészségügyi vonatkozásai

Repüléstudományi Közlöny különszám 2009.

http://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2009_cikkek/Hernad_Maria.pdf

[19] Kiss Sándor: Speciális védőfelszerelések, főiskolai jegyzet, Zrínyi Miklós

Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János Katonai Műszaki Kar, 2000

Documents

EGYES JELLEMZŐI AZ ABV2 (CBRN) CERTAIN …hhk.archiv.uni-nke.hu/downloads/kiadvanyok/mkk.uni-nke.hu/PDF_2017...A robbanóeszközök felderítéséről és hatástalanításáról