EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK 2016digitalna.ff.uns.ac.rs/sites/default/files/db/books/978-86-6065-382-8.pdf · Dr. Presinszky Károly (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar

PENAVIN OLGA 100Nemzetközi tudományos konferencia

EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK2 0 1 6


R E Z Ü M É K Ö T E T

ÚJVIDÉKI EGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK

Újvidék, 2016

5


n

Helyszín, időpontÚjvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Újvidék, Zoran Đinđić u. 2.

2016. október 25.

SzervezőÚjvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

Tudományos programbizottság

Elnök:Dr. Pásztor-Kicsi Mária (ÚE BTK, Hungarológia Tanszak, Újvidék, Szerbia)

Tagok:Dr. Andrić Edit

(ÚE BTK, Hungarológia Tanszak, Újvidék, Szerbia)Dr. Hoffmann István

(Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen, Magyarország)Dr. Kolláth Anna

(Maribori Egyetem, BTK, Maribor, Szlovénia)Dr. Kontra Miklós

(Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest, Magyarország)

6

Dr. Lajos Katalin (Sapientia EMTE, Humántudományok Tanszék, Csíkszereda, Románia)

Dr. Lehocki-Samardžić Anna (Eszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, Eszék, Horvátország)

Dr. Németh Miklós (Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged, Magyarország)

Dr. Presinszky Károly (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Nyitra, Szlovákia)

Dr. Raffai Judit (ÚE Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka, Szerbia)

Dr. Rajsli Ilona (ÚE BTK, Hungarológia Tanszak, Újvidék, Szerbia)

Dr. Sólyom Réka (Károli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest, Magyarország)

Dr. Szűts Zoltán (Zsigmond Király Egyetem, Kommunikáció- és Művelődéstudományi Tanszék, Budapest, Magyarország)

Dr. Török Tamás (Selye János Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Komárom, Szlovákia)

PENAVIN OLGA 100

7

PENAVIN OLGA 100és

TANSZÉKNAP

n

P R O G R A MIdőpont: 2016. október 25. (kedd)

Helyszín: Újvidéki Egyetem, BTK, Újvidék, Zoran Đinđić u. 2.

A TANSZÉKNAPI ÜNNEPSÉG ÉS A KONFERENCIA MEGNYITÓJA(A Bölcsészettudományi Kar moziterme)

10.00 Zenei bevezető 10.05 Köszöntőbeszéd (Csányi Erzsébet tanszékvezető) 10.10 Összefoglaló a Magyar Tanszék elmúlt esztendei tevékenységéről (Horváth Futó Hargita tanszékvezető-helyettes) 10.20 A Penavin Olga 100 című konferencia megnyitója (Pásztor-Kicsi Mária, a tudományos bizottság elnöke)

PLENÁRIS ELŐADÁSOK I. Elnöklők: Pásztor-Kicsi Mária, Rajsli Ilona, Andrić Edit 10.30 Hoffmann István (Debrecen, Magyarország): PENAVIN OLGA ÉS A CSŰRY-ISKOLA 10.50 Kolláth Anna (Maribor, Szlovénia): NAGY ELŐDÖK NYOMÁBAN… Nyelvjárások és kutatásuk a maribori Magyar Tanszéken

8

11.10 A Sinkó-díj átadása Roginer Oszkárnak (Méltatja: Bence Erika) 11.20 Oklevelek átadása a tanszék legjobb hallgatóinak 11.30 Penavin Olga 100 című kiállítás (Csáky Sörös Piroska megnyitóbeszéde) (Helyszín: A Bölcsészettudományi Kar I. emeleti kiállítófelülete) 11.45 Koktélparti a Bölcsészettudományi Kar tanári klubjában

PLENÁRIS ELŐADÁSOK II. (A Bölcsészettudományi Kar moziterme)

Elnöklők: Pásztor-Kicsi Mária, Rajsli Ilona, Andrić Edit 12.15 Káich Katalin (Szabadka, Szerbia): A NYELVTÖRTÉNET MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETISÉGE 12.35 Raffai Judit (Szabadka, Szerbia): A VAJDASÁGI SZÖVEGFOLKLÓR PENAVIN OLGA HAGYATÉKÁBAN 13.00 Ebéd (Állófogadás a Bölcsészettudományi Kar tanári klubjában)

PENAVIN OLGA 100

P r o g r a m

9

PENAVIN OLGA 100

SZEKCIÓELŐADÁSOK I.A. szekció

(A Bölcsészettudományi Kar moziterme)

Elnöklő: Gréczi-Zsoldos Enikő 14.00 Presinszky Károly (Nyitra, Szlovákia): ÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A CSALLÓKÖZI NYELVJÁRÁSOK KUTATÁSÁBAN 14.15 Török Tamás (Komárom, Szlovákia): CSALLÓKÖZ VÍZNEVEI 14.30 Kontra Miklós (Budapest, Magyarország), Németh Miklós (Szeged, Magyarország), Sinkovics Balázs (Szeged, Magyarország): AZ Ö-ZÉS ÁLLAPOTA PENAVIN OLGA NYELVJÁRÁSI ATLASZAIBAN ÉS A MAI SZEGED NYELVÉBEN 14.45 Lehocki-Samardžić Anna (Eszék, Horvátország), Molnar Ljubić Mónika (Eszék, Horvátország): DRÁVASZÖGI NYELVHASZNÁLAT EGYKOR ÉS MA 15.00 Gréczi-Zsoldos Enikő (Miskolc, Magyarország): PALÓC NYELVJÁRÁSKUTATÁS A XIX. SZÁZADBAN 15.15 Oszkó Beatrix (Budapest, Magyarország): VÁLTOZÓ SZÓKINCS – PENAVIN OLGA NYOMÁBAN 15.30 Vita és összefoglaló

B. szekció (A Magyar Tanszék szemináriumi könyvtára, III. emelet, 322.)

Elnöklő: Csányi Erzsébet 14.00 Csányi Erzsébet (Újvidék, Szerbia): LÍRAI BESZÉD ÉS NARRATÍV VÁZ A narráció kérdése Tolnai Ottó és Tomaž Šalamun verseiben 14.15 Novák Anikó (Újvidék, Szerbia): „nem győzöm csodálni Köcsög és T. Orbán Olivér gazdag szókincsét” TOLNAI OTTÓ A TENGERI KAGYLÓ CÍMŰ KISREGÉNYÉNEK NARRATOLÓGIAI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE

P r o g r a m

10

14.30 Ondrejcsák Eszter (Budapest, Magyarország): KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ MUNKÁSSÁGA A megélhetetlent pótoljuk egymással című tanulmánykötet 14.45 Toldi Éva (Újvidék, Szerbia): IRODALOM, KÓDVÁLTÁS, STÍLUS 15.00 Utasi Csilla (Újvidék, Szerbia): PENAVIN OLGA FOLKLORISZTIKAI ÍRÁSAI 15.15 Tóth Tímea (Újvidék, Szerbia): A KÁROMKODÁSKULTÚRA VIZSGÁLATA EGY VÉGEL-REGÉNYBEN 15.30 Vita és összefoglaló

C. szekció (Sinkó Ervin terem II./III. félemelet 254.)

Elnöklő: Katona Edit 14.00 Ispánovics Csapó Julianna (Újvidék, Szerbia): PENAVIN OLGA ÉLETMŰVÉNEK RECEPCIÓJA 14.15 Andrić Edit ((Újvidék, Szerbia), Halupka Rešetar Szabina (Újvidék, Szerbia): A LÁB VEZÉRSZAVÚ MAGYAR FRAZÉMÁK ÉS SZERB MEGFELELŐIK 14.30 Katona Edit (Újvidék, Szerbia): A FRAZÉMATÉVESZTÉS OKAINAK KONTRASZTÍV NYELVÉSZETI ALAPÚ VIZSGÁLATA 14.45 Rajsli Ilona (Újvidék, Szerbia): TÖRTÉNETET HORDOZÓ SZÓLÁSOK A VAJDASÁGI MAGYAR FRAZÉMAKORPUSZBAN 15.00 Pásztor-Kicsi Mária (Újvidék, Szerbia): BÁCSTOPOLYAI ÉS KISHEGYESI FRAZÉMÁK PENAVIN OLGA GYŰJTÉSÉBŐL 15.15 Pápista Zsolt (Újvidék, Szerbia): A MAGYAR KUTYA/EB VEZÉRSZAVÚ FRAZÉMÁK ARCHAIKUS RÉTEGÉNEK ELEMZÉSE 15.30 Vita és összefoglaló Kávészünet

P r o g r a m

PENAVIN OLGA 100

11

SZEKCIÓELŐADÁSOK II.A. szekció

(A Bölcsészettudományi Kar moziterme)

Elnöklő: Lajos Katalin 16.00 Lajos Katalin (Csíkszereda, Románia): A „SZÉKELY EKTIVITI” TÁRSASJÁTÉK NYELVI ANYAGA: NYELVÉSZET ÉS MARKETING KERESZTTÜZÉBEN 16.15 Sólyom Réka (Budapest, Magyarország): VAJDASÁGI MAGYARNYELV-HASZNÁLAT AZ ONLINE MAGYAR SZÓ CÍMŰ NAPILAP CIKKEIBEN ÉS A KAPCSOLÓDÓ OLVASÓI KOMMENTEKBEN 16.30 Szűts Zoltán (Budapest, Magyarország), Törteli Telek Márta (Magyarkanizsa, Szerbia): DIGITÁLIS GYŰJTŐKÖRÚTON – A MÉMEK MINT AZ INTERNETES FOLKLÓR ÚJ JELENSÉGEI 16.45 Fehér Viktor (Újvidék, Szerbia): HALÁLHÍRKÖZLÉS AZ AUGMENTÁLT VALÓSÁGBAN A temetkezési szokások digitális jelenségei a Vajdaságban 17.00 Láncz Irén (Újvidék, Szerbia): CSANTAVÉRI HIEDELEMKÖZLÉSEK 17.15 Kovács Hédi (Újvidék, Szerbia): A NÉPI ORVOSLÁS NYELVHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVEGEKBEN 17.30 Vita és összefoglaló

B. szekció (A Magyar Tanszék szemináriumi könyvtára, III. emelet, 322.)

Elnöklő: Kovács Rácz Eleonóra 16.00 Molnár Csikós László (Újvidék, Szerbia): A REGIONÁLIS KÖZNYELVEK NYELVJÁRÁSI HÁTTERE 16.15 Tóth Glemba Klára (Újvidék, Szerbia): SURJÁN TELEPÜLÉS NÉPIES FÖLDRAJZI HELYNEVEI PENAVIN OLGA NYOMÁN Adalékok a Bánáti földrajzi nevek adattárához

P r o g r a m

PENAVIN OLGA 100

12

16.30 Kovács Rácz Eleonóra (Újvidék, Szerbia): NYELVJÁRÁSI JELENSÉGEK A MAI VAJDASÁGI MAGYAR ÉLŐNYELVBEN 16.45 Tolnai Varga Piroska (Szabadka, Szerbia): A REGIONÁLIS NYELVI JEGYEK TUDATOSÍTÁSÁNAK FONTOSSÁGA AZ OKTATÁSBAN 17.00 Szécsényi Krisztina (Budapest, Magyarország): A NYELVJÁRÁSOK TÉMAKÖRE NÉHÁNY MAGYARORSZÁGI ÉS EGY VAJDASÁGI KÖZÉPISKOLAI TANKÖNYVBEN 17.15 Vita és összefoglaló

C. szekció (Sinkó Ervin terem II./III. félemelet 254.)

Elnöklő: Grabovac Beáta 16.00 Grabovac Beáta (Szabadka, Szerbia): ÉRZELMI TARTALMAK KOMMUNIKÁCIÓJA KÉT- ÉS TÖBBNYELVŰ KÖZEGBEN 16.15 Bíró Anna (Újvidék, Szerbia): MEGAKADÁSJELENSÉGEK KÉTNYELVŰ DIÁKOK SZÓBELI ÉS ÍRÁSOS NARRATÍVÁIBAN 16.30 Vukov Raffai Éva (Szabadka, Szerbia): A DISKURZUSJELÖLŐK SZEREPE EGY CSANTAVÉRI MESEMONDÓ REPERTOÁRJÁBAN 16.45 Tüskei Vilma (Újvidék, Szerbia): A MAGYAR ÁT IGEKÖTŐ ÉS SZERB FORDÍTÁSAI – KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉS 17.00 Józó Andrea (Újvidék, Szerbia): A DEFRAZEOLOGIZÁLÓDÁS JELENSÉGE A REKLÁMSZLOGENEKBEN 17.15 Vita és összefoglaló

17.30 Vacsora (Állófogadás a Bölcsészettudományi Kar tanári klubjában)

PENAVIN OLGA 100

P r o g r a m

13

PENAVIN OLGA 100

Gyertyános 1962

14

Doroszló 1962

15

UNIVERSITY LINGUISTIC DAYS

PENAVIN OLGA 100International scientific conference

n

P R O G R A M M EDate: 25 October 2016 (Tuesday)

Venue: University of Novi Sad, Faculty of Philosophy, Novi Sad, Zorana Đinđića 2.

THE OPENING OF THE DEPARTMENT DAY’S CEREMONY AND CONFERENCE(Cinema hall of the Faculty)

10.00 Musical performance 10.05 Opening speech (Erzsébet Csányi, Head of Department) 10.10 Summary of the Department’s previous year’s activities (Hargita Horváth Futó, Deputy Head of Department) 10.20 The opening of Penavin Olga 100 conference (Mária Pásztor-Kicsi, President of the Scientific Committee

PLENARY LECTURES I.

Chair: Mária Pásztor-Kicsi, Ilona Rajsli, Edit Andrić 10.30 István Hoffmann (Debrecen, Hungary): OLGA PENAVIN AND THE CSŰRY-SCHOOL

PENAVIN OLGA 100

16

10.50 Anna Kolláth (Maribor, Slovenia): IN THE WAKE OF GREAT PREDECESSORS… Dialects and their research at the Department of Hungarian language and literature of the University of Maribor 11.10 The Sinkó Prize award to Oszkár Roginer (commended by Erika Bence) 11.20 Handing out diplomas to the best students of the department 11.30 Penavin Olga 100 exhibition (Opening speech by Piroska Csáky Sörös) (Venue: Faculty’s first floor exhibition area) 11.45 Reception at the Faculty’s Teacher club

PLENARY LECTURES II.(Faculty’s Cinema hall)

Chair: Mária Pásztor-Kicsi, Ilona Rajsli, Edit Andrić 12.15 Katalin Káich (Subotica, Serbia): CULTURAL HISTORY OF THE LANGUAGE 12.35 Judit Raffai (Subotica, Serbia): TEXT FOLKLORE OF VOJVODINA IN OLGA PENAVIN’S LEGACY 13.00 Lunch (Reception at the Faculty’s Teacher club)

P r o g r a m m e

17

PENAVIN OLGA 100

PRESENTATIONS I.

Section A (Faculty’s Cinema hall)

Chair: Enikő Gréczi-Zsoldos

14.00 Károly Presinszky (Nitra, Slovakia): APPLICATION OF NEW TECHNOLOGIES IN THE RESEARCH OF CSALLÓKÖZ DIALECTS 14.15 Tamás Török (Komárno, Slovakia): HYDRONYMS IN CSALLÓKÖZ 14.30 Miklós Kontra (Budapest, Hungary), Miklós Németh (Szeged, Hungary), Balázs Sinkovics (Szeged, Hungary): THE STATE OF DIALECTAL USE OF Ö IN OLGA PENAVIN’S DIALECTAL ATLASES AND IN THE LANGUAGE OF CONTEMPORARY SZEGED 14.45 Anna Lehocki-Samardžić (Osijek, Croatia), Mónika Molnar Ljubić (Osijek, Croatia): LANGUAGE USE OF DRÁVASZÖG THEN AND NOW 15.00 Enikő Gréczi-Zsoldos (Miskolc, Hungary): THE RESEARCH OF THE PALOTS DIALECT IN THE 21ST CENTURY 15.15 Beatrix Oszkó (Budapest, Hungary): THE CHANGING VOCABULARY – IN THE WAKE OF OLGA PENAVIN 15.30 Discussion and summary

Section B (Library of the Department of Hungarian language and literature, 3rd floor, 322.)

Chair: Erzsébet Csányi

14.00 Erzsébet Csányi (Novi Sad, Serbia): LYRICAL SPEECH AND NARRATIVE FRAME The question of narration in the poems of Tolnai Ottó and Tomaž Šalamun 14.15 Anikó Novák (Novi Sad, Serbia): „I can’t stop admiring Köcsög and T. Orbán Olivér’s rich vocabulary” NARRATOLOGICAL APPROACH OF OTTÓ TOLNAI’S A TENGERI KAGYLÓ

P r o g r a m m e

PENAVIN OLGA 100

18

14.30 Eszter Ondrejcsák (Budapest, Hungary): WORKS OF KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ A megélhetetlent pótoljuk egymással volume 14.45 Éva Toldi (Novi Sad, Serbia): LANGUAGE, CODE-SWITCHING, STYLE 15.00 Csilla Utasi (Novi Sad, Serbia): FOLKLORISTIC WRITINGS OF OLGA PENAVIN 15.15 Tímea Tóth (Novi Sad, Serbia): THE EXAMINATION OF SWEARING CULTURE IN A VÉGEL NOVEL 15.30 Discussion and summary

Section C (Sinkó Ervin room, mezzanine II/III, 254.)

Chair: Edit Katona 14.00 Julianna Ispánovics Csapó (Novi Sad, Serbia): THE RECEPTION OF OLGA PENAVIN’S OEUVRE 14.15 Edit Andrić (Novi Sad, Serbia), Szabina Halupka Rešetar (Novi Sad, Serbia): PHRASEOLOGICAL UNITS WITH THE HEAD WORDS LÁB IN HUNGARIAN AND NOGA IN SERBIAN 14.30 Edit Katona (Novi Sad, Serbia): CONTRASTIVE LINGUISTIC BASED ANALYSES OF THE CAUSES OF INACCURATE PHRASEME USE 14.45 Ilona Rajsli (Novi Sad, Serbia): SAYINGS CARRYING A STORY IN THE HUNGARIAN PHRASEME CORPUS IN VOJVODINA 15.00 Mária Pásztor-Kicsi (Novi Sad, Serbia): PHRASEMES FROM BÁCSTOPOLYA AND KISHEGYES IN OLGA PENAVIN’S COLLECTION 15.15 Zsolt Pápista (Novi Sad, Serbia): ANALYSIS OF THE ARCHAIC LAYER OF PHRASEMES WITH THE HEAD WORDS KUTYA/EB IN HUNGARIAN CONNECTED TO DOGS 15.30 Discussion and summary

Coffee break

P r o g r a m m e

19

PENAVIN OLGA 100

PRESENTATIONS II.Section A

(Faculty’s Ciname hall)

Chair: Katalin Lajos 16.00 Katalin Lajos (Miercurea Ciuc, Romania): LANGUAGE MATERIAL OF “SZÉKELY EKTIVITI”: IN THE CROSSFIRE OF LINGUISTICS AND MARKETING 16.15 Réka Sólyom (Budapest, Hungary): HUNGARIAN LANGUAGE USE IN VOJVODINA IN THE ONLINE MAGYAR SZÓ NEWSPAPER’S ARTICLES AND THE CONNECTED READERS’ COMMENTS 16.30 Zoltán Szűts (Budapest, Hungary), Márta Törteli Telek (Kanjiža, Serbia): DIGITAL COLLECTION TOUR – MEMES AS NEW PHENOMENA OF THE INTERNET FOLKLORE 16.45 Viktor Fehér (Novi Sad, Serbia): ORBITUARY NOTICE IN AUGMETED REALITY Burial customs’ digital phenomena in Vojvodina 17.00 Irén Láncz (Novi Sad, Serbia): FOLK BELIEFS IN CSANTAVÉR 17.15 Hédi Kovács (Novi Sad, Serbia): EXAMINATION OF FOLK MEDICINE LANGUAGE USAGE IN HUNGARIAN RECORDS FROM VOJVODINA 17.30 Discussion and summary

Section B (Library of the Department of Hungarian language and literature, 3rd floor, 322.)

Chair: Eleonóra Kovács Rácz 16.00 László Molnár Csikós (Novi Sad, Serbia): DIALECTAL BACKGROUND OF REGIONAL STANDARD LANGUAGES 16.15 Klára Tóth Glemba (Novi Sad, Serbia): VERNACULAR GEOGRAPHICAL NAMES OF SURJAN IN THE WAKE OF OLGA PENAVIN Additions to the Banat geographical names database

P r o g r a m m e

PENAVIN OLGA 100

20

16.30 Eleonóra Kovács Rácz (Novi Sad, Serbia): DIALECT PHENOMENA IN PRESENT-DAY’S HUNGARIAN LIVING LANGUAGE IN VOJVODINA 16.45 Piroska Tolnai Varga (Subotica, Serbia): THE IMPORTANCE OF RAISING AWARENESS OF REGIONAL LANGUAGE IN EDUCATION 17.00 Krisztina Szécsényi (Budapest, Hungary): THE TOPIC OF DIALECTS IN SOME SECONDARY SCHOOL BOOKS IN HUNGARY AND ONE IN VOJVODINA 17.15 Discussion and summary

Section C (Sinkó Ervin room, mezzanine II/III, 254.)

Chair: Beáta Grabovac 16.00 Beáta Grabovac (Subotica, Serbia): COMMUNICATING EMOTIONAL CONTENT IN A BI- AND MULTILINGUAL CONTEXT 16.15 Anna Bíró (Novi Sad, Serbia): DISFLUENCY PHOMENA IN ORAL AND WRITTEN NARRATIVES OF BILINGUAL PUPILS 16.30 Éva Vukov Raffai (Subotica, Serbia): THE ROLE OF DISCOURSE MARKERS IN THE REPERTOIRE OF A STORYTELLER FROM CSANTAVÉR 16.45 Vilma Tüskei (Novi Sad, Serbia): COGNITIVE APPROACH OF THE HUNGARIAN PREFIX ÁT- AND ITS SERBIAN TRANSLATIONS 17.00 Andrea Józó (Novi Sad, Serbia): THE PHENOMENON OF DE-PHRASEOLOGIZATION IN ADVERTISEMENT SLOGANS 17.15 Discussion and summary

17.30 Dinner (Reception at the Faculty’s Teacher club)

P r o g r a m m e

21

PENAVIN OLGA 100

Szentlászló 1962

P r o g r a m m e

22

Dobronak 1962

Szerdahely 1962

23

PENAVIN OLGA 100

A z e l ő A d á s o k t A r t A l m i ö s s z e f o g l A l ó iA B s t r A C t s

n

Andrić EditÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

Halupka-Rešetar SzabinaÚjvidéki Egyetem, BTK, Angol Tanszék, Újvidék

[email protected]

A LÁB VezÉrszAVÚ mAgYAr frAzÉmák És szerB megfelelőik

A kontrasztív kutatások egyik legizgalmasabb területe a frazémák vizsgálata.Penavin Olga sokat foglalkozott a szólásokkal, tette ezt leginkább a magyar nyelv vonatkozásában, de néha a szerb

ekvivalenseket is elemezte. Egy-egy nyelv leggazdagabb frazeológiai állományát az ún. szomatizmusok képezik, amelyek az emberi testrészek, szervek megnevezéseit tartalmazó szólásokat és közmondásokat ölelik fel. Ezúttal a magyar láb vezérszavú szólásokat vesszük számba. A korpusz négy gyűjteményből (Forgács Tamás, T. Litovkina Anna, Bárdosi Vilmos és O. Nagy Gábor köteteiből) állt össze, elemeit kognitív szempontból osztályozzuk, és igyekszünk megkeresni szerb megfelelőiket. Segítségünkre a szerb értelmező szótár, a Matešić-féle horvát és szerb frazeológiai szótár, valamint az Otašević szerkesztette szólásszótár lesz.

Kulcsszavak: frazeológia, láb, noga, magyar nyelv, szerb nyelv

PHrAseologiCAl UNits WitH tHe HeAd Words LÁB iN HUNgAriAN ANd NOGA iN serBiAN

Phraseological units are one of the most interesting areas of research within contrastive linguistics. Olga Penavin dealt extensively with proverbs, mostly in Hungarian, but occasionally she also analysed their Serbian equivalents. A

24

considerable part of the phrasemes of any language is made up of somatisms, phraseologisms which contain at least one body part term as a constituent. In this paper, we focus on phraseologisms with the head words láb in Hungarian and noga in Serbian. The research is based on a corpus consisting of four dictionaries of proverbs in Hungarian (Forgács, Litovkina, Bárdosi and O. Nagy Gábor) as well as monolingual dictionaries of Serbian, Matešić’s dictionary of Croatian and Serbian phraseologisms and Otaševič’s dictionary of proverbs. The data are analysed from a cognitive point of view, but their structural properties are also taken into consideration. The aim of the study is to establish the similarities and differences in the domain of the somatisms mentioned in these two genealogically and typologically unrelated languages.

Keywords: phraseology, láb, noga, Hungarian language, Serbian language

PENAVIN OLGA 100

A z e l ő a d á s o k t a r t a l m i ö s s z e f o g l a l ó i

25

PENAVIN OLGA 100

n

Bíró AnnaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

megAkAdásJeleNsÉgek kÉtNYelVŰ diákok szóBeli És Írásos NArrAtÍVáiBAN

Az előadás témája az általános iskolás diákok megakadásjelenségeinek vizsgálata az általuk használt két (magyar és szerb) nyelvben, írásos és szóbeli narratívák elemzésével. A megakadásjelenségek a beszédtervezés és a kivitelezés diszharmóniájából adódó jelenségek. A diszharmóniát az okozza, hogy a (spontán) beszéd létrehozása alatt párhu-zamosan, egyidejűleg működik a két folyamat, azaz egy gondolat kivitelezése alatt még az aktuális és részben már a következő gondolat nyelvi megformálását végezzük. A megakadásjelenségek vizsgálata és tanulmányozása azért fontos, mert a beszédtervezés és beszédprodukció folyamatait világítja meg, azok hibás működésének a feltárásához is segít-séget nyújt, valamint a beszédértés folyamatára is hatással van, pozitív és negatív módon egyaránt. A beszédprodukció és a beszédértés pedig alapvető befolyásoló tényezői magának a nyelvi kompetenciának és performanciának. Hasonló folyamatok és jelenségek megfigyelhetőek fogalmazások írásakor is.

Kulcsszavak: kétnyelvűség, megakadásjelenségek, beszédtervezési és -kivitelezési fázis, korrekció

disflUeNCY PHomeNA iN orAl ANd WritteN NArrAtiVes of BiliNgUAl PUPils

The topic of the presentation is the analysis of spoken and written manifestations of teenage bilingual pupils in the light of their Hungarian and Serbian narratives and essays.

Hesitation marks occur due to disharmony between speech planning and articulation within the speech production process. Disharmony is caused by these two phases running side by side during (spontaneous) speech, i.e. during the articulation of a thought we start planning the next one, too, often being insecure what to say next. Examination and study of disfluency phenomena is important because it can illuminate the processes of speech planning and production, and can also help in the exploration of their malfunctions. These phenomena affect speech comprehension both in positive and negative way, while speech production and comprehension are fundamental factors that have influence on linguistic competence and performance. Similar phenomena can be observed in the process of writing, too.

Keywords: bilingualism, disfluency phenomena, language planning and production phases, correction


26

n

Csányi ErzsébetÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

lÍrAi BeszÉd És NArrAtÍV VázA narráció kérdése tolnai ottó és tomaž Šalamun verseiben

A kutatás a lírai beszédben megjelenő narráció kérdésével foglalkozik Tolnai Ottó és a szlovén Tomaž Šalamun költészete kapcsán. Felveti a délszláv későmodernista művészeti irányok, a konceptualizmus és a neoavantgárd jegyében alkotó költők műveiben működő narratív véna esetleges dominanciájának kérdését, ill. körüljárja a történetszerűség jellegének vonatkozásait. Ennek érdekében a munkában elsősorban a versek tematikus-motivikus és szerkezeti megol-dásainak eszköztárára irányul a figyelem. Előtérbe kerül a narráció dekonstrukciós eljárásainak, a fragmentáltságnak, a képi elbeszélés transzformációs mechanizmusainak, a szubjektumalkotás kérdéseinek a vizsgálata.

Kulcsszavak: líra, narráció, történet-destruálás, fragmentum, Tolnai Ottó, Tomaž Šalamun

lYriCAl sPeeCH ANd NArrAtiVe frAmethe question of narration in the poems of tolnai ottó and tomaž Šalamun

The research deals with the question of narration appearing in lyrical speech in the poetry of Tolnai Ottó and Tomaž Šalamun. It raises the question of possible dominance of narrative vein in the works of the poets of late-modern Yugoslav art trends (conceptualism and neoavantgarde), and it describes the aspect of narrative nature.

For this purpose the presentation mainly focuses on the toolbar of thematic–motivic and structural solutions; the analysis of narrative deconstruction processes, fragmentation, pictorial narrative transformation mechanisms, subject creation come to the fore.

Keywords: poetry, narration, story destruction, fragment, Tolnai Ottó, Tomaž Šalamun

PENAVIN OLGA 100


27

PENAVIN OLGA 100

n

Fehér ViktorÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

HAlálHÍrközlÉs Az AUgmeNtált VAlóságBANA temetkezési szokások digitális jelenségei a Vajdaságban

A magyar néprajztudomány és kulturális antropológia jeles képviselői már a XX. század 80-as éveiben felhívták a figyelmet a városi és a jelenkori néprajz fogalmaira, és arra, hogy a folklór közvetítő közege nemcsak a szóbeliség, hanem az írásbeliség is lehet. A vizsgált témában megjelent kisszámú kiadvány közül – még néhány kutatóé mellett – Balázs Géza munkái a legmeghatározóbbak. Különösen az 1998-ban megjelent Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón című, melyben fölvázolja az új, XXI. századi kommunikációs technológiák által terjedő folklórjelenségek gyűjtési lehetőségeit is. Dolgozatomban a digitális terepmunka során gyűjtött vajdasági halálhírközlési jelenségeket gyűjtöm össze, továb-bá nemzetközi és hazai szakirodalom felhasználásával tipologizálom a dokumentált anyagot. Néprajzi, antropológiai megközelítésben elemző-összehasonlító vizsgálatok által kívánom bemutatni a hagyományos temetkezési szokáselemek transzformációját, továbbélését, megszűnését és helyettesíthetőségét.

Kulcsszavak: jelenkori néprajz, digitális terepmunka, vajdasági temetkezési szokások

orBitUArY NotiCe iN AUgmeted reAlitYBurial customs’ digital phenomena in Vojvodina

Outstanding representatives of Hungarian ethnology and cultural anthropology already drew the attention to the notions of city and contemporary ethnography in the 1980s, and also noted that not only verbalism, but literacy can also serve as transfer medium of folklore. There is a small number of publications on this topic, the most determinative of them being the works of Géza Balázs and some other researchers. His volume Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón (Hungarian language culture at turn of the Millenium) that appeared in 1998 outlines the possibilities of collecting folklore phenomena spread by new, 21st century communicative technologies. In my work I present phenomena of obituary notices in Vojvodina collected during digital fieldworks and using international and domestic literature I classify the documented material. I wish to present the transformation, survival, disappearance and substitutability of traditional burial customs with the help of analytical–comparative examinations of ethnographic and anthropological approach.

Keywords: contemporary ethnography, digital fieldwork, burial customs in Vojvodina


PENAVIN OLGA 100

28

n

Grabovac BeátaÚjvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

[email protected]

Érzelmi tArtAlmAk kommUNikáCióJA kÉt- És töBBNYelVŰ közegBeN

Az érzelmi tartalmakat az ember gyakran verbális formában közvetíti a fogadó fél felé. A jelen munka célja, hogy áttekintést nyújtson arról, hogy milyen nyelvhasználati szokások kapcsolódnak az érzelmek kifejezéséhez, kommuni-kációjához két- és többnyelvű környezetben. Vajon a pozitív és negatív érzelmek kommunikációja között van-e nyelv-hez kötött különbség? Az eddig megvalósult kutatások között vannak olyanok, amelyek konkrétan az egyes érzelmekre irányulnak, ezeket vizsgálják, így többek között például a düh, szerelem, szégyen jelenségét elemzik mint többnyelvű kontextusban megjelenő érzelmi megnyilvánulásokat. Munkánk további célja annak feltérképezése, hogy vajon az eddigi elemzések milyen kérdőíveket és módszereket használtak a két- és többnyelvű személyek nyelvhasználatának vizsgála-tára. Egy ehhez kapcsolódó, kezdeti fázisban levő kutatás bemutatására is sor kerül, amely szerbiai mintán vizsgálja az érzelmi tartalmak kommunikációját két- és többnyelvű közegben.

Kulcsszavak: érzelem, nyelv, többnyelvűség, nyelvhasználat, kommunikáció

CommUNiCAtiNg emotioNAl CoNteNt iN A Bi- ANd mUltiliNgUAl CoNteXt

Humans often transmit emotional content to the recipient in a verbal form. The present work aims to provide an overview of language usage habits, which can be found in the expression and communication of emotions in bi- and multilingual environment. Are there any language specific differences when communicating positive and negative emotions? Research done so far have targeted and dealt with specific, single emotions – among others anger, love or shame – and in these works researchers analyze these phenomena as emotional manifestations, which appear in multilingual contexts. A second aim of our work is to map the kinds of questionnaires and methods, which have been used so far to examine the habits of language use of bi- and multilingual speakers. We will also present a pilot study, which is examining the communication of emotional content in a sample from Serbia.

Keywords: emotions, language, multilingualism, usage, communication


29

PENAVIN OLGA 100

n

Gréczi-Zsoldos EnikőMiskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Miskolc,

[email protected]

PAlóC NYelVJáráskUtAtás A XiX. százAdBANElőadásomban a palóc nyelvjáráskutatás XIX. századi történetét szeretném bemutatni. Szeder Fábián a század

elején publikálta a korabeli Tudományos Gyűjtemény folyóirat hasábjain a palócokról írt tanulmányait. Pap Gyula Palóc népköltemények című gyűjtését 1865-ben adta ki. Szabó István kazári papnak szenvedélyévé vált a palócok hagyomá-nyainak, nyelvjárásának gyűjtése. Pintér Sándor szécsényi ügyvédnek 1880-ban jelent meg A palócokról címmel népis-mertető könyve. Előadásomban a korabeli tájnyelvi gyűjtések palóc nyelvjárási anyagának bemutatására vállalkozom, ezzel mintegy igyekszem megrajzolni a palóc nyelvjárás XIX. századi állapotát.

Kulcsszavak: palóc nyelvjárástörténet, Szeder Fábián, Pap Gyula, Szabó István, Pintér Sándor

tHe reseArCH of tHe PAlots diAleCt iN tHe 21st CeNtUrY

In my presentation I would like to present the history of the Palots dialect’s research in the 21st century. Fábián Szeder published his articles about the Palotses in the contemporary Tudományos Gyűjtemény (Scientific Collection Journal) at the beginning of the century. Gyula Pap’s collection of Palóc népköltemények (Palóc folk poetry) was published in 1865. For István Szabó, a priest in Kazár, it became a passion to collect the traditions and dialectal phenomena of the Palotses. Sándor Pintér, a lawyer in Szécsény, published his book A palócokról (About the Palotses) in 1880. In my lecture I present the contemporary Palots dialect collection to outline the 21st century state of the dialect.

Keywords: history of the Palots dialect, Szeder Fábián, Pap Gyula, Szabó István, Pintér Sándor


PENAVIN OLGA 100

30

n

Hoffmann IstvánDebreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke, Debrecen

[email protected]

PeNAViN olgA És A CsŰrY-iskolACsűry Bálint az 1930-as években jelentős tudományos programot hirdetett meg a magyar népnyelvkutatás fellen-

dítésére. A Debreceni Egyetem professzoraként e programhoz hallgatókat választott ki és készített fel a tudományos kutatómunkára. Létrehozta a Debreceni Népnyelvkutató Intézetet, megalapította a Magyar Népnyelv című tudományos folyóiratot. Csűry egy évtizedes egyetemi tanári működésének talán legjelentősebb tudományos eredménye a népnyelv-kutató iskola létrehozása. Tanítványai különböző színtereken, többféle formában teljesítették ki mesterük programját. Penavin Olga sokszínű tudományos pályáján ugyancsak meghatározónak bizonyult ez a tudományos örökség. Előadá-somban ezeket a kapcsolatokat igyekszem bemutatni.

Kulcsszavak: Csűry, dialektológia, népnyelvkutatás, tudománytörténet, Debreceni Egyetem, Penavin Olga

olgA PeNAViN ANd tHe CsŰrY-sCHoolBálint Csűry announced a significant academic program to boost the research of the Hungarian vernacular. As a

professor the University of Debrecen, he selected students for this program and prepared them for scientific research work. He established the Institute of Hungarian Vernacular Research, and the Scientific Journal of the Hungarian Vernacular. Perhaps the most significant scientific result of his decade-long professorship was the establishment of the school of vernacular research. His disciples consummated his program on various scenes and in various forms. This scientific heritage seemed to be decisive in Olga Penavin’s diverse academic career, too.

In my presentation I try to enlighten these relationships.Keywords: Csűry, dialectology, vernacular language research, history of science, University of Debrecen, Olga Penavin


31

PENAVIN OLGA 100

n

Ispánovics Csapó JuliannaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

PeNAViN olgA ÉletmŰVÉNek reCePCióJAA tanulmány Penavin Olga nyelvészeti, néprajzi munkásságának vajdasági és magyarországi befogadástörténetét

kutatja. A fellelhető, begyűjtött publikációk (monográfiák, tanulmányok, kritikák, cikkek) elemzése utat nyithat a sokol-dalú, gazdag életmű tudományos, kulturális, közéleti utóéletére, hasznosulásaira, aktualitásaira. A kutatás első fázisa az 1996-ban összeállított, a Hungarológiai Közleményekben (és különlenyomatként is) publikált személyi bibliográfia adatainak ellenőrzése, valamint az időközben lezárult életműre vonatkozó újabb adatok számbavétele, bibliográfi-ai feldolgozása. A Penavin Olga-életművet analizáló tanulmány tartozékaként elkészülő Penavin Olga-bibliográfia a recepció mellett, a teljesség érdekében, a tudós tanárnő publikációit is feldolgozza. Az elemző munka és a bibliográfia célja a Penavin-életmű iránti kutatói, olvasói érdeklődés segítése, serkentése.

Kulcsszavak: befogadástörténet, nyelvészet, néprajz, Penavin Olga, bibliográfia

tHe reCePtioN of olgA PeNAViN’s oeUVreThis study explores the history of the reception of Olga Penavin’s linguistic and ethnographic work in Vojvodina

and Hungary. The analysis of existing and collected publications (monographs, studies, reviews and articles) can pave the way to the versatile and rich oeuvre’s scientific, cultural, public afterlife, utilization and actuality. The first phase of the research include the check of personal bibliographical data published in Hungarológiai Közlemények in 1996 and the review and bibliographic treatment of newer data of concerning the meanwhile-ended-oeuvre. To ensure completeness, the study analysing Olga Penavin’s oeuvre, besides reception, includes the elaboration of the scholar’s publications, too. The aim of the analytic work and bibliography is to help and stimulate the researchers and readers’ interest in Penavin-oeuvre.

Keywords: history of reception, linguistics, ethnography, Olga Penavin, bibliography


PENAVIN OLGA 100

32

n

Józó AndreaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

A defrAzeologizálódás JeleNsÉge A reklámszlogeNekBeN

A kutatás a reklámszlogenekben megfigyelhető defrazeologizálódási folyamatra irányul, különös tekintettel az ily módon megváltoztatott nyelvi alakulatok figyelemfelkeltő szerepére. A kutatás célja felfedni a reklámokban tetten érhető frazéma jellegű nyelvi szerkezetek defrazeologizált variánsainak jellemzőit és szerepét a reklám aktuális nyelvi és nyel-ven kívüli (pl. képi) kontextusának, illetve a vizsgált frazéma eredeti alakjának viszonylatában. E tekintetben az egy-egy csoporton belüli állandósult szókapcsolatokat visszavezetjük eredeti alakjukra és jelentésükre, majd ebből kiindulva elemezzük szerepüket a reklám figyelemfelkeltő szerepének teljesítésében. A kutatás elsősorban analitikus és összeha-sonlító módszerekre alapoz, amelyekkel a nyomtatott és elektronikus médiából összegyűjtött reklámok defrazeologizált nyelvi alakulatait, humoros állandósult szókapcsolatait elemzi.

Kulcsszavak: reklám, defrazeologizálódás, állandósult szókapcsolatok, humor, eredeti jelentés

tHe PHeNomeNoN of de-PHrAseologizAtioN iN AdVertisemeNt slogANs

The research focuses on de-phraseologization process in advertisement slogans, particularly with regard to the awareness raising role of the thus changed linguistic formations. The aim of research is to uncover the characteristics and role of de-phraseologized variants of phraseme-like linguistic structures detected in advertisements in relation to the advertisements’ actual linguistic and non-linguistic context and the examined phraseme’s original form. Thus formed collocations within the groups can be lead back to their original form and meaning, from which point we can analyse their part in the advertisement’s awareness raising role. The research is mainly based on analytical and comparative methods by which the de-phraseologized linguistic forms, humorous collocations collected from printed and electronic media advertisements are analysed.

Keywords: advertisement, de-phraseologization, collocations, humour, original meaning


33

PENAVIN OLGA 100

n

Káich KatalinÚjvidéki Egyetem, BTK, MTTK, Szabadka, professor emeritus

[email protected]

A NYelVtörtÉNet mŰVelődÉstörtÉNetisÉgeAz előadás egyfelől megemlékezik Penavin Olga tanárnőről néhány hozzákötődő élmény révén, másfelől pedig az

égszerű/ékszer jelentéstartalmát elemzi, világítja meg szellemtörténeti szempontból a magyarság nomádkori minden-napjainak a kontextusában, bizonyítván a nyelvtörténet és a művelődéstörténet egymást kiegészítő kapcsolatát.

Kulcsszavak: Penavin Olga, nyelvtörténet, művelődéstörténet, égszerű/ékszer

CUltUrAl HistorY of tHe lANgUAgeThe presentation on the one hand commemorates Professor Olga Penavin through some experiences connected

to her, on the other hand it analyses the content meaning of égszerű/ékszer (sky like/jewellery) highlighting it from spiritual historical aspect in the context of the everyday life of the nomadic Hungarians, proving the complementary relationship between language history and cultural history.

Keywords: Olga Penavin, language history, cultural history, égszerű/ékszer (sky like/jewellery)


PENAVIN OLGA 100

34

n

Katona EditÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

A frAzÉmAtÉVesztÉs okAiNAk koNtrAsztÍV NYelVÉszeti AlAPÚ VizsgálAtA

Kontrasztív nyelvészeti vizsgálódásaim és diákjaim frazeológiai kompetenciáját feltáró kutatásaim tanulságai nyomán készült ez a dolgozat. Az igei frazeologizmusok alapvető típusaiban, a funkcióigés és az idiomatikus szerkezetekben bekövetkező tévedések, eltérések, módosulások okait igyekszem feltárni. A tévedések jelentős része a mindennapi nyelv-használatban és a sajtónyelvben is tapasztalható. A módosulások érinthetik a vonzatszerkezet minőségi és mennyiségi vonatkozásait, a külső és belső valenciát, a szintaktikai és a szemléletbeli különbségeket egyaránt.

Kulcsszavak: az ige szemantikája, lexéma, frazéma, valencia

CoNtrAstiVe liNgUistiC BAsed ANAlYses of tHe CAUses of iNACCUrAte PHrAseme Use

This presentation is based on some conclusions driven from my researches on contrastive linguistics and the examination of my students’ competence in phraseology. I try to explore causes of inaccuracy, discrepancies and modifications in the basic types of verbal phrases, functional verb and idiomatic structures. A significant number of inaccuracies can be observed in the everyday language use and in the media also. The modifications can affect the qualitative and quantitative aspects of the complementation structures, internal and external valency, and syntactic and attitudinal differences as well.

Keywords: semantics of the verb, lexeme, phraseme, valency


35

PENAVIN OLGA 100

n

Kolláth AnnaMaribori Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Maribor

[email protected]

NAgY elődök NYomáBAN…Nyelvjárások és kutatásuk a maribori magyar tanszéken

Az előadás a Maribori Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végzett, illetve a Tanszékhez (is) kötődő (szocio)dialektológiai kutatásokról igyekszik számot adni. A nagy elődök munkáiból kiin-dulva (a Nagyatlasz kutatói, Penavin Olga, a szombathelyi dialektológiai műhely tagjai, a helyi gyűjtők, nyelvészek és nemnyelvészek) azt mutatja be, hogyan alakultak/alakulnak a nyelvjárási gyűjtések és feldolgozások az utóbbi húsz évben. Mint Szlovénia egyetlen magyar nyelven magyar nyelvészetet és irodalmat oktató tanszéke nagyon fontosnak tartjuk a hallgatók bevonását a dialektológiai kutatásokba. Az előadás empirikus anyagát két friss hallgatói szókészleti gyűjtés adja (Szentlászló, Dobronak), amelyek lehetővé teszik a tájszókészlet összehasonlítását (valóságosidő-vizsgálat) a már meglévő anyagokkal és elemzésekkel. A tájszók, s velük a helyi nyelvjárások megtartása a magyar nyelv megma-radásának fontos szegmense, az identitás alakításának egyik legmarkánsabb jegye.

Kulcsszavak: Szlovénia, Maribor, Muravidék, kontaktusnyelvjárás, szociodialektológia

iN tHe WAke of greAt PredeCessors…dialects and their research at the department of Hungarian language and literature

of the University of mariborThis presentation aims to give an account of (socio)dialectology researches that have been carried out at or connected

to the Department of Hungarian Language and Literature of the University of Maribor’s Faculty of Arts. Based on the works of great predecessors (the Atlas researchers, Olga Penavin, members of the Szombathely dialectological workshop, local collectors, linguists and non-linguists) it presents the dialectal collections and their processing of the last two decades. As the only department that teaches Hungarian linguistics and literature in Hungarian language in Slovenia, we consider it very important to get our students involved in dialectal researches. The empirical material of this presentation is made up of two recent lexical collections (Szentlászló, Dobronak) carried out by students that allow us to make comparisons (real time analyses) between the dialect set and the existing material and analyses. Vernacularism and the maintenance of local dialects are important segments of the survival of the Hungarian language, and are some of the most prominent features of the identity formation.

Keywords: Slovenia, Maribor, Mura region, contact dialect, sociodialectology


PENAVIN OLGA 100

36

n

Kontra MiklósKároli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest

[email protected]

Németh MiklósSzegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged

[email protected]

Sinkovics BalázsSzegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék, Szeged

[email protected]

AZ Ö-zÉs állAPotA PeNAViN olgA NYelVJárási AtlAszAiBAN És A mAi szeged NYelVÉBeN

Penavin Olga számos nyelvjárási atlaszban mutatta be a magyar nyelvhasználatot az egykori Jugoszláviában. Előadá-sunkban Penavin Olga atlaszainak adatait vizsgáljuk meg az ö-zés szempontjából. Elsősorban baranyai nyelvatlasza ö-ző adatait vesszük szemügyre, de megvizsgálunk egyéb atlaszokat is, különösképpen a szegedi kirajzású települések nyelvi anyagát. Bár a közvélekedés szerint a magyar nyelvterületen Szegeden és környékén a legerősebb az ö-zés, a nyelvjá-rási gyűjtések azt mutatják, hogy bizonyos tekintetben például a Dél-Dunántúlon, Baranyában erősebben jelentkezik. Az atlaszok adatait összehasonlítjuk a Szögedi szociolingvisztikai interjú szinkrón adataival, főképpen a szegedi típusú ö-zéssel. Vizsgáljuk azt, hogy milyen hasonlóságokat és milyen eltéréseket tapasztalunk a különböző területek nyelv-használata között. Azt is kutatjuk, hogy a szegedi kirajzás nyelvhasználata miben tér el a szegedi nyelvjárásétól.

Kulcsszavak: Szeged környéki nyelvjárás, ö-zés, jugoszláviai magyar nyelvjárási atlaszok

tHe stAte of diAleCtAl Use of Ö iN olgA PeNAViN’s diAleCtAl AtlAses ANd iN tHe lANgUAge

of CoNtemPorArY szegedOlga Penavin presented the use of the Hungarian language in the former Yugoslavia in a number of dialectal atlases.

In our presentation we examine the data of Penavin’s atlases in terms of the dialectal use of ö. We primarily examine


37

PENAVIN OLGA 100

the ö data in the linguistic atlas of Baranya, but we look at other atlases, too, particularly the language material of the territory around Szeged.

Although according to the public opinion the most intense use of the dialectal ö can be found in Szeged and its surrounding area, dialectal collections show that in certain respects it is more present in Southern Transdanubia, Baranya.

The atlases’ data are compared with the sociolinguistic interview of Szöged, particularly with the type of dialectal use of ö in Szeged. We examine the similarities and differences of language use of different areas. We also investigate the differences between the language use of Szeged agglomeration and the dialect in Szeged.

Keywords: dialect around Szeged, dialectal use of ö, Atlas of the Hungarian Dialects in Yugoslavia


PENAVIN OLGA 100

38

n

Kovács HédiÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

A NÉPi orVoslás NYelVHAszNálAtáNAk VizsgálAtA A VAJdAsági mAgYAr szöVegekBeN

A történeti szociopragmatika a nyelvtudományi vizsgálatok egy új perspektíváját hozza létre, hiszen a nyelv és a nyelvhasználat összefüggéseit a történetiségben vizsgálja, külön figyelmet fordítva a kettő vagy több résztvevős interak-ciókra és azok kontextusára. A nyelvi szerkezetek változnak – ennek hátterében a kommunikációs szükségletek válto-zása áll –, ezt viszont a társadalmi háttér változásai okozzák (Jacobs-Jucker 1995). Dolgozatom célja olyan vajdasági magyar szövegek felkutatása, melyekben megvizsgálható, hogyan rekonstruálódik a beszélt nyelvi kontextus az írott feljegyzésekből. Munkám első része Penavin Olga 1960-as évekbeli gyűjtésére épül, azon belül is azokra az interakci-ókra, melyekben felfedezhetők az etnomedicina, a népi gyógyászat, valamint a népi hiedelemvilág egyes elemei. Kiin-dulópontom a szövegek pragmatikai aspektusának vizsgálata: a nyelv diakróniáját szituációs kontextusban igyekszem feltárni, valamint azt, hogy a szituációs kontextusban hogyan születtek meg azok a normák, melyeket a beszélők gyakor-lati célok megvalósítására használtak. Vizsgálódásaim során nemcsak az adott korszak beszédaktusainak felfedését és kifejeződési lehetőségeit tartom szem előtt, hanem azt, hogy a társadalmi-történelmi kontextus figyelembevételével azonosítsam azok változásait is.

Kulcsszavak: történeti szociopragmatika, etnomedicina, nyelvhasználat, dialógus

eXAmiNAtioN of folk mediCiNe lANgUAge UsAge iN HUNgAriAN reCords from VoJVodiNA

Historical socio-pragmatics creates new perspective in linguistic examination, because it analyses the correlations between language and its usage in historical context, paying particular attention to two or multiparty interactions. Historical pragmatics deals with changes in the linguistic structure resulting from altered communicative needs which are due to changes in the social structure (Jacobs-Jucker 1995).

The aim of this paper is to explore and examine Hungarian texts from Vojvodina, which show how the spoken language context was reconstructed from written records. The first part of my work is based on Penavin Olga’s collection from 1960s, particularly those interactions, which contain elements of ethno-medicine, folk medicine and folk beliefs.


39

PENAVIN OLGA 100

My intention is to inspect pragmatic aspects of the texts: language diachrony is examined in situational context. In other words, I have tried to explore how those standards were born in situational context that were used by speakers to achieve operational objectives. During my investigations I have paid attention not only to the discovery of speech acts and expression possibilities, but to the socio-historical context, too, in order to identify certain changes in that field.

Keywords: Historical socio-pragmatics, ethno medicine, language use, dialogue


PENAVIN OLGA 100

40

n

Kovács Rácz EleonóraÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected], [email protected]

NYelVJárási JeleNsÉgek A mAi VAJdAsági mAgYAr ÉlőNYelVBeN

A kutatás célja annak bemutatása és ismertetése, hogy a mai vajdasági magyar élőnyelvi kommunikációban mely domináns nyelvjárási jelenségek mutathatók ki. A tanulmány az elmúlt öt év gyűjtéséből azokat a nyelvjárási jelensége-ket mutatja be, amelyek a vajdasági magyar nyelvjárásokban elevenen élnek. Elsősorban hangtani, majd pedig alakta-ni nyelvjárási jelenségeket is bemutatunk a gyűjtött tájszavak segítségével. Emellett kitérünk a mondattani nyelvjárási jellemzők ismertetésére is, végül pedig a nyelvjárásban előforduló, néhány népi jellegű szólást és közmondást mutatunk be. A tanulmány célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a vajdasági magyar regionális magyar nyelvváltozatban, illet-ve nyelvváltozatokban – annak ellenére, hogy folyamatosan változik ugyan – mind a mai napig él a nyelvjárás. Mindezt a tényt pedig figyelembe kell venni az iskolai magyar anyanyelvoktatásban, és arra kell törekedni, hogy a gyermekek funkcionális-szituatív kettősnyelvűvé váljanak.

Kulcsszavak: vajdasági magyar nyelvjárások, hangtani, alaktani és mondattani nyelvjárási jelenségek, népi szólás, formális és informális beszédszituáció, funkcionális-szituatív kettősnyelvűség, additív nyelvoktatás

diAleCt PHeNomeNA iN PreseNt-dAY’s HUNgAriAN liViNg lANgUAge iN VoJVodiNA

The aim of the study is to present the detected dominant dialect phenomena of the Hungarian living language communication in Vojvodina that resulted from the past five years’ data collection. We bring out primarily phonological and morphological dialectal phenomena with the help of vernacularisms. In addition, we present dialectal syntactic features and some folk sayings and proverbs that occur in dialect, too. The aim is to draw attention to the fact that the continually changing dialect is still present in the regional variety or varieties of the Hungarian language in Vojvodina. All these facts need to be considered in the teaching of the Hungarian mother tongue at schools. We should ensure children become functional-situational bilinguals.

Keywords: Hungarian dialect in Vojvodina, phonological, morphological and syntactic change, proverbs, formal and informal speech situation, functional-situational bilingualism, additive approach


41

PENAVIN OLGA 100

n

Lajos KatalinSapientia EMTE, Humántudományok Tanszék, Csíkszereda

[email protected]

A „szÉkelY ektiViti” társAsJátÉk NYelVi ANYAgA: NYelVÉszet És mArketiNg kereszttÜzÉBeN

A „Székely ektiviti” ötlete 2009-ben merült fel, 2011-től kereskedelmi forgalomban is kapható társasjáték, mely első-sorban nyelvi anyagában (de szabályainak egy részében is) különbözik a hagyományos játéktól. Amint neve is mutatja, a székely nyelvjárás(nak tulajdonított) 100 kártyát tartalmaz, amit az ötletgazdák 2012-ben még 50 kártyával kiegészí-tettek. Összesen tehát 300 + 150 feladványt tartalmaz. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy mennyiben „székely” ez az anyag (maga a székely nyelvjárás sem egységes, de a romániai regionális köznyelv egyes szavai is nyelvjárási szóként szerepelnek, illetve a székely nyelvjáráson belül is léteznek archaizmusok, amelyek nem reprezentálják a mai beszélt nyelvet), valamint azt, hogy hogyan illeszkedik ez a társasjáték választott nyelvi anyagán keresztül abba a „márkaépítő” trendbe, ami napjainkban Székelyföldön tetten érhető a gazdaság különböző területein.

Kulcsszavak: dialektus, regionális köznyelv, nyelvi kontaktusok, „Székely ektiviti”

lANgUAge mAteriAl of “szÉkelY ektiViti”: iN tHe Crossfire of liNgUistiCs ANd mArketiNg

The idea of the “Székely ektiviti” (activity) arose in 2009; the commercially available board game since 2011 is different from the traditional game primarily in its language material and some rules. As its name implies, it contains 100 cards in Székely dialect, supplemented by 50 more in 2012 by its creators. Thus it contains a total of 300 + 150 tasks.

In this presentation I examine how “székely” this material is (the Székely dialect itself is not uniform, moreover some words from the Romanian regional standard are taken as dialect words, and there are archaisms within the Székely dialect that do not represent the contemporary spoken language), and how this board game fits through its language material into the “brand building” trend detected in different areas of the economy in Transylvania today.

Keywords: dialect, regional standard, linguistic contacts


PENAVIN OLGA 100

42

n

Láncz IrénÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

CsANtAVÉri HiedelemközlÉsekPenavin Olga hagyatékában 480 Csantavéren gyűjtött hiedelemközlés van. Ezeket 28 általános iskolás tanuló 1960-

ban gyűjtötte 85 adatközlőtől, s a közösség hiedelemvilágát tükrözik. Ezeket a hiedelemközléseket mutatom be néprajzi, szemiotikai és nyelvi szempontok figyelembevételével. A hiedelemközlések egy része mágikus eljárással kapcsolatos előírás és tanács; nagyobb részük a mindennapi élettel kapcsolatos eljárásokat tartalmazza. A hiedelmek tilalom formá-jában is megjelennek a hiedelemközlésekben. Ezek arra vonatkoznak, hogy valakinek valamit nem szabad csinálnia, mert annak következményei lesznek. A tilalmak is csoportokba sorolhatók. A korpuszban vannak haláljósló jeleket és egyéb jósló jeleket tartalmazók is. Szemiotikai megközelítéssel bemutatható a hiedelemközlések releváns elemeinek korrelációja (pl. boszorkány – forgószél, boszorkány – küszöb, szemét), oppozíciója (pl. nő – férfi, jobb – bal) és szemi-otikai hálója. A közléseknek és tilalmaknak vannak sajátos mondatszerkezeti formái.

Kulcsszavak: hiedelemközlés, hiedelemvilág, korreláció, oppozíció, grammatikai szerkezet

folk Beliefs iN CsANtAVÉrThere are 480 folk beliefs collected in Csantavér in Olga Penavin’s legacy. They were collected in 1960 from 85

informants by 28 primary school pupils. These beliefs are presented from the aspect of ethnography, semiotics and linguistics in this presentation. Some of them are regulations and advices about magical processes, but most of them are connected to procedures in everyday life. They can also appear in form of prohibitions. These refer to the things one must not do because of certain consequences. Prohibitions can also be grouped. Ominous signs of death and other predictive signs can also be found in the corpora. Such data show the beliefs of a community. With the help of semiotic approach we can see the correlation of the beliefs’ relevant elements (for example: witch – whirlwind, witch – threshold, garbage), their opposition (woman – man, right – left) and their semiotic web. These statements and prohibitions have specific forms of sentence structure.

Keywords: beliefs, correlation, opposition, grammatical structure


43

PENAVIN OLGA 100

n

Lehocki-Samardžić AnnaEszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék

[email protected]

Molnár Ljubić MónikaEszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék

[email protected]

dráVAszögi NYelVHAszNálAt egYkor És mAA horvátországi magyarok nyelvhasználata a rendszerváltást (1991) követő huszonöt év alatt rendkívül sokat válto-

zott. A jelenlegi helyzet jelentős mértékben eltér a Penavin Olga által gyűjtött baranyai magyar tájnyelvi atlasz anyagá-tól. A drávaszögiek nyelve ma már területileg is tagolódik, így beszélhetünk az ún. alfalusi beszédről, Közép-Baranya nyelvhasználatáról és a határ menti változatról. Ha csak lexikai szinten vizsgáljuk a kontaktusjelenségeket, az alfalukban inkább a horvát nyelv hatását érezzük, Közép-Baranyában az ún. szerbhorvát-horvátszerb változat hatása van jelen, a határ mentén pedig inkább a szerb nyelv hatott. Az előadásban a régi helyzetet Penavin Olga baranyai tájnyelvi atla-szának anyagával írom le, az új állapotot pedig a Termini-szótár anyagával illusztrálom, amit saját gyűjtésből szerzett példákkal egészítek ki. Célom megmutatni, hogy hogyan és miért változott a horvátországi magyarság nyelvhasználata, és az mennyire különbözik a Penavin Olga által vizsgált állapottól.

Kulcsszavak: drávaszögi nyelvhasználat, kontaktusjelenségek, területi tagolódás, időbeli tagolódás, lexikológia

lANgUAge Use of dráVAszög tHeN ANd NoWDuring the period of twenty-five years after the regime change (1991) the language use of the Hungarian community

in Croatia has changed very much. Olga Penavin’s Atlas of Hungarian dialects in Baranya outlines significant differences compared to the current situation. The language of Drávaszög is geographically divided today, so we can talk about the so-called alfalusi, Middle-Baranya and border varieties. If we consider the contact phenomena only on lexical level, the first variety shows the impact the Croatian language, the second one is affected by Serbo-Croatian–Croat-Serbian variety, while the language variety used along the border is influenced by the Serbian language. The presentation describes the old situation based on the material of Penavin’s dialectal atlas, while the new one, illustrated by the material of the Termini-dictionary, is complemented with examples taken form my collections. My aim is to show how and why the language use of the Hungarians in Croatia has changed, and how different it is from the state Olga Penavin examined.

Keywords: language use in Drávaszög, contact phenomena, geographical and temporal articulation, lexicology


PENAVIN OLGA 100

44

n

Molnár Csikós LászlóÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

A regioNális közNYelVek NYelVJárási HáttereA regionális köznyelvek a köznyelvnek meghatározott területhez kapcsolódó változatai. Ezek szókészletükben,

beszédhang-realizációikban, morfológiai megoldásaikban, mondatfűzésükben többé-kevésbé eltérnek a köznyelvtől. Az előadás azt vizsgálja, hogy az eltérések mennyiben alapulnak nyelvjárási és mennyiben más (elsősorban környezeti nyelvi) sajátságokon. Arra is választ keres, hogy kimutatható-e intenzitásbeli különbség a regionális köznyelvben megje-lenő nyelvjárási sajátságok között, illetve, hogy vannak-e a nyelvjárási háttérnek olyan elemei, amelyek be sem kerülnek a regionális köznyelvbe. Az a kérdés is megoldásra vár, hogyan különül el egy-egy beszélő tudatában a köznyelv, a regi-onális köznyelv és a nyelvjárás. Ha ez az elkülönülés egyáltalán nem következik be, akkor hogyan lehet külső hatással tudatosítani a beszélőben a nyelvváltozatok közötti választást.

Kulcsszavak: regionális köznyelv, nyelvjárás, köznyelv, a nyelvváltozat elkülönítése, a nyelvváltozat kiválasztása

diAleCtAl BACkgroUNd of regioNAl stANdArd lANgUAges

Regional standards are varieties connected to a specific area of a standard language. They may differ from the stan-dard in their vocabulary, speech sound realization, morphology and syntax. The presentation examines whether the differences are due to dialectal or other (primarily environmental language) characteristics. It also seeks to answer the question whether there is a detectable intensity difference between the dialectal features of the regional standard, and if there are such dialectal background elements that do not even get into the regional standard. The other question to be resolved is how a speaker differentiates between the standard, the regional standard and the dialect. If this separation does not occur at all, how to make the speaker aware of the choice of language varieties with the help of external influences.

Keywords: regional standard, dialect, standard, variety separation, choice of variety


45

PENAVIN OLGA 100

n

Novák AnikóÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

„nem győzöm csodálni köcsög és t. orbán olivér gazdag szókincsét”tolNAi ottó A TENGERI KAGYLÓ CÍmŰ kisregÉNYÉNek

NArrAtológiAi szemPoNtÚ megközelÍtÉseAz alakmások kérdése és ezzel összefüggésben az elbeszélői hang lokalizálása izgalmas feladatok elé állítja Tolnai

Ottó műveinek olvasóit. A jelen dolgozat középpontjában Tolnai Ottó A tengeri kagyló című kisregénye áll, amelyben a többi Tolnai-szöveghez hasonlóan tetten érhető a fiktív többszerzőjűség és a nagyon hangsúlyos élőbeszédszerűség. Míg másutt például a bélyegekre szakosodás az alakmások elkülönítésének egyik kritériuma, addig az elemzett kisre-gényben a szereplők nyelvhasználata, szókincse segíti a megkülönböztetésüket. A narrátor önmagát a többi alakhoz képest laikus fogalmazóként identifikálja, s a többiek kifejezésmódját folyamatosan összeveti a sajátjával, így szinte több párhuzamos szöveget kapunk. Az elbeszélő problematikájára fókuszáló narratológiai elemzés tehát szükségkép-pen nyelvészeti módszerekkel operál.

Kulcsszavak: Tolnai Ottó, A tengeri kagyló, narrátor, nyelvhasználat

“i can’t stop admiring köcsög and t. orbán olivér’s rich vocabulary”NArrAtologiCAl APProACH of ottó tolNAi’s

A TENGERI KAGYLÓThe question of alter egos and thus the localization of the narrators’ voices gives an exciting task to the readers of

Ottó Tolnai. The presentation focuses on Ottó Tolnai’s novel A tengeri kagyló, which, like others of his texts, carries the traits of fictive multiple authorship and emphasized live speech-likeness.

While in some cases stamp collecting is a differentiation criteria, in this analysed novel the characters’ language use and vocabulary are of help in distinguishing them. The narrator identifies himself as a laic penner compared to the other characters and he constantly compares the phraseology of the others and his own, giving us almost more parallel texts. Narratological analysis focusing on the problem of the narrator thus necessarily operate with linguistic methods.

Keywords: Ottó Tolnai, A tengeri kagyló, narrator, language use


46

n

Ondrejcsák EszterIrodalmi Szemle (szerkesztő, szerkesztőbizottsági tag), Új Nautilus (rovatvezető),

az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója, Budapest [email protected]

kolozsVári PAPP lászló mUNkásságAA megélhetetlent pótoljuk egymással című tanulmánykötet

Az előadás Kolozsvári Papp László romániai születésű magyar író munkásságát mutatja be a legújabb tanulmány-kötet írásai alapján. Kutatómunkám leginkább a műfajújításra, illetve meseszerűségre koncentrál, és a szerző műalko-tásaira, valamint családi-baráti visszaemlékezésekre támaszkodik.

Kulcsszavak: Kolozsvári Papp László, mese és narratológia, Kolozsvári-ciklus, meseregények

Works of kolozsVári PAPP lászlóA megélhetetlent pótoljuk egymással volume

This lecture presents the Romanian-born Hungarian writer László Kolozsvári Papp’s works, on the basis of his most recent volume, my research work and some recollections of his family and friends, focusing on genre innovation, fairy-tale-ness in the wake of the author’s works.

Keywords: László Kolozsvári Papp, fairy-tale and narratology, Kolozsvári-cycle, fairy-tale novel

PENAVIN OLGA 100


n

Oszkó BeatrixMagyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet, Budapest

[email protected], [email protected]

Változó szókiNCs – PeNAViN olgA NYomáBANA mai Horvátország területén élő magyar kisebbség jelentős része a Drávaszögben, egy kisebb része Szlavóniában

található. A határon túli magyar nyelvváltozatokat feltérképező vizsgálatsorozatot, az ún. RSS-kutatásokat az 1990-es években ezen a területen nem lehetett elvégezni a háborús helyzet miatt. 2014–2015-ben ezt a hiányt pótoltuk. A kérdőívek kitöltése mellett hangfelvételek is készültek. Részben ezek segítségével, részben az azóta is folyó gyűjtésnek köszönhetően árnyalt kép rajzolható a napjainkban itt beszélt nyelvváltozatról. Ezen a területen mintegy ötven éve Penavin Olga folytatott gyűjtőmunkát. Kutatásunk jelen szakaszában azt vizsgáltuk, hogy az általa gyűjtött és nyelv-atlaszok formájában megjelentetett szókincs milyen mértékben található meg ma; az elmúlt közel fél évszázad milyen változásokat eredményezett. Megőrizték-e, s ha igen, milyen mértékben a hagyományos szókincset; vannak-e olyan lexikai elemek, melyek helyét új alakok vették át; felfedezhető-e a lexikális változásokban a többségi nyelv hatása.

Kulcsszavak: szókincs változása, tájszó, nyelvatlasz

tHe CHANgiNg VoCABUlArY – iN tHe WAke of olgA PeNAViN

A significant part of the Hungarian minority in today’s Croatia lives in Drávaszög, and there are some in Slavonija, too. The so-called RSS research –a research sequence aimed to map the varieties of the Hungarian language outside the motherland– could not be carried out in this area in the 1990s because of war situation. It was complemented in 2014-2015. In addition to the questionnaires, audio recordings were made as well. Partly with the help of these, partly due to the still ongoing collection, a nuanced picture could be drawn of the language variety spoken in this area.

Olga Penavin carried out some fieldworks in this region about fifty years ago. At this stage of our research we examine the extent to which the vocabulary collected and published in language atlases by her occurs today and what changes have happened during the last nearly half a century. Has the traditional vocabulary been preserved, and if so, to what extent; are there lexical items replaced by new forms; can the influence of the language of the majority be discovered in lexical changes.

Keywords: change in vocabulary, dialect, language atlas

47

PENAVIN OLGA 100


PENAVIN OLGA 100

48

n

Pápista ZsoltÚjvidéki Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Német Tanszék, Újvidék

[email protected]

A mAgYAr KUTYA/EB VezÉrszAVÚ frAzÉmák ArCHAikUs rÉtegÉNek elemzÉse

A frazémák olyan konvencionális kifejezések, amelyek egy adott kultúrának legkülönfélébb tapasztalatait és bölcsességeit tárolják magukban, és közvetítik ezeket nemzedékről nemzedékre. A nyelv azonban egy élő dolog, amely a hozzá tartozó kultúrával együtt szüntelenül változik, és miközben számos új frazémával gazdagodik, megannyi másik idővel feledésbe merül. Tekintettel arra, hogy a kutya a magyar kultúrában – más kultúrákhoz hasonlóan – az ember mindennapjainak szerves részét képezi, természetes, hogy jelentős mennyiségű frazémánkban előfordul. A jelen dolgo-zat a kutya/eb vezérszavú archaikus frazémák elemzését tűzi ki célul, hogy fényt derítsen arra, vajon felfedezhetőek-e közös jellemzők e frazémák között, és ezzel magyarázatot találjon arra, hogy milyen tényezők vezethetnek a frazémák köznyelvi használatból való kiveszéséhez.

Kulcsszavak: frazeológia, archaikus frazémák, kutya, eb

ANAlYsis of tHe ArCHAiC lAYer of PHrAsemes WitH tHe HeAd Words KUTYA/EB

iN HUNgAriAN CoNNeCted to dogsPhrasemes are conventionalized expressions that store a wide range of experiences and wisdom of a given culture

and convey them from generation to generation. However, language is a living thing that is constantly changing along with the associated culture, and while it gets enriched with a number of new phrasemes, others get forgotten with time. Given the fact that dogs form part of the daily life of people in the Hungarian culture just like in others, it is natural that they are represented in a significant number of phrasemes, too. This presentation focuses on the analysis of the archaic phrasemes connected to dogs, in order to find out if there are common features between them, thus finding an explanation of the factors that may lead to the perishment of phrasemes from colloquial use.

Keywords: phraseology, archaic phrasemes, kutya, eb, dog


49

PENAVIN OLGA 100

n

Pásztor-Kicsi MáriaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

BáCstoPolYAi És kisHegYesi frAzÉmák PeNAViN olgA gYŰJtÉsÉBől

Penavin Olga megkerülhetetlen értékű hagyatékában nyomtatásban megjelent alapművein, gyűjtőmunkáin és kutatási segédeszközein kívül még jelentős mennyiségű feldolgozatlan nyelvi anyagot is ránk hagyományozott, többek között a mai Vajdaság területén gyűjtött frazémakincset. Ez az anyag cédulákon, helységenként borítékolt formában vár rendszeres feldolgozására és összegzésére. A jelen kutatás során két bácskai helységben, Bácstopolyán és Kishegyesen gyűjtött frazémákat vizsgálunk és kísérlünk meg rendszerezni a frazeológiai kutatás alapvető módszerei és szempontjai szerint, ez pedig többek között a frazeológiai kapcsolatok osztályozását, strukturális rögzültségét/variációit/modifiká-cióit, szemantikai vonatkozásait, valamint esetleges kontrasztív viszonyait öleli fel. A vizsgált anyag nagysága összesen 288 egységet tesz ki (190 topolyai és 98 kishegyesi adatot). A gyűjtést kb. 1976 és 1980 között végezte két-két, egyelőre ismeretlen gyűjtő, 11 topolyai és 28 kishegyesi adatközlőtől. Az adatközlők életkora 20–80 év között mozgott.

Kulcsszavak: Penavin Olga, frazéma, Bácstopolya, Kishegyes

PHrAsemes from BáCstoPolYA ANd kisHegYes iN olgA PeNAViN’s ColleCtioN

Olga Penavin’s valuable legacy contains not only printed works, collections and research tools, but also a significant amount of unprocessed linguistic material, including phrasemes collected throughout Vojvodina. This material found on slips of paper and enveloped according to settlements is waiting for systematic processing and summarizing.

In this research we examine phrasemes collected in two settlements of Bácska (Bácstopolya and Kishegyes) and try to systematize them according to the basic methods and aspects of phraseology research that include classification of phraseological connections, structural fixations/variations/modifications, semantic implications, and their possible contrastive relations. The examined material contains 288 units (190 data from Topolya and 98 from Kishegyes). The collection was carried out between 1976 and 1980 by so far unknown collectors and from 11 informants from Topolya and 28 from Kishegyes, who were between 20 and 80 years of age.

Keywords: Olga Penavin, phraseme, Bácstopolya, Kishegyes


PENAVIN OLGA 100

50

n

Presinszky KárolyNyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Nyitra

[email protected]

ÚJ teCHNológiák AlkAlmAzásA A CsAllóközi NYelVJárások kUtAtásáBAN

A Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának Magyar Nyelv- és Irodalomtudo-mányi Intézetében folyó dialektológiai kutatások fontos célkitűzése egy csallóközi magyar regionális nyelvatlasz elké-szítése. A teljes kutatópont-hálózaton tervezett szinkrón nyelvjárási gyűjtés rögzítése és feldolgozása a Vékás Domokos és Vargha Fruzsina Sára által kifejlesztett Bihalbocs szoftverrel történik. Az előadás az informatizált adatok újszerű, számítógépes feldolgozásának eddigi részleteiről számol be. Bemutatja a korábbi és az újabb gyűjtésű nyelvjárási adatok összevetésének eredményeit, a jelenségek területi és társadalmi megoszlását szemléltető térképeket, valamint a hanggal szinkronizált nyelvjárási adatok sokrétű elemzésében rejlő lehetőségeket.

Kulcsszavak: nyelvjárások, Csallóköz, számítógépes dialektológia, nyelvatlasz

APPliCAtioN of NeW teCHNologies iN tHe reseArCH of CsAllóköz diAleCts

The aim of the dialectal researches carried out at the Hungarian Language and Literature Institute of Constantine the Philosopher University’s Faculty of Central European Studies in Nitra is the preparation of a regional Hungarian language atlas of Csallóköz. Recording and processing of the synchronous dialectal collection planned for the entire research network is carried out by the Bihalbocs software developed by Domokos Vékás and Fruzsina Sára Vargha. This presentation gives an account of the results of the new, computerized processing method of digitized data. It presents the compared results of previous and recent dialectal data, maps illustrating the regional and social distribution of the phenomena, and the possibilities of a wide range of analyses of the audially synchronised dialectal data.

Keywords: dialects, Csallóköz, computerised dialectology, language atlas


51

PENAVIN OLGA 100

n

Raffai JuditÚjvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

[email protected]

A VAJdAsági szöVegfolklór PeNAViN olgA HAgYAtÉkáBANA vajdasági magyar szövegfolklór kutatástörténetében kiemelkedik Penavin Olga (Debrecen, 1916–Újvidék, 2001)

munkássága. Nevéhez köthető a vajdasági népmesegyűjtés legintenzívebb szakasza. Irányításával az 1960-as és az 1980-as évek között az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék tanárai és hallgatói tervszerűen járták a jugoszláviai magya-rok által lakott településeket, hatalmas szövegkorpuszt létrehozva szinte minden régióból gyűjtöttek népmesét, elvétve mondát. Ennek az anyagnak egy részét Penavin Olga több kötetben megjelentette (Jugoszláviai magyar népmesék I–II., Budapest, 1971, illetve Budapest–Újvidék 1984; Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény I–II., Újvidék, 1993, 1995.), illetve a hangfelvételeket a Tanszék archívumában helyezte el. Munkámban ennek a hagyatéknak a bácskai és a bánáti gyűjtőhellyel megjelölt, publikált és hangfelvételeken megmaradt anyagát kívánom bemutatni, különös hangsúlyt fektetve a gyűjtés és a szövegközlés módszertanának a kérdésére a korabeli folklorisztikai kánon tükrében.

Kulcsszavak: Penavin Olga, vajdasági magyar szövegfolklór, szövegközlés, gyűjtési módszertan

teXt folklore of VoJVodiNA iN olgA PeNAViN’s legACYOlga Penavin’s work (Debrecen, 1961 – Novi Sad, 2001) is outstanding in the research history of the Hungarian

text folklore in Vojvodina. Her name is associated with the most intense phase of folk tale collection of Vojvodina. In the 1960s, 1970s and 0980s, under her leadership, lecturers and students of the Department of Hungarian Language and Literature in Novi Sad methodically the settlements inhabited by Hungarians in Yugoslavia creating a huge corpus of folk tales and occasionally myths collected from almost every region. Olga Penavin published part of this material in some volumes (Jugoszláviai magyar népmesék I–II., Budapest, 1971, Budapest–Novi Sad 1984; Jugoszlávi-ai magyar diakrón népmesegyűjtemény I–II., Novi Sad, 1993, 1995), and placed the audio recordings in the archives of the Department. In my work I wish to present the published material and preserved audio recordings collected in Bácska and Banat, focusing on the question of the methodology of collection and text communication in the light of contemporary folkloristic canon.

Keywords: Olga Penavin, Hungarian text folklore in Vojvodina, text communication, methodology of collection


PENAVIN OLGA 100

52

n

Rajsli IlonaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

törtÉNetet Hordozó szólások A VAJdAsági mAgYAr frAzÉmAkorPUszBAN

A Penavin-hagyaték szólásanyagának jelentős része tartalmaz valamilyen – az illető frazémához szorosan kapcso-lódó – értelmező magyarázatot, anekdotát vagy mondát, illetve lokális jellegű eseményt, történetet. Ezek a történetek világítják meg a mára többé-kevésbé elhomályosult idiómák jelentését és keletkezéstörténetét, ezért a frazémák szerves részét képezik. Amikor ezt a szóláskorpuszt integrálni szeretnénk a vajdasági anyagba, felmerülnek az eltérő jellegű és terjedelmű történetek, magyarázatok formai kérdései, valamint a történetek feldolgozásának módozatai. A dolgozat e frazémacsoport tipológiai, szerkezeti, nyelvi/nyelvjárási vizsgálatát végzi el; kitér a rövid értelmezést tartalmazó szólá-sokra, a használati körülményt felfedő szólásfajtákra, azokra, amelyekhez egész anekdota, adoma fűződik, valamint a személyneveket és helyneveket tartalmazó típusra egyaránt. A vizsgált szólásanyagban kiemelkedően magas a szólás-hasonlatok száma. Ez a frazémaréteg a vajdasági hely- és művelődéstörténeti kutatásokkal is közeli kapcsolatot mutat.

Kulcsszavak: frazémakorpusz, történet, anekdota, szóláshasonlat, Vajdaság, Penavin-hagyaték

sAYiNgs CArrYiNg A storY iN tHe HUNgAriAN PHrAseme CorPUs iN VoJVodiNA

A significant part of Penavin’s legacy’s saying material contains an explanatory interpretation, an anecdote, a legend, a local event or story connected to the given phraseme. These stories illuminate the meaning and origin of idioms that has been more or less faded by now, and therefore make an integral part of phrasemes. When trying to integrate this corpus of sayings into the material of Vojvodina, the question of the matter of form and processing methods of the stories of different type and extent arises. The presentation carries out typological, structural and linguistic/dialectal analyses of a group of phrasemes; covers saying containing short explanations, types that reveal the condition of use, to which whole anecdotes are connected to, and types that contain personal and settlement names. The examined material contains a high number of simile-sayings. This phraseme layer shows a close relationship with local history and cultural history researches, too.

Keywords: phraseme corpus, story, anecdote, simile-saying, Vojvodina


53

PENAVIN OLGA 100

n

Sólyom RékaKároli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék, Budapest,

[email protected]

VAJdAsági mAgYArNYelV-HAszNálAt Az oNliNe MAGYAR SZÓ CÍmŰ NAPilAP CikkeiBeN

És A kAPCsolódó olVAsói kommeNtekBeNAz előadás napjaink vajdasági magyarnyelv-használatát elemzi a magyart kétnyelvű környezetben beszélők nyelv-

használatában. A vizsgálat korpuszát a vajdasági Magyar Szó (http://www.magyarszo.com/) című napilap internetes változatában a 2015 szeptembere óta megjelent cikkek, illetve a cikkekhez hozzáfűzött online olvasói hozzászólások (kommentek) szövegei adják. Az elemzések célja a kontaktusnyelvi hatás következtében létrejövő jellemzők (vö. Göncz 1999, 2004, Molnár Csikós 1989, 1998), mint például a morfológiai, szókészletbeli, szórendbeli eltérések, feminizáló és analitizáló hatás kimutatása és illusztrálása releváns példákkal. Az elemzés egyfelől szerves folytatását képezi a témá-ban 2011-ben és 2015-ben végzett és publikált vizsgálatoknak (vö. Sólyom 2012, Sólyom megjelenés előtt), másfelől viszont továbblépést is jelent, mivel összefüggéseket, lehetséges egyezéseket és változásokat keres a korábbi években kapott, illetve a friss, online adatok között.

Kulcsszavak: vajdasági magyarnyelv-használat, Magyar Szó, kontaktusnyelvi hatás

HUNgAriAN lANgUAge Use iN VoJVodiNA iN tHe oNliNe MAGYAR SZÓ NeWsPAPer’s ArtiCles ANd tHe

CoNNeCted reAders’ CommeNtsThe presentation analyses the contemporary Hungarian language use of people speaking the Hungarian language in

bilingual environment. The examined corpus is made up of the texts of articles and connected readers’ comments of the Magyar Szó newspaper’s online edition since September 2015. The aim of the analyses is to demonstrate and illustrate with relevant examples characteristics due to contact linguistic influence (see Göncz 1999, 2004, Molnár Csikós 1989, 1998), such as morphological, lexical and differences in sequence of words, feminizing and analytical effects. On the one hand, this analysis is a sequel of examinations in this field carried out and published in 2011 and 2015 (see Sólyom 2012, Sólyom in press), on the other hand, it is a step forward, as it is seeking correlations, possible matches and changes between the earlier and the new, online data.

Keywords: Hungarian language use in Vojvodina, Magyar Szó, contac linguistic effect


PENAVIN OLGA 100

54

n

Szécsényi KrisztinaKossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, Dabas, az ELTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola hallgatója, Budapest

[email protected]

A NYelVJárások tÉmAköre NÉHáNY mAgYArországi És egY VAJdAsági közÉPiskolAi tANköNYVBeN

A magyar anyanyelvű gyerekek több mint fele nyelvjárási hátterű (Kiss 2001), mely tényt a magyartanárok nem hagyhatják figyelmen kívül. Az anyanyelvoktatás a köznyelvi normát részesíti előnyben, de emellett az is célja, hogy a dialektusok jelentőségteljes szerepére rámutasson, és pozitív nyelvjárási attitűdöt alakítson ki a diákokban. A tanulók egyrészt a pedagógusok által, másrészt a tankönyvekből szerezhetnek ismereteket a sztenderdről és a nyelvjárásokról mint nyelvváltozatokról. A tankönyvek ugyanakkor a tanárok számára is támaszt nyújtanak a tanításhoz. Dolgozatunk tárgya a magyar nyelvjárások témakörének megjelenése a középiskolai tankönyvekben. Azt vizsgáljuk, hogy milyen elméleti ismereteket és gyakorlati feladatokat kínál a tankönyv a tanulóknak, valamint azt is, hogy hozzájárul-e a pozi-tív nyelvjárási attitűd kialakításához. Tanulmányunk a Magyarországon, valamint a Vajdaságban leginkább használatos középiskolai tankönyveket öleli fel.

Kulcsszavak: nyelvváltozat, nyelvjárási attitűd, középiskolai tankönyv

tHe toPiC of diAleCts iN some seCoNdArY sCHool Books iN HUNgArY ANd oNe iN VoJVodiNA

More than half of the Hungarian children have dialectal background (Kiss 2001), a fact that cannot be ignored by the teachers of Hungarian language. In the teaching of mother tongue the norms the standard variety are preferred, but it is also intended to point out the meaningful role of the dialects and to develop a positive attitude in children towards them. Pupils can acquire knowledge about the standard and the dialects as language varieties from their teachers and their school textbooks. Textbooks at the same time provide support for the teachers, too.

The subject of the presentation is the appearance of the topic of the dialects in secondary school textbooks. We examine the theoretical knowledge and practical exercises they contain, and if the textbook contributes to positive attitude towards the dialects. Our study covers the most commonly used secondary school textbooks in Hungary and Vojvodina.

Keywords: language variety, dialectal attitude, secondary school textbook


55

PENAVIN OLGA 100

n

Szűts ZoltánZsigmond Király Egyetem, Kommunikáció- és Művelődéstudományi Tanszék, Budapest

[email protected]

Törteli Telek MártaJovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Martonos

[email protected]

digitális gYŰJtőkörÚtoN – A mÉmek miNt Az iNterNetes folklór ÚJ JeleNsÉgei

A tanulmány a mémeket olyan jelenségekként vizsgálja, amelyek hálózati kultúránk részét képezik, és az interneten „vírusként”, divatszerűen terjednek. A mémekre jellemző a folklórból már ismert pletykahatás, a környezetre rezonáló, poénkifejező eszköztár, a tömör formában megalkotott humoros tartalom. Annyiban különböznek a hagyományos folk-lór elemeitől, hogy a közösségi médiában és más webkettes felületeken jelennek meg, természetükben pedig metaforikus jelentést hordozó multimediális szövegek, „kulturális törmelékek”. A dolgozat ezeket a sajátos kép-szöveg konglomerá-tumokat ‒ a másodlagos írásbeliség elemeiként ‒ a kép-szöveg kapcsolata alapján tipologizálja, keletkezéstörténetüket pedig az emberi kreativitással jellemzi, és a folklór környezetében helyezi el. Mivel a mémek (mint digitális kulturális mintázatok) a mindennapi internethasználó közönség beszédének, kommunikációjának részei, így megismerésükön túl megfelelő interpretációjuk is lényeges a Z generáció számára (is). A tanulmány szerzői a mémek adekvát értelme-zésére, egy újszerű látásmód alakítására adnak alternatívákat.

Kulcsszavak: internetes folklór, másodlagos írásbeliség, mém, kép, szöveg, kulturális vírus, Z generáció

digitAl ColleCtioN toUr – memes As NeW PHeNomeNA of tHe iNterNet folklore

The study examines the memes as phenomena of our viral culture, that spreads fashionably and as a “virus” on the Internet. Their characteristics are gossip-likeness (known already from folklore), environmental feedback fun tools, humorous content expressed in concise format. The difference between them and the elements of the traditional folklore is that they appear in media and other Web 2.0 sites, and by nature they are multimedia texts, “cultural debris” carrying metaphoric meaning.


PENAVIN OLGA 100

56

The study makes a typology of these specific picture-text conglomerates, as elements of secondary literacy, according to the picture-text relationships, characterizes their creation history by human creativity and places them into folklore environment. Since the memes (as digital cultural patterns) are parts of the everyday Internet user community’s speech and communication, not only their cognition, but their appropriate interpretation is also important for the Generation Z (too). The authors of the study are giving alternatives of adequate interpretations of memes and of forming new perspectives.

Keywords: Internet folklore, secondary literacy, meme, picture, text, cultural virus, Generation Z


57

PENAVIN OLGA 100

n

Toldi ÉvaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

irodAlom, kódVáltás, stÍlUsA dolgozat olyan irodalmi alkotások nyelvi-stiláris aspektusait vizsgálja, amelyek a peremlét társadalmi és kulturális

hátterét tematizálják. Kiinduló tézise, hogy az alkotói attitűd a XXI. században lényegesen megváltozott, olyan identi-tásformák kerülnek felszínre, amelyek az interkulturális kontaktusok következtében kialakult hibridizáció jelenségére világítanak rá. A dolgozat elsősorban vajdasági magyar vonatkozású szövegekre koncentrál. Elsősorban a szépirodalmi kódváltást vizsgálja, ám nem elégszik meg a katalogizálással, a funkcionális stilisztika módszerét alkalmazva a szövegek hermeneutikai megközelítését is elvégzi.

Kulcsszavak: kódváltás, stílus, interkulturalitás

lANgUAge, Code-sWitCHiNg, stYleThe presentation examines the linguistic and stylistic aspects of literary works that thematise the social and cultural

background of the margins of the society. Its starting thesis is that the creative attitude has changed significantly in the 21st century, revealing identity forms highlighting a hybridization phenomenon that has been formed due to intercultural contacts. The presentation mainly focuses on texts related to Hungarians in Vojvodina. It primarily examines literary code-switching, in addition to cataloguing, it covers hermeneutical aspect of the texts by using functional stylistic methods, too.

Keywords: code-switching, style, interculturalism


PENAVIN OLGA 100

58

n

Tolnai Varga PiroskaKosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka

[email protected]

A regioNális NYelVi JegYek tUdAtosÍtásáNAk foNtosságA Az oktAtásBAN

A regionális nyelvváltozat problémaként jelenik meg anyanyelvoktatásunkban, de az anyanyelvű oktatás minden területén. Az oktatásban nem kapnak kellő hangsúlyt a korszerű nyelvtudományi ismeretek, például a kétnyelvű beszélők nyelvhasználati jellegzetességei. A diákoknak fogalmuk sincs arról a nyelvváltozatról, amelyet beszélnek; e nyelvváltozat az anyanyelvórákon sem mint nyelvi rendszer, mint kommunikációs eszköz jelenik meg (helytörténeti, irodalom- és nyelvtörténeti szempontból), hanem mint a nyelvhasználatuk és standard változat konfliktusainak hordozója. Előadá-somban elemzem, miért fontos feladata az anyanyelvoktatásnak, hogy tudatosítsa a (regionális) köznyelv elsajátítta-tása mellett a regionális jellegzetességek létjogosultságát, és közvetítse a nyelv változatosságának a tényét funkcionális megközelítésben, hozzájárulva ezzel az anyanyelvi önbizalom megerősítéséhez.

Kulcsszavak: regionális nyelvi jegyek, oktatásügy és nyelvhasználat, kétnyelvűségi helyzet, stigmatizáció

tHe imPortANCe of rAisiNg AWAreNess of regioNAl lANgUAge iN edUCAtioN

Regional language variety appears as a problem in the teaching of our mother tongue, just as in all areas of mother tongue education. Not enough attention is given to the knowledge in modern linguistics, such as the features of language use of the bilingual speakers. Pupils have no idea about the language variety they speak; this language variety does not appear in the mother tongue classes neither as a linguistic system, nor as a communication tool (from local history, literature or language history point of view), but as a conflict carrier between their language variety and the standard. This presentation analyses the importance of mother tongue education in raising awareness of regional characteristics in addition to the (regional) standard, and in conveying the fact of language diversity by functional approach, thus contributing to the strengthening of confidence in the mother tongue.

Keywords: regional language characteristics, education and language use, bilingualism, stigmatization


PENAVIN OLGA 100

59

n

Tóth Glemba KláraTartományi felsőoktatási és tudományügyi titkárság, Újvidék

[email protected]

sUrJáN telePÜlÉs NÉPies földrAJzi HelYNeVei PeNAViN olgA NYomáN

Adalékok a Bánáti földrajzi nevek adattáráhozA tanulmány ötletét a 2011-ben Rajsli Ilona szerkesztésében a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék kiadásában megje-

lent, Penavin Olga hagyatékából kialakított Bánáti földrajzi nevek kötete adta, azzal a céllal, hogy az értékmentésbe azok a települések is belekerüljenek, amelyek addig – valamilyen okból kifolyólag – nem kerültek a gyűjtők látókörébe. A fent említett adattár 27 bánáti helység anyagába nyújt betekintést, ez a tanulmány a 28. bánáti településnek, Surjánnak az anyagát öleli fel, amelyet a helyiek haldokló, elfelejtett faluként emlegetnek. Surján а Temes folyó partján helyezkedik el, közigazgatásilag Torontálszécsány (szerb nevén Sečanj) községhez tartozik. A 2011-es összeírás eredménye csak rész-ben látott napvilágot, ezért csak becslésekre tudunk hagyatkozni, amelyek szerint Surján falu lakosságának száma 260 személy, ebből kb. 45% magyar nemzetiségű. Ennek tükrében a gyűjtés során a magyar mellett a szerb nevek magyaros kiejtését is megtaláljuk, ami fontos az ott élő két entitás közös életvitelének tanulmányozásához.

Kulcsszavak: Penavin Olga, Bánát, Surján, népies földrajzi helynevek, gyűjtés, adattár

VerNACUlAr geogrAPHiCAl NAmes of sUrJAN iN tHe WAke of olgA PeNAViN

Additions to the Banat geographical names databaseThe idea for this study was given by the volume of the geographical names in Banat, based on Olga Penavin’s

legacy, edited by Ilona Rajsli, and published in 2011 by the Department of Hungarian language and literature, in order to add settlements that have fallen out of the collectors’ sight for some reason. The above-mentioned database provides an insight into the material of 27 settlements of Banat; this study is about the 28th settlement, Surjan, called as dying, forgotten village by the locals. Surjan is located on the bank of the River Timis, administratively belonging to the municipality of Secanj. The results of the 2011 census have been partially published so far, so we can rely only the


estimations, according to which the population of Surjan counts 260 people, of which approx. 45% are of Hungarian nationality. For this reason, during data collection, beside Hungarian names, we come across Hungarian pronunciations of Serbian names also, which is important for the study of the common way of life of the two entities.

Keywords: Olga Penavin, Banat, Surjan, vernacular geographical names, collection, database

PENAVIN OLGA 100


60

n

Tóth TímeaÚjvidéki Egyetem, BTK, Szerb Nyelvi Tanszék, Újvidék

[email protected]

A káromkodáskUltÚrA VizsgálAtA egY VÉgel-regÉNYBeN

A legegyszerűbb meghatározás szerint a káromkodás egy durva szó, kifejezés vagy fordulat használata. Ma szin-te nincs is olyan hely, társalgás, film, amelyben ne csattanna föl egy-egy szitokszó, függetlenül attól, hogy ennek nem minden esetben van negatív konnotációja. Noha nem jelentenek esztétikai élményt, egyre gyakoribb előfordulásukból eredően ma már nyelvi jelenségként kell tekinthetünk rájuk. A dolgozat a Végel László Neoplanta, avagy az Ígéret Földje című regényében található káromkodási formulákat elemzi. Ezen belül is azokat, amelyeket a narrátor, Lazo Pavletić, egy szerb fiákeres használ. Bemutatja a káromkodások etimológiáját és szemantikáját. A begyűjtött szitkozódási korpusz a magyar regényben szerbül jelenik meg, így a tanulmány azok magyar megfelelőjére is rámutat (amennyiben van ilyen).

Kulcsszavak: káromkodás, Végel László, magyar kultúra, szerb kultúra, etimológia, szemantika

tHe eXAmiNAtioN of sWeAriNg CUltUre iN A VÉgel NoVel

Swearing, according to the simplest definition, is the use of a harsh word, expression or phrase. There is almost no place, communication or movie without a curse, regardless of the fact that it does not always carry a negative connotation. Listening to them is not an aesthetic experience, but due to their increasingly frequent occurrence, they can be considered as linguistic phenomena. The study analyses swearing formulations in László Végel’s Neoplanta, avagy az Ígéret Földje novel, particularly the ones used by the narrator Lazo Pavletic, a Serbian carriage driver. It presents the etymology and semantics of swearing. The collected swearing corpus in the Hungarian novel appears in Serbian language, so the study also points out their Hungarian equivalents (if any).

Keywords: swearing, László Végel, Hungarian culture, Serbian culture, etymology, semantics

PENAVIN OLGA 100


61

n

Török TamásSelye János Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Komárom

[email protected]

CsAllóköz VÍzNeVeiElőadásom témája a Nagy- és Kis-Duna menti falvak vízneveinek nyelvészeti szempontú elemzése a Dunaszerdahe-

lyi járásban. Ez összesen harminc falu víznévanyagának vizsgálatát jelenti. Vizsgálódásom kizárólag az élő névanyagra terjed ki, tehát a mai névhasználatot vizsgálom. Az összegyűjtött nevek nagy része még ma is meglevő vízrajzi alakula-tot takar. Vannak köztük azonban olyanok is, amelyek megnevezése még benne él a köztudatban (esetleg más földrajzi alakulatra ruházódott át), de az általuk jelölt víz már nem létezik. A víznevek általában valamilyen Duna-ágat, eret vagy folyószakaszt jelöltek, tehát olyan vízrajzi alakulatot, amellyel a helyi lakosság naponta kapcsolatba kerül. Elemzésem a Hoffmann-féle tipológián és Vörös Ottó Vas megye vízneveit feldolgozó munkája alapján történik.

Kulcsszavak: Csallóköz, víznevek, tipológia

HYdroNYms iN CsAllóközThe topic of this presentation is the linguistic analysis of hydronyms used in villages along Nagy-Duna and Kis-Duna

in Dunaszerdahely district. This is the examination of a total of thirty villages’ hydronym material in use today. Most of the collected names stand for still existing hydrographic units. However, in some cases the water –that the names still living in common mind refer to– does no longer exist. Hydronyms usually refer to a Danube branch, a brook or river section that the local people are in everyday contact with. The analysis is based on the Hoffmann-typology and Vörös Ottó’s work on Vas county’s hydronyms.

Keywords: Csallóköz, hydronyms, typology

PENAVIN OLGA 100


62

63

PENAVIN OLGA 100

n

Tüskei VilmaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

A mAgYAr ÁT igekötő És szerB fordÍtásAi – kogNitÍV megközelÍtÉs

Ebben a dolgozatban az át magyar igekötő szerb megfelelőit mutatjuk be kognitív (és kontrasztív) megközelítésben. Célunk felvázolni az alapjelentések mellet az alapvető különbségeket is. A vizuális ábrázolás segítheti a magyar nyelv igekötő-használatának elsajátítását. Korpuszunk egy- és kétnyelvű szótárakon alapszik. Az át leggyakoribb megfelelői a pre- (forrás/megtett út/cél) – átmegy ’preći’, illetve a pro- (áthatolás az objektumon) – átver ’probosti’. Ehhez hozzá-adhatjuk a vertikális mozgást is: átugrik ’preskočiti’. Ezekben az esetekben a sémák mindkét nyelvben megegyeznek. Amikor csak a magyarban van igekötő, a szerbben gyakran elmarad a teljesség jelentése: átölel ’grliti’, átjárja ’prostrujati’. A szerbben nem mindig a megtett úton van a hangsúly, egyes esetekben a forrásra vagy a célra összpontosítanak: átkiált ’doviknuti’, illetve a külső térre a belső helyett: áthevít ’obuzeti’.

Kulcsszavak: igekötő, kognitív aspektus, kontrasztivitás, át igekötő

CogNitiVe APProACH of tHe HUNgAriAN PrefiX ÁT- ANd its serBiAN trANslAtioNs

This presentation examines the Serbian equivalents of the Hungarian prefix át- from cognitive (and contrastive) point of view. The aim is to outline the basic meanings and the differences. Visual illustration can help the acquisition of the use of the Hungarian verb prefixes. The corpus is based on monolingual and bilingual dictionaries. The most common equivalents of át- are pre- (source/distance travelled/goal) – átmegy ‘preći’, and pro- (permeation through an object) – átver ‘probosti’. We can add the vertical movement also: átugrik ‘preskočiti’. In these cases, the patterns are the same in both languages. When there is a prefix only in the Hungarian language, the Serbian language is often short of completeness in meaning: átölelel ‘grliti’, átjárta ‘prostruja’. In Serbian the focus is not always on the distance covered, in some cases it is on the source or the goal: átkiált ‘doviknuti’, or on the outer space instead of internal: áthevít ‘obuzeti’.

Keywords: verb prefix, cognitive, contrastive, át-


PENAVIN OLGA 100

64

n

Utasi CsillaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék

[email protected]

PeNAViN olgA folklorisztikAi ÍrásAiPenavin Olga összegyűjtött folklorisztikai tárgyú írásai 1982-ben a Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kuta-

tások Intézetének Értekezések, Monográfiák című sorozatában jelentek meg. A teljességre törekvő kötetben a neves kutatónak az akkori Jugoszlávia területén élő magyarság népi kultúrájának mind tárgyi, (életforma, szokásrend), mind pedig szellemi vonatkozásait leíró tanulmányai helyet kaptak. A dolgozat egyrészt a tanulmányok elméleti és szakmai alapját tárja fel, másrészt pedig azt az önszemléletet szeretné megragadni, amely a gyűjtemény írásaiból kibontakozik.

Kulcsszavak: népi kultúra, tárgyi folklór, szellemi folklór, egyéniségkutatás, önszemlélet

folkloristiC WritiNgs of olgA PeNAViNOlga Penavin’s collected writings of folklore subject appeared in Értekezések, Monográfiák titled series in 1983,

published by the Institute of the Hungarian Language, Literature and Research. The well-known researcher’s studies describing tangible (way of living, customs) and intellectual, mental aspects of the Hungarian culture in former Yugoslavia were granted a place in the completeness-aiming volume. The paper explores the theoretical and professional basis of the studies, on the other hand it also aims at grabbing the approach that is unfolded from the writing of the collection.

Keywords: folk culture, tangible culture, intellectual culture, personality research, approach


65

PENAVIN OLGA 100

n

Vukov Raffai ÉvaÚjvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar, Szabadka

[email protected]

A diskUrzUsJelölők szerePe egY CsANtAVÉri mesemoNdó rePertoárJáBAN

A diskurzusjelölők olyan pragmatikai elemek, amelyek diskurzuselemeket kötnek össze, valamint segítik a beszélők közötti információcsere gördülékenységét, a megértést; emellett alkalmasak a kiemelésre, a nyomatékosításra, az önja-vításra. A Penavin Olga (1984) által közzétett mesegyűjteményből Szabó Józsefné csantavéri adatközlő repertoárjában vizsgálom a diskurzusjelölőket (oszt, nohát, hát, ugye stb.) két szempont figyelembevételével:

1. A mese műfaji jegyei és szerkezeti sajátosságai hogyan befolyásolják az adott diskurzusjelölők funkcióit;2. Milyen különbségek figyelhetőek meg a közel öt évtizeddel ezelőtti kötött műfajú élőnyelvi szöveg diskurzus-

jelölő-használatában a mai élőnyelvi szövegekhez viszonyítva.Kulcsszavak: diskurzusjelölők, mese, beszédlépés

tHe role of disCoUrse mArkers iN tHe rePertoire of A storYteller from CsANtAVÉr

Discourse markers are pragmatic elements that bind together discourse elements and assist smooth exchange of information between the speakers, help comprehension, and they are useful in highlighting, emphasizing and self-correction. In Olga Penavin’s tale collection published in 1984, I examine discourse markers (oszt, nohát, ugye etc.) used in Szabó Józsefné (from Csantavér) informant’s repertoire from two points of view:

1. How genre and formal characteristics affect the functions of a particular discourse marker;2. What differences can be observed in the use of discourse markers of fixed genre speech five decades ago and

now.Keywords: discourse markers, tale, turns


PENAVIN OLGA 100

66

Muraszombat 1962

67

PENAVIN OLGA 100

A k o N f e r e N C i A r É s z t V e V ő i

n

Andrić EditÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendes tanár, a nyelvtudományok doktora (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Bíró AnnaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi tanársegéd, az ELTE Nyelvtudomanyi Doktori Iskola doktorjelöltje

(Újvidék, Szerbia) [email protected]

Csáky Sörös PiroskaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

nyugalmazott egyetemi rendes tanár, az irodalomtudományok doktora (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Csányi ErzsébetÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendes tanár, az irodalomtudományok doktora (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Fehér ViktorÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi hallgató (Újvidék, Szerbia) [email protected]

PENAVIN OLGA 100

68

Grabovac BeátaÚjvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar,

docens, PhD a pszichológiai tudományok doktora (Szabadka, Szerbia)

[email protected]

Gréczi-Zsoldos EnikőMiskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi Tanszék,

egyetemi adjunktus, PhD (Miskolc, Magyarország,)

[email protected]

Halupka-Rešetar SzabinaÚjvidéki Egyetem, BTK, Angol Tanszék,

egyetemi rendkívüli tanár, a nyelvtudományok doktora (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Hoffmann IstvánDebreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszéke,

intézetigazgató egyetemi tanár, az MTA doktora (Debrecen, Magyarország) [email protected]

Ispánovics Csapó JuliannaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendkívüli tanár, az irodalomtudományok doktora


Józó AndreaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi hallgató (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

A k o n f e r e n c i a r é s z t v e v ő i

69

PENAVIN OLGA 100

Káich KatalinÚE BTK, Magyat Nyelv és Irodalom Tanszék és Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar,

nyugalmazott egyetemi tanár, professor emeritus, az irodalomtudományok doktora

(Újvidék, Szabadka, Szerbia) [email protected]

Katona EditÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendes tanár, a nyelvtudományok doktora (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Kolláth AnnaMaribori Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendes tanár, PhD (Maribor, Szlovénia) [email protected]

Kontra MiklósKároli Gáspár Református Egyetem, Magyar Nyelvtudományi Tanszék,

egyetemi tanár, az MTA doktora (Budapest, Magyarország)

[email protected]

Kovács HédiÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, MA


Kovács Rácz EleonóraÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, egyetemi rendkívüli tanár, a filológiai tudományok doktora


[email protected]


PENAVIN OLGA 100

70

Lajos KatalinSapientia EMTE, Humántudományok Tanszék,

egyetemi adjunktus, PhD (Csíkszereda, Románia)

[email protected]

Láncz IrénÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendes tanár, a nyelvtudományok doktora


Lehocki-Samardžić AnnaEszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi adjunktus, dr. sc (Eszék, Horvátország)

[email protected]

Molnár Csikós LászlóÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

nyugalmazott egyetemi rendes tanár, a nyelvtudományok doktora (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Molnár Ljubić MónikaEszéki Josip Juraj Strossmayer Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi tanársegéd (Eszék, Horvátország)

[email protected]

Németh MiklósSzegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék,

egyetemi docens, summa cum laude doktor (Szeged, Magyarország)

[email protected]


71

PENAVIN OLGA 100

Novák AnikóÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi docens, PhD (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Ondrejcsák EszterIrodalmi Szemle (szerkesztő, szerkesztőbizottsági tag), Új Nautilus (rovatvezető),

az ELTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola hallgatója (Budapest, Magyarország)

[email protected]

Oszkó BeatrixMTA Nyelvtudományi Intézet, tudományos munkatárs, PhD

(Budapest, Magyarország) [email protected]

[email protected]

Pápista ZsoltÚjvidéki Egyetem, BTK, Német Tanszék,

egyetemi tanársegéd, MA, az ÚE BTK Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója


Pásztor-Kicsi MáriaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi docens, a filológiai tudományok doktora


Presinszky KárolyNyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi adjunktus, PhD (Nyitra, Szlovákia) [email protected]


PENAVIN OLGA 100

72

Raffai JuditÚjvidéki Egyetem, Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar,

egyetemi docens, PhD (Szabadka, Szerbia)

[email protected]

Rajsli IlonaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendes tanár, a nyelvtudományok doktora


Sinkovics BalázsSzegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék,

egyetemi adjunktus, PhD (Szeged, Magyarország)

[email protected]

Sólyom RékaKároli Gáspár Református Egyetem BTK, Magyar Nyelvtudományi Tanszék,

egyetemi adjunktus, PhD (Budapest, Magyarország) [email protected]

Szécsényi KrisztinaKossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, Dabas, MA,

az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájának a hallgatója (Budapest, Magyarország)

[email protected]

Szűts ZoltánZsigmond Király Egyetem, Kommunikáció- és Művelődéstudományi Tanszék,

médiakutató, főiskolai tanár, tanszékvezető, PhD (az irodalomtudományok doktora)

(Budapest, Magyarország) [email protected]


73

PENAVIN OLGA 100

Toldi ÉvaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendkívüli tanár, az irodalomtudományok doktora


Tolnai Varga PiroskaKosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium, Szabadka,

gimnáziumi magyartanár (Szabadka, Szerbia)

[email protected]

Tóth Glemba KláraTartományi felsőoktatási és tudományügyi titkárság, tanácsos,

a politikai tudományok doktora, PhD (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Tóth TímeaÚjvidéki Egyetem, BTK, Szerb Nyelvi Tanszék, szakmunkatárs, MA,

az ÚE BTK Nyelv- és Irodalomtudományi Doktori Iskolájának hallgatója (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Török TamásSelye János Egyetem, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

tanulmányi és szociális ügyekért felelős dékánhelyettes, PaedDr., PhD (Komárom, Szlovákia)

[email protected]

Törteli Telek MártaJovan Jovanović Zmaj Általános Iskola, Martonos,

osztálytanító tanár, a pedagógiai tudományok (a magyar nyelv tanításának módszertana) és a filológiai tudományok (a magyar nyelv és irodalom) doktora

(Magyarkanizsa, Szerbia) [email protected]


PENAVIN OLGA 100

74

Tüskei VilmaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, lektor (magyar nyelv), MA,

filológus (magyar nyelv és irodalom), doktorandusz (Újvidék, Szerbia)

[email protected]

Utasi CsillaÚjvidéki Egyetem, BTK, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék,

egyetemi rendkívüli tanár, az irodalomtudományok doktora


Vukov Raffai ÉvaÚjvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar,

egyetemi docens, a filológiai tudományok doktora

(Szabadka, Szerbia) [email protected]


75

Csáktornya, 1962

Pohorje, Maribor 1962

PENAVIN OLGA 100

76

PENAVIN OLGA (1916–2001)

– Született: 1916. július 15-én Debrecenben, Borsy Olga néven.– Iskolái, tanulmányai:

• DócziLeánynevelőIntézet,Debrecen(1934);• DebreceniEgyetem,BölcsészettudományiKar:latin–magyar–olaszszak(1940);• GöttingeniEgyetem,FinnugorTanszék:nyelvtudományidoktorátus(1956).

– Tanári és tudományos pályafutása:• Debrecen:tanár(1940-től);• Szabadka:gimnáziumitanár(1941-től);• Újvidék:aTanárképzőFőiskolatanára(1945-től);• Egyetemidocens(1957-től);• AzÚjvidékiEgyetemBTKMagyarNyelvésIrodalomTanszékénekmegbízottvezetője(1957);• AzÚjvidékiEgyetemBTKMagyarNyelvésIrodalomTanszékénektanára(1957–1984);• AzÚjvidékiEgyetemBTKMagyarNyelvésIrodalomTanszékénekvezetője(1967-1971);• Egyetemirendkívülitanár(1962-től);• Egyetemirendestanár(1967-től);

– Nyugállományba vonul (1984-ben).– Elhunyt: 2001. október 25-én.– Díjak, elismerések:

• SzarvasGábor-díj(1977);• CsűryBálint-emlékérem(1979);• LotzJános-emlékérem(1981);• aMagyarNépköztársaságCsillagrendje(1988);• SzentelekyKornél-díj(1989);• Üzenet-díj(1995)• GyőrffyIstvánEmlékérem(1996)

– Tudományos társaságok:• FinnugorTudományosTársaságlevelezőtagja(1972-től)• AMagyarNéprajziTársaságtiszteletbelitagja

77

PENAVIN OLGA 100

P e N A V i N o l g A V á l o g A t o t t B i B l i o g r á f i á J A

n

Kötetek 1. A jugoszláviai Muravidék magyar tájnyelvi atlasza. Budapest, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 1966. 2. A jugoszláviai Baranya magyar tájnyelvi atlasza. Újvidék, Újvidéki Egyetem, 1969. 3. Szlavóniai (kórógyi) szótár I–III. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1970–1978. 4. Jugoszláviai magyar népmesék. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1971. 5. Szélördög: bácskai népmesék. Budapest – Újvidék, Móra Könyvkiadó – Forum Könyvkiadó, 1971. 6. A szerémségi magyar szigetek nyelve. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1972. 7. Szlavóniai hétköznapok. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1973. 8. Bácstopolya és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal és Mirnics Júliával) Újvidék, Hungaro-

lógiai Intézet, 1975. 9. Kórógyi (szlavóniai) népballadák, balladás történetek, balladás dalok. Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-

rológiai Kutatások Intézete, 1976.10. Szabadka és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és

Hungarológiai Kutatások Intézete, 1976.11. A jugoszláviai székelytelepek nyelvatlasza. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungaroló-

giai Kutatások Intézete, 1978.12. Ada és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungaro-

lógiai Kutatások Intézete, 1979.13. Zenta és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-

rológiai Kutatások Intézete, 1980.14. Székely szójegyzék. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete,

1980.

PENAVIN OLGA 100

78

15. Szenttamás földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1981.

16. A nagycsaládszervezet Szlavóniában (Kórógyon). Újvidék, Forum Könyvkiadó – Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1981.

17. Temerin és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-rológiai Kutatások Intézete, 1982.

18. Becse és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-rológiai Kutatások Intézete, 1983.

19. Néprajzi tanulmányok. Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1983.20. Gombos (Bogojevo) földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-

rológiai Kutatások Intézete, 1984.21. Horvátországi (szlavóniai) magyar nyelvjárási atlasz. Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatá-

sok Intézete, 1984.22. Jugoszláviai magyar népmesék I–II. Budapest – Újvidék, Akadémiai Kiadó – Forum Könyvkiadó, 1984.23. Kúla és környéke földrajzi neveinek adattára. (Matijevics Lajossal) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-

rológiai Kutatások Intézete, 1985.24. Nyelvjárás és köznyelv. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1986.25. A szépen zengő pelikánmadár. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1986.26. Bácskai magyar nyelvjárási atlasz. Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1988.27. Bezdán földrajzi neveinek adattára. Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, 1988.28. Népi kalendárium: az esztendő néprajza a jugoszláviai magyarság körében. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1988.29. Doroszló (Doroslovo) földrajzi neveinek adattára. (Kovács Endrével) Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hunga-

rológiai Kutatások Intézete, 1988.30. Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény I–II. Újvidék, Forum Könyvkiadó, 1993–1995.31. A jugoszláviai Bánát magyar nyelvjárási atlasza. Kanizsa, Cnesa, 1995.32. Penavin Olga: Bácskai és bánáti (népi) növénynevek. Forum Könyvkiadó, 2002. (Posztumusz-kötet, szerkesztette:

Láncz Irén)

P e n a v i n O l g a v á l o g a t o t t b i b l i o g r á f i á j a

79

PENAVIN OLGA 100

Gyűjteményes munkák 1. Jugoszláviai magyar nyelvjárások. Újvidék, Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete, Érte-

kezések, Monográfiák 1. Szerk.: Szeli István, 1982. 2. Az ördög és a molnárlegény: magyar népmesék. Újvidék, Tankönyvkiadó Intézet, 1986.

Tankönyvek 1. Magyar nyelvtan az általános iskolák V. és a gimnáziumok I. osztálya számára. Újvidék, Testvériség–Egység Könyv-

kiadó, 1953. 2. Magyar nyelvtan az általános iskolák VI. és a gimnáziumok II. osztálya számára. Újvidék, Testvériség–Egység

Könyvkiadó, 1954. 3. Magyar nyelvtan: a nyolcosztályos iskola VII. osztálya számára. Szabadka, Minerva, 1956.

Jelentős számú tanulmánya, cikke, kritikája, könyvismertetője jelent meg hazai, magyarországi és más külföldi időszaki kiadványokban.

P e n a v i n O l g a v á l o g a t o t t b i b l i o g r á f i á j a

80

IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus – Róma, 1996.

Születésnapi köszöntő – 1996. (A Tanárnő volt diákjai és kollégái társaságában.)

81

PENAVIN OLGA 100

T A R T A L O M

n

PROGRAM . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

PROGRAMME . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

AZ ELŐADÁSOK TARTALMI ÖSSZEFOGLALÓI ABSTRACTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

Andrić Edit, Halupka-Rešetar SzabinaA LÁB VEZÉRSZAVÚ MAGYAR FRAZÉMÁK ÉS SZERB MEGFELELŐIKPHRASEOLOGICAL UNITS WITH THE HEAD WORDS LÁB IN HUNGARIAN AND NOGA IN SERBIAN . . . . . . . 23

Bíró AnnaMEGAKADÁSJELENSÉGEK KÉTNYELVŰ DIÁKOK SZÓBELI ÉS ÍRÁSOS NARRATÍVÁIBANDISFLUENCY PHOMENA IN ORAL AND WRITTEN NARRATIVES OF BILINGUAL PUPILS . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25Csányi ErzsébetLÍRAI BESZÉD ÉS NARRATÍV VÁZ A narráció kérdése Tolnai Ottó és Tomaž Šalamun verseibenLYRICAL SPEECH AND NARRATIVE FRAME The question of narration in the poems of Tolnai Ottó and Tomaž Šalamun . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26Fehér ViktorHALÁLHÍRKÖZLÉS AZ AUGMENTÁLT VALÓSÁGBAN A temetkezési szokások digitális jelenségei a VajdaságbanORBITUARY NOTICE IN AUGMETED REALITY Burial customs’ digital phenomena in Vojvodina. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27Grabovac BeátaÉRZELMI TARTALMAK KOMMUNIKÁCIÓJA KÉT- ÉS TÖBBNYELVŰ KÖZEGBENCOMMUNICATING EMOTIONAL CONTENT IN A BI- AND MULTILINGUAL CONTEXT . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28Gréczi-Zsoldos EnikőPALÓC NYELVJÁRÁSKUTATÁS A XIX. SZÁZADBANTHE RESEARCH OF THE PALOTS DIALECT IN THE 21ST CENTURY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

PENAVIN OLGA 100

82

Hoffmann IstvánPENAVIN OLGA ÉS A CSŰRY-ISKOLAOLGA PENAVIN AND THE CSŰRY-SCHOOL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30Ispánovics Csapó JuliannaPENAVIN OLGA ÉLETMŰVÉNEK RECEPCIÓJATHE RECEPTION OF OLGA PENAVIN’S OEUVRE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Józó AndreaA DEFRAZEOLOGIZÁLÓDÁS JELENSÉGE A REKLÁMSZLOGENEKBENTHE PHENOMENON OF DE-PHRASEOLOGIZATION IN ADVERTISEMENT SLOGANS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32Káich KatalinA NYELVTÖRTÉNET MŰVELŐDÉSTÖRTÉNETISÉGECULTURAL HISTORY OF THE LANGUAGE. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33Katona EditA FRAZÉMATÉVESZTÉS OKAINAK KONTRASZTÍV NYELVÉSZETI ALAPÚ VIZSGÁLATACONTRASTIVE LINGUISTIC BASED ANALYSES OF THE CAUSES OF INACCURATE PHRASEME USE . . . . . . . . 34Kolláth AnnaNAGY ELŐDÖK NYOMÁBAN… Nyelvjárások és kutatásuk a Maribori Magyar TanszékenIN THE WAKE OF GREAT PREDECESSORS… Dialects and their research at the Department of Hungarian language and literature of the University of Maribor . . . . . . . 35Kontra Miklós, Németh Miklós, Sinkovics BalázsAZ Ö-ZÉS ÁLLAPOTA PENAVIN OLGA NYELVJÁRÁSI ATLASZAIBAN ÉS A MAI SZEGED NYELVÉBENTHE STATE OF DIALECTAL USE OF Ö IN OLGA PENAVIN’S DIALECTAL ATLASES AND IN THE LANGUAGE OF CONTEMPORARY SZEGED. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36Kovács HédiA NÉPI ORVOSLÁS NYELVHASZNÁLATÁNAK VIZSGÁLATA A VAJDASÁGI MAGYAR SZÖVEGEKBENEXAMINATION OF FOLK MEDICINE LANGUAGE USAGE IN HUNGARIAN RECORDS FROM VOJVODINA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38Kovács Rácz EleonóraNYELVJÁRÁSI JELENSÉGEK A MAI VAJDASÁGI MAGYAR ÉLŐNYELVBENDIALECT PHENOMENA IN PRESENT-DAY’S HUNGARIAN LIVING LANGUAGE IN VOJVODINA . . . . . . . . . . . . 40

T a r t a l o m

83

PENAVIN OLGA 100

Lajos KatalinA „SZÉKELY EKTIVITI” TÁRSASJÁTÉK NYELVI ANYAGA: NYELVÉSZET ÉS MARKETING KERESZTTÜZÉBENLANGUAGE MATERIAL OF “SZÉKELY EKTIVITI”: IN THE CROSSFIRE OF LINGUISTICS AND MARKETING. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41Láncz IrénCSANTAVÉRI HIEDELEMKÖZLÉSEKFOLK BELIEFS IN CSANTAVÉR . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42Lehocki-Samardžić Anna, Molnár Ljubić MónikaDRÁVASZÖGI NYELVHASZNÁLAT EGYKOR ÉS MALANGUAGE USE OF DRÁVASZÖG THEN AND NOW . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43Molnár Csikós LászlóA REGIONÁLIS KÖZNYELVEK NYELVJÁRÁSI HÁTTEREDIALECTAL BACKGROUND OF REGIONAL STANDARD LANGUAGES . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44Novák Anikó„nem győzöm csodálni Köcsög és T. Orbán Olivér gazdag szókincsét” TOLNAI OTTÓ A TENGERI KAGYLÓ CÍMŰ KISREGÉNYÉNEK NARRATOLÓGIAI SZEMPONTÚ MEGKÖZELÍTÉSE“I can’t stop admiring Köcsög and T. Orbán Olivér’s rich vocabulary” NARRATOLOGICAL APPROACH OF OTTÓ TOLNAI’S A TENGERI KAGYLÓ. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 45Ondrejcsák EszterKOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ MUNKÁSSÁGA A megélhetetlent pótoljuk egymással című tanulmánykötetWORKS OF KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ A megélhetetlent pótoljuk egymással volume . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46Oszkó BeatrixVÁLTOZÓ SZÓKINCS – PENAVIN OLGA NYOMÁBANTHE CHANGING VOCABULARY – IN THE WAKE OF OLGA PENAVIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Pápista ZsoltA MAGYAR KUTYA/EB VEZÉRSZAVÚ FRAZÉMÁK ARCHAIKUS RÉTEGÉNEK ELEMZÉSEANALYSIS OF THE ARCHAIC LAYER OF PHRASEMES WITH THE HEAD WORDS KUTYA/EB IN HUNGARIAN CONNECTED TO DOGS. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48

T a r t a l o m

PENAVIN OLGA 100

84

Pásztor-Kicsi MáriaBÁCSTOPOLYAI ÉS KISHEGYESI FRAZÉMÁK PENAVIN OLGA GYŰJTÉSÉBŐLPHRASEMES FROM BÁCSTOPOLYA AND KISHEGYES IN OLGA PENAVIN’S COLLECTION . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49Presinszky KárolyÚJ TECHNOLÓGIÁK ALKALMAZÁSA A CSALLÓKÖZI NYELVJÁRÁSOK KUTATÁSÁBANAPPLICATION OF NEW TECHNOLOGIES IN THE RESEARCH OF CSALLÓKÖZ DIALECTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50Raffai JuditA VAJDASÁGI SZÖVEGFOLKLÓR PENAVIN OLGA HAGYATÉKÁBANTEXT FOLKLORE OF VOJVODINA IN OLGA PENAVIN’S LEGACY . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51Rajsli IlonaTÖRTÉNETET HORDOZÓ SZÓLÁSOK A VAJDASÁGI MAGYAR FRAZÉMAKORPUSZBANSAYINGS CARRYING A STORY IN THE HUNGARIAN PHRASEME CORPUS IN VOJVODINA. . . . . . . . . . . . . . . . . 52Sólyom RékaVAJDASÁGI MAGYARNYELV-HASZNÁLAT AZ ONLINE MAGYAR SZÓ CÍMŰ NAPILAP CIKKEIBEN ÉS A KAPCSOLÓDÓ OLVASÓI KOMMENTEKBENHUNGARIAN LANGUAGE USE IN VOJVODINA IN THE ONLINE MAGYAR SZÓ NEWSPAPER’S ARTICLES AND THE CONNECTED READERS’ COMMENTS . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53Szécsényi KrisztinaA NYELVJÁRÁSOK TÉMAKÖRE NÉHÁNY MAGYARORSZÁGI ÉS EGY VAJDASÁGI KÖZÉPISKOLAI TANKÖNYVBENTHE TOPIC OF DIALECTS IN SOME SECONDARY SCHOOL BOOKS IN HUNGARY AND ONE IN VOJVODINA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Szűts Zoltán, Törteli Telek MártaDIGITÁLIS GYŰJTŐKÖRÚTON – A MÉMEK MINT AZ INTERNETES FOLKLÓR ÚJ JELENSÉGEIDIGITAL COLLECTION TOUR – MEMES AS NEW PHENOMENA OF THE INTERNET FOLKLORE . . . . . . . . . . . . 55Toldi ÉvaIRODALOM, KÓDVÁLTÁS, STÍLUSLANGUAGE, CODE-SWITCHING, STYLE . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57Tolnai Varga PiroskaA REGIONÁLIS NYELVI JEGYEK TUDATOSÍTÁSÁNAK FONTOSSÁGA AZ OKTATÁSBANTHE IMPORTANCE OF RAISING AWARENESS OF REGIONAL LANGUAGE IN EDUCATION . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

T a r t a l o m

Tóth Glemba KláraSURJÁN TELEPÜLÉS NÉPIES FÖLDRAJZI HELYNEVEI PENAVIN OLGA NYOMÁN Adalékok a Bánáti földrajzi nevek adattáráhozVERNACULAR GEOGRAPHICAL NAMES OF SURJAN IN THE WAKE OF OLGA PENAVIN Additions to the Banat geographical names database . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59Tóth TímeaA KÁROMKODÁSKULTÚRA VIZSGÁLATA EGY VÉGEL-REGÉNYBENTHE EXAMINATION OF SWEARING CULTURE IN A VÉGEL NOVEL . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Török TamásCSALLÓKÖZ VÍZNEVEIHYDRONYMS IN CSALLÓKÖZ . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Tüskei VilmaA MAGYAR ÁT IGEKÖTŐ ÉS SZERB FORDÍTÁSAI – KOGNITÍV MEGKÖZELÍTÉSCOGNITIVE APPROACH OF THE HUNGARIAN PREFIX ÁT- AND ITS SERBIAN TRANSLATIONS . . . . . . . . . . . . 63Utasi CsillaPENAVIN OLGA FOLKLORISZTIKAI ÍRÁSAIFOLKLORISTIC WRITINGS OF OLGA PENAVIN . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Vukov Raffai ÉvaA DISKURZUSJELÖLŐK SZEREPE EGY CSANTAVÉRI MESEMONDÓ REPERTOÁRJÁBANTHE ROLE OF DISCOURSE MARKERS IN THE REPERTOIRE OF A STORYTELLER FROM CSANTAVÉR . . . . . . . 65

A KONFERENCIA RÉSZTVEVŐI . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67PENAVIN OLGA (1916–2001) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 76PENAVIN OLGA VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

PENAVIN OLGA 100

T a r t a l o m

85


R E Z Ü M É K Ö T E TKiadó

ÚJVIDÉKI EGYETEM, BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR, MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANSZÉK

Újvidék, 2016

Felelős szerkesztődr. Ivana Živančević Sekeruš

Szerkesztettedr. Pásztor-Kicsi Mária

A magyar szöveget lektorálta és a válogatott bibliográfiát összeállítottadr. Rajsli Ilona

Az angol szöveget fordította és lektoráltaBíró Anna

Nyomdai előkészítés

Készült 2016-ban

A tanácskozás támogatója:

ISBN 978-86-6065-382-8

811.511.141´28:929 Penavin O.(048.3) 811.511.141(048.3)

PENAVIN Olga 100 : nemzetközi tudományos konferencia, [Újvidék, 2016. október 25.] : rezümékötet / [szervező Újvidéki Egye-tem, Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék ; szerkesztő Pásztor Kicsi Mária]. – Újvidék : Bölcsészettudományi Kar, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, 2016 (Újvidék : Sajnos). – 88 str. : ilustr. ; 22 cm

„Egyetemi Nyelvészeti Napok 2016” --> prelim. str. – Uporedo mađ. tekst i engl. prevod. – Tiraž 100.

ISBN 978-86-6065-382-8

1. Bölcsészettudományi Kar (Újvidék). Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék

a) Пенавин, Олга (1916–2001) – Апстрактиb) Мађарски језик – Апстракти

COBISS.SR-ID 309172999

CIP – A készülő kiadvány katalogizálásaA Matica srpska Könyvtára, Újvidék

Documents

EGYETEMI NYELVÉSZETI NAPOK 2016digitalna.ff.uns.ac.rs/sites/default/files/db/books/978-86-6065-382-8.pdf · Dr. Presinszky Károly (Nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem, Magyar