2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

1

Semmitől se félj! Semmi ne ijesszen! Isten ugyanaz marad. Mindent elér a csendes türelem. Aki Isten, annak semmi sem hiányozhat. Isten egyedül elég! (Avilai Szent Teréz) Pünkösd ünnepéhez közeledve jutottak eszembe ezek a monda-tok. A Szentlélek Úristen hathatós erejére van szükségünk ah-hoz, hogy egyre mélyebben tudjunk behatolni Isten titokzatos vi-lágába és ezzel együtt megtanuljunk úgy ráhagyatkozni, hogy megszabaduljunk a felesleges aggodalmaktól, de a fellengzős vakmerőségtől is. Szeretettel ajánlom legújabb számunkat és Pünkösd ünnepe újult erővel ajándékozza meg - A Fehér Barát minden kedves olvasóját!

Bátor Botond testvér pálos tartományfőnök

PPáálloossookk IIIIII.. Az első kolostorok, melyekből ez a magyar rend elindult, hosszú időre meghatározták a közösség jellegét, remete küldetését. A pálosok, miután a Szent Korona Országá-nak szinte minden szegletét benépesítették Erdélytől kezdve a Felvidéken át a nyugati részekig, átlépték az or-szág határait, eljutottak még Jeruzsálembe is. A XIV. században 100 körüli kolostort alapítottak, külön-böző helyeken, mint pl. Lengyelországban, Németország-ban, Portugáliában, később Litvániában, Orosz-, Morva-, Cseh- és Stájerországban. S hogy a tengeren túlra is elre

püljünk, ott vannak a portugáliai pálosok, akik Amerika felfedezése után, 1495 körül mentek Dél-Amerikába, ahol a latin-amerikai spanyol gyarmatokon éltek. Az Argentí-nában és Paraguayban alapított pálos kolostorok más szer-zetesek birtokában még ma is megvannak. A török idők alatt a legszebb kolostorok elnéptelenednek, leégnek, a pálosok számos kincse elveszik. Buda-szentlőrincen, a rend akkori központjában gazdag könyv-tár, művészeti értékek sokasága veszett el. Elpusztult Bá-thory László bibliafordítása is a könyvtárral együtt, amely munkát e hatalmas monostor melletti remeteségben vég-zett el a nemesi családból származó pálos szerzetes. Fordí-tott és egybegyűjtött már korábban meglévő fordításokat. Így az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvre fordított Biblia, mely sajnos az utókor számára elveszett. A budaszentlőrinci monostor legfőbb támogatója Mátyás ki-rály volt, aki kedvenc pálosait nagyon szerette. Az uralko-dó halálakor, 1490-ben a következőket írta róla évkönyv-ében a hálás Pálos rend: „A legjobb fejedelmet siratja a Pálos rend, amely elismeri, hogy egyrészt az egyik hollós-tól, Isteni Pál atyánktól eredetét nyerte, másrészt a másik hollóstól, Mátyástól nem szerény anyagi javakat kapott s ezért gyászolva őt emlékezetében örökké megtartja.” És itt elérkezünk egy fontos megjegyzéshez. Boldog Özséb atyánk, amikor egybegyűjti a szétszórtan élő remetéket, az akkoriban nagyon tisztelt Első Remete Szent Pálról nevezi el közösségét. Remete Szent Pál Egyiptomban, Thébában születet Kr.u. 230 körül. A Decius és Valerianus császá-rok rendeletére megindított hetedik keresztényüldözés ide-

XII. ÉVFOLYAM - 02. SZÁM 2010. május 23. Pünkösd

Zsongorkő

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

2

jén vonult ki a pusztába, ahol 113 éves koráig élt. Életrajz-írója, Szent Jeromos megemlíti, hogy Remete Szent Antal meglátogatta Pált élete végén, halálának tanúja volt. Ami-kor Pál meghalt, Antal olyan gödröt talált, melyet két oroszlán kapart ki mancsaival, ide tudta eltemetni. Remete Szent Pál pálmafa alatt talált alkalmas helyet remeteéleté-nek betöltéséhez, és Isten egy holló által gondoskodott napi eledeléről. Így érthető, hogy a pálosok címerében mi-ért szerepel pálmafa, holló és oroszlán. Újjáéledés a török távozása után indulhatott csak el. Ismét kolostorok és templomok épültek vagy a korábbiak he-lyén, vagy egészen új területeken. A korábban is működő sajóládi kolostort újjáépítik. Itt volt valamikor házfőnök Martinuzzi György (Fráter György), aki 1506-ban ugyan-ebben a kolostorban tett fogadalmat. Később váradi püs-pök és János Zsigmond tanácsadója lesz. Ellenségei Alvincen gyilkolják meg. Sajóládtól nem messze van Kö-röm, ahol a mai plébániaépületet valamikor a pálosoké építették, de nem kolostorként, hanem vendégházként az arra járó utasok számára. A pálos testvérek a Sajó folyón kompot „üzemeltettek” és a megfáradt utasok számára szállást biztosítottak az akkoriban modernek számító ven-

dégfogadójukban. A XVII. – XVIII. század fordulóján épült templomok és kolostorok jelentős része ma is megte-kinthető. Budapes-ten az Egyetemi Templom és a mel-lette lévő épület, mely jelenleg a Központi Papneve-lő Intézetnek ad he-lyet, pálosok építet-ték. Ennek az épü-letnek ékessége a Pálos Könyvtár csodálatos faragá-sai, mely helyszíne volt olyan szellemi

műhelynek, amely a magyar tudósok közösségét kívánta megteremteni, mintegy a Tudományos Akadémia elődje-ként. Ebben az időszakban a pálosok iskolákat is vezettek, de mellette a tudomány és művészet elősegítői voltak. A zeneszerzéstől a szobrászatig, az irodalomtól a festészetig mindenre kiterjedt a figyelmük, működési területük. Talán nem mindegyik volt kivételes tehetség, de az Istennek szentelt élet, a szerzetesi napirend megtartó fegyelme, és nem utolsó sorban a pálos lelkület évszázados hagyomá-nya olyan belső többletet adott a rendtagok meglévő adottságaihoz, amit talán más helyen, más életkörülmé-nyek között nem tudtak volna ilyen páratlan formában kamatoztatni. Mert elsősorban nem az embernek, hanem az Istennek akartak tetszeni, neki akartak szolgálni. S ha az emberi gyengeségek, önzések esetenként fel is ütötték a fejüket, a Lélek mindig gondoskodott olyan elöljárókról, akik rendet tudtak rakni, megőrizték az egységet.

(B. B.)

SAJTÓKÖZLEMÉNY SZERZŐDÉST ÍRT ALÁ A MAGYAR PÁLOS REND ÉS AZ MNV ZRT. A SZIKLATEMPLOMKÉNT MŰKÖDŐ GELLÉRT-HEGYI BARLANG VONATKOZÁSÁBAN A mai napon a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje és az MNV Zrt. képviselői ünnepélyesen aláírták azt a szerződést, mely a Sziklatemplomként működő Gellért-hegyi barlang tekintetében, a Pálos Rend részére a 2009. évi CIX. törvény által alapított ingyenes haszonélvezeti jog rész-letes, a napi működés során alkalmazandó szabályairól szól. A barlangot az 1930-as évek elején alakították ki sziklatemp-lommá, mely 1934-től 1950-ig – a szerzetesrendek betiltásáig - az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, az esztergomi Boldog Özséb által a XIII. század közepén alapított Magyar Pá-los Rend használatában és fenntartásában állt. 1950-ben, a szerzetesrendek betiltásának idején, a szerzeteseket a kolostor-ból elhurcolták, a templomot pedig bezárták, majd 1960-ban be-tonnal be is falazták, és az – többek között - a Gellért-hegy olda-lában, a pálos kolostor épületében, az ebben az időszakban működő Állami Balettintézet raktáraként is szolgált. A Szikla-templom 1989-ben ismét a Katolikus Egyház, ezen belül rövid, átmeneti időre a területileg illetékes Esztergomi Főegyházmegye birtokába került, tekintettel arra, hogy az egyházi birtokbaadás időpontjában a szerzetesrendek többsége – így a Pálos Rend is – még mindig be volt tiltva. Ettől függetlenül az átadás pillanatá-tól kezdve ténylegesen a pálos szerzetesek vették birtokba a Sziklatemplomot. Az első misét a pálos szerzetesek 1989 au-gusztusában mondták a bejárat előtti téren. A Sziklatemplom felújítása és rendbetétele európai összefogással, a PHARE-program részeként kezdődött meg a rendszerváltáskor, de jelen-tős felajánlások érkeztek magánszemélyek és intézmények ré-széről is. A Sziklatemplom két részből áll, a felső, azaz Lourdes-i kápolnából, amelyet 1992. június 6-án szenteltek fel, és a belső templomtérből, amelynek helyreállítása már 1990-ben befejező-dött. A barlang nyílása elé kovácsoltvas rácsozat került, rajta a pálosok ősi címerével. A rendszerváltás után az egyházi célra történő hasznosítási en-gedély hosszú időn át megfelelő jogi helyzetet biztosított a Ma-gyar Pálos Rend számára, azonban az utóbbi években több ol-dalról is jelentkezett a használatra vonatkozó jognak a közhite-les barlangnyilvántartásba történő bejegyzésének szükségessé-ge. A természetvédelmi törvény alapján valamennyi barlang ki-zárólagos állami tulajdonban áll és forgalomképtelen, a Szikla-templomnak otthont adó Gellért-hegyi-barlang ezen túlmenően még fokozottan védett is. Mindezek a körülmények ennek az ügynek az egyedi megközelítését igényelték. A Környezetvé-delmi és Vízügyi Minisztérium 2009. május 19-én kelt határoza-tával tényleges állapotnak megfelelően jogilag is a Magyar Pálos Rend vált a Sziklatemplom hasznosítójává, majd pedig 2010. ja-nuár 1-én hatályba lépett az Országgyűlés által elfogadott 2009. évi CIX. törvény, mely ingyenes haszonélvezeti jogot biztosított a Magyar Pálos Rend Első Remete Szent Pál Rendje számára. E törvény az ingyenes haszonélvezeti jog biztosításán túl arra kötelezte feleket, hogy egymással szerződést kössenek, mely

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

3

kötelezettségnek az MNV Zrt. és a Magyar Pálos Rend a mai napon eleget tett. A felek az aláírt megállapodásukban Gellért-hegyi barlangban működő Sziklatemplom vonatkozásában a tör-vény által alapított haszonélvezeti jog gyakorlásának gyakorlati kérdéseit rendezték, hosszútávon biztosítva ezzel a felek együttműködését ezen kiemelkedő nemzeti értékünk vonatkozá-sában.

Budapest, 2010. április 21.

PPáállooss BBaarrááttii KKöörr pprrooggrraammjjaaii

Pécs – Pálos Templom

Május 28. péntek, 18.00 óra szentmise, majd élménybeszámoló a Pá-los Baráti Kör 2010. évi erdélyi, székelyföldi zarándokútjáról. Előadó: Lantosné dr. Imre Mária Szeptember 17. péntek, 18.00 óra szentmise, majd dr. Povedák István törté-nész-néprajzkutató, a szegedi Bálint Sándor Valláskutató Intézet munkatársa tart előadást „Gondolatok a neopogányságról” cím-mel. Október 15. péntek, 18.00 óra szentmise, majd Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a „Szlovákokról keresztény szemmel” címmel. November 6. szombat, 15.00 óra A Pálos Baráti Kör lelki délutánja A lelkigyakorlatot vezeti Dr. Seregély István ny. egri érsek úr 7. vasárnap, 18.00 óra A Pálos (Szent Imre) Templom búcsúja, az ünnepi szentmisét bemutatja: Dr. Seregély István ny. egri érsek úr December 19. vasárnap, 18.00 óra szentmise, majd A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangversenye Vezényel: Fodor Gabriella 2011. Január 15. szombat, Első Remete Szent Pál ünnepe, 18.00 órakor ün-nepi szentmise, melynek keretében a pálos szerzetesek meg-újítják rendi fogadalmukat. Az ünnepi szentmisét bemutatja: Mayer Mihály pécsi megyés-püspök úr, pálos konfráter.

Sziklatemplom Május 11. kedd, 17 óra szentmise, majd dr. Miskei Antal egyetemi do-cens tart előadást „Szentistváni örökségünk” címmel. Budapesti Pálos Baráti Kör zarándoklata Erdélybe 2010. szeptember 15-től 19-ig.

Október 8. péntek, 20.00 óra, A Szilatemplom búcsúja, az ünnepi szentmisét bemutatja: Bíró László tábori püspök úr November 17. szerda, 17.00 óra szentmise, majd Dr. Käfer István egyetemi docens, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlovák Tanszékének az oktatója tart előadást a „Szlovákokról keresztény szemmel” címmel. December 15. szerda, 17.00 óra szentmise, majd A Schola Sancti Pauli (Pálos Szkóla) karácsonyt váró hangver-senye, vezényel: Fodor Gabriella 2011. január 14. péntek, Első Remete Szent Pál ünnepének vigíliája, 17.00 órakor ünnepi szentmise, melyet Mayer Mihály pécsi megyés-püspök úr, pálos konfráter mutat be.

AA SSzziikkllaatteemmpplloomm eellssőő mmeeggáállddáássaa 11992266 PPüünnkköössddjjéénn

(A SZIKLATEMPLOM TÖRTÉNETE, 3. rész) Az 1926. május 23-i megáldási ünnepre megmozdultak az ország Mária-kongregációi, hogy Buda-pesten megtartsák országos kongresszusukat, s hogy a „Ma-gyarok Nagyasszonya Szikla-temploma” addig elkészült részé-nek megáldásán részt vegyenek. Délelőtt a barlangtemplom, dél-után pedig a Lourdes-i Szent Szűz két méternél nagyobb fehér márványszobor lett megáldva. Miután a Sziklatemplom egyházi gondozását a Bizottság Csernoch János bíboros-hercegprímás hozzájárulásával egyelőre, a Magyar Pálos Rend visszahozataláig, a budai Kapisztrán Szent Ferenc-rendre bízta, a barlangtemplom megáldását a Kapisztrán Szent Ferenc-rend tartományfőnöke, P. Unghváry Antal végezte nagy segédlettel. A Lourdes-i Szűz Mária szobor megáldására a pesti Jézus Szíve-templomból Glattfelder Gyula csanádi püspök vezetésével a Jó-zsef-körúton, Üllői úton és a Ferenc József-hídon keresztül kö-zel ötvenezren vonultak fel a Sziklatemplomhoz, amelyet dr. Jó-zsef Ferenc főherceg adott át a fővárosnak: „Mi vagyunk az első zarándokok… Nemzedékek végtelen sora fog remélhetőleg min-ket követni… Ennek a Szent Gellért vérétől áztatott hegynek sok ezer éves barlangjában épült fel a templom, melyet most en-gesztelésképpen felajánlunk Magyarok Nagyasszonyának … azért a sok félreértésért, hibáért és hűtlenségért, ami ebben az országban megesett…” Sipőcz Jenő polgármester pedig boldo-gan állapította meg, hogy ismét szaporodott a hely, ahol krisztus tanításait hirdetni lehet, majd a főváros nevében átvette haszná-latra a hegyhelyet. Az ünnepre székelykeresztúri Molnár Sándor a lourdes-i ének dallamára írt himnuszt.

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

4

A kegyhely lelki gondozását a Szent Ferenc-rend 1927. szep-tember 15-éig végezte. Ekkor azt kérték a Szent Gellérthegyi Sziklatemplom Bizottságtól, hogy a Sziklatemplomot végérvé-nyesen adja át a rendnek, mert különben kivonulnak a templom-ból. A Bizottság hűtlen lett volna fogadalmához, ha a kegyhelyet végleg átadta volna a Ferenc-rendnek, mert azt a visszatelepí-tendő Pálos Rendnek szánta, így az esztergomi érseki helynök-ség jóváhagyásával elfogadta a lemondást, és adminisztrátor ki-rendelését kérte a templom lelki ellátásához. A váratlan lemon-dás megrendítette a hívek bizalmát, s három évnek kellett eltel-nie, hogy a kegyhelyen újra kialakuljon a megfelelő lelki élet.

A templom 1930 évi bővítése

1930-ra azonban az alsó templom már szűknek bizonyult, és a sok hívő befogadása végett mielőbbi bővítésére kellett gondolni. Ez év novemberében ezért ismét bányászok lepték el az alsó templomot. A két és fél hónapig tartó munkálat és díjmentesen felajánlott 1128 robbantólövés eredményeként új hajóval kibő-vült az alsó templom, hogy helyet adjon a magyar szentek oltá-rainak és a főoltár fölé magasodó limpiasi keresztnek.

A Sziklatemplom 1931-ben elkészült részeinek leírása Az alsó templom kisebbik hajójából a bal oldali boltíves nyílás a Margit kápolnába vezet. A bejárati ókeresztény stílusú, háromaj-tós kovácsolt vasrácsot és Árpád-házi Boldog Margit műkőből készült oltárát Weichinger Károly műépítész tervezte. Ez az oltár magában foglalja a nagyheti szentsírt is, felette pedig Margit ref-lektorral megvilágított, színes kerámia szobra áll. Itt van a har-mónium és a kántor helye. E kápolnából jobbra két boltíves nyí-láson keresztül a főhajó szentélye közelíthető meg. Az alsó templom kisebbik hajójából a jobb oldali boltíves nyílás Szűz Mária kápolnájába vezet, amely az 1926. évi munkálatok alkal-mával a téves irányú mérés eredményeképpen jött létre. Óke-resztény stílusban műkőből készült oltárát a Magyarok Nagyasz-szonya tiszteletére ajánlották fel. Ebbe a kórusnak is helyet adó barlangszárnyba került később a pálosok (első) házi kápolnája. Az alsó templom kisebbik hajójából a középső boltíves nyílás a főhajóba vezet, melynek mennyezete részben természetes szik-la, részben pedig sziklautánzatú mesterséges vasbeton boltozat, s mindkettő teljes egészében cementgönnel bevonva. A Mária-kápolnától balra, a főoltárral szemben van a sziklába mélyítve Szent István műkőből készült oltára, felette első szent királyunk-nak márványba faragott szobra. Balra tovább haladva nagy, vasveretű kapuval elzárt kijárat nyílik arra a teraszra, amelyen a pálosok részére tervezett Sziklakolostort fogják majd megépíteni 1934-re. Most innen lépcsők vezetnek le a Duna-parti sétányra.

A főhajóban a kijárati nyílástól balra, ugyancsak a sziklába be-mélyítve található Szent László oltára, műkőből kiképezve, a herma másolatával és feldebrői oszlopokkal díszítve. A főhajó lenyűgöző hatású dísze a főoltár, amely a robbantások után visszamaradt hatalmas sziklapillérre támaszkodik. A főol-tárra később (a tabernákulum felett, a limpiasi kereszt alatt) a Szűzanya kis képe, Feszty Masa festménye került. A főoltár mellett jobbról a stallum (papi szék), balról pedig az igehirdetés célját szolgáló szószék áll, amelyet a négy evangélista szobra díszít. A szentélyt a főhajótól egy kovácsoltvas áldoztatórács vá-lasztja el, amelyet Szabó Lóránt műépítész tervezett, az óke-resztény motívumokat pedig Forrider mester formálta vasba. Maga a főoltár részben haraszti mészkőből, részben pedig bu-dakalászi homokkőből van Szabó Lóránt műépítész tervei sze-rint ókeresztény stílusban kifaragva. A limpiasi kereszt Az alsó templom főoltára fölé a szenvedő, a kereszten agonizáló Krisztus limpiasi keresztjének mása került, emlékeztetésül arra, hogy a magyar nemzet élete is állandó Golgota-járás, s figyel-meztetésül arra, hogy küzdelmeiben a magyar nép nyugtot csak a kereszt tövében találhat. Amikor ugyanis az Urak Mária Kong-regációja 1925-ben Limpiasba zarándokolt, a csodás feszület mellé helyezték el az ország Szűz Máriás zászlóját, hogy ha-zánk jobbra fordulását s a régi határok visszaállítását kiesdekel-jék. Limpias kicsiny, alig 1500 lakosú halászvároska Cantab-riában az északi spanyol tengerparton.

A Szent Péter-templom szentélyében a fájdalmas Anya és Szent János apostol között függ egy 300 éves fa feszület, a halállal tu-sakodó Krisztus 2,30 m magas fából faragott szobra, csak a

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

5

szeme van porcelánból. A Megváltó alakját Pedro de Mena andaluziai szobrász faragta, aki 1693-ban, Malagában halt meg. A Megfeszített arca különösen művészi, igen élethűen ábrázolja a haldokló Üdvözítő halálküzdelmét. (Ezért hívják „Santo Christo de la Agonia”-nak.) Felemelkedett mellkassal láthatjuk Jézust, amint ajka az utolsó lélegzetre nyílik és szeme vágyodva az ég-re tekint. 1919. március 30-án, amikor két kapucinus barát misz-sziót tartott Limpiasban, egy kislány, aki a kereszt közelében állt, felkiáltott: „A Krisztus megmozdult, a Krisztus rám néz.” A hívek is tapasztalták, hogy a nyitott szemű Krisztus mozgatja, illetve lehunyja a szemét. Később azt is láthatták, hogy homlokáról vér gyöngyözik, ajka felnyílik, teste vonaglik, s tekintetével néha feddően néz, másokat pedig áldott szelídséggel mintegy vigasz-talni törekszik. Bár a védett, eredeti szoborról még a spanyol nagykövet közbenjárására sem sikerült másolatot szerezni, két éves próbálkozás után fényképek alapján Grandtner Jenő szob-rásznak sikerült elkészítenie a korpuszt, amelyet Ramold Lajos tanársegéd festett ki. A felfeszített élő Krisztus mélységes hatást gyakorol az emberekre, mert az értünk szenvedő Istenemberben saját szenvedéseink megtestesülését láthatjuk, illetve felismer-hetjük, hogy mennyit szenvedett bűneink bocsánatáért.

P. Zsongor OSPPE

Kilencvenedik évforduló

„(…) Egy ezeréves országnak földarabolása oly tra-gédia, amely visszahatással van a világ sorsára. Egy nép csak pillanatig nyugodhatik meg az erőszakban, állandó megnyugvást csak az igazság teremthet. Az igazság pedig az, hogy a nemzeteket ne erőszakkal csatolják egyik államból a másikba. Kívánjuk, hogy Magyarországtól ne szakítsanak el senkit, megkérde-zése nélkül. Föltolakodott vezérek nyilatkozatai semmit sem érnek. Nyilatkozzék a nép, szabad nép-szavazással. A teljesen szabad népszavazás eredmé-nyében meg tudnánk nyugodni, bármily fájdalommal is. De amikor látjuk az elszakítandó népek ragaszko-dását a keresztény Magyarországhoz, amely a kü-lönböző népeknek szabadságát úgy fogja védeni, amint azt a régi keresztény magyar királyok védték, akkor nem tehetünk egyebet, mint könyörögni a szö-

vetséges hatalmak képviselőinél: fontolják meg a tervöket és biztosítsák a Magyarország történelmi határain belül lakó magyar és nem magyar nyelvű népének a teljes szabadságot annak eldöntésében, hogy a magyar államhoz akar-e tartozni vagy más államhoz. Ilyen szabad akaratnyilvánítás alapján ál-ló békekötés meghozná a külső és a belső békét. (…)” (Részlet Csernoch János hercegprímás, Sir George Clark entente-megbízotthoz írt memorandumából)

Történelmi múltunk,

magyarságunk A Pécsi Pálos Baráti Kör tagjaival április 28-án, éjjel in-dultunk útnak, hogy immár sokadik alkalommal merül-jünk meg magyarságunk egyik kimeríthetetlen forrásvi-zében, Erdélyben. Kiaknázhatatlan kincsestár ez a föld, ami minden alkalommal új szépséget ad. Kamasz koromban, és később is sokszor megerősített hi-temben, katolikus voltomban és magyarságomban is. Igaz, tisztaszívű barátokra tettem szert az évtizedek során, akik-nek hite és tudása magával ragadott. Az 1920. június 4. óta folyamatosan fogyatkozó magyar népünk emlékei idéződnek fel határainkon túl. A minket egykor ért súlyos igazságtalanságba belegondolni is fáj-dalmas. A XX. századi európai hatalmi politika egyik nagy bűne volt az önkényes határtologatás, amelyet társas-játékot játszó gyermekekként hajtottak végre a nagyha-talmak. A változások következményeként emberek milliói kerültek kétségbeejtő helyzetbe. Csak a hitük, az Istenhez és a nemzethez való ragaszkodásuk tudta őket megőrizni. Ezek adtak erőt ahhoz, hogy „idegen” hatalom alatt is folytassák életüket. A magyarság több évszázados nagy bűne a megosztottság és az, hogy a sérelmeket sokszor nem tudtuk megbocsáta-ni. Mindezek kukacos és rothadt gyümölcse érett be a tri-anoni békediktátummal. S a megosztottság és a sérelme-inkben való megrekedtség csak fokozódott az azóta eltelt

kilencven esztendőben. Napjainkra pedig fuldokló-kétségbeesett kapkodássá vált. Mintha küszködésünkben

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

6

és segélykiáltásaink közepette a partról jövő segítő han-gokat nem hallanánk, s abban sem bíznánk már, hogy ki-tartunk a már közeledő segítségig. A magukat segítőnek kikiáltók között pedig sajnos vannak olyanok is, akik oda-érve a víz alá nyomják a segélykiáltót. A veszélyben for-gók és vergődők így lassan elveszítik bizalmukat és tájé-kozódási képességüket: melyik az a kéz, amely valóban segíteni akar? Annak idején a Hargita fenyveseiben összegyűlt baráti közösségben jó volt együtt énekelni himnuszainkat, nép-dalainkat. Elábrándozni azon, milyen csodás volna ismét a szép, nagy Magyarország… De álljunk csak meg itt egy pillanatra, és végezzünk el egy gondolatkísérletet! Mi len-ne, ha visszaállna a régi világ, s az ország ismét 64 vár-megyéből állna? Megrészegítő gondolat! Káprázat(os)! De ki lakna ebben a csodás és hatalmas országban? Hiszen napjainkban az anyaország falvai is pusztulnak, a lakosságuk pedig elvándorol, s mind gyakrabban idegen ajkúak újítják fel az elhagyott portákat… És ki pótolja azt a több mint hatmillió magyart, aki nem tudott megszület-ni, mert az emberi szabadságra hivatkozva megölték őket még édesanyjuk méhében? S a fiataloknak ha – a korszel-lem ellenére is – nagycsaládot akarnak, sokszor már szüle-ik rosszalló tekintetétől is tartaniuk kell: „már megint ter-hes!” Sokszor a nagyszülők is sérelmezik, hogy újabb unoka köszönt a családba. S hányan vannak napjainkban,

akik egy életre mernek kötelezettséget vállalni? Összeköl-tözünk, de a gyerek még várhat – hallani sokszor. S ha végre megszületik, legfeljebb csak egy testvére legyen, mert többnek nem tudunk kamionnyi kínai játékot venni. „A Kárpát-medence azé lesz, aki teleszüli” – hangzott el egyszer vagy húsz évvel ezelőtt. Milyen igaz! A felméré-sek alapján a katolikus családokban van a legtöbb gyer-mek. Azonban az ellenőrizhetetlen, szenzációéhes és „tényfeltáró” történelemszemlélet, valamint a különböző vallási keverékek és valláspótlékok megtették a hatásukat: a magyarság és a kereszténység folyamatosan gyengül. Hogy születhetnének meg így azok a gyermekek, akik majd hűséges családapák, családanyák, papok és szerzete-sek lehetnének? A nagycsaládot eleink elsősorban azért tudták vállalni és fenntartani, mert hittek a mindannyiunkért szenvedő Jézus Krisztusban. A keresztből erőt merítettek, imára kulcsolt kezeik pedig tanúságot tettek arról, hogy a földi haza csak akkor épülhet fel, ha előrébbvalónak tartjuk annál a meny-nyei hazát.

Pünkösd ünnepe közeledik. Sokan készülnek most is Csíksomlyóra. S éppen ennek az egyre több embert vonzó kegyhelynek köszönhetjük, hogy a pünkösd – minden széthúzó erő ellenére – a nemzeti összefogás és az egység megélésének ünnepe is sokak számára. A Szentlélek Úris-ten a Boldogságos Szűz Máriával, Magyarok Nagyasszo-nyával újra meg újra élesztgeti-ébresztgeti szunnyadó hi-tünket és magyarságunkat. S ez akkor is bizakodásra ser-kent, ha közben az ellenség is tombol körülöttünk, s a hi-tetlenség, az ateizmus mellett az új, fondorlatos, gátlásta-lan és megtévesztő hitturmix is hódít. A remény azonban él a szívünkben. Hiszen vannak nagy-családok, s vannak még Krisztusban hűséggel élő keresz-tények, akikből – mint már annyiszor a történelem folya-mán – új élet fog fakadni. „Jöjj Szentlélek Úristen! Áraszd bőséges áldásodat drága nemzetünkre!”

Bátor Botond testvér pálos tartományfőnök

Czenstochowa és Csíksomlyó

Az évszázadok folyamán a két kegyhely a lengyel és a székely nép életében meghatározó és szinte azonos szerepet töltött és tölt be. Az új évezred elején megvalósulóban van a Mária út, amely Mariazelltől Csíksomlyóig, Czenstochowától Megjudorjeig összeköti Közép-Európa keresztény hitből táplál-kozó népeit. A címben szereplő két kegyhely hagyományának és áhítatának gyökere és vonása azonos. Czenstochowa pálos kegyhely, Csíksomlyó pedig ferences. A kegykép és a kegyszobor Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja. Czenstochowa Fénylő Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy La-jos király rokona, Opuliai László herceg, nádorispán 1382-ben alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt pálos kolostort. Az egyik le-genda szerint Szent Lukács festette a Boldogságos Szűz képét, ame-lyet az oroszországi Belz várában őrizett László herceg. A tatárok be-ütésétől féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira rakta, de a kocsi elé fogott ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A jámbor fejedelem az imában keresett tanácsot és vigaszt a csudálatos jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni valót, és pedig, hogy a képet ne vigye Oppelnbe, hanem /Jasna Górá/-ra Czenstochowa mellé. Nyomban fogadást tett a boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint fog eljárni. A kocsi most már könnyű szerrel megindult Jasna-Góra felé, hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett. A képet egy fából készült kápolnában /Henrik /prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szom-szédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerze-test, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hor-dák.1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép kö-zepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dü-hében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelem-ből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen for-

2010. II. negyedév A FEHÉR BARÁT XII. évf. 2. szám

7

rás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették. A veszedelem elmúlása után pedig nagy ün-nepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Czenstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyitot-ták meg híres noviciátusukat.1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És in-nen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs meg-mentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van. A 17. században két ízben jutott szorongatott helyzetbe a czenstochowai várszerű kolostor. 1655. november 18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király több ezernyi hada ostromolta, de a hős pálosok és Zamoysky István közel 400 emberével nagy el-szántsággal megvédték a kolostort. 1703-ban XII. Károly svéd király a kolostor alatt elvonultában meg sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még job-ban felerősödött, bár czenstochowai zarándoklato-kat már a 15. század elejétől ismerünk. A templom főbúcsúja május 3-án van. Az újabb kutatások megállapították, hogy a hársfa lapra festett ikon egy jeles itáliai festő, Simone Mar-tini műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban állt az Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó fiat, a gyermek Jézust, akinek bal kezében az élet könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete Mária néven ismert ikon (a megpróbáltatásokra utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a pálos szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem fe-ledkeztek meg egykori bölcsőjükről a magyar rendtartományról. A törö-kök kiűzése után a kegykép másolatát minden magyarországi pálos templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett bizonyítják a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándo-kok ajánlottak fel hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban számos magyar vonatkozású emlék található (23 olajfestmény és 5 freskó), Szent Hedvig készítette miseruha, Báthori István király dísz-kardja. Mindezek az emlékek arról tanúskodnak, hogy a hívő ember Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A hajdani és mai zarándokok hi-tük és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát térdenállva háromszor szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon háromszori és Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva történő körül-járása pálos hagyomány. Ez a térden kerülés hagyománya ma is él a csíksomlyói Szálvátor-kápolnánál, amely a Kis-Somlyó-hegy tetején és a Nagy-Somlyó-hegy lábánál épült. A zarándokok, amikor imádkozva feljönnek a Jézus-hágóján, a Szálvátor-kápolna oltára előtt térdreborulnak és térdenállva háromszor megkerülik az oltárt. A kápolna építéséről több hagyomány maradt ránk, melynek időíve Szent Istvántól Hunyadi Jánosig tart. Az bizonyos, hogy remeték laktak itt, és ők voltak a Kis-Somlyói kápolnák őrzői. A helynevek mellett nagyon sok jel utal arra, hogy Nagy Lajos (1342-1382) király alatt a fehér barátok Csíkban megtelepedtek. A 14. század végén a rend kiváló oltárépítő, kő- és fafaragó, orgonaépítő és szentképfestő, gyógyszerkészítő, betegápoló tagokkal ékeskedett. Égi pártfogójuk Remete szent Pál a Szálvátor-kápolna festett mennyezetén és oldalképén is meg van örökítve. A szombati Mária tiszteletük, vala-mint kolostoraik és templomaik védőszentjeinek napján tartott búcsúk is fénypontjai a magyar katolikus életnek. Csík és Moldva közt, a Csiga-

falvi vámnál is állt kápolnájuk, ennek breviárium-töredéke fentmaradt, melyet 1672-ben Kájoni egybekötött kéziratos kalendáriumával. A ká-polnáról Kun Szeráfin ferences növendék Rómában 1630-ban írt jelen-tésében így vall: /"Szép havas, hoc est Beatae Virginis, ubi in praesens quoque extat capella miraculosa Beatae Virginis in regione Czik." /Vagyis: Szép Szűz Mária havasa, ahol a jelenben is áll a csodatevő Boldogasszony kápolnája Csíkban. A pálos kegyhelyeken a /csodatévő Mária szobrát vagy képét őrizték/, s vallásos tiszteletben részesítették. Nekik köszönhető, hogy a Mária-tisztelet az ország lakosságának szé-les rétegeiben elterjedt, s mint Patrona Hungariae, Magyarország véd-asszonyának kultusza valósággal nemzeti eszmévé finomult. /A pápák kiváltságokkal ruházták fel. //VIII//. /Ince pápa// (1484--1492) búcsú en-

gedélyező bulláját megerősítette VII. Kelemen 1525-ben, és XII. Kelemen pápa 1732. aug. 23-án kiadott brévéjében: /"teljes búcsút engedélyezett mindazok-nak, akik a keresztény fejedelmek egyetértéséért, az eretnekek kiírtásáért és az Egyház felmagasztalásá-ért imádkoznak, ha előzőleg azonban pünkösd előtti szombaton, esetleg a nagykáptalan kezdetén vala-mely pálos templomban a szentgyónáshoz és áldo-záshoz járulnak."// /A remeteség sokat szenvedett a járványok és harcok idején. A legsúlyosabb csapás 1782. március 26-án következett be, amikor II. Jó-zsef rendeletére a karhatalom hat remetét elűzött a Szálvátor-kápolnától. Csíksomlyó a székely nép lelki központja évszázad-ok óta. Az obszerváns ferencesek konventjét 1442-ben alapították. Templomuk Sarlós Boldogasszony tiszteletére épült (júl. 2.), melynek IV. Jenő pápa kü-lön búcsút engedélyezett. A kolostoregyüttest 1448-ra befejezték. A konvent (12 felszentelt papból állt) élete elkezdődött. Lelkipásztori munkát vállaltak és közben végezték a középfokú oktatást. 1556-tól, amikor az erdélyi püspököt széke elhagyására kész-teti Petrovics helytartó és megindult a katolikusok felszámolása, attól kezdve 150 éven át Csíksomlyó

lett az erdélyi katolicizmus mentsvára. 1567 pünkösdszombatjára a kissomlyó-hegyi pálos búcsúra összejött hívek, mihelyt értesültek az udvarhelyi kapitány támadó szándékáról, a bajt megelőzni a Hargitára siettek és a Lónyugtatónál diadalmaskodtak. Hazatérve kezükben zöldágakkal jelezték a győzelmet. A pálos búcsú és a ferences éberség, a Madonnánál imádkozók és értékeikért küzdő hívek elszántsága ötvöződött és a székely nép fogadalmi ünnepe lett. A csíksomlyói búcsúsok azóta zöldágat, nyírfaágat törnek és a Szűzanya szobrához érintve térnek haza. Így fejezik ki elszántságukat a Szent Szűz és Fia, Jézus Krisztus mellett. 1572-ben az oláhfalviak felpanaszolják Báthori István fejedelemnek, hogy Udvarhelyszék tiltja vallásos körmeneteiket és katolikus szertartá-saikat, de még a plébános tartását is. Báthory István 1572. aug. 17-én* *utasítja Kornis Farkas és Geréb János udvarhelyszéki királybírókat: "minthogy az országnak köztörvénye van arról, hogy ki ki azt a vallást követhesse, amelyen lelkiismerete inkább nyugszik", ezért "a római vallást követők háborgatását, papjaik vallásos szertartásaik-ban való akadályoztatását szüntessék meg, s őket ezen szabadságuk-ban tartsák meg és védelmezzék." 1735-ben Szentegyházát és Kápolnásfalut az Udvarhelyi főesperességhez csatolták. Ekkor a Csíki papság tiltakozott, hogy tartozzanak továbbra is Csíkhoz, mert "proprio sanguine et armis cruentatis defensum reddiderant ab hinc Olafalviensium et nostri prodecessores voluerunt /:uti traditiones et analis testantur:/ totum Parochiam Olafalviensem/ licet in politicis exceptum:/ in negotio spirituali a Sacra Sede Csikiensi dependere, abea dirigi et illi inviolabiliter incorporatum et ad perpetum manere, nisi Olafalvienses armis Csikiensium defensi fuissent..." Ha Szentegyházasfalu nem maradt Csíknál, mégis Szentegyháza népe lel-kesen jön a csíksomlyói Szűzanyához.