EKB-STATISZTIKA ÁT TEKINTÉS, 2006.ÁPRILIS · ekb-statisztika: Áttekintés 2006. április 1 vezetŐi ÖsszefoglalÓ 5 2 a monetÁris pÉnzÜgyi intÉzmÉnyekhez kapcsolÓdÓ statisztikÁk

E K B - S T A T I S Z T I K A2 0 0 6 . Á P R I L I S

Á T T E K I N T É S

ISSN 1725182-6

9 7 7 1 7 2 5 1 8 2 0 0 5

HU

Az EKB 2006. évi kiadványain

az 5 eurós bankjegyegy-egy motívuma

látható.

EKB-STATISZ TIKA

2 0 0 6 . Á P R I L I S

ÁT TEKINTÉS

© Európai Központi Bank (2006)

Cím:Kaiserstrasse 2960311 Frankfurt am MainNémetország

Postacím:Postfach 16 03 1960066 Frankfurt am MainNémetország

Telefon:+49 69 1344 0

Honlap:http://www.ecb.int

Fax:+49 69 1344 6000

Telex:411 144 ecb d

Valamennyi jog fenntartva.A kiadvány kizárólag oktatási és nem kereskedelmi célból,a forrás feltüntetésével sokszorosítható.

ISSN 1725-1826 (elektronikus formában)

3EKB

EKB-statisztika: Áttekintés2006. április

1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 5

2 A MONETÁRIS PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKHEZKAPCSOLÓDÓ STATISZTIKÁK 10

3 A PÉNZÜGYI KÖZVETÍTŐKHÖZ KAPCSOLÓDÓEGYÉB STATISZTIKÁK 18

4 KAMATLÁB-STATISZTIKÁK (MPI-KAMATLÁBAKNÉLKÜL) 20

5 ÉRTÉKPAPÍR-STATISZTIKA (A RÉSZVÉNYEKET ISBELEÉRTVE) 20

6 A FOLYÓ FIZETÉSI MÉRLEGGEL ÉS ANEMZETKÖZI BEFEKTETÉSI POZÍCIÓVALKAPCSOLATOS STATISZTIKÁK 22

7 AZ EURORENDSZER DEVIZATARTALÉKAI 27

8 AZ EURO NEMZETKÖZI SZEREPÉT VIZSGÁLÓSTATISZTIKÁK 27

9 AZ EURO EFFEKTÍV ÁRFOLYAMAI (EER) 28

10 ÁLLAMHÁZTARTÁSI STATISZTIKA 28

11 A GAZDASÁGI SZEKTOROK EUROÖVEZETISZÁMLÁI 29

12 A FIZETÉSI ÉS ÉRTÉKPAPÍR-ELSZÁMOLÁSIRENDSZEREK STATISZTIKÁI 32

13 AZ EUROÖVEZET BŐVÍTÉSÉNEK STATISZTIKAIVONATKOZÁSAI 33

14 A STATISZTIKAI ADATOK CSERÉJE 33

15 AZ ADATOK KÖZZÉTÉTELÉRE ÉS UTÓLAGOSMÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ IRÁNYELVEK 34

16 AZ EKB STATISZTIKAI JOGSZABÁLYAI 35

1. FÜGGELÉKAz euroövezeti aggregált statisztikákközzétételi gyakorisága és határidői 38

2. FÜGGELÉKAz adatok rendelkezésre állása 39

3. FÜGGELÉKLegfontosabb hivatkozások 41

T A R T A L O M

BIS Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements)CSDB központi értékpapír-adattár (centralised securities database)ECU Európai Valutaegység (European Currency Unit)EER effektív árfolyam (effective exchange rate)EKB Európai Központi Bank (European Central Bank)EMI Európai Monetáris Intézet (European Monetary Institute)EPK egyéb (nem monetáris) pénzügyi közvetítő (other (non-monetary) financial

intermediary)ESA 95 A nemzeti számlák európai rendszere (ESA 1995) (European System of Accounts

1995)EU Európai Unió (European Union)GDP bruttó hazai termék (gross domestic product)GESMES generikus statisztikai üzenet (generic statistical message)GMU gazdasági és monetáris unió (Economic and Monetary Union)HL Az Európai Unió Hivatalos Lapja (Official Journal (of the European Union))IMF Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund)KBER Központi Bankok Európai Rendszere (European System of Central Banks)M1, M2, M3 az EKB által definiált és alkalmazott monetáris aggregátumokMPI monetáris pénzügyi intézmény (monetary financial institution)MUFA a monetáris unió pénzügyi számlái (monetary union financial accounts)NCB nemzeti központi bank (national central bank)PPA pénzpiaci alap (money market fund)SDMX statisztikai adatok és metaadatok cseréje (statistical data and metadata exchange)SDR különleges lehívási jog (special drawing right)SNA 93 Nemzeti Számlák Rendszere (SNA 1993) (System of National Accounts 1993)

Megjegyzés

A szöveg számos utalást tartalmaz az EKB jogszabályaira, közösségi jogszabályokra és egyébdokumentumokra. Az EKB által alkotott jogszabályok felsorolását a 16. fejezet, a szövegben említettegyéb fontos dokumentumok listáját pedig a 3. melléklet tartalmazza. E dokumentum elektronikusváltozata (amely a www.ecb.int/publications cím alatt található) a listában szereplő dokumentumoklinkjeit is feltünteti.

4EKBEKB-statisztika: Áttekintés2006. április

R Ö V I D Í T É S E K J E G Y Z É K E

1 VE ZE TŐI ÖSSZEFOG LALÓ

1.1 AZ EKB STATISZ TIKÁINAKFELHA SZNÁLÁSA , TARTALMA ÉS FŐ JELLEGZE TESSÉG EI

1. Az eurorendszer1 elsődleges célja azárstabilitás fenntartása az euroövezetben. Arendszernek az árstabilitás veszélyeztetésenélkül támogatnia kell az euroövezetbenfolytatott általános gazdaságpolitikát. AzEurópai Központi Bank (EKB) ezeket a célokat szem előtt tartva folytatja monetárispolitikáját az euroövezetben, és hajthat végredevizaműveleteket. A banknak hozzá kelljárulnia a pénzügyi rendszer stabilitásához is.E feladatok ellátásához rengeteg statisztikaiinformációra van szükség. Az információkatvagy a Központi Bankok Európai Rendszere(KBER), vagy az eurorendszer, vagy pedig a nemzeti statisztikai intézetekkelegyüttműködő Európai Bizottság (elsősorbanaz Eurostat) szolgáltatja.2 Ez a dokumentumelsősorban a fenti feladatok ellátásáhozszükséges statisztikákkal foglalkozik. A KBERoperatívabb célokból is gyűjt – elsősorbanfizetési és elszámolási rendszerekre vonatkozó– statisztikai adatokat, de ezekkel csakrövidebben foglalkozunk. A dokumentumnagyrészt az egész euroövezetre vonatkozó,aggregált adatokat tárgyalja. Nem foglalkozikviszont az aggregátumok kialakításáhozszolgáltatott nemzeti adatokkal és a központibankok által nemzeti célokra gyűjtöttstatisztikai információkkal.

2. Az EKB és a Bizottság általában véve akövetkezők szerint vállal felelősséget astatisztikai tevékenységért. Az EKB feleleurópai szinten a monetáris, a banki és apénzpiaci statisztikákért. A fizetési mérleg, anemzetközi befektetési pozíció, a pénzügyiszámlák és a gazdasági szektoronkéntibontásban kidolgozott nem pénzügyi számlákterén megosztja felelősségét a Bizottsággal. A Bizottság a statisztika egyéb területeiért felel. Ezek közül az EKB mint felhasználóélénk figyelemmel követi az ár- ésköltségstatisztikákat, a nemzeti számlákat és az

egyéb gazdasági statisztikák széles körét. Afelelősségi körök megosztását és azegyüttműködés szabályait az egyetértésinyilatkozat 2003 márciusában elfogadott,jelenleg is érvényben levő változata határozzameg.

3. Ez a dokumentum az EKB 2000 májusábanA KBER által gyűjtött és összeállított statisztikaiinformációk címmel kiadott dokumentumánakfrissített változata. Célja, hogy egyetlen,könnyen elérhető forrásban összefoglalja azEKB-statisztikákkal kapcsolatos tudnivalókat.Leírja, hogyan zajlott a statisztikaiadatszolgáltatás 2005 végén, és feltünteti, hogyaz adatszolgáltatást az EKB mely jogszabályaírja elő. Ha az EKB statisztikái még nemteljesek vagy nem megfelelőek, vázolja afejlesztés lehetőségeit is. A közösségi szinteneurópai bizottsági hatáskörbe tartozó általános gazdaságstatisztikákkal kapcsolatosEKB-követelményekkel a bank különkiadványa foglalkozik Az általánosgazdaságstatisztikai követelmények áttekintésecímmel (2004. december). Az EKBmindemellett saját kezdeményezésére ezen aterületen is folytat statisztikai tevékenységet. A fő példa erre az Európai Bizottság havi harmonizált fogyasztóiár-indexénekszezonális kiigazítása, amellyel azeuroövezetbeli inflációt követi figyelemmel, ésa lakáscélú ingatlanok nem harmonizáltadatokon alapuló, féléves euroövezetiátlagárainak közlése. A szezonálisankiigazított, harmonizált fogyasztói árakkal és alakáscélú ingatlanok áraival ebben adokumentumban nem foglalkozunk.

4. Az Európai Unióról szóló szerződés azEurópai Monetáris Intézetet (EMI) bízta meg agazdasági és monetáris unió (GMU) harmadikszakaszának statisztikai előkészítésével,különösen a statisztikák harmonizációjánakelősegítésével. A GMU 1996. júliusi

5EKB


1 Az eurorendszer az EKB-ból és azon EU-tagállamok központibankjaiból áll, amelyek bevezették az eurót. A KBER az EKB-ból és az összes EU-tagállam központi bankjából áll.

2 Az Eurostat az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala. AzEurostat és az EU-tagállamok nemzeti statisztikai intézeteiegyüttesen alkotják az Európai Statisztikai Rendszert.

megszületése előtt az EMI nyilatkozatot tett közzé a statisztikai követelményekről. A GMU 1999. januárban elkezdődött harmadik szakaszában az EKB feladata az,hogy az Európai Unió (EU) nemzeti központibankjainak (NKB) segítségével összegyűjtse aKBER feladatainak ellátásához szükségesstatisztikai adatokat, és ha kell, elősegítse atovábbi harmonizációt. A KBER alapokmánya3

előírja, hogy az EKB határozza meg a feladataiellátásához szükséges statisztikai információkkörét, az adatokat viszont lehetőség szerint azNKB-k gyűjtsék össze. Általában az NKB-k (ésbizonyos esetekben más nemzeti hatóságok)gyűjtik össze az adatszolgáltató intézmények ésegyéb nemzeti források adatait, és állítják összeaz euroövezeti aggregátumokhoz szükségesinformációkat, majd továbbítják őket azeuroövezeti aggregátumokat összeállító EKB-hoz. Az EKB és az NKB-k közösen fejlesztikstatisztikai módszertanukat.

5. Az alapokmány 34. és 14.3 cikke alapján,illetve az EKB statisztikájáról szóló,2533/98/EK tanácsi rendelet keretében azNKB-k részt vesznek az EKB statisztikaitémájú jogi aktusainak kidolgozásában. Amikor az EKB igényei eléggémegalapozottakká válnak, a követelményeketaz EKB Kormányzótanácsa által elfogadottjogszabályként hivatalos formába öntik. E jogieszközök jegyzékét a 16. fejezet tartalmazza;ahogy telik az idő, ezek az eszközök aközösségi jogalkotáson belül egyre szélesebbkörű statisztikai adatszolgáltatást kívánnak megaz EKB-tól. Számtalan kiegészítő információesetében és azokon a statisztikai területeken,ahol az EKB statisztikai igényei még nemteljesen kialakultak, az EKB gyakorlatilag azNKB-k (és más nemzeti hatóságok) statisztikaiadatgyűjtési hatáskörére támaszkodik.

6. Az Alapokmány értelmében az EKB-nakstatisztikai téren nemcsak a közösségiintézményekkel, hanem a nemzetköziszervezetekkel is együtt kell működnie. Az EKBstatisztikái amennyire csak lehet, összhangbanállnak az európai és a nemzetközi szabványokkal(néhány szükséges eltérést ez a dokumentum is

feltüntet). Ez nemcsak hasznosabbá teszi astatisztikát, hanem hozzájárul a jelentéstételiteher minimalizálásához is. Az EKB ecélból költség-haszon eljárást dolgozottki, melynek keretében a nagy horderejűstatisztikai változásokra vonatkozó javaslatokatmegmagyarázzák, érvekkel alátámasztják,alaposan megvizsgálják, lehetőség szerintmegállapítják a költségvonzatukat, és szükségesetén módosítják vagy elutasítják.

7. Az eurorendszer elvi-stratégiai felelősségeelsősorban az euroövezetre összpontosul. Astatisztikák csak akkor hasznosak, ha az egész euroövezetre aggregálják őket. Ez akövetelmény különféle harmonizációskérdéseket vet fel (hiszen az adatoknak eléghomogéneknek kell lenniük ahhoz, hogyérdemben összegezhessék őket). Különösen apénzügyi és banki statisztikák, afizetésimérleg-statisztikák, a nemzetközibefektetési pozícióval kapcsolatos statisztikák(és a részben belőlük származó pénzügyiszámlák) területén van szükség arra, hogy arendelkezésre álló információk elegendőeklegyenek az euroövezeti aggregátumokösszeállításához. Például meg kellkülönböztetni egymástól az euroövezeten belülitranzakciókat és pozíciókat az euroövezetenkívüliektől, hogy az adatokat euroövezetiszinten megfelelően vonhassák össze.

8. Az euroövezeti adatokon kívül azeuroövezeti aggregátumokhoz közölt nemzetiadatok is fontos adalékot jelenthetnek akülönféle folyamatok, például a monetárispolitika transzmissziós mechanizmusának és apiaci integráció fokának elemzéséhez. Azalapokmány statisztikai adatok gyűjtésévelfoglalkozó 5. cikke az EU valamennyitagállamára vonatkozik. Az Alapokmányszerint a statisztikai adatgyűjtés az EKBÁltalános Tanácsának felelősségi körébetartozik, amely az euroövezeten kívüli EU-tagállamok központi bankjainak elnökeit is


3 A Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmánya olyan dokumentum, amelyetjegyzőkönyvként csatoltak az Európai Unióról 1992februárjában Maastrichtban aláírt szerződéshez.

magában foglalja. Az EKB statisztikájáról szólótanácsi rendelet kimondja, hogy bár az EKBáltal elfogadott jogszabályoknak nincs kötelezőérvényük az euroövezeten kívüli tagállamokra,valamennyi EU-tagállamnak hozzá kell járulniaaz Alapokmány 5. cikkében foglaltkövetelmények teljesítéséhez. Az euroövezetenkívüli EU-tagállamok ennek megfelelőenbőséges statisztikai információval látják el azEKB-t, hogy az figyelemmel kísérhesse agazdaságukat, és értékelhesse, mennyirekészültek fel az euro bevezetésére.

9. A gyakoriság, az adatközlés ideje (éstermészetesen a többi minőségi szempont)alapvető követelmény. Az EKB csak akkor tudidőszerű euroövezeti aggregátumokatközzétenni, ha a havi pénzpiaci, banki,pénzügyi piaci és fizetésimérleg-statisztikaiadatokat a tárgyhó végétől számított három–héthéten belül megkapja. A részletesebbnegyedéves adatokat hosszabb idő alatt, háromhónapon belül bocsátják rendelkezésre. Anegyedéves euroövezeti számlák adatai,amelyek többnyire más negyedéves forrásokbólszármaznak, természetesen később állnakössze, a hosszú távú cél azonban az, hogy atárgyidőszakot követően három hónapon belülmár rendelkezésre álljanak.

10. A statisztikai információk akkor aleghasznosabbak a közgazdasági elemzésszempontjából, ha visszamenőlegesen eléghosszú távon megvannak az összehasonlíthatóadatok. Számos euroövezetbeli statisztikánál azadatsor kezdete előtti időszakokravisszamenőleg – egyes esetekben egészen1980-ig, vagy ennél is korábbig – legpontosabbbecslések állnak rendelkezésre, ezek a koraiadatok azonban nem hasonlíthatók összeteljesen a jelenlegi adatokkal.

1.2 MONE TÁRIS , PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYI ÉSPÉNZÜGYI PIACI STATISZ TIKÁK

11. Az eurorendszer monetáris politikaistratégiája kulcsszerepet tulajdonít apénzmennyiségnek, amit az is jelez, hogyközzéteszi az M3, azaz a széles értelemben vett

monetáris aggregátum növekedésénekreferenciaértékét. A pénz nagyrészt a monetárisstatisztikai szempontból adatszolgáltatónakszámító monetáris pénzügyi intézmények(MPI-k) likvid kötelezettségeiből áll. Egyintézmény, röviden összefoglalva, akkorsorolható az MPI-szektorba, ha betéteket fogad el (MPI-ken kívüli betétesektől) vagy betéthelyettesítőnek számító pénzügyiinstrumentumokat bocsát ki, és hiteleket nyújt,illetve értékpapír-befektetéseket eszközöl. AzNKB-k (amelyek az EKB-val együtt maguk istagjai az MPI-szektornak) listákat tesznekközzé a fenti meghatározást kielégítő pénzügyiintézményekről. Ez a definíció tágabb, mint aközösségi jogban meghatározott hitelintézetekköre, elsősorban azért, mert a pénzpiacialapokat (PPA) is magába foglalja.

12. A monetáris statisztika kialakításának elsőlépése a homogén pénzteremtő szektordefiniálása. A második lépés a szektorkonszolidált mérlegébe belekerülő tételekmeghatározása (a „konszolidált” itt azt jelenti,hogy a szektoron belüli tranzakciókat éspozíciókat összevonjuk, azaz nettó módonjelenítjük meg). A konszolidált MPI-mérleg alegtöbb olyan adatot tartalmazza, amelyre ahavi monetáris aggregátumok és ezekellenpárjai összeállításánál szükség van.

13. Az MPI-k elfogadott meghatározásátfigyelembe véve a konszolidált MPI-mérlegolyan forrását biztosítja a monetáris adatoknak,amely fogalmilag egyenértékű a nemzetimonetáris statisztikák alapját képező nemzetibankrendszer mérlegeivel. A központikormányzat és a nem rezidens szektorok„pénzsemlegesnek” számítanak, azaz abirtokukban levő monetáris eszközök nemtartoznak a pénzállományhoz. Pontosan megkell határozni őket, az euroövezetbeli MPI-knéltartott monetáris eszközeiket pedig ki kellhagyni az euroövezetbeli monetárisaggregátumokból. A kormányzat, a rezidensistátusz és a pénztartó szektort alkotóalszektorok meghatározását az egészeuroövezetben következetesen, a nemzetiszámlák európai rendszerét (ESA 95) létrehozó

7EKB


2223/96/EK tanácsi rendelettel összhangbanalkalmazzák. A részletesebb információk egyrészét csak negyedévenként közlik.

14. A monetáris eszközök és a hitelekkamatlábairól szóló havi információkugyancsak fontosak. A kamatlábadatokra azértvan szükség, hogy figyelemmel kísérhessék amonetáris politika transzmisszióját, jobbanmegértsék a pénzügyi piacok szerkezetét, ésértékelhessék az euroövezet különfélegazdasági szektorainak pénzügyi viszonyait. Ahitelintézetek és bizonyos más szervezetek(amelyek együttesen az MPI-szektor messzelegnagyobb részét alkotják) közlik azeuroövezetbeli háztartásokkal és nem pénzügyivállalatokkal euróban lebonyolított új ésfennálló ügyletek során fizetett és felszámítottkamatok nagyságát. A kamatlábakkalkapcsolatos információk az MPI-mérlegekkategóriáinak felelnek meg.

15. A monetáris statisztikához kapcsolódóegyéb (nem monetáris) területeken is létezikadatközlés. Az értékpapír-kibocsátások4 és az „egyéb” (nem monetáris) pénzügyiközvetítők (EPK-k) által nyújtott hitelekalternatívát kínálnak a hitelfelvevőknek a banki finanszírozással szemben; ahitelnyújtók számára bizonyos bankokkalszembeni követeléseket a befektetési alapokáltal kibocsátott befektetési jegyek ishelyettesíthetnek. A befektetési alapok, néhánymás EPK, a biztosítótársaságok és anyugdíjpénztárak a pénzügyi piacok jelentős és tevékeny szereplői. A pénzügyi piacárfolyamai és hozamai markánsan hathatnak agazdasági folyamatokra, és tükrözhetik azinflációval és a konjunktúrával kapcsolatospiaci várakozásokat is. Az EKB rengeteginformációt gyűjt össze a pénzügyi piacokról(például az értékpapír-kibocsátásokról,valamint a pénzügyi piaci árfolyamokról éshozamokról). Az MPI-szektoron kívül alegfontosabb pénzügyi intézmények abiztosítótársaságok és a nyugdíjpénztárak,amelyekről az EKB az EKB/2005/13iránymutatással módosított EKB/2002/7iránymutatás szerint gyűjt információkat,

illetve a nem pénzpiaci alapnak számítóbefektetési alapok, amelyekkel kapcsolatban azEKB rövidesen rendeletet fog alkotni.

1.3 FIZE TÉSIMÉRLEG-STATISZ TIKÁK ÉS A KAPCSOLÓDÓ KÜL SŐ STATISZ TIKÁK

16. A fizetésimérleg-statisztikák és az ezzelösszefüggő külfölddel kapcsolatos statisztikákterületén monetáris politikai célokból egyrésztolyan havi fizetésimérleg-statisztikákra vanszükség, amelyek feltüntetik a monetárisfolyamatokat és a devizapiacokat befolyásolófő tételeket, másrészt olyan negyedévesstatisztikákra, amelyek részletesebb adatokkalis szolgálnak. Az euroövezetben összeállítottmonetáris és fizetésimérleg-statisztikaösszekapcsolására következetesen alkalmazottmódszertani keretet dolgoztak ki. Szükség vantovábbá az eurorendszer devizatartalékairól ésdevizalikviditásáról szóló havi statisztikákra,valamint a nemzetközi befektetési pozíciójárólszóló negyedéves és még részletesebb éves statisztikákra, amelyek átfogó képet adnakaz euroövezet külfölddel szembeniköveteléseiről és kötelezettségeiről. Az egyébkapcsolódó statisztikák közé tartoznak aportfólióbefektetési állományokat (stock) éspénznemek szerint lebontott változásukat(flow) feltüntető félévenkénti kimutatások,amelyeket az euro mint befektetési valutanemzetközi szerepének értékelésérehasználnak; számos központi bank olyanstatisztikákat is készít, amelyek az euro külföldiügyletek számlázásában történő alkalmazásátmutatják be.

17. Az euroövezeti aggregátumok különtüntetik fel a tartozásokat és a követeléseket,illetve az eszközöket és a kötelezettségeket.Az euroövezetet alkotó országoknak ezérteuroövezeten belüli és azon kívülitranzakciókra és pozíciókra kell felbontaniukhatárokon átnyúló tranzakcióikat és pozícióikat.


4 Az értékpapírok az euroövezeten belül a pénzügyi instrumentumoklegnagyobb kategóriáját alkotják, az EKB-statisztikák csaknemvalamennyi területén fontos szerepük van. Az EKB nemréglétrehozott egy átfogó értékpapír-adatbázist, amely különfélestatisztikai, analitikai és operációs alkalmazásokat is tartalmaz(lásd a 79. bekezdést).

A negyedéves fizetésimérleg-statisztikák és anemzetközi befektetési pozícióról szóló évesstatisztikák országok vagy országcsoportokszerinti földrajzi bontásban mutatják ki azeuroövezet külső tranzakcióiban és pozícióibanrésztvevő partnereket.

18. Miközben ezek a követelmények alehetőségekhez képest összhangban állnak azIMF által megjelentetett Fizetési mérlegkézikönyv 5. kiadásában szereplőszabványokkal, az EKB is elfogadott néhányeurópai igényeket tükröző harmonizációsjavaslatot, valamint intézkedéseket tett, hogy összhangba hozza az euroövezetifizetésimérleg-statisztikát a monetárisstatisztikával és a gazdasági és pénzügyiszámlákkal. A fizetésimérleg-statisztikák és anemzetközi befektetési pozícióról szólóstatisztikák az euro nemzetközi szerepénekértékeléséhez is hozzájárulnak, és a fizetési ésértékpapír-elszámolási rendszerek működéséreis vonatkoznak. Az EKB, amelynek különféleérdekeltségei vannak ezeken a területeken,folyamatosan dolgozik az adatokösszhangjának tökéletesítésén.

19. A fizetésimérleg-statisztikák és anemzetközi befektetési pozícióról szólóstatisztikák terén az EKB és az EurópaiBizottság (Eurostat) szorosan együttműködik.Az EKB az euroövezetről állít összeaggregátumokat, az Eurostat pedig az EurópaiUnió egészéről készít statisztikákat. Ami amódszertani keretet illeti, az EKB a pénzügyimérlegre és a kapcsolódó jövedelmekre, azEurostat pedig a folyó fizetési mérleg többirészére és a tőkemérlegre összpontosít. Aműködőtőke-befektetéseket mind az EKB,mind az Eurostat élénk figyelemmel kíséri.

20. Az EKB különféle deflátorokatalkalmazva összeállítja az euro nominál- ésreál-effektív árfolyamindexeit is.

1.4 ÁLLAMHÁZ TARTÁSI STATISZ TIKÁK

21. Az EKB több okból is élénk figyelemmelkíséri az államháztartás alakulását. A

Bizottsághoz hasonlóan meghatározottidőközönként konvergenciajelentést állít össze,amelyben értékeli az euroövezeten kívüli EU-tagállamok felkészültségét az eurobevezetésére. A költségvetési hiány és azállamadósság mértéke a felkészültség fontoskritériuma. Az EKB fokozott figyelemmelköveti a túlzott deficit esetén indítandóeljárások fejleményeit is. Ezekhez atevékenységekhez olyan formában van szükséga módosított EKB/2005/5 iránymutatás szerintösszegyűjtött éves adatokra, amely elősegíti (atúlzott deficit esetén indítandó eljárás és aStabilitási és növekedési paktummeghatározása szerinti) költségvetési hiány ésadósság elemzését, kimutatja a hiány és azadósság változása közötti összefüggéseket,kapcsolatot teremt eme adatok és a némilegeltérő ESA 95 alapján kiszámított adatokközött, valamint lehetővé teszi, hogy az EKBaz európai közösségi költségvetésbe történtbefizetéseket és az onnan kapott összegeketmegfelelőképpen figyelembe véve állítsa összeaz euroövezeti és az európai uniósaggregátumokat. Persze a kormányzattevékenységének is komoly hatása van agazdasági folyamatokra. Ennek megfelelően azEKB a kormányzati tranzakciókról szólónegyedéves adatokat is figyelemmel kíséri.Ezeket az adatokat közösségi jogszabályokalapján gyűjtik.

1.5 A GAZDA SÁG I SZEK TOROK EUROÖVE ZE TISZÁMLÁI

22. A monetáris unió negyedéves pénzügyiszámlái (MUFA) az ESA 95-ben meghatározottintegrált megközelítésen alapulnak. Az EKB avonatkozó euroövezeti statisztikákra és anemzeti pénzügyi számlákra támaszkodvanegyedéves euroövezeti pénzügyi számlákatállít össze, amelyekkel kiegészíti a monetáriselemzést és a monetáris politikai kutatásokat. Apénzügyi számlák még a fejlesztés szakaszábanvannak. Ha elkészülnek, egységes rendszertkell szolgáltatniuk a gazdasági szektorokközötti pénzügyi kapcsolatok kimutatására, ésnegyedéves pillanatképeket kell adniuk afelvett és a kihelyezett hitelek állományáról,

9EKB


ami lehetővé teszi a pénzügyi befektetések és afinanszírozás átfogó elemzését. Mivel anegyedéves pénzügyi számlák a nemzetközistatisztikai számviteli standardokon alapulnak,hatékonyan elősegíthetik, hogy mind astatisztika különféle területein belül, mind aterületek között összhang alakuljon ki. 2007tavaszától a MUFÁ-t beépítik a nem pénzügyiszektorok negyedéves számláiba, amelyetjelenleg az EKB és a Bizottság közösen fejleszt.A számlák integrációjának az a célja, hogy aszámlák átfogó képet adjanak az euroövezetgazdasági szektorainak tranzakcióiról éspénzügyi pozícióiról. A negyedéveseuroövezeti számlák a különféle elemeketösszekapcsolva mintegy megkoronázzák azeuroövezeti statisztikákat. Összeállításukjelenleg az EKB legfontosabb célja a statisztikaterületén.

1.6 STATISZ TIKAI INFORMÁCIÓK CSERÉJE

23. A jó adatcsererendszerek hozzájárulnak azadatközlés gyorsaságához és megfelelőminőségéhez. A KBER adatcsererendszerezökkenőmentesen és nagyrészt automatizáltanműködik. Könnyen alkalmazkodik az újstatisztikai követelményekhez, hatékonyan éskövetkezetesen építi be az új adatokat.

24. A KBER rendszere egy speciális távközlésihálózat és a szabványosított statisztikaiinformációcserére kidolgozott üzenetformátum– az idősorokra vonatkozó generikusstatisztikai üzenet (GESMES/TS) – használatánalapul. Az üzenetformátumot széles körbenalkalmazzák az Európai Bizottsággal és anemzetközi szervezetekkel folyó statisztikai ésmetaadatcsere (azaz az adatokról szólóinformációk cseréje) szabványaként. AGESMES/TS (SDMX-EDI) és az SDMX ML(ami még jobban kiaknázza az internet és azegyéb modern technológiák jelentetteelőnyöket) ugyanarra az adatmodellre alapulóüzenet. Mindkettőt a statisztikai adatok ésmetaadatok cseréjének (Statistical Data andMetadata Exchange – SDMX) keretei közöttkezelik, amely különböző európai ésnemzetközi szervezetek, így az EKB közös

kezdeményezése. Az SDMX célja közösszabványok és a legjobb gyakorlatkialakításának ösztönzése a statisztikai adatokcseréjének és megosztásának területén.

25. Az EKB a weboldalán már régóta közzétesziaz euroövezeti adatokat. Ezeket újabbanszámos nemzeti adattal és a vonatkozóstatisztikákkal is kiegészíti, hogy afelhasználóknak ne kelljen az NKB-kweboldalain kutatniuk. Ezzel egyidejűlegugyanezek az adatok és a hozzájuk tartozóleírások az NKB-k weboldalain nemzetinyelven is megjelennek.

2 A MONE TÁRIS PÉNZÜGYIINTÉZMÉNYEKHE Z KAPCSOLÓDÓSTATISZ TIKÁK

2.1 BE VE ZE TÉS

26. Az eurorendszernek az MPI-szektortmagában foglaló statisztikai rendszere két főösszetevőből áll: az MPI-k statisztikai célraösszeállított jegyzékéből, továbbá az ezen MPI-k által havi, illetve negyedévesgyakorisággal közölt statisztikai információkleírásából. A szabályozás pontosan megnevezi,mely adatokat kötelesek az MPI-k eljuttatni az NKB-khoz. A módosított EKB/2003/2-esiránymutatás rendelkezik az NKB-k által azEKB-nak továbbítandó adatok, az eurorendszersaját tevékenységével kapcsolatos adatok,valamint egyéb, az EKB által megkövetelt, ámjogszabály által nem előírt információktartalmi, formai követelményeiről, azadatközlés rendjéről stb.

27. Az egyik legfontosabb statisztikaikövetelmény az euroövezeti pénzteremtőszektor konszolidált havi mérlegénekelkészítése. Az adatközlés jogi alapja a MPI-szektor konszolidált mérlegéről szólómódosított EKB/2001/13-as rendelet. A mérlegolyan további információkat is tartalmaz,amelyek segítségével meg lehet határozni apénzmennyiség növekedési üteménekkiszámításához használt tranzakciókat. Az


MPI-szektor mérlegéből származnak tehát azeuroövezeti monetáris aggregátumok és ezekellenpárjai összeállításához szükségeslegfontosabb összetevők. Ugyancsak az MPI-mérleg a statisztikai alapja a hitelintézetek általképzendő kötelező tartalék kiszámításának is.

28. A módosított EKB/2001/18-as rendelet ahitelintézeteknek és néhány más szervezetnekaz euroövezetbeli háztartásokkal és nempénzügyi vállalatokkal euróban lebonyolított újés fennálló ügyletei során fizetett ésfelszámított kamatokról rendelkezik.

2.2 MIT NE VE ZÜNK MONE TÁRIS PÉNZÜGYIINTÉZMÉNYNEK?

29. Az EKB a nemzeti központi bankokkalegyüttműködve az alábbiakban ismertetettbesorolási elveknek megfelelően vezeti az MPI-k statisztikai célra összeállított jegyzékét.A módosított EKB/2003/2-es iránymutatásbanleírt folyamatok biztosítják, hogy az MPI-kjegyzéke naprakész, pontos, a lehetőleghomogénebb összetételű és statisztikaiszempontból kellően megbízható maradjon. A jegyzék vezetése során figyelembe kell vennia pénzügyi innovációt, amely módosíthatja a pénzügyi instrumentumok jellemzőit, és amely tevékenységük súlypontjánakmegváltoztatására ösztönözheti a pénzügyiintézményeket. Az MPI-k statisztikai célrameghatározott és a partnerek monetárispolitikai célú jegyzéke között átfedés van,innen az MPI-jegyzék operatív és statisztikaijelentősége.

30. Az EKB/2001/13-es rendeletének 2.1cikke a következőképpen fogalmaz: [A központibankok mellett] az MPI-k csoportjába tartoznaka közösségi joganyagban meghatározottrezidens hitelintézetek, továbbá minden másrezidens intézmény, amelynek üzletitevékenysége betétek és/vagy betétek közelihelyettesítőinek gyűjtése monetáris pénzügyiintézménynek nem minősülő egységektől, éshitelek nyújtása saját számlára (legalábbgazdasági értelemben), és/vagy értékpapírokbatörténő befektetés.” Az MPI-szektor ennek

megfelelően a központi bankok mellett arezidens pénzügyi közvetítők két másik nagycsoportját foglalja magában: ide tartoznak aközösségi joganyagban (a bankkoordinációsirányelvekben) meghatározott hitelintézetek(„olyan vállalkozás, amely a nyilvánosságtólbetéteket vagy más visszafizetendőpénzeszközöket vesz át (ideértve a bankikötvények nagyközönség részére történőeladásából származó bevételt is), illetve sajátszámlájára hiteleket nyújt”), továbbá azok az egyéb rezidens pénzügyi intézmények,amelyek megfelelnek a monetáris pénzügyiintézmény fogalmának azáltal, hogybetéthelyettesítő pénzügyi instrumentumokatbocsátanak ki.

31. Azt, hogy a pénzügyi instrumentumbetéthelyettesítőnek minősül-e, likviditásahatározza meg, amely egyesíti magában azátruházhatóságot, a készpénzre vagyátruházható betétre való átválthatóságot, a tőkebiztonságát és bizonyos esetekben apiacképességet. A kibocsátás futamideje szinténfontos lehet. Ezen alapelveket azEKB/2001/13-as rendelet I. mellékletetartalmazza.

32. A nyílt végű kollektív befektetésivállalkozásokban szerzett részesedéseknek aszokásos értelemben nincs piaca.Mindazonáltal a befektetők ismerhetik erészesedések napi árfolyamát, és ezen azárfolyamon pénzeszközeiket vissza tudjákvonni. Egyes kollektív pénzügyi vállalkozások,nevezetesen a pénzpiaci alapok azért kerültekaz MPI-szektorba, mivel befektetési jegyeiklikviditás szempontjából betéthelyettesítőnekminősülnek. A PPA-k jellemzően rövidhátralévő futamidejű bankbetétekbe, illetveadósságinstrumentumokba fektetnek, céljuk apénzpiaci instrumentumok kamatlábához közelimegtérülési ráta realizálása. A PPA-kritériumokaz EKB/2001/13-as rendelet I. mellékletébenolvashatók.

33. Az ESA 95-ben az MPI-nek minősülőpénzügyi közvetítőket két alszektorba sorolják:központi bankok (S.121) és egyéb MPI-k

11EKB


(S.122). 2005 végén az eurorendszer MPI-szektora az EKB-t, 12 nemzeti központi bankot,6248 hitelintézetet, 1645 PPA-t és 4 egyébintézményt foglalt magában. Szó sincs arról,hogy az MPI-szektorba tartozó valamennyiintézménynek maradéktalanul teljesíteniekellene a statisztikai előírásokat. Feltéve, hogya havi adatok a nemzeti MPI-szektormérlegének legalább 95%-át lefedik, az NKBfelmentést adhat a kisebb intézményeknek arendszeres adatközlési kötelezettség alól.Ellenben valamennyi hitelintézetneknegyedévente információkat kell szolgáltatnia akötelező tartalék kimutatásához, továbbávalamennyi MPI-nek éves jelentéstételikötelezettsége van a szükséges 95%-oslefedettség ellenőrzésére, valamint bruttósításicélból. Az NKB dönthet úgy is, hogymintavételes adatgyűjtést végez az MPI-kamatlábakról az EKB/2001/18-as rendeletbenrögzített eljárásrend alapján.

2.3 A KONSZOLIDÁLT HAVI MÉRLEG

34. A konszolidált havi mérleg célja, hogy azEKB kellően részletes adatokat kapjon az MPI-k tevékenységéről, és ennek alapján teljesképet tudjon alkotni az euroövezet monetárisfolyamatairól. Konszolidált mérlegről van szóabban az értelemben, hogy az MPI-k egymásközötti pozíciói nettósítva szerepelnek benne.Az EKB ezen adatokból készített monetárisstatisztikáit a 2.5 fejezetben foglaljuk össze. Ahitelintézetek által szolgáltatott havi adatok azegyes tartalékalapok kiszámítását is szolgálják.

35. A pénzállomány a forgalomban lévőbankjegyekből és érmékből, az MPI-k egyébmonetáris kötelezettségeiből (betétek és egyébbetéthelyettesítő pénzügyi instrumentumok),valamint különböző kormányzati szervek(posta, államkincstár) monetáriskötelezettségeiből áll (az EKB ezen szervekkelszemben állított követelményei az EKB/2003/2-es iránymutatás VII. mellékletében találhatók).A pénzállomány ellenpárjai az MPI-mérlegegyéb tételei, elrendezésüket az elemzésihasznosság határozza meg. Ezeket azeuroövezeti aggregátumokat az EKB mind

állományadatokként, mind tranzakciókkéntmeghatározza.

36. A statisztikai információkat az EKB instrumentumonként, futamidőnként,devizanemenként és partnerenként részletezvekéri. Mivel eltérő követelmények vonatkoznaka mérleg eszköz- és kötelezettségoldalára, amérleg két oldalát az alábbiakban egymástkövetően vizsgáljuk.

2.3.1 INSTRUMENTUMOK , FUTAMIDŐK/LEJÁRATOK

(a) Kötelezettségek37. Az EKB a következőinstrumentumonkénti bontásokat gyűjti havi rendszerességgel: forgalomban lévőbankjegyek; betéti kötelezettségek, beleértve az előre fizetett kártyák egyenlegeit; visszavásárlási megállapodások(repoügyletek); PPA befektetési jegyek; kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a pénzpiaci papírokat; tőke és tartalékok; egyéb kötelezettségek. Az EKB/2003/2-esiránymutatás kötelezi az NKB-kat, hogyfélévente havi adatokat szolgáltassanak az elektronikus pénzben fennállókötelezettségeikről, az elektronikus pénzeuroövezeti kibocsátói ugyanis gyakorlatilagkivétel nélkül hitelintézetek. A betétikötelezettségeket tovább bontják egynapos(O/N) betétekre, meghatározott időpontbanlejáró betétekre és felmondásos betétekre. Az egyéb kötelezettségek közé tartozik akötelezettségeken felhalmozódott kamat (ittnémi eltérés mutatkozik az ESA 95-höz képest, amely azt ajánlja, hogy ezt a kamatot a megfelelő instrumentumkategóriábanszerepeltessék.

38. Az eredeti (és nem hátralévő) lejáratoktagozódása az instrumentumok szerinti bontáshelyettesítőjeként szolgál ott, ahol a különbözőpiacok pénzügyi eszközei egymással nemteljesen összehasonlíthatók. A lejárati sávok(illetve a felmondási idők) tagozódása a havistatisztikákban meghatározott időpontbanlejáró betétek esetében egy-, illetve kétéves


kibocsátáskori lejárat, felmondásos betétekesetében pedig három hónapos, illetve(önkéntes alapon) kétéves felmondási idő. Anem átruházható, látra szóló betétek (látra szólótakarékbetétek) a „legfeljebb három hónapos”sávban szerepelnek. A repoügyleteket (amelyekrendszerint igen rövid, vagyis három hónapnál rövidebb futamidejű instrumentumok)futamidő szerint nem részletezik. Az MPI-káltal kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítőértékpapírok (beleértve a pénzpiaci papírokat)egy-, illetve kétéves futamidejűek lehetnek. APPA-k befektetési jegyeit futamidő szerint nembontják, mivel esetükben a fogalom nemértelmezhető.

(b) Eszközök39. Az MPI-k eszközállományát havonta akövetkezőképpen részletezik: készpénz;hitelek; részvényeken kívüli értékpapírok,beleértve a pénzpiaci papírokat; a PPA-kbefektetési jegyei; részvények és egyébrészesedések; befektetett eszközök;fennmaradó eszközök, utóbbiakba beletartozikaz eszközökön felhalmozódott kamat is. Eredetilejárat szerinti bontásban kell kimutatni ahiteleket (egy- és ötéves futamidő) és az MPI-k hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjait(egy- és kétéves lejárat).

2.3.2 DE VIZ ANEMEK40. Valamennyi vonatkozó mérlegtételesetében az euróban és más valutábandenominált állományokat külön-külön kellfeltüntetni. A főbb devizanemenkéntfeltüntetett negyedéves adatok segítségévelküszöbölik ki az árfolyammozgások hatásait aforgalmi adatokból (lásd lentebb).

2.3.3 PARTNEREK41. Az euroövezeti partnereket MPI-kesetében az MPI-jegyzék alapján, egyébintézmények esetében az EKB-nak az ESA 95-öt követő útmutatásával összhangbanhatározzák meg. Mindkét esetben különbségettesznek a havi MPI-mérlegben azon partnerekközött, amelyek az adatot szolgáltató MPI-velazonos tagállamban rezidensek, illetve amelyekaz euroövezet valamely más országában.

Maguknak az MPI-knek (az ESA 95 S.121-esés S.122-es szektora), a központikormányzatnak (S.1311) és a nem euroövezetirezidenseknek a monetáris eszközei nem részei az EKB monetáris aggregátumainak,mégis meg kell határozni őket, hogysegítségükkel el lehessen különíteni a pénztartószektor eszközállományait. Mivel elemzésiszempontból nem kis érdeklődés övezi az egyes pénztartó szektorokat, az MPI-knek havi bontásban közölniük kell betétikötelezettségeiket aszerint, hogy a központikormányzaton kívüli államháztartással (S.1312,S.1313 és S.1314), nem pénzügyi vállalatokkal(S.11), EPK-kkal (S.123, beleértve a pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzővállalatokat (S.124)), biztosítótársaságokkal és nyugdíjpénztárakkal (S.125), illetveháztartásokkal (S.14, beleértve a háztartásokatsegítő nonprofit intézményeket (S.15))szemben állnak fenn. A havi rendszerességgelközölt MPI-hiteleket az államháztartásnak,illetve az imént felsorolt szektoroknak nyújtotthitelek alkotják, a háztartásoknak nyújtotthiteleket pedig tovább bontják fogyasztási,lakáscélú és egyéb hitelekre. A havistatisztikákban a partnereknek ezt a részletesszektorbontását, amely – ahol érvényes –futamidő és devizanem szerinti bontással isötvöződik, az EKB/2001/13-as rendelet írja elő. A két éven túli, megállapodás szerintilejáratú betétek és a két éven túl felmondásravisszafizetendő betétek, valamint a repoügyletektekintetében további különbséget kell tenni ahitelintézetekkel, az egyéb MPI-partnerekkel ésa központi kormányzattal szemben fennállókötelezettségek között, amire a kötelezőtartalék rendszere miatt van szükség.

2.3.4 AZ INSTRUMENTUMOK ÉSLEJÁRATOK/FUTAMIDŐK ÖSSZEFÜGGÉSEA DE VIZ ANEMEKKEL ÉS APARTNEREKKEL

42. Az euroövezeti monetáris statisztikákösszeállításához, valamint a hitelintézetektartalékalapjának kiszámításához havontaösszefüggésbe kell hozni az instrumentumokat,a lejáratokat/futamidőket a devizanemekkel és a partnerekkel. A legrészletesebb adatokat

13EKB


a pénztartó szektorba tartozó partnerekről kell benyújtani. A más MPI-kkel szembenipozíciókat csak akkor kell bontani, ha ezszükséges az MPI-k közötti egyenlegeknettósításához vagy a tartalékalap kiszámításához.A tartalékalap szempontjából a nem euroövezetirezidensekkel szembeni pozíciókat isrészletezni kell a két éven túli, megállapodásszerinti lejáratú és a két éven túl felmondásravisszafizetendő betétek, valamint a repoügyletekesetében. A fizetési mérleghez a nemrezidensek betéteinek évenkénti futamidőszerinti bontása szükséges.

2.3.5 SZÁRMAZÉKOS PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKELVÉGZE T T ÜGYLE TEK

43. A származékos pénzügyi instrumentumegy másik pénzügyi instrumentumhoz, mutatóhozvagy áruhoz kötődik. E tulajdonsága lehetővéteszi, hogy a pénzügyi piacokon konkrétkockázatokkal (kamat- illetve árfolyammozgás,árak, hitelképesség stb. változása) lehessenkereskedni. Az ESA 95 értelmében abban azesetben kell rögzíteni a származékos pénzügyieszközökkel kapcsolatos pozíciókat, ha piaciértékkel bírnak, illetve ha ellentételezni lehetőket a piacon, vagyis ha a kontraktus egyikrésztvevője gyakorlatilag megfordíthatja atranzakciót azáltal, hogy egy másik, ellentéteshatású kontraktust köt. A származtatott ügyletaktuális piaci árfolyama az egyik fél másikkalszembeni követelésének értéke alapjánhatározódik meg. Ezt az értéket rögzítik azMPI-k mérlegstatisztikáiban, amennyiben azillető MPI érintett a kontraktusban. Nemszámít, ha a kontraktus érvényessége alatt akövetelés egyik szerződő féltől a másikra száll,továbbá az sem, ha a piaci árfolyam nulla,amint ez egy swap kezdetére érvényes, és ahola kezdeti árfolyamot a változó árrésselfolyamatosan kiigazítják. A származtatottügyletek ennek megfelelően bruttó piaciértéken jelennek meg az MPI-mérlegben,kivéve ha nemzeti számviteli szabályokmérlegen kívüli kimutatást írnak elő. „Egyébeszköz”-ként jelennek meg, amennyibenpozitív értékük van az adatközlő MPI számára,illetve „egyéb kötelezettségként”, amennyibennegatív értékük. Ezzel kapcsolatban további

részleteket nem kell rendelkezésre bocsátani.Egészen addig, amíg a származtatott ügyletekaz euroövezeten kívüli rezidensekkel szembenipozíciókat tükrözik, a fizetési mérlegben és anemzetközi befektetési pozícióban is fel kelltüntetni őket (lásd lentebb a 6. fejezetet).

44. A származtatott ügyleteket statisztikaiszemszögből a szerződés alapját képezőmögöttes eszköztől függetlenül, önállópénzügyi instrumentumként kezelik. Ennekkövetkeztében a származtatott ügyleteknek azMPI-mérlegben megjelenő pozíciói nem adnakeligazítást a mögöttes pénzügyi instrumentumról,sem arról, hogy a kontraktust milyen nominálisösszegen jegyezték. Ezekre az adatokra az EKBa BIS rendszeres felméréseiből tesz szert,amelyek a származtatott ügyletek globális piacátvizsgálják.

2.3.6 A FORGALMI (VAGY TRANZ AKCIÓS)STATISZ TIKÁK ÖSSZEÁLLÍTÁSA

45. Az MPI-knek mind betétikötelezettségeikről, mind hitel formájában létezőeszközeikről névértéken kell beszámolniuk(ez a követelmény az EKB/2004/21-es rendeletáltal módosított EKB/2001/13-as rendeletbenvilágosan megfogalmazódik, jóllehet nemvonatkozik a megvásárolt hitelekre, illetve azolyan hitelkihelyezésekre, amelyekre az MPIcéltartalékot képzett). A névértéken közölt,euróban denominált tételeken nem hajtanak végreértékelési korrekciót. Minden más esetben azállományváltozások tükrözik az átértékelések,átsorolások és a tranzakciók hatását is. A hónapsorán az EKB oly módon igyekszik elkülönítenia tranzakciókat (forgalmi adatokat), hogymeghatározza és kizárja az átértékelési ésátsorolási hatást, valamint a tranzakcióksegítségével számítja ki az MPI-kmérlegtételeinek, a monetáris aggregátumoknakés bizonyos ellenpárjainak a növekedési ütemét.Hogy ez pontosan hogyan történik, az az EKBHavi jelentésének technikai megjegyzéseiben, Azeurorendszer statisztikai adatai című részbenolvasható. A kiigazítások a Nemzeti SzámlákRendszerében (SNA 93) és az ESA 95-benmeghatározott „eszközök és kötelezettségekegyéb [azaz a tranzakciókon kívüli]


változásának” felel meg, míg a növekedésiütemek alapját képező kiigazított forgalmi adatokaz SNA 93 és az ESA 95 „tranzakcióinak”megfelelői. Az EKB/2001/13-as rendeletújítása, hogy kötelezi az adatszolgáltatókat,közöljenek bizonyos adatokat az értékelésikorrekcióról a forgalmi adatok még pontosabbkiszámíthatóságának érdekében, az EKB-nakugyanis egészen addig be kellett érnie azNKB-k becsült adataival. Ennek köszönhetőena konszolidált mérleg az eszközök és akötelezettségek fennálló állományán kívül haviadatokat szolgáltat az értékelési korrekcióról ésegyéb kiigazításokról (pl. hitelek leírása). AzEKB/2003/2-es iránymutatás XII. mellékleteelőírja az NKB-k számára, hogy közöljenekminden rendelkezésükre álló MPI-információt ahitelek értékpapírosításáról, illetve a hiteleknekharmadik félre más módon való átruházásáról.

2.3.7 AZ ADATKÖZLÉS HATÁRIDEJE46. Az EKB az euroövezet tagállamaibanműködő MPI-k pozícióit lefedő, aggregált havi mérleget a tárgyhót követő hónap 15. munkanapjának végéig kapja meg az NKB-któl. Az NKB-knak kell gondoskodniukarról, hogy az adatokat az adatszolgáltatóktólidőben megkapják ahhoz, hogy tartani tudják ahatáridőt. Az euroövezeti aggregátumokat, így az MPI-mérlegről származó monetárisaggregátumokat is, a tárgyhónapot követőhónap 19. munkanapján teszik közzé ahírügynökségeken keresztül.

2.4 NEGYEDÉVES MÉRLEGSTATISZ TIKÁK

47. Bizonyos adatok nem nélkülözhetetlenekaz euroövezeti monetáris aggregátumokösszeállításához, mégis adalékul szolgálnak amonetáris folyamatok további elemzéséhez,illetve egyéb statisztikai célokat szolgálnak (pl. pénzügyi számlák összeállítása). Anegyedéves mérlegstatisztikák pontosan ezt acélt szolgálják.

48. Az aggregált mérlegnek csupán alegfontosabb tételeit közlik negyedévesbontásban. Az EKB teret enged némirugalmasságnak abban az esetben, ha az

aggregálás magasabb szintjén összegyűjtöttadatok alapján kimutatható, hogy a kérdésesadatok valószínűleg nem jelentősek.

2.4.1 AZ EUROÖVE ZE TI HITELEK FUTAMIDŐ ÉSSZEK TOR SZERINTI BONTÁSBAN

49. Ahhoz, hogy negyedévről negyedévrefigyelemmel lehessen kísérni az MPI-k teljeshitelfinanszírozási tevékenységének (hitelek és értékpapírok) futamidő/lejárat szerintistruktúráját, a központi kormányzaton kívüliállamháztartásnak nyújtott hiteleket egy- ésötéves eredeti futamidő szerint bontják, az ezenszervek által kibocsátott értékpapírok eseténpedig az egyéves eredeti futamidőnél van aválasztóvonal. Mindkét tétel összefügg aközponti kormányzaton kívüli államháztartásaltételeivel. Az MPI-szektoron kívüli pénzügyiközvetítők, illetve a nem pénzügyi vállalatokáltal kibocsátott hitelviszonyt megtestesítőértékpapírok alszektor és eredeti lejárat szerintibontásban szerepelnek. Az MPI-k birtokábanlévő részvények és egyéb részesedésekkibocsátóit negyedévenként az alábbialszektorokba sorolják: nem pénzügyivállalatok (S.11), EPK-k (S.123, beleértve apénzügyi kiegészítő tevékenységet végzőket(S.124)), biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak(S.125). Az MPI-k ezenkívül negyedévesadatokat szolgáltatnak a központikormányzatnak nyújtott hiteleikről, illetve abirtokukban lévő, a központi kormányzat általkibocsátott, hitelviszonyt megtestesítőértékpapírokról, ezeket azonban nemrészletezik tovább (a havi statisztikákban azMPI-k központi kormányzatnak nyújtott hiteleinem jelennek meg külön az államháztartássalszembeni követelések között).

2.4.2 AZ EUROÖVE ZE TI KÖTELE ZE T T SÉG EKNEGYEDÉVES , SZEK TOR SZERINTIBONTÁSA

50. Az központi kormányzaton kívüliállamháztartással szembeni betétikötelezettségeket alszektoronként bontják(vagyis tartományi kormányzat (S.1312), helyi önkormányzatok (S.1313) éstársadalombiztosítási alapok (S.1314)).

15EKB


2.4.3 EU-TAGÁLLAMBELI RE ZIDENSEKKELSZEMBENI POZÍCIÓK ORSZÁGONKÉNTIBONTÁSBAN

51. A betéti kötelezettségek, hitelek ésértékpapírok (részvényen kívüli értékpapírok; a PPA-k befektetési jegyei; részvények és egyéb részesedések) tekintetében az MPI-k azadatokat a partnerek negyedéves országonkénti(amely értékpapírok esetében az az ország, ahol a kibocsátó rezidens) bontásában közlik.Ami a betéteket, a hiteleket és a hitelviszonytmegtestesítő értékpapírokat illeti, továbbibontás is létezik aszerint, hogy a partner MPI-e vagy sem. Az EKB/2001/13-asrendeletet módosító EKB/2003/10-es rendeletmindezt a tíz új tagállamra is kiterjeszti,amennyiben az euroövezetbeli MPI-k jelentősüzleti kapcsolatban állnak ezen országokkal.

2.4.4 DE VIZ ANEMENKÉNTI BONTÁS52. Az MPI-pozíciókat devizanemenként isrészletezni kell ahhoz, hogy a forgalmistatisztikákban el lehessen végezni azárfolyamváltozásból adódó kiigazítást. Alegfontosabb mérlegtételeket az eurorendszerenkívüli EU-tagállamok devizanemei, és afontosabb nemzetközi valuták (USA-dollár,japán jen és svájci frank) szerint bontják. Az EKB/2001/13-as rendeletet módosítóEKB/2003/10-es rendelet mindezt a tíz újtagállam devizanemeire is kiterjeszti,amennyiben az euroövezetbeli MPI-k jelentősüzleti kapcsolatban állnak ezen országokkal. Adevizanemek megoszlásával kapcsolatoslegfrissebb negyedéves információk a havistatisztikák összeállítását szolgálják egészenaddig, amíg a következő negyedéves adatokrendelkezésre nem állnak.

2.4.5 EUROÖVE ZE TEN KÍVÜLI PARTNEREKKELSZEMBENI POZÍCIÓK SZEK TORONKÉNTIBONTÁSBAN

53. Az euoövezeten kívüli partnerekkel(egyéb EU-tagállamok, külföld) szembenipozíciókkal kapcsolatban is kell némiszektoronkénti bontást alkalmazni, de itt csak abankokkal (vagy euroövezeten kívüli EU-tagállamban rezidens MPI-kkel), illetve a nembankokkal szembeni pozíciók között kell

különbséget tenni, utóbbit pedigállamháztartásra és egyéb kategóriára kellbontani. Az SNA 93 szektorbesorolását azokbanaz esetekben kell alkalmazni, amelyekre nemterjed ki az ESA 95 hatálya. Ezekre az adatokraelsősorban a fizetési mérleg miatt van szükség.

2.4.6 AZ ADATKÖZLÉS HATÁRIDEJE54. Az NKB-knak a negyedéves statisztikákata tárgyidőszakot követő hónap 28. napjánakvégéig kell eljuttatniuk az EKB-hoz. Az NKB-knak kell gondoskodniuk arról, hogy az adatokat az adatszolgáltatóktól időbenmegkapják ahhoz, hogy tartani tudják ahatáridőt. Az eredményeket az EKB következőHavi jelentésében publikálják.

2.4.7 TRANZ AKCIÓS STATISZ TIKÁKÖSSZEÁLLÍTÁSA NEGYEDÉVESIDŐSOROKHOZ

55. Az imént ismertetett devizanemenkéntiadatok mellett havonta olyan információkat isközölni kell, illetve elérhetővé kell tenni,amelyek segítségével a mérlegadatokattranzakciókká, illetve növekedési ütemekkélehet alakítani. Olyan esetekben, amikor amérlegtételeket csak negyedévente közlikrészletesebb bontásban, a forgalmi adatokat ésa növekedési ütemeket úgy számítják ki, hogyaz aggregáltabb havi adatok alapján kiigazítástalkalmaznak.

2.5 MONE TÁRIS AGG REGÁTUMOK ÉSELLENPÁRJAIK

56. Az MPI-k mérlegadatai, valamint az NKB-k által a módosított EKB/2003/2-esiránymutatás értelmében szolgáltatottkiegészítő információk segítségével az EKBhavi statisztikákat állít össze a monetárisaggregátumokról és ellenpárjaikról. Az adatokközött euróban és más valutában denominálttételek egyaránt szerepelnek. A monetárisaggregátumokat az MPI-knek, valamintbizonyos kormányzati szerveknek azeuroövezeti rezidensekkel (kivéve a központikormányzatot és az MPI-ket) szemben fennállóbizonyos kötelezettségei alkotják. Az M1-betartozik a forgalomban lévő készpénz és az


egynapos (O/N) betétek; az M2 az M1-ből,továbbá a legfeljebb kétéves lejáratú betétekbőlés a legfeljebb három hónapos felmondhatóbetétekből áll; az M3-at az M2, továbbá arepoügyletek (amennyire azok az MPI-mérlegkötelezettségeiből azonosíthatók), a PPAbefektetési jegyek és az MPI-k által kibocsátott,legfeljebb kétéves lejáratú hitelviszonytmegtestesítő értékpapírok (beleértve apénzpiaci papírokat) alkotják. A lejáratokeredeti lejáratot jelentenek. A betétállományokatszektoronként is részletezik. Az M3 ellenpárjaia konszolidált MPI-mérleg elemzés céljáraátrendezett egyéb komponensei. Legfontosabbellenpárok az MPI-k államháztartásnak, illetvemás euroövezeti rezidenseknek nyújtott hitelei,az MPI-k nettó külföldi eszközei, továbbáegyéb, hosszabb távú (nem monetáris) pénzügyikötelezettségei. Minden egyéb tényezőváltozatlansága mellett a hitelállomány és anettó külföldi eszközök bővülése az M3növekedéséhez vezet, míg a nem monetárisjellegű kötelezettségek növekedése az M3csökkenését eredményezi. Mint korábbanemlítettük, az EKB a monetáris aggregátumokés ellenpárjaik növekedési ütemét korrigáltforgalmi és nem állományadatok segítségévelszámítja ki, figyelembe véve az átsorolást és azértékelési korrekciót. A fő monetárisaggregátumokra vonatkozóan 1980-tól állnakrendelkezésre becslések, az MPI-k hitelezésitevékenységéről pedig 1983-ig visszamenőlegléteznek becsült adatok.

2.6 MPI-KAMATLÁBAK

57. Az EKB monetáris politikája részben azMPI-kamatlábak megváltoztatásán keresztülbefolyásolja az euroövezet gazdaságiszereplőinek magatartását. A kamatmozgásugyanis kihat a hitelek árára és a pénz kamatozóösszetevőinek hozamára, ezen keresztül pediga lakosság birtokában lévő pénz mennyiségéreés összetételére. Mivel az MPI-k kiemeltszerepet játszanak az euroövezet pénzügyiközvetítő rendszerében, a banki kamatlábakjelentősen befolyásolják a nem pénzügyiszektor kiadásait és bevételeit. A hitelfelvételés a hitelnyújtás közötti kamatmarzs a pénzügyi

stabilitással és strukturális banki kérdésekkel isösszefügg.

58. Az EKB korábban tíz betéti, illetvehitelkategóriában állított össze nagyjábólösszehasonlítható, de nem harmonizált adatokat abanki kamatlábakról. A létező nemzeti forrásokbólszármazó adatokat az NKB-k szolgáltatták.

59. Az EKB/2001/18-as rendelet értelmében ahitelintézeteknek és bizonyos egyéb MPI-knek(kivéve a központi banknak és a PPA-knak)45 instrumentumkategóriában kell havi adatokatszolgáltatniuk a betéti és hitelkamatlábakról(ebből 31 új, 14 fennálló ügyletre vonatkozik).Noha kissé feleslegesnek tűnhetnek, a fennállóügyletekkel kapcsolatos havi adatokra azért vanszükség, mert az új ügyletekből nem ragadhatómeg a változó kamatú instrumentumokkamatmozgása. Az adatok euróban denominált,euroövezeti rezidens háztartásokkal (azESA 95-ben S.14, beleértve a háztartásokatsegítő nonprofit intézményeket (S.15)) és nempénzügyi vállalatokkal (S.11) lebonyolítottügyletekre vonatkoznak. Ahol releváns, a kétszektorral lebonyolított ügyletek kamatlábátkülön-külön közlik. Az instrumentumkategóriákaz MPI-mérleg tételeihez kapcsolódnak, ezértmeghatározásuk egyértelmű.

60. A hitelintézetek minden egyesinstrumentumkategória esetében évesszázalékos adatot közölnek a háztartással,illetve nem pénzügyi vállalattal egyetértésbenmegállapított kamatlábról. Az adatbanszerepelnie kell a hitelek, illetve betétek utánfizetett összes kamatnak, ám az egyéb díjaknaknem. Ám, hogy a háztartásoknak nyújtottfogyasztási és lakáscélú hitelek nemkamatjellegű díjait is nyomon lehessen követni,e díjak éves százalékos változásáról is be kellszámolni, összhangban a fogyasztási hitelrőlszóló közösségi jogszabállyal. A nemkamatjellegű díjaknak a nemzeti számlák,továbbá a bankpiaci feltételek szempontjábólvan jelentőségük.

61. A mérlegadatokat a kamatlábaksúlyozásához használják. Az új ügyletek

17EKB


kamatlábait súlyok segítségével összegzik, asúly szerepét ilyenkor az új ügyletekvolumenadatai töltik be. Az egynapos (O/N)betétek, a felmondásos betétek, és afolyószámlahitelek esetében „új ügyleten” az afennálló állomány értendő, amely kamatlábabármikor megváltozhat. A „fennálló ügyletek”kamatlába a hónap végén jóváírt/terheltkamatláb, de úgy is ki lehet számítani, hogy azegy hónap alatt felhalmozódott kamatotelosztjuk a havi átlagos betét-, illetvehitelállománnyal.

62. Az NKB úgy is dönthet, hogy ahitelintézetektől mintavétel alapján gyűjtkamatlábadatokat, összhangban azEKB/2001/18-as rendeletben foglaltakkal. AzMPI-mérleggel kapcsolatos statisztikávalellentétben, a mintavételből ilyenkor nemhagyják ki az összes kisebb hitelintézetet,hiszen bizonyos üzletágakban fontos szerepetjátszhatnak.

63. Ezen adatok összeállításának az a célja,hogy a Kormányzótanács havi első ülésérekészülve amennyire csak lehet, elemeznilehessen az MPI-mérlegről szóló statisztikákat,a monetáris aggregátumokat és az MPI-kamatlábakat. Annak elkerülésére, hogy akívánatosnál nagyobb nyomás nehezedjen azadatszolgáltatókra és az NKB-kra, a rendeletelőírja, hogy a hitelintézeteknek oly módon kell benyújtaniuk kamatlábadataikat az NKB-knak, hogy azok a tárgyhót követő hónap 19. munkanapig el tudják juttatni az aggregátumokat az EKB-hoz. Akamatlábadatokat a sajtóközleményformájában, körülbelül hat héttel a tárgyhótkövetően publikálják. Havi adatok,összhangban az EKB/2001/18-as rendelettel,2003 elejétől állnak rendelkezésre.

2.7 MAKROPRUDENCIÁLIS ÉS STRUK TURÁLISPÉNZÜGYI MUTATÓK

64. Az Alapokmány 3.3 cikke szerint a KBERtámogatja a pénzügyi rendszer stabilitását. Idetartozik az az EKB részéről is nagyérdeklődésre számot tartó kérdés, amely a

bankszektorban, illetve általánosabbértelemben a pénzügyi szektorban zajlóstrukturális folyamatokkal kapcsolatos. Ebből aszempontból jelentős adatforrás apénzmennyiséggel és a banki tevékenységgelkapcsolatos statisztika (MPI-mérleggelkapcsolatos statisztikák, kamatlábadatok).Szintén felhasználják a nemzeti felügyeletihatóságok aggregált adatait (konszolidálteredmény, fizetőképesség stb.), amennyibenezek rendelkezésre állnak. Ugyancsak szerepetkap az EKB bankhitelezési felmérésénekeredménye is, amelyben a hitelezési feltételekrevonatkozóan is feltesznek kérdéseket. Mivel apénzügyi stabilitásban számos hatás szerepetjátszik, kimutatásához az értékpapír-piacistatisztikák, a pénzügyi számlák (különöstekintettel a mérleginformációkra), afizetésimérleg-adatok, valamint az általánosabbértelemben vett gazdaságstatisztikák ishasznosnak bizonyulhatnak. Makroprudenciáliscélból bizonyos mérlegadatokat akkorgyűjtenek kizárólag a hitelintézetekkelkapcsolatban, ha valamely tagállamban érdemieltérés van a teljes MPI-szektor és ahitelintézetek alszektora között. AzEKB/2005/4-es iránymutatás által módosítottEKB/2003/2-es iránymutatás V. és VI.melléklete rendelkezik a hitelintézetekrőlmakroprudenciális elemzés céljára gyűjtöttmérlegadatokról, továbbá a strukturálisfolyamatok elemzéséhez szolgáltatandó évesadatokról (összesen 29 adatsor, amelyek nemmindegyike MPI-vonatkozású).

65. Az MPI-mérleg adatai (különösen a nemeuroövezeti rezidensekkel kötött euróbandenominált MPI-ügyletekkel kapcsolatosak)abban is segítik az EKB-t, hogy figyelemmelkísérje az euro nemzetközi szerepénekalakulását. Az euro nemzetközi szerepéről szólóstatisztikákkal a 8. fejezet foglalkozik.

3 A PÉNZÜGYI KÖZVE TÍTŐKHÖZKAPCSOLÓDÓ EGYÉB STATISZ TIKÁK

66. A konszolidált MPI-mérleg és az ebbőlkészített statisztikák mellett monetáris politikai


szempontból igen lényeges a pénzügyiközvetítéshez kapcsolódó számos másstatisztika is.

3.1 NEM MONE TÁRIS PÉNZÜGYIKÖZVE TÍTŐK , ABIZ TOSÍTÓTÁRSA SÁGOKAT ÉSNYUGDÍJPÉNZ TÁRAKAT K IVÉVE

67. Az egyéb (nem monetáris) pénzügyiközvetítők (EPK-k) alszektor azokból apénzügyi intézményekből áll, amelyekelsősorban pénzügyi közvetítésselfoglalkoznak, azonban nem felelnek meg amonetáris pénzügyi intézmény fogalmának,továbbá nem biztosítótársaságok vagynyugdíjpénztárak. Az ESA 95-ben az S.123alszektort alkotják.

68. Az EPK-kal és az MPI-kel kapcsolatosadatokra azért van szükség, hogy átfogó képetlehessen alkotni az euroövezeti pénzügyiközvetítésről. Ellenkező esetben elveszne az információ az eszközöknek és akötelezettségeknek az MPI-ktől az EPK-kravaló átruházásáról. Az EKB-nak azért isfigyelemmel kell kísérnie az EPK-kat, hogyvezetni tudja az MPI-k jegyzékét, mivel, amint azt az EKB/2001/13-as rendelete I. függelékének 1.1 fejezete megjegyzi, apénzügyi innováció megváltoztathatja apénzügyi instrumentumok tulajdonságait,aminek következtében a pénzügyi vállalatokáthelyezhetik tevékenységük súlypontját, ígybetéthelyettesitő eszközöket bocsáthatnak ki.

69. Az EKB jelenleg euroövezetiaggregátumokat állít össze az NKB-k általszolgáltatott, létező nemzeti forrásokbólszármazó negyedéves adatok alapján. AzEKB/2003/2-es iránymutatás (amelyetmódosított az EKB/2005/4-es iránymutatás)XVIII. fejezete miközben elismeri, hogy az ilyen adatok nem minden esetben felelnek meg a vonatkozó definíciónak, a mérlegre vonatkozóan részletesfogalommeghatározásokat és leírásokat közölnem túl részletes instrumentum,lejárat/futamidő, rezidens státusz és szektor

szerinti bontással. Az iránymutatás a hangsúlyta befektetési alapokkal (az MPI-szektorbasorolt PPA-k nélkül) kapcsolatos adatokrahelyezi, mivel a mérlegadatok alapján ezekalkotják az euroövezeti EPK-knak messze alegnagyobb csoportját. Ugyancsak különöshangsúlyt fektet az értékpapírokkal ésszármazékos pénzügyi eszközökkelkereskedőkre, illetve a hitelezési tevékenységetfolytató pénzügyi vállalatokra. Ami az utóbbicsoportot illeti, a háztartásoknak nyújtotthiteleket idővel két csoportra, lakáscélú ésfogyasztási hitelekre fogják bontani. Mivel ahavi MPI-statisztikákban már létezik ez afelosztás, ha részletesebb információk állnakrendelkezésre az EPK-ügyletekről, akkorpontosabb becslést lehet majd készíteni azeuroövezetben a lakáscélú hitelezésről. Az EKBmár most is publikál negyedévesmérlegaggregátumokat az euroövezeti (nemPPA) befektetési alapokról.Eszközállományukat az alap fajtája (részvény-,kötvény-, vegyes és ingatlanalap) szerintbontják, továbbá annak alapján, hogy nyilvánosvagy zártkörű alapról van szó. Előkészületbenvan egy EKB-rendelet az egyéb pénzügyiközvetítőkkel kapcsolatos statisztikákról.

3.2 BIZ TOSÍTÓTÁRSA SÁGOK ÉSNYUGDÍJPÉNZ TÁRAK

70. Az eddig tárgyalt MPI-kel és EPK-kalellentétben a biztosítótársaságok ésnyugdíjpénztárak (S.125 az ESA 95-ben) nemszerepelnek a 2533/98/EK tanácsi rendelet 2.cikkében felsorolt azon intézmények körében,amelyek számára az EKB adatszolgáltatásikötelezettséget írhat elő. Mivel azonban azeuroövezetben zajló pénzügyi tevékenységszempontjából fontos szerepet játszanak, azNKB-k nemzeti forrásból származó negyedévesadatokat szolgáltatnak az EKB-nak ezenintézmények legfontosabb pénzügyi eszközeirőlés kötelezettségeiről, amint azt az EKB/2002/7-es iránymutatás előírja. Ezt aziránymutatást a 11. fejezetben, az euroövezetintézményi szektorának számláinál tárgyaljukrészletesebben.

19EKB


4 KAMATLÁB-STATISZ TIKÁK (MPI-KAMATLÁBAK NÉLKÜL)

71. Az MPI-k által fizetett és a nekikfizetendő kamatlábakon túlmenően (lásd a 2.6 fejezetet) egy sor más pénzügyiinstrumentum egyéb kamatlábairól isstatisztikákat kell készíteni ahhoz, hogy azEKB követni tudja, milyen hatással van agazdaságra az irányadó kamatláb, illetve ennekmegváltozása. Az Európai Unió szempontjábólkülönleges jelentőséggel bír a hosszú lejáratú államkötvények kamatlába, illetvehozama, mivel ez egyike azonkonvergenciakritériumoknak, amelyek alapjánértékelik, hogy egy adott tagállam, az Európai Unióról szóló szerződésnekmegfelelően készen áll-e az euro bevezetésére.Jóllehet a konvergenciával kapcsolatosstatisztikákat (a konvergenciakritériumokrólszóló jegyzőkönyv 5. cikke alapján) az EurópaiBizottság készíti, az EMI és az EKB segített a Bizottságnak összevetésre és nyomon követésre alkalmas hosszú lejáratú kamatlábakkiválasztásában, és ezen adatokat szintén azEKB gyűjti és állítja össze.

72. A korábbiakban megvitatott MPI-kamatlábakat nem számítva a kamatlábakkétféle kategóriába sorolhatók: az EKBKormányzótanácsa által meghatározottkamatlábak (a piaci műveletek során azeurorendszer által fizetett, illetve a nekifizetendő kamat), illetve pénzpiaci kamatlábakés a piacképes értékpapírok után fizetendőkamatok.

73. Az első kategóriába tartozik az akamatláb, amelyet az eurorendszer a partnerekrészére rendelkezésre álló egynapos (O/N)betétek után fizet, továbbá az eurorendszerirányadó refinanszírozási műveleteinek,valamint aktív oldali rendelkezésre állásánakkamatlába.

74. A második kategória a pénzpiacikamatlábaknak, illetve a piacképes értékpapírokhozamainak széles skáláját foglalja magába. Azeuroövezet pénzpiacai rendkívül integráltak,

ami azt is jelenti, hogy jórészt standardizáltpénzügyi instrumentumokkal kereskednekrajtuk. Az EKB igen nagy rendszerességgelgyűjt kamatlábadatokat, elsősorban ahírügynökségeken keresztül. A kamatlábakkalés a hosszabb távú piacképes értékpapírokkalkapcsolatos adatok piaci forrásokból iskönnyen hozzáférhetők. Az EKB jelenleg egytovábbfejlesztett adatbázis kiépítésén dolgozik,amely lehetővé teszi majd az ilyen jellegűinformációk tárolását és hatékonyabbfelhasználását.

5 ÉRTÉKPAPÍR-STATISZ TIKA (A RÉSZVÉNYEKE T IS BELEÉRT VE)

75. Az értékpapír-kibocsátással és -állománnyalkapcsolatos statisztikai információk rendkívülfontos szerepet kapnak a monetáris és pénzügyielemzésben. Ennek több oka is van.Hitelfelvevők részére az értékpapír-kibocsátása banki finanszírozás egyik alternatívája. Azok,akik pénzügyi eszközökkel rendelkeznek, úgytekinthetnek a bankbetétekre, a bankok általkibocsátott forgatható instrumentumokra(amelyek az M3 részei, amennyiben két évnélrövidebb lejáratúak) és az egyéb értékpapírokramint részleges helyettesítőkre. Az értékpapír-statisztika tehát kiegészíti a monetáris éspénzügyi adatokat. A finanszírozás súlypontjaidővel elmozdulhat a bankrendszer és azértékpapírpiacok között, ami befolyásolhatja a monetáris politika transzmissziósmechanizmusát. A kibocsátott értékpapírokállományadatai a tőkepiacok mélységérőltájékoztatnak, míg a nem euroövezetirezidensek által euróban végrehajtottkibocsátások alapján az euro nemzetköziszerepéről vonhatók le következtetések,valamint a pénzügyi stabilitás szempontjából ismegfontolandók.

76. Az EKB havi statisztikákat publikál a részvényen kívüli értékpapírokról(hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) és ajegyzett részvényekről. A hitelviszonytmegtestesítő értékpapírokkal kapcsolatosstatisztikák az euróban denominált


értékpapírokat (a kibocsátótól függetlenül),valamint az euroövezeti rezidensek általeuróban, illetve más devizanemben kibocsátott értékpapírokat foglalja magába. A hosszú lejáratú értékpapírokat aszerint is továbbcsoportosítják, hogy fix vagy változó kamatozásúak. A korábban kibocsátott értékpapírok esetében az “euro” az ECU-ban, illetve az euroövezeti tagállamok régi fizetőeszközeiben denomináltinstrumentumokat is tartalmazza. Mindkétesetben a hó végi állományokról, illetve hónap közbeni bruttó kibocsátásokról,visszavásárlásokról és nettó kibocsátásokrólkell beszámolni évenkénti (illetve különlegesesetben kétévenkénti), eredeti lejárat szerinti bontásban. Az euroövezeti rezidensekáltal kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítőértékpapírokat a kibocsátói szektor szerinttovább bontják (MPI-k, EPK-k,biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak, nempénzügyi vállalatok, központi kormányzat ésegyéb államháztartás). Az euroövezetirezidensek által kibocsátott tőzsdei részvényekesetében az állományadatokat, a bruttókibocsátásokat és visszavásárlásokat különközlik, (amennyiben rájuk alkalmazható)ugyanabban a szektor szerinti bontásban, minta hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkalkapcsolatos adatokat.

77. A tőzsdei részvényekkel kapcsolatosforgalmi, illetve állományadatokat piaciértéken mutatják ki, a hitelviszonytmegtestesítő értékpapírokkal kapcsolatosakatviszont (az ESA 95-től némileg eltérve)névértéken. Az erősen diszkontált éskamatszelvény nélküli kötvényeket akibocsátáskori effektív árfolyam alapjánértékelik, lejáratkor névértéken, a két időpontközött pedig egy olyan képlet alapján,amelynek segítségével a felhalmozott kamatot is figyelembe lehet venni. Adevizatételeket folyó árfolyamon értékelik. Azállományváltozások a nettó kibocsátásokat, azértékelési korrekciókat, az átsorolásokat és anem tranzakciókból adódó egyéb változásokattükrözik. A monetáris statisztikákhoz hasonlóanaz EKB az értékpapírpiac növekedési rátáját

tranzakciós adatok alapján számítja, amelyfigyelmen kívül hagyja az értékelési ésátsorolási hatást. Időnként előfordul, hogyvalamely értékpapírokkal végrehajtott ügylet(amely lehet vállalatfelvásárlással vagyegyesüléssel kapcsolatos) több lépcsőbenzajlik, így több mint egy hónapot vesz igénybe.Ilyenkor az a gyakorlat, hogy a teljes ügyleteta lezárás hónapjára rögzítik.

78. Noha az értékpapír-kibocsátók a2533/98/EK tanácsi rendelet 2. cikkeértelmében az EKB-statisztikák adatszolgáltatóikörébe tartoznak, a bank egyik jogszabályaalapján sincs adatszolgáltatási kötelezettségük.Az EKB ehelyett a nemzeti központi bankoktólkap adatokat a rezidensek által kibocsátotthitelviszonyt megtestesítő értékpapírokról és azáltaluk jegyzett részvényekről, amint azt azEKB/2003/2-es módosított iránymutatás XIX.melléklete is előírja. Az adatokat a tárgyhótkövető öt héten belül kell eljuttatniuk azEKB-hoz. Az euroövezeti aggregátumokata hírügynökségeken keresztül, körülbelülhét héttel a tárgyhót követően hozzáknyilvánosságra. A nem euroövezeti rezidensekáltal kibocsátott, euróban denominált,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokvonatkozásában a BIS közöl adatokat. AzEKB/2005/13-as iránymutatás értelmében ajövőben gazdasági szektor szerinti bontásban isrendelkezésre állnak majd adatok az értékpapír-állományokról.

79. Mivel a statisztika bizonyos területein (pl. euroövezeti számlák) jelentős figyelmetszentelnek és komoly jelentőségettulajdonítanak a portfólióbefektetéseknek és azértékpapír-kibocsátásoknak, az EKB és azNKB-k nemrégiben átfogó központi értékpapír-adatbázist (centralised securitiesdatabase – CSDB) hoztak létre, amelykülönböző intézményi forrásokra és üzletiadatszolgáltatókra támaszkodik. A CSDBkulcsszerepet játszik majd az értékpapír-kibocsátásokkal és portfólióbefektetésekkelkapcsolatos és egyéb statisztikákösszeállításában, beleértve (további fejlesztésimunkát követően) az értékpapír-állománnyal

21EKB


kapcsolatos statisztikákat. Az adatbázis emellettszámos elemzési és operatív célt szolgál. Azadatminőséget biztosító folyamatokat az EKBés az NKB-k közös kézikönyve tartalmazza,ezeket egyszersmind egy készülő EKB-iránymutatásba is be fogják építeni. Az EKBdolgozik az értékpapír-elszámolásirendszerekre vonatkozó statisztikáktovábbfejlesztésén is. Az értékpapír-elszámolási rendszerek tekintetében a bankkorábban elsősorban operatív információkatpublikált, Fizetési és értékpapír-elszámolásirendszerek az Európai Unióban címűkiadványában (lásd lentebb a 117. bekezdést).

6 A FOLYÓ FIZE TÉSI MÉRLEGG EL ÉS ANEMZE TKÖZI BEFEK TE TÉSI POZÍCIÓVALKAPCSOLATOS STATISZ TIKÁK

6.1 BE VE ZE TÉS

80. Az EKB a monetáris politika és adevizaügyletek támogatására havi, negyedévesés éves adatokat gyűjt az euroövezet egészénekfizetési mérlegéről és nemzetközi befektetésipozíciójáról. Az EKB nem használja azeuroövezeten belüli, határon átnyúlótranzakciókra vonatkozó információkat, ez alól egyedül a portfólióbefektetésre és aportfólióbefektetésből származó jövedelemrevonatkozó adatok képeznek fontos kivételt. Anegyedéves fizetésimérleg-statisztikákban és anemzetközi befektetési pozícióra vonatkozó évvégi statisztikákban a külföldi partnerekföldrajzi bontásban szerepelnek. Az EKBtovábbá részletes statisztikákat állít össze az eurorendszer devizatartalékairól ésdevizalikviditásáról – összhangban az IMF ésBIS közös sablonjával –, napi adatokat anominál-effektív árfolyamokról, továbbá havi,illetve negyedéves adatokat az euro reál-effektív árfolyamáról.

81. Noha a határon átnyúló pozícióvalrendelkező, illetve határon átnyúló tranzakciókatvégrehajtó euroövezeti rezidensek a 2533/98/EKtanácsi rendelet 2. cikkének értelmében azEKB adatszolgáltatói körébe tartoznak, az

EKB-nak nincs erre vonatkozó saját rendelete.A pénzmennyiség- és bankstatisztikávalellentétben, ahol az adatszolgáltatói körviszonylag kis számú pénzügyi intézmény, afizetési mérleggel és a nemzetközi befektetésipozícióval kapcsolatos adatszolgáltatói körpotenciálisan bármely euroövezeti rezidens,határon átnyúló tranzakciókat végrehajtó vagyilyen pozícióval rendelkező gazdasági szereplőtmagában foglal. Jóllehet az MPI-kre vonatkozóadatszolgáltatási rendszer meglehetősenstandardizált az egész euroövezetben, a jelenlegifizetésimérleg-adatokat gyűjtő rendszerekesetében ez nem így van, ami az ellenőrzés és a szankciók kirovása szempontjábólbonyodalmakat von maga után. Mivel afizetésimérleg-statisztikára tagállami szintenkülönféle joggyakorlat van érvényben, uniósszinten viszont az Eurostat is végez adatgyűjtést,még körülményesebben lehetne csak megalkotniegy olyan EKB-jogszabályt, amely közvetlenülaz adatszolgáltatókra vonatkozik. Eztelkerülendő, az EKB az euroövezet NKB-inakvonatkozásában fogadott el iránymutatásokat,amelyekben részletezi, hogy mely statisztikaiadatokat kell szolgáltatniuk, milyenmetódusokat és szabványokat kell betartaniuk,az adatgyűjtés módját azonban rájuk bízta.Jelenleg az EKB/2004/15-ös iránymutatáshatályos. Mivel néhány országban a fizetésimérleggel és a nemzetközi fizetési pozícióvalkapcsolatos adatokat nem az NKB-k gyűjtik, azEKB ajánlásokat intézett ezen illetékesszervekhez. Az ajánlások lényegüket tekintvemegfelelnek a vonatkozó irányelveknek,jelenleg az EKB/2004/16-os ajánlás hatályos. Azajánlások jogilag nem kötelező érvényűek acímzett intézményekre nézve.

82. A fizetési mérleggel és a nemzetközifizetési pozícióval kapcsolatos statisztikaalkalmazási körét és alapelveit azEKB/2004/15-ös irányelvben fektették le. AzEKB-követelmények, amennyire lehetséges,követik az IMF Fizetési mérleg kézikönyvének5. kiadásában foglaltakat, összhangban mind azSNA 93-mal, mind az ESA 95-tel. Az EKBmindazonáltal elfogadott néhány olyanharmonizációs javaslatot, amely kifejezetten


az EU és az euroövezet fizetési mérlegének és nemzetközi befektetési pozíciójánakaggregátumaira vonatkozik (pl. az MPIdefiníciójának következetes alkalmazása). Azeuroövezeti fizetési mérleg és nemzetközibefektetési pozíció az euroövezeti rezidensekneka nem euroövezeti rezidensekkel (vagyis a„külfölddel”) szembeni tranzakcióinak, illetvepozícióinak felel meg. A gyakorlatban a fizetésimérleg és a nemzetközi befektetési pozíciókimutatása – amelyben a hangsúly afunkcionális kategóriákon (működőtőke-befektetés, portfólióbefektetés stb.), nem pedigazon van, hogy a rezidens partner melyszektorba tartozik – nem illeszthető magátólértetődően a gazdasági szektorok számláiba, ésvannak további tisztázandó kérdések azértékeléssel és a lefedettséggel kapcsolatban is.Az EKB-nak foglalkoznia kell ezekkel akérdésekkel, miközben arra készül, hogy afizetési mérleget és a nemzetközi befektetésipozíciót integrálja az euroövezeti számlákba.

6.2 HAVI FIZE TÉSI MÉRLEG

6.2.1 INSTRUMENTUMONKÉNTI ÉSSZEK TORONKÉNTI BONTÁS

83. A havi fizetési mérleg célja, hogy afelhasználók figyelemmel tudják kísérni azeuroövezet monetáris kondícióit és azárfolyamot befolyásoló külfölddel kapcsolatosfolyamatokat. Ezért az EKB a havifizetésimérleg-statisztikákhoz mindössze afolyó fizetési mérlegben és a tőkemérlegbenszereplő tranzakcióknak egy általánosabbkategóriájáról kér be adatokat. Kivételtképeznek a befektetésből származó jövedelmekazon áramlásai, amelyek esetében az adatokatműködőtőke-befektetés, portfólióbefektetés és„egyéb” befektetés szerint kell bontani.További részleteket kell közölni a pénzügyimérlegben, itt ugyanis valószinűek a nagyvolumenű és változékony mozgások, amelyekbefolyásolhatják a monetáris kondíciókalakulását. A működőtőke-beáramlás, illetve -kiáramlás tulajdonosi követelésekre, újrabefektetett jövedelmekre és egyébtőbefektetésekre bontható (utóbbin elsősorbana vállalatok egymásnak nyújtott hitelei

értendők), és még tovább MPI-k, illetve egyébeuroövezeti szektorok közötti befektetésekre. Aportfólióbefektetés, amely monetáris hatóságok,egyéb MPI-k és nem MPI-k között oszlik meg, külön tartalmazza atulajdonosi követeléseket és a hitelviszonytmegtestesítő értékpapírokat (amelyeket mégtovább bontanak). A származtatott pénzügyiügyletekről (ide kizárólag az euroövezetirezidensek és nem rezidensek közöttmegszületett kontraktusok tartoznak) csupánnettósított adatok készülnek; ezek a határonátnyúló tranzakciók (előjelhelyes)aggregátumai, amelyekben euroövezeti rezidensekis érintettek. Az „egyéb” befektetésekrőlellenben igen részletes adatokat kellszolgáltatni, elsősorban az MPI-k ügyleteiről(kivéve a működőtőke- és portfólióbefektetéskategóriában már szereplőket) és a kormányzatkülfölddel szembeni ügyleteiről. Az egyébbefektetések partnerszektor alapján tagozódnak,mégpedig a következő összetevőkre: monetárishatóságok, egyéb MPI-k (lejárat szerintibontásban), államháztartás és egyéb(euroövezeti) szektorok. Utóbbi kettő esetébenkis mértékű instrumentumonkénti bontás islétezik, amely a külföldi bankoknál elhelyezettkészpénz-, és betétállományt foglalja magában.A havi fizetési mérlegben a tartalékotmegtestesítő eszközökről is közölnek adatokat.

6.2.2 A PORTFÓLIÓBEFEK TE TÉSIKÖTELE ZE T T SÉG EKKEL KAPCSOLATOSMEG KÖZELÍTÉS

84. A portfólióbefektetésekből adódókötelezettségek (euroövezeti rezidensek általkibocsátott értékpapírok euroövezeten kívüliállományának változása) kimutatása komolygyakorlati nehézségekbe ütközik, mivelgyakran lehetetlen meghatározni, hogy apiacképes instrumentum kinek a tulajdonábanvan. A fizetési mérlegben a pénzügyi mérlegben szereplő portfóliókötelezettség-adatokat úgymond kerülő úton nyerik: ittlényegében arról van szó, hogy az euroövezetirezidensek által kibocsátott értékpapírokeuroövezeten kívüli állományát (ami nettótőkebeáramlás) ezen értékpapírok teljesállományának (illetve ennek értékelési

23EKB


korrekcióval kiigazított értékének), valamint azeuroövezeti rezidensek birtokában lévőrögzített állománynak (illetve ennek értékelésikorrekcióval kiigazított értékének) akülönbségeként számítják ki függetlenül attól,hogy utóbbiak a kibocsátóval azonostagállamban, vagy az euroövezet mástagállamában rezidensek. Az állományokkibocsátói szektor szerinti bontásban 2006közepétől állnak majd rendelkezésre, ezenadatok birtokában meg lehet majd adni azeuroövezeti kötelezettségek szektor szerintibontását. Hasonló módon határozzák meg afolyó fizetési mérleg ide kapcsolódójövedelemáramlásait, illetve a nemzetközibefektetési pozícióban a portfólióbefektetésikötelezettségeket. A 79. bekezdésben említett központi értékpapír-adatbázis révénvárhatóan lényegesen jobbak lesznek majd a portfólióbefektetésekkel kapcsolatosstatisztikák. Az adatbázisban szereplőértékpapírokkal kapcsolatos átfogó információklehetővé teszik, hogy új megközelítésbenállítsák össze a fizetési mérleg (illetve, amint az alábbiakban látni fogjuk, a nemzetközibefektetési pozíció) portfólióbefektetésimérlegét. Az eurorendszer (aggregáltadatközlésről) az értékpapír-tranzakciók és -pozíciók tekintetében 2008-tólértékpapíronkénti adatközlésre kíván áttérni.Ennek révén pontosabbá válik majd a besorolásés az értékelés a portfólióbefektetésimérlegben. Az eurorendszer NKB-i ezzel egyidőben véget kívánnak vetni annak agyakorlatnak, hogy állományadatokat kumuláltforgalmi adatokból állítsanak elő, ehelyettlegalább negyedévente teljes állományadatokatvesznek majd igénybe ehhez.

6.2.3 A FIZE TÉSI MÉRLEG MONE TÁRISPRE ZENTÁCIÓJA

85. A havi fizetésimérleg-statisztikát oly módonpróbálják a monetáris elemzés szempontjábólhasználhatóbbá tenni, hogy összekapcsolják azM3-nak, vagyis a szélesebb értelemben vettmonetáris aggregátumnak a külföldrevonatkozó ellenpárjával. Mivel a fizetésimérleg egyes számláinak összessége és akonszolidált MPI-mérleg egyensúlyban van,

az MPI-szektor külfölddel szembenitranzakcióinak (beleértve az eurorendszertranzakcióit is) tükrözniük kell az egyébeuroövezeti szektorok külfölddel szembenitranzakcióit (beleértve a fizetési mérlegbenszereplő tévedéseket és kihagyásokat), ezeknek pedig meg kell egyezniük a monetáris statisztika külfölddel szembeniaggregátumával. A gyakorlatban afizetésimérleg-statisztika némi átalakításaszükséges ahhoz, hogy az MPI-k összeskülfölddel szembeni tranzakcióját összegeznilehessen, és egyelőre nem sikerült elérni aztsem, hogy a különböző forrásokból származóadatok teljesen azonosak legyenek. Ily módonlehet elemezni az euroövezeti nem MPI-k (afolyó fizetési mérlegben, a tőkemérlegben és apénzügyi mérlegben szereplő) külfölddelszembeni tranzakcióinak részesedését az MPI-szektor külfölddel szembeni nettó pozíciójánakteljes változásából. A monetáris prezentációhozaz EKB működőtőke-befektetési ésportfólióbefektetési mérleg bontását írja elő azMPI-tranzakciók elkülönítésére.

6.2.4 AZ ADATKÖZLÉS HATÁRIDEJE ÉS AZADATOK RENDELKE ZÉSRE ÁLLÁSA

86. A havi fizetésimérleg-statisztikákat atárgyhót követő hónap 30. munkanapjáig kelleljuttatni az EKB-hoz, majd nyolc héttel atárgyhót követően hozzák őket nyilvánosságraa hírügynökségeken keresztül. Havi adatok1997 januárjától állnak rendelkezésre.

87. A havi fizetésimérleg-statisztika közlésihatárideje, aggregált mivolta és monetárispolitikai jelentősége miatt, amennyibenelkerülhetetlen, elfogadhatóak esetlegeseltérések a nemzetközi előírásoktól. A havistatisztikában nem kötelező az adatokattranzakciós alapon (a felhalmozódott kamatotis feltüntetve) rögzíteni, hanem a tagállamokezt a pénzforgalom alapján is megtehetik.Amennyiben a határidő közelsége miatt ezelkerülhetetlen, az EKB becsült vagy előzetesadatokat is elfogad. Bizonyos tételek esetében(pl. a működőtőke-befektetésből származó újrabefektetett jövedelmek) becsülni kell azadatokat. A havi adatokat a teljesebb


negyedéves információk alapján mindennegyedévben felülvizsgálják, ami teljesmértékben megfelel a nemzetközi statisztikaiszabványoknak. A legfrissebb havi adatok ezértnincsenek mindig teljesen összhangban akorábbi adatokkal.

6.3 NEGYEDÉVES FIZE TÉSIMÉRLEG-ADATOK

6.3.1 TOVÁBBI RÉSZLE TE ZÉS ,FELHALMOZÓDOT T KAMAT

88. A negyedéves fizetésimérleg-statisztikák ahavi statisztikáknál részletesebb információkatszolgáltatnak, aminek révén mélyrehatóbbanlehet elemezni a külfölddel szembenitranzakciókat. A folyó fizetési mérleg továbbirészletekkel szolgál a befektetésből származójövedelemről, a pénzügyi mérleg pedig továbbiinformációt nyújt az egyes instrumentumokrólés szektorokról.

89. Az IMF Fizetési mérleg kézikönyvének 5. kiadása az SNA 93-mal összhangban aztajánlja, hogy a kamat eredményszemléletbenlegyen kimutatva. Az ajánlás a folyó fizetésimérlegre (befektetésből származó jövedelem)vonatkozik, de ennek megfelelően a pénzügyimérleget is érinti. Az EKB/2004/15-ösiránymutatás érelmében a befektetésbőlszármazó jövedelmet csak negyedévenként kellelhatárolni.

6.3.2 FÖLDRAJZI BONTÁS90. A negyedéves fizetésimérleg-adatokamellett, hogy további részletekkel szolgálnakaz instrumentumokról, illetve, hogymegfelelnek a nemzetközi statisztikaiszabványoknak, közlik az euroövezetirezidensek külfölddel lebonyolított ügyleteit apartner országa, országcsoportja és kategóriájaszerinti földrajzi bontásban. A bontásban akövetkező országok szerepelnek: Dánia,Svédország, az Egyesült Királyság külön;euroövezeten kívüli egyéb EU-tagállamok egycsoportban; EU-intézmények és egyéb szervek;az Európai Unión kívül az Egyesült Államok,Japán, Svájc, Kanada külön; offshoreközpontok; nemzetközi szervezetek; végül azösszes többi ország egy csoportban. Az EKB

kivételével – amelyet statisztikai célbóleuroövezeti rezidens MPI-nek tekintenek – azösszes EU-intézményt (pl. Európai Bizottság)és egyéb szervet (pl. Európai Beruházási Bank)fizikai elhelyezkedésétől függetlenül úgykezelik, mintha euroövezeten kívüli rezidenslenne. A szükséges bontásokat, valamint az EU-intézmények, offshore központok és nemzetközi szervezetek listáját azEKB/2004/15-ös iránymutatás II. függeléketartalmazza. Az instrumentum és szektorszerinti részletezésre alkalmazott földrajzibontás nem olyan teljes körű, mint anegyedéves fizetésimérleg-statisztika esetében,hanem sokkal inkább hasonlít a havistatisztikáéhoz. Nem tartalmazza ugyanakkorsem a portfóliókötelezettségek (ezt az adat-összeállítás módja nem teszi lehetővé), sem aszármaztatott pénzügyi ügyletek, sem atartalékot megtestesítő eszközök földrajzibontását.


91. A részletes negyedéves fizetésimérleg-statisztikát és a földrajzi bontásokat atárgyidőszakot követő három héten belül kelleljuttatni az EKB-hoz. Az euroövezetiaggregátumokat sajtóközlemény formájában,négy hónappal a tárgyidőszakot követőenhozzák nyilvánosságra. Teljes körű negyedévesadatok 1997-től állnak rendelkezésre, azeuroövezet folyó fizetési mérlegévelkapcsolatban negyedéves becsült adatokat1980-ig visszamenőleg lehet visszakeresni,negyedéves földrajzi bontás pedig 2003 elejétőlkezdődően létezik.

6.4 NEMZE TKÖZI BEFEK TE TÉSI POZÍCIÓ

92. Az euroövezet egészének nemzetközibefektetési pozíciójáról negyedév végén (ezújdonság) állít össze adatokat az EKB. Azadatokat a bank a részletes negyedéves fizetésimérleggel együtt, négy hónappal atárgyidőszakot követően publikálja, év végénpedig még részletesebb adatokat közöl. Ezek azeuroövezetnek a külfölddel szembeni eszköz-és kötelezettségállományáról szóló kimutatások

25EKB


bepillantást engednek az euroövezet külfölddelszembeni pénzügyi pozíciójának szerkezetébe,és kiegészítik a monetáris politikai ésdevizapiaci elemzést szolgáló fizetésimérleg-adatokat. A rendszeres állományadatoksegítségével a fizetésimérleg-tranzakciókhihetősége is ellenőrizhető. A negyedévesadatok kidolgozása során részben figyelembevették az euroövezeti gazdaságiszektor-számlákat is.

6.4.1 INSTRUMENTUMONKÉNTI ÉS FÖLDRAJZIBONTÁS

93. A negyedévenként elkészítendő bontásigen hasonló a negyedéves fizetési mérlegpénzügyi mérlegében alkalmazotthoz, bár aszármaztatott pénzügyi ügyletek között külön mutatják ki az eszköz- éskötelezettségpozíciókat. A nemzetközibefektetési pozícióra vonatkozó éves adatokszintén hasonlóak, ám ezekben nagyobbhangsúlyt fektetnek a működőtőke-befektetésre, amelynek esetében a tőzsdénjegyzett vállalatokból való részesedés könyvszerinti és piaci értékben (a nemzetközibefektetési pozíció kimutatásánál ajánlottértékelési alap) egyaránt szerepel. A tőzsdére benem vezetett vállalatokban végrehajtottműködőtőke-befektetést gyakorlati okokbólcsak könyv szerinti értéken mutatják ki, jóllehet – mivel ezekhez elvileg a külföldileányvállalatok kimutatásai szolgálnak alapul – az újra befektetett jövedelmeketkellene tükröznie. A nemzetközi befektetésipozíció éves megjelenítéséhez az euroövezet külfölddel szembeni eszköz- éskötelezettségállományának földrajzi bontása istársul, amely ugyan nem olyan részletes, mintaz éves (és a negyedéves) nemzetközibefektetési pozíció, de a negyedévesfizetésimérleg-statisztikáéval lényegébenmegegyező bontásban közli a partnereket. Afizetési mérleghez hasonlóan a származtatottpénzügyi ügyleteket és a tartalékot megtestesítőeszközöket a nemzetközi befektetési pozícióesetében sem közlik földrajzi bontásban. Aportfólióbefektetési kötelezettségeket nemlehet kiszámítani az EKB-forrásbólrendelkezésre álló adatokból, az EKB ezért az

IMF koordinált portfólióbefektetési felmérésének(Coordinated Portfolio Investment Survey), ésegyéb ide vágó felmérésének megfelelő adataithasználja. A felmérések eredményei azonban azEKB nemzetközi befektetésekre vonatkozó évesstatisztikájának megjelenését követően válnakhozzáférhetővé.

94. Az euroövezet nemzetközi befektetésipozíciója az IMF Fizetési mérleg kézikönyvének5. kiadásában meghatározott sztenderdkomponenseken alapul, az alapelvek és afogalommeghatározások pedig összhangbanállnak a fizetési mérleg esetén érvényesekkel.A 84. bekezdésben ismertettük aportfólióbefektetés-mérleg összeállításának azta továbbfejlesztett módszerét, amely jelenlegelőkészületben van, és amely teljes körűnegyedéves állományokat is tartalmazni fog.


95. A nemzetközi befektetési pozícióvalkapcsolatos negyedéves adatok atárgyidőszakot követő három hónapon belülállnak az EKB rendelkezésére (azaz ugyanaz amenetrend, mint a negyedéves fizetési mérlegesetén). Az éves adatokhoz, beleértve aföldrajzi bontásokat is, kilenc hónappal atárgyidőszakot követően lehet hozzáférni. Azeuroövezet év végi nemzetközi befektetésipozíciója 1997-től kezdődően áll rendelkezésre,noha az 1997-es és 1998-as adatok csupánnettósított adatok (vagyis minden egyeskategóriában nettó eszközöket vagykötelezettségeket mutatnak, nem pedig külön ateljes eszköz-, illetve kötelezettségállományt).Ennek oka, hogy kezdetben a tagállamokszámára lehetetlen volt különbséget tenni azeszközökön és a kötelezettségeken belül ahatárokon átnyúló euroövezeten belüli, illetvea külfölddel szembeni pozíciók között. Év végiföldrajzi bontás 2002 óta áll rendelkezésre.


7 AZ EURORENDSZER DE VIZ ATARTALÉKAI

7.1 DE VIZ ATARTALÉKOT MEGTESTESÍTŐESZKÖZÖK A FIZE TÉSI MÉRLEG BEN ÉS ANEMZE TKÖZI BEFEK TE TÉSI POZÍCIÓBAN

96. Az euroövezet tartalékot megtestesítőeszközei definíció szerint igen likvid, piac- éshitelképes követelések. Az EKB-nak és azeurorendszer nemzeti központi bankjainak enem euróban denominált követelései nemeuroövezeti rezidensekkel szemben állnak fenn.A devizakövetelések mellett ide tartozik azarany, a különleges lehívási jogok (SDR) és az IMF-fel szembeni tartalékpozíciók. Atartalékeszközökre vonatkozó adatokat nemnettósítják a tartalékhoz kapcsolódókötelezettségekkel, kivéve a származtatottpénzügyi ügyletek kis komponensét, amelyetnettósítva közölnek.

97. A tartalékeszközöknek a tranzakciókbóladódó (vagyis kivéve az értékelési hatást ésminden olyan nem tranzakció jellegű változást,amely befolyásolhatja állományukat)megváltozását egyetlen önálló adatként rögzítikaz euroövezet fizetési mérlegének pénzügyimérlegében. A teljes állomány negyedév végén,a nemzetközi befektetési pozícióban szerepel a legfőbb komponensekkel együtt (arany, SDR, devizaállomány instrumentum szerintirészletezettséggel stb.).

7.2 DE VIZ ATARTALÉK ÉS DE VIZ ALIKVIDITÁS(IMF- ÉS BIS-SABLON)

98. Az EKB ezenkívül egy jóval részletesebbhavi kimutatást is közöl az eurorendszertartalékairól és a tartalékokhoz kapcsolódóegyéb tételekről, összhangban adevizatartalékra, illetve a devizalikviditásravonatkozó sablonnal. A fizetési mérleggel és anemzetközi befektetési pozícióval kapcsolatosstatisztika vonatkozásában a devizatartalék-adat csupán része a sablonban előírtadatszolgáltatási kötelezettségnek. Ebben akimutatásban jelennek meg a tartalékon kívüliegyéb devizaeszközök is, amelyek lehetnek az

euroövezeti rezidensekkel szembenikövetelések (pl. euroövezeti bankoknálelhelyezett devizabetétek), illetve olyaneuroövezeten kívüli rezidensekkel szembenikövetelések, amelyek nem felelnek megtartalékeszköz „igen likvid” követelményének(ezeket az eszközöket a fizetési mérlegben és anemzetközi befektetési pozícióban aportfólióbefektetés, illetve az „egyéb”befektetés tételénél mutatják ki). Adevizalikviditás figyelembe veszi adevizaeszközöket érintő, előre meghatározottés függő, rövid távú nettó kiáramlásokat,amelyek magukban foglalják a hitelek utánfizetendő tőketörlesztést és kamatot, ahatáridős devizapozíciókat, a repoügyletekhezkapcsolódó tranzakciókat, a nyújtotthitelkereteket és garanciákat, és még sok más,a fizetési mérlegben és a nemzetközibefektetési pozícióban nem nyilvántartott tételt.A sablonban számos emlékeztető tétel is helyetkap. Az EKB/2004/15-ös irányelv II.függelékének 3. táblázatában szereplő adatokata tárgyhót követő három héten belül kelleljuttatni az EKB-hoz, hogy a sablonba belehessen építeni őket.

8 AZ EURO NEMZE TKÖZI SZEREPÉTVIZ SGÁLÓ STATISZ TIKÁK

99. Az EKB éves jelentésben számol be az euronemzetközi szerepéről. Ehhez fontos adalékokaz MPI-mérleggel kapcsolatos statisztikák (azeuroövezeten kívüli rezidensekkel végrehajtottügyleteken belül különbséget tesznek euro- ésdevizaügyletek között), valamint az értékpapír-kibocsátással kapcsolatos statisztikák (ittszerepelnek az euroövezeten kívüli rezidensekáltal euróban denominált kibocsátások). Azeuroövezet hitelviszonyt megtestesítőértékpapírokkal végrehajtott, külfölddelszembeni tranzakciói tekintetében azEKB/2004/15-ös iránymutatás félévesdevizanemenkénti bontást ír elő (euro, dollár ésegyéb devizanemek). Ugyanez a felosztásérvényes az euroövezeti rezidenseknek akülfölddel szembeni, hitelviszonyt megtestesítőértékpapírokkal kapcsolatos június, illetve

27EKB


december végi pozícióira. Minderre pontosanazért van szükség, hogy értékelni lehessen azeuro mint befektetési valuta nemzetköziszerepét. Ugyanezen okból gyűjt információkata KBER a kötvénykibocsátások egyébjellemzőiről. Jelenleg nem egy euroövezetbeliés KBER-be tartozó NKB gyűjt adatokat azáruk és szolgáltatások külkereskedelmébenhonos számlázási gyakorlatról, elsősorban abanki elszámolásokon alapuló adatgyűjtésirendszerek segítségével. Így azOesterreichische Nationalbank információtszolgáltat az euroövezet öt szomszédosországában forgalomban lévőeurobankjegyekről (továbbá az euroövezetiországok korábbi valutáiban denominált,továbbra is forgalomban lévő bankjegyekről).

9 AZ EURO EFFEK TÍV ÁRFOLYAMAI (EER)

100. Az euro nominál-effektív árfolyama olyanösszefoglaló mutató, amely az euro külsőértékét fejezi ki az euroövezet legfontosabbkereskedelmi partnereinek devizáival szemben.A reál-EER – amelyet úgy számítanak ki, hogya nominális árfolyamot deflálják a megfelelőár- vagy költségindexszel – szolgálleggyakrabban a külfölddel szembeni ár- ésköltség-versenyképesség mutatójaként.

101. Az EKB naponta számít nominál-effektívárfolyamot, amely a kereskedelmi partnerekdevizáival szembeni bilaterális euroárfolyamokmértani súlyozású átlagával egyenlő. A reál-EER az euroövezeti árak és költségek mértanisúlyozású átlagának a kereskedelmi partnerekmegfelelő átlagaihoz viszonyított, közöspénznemben kifejezett értéke. A reál-EER-thavonta vagy negyedévente számítják, mivelennél gyakrabban nem áll rendelkezésre ár-,illetve költségadat.

102. A kereskedelmi partnerekhez rendeltsúlyokat az eurorendszerrel folytatottfeldolgozóipari termékekkel valókereskedelemben való részesedésük alapjánszámítják, az euroövezeten belülikereskedelmet nem tekintve, két hároméves

időszak folyamán (1995 és 1997 között,valamint a 2004-ben végzett további munkátkövetően, 1999 és 2001 között). A súlyokszámításánál mind kiviteli, mind behozataliadatokat figyelembe vesznek. Az importsúlyokszámításánál az egyes országoknak az összespartnerországból származó euroövezetiimportban való egyszerű arányát veszik. Azexportsúlyokat úgy határozzák meg, hogyfigyelembe veszik mind az egyes piacokfontosságát az euroövezeti kivitelben, mind akülpiaci versenyt, amelyet az euroövezetitermelők, valamint valamely harmadik országexportőrei támasztanak az euroövezetiexportőrökkel szemben.

103. Az EER-t a kereskedelmi partnerek kétcsoportjára nézve számítják: az úgynevezettEER–23-ba az euroövezeten kívüli 13 EU-tagállam és a tíz legfontosabb EU-n kívülikereskedelmi partner tartozik; az EER–42csoport pedig az EER–23 országot, valaminttovábbi 19 országot tartalmaz. Az EER–23csoport esetében naponta számítanak nominál-EER-t, reálmutatókat pedig havonta (afogyasztói és termelői árindexek alapján),illetve negyedévente (a GDP-deflátorok ésfajlagos munkaköltségek alapján). A nagyobbcsoport esetében az EKB havonta számítfogyasztói árakon alapuló nominális és reál-EER-t.

10 ÁLLAMHÁZ TARTÁSI STATISZ TIKA

104. Az államháztartási statisztikák a szektortranzakcióit és pozícióit tükrözik (S.13 az ESA95-ben); a központi kormányzat, a tartományikormányzatok, a helyi önkormányzatok és atársadalombiztosítási alapok alszektoraitfoglalják magukban. Az EKB-t két okbólérdeklik az államháztartásra vonatkozóstatisztikai adatok. A tagállamoknak az eurobevezetésére való felkészültségét vizsgálókonvergenciajelentésben, a túlzott hiány eseténindítandó eljárással és a Stabilitási ésnövekedési paktummal összefüggésben ahangsúly az egyes EU-tagállamok évesállamháztartási hiány-, illetve többletadatain,


valamint a konszolidált államháztartásiadósságon van. Az említett adatok iránti régikeletű igényt megfogalmazó EKB/2005/5iránymutatás értelmében a tagállamok központibankjai az EKB rendelkezésére bocsátják azállamháztartási számlák éves adatait abevételekről, kiadásokról, ahiányról/többletről, a finanszírozási igényről, aprivatizációs bevételekről és a fennállóadósságról. Az adatok segítéségével az EKB betudja építeni az EU-intézmények és atagállamok közötti tranzakciókat, mintha azintézmények – az érintett tagállammalfolytatott tranzakciók tekintetében – azállamháztartás egy további alszektorátképeznék. Ezzel a módszerrel teljesebb képetkaphatunk az államháztartás gazdaságitranzakcióiról, mintha csupán a nemzetiállamháztartási szektorokra vonatkozó adatokatvennénk figyelembe. Az EKB a levezetetthiány-adósság kapcsolatról – az államadósságegyik év végétől a következő év végéig terjedőidőszakban megfigyelhető változásánakrészletes összeegyeztetése az év közbenkeletkező államháztartási hiánnyal vagytöbblettel – is kap éves adatokat. AzEKB/2005/5 iránymutatás (amelyet azEKB/2006/2 iránymutatás módosít) előírja azEU-tagállamok számára, hogy a szolgáltatottadatok formátuma összhangban legyen az ESA95-nek, valamint az Európai Bizottságnak atúlzott hiány esetén indítandó eljárás keretébenjelentett adatokéval. A túlzotthiány-eljáráskeretében közölt államháztartási számlák csakkevés szempontból térnek el az ESA 95-től, deezek fontos eltérések, amelyek elsősorban azállamháztartás adósságának tartalmát ésértékelését érintik.

105. Mivel az államháztartás a gazdaságifolyamatok és a pénzügyi piacok fontostényezője, az EKB-nak negyedéves adatokra isszüksége van az államháztartás nem pénzügyiés pénzügyi tranzakcióiról, valamint a fennállóállamadósságról. Több 2000-ben és aztkövetően elfogadott közösségi rendelet előírja,hogy a tagállamok kötelesek negyedéventejelenteni az államháztartási bevételekről éskiadásokról, pénzügyi tranzakciókról és

mérlegekről. Ennek eredményeképpen aközeljövőben már rendelkezésre állnak azEurópai Unió államháztartási szektoráravonatkozó negyedéves statisztikai adatok. Az501/2004-es rendelet értelmében a tagállamokkötelesek az adott negyedévet követő háromhónapon belül a központi kormányzatról, azönkormányzatokról és a társadalombiztosításialapokról külön-külön negyedéves pénzügyiadatokat szolgáltatni. Az adatokatinstrumentum szerinti bontásban kellközölniük, a központi kormányzat és atársadalombiztosítási alapok esetében pedig atranzakciókban résztvevő partnerekről is kellinformációt adni. Bár a teljes körű információkegyelőre még újdonságnak számítanak, arendelettel sikerült javítani a monetáris uniópénzügyi elszámolásainak a kormányzatiszektorra vonatkozó részén, továbbá atranzakciókban résztvevő partnerre vonatkozóadatok révén az euroövezet egyéb nempénzügyi szektoraira vonatkozó statisztikák isjavultak. Az adatok az euroövezeti gazdaságiszektorok 2007-től rendelkezésre állónegyedéves számláinak részét képezik majd(lásd lentebb).

11 A GAZDA SÁG I SZEK TOROK EUROÖVE ZE TISZÁMLÁI

11.1 BE VE ZE TÉS

106. Az ESA 95-ben alkalmazottmeghatározások és fogalmak értelmében agazdasági szektorok számlái az általuklebonyolított nem pénzügyi és pénzügyitranzakciókat írják le. Az adatokból átfogóképet kapunk a gazdaságról, a termeléstőlkezdve a fogyasztásra és megtakarításrahasznált jövedelmek létrehozásáig ésfelhasználásáig, a tőkejavakkal végrehajtotttranzakcióktól egészen a nettó finanszírozásiképességig (finanszírozási igényig), valamint apénzügyi eszközök ennek megfelelőfelhalmozásáig, kötelezettségek vállalásáig, deemellett az instrumentumokról, illetve bizonyosesetekben a tranzakciókban résztvevőpartnerekről is kapunk információkat. A

29EKB


gazdasági szektorok számlái az eszközöket és kötelezettségeket bemutató pénzügyimérlegeket is tartalmazzák, valamint azokat aszámlákat, amelyek a tranzakciókat amérlegben történt változásokkal egyeztetik. Agazdasági elemzés és előrejelzés szempontjábólkülönösen értékesek a nem pénzügyivállalatokra és a háztartási szektorra vonatkozóeredmények. Az ESA 95-ben koherensstruktúrában összefoglalt csaknem teljes körűgazdasági és pénzügyi információhalmaznakköszönhetően nő a pontosság, javul akövetkezetesség, ezért ezek az adatok igenhasznosak. Az ESA 95 előír ugyan a gazdaságiszektorokra vonatkozó számlákat, de csak évesgyakorisággal, ami nagyban csökkenti ezenadatok konjunktúraanalízisre vagy prognózisokkészítésére való alkalmasságát. Az EKB és azEurópai Bizottság éppen most dolgozza kiközösen a gazdasági szektorok negyedéveselszámolásait, a fejlesztő munkát néhányközelmúltban hozott közösségi jogszabály istámogatja. Az első publikálható eredmények2007 tavaszára várhatók.

107. A teljes számlarendszeren belül apénzügyi számlákon mutatják ki a gazdaságiszektorok hitelfelvevő és hitelnyújtótranzakcióit, a mérlegekben pedig az adósság-és hitelállományt, egyeztetve a kumulatívtranzakciókat a mérlegváltozásokkal. Az EKB2001 óta negyedévente közzéteszi azeuroövezet részleges pénzügyi számláit ésmérlegeit. A negyedéves adatok jelenleg a nempénzügyi szektorok (azaz nem pénzügyitársaságok, háztartások és államháztartás),valamint a biztosítótársaságok ésnyugdíjpénztárak fő pénzügyi befektetéseit ésfinanszírozását mutatják, ami segíti a monetárispolitikai elemzést és támogatja különösen aháztartásokkal és a nem pénzügyi társaságokkalkapcsolatos elemző és előrejelző munkát. Apénzügyi stabilitási kérdések elemzésére amonetáris unió pénzügyi számlái (MUFA) isalkalmasak, a feladathoz a gazdasági szektoroktranzakcióira és mérlegpozícióira vonatkozóadatok kapcsolódnak. A MUFA végül olyan keretet alkot, amely lehetővé teszi a gyakrabban közölt, azaz monetáris,

fizetésimérleg- és értékpapír-kibocsátásistatisztikák, valamint az államháztartásistatisztikák vizsgálatát és összhangjánakellenőrzését. Az adatok használhatóságanagyban javul majd, amikor a 11.4 pontbanleírtak szerint egyesíteni lehet őket a gazdaságiszektorokra vonatkozó konzisztens nempénzügyi számlákkal.

11.2 A MONE TÁRIS UNIÓ NEGYEDÉVESPÉNZÜGYI SZÁMLÁINAK FORRÁSAI

108. Az ESA 95 pénzügyi számlák készítésétírja elő az EU tagállamok számára, amelynekmódja a pénzügyi tranzakciók és a piaci értékenszámított pénzügyi eszközök és kötelezettségekrészletes kimutatása. További követelmény akettő egyeztetése átértékelési számlán és azúgynevezett eszközök egyéb volumenváltozásaszámlán. Az ESA 95 öt fő gazdasági szektortkülönböztet meg: a nem pénzügyi vállalatok(S.11), a pénzügyi vállalatok (S.12), azállamháztartás (S.13), a háztartások (S.14) és aháztartásokat segítő nonprofit szervezetek(S.15) szektorát. Az S.12 és az S.13 továbbialszektorokra oszlik.

109. Az ESA 95 csak éves gyakorisággal írjaelő a tagállamoknak pénzügyi számlákkészítését. Az EKB/2002/7 iránymutatásugyanakkor megköveteli az euroövezetiközponti bankoktól, hogy negyedévenkéntjelentsék az EKB-nak országaik nem pénzügyiszektoraira, valamint a biztosítótársaságokra és nyugdíjpénztárakra vonatkozó pénzügyiszámlákat, a tárgynegyedévet követő 130 naponbelül. Mára már csaknem minden központi bankmegfelel ennek a követelménynek; az adatokat1997 végétől kell megadniuk. Az EKB-hozsokkal lassabban jutnak el ezek az adatok mintaz euroövezeti statisztikák, amelyek bárgyorsabban rendelkezésre állnak és kielégítik amonetáris unió pénzügyi elszámolásaivalkapcsolatos igényeket, csak részben tartalmazzáka szükséges adatokat.

110. Az EKB az MPI-k mérlegstatisztikáinakés a nemzeti pénzügyi számlák adatainakötvözésével elő tud állítani negyedéves


adatokat az euroövezet nem pénzügyiszektorainak pénzügyi tranzakcióiról ésmérlegeiről. Ezek hasznos információk, de mégvan rajtuk javítanivaló mind tartalmilag, minda közzétételi idő tekintetében.

111. Az alábbi pontban összefoglaljuk azadatszolgáltatás jelenlegi helyzetét. Egy újiránymutatás (az EKB/2002/7 iránymutatástmódosító EKB/2005/13) 2006. áprilisi hatállyalaz adatszolgáltatás határidejét a negyedévetkövető 130 napról 110-re csökkentette, és aközeljövőben lehetővé teszi az euroövezetiaggregátumoknak a negyedévet követő 120napon belüli publikálását. Az iránymutatásnegyedévente mind a pénzügyi mérlegekre,mind a tranzakciók adataira vonatkozóan ateljes nemzeti pénzügyi számlák összeállításátírja elő (minden pénzügyi eszközre éskötelezettségre, valamint gazdasági szektorraés a külföldre kiterjedően). A tranzakciókbanrészt vevő partnerszektorokkal kapcsolatosbizonyos adatok, amelyek jelenleg a legtöbbnemzeti pénzügyi számlából hiányoznak, 2008 áprilisától több lépésben fokozatosanrendelkezésre állnak majd. A módosítóiránymutatás több egyéb javító rendelkezésmellett figyelembe veszi a kormányzatipénzügyi számlákra vonatkozó közelmúltbanhozott közösségi jogszabályokat is, továbbámeghatározza az euroövezet bővítése eseténérvénybe lépő követelményeket.

11.3 A NEM PÉNZÜGYI SZEK TOROK , A BIZ TOSÍTÓTÁRSA SÁGOK ÉS ANYUGDÍJPÉNZ TÁRAK FŐ PÉNZÜGYIESZKÖZEI ÉS KÖTELE ZE T T SÉG EI

11.3.1 AZ EGYES SZEK TOROK PÉNZÜGYIESZKÖZEI

112. A rövid távú befektetések túlnyomórésztaz euroövezet nem pénzügyi szektorainakszéles értelemben vett (M3) pénzállományait,valamint egyéb euroövezeti szektorokkalszembeni egyes rövid távú követeléseketfednek le. A hosszú távú befektetésekkategóriájába a két éven túli megállapodásszerinti lejáratú betéteket és a háromhónaposfelmondásra visszafizetendő betéteket soroljuk.

A biztosítástechnikai tartalékokba abiztosítótársaságokkal és nyugdíjpénztárakkalszembeni követelések tartoznak, amelyek ahosszabb (rendszerint éven túli) lejáratú,hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal, atőzsdei részvényekkel és a (pénzpiaci jegyekenkívüli) befektetési jegyekkel együtt aháztartások hosszabb távú befektetéseinekfontos elemei.

113. Az MPI-k mérlegstatisztikái alapjánbecsülhetők az euroövezet nem pénzügyiszektorainak készpénz- és betétállományai,valamint a pénzpiaci befektetési jegyek. A nembanki intézmények (a nem pénzügyi szektorokatnem lehet erre a célra egymástól elkülöníteni)euroövezeten kívüli bankoknál elhelyezettbetéteire vonatkozó adatokat részbenfizetésimérleg-források alapján becsülik. Ahitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és arészvények állományi adatait (mind aközvetlen, mind az indirekt, azaz befektetésialapoknál tartott állományok esetében)nehezebb megállapítani, mivel a forgathatóértékpapírok tulajdonosi adatairól nehezebbadatot szerezni. A jelenlegi rendszerben anegyedéves nemzeti pénzügyi számláksegítségével meg tudjuk becsülni az euroövezetnem pénzügyi szektorainak összállományait, deaz egyes szektorokhoz tartozó állományadatokrólnincs további bontás. A 78. pontban leírtakszerint az EKB/2005/13 iránymutatásértelmében ezekről az állományokról is leszmajd adat a jövőben.

11.3.2 AZ EGYES SZEK TOROKKÖTELE ZE T T SÉG EI

114. Az értékpapírok, hitelek és tőzsdeirészvények a nem pénzügyi szektorokfinanszírozásának fő elemei. Az euroövezetinem pénzügyi szektorok fő kötelezettségeirőlviszonylag könnyű információt szerezni azeuroövezeti statisztikákból és a nemzetipénzügyi számlák negyedéves adataiból. Azeszközöktől eltérően a kötelezettségekrőlszektoronkénti bontásban is készül kimutatás, a hitelek és hitelviszonyt megtestesítőértékpapírok adatai pedig eredeti lejárati időszerinti bontásban is rendelkezésre állnak.

31EKB


115. A nem pénzügyi szektorokra vonatkozóadatokhoz hasonló információk az euroövezeti biztosítótársaságokról és önállónyugdíjpénztárakról is rendelkezésre állnak.Ezen pénzügyi közvetítők fő kötelezettségeit(azaz a háztartások életbiztosítási ésnyugdíjpénztár-tartalékokba fektetett nettóvagyona, az előre befizetett biztosítási díjak, afüggő károk tartalékai) nagyrészt a nempénzügyi szektorok pénzügyi eszközeikénttartják nyilván. Az összegek eltérnekegymástól, mivel az euroövezetibiztosítótársaságoknak és nyugdíjpénztáraknakeuroövezeten kívüli partnerekkel szemben isvannak ilyen kötelezettségei, illetve a nem pénzügyi szektorok is rendelkeznekköveteléssel az euroövezeten kívülibiztosítótársaságokban és nyugdíjpénztárakban,továbbá nettó vagyonrészük van a nem önállónyugdíjpénztárakban.

11.4 A GAZDA SÁG I SZEK TOROK NEMPÉNZÜGYI SZÁMLÁI

116. A pénzügyi számlák utolsókéntkövetkeznek a gazdasági szektorok közöttitranzakciók elszámolásainak sorában. Apénzügyi számlán nyilvántartott tranzakciókösszegének meg kell egyeznie a tőkeszámláróláthozott egyenlegező tétellel, azaz a nettófinanszírozási képességgel (finanszírozásiigénnyel), amely az adott szektor nem pénzügyitranzakcióinak eredménye. Mint fentebbemlítettük, az ESA 95 megköveteli ugyan afenti adatszolgáltatást, de csupán évesgyakorisággal. Az EKB és az Európai Bizottságközösen dolgozik azon, hogy a pénzügyiszámlák mellett a nem pénzügyi számlákról iskészüljön gazdasági szektor szerinti bontásbannegyedéves kimutatás; a fejlesztés elsőeredményeit előreláthatólag 2007 tavaszánhozzák nyilvánosságra. A negyedéves adatokközlésének követelményét egy közelmúltbanelfogadott közösségi jogszabály (a 2005.júliusban hozott 1161/2005/EC rendelet) is megerősíti. A rendeletben előírtadatszolgáltatásra első ízben 2006 januárjábankerült sor az 1999 elejétől vett negyedévesadatokkal együtt. A rendelet előírja, hogy egy

meghatározott átmeneti időszakot követően –amelyben a tagállamok terheit csökkentendőbizonyos adatokat nem kell jelenteni – a teljesszámlarendszerről biztosítani kell adatot, atermelési számlától a tőkeszámláig, akapcsolódó egyenlegező tételekkel vagyösszefoglaló statisztikákkal (bruttó és nettóhozzáadott érték, működési eredmény,rendelkezésre álló jövedelem, megtakarításokstb.) együtt. Az átmeneti időszakot követően atárgynegyedévet követő 90 napon belül kelljelenteni az adatokat. A rendelet mentességetnyújt azoknak a tagállamoknak, amelyeknek aGDP-je kisebb, mint az EU össz-GDP-jének1%-a a háztartási és a vállalati szektor esetében.A mentességet Luxemburg és az új tagállamok(Lengyelország kivételével) vehetik igénybe. A rendelet a kezdeti időszakban nem teszikötelezővé a tranzakciókban résztvevőpartnerekről szóló adatszolgáltatást, de a tervekszerint a későbbiekben erre is sor kerül.

12 A FIZE TÉSI ÉS ÉRTÉKPAPÍR-EL SZÁMOLÁSIRENDSZEREK STATISZ TIKÁI

117. Az eurorendszer jogszabályban előírtfeladata a fizetési rendszerek zökkenőmentesműködésének elősegítése, amihez különbözőfizetési és értékpapír-elszámolási konstrukciókatbiztosít. Emellett a fizetési rendszerekterületén, amelyek kiemelt szerepet játszanak amonetáris politika akadálytalan működésében,általános felvigyázói szerepe is van. Az EKBkiemelt figyelmet szentel a különböző fizetésieszközök (készpénz, bankszámla, hitel- ésterhelési kártya, elektronikus pénztárca stb.)használata alakulásának, továbbá a bankköziátutalási rendszerek működésének. Azértékpapír-elszámolási rendszerekben isérdekelt, mert az eurorendszer rajtuk keresztülszámolja el a hitelműveleteket. A bank azelőzőeken kívül az euroövezeti pénzügyi piaciintegráció ellenőrzésében is részt vesz. Azeurorendszer az operatív feladatoklebonyolítása és a felvigyázói hatáskör ellátásasorán nagy mennyiségű adatot gyűjt össze,amelyek nagy részét az Európai Unió fizetésiés értékpapír-elszámolási rendszereiről szóló


éves jelentésében (Kék könyv) teszi közzé. Az EKB a nemzeti központi bankokkal szorosanegyüttműködve elindított a közelmúltban egyprojektet azzal a céllal, hogy javuljon azEurópai Unió különböző országaiból származóadatok konzisztenciája, és hogy egyetlenadatbázisba gyűjtse őket.

13 AZ EUROÖVE ZE T BŐVÍTÉSÉNEKSTATISZ TIKAI VONATKOZÁSAI

118. Jelenleg 13 uniós tagállam van azeuroövezeten kívül, de a jövőben bármelyikük,illetve valamennyi új tagállam csatlakozhat.Belépésüket követően fontos feladat lesz az euroövezeti statisztikák minőségénekmegőrzése, tehát a csatlakozás statisztikaiszempontból alapos felkészülést igényel.További feladatként – mint már Görögország2001-es belépésekor kiderült – a kibővítetteuroövezetről visszamenőlegesen is kell adatotszolgáltatni, hogy már a bővítés időpontjábanlehessen növekedési ütemet számolni, dekonzisztens idősorokra van szükség a gazdasági modellek és előrejelzések, valamint az előretekintő gazdaságpolitikaielemzések elkészítéséhez is. Az eredményektermészetesen nem teljes mértékben azt azeuroövezeti pozíciót tükrözik majd, amelyetakkor kaptunk volna, ha a vizsgált időpontbanvalóban nagyobb lett volna az euroövezet.További szempont, hogy mindig szükség leszbizonyos referenciastatisztikákra, amelyek azeuroövezet helyzetét mutatják abban azidőpontban, amelyre az adatok vonatkoznak;jóllehet az egymást követő bővítések töréstokoznak az adatsorokban.

119. Ahol az euroövezeti adatokat egyszerűen anemzeti adatok összegzésével számítják, ottcsupán arra kell ügyelni az euroövezet bővítésévelösszefüggésben, hogy az új belépők nemzetiadatai teljesen összehasonlíthatók legyenek.Viszont ha az euroövezeti aggregátumokat nem anemzeti adatok egyszerű összegeként számítják(például a monetáris, fizetési mérleg és akülfölddel szembeni befektetések statisztikáibanés a pénzügyi számlákban), akkor az adatok

konszolidációjához az euroövezet összetételénekváltozása miatt megfelelő részletezettségűföldrajzi és szektoronkénti visszamenőlegesadatokra van szükség. Az adatokat mind azeuroövezeti tagállamoknak, mind az újonnanbelépőknek rendelkezésre kell bocsátaniuk. Mivelazonban a monetáris pénzügyi intézményekmérlegstatisztikája devizainformációkat éskülönböző instrumentumok, lejáratok ésszektorok szerinti bontásokat is magában foglal,ha a tagállamoktól megkövetelnénk, hogy korábbiidőpontok vagy időszakok euroövezetiaggregátumainak számítására alkalmas adatokatszolgáltassanak az euroövezet bármely lehetségesösszetételére nézve, ez a monetáris és afizetésimérleg-adatok területén hatalmas terhetjelentene. A gyakorlatban a monetáris unióindulásakor a visszamenőleges adatokat szakértőibecsléssel állították elő, Görögország belépésekorpedig egyéb forrásból (pl. a BIS nemzetközi bankistatisztikáiból) egészítették ki az adatszolgáltatóirendszerekből származó adatokat. Az EKB és anemzeti központi bankok az EU 2004. évibővítését követően és arra való tekintettel, hogy ajövőben az euroövezet várhatóan tovább bővül, aközelmúltban megállapodtak a visszamenőlegesadatok összehangolt továbbítására vonatkozóalapelvekről és gyakorlati intézkedésekről, éselfogadták, hogy továbbra is szükség leszbecslések bizonyos fokú alkalmazására.

14 A STATISZ TIKAI ADATOK CSERÉJE

120. A statisztikai adatok KBER-en belüli és azeurópai és nemzetközi intézményekkel valócseréje gyors, kiterjedt és biztonságos közvetítőrendszert igényel. A KBER rendelkezik olyaneszközökkel, amelyek segítségével azadatfájlok mindkét irányban továbbíthatóak azEKB és a nemzeti központi bankok között.Ehhez a statisztikai adatok, illetve metaadatok(ideértve a statisztikai struktúrákat,definíciókat és kódlistákat) cseréjében a KBERa nemzetközileg elterjedt, külön erre a célralétrehozott telekommunikációs hálózatot és aGESMES/TS (SDMX-EDI) üzenetformátumothasználja. A rendszer lehetővé teszi, hogy astatisztikai adatbázisokat könnyen be lehessen

33EKB


építeni hálózatba, illetve adatfájlfogadó és -szállító rendszerekbe. További előny az újadathalmazok könnyű beépíthetősége. Az EKBugyanezt a formátumot használja az Eurostattalés a nemzetközi szervezetekkel (főként a BIS-szel és a Nemzetközi Valutaalappal) valóstatisztikai adatcserében. A weben keresztüliinformációterjesztésben SDMX-MLszabványokon alapuló modern technológiát is használ. Az SDMX-kezdeményezéstekintetében az EKB szorosan együttműködik aBIS-szel, az Eurostattal, a NemzetköziValutaalappal, a Gazdasági Együttműködési ésFejlesztési Szervezettel (OECD), az EgyesültNemzetek Szervezetével és a Világbankkal; azösszefogás célja hatékonyabb folyamatokkifejlesztése a statisztikai adatok és metaadatokcseréjében és közös használatában.

15 AZ ADATOK KÖZ ZÉTÉTELÉRE ÉSUTÓLAGOS MÓDOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓIRÁNYELVEK

121. Az EKB arra törekszik, hogy az egyesadatszolgáltatókra vonatkozó bizalmasinformációk felfedése nélkül teljes körűen ésazonnal publikálja a statisztikai adatokat,valamint az adatok jellegére, forrására,megfigyelési körére és elméleti alapjairavonatkozó leírásokat. Honlapján (www.ecb.int)megtalálható az összes euroövezeti statisztikaés leírás, több fontosabb nemzeti statisztikávalés az egyes központi bankok honlapjára vezetőlinkekkel együtt, ahol mind a közölt adatok,mind további részletes nemzeti adatokmegtalálhatók. Az EKB Havi jelentésénekstatisztikai része és a Statisztikai zsebkönyv is tartalmaz EKB-statisztikákat bemutatórészletes táblázatokat, továbbá (a Havi jelentésesetében) cikkeket és keretes írásokat. Számosadatot első ízben sajtóközlemény keretében,előre bejelentett időpontban publikál a bank(lásd az 1. függeléket).

122. A legtöbb statisztikai idősor utólagosmódosításra szorul. Van úgy, hogy a nyersadatok hibáit kell kijavítani, de a nagygyakoriságú adatokat gyakran kell módosítani

a később rendelkezésre bocsátott, teljesebbadatok alapján (pl. az euroövezet havifizetésimérleg-adatait a teljesebb negyedévesadatok alapján rendszeresen revideálják). Amódszertani fejlesztések következtében isszükség lehet időnként a korábbi adatokmódosítására. Az EKB revíziós politikájaértelmében előre bejelenti és teljes körűendokumentálja az utólagos módosításiciklusokat, folyamatosan ellenőrzi az utólagosmódosítások mértékét és jellegét, továbbáigyekszik az adatrevízió költségeit elfogadhatószinten tartani.

123. Az EKB (az Európai Bizottsághozhasonlóan) azáltal, hogy az adatminőséggelkapcsolatos különböző kérdéseketszisztematikusan vizsgáló rendszeres jelentésekkészítését írta elő, egyre több statisztikaitémakörben meghatározta az adatminőség-ellenőrzési folyamat hivatalos kereteit. Ilyenkét terület (az EKB/2004/15 iránymutatás 6.cikke értelmében) a fizetési mérlegre és anemzetközi befektetési pozícióra vonatkozóstatisztika, de a negyedéves pénzügyiszámlákra vonatkozó iránymutatás (azEKB/2005/13 iránymutatással módosítottEKB/2002/7 iránymutatás) és azállamháztartási statisztikára vonatkozóiránymutatás (EKB/2005/5) is jelentéstételikötelezettséget ír elő. A monetáris és bankistatisztikákra vonatkozó iránymutatás, amelyaz értékpapír-kibocsátással és egyéb pénzügyiintézményekkel is foglalkozik (az EKB/2005/4iránymutatással módosított EKB/2003/2iránymutatás) kötelezővé teszi a központibankok számára az EKB-nak jelentett adatokminőségének ellenőrzését. Az EurópaiParlament és az EU Tanácsának rendelete agazdasági szektorok negyedéves nem pénzügyiszámláinak összeállításáról minőségikövetelményeket is támaszt a tagállamokkalszemben, továbbá arról is rendelkezik, hogy azEurópai Bizottság a rendelet hatályba lépésétkövető öt éven belül beszámoljon az EurópaiParlamentnek és a Tanácsnak az adatokminőségéről.


124. Az EKB a nemzeti központi bankokkal,illetve szükség esetén az Eurostattal egyeztetiintézkedéseit a statisztikai közzététellel és az utólagos módosításokkal kapcsolatoskérdésekben. A cél a lehető legnaprakészebbadatközlés, valamint ezzel párhuzamosan azegyes statisztikai témakörök és különbözőadatközlési időpontok közötti lehetőlegszorosabb összhang biztosítása.

16 AZ EKB STATISZ TIKAI JOGSZ ABÁLYAI

125. Az EKB statisztikai tevékenységének jogikereteit az Alapokmány 5. cikkében és a Tanács2533/98/EK rendeletében fektették le. AzAlapokmány 34. és 14.3 cikkében előírt továbbijogszabályok konkrét adatszolgáltatásikötelezettséget rónak a 2533/98 tanácsi rendelet2. cikkében megnevezett adatszolgáltatóikörből kiválasztott adatszolgáltatókra, illetveelőírják a nemzeti központi bankok (vagy másstatisztikai hivatal) számára az EKB-naktovábbítandó adatközlés módját, milyenségét,formátumát és idejét. Az EKB rendeletei azadatszolgáltatóknak szólnak, és közvetlenülalkalmazandók az euroövezeti tagállamokban.Az iránymutatások kötelező jogi érvénnyelbírnak az eurorendszer tagjaira, ideértve azEKB-t is. A nem kötelező érvényű ajánlásokkalaz EKB a résztvevő tagállamok statisztikaiintézményeinek figyelmét kívánja felhívni abank statisztikai követelményeire, ugyanis aközponti bankok mellett ezek az intézményekis az adatszolgáltatói körbe tartoznak. Aközleményeket tájékoztatás céljából bocsátja kia bank. Az EKB hatályos jogszabályainakfelsorolása a következő oldalon található.

35EKB


MONE TÁRIS STATISZ TIKA , PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKRE ÉS PIACOKRA VONATKOZÓ STATISZ TIKAAz EKB rendelete (2001. november 22.) a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevontmérlegéről (EKB/2001/13), (HL L 333., 2001.12.17.).

Az EKB rendelete (2002. november 21.) az EKB/2001/13 rendelet módosításáról (EKB/2002/8),(HL L 330., 2002.12.6.).

Az EKB rendelete (2003. szeptember 18.) az EKB/2001/13 rendelet módosításáról(EKB/2003/10), (HL L 250., 2003.10.2.).

Az EKB rendelete (2001. december 20.) a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartásokés a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozóstatisztikákról (EKB/2001/18), (HL L 10., 2002.1.12.).

Az EKB rendelete (2004. december 16.) az EKB/2001/13 rendelet és az EKB/2001/18 rendeletmódosításáról (EKB/2004/21), (HL L 371., 2004.12.18.).

Az EKB iránymutatása (2003. február 6.) az EKB egyes statisztikai adatszolgáltatásikövetelményeiről és a nemzeti központi bankok monetáris és bankstatisztika terén történőstatisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról (EKB/2003/2), (HL L 241., 2003.9.26.).

Az EKB iránymutatása (2004. február 13.) az EKB/2003/2 iránymutatás módosításáról(EKB/2004/1), (HL L 83., 2004.3.20.).


Az EKB tájékoztatója a mérlegstatisztikai jelentési kötelezettségek teljesítésének elmulasztásaesetén alkalmazandó szankciók kiszabásáról (2004/C195/10), (HL C 195., 2004.7.31.).

A FIZE TÉSIMÉRLEG-STATISZ TIKA ÉS TOVÁBBI KÜLFÖLDDEL KAPCSOLATOS STATISZ TIKÁKAz EKB iránymutatása (2004. július 16.) a fizetési mérleg és a nemzetközi befektetési pozíciókstatisztikái, valamint a nemzetközi tartalékok jelentése terén az EKB adatszolgáltatásikövetelményeiről (EKB/2004/15), (HL L 354., 2004.11.30.) (a vonatkozó ajánlás: EKB/2004/16),(HL C 292., 2004.11.30.).

PÉNZÜGYI SZÁMLÁKAz EKB iránymutatása (2002. november 21.) az EKB negyedéves pénzügyi elszámolásokravonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről (EKB/2002/7), (HL L 334., 2002.12.11.).

Az EKB iránymutatása (2005. november 17.) az EKB/2002/7 iránymutatás módosításáról(EKB/2005/13), (HL L 30., 2006.2.2.).

ÁLLAMHÁZ TARTÁSI STATISZ TIKÁKAz EKB iránymutatása (2005. február 17.) az EKB statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségeirőlés az államháztartás pénzügyi statisztikáival kapcsolatos, KBER-en belüli információcserérevonatkozó eljárásokról (EKB/2005/5), (HL L 109., 2005.4.29.).


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2001:333:0001:01:HU:HTML




http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2004/l_371/l_37120041218hu00420045.pdf


http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=hu&lng1=hu,hu&lng2=cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,sk,sl,sv,&val=343094:cs&page=1&hwords=EKB/2004/1~


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2004/c_195/c_19520040731hu00080009.pdf


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/consleg/2002/O/02002O0007-20060401-hu.pdf



http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/oj/2004/c_292/c_29220041130hu00210062.pdf


A STATISZ TIKAI ADATOK BIZ ALMA SSÁGAAz EKB iránymutatása (1998. december 22.) az EKB által az NKB-k segítségével begyűjtöttegyéni statisztikai információk titkossága védelmének közös szabályairól és minimáliskövetelményeiről (EKB/1998/NP28), (HL L 55., 2001.2.24.)1.

37EKB


1 Magyar nyelven nem érhető el.


http://europa.eu.int/eur-lex/lex/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:31998O0028:EN:HTML

1. FÜGG ELÉK

AZ EUROÖVE ZE TI AGG REGÁLT STATISZ TIKÁK KÖZ ZÉTÉTELI GYAKORISÁGA ÉS HATÁRIDŐIAz EKB igen sokféle statisztikai adatot közzétesz havi és negyedéves sajtóközleményeiben,valamint a rendszerint a hónap második csütörtökén megjelenő Havi jelentésének Az euroövezetstatisztikai adatai című fejezetében. Az alábbi statisztikákról bővebb tájékoztatás a bankhonlapjának (www.ecb.int) statisztikai menüpontja alatt található.

Az euroövezet monetáris folyamatai (közzététel havonta, a tárgyhónap utáni 19. munkanapon).

Monetáris pénzügyi intézmények kamatlábstatisztikája (közzététel havonta, a tárgyhónap végétkövető 30. munkanapon).

Az euroövezet értékpapír-kibocsátására vonatkozó statisztika (közzététel havonta, a tárgyhónapotkövető második hónap 20. naptári napja körül).

Az euroövezet fizetésimérleg-statisztikája (közzététel havonta, a tárgyhónapot követő másodikhónap 21. és 29. naptári napja között).

Az euroövezet földrajzi bontásban is kimutatott fizetésimérleg-statisztikája; az euroövezetkülfölddel szembeni befektetési pozíciója (közzététel negyedévente, körülbelül négy hónappal atárgynegyedévet követően).

Az euroövezet földrajzi bontásban is kimutatott, külfölddel szembeni befektetési pozíciója(közzététel évente, körülbelül 101/2 hónappal a tárgyévet követően).

A devizatartalékokról és devizalikviditásról szóló statisztika (közzététel havonta, a tárgyhónapotkövető utolsó munkanapon).

Az euroövezet nem pénzügyi szektorainak finanszírozása és pénzügyi befektetései; abiztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak fő pénzügyi eszközei és kötelezettségei (közzétételnegyedévente, 41/2 hónappal a tárgynegyedévet követően).

Az euroövezeti befektetési alapokra vonatkozó statisztika (közzététel negyedévente, körülbelül31/2 hónappal a tárgynegyedévet követően).

Az euroövezeti negyedéves államháztartási statisztika (közzététel negyedévente, körülbelül 41/2

hónappal a tárgynegyedévet követően).

Az euroövezeti éves államháztartási statisztika (közzététel évente, körülbelül 41/2 hónappal atárgyévet követően).

Általános gazdasági kiegészítő statisztikák az euroövezeti lakóingatlanok árairól (közzétételévente kétszer, körülbelül négy hónappal a tárgyidőszakot követően); a munkaerő-piacimutatókról (közzététel negyedévente, a tárgyidőszakot követő második és negyedik hónap között);az euroövezeti tőkeállományról (közzététel évente, körülbelül 11/2 évvel a tárgyévet követően);az euroövezet szezonálisan kiigazított HICP-indexei (közzététel havonta, a tárgyhónap utánkörülbelül 18 nappal, azt követően hogy az Eurostat publikálta a kiigazítatlan havi HICP-idősorokat).


2. FÜGG ELÉK

AZ ADATOK RENDELKE ZÉSRE ÁLLÁSAAz euroövezetet 1999 januárjában hozták létre. Az EKB a nemzeti központi bankok segítségévelelemzési és kutatási célra korábbi időszakokról is összeállított statisztikai idősorokat, továbbá azúj statisztikai követelmények alapján gyakran van szükség korábbi (nem mindig csak 1999elejétől) és lehetőleg összehasonlítható adatra. Jelen függelékben bemutatjuk, hogy az euroövezetjelenlegi összetételét figyelembe véve milyen időszakra állnak rendelkezésre visszamenőleg azegyes lényeges idősorok. Mivel az euroövezeti statisztika az évek során egyre részletesebbé ésátfogóbbá vált, ha valamely adathalmaz például 1994-től rendelkezésre áll, ez még nem feltétlenüljelenti azt, hogy ezek az adatok olyan részletezettségűek, mint az EKB Havi jelentésében közöltadatok. Ezenkívül gyakori probléma, hogy a korábbi adatok egymással nem összehangolt és máscélra szolgáló forrásból származnak, ezért rendszerint rosszabb minőségűek a későbbieknél, ésnem lehet őket tökéletesen összevetni az utóbbiakkal.

Jelen függelékben az euroövezeti aggregátumokat tárgyaljuk, az egyes tagállamokra vonatkozóhosszabb-rövidebb időszakot bemutató adatokkal jelen keretek között nem foglalkozunk.

MONE TÁRIS STATISZ TIKA , PÉNZÜGYI INTÉZMÉNYEKRE ÉS PIACOKRA VONATKOZÓ STATISZ TIKAMPI-mérlegstatisztika – 1997 szeptember végétől havi adatok (1998. márciustól Görögországról is).

Monetáris aggregátumok (M1, M2-M1, M3) – 1980. januártól havi adatok (kutatási célra kevésbémegbízható adatok 1970-től).

„Banki” hitelnyújtás – 1983. januártól havi adatok.

Befektetési alap (pénzpiaci alapokon kívül) – 1998 végétől negyedéves mérlegek.

Értékpapír-kibocsátás (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) – bruttó és nettó kibocsátás: 1990. januártól havi adatok; 1989. decembertől havi állományadatok.

Értékpapír-kibocsátás (tőzsdei részvény) – bruttó és nettó kibocsátás: 1999. januártól havi adatok;1998. decembertől havi állományadatok.

MPI-kamatláb-statisztika – 1996. januártól nem harmonizált forrásból származó havi nemzetiadatok hat betéti és négy hitelnyújtási kamatról.

MPI-kamatláb-statisztika – 2003. januártól a jelenlegi harmonizált idősorokra vonatkozó haviadatok (45 mutató: 31 új ügyletre, 14 fennálló ügyletre vonatkozik).

Pénzpiaci kamatok, államkötvény-hozamok, tőzsdei indexek – 1994. januártól havi adatok.

FIZE TÉSIMÉRLEG-STATISZ TIKA ÉS TOVÁBBI KÜLFÖLDDEL KAPCSOLATOS STATISZ TIKÁKFolyó fizetési mérleg, valamint fő komponensei – 1980 első negyedévétől negyedéves adatok;1997. januártól havi adatok.

Pénzügyi mérleg – 1983. januártól havi adatok.

A fizetési mérleg földrajzi bontásban – 2003 első negyedévétől kezdve negyedéves adatok.

39EKB


A fizetési mérleg monetáris prezentációja – 2000 első negyedévétől negyedéves adatok; 2003. márciustól havi adatok.

Külfölddel szembeni befektetési pozíció – 1997 végétől éves adatok (nettó pozíció csak 1997-reés 1998-ra); 2004 első negyedévétől negyedéves adatok.

A külfölddel szembeni pozíció földrajzi bontásban – 2002 végétől éves adatok.

Devizatartalékok, devizalikviditás – 1999. decembertől havi adatok (tartalékeszközökről csak1998. decembertől).

Az euro (nominál- és reál-) effektív árfolyama (EER) – 1993-tól; az ún. EER–23 csoporthozviszonyított nominális EER naponta áll rendelkezésre, a reál-EER pedig a deflátortól függőenhavi vagy negyedéves gyakorisággal; az EER–42 csoporthoz viszonyítva mind a nominális, minda reál-EER-t havonta számítják kizárólag a fogyasztóiár-indexek alapján.

ÁLLAMHÁZ TARTÁSI STATISZ TIKÁKBevételek és kiadások (fő komponensek), hiány/többlet, levezetett hiány-adósság kapcsolat,adósság (fő komponensek) – 1991-től éves adatok.

Bevételek és kiadások (fő komponensek), hiány/többlet – 1999 első negyedévétől negyedévesadatok.

Adósság, levezetett hiány-adósság kapcsolat (fő komponensek) – 2000 első negyedévétőlnegyedéves adatok.

PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁKA nem pénzügyi szektorok fő pénzügyi eszközei és kötelezettségei – 1997 negyedik negyedévétőlnegyedéves adatok.

A biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak fő pénzügyi eszközei és kötelezettségei – 1997negyedik negyedévétől negyedéves adatok.

Megtakarítások, beruházások, finanszírozás (szektoroként) – 1990-től éves adatok.

ÁLTALÁNOS GAZDA SÁGSTATISZ TIKÁKAz euroövezeti gazdaságra vonatkozó általános kiegészítő statisztikák (lásd az 1. függeléket) –adatok 1996-tól vagy korábbról.


3. FÜGG ELÉK

LEG FONTOSABB HIVATKOZÁSOK

KÖZÖSSÉG I JOGSZ ABÁLYOKA KBER és az EKB alapokmányáról szóló jegyzőkönyv

Jegyzőkönyv a túlzott hiány esetén követendő eljárásról

Jegyzőkönyv a konvergenciakritériumokról

A Tanács (2223/96/EK) rendelete (1996. június 25.) a Közösségben a nemzeti és regionálisszámlák európai rendszeréről (ESA 95)

A Tanács 2533/98/EK rendelete az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről

Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2002/EK rendelete az államháztartás negyedéves nempénzügyi számláiról

Az Európai Parlament és a Tanács 501/2004/EK rendelete az államháztartás negyedéves pénzügyiszámláiról

A Tanács 1222/2004/EK rendelete a negyedéves államadósság-adatok összeállításáról éstovábbításáról

Az Európai Parlament és a Tanács 1161/2005/EK rendelete a gazdasági szektoronkénti, nempénzügyi negyedéves számlák összeállításáról

A STATISZ TIKAI MUNKA MEGSZERVE ZÉSEAz Európai Központi Bank Statisztikai főigazgatósága és az Eurostat, az Európai Közösségekstatisztikai hivatala között létrejött gazdaság- és pénzügy-statisztikai egyetértési nyilatkozat 1

EGYÉBFizetési mérleg kézikönyv 1 (5. kiadás, 1993; Nemzetközi Valutaalap)

Az általános gazdaságstatisztikai követelmények áttekintése (EKB, 2004. december)

Az EKB Havi jelentése – Az euroövezet statisztikai adatai című fejezet (2005. decemberi szám)

41EKB


1 Magyar nyelven nem érhető el.

http://www.ecb.int/ecb/legal/pdf/hu_statute_2.pdf

http://66.249.93.104/search?q=cache:u2aOkFjjLQEJ:europa.eu/constitution/hu/ptoc105_hu.htm+jegyz%C3%85%E2%80%98k%C3%83%C2%B6nyv+t%C3%83%C2%BAlzott+hi%C3%83%C2%A1ny&hl=hu&gl=hu&ct=clnk&cd=1&lr=lang_hu

http://europa.eu/constitution/hu/ptoc106_hu.htm

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/consleg/1996/R/01996R2223-20030807-hu.pdf

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/hu/dd/01/03/31998R2533HU.pdf


http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R1222:HU:HTML


http://www.ecb.int/pub/pdf/other/mouecbeurostaten.pdf

http://www.imf.org/external/np/sta/bop/BOPman.pdf

http://www.ecb.int/pub/pdf/other/reviewrequirementsgeneconomstat200412hu.pdf

http://www.mnb.hu/Resource.aspx?ResourceID=mnbfile&resourcename=EKB_200512

http://eur-lex.europa.eu/Notice.do?mode=dbl&lang=hu&lng1=hu,hu&lng2=cs,da,de,el,en,es,et,fi,fr,hu,it,lt,lv,mt,nl,pl,pt,sk,sl,sv,&val=343058:cs&page=1&hwords=501/2004/EK~

E K B - S T A T I S Z T I K A2 0 0 6 . Á P R I L I S

Á T T E K I N T É S

ISSN 1725182-6

9 7 7 1 7 2 5 1 8 2 0 0 5

Documents

EKB-STATISZTIKA ÁT TEKINTÉS, 2006.ÁPRILIS · ekb-statisztika: Áttekintés 2006. április 1 vezetŐi ÖsszefoglalÓ 5 2 a monetÁris pÉnzÜgyi intÉzmÉnyekhez kapcsolÓdÓ statisztikÁk