70
Földelőautomata Fénycsővezérlés Frekvenciateszter < 5 ^ Lábkapcsoló fényképészeti időzítőhöz 40 W-os végfokmodul Biztosítékfigyelő Indítókapcsolás í elektromos repülőmpdellekhez 92/10-11-12 Elektronikai magazin

Elektor 1992-10-11-12

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Elektor 1992-10-11-12

Földelőautomata

Fénycsővezérlés

Frekvenciateszter

<5^ Lábkapcsoló fényképészeti időzítőhöz

40 W-os végfokmodul

Biztosítékfigyelő

Indítókapcsolás íelektromosrepülőmpdellekhez

92/10-11-12

Elektronikai magazin

Page 2: Elektor 1992-10-11-12

Devecseri Andrásigazgató

1N 4001 . . . . . . . . 1,60ÍN 4004 ............ . . . . 2,201N 5408 . . . . . . . . 4, -AA 143 . . . . . . . . 6, -BYW56 . . . . . . . . . 12,—KY 710 . . . . . . . . 15,-2N 2368 . . . . . . . . 10 -2N 2369 . . . . . . . . 7 -2N 3904 . . . . . . . . 6, -2N 3906 . . . . . . . . 6, -AF 201 . . . . . . . . 2, -BC 212B . . . . . . . 4 -BC 300 . . . . . . . . 14,—BC 301 . . . . . . . . 14,—BC 303 . . . . . . . . 14,—BC 308B . . . . . . . - 3, -BC 416C . . . . . . . 8, -BC 556B . . . . . 6 .-BD 136 . . . . . . . . 1 0 -BD 139 . . . . . . . . 1 2 -BD 240A . . . . . . 1-!.—BD 243A . . . . . . . 15.-BD 246A . . . . 32.-BD 250A . . . . 50.-BD 901 . . . . 25,-BF 241 . . . . 8 -BF 471S . . . . . . . 10.-BFR 91 . . . . . . . . 2 6 -BSV 6 - ' ................ 3 0 -BU 326 . 9 4 -BU 208A . . . 9 2 -BU 508A . . . . . . . 100.-BU 806 . . . . . . . . 8 2 -BŰZ 41A . . . . . . . 113 —IRF 641 . . . . . . . 52.-MR 850 . . . . . . 12.-PE 7058 . . . . f3,—PE 7059 ............. 13,—TIP 120 ............ . . r . 30,-TIP 122 . . . . ............ 30,-7400 .................... ............ 8 ,-7407 .................... . . . . 12 -7474 . . . . . . . . . . 12 -7490 . . . . 12 -7493 .................... . . . . 12,-74174 ................ . . . . 1 6 -74193 ................ . . . . 16,-74 C08 . . . . . . . . 12,-74 HC74 . . . . . . . 12,-74 HCT24 . . . . . . . 32,-74 HCT245 . . . . . . 32,-74 ALS57 . . . . . . . 18,-74 LS02 . . . . . . . 8, -74 LS04 . . . . . . . 12,—74 LS08 . . . . . . . 12,—74 LS10 . . . . . . . 12,-74 LS13 . . . . . . . 12 -74 LS14 . . . . 14,-74 LS20 . . . . . . . 8, -74 LS42 . . . . . . . 22,-

mikrovillaz első gondolat

74 LS51 . . . 8 ,-74 LS74 . . • 14,—74 LS85 . . . 12,—74 LS86 . . . 1 8 -74 LS90 . . . 1 4 -74 LS93 . . . 20,-74 LS125 . . . 14,—74 LS138 . . . 16,-74 LS139 . . . 14,—74 LS151 . 1 3 -74 LS153 . . . 1 3 -74 LS161 . . . 1 2 -74 LS163 . . . 1 2 -74 LS166 . . . 1 0 -74 LS174 . . . 1 3 -74 LS175 . . . 1 3 -74 LS221 . . . 1 2 -74 LS244 . . ' D —74 LS245 . . 2 0 -747474

LS257 LSÜ3 '. . LS222 . .

12 - 1 2 -

. 6 5 -74 LS374 . . . 1 7 -74 374 . . . . 1 0 -7_i 3157 . . 1 8 -

= í 75 . . . 3 S -CD -;00' . . . 0 -CD !01I . . . 1 -íCD 401S . . . 12,-CD 4029 . . . 16,-CD 4040 . 16,-CD 4049 . . . 1 8 -CD 4066 . . . 16,—CD 4069 . . . 16,-CD 4093 . . . 20,-CD 4511 . . . . 20,-UA 7909 . . . 22,-UA 7812

4115 . . .. 22,- . 2 8 -

5516AP-2 . 1 0 0 - . 34,-

8226 . . . 6 6 -8237A-4 .1 8 0 ,-8250AN . 218,-

1 8253 . . . 8 5 -8255 . . . 140,-

8257C-2 8284A . .82288-8 .

KVARC:6 144 MHz . .

10 000 MHz . .1-000 MHz . .20 . Oszcillátor 24 ívHr Csicil'átor CA 3C55 LM \ u -22̂ í U.' £55 (NE50§) .'"5 S1416-15

650 MCA 660 MDA 2020 TJE 556 í.'E 564 SAA 1121 SAA 1272 SAA 1293-3 SAA 5020 .SAB 8228 .SAJ 300R .SDA 2131 .SN 75108AN SN 75110 SN 75453BP TBA 520 TDA 440 TDA 1170S TDA 3560 .TDA 3651 .TEA 1009 .BNC lengő alj 5 p. Tucnel dugó RCA NYÁK-os alj 250 mA T biztosíték 40 I. tüskesor 90° 1 5 p. Tuchel fix alj

70 100 265

40 40 40

120 120 30 24 26

180 30 30 60 10

100 140 140 360 210

80 60

100 38 20 22

5 38 68

280 100 154 42

8 12

1raszteres 38

Az árak az AFA-t nem tartalmazzák. Akciós áraink csak nettó 3000 Ft fe­letti vásárlás esetén érvényesek, amíg a készlet tart.

MIKROVILL HÍRADÁSTECHNIKA1126 Budapest, Böszörményi út 2.Tel.: 156-7197. Fax: 201-1489

2 1992/ 10- 11-12

Page 3: Elektor 1992-10-11-12

Tisztelt Olvasó!Mint minden ember, mi is új célokat tűztünk ki az Elektor elé az 1993-as évre. Számos új kezdeményezéssel szeretnénk még érdekesebbé tenni a lapot.Ezek közül az egyik, talán a legnagyobb kísérletünk, hogy működtessük az alkatrésze gységcsomag-küldőszolgálatot. Ennek az a lényege, hogy a cikkek mellett feltüntetett NYAK-számok alapján megrendelhető lesz egy egységcsomag, amely a NYAK-lap mellett tartalmazza a teljes alkatrészmennyiséget is egy-egy termék elkészítéséhez. Ez régóta vágya olvasóinknak, ezért az újságban található megrendelőlap segítségével, remélhetőleg rövid időn belül hozzá is tudnak jutni a kithez. így lehetőség nyílik arra, hogy ne külön-külön kelljen beszerezni, hosszú utánjárással és fáradsággal (mérgelődéssel) a szükséges alkatrészeket, hanem a megrendelőlap kitöltésével rövid időn belül a komplett készletet megkaphassák, lakásukon átvehessék.A másik kezdeményezésünk az információs kártya bevezetése, amely azt a célt szolgálja, hogy a szerkesztőség jobban tájékozódhasson olvasóinak köréről, összetételéről, érdeklődési köreiről. E kártyák értékelésétől azt reméljük, hogy még jobban kielégíthetjük az Önök igényeit. A kártyákon szereplő rovatok orientálhatnak minket arra, hogy mely témakörökkel foglalkozzunk nagyobb mennyiségben, és melyek azok a témák, amelyek esetleg kevesebb érdeklődésre tartanak számot.Talán már azt is észrevették a Kedves Olvasók, hogy néhány oldallal megnöveltük a magazin terjedelmét. Ez az emelés - amely nem járt együtt áremeléssel - lehetővé tette azt, hogy még több hasznos információval, hírrel és érdekes cikkel jelentkezzünk.Ebben az évben indul igazán útjára az Elektor Kalandor is, aki a TV2-n heti öt napon nyújt érdekes szórakozást, izgalmas játékot felnőttnek és gyermeknek egyaránt. A játéknak külön rangot ad az is, hogy a naponta elérhető öt ajándékon kívül az a versenyző, aki az adott héten a legjobb teljesítményt nyújtja, az egy disneylandi utat nyerhet! így ötvenketten juthatnak el szülői kísérettel a mesevárosba az Elektor Kalandorral.

Ennyit előzetesen az 1993-as év nagy terveiről.Remélem, hogy ez az év nemcsak a magazin életében lesz sikeres, hanem valamennyi olvasójának is eredményesen és békésen telik el.Ehhez kíván a szerkesztőség minden tagja, az R-C Elektronika Kft. és az Elektor Kalandor boldog új évet valamennyi olvasójának!

Lakatos Andrásfőszerkesztő

1992/10- 11-12 3

Page 4: Elektor 1992-10-11-12

EGYSZERŰ WATCHDOGSpeciális IC nélkülírta: Akhbar Afsoos

Az egycsipes mikrokontrollereket sajátos alkalmazásokra, így pél­dául ipari vezérlésekre és auto­matizálásokra fejlesztették ki és ennek megfelelően optimalizálták a kialakításukat. Széleskörűen el­terjedt példa erre az INTEL MCS- 51-es mikrovezérlő családja.Az említett alkalmazások során a különböző jellegű elektromos zava­rok és interferenciák nem mindig zárhatók ki. A zavarjelek bejuthat­nak a mikrovezérlő rendszerbe és egészen a rendszer összeomlásáig terjedő hibás működést válthatnak ki. Ilyen helyzet a mikroprocesszo­ron rendszerint arról ismerhető fel, hogy az sztatikus üzemmódra vált át vagy előre nem látható műveleteket hajt végre. Ilyen esetben a normál működés csak hardver reszetelés útján állítható vissza (a PC felhasz­nálók ezt BRST - Big Red Switch Ti­me néven nevezik, vagy ALT/CTRL/DEL állapotként emlege­

tik). A mikrovezérlő rendszer na­gyobb kiesési időinek elkerülése céljából a hibás működés felfedezé­sekor azonnal automatikus hardver­nullázásnak kell bekövetkeznie, ami az itt leírt kapcsolás segítségével egyszerű módon valósítható meg.

A watchdogA watchdog kapcsolás (watchdog angolul: őrzőkutya) egy Power-Up- Reset-et (bekapcsolási nullázást), egy vezérelhető astabil multivibrá­tort (AMV) és egy hibadetektort tar­talmaz. Az egész kapcsolás tehát olyan újratriggerelhető astabil multi­vibrátort képez, mely a szoftverza­vart annak alapján ismeri fel, hogy meghatározott időintervallumonkén- ti triggerelése elmarad.

Az MCS-51-es mikrovezérlő csa­ládban PX.X az 1 2 . vagy 3. port bármelyik kivezetése (bitje) lehet. Ha a 2-es és 3-as portok szekunder­funkcióikat is ellátják, akkor azokat ne használjuk fel.

Az R3 és C5 elemek Power-Up- Reset kapcsolást képeznek, mely a tápfeszültség minden bekapcsolása

esetén az IC1b kapun keresztül a CPU számára egy nullázóimpulzust generál.

A főprogram normál futása alatt a PX.X porton legalább 10 Hz frek­venciájú, periodikus impulzussoro­zatot kell generálni. Hogy a watch- dogot melyik port kimenete trigge- relje, azt szoftver úton határozzuk meg. A 8051-es assemblerkódban ez egyszerűen a CPL PX.X utasítás­sal végezhető el, ahol X.X a port azonosítására szolgál; pl. 1.0 az 1- es port 0. bitjét jelenti.

A hibadetektor a C l, R1, D1 és D2 elemekből áll. A PX.X-ről a kap­csolás bemenetére érkező impulzu­sok a C3 kondenzátort D2-n és C1- en át folyamatosan kisütik. Ennek következtében az IC1a-val működő billenőfokozat aktiválására nem ke­rül sor, kimenete magas szintű ma­rad. így a program normál futása so­rán IC 1 b mindkét bemenete is ma­gas szinten van, a CPU nullázóbe- menete viszont alacsony szinten marad.

Ha most egy szoftverzavar lép fel, akkor a CPU nagy valószínűséggel kilép a főprogramból, ami azt jelenti, hogy a port kimenete sztatikus álla­potot vesz fel és ezzel a PX.X-en je­lentkező impulzusok elmaradnak.

Ezáltal az IC1a, R2 és C3 ele­mekből álló AMV beindulhat. Amikor C3 az R2-n át feltöltődött, akkor IC1a kimenete alacsony szintre vált át. Ez pedig IC1b kimenetén egy magas szintű nullázóimpulzus meg­jelenéséhez vezet.

Az astabil funkció következtében kb. egy másodperc múlva C3 me­gint kisül, így IC1a kimenete ismét magas szintre vált át. Ezáltal a CPU nullázóbemenete ismét ala­csony szintet vesz fel és a főprog­ram a reset-címénél indul. A CPU- nak elegendő idő (kb. egy másod­perc) áll rendelkezésre normál funk­ciójának újrafelvételéhez és az im­pulzusok PX.X-re küldésének folyta­tásához.

A watchdog reakcióideje tovább rövidíthető azzal, hogy C3 helyén ki­sebb kondenzátort használunk. A C2 és C4 kondenzátorok a kapcso­lás zavarérzékenységének csök­kentésére szolgálnak. Amennyiben nullázókapcsoló is szükségessé vá­lik, úgy C5-tel egy nyomógomb köt­hető párhuzamosan.

A watchdog az INTEL MCS-48-as mikrovezérlő családhoz is használ­ható.

Ebben az esetben azonban IC1b kimenete és a CPU nullázóbemene­te között egy invertert kell alkalmaz­ni, mert ezek a kontrolierek aktív­alacsony bemenetekkel rendelkez­nek. ■

1. ábra. A watchdog kapcsolása. A kapcsolás bemenetét olyan port kimenetével kell összekötni, mely szoftvervezérlés hatására impulzusokat szolgáltat

15V

2. ábra. Mihelyt - hiba esetén - az impulzusok kimaradnak, a watchdog a mikro­vezérlő számára nullázóim pulzust generál

2supply ________ |

in,“ j i u u i n i i i L - i iO.C. (O o r 1)

(software upset)

....... ....!......I f U U U U l

ilC 1a output | 1

• H|C1b output I --------power-up reset

(CPU reset) j

i i------- watchdog reset

normál opera iion normál opcration again

o io im ?

4 1992/ 10- 11-12

Page 5: Elektor 1992-10-11-12

TARTALOM4. Egyszerű watchdog 6. 144 MHz-es FM-vevő11. Gyorstöltő NiCd akkuhoz12. Fénycsőgyújtó SIDAC-kal13. Fénycsődimmer14. Digitális hőmérséklet/frekvencia-átalakító

Automatikus akkutöltőSzenzoros be-kikapcsoló automatika

16. Optokapcsoló-kártya19. Földelőautomata20. Fénycsővezérlés21. Frekvenciateszter22. DSR - digitális szatelit rádió27. Újdonságok28. PC-ventilíátorszabályozó

4066-os impulzusaenerátor29. Transzformátor nélküli hálózati tápegység

feszültségillesztéssel30. Impulzusszélesség-modulációs fordulatszám-szabályozás

Javított feszültségszabályozó31. Sztereórendszerek hangszóróinak egyenáramú védelme32. Lábkapcsoló fényképészeti időzítőhöz33. 40 W-os végfokmodul 39. FM-2000 (5. rész)45. DDS - direkt digitális szintézis 49. "RS-232-es gyorsteszter53. Újdonságok54. CAN - controller area network 58. A Dulux EL belsejében60. SSM 2120/2122 dynamic rangé processor64. Meghajtó-oldalválasztó ATARI-STF-hez65. Biztositékfigyelő

Indítókapcsolás elektromos repülőmodellekhez66. Akusztikus kvarcvizsgáló67. Egyszerű szimmetrikus hálózati tápegység

Áramkorlátozás LM317-hez

AZ R-C ELEKTRONIKA KFT. KIFIZETI ÖN HE­LYETT! Térítés nélkül juttatjuk el a megadott címre azon olvasóinknak lapunkat, akik előfizetői lesznek az ELEKTOR-nak!Legyen Ön is az Elektor előfizetője!Előfizetési lehetőséget biztosítunk Önnek, ha a bárme­lyik postahivatalban beszerezhető rózsaszínű befize­tési csekket megfelelően kitöltve elküldi címünkre (1064 Budapest, Vörösmarty u. 67.). A csekk közle­mény-rovatában kérjük, jelezze, hogy mely számokra tart igényt (pl.: 1992/1., 2. stb.).ÖN SZERENCSÉS EMBER! Hiszen nemcsak térítés- mentesen juttatjuk el az előfizetett példányokat címére, hanem amennyiben valamilyen külső körülmény miatt kénytelenek lennénk árainkat emelni, úgy termé­szetesen az eredetileg befizetett áron kapja továbbra is az Elektort. 'Előfizetési jjíjakc három hónapra 525 Ft, hat hónapra 1075 ft, kilenc hónapra 1575 Ft, tizenkét hónapra 2100 Ft, de egyedi előfizetéseket is teljesítünk (175 Ft/szám).

Heti 25, ill. 15 órás tanfolyamainkon megtanítjuk az IBM PC számítógép kezelésére, szövegszerkesztésre.

Szakirányú oklevél szerezhető. Telefon: 116-2680

Az újságban megjelenő valamennyi rajz, ábra és az újság teljes tartalma szerzői jogilag védett. A kiadás, a szövegek, a képek, a grafikák után- közlésének, másolásának és bárminemű feldol­gozásának joga a Magyar Köztársaság területén kizárólag az R -C Elektronika KFT-t illeti meg.

Sokszorosítás fénymásolóval vagy más esz­közökkel, bemutatás a rádió- és tv-műsorokban, az újságban megjelent bármilyen anyag tárolása adatfeldolgozó rendszerekben csak az R-C Elekt­ronika KFT. előzetes engedélyével lehetséges!

Felhívjuk figyelmüket, hogy a hirdetési szöve­gért felelősséget nem vállalunk!

© Uitgeversmaatschappij Elektuur B.V. (Beek, Hollandia) 1991.

ELEKTOR

Főszerkesztő: Lakatos András Olvasószerkesztő: Sárdi Mária Művészeti szerkesztő: Pécsi Gábor Kiadja:R-C Elektronika KFT.

(Nytsz:B/SZ1/920/91.)A szerkesztőség és a kiadóhivatal címe:1064 Budapest, Vörösmarty u. 67. Szerkesztőségi titkár: Ferenczy Barbara Telefon:(36-1) 111-6640 HU ISSN 1215-380 X Szedés, nyomás és kötés:Dorogi Nyomda Kft. Felelős vezető: Miseje Attila

Európai iroda:

Postbus 75 6190 AB BEEK The Netherlands Telephone:+31 46 38 94 44 Telex: 5661 (e lektn l)Fax: +31 46 37 01 61Vezérigazgató: M.M.J. Landman

Nemzetiszerkesztőségek:

ANGLIA

Elektor Electronics (Publishing)P.O. Box 1414 Dorchester DT2 8YH England Szerkesztő:Len Seymour

FRANCIAORSZÁG

Elektor sarl Les Trois TilleulsB.P. 59.,59850 NIEPPE Szerkesztők:D.R.S. Meyer és G.C.P. Raedersdorf

GÖRÖGORSZÁG

Elektra EPE Kariskaki 14 16673Voula-ATHÉNSzerkesztő:E. Xanthoulis

HOLLANDIA

Elektuur BV PeterTreckpoelstraat 2-4. 6191 VK BEEK Szerkesztő:P.E.L. Kersemaker

INDIA

ElektorElektronics PVT Ltd. Chhotani Building 52 C, Proctor Road, Grant Road (E) BOMBAY 400/007 Szerkesztő:C.R. Chandarana

IZRAEL

Elektorcal P.O. Box 41096 TELAVIV 61410 Szerkesztő:M. Avraham

NÉMETORSZÁG

Elektor Verlag GmbH.Süsterfeld Strasse 25. 5100 AACHEN Szerkesztő:E. J. A. Krempelsauer

OLASZORSZÁG

Gruppo Editoriale JCEVia Ferri 6, 20092CINISELSAMO(Mi)ItalySzerkesztő:Mr. Castelfranchi

PAKISZTÁN

Electro-Shop 35 Naseem Plaza Lasbella Chawk KARACHI 5. Szerkesztő:Zain Ahmed

PORTUGÁLIA

Ferreira & Bento LdaR. D. Estefani, 32-1 1000 LISSZABON Szerkesztő: Jeremiás Sequeira

SPANYOLORSZÁG

Resistor Electronica Aplicada Calle Maudes 15 Entlo C.28003 MADRID Szerkesztő: Augustin Gonzales Buelta

SVÉDORSZÁG

Electronic Press AB Box 5505 14105 HUDDINGE Szerkesztő:Bili Cedrum

USA és KANADA

Elektor Elektronics USAP.O. Box 876 PETERBOROUGH NH 03458-0876 Kiadó:Edward T. Dell

1992/ 10- 11-12 5

Page 6: Elektor 1992-10-11-12

144 MHz-ES FM-VEVŐ

Fontos figyelmeztetés: az amatőrrá­diózás vételére alkalmas készülék saját kezű megépítése még nem je­lenti automatikusan a legális rádió­zás lehetőségét. A készülék gyakor­lati használatának előfeltétele sok országban az amatőr rádióengedély megszerzése. A 144 MHz-es (2m- es) sávra Németországban elegen­dő az úgynevezett C engedély, melynek megszerzéséhez a vonat­kozó műszaki ismeretek mellett (ami

az Elektor olvasói számára nem je­lenthet nagy problémát) üzemelte­téstechnikai és jogi ismeretekről is számot kell adni. A vizsga gyakorlati részében a morzevizsgától eltekin­tenek.

Az engedéllyel rendelkező rádió­amatőrnek azonban az itt bemuta­tott FM-vevő jó szolgálatokat tehet. A figyelemreméltóan kompakt kap­csolás mindössze 3 IC-t tartalmaz. A kétoldalas, nyomtatott áramköri lap

használatával a megépítés viszony­lag egyszerű. A vevő tömbvázlatán (1. ábra) a klasszikus szuperhetero- din elv ismerhető fel, az FM-vevőkre jellemző 10.7 MHz-es középfrek­venciával.

Az antennáról érkező jel felerősí­tés után egy sávszűrőn át kerül a keverőfokozatra. A keverőoszcillátor varikap-diódahangolású VCO-t (Vol- tage-Controlled-Oscillator = feszült­ségvezéreit oszcillátor) képez. A kf jel egy keramikus szűrőn (vagy még jobb, ha kristályszűrőn) halad át, mely a szükséges szelektivitást ga­rantálja. Újbóli erősítés és szűrés után a kf jel a, zajzárral (Squelch) és a vételi szint kijelzőjének (S-meter) meghajtására szolgáló fokozattal el­látott FM demodul^tgjtja kerül, Ade- modulátor után következő hangfrek­venciás erősítő a je le jk is hangszóró vagy fejhallgató teszi alkalmassá hallgatásra.

KapcsolásA 144 MHz-es FM-vevő kapcsolási rajza a 2. ábrán látható. A tömbváz­lat szerinti felépítés itt is jól követ­hető.-A nagyfrekvenciás jel a K1 an- tennacsatlakozóról az L1 tekercs 50 Q-os leágazására kerül. A te­kercsből és a C5 kondenzátorból ál­ló bemeneti rezgőkörré csatlakozik a BF981 -es Dual-Gate-MOSFET-tel működő zajszegény előerősítő. En-

•' nek kimeneti jele az IC1-ben talál­ható bemeneti erősítőre az L4-C9 és L5-C1Í elemeken át induktív csato­lás útján jut el. E két rezgőkör kb. 2 MHz sávszélességű, kritikus csato­lásúsávszűrőt képez. A vevőben ez­által előszelekció lép fél, a 144 MHz-ös sávon kívüli erősebb jelek kielégítő csillapításra kerülnek.

Az NE612 (IC1) a Signetics (Phi­lips Components) olyan kettős ba- lanszkeverője és oszcillátora, mely

Gyakorlati beszállás egy érdekes hobbiba

4 1.44 :MHz-e&-sávkédvelt..modulációja a" frekvenciamodulációs A számos átjátszóállomásnak köszönhetően a 144:MHz-es sávban kis teljesítményű készülékekkel is nagyobb távolságok hidalhatók át és Packet-rádióvai akár más/kontinensekkel is ■ létesíthetők összeköttetések. Ennek a-nagy teljesítményű amatőr FM-vewőnek a megépítésével kezdők számára is lehetőség nyílik a belépésre az ama tőr rádiózás . birodalmába.

1. ábra. Az FM-vevő tömbvázlata: A klasszikus szuperheterodln-elv alapján működő, egyszeres transzponálású szupervevő

6 1992/ 10—11—12

Page 7: Elektor 1992-10-11-12

2. ábra. A mindössze három IC-vel megépíthető 144 MHz>es vevő kapcsolási rajza

4NE604AN

az NE602 javított változatának felel meg. Az IC belvilágát a 3. ábra szemlélteti. A belső oszcillátor olyan hangolt LC körre csatlakozik, mely­nek rezonanciája egy változtatható kapacitású diódapárral (D1) állítható be. A hangolófeszültség beállítására egy helipot (P l), az R6 fix ellenállás és a preszet potméter (P2) szolgál (feszültségosztó). Helyes beállítás után a VCO hangolási tartománya 133 MHz-től 135,5 MHz-ig terjed, te­hát a teljes 144 MHz-es sávot átfog­ja. A preszet potméter beállításától és C17 értékétől függően a VCO tar­tománya bővíthető. Az Egyesült Ál­lamokban például a 2 m-es sáv 146- tól 148 MHz-ig terjed, ott azonban a sáv alsó részében FM használata tiltott.

A kf jel a keverő OUTB kimeneté­ről a C19 csatolókondenzátoron át az XF1 10,7 MHz-es kristályszű­rőre kerül. A kristályszűrő bemenete és kimenete a C24/L12, illetve C25/L13 rezgőkörrel van lezárva. Mint a 4. ábrán látható, az NE604A (IC2) belső felépítése még az l e i ­énél is bonyolultabb. Az első kf-erő- sítő kimenete (14-es kivezetés) és a limiterként működő második kf-erő- sítő (12-es kivezetés) között a sze­lekció további növelése céljából egy10,7 MHz-es kerámiaszűrő (FL1) helyezkedik el. A kvadratúra FM-de- tektor a C1 és C2 kondenzátorok út­ján egy készen kapható 10,7 MHz- es rezgőkörre (L15) csatlakozik. A zájelnyomás hatásától független de­modulált jel az NE604A 7-es kiveze­tésén áll rendelkezésre. További fel- használás céljából e jel a D jumper- ről vehető le. A squelch szintjének beállítása a P3 pötenciométerrel tör­ténik, úgy, hogy a P4 potenciomé- terrel végezhető preszet funkció durvabeállítást tesz lehetővé. Az S- méter kimenet (5-ös kivezetés) egy FET-et (T2) vezérel, mely a forgóte­kercses mérőműszer (M1) meghaj­tására szolgái. A két antiparallel kapcsolású dióda (D2, D3) a műszer túlterhelésének megakadályozásá­ra szolgál. A műszer pontos ki­egyensúlyozása a két beállító po- tenciométer, P5 és P6 segítségével végezhető el (kinullázás).

A demodulált FM-jel áthalad a C4- R10-C3 deemfázis szűrőn és a hangfrekvenciás előerősítő fokozat­ként működő (T3) FET-et vezérli. Ezt egy LC szűrő követi, mely a hangfrekvenciás sáv 3 kHz-re törté­nő meredek bekorlátozását végzi. A TDA7052-vel működő hangfrekven­ciás erősítő vezérlése a hangerő­szabályozó potméterrel (P7) törté­nik. Az erősítő hídkapcsolásban, ki­meneti elkó nélkül hajt meg egy 1 W-os hangszórót. Alternatív meg­oldásként a J1 jack csatlakozó­hüvelyre fejhallgató csatlakoztat­ható; a hangszóró ebben az eset­ben automatikusan leválasztásra kerül.

3NE612

3. ábra. A Philips-Signetics NE612-es IC-je egy kettős balanszkeverőt tartal­maz

4. ábra. Az NE604A IC egy teljes középfrekvenciás erősítőt tartalm az lim iterrel, FM dem odulátorral, S-me- ter meghajtóval és zajzárral együtt

1992/ 10- 11-12 7

Page 8: Elektor 1992-10-11-12

A panelon egy L4885CV típusú kis feszültségesésű szabályozóval (!C4) működő 8 V-os tápegységet helyeztünk el. A kis feszültségesés telepes üzemet (minimális bemeneti feszültség 10 V) tesz lehetővé. Ha ez az IC nem szerezhető be, akkor helyette 7808-as típus is használha­tó. Ebben az esetben azonban a be­meneti feszültségnek legalább 12 voltnak kell lennie. A 8 V-os feszült­ség a panel több pontján kis ferrites fojtókkal és kerámiakondenzátorok­kal kerül a test felé hidegítésre. A vevő áramfelvételét lényegében a kimeneti erősítő határozza meg. A hangerőtől függően az áramfelvétel 45 mA és 200 mA közé esik.

MegépítésAjánljuk minden olvasónknak, hogy a vevőt egy előregyártott kétoldalas panelon építse meg. Ez a panel már elő van ónozva, elő van fúrva és az alkatrészoldalon beültetési jelölő

szitanyomattal van ellátva (5. ábra). Először a tekercseket kell elkészíte­ni. A tekercselési adatok és a továb­bi információk az 1. táblázatban ta­lálhatók. Ezután a C6 trapézkon­denzátort kell a panelon az erre a célra előkészített kivágásba bedug­ni. A kondenzátor „vállai” a beülteté­si oldalra kell hogy felfeküdjenek. Ezután mindkét oldalt gondosan be kell forrasztani és ellenőrizni, nem keletkezett-e rövidzár. Ezt követően a T1 MOSFET-et helyezzük be az előre elkészített furatba és kivezeté­seit rendezzük el a három vezető- csíkra (Gate 1, Gate 2, Drain). Meg­felelő elhelyezés esetén a tranzisz­tor típusfeliratának a NYÁK beülte­tési oldaláról kell olvashatónak len­nie. Szükség esetén G1 és G2 kive­zetései lerövidíthetők. Ezután kerül­het sor az összes kivezetés befor- rasztására. A Source kivezetését közvetlenül a testpotenciálon lévő rézfelületre forrasztjuk be.

Az öt fóliatrimmer állórészének ki­

vezetéseit fogóval vízszintesre kell meghajlítani. Illesszük be a C trim- mert a helyére és az állórész kive­zetését forrasszuk a vezetőcsíkon a MOSFET G1 kivezetéséhez. A for­górész két kivezetését a panel má­sik oldalán kell beforrasztani. Az R1 és R2 előfeszítő ellenállásokat a be­süllyesztett kondenzátor magassá­gában a G2 kivezetéshez, az R3 el­lenállást a Drain vezetőcsíkjához kell forrasztani. A C8 kondenzátort a Drain vezetőcsíkja és az L4 tekercs (hideg oldali, földelés felőli) leága­zásához kell „lebegő helyzetben” beforrasztani. Hasonló szabadon le­begő összekötéseket alkalmazunk a trimmerek, a keverőtekercsek és a kristályszűrő be- és kimeneti pontjai között.

Az L4 és L5 tekercsek melegpont­jait a C9 és C11 trimmerek állóré­szének kivezetéséhez kell forraszta­ni. Ügyeljünk arra, hogy a tekercsek széthúzása során a menetek közötti távolságok egyenletesek maradja-

1. táblázat. A tekercsek adatai

Jelölés Funkció Mag Menetszám Anyag Megjegyzés

L1, L5 légmagos URH tekercs

nincs 8 1 mm CüAg Leágazás a hideg végtől számított 2 menetnél, belső átmérő 6 mm, a menetek közötti távolság egyenletes, a panelon a behangoláskor állítható

L2, L3, L6, L7, L8, L10, L11

URH fojtó 3 mm-es ferritgyöngy

4 0,2 mm CuL

L4 légmagos URH tekercs

nincs 8 1 mm CuAG Leágazás a hideg végtől számított 1 menetnél, belső átmérő 6 mm, a menetek közötti távolság egyenletes, a panelon a behangoláskor állítható

L9 VCO 135 MHz Neosid 7V1S 1,5 0,8 mm CuL A menetek közötti távolság egyenletes

L12, L13 10,7 MHz T37-6 Toroid (Amidőn)

50 0,2 mm CuL A magot viasszal vagy ragasztóval rögzíteni, kb. 10 )iH

L14 10 mH-s fojtó - - - Toko 181LY103 radiális

L15 10,7 MHz-es rezgőkör

- - - Toko KACS4520A vagy KALS4520A

5. ábra. A 144 MHz-es FM-vevő kétoldalas nyomtatott áramköri lapjának beültetése. A beültetés során a szövegben szereplő néhány sajátosságot figyelem be kell venni. A fóliarajz a lap közepén található

" C 4 C 3 1 "Ü 23 l - -

CIO o fllo o o \ [ o \I i

X F 1

C 1 9I| a o

C 2 4

C 1 3

W o í h á g

m mSb £ C15'ISi>

CIO o%C14

[öoo|1C4

I ®

D 2 0 ~ O { j - ©

o- M - qb D 3 1

8 1992/ 10- 11-12

Page 9: Elektor 1992-10-11-12

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállások:R1, R2, R4, R5 = 100 k£2R3 = 1 kQR6 = 47 kQR7, RíO = 150 k fíR8 = 10 k£2R9 = 470 k fíR11 = 4 k7R12 = 47 QP1 =100 k, helipotP2 = 100 k, beállítópotméterP3 = 470 k, potméter, lineárisP4 = 50 k, beállítópotméterP5 = 10 k, beállítópotméterP6 = 1 k, beállítópotméterP7 = 4 k7, potméter, logaritmikus

Kondenzátorok:C1, C12 = 100 pFC2 = 4 p7C3 = 220 pFC4, C32 = 470 pFC6 = 1 nF, trapézkondenzátorC7, C13 = 10 nFC8 = 1 nFC10, C15 = 22nFC14, C35 = 47 nFC16, C20 = 15 pFC19, C26 = 12 pFC17 = 33 pFC18 = 68 pFC21 = 1 (iF/16 V, állóC22, C23, C34 = 470 nFC27...C31, C37 = 100 nFC28 = 47 (iF/10 V, állóC33 = 47 pFC36 = 12 nFC39 = 47 |iF/25 V, állóC40 = 220 jiF /10 V, állóC24, C25 = 20 pF, trimmer (zöld)C5, C9, C,11 = 7 pF, trimmer (szürke)

Félvezetők:D1 = BB204B D2, D3 = 1N4148 D4 = 1N4001 T1 = BF981 T2, T3 = BF256A IC1 = NE612 IC2 = NE604AN IC3 = TDA7052 IC4 = L4885CV

Egyebek:(A tekeresek anyagai és a tekercselési adatok az 1. táblázatban találhatók) Ferritvasmag, 0 3 mm, 7 db Tekercskészlet, 7V1S (Neosid) 1 db Ringvasmag, T37-6 (Amidőn) 1 db 10 mH-s induktivitás (Toko 181LY103)1 dbKACS(K)4520A vagy KALS4520A (Toko) 1 db CuAg ezüsthuzal, 0 1 mm CuL lakkozott rézhuzal 0 0,8 mm CuL lakkozott rézhuzal 0 0,2 mm K1 = BNC csatlakozó M1 = forgótekercses mérőműszer,250 jiALS1 = hangszóró, 8 Q/1W Leválasztó jack csatlakozóhüvely 1 db (nem a panelon)XF1 = 10,7M15A kristályszűrő CFSK107M3 kerámiaszűrő (Toko) 1 db NYÁK száma: 910134

nak. Az L12 és L13 gyűrűs magú te­kercseket beforrasztásuk után egy csepp viasszal rögzítsük a panelhoz (ragasztó használata a későbbi kor­rekciót megnehezítené). A VCO L9 tekercsének árnyékoló buráját még ne rögzítsük.

Az építés további része tulajdon­képpen gyorsan megy. Valamennyi alkatrészt a legrövidebb úton kell beforrasztani. Az IC-khez foglalato­kat ne használjunk. Helyezzük be a külső csatlakozás céljára szolgáló forrcsúcsokat, majd művünket azon­nal igen gondosan ellenőrizzük; kü­lönösen az alkatrészek kivezetéseit a beültetési oldalon, a testpotenciá­lú rézfelületekkel fellépő esetleges rövidzár miatt.

Következő lépés a panel körüli ár­nyékolás céljából a négy forrcsúcs- hoz erősítve egy 20 mm széles fe­hérbádogból készült csík elhelyezé­se. A forrcsúcsok az árnyékoláson belül helyezkednek el, a csík nyom­vonalát a szaggatott vonal jelzi. Az antennabemenet BNC csatlakozó­hüvelye részére lyukat kell fúrni és azt annyira kireszelni, hogy a csatla­kozó teflon teste az árnyékolóleme­zen könnyedén átférjen. A P3-hoz és P7-hez vivő vezetőcsíkok részé­re kis könnyítéseket kell kireszelni. Az árnyékolást egyébként megsza­kítás nélkül, végig a rézfelülethez kell forrasztani. Ezután még három, egyenként 50 mm hosszú, ugyan­csak 20 mm magas bádogcsíkot kell az egyes fokozatok közé, a szag­gatott vonal mentén beilleszteni. A draincsatlakozás részére (T1) nem nagy méretű, de rövidzárbiztos köny- nyítést kell kireszelni. Hasonló meg­oldást kell alkalmazni a kris­tályszűrő be- és kimeneténél. Az ár­nyékolást csak a középső forrpont- hoz (szaggatott vonal) forrasszuk hozzá, a szűrő házához ne (túlmele­gedési veszély). A harmadik árnyé­kolófallal kapcsolatban nincs prob­léma. Végül a BNC csatlakozót kell egy kis szorítólemezzel a panelhoz rögzíteni.

Behangolás, beállításA vevőkészülék behangolásához VHF szignálgenerátor és frekven­ciamérő szükséges. Aki szignálge­nerátorral nem rendelkezik, az a he­lyi rádióamatőr körhöz fordulhat, ott talán kaphat segítséget.

A behangolás során a potmété- reknek (P1, P3, P7), a hangszóró­nak és az S-mérőnek bekötött álla­potban kell lenniök. A behangolás kezdetén valamennyi beállító pot- métert középállásba kell állítani és a szignálgenerátort az antennabeme­netre csatlakoztatni.

Először a VCO beállítására kerül sor. Á tápegység bekapcsolása után ellenőrizzük a 8 V-os feszültséget. A frekvenciamérőt induktíven (egy kis csatolómenettel) csatoljuk L9-re,

vagy egy 10 pF-os csatolókonden­zátor útján csatlakoztatjuk IC1 7-es kivezetésére. A tekercset durván 134 MHz-re hangoljuk be, majd a behangolást P2 segítségével úgy korrigáljuk, hogy a VCO átfogása 133 MHz-től 135 MHz-ig terjedjen. Szükség esetén L9 meneteit óvato­san össze kell nyomni vagy szét kell húzni. Ha ez nem elegendő, akkor vagy C17 értékét kell megváltoztat­ni, vagy L9 menetszámát kell 1,5-ről 2 menetre megnövelni.

Kapcsoljuk ki ezután a vevőt, te­gyük fel L9-re az árnyékolóserleget, majd újra kapcsoljuk be a készülé­ket és ismét mérjük meg a VCO át- fogási sávját. Az árnyékolóserleg Katását az előzőekben ismertetett módon kompenzáljuk. A sáv későbbi változtathatóságának érdekében az árnyékoloserleget ne forrasszuk be; elegendő a beragasztása is (a ser­legnek a testtel való érintkezését biztosítani kell!).

Most a demodulátor 10,7 MHz-re való behangolása következik, mely­nek során az L15 tekercs magját maximális zajra (FM zaj) kell beállí­tani. Ugyanez történik a C24 és C25 trimmerkondenzátorokkal is. Ezután viszonylag nagy, kb. 500 jiV-os szinttel adjunk a szignálgenerátor­ból 144 MHz-es sávban jelet az an­tennabemenetre. Hangoljuk a vevőt ennek a jelnek a frekvenciájára és hangoljunk C5-tel, C9-cel és C11-el minimális zajra. Közben csökkent­sük többször a jel szintjét és opti­máljuk a beállításokat. Szükség esetén az L15-ÖS tekercs a hang- frekvenciás jel minimális torzítására hangolható be. Ezt a legjobban ak­kor végezhetjük el, ha a szignálge­nerátor jele frekvenciában egy tiszta szinuszjellel van modulálva. Csök­kentsük a nagyfrekvenciás bemene­ti jel szintjét annyira, hogy a jel ép­pen csak hallható legyen. Ebben a beállításban a nagyfrekvenciás és a középfrekvenciás hangolási pontok még egyszer a legjobb je l-zaj vi­szonyra állíthatók be finoman. Prototípusunk ezzel a módszerrel 12 dB-es jel-zaj viszony mellett 0,1 ...0,15 |iV-os érzékenységre volt beállítható. Ezek az értékek a keres­kedelemben kapható 144 MHz-es adó-vevők adatainak felelnek meg. Összehasonlításra egy Yaesu FT227RA készüléket használtunk.

Végül már csak az S-mérő két potméterének a beállítása van hát­ra. Ezért állítsuk a szignálgenerátort felváltva kis, illetve nagy kimeneti szintre és a trimmereket úgy állítsuk be, hogy jól használható kijelzési tartományhoz jussunk. Frekvencia­moduláció esetén az S értékekre történő beállításnak nem sok jelen­tősége van ugyan, ám kétség ese­tén a beállítás során viszonyításként egy másik 144 MHz-es vevőkészü­lék S-mérőjével való egybevetés jó szolgálatot tehet. ■

1992/ 10- 11-12 9

Page 10: Elektor 1992-10-11-12

Automatikus halogéndimmerH. M oser

A halogéndimmer (halo- génlámpa-elsötétítő, kivi­lágosító) alkalmazása ké­nyelmi és egyéb előnyök­kel is jár. Minden be- és ki­kapcsolásnál automatiku­san kivilágosítja, illetve el­sötétíti a halogénlámpát. A lámpa élettartama ezzel jelentősen mégnő. Másik

lófeszültségét a polaritás­csere ellen védő D1 diódá­ról kapja. Megnyomásakoraz IC2b flipflop előszörvisszabillen és Q kime­netén át pergésmentes je­let ad tovább az osztókap­csolásban működő IC2ajk flipflopra. BE állapotban a Q kimenet magas szintet vesz fel és a C6 elkó az R3 ellenálláson át lassan fel­töltődik.

lépése esetén annak ki­menete alacsony szintet vesz fel. Az impulzus- szélességmodulátor mű­ködésbe lép és az JCTd komparátor invertáló be­menetére 25 kHz körüli frekvenciájú háromszögfe­szültséget szolgáltat. A 12- es kivezetésen a feszült­ség folyamatosan nő és a MOSFET bekapcsolási ideje (impulzusszélessé-

azonban erre a bemenetre egy időzítőt (IC3) kötünk, akkor a halogénfény meg­határozott idő eltelte után automatikusan kikapcsol­tatható. Az időtartam C7 és R4 értékeiből adódik. R4 megváltoztatása ese­tén R5-öt kb. 2 x R4 érté­kűre kell kicserélni.

A DIGI-nyomógomb sö­tétben is könnyen megta­lálható, ha benne egy

előnye: minden elsötétí- tési és kivilágosítási folya­mat után a vezérlő osz­cillátor teljesen kikapcso­lódik. Időzítő útján egy előre meghatározott idő elteltét követő önálló ki- kapcsolódás állítható be. A halogénlámpa be- és kikapcsolása a BUZ10 tí­pusú (T1) MOSFET útján történik. Ennek igen kis Drain-ellenállása (0,08 Q) 0,15 V alatti feszültség­esést hoz létre. A szabá­lyozott impulzus-széles- ségmoduláció lényegte­lenné teszi, hogy egy ilyen halogénlámpa hány felme­legítési vagy lehűtési lö­kést bír ki.

Az elektronika a követ­kezők szerint működik:

Az S1 (morzeérintkezős) DIGI-nyomógomb kapcso-

Az R6, R7 és R8 ellenál­lások a tápfeszültséget a két (IC1a, b) komparátor részére, egyenlő referen­ciafeszültségekre osztják. Ennek következtében I d ­én egyrészt 4 V (5-ös kive­zetés) és 8 V (3-as kiveze­tés) jelenik meg, másrészt a D3 diódán át (kb. 0,4 V feszültségesés) a 2-es és a 6-os kivezetésen 3,6 V feszültség van, ha a Q ki­menet alacsony szintű. C6-on, és vele együtt a 2- es és 6-os kivezetésen is csak lassan nő a feszült­ség.

A komparátor kapcso­lásban működő műveleti erősítők kimenetei egyelő­re magasak, az IC1c-vel kialakított oszcillátor nem rezeg. Az IC1b 4 V-os át- billenési küszöbének túl-

ge) növekszik. 8,4 V körül elérjük IC1a billenési kü­szöbét és most ez a kom­parátor is átbillen: az osz­cillátor kikapcsolódik. IC1d invertáló bemenete (13-as kivezetés) alacsony szin­tű, a 12-es kivezetésén ez­zel szemben magas szint van jelen, a T1 MOSFET tartósan vezető állapotban van. Ha az S1 gombot még egyszer megnyomjuk, akkor IC2a alacsony szint­re vált, C6-on a feszültség csökken, az összes kap­csolási folyamat megfordít­va játszódik le.

Az IC2a flipflopnak ter­mészetesen van RESET- bemenete is. Ha ez a be­menet (4-es kivezetés) a testre csatlakozik, akkor játszódik le az előbbiek­ben tárgyalt folyamat. Ha

0 3 mm-es, zöld LED-et helyezünk el. Áramellátás céljából egy 12 V-os akku­mulátor mellett egy 30 VA- es, egyenirányító híddal (3 A) és kielégítően mére­tezett pufferelkóval műkö­dő hálózati tápegység is szóba jöhet. A kapcsolás, áramfelvételét lényegében a halogénlámpa határozza meg, értéke 1,6 A körül van. ■

10 1992/ 10- 11-12

Page 11: Elektor 1992-10-11-12

Gyorstöltő NiCd akkukhozA NiCd töltők számos vál­tozata ismert. Egy soroza­tot már az Elektorban is le­közöltünk, melyben a leg­egyszerűbb, négy alkat­részből álló kapcsolástól a mikroprocesszoros vezér­lésű intelligens szupertöl­tőig többféle kapcsolás szerepelt. Az akkumuláto­rok gyártói és az Elektor olvasói mégis mindegyre az olyan kapcsolásokat keresik, melyekkel a lehe­tő legtöbb akku a lehető legrövidebb idő alatt, a lehető legbiztonságosab­ban, az akkut kímélve, tel­jes mértékben feltölthető. A fő probléma az, hogy nem állapítható meg pon­tosan, mikor van az akku teljesen feltöltve, tehát mi­kor kell a töltést befejezni.

Az itt bemutatott kap­csolás ezen a téren a leg­újabb megoldás, ám még ipari kísérleti fázisban van. Még nem biztos, hogy a kapcsolás egyáltalán he­lyesen működik-e, illetve, hogy milyen feltételek mel­lett működik helyesen. A laborban ugyan első pillan­tásra jó eredmények mu­tatkoztak, az ultragyors töltés ugyancsak bonyolult vegyi folyamatainak kielé­gítő megítélése azonban nem áll módunkban. A

konstrukció olyan érdekes, hogy nem akartuk Olvasó­ink előtt eltitkolni.

A fejlesztők gondolata a következő: mivel gyorstöl­tésről van szó, a töltő­áramnak (mA-ben) az ak­kura milliamperórában (mAh) megadott névleges kapacitása tízszeresével (!) kell megegyeznie. A szokásos mignoncella esetében ez 5 A-t tenne ki, ami a szokásos töltőáram százszorosának felel meg. A töltési folyamatot egy as- tabil multivibrátor kapcso­lásban működő 555-ös időzítő vezérli. Amikor en­nek kimenete magas szin­tű, akkor töltés folyik.

Az R6/C3 által meghatá­rozott fix RC-idő alatt a ki­menet alacsony szintű, a töltési folyamat tehát szü­netel. Az elektronikus kap­csolók gondoskodnak arról, hogy a töltési folyamat meg­szakadásának pillanatában a C1 kondenzátor az akku feszültségére legyen feltölt­ve. Ez a feszültség a P1 se­gítségével cellafeszültségre a maximális beállított re­ferenciafeszültséggel kerül összehasonlításra. Az R3 és C2 útján történő integ­rálás után a műveleti erősí­tő kimenetén kapjuk meg az AMV (astabil multivibrá­

tor) időállandójának befo­lyásolására szolgáló fe­szültséget. Amikor a maxi­mális cellafeszültséget még nem értük el, akkor az akku az RC-idő mintegy 90 százalékában töltés alatt van. A töltési idő csak a töl­tőfeszültség maximális ér­téke közelében csökken az RC-idő kb. 1 százaléká­ra, azaz ebben a szakasz­ban fenntartótöltés megy végbe. Az akkut feles­legesen hosszú ideig^nem szabad a töltőre kötve hagyni; ha a D4 LED ki­gyullad, a cella feltöltése befejeződött.

Az eljárás természete­sen csak olyan akkuknál alkalmazható, amelyek a gyorstöltést kibírják!

Az ismertetett töltési elv előnye a következő. A töl­tési folyamat alatt a ká­belezési, érintkezési és egyéb ohmos ellenállások miatt a cellafeszültség meghatározása általában eléggé megbízhatatlan eredményekhez vezet. Itt nem ez a helyzet, mert a mérés időtartamára a töl­tési folyamat rövid időre megszakad és a műveleti erősítő nagy bemeneti el­lenállása következtében a mérés mintegy „árammen­tesen” történik. A kisohmos

átmeneti ellenállásoknak így már nincs jelentősé­gük.

Az egyetlen nehézséget a maximális cellafeszült­ségnek Pl segítségével történő beállítása jelenti, mert a szakmai világ krém­jének véleménye itt meg­oszlik. Mi a laboratórium­ban 21 °C környezeti hő­mérséklet mellett 1,42 V- os cellafeszültséggel jó eredményeket értünk el.

E feltételek mellett a kapcsolás egy cellát 8 ... 10 perc alatt (!) teljesen fel tud tölteni. Az 5 V-os fe­szültségforrásnak csupán10... 15 mA áramot kell le­adnia, ezért a kapcsolás táplálásához egy egysze­rű, 7805-tel stabilizált du- gaszolható hálózati táp­egység elegendő. Más a helyzet a töltőáram ese­tén. 500 mAh kapacitású cella gyorstöltéséhez 5 A körüli áram szükséges. Egy amperrel több vagy kevesebb itt nem sokat számít, mert az eltérést a kapcsolás a töltőperiódus időtartamának megfelelő beállításával kompenzálja. A (stabilizálatlan) áramot R1 az Ohm-törvény alapján határozza meg. Ha a töltőá­ramot például 8 V-os fe­szültségforrás szolgáltatja, akkor a tranzisztoron és a cellán keletkező mintegy 2 V feszültségesés mellett R1-re legalább 6 V feszült­ség jut. Ennek megfelelően az ellenállás értékének 6 V/5 A = 1,2 Q-nak kell len­nie. Kétségkívül tekintélyes méretű ellenállás (vagy sok kis ellenállás párhuzamos kapcsolása) kell ide. A vesz­teségi teljesítmény kereken 6 V • 5 A = 30 W!

Akinek több cellát kell soros kapcsolásban tölte­nie, annak P1-gyel a ma­ximális cellafeszültséget megfelelően meg kell nö­velnie. Soros töltés azon­ban csak pontosan azonos kapacitású cellákkal, pél­dául akkucsomaggal lehet­séges. Az akkukat minden ötödik gyorstöltés után egy hagyományos 14 órás töl­téssel kell újra feltölteni. A kapcsolás tápfeszültségé­nek egyébként a maximáli­san elérhető cellafeszült­ségnél 2 V-tal mindig na­gyobbnak kell lennie. ■

11

UN

1992/ 10- 11-12

Page 12: Elektor 1992-10-11-12

Fénycsőgyújtó SIDA C-kal

Di1, Di2 = MK1V135 Sidac*

• " ' , V X . '

Igen egyszerűen építhe­tünk elektronikus fénycső- gyújtót a Motorola egyik új alkatrészével, a SIDAC- kal. A SIDAC leginkább olyan triakhoz hasonlítha­tó, melynek Gate kivezeté­sét elhagyták. A SIDAC azonnal vezetővé válik, mihelyt a ráadott feszült­ség a típustól függő érté­ket (104...280 V) túllépi. Ennek során — pontosan úgy, mint a triaknál - a po­laritás nem játszik szere­pet. A SIDAC-ok automati­kusan lezárt állapotba tér­nek vissza, mihelyt ára­muk a szükséges tartóá­ram alá csökken. E tulaj­donságuk alapján a Sl- DAC-ok például fixen beál­lított dimmerként is hasz­nálhatók. A SIDAG-ot eb­ben az esetben a fogyasz­tóval sorbakötve kapcsol­juk a világítási hálózatra. A hálózati váltakozó feszült­ség hatásos fázisszögét a SIDAC gyújtófeszültsége határozza meg.

Ami az elektronikus gyújtót illeti, a fénycsöve­ket tudvalévőén olyan fe­szültséggel kell begyújta­ni, mely az ezt követő nor­mál üzemeltetéshez szük­séges feszültségnél lénye­ges nagyobb. A két feszült­ségérték erősen hőmér­sékletfüggő. A nagy gyújtó­feszültség az előtétfojtón (L1) átfolyó áram hirtelen megszakítása következté­ben keletkezik. Ezt általá­ban a gyújtó váltja ki. A gyújtó gondoskodik arról is, hogy begyújtás előtt a fénycső izzószálain áram folyjék. Ez gondoskodik a fénycső előmelegítéséről, miáltal a begyújtáshoz szükséges feszültség érté­ke csökken, és kezdetét

veheti a normál világítási folyamat.

A fénycsőgyújtó felada­tait kapcsolásunkban két 135 V-os SIDAC veszi át. A két SIDAC együttes gyúj­tófeszültsége ennek meg­felelően 270 V-ra megy fel. Ez a hálózati feszültség csúcsértékénél (310 V) ki­sebb, de egy 20...40 W-os fénycső üzemi feszültsé­génél nagyobb. Mindad­dig, míg a fénycső nem gyullad be, csaknem a tel­jes hálózati feszültség az elektronikus gyújtóra jut, amennyiben annak polari­tása megfelel a dióda át­eresztő irányának.

Ha a hálózati feszültség pillanatnyi értéke a Sl- DAC-ok gyújtófeszültségét elérte, akkor a SIDAC-ok a C1 kondenzátort rövidre zárják. A most a fojtón és az izzószálakon átfolyó áram L1-ben mágneses te­ret hoz létre és felmelégíti az izzószálakat. A SIDAC- ok az áram következő nul­laátmenete alkalmával újra lezárnak. AC1 ekkor bekö­vetkező gyors feltöltődése hozza létre (a tekercs Ön­indukciója következtében L1-ben kialakuló mágne­ses térrel együtt) a fény­cső számára szükséges gyújtófeszültséget.

A hálózati feszültség kö­vetkező pozitív félperiódu­sában a SIDAC-ok ismét vezetővé válnak, s az egész ciklus mindaddig is­métlődik, míg a cső né­hány periódus után elég­gé felmelegszik ahhoz, hogy önállóan világítson,. :A világító fénycsövön a feszültség ezután már nem haladja' rrieg a Sl- DAC-ok gyújtófeszültsé­gét, így az elektronikus.

gyújtó automatikusan ki­kapcsolódik.

A C1 mellesleg ellátja a szükséges nagyfrekvenci­ás zavarszűrést és csök­kenti az elektromos háló­zat induktív terhelését (cos (j) javítás).

A kapcsoláshoz szüksé­

ges alkatrészek (C1, D1, Di1 és Di2) némi ügyes­séggel könnyen beférnek a szokásos fénycsőgyújtó serlegébe. A kapcsolás régebbi és új (véko­nyabb) 20...40 W-os fény­csövekhez egyaránt alkal­mas. ■

Új Sony bolt a belváros szívében.Kamkorderek, video-rekorderek, audio-berendezések, kazetták

nagy választékban kaphatók.

v l t j Készpénzfizetés esetén 6% engedményt adunk.Sony bolt, Budapest, V., Galamb u. 6. t j a m o v ii i

Tel.: 118-4792 Nyitva: hétfő, kedd, szerda, péntek 10-18, csütörtök 10-19, szombat 10—13-ig.

12 1992/ 10- 11-12

Page 13: Elektor 1992-10-11-12

Néha az elektronikus kap­csolások, működésüket fi­gyelembe véve, bámula­tosan egyszerű felépíté­sűek. Érvényes ez az itt bemutatott TL dimmerre is. Közismert, hogy a fény­csövek fényének szabá­lyozása nem olyan egy­szerű, mint az izzólámpá­ké. Az egyszerű izzókkal ellentétben a fénycsövek begyújtásához nagy (az elektromos hálózaténál lé­nyegesen nagyobb) gyúj­tófeszültség szükséges. Begyújtás után a fénycső ennél már jóval kisebb üzemi feszültséget igé­nyel. A gyújtófeszültség és az üzemi feszültség egy­aránt erősen hőfokfüggő. A gyújtófeszültség létreho­zása a csővel sorba kap­csolt előtéttekercs áramá­nak hirtelen megszakítása útján történik. A kapcsolási folyamatokat rendszerint a csőhöz tartozó gyújtó való­sítja meg. A gyújtó gondos­kodik arról is, hogy bekap­csoláskor a cső izzószá­lain rövid ideig viszonylag nagy áram folyjék. Ez az áram a fénycsövet előme­legíti, miáltal a szükséges gyújtófeszültség csökken. A gyújtó feladatát kapcso­lásunk veszi át, amely ezenkívül a cső fényerejé­nek szabályozását is lehe­tővé teszi.

A dimmerkapcsolás tri- akja pontosan a hálózati feszültség nullaátmenete pillanatában vezető álla­potból lezárt állapotra vált hirtelen át.

Az előtétfojtóval soros rezgőkört alkotó C3 kon­denzátor gyors feltöltődé- se következtében a csö­vön az áramhoz képest fá­zisban eltolt nagy feszült­ség lép fel, mely begyújtja a csövet.

Nagyobb fáziseltolási szögek esetén a triak csak bizonyos idővel a nullaát­menet után válik vezetővé. Ezáltal az izzószálakon át­folyó áram középértéke megnő és ezzel együtt nő az izzószálak közepes hő­mérséklete is. E megnöve­kedett hőmérséklet mellett kisebb gyújtó- és üzemi fe­szültség is elegendő a fénycső biztos működésé­hez.

A kisebb feszültség a

következőképpen jön létre: minél hosszabb ideig ve­zet periódusonként a triak, annál hosszabb ideig van rövidre zárt állapotban a C3 és annál kisebb a csö­vön keletkező feszültség.

A kapcsolás tehát gon­doskodik arról, hogy a fény­

cső alacsonyabb dimmfe- szültségek esetén minden­kor az éppen szükséges magasabb hőmérséklettel üzemeljen.

A kapcsolás minden egyszerűsége mellett szá­molni kell azzal a hát­ránnyal, hogy egyes fény-

KAPCSOLÓK, TAVADOK,ÉRZÉKELŐK

A svájci CONTRINEX KÖZELÍTÉSKAPCSOLÓI,

valamint a legkorszerűbb elven működő NYOMÁSÉRZÉKELŐK

0,6...400 bar FOLYADÉKSZINTMÉRŐK

100 m mélységig HŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELŐK

-30...500 °C TÁVADÓK

0-10V, 4-20 mA FELDOLGOZÓ ELEKTRONIKÁK

az INTERBÍP INVEST Mikroelektronikai RT-től,

mely a Contrinex termékeinek kizárólagos

magyarországi forgalmazója.1047 Budapest, Fóti út 56.

Tel/Fax: 160-3420.Egyedi igények kielégítése,

alkalmazási tanácsadás.

csöveknél (nevezetesen a 40 és 60 W-os kiviteleknél) gyújtásproblémák léphet­nek fel. A hosszanti irány­ban beépített ellenálláscsí­kokkal ellátott fénycsövek­nél (TLM csövek) azonban rendszerint nem jelentkez­nek problémák.

Bekapcsoláskor a dim- mernek mindenesetre a maximális fényerőhöz tar­tozó helyzetben kell len­nie.

A triak helyén az előírt tí­pust vagy más, nagy du/dt értékkel rendelkező pél­dányt kell használni. Las­sú triakoknál a nullaátme­netek ideje alatt a fénycsö- vön és azzal együtt a tria- kon is keletkező feszült­séghomlokok a nem veze­tő állapotba való átváltást megakadályozhatják. Ha a fényerő szabályozási tar­tománya a követelmé­nyeknek nem felel meg, akkor P1 értéke megvál­toztatható. ■

1992/10—11—12 13

Page 14: Elektor 1992-10-11-12

Digitális hőmérséklet/frekvencia-átalakítóírta: dr. Ulrich Kunz

Kapcsolásunk az NTC el­lenállás (NTC = negative temperature coefficient) útján mért hőmérsékletet digitális jellé alakítja át. E jel kiértékelésére az Elek­torban nemrég bemutatott több célú mérőkártya kivá­lóan alkalmas.

Az NTC által mutatott ellenállás a környezeti hő­mérséklet növekedése ese­tén csökken. Ezt az ellenál­lást használjuk az 555-ös időzítő CMOS változatával megépített oszcillátor frek­venciájának mérésére. A kapcsolást úgy méretez­tük, hogy az oszcillátor frek­venciája 25 °C környezeti hőmérséklet mellett körül­belül 250 Hz-nek felel meg, és ez a frekvencia a hő­mérséklet emelkedésével együtt nő.

Ebben az esetben a hő­mérséklet és az oszcillátor frekvenciája közötti nem li­neáris összefüggés nem okoz problémát, mert a frek­vencia kiértékelését mikro­számítógép végzi, mely egyszerű táblázat segítsé­gével, számítás útján linea- rizálást hajt végre. Három ponton végzett hőmérsék­letmérés alapján a megfele­lő oszcillátorfrekvenciákkal együtt a közbenső értékek például interpolációval ha­tározhatók meg.

Az átalakító mintapéldá­nyát SMD alkatrészekkel egy kis (40 x 13 mm2-es) panelon építettük meg.

Ezen egy NTC huzalozott formában való elhelyezé­séhez is elegendő hely áll rendelkezésre. Aki a teljes kapcsolást 14 mm-es bel­ső átmérőjű kis fémcső­ben helyezi el, az a válto­zó hőmérsékletekre törté­nő, megfelelően gyors re­agálást is biztosítja. A be­építés során ügyelni kell a kapcsolásnak a fémcső­től való jó elszigetelésé­re. Először esetleg vonjuk be az egész kapcsolást zsugorcsővel, majd a fémcsövet kiöntőmasszá­val vagy kétkomponenses ragasztóval lehet légmen­tesen lezárni. A három ve­zetéket (tápfeszültség +, kimeneti jel és test) a ki­öntőmasszán keresztül

kell kihozni. A kapcsolás áramfelvétele 1 mA alatt van. ■

ALKATRÉSZJEGYZÉK(Valamennyi alkatrész SMD kivitelben!)

Ellenállások:R3 = 100 £2 R2 = 10 k R1 = 47 k NTC

Kondenzátorok: ■C2, C3 = 10 n C4 = 100 n C1 = 10 ja/16 V

Félvezetők:D1, D2 = BAS32 IC1 = TLC555CD

Automatikus akkutöltőírta: Amrit Bir Tiwana

Az automatikus akkutöltő olyan 555-ös alkalmazás, melynél az időzítő IC ké­pességei különösen kifino­mult módon érvényesül­nek.

Az IC belső ablakkom- parátorát a D1 útján fixen4,7 V-ra kötjük. Ha a 6-os kivezetés feszültsége ezt a 4,7 V-ot túllépi, akkor a kimenet (3-as kivezetés) alacsonnyá válik. Ha a 2- es kivezetésen a feszült­ség e referenciafeszültség felénél (2,35 V) kisebbé

válik, akkor a kimenet ma­gas szintet vesz fel. Ami­kor a kimenet magas, ak­kor a rákötött akku az R6 és a D2 útján mindaddig töltődik, amíg a beállítható töltési végfeszültséget el nem érjük. Ezután a kime­net alacsonnyá válik. A kapcsolás azonban a T1 útján az akku feszültségét továbbra is figyeli. Ha ön­kisülés vagy szabályos ki­sütés folytán az akku fe­szültsége a P2-vel beállít­ható kisütési végfeszült­ség alá esik, akkor új tölté­si ciklus kezdődik. A töltés

folyamán a D3 LED piros,, nyugalmi állapotban pedig zöld színű fényt bocsát ki.

Mint látható, a kapcso­lás valóban automatikusan működik. Az akkut akár hó­napokig is a töltőn hagy­hatjuk.

A megadott elemértékek mellett az áramkör 9 és 6 V-os akkumulátorok tölté­sére alkalmas (ezek kö­zé tartoznak természete­sen pl. a kereskedelemben kapható 9 V-os NiCd ak­kuk).

6 vagy 7 cellából álló 9 V-os NiCd akkukat kb. 20

mA-es árammal kell tölte­ni. 14 órás töltés után a P1 potméterrel az akkun mér­hető feszültséget töltési végfeszültségként állítjuk be. A töltés kezdetét (kisü­tési végfeszültség) a P2 segítségével ennél kb. 1 V- tal kisebb értékre kell beál­lítani.

6 V-os (4 vagy 5 cellából álló) NiCd akkuk töltése kb. 55 mA-es árammal tör­ténik. A töltési végfeszült­ség beállítását négy mi­gnonakku 14 órás töltése után ugyancsak a P1 pot­méterrel végezzük. A P2

14 1992/ 10- 11-12

Page 15: Elektor 1992-10-11-12

potméterrel most ennél mintegy 0,8 V-tal kisebb feszültséget kell beállítani. Bár a NiCd akkuk gyártói a feszültség alapján történő töltést nem ajánlják (az idő- és/vagy hőmérséklet­vezérlésű töltés szoká­sos), a szerző a megadott értékekkel való töltést elvi- selhetőnek tartja. ■

Szenzoros be-/kikapcsoló automatikaírta: R. C. Evans

A kis kapcsolás a telepes készülékek me­chanikus be-/kikapcsolóját szenzoros kapcsolóval váltja ki. A 1. ábrán a né­hány milliamper üzemi ára­mú, kisteljesítményű ké­szülékekhez alkalmas vál­tozat látható. Az egyetlen aktív elem a 40106 típusú hatos Schmitt-triggerinver- ter. A szenzort két vezető­felület képezi, melyeket az emberi ujj bőrellenállása hidal át. Az R1 ellenállás az N1 kapu 1-es bemene­tét mindaddig magas szin­ten tartja, míg a szenzort nem működtetjük. A szen­zor érintkezőit megérintve az N1 kimeneti feszültsége magas szintre vált át. En­nek következtében az IC1 d...f párhuzamosan kap­csolt inverterek kimenete alacsony szintet vesz fel: a készülék bekapcsol. Mivel ezzel egyidejűleg a C1 kondenzátor D1-en át fel­töltődik, ez az állapot ak­kor is fennmarad, ha a szenzort elengedjük. A C1 kisütési ideje (és ezzel együtt az az idő, míg a ké­szülék megint kikapcsoló­dik) R2 értékétől és magá­nak a kondenzátornak a szivárgási áramától függ. Az R3 ellenállás útján

megvalósuló visszacsato­lás következtében az IC1b Schmitt-trigger bemeneté­nek hiszterézise megnő. Ennek következtében az IC1c kimenete akkor ugrik fel magas szintre, amikor a C1 már csaknem teljesen feltöltődött, és akkor billen át alacsony szintre, amikor a C1 már csaknem telje­sen kisült.

Kikapcsolt állapotban a kapcsolás áramfelvétele kb. 300 |nA. A bekapcsolt időtartamra a C1 és az R2 elemek értékének módosí­tásával változtatható meg. Túl nagy C1-kapacitásér­tékek használatát azonban kerülni kell, mert különben a töltési, illetve bekapcso­lási idő túl hosszúra nyúlik és az ujjunkat túl hosszú ideig kell a szenzoron tar­tani ahhoz, hogy a készü­lék bekapcsoljon.

A 2. ábrán ugyanezt a kapcsolást mutatjuk be, olyan FET-tel kiegészítve, amely 300 mA-ig terjedő áramok kapcsolására is al­kalmas. ■

29 V

1992/ 10- 11-12 15

Page 16: Elektor 1992-10-11-12

OPTOCSATOLO-KARTYAUniverzális PC-busz interfészhez

Ugyanúgy, m int ahogy a P€=buszra kötött Jelfogókártya a számítógép jeleinek galvaníkus leválasztását végzi a külvilág fejé,, ez az optocsatoló-kártya is a Jemeneteken szükséges biztonság'megteremtésére szolgái. Használata esetén a kísérleti készülékek és az 5 ¥ feletti feszültségekkel működő kapcsolások többé nem árthatnak a számítógépnek.

Ez már a második kártya az Elektor által korábban bemutatott univerzá­lis PC-busz interfészhez. Elvi felépí­tése megegyezik a már ismertetett jelfogókártyáéval, mely a számító­gép kimeneteinek a perifériákról va­ló galvanikus leválasztására szol­gál. A különbség: az optocsatolók a bemeneti jeleket százszázalékosan leválasztják.

Nyolc optocsatolóAz optocsatoló-kártya kapcsolási rajzát az 1. ábrán mutatjuk be. A raj­zot a jelfogókártya kapcsolási rajzá­val összehasonlítva azonnal szem­betűnik a két ábra közötti nagy ha­sonlóság. Ez azonban nem véletlen, mert a kapcsolások funkciói többé- kevésbé azonosak, különösen, ha a két kártya (és a jövőben megjelenő kártyák) címdekódolását nézzük. Ez a dekódolás egy sor egyedi kapuból (IC9, IC12) és egy kétirányú buszle­

választó adatpufferből (IC10) áll. A buszcímzéssel kapcsolatos trükköt az olvasók ugyan már a jelfogókár­tyával kapcsolatban megismerhet­ték, de erre még egyszer visszaté­rünk.

Az optocsatoló-kártya abban a pillanatban kerül behívásra, amikor AO, A1, RD és ENABLE szintje logi­kai 0-ára vált. Ennek következtében az IC10 buszleválasztó engedélye­zésre kerül, ami azt jelenti, hogy az adatvezetékek a számítógép irányá­ban (K1 irányában) szabaddá vál­nak. Ezzel egyidejűleg felszabadul­nak az IC11 közbenső adattároló ki­menetei, mert az OC bemenet nulla szintre esik le: az OC visszafutó homlokával az IC11 CLK órabeme- nete az IC12f inverteren át egy fel­futó impulzushomlokot kap. Ebben a pillanatban a flipflopok a D bemene- teken át átveszik az optocsatolók bemenetein pillanatnyilag fennálló szinteket és azokat a következő

kapcsolóhomlok beérkezéséig tárol­ják. A flipflopok állapotai stabilan megjelennek a Q kimeneteken.

Az optocsatolókkal működő tulaj­donképpeni bemeneti kapcsolás nem különösebben izgalmas. Csu­pán néhány határérték betartására kell ügyelni. A maximális bemeneti feszültség alacsony szintre (42 V~, 60 V) van korlátozva. Ez nem any- nyira az optocsatolókon, mint in­kább a nyomtatott áramkörön és né­hány olyan alkatrészen múlik, mint a nyomtatott áramkör és az optocsa­toló LED-ek előtét-ellenállásai. Egy 230 V-ra kialakított panel méretei a biztonsági követelmények következ­tében annyira megnőnének, hogy az a buszrendszerbe már nem férne be. A 0,25 W-os ellenállások (R2, R4, R6, R8, R10, R12, R14, Rí 6)2...15 V bemeneti egyenfeszültsé- gekre alkalmasak. Nagyobb beme­neti feszültségek esetén vagy az el­lenállások értékét kell megfelelően megnövelni, vagy nagyobb veszte­ségi teljesítményre alkalmas ellenál­lásokat kell használni. Ez utóbbi megoldás nem nagyon „elegáns” és emellett a kapcsolás hőterhelésé­nek érezhető megnövekedéséhez is vezet. A legjobb az elotétellenállá- sok illesztése akkor, ha az o'ptocsa- toló LED-eken 10 mA áram folyik. Negatív feszültségek elleni védelem

i, céljából a LED-del egy dióda kap­csolódik antiparallel. Az optocsatoló védelme így biztosítva van, hiszen a bemeneten megjelenő negatív fe­szültség esetén a fototranzisztor nem vezet.

A megépítés a 2. ábrán látható beültetési tervnek megfelelően tör­ténik. Elvileg úgy kell eljárni, mint a jelfogókártya esetében. Az optocsa- tolókat közvetlenül ne forrasszuk be, alkalmazzunk megfelelő foglala­tokat.

A buszrendszer

Ennél a buszrendszernél az a trükk, hogy a címzés nem jumperek vagy DIP-kapcsolók útján, hanem az egyes kártyák összedugaszolásával történik. Ehhez az AO cím invertá- lásra kerül, az A1 cím azonban átkö­tés útján változatlanul továbbjut a K3 kártyacsatlakozóra és emellett még K1 -hez viszonyítva a csatlako­zópontok (AO, A1) is felcserélődnek. Ez az eljárás egyszerű és költségkí­mélő, ugyanakkor kizárja a véletlen kettős címzést is. E címzési trükkről további részletek a jelfogókártya ko­rábban megjelent leírásában talál-

16 1992/ 10- 11-12

Page 17: Elektor 1992-10-11-12

itfl ... IC8 = C N Y 1 7

IC9 = 7 4 H C T3 2

IC12 = 7 4 H C T0 4

D1 ... D 8 = 1N4148

rr. a U I

^J.I C 1 0

b d d d é 'w i w 1 HTo

IC12 <?'B m m w w

ic rW m w m W T '

e C S n o f F I ® ^ ^

C M > Í SD3_

R6D#

™ » s m©CM3© | j í

©Tm T te 8 o

Ol RB,D5_

mmm Wm

OOh

0) 0f.eT n ü l® *

„07. IV)<EÜ ]@ q 5 ____S K o| R14 |Q

< o i n o ^ S ™ 1 V ,~(ST flíe lS

K3

Ü J

q0 O T 0 W W ^ „Q 2 .0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

20 0©2 O

1. ábra. A számítógép bemenetelnek galvanikus leválasztásáról és túl nagy feszült­ségek elleni védelméről nyolc optocsatoló gondoskodik

2. ábra. A m éreteknek a jelfogókártya méreteivel való azonossága céljából itt is kétoldalas furatgalvanizált nyom ta­tott áramköri lapot alkalmazunk. A NYÁK fóliarajza folyóiratunk közepén

3. ábra. Az univerzális PC-buszrendszerben legalább négy panel számára található hely. A már alkalmazott kártyáktól (be- menetek vagy ki menetek) függően utólag további négy kártya dugaszolható be

Interface: interfész Adresse: cím Karte: kártya

A d re s s e +0 A d re s s e +1 A d re s s e +3 A d re s s e +2 A d re s s e +0 A d re s s e +1 A d re s s e +3 A d re s s e +2

K arte1

m

K arte2

K arte3

K arte4

K arte1'

Karte2'

K arte3’

K arte4'

9 1 0 0 4 0 -1 2

1992/ 10—11—12 17

Page 18: Elektor 1992-10-11-12

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállás:R1...R16 = 1 k, lásd a szövegben

Kondenzátor:C1, C2 = 100 n

Félvezetők:D1...D8 = 1N4148 IC1...IC8 = CNY17 IC9 = 74HCT32 1C10 = 74HCT245 IC11 =74HCT574 IC12 = 74HCT04

Egyebek:K1, K3 = szalagkábel-csatlakozó, 20-pó- lusú, kétsorosK2 = szalagkábel-csatlakozó, 16-pólusú, kétsoros készülékdoboz, például Heddic Profi 222NYÁK száma: 910040

hatók. A flexibilis rendszert a 3. áb­rán mutatjuk be.

Elvileg ugyan csak négy cím áll rendelkezésre, ezekben azonban ír­ni is lehet (például a jelfogókártya esetében) vagy ezekből a címekből olvasni is lehet (például a optocsa- toló kártya esetében). A buszrend­szeren összesén nyolc kártya alkal­mazható. Mindaddig, míg négy kár­tyánál többet nem kötünk egymás után, címkonfliktusok nem kelet­keznek. A bemeneti- és a kimeneti kártyák közötti különbség csak ak­kor játszik szerepet, ha öt vagy több kártyát használunk. Ha az el­ső kártya outputegység, akkor az ötödik kártyának inputegységnek kell lennie (a 3. ábrán az 1 és 1 ’ je ­lű kártya). Ha a harmadik kártya optocsatoló-kártya, akkor a hete­

dik kártyának jelfogókártyának kell lennie: azalapcím ekazötödikbusz- kártyától kezdve ismétlődnek! Te­hát:

A kártya címét a megelőző kártyák száma határozza meg. Az azonos alapcímmel rendel­kező kártyáknak eltérő funkci­ókat (csak olvasás vagy csak írás) kell ellátniuk.

Ha tévedésből mégis két azonos kártyát helyeztünk azonos alapcím­re, akkor a számítógép csak az első kártyát ismeri fel. Attól sem kell tartani, hogy a hardver esetleg füstté és hamuvá válik. Az első hi­vatkozott kártya az ENABLE jelet magas szintűre változtatja és ezzel az utána következő kártyákat kap­csolja. ■

Ui.: Aki az univerzális buszrend­szert egy nem IBM-kompatibilis szá­mítógéphez illesztette (Amiga, Ata- ri), vagy ilyen illesztést tervez, az kérjük, értesítsen bennünket. A kap­csolásnak, a mi univerzális buszin- terfészünkhöz hasonlóan lehetőség szerint csak egy kétirányú adatpuf- fert, egy címdekódert (ENABLE), valamint az A0, A1, RD és WR veze­tékeket kellene tartalmaznia.

ELECTRONICS EXPORT- H alm ágy i J ó z s e f IMPORT

ELEKTRONIKAI BERENDEZÉSEK SZERVIZE, ÁRUHÁZA

TV - VIDEÓ - HIFI SZÁMÍTÓGÉP - SATELIT

ALKATRÉSZÁRUSÍTÁS, COMPUTER- ÉS VIDEOSZERVIZ

H-2120 Dunakeszi, Fő út 3 5.

Tel/Fax.: (27) 42-407

Magyarországi képviselet SINI KERESKEDELMI KFT.

E L E C T R O N I C Címünk: 1077 Budapest, Wesselényi utca 19. Tel : 121-4089, Fax: 122-6640A KŐNIG ALKATRÉSZEK MOST EURÓPÁBAN A LEGOLCSÓBBAN MAGYARORSZÁGON!

A KŐNIG ELECTRONIC GmbH, és a SINI KFT. kínálja a legszélesebb választékot AUDIÓ-, VIDEÓ- és TV-ALKATRÉSZEKBŐL, távirányítókból és különféle szervizeszközökből

MINDEN ALKATRÉSZRE GARANCIÁT VÁLLALUNK! 'ORSZÁGOS DISZTRIBÚTORI HÁLÓZAT, MINDENÜTT CSAK A KŐNIG EMBLÉMÁT KERESSE!

A SINI Kft. alkatrészajánlata:

ITT NOKIA3725 sorkimenő (KŐNIG nr. 3733) 2 300 Ft

AZ-026 blankolófogó MX-6400 sztereó keverőpult, profi

520 Ft 21 500 Ft

3726 sorkimenő (KŐNIG nr. 3806) 2 300 Ft MX-55 F sztereó keverőpult 4 010 Ft3425 sorkimenő (KŐNIG nr. 3807) 2 300 Ft P-105 mono 6,3 jackdugó 35 Ft

ITT DIGIVISION8280 sorkimenő (KŐNIG nr. 3661) 3 050 Ft

P -108 sztereó 6,3 jackdugó PHT-11 piezó sugárzó AE-70 piezó sziréna

45 Ft 510 Ft

1 620 FtORION - Japánsorkimenő (KŐNIG nr. 30 006) 2 700 Ft

DM-1000 mikrofon DM-300 mikrofon

2 400 Ft 920 Ft

DAEWOOsorkimenő (KŐNIG nr. 30 010) 3 450 Ft

KHM 7602 mikrofonos fejhallgató CD 2000 fejhallgató DSP 30 szippantó

1 690 Ft 1050 Ft 380 Ft

NORDMENDE3208 sorkimenő (KŐNIG nr 3503) 3 150 Ft

Nyugati normás készülékek magyar normás áthangoló egységei a készülék megbontása nélkül az antennára

VHS-C adapter (KŐNIG nr. 5436) 3 190 Ftcsatlakoztatva:

autórádió konverter , 1440 Ft

VIDEÓFEJ-VIZSGÁLÓVHS (KŐNIG nr. 5556) 9 050 Ft

táskarádió konverter HIFI-konverter

1040 Ft 1560 Ft

BÉTA (KONIG nr. 5560) 9 560 Ft Araink nettó árak, AFA-t nem tartalmaznak.

18 1992/ 10- 11-12

Page 19: Elektor 1992-10-11-12

Földelőautomataírta: Klaus Schönhoff

Néha szükség van olyan készülékeken történő mun­kavégzésre, amelyeknek a hálózatról való leválasztá­sa nem teljes mértékű, sőt amelyek dobozának egyes részei kapcsolatban van­nak a hálózattal. Ilyenkor célszerű egy leválasztótra­fó közbeiktatása. Adódnak azonban olyan esetek is, amikor a leválasztótrafó nemcsak túl drága, de az adott feladatra nem is al­kalmas. Például akkor, ha a készülék a hálózatból nem elhanyagolható meny- nyiségű egyenáramú ösz- szetevőt vesz fel. Ebben az esetben a leválasztótra­fó könnyen telítésbe kerül­het, sőt esetleg tönkre is mehet.

Leválasztótrafó nélkül még az is igen sokat segí­tene, ha a fázis és a nulla mindig ugyanazokra a kap­csokra kerülne - attól füg­getlenül, hogy hogyandugják be a hálózati zsinór dugóját. Ekkor ugyanis a készüléket úgy lehetne csatlakoztatni, hogy leg­alább a doboz szigetelés nélküli részei mindig a há­lózat nullájával legyenek kapcsolatban és az áram­ütés veszélye csökkenjen. Az ilyen elven működő föl­delőautomata mindeneset­re bizonyos mértékig alkal­mas a leválasztótrafó he­lyettesítésére.

A földelőautomata első feladata annak megáííápí- tása, hogy bemenetén hol található a fázis és a nulla. Ezt követően meghúzásra kerül az egyik jelfogó, és így a kimenetre a fázis és a nulla mindig azonos mó­don jut. Annak kijelzése céljából, hogy hova érke­zett a fázis és hova a nulla, a készülék két bemeneti pontjára két (természete­sen előtét-ellenállással el­látott) glimmlámpa csatla­kozik. Ezek másik kiveze­tése a földre van kötve. Csak a fázissal összekö­tött lámpa gyullad ki. A glimmlámpák két LDR-rel együtt két optocsatolót ké­peznek. A világító lámpá­val csatolásban levő LDR a fény hatására kisohmos-

1992/ 10- 11-12 19

Page 20: Elektor 1992-10-11-12

sá válik - a másik LDR nagyohmos marad. A két LDR impulzusformálás cél­jából egy-egy Schmitt-trig- ger-NAND kapcsolásra (IC1a és IC1c) csatlakozik. C1 és C3 zavarszűrésre szolgál és 100 Hz-től men­tes alacsony szintet bizto­sít a világító ködfény- lámpánál. IC1b és IC1d R3/C2-vel, illetve R9/C4- gyel együtt a jelfogók kb. 1 másodperces meg- húzási késleltetését okoz­za. T2 és T3 a mindenkor szükséges jelfogót vezérli.

A kapcsolás a követke­zőképpen működik. Ha például az R1-gyel csato­lásban levő lámpa (La1) gyullad ki, akkor R1 válik kisohmossá. Ennek követ­keztében IC1a kimenete logikai „1” állapotot vesz fel. Az R3 és a C2 által be­hozott késleltetés követ­keztében az IC1b kimene­te egy másodperccel ké­sőbb logikai „0” lesz. En­nek hatására T2 meghúz­za az Re1 jelfogót és az

két érintkezőpárja útján póluscsere nélkül köti össze a kimenetet a beme­nettel. Ha azonban az La2 lámpa gyullad ki, akkor egy másodperccel később Re2 húz meg és a kimene­tet a bemenettel a pólu­sok felcserélésével köti össze. Ha a fázis kimarad, akkor D2, illetve D5 útján C2, illetve C4 azonnal ki­sül és a meghúzott állapot­ban levő mindenkori jelfo­gó azonnal elenged.

További és meglehető­sen kellemetlen üzemelte­tési feltétel keletkezik ak­kor, ha a védővezeték, il­letve a földcsatlakozás megszakad. Ebben az esetben ugyanis mindkét lámpa égne és mindkét je l­fogó meghúzhatna. Ezt a jelfogók érintkezői ugyan­csak „rossznéven vennék”. Természetesen erre a baj­ra is akad gyógyszer: a kapcsolás T1 körüli része megakadályozza a tiltott állapot fellépését. Ha mindkét lámpa kigyulladt,

akkor mindkét LDR kisoh- mos és IC1 a, valamint IC1c kimenete is logikai „1”-et vesz fel. Ebben az esetben D1 és D4 T1-et azonnal kinyitja és D3, va­lamint D6 útján IC1b, illet­ve IC1d egy-egy bemene­tét már az R3/C2, illetve R9/C4 meghúzási késlel­tetés aktívvá válása előtt, megbízhatóan logikai nul­lán tartja. Ilyenkor tehát egyik jelfogó sem tud meghúzni és az eddig esetleg meghúzott állapot­ban levő jelfogó is azonnal elenged.

A kis, stabilizált 12 V-os hálózati tápegységgel kap­csolatban nincs sok mon­danivalónk (csupán annyi, hogy a D7, D8, T4 és T5 körüli kapcsolás feladata a tápfeszültség figyelése és a bekapcsolási elnyomás, valamint a kimenet járulé­kos reteszelése). Mivel a kapcsolás áramfelvétele jelfogó nélkül csak 6 mA körül van, a trafó szekun­der áramát mindenekelőtt

az alkalmazott jelfogó áramszükséglete határoz­za meg. A szokásos, 220 V/5 A-es érintkezőkkel el­látott 12 V-os jelfogók ese­tében 50 mA körüli meghú­zási árammal lehet szá­molni. Mivel egyszerre mindig csak egy jelfogó le­het meghúzott állapotban, a tápegységhez a legtöbb esetben elegendő egy 12 V/100 mA terhelhetőségű szekunder tekerccsel ellá­tott trafó. A jelfogók érint­kezőinek terhelhetőségét a kapcsolni kívánt készülé­kektől függően kell megha­tározni.

Mivel a glimmlámpából és LDR-ből álló optocsato- lók készen nem kaphatók, azokat házilag kell elkészí­teni. Legjobb, ha a lámpát és az LDR-t fényzáróan beragasztjuk egy megfele­lő átmérőjű rövid műanyag csőbe. A komplett kapcso­lást is célszerű jól szigetelt dobozba építeni, hiszen itt is hálózati feszültség van jelen. ■

Fénycső vezérlésAz Elektronikgruppe Aachen e.V. közleménye

Az Elektronikgruppe egyes tagjainak - magáncélokra - fényeffekt készülékre volt szüksége. Olyan, nyolc digitális kimenettel (be-ki, dimmelés nélkül) rendelkező futófényminta kellett, melyen programve­zérelten futtathatók külön­böző minták. Mivel ilyen készülékek már mindenütt kaphatók, valami különös­re vállalkoztunk, nevezete­sen 1,2 m hosszú és 28 mm átmérőjű fénycsövek vezérlésére.

A szokásos kapcsolások nagy része sajnos csak a régi, vastag fénycsövekkel működik, mert az új fény­csövek gyújtófeszültsége lényegesen nagyobb, 1200 V körül van. Sok kísérlet (és néhány „meggyilkolt” tirisztor, triak és tranzisztor) után megtaláltuk a megol­dást, mely ugyan kissé költ­séges, de a tartós használat során is bevált.

A fénycső gyújtóját az itt bemutatott elektronikus kapcsolóval váltottuk ki. Amikor a cső világít, akkor

20

a kapcsoló nyitott állapot­ban van, és a cső feszült­ségét nem befolyásolja. Ha a csövet ki akarjuk kap­csolni, akkor a kapcsolót zárni kell. A csövön levő feszültség ekkor nulla; az izzókatódokon áram folyik. Ha a csövet be akarjuk gyújtani, akkor a kapcsoló a következő nullátmenet- ben kinyitja a hálózati fe­szültséget. Az előtétkészü­

léken folyó áram ekkor éri el a maximumát, mivel az előtétkészülék induktivitá­sa dominál és az áram mintégy 90 fokot késik. Az áram megszakításakor ke­letkező indukciós feszült­ség a fénycsövet megbíz­hatóan begyújtja.

A cső folyamatos fűtése ésszerűtlennek tűnik. A gyújtási tulajdonságok és a gyújtófeszültség megvál­

tozását azonban több na­pon át tartó fűtés után sem tapasztaltuk. Valószínű, hogy a fénycsövek így az 5000 órás névleges élet­tartamukat nem érik el, az eddig teljesített mintegy 200 üzemóra (és 100 000 gyújtás) alatt azonban még egy cső sem hibáso- dott meg. Amennyire lát­ható, az állandó fűtés ke­vésbé káros az esetleges

1992/ 10- 11-12

Page 21: Elektor 1992-10-11-12

hideggyújtásoknál, melyek normál üzemben rend­szeresen fellépnek.

A kapcsolás működése elég egyszerű. Amíg az optocsatoló vezérlődiódá­ján nem folyik áram, addig T2 lezárt állapotban van, T3 pedig T4 részére 100 mA bázisáramot szolgál­tat. T4 kielégítően kis telí­tési feszültségének eléré­séhez és ezzel a vesztesé­gi teljesítmény, illetve a hű­tőborda méreteinek kis ér­téken tartásához ez az áram szükséges.

írta: Amrit Bir Tiwana

Ez a teszter a számítógép sebességét teszi hallható­vá. Más digitális kapcsolá­sokban is jó szolgálatokat tehet, mert a digitális jelek­nek a hallás határa fölé eső frekvenciáit is hallha­tóvá teszi. így a jelek jól fi­gyelemmel kísérhetők.

Az egész kapcsolás mindössze néhány alkat­részből áll. Frekvenciade­tektorként egy HCT4040 tí­pusú IC (12-bites osztó) szolgál.

A számítógépből levett jel 1024-szeres leosztásra kerül és a Q9 kimeneten áll rendelkezésre. Ez a ki­meneti jel egy olyan tran­zisztort vezérel, mely egy piezohangszórót vagy pie- zozümmögőt (nem egyen­áramú zümmögőt) kap­csolgat be és ki. A leosztá- si arányt úgy választottuk meg, hogy a megahertzes frekvenciák a kilohertzes tartományba transzformá­lódjanak. A számítógép 8 MHz-es órafrekvenciája így 8 KHz-es éles hang­ként válik hallhatóvá. 10 MHz feletti frekvenciák esetében a tranzisztor az IC Q10 (15-ös kivezetés)

T4 tehát a fénycsövet rövidre zárja és előmelegí­ti. Ha a csőnek világítania kell, akkor az optocsatoló LED-jén mintegy 10 mA áramnak kell folynia. Eh­hez a kapcsolás bemene­tén kb. 3,5 V szükséges. Az optocsatoló által be­kapcsolt tápfeszültség most R2-n és D7-en át a C2 kondenzátort töltené, ha T1 nem volna az áram­körben. Ezt a szekunderfe­szültségből D5 és D6 által levett 100 Hz-es félhullá­mok vezérlik. T1 csak a há­

vagy Q11 (1-es kivezetés) kimenetére köthető. Ezál­tal a leosztási arány 2048- ra, illetve 4096-ra változik. A méréshatár, melyet a HCT4040 IC határoz meg, néhányszor tíz MHz körül található. 4 MHz alatti órafrekvenciáknál a szo­kásos 4040-es típus hasz­nálható. Ez azzal az előny­nyel jár, hogy a táp- feszültségnek nem kell pontosan 5 V-nak lennie. A kapcsolás tápfeszült­ség-vezetékeire célszerű krokodilcsipeszeket sze­relni. ■

lózati feszültség nullaát- rtrenetének pillanatában nyit ki, ekkór C2 feltöltőd­het. Ezáltal T2 vezetővé válik és elveszi T3 bázisfe- szültségét. Ennek hatásá­ra T4 is lezár "(mégpedig körülbelül árammaximum­ban), a fénycső gyújtó­feszültséget kap és kigyul­lad.

T4-nek legalább 1200 V feszültségtűrésű tranzisz­tornak kell lennie. A sor­eltérítés tranzisztorai erre ugyan alkalmasak, de áramerősítésük többnyire

igen kicsi (gyakran csak 10-szeres). Az optocsatoló átviteli tényezőjének leg­alább 50%-nak kell lennie. T1, T2 és T3 helyén a szo­kásos tranzisztorok hasz­nálhatók. T3-nak 100 mA- es áramot kell elbírnia. A D9...D12 diódák gyorsdió­dák, esetleg 1 N4007-es tí­pusúak is megfelelnek.

A hosszúkás (lyukrasz­teres) panelon megépített kapcsolás a normál 120 centiméteres fénycsőar­matúrába építhető be. Be­építés, illetve a panel ter­vezése során ügyelni kell az alkatrészek és a vezető anyagból készült armatúra közötti elegendő távol­ság f6 mm vagy 2 x 3 mm) betartására. Esetleg az ar­matúrába szigetelőfóliát kell betenni. A galvanikus leválasztást végző opto­csatoló biztonsági okok­ból elengedhetetlenül szük­séges, elhagyni nem sza­bad ■

Frekvenciateszter

AMATŐRÖK FIGYELEM!

Új és javítható PC alkatrészek és mechanikák■ XT: 640 kilobájt RAM, 360 kilobájtos hajlékonylemez-meghajtó (monitor nélkül)

20 000 Ft■ AT: 1 megabájt RAM, 1,2 megabájtos hajlékonylemez-meghajtó (monitor nélkül)

28 000 FtST-225, ST-251 winchesterek olcsó áron kaphatók RAM:■ 4164-12 nettó: 40 Ft/db■ 41256-12 nettó: 60 Ft/dbHasznált monitorokat géppel együtt 45%-kal olcsóbban árusítunk!

Cím: Budapest VI., Székely Mihály u. 5. Telefon: 122-2069

1992/ 10- 11-12 21

Page 22: Elektor 1992-10-11-12

DSR - DIGITÁLIS SZATELLIT RÁDIÓ16 program időmultiplexben

Miután az utóbbi időben elegendő számú vevőkészülék áll rendelkezésre a kereskedelemben a Digitális Szatellit Rádió- (digitális műholdas rádió) adások házi vételére, a digitális házi vétellel teljesen új programválasztási lehetőségek Jelentek Á DSR je l a szélessávú kábelhálózati csatlakozók vagy a megfelelő műholdas vevőberendezések valamennyi tulajdonosának otthonában rendelkezésre áll.De a DSR-csomag IS aztereoműsora a TW-Saí kis laposantennájáwal is CD-minőségben hozható le az égből.

Az Elektor már 1987 őszén beszá­molt „Digitális rádió - PCM rádiómű­sor műholdon át” címmel a mai Digi­tális Szatellit Rádióról, röviden a DSR-ről. Mivel abban az időben há­zi vevőkészülék gyakorlatilag nem állt rendelkezésre, és a porgamkíná- lat is elég mérsékelt volt, a DSR kezdetben sokáig a fejlesztőlabora­tóriumok belügye maradt.

Csak a DFS Kopernikus nevű né­met kutatóműholdon fixen telepített DSR transzponder, a TV-Sat 2-ről történő nagy teljesítményű lesugár- zás és végül egy 118 MHz-es DSR jelnek a Német Szövetségi Posta gyakorlatilag csaknem valamennyi

Telekom kábelhálózatába történő betáplálása után vált a digitális rá­dió a nagyközönség számára érde­kessé. A rohamos fejlődés és a mű­holdas vevőberendezések árának esése oda vezetett, hogy ma már egész Európában lehetséges a DSR jelének vétele egy kis laposan­tennával.

Cikkünkben először a Digitális Szatellit Rádió teljesen új átviteli el­járását kívánjuk bemutatni, majd a második részben betekintést nyúj­tunk a DSR vevőkészülék kapcso­lástechnikájába és megpróbálunk a vételtechnikával kapcsolatos né­hány fontos kérdésre választ adni.

A DSR átviteli eljárásA 16 sztereoműsor digitális átvitelé­re olyan időmultiplex eljárást alkal­maznak, melyben a 32 hangcsator­na mintavételezett értékei egymás után helyezkednek el. Egyetlen hangcsatorna mintavételezése en­nek során 32 kHz-es ismétlődéssel és 16-bites amplitúdófelbontással megy végbe. Ebből adódnak a DSR eljárás hangfrekvenciás paraméte­rei: 15 Hz... 15 kHz hangfrekvenciás frekvenciamenet, csatornaelválasz­tás > 80 dB, zajfeszültség-távolság > 70 dB.

Mivel a DSR központi adójának telephelyére (pillanatnyilag Usin- genbe) vezető postai digitális vona­lak (= 1024 kbit/s-os DS1 vonalak) a 16-bites kvantálásnál fellépő adatát­viteli sebességgel nem voltak képe­sek megbirkózni, 16/14-bites lebe­gőpontos technika bevezetésére ke­rült sor (1 ábra). Az eljárás során a 32 hangcsatorna minden jele 2 ms- os időintervallumokra (= 64 minta­vételi érték) kerül felbontásra és minden egyes intervallumra 3-bites, úgynevezett skálatényező kerül meghatározásra, mely az előforduló maximális hangfrekvenciás jelampli­túdótól függően alakul.

Redukció 14 bitreE skálatényező segítségével most már a 16-bites mintavételi szó (az előjellel együtt) 14-bitre csúsztatha­tó össze úgy, hogy az előjeltől jobb­ra eső mindazon biteket elhagyják, amelyek a 2 ms-os intervallum mind a 64 mintavételi értékénél az előjel­

e i t értékével azonosak. A skálaté­nyező tehát azt adja meg, hogy a vételi oldalon a 14-bites szót hány hellyel kell jobbra eltolni (vesd ösz- sze az 1. ábrával). Ezzel az eljárás­sal a két maximális amplitúdófoko­zatban a felbontás 15, illetve 14-bit­re esik vissza, ami azonban a továb­biakban nem zavar, mert ezeket ki­vezérlési tartalékokként be kell ter­vezni. Az [1] szerint a kvantálási zaj minden esetben a hallási küszöb alatt marad.

Kiegészítő információkA hangfrekvenciás jelek tulajdon­képpeni mintavételi értékei mellett a DSR formátumban további kiegészí­tő információk és tudnivalók is átvi­telre kerülnek. A DSR-eljárás keret­felépítése a 2. ábrán látható (lásd a [2]-t is). Magát a kisugárzott jelet az A és B főkeret képezi. Ezeket két különböző (11-bites Barker kódú) szinkronszó vezeti be, melyek alap­ján a vételi oldalon az adatfolyam a két főkerethez egyértelműen hozzá­rendelhető. A két főkeret a DSR- adóban bitenkénti egymásbatolás és egy scrambleren való áthaladás után (lásd [2]) egy 4PSK modulátor-

22 1992/ 10- 11-12

Page 23: Elektor 1992-10-11-12

1 SKf. F Y 2 Y14

Y15k Y3

Y1 Y 4 YíS.

Y1

Y1

Y 5

Y 6

Y15 Z1

Y10

Z1

Z1 Z 2—Y1 Y 7 Y16 — Z 3

Y1 Y 8 Y.6 Z 4

Y1 Y 9 Y18 Z1 Z 5

Y1 Y 9 Y16 Z1 Z 5

Y1 Y8 Y13 Z1 Z 4

Y1 Y 7 Y I6 Z1 — Z 3

Y1 Y 6 m Z1 Z 2

Z1Y1

v r

Y5

Y 4

V í s

Y16:

Y1 Y 3 Y15j

Y1 Y 2 1 Y14:1 1

. %

1. ábra. A 16/14-bites lebegőpontos technika működése

ra kerül, mely a két bitfolyamból fá­zismodulált nagyfrekvenciás jelet ál­lít elő. A főkeretek mindig nyolc da­rab 77-bites blokkból állnak, melyek minden esetben 4 hangcsatorna mintavételi értékeit (= 2 sztereocsa- torna, pl. Ll, Rl és LM, Rll) viszik át, úgy, hogy a 11 legnagyobb helyér­tékei bitet BCH-eíjárás szerinti védő­bitek (vö. [1]) védik a meghibásodás ellen. A44-bites MSB-ken belül ma­ximálisan három hiba korrigálható. Ha a DSR dekóder a vevőben há­romnál több bithibát ismer fel, akkor a meghibásodott mintavételi értéket a megelőző és az azt követő érték alapján interpolálja (úgynevezett Concealment eljárás). A mintavételi érték három legkisebb helyértékű bitje védelem nélkül kerül átvitelre, mivel itt a hiba alig hallható követ­kezménnyel jár. A két sztereocsator- nához két további bitet rendelnek hozzá s 64 főkeret átvitele után ezek képezik az úgynevezett kiegé­szítő információs keretet.

2. ábraHauptrahmen B: B főkeret Sonderdienstbits: Külön szolgálati bitek bitweise verkámmt: bitenként egymásba csúsztatvaHauptrahmen A: A főkeret 77-Bit-Block: 77-bites blokk Zusatzinformationsbits: kiegészítő infor­mációsbitekZusatzinformationsrahmen: kiegészítőinformációskeret Stereo-Kanal = sztereocsatorna Abschnitt mit 11 Bit: 11-bites szakasz BCH-Schutzbits: BCH védőbitek Skalenfaktor zu Kanal m: az m. csator-' nához tartozó skálatényező Zusatzinformationsbits zu Stereokanal n: az n. sztereocsatornához tartozó ki­egészítő információsbitek Programmangebot: programkínálat Sonderdienstüberrahmen: külön szolgá­lati főkeretSonderdienstrahmen: külön szolgálati keretSonderdienstüberrahmen: külön szolgá­lati főfőkeretSonderkennung: külön ismertetőjel

Ez a háromszorosan átvitt skála­tényezőt tartalmazza a (BCH védő­biteket is beleértve), valamint 22 olyan programinformációs bitet, amelyek pillanatnyilag még nem ke­rülnek kihasználásra. A skálaténye­zőnek ezt a költséges átvitelét az in­dokolja, hogy az itt fellépő bithibák a vételi oldalon igen erős recsegő za­jokat váltanának ki.

A főkeretekben található két-két úgynevezett különbit 512 főkeret le­futása után úgynevezett külön szol­gálati főkeretet (SAÜ) képeznek. Ez nyolc darab 64-bites külön szolgála­ti keretből (SA) áll, melyek szinkro­nizálása saját szinkronszavakkal történik, és amelyek a programkíná­lat adatait és az állomások ismerte­tőjeleit tartalmazzák két-két sztereo- csatornára vonatkozóan. Az átvitel itt 16 külön szolgálati főkeret ideje

alatt történik, azaz 16 külön szolgá­lati főkeret után mindig egy úgyne­vezett külön szolgálati főfőkeret (SAÜÜ) épül fel. Ez hétszer tartal­mazza a PA-Infót (beszéd/zene bit­tel, mono/sztereo ismertetőjelíel), az ezeknek az adatoknak a szinkroni­zálására szolgáló üres bájtot (Leer- byte, LB = OOh) és ASCII-kódban a nyolcbájtos állomás-ismertetőjelet. Sztereo üzemmódban a bal- és jobbcsatorna PA-információi kettős felismerést - például „popze­ne/rockzene” - tesznek lehetővé. A 16 kódolható programkínálat is­mertetőjelei a Radio-Daten-System (RDS) ismertetőjeleinek felelnek meg.

Mivel a vevőben a 16 sztereo-, illetve 32 monocsatorna valameny- nyi programkínálata egyidejűleg áll rendelkezésre, a programválasztás

2. ábra. A DSR-eljárás kereteinek felépítése

Haupt­rahmen B

S ync 6 YTTT -i. YTC7 2 2+X2L

jD E

Haupt­rahmen A

] Sonderdienstbits

S yn c A ^ ________X-t-lC

Zusatz­informations­rahmen

Sonderdienst­überrahmen

(S A Ü )

Sonderdienst­rahmen(S A )

Sonderdienst-überüber-rahmen(S A Ü Ü )

TTTr+ W l

LI Rí

31,25/JS

LH RE

Zusatzinformationsbits

B C H Z ld ) L I W LH RE

* - i „ 11 i ' 11 . M . 11 l 1 1 ....1 ‘19 M 1 3 1 3 I 3 J 3 1

M S B C (Bit 13...3)

S K F S K F S K F S KF S K F S K FL I R í B C H fl) L I R í B C H (I) L I R í BC H tf) Programminfo (I)

| 3 j a j 8 I 3 j 3 j 8 | 3 I 3 I 8 j 2 2 ~ |

L S B s (B it2 ...0 )

64 Bit 32 KBit/s

m/iv 3T/E3 W2ID TX/X ZI/HL MJ/XÉZ ZT/XZ1

I,II,...XVI = Stero-Kanál 1...16

r a = Abschnitt mit 11 Bit

B C H = B C H -S chutzbits

----------------- , , un,.-a ............................................................| 512 Bit S K F ( m> = Skalenfaktor zu kanal m6 4 1 6 4 I 6 4 1 6 4 1 6 4 \ 6 4 I 6 4 I 6 4 1 3 2 KBit/s z Kn) -Z u sa tzinform a tionsb itsnrr^Jkw " I n........... fln i fl ".......... Il1,7 zu Sterokanal n

16 m9

S y n c 1 P A L I P A R I F A L D P A R II

zu Sterokanal n = Program mangebot

S yn c 2 P A ü l i

8 8 864 Bit I 32KBit/s T T T ,

2 ms

7 x P A Ll 8 Byte Sonderkennung (A S C II)

16 x 16 ms = 256 r

1992/ 10- 11-12 23

Page 24: Elektor 1992-10-11-12

fiL\3a

3. ábra. 4PSK moduláció, a: Uref és U4psk idődiagramja; b: l-Q-fázisállapot-diagram ; c: a 4PSK dem odulátor elvi kapcsolása

4a 4ca

i--------i / i / \ i

Impuisformer -----P

l / \ i 4PSK- ----- > 4PSK1 / \ 1 Modulator

\ / ^ \ * / \ 1 / — \ ✓ ( begrenzter\ í x J V / Bandbreite)

Impuisformer _^FR+.FBIT F

2 FR 2920043-1-14* 920043-1-14a

egészen új lehetőségei nyílnak meg. Most először választható ugyanis ki a kívánt jellegű program (pl. popzene) anélkül, hogy vala­mennyi állomást egymás után vé­gigpróbálnánk.

A DSR-eljárással olyan digitális átviteli mód áll rendelkezésre, mely kb. 1CT3-os bithibaarány (1000 bi­tenként 1 hiba) mellett hallható za­jok nélkül működik. E küszöb túllé­pése esetén azonban rögtön igen erős pattogó zajok és torzítások lép­nek fel.

Mivel a rendszernek ez a műkö­dési határa a szokásos rádióátviteli eljárásokhoz (URH-FM, AM stb.) ké­pest eléggé keményen lép be, a DSR-vevők közvetlenül e küszöb el­érése előtt hangfrekvenciásán lezá­ródnak akkor is, ha egészen az adott pillanatig nagyobb zajok nem is voltak hallhatók.

Összefoglalva elmondható tehát, hogy a DSR-rendszer minden 4PSK-jellel egy 32 kHz-es mintavé­teli frekvenciával és 16-bites felbon­tással feldolgozott, 16 sztereocsa- tornából álló blokk átvitelét végzi. 16/14-bites lebegőpont-technikával skálafaktorképzés útján dinamika- veszteség nélkül történik a rend­szerben az adatredukció. A jelet já ­rulékos információk, valamint prog­ramkínálat- és állomás-ismertetője­lek egészítik ki, és ezek a kívánt mű­sorjellege alapján a vevő újszerű és kényelmes hangolását teszik lehe­tővé.

Mi a 4PSK moduláció?Az A és B főkeretek két, 10,24 Mbit/s-os bitfolyama az adóban egy 4PSK modulátorra kerül. Ez a főke­retek páronként befutó bitjeiből rez­gést hoz létre. Ez a rezgés a (refe­renciaoszcillátorból származó) refe­renciarezgéshez képest 4 lehetsé­ges fázishelyzet valamelyikét veheti fel. A referenciafrekvenciát és az ab­ból levezetette, egymáshoz képest 0°, 90°, 180° vagy 270° fáziseltolású modulációs állapotot a 3a ábra mu­tatja be. Ezeket az állapotokat I (= In-Phase) és Q (Quadrature) ten­gelyekkel rendelkező vektordiag­ramban szokták ábrázolni (3b áb­ra). A 4PSK modulátor gyakorlati kapcsolása (3c ábra) egy rendkívül stabil referenciafrekvencia-oszcillá- torból és két olyan szorzóból áll,

4a ábra.BP-Filter: sávszűrő 4b ábra. FM-Tontráger: FM-hangvivő 4PSK-DSR-Signal: 4PSK-DSR jel TV-Restseitenbandsignale mit Tón- und Bildtráger:Csonka oldalsávos Tv-jelek kép- éshangvivővel4c ábra.Impuisformer = pulzusformáló begrenzter Bandbreite = behatárolt sáv- szélesség

4a ábra. A 4PSK spektrum behatárolá­sa pulzusformálással

4b ábra. A 4PSK jel spektruma

4c ábra. A 4PSK jel elhelyezése a Tele- kom szélessávú kábelhálózatában (BK- hálózat)

4bFM ■ Tontrager 4PSK-DSR-Signal TV - Resteitenbandsignale

mit Bild- und Tontrager

24 1992/ 10- 11-12

Page 25: Elektor 1992-10-11-12

5a ábra. A 4PSK jel négyszerezésének tömbvázlata

5b ábra. A 4PSK jel dem odulálását végző Costas-Loop négyszerezésre és ezzel a megfelelő fázisú referenciajel visszaállítására használt

5c

5c ábra. A 4PSK demodulációjára szolgáló különbségi dem odulátor

1992/ 10—11—12

melyeket egyrészt A és B, a két adatfolyam, másrészt az lref referen- ciaje!, illetve egy 90°-kal eltolt fázisú referenciarezgés (Qref) táplál. Ezzel két olyan kétfázisúan modulált (2PSK|, 2PSKq) jelet kapunk, ame­lyek összeadva a kívánt 4PSK jelet adják ki. A 4PSK jel spektruma el­méletileg végtelen szélességű, ami a 3a ábrán bemutatott fázisugrások alapján könnyen belátható.

Mivel azonban átvitel céljára csak korlátozott sávszélesség áll rendel­kezésre, a 4PSK modulátor előtt még két impulzusformáló fokozatot iktatnak be, melyek méretezése olyan, hogy a modulátor kimenetén kb. +1-1 MHz-re korlátozott spekt­

ru m jelenik meg (4a ábra). így a 4PSK-DSR jel egy 14 MHz sávszé­lességű műholdas transzpondert foglal le. A pdstai kábelen a 16-csa- tornás DSR-csomag két televíziós csatornát vesz igénybe (pl. az S2/S3 különcsatornát: 111...125MHz = 118 +1-1 MHz). Mivel a vivő összteljesítménye a teljes 14 MHz- es sávban oszlik el, azonos össztel­jesítmény ellenére a 4PSK spektrum „teteje” a szomszédos ÚRH-FM vagy TV vivőkhöz képest néhány decibellel alacsonyabb (4b ábra).

A 4PSK jeleknél tehát elviteg egy olyan állandó vivőről (pl. 118 MHz) van szó, melynek fázishelyzetét a bitráta kétszeresével (itt 10,24 Mbit/s-mal) billentyűzzük. A billen­tyűzés végtelenül széles spektru­mot hoz létre, melyből a bizton­ságos átvitelhez körülbelül az 1,5- szeres bitsebességnek megfelelő (itt +1-1 MHz = 14 MHz) szélességű sáv átvitele elegendő. A sávhatáro­lás a 4PSK modulátor előtt pulzus­formáló szűrő vagy a modulátor után sáváteresztő szűrő alkalmazá­sával oldható meg.

Mint még szó lesz róla, ez a fázis­moduláció más frekvenciatarto­mányba történő átkeverés során ér­zékeny a keverőoszcillátorok fázisá­nak és frekvenciájának ingadozá­saira. Ez érvényes például a 11/12 GHz-ről a vevőberendezés LNC-je által az első műholdas KF-re (950... 1750 MHz) való átkeverésre is. Ezért a műholdvevőben speciá­lis, a 4PSK jelre magára fáziszárt át- keverésnek kell a DSR-vevőben vagy egy speciális DSR-átkeverő- ben megtörténnie (lásd a 6. ábrát).

A 4PSK jel demodulációjaA 4PSK jelek otthoni vevőben törté­nő demodulációja a fázishelyzet minden időpontbani megállapítható­sága céljából a referenciajel vissza­nyerésén alapszik. Mivel maga a 4PSK jel vivőkomponenseket nem tartalmaz, trükköt kell alkalmazni, melynek lényege, hogy a fázismo­duláció a jelből a 4PSK jel meg- négyszerezése útján távolítható el. A 3b ábra alapján látható, hogy frek-

25

Page 26: Elektor 1992-10-11-12

venciakétszerezés esetén két-két fázisállapot egymásra esik. A négy- szerezés után a négy fázisállapot már egybeesik, ami nem jelent mást, mint négyszeres frekvenciájú tiszta rezgést. Ezt néggyel osztva a referenciarezgést visszanyerjük, és így a 4PSK jel már két adatfolyam­má demodulálható (5a ábra).

Főleg 4PSK jelek demodulációjá- ra használt kapcsolás az úgyneve­zett Costas-Loop (vö. [4,5]). A he­lyes fázisban működő referencia­oszcillátor megvalósítására a Cos­tas-Loop (5b ábra) a négyszerezést használja.

Ezután ugyanúgy, mint az adóol­dalon, két szorzás útján újra egy I- és egy Q-komponens kerül képzés­re, melyek segítségével a két (diffe­renciakódolt) A és B adatfolyamhoz juthatunk. A DSR-dekódercsipben egy olyan differenciadekódoló foko­zat található, mely maguknak a fő­keretben található adatoknak a visszanyerésére szolgál.

Az eddig tárgyalt demodulátorfajták a vevő visszanyerése útján működ­nek és ezért koherens demoduláto- roknak nevezik őket. Nem koherens 4PSK demodulátorkapcsolás az úgy­nevezett különbségi demodulátor (5c ábra), mely referenciaként az előző 4PSK adatlépést használja. Ez egy

elemi adatütemmel való késleltetés után az I- és Q-ág szorzóira kerül. A különbségi demodulációnál azon­ban az A’ és B’ differenciálisán de­kódolt adatfolyamot nyerjük vissza. A kapcsolást követő DSR-dekóder- ben található különbségi dekóderfo- kozatot tehát meg kell kerülni!

A különbségi demoduláció elmé­letileg 3 dB-lel jobb je l-zaj viszonyt (C/N = Carrier/Noise) kíván meg.

A gyakorlatban azonban ennek nincs túlzott jelentősége, mert több­nyire olyan nagy C/N viszonyokkal van dolgunk, hogy ez a 2-3 dB az előbbiekben említett, 10-3 bithiba­arány körüli rendszerhatár túllépé­séhez nem vezethet.

A DSR-rendszerről szóló fenti (el­kerülhetetlenül kissé elméleti) be­vezetés után cikkünk második ré­szében a gyakorlati kivitelezés is­mertetését tűzzük ki célul. Követ­keznek tehát a DSR-vevők kapcso­lásai és IC-i. ■

Irodalom:[1] P. Treytl: „Digitaler Hörfunk über Rund- funksatelliten” (Digitális rádió és műsorszó­ró műholdak útján), 2. átdolgozott kiadás, a BMFT kiadványa.[2] Technische Richtlinie Nr. 3R1 deröffent- lichrechtlichen Rundfunkanstalten in dér BRD (Az NSZK-ban működő közjogi rádió­intézmények 3R1 számú műszaki irány­elve), kiadó: Institut fűr Rundfunk-Technik (IR l), München[3J A. Dietl: „SFSP - ein MeBsender fúr den digitalen Satelliten-Hörfunk’’ (SFSP - mérőa­dó a digitális műholdas rádiózáshoz), Neues von Rohde & Schwarz (1988) Nr. 122, Rohde & Schwarz, München[4] R. Máusl: „Digitale Modulationverfah- ren” (Digitális modulációs eljárások), Hüt- hig Verlag[5] T Peiler: „Synchrone QPSK-Demodula- toren für Digitalen Hörrundfunk” (Szinkron QPSK demodulátorok a digitális rádiózás­hoz), Rundfunktechnische Mitteilungen, 31. évfolyam (1987), 3. szám[6] A. Dietl, D. Kleine: „SFP, DSRU és DSRE - digitaler HörgenuB in CD-Qualitát" (SFP, DSRU és DSRE - CD minőségű, él­vezetes hanghatás), Neues von Rohde & Schwarz (1991) Nr. 135, Rohde & Schwarz, München

C ^ N t e c h C N t e c s h

NYAK-GYARTASEzúton tájékoztatjuk kedves jelenlegi és leendő

megrendelőinket, hogy növekvő igényeik kielégítésére, fejlesztési ütemünket felgyorsítva, újabb

nagy teljesítményű gépekkel bővítettük üzemünket.

Teljes körű szolgáltatás már 8 óra alatt!

Keressen fel minket, hogy megtalálja az igazit!

X - o

° C i N t e c s h

1184 Budapest XVIII., Jegenyefasor 1-3.

Telefon: 158-8511/83 m.

0.0 .

r

26 1992/ 10—11—12

Page 27: Elektor 1992-10-11-12

ÚJDONSÁGOKA kis teljesítményfelvétel

és a kompakt felépítés gyakorlatilag korlátozás

Diadisc 4200laboratóriumi körfűrészA nehezen megmunkál­ható anyagok, így az üveg és a kerámia forgácsmen­tes vágására a Mutronic a Diadisc 4200 laboratóriumi körfűrész speciális vál­tozatát fejlesztette ki. Az új kivitel üveg és kerá­mia fűrészelésére 12 mm vastagságig alkalmas és tengelye kotyogásmentes csapágyazású. A motor és a meghajtás forgó elemei igen finoman vannak ki­egyensúlyozva. Vágóesz­közként gyémánttárcsákat használnak, amelyek kézi előtolás melett is forgács nélküli vágást tesznek le­hetővé.

A megfelelő gyémánt vá­gótárcsák is beszerezhe­tők a Mutronictól.

2/100 mm-ig terjedő, re­produkálható pontosságú vágásokhoz a fűrészgép be­fogóasztallal, előtolószerke- zettel és digitális mérőrend­szerrel látható el. Ugyan­csak opcióként mikroköd- szórásos hűtés, valamint nedves porelszívás is szállít­ható. Üvegen és kerámián kialakítandó karcolások és bemélyedések előállítása céljából a gépet utólagosan a fűrészlap magasságának fokozat nélküli beállítására alkalmas szerelvénnyel lát­ták el. Az állítható magasság az említett anyagok bekar- colását, majd a bekarcolt vo­nal menti eltörését teszi le­hetővé.

A gép a lézer kedvező árfekvésű alternatíváját ké­pezi és kis méretei követ­keztében vágási műveletek végzését minden laborató­

riumban lehetővé teszi. A gép beszerzési ára a szük­séges tartozékokkal és gyé­mánt vágótárcsákkal együtt mintegy 6-7000 márkára te­hető. ■

KC 3900-as SMD-készletAz Erem egy antisztatikus műanyag tokban elhelye­zett, igen nagy értékű SM D-szerszámkészletet hoz forgalomba. A készlet öt precíziós csipeszből, va­

lamint egy olyan precíziós kivágófogóból áll, mellyel még a legnagyobb számú kivezetéssel rendelkező SMD IC-k lábai is egyen­ként leválaszthatók. A fogó ESD-biztos nyelekkel van ellátva, és rendkívül finom csípőéle miatt csak SMD IC-khez használható. A csipeszeket SMD-kkel vég­zett speciális beültetések és javítások különleges kö­vetelményeinek megfele­lően fejlesztették ki.

A készlet ára körülbelül 350 DM. U

MCD3memóriakártya­meghajtó beépíthető és asztali változatbanA helyhez kötött AT rend­szerek igen sok helyen lét- fontosságú információk tárházát képezik. A memó­riakártyákkal ellátott Note- bookok, Palmtopok és Pentopok ugyanakkor az irodai PC-k funkcióinak ki­használását akár terepen végzett munkák körülmé­nyei között is lehetővé te­szik, és felhasználójuknak mobilitást kölcsönöznek. Az adatcsere PCMCIA szabványú memóriakár­tyákkal történik. Az ehhez tartozó MCD3 beíró/ki­olvasó egység a PC-ben normál meghajtóként hív­ható be a (kereskedelem­ben kapható) IDE-Cont- roller útján. A bevált MS-DOS felhasználói programok továbbra is al­kalmazhatók. A speciális alkalmazástól függően SRAM-, Flash-EPROM-, OTP- és EPROM-me- móriakártyák egyaránt használhatók (az OTP és az EPROM beírása prog­ramozómodullal történik). A PCMCIA/JEIDA szab­vány szerinti MCD3 a szabványos kártyák ese­tében különböző típuso­kat és fájl-rendszereket ismer fel.

nélkül tesz lehetővé külön­böző alkalmazási területe­ket. Ezek közé tartozik pél­dául az ipari vezérlések­ben történő mobil adat­gyűjtés, az ipari számító­gép meghajtóinak kiváltá­sa stb.

A D0S-„rendszerlemez- ként” történő behívás az olcsó IDE-Controllerre tör­ténő csatlakozás és egy, az altec (512 byte-os blokkokkal működő) blokk- egységmeghajtóján át tör­ténő bekötés útján való­sul meg. Byte-orientált be­hívás egy karaktermeg­hajtó útján lehetséges(opció). Ennek során csak a 8 bites adatbuszszéles­ség kerül kihasználásra. A PCMCIA/JEIDA szerinti 16-bitorientált memória- kártyák olvasása és írása szabványnak megfelelően kerül támogatásra. Azadatátviteli sebesség az alkalmazott IDE-Control- lertől függően 500... 1000 Kbyte/s közé esik.

Az adatbiztonság nö­velése céljából szoftver- úton kiegészítő adatellen­őrzési módszerek választ­hatók (ellenőrzőösszeg- képzés vagy az SRAM- kártyáknál PREIMAGE).. Asztali alkalmazásra külső csatlakozási lehetőséggel ellátott, módosított IDE- Controller áll rögzítőidom­mal együtt rendelkezésre.

Egy darab ára (a szoft­vert és a műszaki doku­mentációt is beleértve) 600 DM alatt van. ■ '

1992/ 10—11—12 27

Page 28: Elektor 1992-10-11-12

PC- ven ti Iá torszabályozó12V

Ventilátor használata min­dig akkor szükséges; ami­kor a készülék által termelt vesztéségi hő normál lég­csere útján már nem adha­tó le. A ventilátorok sajnos a kívánt légáramlás mellett különféle zajokat is kelte­nek, melyek csendes kör­nyezetben küjönösen kel­lemetlenek. Érvényes ez az otthon vagy hivatalban használt PC-kre is. Továb­bi gond, hogy a ventilátor az idő nagyobb részében feleslegesen dolgozik.

A ventilátor által keltett zaj­szint többé-kevésbé egyene­sen arányos a fordulatszám­mal. Jelentősen csökkenthe­tő tehát a közepes zajszint, ha a ventilátort úgy szabá­lyozzuk, hogy fordulatszáma éppen a szükséges hűtés­nek feleljen meg.

A kapcsolási rajzot be­mutató ábrán egy, a PC- kben szokásos kapcsoló- üzemű tápegységekhez ki­alakított szabályozó lát­ható. Az alkatrészek be­szerzésével kapcsolatban probléma nem merülhet fel, mert az áramkör fel­építhető a kereskedelem­ben kapható alkatrészek­ből. A szabályozókapcso­lás olyan 12 V-os ventiláto­rokhoz használható, ame­lyek áramfelvétele a 200 mA-t nem haladja meg. Ez

az esetek 99 százalékára érvényes. Ahhoz, hogy a ventilátor a PC bekapcso­lása után minden esetben biztosan beinduljon, a kap­csolás kimeneti feszültsé­gének semmi esetre sem szabad a ventilátor indulá­si feszültsége alá csökken­nie. Ezt a feszültséget a T3 tranzisztorból, valamint az R6 és R7 ellenállások­ból kialakított zenerdióda feszültségének a 12 V-os tápfeszültségből való kivo­násával határozhatjuk meg. A megadott értékek mellett a ventilátor minimá­lis feszültsége 7 V körül van. Az alkalmazott venti­látortól függően itt illesztés szükséges. Ha a ventilátor 25 °C hőmérsékletnél nem indul be (ennek ellenőr­zése során az R1 hőérzé­kelő 1,8 k£2-os ellenállás­sal helyettesíthető), akkor R7 értéke csökkentendő. Ha a ventilátor túl gyorsan forog, akkor R7 értékét megfelelően növelni kell.

A T1 és T2 tranzisztorok differenciálerősítőt képez­nek. Ez az R3/R4 cso­mópont feszültségét az R1/R2 csomópont hőmér­sékletfüggő feszültségével hasonlítja öszsze. R2-nek a szabványból kieső ellen­állásértékét vagy két pár­huzamosan kötött 18 kQ-

os ellenállással valósítjuk meg, vagy beállítás cél­jából először egy 25 kí2-os potméterrel helyetesítjük. A beállítás után a potencio- méter fix ellenállás(ok)ra cserélhető ki. A hőérzéke­lőt a ventilátor által kiadott légáramban kell elhelyez­ni.

A számítógép bekapcso­lása után a ventilátor (a még kisütött állapotban le­vő C1 kondenzátor hatá­sára) gyorsan felpereg, majd rövid idő mújva a megfelelő fordulatszámra áll be. A C1 tehát az indu­

lási biztonságot is növeli. Ezután a hőérzékelő köz- vetlen közelébe helyezett hőmérővel mérjük meg a kiáramló levegő hőmér­sékletét. Ha az 35 °C feletti értékre adódik, akkor a ventilátor fordulatszámát megfelelően növelni kell. Egyes esetekben R2 érté­két is utána kell állítani. A kapcsolás kismértékben csökkenti a ventilátor ma­ximális fordulatszámát. Ez T3 kiküszöbölhetetlen telí­tési feszültsége miatt nem kerülhető meg, ám egyéb­ként elhanyagolható. ■ .

4066-os impulzusgenerátorIrta: M. I. Mitchell

Ez az egyszerű kapcsolás megmutatja, hogy hogyan építhető astabil multivibrá­tor egy elektronikus kap­csolóval. A CD 4066 IC négy ilyen CMOS kapcso­lót tartalmaz.

Ha a CMOS kapcsoló zár, akkor a C1 kisütésre kerül, mely mindaddig tart, míg a kondenzátor feszült­sége a küszöbfeszültség alá nem csökken. Ekkor a kapcsoló megszakít és a C1 R4-en át addig töltődik, míg feszültsége a küszöb- feszültséget túl nem lépi

és a kapcsoló újra nem zá­ródik. A kimeneti feszült­ség ennek megfelelően az R3 feszültsége és az R3 + R2 feszültsége között fel­váltva ingadozik, így ampli­túdója kisebb a tápfeszült­ség értékénél. Ez a hát­rány egy CMOS-inverterrel működő leválasztófokozat beiktatásával hárítható el, mely egyben a négyszög­jel görbealakját is javítja.

A kimeneti jel kitöltési té­nyezője az R4-gyel párhuza­mosan kötött ellenállás/ dió­da kombinációval változtat­ható. A D1 helyén germáni- umdiódát kell használni. A

prototípusnál a megadott ér­tékek mellett, pontosan 5 V tápfeszültség esetén 957 Hz-es kimeneti frekvencia állt be. A dióda-ellenállás párral kialakított kiegészítő hálózat nélkül a kitöltési té­nyező értéke 0,4-re adódott. Ennek a rákapcsolása követ­keztében a kimeneti frekven­cia 317 Hz-re változott, és a kitöltési tényező 0,06 volt. A kapcsolás áramfelvétele 0,12 mA és 0,39 mA között van. ■

28 1992/ 10- 11-12

Page 29: Elektor 1992-10-11-12

Transzformátor nélküli hálózati tápegységfeszültség illesztéssel _

Ez a kapcsolás 70 Veff-től 260 Vetf-ig terjedő értékű vál­takozó feszültségből 180 V és 350 V közötti egyen- feszültség előállítására alkal­

mas. Olyan egyenirányító- hidat használ, mely kis bemeneti feszültségek ese­tén feszültségkétszerező­ként, nagy bemeneti fe­szültségek esetén normál egyenirányítóként működik, így érhető el, hogy a kime­neti feszültség változása a bemeneti feszültség csak­nem 1:4 arányú változása mellett csupán kétszeres.

Az IC1-be beépített refe- renciafeszültség-forrás az 1-es kivezetésen 2,54 V fe­szültséget szolgáltat. A 2-es lábon lévő feszültséget egy belső komparátor 1,27 V-os értékkel hasonlítja össze. Az R2/R3 feszültségosztó méretezése következtében a komparátor állapotot vált, ha a feszültség a 135 V-ot meghaladja. Kis bemeneti feszültségek esetén a 2-es kivezetés feszültsége 1,27 V felett marad, és az ehhez tartozó belső kimeneti tran­zisztor a 6-os kivezetésen lezárt állapotban van.

Ebben az esetben a kom­parátor bemenetén (3-as ki­

vezetés) a 2,54 V-os refe­renciafeszültség van jelen. Ez azzal a következ­ménnyel jár, hogy a 2-es kimeneten (5-ös kiveze­

tés) található kimeneti tranzisztor vezet és a tria- kot R5/R6 útján begyújtja.

Ezután a triak folyamato­san vezet és a D2, D3, C2 és C3 feszültségkétszere­zőként működik.

135 V feletti bemeneti fe­szültség esetén a 2-es kive­zetés feszültsége 1,27 V alatt van. Ennek következ­tében a belső komparátor állapotát megváltoztatja és az 5-ös kivezetés nagyoh­mossá válik, igy a triak nem gyújt be. A kimeneti elkók és az egyenirányító diódák kö­zötti középső összekötés hiánya miatt a D1 ...D4 dió­dák most feszültségkétsze- rezés nélküli normál egyen- irányító-hidat képeznek.

Az IC 12 V-os stabil tápfe­szültségéről az R1 és C4 ele­mekkel együtt a D5 zener- dióda gondoskodik. A híd­egyen irányításról feázültség- kétszerezésre való átkapcso­lás reakcióidejét R4 és C1 határozza meg. A reakcióidőt ezek értékeinek változtatásá­val lehet szabályozni.

A kimeneti elkóknak leg­alább 250 V üzemi feszült­séget kell elviselniök.

Tekintettel arra, hogy a kapcsolásban igen nagy

feszültségek lépnek fel, a megfelelően biztonságos mechanikus és elektromos megépítés elengedhetet­len követelmény. ■

(A Motorola alkalmazási dokumentációja alapján)

AMATŐRÖK!MŰSZERÉSZEK!

REZGŐKVARC-FELHASZNÁLÓK!Az ország legnagyobb kvarckristály-választéka! Monolitikus kvarcszűrők 10,7 MHz és 11,5 MHz

középfrekvenciákra.100 000 db-os adatbank 6 kHz-től!

Egyedi igényekre gyártatás 1-90 MHz tartományban.

Díjtalan szaktanácsadás, konzultáció a GAMMA szakembereivel minden pénteken 14—16 óráig.

Japán gyártmányú, 2 raszterre ültethető0,5 W teljesítm ényű

m iniatűr ellenállásokaz E24 sorozat teljes választékában reklámáron!

SMD ELLENÁLLÁSOKnagy választékban, kedvező áron!

FORDULJON HOZZÁNK BIZALOMMAL!

AGRINORG TEAM GMK1067 BUDAPEST, EÖTVÖS U. 34.

NYITVA: HÉTFŐ-PÉNTEK 10-16 ÓRÁIG Telefon: 132-4948

Postacím: 1536 Budapest, Pf. 221.

1992/ 10—11—12 29

Page 30: Elektor 1992-10-11-12

Impulzusszélesség-modulációs fordulatszám-szabályozás

írta: Amrit Bir Tiwana

Ez a kis kapcsolás kiváló­an alkalmas 12 V-os (2 A- nál kisebb tartós áramfel­vételű), például a barkács fúrógépekben használt kismotorok fordulatszámá­nak beállítására. A szoká­sos fordulatszám-szabá-

írta: Thomas Schaerer

Veszélyt jelent a rákötött hangszórókra, ha tönkre­megy az elkó nélküli audio végerősítő. Mindenekelőtt a mélysugárzó hangszó­rók melegszenek fel, mert azokat (a magas- és a kö­zépsugárzóktól eltérően) a frekvenciaváltó kondenzá­torai egyenáramú szem­pontból rendszerint nem választják le. A mélysu­gárzó a végtranzisztor meghibásodása esetén megkapja az erősítő táp­egységének teljes feszült­ségét.

lyozók a motor áramát korlátozzák, minek követ­keztében a forgatónyoma­ték is óhatatlanul csökken. Jobb tulajdonságokkal ren­delkezik a 40106-os IC-vel (6-szoros CMOS-inverter- rel) megépített kapcsolás, mely változtatható négy­szögjelet szolgáltat és így

Ha viszont védőkapcso­lást építünk, akkor (a be­kapcsoláskor tapasztalha­tó csúnya „koppanás” megszüntetése érdeké­ben) ajánlatos a hangszó­ró késleltetett bekapcso­lását is megoldani. Védel­mi kapcsolásunk ezért a hangszórókat az egyenfe- szültségektől és a „koppa- nástól” is védi.

A mindkét feladatot tel­jesítő kapcsolásban az a különös, hogy meglehető­sen egyszerű, sőt működ­tetéséhez stabilizálatlan aszimmetrikus tápegység is elegendő. A táplálás

a fordulatszámot az impul­zustartam határozza meg. Ezáltal a motor folyamato­san nagy forgatónyoma­té kkal működik.

IC1a oszcillátor kap­csolásban működik. Az alacsony szint időtartama konstans és azt D3 és R2 határozza meg. A magas

többnyire még a védeni kí­vánt végfok hálózati táp­egységéről is megoldható.

R1 és az antisoros kap­csolású két elkó a váltako­zó feszültségű összetevőt választja le a végfok jelé­ről. így az R1 és R2 ösz- szekötési pontján már a hangszórójel egyenfe­szültségű összetevője áll rendelkezésre. Ez az egyenáramú jel az R2/R3 feszültségosztó útján az IC1 a-ból és IC1 b-ből álló ablakkomparátorra kerül. Mivel az elektronika tápfe­szültségét R13 és D7 10 V-ra stabilizálja, az ablak

szint időtartama az R3/D4/P1 ágban befolyá­solható. Két további in- verter a T1-gyel és T2- vel megépített Darlington- fokozat meghajtójaként szolgál. T2-t nagyon jól kell hűteni. D5 a bekap­csolt állapot kijelzésére szolgál. ■

szélességét RS 2 V-ra ál­lítja be. U2 értéke tehát 6 V és ennek megfelelően U3 4 V-tal egyenlő. A vég­fok kimenetén egyenfe- szültség hiányában U1 ér­téke 5 V. Ebben az eset­ben a D1 és D2 útján VAGY-kapcsolatban levő műveleti erősítők kimene­tein logikai „1” van jelen. Ez a hibátlan állapotnak felel meg. Ha a végfok ki­meneti feszültségének egyenfeszültségű összete­vője +2 V-nál nagyobb vagy -2 V-nál kisebb érté­ket vesz fel, akkor U1 túl­lépi az U2 vagy az U3 ér-

IC1d IC1e IC If

BD241 BC560

924094 - 11

Sztereorendszerek hangszóróinak egyenáramú védelme

30 1992/ 10- 11-12

Page 31: Elektor 1992-10-11-12

tékét. Ennek hatására az egyik műveleti erősítő ki­menetén logikai „0” jele­nik meg. Ez a hibás álla­pot.

Ha a végfokot a védelmi kapcsolással együtt be­kapcsoljuk és U1 az ablak határain belül esik, akkor C4 R8-on át feltöltődik. A Schmitttrigger kapcsolás­ban működő IC1d körülbe­lül 1,5 s eltelte után átbil­len és kimenetén logikai „1” jelenik meg. Hatására a jelfogó meghúz és - éppen a bekapcsolási koppanás- nak megfelelő időpont után - a hangszórót a vég­fokra kapcsolja. Ha most hiba, illetve az erősítő ki­menetén a megengedett­nél nagyobb egyenfeszült- ség lép fel, akkor C4 R7- en át 50 ms-on belül kisül. IC1d kimenetén logikai nulla jelenik meg, a jelfogó elenged és a hangszórót a végfokról leválasztja.

Eltérő tápfeszültségek­hez csak R13-at és a jelfo­gó működési feszültségé­nek értékét kell illeszteni. R13 helyén 4,7 kQ/1 W-os értéket használva a kap­csolás 20...40 V tápfe­szültséggel működik. 1 kQ/ 0,25 W-os érték használa­ta esetén 12...20 V tápfe­

szültség-tartomány adó­dik. Ajelfogó működési fe­szültségét úgy kell megvá­lasztani, hogy az a tápfe­szültséghez a lehető leg­jobban illeszkedjék. 36 V tápfeszültséghez például 24 V-os jelfogó lenne meg­felelő. A maradék 12 V-ot ezután olyan értékű R16 ellenállással kell elnyelet- ni, melynek értékét és terhelhetőségét a jelfogó áramfelvétele határozza meg (15 mA áramfelvételű 24 V-os jelfogó esetén 36 V-os tápfeszültséghez R16 értékét 820 Q/0,25 W-ra kell megválasztani).

A védelmi funkció hatás­talanítására az S1 kapcso­ló beépítésével biztosít­hatunk lehetőséget. A je l­fogó meghúzott állapotá­ban az erősítőre kötött hangszórók ezzel a kap­csolóval manuálisan ki­kapcsolhatok.

Sztereo végfok esetén csak az R1...R3, C2,C3, D1, D2, D5, D6,IC1a és IC1b alkatrészek­ből kell kettőt-kettőt be­szerezni. A második példá­nyokból megépített áram­köri részt azon a helyen kell a kapcsoláshoz csatla­koztatni, ahova az S1 kap­csoló csatlakozik. A jelfo­

gót ebben az esetben két munkaérintkezős típusra kell kicserélni vagy egy­

szerűen két darab egy- munkaérintkezős jelfogót kell sorba kapcsolni. ■

magyarországi képviselet:

GoldStar ra p a s k ü .1191 Budapest, Üllői út 200. Tel./Fax: 127-0863

OSZCILLOSZKÓPOK20/40/60/100 MHz-es sávszélesség, 1 mV érzékenység

Digitális kijelzés, auto-fókusz, tv-szinkron, 8 x 1 0 cm-es képernyő, késleltetett időzítés, beépített

funkciógenerátor

OS 9020 analóg oszcilloszkóp 48 000 Ft (+ ÁFA!)2 csatorna, 20 MHz-es sávszélesség, auto-fókusz,

tv-szinkron, 8 x 10 cm képernyő, 5 m V osztás érzékenység

DIGITÁLIS MULTIMÉTEREK3 1/2, 4 1/2 digites kijelzés, analóg oszlopdiagramos kijelzés.

Az alapméréseken kívül kapacitás-, frekvencia-, hőmérséklet-, folytonosság-, félvezetőmérési lehetőségek. Automatikus és kézi méréshatárváltás, hibás csatlakozás

esetén hangjelzés. Elektronikus védelem minden méréshatárban.

DM-9185 digitális multiméter: 8900 Ft + ÁFA AC/DC feszültség- és árammérés, ellenállás,

ka p a c itá s fre kve n c ia -, hőmérséklet-, folytonosság-, félvezetőmérés.

Egyéb funkciók: valódi RMS mérés, Max, Min és átlagértékmérés, 24 órás mérésadatgyűjtés,

relatívérték-mérés, %-os mérés és kijelzés, analóg, nullgalvanométernek is használható oszlopdiagramos

kijelző, Jó/Nem jó válogatási lehetőség. Gumírozott rázásálló tokozás.

Árusítás: a fenti címen vagy CALDERONI bolt, VII., István u. 47.

1992/ 10- 11—12 31

Page 32: Elektor 1992-10-11-12

írta: Martin Striewe

Aki szabad idejét legszí­vesebben a sötétkam­rában tölti és ott a Baeuer- le széleskörűen elterjedt BS777 típusú folyamatidő­zítőjét előszeretettel hasz­nálja kézi üzemmódban, azt biztosan sokszor bosz- szantotta már, hogy a fo­lyamat újabb lépésének in­dításához két gombot kell egymás után megnyomni. Mivel ilyenkor gyakran dol­gozunk nedves ujjakkal, egy vízcsepp óhatatlanul az időzítő billentyűzetére kerülhet és annak műkö­dését megbéníthatja.

A probléma megfelelő lábkapcsoló használatával oldható meg. Mivel azon­ban az időzítő két nyo­mógombját kell működtet­ni egyetlen lábkapcsolóval (amelyet egyébként példá­ul hangszerboltban vásá­rolhatunk), egy kis elektro­nikára is szükség van.

A nyomógombok szimu­lálása egyetlen 4016 típu­sú CMOS IC-vel oldható meg. Ez ugyanis négy analóg kapcsolót tartal­maz. A lábkapcsoló mű­ködtetésekor annak (mun- ka)érintkezőjén át C3 fel­töltődik, aminek a követ­keztében az IC 1c analóg kapcsoló záródik. A C3-ból és R5-ből álló tag időállan­dója következtében IC 1c körülbelül 1,5 másodper­cig marad zárva akkor is, ha a lábkapcsolóra ennél rövidebb ideig lépünk rá. Amikor IC1c zárt állapot­ban van, akkor IC1b és IC1d vezérlőbemeneteire C2-n át 1 másodperc körüli időre magas szint kerül, melynek hatására e két kapcsoló záródik és az időzítő billentyűzetének el­ső nyomógombját aktivál­ja. Ezzel egyidejűleg C l az R3 ellenálláson át töltő­dik. Az R3-ból és C1 -bői álló RC-tag mintegy 0,75 másodperces késleltetési idejének letelte után I d a és IC1d vezérlőbemenete­ire magas szint kerül. Ez­zel aktiválódik a billentyű­zet második nyomógombja is. IC1a és IC1d csak kö­rülbelül 2 másodperccel a lábkapcsoló felengedése

■ a l l

f ASACM NA. *.• •

• #

< á >IC1a i ’

® — L - '13

© - 11

IC1d11

IC1 = CD4016

D1...D3 = 1N4148

í

C2

W1 100|X* 16V S í

C1

1 00 |i16V

6|i8 16V.

924062 - 11©

után kerül nyitott állapot­ba.

A kiegészítő elektronika egyszerűen csatlakoztat­ható az időzítőhöz. Az összekötéshez négyeres kábel szükséges. A kábel egyes ereinek az időzítő­panel hátlapjára való be- forrasztási módja a fotón látható. Ha a kiegészítő kapcsolás táplálása nem az időzítőből történik, ak­kor az időzítő és a kapcso­lás közötti testösszekötés­ről semmi esetre sem sza­bad megfeledkezni. Az időzítőhöz csatlakozódugó és aljzat útján való csatla­kozás még jobb megoldást jelent. Ha az elektronikát egy lyukraszteres panelon kis méretben tudjuk meg­építeni, akkor az a keres­kedelemben kapható láb­kapcsoló házába jól be­építhető. A táplálás az idő­zítőből vagy telepről is tör­ténhet, mivel az elektroni­ka nyugalmi árama az 1 jiA körüli tartományba esik. Éppen ezért használata is felesleges. ■

32 1992/ 10- 11-12

Page 33: Elektor 1992-10-11-12

Javított feszültségszabályozóAz LM317-es feszültség­szabályozó egyébként is jó tulajdonságainak további javítása céljából egyszerű­en még egy LM317-est le­het elé kötni. A megoldás az IC alacsony árának kö­szönhetően igen kis plusz- költséggel jár. Ha a máso­dik feszültségszabályozót (IC1) az ábrán látható mó­don iktatjuk be, akkor olyan előszabályozóhoz jutunk, melynek kimeneti feszültsége az IC2 fősza­bályozó kimeneti feszült­ségénél mindig állandó ér­tékkel nagyobb. Ennek eredményeként IC2 be- és kimenete között konstans feszültségkülönbség ala­kul ki. Emiatt IC2 terhelés- kiszabályozása érezhető­en megjavul, sőt, mindez az IC2 veszteségi teljesít­ményét is korlátozza, ami jótékonyan hat a kimeneti feszültség hőmérsékleti stabilitására. Az egyéb tu­lajdonságok (mint pl. az

1,5 A-es maximális kime­neti áram) az előszabályo­zó alkalmazása következ­tében nem változnak.

A P1 -tői és R3-tóí függő kimeneti feszültség meg­határozása a szokásos módon történik:U 0 u t = 1,25 Vx ( 1 + P1/R3)

R3 és P1 megadott érté­keivel tehát 1,25 V és 11,5 V közötti kimeneti feszült­ségek állíthatók be. Az IC1 által IC2 bemenete és ki­menete között létrehozott feszültségkülönbség ha­sonló módon számítható ki:Udiff = 1,25 V x (1 ++ R2/R1).

Ez a feszültség R1 és R2 megadott értékei mel­lett 3,5 V körüli értékre adódik. Saját kísérletek so­rán ügyelni kell arra, hogy Udiff értékét 3V-nál kisebb­re nem szabad megválasz­tani, és hogy R1 értékének körülbelül R3 értéke két­szeresének kell lennie, va­

lamint hogy az egész kap­csolás be- és kimenete kö­zötti minimális feszültség­különbség Udiff + 3 V körül van.

A megadott értékek mel­lett a kapcsolás például különösen jó tulajdonsá­gokkal rendelkező fix fe­szültségű 5 V-os hálózati tápegységként használha­

tó. 5 V kimeneti feszültség elérése céljából a kapcso­lást legalább 12 V feszült­séggel kell táplálni, ami azt jelenti, hogy az alkalma­zott trafónak az 5 V-os há­lózati tápegységeknél szo­kásos 9 V helyett 12 V sze­kunder feszültséget kell le­adnia. ■

40 W-os végfokmodulSGS alkalmazási ismertető

Akinek közepes teljesít­ménykategóriába tartozó kis, helytakarékos végfo­kokra van szüksége - pél­dául aktív boxokhoz an­nak egyebek között a Sa­nyo vagy a San ken kiter­jedt STK sorozatába tar­tozó hibrid erősítőmodu­lok megvásárolható mó­don állnak rendelkezésé­

re. Ezek a modulok minő­ségi szempontból elég jók és számos kivitelben kap­hatók ugyan, ám áruk meglehetősen borsos. Há­zi építési alternatívaként kínálkozik az itt bemuta­tásra kerülő igen kompakt kapcsolás, mely kedvező árfekvésű és a műszaki adatok táblázatából látha­tóan igen szép mérési eredményeket mutat.

Ha az IC1 teljesítmény­

Műszaki adatok(Valamennyi mérés 44 V tápfeszültség mellett történt)

Maximális kimeneti teljesítmény(THD 0,1%) 22 W 8 fí-on

40 W 4 fí-onHarmonikus torzítások és zajok

1 kHz, 8 fí ,1 1 W 0,012%1 kHz, 4 Q, 20 W 0,032%

20 kHz, 8 Q, 11 W 0,074%20 kHz, 4 20 W 0,200%

1 kHz, 8 Q , 1 W 0,038%1 kHz, 4 Q, 1 W 0,044%

Nyugalmi áram kb. 38 mATeljes kivezérlés melletti hatásfok 8 Q-nál 62,5%

4 G!-nál, 64,0%

műveleti erősítő bemene­tére hangfrekvenciás jel jut, akkor - a félhullám po­laritásától függően - a

tranzisztorokon, R6/R7-en vagy R8/R9-en, az IC ki­menetén (4-es kivezetés) és a hangszórón át a test

I 4 1

1992/ 10- 11-12 33

Page 34: Elektor 1992-10-11-12

T D A 2 0 3 0 ,------3

1 = NON INVERTING INPUT

2 = INVERTING INPUT

3 = -Vs

4 = OUTPUT

5 = +Vs

924054 - 12

felé áram folyik. Amíg az áram csekély (1A alat­ti), az ellenállásokon olyan kis feszültségesés lép fel, hogy T1 és T2 párhuzamo­san kötött bázis/emitter szakaszain nem lép fel a tranzisztorok vezérléséhez elegendő feszültség. Eb­ben a tartományban tehát (ami 4 Q-on 4 V-ig, azaz 2 W-ig terjed) a teljes munka az IC-re hárul.

Ha azonban a terhelő­áram az 1 A-es értéket meghaladja, akkor a tran­zisztorok vezetni kezde­nek és ők szolgáltatják azt az áramot, amelyet az IC már nem képes le­adni. Az IC alacsony be­meneti jelszintje esetében a tranzisztorokon nem fo­lyik nyugalmiáram. Mivel azonban az IC belső nyu- galmiáram-ellátást tartal­maz, vezérlésátadási torzí­tások még akkor sem lép­hetnek fel, amikor a kollek­toráram belép. Mivel az IC belső nyugalmiáram-beál- lítása termikusán is szabá­lyozott, beállítása és stabi­litása nem okoz gondot. Ez egyszerűsíti a kapcsolás házi megépítését és növeli az üzembiztonságot.

A kapcsolás többi eleme az ismert hidegítési célok­ra vagy stabilizálásra szol­gál. A kapcsolás 12 V-tól maximálisan 44 V-ig terje­dő széles tápfeszültség­tartománnyal rendelkezik, a 44 V-os felső határt azonban nem szabad túl­lépni. Alacsonyabb tápfe­szültségek mellett termé­szetesen a kimeneti fe­szültség is csökken.

34

A panel megépítése elég egyszerű. A tranzisztoro­kat és az IC-t (kiváló minő­ségű szigetelőalátétek és hővezető paszta alkalma­zásával) szigetelten kell a maximálisan 2 K/W hőel­lenállású hűtőbordára fel­szerelni. A modul biztosí­tásához a tápfeszültség vezetékébe beiktatott 3,15 A-es olvadóbiztosíték ele­gendő. ■

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállások:R1...R4 = 100 k R5 = 8k2R6...R9 = 1 Í2 40, 1%R10 = 1 Q

Kondenzátorok:C1 = 470 nC2 = 10 (x/63 V, radiális C3 = 4 jx7/63 V, radiális C4, C5, C7 = 220 n C6 = 2200 |i/50 V, radiális C8 = 1000 ti/50 V, radiális

Félvezetők:D1, D2 = 1N4001 T1 = BD712 T2 = BD711 IC1 = TDA2030

Egyebek:K1 = Cinch csatlakozóhüvely sasszira szereléshez Hűtőborda < 2K/W Kerámia szigetelő alátétek IC1-hez, T1-hez és T2-höz

1992/ 10- 11-12

Page 35: Elektor 1992-10-11-12

O O ,® * ® l

R T n X

n V u M910134 144 MHz-es vevő (forrasztási oldal)

1992/ 10- 11-12 35

Page 36: Elektor 1992-10-11-12

& ^ C .

® .• • • • •# # # # 0

n : i # • r

i ®• # # A

# # # # # • •| ® • • • • • • mm910134 144 MHz-es vevő (alkatrészoldal)

Page 37: Elektor 1992-10-11-12

i V J ^ ü T l i iS

a i bJj J b Bí i i i i i i ü

I I I a a 8 1 8 ifi | I 8 IB^ ÉJ

Í 1 B B B B I I I B o | | 0 0 1 8 0 8

Í Í b b b b í 8 8 8 8 8

910040 Optocsatoló kártya PC-buszhoz (alkatrészoldal)

1992/ 10- 11-12

920004 LED-es kijelző l2C buszhoz

37

Page 38: Elektor 1992-10-11-12

910040

38

Optocsatoló kártya PC-buszhoz (forrasztási oldal)

1992/ 10- 11—12

Page 39: Elektor 1992-10-11-12

FM 2000 (5)Térerőindikátor, kábelezés, összeépítésírta: Hubert Reelsen, oki. mérnök

Utolsó panelként a térerősség kijelzésére szolgáló LED-soros indikátort mutatjuk be, mely más alkalmazásokra is igen jól használható. Ezt a panelt az átkapcsoló- és a tasztatúra, ///. kijelzőpanelhoz hasonlóan az előlap mögé kell felszerelni. Az építési útmutató befejező része az összesen hat panel összeépítését és bekábelezését tartalmazza.

A térerősség kijelzésére az Elektor­ban megjelent kapcsolások bő vá­lasztékának áttekintése ellenére sem sikerült valóban megfelelő megoldást találnunk, ezért új panelt dolgoztunk ki. Az alkalmazott, Na­tional Semiconductor gyártmányú LM3914-es típusú IC azonban nem teljesen ismeretlen. Ez az IC első­sorban egyszerű külső áramköri igé­nyével tűnik ki, mert a LED-ek elő­tétellenállások nélkül hajthatókmeg. A sorban elhelyezhető LED-ek az IC kijelzőcsík-üzemmódjának ki­használásával valóban olyan, folya­matos fénycsík formájában megjele­nő kijelzést valósítanak meg, mely­ben az egyes LED-ek optikailag nem különülnek el.

LED meghajtóAz 1. ábra kapcsolásának táplálásá­hoz 5 V-os egyszerű tápegység ele­gendő. Az LM3914-es IC-vel műkö­dő kijelzőcsík a forgótekercses mé­rőműszer helyettesítésére különö­sen alkalmas, mert bemeneti feszült­ségtartománya az egyszeres tápfe­szültség ellenére már 0 V-nál kezdő­dik és a skála kívánt végkitérésének értékéhez igen egyszerűen illeszthe­tő. Ebből a szempontból a belső re­ferencia-feszültségforrás a mérv­adó, mely az IC 7-es (REFOUT) és 8-as (REFADJ) kivezetései között 1,25 V referenciafeszültséget szol­gáltat. Az e két pont közé kötött R1 ellenállás két funkciója a következő:

1. ábra A térerősség-indikátor céljára szolgáló LED-kijelzősáv kapcsolása

1. R1 határozza meg a vezérelt LED-eken átfolyó áramot, melynek kiszámítása a következő módon tör­ténik:

12,5 VIled = R1R1 megadott, 1 k2 értéke esetén a

LED-en átfolyó áram kereken 10 mA-re adódik.

2. A maximális bemeneti feszült­séget (a skála végértékét) R1 és R2 együtt határozza meg:

U m a x = 1,25 V XR2R1

+ 1 = U r h i

Az RHI-n (6-os kivezetés) megje­lenő feszültség ugyanis a skála végértékét, az RLO-n megjelenő fe­szültség pedig a skála kezdetét ha­tározza mecj. Az adott értékek hasz­nálata esetén a mérési tartomány 0-tól 4 V-ig terjed.

A tápfeszültség értékének nem feltétlenül kell 5 V-nak lennie. A megadott értékek megváltoztatása nélkül 3-tól 12 V-ig terjedő tápfe­szültség használható, a bemeneti feszültség azonban a tápfeszültség értékét nem haladhatja meg.

A térerőindikátor nyomtatott áram­köri lapja a 2. ábrán látható. Ez azt a forgótekercses műszert helyette­síti, amely az FM-tuner alappaneljá­nak beültetési tervében a térerős­ség kijelzés csatlakozópontja mel­lett szerepel.

Nyomógomb- és kijelzőpanelA nyomógomb- és kijelzőpanel be­ültetése a 3. ábrán látható. A nyomtatott áramkör fóliarajzát már közöltük. A panelon D134-gyel pár­huzamosan egy C106-os jelű levá­lasztó kondenzátor is szerepel, melyet a már régebben közölt kap­csolási rajz még nem tartalmaz. Az alkatrészjögyzékben ez a konden­zátor és a D101...D133 diódák tí­pusának megjelölése (1 N4148) egyaránt szerepel. A nyomógomb­panel beültetése során különös fi­gyelmet kell fordítani az átkötések elkészítésére is.

A nyomógombok funkcióit az elő­lapnak a 4. ábrán bemutatott rajza szemlélteti. Ez az ábra megegyezik az előlap egyszerű kialakításának elősegítésére készült, felülnyomott öntapadós fólia rajzával. Csupán a funkciók átkapcsolására szolgáló nyomógombok sorrendje szerepel a 4. ábrán az átkapcsolópanel való­ságos nyomógomb-elrendezéséhez képest megfordítva. A nyomógom­bokat balról jobbra a következő jelö­lésekkel kell ellátni:NORMÁL WIDE EFFECT STEREO MONO

A nyomógombok feliratozásának (fólia) felragasztása során ezt figye­lembe kell venni!

1992/ 10- 11-12 39

Page 40: Elektor 1992-10-11-12

2. ábra. A LED-sávos kijelző paneljá­nak beültetési terve. A panel kompakt méretei mellett univerzálisan is fe l­használható - lásd a szövegben

ALKATRESZJEGYZEKTérerőindikátor

Ellenállások:R1 = 1k2 R2 = 2k7

Kondenzátor:C1 = 10 ji/16 V

Félvezetők:D1...D10 = LED, négyszögletes, zöld IC1 = LM3914 (National Semiconductor)

Egyebek:NYÁK száma: 920005-6

ALKATRÉSZJEGYZÉKNyomógomb- és kijelzőpanel

Ellenállások:R101 = 680 £2 R102...R150 = 330 Q R151...R155 = 1k R156 = 390 f í

Kondenzátorok:C101 = 220 n C102 = 22 |i/16 V C103 = 100 ja/16 V C104 = 22 (i/16 V C105, C106 = 100 n

Félvezetők:D101...D133 = 1N4148 D134 = 1N4001 IC101 ...IC107 = 74HC4511 IC108 = 74HC138LD1...LD7 = 7-szegmenses kijelző, D352PK (piros), gyártja: Telefunken electronic

Egyebek:S101...S115 = digitaszter, széles nyo- mógombfelülettel NYAK száma: 920005-4 Előlapfólia száma: 920005-F

3. ábra. A nyomógomb- és kijelzőpanel beültetése

A LED-ek balról jobbra a követke­ző funkciókat jelzik ki:WIDE EFFECT MUTE STEREO

A tuner módosításaMint már az FD12 leírásánál említet­tük, fennáll a lehetőség az FD12 be­meneti tranzisztorának egy még ki­

sebb zajú típussal való kicserélésé­re. Ehhez azonban az FD12 panel­ját szabaddá kell tenni, azaz a ház két leforrasztott fedelét le kell húzni. A két fotón (5. és 6. ábra) a panel felső és alsó oldala látható. A szó­ban forgó tranzisztort a fotókon bekarikáztuk. A sorozatgyártásban erre a helyre BF900-as tranzisz-

40 1992/ 10- 11-12

Page 41: Elektor 1992-10-11-12

I I I I

MONO I \ STEREO\ 1 NORMÁL j I WIDE 11EFFECT

PRÉSÉTSTATiON FREQUENCY MHz

FM 2000 STEREO FM TUNER

o D BD B Bn B BD B

4. ábra. Az előlap kicsinyített képe. Eredeti méret: 483 mm (szélesség) ö 132 mm (magasság)

tort ültetnek be, mely egyszerűen a vele azonos felépítésű és bekö- tésű BF982-re cserélhető ki. A tran­zisztor kiforrasztásához legcélsze­rűbb a kiforrasztó litze alkalmazá­sa. A BF982 (ugyanúgy, mint a BF900), egy Dual-Gate-MOSFET, mely sztatikus feltöltődés következ­tében tönkremehet. Ezért földelt for­rasztópákával kell dolgozni és a tranzisztor kivezetéseinek érintését feltétlenül el kell kerülni. A csere­tranzisztor kivezetéseinek meghajlí- tására és méretre szabására a kifor­rasztott BF900 szolgálhat minta­ként. Ezután a BF982 a BF900 he­lyére beforrasztható. Ezzel az FD12 módosítását már végre is hajtottuk - tegyük helyre a fedeleket és máris készen vagyunk.

Ellenkező esetben, azaz akkor, ha a tuner erősítés után pl. egy BK csatlakozóról rendkívül erős jelet kap, a hátlap szerelése során a kü­lönlegesen magas bemeneti jelszin­tek esetére egy második antenna­csatlakozó is alkalmazható. Míg a normál antennacsatlakozót közvet­lenül kell a főpanel Ant. jelű beme­netével összekötni, a nagyjelű be­menet kábelét az FD12-felőli végén a belső ér és a test közé kötött 82 Q- os ellenállással kell először lezárni. A kábel köpenyét ugyancsak a test­re kell lekötni, míg a belső eret nem közvetlenül, hanem egy 1 k-s ellen­álláson át kell a főpanel Ant. beme­netére csatlakoztatni.

Készülékdoboz és előlapA paneloknak a készülék dobozá­ban való elrendezéséről és a beká­belezésről már a legutóbbi cikkünk­ben megjelent fotók is jó áttekintést nyújtanak. Az előlap és az előlapfó­lia előkészítése különös figyelmet érdemel.

Előbb foglalkozzunk azonban az acéllemezből készült doboz kialakí­tásával. A doboz hátlapja a hang- frekvenciás kimenet számára két

5. ábra. Az FD12 paneljának alkatrészoldala. A bemeneti tranzisztort (Dual-Gate- MOSFET) bekarikáztuk

■■ : '

- f e i V . fh ' **>. ' " . •N -> ; ^

-■,v i

\ v : - ..

. y r - ' - . V 1 • ' « * • / •

6. ábra. Az FD12 paneljának forrasztási oldala, a bemeneti tranzisztor helyzeté­nek megjelölésével

1992/ 10- 11-12 41

Page 42: Elektor 1992-10-11-12

Cinch csatlakozót, egy szigetelt an­tennacsatlakozót és a hálózati csat­lakozásra szolgáló védőföldes aljza­tot tartalmaz.

A csatlakozóaljzat helyett termé­szetesen hálózati dugóval ellátott zsinór is használható, ami azonban jól szigetelt, húzás elleni tehermen­tesítéssel ellátott, megfelelő minő­ségű kábelátvezetést feltételez. A készülékdobozt a védőföldeléssel minden esetben biztonságosan és szilárdan össze kell kötni. A főpanel, a hálózati panel és a szintézerpanel rögzítése a készülékdoboz alaplap­ja felett mintegy 10-15 mm távol­ságban történik, távolságtartó cső­darabkák alkalmazásával és M3-as csavarokkal. Az elrendezésről a fo­tók tájékoztatnak.

A másik három panel (átkapcsoló­panel, térerőindikátor, nyomógomb- és kijelzőpanel) az előlappal párhu­zamosan kerül felszerelésre. Az el­rendezés az előlap kialakításához alkalmazkodik, melynek méretei az eredeti készülék esetében 483 mm (szélesség) x 132 mm (magasság). Az előlapfólia alkalmazása esetén a fólia nyomógombokhoz és kijelzők­höz tartozó kivágásainak pontos méreteit kell átvenni. A panelok rög­zítésére szolgáló csavarok helye a nyomógombok és kijelzők helyzeté­nek rögzítése után jelölhető be a pa­nel rajza alapján. A panelok és az előlap közötti távolságot itt is távol­ságtartó csődarabkákkal állítjuk be, mégpedig úgy, hogy a nyomógom­bok feltétlenül illeszkedjenek az elő­laphoz és abból kissé kiálljanak.

Hogy rögzítsük azonban ezeket a tartócsavarokat az előlaphoz?

A mintakészülékben a hengerfejű csavarok fejét 2-komponensű epoxi­gyanta ragasztó segítségével egy­szerűen az előlap belső oldalához ragasztottuk. Ez akkor történhet meg, ha előzőleg a panelokat távol­ságtartókkal és anyákkal a megfele­lő távolságban rögzítettük. Normál

ragasztó (pl. Uhu-Plus stb.) alkal­mazása és a felületek megelőző zsírtalanítása esetén a tartós össze- ragasztás biztosított. A panelok rög­zítéséhez elvileg süllyesztettfejű csavarok is használhatók és az elő­lapon ezekhez megfelelő furatok ké­szíthetők. A nehézség azonban ek­kor abban rejlik, hogy a süllyesztett csavarfejeknek az előlappal tökéle-

AFH-SAW AKUSZTIKUS FELÜLETI

HULLÁMÚ SZŰRŐK, REZONÁTOROK

TV-ADÓK ÉS STÚDIÓK KÁBELTELEVÍZIÓZÁS HÍRKÖZLÉS RADARPACKET RÁDIÓZÁS SAVÁTERESZTŐ SZŰRŐK REZONÁTOR SZŰRŐK ILLESZTETT §ZŰRŐK CHIRP SZŰROK ALACSONY BEIKTATÁ£Ú CSILLAPÍTÁSÚ SZŰROK REZONÁTOROK OSZCILLÁTOROK KÉSLELTETŐ VONALAK

Forduljon az INTERBIP INVEST

MIKROELEKTRONIKAI RT-hez

1047 Budapest, Fóti út 56. Tel./Fax: 160-3420

Egyedi igények kielégítése, felhasználási szaktanácsadás

42 1992/ 10- 11-12

Page 43: Elektor 1992-10-11-12

1. táblázat.

Hálózati panel0 (K3) - főpanel GND+32 V(K3) - főpanel +33 V0 (K2) - szintézerpanel 0 (C414-nél)+5 V (K2) - szintézerpanel + (C414-nél)+5 V(K2) - átkapcsolópanel +5 V+5 V(K2) - kijelzőpanel +5 V

Főpanel+33 V - főpanel + (D2-nél)+33 V - szintézerpanel + + (R415-nél)UABST - szintézerpanel TUNE (R406-nál)M1 - - kijelzőpanel 0M1 + - kijelzőpanel bemenet (nyíl)GND - átkapcsolópanel 0+15 V (+ C67) - átkapcsolópanel +15 VBASIS B LED - átkapcsolópanel AP-STEREO - átkapcsolópanel BMUTE-LED (R46-on) - átkapcsófópanel CSTEREO-LED - átkapcsolópanel DMODESELECT A - átkapcsolópanel EMODESELECTB - átkapcsolópanel FMONO - átkapcsolópanel GMUTE (R45-ön) - átkapcsolópanel H

SzintézerpanelUNLOCKED - átkapcsolópanel I

Nyom ógomb-/kijelzőpanelD0 - szintézerpanel D0D1 - szintézerpanel D1D2 - szintézerpanel D2D3 - szintézerpanel D3D4 - szintézerpanel D4D5 - szintézerpanel D5D6 - szintézerpanel D6IORW - szintézerpanel IORW+ (D134-nél) - szintézerpanel + (C414-nél)0 (C106-nál) - szintézerpanel - (C414-nél)E (S115-nél) - szintézerpanel - (C414-nél)F (S115-nél) - szintézerpanel RESET

* árnyékolt kábelt alkalmazni

tesen egy szintben kell elhelyezked­niük ahhoz, hogy az előlap-fólia ké­sőbb csúnya kidomborodások vagy horpadások nélkül legyen felra­gasztható.

A fólián a kijelzőkhöz és a LED- csíkhoz szükséges átlátszó ablakok már megtalálhatók. A nyomógom­bok számára előkészített nyílásokat egy igen éles késsel kell kivágni. Ennek során gondosan ügyelni kell arra, hogy a fólia kivágott részei se sérüljenek meg, mert azokat felra­gasztható feliratokként kell majd a billentyűkhöz alkalmazni.

Még egyszer jelezzük, hogy ügyelni kell a nyomógombok helyes sorrendjére, ami balról jobbra ha­ladva a következő:NORMÁL WIDE EFFECT STEREO MONO

BekábelezésA szintézer digitális elektronikájából származó zavarjelsugárzás optimá­lis elnyomása céljából az antenna­csatlakozó és a tuner bemenete kö­zötti koaxiális kábelt a lehető leg­jobb nagyfrekvenciás árnyékolással kell kialakítani. A mindkét végén szükségképpen lecsupaszított belső vezetőt ezért a legrövidebbre kell ki­képezni. Koaxiális kábel esetében (a hangfrekvenciás árnyékolt kábel­től eltérően) a külső vezetőként funkcionáló árnyékolófonatot a ká­bel mindkét végén a testre kell köt­ni. Mint már említettük, az antenna­csatlakozót a hátlapon szigetelten kell felerősíteni. A főpanelon a kábel belső erét az Ant. ponthoz, külső ve­zetőjét a testre (GND) kell kötni.

Az R-OUT és L-OUT pontokról a hangfrekvenciás jelet árnyékolt hangfrekvenciás kábellel kell a ki­meneti Cinch csatlakozókhoz vezet­ni, az árnyékolást a főpanelon kell a testre (GND pontok) kötni.

Az egyetlen központi földelési pontot a legcélszerűbb a hangfrek­venciás csatlakozókon létrehozni. A tuner testvezetékét csak ezen a ponton kell a készülék fémdobozá­val galvanikusan összekötni.

A hálózati vezeték bekötésével kapcsolatban még egyszer fel kell hívni a figyelmet a hálózati feszült­ség alatt álló részek szigetelésének szükségességére. Különösen érvé­nyes ez a hálózati csatlakozóaljzat és a hálózati kapcsoló csatlakozó- pontjaira, valamint a tápegység-pa- nelon levő csatlakozó kapcsokra és az ugyanitt található két biztosítékra (a biztosítéktartókkal együtt). Eze­ket természetesen érintésbiztosan kell szigetelni.

A panelek közötti kábelezés jegy­zékét az 1. táblázat tartalmazza. A többszörös ellenőrzéssel végzett gondos kábelezéssel sok felesleges bosszúságot takaríthatunk meg az üzembe helyezés során. Ügyeljünk arra, hogy a hangolófeszültség

(UABST) hozzávezetése árnyékolt vezetékkel (1-eres hangfrekvenciás kábellel) történjék.

Mivel a főpanelon kívül további beállítási pontok máshol nem talál­hatók, a készülék megépítése a do­bozba történő beépítés és a beká­belezés után már be is fejeződött. A

sikeres üzembe helyezés után már csak a tárolóhelyeknek a kívánt adóállomásokkal való beprogramo­zása marad hátra. A tároló kapacitá­sa valamennyi vehető állomás be­programozására biztonságosan ele­gendő. A készülék megépítőinek minden időben jó vételt kívánunk! ■

1992/ 10- 11-12 43

Page 44: Elektor 1992-10-11-12

A L B A Q D M PSZÁMÍTÁSTECHNIKAI KISSZÖVETKEZET

A számítógépek és irodatechnikai berendezések mellett saját gyártású

telefonalközpontokkalis állunk rendelkezésére.

T í p u s Fővonal/mellék Á r ( F t , Á F A n é l k ü l )

D I G I T E X 2 8 2 / 8 4 3 9 0 0 , -Szolgáltatások: hívásátirányítás, hívásátvétel, visszacsengetés, setup, konferencia

beszélgetés...Engedély száma: E-5347/90

D I G I T E X 6 2 4 3 / 8 5 9 0 0 0 , -3 / 1 6 8 9 0 0 0 , -3 / 2 4 1 1 9 0 0 0 , -6 / 1 6 9 9 0 0 0 , -6 / 2 4 1 2 9 0 0 0 , -

Szolgáltatások: hívásátirányítás, hívásátvétel, visszacsengetés, setup, konferencia beszélgetés, naplózás, jogosultságvizsgálat, soros vonali interfész...

Engedély száma: E-5508/1/92

Tarifaszámláló (naplózás mellékenként és/vagy személyenként)

3 f ő v o n a l r a 4 0 0 0 0 , -6 f ő v o n a l r a 5 0 0 0 0 , -

A telefonalközpontokra egy év garanciát biztosítunk.

H-8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 4-6. Telefon: (22) 15-414 • Telefax: (22) 27-532

Telex: 29-200 Alcom H

44 1992/ 10- 11-12

Page 45: Elektor 1992-10-11-12

DDS - DIREKT DIGITÁLIS SZINTÉZISÚj eljárás a frekvenciaszintézisbenírta: Gregor Kleine, oki. mérnök

A mind bonyolultabb integrált áramkörök kifejlesztésével egy idő óta lehetőség nyílik '. frekwenciasziniézerek teljesen digitális elemekből waló felépítésére. E cikk az eddigi szintézerkapcsolások rövid ismertetése után a röviden BBS-nek newezett közvetlen digitális szintézis működéséi, walamint előnyeit és hátrányait írja te.

Stabil frekvenciájú hangfrekvenciás és nagyfrekvenciás jelek előállítá­sára szintézerkapcsolások haszná­latosak. Ezek a PLL-kapcsolás (= Phase Locked Loop, fáziszárt hu­rok) elvén működnek. A PLL-es szintézerkapcsolások diadalmenete a 70-es évek elején kezdődött és már 1975-től kezdődően átvették a rádiókészülékekben addig szoká­sos, terjedelmes, számos kristályt tartalmazó keverőkapcsolások he­lyét a digitális frekvenciaosztó ele­meket tartalmazó szintézerek. Az utóbbi tíz évben ez a technika a rá­dió- és tv-készülékekben egyaránt széleskörűen elterjedt. Az új DDS eljárás a VCO-val és a fázisdetek­torral működő analóg PLL szabályo­zóhurkot is feleslegessé teszi, he­lyére egy teljesen digitális, a kime­netén D/A átalakítóval ellátott szi­nuszgenerátor kerül.

PLL - ésszintézerkapcsolásokA PLL-kapcsolás elvét az 1. ábrán mutatjuk be. A kimeneti frekvenciát egy VCO (= Voltage Controlled Os- cillator, feszültségvezéreit oszcillá­tor) szolgáltatja. A VCO jelének frek­vencia-, illetve fázishelyzetét egy fá­zisdetektor (= PD) a stabil fref refe­renciafrekvenciával hasonlítja ösz- sze. A PD kimeneti jele képezi a hu­rokszűrő (= Loop Filter) által végzett aluláteresztő szűrés után a VCO ve­zérlőjelét. Ha a szabályozókor be­ugrott, akkor a VCO a referencia­frekvenciához mereven kötött fázis­ban rezeg.

Mivel a legtöbb esetben - leg­alábbis a csatornaosztásnak megfe­lelően - változtatható kimeneti frek­vencia szükséges, az egyszerű PLL-kapcsolást állítható frekvencia­osztóval egészítik ki. így egyszerű frekvenciaszintézer (2. ábra) alakul ki. Az N-szeres osztó megválasztá­sa útján - amennyiben azt a VCO

lehetővé teszi - fref és NmaxxW kö­zött minden frekvencia generálható. Itt N m a x az osztó maximálisan beál­

lítható osztási arányát jelenti. A hu­rokszűrő helyes méretezése esetén ezek a kimeneti frekvenciák ugyan­olyan stabilak, mint a referenciafrek­vencia.

Nagy kimeneti frekvenciák (>100 MHz) a 2. ábra egyetlen N-szeres osztója helyett egy N-szeres gyors előosztót (Prescalert) kell egy utána kötött, állítható N’-szeres osztóval együtt alkalmazni. A lehetséges ki­meneti frekvenciák közötti távolság .ezáltal már nem fref, hanem N • fref lesz! Azonos csatornaosztás eléré­se céljából tehát fref-et kisebbre kell választani. "

A kisebb referenciafrekvencia azonban a méretezés során hátrá­nyokat hoz be. A probléma megol­dását olyan modulu 2-es előosztó (= 2-modulus-Prescaler) jelenti, mely­

1. ábra. A klasszikus PLL kapcsolás tömbvázlata

2. ábra. Egyszerű szintézerkapcsolás blokk-diagram ja

3. ábra. Modulo 2-es előosztóval működő szintézer tömbvázlata

3

1992/10—11—12 45

Page 46: Elektor 1992-10-11-12

4

Inc. F

4. ábra. Fractional-N szintézer tömbvázlata

P = N + F = L

nek osztási aránya N és (N+1) kö­zött átkapcsolható. A 3. ábrán egy ilyen szintézer látható. A két számlá­ló (A és M) vezérlése az előosztó ki­meneti jelével történik és a számlá­lók egy előre beprogramozható vég­állásig számlálnak. Az A számláló ennek során azt határozza meg, hogy az előosztó hányszor végez­zen (N+1)-gyel való osztást. Ha az A számláló elérte a végállását, akkor az előosztót N-nel való osztásra kapcsolja át. Ezután az N-nel való osztás addig folyik, míg az M szám­láló is el nem éri a végállását. Ekkor az A számlálót is és önmagát is nul­lázza, és ezáltal az (N+1)-gyel való osztás újrakezdődik.

Világos, hogy ez az elv csak azzal a feltétellel működik, hogy M mindig nagyobb A-nál. Ezzel - időbeni kö­zépértékként - a következő teljes osztási arány (P) áll be:

P = (N + 1) x A + N x ( M - A ) == N x M + A

Ezzel gyors előosztók használata esetén is olyan csatornaosztás ér­hető el, melynél a frekvenciák kö­zötti távolság az fref referenciafrek­venciának felel meg.

Példa:Tekintsünk egy 10/11 -es előosztóval működő szintézert, amelyre tehát N = 10, A = 0...9, M = 10, 11, 12... Ez esetben P = 10 x M + A, azaz P = 100-tól kezdve valamennyi osztási tényező hiánytalanul előállítható!

Azt a hátrányt, hogy a bemutatott szintézerkapcsolások mindig csak az W többszöröseinek megfelelő frekvenciák generálására alkalma­sak, az úgynevezett Fractional-N el­járással lehet áthidalni (4. ábra). Az osztási arány itt is úgy kerül átkap­csolásra, hogy időbeni átlagára tört számérték adódik (pl. 145,23). Ez olyan akkumulátor útján történik, melynek tartalma minden óraimpul­zus hatására az F inkrementummal nő. Az L érték túllépése esetén az előosztó egy óraperiódus idejére (N+1)-gyel való osztásra kapcsoló­dik át. A maradék, amellyel az akku­mulátor tartalma az L értéket meg­haladja, új kezdeti értékként az ak­kuban marad. Kimutatható, hogy ily módon:

átlagos osztási arány alakul ki. így N és L megválasztásával minden szükséges frekvenciafelbontás meg­valósítható.

Például:Legyen adva egy N = 10, F = 0...9, L = 10 adatokkal működő szintézer.

Ezzel P = 10 + F/10, azaz az F inkrementum útján most a 10,1 10,2, ... 10,9 osztási arányok állít­hatók be.

A leírt PLL- és a szintézerkapcso­lások részletes bemutatása, vala­mint méretezése a cikk végén meg­adott [1] irodalomban található. Eb­ben a PLL kapcsolások és a külön­böző fázisdetektor típusok osztályo­zása is szerepel, alkalmazási pél­dákkal és a beszerezhető PLL- és szintézer IC-k táblázatával kiegé­szítve.

DDS - közvetlen digitális szintézisA közvetlen digitális szintézis nem más, mint egy kis- és nagyfrekven­ciák előállítására szolgáló új, telje­sen digitális eljárás, melynek alapel­ve az 5. ábrán látható.

Azt az F értéket, amellyel minden egyes fcik frekvenciájú óraimpulzus hatására a fázis megváltozik, nagy

felbontással (pl. L = 32 bit) a fázis- inkrementum-regiszter tartalmazza. Ez az érték az összeadóban az át­meneti tároló által tartalmazott min­denkori fázisértékhez kerül hozzá­adásra és újra az átmeneti tárolóba kerül vissza. Az összeadó túlcsordu­lása esetén az átmeneti tárolóban az eredményből csak az L bitnyi szélességű „szó” értéke kerül táro­lásra, azaz az L + 1 pozíciójú bit he­lyén található átvitel kiesik. Az átme­neti tárolóban így képzett fázisérték képezi most egy olyan szinusz- ROM számára a címinformációt, melynek adatai egy D/A átalakítóra kerülnek. Mint minden mintavétele­ző rendszerben, ezt az fcik ütemben történő D/A átalakítást egy olyan An-

v ti-Aliasing (mintavételi aluláteresz­tő) szűrőnek kell követnie, mely a spektrumnak az fCik/2 fölé eső ré­szeit elnyomja.

Ennek az új szintéziseljárásnak az erősségei elsősorban abból adódnak, hogy a fázisinkrementum regiszter, az összeadó és az átme­neti tároló igen nagy felbontással (pl. az 5. ábrán L = 32 bit) működik. A szinusz-ROM címeként például L- ből a 16 legmagasabb helyértékű bit használható. A D/A átalakító felbon­tása ennél kisebb, az 5. ábrán pél­dául 12 bit.

5. ábra. Közvetlen d ig itá lis szintézissel (DDS) működő szintézer

5

46 1992/ 10- 11-12

Page 47: Elektor 1992-10-11-12

A kimeneti frekvenciatartomány elméletileg 1/2 fcik-ig terjed, a gya­korlat azonban azt mutatja, hogy a szükséges Anti-Aliasing aluláteresz­tő miatt a maximális kimeneti frek­venciák 0,2...0,4 fcik körül alakulnak (vö. a 7a ábrával).

Az F fázisinkrementumból és az L fázisfelbontásból a közvetlen digitá­lis szintézer kimeneti frekvenciájára fout = (F/2L) x fcik adódik, aholfCik/2L frekvenciafelbontás valósul meg.Erre ismét egy példa:Legyen fcik = 100 MHz, L = 32 bit. Ebbőlfout mellett 0,0233 Hz frekvenciafel­bontás adódik!

A DDS működését még egyszer bemutatja a 6. ábra. A 6a ábrán a szinusz-ROM kimenetei láthatók 3 bit felbontás mellett. A szinuszfügg­vény egy periódusa 8 részre (n =0...7) oszlik, melyek függvényérté­kei az n címek alatt a szinusz-ROM- ba kerültek betárolásra. A 6b ábrán az átmeneti tároló n kimeneti jelé­nek értéke látható F = 1 fázisinkre- mentum esetében. Alul a D/A átala­kító és az Anti-Aliasing aluláteresztő

„ utáni jelet mutatjuk be, melynek amplitúdó értékei a szinusz-ROM táblázatnak (6a ábra) felelnek meg. Itt fout = 1/8 fcik kimeneti frekvencia adódik. Az F = 2 fázisinkrementum esetét a 6c ábrán mutatjuk be. Lát­ható, hogy az n fázisértékek, mint szinusz-ROM címei most kétszeres sebességgel követik egymást. En­nek megfelelően W is 1/4 fcik-ra kétszereződött meg.

A DDS útján generált jel spektru­mában meghatározott zavaró frek­venciák lépnek fel (7. ábra). Ezek egyrészt a mintavételezési eljárás következtében keletkező Alias kom­ponensek (7a ábra), melyek az f + ALIAS(i) = i x fcik + fout ésf - ALIAS(i) = i x fcik - W frekvenciákon helyezkednek el (i = 1,2 ...), ahol f - ALIAS(1) = fcik - W az Anti-Aliasing szűrő méretezése szempontjából kritikus komponens. A 7a ábrán ez fout = 15 MHz és fcik = 40 MHz esetében látható. Másrészt a korlátozott felbontás és a D/A át­alakító nonlinearitásai (kvantálási hibák stb.) miatt is fellépnek zavaró spektrumvonalak. Ezek a frekvenci­ák egyrészt az fout kimeneti frekven­cia többszörösei, másrészt további olyan vonalak, amelyek a spektrum­nak az y tengelyen, illetve az fCik/2 frekvencián való tükrözéséből adód­nak. Ezeket a zavaró frekvenciákat a 7b ábra ugyancsak W = 15 MHz és fcik = 40 MHz esetében mutatja be. Az ábrán néhány f = 0-ra és f = fcik-re vonatkozó tükrözés be is van jelölve. Az Alias komponensek erős­sége a D/A átalakító felbontásától függ, míg az utóbbi zavaró spekt­rumvonalak intenzitásában ezen kí­

vül a D/A átalakító nonlinearitásai is szerepet játszanak. Mint minden gyakorlati mintavételezési rend­szerben, az Alias komponensek el­oszlását ezenkívül a (sin x)/x függ­vény (7a ábra) lefutása is befolyá­solja, ami azt jelenti, hogy a maga­sabb frekvenciákon a spektrális komponensek szintje összességé­ben csökken.

A kapcsolásnak a fázisinkremen­tum regiszter és a szinusz-ROM kö­zött elhelyezkedő^ digitális részét

egyes cégek kiadványaiban [2, 3] Numerically Controlled Oscillator (= NCO) néven említik. A jelenleg be­szerezhető DDS egységek egy ré­sze belső D/A átalakítót tartalmaz, másokhoz külső DAC egység szük­séges. Ha a szinusz-ROM címveze­tékei hozzáférhetőek, akkor a ROM táblázat megváltoztatása útján más görbealakok (pl. háromszög stb.) is generálhatók. Léteznek továbbá olyan DDS egységek is, melyek a szinusz-ROM mellett koszinusz-

6. ábra. A: Egy szinusz-ROM tartalma 3-bites felbontás esetén. B: 1x36078 fá­zisinkrementum mellett kialakuló görbe. C: ugyanaz 2x36078 mellett

A )n Sin(360°.g)

0 01 0.72 i3 0.74 05 -0.76 -17 -0.7

7. ábra. A DDS szintézer kimeneti jelében fellépő zavaró komponensek. A fo lya­matos vonallal ábrázolt függőleges spektrum vonalak f0ut többszöröseinek felel­nek meg. A szaggatott függőleges vonalak az f = 0 értékre (y tengely) vagy fCik/2- re való tükrözésből adódnak

1992/ 10—11—12 47

Page 48: Elektor 1992-10-11-12

ROM-ot is tartalmaznak. Ezekkel az IC-kkel széles frekvenciatartomány­ban két, egymáshoz képest fázis­ban pontosan 90°-kal eltolt rezgés generálható. Ezeket sok esetben komplex modulátor-kapcsolásokban I (In Phase) és Q (Quadrature) kom­ponenseket tartalmazó vivőrezgé­sekként szokták alkalmazni [2,4].

A kimeneti jel modulálása az 5. ábra tömbvázlatának bővítése útján lehetséges. Az átmeneti tároló és a szinusz-ROM közé egy további összeadót beiktatva, a fázisértékek összeadása útján fázismoduláció (PM, PSK, BPSK, QPSK, ...) vagy frekvenciamoduláció (FM, FSK, ...) valósítható meg. Amplitúdómodulá- cióhoz (2-oldalsávos AM, vivőfrek­venciával együtt) a szinusz-ROM és a D/A átalakító közé szorzó beikta­tásával lehet jutni [2]. Mivel mindhá­rom modulációs mód digitális síkon valósul meg, azok teljesen lineáris­nak tekinthetők. Az analóg és digitá­lis modulációs eljárásokkal kapcso­latban közelebbi a [4]-ben található.

A DDS előnyei éshátrányai

Bár a DDS elemek ma még viszony­lag drágák, bizonyos előnyeik egyre bővülő alkalmazásukhoz vezetnek. Az említett, igen finom frekvenciafel­bontás mellett különösen egy új ki­meneti frekvenciára való rövid átál­lási idejüknek van jelentősége. Mi­vel a szokásos szintézerek szabá­lyozófokozatot tartalmaznak és a hurokszűrő (aluláteresztő) a VCO beállítófeszültségének ellaposodá- sához vezet, ezek a szintézerek más frekvenciára tetszőleges se­bességgel nem képesek átugrani.

Mint már említettük, a DDS ele­mek a kimeneti jel tökéletesen line­áris modulálására nyújtanak lehető­séget. Világosan látni kell azonban, hogy a digitális jelgenerálás követ­keztében a kimeneti jelben megha­tározott zavaró komponensek jelen­nek meg, melyek annál kevésbé okoznak gondot, minél nagyobb a fázisinkrementum regiszter és a D/A átalakító felbontása.

A DDS szintézerek további jelen­tős előnye a több dekádra kiterjedő áthangolási tartomány, ami a szoká­

sos kapcsolástechnikában a VCO-k- kal nem érhető el.

A kimeneti frekvencia stabilitása végső soron csak az fcik órafrekven- ciától függ. A teljesen digitális műkö­dés következtében az elöregedési jelenségek itt nem játszanak szere­pet. ■

Irodalom:[1] Roland Best: „Theorie und An- wendung des Phaselocked Loops” (A fáziszárt hurok elmélete és alkal­mazása), AT-Fachverlag[2] Stanford Telecom: „The DDS Handbook” (DDS kézikönyv) (máso­dik kiadás)[3] A Rohde & Schwarz, Stanford Telecom/Alfatron GmbH, Plessey, Tricom Mikrowellen GmbH, Qual- comm Inc. cégek anyagai[4] Rudolf Máusl: „Analógé Modula- tionsverfahren” (Analóg modulációs eljárások), Hüthig Verlag, valamint Rudolf Máusl: „Digitale Modulations- verfahren” (Digitális modulációs el­járások), Hüthig Verlag

Legyen Ön is az ELEKTOR magazin előfizetője!

Számítógépes nyilvántartásunknak köszönhetően, előfizetési lehetőséget biztosítunk Önnek, tetszőleges időszakra, amennyiben a bármelyik postahivatalban beszerezhető rózsaszínű befizetési csekket, a mellékelt módon kitölti, és azt elküldi címünkre. (1064 Budapest, Vörösmarty u. 67.) Ön szerencsés ember, mert az ELEKTOR kifizeti Ön helyett a postaköltséget, azaz, térítés nélkül juttatjuk el a megadott címre az újságot azon olvasóinknak, akik előfizetői lesznek a magazinnak!

A személyazonosság igazolása! ..............

fi ciüizati nvugfáfaAz utalványozott Összeget átvettem.

Aláírás:

Az utalvány érvényességi ideje a befizetés nap­ját követő 30. napon já r le.

A rendeltetési hivatal keletbélyegzője az utalvány

rKezeseKor: tunzeteseKor:o oA feladó i és címe:

BELFÖLDI POSTflUTBUtóHY !£ .

A Ft-összeg betűvel klfrvai

Utca, házszám? .Y 8 tö S P 0 K t X .V U & 7 . . . . .

o

’ Közlemény:1 9 9 2 . é v f . s z á m :

9 . 1 0 . 1 1 . 1 2

1 9 9 3 . é v f . s z á m :

1 . 2 . 3 . 4 . 5 . 6 . 7 . 8 . 9 . 1 0 . 1 1 . 1 2

/ a m e g r e n d e l t p é l d á n y o k a t k é r j ü k b e k a r i k á z n i ! /

Felhívjuk a feladó szives figyelmét hogy:

Az utalvány érvényességi ideje a befizetés napját követő 30. napon já r le.

A Posta az utalvány összegéért csak a feladás napját követő egy évig felei.

Tudakozódáskor a tudakozvány száma:

oA vastagon bekeretezett részt <

Javított utalványt a Posta r

szelvény i

feladó tö lti ki.m vesz fe l. T C } /

FEUDÚVEVfilY MAGYAR POSTA

Feladáskor lerótt d íj: ............... Ft

(Az összeg számjegyekkel)

A. feladó ̂ neve és címe; / i r á n y i t ó s z á m a /

(Az összeg számjegyekkel)

.RtC. .Elektronika. JSft.. JSWETOR...........he lyt' 1 1 6 4 . B u d a p e s t ........

Utca, házszám; V ö r ö s m a r t y .u.67.

O i O

48 1992/ 10- 11-12

Page 49: Elektor 1992-10-11-12

RS-232-ES GYORSTESZTEREgyszerű és gyors tesztelés

Aligha írtak még a PC-kke! kapcsolatban interfészről annyit, mint az RS-232-esrőL Á hardwer és a szoftwer is egyre újabb alkalmakat szolgáltai a vitákra. Tesztkapcsoiásunkkal azonban ezentúl - legalábbis a hardveroldali homályos pontok - a m űit emlékei közé fognak tartozni.

míg az adó a vevőtől XON jelet nem kap. A nem túl drága kábeles össze­köttetés és az ugyancsak olcsó hardver előnyeivel szemben hát­rányként jelentkezik, hogy egyidejű adás és vétel még mindig nem le­hetséges.

Az RS-232-es összekötésnek a táv­közlési iparban régi tradíciói van­nak. Felépítése következtében a nagytávolságú adatátvitel terén kü­lönösen alkalmas a felhasználásra. A legegyszerűbb formában ehhez már két vezeték (nevezetesen a test- és a jelvezeték) is elegendő, melyeken két készülék felváltva ad­hat és vehet (félduplex). Először az adatoknak az A készüléktől a B ké­szülékhez történő továbbítására ke­rül sor, majd szoftver úton végzett átkapcsolás után adatok küldhetők az A készüléktől a B készülékhez.

Ezt az egyszerű változatot ma már egyáltalán nem használják. Mi­nimálisan három vezeték használa­ta vált szabvánnyá. Két jelvezeték és egy testvezeték segítségével egyidejűleg adni és venni is lehet (teljes duplex). Az úgynevezett handshake, tehát az adó és a vevő összehangolása itt is csak szoftver úton lehetséges. Rendszerint az XON/XOFF protokollt alkalmazzák. Működése viszonylag egyszerű. Mi­helyt a vevő átvette azt az adat- mennyiséget, melyet minden prob­léma nélkül közvetlenül fel tud dol­gozni, egy XOFF jelet küld az adó­nak. Ettől a .pillanattól kezdve az adatcsere megszakad mindaddig,

Gyorsabban is megyUniverzálisabb és gyorsabb a hard­ver alapú handshake útján működő RS-232-es interfész. A két adatve­zetéken kívül ehhez a kommuniká­ció szabályozása céljából egy sor (rendszerint 5) vezérlővezeték is szükséges. Itt a problémát többnyire az adó és a vevő közötti összekötte­tés okozza. A gondok sora azzal kezdődik, hogy az irodalomban rendszerint DTE-ről (Data Terminál Equipment) és a DCE-ről (Data Communication Equipment) egy­aránt szó van. DTE alatt például egy PC vagy video-terminál, DCE alatt egy modem vagy egy nyomtató ér­tendő. Az RS-232-es interfész uni­verzális koncepciója következtében azonban nemcsak DTE-t lehet DCE- vel összekötni - ami megfelel az eredeti szándéknak - , hanem két DTE is (modem nélkül) összeköthe­tő egymással. Az utóbbi változat

1. ábra. A jól ismert R S-232-es ösz- szekötés DTE és; DCE (például PC és modem) között. Átviteli problémák gyakran a nullmodem különböző be­kötési lehetőségei következtében adódnak

1992/ 10- 11-12 49

Page 50: Elektor 1992-10-11-12

esetén az összekötőkábelben né­hány vezetéket felcserélve kell be­kötni. A szokásos változatokat az 1. ábrán mutatjuk be.

Az RS-232-es csatlakozóMagával az interfész csatlakozóval kapcsolatban alig jelentkezik nehéz­ség. A PC-k és a modemek terén széleskörűen elterjedt a 25-pólusú Sub-D csatlakozók használata. Az utóbbi időben egyre gyakrabban előforduló 9-pólusú csatlakozó ettől elvben alig tér el, csupán egy sor, kevésbé fontos csatlakozási lehető­ség hiányzik. A következőkben tár­gyalandó valamennyi jelvezeték mindkét csatlakozófajtánál rendel­kezésre áll. A csatlakozópontok be­kötése az 1. táblázatban látható.

A biztonságos adatforgalmazás­hoz nyolc vezeték szükséges. A csatlakozó 2-es pontján a gyakran Transmít data megnevezéssel em­lített TxD van jelen. Ezen a vezeté­ken küldi a DTE az adatokat a DCE részére. A 3-as pont az adatok véte­lére szolgál (Récéivé data). A DTE- ként működő készülék a 4-es pontra adott jellel (RTS, Request to send) jelzi a DCE felé, hogy adni kíván. Er­re válaszként a DCE-nek szintet kell váltania az 5-ös pontra csatlakozó CTS (Clear to send) vezetéken. A 6- os pontra kötött DSR (Data set ready) vezeték útján kerül sor a DCE részéről az adáskészségnek a DTE felé való jelzésére. A 7-es pont­ra csatlakozik a testvezeték. A DCE a 8-as ponton (DCD, Data carrier detected) jelzi a DTE-nek, hogy egy másik DCE-vel stabil adatösszeköt­tetés épült fel. A gyakorlatban ez például azt jelentheti, hogy a tele­fonvezeték útján a modem egy má­sik modemmel van kapcsolatban. Az utolsó fontos összeköttetés a 20- as ponton (DTR, Data terminál ready) hozzáférhető. Ezen jelenti a DTE a DCE részére adatok adására való készségét.

Az 1. ábra a DTE és a DCE közöt­ti összekötési lehetőségeket mutat­ja be. A csatlakozópontok rend­szerint közvetlenül sorszám szerint kerülnek egymással összekötésre. Az adatcsere és PC (DTE) és egy modem (DCE) példáján bemutatva a következőképpen zajlik le. A PC aktiválja a DTR vezetéket, ennek hatására pedig a modem a DSR ve­zetéket aktiválja. A modem most a telefonvonal útján felveszi az össze­köttetést és a DCD ponton keresztül közli ezt a PC-vel akkor, ha az összeköttetés sikeresen létrejött. A PC számára most minden világos, így aktiválja az RTS vezetéket. Ha a modem PC-től adatokat tud venni, akkor CTS visszajelez, és indulhat az adatátvitel.

A folyamat tehát tulajdonképpen könnyen megérthető. Ennek elle­nére elég sok probléma jelentkez­

ni-}00

VIDEÓ FIGYELŐRENDSZER- Nagy érzékenység, sokoldalú felhasználási lehetőség:- kaputelefon kiegészítés- portai figyelőrendszer- területtel ügyelet- a többit az Ön fantáziájára bízzuk*

ÍBi Elektronika A-tól Z-ig kiskereskede‘rr,: üzletében Budapest Vü .Rákóczi út 36.(volt Lottó áruház) földszintNagykereskedelmi árusítás:Budapest VI..Vorcsmarr> ^ 6^Tel.. 131-7240ARA: 22 780 Ft AFÁ-val.

ynideri

50 1992/ 10—11—12

Page 51: Elektor 1992-10-11-12

hét. A bajok a jelszinteknél kezdőd­nek. Szabvány szerint a vezérlőve­zetékeken a „logikai nullához” +3...+27 V közötti feszültségek tar­toznak és a „logikai egy” átvitele -3 ...-27 V feszültséggel történik. Ez a DTR-re, DSR-re , DCD-re, RTS-re és CTS-re érvényes.

TxD és RxD esetében a dolog for­dított. A „logikai nullának” +3...+27 V-os, a „logikai egynek” -3 ...-2 7 V- os feszültségek felelnek meg. Saj­nos vannak olyan gyártók, akik az interfész táplálására csak az 5 V-os TTL szintet használják, ez termé­szetesen a szabványnak egyáltalán nem felel meg.

Egy másik változat: a feszültség- szintek helyett a 20 mA-es áramhur­kok használata. Ennek előnye a za­varokkal szembeni nagyobb érzé­ketlenség és a vezeték, ennek meg­felelően nagyobb megengedhető hosszúsága. Az áramhurok-techni- ka fő alkalmazási területe például az ipari gépek vezérlése.

Különböző problémák egy másik „közszeretetnek örvendő” forrása két DTE egymás közötti összeköté­se. Ennek során a test és a DCD ki­vételével valamennyi vezetéket ke­resztezve kell bekötni.

A harmadik olyan lehetőség, melynél a problémák „előre be van­nak programozva” a csak részlege­sen bekötött csatlakozókkal össze­kapcsolt DTE és DCE esete. Né­hány trükköt kell itt alkalmazni. A legismertebb megoldás az úgyneve­zett nullmodem. A nullmodem a hi­ányzó, de szükséges jeleket más je­lekkel szimulálja.

Az RS-232-es teszterAmikor az összekapcsolt készülé­kek között az elektromos összeköt­tetések is rendben vannak, és a szoftver konfigurálása is korrekt (baudsebesség, adatbitek és stopbi­tek száma, paritásbit), ám ennek el­lenére semmi sem működik, akkor bevethető a gyorstesztem ^ 2. ábrán látható kapcsolás egy pár LED-en és néhány kapcsolón kívül alig áll egyébből. Atesztert egyik csatlako­zójával a DTE-re, másik csatlakozó­jával a DCE-re, illetve egy másik DTE készülékhez vezető kábelre kell csatlakoztatni. A használat so­rán ügyelni kell arra, hogy az S2 és S3, valamint az S4 és S5 kapcsolók minden esetben együtt kerüljenek átkapcsolásra. Egyedi kapcsolókat csak azért használtunk, mert négy­áramkörös kapcsolók ebben a kivi­telben csak igen nehezen szerezhe­tők be.

A LED-ek a két adatvezetéken, valamint az RTS, CTS, DSR és DTR vezérlővezetékeken jelenlevő aktu­ális feszültségszint kijelzésére szol­gálnak. Valamennyi LED kétszínű. Bekötésük olyan, hogy pozitív fe­szültség esetén pirosán, negatív fe-

1. táblázat.

D -25csati.pont

D -9csati.pont

Jel Funkció DTE DCE

2 3 TxD adott adatok (transmitted data) ki be

3 2 RxD vett adatok (received data) be ki

4 7 RTS adás kérése (request to send) ki be

5 8 CTS . adáshoz nullázva (clear to send) be ki

6 6 DSR adatállomány kész (data set ready) be ki

7 5 SG jelföld (signal ground)

8 1 DCD adatvivő detektálás (data carrier detect) be ki

3. ábra. A kapcsolók állásaitól függő különböző lehetőségek. Legjobb, ha a táb­lázat kicsinyített változatát felragasztjuk a gyorsteszter dobozának oldalára

TxD

o0 2

2 = TxD3 = RxD4 = RTS5 = CTS6 = DSR7 = GND (Common)8 = DCD

20 = DTR

RxD

o0 3

RTS m m CTS

° nB Bn °0 4 I 1 c c I 1 0 5

DTR ■ H l DSR

° R b bg °öfon I I r* n 1--1 Offi

1992/ 10- 11-12 51

Page 52: Elektor 1992-10-11-12

4. ábra. A gyorsteszter paneljának beültetési terve. A két csatlakozó esetleg a doboz falára is szerelhető, a panelra pedig huzalokkal köthető be

szültség hatására zölden világíta­nak.

A különböző kapcsolóállások je ­lentése a 3. ábrán látható. Ha vala­mennyi kapcsoló az „A” állásban van, akkor a két DTE normál RS- 232-es kábellel való összekötésé­hez szükséges keresztezések való­sulnak meg. Amikor két PC cserél egymással adatokat, akkor a tesz­tért az egyik számítógép interfész- csa.tlakozója és a kábel közé kell beiktatni. A LED-ek villogása a fo­lyamatban levő adatátvitelt optikai­lag jelzi ki.

A DTE és DCE közötti (például PC és modem közötti) összekötte­tést rendszerint egyszerű kábellel szokták megvalósítani. Ha a gyors­teszter valamennyi kapcsolója „B” állásban van, akkor ilyen összeköt­tetések esetén közvetlenül beik­tatható az egyik készülék és a kábel közé. A LED-ek ebben az esetben is a folyamatban levő adat­átvitelt jelzik ki.

Maradt még az S2...S5 négy kap­csoló „C” állása, mely a nullmodem- nek megfelelő bekötésre szolgál. Ebben a változatban a PC egyes ve­

zérlővezetékei közvetlenül egy má­sik vezérlővézeték-bemenetre van­nak rákötve. Ezáltal hardver hand­shake már nem lehetséges ugyan, de XON/XOFF útján az adatcsere megoldható. Másrészről, nullmo- dem alkalmazásával a PC-re olyan készülékek is ráköthetők, amelyek soros interfésze hardver-handshake lehetőségekkel nem rendelkezik. Ilyen például az Elektor által koráb­ban ismertetett 8032/8052-es Com- puboard is. Az egyszerű A/D átalakí­tók többsége ugyancsak nem ren­delkezik hardver-handshake lehető­séggel.

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállások:R1=6*1k, SIL-ellenállássor

Félvezetők:D1...D6 = LED, 2-színű, (2-kivezetéses)

Egyebek:K1 = 25-pólusú Sub-D csatlakozó dugó, NYÁK szereléshezK2 = 25-pólusú Sub-D csatlakozóaljzat, NYÁK szereléshezS1 = tolókapcsoló, 2-áramkörös 2-állá- sú, NYÁK szereléshez, pl. a Knitter MFP220-as típusaS2...S5 = négy db 2-áramkörös, 3-állású tolókapcsoló, NYÁK szereléshez, pl. a Knitter MFP230-as típusa

A megépítésA kapcsolás a 4. ábrán látható pa­nel elkészítésével gyorsan megépít­hető. A hat átkötés és az ellenállás­sorok beültetése után az öt kapcso­ló következik. Mint már említettük,S2...S5 helyén két kétáramkörös, háromállású kapcsolót használunk. Háromállású négyáramkörös kap­csolók beszerzése alig lehetséges. Kétáramkörös kapcsolókból azon­ban könnyen kialakítható négyáram­körös kapcsoló a kapcsolókarokat műanyag merevítővel és egy kis ra­gasztóval összekötve.

A K1 (dugó) és K2 (aljzat) csatla­kozók beültetése után következik a LED-ek behelyezése. A LED tokján látható lapos kiképzés a katód jelö­lésére szolgál.

v- Megfelelő dobozba való beépítés után az RS-232-es gyorsteszter máris üzemkész állapotban van. Va­lamennyi kapcsoló „A” állásában a DTE-DTE összeköttetéshez szük­séges kötések jönnek létre. A null- modem változat az S4 és S5 kap­csolók „C” állásában válik aktívvá. Nullmodemként a gyorsteszter DTE-DTE, valamint DTE-DCE kap­csolatok esetében is használható. A hibamentes adatkommunikációt most már csak a szoftverben talál­ható hibák akadályozhatják. Ám Murphy törvényei mindenbe bele­szólhatnak... ■

1992/ 10- 11-152

Page 53: Elektor 1992-10-11-12

Munkahely, vak telefonkezelőknekA DeTeWe cég képernyős telefonközpont kezelői ter­minált kínál vak, vagy csökkent látású központ­kezelők számára. A varix content 840-es TK beren­dezéshez alkalmazható a varix mvt 600 B típusú ke­zelői munkahelyen: az in­formációk már nemcsak a kapcsolópult LC kijelzőjén jelennek meg, hanem kü­lönböző betűnagyságban egy nagyméretű képer­nyőn vagy vakírásként egy Braille-kiírón is. Ezen túl­menően, a megfelelő infor­mációk beszélt szöveggé is átalakíthatok és így egy hangszóró útján beszéd formájában is rendelke­zésre állnak.

A kezelési utasítások, valamint a bejövő- és ki­menő hívásokkal kapcso­latos információk egy spe­ciális szoftver segítségével a színes monitoron maxi­málisan 16-szoros nagyí­tásban jeleníthetők meg. A kezelő csökkent látásához való optikai illesztés céljá­ból a szövegszín és a hát­térszín kontrasztszabályo­zására is van lehetőség. A nagyméretű monitoron az aktuális információk karak­tereinek gyors átfutását sorléptető és oszloplépte­tő teszi lehetővé. A változ­tatások (mint például egy új hívószám), a billentyű­zet útján vihetők be a PC- ben tárolt telefonkönyvbe.

Egy, a billentyűzethez külön csatlakoztatható au- diobox formájú készülék tartalmazza a beszéd-out- putot és a kezelői billen­tyűket, valamint az oszlop­léptetőt. Ugyanitt találha­

ÚJDONSÁGOK kis SAB-R4000PC 179 ki- vezetésű tokban szállítha­tó, a másik két változat tokja 447 kivezetésű.

tók a Braille-sorkiíró és a keresztirányú léptető csat­lakozási lehetőségei is.

A telefonközpontok vak és csökkentlátó kezelői ré­szére készült munkahelyet az Audiodata céggel szo­ros együttműködésben fej­lesztették ki. A berende­zést a DeTeWe három kü­lönböző kivitelben ajánlja, a mindenkori látáscsökke­nési fok figyelembevételé­vel. A jól látó munkatársak természetesen ugyancsak dolgozhatnak ezeken a ke­zelői munkahelyeken. ■

A Siemens forgalomba hozta az első 64-bitesRISC processzortAz első RISC (Reduced Instruction Set Computing) processzorral, melynek bel­ső és külső szóhosszúsá­ga egyaránt 64-bites, a Siemens nagyteljesítmé­nyű processzorainak vá­lasztékát bővítette. Az R4000 a MIPS Computer Systems (Sunnyvale, Kali­fornia) RISC architektúrá­ját használja. A csip átgon­dolt felépítése következté­ben az R4000 processzor műszaki- és kommerciális megoldásokra egyaránt al­kalmas. Jellemző felhasz­nálási területei a High-End PC-kben, a workstation- okban, a server-ekben, a robottechnikában és a táv­közlésben, valamint a mul­timédia alkalmazásokban találhatók. Az R4000 min­tapéldányai már rendelke­

zésre állnak, a sorozat- gyártás felfutóban van.

A 64-bites processzor három változatban szállít­ható: a SAB-R4000PC (a PC jelentése itt primary cache) változat asztali PC- kben és embedded cont- rollerként történő alkalma­zásra; a SAB-R4000SC (SC: secondary cachesupport) változat a work- station-ok és a robottech­nika céljaira; végül a SAB- R4000MC változat a több­felhasználós többprocesz- szoros nagy rendszerek céljaira, a hibatűrő alkal­mazásokat is beleértve.

Az Advanced Computing Environment (ACE) kezde­ményezés, melyhez már száznál több neves számí­tógépes cég csatlakozott, az R4000-et valamennyi ARC (Advanced RISC Computing) alkalmazásra „zászlós-hajónak” válasz­totta. Az ACE használata a nyílt rendszerek kompatibi­litását segíti elő. Az a tény, hogy az ACE alkalmazók emellett a csip mellett tör­tek lándzsát, az új készülé­kek fejlesztése terén külö­nösen érdekessé teszi az R4000-et.

A csip kívülről 50 MHz- es frekvenciával órázható, ebben az esetben belül 100 MHz-es órafrekven­ciával működik. Az 50 MHz-en végzett első telje­sítményszimulációk 60-as SPECmark értékekig terje­dő eredményekkel jártak (a SPECmark értékek a számítógépek teljesítmé­nyét a VAX 11/780-ra vo­natkoztatva adják meg). A

Ebbén az első, valódi 64-bites processzorban az egész csipre, így vala­mennyi adatútvonalra, min­den utasításra és az ösz- szes lebegőpontos regisz­terre a megfelelő 64-bites szóhosszúság jellemző.; Az R4000 egyben teljes 64-bites hosszúságú vir­tuális címekkel is rendelke­zik. Az R4000 az R3000- rel szoftver szempontjából lefelé teljesen kompatibi­lis. Valamennyi R3000-es felhasználói program az R4000-en is futtatható. Az R4000-hez a program- fejlesztést és a hibakere­sést a MIPS Computer Systems „System Prog- rammer’s Package” (SPP) programcsomagja (tm) tá­mogatja. Ez egy archi­tektúra-szimulátorból, egy cache-szimulátorból és magából a tulajdonképpe­ni szoftverfejlesztő cso­magból áll.

A Siemens mindehhez egy R4000-VMEbus fej­lesztőkártyát is kínál. A hozzátartozó szoftver ki­fejezetten az Embedded- Control alkalmazásokra készül. ■

1992/ 10- 11-12 53

Page 54: Elektor 1992-10-11-12

CAN - CONTROLLER AREA NETWORKírta: Achim Raab

A BÚS és Bitbus, InierbuSj Profibus, Di főbusz és - 7us - "ez a sor csaknem tetszés■ szerinti

hosszúságban folytatható, Soros 'buszrendszerek egyre több területen kerülnek alkalmazásra, így például a ''gépkocsitechnikában, a. folyamatvezérlésben vagy, az otthoni wezérlésiechnikában, Áz itt kővetkező cikk az egyik legismertebb buszrendszert, a CMJ¥ Controller Ama Nétwork-öt ismerteti.

Mint sok esetben, most is a gépko­csi adta meg a lavinát elindító lö­kést. Az ablaktörlő intervallumkap­csolójától az ABS blokkolás elleni rendszerig, vagy a teljesen elektro­nikus motorvezérlésig - a gépkocsi­ban elhelyezett elektronikus alkat­részek száma folyamatosan nő. Ez­zel párhuzamosan egyre több figyel­met kell fordítani az érzékelő és be­avatkozó elemek, valamint a vezérlő és szabályozó berendezések kábe­lezésére is. Ez nagyobb súlyhoz, a költségek növekedéséhez és a sok dugaszolható csatlakozás miatt nem utolsósorban a hibalehetősé­gek bővüléséhez vezet. A luxuska­tegóriájú járművek egy részében már olyan kábeltörzseket használ­nak, melyek összhossza meghalad­ja a 2 km-t és a kapcsolások össztö- mege túllépi a 100 kg-os értéket. Ezen a téren egy olyan soros busz- rendszer bevezetése jelent kiutat, melyben az alkatrészek ifi. részegy­ségek egymással való összekábele- zéséhez két vagy három vezeték elegendő.

Soros összekötésAz alapgondolat viszonylag egysze­rű. Az elektromos fogyasztó, érzé­kelő és beállító elemek az eddigiek­től eltérően már nem külön vezeté­kekkel, csillagstruktúrában vannak összekötve egy központi kiértékelő- és vezérlőegységgel, hanem köz­vetlenül egy kis számítógépmodulra csatlakoznak. A modulok egymás közötti összekötése soros elrende­zésben, soros adatvezetékekkel tör­ténik. Ez a vezetékszükségletet drasztikusan lecsökkenti. A legegy­szerűbb változatban valamennyi modul egymás közötti összekötése csak egy test- és egy adatvezeték útján történik és a modulok táplálá­sa a generátorról, illetve az akkumu­látorról egy tápvezeték útján valósul meg.

A csatlakozómodulonként szük­séges mikroprocesszor vagy mikro- vezérlő által behozott költségek elvi­selhető határok között tarthatók, mert az ipar erre a célra már megfe­lelő IC-ket kínál. Magukkal a csipek-

kel természetesen még semmit sem oldottunk meg, a processzorok a megfelelő szoftver nélkül semmire sem képesek. A Bosch cég a CAN- busszal már 1987-ben olyan soros buszrendszert vezetett be, amely a követelményeket még a gépkocsi­ban uralkodó környezeti feltételek mellett is teljesíti. De a CAN buszt nemcsak a gépjárműtechnikában, hanem - egyre növekvő mértékben - az ipari mérés- és vezérléstechni­kában is alkalmazzák.

A CAN jellemzőiA CAN busznál az irodai kommuni­káció területéről ismert hálózatok­ban (például az Ethernetben) hasz­nált Multimaster struktúrát alkalmaz­zák. A busz minden egyes résztve­vője (csomópontja) akkor kezdheti meg egy üzenet adását, amikor a busz szabaddá vált (CSMA, Carrier Sense Multiple Acces). Más busz- rendszerekkel (például a Tokén Ring-gel) ellentétben a résztvevő­nek nem kell kivárnia, míg feljogosí­tást kap az adásra.

Az objektum-orientált hírátvitel vi­szonylag új. A szokásos buszrend­szerek a résztvevők megcímzésé- nek elvén működnek, úgy, hogy minden egyes résztvevőnek saját cí- ‘me van. Ilyen rendszerben egy hír­nek az „A” résztvevőtől a „B” részt- vevőhöz való átvitele céljából „A” olyan adatblokkot ad le, mely leg­alább „B” címét és a hasznos adato­kat tartalmazza. A „B” résztvevő a cím alapján ismeri fel, hogy a hasz­nos adatok neki szólnak-e.

A CAN busz más elvet alkalmaz. Ebben nem a résztvevők, hanem az üzenetek kapnak ismertetőjelet, me­lyet „object identifier”-nek neveznek (1. ábra). Egy mérőrendszerben pl. minden mért mennyiséghez (hőmér­séklethez, feszültséghez, fordulat­számhoz) saját identifier (azonosító) rendelhető hozzá. A mért mennyi­ség az azonosítóval együtt kerül le­adásra. A buszra kapcsolt minden más résztvevő veheti és kiértékel­heti ezt a mért értéket, amennyiben az számára jelentőséggel bír. Az ob­ject identifier egy 11-bites szó. Eb­ből következően a különböző objec- tek száma 2048-ig terjedhet. A gya­korlatban ez a szám 2032-re korlá­tozódik, mert néhány identifiert kü­lönleges funkciókra tartalékolnak.

A multimaster rendszerek jelleg­zetes problémája az adásra való jo­gosultság megszerzése a buszon, az úgynevezett „bús arbitration”. A

54 1992/ 10- 11-12

Page 55: Elektor 1992-10-11-12

Teilnehmer E

Teilnehmer D

Teilnehmer G

Teilnehmer B

Teilnehmer A

Teilnehmer = Résztvevő Identifier = Azonosító Daten = Adatok

Identifier01110111001Daten

Teilnehmer F

Teilnehmer G

Teilnehmer H

Teilnehmer I

1. ábra. Más buszrendszerek résztvevőnkénti címzésével ellentétben a CAN rendszerben az üzenetek rendelkeznek azonosítóval, úgynevezett object-identi- fierrel

CAN protokoll igen hatékony priori­tásorientált bús arbitration eljárást használ. Arra az esetre, amikor a busz két résztvevője egyszerre ta­lálja a buszt szabadnak és az adást egyidejűleg kezdi el, különleges in­tézkedésekre van szükség, mert az átvinni kívánt adatokban hibák ke­letkeznek (a jelenség neve bús col- lision, azaz busz-ütközés).

A CAN protokoll a buszon két kü­lönböző bitállapotot határoz meg, a domináns és a recesszív bitszintet. A domináns bitek a buszon felülír­ják a recesszív biteket. Ezek a szintek a legegyszerűbben a 2. áb­ra szerinti nyitott kollektoros busz- meghajtóval (huzalozott ÉS kapu) valósíthatók meg. A kapcsolásban recesszív busz-szint áll be akkor, ha az összes tranzisztor lezár („A”, „B”, „C”, és „D” bemenet = 0 V). Ha csak egy tranzisztort is kinyit, ak­kor a recesszív busz-szintet domi­náns busz-szint írja felül. Az arbit- rálási fázis során a buszvezetékre először a 11-bites azonosító kerül bitenként kiadásra. Ezzel egyide­jűleg az adó visszaolvassa a busz­ról a bitállapotot és azt az éppen leadott bittel összehasonlítja. Ha a két állapot egymással nem egyezik meg, akkor az adási folyamat azon­nal megszakad. A busz-ütközés ily módon elkerülhető. Tegyük fel, hogy két résztvevő, „A” és „B” egyidejűleg kezdi az adást. „A” olyan tárgyinformációt (üzenetet) továbbít, melynek azonosítója 01100111001, „B” tárgyinformáció­jának azonosítója 01110111001. A domináns busz-szintet egy „1” kép­viseli (lásd a 2. ábrát). „A” és „B” egymás után leadja az első, a má­sodik és a harmadik bitet. Mivel a bitszintek azonosak, a visszaolva­sás során egyik adó sem állapít meg hibát. Hiba csak a negyedik bitnél jelentkezik, éspedig az „A” adónál, mivel az általa kiadott re­cesszív bitet a „B” domináns bitje felülírja. Ennek következtében „A” az adási folyamatot ̂ megszakítja. Ezzel az adás jogát „B” szerezte meg és üzenetét végig leadhatja (a példa kapcsán figyelembe kefl venni, hogy a tranzisztorok a jelet invertálják). A busz-ütközés kikü­szöbölésének ez az eljárása (Colli- sion Avoidance, CA, magyarul üt- közés-elkerülés) két előnnyel is jár. Először is az azonosító bináris ér­téke prioritást határoz meg; Két, az átvitelt egyidejűleg indító résztvevő esetén végül a nagyobb azonosí- tójú üzenet kerül továbbításra. Az eljárás másik előnye abban rejlik, hogy az átvitel megszakítás nélkül történik. Más buszprotokollok busz-ütközés esetén az átviteli fo­lyamatot megszakítják és egy vé­letlen időadót indítanak, melynek lefutása után újabb átvitelt kísé­relnek meg (emiatt nevezik ezt az eljárást találó módon csak Collision

Detect-nek, azaz CD-nek, magya­rul ütközés-detektálásnak).

A gépkocsikban jelentkező komp­lex vezérlési feladatok természe­tesen lehetőleg nagy átviteli sebes­séget tesznek szükségessé a busz- rendszeren. A CAN busz maximális átviteli sebességét az átvitelre szol­gáló vezeték és a buszmeghajtó késleltetési idői korlátozzák be. 100 ns-os meghajtót és sodort érpáras vezetéket feltételezve 40 méter hosszú buszon 1 Mbit/s átviteli se­besség valósítható meg. Megfelelő­en csökkentett sebesség esetén a busz hossza 10 000 méterig növel­hető.

Egy üzenetben maximálisan 8 bájtnyi hasznos információt tartal­mazó adatblokkok továbbíthatók. Ez első pillantásra kevésnek tűnik, a CAN protokollt azonban nem a nagy adatmennyiségek továbbításá­ra szánták. Mérési adatoknak és fo-

2. ábra. A nyitott kollektoros busz- meghajtóval (huzalozott ÉS kapuval) a szükséges bitszintek viszonylag egyszerűen állíthatók elő

lyamatok állapotjellemzőinek az át­vitelére 8 bájt rendszerint teljesen elegendő.

Az effektív átviteli sebesség meg­ítélésének fontos kritériuma a hasz­nos adatok átvitelének a sebessé­ge. Ez a hasznos adatok és a teljes üzenetblokk (melynek felépítését később tárgyaljuk) arányából adó­dik. CAN protokoll esetén ez az arány maximálisan 57% körül mo­zog, ami - a hasznos adatblokk kis hosszát figyelembevéve - viszony­lag kedvező érték.

A buszra való rácsatlakozás mód­ja és az átviteli vezeték típusa a CAN protokollban nincs definiálva. Az alkalmazástól függően egyhuza- los, kéthuzalos és üvegszálas veze­tékek egyaránt használhatók. Sok esetben sodrott érpáras vezetéket és az RS-485-ös szabványra tá­maszkodó buszcsatolást használ­nak.

A gépkocsik vezérlésében fontos a nagy adatbiztonság. Ezért a CAN protokoll is különböző intézkedése­ket irányoz elő az átviteli biztonság, növelése érdekében. A hibás adat­átvitel miatt például 130 km/ó se­bességnél bekövetkező hátrame­netbe kapcsolás (automata sebes­ségváltót feltételezve) legjobb eset­ben is csak sebességváltók gyártói számára lehet kedvező. Olyan, sok­rétű biztonsági intézkedések követ­keztében, mint például a 15-bites CRC blokkbiztosítás, vagy az üze­netformátum felügyelete, a CAN protokoll 3x10~5-nél kisebb, igen csekély a maradékhiba valószínűsé­ge. Ez azt jelenti, hogy kb. 33 000 bit közül maximálisan egy hibás bit felismerése marad el. A kódolási el­járások mértékéül szolgáló Ham- ming-távolság ennél a protokollnál

1992/ 10—11—12 55

Page 56: Elektor 1992-10-11-12

Kontrollfeld Arbitrierungsfeld

Datenfeld(nur im Data-Frame)

Start of Message

CRC-Feld | End of Másságé

Acknowledge-Fetd

910158-13

3. ábra. A CAN protokoll a csom ópontok közötti adatcsere céljára két üzenetke­retet definiál. A tulajdonképpeni adatok átvitele a data-frame-mel történik. A re- m ote-frame a többi résztvevő adatainak

HD = 6 értékre adódik, ami azt jelen­ti, hogy egy üzenetkereten belül ma­ximálisan öt hibás bit megbízhatóan felismerhető.

Ha valamelyik résztvevő egy üze­netben átvételi hibát állapít meg, ak­kor úgynevezett hibakeretet ad le, mely az átviteli hibát az összes töb­bi résztvevő számára jelzi és a vett hibás üzenet elvetésére készteti. Ez biztosítja az adatkonzisztenciát, te­hát azt, hogy valamennyi résztve- vőhöz ugyanaz a hibátlan üzenet jusson el. A hibás üzenetet leadó résztvevőt a hibakeret az adás meg­ismétlésére készteti.

BekeretezveA CAN protokoll a csomópontok kö­zötti adatcserére két üzenetkeretet definiál. Adata-frame a tulajdonkép­peni adatok átvitelére szolgál, míg a remote-frame más résztvevők ada­tainak lekérdezésére alkalmas. E keretek felépítését a 3. ábrán mu­tatjuk be. A data- vagy remote-frame kezdetét a start-of-message-bit je l­zi. A busz valamennyi résztvevője e bit visszafutó élére szinkronizálódik. Az ezt követő arbitrálási mezőben található a már ismertetett 11-bites identifier és az RTR bit (Remote Transmission Request, azaz távoli átvitel-kérés). Az RTR bit a da ta - frame (RTR = 0) és a remote-frame (RTR = 1) megkülönböztetésére szolgál. Az ellenőrzőmezőben a hasznos adatok bájtban kifejezett hossza kerül átvitelre. Egyelőre csak a négy kisebb helyértékű bitet használják; a két nagyobb helyér­tékű bit bővítésre van fenntartva. A remote-frame ellenőrzőmezőjét nem veszik figyelembe, mert ez a keret nem tartalmaz hasznos adatokat. A tulajdonképpeni hasznos adatokat az azt követő adatmező tartalmaz­za, melynek hossza 0-tól 8 bájtig terjedhet.

A CRC-mező a 15-bites CRC el­lenőrzőösszeget és a határolóbitet tartalmazza. Utóbbi a vevő számára az ellenőrzőösszeg feldolgozásá­hoz szükséges időt biztosítja. Az el­lenőrzőösszeg képzése az üzenet­keret valamennyi megelőző bitje alapján történik. Az átviteli keret le­zárását egy acknowledge-mező és egy end-of-message mező képezi. Az acknowledge-mezőben az adó két recesszív bitet ad le, az acknow- ledge-slot-ot és az acknowledge határolót. Valamennyi csomópont, amely az üzenetet pontosan vette, az acknowledge-slot időtartama alatt vételi nyugtázásként egy domi­náns bitet ad a buszra. Végül az üzenetkeret az end-of-message- mezővel zárul, mely hét recesszív bitből áll. Az egyes csomópontok számára a vett adatok feldolgozásá­hoz szükséges idő biztosításáért az egyes data- és remote-keretek között legalább 3 bitidőnek megfele­

lő hosszúságú, úgynevezett inter- frame-space-t iktatnak be. Az a cso­mópont, amelynek ennél is több fel- dolgozási időre van szüksége, a kö­vetkező data- vagy remote-frame át­vitelét késleltető overload-frame-et adhat le. Az utolsó átviteli keretet, a hibakeretet (error-frame) már az előzőekben ismertettük.

Csipbe integrált protokollA CAN busz iránti nagy érdeklődés döntően arra vezethető vissza, hogy olyan, kedvező árfekvésű integrált áramkörök állnak rendelkezésre, amelyek önmagukban tartalmazzák az egész CAN protokollt. Jelenleg két CAN-Controller szerezhető be: az Intel 82526-os típusa és a Philips PCA82C200-asa. Mindkét IC a mik- rovezérlőhöz való csatlakozásra ké­szült. A Full-CAN-Controllernek is nevezett 82526-os az adatmező hosszától függően 5 és 18 közötti üzenet (objektum) belső tárolására és kezelésére képes. Ezzel szem­ben a 82C200-as Basic-CAN-Cont- roller csak két vevőpufferrel és egy adópufferrel rendelkezik. A két kont- roller fontosabb adatait az 1-es és a 2-es táblázatban foglaltuk össze.

A 82C200-as tömbvázlata a 4. áb­rán látható. Az ábra jobb oldalán ta­lálhatók a CAN busz csatlakozó- pontjai. RXO és RX1 az adatvételre szolgáló differenciálbemenetek, a TXO és a TX1 az adatok adására szolgáló két kimenet. A TXO és a TX1 szoftver úton open-drain-, open-source- vagy ellenütemű ki­menetként (mindegyik esetben in- vertáló vagy neminvertáló kimenet formájában) konfigurálható. Magára a buszra való csatlakozáshoz azon­ban többnyire még egy (például az RS-485-ös szabvány szerinti) meg­hajtókapcsolás is szükséges.

A csip külső mikrovezérlőre való csatlakoztatásához szükséges csat­lakozópontokat az ábra bal oldalán jelöltük be. A mode-csatlakozópont- ra az adott szinttől függően a vezér­lő közvetlenül egy 8051-kompatibilis mikroprocesszorral (Mode = „1”) vagy a Motorola sorozat egyik pro­cesszoréval köthető össze. Az

3. ábra:rezessiv = recesszív Start of Message = Üzenet kezdete Arbitrierungsfeld = Arbitrálási mező Kontrollfeld = Ellenőrző mező Datenfeld (nur im Data-Frame) = Adat­mező (csak data-frame-ben)CRC-feld = CRC mező Acknowledge-Feld = Acknowledge-me- zőEnd of Message = Üzenet vége

XTAL1 és a XTAL2 kivezetésekre vagy egy kristályt vagy egy külső órajel-forrást kell kötni, melynek je l­lemző órafrekvenciája 16 MHz.

A konfigurációra, valamint az üze­netek adására és vételére a 82C200-as 32 db állapot-, vezérlő- és adatregiszterrel rendelkezik, me­lyekre a külső mikroprocesszorral lehet hivatkozni. A CAN átviteli se­besség, az adási adatkimenetek módusa és az egység'interrupt-vi-

1. táblázat.A 82526 CAN-Bus-Controller legfontosabb adatai.

B 2032 különböző üzenet 9 1 Mbit/s-ig terjedő átviteli sebes­

ségB konfigurálható adatkimenetek■ jellemző áramfelvétel: 22 mA■ tápfeszültség 5 VH egyszerű csatlakozás a 8051-es

család processzoraira M tokozás: 44-kivezeíéses PLCC

9 két 8-bites port.

2. táblázat.A 82C200-as vezérlő fontosabb adatai.

B 2032 különböző üzenet B 1 Mbit/s-ig terjedő átviteli sebes­

ségÜ konfigurálható adatkimenetek B jellemző áramfelvétel: 15 mA B tápfeszültség 5 V B csatlakozás Intel és Motorola

processzorokra SÍ tokozás: 28 kivezetéses DIL

vagy SO tok

56 1992/ 10- 11-12

Page 57: Elektor 1992-10-11-12

MODE RST INT

. AD7 to ADÓ

X T A L2

XTAL1

ALE

CS

RXO and RX1

TXO arx3 TX1

(1) During ’s le e p m o d e ’ th is pin fu n c tio n s a s a n input.

4. ábra. A 82C200 tömbvázlata

selkedése a státusz- és kontroll re­giszter útján programozható. Egy üzenet adása céljából az üzenet minden adatát (tehát az azonosítót, a remote-frame-bitet, az adathosz- szat és a hasznos adatokat) a meg­felelő regiszterekbe kell beírni. Az adási folyamat egy meghatározott vezérlőbít beírásának hatására in­dul. A továbbiakat a vezérlő önmű­ködően bonyolítja le.

A CAN busz útján érkező üzene­tek vételénél egy különleges beren­dezés, az akceptanciaszűrő jut sze­rephez. Megfelelő programozás esetén a vezérlő csak olyan üzene­tek vételére alkalmas, amelyek azo­nosítói az adott bitmintának megfe­lelnek. Ily módon az adott csomó­pont számára nem releváns üzene­tek eleve kiszűrhetők.

Csak azok a tárgyak kerülnek be­tárolásra a két vevőpuffer valamelyi­kébe, amelyek az akceptanciaszű- rőn átjutnak. Üzenet vétele után egy státuszbit kerül beírásra, és amennyiben engedélyezett, egy in- terrupt kerül kioldásra. Ezután a mikroprocesszor az adatokat kiol­vashatja.

4 „jövő zenéje”A CAN csomópont megépítéséhez jelenleg legalább egy programtáro­lóval ellátott mikroprocesszor, egy CAN vezérlő és egy buszmeghajtó szükséges. Intelligens érzékelő vagy beavatkozó megvalósításához ezen túlmenően még egy A/D, illet­

ve D/A átalakító is kell. Az áramköri igény jelentős csökkentését ígéri ezen a téren egy új mikrovezérlő. A 80C592 típusú Philips kontroller magvát egy 8051-es képezi és az IC az alkalmazás-specifikus buszmeg­hajtó kivételével valamennyi bemu­tatott komponenst egyetlen csipen tartalmazza. Ez az elem részletezve a következőket foglalja magában:

■ 8-csatornás 10-bites A/D átalakí­tó

■ referencia-feszültségforrás■ két PWM kimenet■ komplett CAN-kontroller■ soros interfész (RS232)■ 512 bájt RAM■ 3 db 16-bites időzítő/számláló■ 5 kétirányú 8-bites port■ watchdog■ opcióként 16 Kbájt ROM vagy

EPROM.

Ezzel a vezérlővel kompakt, meg­bízható és egyben kedvező árfekvé­sű CAN csomópontok valósíthatók meg kis ráfordítással.

BefejezésülA CAN busz kifinomult kommuniká­ciós protokolljával, nagyteljesítmé­nyű vezérlők alkalmazhatóságával és nem utolsósorban az esetleg be­következő szabványosításával tűnik ki. A buszrendszer mögött olyan is­mert cégek állnak, mint a Bosch, a Daimler-Benz, a BMW, a Philips és az Intel. A CAN széles körű alkalma­

zásának esélyei nemcsak a gépko­csiknál, hanem az osztott mérési-, vezérlési-, és szabályozási technika valamennyi területén Ígéretesek. B

AZ INTERBIP INVEST RT.

MIKROELEKTRONIKAI SZERELŐHÁZ GYÖNGYÖS

rendkívüli ZENER DIÓDA

akciót rendez, amíg a készlet tart.

Típusok:ZPD 6,2; 6,8; 7,5; 8,2;

ZPD 9,1; 10; 11; 12; 13.Vásárolható mennyiség;

minimum 5000 db.Egységár: 1,96 Ft/db + ÁFA.

Fizetés: készpénzzel. Megrendelhető:

3201 Gyöngyös, Pf. 93. Tel.: 37/11-549, 13-042

Fax: 37/13-042

1992/10—11—12 57

Page 58: Elektor 1992-10-11-12

A DULUX EL BELSEJÉBENEnergiatakarékos lámpa - ismeretlen lényírta: W. Hüber

Az energiatakarékos lámpák magas áruk ellenére számos világítási célra jó i beváltak. Előnyeik ma már közismertek, az azonban, hogy ez a lámpa egyáltalán miért ég - wagy miért nem ég - már kewés' ismeretes. itt köweíkező cikk ezen a téren talán @g\kis segítséget nyú jthat

Az energiatakarékos lámpák - mint ismeretes - élettartamukkal is kitűn­nek. Ez átlagosan 7000-8000 óra, azaz a szokásos izzólámpa élettar­tamának sokszorosa. A normál fény­csövekről is tudjuk, hogy élettarta­muk igen nagy mértékben attól függ, hogy sokszor vagy ritkán kap- csolják-e azokat be és ki. Élettarta­mukat a gyakori kapcsolás jelentő­sen rövidíti.

Az idevágó irodalomban néha utalások találhatók arra, hogy a fénycsövekre vonatkozó megállapí­tás az elektronikus gyújtóval műkö­dő energiatakarékos lámpákra is ér­vényes. Egyes ilyen lámpáknál azonban (például az Osram Dulux El típusnál) ezzel szemben kifeje­zetten hangsúlyozzák, hogy a lám­pának kapcsolástűrőnek (no swit- ching wear) kell lennie.

Bárhogy is legyen, előbb vagy utóbb az energiatakarékos lámpák­nál is eljön a vég. Ez két okra vezet­hető vissza: vagy maga a fénycső ég ki, amit - mint minden gázkisülé­sű csőnél - a cső végein keletkező, kör alakú fekete lecsapódás jelez, vagy a fénycső maga még sértetlen

és a vezérlőelektronika valamelyik része lehelte ki a lelkét. A lámpát egyszerűen a szemétbe dobni (leg­alábbis a hobbielektronikusok ese­tében) kifejezetten luxusnak kell te­kintenünk.

Az elektronika könnyen megjavít­ható és még ha a cső kiégett is, kár lenne az így kidobott sok, részben különleges alkatrészért!

SzétszedésJavításkor, vagy az elektronikához való hozzáférés céljából először ter­mészetesen a lámpa lábrészét kell kinyitni, ami egyes gyártmányoknál egyáltalán nem egyszerű. Az Os­ram Dulux EL típusnál például azon a helyen, ahol a műanyag ház két fele összeér, jól felismerhető egy körbefutó horony. Óriási tévedés azonban azt hinni, hogy a ház egy­másba pattintott két fele késsel vagy csavarhúzóval könnyen szétválaszt­ható. A horony olyan sekély, hogy szerszámmal az ehhez szükséges erő nem fejthető ki. Sokkal jobb a hornyot két egymással szemben fekvő ponton lomb- vagy vasfű­

résszel 1,5...2 mm-re bemélyíteni. Akkor már elegendő felfekvési felü­let áll rendelkezésre ahhoz, hogy a ház két részét erős csavarhúzó se­gítségével egymástól el lehessen távolítani. Ezt megelőzően minden­esetre a csavaros foglalat alsó vé­géről az ónt el kell távolítani, hogy a beforrasztott csatlakozóhuzal sza­badon mozoghasson. A menetes részhez vezető huzal kívülről hozzá­férhetetlen.

Más gyártmányok szétszedhető- ség szempontjából egyszerűbbek. A Philips PLC E lectronic esetében például a foglalat mindkét csatlako­zási pontja kívülről került beforrasz- tásra és hozzáférhető, sőt a ház két része között található horony is szé­lesebb és mélyebb.

Belső értékekAz alábbiak kifejezetten az Osram Dulux EL-re vonatkoznak ugyan, de feltételezhető, hogy más gyártók lámpái is hasonló felépítésűek.

A ház óvatos kinyitása után az ta­pasztalható, hogy maga a lámpa a borításba be van gittelve és a most még a talprészben elhelyezkedő elektronikus panelhoz négy beveze­tőhuzallal (K1 és K2) van hozzáköt­ve. Most a panelt is ki kell emelni a házból annyira, amennyire azt a csavaros foglalathoz vezető huzal megengedi és a huzalt kis drótvágó

'öllóval el kell vágni. Ekkor az alsó rész teljesen levehető. Legkésőbb most válik láthatóvá, hogy az elekt­ronika megjelölés joggal használha­tó. A panel tele van rakva alkatré­szekkel, melyek közül azonban csaknem mindegyik jól hozzáférhe­tő. Ha a panelt csak „kibelezni” akarjuk, már az is megérte az eddigi munkát. A panelon a következő al­katrészek találhatók:2 db BUV 46 A nagyfeszültségű teljesítménytranzisztor3 db gyors kapcsolódióda 1 db Diac1 db B250C800-as DIL egyenirá- nyító-híd1 db 10 jllF/350 V -os elkó 7 db különböző értékű 3 5 0 -6 3 0 V- os fóliakondenzátor 1 db műanyag borítású ringmagos trafó1 db N27-es EE-ferritmagos fojtó­tekercs6 db zavarszűrőfojtó 6 db különböző értékű ellenállás 1 db termisztor 1 db kisáramú biztosíték.

Az L3 fojtó, az RK ringmagos tra­fó és a KL termisztor kivételével va­lamennyi alkatrész a kereskedelem­ben kapható és javítás esetén

58 1992/ 10- 11-12

Page 59: Elektor 1992-10-11-12

F1

(>) I I

230V

© -

47n2 5 0 V ~

C1

.T1, T2

BUV46A

©

B250C800

L1

4 70 n H

Tr1 = Vogt 40516 (Rmgkern)

R6 D2i l 3C

1n56 3 0 V

C 4

©

D1

HD3

D il

Ringkern = ringmagos

22Q Tr1

L 4 '

L6

*

La1

- f -|C6

L3 |47

(" N 2 7 " )

4 7n4 0 0 V

K1

C 7

6 n84 0 0 V

K2

C 8

3 n34 0 0 V

9 2 0 0 97 - 11

1. ábra A Dulux EL belsejében található elektronika kapcsolása

könnyen pótolható. A fojtó és a trafó szerencsére alig mehet tönkre. A közelebbről meg nem jelölt termisz- tor a kapcsolásban nyilvánvalóan csak az alacsony hőmérsékletek melletti - például kültéri - működés javítása céljából került alkalmazás­ra. Szobahőmérsékleten a lámpa termisztor nélkül is kifogástalanul in­dul és világít. A két BUV 46 A (SGS- Thomson, 400 V/2 A) tranzisztor csak nehezen beszerezhető, de ha­sonló típusokkal (párban!) bátran helyettesíthető. Ha a beépített kis- áramú biztosíték égett ki, például az egyenirányító vagy a C2 elkó meghi­básodása miatt, akkor még elég .hely áll rendelkezésre normál üveg­csöves (200 mA-es) biztosíték hasz­nálatára, melyre egyszerűen bekö­tőhuzalokat kell forrasztani.

Kapcsolástechnika

Hibakeresés során segítséget nyújt­hat az 1. ábra szerinti kapcsolás, melyet a szerző javítás során vett fel. Első pillantásra aligha ismerhető fel könnyen, hogy a kapcsolás tulaj­donképpen hogyan is működik. Mű­ködés közben - leegyszerűsítve - a következő játszódhat le: a bekap­csolás utáni pillanatban T1 és T2 le­zárt állapotban van, mert bázisaik egyenáramú szempontból az emit- ter potenciálján vannak. Most R1-en át C4 feltöltődik. Ha C4 feszültsége a diák letörési feszültségét elérte, akkor a diák begyújt és a C4 a T2-n át kisül. T2 vezetővé válik és az X pontot a negatív pontra köti, miáltal a lámpa áramkörében a plusz és mí­nusz között kb. 310 V-os üzemi fe­

szültség áll fenn. A C6, C7, C8 kon­denzátorok, az L3 fojtó és a ringma­gos trafó L6 tekercse által alkotott soros rezgőkörön folyó áram szinu­szos lefolyású.

Az áram növekedési tartományá­ban T2 a ringtrafón át elegendő bá­zisáramot kap ahhoz', hogy vezető állapotba kerüljön. Csökkenő áram esetén a ringmagos trafó T1-et nyit­ja ki. Ebben erz esetben az X pont pozitív potenciálon van, aminek ha­tására a folyamat ellenkező előjel­lel, elölről kezdődik. A rezgés frek­venciája 35 kHz körül van, ami arra

is magyarázatot ad, hogy miért szol­gáltatnak az energiatakarékos lám­pák teljesen villogásmentes fényt. A lámpaáramkör árama a cső katód- spiráljain is átfolyik, melyek gyorsan felmelegszenek. Néhány perc múl­va a cső üzemi hőfokon van és eléri teljes fényét. Á D2 és D3 diódák a tranzisztorok nagy zárófeszültség elleni védelmére szolgálnak.

Magától értetődik, hogy minden javítási munka és javítás közbeni, NI. javítás utáni próba során maxi­mális elővigyázatosság szüksé­ges, mert a teljes kapcsolás köz­vetlenül hálózati feszültség alatt áll.

A hálózat, a panel és a lámpa kö­zötti ideiglenes összekötések céljai- •ra igen praktikusak a szigetelt kro­kodilcsipeszekkel ellátott mérőzsi­nórok.

ÚjrafelhasználásAz egyes részek végleges össze­építése előtt még a csavaros fogla­lathoz vezető, a kinyitáskor elvágott huzalt kell egy szigetelt flexibilis ve­zetékdarabbal pótolni. Ennek egyik végét közvetlenül a panelra kell be­forrasztani. Az eredeti huzalnak a foglalatban maradt végét 1-2 milli­méterre kell lerövidíteni és a flexibi­lis vezeték másik végét ehhez for­rasztani. Ezután fűzzük át a lyukon a biztosítéktól a foglalat talpponti érintkezőjéhez vezető huzalt és nyomjuk újra össze a műanyag ház két felét, míg azok egymásba nem pattannak. A talpponti érintkező be- forrasztása után a lámpa máris „újra üzemképes. ■

1992/ 10—11—12 59

Page 60: Elektor 1992-10-11-12

I2C VEZÉRLÉSŰ LED-ES KIJELZŐNégy számjegy a buszon

f z 1rú2/8. számunkban ismertetett fC in terfész .

leírásához kapcsolódóan m osi egy olyan, sokoldalúan használható kijelző bemutatása kőwetkezík, melynek wezérlése fC buszról történik. Négy, 7-szegmenses kijei* & úífoj Megjelenített számjegy á ll rendelkezésre.

ár birtokunkban• lévő l2C-Device-driver szoftwer a kijelző vezérlését igen egyszerűwé teszi,

Az l2C sorozat eddig bemutatott projektjeinél (amelyek segítségével a számítógépet mérőműszerként le­het használni), abból indultunk ki, hogy a számítógép képernyője szol­gál a mért értékek kijelzőegysége­ként. E cikk hétszegmenses LED-es kijelzőjével most egy másik alterna­tíva adódik. Ezentúl a PC (vagy min­den más, l2C interfésszel ellátott ké­szülék) soros vezérlés útján ezt a négyszámjegyes kijelzőt is használ­hatja. A továbbiakban már nem kell a képernyő egy részét a mért érté­kek kijelzésére fenntartani - a mért adatok piros, zöld vagy sárga szá­mok formájában külső kijelzőn jele­níthetők meg. Miközben a PC nor­mál munkáját végzi, addig a prog­ram a háttérben a mérési értékeket a LED-es kijelzőre küldi. Ha pedig kijelzendő mérési értékek éppen nincsenek, akkor egy kis háttérprog­ram dátumot és/vagy pontos időt je ­leníthet meg a kijelzőn. A szoftver ehhez egyszerűen átveheti a PC órájának adatait. Nem utolsósorban

a PC-n futó programok tetszőleges értékeket (programváltozókat, me­móriacímeket stb.) is küldhetnek a kijelzőre. így például bizonyos prog­ram-állapotok is megjeleníthetők a LED-es kijelzőn. A sorozatunkban ismertetett l2C-Device-Driver ebben központi szerepet játszik. Az l2C ki­jelző tehát egyúttal a programozó segédeszköze is. Maga a kijelző­egység főleg a mikrokontrolleres ve­zérléseknél használható jól. A mik- rovezérlőket egyre többször látják el l2C interfésszel, ilyen esetekben LED-es kijelzőnk vezérlése különö­sen egyszerű.

A kapcsolásEgyszerű, kompakt és nem drága - ez a három tulajdonság már elég pontosan jellemzi az 1. ábrán be­mutatott kapcsolást. A teljes kap­csolás mindössze egy IC-ből, két tranzisztorból és négy hétszegmen­ses LED kijelzőből, valamint néhány passzív elemből áll. A külvilággal va­

ló kommunikáció az l2C sorozat más kapcsolásaihoz hasonlóan két hat­pólusú mini DIN csatlakozó útján va­lósul meg. Az adó- és vevővezeték mellett a +5 V-os tápfeszültség, a test és az interrupt-jel átvitelére is elegendő egy hateres kábel.

A kapcsolás lelke a Philips SAA1064-es IC-je, mely egy l2C in­terfésszel ellátott sokoldalú LED meghajtó. Maga az IC négy (tize­desponttal ellátott) LED kijelző két blokkba multiplexeit vezérlésére al­kalmas. Az IC-ben, melynek tömb­vázlata a 2. ábrán szerepel egy négy címmel ellátott l2C transceiver, egy Power-Reset-Flag, 16, egyen­ként 21 mA terhelhetőségű, szoft­verből vezérelhető kimenet, két mul­tiplexeit kimenet, egy, a dinamikus és sztatikus üzemmód közötti átkap­csolásra szolgáló bit és egy teszte­lési célú bit található.

Az l2C-k világában szokásos mó­don a display-kontroller vezérlése a megfelelő parancsnoknak a megfe­lelő címre való küldését jelenti. Az SAA1064 címe a panelon állítható be néhány jumperrel, figyelembe véve, hogy a beállítás egyetlen kive­zetés szintjének rögzítésével törté­nik. Az IC 1 -es kivezetésén található 'címválasztó bemenet ugyanis fe­szültségérzékeny. Azt is lehetne mondani, hogy a szokásos kétérté­kű logika helyett négyértékű logiká­val működik. Mindenesetre a követ­kező négy feszültségszint megkü­lönböztetésére képes: 0 V, 3/8 Vcc, 5/8 Vcc és Vcc- Minden egyes szint a címválasztásra szolgáló A1 és AO bitekhez tartozó négy lehetséges kombináció egyikének felel meg. A teljes báziscím bináris alakja: 0 1 1 1 0 A1 AO X. A kívánt szint és ezzel a cím beállítása céljából a panelon a JP1...JP3 jumperekkel konfigurál­hatjuk az R3...R5 ellenállásokból ál­ló feszültségosztót. Az 1. táblázat a jumperek különböző állásaihoz tar-

1 táblázat

AO A1 j p i JP2 JP30 IMIBIMlBIMBIMlIMIMIMBBMMII

Ilii llllllllM1IMBIMK 00 IMMIBlllB B 1IM II 111

BIBI■111BBIMi 0 0

0 = üres1 = a jumper bedugaszolva

60 1992/ 10- 11—12

Page 61: Elektor 1992-10-11-12

tozó címeket foglalja össze. A cím többi bitje az IC-ben fixen van behu- zalozva. Az l2C Protokollnak megfe­lelően az X-szel jelölt bit az állapot­választásra szolgál. Az X helyén álló „1” az IC-ből való kiolvasást, a „0” pedig az IC-be történő beírást je­lent.

Ebből a négy beírási/kiolvasási kombinációra a következő címek adódnak: 70H/71H, 72H/73H,74H/75H és 76H/77H. A két tran­zisztor a négy, közös anódú kijelzőt két párba multiplexen. 3 és 21 mA között szoftver úton állítható be 3 mA-es lépcsőkben a LED-ek szeg­mensein átfolyó áram. Dinamikus üzemmódban ugyanis a multiplexe­lés következtében a kijelzők az idő­nek csak mintegy felében (jellemző érték: 48,4%) vannak bekapcsolt ál­lapotban. A megadott áramköri ele­mértékek használata esetén a mul­tiplex frekvencia kb. 150 Hz. C5 ér­tékét 820 pF-ra csökkentve a frek­vencia kb. 800 Hz-re adódik. 390 pF használata esetén 1,5 kHz körüli ér­ték áll be. Mint már szó volt róla, a LED-szegmenseken átfolyó köze­pes áram a beállított értéknek csak mintegy felét teszi ki. A megadott tí­pusú kijelző már 4,5 mA-es áram esetén igen erősen világít, ezért a 9 mA-es érték szoftver úton történő beállítását javasoljuk.

JP4 az esetleges saját táplálásra való átállást szolgálja. Ez mindene­kelőtt abban az esetben lehet cél­szerű, ha több modul alkalmazására van szükség (több áram!). Ilyenkor a külső tápfeszültséget a panel U+ jelű pontjára kell kötni. A külső táp- feszültség a 15 V-os értéket ne ha­

ladja meg, mert különben az SAA1064 1 W-os megengedett veszteségi teljesítményét túllépjük. Az R1 és R2 ellenállások a soros adatvezetékek korrekt lezáró impe­danciáját valósítják meg.

MegépítésBár a kapcsolás mindössze 15 al­katrészből áll, a lehető legegysze­rűbb és egyúttal kompakt megépít- hetőség érdekében nyomtatott áramköri lapot terveztünk hozzá. A lap bal oldalán helyezkedik el a két hatpólusú mini DIN csatlakozó. Ezek közül az egyik elhagyható, ha a kapcsolás az l2C busz egyetlen vagy utolsó csatlakozó készüléke - ebben az esetben ugyanis a tovább- hurkolás nem szükséges. Mivel a két csatlakozó egyszerűen párhuza­mosan van kötve, nincs jelentősége annak, hogy melyik marad el. Ké­szülékbe történő beépítés, vagy fix bekötés esetén a csalatkozók egyébként is megtakaríthatók és he­

lyettük egyszerű forrasztócsúcsok használhatók a panelon.

A panel beültetését, mint mindig, az átkötésekkel kezdjük. Utánuk jön az összes passzív alkatrész és vé­gül az IC, a két tranzisztor és a LED kijelzők következnek. A kijelzők be- forrasztása során különös elővigyá- zattal kell eljárni, mert a LED-es ki­jelzők nem szeretik a túlmelege- dést.

Ha a jumpereket helyesen duga- szoltuk be (pl. JP1-et és JP2-t el­hagyjuk, JP3-at bedugaszoljuk és JP4-et „B” állásban dugjuk be), ak­kor a kapcsolás üzemkész és az l2C busszal összeköthető. Vigyázat: JP1-et és JP2-t sohase dugjuk be

.egyszerre, mert ezzel földre köt­nénk U+-t!

Szoftver vezérlésA vezérléshez szükséges szoftver­meghajtó az 1673-as jelű floppy- diszken áll rendelkezésre. A kap­csolással történő kommunikációt a 4. ábrán mutatjuk be. Az SAA1064 kiolvasásával ebben az esetben egy állapotbájtot kapunk vissza, melyből megállapítható, hogy a Power-Re- set-Flag be van-e billentve. Ez a Flag ugyanis az SA1064 bekapcso­lása után beírt állapotban kell, hogy legyen, miközben minden regiszter nullán áll és a kijelző üres.

Az SAA1064-be történő adatbeí­rás céljából néhány dolgot figyelem­be kell venni. Nemcsak a kontrollre- gisztert kell helyesen feltölteni, ha­nem a négy számjegy adatait is át kell vinni. Az IC megcímzése után először egy olyan utasításbájtot kell küldeni, amely a nyolc belső regisz­ter valamelyikének a kiválasztására szolgál. Az SA, SB és SC bitek ha­tározzák meg azt, hogy melyik re­gisztert választjuk ki elsőként. Ez­után a beépített Auto-lncrement funkció gondoskodik arról, hogy minden egyes további írási hozzáfé­rés a következő regiszterre vonat­kozzék. A 7-es Regiszter elérése után a beépített regiszterszámláló0-ra ugrik vissza.

Az utasításbájt nyolc bitje a következő:

b2 b1 bO

0 0 0 Kontrollregiszter0 0 1 LD1 regiszter0 1 0 LD2 regiszter0 1 1 LD3 regiszter1 0 0 LD4 regiszter1 0 1 szabad1 1 0 szabad1 1 1 szabad

és b7...b3 = 0

1

1. ábra. Az I2C vezérlésű LED-es kijelző kapcsolása csaknem valamennyi szük­séges alkatrésznek az SAA1064-es IC-be történt integrálása következtében külö­nösen egyszerű és kompakt

1992/ 10- 11-12 61

Page 62: Elektor 1992-10-11-12

A kontrollregiszterben található bájt:

bO = dinamikus üzemmód (multi­plex számjegyek

b1 = aktiváld az 1-es és a 3-as számjegyet

b2 = aktiváld a 2-es és 4-es szám­jegyet

b3 = szegmens-teszt, valamennyi kimenet aktív

b4 = növeld a szegmensek áramát 3 mA-rel

b5 = növeld a szegmensek áramát 6 mA-rel

b6 = növeld a szegmensek áramát 12 mA-rel

b7 = fenntartva

Egy szegmens aktiválása úgy tör­ténik, hogy bitjét „1”-re állítjuk be. „0” beírása viszont a szegmenst ki­kapcsolja. Ez azt jelenti, hogy a 0...9 számokon kívül az A...F betűk is megjeleníthetők. Ezenkívül termé­szetesen speciális szimbólumok (pl. ] vagy ") és jelek is ábrázolhatok. Egy gyakorlati példa sok magyará­zatnál többet ér, így flopy az l2C meghajtó, valamint az A/D-D/A át­alakító és az I/0 portok vezérlésére szolgáló rutinok mellett még egy LDIS.PAS elnevezésű demoprogra- mot is tartalmaz. A demoprogram Turbo-Pascalban van megírva. Az LDIS.PAS főprocedúráját az 5. áb­rán mutatjuk be. A procedúra a tize­despontot MSD-ről (most significant digit = legnagyobb helyértékű szám­jegy) LSD-re (Seast significant digit = legkisebb helyértékű számjegy) állítja át. Ezután 0-tól 9999-ig való számlálás következik, majd minden kezdődik elölről. Ellenőrzés céljából a kiírások nem csak az l2C kijelzőn, hanem a képernyőn is láthatók. ■

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállások:R1, R2 = 330 Q R3 = 10 k R4 = 22 k R5 = 18 k

Kondenzátorok:C1, C3 = 100 nC2, C4 = 47 |i/16 V, radiálisC5 = 2n7

Félvezetők:T1, T2 = BC547C IC1 = SAA1064 (Philips)

Egyebek:K1, K2 = mini DIN csatlakozó, 6-pólusú, NYÁK-szerelésreLD1...LD4 = 7-szegmenses LEd kijelző, HD1105-0 (Siemens)NYÁK száma: 920004

2. ábra. Az SAA1064 tömbvázlata

3. ábra. Az l2C LED-es kijelző nyomtatott áramköri lapjának beültetése. A fóliarajz a lap közepén található

s 0 1 1 1 0 A l A0 1 A PR 0 0 0 0 0 0 0 1 P l

slave address status byte

l 2C bús form át; R E A D mode.

s 0 1 1 1 0 A l AO 0 A 0 0 0 0 0 SC SB SA

<

X C6 C5 C4 C3 C2 C1 C0 A

instruction byte control byte

-D 1 0 A D 2 7 .......................D 20 A D 3 7 ........................D 3 0 A D 4 7 ........................D 40 A P

data d igit 1 data digit 2 data digit 3

l 2C bús form át; W R IT E mode.

data dig it 4

S = start condition P = stop condition A = acknowledge X = don 't care

A l , A 0 = program m able address bits SC SB SA = subaddress bits C6 to C0 = control bits PR = POW ER R E S E T fla g

4. ábra. Az l2C LED-es kijelző vezérlése az l2C szoftverm eghajtó segítségével kü­lönösen egyszerű

62 1992/ 10- 11-12

Page 63: Elektor 1992-10-11-12

begin ■(* LedDisplayTest *) Start(Bús);

InitLedDisplayTest ;Address(DisplayAddr);

Inst:=GetInstructionByte(1)

write (Bús,Inst);

Ctrl:=GetControlByte(1); Counter:=0;

Repeatwrite(Bús,Ctrl);

{-Start communication on l2C-bus.}

{-After being addressed, the LED-driver expects an instruction byte.)

{-The byte following the instruction byte will be stored in the control register.... I

'-Prepare loop.

go!

{-Copy counter to LED-display.}with Digit do begin

Split (Counter,D1,D2,D3,D4) ;write(Bús,DCode[Dl],DCode[D2],DCode[D3],DCode[D4]);

end;Screen (1);

write(Bus,Du,Du,Du)

delay (t) ;

{-After these three dummy bytes have been sent, the LED-driver expects a control byte again....}

{-Shift decimai points.)if Counter=0 then

fór Counter:=5 downto 0 do begin

write(Bús,Ctrl,DP,Bl,Bl,Bl,Du,Du,Du) ; Screen(2); delay (t) write (Bús,Ctrl,Bl,DP,B1,B1,Du,Du,Du) ; Screen(3); delay(t) write(Bús,Ctrl,Bl,Bl,DP,Bl,Du,Du,Du) ; Screen (4) ; delay(t) write (Bús,Ctrl,Bl,Bl,Bl,DP,Du,Du, Du) ; Screen (5); delay(t)

end;

inc(Counter) ; if Counter>MaxCount

thenCounter:=0 ;

Until keypressed;

UnInitLedDisplayTest;Close (Bús)

end. (* LedDisplayTest *)(-Stop communication on I2C-bus.)

9 2 0 0 0 4 - 1 4

5. ábra. Az LDIS.PAS demoprogram főprocedúrája

1992/ 10- 11-12

Page 64: Elektor 1992-10-11-12

A kapcsolás az STF soro­zatba tartozó ATARI szá­mítógépek tulajdonosai számára teszi lehetővé a beépített floppy meghajtó két oldala közül az egyik­nek az olvasási ill. írási cé­lokra történő kijelölését. A kiválasztott oldalt LED jelzi ki.

A kapcsolás egyszerű felépítése az 1. ábrán lát­ható. Az áramkör két rész­re osztható. Az IC1b flip- flop körül felépített első rész a floppylemez oldalá­nak kiválasztását végzi és vezérlése szenzorral törté­nik. A szenzor megérinté­sekor a bőr ellenállása R2- vel és R3-mal feszültség­osztót alakít ki: az IC2f in- verter bemeneti szintje lo­gikai „0” értéket vesz fel. Mivel ennek az inverternek a kimenete a flipflop óra­bemenetére csatlakozik, maga a flipflop a szenzo­ros érzékelő egymás utáni megérintéseinek hatására folyamatosan átbillenthető (Toggle üzemmód). A flip­

flop kimenete az IC2e és IC2d invertereket vezérli. Attól függően, hogy a flip- flopnak a 13-as kivezetés­re kötött kimenetén „0” vagy „1 ” logikai szint jele­nik-e meg, zöld vagy a pi­ros LED gyullad ki. A zöld LED azt jelenti, hogy az 1- es oldal választására ke­rült sor. A 2-es oldal vá­lasztása esetén a piros LED gyullad ki. Az IC2d ál­tal vezérelt meghajtótran­zisztor kollektora az ATARI SS (Side-select) bemene­tére csatlakozik. T1 a vá­lasztott oldaltól függően vezető vagy lezárt állapo­tot vesz fel. Az ATARI be- menete regisztrálja, hogy T 1 lezárt vagy vezető álla­potban van-e és ezt az in­formációt az oldalválasz­táshoz szükséges utasítá­sokra alakítja át.

A kapcsolás második ré­sze három további inver- terből áll. Az IC2a/b kapuk egymással összekötött be­menetel (5-ös és 6-os ki­vezetés) az ATARI belső

SENSOR©

« oDISK SIPE

■ o

O RDDISK ACCESS

O WR924045 - 12

meghajtójának R/W csat­lakozópontjára vannak kötve. A kiolvasási folya­matokat a D3 LED jelzi ki, beírás során a D4 világít. A D3 azonban csak akkor gyullad ki, ha az ATARI floppymeghajtóját valóban aktiváltuk. Ezt az inverter bemenetének (7-es kive­zetés) az ATARI meghajtó LED-jével (DA) történő összekötése útján érjük el.

Kis áramfelvétele követ­keztében a kapcsolás köz­vetlenül az ATARI tápegy­ségéről üzemeltethető. A megfelelő csatlakozópon­tok könnyen megtalálha­

tók. OV: a billentyűzet alatt található 74244-es IC 10- es kivezetése; 5 V: ugyan­annak az IC-nek a 20-as kivezetése; Side-select: az YM2149-es IC21-es kive­zetése; R/W: a meghajtó alatt (YM2149 közelében) található DMA 25-ös kive­zetése; DA (Disk-Acces = a meghajtó LED-je): a 74244-es mellett balra. ■

ALKATRÉSZJEGYZÉK

Ellenállások:R1 = 47 Q R2, R3 = 10 M R4 = 1MR5, R6, R9, R10 = 100 Ü R7 = 22 k R 8 = 220 Q

Kondenzátor:C1 = 1 jo.5/16 V

Félvezetők:D1, D3 = LED, 0 3 mm, zöld D2, D4 = LÉD, 0 3 mm, piros T1 = BC547B IC1 = 4013 IC2 = 4049

64 1992/ 10- 11-12

Page 65: Elektor 1992-10-11-12

BiztosítékfigyelőHa egy készülék nem mű­ködik, az több okra vezet­hető vissza. Ezek közül az egyik leggyakoribb: kiég a készülék 220 V-os biztosí­téka. Az itt bemutatott kap­csolás a biztosíték kiégé­sét LED segítségével, megbízhatóan jelzi. Fel­használható a milliampe- restől az amperesig terje­dő tartományban.

Ha a biztosíték kiég, il­letve kiold, akkor kigyullad egy LED, és jelzi a meghi­básodott biztosítékot.

A kapcsolás működése a következő:

Normál esetben (ép biz­tosíték) C2 felső pontja és D3 anódja között jelen van a teljes hálózati feszült­ség. C2 és R3 a T1 bázisá­raménak korlátozására szolgál. A D3 dióda meg­akadályozza, hogy a C2 feltöltődjék és az áram rö­vid időn belül nullára es­sék vissza.

A C1 kondenzátor és az R2 ellenállás szintén áramkorlátozásra szolgál. A két elem ebben az eset­ben a LED áramát korlá­tozza. A D2 zenerdióda ar­ról gondoskodik, hogy a LED feszültsége a 2,7 vol­tot ne lépje túl. Egyidejűleg megakadályozza a C1 kondenzátor feltöltését is.

Ameddig a biztosíték mögött hálózati feszültség van jelen, addig a T1 tran­zisztor vezet és a D1 LED- et, valamint a D2 diódát rö­vidre zárja. Az áram ilyen­kor T 1 kollektorán át folyik. Ha a biztosíték kiég, akkor nem folyhat tovább bázisá­ram, és a tranzisztor lezár. Ezután a C1 és R2 áram a D2 zenerdiódán, valamint a D1 LED-en folyik át és az utóbbit kigyújtja. Az R1 el­lenállás a szabvány sze­rinti biztonsági előírások teljesítése céljából szük­séges. A szabvány a leg­

több országban megköve­teli ugyanis, hogy vala­mennyi olyan kondenzátor, mely a készülék kikapcso­lása után még feszültséget tárol és például a hálózati dugó útján hozzáférhető, meghatározott időn belül kisüljön. Az R1 biztosítja a

C1 és a C2 kondenzátorok megfelelően gyors kisüté­sét.

A kapcsolás megépítése során feltétlenül ügyelni kell arra, hogy az a 220 V- os hálózattal közvetlen (galvanikus) kapcsolatban van. ■

Indítókapcsolás elektromos repülőmodellekhez

írta: Gerd BarteltAz igazi „modéllezőpilóta” az elektromos meghajtású repülőmodellekkel kényte­len elszakadni a realitás talajától. Csak átbillenti ugyanis a kapcsolót és máris forog a motor. Az igazi repülőnél ez termé­szetesen lehetetlen. Á bel­sőégésű motorral működő repülőmodellek viselkedé­se már realisztikusabb: a motort ezek esetében kéz­zel vagy elektromos star­terrel kell beindítani. Azok számára, akik elektromo- delljük e hiányossága mi­att már sokat bosszankod­tak és irigy pillantásokat vetettek azokra a kollégá­ikra, akik belsőégésű mo­torral működő modellt mondhatnak magukénak, most megtaláltuk a megol­dást. A hiányzó szolgálta­tást az itt bemutatott kap­csolás formájában utóla­gosan beépíthetik.

Az 1-es megoldás diszk­réten elegáns: a kapcsoló

és a motor közé egy 3 V-os jelfogó kerül az ábrán lát­ható „trükkös” elrendezés­ben. Az S1 jelű fedélzeti kapcsoló átállítása után először semmi sem törté­nik. A jelfogó csak akkor húz meg és a motor akkor pereg fel, ha kezünkkel a légcsavart megfogva, a motort beindítjuk. A beindí­tás során a motor ugyanis generátorként működik és megfelelően nagy fordulat­szám mellett a jelfogó meghúzásához elegendő energiát fejleszt. Ennek az

1-es megoldásnak fontos előnye, hogy teljesen elektromechanikusán mű­ködik, ezért eléggé meg­bízható. Hátránya, hogy ha a jelfogó meghúzott, akkor a szokásos 6 V tápfeszült­séget kapja, ami bizonyos mértékű túlterhelést jelent számára és mivel a 3 V-os jelfogó amúgy is meglehe­tősen kisohmos, igen sok energia alakul át rajta fe­leslegesen hővé.

Takarékosabb és a bein­dítás szempontjából érzé­kenyebb a 2-es elektroni­

kus megoldás. Itt 6 V-os jelfogót használunk, mely­nek energiafalvétele a 6 V- ra kötött 3 V-os jelfogó energiafelvételének csak 25%-át teszi ki. Indításnál ez a kapcsolás is kihasz­nálja a motor generátorha­tását. A légcsavar megfor- gatásakor keletkezett ge- nerátorfeszültség az R2 el­lenálláson át egy tranzisz­tor bázisára jut. Ha a gene­rátor által szolgáltatott fe­szültség elegendő ahhoz, hogy a bázisáram a tran­zisztort kinyithassa, akkor

1992/ 10- 11-12 65

Page 66: Elektor 1992-10-11-12

a jelfogó meghúz és a mo­tor beindul. Az indulás ne­hézségi foka a P1 potenci- ométerrel igen precízen ál­lítható be.

Végül még egy tanács: ha az olvasó átalakított elektromos repülőgépét a modellrepülőtérre kivitte, és a villanymotor nem

akarna beugrani, akkor kérjen a starthoz segít­séget egy, az elektrostar- teres indításban tapasztalt modellező pilótától. ■

Akusztikus kvarcvizsgálóS2 kapcsoló

állásaKristály­

frekvenciaA rezgés

frekvenciájaHang­

frekvencia

< 1 MHz32,768 kHz 32,768 kHz 256 Hz

100 kHz 100 kHz 781 Hz

1 ...10 MHz1 MHz 1 MHz 244 Hz

4 MHz 4 MHz 977 Hz

10 MHz 10 MHz 2 441 Hz

> 10 MHz27,145 MHz 9,048 MHz 1 105 Hz

48 MHz 16 MHz 1 953 Hz

100 MHz 20 MHz 2 441 Hz

írta: Karlheinz Lorenz

Lehetséges-e egyáltalán a kvarckristályok akusztikus vizsgálata? Bár a rezgő­kristályok által generált hangok természetesen nem hallhatók, hiszen frek­venciáik túl magasak, megfelelő frekvenciaosz­tóval (mely a kristály frek­venciáját a hallható han­gok tartományának felső részébe transzponálja) a feladat már egyszerűen megoldható. Van is a 40XX-CMOS sorozatban egy olyan alkatrész, mellyel a dolgunk különö­sen könnyűvé válik. A 4060-as ugyanis a 14-fo- kozatú bináris számláló mellett mindjárt egy komp­lett oszcillátort is tartal­maz. A kapcsolás ennek megfelelően rendkívül egyszerű felépítésű.

A mérni kívánt kristályt a két mérőpontra kell csatla­koztatni és S1-et be kell kapcsolni. A 4060-as a kristály által szolgáltatott frekvenciát leosztja és egyik kimenete az R2 el­lenálláson át egy tranzisz­tort (T1) vezérel, amely egy hangszórót hajt meg. A hangszóróra kerülő telje­sítményt R5 szobahange­rőre korlátozza.

Mivel nem célszerű min­den kristályfrekvenciára egyetlen osztótényezőt használni - az alacso­nyabb frekvenciájú kris­tályok ily módon egyéb­ként is csak recsegő han­gokat adnának, a nagy- frekvenciás kristályok pe­dig nem hallható ultrahan­got produkálnának - az akusztikus kvarcvizsgáló három mérési tartomány­nyal rendelkezik. A 10

MHz feletti kristályok külö­nösen jól rezegnek akkor, ha az oszcillátort kissé megemelt feszültséggel működtetjük. Az alacsony frekvenciájú kristályokhoz ezzel szemben a kisebb tápfeszültség alkalma­sabb. Ennek megvalósítá­sa céljából S2a és D2 a tápfeszültséget a mérési tartománynak megfelelően

változtatja meg. Az 1 MHz alatti tartományban S2b 128-as osztótényezpt állít be, az 1 ...10 MHz-es tarto­mányban pedig 4096-os osztótényezőt alkalma­zunk. A 30 MHz feletti rez­gőkristályok általában fel- harmonikus kvarcok. Eb­ben az oszcillátorkap­csolásban azonban az alaphullámukon rezegnek (lásd a táblázatot).

A felharmonikuson való rezgés nem lenne megva­lósítható, mert a CMOS IC- k a 20 MHz feletti frekven­ciákon már felmondják a szolgálatot. Ezt figyelem­be véve a 10 MHz feletti méréstartományban 8192- szeres osztótényező hasz­nálata elegendő. Ha a kap­csolást 9 V-os telep helyett hálózati tápegységről kí­vánjuk működtetni, akkor legcélszerűbb a 12 V/50 mA-es táplálás használa­ta. D2 helyén ebben az esetben 6,8 V-os zenerdió- dát használjunk. ■

Áramkorlátozás LM317-hezA National Semicoductor alkalmazási ismertetése

Az LM317 típusú fe­szültségszabályozó bizo­nyára azért olyan kedvelt,

mert használata nem kötő­dik mereven egy előre meghatározott kimeneti fe­szültséghez. A kimeneti fe­szültség egy kis potméter-

rel pontosan a kívánt ér­tékre állítható be:

U = 1,25 V • (1 +P1/R1) + Ibeáli • P1

Mivel Ibeáll az LM317 esetében kb. 0,1 mA-ttesz ki, a kimeneti feszültség R1 és P1 megadott érté­keivel 1,25...2,7 V határok

66 1992/ 10- 11-12

Page 67: Elektor 1992-10-11-12

között állítható be. Maga az IC rövidzárbiztos, illetve beépített áramkorlátozás­sal rendelkezik ugyan, - néha azonban célszerű a rövidzárási áramot éssze­rű értékekre korlátozni. Ez két ellenállással és egy tranzisztorral gyorsan megoldható. Ha az R3 el­lenálláson keletkező fe­

szültségesés a T1 bázis- emitter szakaszának kü­szöbfeszültségét eléri, ak­kor T1 kinyit és az LM317 vezérlőbemenete emitter- potenciálra kerül. Mivel azonban a kimeneti fe­szültség mindig 1,25 V-tal haladja meg a vezérlőbe­menet potenciálját, beépí­tésre került az R2 ellenál­lás, melyen pontosan ek­kora feszültségesés kelet­kezik. A teljes kapcsolás kimeneti feszültsége túlter­helés esetén tehát 0 V. Az ellenállásértékek számítá­sa egyszerű:

R3 = 600 mV/l max,R2 = 2 • R3.120 mA megkívánt maxi­

mális áram esetén tehát a kapcsolási rajzon meg­adott értékekhez jutunk. Figyelembe kell még ven­ni, hogy az R2 és R3 el­lenállásokon keletkező fe­szültségesés következté­ben Imax esetén a kapcso­lás be- és kimeneti feszült­sége közötti minimális kü­lönbségnek a szokásos 3 V helyett inkább 5 V-nak kell lennie. ■

Ezt még nem olvasta!

Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Nagyker: 1135 Budapest, Frangepán u. Tel./Fax: 120-3047

Nyitva: H-P 8-16 óráig

79.

Cégünk 15 külföldi és magyar termelőt, kereskedőt képvisel, melyek termékeit raktárról szolgáljuk ki.

Árak? A képviselt cégek termelői és eladási árai. Miért jöjjön mégis hozzánk? Mert mindent egy

helyen, a legolcsóbban megkap.Tessék! Győződjön meg róla!

NE5532NNE5534N27C256CD4093LM324NIN4007KSAOM210 mikrokapcsoló 40 kHz Quartz KLF 1,5 WA 6-24 W BC 182B

64,06 Ft/100 db 55,10 Ft/100 db

255,84 Ft/24 db 21,32 Ft/100 db 19,50 Ft/100 db 2,13 Ft/5000 db

15.00 Ft/250 db99.00 Ft/100 db

199,00 Ft/10 db3,50 Ft/5000 db

Az árak az AFA-t nem tartalmazzák.

Az LM317 és az LM337 típusú integrált feszült­ségszabályozókkal olcsó szimmetrikus hálózati táp­egység alakítható ki. A kimeneti feszültség 0-tól + 15 V-ig állítható be 1,5 A-es maximális terhe­lés mellett. A tápegység rövidzártűrő és termikus biztosítással rendelkezik. Mindkét IC-be beépített veszteségi teljesítmény korlátozás található: hű­téstől függetlenül, maxi­málisan 20 W veszteségi teljesítmény keletkezik.

Két, +1,4 V, illetve - 1,4 V segédfeszültséget előállító zenerdióda bizto­sítja, hogy a tápegység ki­meneti feszültsége való­ban csak nulla voltos érté­kig legyen csökkenthető. A két stabilizátort egy-egy, legalább 1,75 Kelvin/Watt hőellenállású hűtőbordára kell szerelni. A hálózati tápegység a maximális 1,5 A-es áramot csak akkor adja le, ha a 20 W-os ma­ximális veszteségi teljesít­mény még nem lépett fel. Ez például abban az eset-

LM317

924112 - 11

ben következik be, ha a bemeneti feszültség érté­ke 18 V és a kimeneti fe­szültség 5 V felett van. En­nél kisebb kimeneti fe­szültségeknél a maximális kimeneti áram, kb. 1,1 A-re csökken. ■

1992/ 10- 11-12 67

Page 68: Elektor 1992-10-11-12

ERZEKELOT • KAPCSOLÓT • TÁVADÓTa legjobbtól

^ Az angol DRUCK és az INTERBIPgyártmányai:

NYOMÁSÉRZÉKELŐK70 mbar... 700 mbar

FOLYADÉKSZINT-ÉRZÉKELŐK0,7 m ... 1350 m

HŐMÉRSÉKLET-ÉRZÉKELŐK-30 ... 500 °C

TÁVADÓK0-10 V; 4-20 mA

FELDOLGOZÓ ÉS KALIBRÁLÓ ELEKTRONIKÁK

A svájci CONTRINEX cég termékei:

KÖZELÍTÉSKAPCSOLÓKkis méret, nagy kapcsolási távolság

Ha Ön a legmegbízhatóbbat, legpontosabbat, legkisebbet, legolcsóbbat akarja, forduljon az

INTERBIP INVEST MIKROELEKTRONIKAI RT-hez,

mely a DRUCK és CONTRINEX termékeinek kizárólagosmagyarországi forgalmazója.1047 Budapest IV., Fóti út 56.

Tel./Fax: 160-3420

68 1992/ 10- 11-12

Page 69: Elektor 1992-10-11-12

A z ország legjobban ellátott alkatrészüzletében vásárolhat

a HQ & NEDIS holland-magyar Kft.-nélCím: 1145 Budapest XIV., Szugló u. 65.Tel.: 183-1975, 251-4222/238, 239, 389

Fax: 163-1687

Minden Kedves Ügyfelének kellemes karácsonyt és boldog új évet kíván a

1NEDISTöbb mint 28 000 féle áruból választhat, melyek nagy része azonnal megvásárolható üzletünkben. Főleg TV, VIDEÓ és SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKAI alkatrészeket készletezünk.Kínálatunkban szerepel például:- több mint 2000 féle videoalkatrész- csatlakozók, kábelek variációi „- speciális szerszámok változatai- R, C elemek skálája- félvezetők, processzorok széles választéka.Igen kedvező és differenciált árak a vásárolt mennyiség, illetve érték függvényében.

További szolgáltatásaink törzsvásárlóink részére:- folyamatos árkedvezmény- postai gyorsszolgálat- akciós és DBF tájékoztatás.Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy cégünk a HR védjegyű spanyol DIEMEN S.A. cég kizárólagos, a GoldStar, a Sharp, a KONTAKT CHEMIE hivatalos forgalmazója.

ID L M S PLegolcsóbb LED - LEDLAND

Világítódiódák nagykereskedelme a legnagyobb választékban Azonnali kiszolgálás nagy tételek esetén is

05 MM ZÖLD VILLOGÓ 33,5005 MM SÁRGA VILLOGÓ 33,5005 MM PIROS/ZÖLD 14,7508 MM PIROS 12,9508 MM ZÖLD 12,9508 MM SÁRGA 12,9508 MM PIROS , „

SZÁZSZOROS FENYU 19,90 010 MM PIROS 14,35010 MM ZÖLD 14,35010 MM SÁRGA 14,351X5 MM PIROS 3,951X5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,95 1X5 MM ZÖLD 5,951X5 MM SÁRGA 5,952X 5MM PIROS 3,452X5 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,70

Áraink a 25% ÁFÁ-t nem tartalmazzák és nagyker mennyiségekre érvényesek! Fentiektől eltérő LED-ek és hétszegmens kijelzők m e g re n d e lh e tő k .

1092 Budapest. Rádav u. 3. (a Kálvin térnél) Tel./Fax: 118-8178 ___

03 MM PIROS 2,9503 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,3603 MM ZÖLD 4,1503 MM SÁRGA 4,7003 MM NARANCS 4,9503 MM PIROS , „

SZÁZSZOROS FENYU 13,9005 MM PIROS 3,4505 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 5,5205 MM ZÖLD 4,4505 MM EXTRA FÉNYŰ ZÖLD 4,9505 MM SÁRGA 5,1505 MM EXTRA FÉNYŰ SÁRGA 5,6505 MM EXTRA F. NARANCS 5,7005 MM PIROS , „

SZÁZSZOROS FENYU 14,7505 MM PIROS VILLOGÓ 33,50

2X5 MM ZÖLD 5,702X5 MM SÁRGA 5,152X5 MM PIROS-ZÖLD 13,455X 5MM PIROS 4,955X5MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 6,655X 5MM ZÖLD 6,655X5 MM SÁRGA 6,652,5X7 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 6,952,5X7 MM ZÖLD 6,952,5X7 MM SÁRGA 6,958X8 MM EXTRA FÉNYŰ PIROS 11,908X 8MM ZÖLD 11,908X8 MM SÁRGA 11,9003 MM INFRA LED 19,9503 MM FOTOTRANZISZTOR 19,9505 MM INFRA LED 19,95

1992/ 10- 11-12 69

Page 70: Elektor 1992-10-11-12

O c e a n O f f i c e Automation L t d

További termékeink;_ / - ■ • r; " .

HIPPO 486 alaplap,JAGUAR 386 alaplap,PANTHER 386SX,KAIYO számítógép rendszer,FOX 286 es VGA kártyák Is kaphatók