Embed Size (px)
Citation preview
Élelmiszerbiztonsági rendszer kialakítása a kereskedelmi
egységekben
A HACCP rendszer
Készítette: Friedrichné Irmai Tünde
Ha bemegyünk egy élelmiszerboltba, mit várunk el az ott vásárolt élelmiszerrel kapcsolatban?
Mit várunk el az ott dolgozóktól?
A kereskedelmi egységekben az élelmiszer-mérgezésekhez, fertőzésekhez leggyakrabban
az alábbi okok vezetnek: Nem megfelelő áru beszerzése, Az áru szállítás közben történő felmelegedése,
szennyeződése, Nem megfelelő hőmérsékleten történő árutárolás, A termékek túl hosszú ideig történő tárolása, A fogyasztásra kész termékek (felvágott, kész saláta,
hidegkonyhai termék, sütemény, stb.) utólagos elszennyezése, a mikrobákat tartalmazó „szennyezett” nyersanyagok (pl. nyers hús, tisztítatlan zöldség), eszközök, edények vagy a dolgozók keze által,
Nem megfelelő higiénéjű, ill. beteg dolgozó alkalmazása
Minőségbiztosítási rendszer – mint pl. a HACCP
Magyarországon már régóta működik élelmiszer minőség-biztosítás, egyrészt az Állami Élelmiszerfelügyelet tevékenysége folytán, másrészt a vállalati minőségellenőrző szervek tevékenysége eredményeképpen.
A HACCP rendszert az 1960-as években vezették be az USA-ban, Magyarországra az európai uniós csatlakozással összefüggésben jött be.
2004. május 1-óta kötelező HACCP rendszert bevezetni és működtetni ott, ahol élelmiszer előállítással, forgalmazással, kereskedelemmel foglalkoznak.
HACCP
• angol kifejezésből eredő rövidítés
• Hazard Analysis Critical Control Points
• Veszélyelemzés, kritikus szabályozási pont
• A hangsúly a nyersanyag- és folyamatellenőrzésen van.
• Végső célja, hogy a fogyasztók részére értékesített élelmiszer ne okozzon egészségi ártalmat.
A HACCP nemzetközileg elfogadott
MÓDSZER (technika) arra, hogy a potenciális veszélyeket
• azonosítsa,
• értékelje és
• kezelje a biztonságos élelmiszer előállítása céljából.
RENDSZER (intézkedés) arra, hogy a HACCP tevékenységet
• ki
• hol
• hogyan
• mikor végezze megelőzés céljából.
HACCP rendszer célja
Az élelmiszerbiztonság megteremtése és folyamatos fenntartása annak érdekében hogy a fogyasztók részére értékesített élelmiszer ne okozzon egészségi ártalmat (fertőzést, mérgezést).
A hangsúly a megelőzésen van!
HACCP 7 alapelve
1. Veszélyelemzés végzése
2. A Kritikus Szabályozási Pontok (CCP-k) meghatározása
3. A kritikus határérték(ek) megállapítása
4. A CCP szabályozását felügyelő rendszer felállítása
5. Azon helyesbítő tevékenység meghatározása, melyet akkor kell elvégezni, ha a felügyelet jelzi, hogy egy adott CCP nem áll szabályozás alatt
HACCP 7 alapelve
6. Az igazolásra szolgáló eljárások megállapítása, annak megerősítésére, hogy a HACCP rendszer hatékonyan működik
7. Olyan dokumentáció létrehozása, amely tartalmaz ezen alapelvekhez és alkalmazásukhoz tartozó minden eljárást és nyilvántartást
HACCP rendszer kialakításának lépései kiskereskedelmi egységekben
1. HACCP munkacsoport létrehozása, oktatása 2. A tevékenységi kör meghatározása, az üzletben forgalmazott
termékcsoportok kiválasztása 3. Termékleírás készítése, a várható felhasználás meghatározása 4. Folyamatábra szerkesztése 5. A folyamatábrák helyszíni igazolása 6. Az üzlet technológiai elrendezési rajzának felvétele, az anyag- és
személymozgási útvonalak bejelölése 7. Helyzetfelmérés 8. Munkautasítások elkészítése 9. Veszélyelemzés végzése 10. Felügyelő rendszer felállítása a CCP-kre 11. Helyesbítő tevékenység meghatározása 12. Dokumentáció létrehozása 13. A HACCP rendszer bevezetése 14. Felülvizsgálat és igazolás
Az áruforgalmi tevékenység veszélyelemzése, teendők
1. Veszélyelemzés végzése
2. A kritikus szabályozási pontok (CCP-k) meghatározása
3. Rendszeres ellenőrzés megvalósítása a kritikus pontokon
4. Hibajavító intézkedések megtervezése
5. Kiegészítő tevékenységek elemzése és szabályozása
6. A HACCP dokumentálása
1. Veszélyelemzés végzése
A veszély az élelmiszerben jelenlevő biológiai, kémiai, fizikai anyag vagy az élelmiszer olyan állapota, amely a fogyasztónál egészségi ártalom kialakulásához vezethet.
A HACCP módszer első alapelve előírja, hogy fel kell mérni és meg kell határozni mindazokat a veszélyeket, melyek a forgalmazott élelmiszerben a fogyasztó egészségkárosodását okozhatják.
Biológiai jellegű veszélyek: az élelmiszerben jelenlevő mikrobák (szabad szemmel nem látható élőlények) okozzák. Pl. baktérium, vírus, bélférgek petéi, stb.
Kémiai veszélyek: az élelmiszerbe bekerülő vagy ott termelődő egészségre ártalmas vegyi anyagok. Azonnali mérgezést vagy lassan kialakuló idült megbetegedéseket okozhatnak.
Fizikai veszélyek: az élelmiszerben jelenlévő vagy abba bekerülő idegen anyagok. A fogyasztónál sérülést vagy undort idézhetnek elő.
Hogyan kerülnek az élelmiszereinkbe egészségre ártalmas anyagok?
• Már a beszállított nyersanyag tartalmazhat mikrobákat.
Pl. a nyers húsokban, felszínén; tojás belsejében szalmonella baktérium; nyers zöldség felülete talajban lévő spórás baktériumokat tartalmazhat
• Az élelmiszerekre elkészítésük, értékesítésük során rákerült mikrobák.
Pl.: mikrobákkal szennyezett nyers élelmiszerről; dolgozó szennyezett kezéről, torkából, stb.; szennyezett eszközről, berendezésről; talajból, levegőből; rágcsálóktól
Hogyan lehet a biológiai veszélyeket
megelőzni, ártalmatlanítani? 1.
Mikrobákkal szennyezett élelmiszerek bekerülése az üzletbe leginkább úgy előzhető meg, ha gondosan választjuk meg a szállítóinkat, illetve szigorúan betartjuk a minőségi áruátvétel előírásait.
Hogyan lehet a biológiai veszélyeket megelőzni, ártalmatlanítani? 2.
-Az előírt hőmérséklet betartásával,
-a hűtőlánc folyamatosságának fenntartásával.
Hogyan lehet a biológiai veszélyeket megelőzni, ártalmatlanítani? 3.
Külső szennyeződés elkerülése. (zártan történő tárolás, védelem a környezetből és a tisztítatlan áruktól , nyers húsoktól származó szennyeződéstől).
Hogyan lehet a biológiai veszélyeket megelőzni, ártalmatlanítani? 4.
Vágó-, fogóeszközök, deszkák, tárolóedények elkülönített használata, jelölése a fogyasztásra kész és a nyers, tisztítatlan élelmiszerekhez,
A kifogástalan személyi tisztaság és egészségi állapot,
gyakori alapos kézmosás, különösen a különböző tevékenységek végzése között.
Hogyan lehet a vegyi veszélyeket
megelőzni, ártalmatlanítani?
A vegyi anyagokat pontosan kell adagolni, alaposan le kell öblíteni, zártan, ellenőrzötten kell tárolni
Az élelmiszereket rovar- és rágcsálóirtás előtt el kell zárni
Egészségügyi szempontból megfelelő eszközöket kell használni
Az élelmiszereket zártan, ép csomagolásban kell tárolni.
Hogyan lehet a fizikai veszélyeket
megelőzni, ártalmatlanítani?
A beszállító gondos megválasztása
Az áruátvétel során az áru fizikai szennyeződésének kizárása
Megfelelő eszközök, berendezések használata
Személyi higiénés és viselkedési szabályok betartása
Általános élelmiszer-higiéniai szabályozások
Ezek többek között az alábbiak:
árubeszerzési helyek, beszállítók gondos megválasztása,
megfelelő szállítójárművel történő áruszállítás,
rovar és rágcsáló elleni védekezés,
takarítás-fertőtlenítés, mosogatás szabályozása,
személyi higiéniai szabályozás (védőruha, szociális helyiségek, dolgozói magatartás, stb.),
a dolgozók élelmiszer-higiéniai oktatása, ismeretei,
hulladékgyűjtés és kezelés szabályozása,
vegyi anyag tárolás és felhasználás szabályozása,
berendezések, eszközök rendszeres karbantartása,
általános jó higiéniai gyakorlat betartása
Végig kell gondolni az árubeszerzés, tárolás, értékesítés teljes folyamatát - ott milyen hibákat lehet elkövetni, és milyen egészséget veszélyeztető anyagok kerülhetnek be az élelmiszerekbe.
A veszélyelemzés része
a veszélyek előfordulási valószínűségének,
valódiságának értékelése és
a szabályozásukra szolgáló megelőző intézkedések
megállapítása is.
Minden feltárt, reálisan szóba jöhető veszély esetén át kell gondolni, milyen intézkedések jöhetnek szóba a veszély megelőzésére, és kiküszöbölésére
2. Kritikus pontok (CCP-k)
Meg kell határozni azokat a pontokat, amelyek szabályozásával a veszélyek kiküszöbölhetők, megszüntethetők, vagy előfordulásuk az elfogadható mértékre csökkenthető. Ezeket nevezzük kritikus szabályozási pontoknak.
hűtött tárolás,
előrecsomagolás,
hűtést igénylő, csomagolatlan, közvetlen fogyasztásra szánt termékek értékesítése
Döntési fa
Ez a módszer
négy, a
tevékenységgel
kapcsolatos
kérdés és az
azokra adott
válaszok logikai
rendszerére épül.
Annak érdekében, hogy a kritikus pontok (CCP-k) szabályozás alatt álljanak, határértéket kell megállapítani, amelyek alkalmasak az egyértelmű
„elfogadható” vagy
„nem elfogadható”
döntések meghozatalára.
3. Rendszeres ellenőrzés
Minden olyan ponton, ahol szabályozás szükséges, megfelelően hatékony felügyelő rendszert kell felállítani és működtetni.
Határértékek megállapításának módszere, gyakorisága
Eredmények kezelése
Rendszer működésének ellenőrzése
4. Hibajavító intézkedések megtervezése
Ki kell dolgozni egy eljárást, amely meghatározza, hogy ki, mit és hogyan intézkedjen, ha a belső önellenőrzés hiányosságot jelez.
El kell dönteni, hogy
mi történjen a nem megfelelő termékkel,
intézkedni kell arról, hogy ilyen eset ismételt előfordulását kizárjuk,
helyre kell állítani a szabályozásnak megfelelő körülményeket.
5. Kiegészítő tevékenységek elemzése és szabályozása
Célszerű végiggondolni, milyen egészségre ártalmas anyagok kerülhetnek az élelmiszerekbe.
Különösen ajánlott az alábbi folyamatok
veszélyelemzése:
takarítás, fertőtlenítés, mosogatás,
rovar- és rágcsálóirtás,
vegyi anyag tárolás és felhasználás,
karbantartás,
személyi higiénia
hulladékgyűjtés és -kezelés
6. Dokumentálás, adminisztráció
Írásban kell rögzíteni: a) a folyamatos, illetve időszakos belső higiéniai ellenőrzések
rendjét, b) a munkahelyek és az eszközök tisztaságának ellenőrzését, c) a felhasználásra kerülő anyagok megfelelőségének
ellenőrzését, d) a műszaki-higiéniai jellemzők megtartásának ellenőrzését, e) a fenti ellenőrzésekkel megbízott személyek feladatait és
hatáskörét, f) a fenti ellenőrzések során tapasztalt higiéniai és műszaki
higiéniai hiányosságokat, azok megszüntetésére irányuló intézkedéseket a felelősök és határidők feltüntetésével jegyzőkönyvbe foglalva, melyet 2 évig meg kell őrizni.
Az adminisztrációt úgy kell megoldani, hogy beilleszkedjen az egység mindennapi működésébe, viszonylag egyszerűen megvalósítható legyen !
Ellenőrzési lapok
Rendszeres ellenőrzések listája
Hűtőberendezés hőmérséklet ellenőrzési
lap
Hibanapló
Rendszer felülvizsgálat
Az élelmiszerbiztonsági rendszert mindig újra át
kell gondolni, felül kell vizsgálni, ha a folyamatban,
az egység működésében változás történik, de a
jelenlegi szabályozás szerint felülvizsgálata 2 évente
mindenképpen kötelező!
Hogyan kell felkészülni a hatósági ellenőrzésre?
az egységben történő értékesítési folyamat részletes, lépésenkénti leírása (folyamatábra),
az egyes lépéseknél szóba jöhető veszélyforrások, veszélyek elemzése,
a kritikusnak ítélt lépések, pontok felsorolása, a kritikus pontokon szükséges és lehetséges
ellenőrzések és intézkedések, dokumentálás, adminisztráció, az előírt higiéniai oktatások igazolása, a kritikus pontokon történő ellenőrzéshez
szükséges eszközök, műszerek, felszerelés használatának bemutatása és igazolása, hogy az ellenőrzések megtörténnek,
az érvényes, a tevékenységhez kapcsolódó jogszabályok ismerete
Házi feladat
Figyeld meg, hogy a gyakorlati munkahelyeden milyen személyi higiéniai előírások vonatkoznak a különböző munkaterületeken dolgozó alkalmazottakra, ki és hogyan ellenőrzi ezek betartását!
