Nemrégiben jelent meg egy tanulmány, amely Budapest elkövetkező 15 évének fontos problémáira

fókuszál. A dokumentum szerint a főváros lakóinak fel kell készülniük arra, hogy nyaranta rendkívüli

kánikulával, az év további hónapjaiban pedig időről időre özönvízszerű esőkkel, kiadós csapadékkal

kell együtt élniük. Tetőink zöldítése nemcsak erre a két problémára adhat megoldást.

Egyre több nagyvárosban él­nek a zöldtető adta lehető­séggel: Európa nyugati felé­

nek nagyvárosaiban vagy Eszak- Amerikában, ha kinézünk egy ma­gas épület ablakából, akkor meglepve tapasztalhatjuk, hogy apróbb s na­gyobb zöld szigeteket láthatunk mindenfelé. Berlinben, a Reichstag kupolájából letekintve nem csupán cseréppel fedett vagy bitumenes la­postetőket látunk, hanem gondozott kis kerteket, zöld teraszokat a ma­gasban. Ausztriában, Svájcban és Németországban a helyi építési sza­bályzat sok esetben egyenesen köte­lezővé teszi a zöldtetőt, ha a tető- szerkezet lejtésszöge alkalmas rá.

Előkép: a gyeptégla-házA zöldtető ötlete nem új keletű. A füves amerikai prérin már a XIX. század második felében, széles kör­ben elterjedt volt a gyeptéglából

épült lakóház, és Észak-Európában ma is látni füvesített tetejű rönkhá­zakat, fészereket.

Az utóbbi évtizedekben azután az építészek, a kivitelezők és a város- tervezők világszerte újra fölfedezték a zöldtetőt. Nem feltétlenül a szépsé­ge okán, hanem a nagyon is gyakor­lati haszna miatt. A tetőkertek ugyanis enyhítik a hagyományos há­zak tetején kialakuló szélsőséges kör­nyezeti viszonyokat.

M inden egyes elkészült zöldtető lehetőséget nyújt arra, hogy meg­vizsgáljuk az ilyen tetők gyakorlati előnyeit. Pontosan megmérhetjük, hogy egy zöldtető mennyivel mér­sékli a felhőszakadással alázúduló esővíz áradatát, hogyan javítja az épület energiafelhasználását, illetve mennyire csökkenti a város zaját. Amint a városban elered az eső, a házak mesterséges tetőfelülete, ha­gyományos ereszei és csapadékejtő

csövei összegyűjtik, majd szinte aka­dálytalanul és tisztítatlanul a csator­nába zúdítják az esővizet. Az építé­szeknek és várostervezőknek komp­lex rendszereket kell kitalálniuk a víz elvezetésére a nagy népességű helyekről. Az utakon és épületeken lefolyó felmelegedett esővíz belefo­lyik a környező patakokba és az ot-

É l e t és T u d o m á n y ■ 2 0 1 2 / 7 ■ 201