2011/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 3

Mi lesz veled, utókor?Ötven évre elõre üzentünk az utókornak. A

Világtalálkozó résztvevõi közül mintegy százan,67 gondolatcsokorba csomagolva írtunk szépmondatokat, szavakat. Rozsdamentes fémhen-gerbe zárva, háromméteres vászontekercsre ír-va, s a balatonlellei Megmaradásunkért szobortalapzatába behelyezve. Szent István ünnepénaz alkotó, Farkaslaki Jakab György fafaragómû-vész és 13 éves unokája, Havasi-Szoták Sza-bolcs tette a kõüregbe, szerény díszkíséretünk

társaságában. Majd egy kõmûves akkurátusan bebetonozta. Szabolcs még csak 63 éves lesz, amikor kiveszik a vászonte-

kercset. A Nagyapának és a többi jelenlévõnek bizony nagyonsok mindent kellene megtennie azért, hogy több mint 110 évesenszemtanúja lehessen majd az eseménynek. Szomorú tény, de azüzenetírók zöme már csak fentrõl, az égbõl figyelheti majd, ho-gyan fogadják soraikat.

Vajon, milyen érzésekkel olvassák majd ezeket a szavakat:légy hûséges… óvd az életet… õrizd a hazát… hit,reménység, sze-retet… egyetértés, összefogás, összetartás… magyarságtudat…nemzet… becsület, tisztesség… Ugyanarra gondolnak és ugyan-azt érzik majd, amit mi, írás közben gondoltunk és éreztünk? Milesz a hazával? Mi lesz a magyar nyelvvel? Mi lesz a magyarság-gal? Egyáltalán, lesz haza, magyar nyelv és magyarság?

Jaj, ne hitetlenkedjünk már, hát, persze, hogy lesz! Sõt, mégerõsebbek leszünk, mint valaha. Ha nem ebben hinnénk, ak-kor mi értelme lenne ezeknek az üzeneteknek?! Ha nem bíz-nánk úgy a jövõben, mintahogyan bíztak õseink önmagukbantöbb ezer éven át – olykor sokkal nehezebb körülmények kö-zött – akkor mi végre üzengettünk? Nélkülünk, vagy velünk, avilág és benne a magyarság elõre halad majd az elkövetkezõ félévszázadban is.

Higgyék el ezt, s ennek a tükrében szemelgessék az e lapszá-munkban olvasható Üzenetek az utókornak oldalakat!

Tanka Lászlófõszerkesztõ

Honours to our Compatriots Living AbroadHigh-ranking state honours have been given to a few ofour compatriots living abroad, and in this issue of ourmagazine we present some of the recipients: dr. JánosHorváth, Pál Tar and the Association of Hungarian ScoutsAbroad. (4., 35. pages)

Pál Schmitt in AmericaSince a visit by Kossuth a recent trip of Pál Schmitt,President of the Hungarian Republic to Cleveland has beenthe most important one by a really influential politician.During his visit he gave an interview to our magazine.

(6-7. pages)

Among Hungarians in AustriaHungarians living in Vienna, although close tothe old country, have their get-together partiesin their typical form - we have visited one ofthem.

(8-9. pages)

Concerts in North and South AmericaHungarian music has been made more popular all over theworld: the choir Szent Efrém has been to Argentina andUruguay, while the folk ensemble Rajkó has toured in thetowns of the U.S.A. and Canada - we have reports cover-ing both concert tours. (13, 31. pages)

A Hungarian Restaurant on the Philippine IslandsIt is not common to find Hungarian restaurants in reallyfaraway countries. However, we have been able to tastetypical and genuine Hungarian noodles, stuffed cabbage,strudel and fried pork on the Philippine Islands.

(41. page)

The Hungarian World Meeting will be Held in 2012 JulyThe programme and venue of the nextyear's Hungarian World Meeting havealready been fixed - our magazine is thefirst to publish information about theseries of events to be held between 1and 8 July 2012.

(14-17., 36-40. pages)

Elismerések külhoni honfitársainknakMagas rangú állami kitüntetéseket vehettek átkülhonban élõ honfitársaink, akik közül e lap-számunkban dr. Horváth Jánost, Tar Pált, és aKülföldi Magyar Cserkészszövetséget mutatjukbe. (4., 35. oldal)

Schmitt Pál AmerikábanKossuth óta nem járt Clevelandban olyan magasrangú magyar politikai személyiség, mint nemré-giben tette ezt Schmitt Pál, a Magyar Köztársaságelnöke. Útja alkalmával adott interjút lapunknak.

(6-7. oldal)

Ausztráliai honfitársaink összetartanakA napfényes Gold Coaston gyûltek ösz-sze honfitársaink, hogy bizonyságot te-gyenek összetartozásukról. Képes ri-portban számolunk be az eseményrõl.(8-9. oldal)

Koncertek Észak- és Dél-AmerikábanVilágszerte népszerûsítették a magyar zenét: Ar-gentínában és Uruguayban járt a Szent Efréménekkar, az USA és Kanada városait pedig a Raj-kó zenekar kereste fel – mindkettõjük koncertkör-útjáról beszámolunk. (13., 31.oldal)

Magyar étterem a Fülöp-szigetekenRitkán találhatunk magyar éttermeket a messziországokban. Mi a Fülöp-szigeteken kóstoltukmeg a nokedlit, a töltött káposztát, a rétest és asült malacpecsenyét.

(41.oldal)

2012 júliusában lesz aMagyar VilágtalálkozóMár összeállt a jövõ évi Ma-gyar Világtalálkozó programjaés helyszíne – elsõként lapunkhasábjain adjuk közre a 2012július 1-8. között rendezendõeseménysorozat információit.

(14-17., 36-40.oldal)

IINN TTHHIISS IISSSSUUEE OOFF PPAANNOORRÁÁMMAA AA PPAANNOORRÁÁMMAA AAJJÁÁNNLLAATTAA

2011/ 4. szám2011/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 5AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA4

EELLIISSMMEERRÉÉSSEEKKNNEEMMZZEETTKKÖÖZZII KKÖÖRRKKÉÉPP

Magyaródy Sza-bolcs 1924-ben szü-letett Szolnokon,nyolcéves korábanBudapestre költö-zött. Külügyi pályá-ra készült, de keres-kedelmi területen ta-nulhatott tovább,ám az ÁVO folyama-tos zaklatása miatt

1948 nyarán elhagyta az országot. ElõbbBécsbe, majd Skóciába került, s onnan ju-tott ki Kanadába.

Hamiltonban villanyszerelõként kezd-te az ottani életét, majd másfél évtizedenkeresztül az épület- és géplakatos szak-mában tevékenykedett, azután tervezõiképesítést szerzett, s ebben a munkakör-ben dolgozott tovább: a Steelco Rt.-tõlment 64 évesen nyugdíjba.

A magyar ügyek iránt elkötelezett férfia Hunyadi János Öregcserkész Munkakö-zösség élén a magyarság külföldi hírnevé-nek javítását tûzte ki célul: számtalankönyvet,interneten letölthetõ munkát je-lentetett meg a magyarsággal kapcsolatostémakörökrõl. A nyugati magyarság lobbi

munkájában is aktívan részt vesz. Mun-kásságát mind Kanada, mind a Kárpát-medence magyarsága nagy elismerésselövezi. Ezekben a hetekben is Magyaror-szágon tartózkodik, s számos helyen tartingyenes elõadásokat a magyarság külföl-di hírnevének javítása, valamint, hogymit tesznek a magyarság érdekében anyugati magyarok témakörökben.

Magyar Örökség-díjat kapott még: aBudapesti Kórus, Ablonczy László színhá-zi rendezõ, Hauszmann Alajos építész,Rieger Tibor szobrász, Kelemen Lajosnémûvelõdéskutató.

Magyar Örökség-díjat kapott Magyaródy Szabolcs, a Kanadában élõ közíró, szerkesztõ, a Hunyadi Já-nos Öregcserkész Munkaközösség vezetõje, az emigrációs magyarság kiemelkedõ alakja, lapunk rend-szeres tudósítója. A magas elismerést Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében ad-ták át szeptember 17-én, s laudációt dr. Lipcsey Ildikó történész, az Erdélyi Szövetség elnöke mondott.

Magyar Örökség-díj a hamiltoni Magyaródy Szabolcsnak

A kanadai emigráció magyarságszolgálatért

A Külföldi Magyar Cserkészszövetséga magyar cserkészetet összefogó MagyarCserkészszövetségek Fórumának alapítótagja, és jelenleg a szervezet elnöki poszt-ját is betölti. Hosszú évek óta szervez aMagyarország és a diaszpórában élõ ma-gyar közösségek között középiskolás cse-rediákprogramot, valamint fiatal egyete-misták és kezdõ szakemberek számáragyakornoki programot.

Világrészek, országok magyar cserkészei-nek kapcsolatát erõsítik folyóirataik (a MagyarCserkész és a Vezetõk Lapja), az ötévenkéntrendezett jubileumi táborok, magyarországiõrsvezetõi körútjuk, tanulmányi ösztöndíjakés vezetõképzõ táboraik. Felnõtt cserkészeikvezetõ szerepet töltenek be a külföldi magyarközösségekben, szervezetekben.

A díjat a Külföldi Magyar Cserkészszö-vetség nevében Lendvai Lintner Imre vet-te át. A nemzetpolitikáért felelõs minisz-terelnök-helyettes, Semjén Zsolt a díj át-adásán úgy fogalmazott: minden nemzetegyszeri és megismételhetetlen érték.Nemcsak saját nemzetünknek, hanem azegész emberiségnek tartozunk azzal,hogy a saját kultúránkat, történelmünket,nyelvinket megõrizzük – fogalmazott.Hozzátette: különösen így van ez a nem-zetiségi részeken az egyes területek, táj-egységek és a sajátos történelmi régiókörökségével.

Hangsúlyozta: amikor egy nemzetrészmegõrzi saját kultúráját, az egész ma-gyarságnak és az egész emberiségnekegyaránt hatalmas szolgálatot tesz. Haegyszer egyetlenegy generáció a nyelv, akultúra örökségnek átadását megszakít-ja, akkor azt utána nagyon nehéz helyre-hozni – mondta, s köszönetet mondott adíjazottaknak nemzetmegtartó szolgála-tukért. Úgy fogalmazott: amit „Önök tesz-nek Erdélyben, Felvidéken, Kárpátalján,Délvidéken, vagy szétszórva a nagyvilág-ban, a nyugati emigrációban, azzal nem-csak a saját közösségüknek adnak példát,hanem nekünk és végeredményben azegész magyarságnak”.

Hetven papi év kincseiA Magyar Köztársasági Érdemrend lo-

vagkeresztjét vehette át a minap a szé-kelyföldi Küküllõkeményfalván Bíró Já-nos Antal ferences szerzetes.

A küküllõkeményfalvi születésû, 93éves Antal atya a gyulafehérvári fõegy-házmegye legidõsebb papja, hetven esz-tendõvel ezelõtt szentelte õt pappá Erdélyhíres püspöke, Márton Áron. A kükül-lõkeményfalvi Szent László-plébánia-templomban tartott rubinmiséjét teljesszellemi és testi frissességben megérõszerzetes Böjte Csaba munkatársaként to-vábbra is dolgozik, részt vesz a hátrányoshelyzetû gyermekek szervezett magyaroktatásában és nevelésében.

Antal atya hosszú és nehéz börtönéve-ket is elszenvedett a hitéhez és nemzeté-hez való töretlen ragaszkodása miatt.Nemrégiben Hetven papi év kincsei cím-mel közreadta az összmagyar ifjúsághozintézett intelmeit, amelyeket úgy össze-gez: hûség a hithez és a hazához. A ma-gyar állami kitüntetést Füzes Oszkár bu-karesti magyar nagykövet adta át a 93éves szerzetesnek.

Magyarország miniszterelnöke a Külföldi Magyar Cserkészszövetségnek a nyuga-ti magyar diaszpórában élõ fiatalok nevelésében, magyarságtudatának kialakítá-sában, megõrzésében és erõsítésében végzett több évtizedes kiemelt jelentõsé-gû, áldozatos tevékenységének elismeréséül Kisebbségekért Díjat adományozottaugusztus 20. alkalmából.

Díjat kapott a Külföldi Magyar Cserkészszövetség

Példa az egész magyarságnak

Magyaródy Szabolcs

Lendvai Lintner Imre átveszi az elismerést

Bíró János Antal

Horváth János 1921. november 7-énszületett Cecén. 1946-ban a József NádorMûszaki és Gazdaságtudományi EgyetemKözgazdasági Karán diplomázott. 1958 és1966 között közgazdaságtant hallgatott aColumbia Egyetemen, ahol közgazdaság-tudományi doktorátust szerzett. 1944-benrészt vett a Magyar Nemzeti Függetlensé-

gi Mozgalomban, emiatt a Gestapo letar-tóztatta. Halálra ítélték, de sikerült meg-szöknie a börtönbõl. 1945-ben a kisgaz-dapárt színeiben nemzetgyûlési képvise-lõnek választották. 1947 elején a MagyarKözösség-ügyben koholt vádak alapján le-tartóztatták, majd négyévi kényszermun-kára ítélték, parlamenti és törvényhatósá-gi mandátumaitól megfosztották. 1951-ben szabadult.

Az 1956-os forradalom kitörésekor azOrszágos Gazdasági Újjáépítési Tanácsügyvezetõ elnöke lett. A forradalom leve-rése után emigrálni kényszerült, elõbbStrasbourgban a Magyar Forradalmi Ta-nács egyik szervezõje, majd New York-ban a Kossuth Alapítvány egyik létreho-zója lett. A Columbia Egyetemen végzetttanulmányainak befejezése után az egye-

tem oktatója, majd1968-tól a Butler Egye-tem közgazdászpro-fesszora lett. 1997-benköltözött végleg visszaMagyarországra. 1998-tól országgyûlési kép-viselõ, 2003-óta korel-nök. 2007-ben meg-kapta az amerikaiTruman-Reagan Sza-badság Emlékérmét,majd az Amerikai Ma-gyar Koalíció kitünte-tését a magyar-ameri-kai kapcsolatok elõmozdításában játszottkiemelkedõ tevékenységéért, a 2011-esMagyar Világtalálkozón pedig A világ ma-gyarságáért elismerést vehette át.

Schmitt Pál, Magyarország köztársasági elnöke – a miniszterelnök elõterjesztésére – államalapító Szent István király ün-nepe alkalmából a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozta az amerikaimagyar emigrációban végzett tevékenysége, a magyar parlamentarizmus legjobb hagyományainak megõrzése, közéleti sze-repvállalása, példaértékû életútja elismeréseként dr. Horváth Jánosnak, az Országgyûlés korelnökének.

Dr. Horváth János kapta Magyarország legrangosabb kitüntetését

A magyarság érdekében végzett munkásságáért

Pittsburghben, a William Penn Egyesület ünnepi gálájánBarbara House, az igazgatóság elnöke és George Charlesországos elnök, átvette az Amerikai Magyar AlapítványLincoln Kitüntetését, amelyet Papp László alelnök ésHajdu-Német Gergely igazgató nyújtott át.

A William Penn Egyesület most ünnepelte fennállásá-nak 125-ik évfordulóját. Megalakulását Verhovay Segély

Egylet néven 28 magyarszénbányász kezdemé-nyezte a Pennsylvania ál-lambeli Hazeltonban,1886 decemberében for-málisan is beiktatták azeredetileg betegsegélyreszánt intézményt, melykésõbb az elhunyt bányá-szok családjainak megse-gítését is felkarolta. Az

egylet 1926-ban költözött Pittsburghbe, addigra már 19 ál-lam háromszáz helyi csoportjában több mint 20 ezer tagjavolt. A bevándorlók mellett ekkor már többségben voltakaz Amerikában született leszármazottak, ezért az egyesületegyre nagyobb gondot fordított magyar intézmények támo-gatására. Számos más magyar testvérsegítõ egyesület iscsatlakozott az egyre növekvõ egylethez, mely az 1888-banalapított Connecticut állambeli Rákóczi Betegsegélyezõvelegyesült és 1955-ben a William Penn nevet vette fel.

Az egyesület támogatta az Amerikai Magyar Alapítványta múzeum épületének létesítésekor és azóta is folyamato-san ez teszi. Az alapítvány ugyanakkor õrzi a William PennEgyesület történelmi levéltára anyagának egy részét, archí-vumát. Ezt a baráti támogatást és együttmûködést kívántamost értékelni a Lincoln kitüntetéssel az Amerikai MagyarAlapítvány. P. L.

Lincoln-kitüntetés a William Penn-nek

Felkarolták a segélyre szorultakatSchmitt Pál köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend

Tisztikeresztjét adományozta Robert Ivany nyugalmazott amerikai tá-bornoknak, a houstoniSzent Tamás KatolikusEgyetem rektorának amagyar-amerikai védel-mi kapcsolatok erõsíté-se és a magyar-amerikaiegyetemközi kapcsola-tok fejlesztése terén vég-zett tevékenységéért.

A kitüntetést BokorBalázs nagykövet, LosAngeles-i fõkonzul adtaát ünnepélyes keretekközött Ivanynak a texasi egyetem központjában. A kitüntetés átadásiceremónián houstoni városi és egyetemi vezet?k, a helyi társadalmiélet reprezentánsai vettek részt. Bokor Balázs hangsúlyozta, hogy akomoly katonai múlttal rendelkezõ tábornok kétéves volt, amikor ma-gyar szülei Amerikába emigráltak. Ennek ellenére magyar identitásátmindig megtartotta és az 1990-es rendszerváltást követõen õszinténtevékenykedett azért, hogy szüleinek hazáját segítse. Ivány meghatot-tan vette át a kitüntetést és kérte köszönetének továbbítását Magyar-ország köztársasági elnökének. Hangsúlyozta, hogy nagy megtisztel-tetés számára a magas magyar elismerés átvétele. Ivany köszönetetmondott a szintén jelenlevõ édesanyjának is azért, hogy magyar iden-titásának mindenképpen való megõrzésére nevelte õt.

Robert Ivany 34 éves katonai karrierje során páncélos katonai egy-ségek vezetõjeként szolgált Németországban, Vietnamban, Kuvait-ban, Szaúd-Arábiában. 1984-86 között Ronald Reagan amerikai elnökszárnysegédje volt. 1990-ben, a magyarországi rendszerváltást köve-tõen az amerikai hadsereg képviselõjeként vett részt a Magyar Hon-védség átalakításában. A 90-es évek végén a washingtoni katonai kör-zet parancsnokaként tevékenykedett.

Robert Ivany a hadsereg átalakításában is segített

Tisztikereszt Reagan szárnysegédjének

A Parlamenti ünnepségen

A Magyar Világtalálkozókitüntetésével

Barbara House George Charles

Balról: Bokor Balázs, Robert Ivany édesanyja,felesége és Robert Ivany

2011/ 4. számAMERICAN HUNGARIAN PANORAMA6 2011/ 4. szám

IINNTTEERRJJÚÚ KKÖÖZZÉÉLLEETT

– Elnök úr, majd’ napra pontosan egyévvel ezelõtt járt az Egyesült Államok-ban, közvetlenül hivatalba lépését köve-tõen. A mostani út során ellátogatottClevelandbe is, ahol 1852 óta nem jártilyen magas rangú magyar politikus, azön személyében az elsõ magyar köztár-sasági elnök. Otthonról jövet, egy évtávlatából visszatekintve milyen mér-leget vonhatunk ezen történelmi lá-togatás apropóján, hogyan látja amagyarság helyzetét?

– Ahogy a fõkonzulátusi fogadá-son egybegyûltek elõtt is ki-jelentettem, a csilla-gok jól állnak. Máregy évvel ezelõttmegszülettek az el-sõ jelentõs törvé-nyek a kettõs ál-lampolgárságról, anemzet összetar-tozásának napjá-ról, június 4-rõl.Azóta elkészültaz új magyar al-kotmány, amely-nek preambu-lumaként a nemzeti hitvallás többször isutal a magyar nemzetre, a nemzet egysé-gére és az azzal való törõdésre, amelyetrendkívül fontosnak tartok.

Úgy gondolom, hogy a köznyelvbencsak húsvéti alkotmányként bevonulómanifesztáció a legnagyobb léptékû ese-mény, amely az eltelt egy esztendõbentörtént. Csak a tényszerûség kedvéértjegyzem meg, hogy például a kettõs ál-lampolgárság intézményének bevezetése(Szent István Napja – augusztus 20.) óta a150 ezret meghaladta a folyamatban lévõbeadványok száma. S folyamatosan sza-porodik, tehát nem lankad, a feldolgozástelõsegítendõ, erõsítjük irodáinkat, hogyminél magasabb szinten elégíthessük kiaz igényeket. Az elmúlt év legnagyobbpróbatételeként a választásokon, a ma-gyar nép a szuverén hatalmát szokatlanulmagas, kétharmados arányban adta átegy pártnak, pártszövetségnek. Ilyenreegész Európában nem volt példa 80 éve,ezt meg kell becsülni, és most ebbõl vizs-gázik a kormány. „Most vagy soha” hely-zet van, nincs lehetõség másra mutogat-

ni, ennek a felhatalmazásnak mûködniekell, megítélésem szerint egyelõre mûkö-dik. Összefoglalva: egy általános rendte-remtés folyik az országban; nyolc évig ellett hanyagolva a kormányzás, a nyugdí-

jak helyzete, az egészségügy,az oktatás, energiaellátás

és megannyi más terület.Úgy látom, hogy az egyév a várakozásnak meg-felelõ; a határon túl élõ

magyarok is érzik ezt, ésotthon is lassan érezhetõ,

ha másról nem, azon, hogyegyre inkább rend van. Fel-

tétlenül említést érde-melnek a gazdasá-gi programok, aSzéchenyi-, aSzéll Kálmán-, azadósságcsökken-tési programok, aszemélyi jövede-lemadóval össze-függõ változá-sok, amelyekegységes célja amagyar gazda-

ság saját lábra állítása, felerõsítése. A nö-vekedésnek egyetlen kulcsa van, hogymindenki, aki tud és akar dolgozni, azkapjon munkát. A tervbe vett célkitûzéselérése, miszerint 10 év alatt egymillió újmunkahelyet kell teremteni, egyáltalánnem könnyû. Lám, még itt, Amerikábanis az foglalkoztatja leginkább az elnököt(mint mindenütt a világban), hogyan tudállást kínálni az embereknek, vagyis amunkahelyteremtés az alfája és omegájamindennek. Jómagam optimista vagyok,mert amit eddig láttam - és ugye mindenttörvényt én írok alá -, azok megfeleltek azalkotmány és a demokrácia elvárásainak,s azt a célt szolgálták, hogy Magyarorszá-gon rend legyen.

– Elnök úr egész pályafutása alattmindig valamit reprezentált, legyen szóaz Európai Parlamentrõl, a NemzetköziOlimpiai Bizottságról, vagy akár nagy-követi megbízásról, mindig az országképviseletében járt el. Mennyire újszerûés mennyiben jelentett kihívást a mosta-ni hivatallal járó kötelezettség-vállalás?

– Mindenképpen jelentett. Azon kívül

az alkotmány is elõírja (még, ha nem isígy nevesíti), hogy én vagyok az országelsõszámú nagykövete. Aki velem tár-gyal, az bennem látja kicsiben az orszá-got, és jogosan várja el, hogy felkészültlegyek, a feladataimat alázattal teljesít-sem, és minden részletre osztatlan figyel-met fordítsak. Minden egyes szavamnaksúlya van, a személyemet, a mozgásomatés a munkámat a sajtó megtisztelõ figyel-me kíséri, sokkal inkább, mint korábbanbármikor. Tehát ez egyfajta fegyelmet, ál-landó készenlétet és felkészültséget igé-nyel, de facto, minden pillanatban vizsgá-zom. Sportmúltamból eredõen megszok-tam, hogy nem létezik kicsi vagy nagyfeladat, mindegyikre készülni kell, sem-milyen megbízást nem szabad lebecsül-ni! S csakúgy, mint a sportban, akár gyõzaz ember, akár veszít, a kézfogás utánakötelezõ.

– A diplomácia adta küldetés témakö-rénél járva, nem mehetünk el szótlanul amagyar sportélet nemzetközi képviseletemellett sem. Hogyan vélekedik a sportdip-lomácia jövõjérõl és a magyar sport jelenhelyzetérõl – különös tekintettel az elõt-tünk álló évekre, olimpiákra?

– A magyar sport kapcsán két kulcs-fontosságú alappillért szeretnék feltétle-nül kiemelni. Az egyik lényegi elem, hogy– szerencsére – a magyar sportot a kor-mány stratégiai ágazatként kezeli. Ez egy-felõl azt jelenti, hogy az eddig elért ered-ményességünk megõrzését szem elõtttartva, az elérni kívánt cél, hogy továbbrais jó hírét keltsük az országnak, fényez-zük a megbecsülését, és természetesen amagyar közvélemény is ezt várja el. Más-felõl el kell érnünk, hogy minden magyargyermek sportoljon, de legalábbis többetmozogjon, mint eddig tette. Mindezencélkitûzést olyan Európában kell megva-lósítani, ahol a gyerekek 60 százalékanem sportol semmit, nintendóznak, sms-eznek, tévéznek stb., de a testmozgás, atestnevelés lassan teljesen háttérbe szo-rul. Ez törekvés új fejezet nyit a magyaroktatás történetében, ahol a kormány asportot nemcsak központi kérdésnek te-kinti, de így is finanszírozza. Ez az egyet-len ágazat, amely több pénzt kapott, mintbármely más, de megkérdõjelezhetetlenaz a tény, hogy ezen „befektetésnek”, az-

az a gyerekek egészséges életmódjának,életvezetésének meglesz a gyümölcse, el-sõsorban az egészségügyben. Épp’ a mos-tani ENSZ-közgyûlés egyik napirendipontjaként, a nem fertõzõ betegségek ke-zelésének kérdésének tárgyalásakor nyertújfent megállapítást a sport, az egészsé-ges életmód, az egészséges táplálkozás, anem dohányzás stb. fontossága és szere-pe, mint megoldás. Tiszta szívbõl remé-lem, hogy a sport ezáltal is újra divatbajön. Ami a sportdiplomáciát illeti, akkortud egy ország minõségi sportdiplomatá-kat felmutatni, ha megfelelõ szintûsport(ág) áll mögötte. Ez a kettõ feltétele-zi egymást. Mindig is megvoltak a kiválósportvezetõink a nemzetközi szövetsé-gekben, elég, ha csak megemlítek néhányszakágat (torna, korcsolya, kajak-kenu,atlétika, birkózás stb.). Korábban kizáró-lag azok a vezetõk érvényesültek, akik be-széltek nyelve(ket), kapcsolatokat tudtakkiépíteni, megvolt a megkívánt felkészült-ségük. Manapság pozitívumként értékel-hetõ, hogy hál’ Istennek egyre több fiatalvezetõnk beszél nyelve(ke)t, ami koráb-ban nem volt jellemzõ, jelen vagyunkmost is egy-két világszervezetben (súly-emelõ szövetség, kajak-kenu, asztalite-nisz, úszás - elnöki, fõtitkári minõségbenvagy elnökségi tagként). Hihetetlenül fon-tosnak tartom a sportdiplomáciát, amely-nek szerepét nem szabad lebecsülni,mert ez is az eredményességünk részétképezi! Mert ugyebár nem mindegy, hogyegy-egy nagy verseny megrendezését ki-nek ítélik, hogy milyen zsûrit hova külde-nek és milyen edzõtábort hová telepíte-nek, ahogy az sem mellékes, hogy mind-ezeket milyen forrásból biztosítják.

– Sakknyelven szólva, egy schnell par-tira invitálnám elnök urat a beszélgeté-sünk lezárásaként. Egy adott szó kap-csán az azokhoz kötõdõ emlékeket, ké-rem, ossza meg velünk: Vörös Meteor.

– Egy több mint 55 éves sztori, a klub-tagságom, a belépésem a VM-be 1956-ravezethetõ vissza. Az elsõ és egyetlen klu-bom, amelyen az MTK-val történt „össze-házasítás” sem változtatott.

– Mexikó vagy München?– Mexikó. Az elsõ gyõzelem, ahol a fe-

leségem is jelen volt. Ugyan mindkét olim-pián vívtam a döntõben, csapatban, sze-reztem gyõzelmeket is, de az elsõ eufóri-kus érzést, hogy olimpiai bajnok lettem,amit sosem felejtek el, az Mexikóban volt.

– Csapat vagy egyéni? – Csapat, mindenekelõtt. Kellenek az

egyéni, nagy teljesítmények, kellenek a No-bel-díjak, az elismerések, de minden egyéniteljesítmény mögött, akárhol is legyen az,csapat van: vagy egy család, vagy egy barát,vagy alkotó közösség; egy olyan communi-ty, amely segíti az egyén kibontakozását.

– Olimpiai aranyat átvenni vagy át-adni?

– Nos, ez határeset. Változnak az idõk,változnak az emberek. Amikor én kaptam,az óriási élmény volt, de majdhogynemugyanolyan felemelõ érzés a Nemzetközi

Olimpiai Bizottság tagjaként, ha átadhatokmagyaroknak aranyérmet. Legalább 7-8 ér-met sikerült átadnom nagyszerû sportembe-reknek, és ez is hihetetlen megtiszteltetés.

– Samaranch vagy Rogge elnök?– Azt kell, hogy mondjam, hogy hoz-

zám Samaranch elnök áll közelebb, mertvele együtt dolgoztam a 27 évembõl hú-szat. Sokat tanultam tõle, és rendkívül so-kat segített nekem, mindazonáltal Roggeelnököt is nagyra tartom; egy orvos em-ber, aki a teljes életét arra áldozza, hogyaz olimpiai mozgalmat összefogja a vilá-gon, és az olimpiai eszmét terjessze.

– Melyik fáj jobban, egy LakePlacidben elveszített Regõczy-Sallay(biztosnak tûnt) aranyérem, avagy az1984-es olimpiáról való távolmaradás?

– A ‘84-es elmaradt részvétel, ahol többszáz álmot tett tönkre egy politikai dön-tés, amit Moszkvában hoztak.

– Politika vagy sportdiplomácia?– Politika. Tudomásul kell venni, hogy

a sportpolitika csak egy részét képezi anagypolitikának. Legyen az oktatás-, egy-ház-, agrárpolitika, a politika mindenüttjelen van, s én még tovább mennék: a tu-domány(politika) és tudományos megala-pozottság nélkül semmi nem mûködik,ez az alapja mindennek, a tanulás és a tu-dás.

– Család az Egyesült Államokban,vagy család otthon Budapesten?

– Ez egy szétválaszthatatlan egység.Mint, ahogy számomra a nemzet is, ma-gyarok Amerikában és magyarok otthon,ez az én szememben és szívemben egymegbonthatatlan fogalom.

– Schmitt Pál – a sportdiplomata, aközgazdász, a politikus, a nagykövet, aköztársasági elnök? Melyik jellemzi iga-zán önt?

– Soha nem terveztem, hogy mi sze-retnék lenni, erre nem volt idõm. Gyer-mekkoromban minden napra megvolt afeladatom; zongora, franciaóra, hittanvagy edzés mellett az iskolára is kellettkészülnöm. Egészen 18 éves koromigegyáltalán nem néztem televíziót; ehe-lyett olvastam, nyelveket tanultam, ké-peztem magam. S azt vettem észre, hogyez mûködik. Ha egy feladatot, amit Isten-tõl vagy a sorstól kapunk, jól ellátjuk, azad egy másikat, esetleg magasabbat. Haoda is koncentrálunk, és alázattal végre-hajtjuk, az újabbat von magával. Vala-hogy így alakult a sorsom. Azt aztán vég-képp nem tervezheti senki, hogy köztár-sasági elnök lesz egy napon, ahogy mégazt sem, hogy nagykövet. Egyet viszontbátran mondhatok, hogy minden korábbibeosztásom során mindenki, különösena körülöttem lévõ vezetõk, feletteseimtisztában voltak azzal, hogyha feladatotbíztak rám, azt elvégzem. Akár sportoló-ként, akár közszereplõként, mindig ezhajtott, ez vitt elõre: tisztességgel helyt-állni és a legjobbat nyújtani. Ez mostsincs másképp.

Ruszanov András (New York)Képek: Horváth Mihály

John F. Kennedy legalább 15 percig fésülködött, mielõtt elhagyta volna az Air Force One fedélzetét. Titkárai panaszkodtakis emiatt, mire õ csak ennyit mondott: „Ahogy kilépek a gépbõl, onnantól a történet nem Jack Kennedyrõl szól, hanem azAmerika Egyesült Államokról, amelyet képviselek.” Ezen mondatokat juttatta eszembe Schmitt Pál, Magyarország köztár-sasági elnöke is, nyugalmat és pozitív erõt árasztó megjelenésével, alázattal, emberi (valamint közjogi) méltósággal viselthivatali tisztének ellátásával, optimista hitvallásával, kinyilatkozásaival. New Yorkban az eltelt egy esztendõrõl vont mérle-get lapunknak. A vele folytatott beszélgetés végére az is kiderült, hogy – sportolói múltjához hûen – elnökként is vérbelicsapatjátékos, aki e téren is a lehetõ legtöbbet kívánja nyújtani minden percben, amikor is – szavaival élve – „vizsgázik”.

Elnöki mérleg egy év után – Schmitt Pál: „Most vagy soha” helyzet van!

„A csillagok jól állnak!”

Schmitt Pál

Az államfõ a Magyar Múzeumban

A magyar delegáció a Mindszenty-szobor elõtt

Istentiszteleten a Szent Erzsébet templomban

Ünnepség az '56-os szobornál

Vacsora a Regös táncegyüttes mûsorával

2011/ 4. szám

A Gold-Coast-i Robinában, a Presbite-riánus Templomot teljesen megtöltõgyülekezet elõtt került sor a Queens-landi Református Gyülekezet 60. évfor-dulójára rendezett megemlékezésre. Azemlék-istentisztelet levezetésében és azúrvacsoraosztásban a már említett lelké-szeken kívül, közremûködött még Ko-csis Attila (magyarországi) reformátusés Breglec Árpád (sydneyi) evangélikuslelkipásztor. A szépen felépített zeneibetétekben: Járos Lilyan kántor, BárányGyöngyi és Járos György zenei kísérettel,valamint Kuchárné Balázs Éva ének-számmal lépett fel. Az elmúlt 60 év egy-házi eseményeit Nt. Kovács Lõrinc fog-

lalta össze, és gondnoki köszöntõt mon-dott Szegedi Ildikó. Vetített képes bemu-tatót nyújtott az elmúlt évek eseményei-rõl Varga József. Az istentiszteleten ke-rült sor, Ausztráliában elsõként, a köny-nyített eljárással kapott magyar állam-polgárok eskütételére, amit Csaba Gábornagykövet vezetett le.

19-en tették le az esküt, fiatalok és idõ-sebbek, és írták alá a jegyzõkönyvet. Nagyhorderejû esemény volt ez, és sokaknakszökött könny a szemébe. Ezt követõen atemplom alatti teremben, az egyházköz-ség asszonyai látták vendégül ebédre amegjelenteket bõséges, finom ételek, süte-mények és italok felszolgálásával.

Este pedig Brisbane-ben, a marsdeniMagyar Házban, bemutatásra került aBrisbane-i Magyar Színtársulat elõadásá-ban Tamási Áron Csalóka szivárvány címûháromfelvonásos komédiája, Kovács Lõ-rinc rendezésében. A sok nevetést kiváltószínjáték szereplõi: Dohy Ádám (kettõsszerepben), Varga József, Sipos Ika, Hor-váth Gyöngyi, Bradford Artur, Málik Niko-letta, Kerekes Sámuel, Járos György, KovácsK. Boglárka, Varga Leila, és Márton Ta-más. Súgó: Spinda József. Díszlet: SiposIka és Horváth Gyöngyi. Hang és világítás:Novák János és Ködöböcz Béla.

Méltó lelkülettel emlékeztünk meg atrianoni békediktátum aláírásának 91. év-

fordulójáról, az e napradeklarált Nemzeti Ösz-szetartozás Napjáról. Amegemlékezést aQueenslandi MagyarokKulturális Szövetségeés az Ausztráliai Ma-gyar Református Egy-ház rendezte. Ez volt azelsõ ilyen ausztráliaiközponti megemléke-zés, amin négy államküldöttei vettek résztBrisbane-ben, a mars-deni Magyar Házban. A szépen dí-szített színpad elõtt folyt le az ese-mény délelõtt 11 órától kezdõdõen.Megnyitót mondott: Nt. Kovács Lõ-rinc, ezt követõen vasárnapi áhítat-ként Nt. Dézsi Csaba református ésNt. Breglec Árpád evangélikus lelki-pásztor szolgálatával kezdõdött azünnepség. Bevezetõül a Honfogla-lás címû dalt énekelte Tóth József,Dohy Ádám gitárkíséretével, majdHorváth Gyöngyi olvasta fel triano-ni vesztességeinket a számok tük-rében. A Turul madár, szállj! címûdalt felvételrõl Beregszászi Olgaénekelte. Ezt követte a Magyaror-szágról jött, dr. Kocsis Attila ünnepibeszéde. Folytatva – Balázs Paliénekelte bejátszásban az Összetar-tozunk címû dalt. Majd, Visszate-kintés címen búcsúbeszédet tartottCsaba Gábor nagykövet, hiszenmandátuma lejártával hamarosanhazatért Magyarországra.

Kovács Lõrinc megragadva az

alkalmat emlékül át-adott számára egy serle-get, amire: Összetarto-zás Napja és a dátumlett bevésve. Hasonlóserleggel kedveskedettdr. Kocsis Attilának is.

Két kimagasló szám-mal fejezõdött be a ki-tûnõ ünnepség:Kuchárné Balázs Évaénekelte bársonyoshangján a Magyaror-szág címû dalt, míg

Bencze Magda szavalta el – a tõlemegszokott mûvészi tökéllyel – Ba-bits Mihály: Áldás a magyarra címûversét.

Befejezésül együtt énekeltük be-játszásról Ernszt Katalinnal az Ottahol zúg az a négy folyó, majd pe-dig a Magyar Himnuszt. Harang-szóval zárult a felejthetetlen ün-nepség.

Négyen: Ilosvay Egyed Katalin, szövetségünk elnöke, férje, Gusztáv, Ábel András professzor és jómagam a Gold Coastrautaztunk, ahol a Seacrest Appartments kertjében, este barbecue vacsorára gyülekeztek az Összetartozás Napjára érkezettvendégek, élen Csaba Gábor nagykövettel és feleségével, Edit asszonnyal, valamint dr. Kocsis Attilával, a Közigazgatási ésIgazságügyi Minisztérium nemzetpolitikai államtitkárság osztályvezetõjével, az esemény díszvendégeivel. A nagyszámú ven-dégseregben ott voltak négy állam – Dél-Ausztrália, Victoria, Új-Dél-Wales és Queensland – küldöttei, élen a reformátusegyház lelkészei: Szabó Attila, Dézsi Csaba, Keresztesi Flórián, Péterffy Kund és Kovács Lõrinc.

Kardos Béla tudósítása Ausztráliából, az Összetartozás Napjáról

Országhatárok fölötti kézfogás

Kovács LõrincKovács Lõrinc (Brisbane) – Egy évvelezelõtt a Magyar Országgyûlés kinyilvá-nította, hogy a világon élõ magyar kö-zösség minden tagja része a magyarnemzetnek. A történelem Ura ezáltal le-hetõvé tette, hogy ne csak szívben és lé-lekben lehessünk egyek, hanem lehetõ-ségünk legyen arra is, hogy az ország-határok fölött is kezet foghassunk egy-mással.

DrDr. Kocsis Attila. Kocsis Attila (Magyarország): –Ha tisztázzuk a múltunkhoz való vi-szonyt, képesek vagyunk megítélni an-nak dicsõ, és kevésbé szép emlékû ele-meit. Elõbbiekbõl erõt kell merítenünk,utóbbiból tanulni érdemes. Trianon tra-gikus emléke adjon reményt számunkra,hogy az újbóli összefogás megteremtsea nemzeti egységet a határok felett.

Csaba GáborCsaba Gábor nagykövet (Canberra) –Tudjuk, mennyi érzelem társul a magyarállampolgárság megszerzéséhez azokszámára, akiket a történelem viharai sza-kítottak el Magyarországtól, és fosztot-tak meg a magyar állampolgárságtól aXX. század folyamán… A mai napon azóhaza szeretettel üdvözli és öleli átmindannyiukat…"

Kuchárné Balázs ÉvaKuchárné Balázs Éva (Gold Coast) –Nagyon büszke vagyok, hogy utánam akislányom is, bár Ausztráliában született,a magyar nemzetnek részeseként vall-hatja magát, s nem kell többé senkinekmagyarázkodnom, hogyan is van az,hogy én magyar vagyok? MAGYAR VA-GYOK ÉS KÉSZ, ennyi mától fogva elégis lesz elégtételként.

Ünnepi gondolatokÜnnepi gondolatok

Bencze Magda

Többek között olyan neves személyi-ségek is eljöttek, mint dr. Újvárosi Veroni-ka bécsi ügyvédnõ, Szász Júlia újságíró aszervuszausztria.hu portáltól, Földes Pé-ter újságíró a becsimagyarok.hu portáltól,vagy a Berencz házaspár helyi vállalkozó-ként a „Bécsi Made-in Hungary” klubtól.

– Az elsõdleges cél, hogy választ kap-jak arra,mi is az igény az itt élõ magyar-ság körében – mondja Koós Szilárd fõ-

szervezõ. – Ez egy kísérleti rendezvény,mellyel a fõ célom hogy a bécsi és azausztriai magyarokat egy olyan helyenhozzam össze, ahol a gyermekek is épp-úgy ismerkedhessenek egymással, mint afelnõttek, és közben mégis csak szemelõtt legyenek. A Bogi Park egy ideálisgyermek- és családbarát teret biztosít eh-hez.

Amint a meghívólevélbõl kitûnt, szere-tettel vártak olyan személyeket, akikmunkát tudnak ajánlani a munkakeresõk-nek, olyan családokat, akik csak ismer-kedni és más családokkal találkozni sze-retnének, üzletembereket, akik üzletikapcsolatokat szeretnének felépíteni, demegpendült a szervezés során a szingli

parti fogalma is.Célcsoport, életkor vagy lakóhely sze-

rinti megkötés nincs, bárki részt vehet,aki magyarul beszél, mindenki szabadonés ingyenesen.

– Volt-e valamilyen elõz-ménye?

– Annyiban, hogy itt a bé-csi Bogi Parkban gyakran ta-lálkozom honfitársaimmal,és míg beszélgettem velük,sõt többel szoros barátságbais kerültem, meglepett, hogyegymást viszont mennyirenem ismerik, és egymássalnem beszélgetnek. Ezt köve-tõen jött az ötletem, hogypróbáljuk meg ezt a távolsá-got valamilyen módon áthi-dalni az itt élõ és a többi ha-táron túli magyarok között. Két éve élekcsak Bécsben, Erdélyben születtem, erdé-lyi magyarnak is érzem magam és Maros-vásárhelyrõl érkeztem Ausztriába, elõttetíz évig éltem Magyarországon. Édes-anyám Koós Éva, aki ismert nótaénekes, selismertségét leginkább annak köszönhe-

ti, hogy szívügye Romániában is a ma-gyar énekek és a magyar beszéd ápolása,népszerûsítése. Én is a nyomdokába sze-retnék lépni és aktívan jelen lenni a ma-gyar közösségben…

– Milyen csatornákon szerezhetnekértesülést, akik most nem jöhettek el?

– Két Facebook-oldal áll rendelkezésre:egyik a „becsi magyarok” a másik a „Bé-csi Made-in Hungary” valamint a „WU” le-velezõ lista, amit már nem csak az egyete-misták, hanem nagyon sok bécsi magyar

is alkalmaz. A rendezvény végéhez

közeledve már számtalanújonnan köttetett, barátsá-goknak vagyok szemtanú-ja, mely az összejövetel si-kerességét bizonyítja. Bú-csúzkodáshoz közeledvéna meglepetés erdélyi pálin-ka kínálása is elkezdõdikés koccintva, jó kedvvel,új reményekkel búcsúz-nak egymástól határon tú-li magyar honfitársaink aviszontlátás reményében.

Szöveg és fotók: Fény Károly

2011/ 4. szám11

Nem csak a bécsi magyarok, de a határon túlról az ingázó magyarok is eljöttekarra a különleges eseményre, amelyet nemrégiben az osztrák fõváros központjá-ban, a Bogi Parkban rendeztek az ott élõ honfitársaink. Többen gyermekeikkelérkeztek, kihasználva a helyszínen található játszóház elõnyét, sõt a házigazdafelesége arcfestéssel kedveskedett a fiataloknak.

Ausztriai honfitársaink között Bécsben

Segítsük egymást, magyarok!

Gyermekszíveket pezsdít fel az arcfestés

Asztaltársaságok családias hangulatban

Koccintani is kell az új kapcsolatokra

Dr. Újvárosi Veronika és a házigazda Koós Szilárd

A borongós vasárnap délutáni idõ elle-nére lelkes kis csapat gyûlt össze Bostonbelvárosában, s élmény volt látni, amintegyütt, élükön a békeaktivista Zelei Jó-zseffel bekerekeztek a Liberty Square-enlevõ, az 1986-ban Hollósy Gyuri által felál-lított, ‘56-os emlékmûhöz. A magyar him-nusz eléneklése és a piros-fehér-zöld szí-nekbõl összeállított csokor elhelyezéseután emlékeztek mindazokra, akik résztvettek az ‘56-os forradalomban és szabad-ságharcban, hitet téve a békéért.

Az esemény Garai Gábor tiszteletbelikonzul irodájának tárgyalótermében foly-tatódott, ahol megtörtént a Panoráma Vi-

lágklub MassachusettsiTársklubjának megala-kulása. Mint dr. TankaLászló, a Panoráma Vi-lágklub alapító elnöke abostoniakhoz küldött le-velében megfogalmazta:„…Bostonban, az USAegyik legrégibb városá-ban, Massachusetts álla-mának fõvárosában jönlétre a Panoráma Világ-klub 16. társklubja,amely egyébként a tenge-

rentúlon még csak a második ilyen jellegûtársulás. Õszintén szólva, az alapításkor,2003 õszén nem is gondoltam arra, hogyoly messze is mûködjön majd ez a kap-

csolat. De az ottani biztatások, a megnye-rõ személyiségek és a Világtalálkozó kap-csolatrendszerének folyamatos bõvülésegaranciát jelent arra, hogy érdemes össze-fognunk és e kapcsolatrendszerünkön ke-resztül is élõbb legyen az együttmûködé-sünk az összmagyarság ügyeiben.”

Mirõl szól ez a történet? Megkeresni ésösszetartani a világba szétszóratott ma-gyarságot és értékeit az egyetemes ma-gyar kultúra ismert és elismert részévétenni. Mindezt minden megkülönbözte-téstõl, pártpolitikától és ideológiától men-tesen – civil módon.

A szervezõk köszönetüket fejezik kimindazoknak, akik segítették az esemény

megszervezését, s aláírásukkal is megerõ-sítették a béke iránti elkötelezettségüket.Így többek között Garai Gábornak,Losonczi Ildikónak, Bognár Erzsébethnek,

Béky Bencének, Gyuris Viktornak, WalterOttónak – és nem utolsó sorban a rendez-vényen mûvészi gitárjátékot bemutatottHalajkó Józsefnek. Baloghné Kovács Éva, aPanoráma Világklub Massachusetts-i Társ-klubjának elnöke azzal zárta mondandó-ját, hogy átadta a II. Magyar Világtalálko-zó meghívóját, amelyre 2012. július 1-8.között Budapesten kerül sor.

Zelei József békenagykövet, kerékpározó több ezer kilométert kerekezett már az Amerikai Egyesült Államokban, elvívén azI. Magyar Világtalálkozó emlékkönyvét és hírét is magával Budapestrõl. Bostonba érkezésének napján, augusztus 14-énalakult meg a Panoráma Világklub Massachusettsi Társklubja, Baloghné Kovács Éva elnökletével.

Bostonban is megalakult a Panoráma Világklub társklubja

Együtt a békéről, az összefogásról

‘56-os emlékmû A kerékpározók csoportja az emlékmûnél

A bostoni Világklubösszejövetelének résztvevõi

Együtt egy kis csapat a békektivistával

Baloghné Kovács Éva beszéde közben

Magyar biciklisták Boston utcáján

2011/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 1312 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Magyarország egykori kormányzója, az1848–49-es szabadságharc bukása utánemigrációba vonult. Az elsõ éveket Törökor-szágban töltötte, majd 1851 decemberébenlépett amerikai földre az Egyesült Államokakkori elnökének, Fillmore-nak a meghívá-

sára. Amerikai törté-nészek és a korabelisajtók állítják: addigmég nem fordult elõ,hogy olyan nagy tisz-telettel, felfokozott vá-rakozással fogadja-nak egy politikust,mint Kossuth Lajost.

Az utcán emberekszázezrei ünnepeltékérkezését. Az ameri-kai hadsereg százágyúlövéssel köszön-

tötte, holott ez csak királyoknak és állam-fõknek kijáró protokoll része volt. New Yorkpolgármestere a magyar függetlenség felvi-lágosult képviselõjének, a világszabadságbajnokának titulálta.

Kossuth háromhetes New York-i tartóz-kodása után féléves amerikai körútra in-dult, ahol több mint négyszáz beszédetmondott, minden alkalmat kihasznált,hogy az amerikaiakat megnyerje egy újabbmagyar szabadságharc ügyének. Nagymegtiszteltetés volt számára, hogy Fillmoreelnök Washingtonban díszvacsorát adotttiszteletére s hogy felszólalhatott az ameri-kai kongresszus mindkét házában.

Kossuth legnagyobb sikerét 1852. feb-ruár 16-án aratta, amikor az ohiói tör-

vényhozásban elmondhatta a demokráciamûködésének alapelvét:

„Mindent a népért és mindent a nép ál-tal, semmit a néprõl, a nép nélkül- ez a de-mokrácia és ez a korszellem uralkodó irá-nya!”

Kossuth Lajos az amerikai földrészennagy szimpátiát ébresztett a magyar ügyiránt. Angol nyelvtudása, rendkívüli szó-noki képessége, jellegzetes magyaros ru-ha és szakállviselete, elõrelátó logikusgondolkodása, a demokrácia és független-ség iránt meggyõzõ érvelése mind egy-egy építõköve lett annak, hogy jó értelem-ben vett kultuszt vívjon ki magának. Vá-rost, települést, utcát és egy megyét is el-neveztek róla, nem beszélve a Kossuthszobrok és emléktáblák so-kaságáról.

A tíz esztendeje alakultKossuth Koszorúja Alapít-vány alapító okiratában rög-zítette, hogy: „…a szülõfalu– Monok – és a szülõföldnemzeti és nemzetközi te-kintélyét szeretné növelnioly módon, hogy megismer-tessük a közvéleménnyelazt a zarándokutat, melyen1928 márciusában a NewYork-i Kossuth-szobor fel-avatása alkalmából az óha-zát képviselõ 488 magyarpolgár vezetett. Az akkoridelegáció tagja volt néhai Sulcz János,Monok nagyközség bírája, aki a szülõföldüzenetén és koszorúján kívül a szülõház

kertjébõl egy fehér lenzacskóban nemze-ti színû szalaggal átkötött anyaföldet is el-helyezett a szobor talapzatánál. Ezt köve-tõen a delegáció több amerikai nagyvá-rost – Washington, Pittsburgh,Cleveland,és Buffalo – felkeresett.”

Nos, az alapítvány szervezésében egyrangos delegáció 2003 március idusánmár felkereste a történelmi út részeként aNew York-i és washingtoni helyszíneket.A kossuthi liberalizmusra hivatkozva, ak-kor megerõsítették Monok, New York ésWashington városokban a visszatekintõegyüttmûködést. A 33 fõs civil szerveze-tekbõl álló képviselõk elõdjeikhez hason-lóan elhelyezték az emlékezés koszorúitaz anyafölddel együtt.

Jövõre, 2012-ben 160esztendeje lesz, hogy Kos-suth végigjárta a kontinensjelentõsebb településeit, er-re emlékezve és ennek tisz-teletére szervez egy újabbzarándokutat dr. MezeiLászló összefogva az érde-keltekkel, több neves sze-mélyiség védnökségével ésa Panoráma Világklub háló-zattal, s felkeresik az egy-kori helyszíneket, az ott lé-võ emlékhelyeket, parkokatés szobrokat, hogy adózza-nak Kossuth munkásságaelõtt. Az úthoz számos ne-

ves közéleti személyiség csatlakozik, stervezik, hogy az útról televíziós film iskészül. tb

Amerika népe a magyar szó hallatán gyakorta a szabadsághõs, a forradalmár jelzõt említi, utalva ezzel részint az 1848–49-es, valamint az 1956-os szabadságharcra és forradalomra, amelynek híre és emléke ma is él az Amerikai Egyesült Államokszámos városában, településén. Amióta pedig Kossuth szülõfalujának, Monoknak földije, dr. Mezei László jogászember rá-bukkant nagyapja, Sulcz János községbíró emlékirataira, s létrehozta a Kossuth Koszorúja Alapítványt, nos azóta újraéledtAmerikában és Magyarországon a Kossuth-nimbusz. Sõt, a 2003-as amerikai zarándokutat követõen, 2012 tavaszán dr.Mezei László szervezésében újra útra kelnek a magyarság emlékének hû tisztelõi, s 160 esztendõ múltán egy nagyszabá-sú programsorozattal tisztelegnek Kossuth emléke elõtt. A Kossuth-emlékút támogatását már több neves személyiség vál-lalta, határon belül és kívül egyaránt.

Bodó Sándor: Kossuth bevonulása New YorkbaA washingtoni Kossuth-szobornál Fedor Erika

(balra) Panoráma-munkatárs és Kovács Nóri énekes

Kossuth-emlékút az Egyesült Államokba a 160. évforduló kapcsán

Felkeresik az egykori helyszíneket

Dr. Mezei László

Az együttes névadóját, a IV. század el-sõ nagy bizánci himnuszköltõjét, SzentEfrémet nevezték – már kortársai is – aSzentlélek hárfájának. A névadó szent ha-talmas és egyedülálló életmûvéhez próbálfölnõni immár 9 éve a 16 magyar profesz-szionista férfiénekes, tudásban és szelle-miségben egyaránt. Együttesük eddigi rö-vid életútjának állomásai, sikereik, hang-

versenyeik, istentiszteleti szolgálataik,emlékezetes egyházzenei áhítatok sora,mind-mind azt bizonyítják, hogy méltánváltak nemzetközi hírûvé, nagy fesztivá-lok szívesen látott vendégei szerte Euró-pában, s most meghódították az argentinés az uruguayi közönség szívét is.

Az utazás ötlete Sylvia Leidemann2010-es magyarországi látogatásán merültföl: ekkor hallotta a kitûnõ argentínai mu-zsikusnõ az együttest, s elkezdõdött a ter-vezés idõszaka. Az õ elvitathatatlan érde-me, hogy végül a Liszt-évben az egyik leg-ismertebb magyar kórus megjelenhetettDél-Amerikában. Az argentínai és az uru-guayi koncerteken természetesen a ma-gyar arcél dominált: Liszt-, Kodály-, Bar-tók-, Boksay-mûvek uralták a hangver-senyprogramokat – a közönség nagymegelégedésére.

A program matinéhangversennyel in-dult a Zrínyi Körben, ahol a Buenos Aires-i magyar közösség neveli kultúránk ésnyelvünk tiszteletére az ifjúságot. A férfi-kar együtt énekelt és együtt is ebédelt agyerekekkel és tanáraikkal – nagyszerû in-dítást adva a dél-amerikai turnénak. Dél-után Bubnó Tamás workshopot tartott azérdeklõdõ argentin férfiénekesek számára

a Mindszentynumban, Liszt,Kodály és Bartók mûveibõl.

Másnap, vasárnap délutánSan Fernandóban lépett föl akórus: Liszt egyházi muzsiká-ját a kiváló argentin orgona-mûvész, Enrique Rimoldi kí-séretével szólaltatták meg azsúfolásig megtelt katedrális-ban. Itt található Argentínaegyetlen, a híres franciaCavaille-Coll mester által épí-tett orgonája, csodás hangszer,

amelyet értõ kezek szólaltattak meg, óriásisikert aratva a sok száz hallgató körében,akik elragadtatva beszéltek a Liszt-életmûeleddig sosem hallott kompozícióiról.

Ezt követõen a Buenos Aires-i CentroNaval impozáns hangversenytermében aférfikar lengyel-magyar estet tartott, me-lyet az Ars Hungarica Egyesület és az Ar-gentínai Lengyel Nagykövetség közösenrendezett. A két baráti nép zenei tradíció-jának sok közös vonását mutatták megnagy szerzõik: Bartók, Boksay, Górecki,Kodály, Liszt, Moniuszko, Twardowskizenéjének segítségével. Telt ház volt, s aközönség soraiban helyet foglalt 12 nagy-követ és kulturális attasé, a magyar diplo-máciát – a nagykövet hivatalos távollét-ében – Házi Judit konzul és Barcsi Gyulaelsõ beosztott képviselte a forró hangula-tú, ráadásokat követelõ estén.

A férfikar rögtön ezután buszra szállt,hogy másnap már Montevideóban, Uru-guay fõvárosában virradjon rájuk a reg-gel. Igen baráti és meleg fogadtatásbanvolt részük már az elsõ perctõl kezdve,Jankovics Károly, a Magyar Otthon elnö-ke, Gaál Laci bácsi, aki 86 évesen is a spi-ritus rectora a magyar közösségnek, LuisFork és még sokan mások részérõl.

Délután a montevideói Mûvészeti Fõis-kolán tartott workshopot Bubnó Tamás ésa férfikar a hallgatóknak, majd este ugyan-itt nagyszerû hang-versenyre került sor:a férfikar mellett aházigazda MagyarOtthon TündérkertNéptáncegyüttese isfellépett.

A montevideóikét nap hamar elre-pült, s a kórus visz-szatért Buenos Ai-resbe, hogy a Mind-szentynumban egyemlékezetes búcsú-koncerttel köszön-jön el Dél-Ameriká-tól.

Jövõre 10 évesfennállását ünneplia Szent Efrém Férfi-kar, mely alkalom-ból a Szent IstvánBazilikában 4 hang-versenybõl álló,exkluzív bérletethirdet meg olyan vi-lághírû vendégek-kel, mint SebestyénMárta, SzabókiTünde, vagy azorosz énekes-legen-da: Jevgenyij Nyesztyerenko. Az európaifelkérések is érkeznek sorra, s remélik,hogy az amerikai földrészre ismét elláto-gathatnak, hogy különleges hangzásuk-kal és egyedi repertoárjukkal továbböregbítsék a világban a magyar kultúra ésa magyar zene hírnevét. b.t.

A Liszt Emlékévben élményekben gazdag és különleges, nagy sikerû turnét bonyolított le a Szent Efrém Férfikar: elsõ ten-gerentúli utazásán a közelmúltban négy hangversenyt és két workshopot tartott Argentínában és Uruguayban.

A Szent Efrém Férfikar Dél-Amerikában

Megpendültek a Szentlélek hárfái

A Szent Efrem Kórus, vezényel Bubnó Tamás

RRIIPPOORRTT

2012. július 1-8. között, számos társadalmi és civil szervezet együttmûködésével rendezzük meg a

Magyar Világtalálkozót,Magyar Világtalálkozót,a közélet, a kultúra, a tudomány, a vallás, a szociálpolitika és a gazdaság témaköreiben, a Kárpát-medencében élõ és a távoli országokba szétszóratott magyarok számára. A nyolcnapos ren-dezvénysorozat méltó folytatása a 2011-es Magyar Világtalálkozónak (Balatonlelle, 2011. június 30-július 1), tartalmában, céljaiban és programjaiban egyaránt. A II. Magyar Világtalálkozó központi ren-dezvényeinek Magyarország fõvárosa, Budapest ad otthont, de más helyszíneken is zajlanakkísérõprogramok (Balatonlelle, Ópusztaszer, Máriapócs, Fonyód, Mátra, stb.)A Világtalálkozó célja:A Világtalálkozó célja: határokon átívelõ, sokszínû és kölcsönös elõnyökre építõ kapcsolatteremtés ésegyüttmûködés egy fesztivál jellegû rendezvénysorozaton, a magyar identitás és értékvilág bemu-tatásával.A Világtalálkozó üzenete:A Világtalálkozó üzenete: egy a nemzet, éljünk a világ bármely pontján, honfitársaink teljesítményeittekintsük az egyetemes magyar kultúra részének; értékeinket, hagyományainkat õrizzük meg, gyara-pítsuk és vigyük jó hírét szerte a nagyvilágba! A Világtalálkozó jelmondata:A Világtalálkozó jelmondata: Magyarok a magyarságért!A Világtalálkozó emlékmûve:A Világtalálkozó emlékmûve: a Megmaradásunkért emlékmû, amely Balatonlellén, az I. Világtalálkozóhelyszínén hirdeti összetartozásunkat. A mintegy három méteres szobor – Farkaslaki-Jakab György

alkotása- talapzata, egy fémhengerbe zárva õrzi 50 éven át „Üzenet az utókornak” címmel a jövõnemzedékének szánt gondolatokat.A Világtalálkozó elismerése:A Világtalálkozó elismerése: A Világ Magyarságáért kitüntetés, az összmagyarság nemzettudatánakés összefogásának erõsítése érdekében végzett társadalmi tevékenység elismeréseként kerül átadás-ra, Józsa Judit kerámiaszobrász Életfa-kereszt kisplasztikájával.

� A Világtalálkozó kiemelt rendezvénye: ’56-os Emléknap (július 4). Pesti srácok ’56-os ifjúsá-gi hadi játéka a Corvin-közben - élõ történelmi, harci bemutató. Mutasd meg fiadnak ’56-ot!-zarándokút az emlékhelyekre. ’56-os Dialógus Fórum- szabadságharcosok, egykori résztvevõk,történészek találkozója.

� A Világtalálkozó díszvendége és békeútjának célja: Ausztrália és Új-Zéland. Kiemelt figyelmetkap a két ország és az ott élõ magyarság. Zelei József ausztriai magyar kerékpáros béke-nagykövet a találkozó üzenetével, több ezer kilométeres kerékpárútja során felkeresi a kontinensmagyar közösségeit.

� A Világtalálkozó tömegrendezvénye: a Világfalu programja-a SYMA Rendezvényközpontban(július 7-8)

� A Világtalálkozó táncos rendezvénye: az V. Magyar Világbál – hangulatos társaságiesemény.(július 7.)

� A Világtalálkozó dala: Határtalan összefogás. Felkért elõadók: Demjén Ferenc, Pataky Attila,Sebestyén Márta, Wolf Kati, Kovács Nóri, Varga Miklós, Balázs Fecó, Geszti Péter, Király Viktorés Bódy Guszti közös elõadásában. (A dal Méry Péter és Matók István szerzeménye.)

� A Világtalálkozó pályázata: Határtalan összefogás címmel 10-14 éves korú, hátrányos helyzetûgyerekek részére tehetségkutató pályázat értékes díjakkal, jutalmakkal.

� A Világtalálkozó kabala állata:a koromfekete Lelle puli, aki 2011. április 1-jén született, ésjelképesen a világ magyarságának összeterelésérõl gondoskodik.

A terA tervezett programok rövid bemutatásavezett programok rövid bemutatása� Koszorúzás és lelkészi áldás (Balatonlelle, július 1., 9.00. óra, vasárnap)

Az I. Magyar Világtalálkozó tiszteletére készített, Megmaradásunkért szobornál, valamint aGyermekáldozatokért és a Gyermeki Jogokért Emlékmûnél.

� Ökumenikus Istentisztelet (Budapest, július 1., 11. óra, vasárnap, Kálvin téri templom)Istentisztelet a Magyar Világtalálkozó tiszteletére, a határok nélküli összefogás és összetartozásjegyében.

� Hazatértünk - Külhoni magyar filmszemle (Budapest, július 1., vasárnap,11.00-21.00 óra.Uránia Nemzeti Filmszínház) Filmbemutatók: többnyire határon túli, magyar származású alkotóktól kisfilmek, játékfilmek,dokumentumfilmek bemutatása. A vetítések között beszélgetés a magyar származású, ausztráli-ai, amerikai, nyugat-európai és erdélyi alkotókkal. A Világtalálkozói Filmszemle közönségdíjánakátadása.

� Talpra magyar, hí a haza!- Nemzeti Kulturális Gálaest (Budapest, július 2., 19.00. óra, hétfõ,Uránia Nemzeti Filmszínház)Kiváló elõadók tolmácsolásában ízelítõt kapunk a magyar kultúra hazai és külhoni értékeibõl,reprezentálva azokat, akik itthon és külföldön népszerûsítik a magyar értékeket; a nyelvet, a zenét,a táncot, az irodalmat.

� Nevelõszülõk VI. Nemzetközi Konferenciája (Balatonlelle-Fonyódliget, július 2-8.)A családokért, a nevelõszülõkért és a gondozásukban lévõ gyermekekért rendezendõ, VI.Nemzetközi Konferencia gazdag kulturális és sportprogramokat is kínál, balatoni hajókirándulás-sal egybekötve, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség és a Civil Szövetség (SMCSZ)rendezésében.

� A II. Magyar Világtalálkozó megnyitó ünnepsége (Budapest,július 3., 9.30-11.00. óra, kedd,Budai Vár, Hadtörténeti Múzeum Márványterme.) Zászlófelvonás. Ünnepélyes megnyitó, kulturális mûsor.(Szent Korona másolatának behozataladíszkísérettel, történelmi zászlósor, a vármegyék címerei, vitézek, tengerészek, huszárok. Egyházivezetõk fohásza a magyarság összefogásáért. A Világtalálkozó elnökének és védnökénekköszöntõje. A különbözõ országokból érkezõk képviselõinek üdvözlõ beszédei. A világ mag-yarságáért elismerések átadása. A Kárpát-medence civil szervezeteinek konföderációjárólszóló alapokmány aláírása. Ausztrália és Új-Zéland képviselõinek üdvözlete. A békenagykövetútjának bejelentése.

� Magyarsághíd Közéleti Konferencia (július 3., 11.30.-13.00. óra, kedd, Budai Vár) Magyarsághíd konferenciánk szellemi hidat képez a Kárpát-medence és a nagyvilág magyarságaközött, hogy együtt gondolkodjunk, képviseljük – a világ bármely pontján élve – a magyar nemzetiérdekeket. Tekintsük át az együttmûködés tapasztalatait és lehetõségeit, hasznosítsuk ezt a mag-yarság számára.

� Világtalálkozó kiemelt rendezvénye: ’56-os Emléknap, (Budapest, július 4.szerda,10.00.-18.00.óra) – a forradalom és szabadságharc szellemi öröksége megõrzéséért. Délelõtt Pesti srácok ’56-os ifjúsági hadi játéka címmel, a Corvin köz-Práter utca sarkán,élõ,történelmi bemutató. Majd aMutasd meg fiadnak ’56-ot! elnevezésû zarándokút a budapesti emlékhelyekre. Utána az ’56-

osok Találkozója – Dialógus Fórum eseményen szabadságharcosok és az ’56 szellemi örökségétápoló személyek, szervezetek képviselõi találkoznak.

� Tudóskonferencia (Budapest, július 5-6., 10.00-18.00 óra, csütörtök-péntek)A III. Báthory-Brassai Gazdasági, Mûszaki és Természettudományi Konferencia és a XXIII.

Kandó Kálmán Nyári Egyetem közös rendezvénye. Magyar-magyar interdiszciplináristudományos világtalálkozó. A konferencia célkitûzése: széles körû társadalmi civil párbeszédkialakítása nemzetünk gazdasági, mûszaki és tudományos kérdéseirõl.

� 75 éves a Népfõiskolai Collegium Mozgalom – ünnepség és tanácskozás (Budapest, július 6,péntek)Szerte a nagyvilágból érkeznek résztvevõk a Magyar Népfõiskolai Collegium NemzetköziKözgyûlésére.

� A Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (Budapest, július 6., péntek) A magyar reformátusság konzultatív, reprezentatív és demonstratív szervezete, hazai és külhonirésztvevõkkel.

� Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája (Balatonlelle, július 6., péntek, 11.00. óra) A civil összefogás és a civil szervezetek együttmûködésének lehetõségei a Kárpát-medencében.

A találkozás napjaA találkozás napja(július 7-8. szombat-vasárnap)

SYMA Rendezvényközpont, B-csarnok (tömegrendezvény - Budapest, XIV. Dózsa György út 1.)A Világtalálkozó díszvendége: Ausztrália és Új-Zéland – és magyarságának képviselõi.

VilágfaluVilágfalu� A különbözõ országok, régiók és az ott élõ magyarok életének, közösségeinek,

tevékenységének bemutatása: Erdély, Felvidék és Kárpátalja, Õrvidék és Délvidék, Nyugat- ésKelet-Európa, Észak-Amerika (Kanada és USA), Dél- és Közép-Amerika, Ausztrália és Új-Zéland,Afrika és Ázsia, és a Panoráma Világklub pavilonjai által. Az „udvarhelyek” lehetõséget adnakintézmények, szervezetek, cégek bemutatkozására, az ismerkedésre, együttmûködésekkialakítására.

� Jurta sátrakban kézmûvesek, mesterségek bemutatói, kiállítás a magyar népi hagyományokról,gyermekprogramok, és egy-egy különleges témakörben kiscsoportos elõadások.

� A Gyógyító övezetben hagyományos gyógymódok, eszközök, technikák, házi természetgyó-gyászati praktikák bemutatása, bio-élelmiszerek, gyógykészítmények, masszázs, állapotfelmérés,ezotéria, stb.

� A „Találmányok utcájában” magyar találmányok, szabadalmak, ötletek bemutatása, népsz-erûsítése a feltalálók és menedzsereik, támogatóik által.

� Hungarikumok utcája: a Kárpát-medencében fellelhetõ, a magyar jellegzetességeket magukbanhordozó, a hungarikum témakörébe tartozó termékek, szolgáltatások, szellemi örökségekbemutatása, kiállítása, vásárlási lehetõséggel.

� A kiállító standokon magyarországi és külföldi cégek, intézmények, szervezetek, vállalkozókmutatják be tevékenységüket, kínálják termékeiket, szolgáltatásaikat, vásárlási lehetõséggel is.

NagyszínpadNagyszínpad(július 7-8. 10.00-19.00 óra között)

A csarnokban lévõ mintegy 72 négyzetméteres nagyszínpadon, nyitástól-zárásig, 10 órától 19 óráigtartanak, kisebb szünetekkel a mûsorok. Bemutatkoznak: az ország-pavilonok magyarjainakmûvészképviselõi, határon túli és itthoni neves elõadók, együttesek és a Panoráma Világklub MegyeiTársklubjai hagyományõrzõ mûsorainak szereplõi.

Magyarságismereti SzabadegyetemMagyarságismereti Szabadegyetem(július 7-8. 10.00-18.00 óra között)

Ismert közéleti és kulturális személyiségek tartanak elõadásokat különféle témakörökben, s válaszol-nak a jelenlévõk kérdéseire. Diákok fóruma a külföldi lehetõségekrõl; Nemzetközi irodalmi ankét:közönségtalálkozó hazai és külhoni írókkal, költõkkel; bemutatók, elõadások, ismertetõk (a részletesprogram a honlapon lesz olvasható).

Egészségnap - EgészségkonferenciaEgészségnap - Egészségkonferencia(július 7. 11.00-15.00 óra, I. emeleti elõadóterem)

Elõadások a téma szakembereivel, neves hazai és külhoni elõadókkal. Középpontba állítjuk azegészséges életmód, a mozgás, a sport, az öngondoskodás – az életvezetési képesség, a lelkiegészségfejlesztés fontosságát. Bemutatjuk a hátrányos helyzetû kistérségek egészségügyi helyzetét.

13 órától - egészségi állapot felmérése, gyógytorna, masszázs,bio- élelmiszerek kóstoltatása.Szûrõbusz: 24-féle egészségügyi szûrõvizsgálat, azonnal kiértékelés a rendezvény helyszínén.Véradás: a Világtalálkozón a Magyar Vöröskereszt szervezésében önkéntes véradásra islehetõség lesz a szervezet tevékenységét bemutató pavilonban.

Magyarsághíd Üzleti Konferencia Magyarsághíd Üzleti Konferencia (július 7., 15.00-18.00 óra, I. emeleti elõadóterem)

Középpontban a magyar-magyar nemzetközi kapcsolatokban rejlõ lehetõségek. A hungarikumok, mint értékek külföldi piaci esélyei; testvérpartneri kapcsolatok a külhoni magyarokközremûködése révén; magyar találmányok, szabadalmak, feltalálók segítése a világpiacra; a turiz-mus közvetítõ szerepe.

VV. Magyar Világbál. Magyar Világbál(július 7., szombat, 20 órától)

A világ magyarságának hangulatos, társasági rendezvénye, amely a korábbi évekhez hasonlóan immárötödik alkalommal kerül megrendezésre Ezúttal is lesz: elsõ bálozók bemutatkozása és tánca, ma-

gyar népi zene, tánc, báli ruhaszépségverseny, megválasztják a Világbál Szépét, a jó hangulatról pedigremek elõadók gondoskodnak.

Közremûködik: a Rajkó zenekar, Mága Zoltán és az Angyalok, Tóth Éva és Leblanc Gyõzõelõadómûvészek, a Talentum táncegyüttes, a tánczenét Netti és a Hollander Band szolgáltatja.Mûsorvezetõk: Ernszt Katalin és Nemere László ( (Ausztráliai Vigadó Duó.)Különleges ételek, italok korlátlan fogyasztási lehetõséggel, finomságok, Ország- és Világklub-asztalok,értékes tombolanyeremények.

Mûvészeti találkozóMûvészeti találkozó(július 8. 11.00 -13.00 óra, I. emeleti elõadóterem)

Építsük együtt a mûvészeti barátsághidat! – Képzõmûvészeti kiállítás és baráti találkozó, hazai és külföl-di mûvészcsoportok képviselõinek közremûködésével.

Jurta sátras elõadásokJurta sátras elõadásokKiscsoportos beszélgetések, a témához illõ környezetben, különleges elõadókkal és témakörökben.

Irodalmi sarokIrodalmi sarokHazai és külföldi írók, költõk, újságírók, számára biztosítunk dedikálási, ajánlási lehetõséget.

VVendéglátásendéglátásA Planetsport vendéglátó cég jóvoltából, a Világfalu nagyszínpada mellett, az érdeklõdõk a hazai és anemzetközi konyha remekeit ízlelhetik meg,a kiállító pavilonokban pedig kóstolókkal várják az érdek-lõdõket.

Gyermek Ki Mit TGyermek Ki Mit Tud?ud?(Döntõ: július 8, vasárnap 10.00-12.00 óra, Nagyszínpad)

A tehetségkutató versenyen 3-14 éves korú gyermekek - ének, hangszeres zene, tánc, vers, próza, segyéb kategóriákban mérik össze tudásukat.

Családok találkozójaCsaládok találkozójaLehetõséget nyújtunk a világba szétszóratott családok, rokonságok, ismerõsök megkeresésére éstalálkozására a rendezvény alkalmával.

ZÁRÓESEMÉNYEKZÁRÓESEMÉNYEKIstentisztelet - BUDAPEST – Kálvin téri református templom (július 8. 11.00 óra)

Összefogás-koncert (Syma Rendezvényközpont, július 8. 18.00- 20.30 óra)

A Világtalálkozó dala: Határtalan összefogás – a mûsorban a dalt éneklõ mûvészek közül többen fel-lépnek.

A VILÁGTA VILÁGTALÁLKOZÓ ORSZÁGJÁRÓ ROGRAMJAIALÁLKOZÓ ORSZÁGJÁRÓ ROGRAMJAI

(Az ingyenes vagy rendkívül kedvezményes kirándulásokra július 7-én, 8-án, a Világtalálkozó Syma-csarnokbeli rendezvényein lehet jelentkezni. További kirándulások szervezés alatt.)

1. Látogatás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.2. Mutasd meg fiadnak ’56-ot! – a forradalom budapesti és vidéki emlékhelyeinek felkeresése

egykori szabadságharcosok közremûködésével.3. Vallási zarándokút Máriapócsra, a szent kegyhelyre, majd a nyírbátori Bátori-kastély

megtekintése.4. Gyógytúra a Mátrában - kirándulás Mátraderecskére, a Mofetta-gyógycentrumba – valamint

a hírhedt recski munkatábor történelmi emlékhelyének megtekintése. 5. Balaton-parti túra – kirándulás néhány ismert balatoni településre.6. Borút - a magyar borúton felfedezhetünk egy magyar borvidéket.

A 2012-es Magyar Világtalálkozó programjai és helyszínei szervezés és egyeztetés alatt állnak, s a rendezvény honlapján folyamatosan figyelemmel kísérhetõk.

wwwwww.vilagtalalkozo.hu.vilagtalalkozo.hu

2011/ 4. szám18 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Most meg jól kibeszélem Önöknek,mert nem csupán az elõadás volt szóra-koztató, hanem a létrejöttének körülmé-nyei is olyanok, amelyeket nemigen tudelképzelni egy állami színházakon nevel-kedett szakmabéli, hát még a publikum...Magam sem hittem volna, ha nem látom.Mert mi is történt? Óss Enikõ, aki férje éspályatársa, Varga Tibor halála ótaegymaga vezeti a színházat, rendez,közönséget szervez, kosztümöt ter-vez és szerepel a produkcióban – ha-zatelepedett Magyarországra. Ezzelúgy tûnt, becsukta kapuit a Thália.

Ám a közönség nem így döntött.A színház tagjai, pártolói összefog-tak, és Szoboszlay Sándor producervezetésével visszahívták Enikõt szín-házat csinálni. Ez pedig valóságoshaditervet idényelt. Mert: Enikõnekutazni kell, odakint valahol lakni, an-nyi idõt nem tölthet kint, amennyit aszükséges próbák igényelnek, hi-szen a szereplõk dolgozó emberek,akik szabadidejüket áldozzák a pró-bákra, olykor 80-100 kilométereketautózva a helyszínig. És mi legyen adarab, hogy minden szerepet megtudjon oldani a kislétszámú csapat?A kosztümök, a díszletek a színház-épület bérlése rengeteg pénzt emésztfel, és itt nincs állami dotáció, pályá-zat, támogatás csak a hûséges nézõ,aki megveszi a jegyet és néhányszínházrajongó szponzor.

Lefoglalták a Madrid Színházat,Shaffer Anikó árulta a jegyeket, Óss Enikõpedig munkához látott itt, Budapesten.Legyen a Hyppolit, döntötte el, örökzöldsikerdarab, azt hinnénk, el sem lehet ron-tani. Pedig a „könnyû mûfaj” egyáltalánnem könnyû. Táncolni, énekelni tudnikell, élõ zene nélkül oda az illúzió, és per-sze a szerepet is jól kell játszani. Szeren-

csére a színház régi, profi tagjainak csa-pata az utóbbi években fiatalokkal bõvült,akik táncolni, énekelni is tudnak. Enikõidehaza kitalálta a fõ irányvonalat: keret-játékot írt a darabhoz, amellyel a csapatkedvesen utal arra, hogy tizenöt évvel ez-elõtt más szereposztásban a Hyppolitotmár játszották.

Aztán megírta a beharangozót, éskezdte összeállítani a jeleneteket. E-mailek özöne jött-ment Los Angeles ésBudapest között, én még nem láttaminterneten rendezni senkit – de mûködött.Enikõ instrukciói szerint a tengeren túl, aMagyar Házban a színész Maxim András– aki az újgazdag Schneider úr szerepét

játszotta – vezette a próbákat. „Ti csakfolyton egymást nézzétek, ti nem tudjá-tok levenni a szemeteket egymásról” – ír-ta Enikõ a két fiatalnak, a Terkát játszóAntal Tímeának és az udvarlója szerepé-ben mókázó Tóth Balázsnak, aki a Kárpátnéptánc együttes tagjaként ráadásul re-mek táncos is. Közben készült a mûsorfü-

zet, Enikõ itt szerkesztette, Kaliforni-ában nyomták. Budapesten SzilágyiPanni az interneten elküldött mére-tek szerint, próba nélkül szabta-varr-ta a jelmezeket, Los Angelesben ifj.Varsányi Csaba, (civilben építész-mérnök), tervezte, faragta, festette adíszleteket. Jöttek-mentek a levelek,csörögtek a telefonok. És ugye itt aszereplõt semmi sem kényszeríti ar-ra, hogy játszszék, önszántából teszi,vagy nem, anyagi haszna nincs, nemtanulta meg, hogy a rendezõ szavaIsten szava, ha valami nem tetszik,otthagyja az egészet. Ilyen perszemég nem fordult elõ a 24 év alatt – deezúttal mégis... A Makáts Csabát ját-szó fiatalember három héttel a be-mutató elõtt felmondott. Puff neki!Kulcsszerep. Mi legyen? Két nap alattmegtalálták a megoldást: Fábián-Zomora Péter, a székelyföldi fiatal-ember személyében, aki éppen disc-jokey karrierjét építgeti odakint. Debeugrásos alakítása láttán azt mon-dom, átnyergelhetne akármelyikszínházba buffó-szerepkörbe!

Szóval elérkezett a nap, amikorEnikõ jelmezekkel, kalapokkal, apróbbkellékekkel – jelentõs túlsúlyt fizetve – út-ra kelt Los Angelesbe. A repülõn tanulta aszövegét. Merthogy magára osztottaSchneiderné szerepét – akinek ugye fogy-ni kell... Idõközben elintézett még egybónuszt a közönségnek... Ha már kétnapra kibérelték a színházat – napi 1500

dollárért – lehetõvé tette a Magyar Házbanéppen kiállító, kolozsvári származású fes-tõmûvésznõnek, Zsombori Erzsébetnek,hogy a hallban kiállítsa egyedi technikájúselyemfestményeit. No és afoyerban saját önéletrajzi köny-vét, a Zárszámadást lehetettmegvásárolni. Irodalom, kép-zõmûvészet, színház...

Hát volt mit látni, tenni aMadrid Színházban! Pén-teken délelõtt felállítot-ták a díszletet: déli 1órától délután 3-ig Eni-kõ beállította a fénye-ket és megbeszélésttartott az énekmû-vésznõ Érseki Emõké-vel, aki ezúttal hang-technikusi szerep-körben tûnt fel, mega zongorista CserLászlóval. Aztán 3-tól4-ig szünet volt, az-alatt felinstalláltuk afestménykiállítást afoyerban,... négyre be-futott mindegyik sze-replõ – aznap még dol-goztak az emberek –smink, öltözés, és kezdõ-dött az elsõ színpadi fõpróba.

A Hyppolitot játszó Kass Pál – megjele-nése olyan, mintha neki írták volna a drá-

mairodalom összes „elõkelõség” szerepét– ideges volt, belebakizott a szövegébe, aJulcsát játszó Perjési Mónika eltévesztettea bejáratot, Enikõ lerohant, instrukciótadott, felrohant, játszott, a Mimit alakító

Tóth Kinga zongoristával egyeztetett, akoreográfus Kiss Éva átállított egy tán-cot, mert kiderült, az új terepen a régibeállítás nem mûködik. A súgó,

Kékessy Gertrúd már harmadszoradta fel valakinek a szöveget,de az éppen a zongoristávalegyeztette a belépõjét... Estepontban 11-kor mindenki-nek el kellett tûnni az épü-letbõl, mert ha nem, rá-

húznak még 1500 dollárta bérleti díjra... Úristen,hogy lesz ebbõl holnap-ra elõadás?!! – kérdez-

tem magamban, hiszenhosszú hetek színpadi

próbaszakaszait kísértemvégig nem egyszer, és sok-sok színpadi próbán kidolgo-zott elõadásokat is láttam –bukni... Hát nincs az a profiszínházi együttes széles a ha-zában, aki egy ilyen menetetbevállalna! Csak az öregMakátsot játszó Hrotkó Csabaderûs békessége volt meg-

nyugtató, õ régi „motoros”, csak tudja,miért nem ideges... És az Enikõ minden-

kit bíztató mosolya: „Meglátod, mindenrendben lesz”...

És rendben lett. Méghozzá micsodapörgõs, kedves, mulattató elõadás lett be-lõle! A szombat délelõtti fõpróbán min-den összeállt: zene tánc, prózai jelenetek.Mindenki remekelt. A közönség nyíltszínitapsokkal, s a végén vastapssal honoráltaa szórakoztatást. Több mint 300-an vol-tak ott, San Diegóból, Arizonából, SanFranciscóból, Passadenából és ki tudjahonnan... Zsúfolásig telt a ház, s az elõ-adás végén megvárták a színészeket, akikjelmezben, sminkben jöttek elõ, minden-kivel egy-egy kedves szót váltani. Leírha-tatlan volt a hangulat!

Régi színházi ember vagyok – gyengeelõadások automatikusan törlõdnek a fe-jembõl. De erre még most, hónapok múl-tán is úgy emlékszem, mintha tegnap tör-tént volna, s azóta nem egyszer, csak úgymagától felcsendül bennem a dallam:„Aki autót venni óhajt/Elõbb vizsgát tesz,hogy jól hajt!”

Bravo, Thália! Ezt nem szabad abba-hagyni! Jövõre 25 évesek vagytok! Em-bernek, fiatal amerikai magyar színház-nak bizony veterán...

Medgyessy Éva

Évtizedek óta kísérem figyelemmel a Los Angeles-i Thália Stúdió mûködését. Magyar színház közvetlenül a Hollywood-hegyárnyékában, a filmvilág fõvárosában... Él és mûködik. Persze nem könnyû a színháztörténésznek folyton csak másodkéz-bõl tudósítani – fotók, DVD-k alapján elképzelni egy valódi, élõ elõadást így pár ezer mérföldrõl – mennyi is egy mérföld?Hiába színes és érdekes a színházi elõadásról hallani. Látni azért egészen más dolog. Így hát idén vettem egy nagy leve-gõt – no meg egy repülõjegyet – és megnéztem a Hyppolit, a lakáj-elõadást élõben. Ott a Hollywood-hegy lábánál, a film-világ fõvárosában.

Hyppolit sikere Kaliforniában – Bravó, Thália!

Az összefogás szép példája

A felvidéki tagozat elsõ rendezvényét2006. január 21-én tartotta, a MagyarKultúra Napja tiszteletére, amelyen Jó-nás Csaba, Pécsváradi Zoltán, SinkovitsVitai András és Tarics Péter szerepeltek.Ugyanez év októberében, az 1956-osmagyar forradalom és szabadságharc 50.évfordulója tiszteletére tartottak ünnepiemlékestet, ahol ünnepi beszédet mon-dott a néhai Kossányi Miklós, aki hosszúévtizedekig az Egyesült Államokban éltfeleségével a magyar emigráció tagja-ként.

Ugyanezen év decemberében pedigWittner Mária 1956-os halálraítélt voltKomárom vendége, aki a szabadságharc-ban átélt élményeirõl mesélt. 2007. má-jus 18-án tartották az elsõ felvidékiHungaricum-bemutatót, melynek fõelõ-adója dr. Tanka László volt, a PanorámaVilágklub alapító-elnöke, aki bemutattaaz általa kiadott elsõ Hungaricum-

könyvet. Ezen a szimpóziumon számosfelvidéki hungaricum (népmûvészet, bo-rászat, elõadó mûvészet, díszmagyar,Feszty-körkép, magyar rovásírás stb.)mutatkozott be a nagyközönségnek.2008. január 8-án Jónás Csaba és TaricsPéter „Adjátok vissza a hegyeimet” címûWass Albert-estjét mutatták be, az erdé-lyi írófejedelem születésének 100., és ha-lálának 10. évfordulója tiszteletére. 2008.április 15-én bemutatták KomárombanTarics Péter „Egy nép kiáltott – 1956 és amegtorlás” címû nagysikerû könyvét,ahol elõadást tartottak 56-os szakértõk,szabadságharcosok, valamint az emigrá-ció képviselõi is.

(Folytatás a 22. oldalon.)

Öt évvel ezelõtt, 2006-ban, alakult meg a Panoráma Világ-klub Felvidéki Tagozata Révkomáromban, amely Tarics Péterújságíró vezetésével rendszeres tevékenységet folytat. Azösszejöveteleken több esetbenrészt vettek – vendégként,elõadóként a magyar emig-ráció képviselõi. A rendezvé-nyek társrendezõi a szintén felvidéki Széchenyi IstvánPolgári Társulás és a Pázmaneum Polgári Társulás.Mûfajilag sokoldalú rendezvényeket szer-veztek, hiszen volt Hungaricum-bemutatóés -konferencia, könyvbemutató, 1956-os megemlékezés, filmvetí-tés, ünnepi elõadóest, kü-lönbözõ emlékestek, a Ma-gyar Kultúra Napja, mo-nodráma-õsbemutató,szentmisével egybekötöttfelvidéki körút Dobai Sán-dor atyával, a Benelux álla-mok magyar fõlelkészével.

Ötéves Felvidéken a Panoráma Világklub társklubja

Emlékestek, előadások, szentmisék, bemutatók

PRO CULTURA HUNGARICA-DÍJ TARICS PÉTERNEKA magyar nemzeti ünnep, a Szent István-ünnep alkalmából, Pro

Cultura Hungarica-díjjal tüntették ki Tarics Péter újságírót, írót, elõ-adómûvészt, aki augusztus 19-én a pozsonyi Magyar Nagykövetsé-gen vette át a rangos kitüntetést. A dr. Réthelyi Miklós magyar nem-zeti erõforrás minisztere által adományozott díj laudációjában akövetkezõ indoklás szerepel: „Az egyetemes magyarság érdekébenvégzett termékeny, sokoldalú és rendszeres kulturális, közéleti ésírói-kutatói tevékenységéért.” A kitüntetést Váradi Lajos, a pozsonyi

magyar nagykövet akkori elsõ helyet-tese és Kollai István, a pozsonyi Ma-gyar Kulturális Intézet igazgatója ün-nepélyes keretek között adta átTarics Péternek. A kitüntetett a díj át-adása után azt mondta: „Jólesik, hogy értékelték huszonötéves munkámat. Nagy megtiszteltetés számomra ez a díj, an-nál is inkább, hiszen eddig szakmai díjakat kaptam, s ez azelsõ magyar miniszteri kitüntetésem. Ez további termékenycselekvésre kötelez. Számomra azonban sokkal fontosabb,hogy írásaimhoz, könyveimhez, elõadóestjeimhez mindig ta-láltam olvasókat, közönséget, segítõ szándékú kritikusokatKárpát-medence-szerte és a magyar emigrációban egyaránt,akiknek a szeretete, ragaszkodása, elismerése nekem a leg-nagyobb kitüntetés.” (N. I.)

Dr. Tanka László bemutatja azelsõ Hungaricum-könyvet

Komáromban

Dr. Nagy István egyetemi adjunktus Bejczy Antal Mars-

járójáról tart elõadást

Boráros Imre, mint Mindszenty József

bíboros

Dobai Sándor és Tarics Péteraz egyik könyvbemutató

után

Klapka György a komáromi

könyvbemutatón

Tarics Péter a kitüntetéssel

Tarics Péter átveszi a díjat

Jónás Csaba a Wass Albert-esten

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 232011/ 4. szám

(Folytatás a 21. oldalról.)2008. október 22-én a Nagy Imre és

társainak perérõl szóló CD-ROM levetíté-sével emlékeztek az 1956-os forradalomraés az ‘56-os magyar emigráció áldozatai-ra, egy évvel késõbb pedig, 2009. október24-én a Tóth Ilonáról szóló dokumentum-film vetítése aratott nagy sikert Komá-romban. 2009. szeptember 22-én a „Ma-gyarok a nagyvilágban” címû reprezenta-tív könyvlexikon bemutatására került sor,itt ismét dr. Tanka László volt a vendég-elõadó. Szintén 2009-ben Klapka Györgyvállalkozó volt Komárom vendége, aki a

Klapka Vigadóban mutatta be új könyvét.2010. május 7-én, Mindszenthy József né-hai hercegprímás halálának 35. évforduló-ja tiszteletére mutatták be Tarics Péterneka bíborosról szóló „Állok Istenért, Egy-házért, Hazáért – Mindszenty József ol-tárköve” címû monodrámáját, BorárosImre színmûvész címszereplésével, aholünnepi beszédet mondott dr. Erdõ Péterbíboros, prímás, budapest-esztergomi ér-sek és Róbert Bezák nagyszombati érsek.

A Panoráma Világklub Felvidéki Tago-zata több alkalommal vendégül látta DobaiSándor atyát, a Benelux államok magyar

fõlelkészét, aki immár nyolc éve rendsze-resen – minden évben – misézik a Felvidé-ken. Az elmúlt években beszélgetésselegybekötött szentmisét szerveztek számá-ra Komáromban, Dunaszerdahelyen,Gútán, Zselízen, Ipolyságon, Kisbéren,2011-ben pedig életmûvérõl írt könyvetTarics Péter, amelyet júliusban mutattakbe Komáromban, Dunaszerdahelyen, illet-ve Balatonlellén, az Elsõ Magyar Világtalál-kozón. Az öt év termésének tapasztalatá-nak birtokában további eredményes mun-kát kívánunk a Panoráma Világklub Felvi-déki Tagozatának! Nagy Imre

Váradi Lajos konzul gratulál Tarics Péternek PozsonybanTarics Péter 56-os könyvbemutatóján: dr. Tanka László, Vanek Béla,

Wittner Mária, Tarics Péter és dr. Jobbágyi Gábor egyetemi tanár

– A bonyhádi helyi televíziónál dolgoz-tam. Munka közben bejött egy kis ablak amonitoron: akarsz-e az USA-ban élni ésdolgozni? Volt idõm, kitöltöttem. És el isfelejtettem. Pár hónap múlva felhívtakKentuckyból: Nyertem, örülök-e? Köpni-nyelni nem tudtam. Tûnõdtem. Kell eznekem? Nagyon keveset tudtam angolul.Kaptunk vízumot, fél éven belül be kellettlépnünk az Amerikai Egyesült Államok-ba. De hova menjünk? A kaliforniai PalmSpringsre esett a választásunk.

Sivatagi város: télen is 30 fok van. Üdü-lõhely: a nagyon gazdagok, és az õket ki-szolgáló személyzet él ott. Nem illettünkoda. Csak lehetõséget kaptunk, pénz nemjárt vele. A megtakarításomból vágtunk anagy kalandba. Merse akkor kezdte a III.gimnáziumot.

Nem gondoltam végig, mibe vágom afejszémet. Leszállt a repülõ, volt egy la-káscímünk. Éjszakánként felébredtem:mit keresek én itt? Mégis úgy gondoltam,ilyen nagy lehetõséget ki kell használni.

Kibéreltünk egy házat, fiamat beírat-tam a középiskolába. Én nyelviskolábamentem. Vettem egy autót, GPS-t, jogosít-ványt szereztünk, nyitottam bankszám-

lát. Próbáltam amerikailenni. Nem ismertemsenkit.

Kitárulkozott a világPalm Springsben

nagy filmfesztiválokvannak. Olyankor tele aváros sztárokkal, limu-zinokkal és olyan autókkal, amelyek mégnincsenek forgalomban, mert ott mutat-ják be azokat a közönségnek. Meleg-fesz-

tiválok is vannak. Minden a nyi-tottságra és az elfogadásra épül.

Lassan kitárulkozott a világ. Ba-rátokat szereztem magyar körök-ben. Erõs, összetartó magyarközösség van: jó velük lenni.Amerikai barátnõm is van:Joanna, az angol tanárnõm.Egy lengyel orvos lánya.Hetven éves, izmos, spor-tos nõ.

Én is sportosabb let-tem. A városban 3000golfpálya van. Meg kénetanulnom golfozni… Ta-lálkoztam egy új sport-tal: pickle ball a neve. A

tenisz és a ping-pongközötti átmenet: 2-3órán át lehet játszani.Elég ügyes vagyok,különösen párosban.Ott tanultam meg úszni.A lakóparkban, ahol lakást bér-lünk, van medence. Nyelviskola elõtt,amikor senki se látott, reggelente úszkálnipróbáltam. Itthon azt gondoltam, sose fo-gok megtanulni.

Ami a két országot összekötiFél évet kinn töltöttünk, fél évet itthon,

hogy Merse itthon is járjon iskolába. Ígyszerezte meg egyszerre a magyar és azamerikai érettségit. A bonyhádi gimnázi-

um igazgatója és tanárai nagyon támoga-tóan viselkedtek. Hálás vagyok nekik.

Fiam kilenc évig tanult angolul, voltalapja. Sok barátságot kötött. Én vért iz-zadtam a nyelvtanulással. A nyelviskolá-ban én voltam az egyetlen európai: min-

denki tanárnak nézett -, nyilván mertfehér bõrû, szõke vagyok.

Itthon továbbra is a televíziónáldolgozom, és írok egy amerikai ma-

gyar újságnak: a Panoráma Maga-zinnak. Egyre nehezebben talá-lok vissza az itthoni munkába.Inkább írok, és szervezem aTolna megyei Panoráma Világ-klub életét. Szeptemberbenvisszamegyünk: Merse tovább-tanul, én munkát keresek, ami-bõl megélünk. Három év múlvakaphatunk állampolgárságot.

Másképp gondolkodom,mint korábban: nyitottabbvagyok. Ott az emberek mo-solygósak, segítõkészek, tá-mogatják, ha valaki akar va-

lamit. Örülnek a sikerednek.Itthon ez nem mindig van így. Barátaim azt mondják: ez a lehetõség

egy lottó ötössel ér fel. A pénznek jobbanörültem volna, de próbálom ezt a lehetõ-séget kihasználni. Nem igazán hiszek atermészetfeletti dolgokban, de valami cél-ja volt ennek. Olyan munkát szeretnék,ami a két országot összeköti, hogy to-vábbra is jöhessek-mehessek. Hiszennagy gyermekeim és idõs édesapám itt-hon élnek. Gönczi Annamária

Felér egy lottó ötössel – mondták a barátai, amikor amerikaivízumot kapott. Valami célja van ezzel az életnek – gondolta, éslegkisebb gyerekével nekivágott az ismeretlennek.

Mersével, New Yorkban

Beverly HillsBonyhád

Kereki Katalin (50) a bonyhádi televízió munkatársa. Gyermekei: Roland(31) futballista, Babett (31) színész, Merse (18) most érettségizett

Kereki Kati

Kereki Kati magyarországi és amerikai élete

„Belevágtunk a nagy kalandba!”

– A keresztszemes hímzések készítésétédesanyámtól tanultam, s ez az anyaiörökség egész életemet végigkísérte –mondja Marika, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Császló községben született,1951-ben, ikertestvérével, Gizikével együtt.

Nagy szorgalommal készítem a névreszóló, személyes jellegû hímzéseket kü-lönbözõ eseményekre. A külhoni magya-rok a címert és a virágmotívumokat kedve-lik leginkább.

Számos kiállítása volt Budapesten és la-kóhelyén, Mátészalkán, de a Nyíregyhá-zán megrendezett „Hungarikumok a nagy-világban” üzleti konferencián is láthatóakvoltak a munkái. Két lánya van: Tünde ésHajnalka, mindketten szeretnek hímezni.

Marika szeret betûket is hímezni, szépmonogramokat, és ez nem véletlen, hiszenmindig a betûk világában élte éveit. Fiata-lon megismerkedett az írógéppel, majd aszámítógéppel, ettõl kezdve a „billentyûk-re tette az életét” – kipróbálta magát gépíró-versenyeken. Húsz esztendõt a Mátészal-kai Rendõrkapitányságon dolgozott titkár-nõként, így a munkahelyen is módjábanállt a gyakorlás – jelenleg nyugdíjas.

– Az elsõ versenyem, 1974-ben olyan si-kerélmény adott, hogy ettõl kezdve min-den országos szakmai rendezvényen részt

vettem – említi. – A Magyarországon elértsikerek után következtek a világbajnoksá-gok, Brüsszel, Isztambul, Amszterdam,Bonn, Lausanne, Róma, Bécs, Prága, és alegújabb megmérettetés ez év nyarán Pá-rizsban volt.

A gépírás és gyorsírás versenyszámmellett levelezés-jegyzõkönyvkészítés ka-tegóriában is eredményeket ért el, mindenvilágbajnokság után több oklevéllel tér ha-za. Legjelentõsebb számára a 2007-ben,Prágában elért teljesítménye: 30 percesmásolás során 12 300 betût ütött le ésmindössze 3 hibát ejtett. Elmondhatja, hátmagáról, hogy fürge ujjakkal rendelkezik ahímzés és a gépírás területén egyaránt.

Tünde lánya is követte édesanyja példá-ját, és 1995-ben Amszterdamban megren-dezett világbajnokságon 2. helyezést ért elgyorsírás kategóriában az ifjúsági verseny-zõk között. Rendszerint együtt járnak mais a hazai versenyekre és a világbajnokság-okra. Marika büszke arra, hogy másik lá-nya szabályosan használja a 10 ujját a kla-viatúrán, sõt volt olyan verseny, aholmindhárman indultak.

Hobbija és szenvedélye virágainak gon-dozása, több száz tüskés kaktusz veszi kö-rül otthonában, s ezekkel a virágokkal issok ember csodálatát vívta ki. (tl)

A Panoráma Világklub rendezvényeinek egyik színfoltja évek óta az a kis népmûvé-szeti bemutató, kiállítás, amelyet Székely Lászlóné rendez. Minden alkalommal bõ vá-lasztékát látni szépséges hímzéseinek. A mindig mosolygós Marika nem csak alko-tásairól ismert, hanem bevárta a nagyvilágot, sorra szerzi az elismerõ okleveleket,mint a gép- és gyorsírói világbajnokságok magyarországi versenyzõje. Mindezekmellett különleges hobbinak hódol: otthona egy kaktuszvirág-birodalom.

Mátészalkáról érkezik minden klubrendezvényre

Hímzések, versenyek, kaktuszok

Kaktuszai között

Bodrogi Gyulával, a Nemzet színészével

A párizsi világbajnokságon

A forradalom és szabadságharc leveré-se után, 1957-ben érkezett édesapjávalAusztráliába. Mint minden újonnan érke-zett emigráns, a kezdeti nehézségek leküz-dése után, hamar felismerte a boldogulásútját, már 1960-ban szakmájában, mintelektromos tervezõ dolgozott, de két évrerá elektromérnöki diplomájának a megvé-dése után saját tervezõ vállalatot mondha-tott magáénak. Családot alapított, felesége,Gillian nemcsak hû társa, de segítõje is voltélete folyamán. Két gyermekük, Liza ésRoderick nagy szeretetben nõtt fel.

Egyre növekvõ szakmai hírnevénekköszönhetõen egyre több megrendeléstkapott a dinamikusan fejlõdõ Bris-bane-ben, számtalan irodaépület elektro-mos és reklámvilágítás tervei az õ irodájá-nak a tervasztalán készültek. Emlékezetesmunkája az Expo ‘88 magyar pavilonelektromos tervezése és kivitelezése volt.Felesége bátorítására egyre jobban be-

kapcsolódott a magyar közösség munká-jába, a hetvenes évek elejétõl a 4MBS FMrádió klasszikus zenei mûsorát szerkesz-tette, majd a 4EB FM magyar nyelvû prog-ramját indította be és vezette tizennyolcévig.

Fáradhatatlan közéleti szereplése mel-lett segélyakciókat szervezett, magyaror-szági szervátütetésre váró gyereket sajátköltségén hozatott ki és intézte a sürgõsorvosi kezelést. Egyre tevékenyebb köz-életi tevékenységét az Ethnic Counsil ofQueensland Centenary Medallal jutal-mazta. Az 1989-es rendszerváltás után aMagyar Köztársaság megtisztelõ felkéré-sére elvállalta Queensland tiszteletbelimagyar konzuli tisztségét, amelyet életeutolsó napjáig becsülettel ellátott. Egyút-tal a Queeslandben mûködõ konzuli tes-tület dékáni tisztét is betöltötte.

Fáradhatlan ember volt, nem ismert le-hetetlent, önzetlenül segített. Közéleti

szereplésével – mint mondotta – nem ma-gának, hanem magyar közösségnek sze-rez elismerést. Hazafias és a magyar kul-túra terjesztéséért végzett munkájáért2008-ban a Vitézi Rend Bronz Érdemke-resztjét, majd 2011-ben, mint a leghosz-szabban szolgáló tiszteletbeli konzul, alegmagasabb kitüntetést, a Magyar Köz-társaság Vitézi Érdemrend Aranykereszt-jét vette át. 2009-tõl a Magyar HarcosokBajtársi Közösségének, valamint 2010-tõlSzent László Társaság és Lovagrend tagja.

Jelszava mindig az volt: Azt tettem,amit minden magyarnak tenni kell!

Elhunytával pótolhatatlan veszteségérte az ausztrál magyar közösséget, ne-mes lelkének emlékét szívünkbe zárjuk!

B. T.

DDIIPPLLOOMMÁÁCCIIAA EEMMLLÉÉKKEEZZÉÉSS

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 252011/ 4. szám24 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

– Milyen feladatok megvalósításáttûzte ki célul?

– A kiutazást megelõzõen intenzíventanulmányoztam Ausztráliát és az elõzõnagykövetek munkáját, s az így szerzetttapasztalatokat felhasználva három fõbbcélterületet jelöltem ki magamnak. Min-den canberrai nagykövet alapfeladata azAusztráliában és Új-Zélandon mûködõmagyar szervezetekkel való szorosegyüttmûködés és a magyar közösségmegõrzésére irányuló erõfeszítések szá-mára nyújtott segítség. Ez utóbbi tekinte-tében kiemelten fontosnak éreztem a ma-gyar kulturális élet, az itt mûködõ nép-tánccsoportok támogatását. Szintén ma-gától értetõdõ feladat a Magyarország ésAusztrália közötti kapcsolatok intenzí-vebbé tétele. Ennek részét képezte a kül-politikai kérdésekrõl folytatott párbeszédelmélyítése és a magas szintû látogatásokösztönzése. Kiküldetésem harmadik fõpilléreként a két ország közötti gazdaságikapcsolatok erõsítését fogalmaztam meg.Ez részben a külkereskedelmi forgalombõvítését, részben pedig a magyarországiüzleti-befektetési lehetõségek iránti itteniérdeklõdés élénkítését jelenti. Mindezekmellett munkatársaimmal igyekeztünkminél többet megmutatni a magyar kultú-ra legjavából s több tartalmat adni a ma-gyar és az ausztrál egyetemek közöttikapcsolatoknak is.

– Mérlegelve a négy év munkáját elé-gedett-e az eredményekkel?

– Nagy lelkesedéssel kezdtem canber-rai megbízatásomat, és igyekeztem azemlített területeken új lendületet adni

kapcsolatainknak. Sikerült a négy év alatteljutnom minden ausztráliai tartománymagyar közösségéhez, illetve Új-Zélandnagyobb városaiban élõ honfitársainkhozis, és jelen voltam sok magyar és ausztrálrendezvényen. Nagy megtiszteltetésnekéreztem, hogy fõvédnökként vehettemrészt a színvonalas melbourne-iHungarofesten, és védnöke lehettem aCanberrában megrendezett XIV. MagyarKulturális Találkozónak. Ezek a progra-mok is megmutatták, mekkora identitás-és közösségmegõrzõ erõvel bír a magyarkultúra, a magyar néptánc és népzene azóhazától közel 20 ezer kilométeres távol-ságban is. A magyar közösségnek igye-keztünk – egyebek mellett – magyar álla-mi tankönyvadománnyal, az itteni ma-gyar nyelvû oktatáson fáradozó tanárokmunkáját segítõ drámapedagógusok ki-hozatalával és egy nagyon sikeresnek bi-zonyult fotópályázat-sorozattal támoga-tást nyújtani.

– Intenzívebbé és rendszeresebbé váltaz ausztrál és az új-zélandi kormánnyalvaló kapcsolattartásunk Sólyom Lászlóköztársasági elnök 2009. szeptemberi lá-togatása kapcsán.

– Igen, ez jelentette ezen erõfeszítéscsúcspontját. Fontos eredmény a 2011 jú-niusában aláírt, a nyugdíjak átutalásátegyszerûbbé tevõ magyar-ausztrál szociá-lis biztonsági megállapodás és a fiatalokidõszakos munkavállalását lehetõvé tevõ,szintén júniusban aláírt magyar-új-zélan-di Working Holiday Scheme egyezmény.Bár a földrajzi távolságok nyilvánvaló kor-látot jelentenek a gazdasági kapcsolatokbõvítése számára, büszkék lehetünk arra,hogy az Európai Unióhoz az elmúlt tíz évfolyamán csatlakozott országok csoport-jából Lengyelország mellett Magyaror-szágnak vannak a legszámottevõbb keres-kedelmi kapcsolatai Ausztráliával és Új-Zélanddal. Tisztességes eredménynek te-kinthetõ, hogy a külkereskedelmi forga-lom folyamatosan és igen dinamikusanbõvül, és örvendetes, hogy növekszik azausztrál és az új-zélandi befektetõk érdek-lõdése is a magyarországi lehetõségekiránt. Ezen a területen szisztematikus és

átgondolt munkával további komoly ered-mények érhetõk el.

– Szép sikere volt a canberrai nagykö-vetség szervezésében Ausztráliába, illet-ve Új-Zélandra érkezett magyar mûvé-szeknek is…

– Különösen Hegedûs Endre zongora-mûvésznek és V. Molnár Judit operaéne-kesnek. Hasonlóan jó visszajelzése voltaz Ausztráliában és Új-Zélandon megren-dezett EU-s filmfesztiválon való részvéte-lünknek is. Közvetítésemmel több ma-gyar és ausztrál egyetem között megtör-tént a kapcsolatfelvétel a diákcsere- és akutatási együttmûködési kapcsolatok ki-alakítása érdekében. Remélem, hogy ezek

minél több konkrét tartalmat kapnak azelõttünk álló években, és sok magyar fia-tal élhet majd az ausztráliai egyetemi ta-nulmányok lehetõségével.

– Milyen eseménnyel búcsúzott Auszt-ráliától?

– Az egyik legszebb emlék az utolsóhónapokból a Canberrai SzimfonikusZenekar által az ausztrál fõkormányzóipalota kertjében „Hungarian Rhapsody”címmel adott 2011. februári szabadtéri

„Jó volt nagykövetnek lenni egy olyan országban, ahol kemény munkájával, tehetségével és lojalitásával az elmúlt évtize-dek során több tízezer emigráns szerzett megbecsülést a magyar névnek. Büszkeség töltött el, amikor azt hallottam auszt-rál és új-zélandi partnereimtõl, hogy a magyarok számos értékkel gazdagították a két ország társadalmát, kultúráját ésgazdaságát, miközben megõrizték gyökereiket, és mûködtetik szervezeteiket” – nyilatkozta Csaba Gábor távozó canberraimagyar nagykövet a Panoráma munkatársának. – Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az elmúlt négy évben nagy-követként Ausztráliában és Új-Zélandon képviselhettem hazámat.

Elbúcsúzott Csaba Gábor, Magyarország canberrai nagykövete – Számvetés négy év munkájáról

A magyarok számos értékkel gazdagítottákAusztrália és Új-Zéland társadalmát

Csaba Gábor a Budapesti KözgazdaságtudományiEgyetem elvégzése után egy sikeres pályázat eredmé-nyeként amerikai ösztöndíjjal, 1992 augusztusában azAmerikai Egyesült Államokba került, ahol a nevesGeorgetown Egyetemen (GU) tanul olyan híres pro-fesszorok kezei között, mint Madeleine Albright, késõb-bi amerikai külügyminiszter. 1994 júniusában kaptameg a GU-n második mester-fokozatot, hogy aztán Wa-shingtonból hazatérve beadja felvételi kérelmemet aKülügyminisztériumba, ahol a sikeres felvételi utánamerikai referensként kezdett dolgozni. 1997-ben márházasemberként tért vissza Washingtonba, ahol öt évenkeresztül külpolitikai elemzõként dolgozott a nagykö-vetségen. Komoly feladatokban gazdag fél évtizedrõlvan szó, hiszen erre az idõszakra esett hazánk NATO-csatlakozása és az Egyesült Államokat ért terrortáma-dások is. Ez az öt év a szakmai kihívás mellett lehetõ-séget adott az amerikai magyar emigráció megismeré-sére is, és az ott szerzett tapasztalatok fontos muníciótjelentettek számára a canberrai a nagyköveti megbíza-tás idején is.

PályafutásPályafutás

koncert. Ezen a magyar nagykövetségáltal támogatott koncerten az elsõ ma-gyar EU-elnökség és a Liszt-emlékév je-gyében magyar és magyar ihletésû re-pertoárt hallhatott a több ezres közön-ség, amelynek soraiban ott volt többek

között Quentin Bryce ausztrál fõkor-mányzó asszony is. Lélekemelõ élményvolt a Gold Coaston a Magyar Összetar-tozás Napján lebonyolított ünnepség is,amikor letehették az állampolgársági es-küt azok az elsõ itt élõ honfitársaink,

akik az egyszerûsített honosítási tör-vénynek köszönhetõen szerezhettékmeg a magyar állampolgárságot. Megha-tó volt látni, mekkora örömöt okozott eza nap mindazoknak, akiknek mostanáignem adatott meg a magyar állampolgár-ság megszerzésének lehetõsége. Renge-teg szép élménnyel és sok új barátsággalhagyjuk el Ausztráliát. Nagyon sok em-bernek lehetünk hálásak azért, hogycsaládunk lélekben sokat gazdagodvatérhet haza Magyarországra. Szeretnékköszönetet mondani az ausztráliai és azúj-zélandi magyar közösség vezetõinekés tagjainak bizalmukért és a barátságosfogadtatásért, valamint tiszteletbeli kon-zuljainknak mindazért az áldozatosmunkáért, amellyel nagykövetségünketsegítették feladatai ellátásában. Kívá-nom, hogy utódaimnak is hasonlóan soköröme legyen itt teljesítendõ külszolgá-latukban.

Bozsik Tamás

Nagy magyarnak kijáró tisztelettel búcsúztatta el és kísérte július 7-én utolsó út-jára a Centenary Memorial Gardensben a tartalmas életét bevégzõ Borlai Tibort,Queensland tiszteletbeli magyar konzulját felesége, Gillian, gyermekei, Liza ésRoderick, unokái, Queensland kormányzója, a Queensland Consultant testülettagjai, honfitársai, ausztrál barátai és tisztelõi. Kedves, mindig segítségre készszemélyével nemcsak konzulunkat, hanem egy igaz honfitársat, barátot veszítet-tünk el örökre.

In Memoriam – Borlai Tibor (1929–2011) – Ausztrália

Azt tette, amit mindenmagyarnak tennie kell!

A megbízólevél átadása után készült emlékfotó, amelyenMarlena Jeffery és felesége, Edit is látható

Dr. Hangay György

Hajónk csak 12 nap múlva indulTiencsinbõl, így hát van egy kis idõnk Kí-nával ismerkedni. Készakarva írok „kisidõt”, mert ez az ország olyan hatalmas,annyira sokféle, hogy jó pár év kellene azalaposabb ismerkedéshez. Nem is gondo-lunk egyelõre többre, mint Sanghaj, mertaz is éppen elég.

Csak ne lenne olyan meleg! Már bõvenszeptemberben járunk, de az idõjárás nemakar errõl tudomást venni, és olyan káni-kulával fogad minket, amire akármelyiktrópusi ország is büszke lehetne. A melegmég csak hagyján, de a levegõ páratartal-ma vetekszik a gõzfürdõével, így aztán tö-kéletes a hatás, alig vánszorgunk egyik ne-vezetességtõl a másikig, kötelességtudó, jóturistához illõen. Lehet, hogy belehalunk,de mindent meg akarunk nézni...

Mert látnivaló, az aztán van itt! Kezdjüktalán a középpontban, a Bundon. Ez a furanevû városrész tulajdonképpen a kikötõ-part, részben sétány, részben hatalmas jár-mûforgalmat szolgáló, széles út, amelynekhivatalos neve Zhongshan. A hely Sanghajszimbóluma volt évszázadokon át, ez volt anagykereskedelmi élet központja. Ma is az,s a széles utat szegélyezõ régi, méltóságtel-jes épületek is ezt hirdetik.

Persze van itt az újból is bõven, a szép,szecessziós stílusú paloták mellett hatal-mas felhõkarcolók emelkednek, modern –szinte utópisztikus hangulatú – épületek,tágas parkok hirdetik a mai idõket. AZhongshoan út néhány km hosszú, követia tengeröbölszerû víz partját.

Hamarosan rájövünk, hogy nem tengerez itt, hanem a Jangce egyik mellékfolyója,a Huangpu partján állunk. Az iszapos, te-jeskávészínû víz alig érzékelhetõen, lustánfolydogál. Olyan széles lehet itt, mintmondjuk a Duna Budapestnél, csak tízszerakkora forgalmat bonyolít le, mint a mi fo-lyónk. Uszálykinézetû hajók sürögnek-fo-rognak rajta éjjel-nappal, legtöbbje sóderralvan megrakodva. Némelyikük olyan túlter-helt, hogy csoda, miért nem süllyed el.

A túloldalon emelkednek aztán az igaziépítészeti csodák. Ezt a részt Pudongnaknevezik, s itt van a nemzetközi üzleti életfõközpontja. A legszembetûnõbb a KeletiGyöngy TV Torony (Oriental Pearl TVTower). Pedig ez nem is a legújabb, idesto-va már húszéves vénségnek számít, Matu-zsálem a sok vadonatúj felhõkarcoló kö-zött.

Csodálatos látvány. Egy égbenyúló, ir-datlan nyárs, rajta két hatalmas, sok szín-ben tündöklõ gömb, igazi, sci-fibe valóépítmény. Látszólag a szomszédjában vanaz SWFC (a kínaiak imádják a rövidítése-ket), ami annyit jelent, hogy ShanghaiWorld Financial Center. Ez alig kétévesmég csak, de valóságos óriás bébi. 101emeletes és 492 méter magas, jelenleg aföldkerekség második legmagasabb háza(A No 1. Dubaiban van).

Torony, árboc, villámhárító van maga-sabb is, de háznak ez a legnyurgább. Azértmondom, hogy „látszólag a szomszéd-ban”, mert valójában elég messze van, deolyan irdatlan nagy, hogy innen, a Bundrólsokkal közelebbinek tûnik. De van itt mégéppen elég más is, óriási irodaházak kon-

kurálnak egymással, mintha csak azon ver-sengenének, melyik tud magasabbra törni,a Nap felé.

Emlékeztetnek a trópusi õserdõk nö-vényzetére, azok is a fényért harcolnak ál-landóan, igyekeznek egymás fejére nõni.Bizonyára dzsungel ez is itt, átvitt értelem-ben. A világ 500 legnagyobb nemzetközitársaságának, cégének több mint kéthar-mada van itt képviselve. Legtöbbjüknekvan egy-két, nemrég épült felhõkarcolója isSanghajban.

Mire a harmadik harmad is észbe kapmajd, lehet, hogy már nem is lesz számárahely? Nem valószínû, hogy ettõl félni kell,valahogy majd csak szorítanak helyet, aho-vá felhúzhatnak még egypár 50-60 emele-tes toronyházat. Jelen pillanatban úgy lát-juk, Sanghaj fejlõdése még folyamatbanvan, biztos, hogy egyre nagyobb és pompá-sabb lesz az elkövetkezõ években.

A távolban egy kompot látunk, amely akét part között ingázik. Úgy gondoljuk, ér-dekes lenne ezzel átmenni a túloldalra. Ne-ki is indulunk, követve a folyópartot.Ahogy megyünk, egyre távolabbinak tûnika kompállomás, Hogy hamarabb odaér-jünk, egy kis park árnyékos fái alatt folytat-juk utunkat, mert ez rövidebbnek tûnik.Nem bizonyul jó ötletnek, az ide-oda ka-nyargó úton elbizonytalanodunk, találgat-juk is: hogyan tovább?

Addig okoskodunk, mígnem egy építke-zés állja utunkat. A rekkenõ déli hõségbenelhagyatottnak látszik, s mivel már majd-nem célba értünk, átmászunk a kerítésen.Ez egymagában még nem lenne szokatlancselekedetünk, mert utazásaink sorángyakran folyamodunk ilyesmihez. De igye-kezetünk hiábavaló, az építkezés területénzsákutcába kerülünk.

Valami hatalmas betonfödémen kalan-dozunk már, amikor rájövünk, hogy tulaj-donképpen a kompállomás tetején cset-lünk-botlunk. Messze alattunk autóparkoló

és a bejárat. De lejutni lehetetlen, nincs máshátra, mint visszafordulni. Újabb kerítés-mászás, aztán úgy néz ki, ez már a célegye-nes.

Alig vonszoljuk magunkat, mire a pénz-tárhoz érünk. Mondjuk a kasszásnak, ad-jon két jegyet. Kézzel-lábbal magyarázunk,õ is, mi is. Elõveszünk egy százast (100 jü-an kb. 12 USD), azt lebegtetjük, talán meg-elégszik vele. De nem tetszik neki, muto-gat, hogy négy.

Na, hát azt már nem! 400 jüan egy öt-perces kompútért? Már-már elfordulunk akaszszától, pukkadozva és méltatlankodva,amikor a kasszásnak mentõötlete támad éskirakja maga elé a menetjegy árát. 4 jüan!Nem 400.

Ez már mindjárt más, meg is kötjük azüzletet, s hamarosan beszállunk. A kapi-tány tiszteleg – Gyuri meg vissza –, de csakpercek múlva jövünk rá, hogy miért. Gyurifején ugyanis tengerészsapka pompázik,persze nem „igazi”, hanem csak amolyanszilveszteri jelmezféleség, amit idõnként,puszta heccbõl, meg hát a nap ellen hord.

A komputazás rövid, perceken belül atúlsó oldalon, Pudongban vagyunk. Itt márnem nyüzsög annyira az élet, mint a Bundés az a mögötti utcákban, ahol üzlet üzletetér. Itt a sok ezernyi hivatalnok, üzletembera kellemesen hûtött felhõkarcolók belsejé-ben tanyázik, akárcsak a termeszek a ter-meszvárakban, s a széles, parkjellegû utcákkongnak az ürességtõl. Nem csoda, ilyenhõségben csak az kószál a napégette aszfal-ton, aki nem egészen normális. De nekünkhatározott célunk van, hõsiesen trappolunka 2-3 kilométerre lévõ akvárium felé.

Mi tagadás, mire odaérünk, ugyancsakjól jön az épület kellemesen hûtött levegõ-je. A belépõ itt elég borsos – jóval több,mint egy kompjegy – de megéri. Csodálatos

halakat, teknõsöket, még kínai krokodilo-kat és szalamandrákat is látunk. S nemcsak az itteni vízi fauna, hanem szinte azegész Földé képviselve van itt, még pingvi-nek és fókák is vannak.

A berendezés, a mûszaki felszerelés alegmodernebb. A medencék gyönyörûenpéldázzák a különbözõ égtájakra jellemzõvíz alatti és szárazföldi környezetet. Kínaiés angol nyelvû tablók segítik az ismeret-szerzést, olvasgatjuk is õket szorgalmasan.Legérdekesebbnek persze a helybeli faunaképviselõit találjuk, mert ezekkel még nemtalálkoztunk eddig sehol sem.

A kínai kecsege és az ún. szopós hal kü-lönösen felkelti az érdeklõdésünket. A ke-csege ma már nagyon ritka az egész vilá-gon, de itt az akváriumban van belõle jó né-hány. Nagyon szép, pettyes mintázatú,gyorsmozgású hal, de ha mozdulatlan, tel-jesen környezetébe olvad, alig lehet meg-különböztetni a durva homokos, moszatosszikla háttértõl.

A szopós hal is roppant érdekes, jókoranagy állat, és szája, amelyet bajuszszerûfüggelékek vesznek körbe, meg nem áll,szünet nélkül cupákolja, csócsálja az akvá-rium üvegét.

Az édesvízi fûrészhal kimondottan ér-deklõdik irántunk. Amint megállunk az ak-váriuma elõtt, rögtön elkezd jobbra-balraúszkálni, szinte az üveghez tapad, annyiraszeretne közelünkbe jutni. Hogy miért, azkérdéses, lehet, hogy tényleg barátkozniakar, de az is lehet, hogy jó étvágya van, ésgusztusosnak talál minket?

Jó nagy darab, az biztos, nem szívesenbirkóznánk vele a víz alatt. Arca viszontszinte emberi és mosolygós, talán nem isolyan veszélyes? Annál barátságtalanabb-nak tûnnek a cápák. Ezek - és társaik - egyóriási medencében lakoznak, mely alattüvegalagút vezet, és a látogatók úgy érezhe-tik magukat, mintha a tenger fenekén sétál-nának. Illetve utaznának, mert mozgósza-lagon állva is lehet itt haladni.

A nagymedencének van egypár hatal-mas lakója, óriási csukák, groperok és rá-ják - meg ezernyi kisebb halféle. Némelyi-kük ezüstösen csillogó falkákat alkot, ide-oda cikáznak – ami nem csoda. Mi is ilyenidegesek lennénk, ha ekkora cápák szom-szédságában kellene élnünk! A cápáknakrémes pofájuk van, csirbe-csorba, tûhegyesfogaikat még nézni is rossz. De érdekes...

Rengeteg a látogató, s ami feltûnõ, hogyjóformán mind helybéli. Ez jellemzõegyébként ittlétünkre, külföldi turistát alig

látunk, viszont ittenit annál többet. Mond-hatni, hogy ez jelzi egy ország életszínvo-nalát is: ahol nincs belföldi turizmus, ottnagy a szegénység.

S még egypár szót errõl a csodálatos vá-rosról. A kis halászfaluként induló Sanghajmár 960-ban kereskedelmi központ volt. Aszéles és elég mély (átlagban 9-10 m)Huangpu folyó csendes és biztonságos ki-kötõnek bizonyult, és ez nagyban hozzájá-rult a város fejlõdéséhez.

A biztonságot csak a japán kalózok za-varták meg idõnként, de a városközpontköré emelt várfal ezt a gondot is elûzte. Az1840-es évek ópiumháborúja után Sanghajmegnyílt a világ felé, és kezdetét vette a fo-lyamat, amely végül is nemzetközi fontos-ságú kereskedelmi központtá változtatta avárost. De egyúttal a Távol-Kelet megteste-sítõje is lett, ahol a különbözõ kultúrák iz-galmas keveréke mindenki számára nyúj-tott - és nyújt ma is - valami soha nem látot-tat, valami csodálatosat.

Pedig Sanghajnak kijutott a bajból is,hogy ne menjünk messzire, olyasmibõl is,mint például az 1960-as évek kulturális for-radalma. Ez a mozgalom ebbõl a városbólindult ki, s nevét megcsúfolva, fõcélja azvolt, hogy a múlt kultúráját, hagyományaitgyökerestõl kiirtsa. Mindennek, ami kül-földrõl származott, vallási jelleggel bírt,vagy akárcsak a régi, feudális idõkbõl szár-mazó hagyomány volt, pusztulnia kellett.

Mégis, Sanghaj túlélte ezt is, és ma máralig utal bármi is a szocialista realizmusthirdetõ Vörös Gárda egykori pusztítására.A még jó idõben elrejtett buddhista szob-rok, õsrégi festmények, mesés porcelánokismét elõkerültek, a titokzatos – de mégismindenki számra nyitva álló – templomo-kat, szentélyeket restaurálták, újjáépítettekegy majdnem letûnt világot.

Ma a legfontosabb kérdés ezen a térenaz, hogy az óriási léptekkel haladó moder-nizálást túl tudja-e majd élni anélkül, hogya hagyományokra, a nemzetközi és a keletikultúra csodás keverékére épült világ meg-marad-e az utókor számára is?

Sydneyben élõ Hangay Gyuri barátunkat és feleségét, Katalint most távol-keleti útjukra kísérjük el. Avilágjáró házaspárt a Royal Caribbean International hajóstársaság ezúttal egy 14 részbõl álló, mûvé-szettörténeti elõadássorozatra szerzõdtette a Legend of the Seas luxushajóra. Kínában, Koreában,Japánban, Tajvanban és Hongkongban átélt élményeiket osztják itt meg olvasóinkkal.

Képeslapok a Távol-Keletrõl

Sanghaji emlékek

A sanghaji akváriumban még látható a különben nagyon ritka kecsege

Mindenütt árulnak valamit. Bolhapiac a Qipo Roadon

A Bund a régi és az új keveréke

2011/ 4. szám 2011/ 4. szám

Készül az úti beszámoló

A fûrészhal a cápák rokona

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 2011/ 4. szám2011/ 4. szám28

HHIIRRDDEETTÉÉSS

A 2011-es Magyar Világtalálkozó megnyitó ünnepségén a nagy nyilvánosság elõtt jelentette be Zelei Jó-zsef kerékpáros békeaktivista, hogy a 2001-es szeptember 11-i terrortámadások 10. évfordulójának em-lékére útnak indul biciklijével, s 11 amerikai és kanadai nagyvárost felkeresve, körbebiciklizve a fél kon-tinenst, az évforduló napján New Yorkban helyezi el az emlékezés virágait. Sok-sok izgalmas nap után,a három fõs kíséretével, s az amerikai és a kanadai magyarság szeretetteljes fogadtatásával a terv si-kerrel megvalósult. Sõt, egy újabb született: a 2012-es Magyar Világtalálkozó díszvendége, Ausztrália ésÚj-Zéland, jövõre e két ország magyarjait keresi föl a kerékpáros.

Amerika után Ausztráliába készül a kerékpáros békeaktivista

Jó volna veszélymentes világban élni…A tízmilliószor megtekert pedál bejárta a nagyvilágot

Együtt a csapattal Montrealban New York-i magyarok között A washingtoni Külügyminisztérumban

Az ENSZ BiztonságiTanácsának termében

A kanadai magyar nagykövetségen

A Capitolium elõtt

A Fehér Ház elõtt

Tíz nemzetközi és hazai béketúra – 36 ország, 250európai város meglátogatása, 30 000 km, nyeregben töl-tött 225 000 perc, 10 milliószor megtekert pedál – nagy-jából így volt összegezhetõ a számok nyelvén Amerika„meghódítása” elõtt Zelei József munkássága. A kerék-páros békenagykövet nem hirdet többet, minthogy a bé-ke minden ember természetes vágya. Az államok, hatal-mi szándékok közötti békétlenség nehéz ügy, de az em-berek, a személyes kapcsolatok sem megoldottak. Véle-ménye szerint a problémák erõszak nélkül is megoldha-tók ehhez tudni kell megszólítani a másikat.

– Útjaim során azt szeretném demonstrálni, hogy jóvolna egy olyan világban élni, ahol az egyszerû kerékpá-ros vándor veszélyek nélkül és más népek segítségébenreménykedve szelheti át a kontinenst. Ahol nem nézik,honnan jött, milyen vallású, miféle párttal szimpatizálaz ember, s ahol nem kell félni a terroristák támadásai-tól, vagy bûnözõi erõszaktól – vallja Zelei József. – Béke-túráim elengedhetetlen eszköze a Békekönyv, amibeszinte minden nyelvén írtak bele hírességek, s a DalaiLáma budapesti látogatása alkalmával szentelõdött fel.

Európa „kerékpáros nagykövete” ezúttal New Yor-kot, Bostont, Torontót és Washingtont megjárva a béké-ért tekert, és a tíz évvel ezelõtti terrortámadásra hívta fela figyelmet. Az összedõlt World Trade Center helyénszeptember 11-én maga is megemlékezett. WashingtonD. C.-ben a Békekönyvét személyesen szerette volna át-adni Barack Obama amerikai elnöknek, ám a fokozottterrorriasztás miatt csak az USA Külügyminisztériumá-ban tudták õt fogadni.

S innentõl kezdve jöjjön Zelei József élménybeszá-molója!

– Eddig tíz béketúrát tettem, de ez egyikhez sem volthasonlítható, sõt alapjaiban különbözött – mondta la-punknak. – Hiszen sosem kerekeztem mással, csakegyedül, a csapatlétszám nem volt több kettõnél, nemvoltak benne hölgyek, most Ballai Brigitta, Szûcs Ildikóés Kertész Attila kísért el utamra, és segítettek.

– Nagy izgalommal vártam az indulás napját, au-gusztus 9-ét – meséli. – Közvetlen járattal mentünk, demár a reptéren bónuszpontokat kaptunk, hisz’ csomag-jaink súlya túllépte a megengedettet, ám a supervisorjelezte: ne aggódjunk, mindenki másként járul hozzá abékéhez. A New York-i magyar fõkonzulátus nagyonsegítõkész volt, hiszen ott tartózkodásunkra felajánlottkét szobát Manhattanban. Innen indultunk Boston irá-nyába. Ingyen kaptunk két bicajt, mert a tulajdonosmagyar volt. Elsõ állomásunk Boston. Ott BaloghÉváék, a helyi Panoráma Világklub elnöke és barátaiszerveztek nekünk találkozót és szálláshelyet. Másnap

jött a kerékpáros csapat és együtt tekertünk be Boston-ba az ‘56-os emlékmûhöz. Koszorúztunk és a tisztelet-beli konzul fogadott bennünket a helyi magyarok társa-ságában.

Ekkortól kezdõdtek a nehezebb szakaszok, de Atti-lával vettük az akadályokat, miközben az esõ zuhogott.Közeledtünk Kanadához, ahol már enyhültek az emel-kedõk, és az idõ is jobbra fordult. Montrealban szinténa tiszteletbeli konzul várt bennünket és elvitt egy éjsza-kai városnézésre is. Reggel indulás Ottawába, ahol aNagykövetségen fogadtak, majd városnézés és indulástovább: Toronto volt a következõ célpont.

Ezt követõen, egy hosszú, de nem unalmas szakaszkövetkezett Washington irányába. Vártuk a hurrikánt,de nem jött, a rossz idõ viszont igen… Washingtonbaegy nappal hamarabb érkeztünk, a nagykövetségenSzörényi úr várt bennünket. Itt aztán volt látnivaló: elõ-ször a külügyminisztériumban fogadtak, majd város-nézés: Pentagon, katonai temetõ, a JF Kennedy-emlék-hely, másnap a Fehér Ház, Capitolium, a Koreai-emlék-mû, Washington-emlékmû, majd a múzeumok.Pihen-ten indultunk, egy kis csalódással – mert nem sikerült anagykövet úrral találkozni – Baltimore irányába, aztánvégre New York. A hurrikánból nekünk a három naposmonszun esõ jutott…

Szeptember 9-én érkeztünk New Yorkba, a legjobb-kor, mert „blokád alá” vonták a várost, s narancssárgaterrorriasztás volt érvényben, mindenkit ellenõriztek.Még aznap a magyar ENSZ- nagykövetség képviselõjé-vel elmentünk a székházba, ahol a kabinetfõnök foga-dott bennünket.

Másnap a Magyar Házban volt egy irodalmi est atiszteletünkre, délelõtt bekerekeztem Zolival, a fõkon-zulátusról majd fél Manhattant: Ground Zero, Városhá-za, Szabadságszobor, Hudson, Central Park stb. Más-nap, azaz szeptember 11-én készültem az ünnepségre,de csak néhány méterre lehetett megközelíteni a hely-színt, s a kivetítõrõl láttam a programot. Egyébként aváros „üres volt”, féltek az emberek…

Sikerült a magyar gyermekek rajzait – amelyeketmagammal vittem – látványos helyen elhelyezni. Dél-után a magyar katolikus közösség szentmiséjén és azazt követõ kis fogadáson vettünk részt a konzul asz-szonnyal. Nagyon kedvesek voltak, köszönet érte! Estepedig egy magyar család meghívásának tettünk eleget.Aztán 12-én, indulás elõtt még egy kis protokoll: DánKároly fõkonzul úrnál tehettem tiszteletemet.

Majd irány Budapest! Amerika gyönyörû, érdekesés különleges ország, de nekem nagyon hiányzott mára „Vén Kontinens”. (tl)

2011/ 4. szám30 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

– Mi a véleménye arról, hogy a Hit Gyü-lekezete bekerült a tizennégy államilag tá-mogatott egyház közé?

– Ha objektíven közelítjük meg a témát,nem meglepõ, hogy bekerültünk az állam ál-tal elismert egyházak körébe, hiszen a kö-zösség társadalmi támogatottsága olyannagy, hogy nehéz lett volna kihagyni. Ez adöntés egy harminc éves küzdelem mérföld-köve, amely erõsíti a közösség státusát, és jóhatással lesz a hívõkre, még több erõ szaba-dul fel a pozitív célokra. A jogszabállyal az le-het az Országgyûlés célja, hogy ne csak jogi,hanem erkölcsi fogalom legyen az egyház.

– Hogyan jellemezné röviden a Hit Gyü-lekezetét?

– A közösség magyarországi alapítású ésközpontú keresztény felekezet, a kis imacso-portból indult gyülekezet dinamikusan nö-vekvõ felekezetté vált, ma már az országha-tárokon túl is vannak közösségei.

– Miként kezdõdött az egyház története?– 1980-ban egy amerikai utam során

szenteltek fel lelkésznek – kezdi NémethSándor a visszaemlékezést arról a lelkésziéletpályáról, amelyben mára óriási sikerekethalmozott fel, nem csekély erõfeszítésekárán. – Akkoriban Amerikában éltek a legna-gyobb karizmatikusok, Bob Mumford,Charles Simpson és Derek Prince, aki akko-riban Fort Lauderdale-ben élt. Az õ szolgála-ta nagy befolyással volt az életemre. A '70-esévekben kezdett kibontakozni Magyaror-szágon a karizmatikus mozgalom. Felesé-gemmel együtt 1976-ban találkoztunk sze-mélyesen Jézus Krisztussal. Akkoriban aRómai Katolikus Hittudományi Akadémiahallgatója voltam. Megtérésünk után azon-nal bekapcsolódtunk a fõleg magánházak-ban mûködõ karizmatikus csoportok tevé-kenységébe. 1980-ban Derek Prince meghí-vására utaztunk az Egyesült Államokba, ezután kezdõdött el a keresztény szolgálatom.Amerika régi álmom volt, gyermekkoromóta szerettem volna ott élni, elsõsorbannagyapám befolyásának köszönhetõen, akinéhány évig New Yorkban élt az elsõ világ-háború elõtt. Érettségi után, 1969-ben megis kíséreltem illegálisan elhagyni Magyaror-szágot, de a jugoszláv-osztrák határnál el-kaptak. Hat napig élvezhettem egy maribori

börtön vendégszeretetét, de nem adtak át amagyar hatóságoknak, sõt megígértették ve-lem, senkinek nem beszélek arról, hogy ha-

társértést követtem el, és visszaküldtek Ma-gyarországra.

– Nem gondolt arra akkoriban, hogyAmerikában kezd új életet?

– Az 1980-as amerikai utunk során meg-fordult bennem, hogy kint maradunk, de afeleségem, aki angol-orosz szakos tanár, le-beszélt errõl a tervemrõl. Végül is a felemelõamerikai idõtöltés után visszatértünk Ma-gyarországra, többek között azért is, hogyaz ott tapasztaltakat, például a kreativitás-készséget, Isten szolgálata és népe iránti el-kötelezettséget képviseljük.

– Hogyan kezdték el a magyarországiegyház szervezését?

– Erõs bensõ késztetés, látás motiváltbennünket, hogy Magyarországon létrehoz-zunk egy teljes evangéliumi alapon álló, ka-rizmatikus közösséget, amely egy szellemi-erkölcsi megújulás zászlóvivõje is tud lenni.A budaörsi szolgálat elindulásának már kez-deti szakaszában felkeltettük a hatóság ér-deklõdését, ami többek között azzal is járt,hogy bevonták az útlevelemet, és a 80-as

évek végéig nem utazhattam nyugati or-szágba. A zaklatás, megfélemlítés, szoron-gattatás, elnyomás évei voltak a 80-as évek,de nagyon sok bátorítást és vigasztalástkaphattunk a bennünket felkeresõ ameri-kai keresztényektõl. Többször is igyekez-tek védelmet biztosítani a hatósági fellépé-sekkel szemben. Például amerikai keresz-tény vezetõk leveleket írtak Kádár János-nak, hogy biztosítsák számunkra a vallás-szabadságot. Úgy gondolom, hogy az ame-rikai keresztények szolidaritása nagybanhozzájárult ahhoz, hogy nem állítottakbennünket bíróság elé.

– Tevékenységükkel sokak szerint a de-mokratikus változásokban is szerepet ját-szottak.

– A hatóságokkal való konfliktusainkról ahazai és külföldi emberjogi szervezeteket istájékoztattuk. Ennek következtében jött lét-re együttmûködésünk a demokratikus ellen-zékkel, akiknek politikai célkitûzéseit azértis támogattuk, mert tisztában voltunk azzal,hogy helyzetünkben csak akkor történhetpozitív változás, ha hazánkban átfogó de-mokratikus rendszerváltozásra kerül sor.Politikai felfogásunkban a vallás- és lelkiis-mereti szabadság központi helyet foglalt el,más alapvetõ emberi jogok mellett, mint pél-dául az utazás szabadsága.

– Hogyan értékeli a hivatalos elismerésmegtörténtét?

– Az út, amire a '70-es évek közepén rá-léptünk, küzdelmes és nehéz volt, de televan a hit gyõzelmeivel is. Gyülekezetünkma a tizennégy kiemelt egyház közé tarto-zik, pozitív változás állt be társadalmi hely-zetünkben az elmúlt években. Egyházunklétszáma, társadalmi elfogadottsága, tekinté-lye a feszültségek dacára is növekszik. Vi-dám vasárnap címû istentiszteleteink kap-csán a világ szinte összes tájára szétszóró-dott magyarság képviselõitõl is rendszere-sen kapunk biztató, bátorító leveleket. Ezkülönleges áldást jelent számunkra. Örü-lünk annak, hogy külföldön élõ magyar test-véreink, honfitársaink spirituális szinten iserõs kötelékeket kívánnak fönntartani azanyaországgal – mondta befejezésül Né-meth Sándor lelkész.

Méry Péter

Élénk érdeklõdés kísérte a közelmúltban a magyar Országgyûlés azon döntését, amelynek értelmében a Magyarországonmûködõ, mintegy háromszázra becsült egyház közül a törvény mindössze tizennégyet sorolt az államilag elismert és tá-mogatásra érdemes felekezetek közé. Éles viták kísérték ezt a döntéshozatali folyamatot, amelynek során kedvezõ elbírá-lást kapott a mintegy három évtizedes múlttal rendelkezõ Hit Gyülekezete, amelynek vezetõ lelkészét, Németh Sándort kér-deztük errõl és a külhoni magyarsággal való kapcsolattartásról.

Rögös út a karizmatikus mozgalomtólaz állami elismertségig

„Úgy éreztem, mégis csak Magyarországon van feladatom…”

Németh Sándor

Kötelességemnek tartom, hogy a zene-kar amerikai-kanadai turnéjának szlogenjétigazoljam: „Egy koncert, amit meg kell hall-gatni, és felejthetetlenné fog válni!” Azegyüttes mostani turnéja a mindnyájunk ál-tal elismert, közöttünk élõ profi fõszervezõ,Magyar Kálmán nevéhez fûzõdik. AWilliam Penn Association, PremierFraternal Life Insurance and AnnuitiesCompany támogatásával, a baráti biztosító-társaság alapításának 125. évfordulója alkal-mából kérte fel õt, hogy szervezzen turnéttöbb amerikai és kanadai városban. A kon-certkörutat támogatta még a Balassi Intézetés a New York-i Magyar Kulturális Központ.

Gerendási István, a Rajkó zenekar ügy-vezetõ igazgatója elmondta, hogy a világ-hírû együttes majd’ minden földrészen sikerrel szerepelt, Észak-Ameri-kában pedig már többször is le-tette a névjegyét. A hagyomá-nyos hangszereken játszónyolctagúegyüttes aXIX. ésXX. szá-zad jel-legzetes ci-gánymuzsi-káját tol-mácsolja.

Liszt Ferencre komoly hatással volt acigánymuzsika, és mûveibe beleszõtteazok dallamait. Koncertjeiken a hagyo-mányos népi muzsika mellett, híres po-puláris klasszikus darabok, örökzöld me-lódiák szerepelnek. Az együttes tagjai kö-zös mûvészi múltra tekintenek vissza, éshangszereik kiváló mesterei.

Mûsorukon többek között Liszt, Hu-bay, Brahms, Suppé és Hacsaturjan népsze-rû mûvei szerepeltek sajátos hangszerelés-ben és felfogásban, amelyeket még az ame-rikaiak is végigdúdoltak. Az igazgató több-ször említette, hogy a nagysikerû kon-certek sorában a torontói elõadástöbb mint félezer nézõelõtt zajlott le. Ezt arekordot is túlszár-nyalta a NewYork-i Ro-

ckefeller Egyetem csodálatos akusztikávalrendelkezõ, gyönyörû Caspary Auditóriu-ma, ahol többen már csak a lépcsõkön ülveés a széksorok mögött állva láthatták a mû-sort, így mintegy ezerkétszáz ember elvez-hette a zenekar interpretálásában nyújtottelõadást, amely tomboló sikert hozott.

A produkciót az amerikai közönség -szokásához híven - felállva, fütyülve, kia-bálva, brávózva köszönte meg. El semakarta engedni a mûvészeket, akikre mégújabb sikerek vártak, mert ugyanaznapConnecticutban kápráztatták elWallingford közönségét.

Magyar Kálmánnal sikerült néhány szótváltanom, megjegyeztem, hogy a mûsormagas színvonala alapján nem csodálko-zom, hogy ilyen komoly múlttal rendelke-zõ, fennállása 125. évfordulóját ünneplõszponzort sikerült megnyernie a turné tá-mogatására. Ugyanakkor megkérdeztemtõle, honnan van ereje ilyen, egymástól

eléggé távol esõ városokba megszer-vezni a koncerteket, és azokra min-den nap elkísérni a mûvészeket két ál-

ló héten át. Magyar Kálmán erre szin-tén szerény választ adott, nevezetesen,hogy csodálatos zenei élményhez, fan-tasztikus zenészek produkciójához szí-vesen adja a nevét, az pedig nem jelentszámára megterhelést, sõt inkább örö-met szerez neki, amikor látja és tapasz-talja, hogy az amerikai közönség a ma-gyarokkal együtt énekel és élvezi az ál-tala szervezett produkciókat. Ez igaziörömteli, felemelõ érzést ad számára– akár csak nekünk, nézõknek.

Hámori Péter

Nem mindennapi zenei élményben volt része az Egyesült Államok és Kanada zenekedvelõ közönségének, ugyanis az euró-pai népi és klasszikus zenei hagyományok egyik legkiválóbb képviselõi, a budapesti Rajkó zenekar adott koncerteket azészak-amerikai kontinens nagyobb városaiban. A fiatal hazai cigányzenészekbõl álló csapat Philadelphia, Pittsburgh, Cle-veland, New York, Washington, Detroit, Chicago, Toronto, Montreal és New Brunswick városaiban adott fergeteges sike-rû koncertjei már megelõzték a Rajkó zenekar jó hírét, amelyrõl e sorok írója is meggyõzõdhetett.

Felejthetetlen koncertsorozat Liszt Ferenc tiszteletére

Amerikát is meghódította a Rajkó zenekar

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 312011/ 4. szám

HHIITTÉÉLLEETT

2011/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 33

A WikiLeaks századunkban szinte alegjobban járult hozzá az átláthatósághozés a véleményszabadság elõsegítéséhez.A demokráciában az embereknek jogukvan megtudni és kérniük kell, hogy meg-lássák, mi történik a színfalak mögött. AWikiLeaks-project zseniális. Alapítója,Julian Assange modern életünk egyik leg-érdekesebb alakja. Nem sok olyan külön-leges ember van, mint õ. A Wikileaks sze-rint a társadalomnak felvilágosult, bátoremberekre van szüksége, akik a jó infor-mációk alapján a jó döntéseiket meghoz-zák. A WikiLeaks bátran kiáll a sajtósza-badság mellett is.

Márciusban olvashattuk, hogy a legendáshollywood-i rendezõSteven Spielberg mármegkapta a jogot hogy aGuardian két újságírója aWikiLeaksrõl és JulianAssangeról írt könyvétfilmre vigye. Áprilisbanaz amerikai Time Maga-zin Assanget beválasz-totta a világ 100 legbefo-lyásosabbnak tartott em-bere közé. Májusban az ausztráliai államtólmegkapta a Sydney Béke Arany Medált. Ezteddig csak három ember kapta meg: NelsonMandela, a dalai láma és Daisaku Ikeda ja-pán buddhista vezetõ.

Ezt a képet – amelyet itt láthatnak azAmerican Hungaria Panoráma magazinolvasói – olyan lelkesedéssel alkottam,mint II. János Pál pápa Abba Pater címûcd-lemezének az inspirációjára a színesgrafikát. Ezt a Szentatya személyes audi-encián a Vatikánban vette át tõlem. A ka-nadai államnak is alkottam egy színesnagyméretû képet azért, mert az országjó szívvel befogadta a bevándorlókat. Me-nedéket adott nekünk ebben a hatalmas,gazdag demokratikus országban. Ezt aképet az akkori miniszterelnök Jean

Chrétien úr vette át tõlem a ParlamentbenOttawában. 2010-ben az Európa Kulturá-lis Fõvárosa rendezésében volt egy önállógrafikai kiállításom Pécsett, ahol az ösz-szes (31) bekeretezett alkotásomat a szer-vezõknek adományoztam. Nevembenegy mûvészeti alapot hoztunk létre. Az el-adott képeim árából támogatjuk szülõha-zám mûvészetét és kultúráját.

Kérem Önöket, hogy szíveskedjenekmegnézni ezt a két rövid videót – magyar ésangol nyelven – ami a Szabadságot aWikiLeaksnek címû alkotásomról szól, kö-szönöm. http://www.youtube.com/user/szekelygallery?feature=mhee#p/a/u/1/ChY4V2_fynE

Segítségüket kérem, ahhoz, hogyJulian Assange úrral fel tudjam venni akapcsolatot, mivel ezt az alkotásomat sze-mélyesen neki szeretném átadni köszö-netem és elismerésem jeléül, mint egy Ka-nadában élõ magyar mûvész alkotását.

E-mail címem: szekelygallery@shaw.caMûvészeti honlapom:www.szekelygallery.comSegítségüket elõre is nagyon köszö-

nöm, tisztelettel: Székely Imre grafikusmûvész

Victoria, B.C. Kanada

Miután kezdtem jobban megismerni a Wikileaks törekvéseit, mondanivalóját, egyre közelebb éreztem a saját szabad mû-vészi és emberi gondolatvilágomhoz. Magyarországon a kommunista rezsimben 32 évet éltem, így tudom, mi az, amikoraz ember nem mondhatja ki azt, amire gondol, ami a véleménye.

Szabadságot a WikiLeaksnek – Ajándékfestmény Julian Assange részére

Tudom, mit jelent a véleményszabadságSzékely Imre kanadai magyar grafikusmûvész írása

Páva Zsolt, Pécs polgármestere átveszi a festményadománytSzékely Imrétõl

Székely Imre

2011/ 4. szám AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 35

ÉÉLLEETTÚÚTT

Izgalmas dolog a régmúlt korok kutatá-sa, de még inkább felvillanyozó azoknaka közelmúltbeli folyamatoknak, történé-seknek a megértése, amelyeket személye-sen éltünk át, hatásukat pedig a saját bõ-rünkön éreztük. Szomorú paradoxon,hogy sokszor kevesebbet tudunk sajátmúltunkról, mint a több ezer évvel ez-elõtt történtekrõl. Mert bizony kevesenhajlandók és bátrak beszélni a politiká-hoz közelállók közül, hiszen ezzel óhatat-lanul saját tevékenységüket is mérlegretennék. Tar Pál kétszeres nagykövet a ki-vételek közé tartozik.

Életútja jellegzetesen huszadik századiés magyar. Gyulán született 1931-ben, ta-nulmányait a szegedi, majd a budapestipiaristáknál végezte, de már az egyháziiskolák államosítása után érettségizett. Azegyetemre nem vették föl, sõt 1951 és1953 között Szikszóra volt kitelepítve,ahol kétkezi munkát végzett. Még a gim-náziumi idõkbõl ismerte Antall Józsefet,akivel jó barátok voltak, így természete-sen a forradalom idején is szoros kapcso-latban álltak: Tar Pál az õ aján-lására lett a kisgazdapárt szék-házát védõ fegyveres õrség ve-zetõje. A szabadságharc buká-sa után hónapokig bujkált Bu-dapesten, majd Jugoszlávia feléelhagyta az országot.

1957 márciusában érkezettPárizsba, ahol folytatta tanulmá-nyait: elõször az Académie Com-merciale (Kereskedelmi Akadé-mia), majd az Institut d'ÉtudesPolitiques (Politikai Tanulmá-nyok Intézete) diplomáját szereztemeg. Közgazdászi pályáját egybankban kezdte, amely manapság BNPParibas néven Európa egyik legnagyobbpénzintézete. Párizs után Brüsszelben,majd Hongkongban, Los Angelesben ésHoustonban dolgozott, végül 1984-ben tértvissza Franciaországba. 1991-ben mentnyugdíjba, mint helyettes igazgató.

Ez a nyugalom azonban nagyon is rö-vid ideig tartott: a megváltozott világpoli-tikai helyzetben új feladatok vártak rászülõhazája képviseletében. Elõször agyermekkori barát, Antall József minisz-terelnök személyes tanácsadójaként dol-gozott, majd washingtoni nagykövet lett,egészen az 1994-es kormányváltásig. Le-

mondása után négy évig a Batthyány La-jos Alapítványt vezette Budapesten, majdújabb külszolgálat várt rá az Orbán-kor-mány idején: 1999 és 2002 között a pápaiállam mellett, a Vatikánban képviselteMagyarországot.

Élményeirõl, tapasztalatairól, olykorvidám, de többnyire inkább komor „ka-landjairól” emlékirataiban számolt be,amely mûfaj manapság sajnos meglehe-tõsen elhanyagolt területe irodalmunk-nak. Az In memoriam Antall József. Tanúés szereplõ címmel megjelent kötet egy-szerre folytatója a személyes elemeketelõtérbe állító régi magyar hagyományok-nak, és a politika belsõ, mondhatni rend-szerfüggetlen mozgatórugóit feltárni aka-ró modern írásoknak. Bár a könyv már2003-ban napvilágot látott, izgalmas kö-zelmúltunkra vonatkozó adalékai mégmindig nem váltak részévé közös tudá-sunknak.

Tar Pál személyes és közéleti hitvallá-sát mindennél jobban jellemzi az emlék-irataihoz választott két mottó.

„A rosszallás szabadságanélkül nincs hízelgõ dicséretsem” – fogalmazta meg egy he-lyen Beaumarchais francia íróa jogos, egészséges és építõkritika védelmében. Tar Pálennek szellemében soha nemrejti véka alá véleményét akkorsem, ha a hibákra akarja fel-hívni a figyelmet. Az igazságottartja szem elõtt, amikor véle-ményt mond az események-rõl, és tudatában van annak,

hogy az sokszor és számos te-kintetben eltérhet a másokétól.

A másik idézet a filozófusMontesquieu-tól származik: „Ha eszem-be jutna valami, ami hasznos lenne szá-momra, de káros lenne a családomnak,akkor azt kiûzném a gondolataim közül.Ha rájönnék valamire, ami hasznos lennea családomnak, de a hazámnak nem, aztmegpróbálnám elfelejteni. Ha tudnék va-lamit, ami hasznos lenne a hazámnak, dekáros lenne Európának és az emberiség-nek, arra úgy tekintenék, mint egy bûn-re.” A mai napig ez az a magatartás, ame-lyet mindenkinek követnie kellene, aki aközéletben szerepet vállal - vallja Tar Pál.Az igazi politikus szerinte a köz javát né-

zi a sajátja helyett, és képes a nagy össze-függésekben gondlkodni, tudva, hogyegyetlen nemzet sem lehet boldog, ha ez-zel másoknak kárára van. Mi ez, ha nema modern közéleti ember hitvallása, az er-kölcs és az elkötelezettség kettõsségénektaláló kifejezése? - fogalmazza újra ta-pasztalataival megerõsítve a filozófiaiigazságot.

„Te nem éltél itt, te ezt nem tudhatod!”– visszhangzik még ma is Tar Pál fülébena Magyarországon és Magyarországrólszámára menetrendszerûen érkezett le-torkollás. Nem is vonja kétségbe: világotlátott, sokat tapasztalt emberként valóbanmás szemszögbõl – mondhatnánk: másmagasságból – szemlélte a rendszerváltásutáni évek hazai történéseit. Mindehhezszomorú iróniával annyit tesz hozzá: va-lóban sok mindent nem tudott, az akkoripolitikacsinálók közül sokakat nem is-mert – de fõleg a múltjukat nem...! Enneka történelmi helyzetnek a messzeható kö-vetkezményeit pedig mind a mai napigvalamennyien nyögjük.

És hogy honnan merítette, illetve kap-ja mindmáig az erõt mindehhez? Termé-szetesen a családjától, hiszen rá is érvé-nyes: minden nagyformátumú férfi mö-gött egy erõs feleség áll. Élete párját, afrancia Anne-Marie-t 1961-ben vette fele-ségül, és személyében nemcsak hûségestársat, hanem a „magyar ügy” meggyõzõ-déses, lelkes, sõt önfeláldozó képviselõjétis megkapta a Sorstól. Harmonikus csalá-di életüket a két gyermek, Gabriel ésMarie-Sophie megszületése tette teljessé.

Tar Pál diplomáciai missziója 2002-ben ért véget. Munkáját és egész életpá-lyáját 2011. augusztus 20-a, állami ünne-pünk alkalmából immár a legmagasabbszinten, hivatalosan is elismerték: a Ma-gyar Köztársasági Érdemrend Középke-resztjét adományozták neki.

A kritikusok már 2003-ban, az Inmemoriam... megjelenésekor azt írták:várják a bõvített kiadást vagy még inkábba következõ könyvet, amelyben a történe-ti tények számbavétele után az általáno-sabb tanulságok levonása is megtörtén-het. Napjaink politikusai minden bizony-nyal nagy haszonnal forgathatnának egyilyen írást. Ezzel Tar Pál egyelõre adó-sunk, de remélhetõleg már nem sokáig.

Koncz Attila

Két magyar kormányt képviselt a világ két – talán – legfontosabb városában. Antall Józsefminiszterelnöksége idején a nemzetközi politika központjában, Washingtonban, az elsõ Or-bán-kormány idején pedig a spirituális nagyhatalom Vatikánban volt nagykövet Tar Pál. Azonkevesek egyike, akik belülrõl ismerik a rendszerváltás utáni idõk magyar politikai életét, ésbeszélni is hajlandók mindarról, amit ott megtapasztalt.

Tar Pál nagykövet emlékei közelmúltunk kulisszatitkairól

Többet lát, aki távolabbról néz

Az Antall Józsefrõlkészült könyv címlapja

Tar Pál

2011/ 4. szám36 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 2011/ 4. szám

2011. július 1-jén Balatonlellén, az I. Magyar Világtalálkozón ünnepélyes keretek között került átadásra a Megmaradásun-kért címû jelképmû, melynek talapzata õrzi az utókor számára a Világtalálkozó üzenetét. A találkozó négy napján át lehe-tõsége volt a résztvevõknek néhány mondatban üzenni, gondolataikat leírni az utókor számára egy A/4-es méretû könyvlapjain. Ezekbõl, és a néhány esetben utólag e-mail útján elküldött üzenetekbõl készült kivonat került olvasható formábanerre a tekercsre, amelyet 2011. augusztus 20-án, Szent István államalapítónk ünnepén helyeztünk el az emlékmû talapza-tában lévõ fémhengerbe. Az üzenetek az utókornak szólnak, megtekintésükre 50 év múlva, 2061. augusztus 20-án kerülsor. Ugyanezen a napon a fémhengerbe újabb üzeneteket lehet majd elhelyezni a régiek mellé, amelyeket – reményeinkszerint – újabb 50 év elteltével, 2111. augusztus 20-án, azaz száz esztendõ múltán olvashatnak majd nemzetünk fiai.

„MEGMARADÁSUNKÉRT”jelképmû

az I. Magyar Világtalálkozó emlékére, a magyar összefogás jegyébenDr. Tanka László, a Világtalálkozó elnöke és Kenéz István, Balatonlelle polgármestere felkérésére

Farkaslaki Jakab György csont- és faszobrász alkottaKopacz Zoltán (Gyergyószentmiklós) által adományozott erdélyi tölgyfából

Balatonlelle, 2011. július 1.Az élet szimbólumaként megjelenített tojásforma magába zárja a magyarság jelképét megtestesítõ tulipánt. A tulipán hagymája, mint egy

védõburok körbe veszi a Kárpát-medence magyarságát jelképezõ Nagymagyarországot. A világon szétszóratottakat hármas halomban csúc-sosodó levelei, mint védõkarok ölelik körül, kifejezvén együvé tartozásunkat, és hogy hazavárjuk szétszóródott testvéreinket és leszármazot-taikat. Az élet szimbólumát a magyarság jelképével a szentistváni örökségünkre emlékeztetõ kettõs kereszt köti össze, kitartásra buzdítva,

üzenvén az utókornak „Megmaradásunkért”.

ÜZENET AZ UTÓKORNAK

Honfitársaim! Azért írtuk ezeket az üzeneteket, hogytudjátok, 2011 nyarán sok ezren zarándokoltak ide, a Ba-

laton partjára, hogy négy napon át, 12 helyszínen, több mint százprogram keretében hitet tegyenek összefogásunk és megmaradá-sunk mellett – összmagyarságunk értékei mentén. Köszönömszervezõtársaimnak a rendezvény sikeréért végzett áldozatos ésönzetlen munkájukat. A mûvészeknek, az elõadóknak a kiválómûsorokat, az elõadásokat, s a résztvevõknek, hogy megtiszteltekbennünket jelenlétükkel. Ennek kapcsán, és mindezek reményé-ben íródtak az alábbi üzenetek, melyeket szeretettel bocsátunk azutókor számára.

Légy hû Önmagadhoz, a Családhoz, a Baráthoz, a Nemzet-hez, a Hazához! Vidd hírét a magyaroknak szerte a világba!

Dr. Tanka László, a Magyar Világtalálkozó elnöke

Õszinte tisztelettel köszönöm meg a lehetõséget,hogy Balatonlelle város adhatott otthont az I. Magyar

Világtalálkozónak. Megható, felemelõ érzés volt látni a világ kü-lönbözõ részeibõl érkezõ magyarok találkozását. Tamási Áronszavaival: „Nem is lehetünk más célra ebben az életben, mint-hogy megismerjünk mindent, amennyire lehetséges, a tarka észegzugos világot, s amikor mindent megismertünk, akkor visz-szamenjünk oda, ahol OTTHON lehetünk.” Szívbõl kívánom,hogy még sok-sok hasonló rendezvény kövesse ezt az elsõ alkal-mat! Ápoljuk, õrizzük nyelvünket, értékeinket határokon innenés határokon túl. „Nagy szívvel, melyben nem apad a hûség, Ma-gyarnak lenni büszke gyönyörûség.” (Sajó Sándor)

Kenéz István, Balatonlelle város polgármestere

Kõben, csontban, fában vagy hamuban, de utánamis marad valami!

Farkaslaki Jakab György csont- és faszobrász a Megmaradásunkért jelképmû alkotója

(Erdély, Farkaslaka – Pomáz)

Drága Gyermekeink! Bíborka, Márk, Tamás és Ben-ce! Kedves Leendõ Unokáink, Dédunokáink!

Nagy boldogság számunkra, hogy részt vehettünk az I. Ma-gyar Világtalálkozón, Balatonlellén. Tudnotok kell, hogy az em-lékmûhöz a tölgyfát szüleitek adományozták és az Gyergyó felõlhaladva a bucsini részrõl származik. Emellett tudnotok kell,hogy szüleitek legfontosabb hitvallása:

– Imádd Istent! – Szeresd önmagadat és testvéreidet! – Óvd azéletet! – Feladatod van ott, ahol születtél!

Kopacz Zoltán (édesapa) és Kopacz Zsuzsa (édesanya)(Erdély, Gyergyószentmiklós)

A Világtalálkozó alkalmával megrendezett MagyarReformátus Egyházak Tanácskozó Zsinata a Biblia so-

raival üzen a Kedves Olvasónak:„A reád bízott drága kincset õrizd meg a bennünk lakozó

Szentlélek által.” (II. Timótheus 1:14.). Õrizzétek hazánkat ésgyarapítsátok minden tekintetben!

Ft. Dr. Erdélyi Géza, lelkészi elnök (Felvidéki MRE), Ft. Kovács Zoltán, világi elnök (Királyhágómelléki MRE),

Ft. Szabó Sándor, ügyvezetõ elnök (Amerikai MRE), Dr. Kis Boáz, ügyvezetõ titkár (MRE)

„Nincs nagyobb hatalom egy ötletnél, amelynek ide-je elérkezett” – gondolta Victor Hugo, és hisszük mi is,

a második alkalommal megrendezett Báthory-Brassai Konferen-cia (BBK) szervezõi és elõadói. Interdiszciplináris jellegébõladódóan a legkülönbözõbb szakterületeken jeleskedõ magyartudósok találkozhattak a nagyvilágból. Alapgondolata, hogy erõsnemzeti összefogással, azon ritka népcsoportok közé fogunktartozni, amelyeknek igen jó esélyük van a globalizáció nyerte-sévé válni. 50 év múlva kérlek, értékeljétek, hogy ehhez sikerült-e szerény eszközeinkkel hozzájárulnunk. Reményik Sándorörök értékû szavaival üzenem saját és mindnyájunk gyerekei-nek, unokáinak és dédunokáinak, a BBK elõadóinak nevében is:

„Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát!”Dr. Tuzson Tibor, a Báthory-Brassai Konferencia

Szervezõbizottságának elnöke

Büszke vagyok arra, hogy elsõ magyarként a világûr-ben lehettem. Gratulálok a Világtalálkozó kezdeménye-

zéséhez, remélem sok-sok évtizedig és késõbb is lesz folytatása.Bízva jövõnkben!

Farkas Bertalan, az elsõ magyar ûrhajós

Az I. Magyar Világtalálkozó élménye, mára már be-határolja az egész életem. Szép és nemes gondolattal

született meg a terv, s reménykedem abban, hogy az utánunkkövetkezõ generációknak példás útmutatást adtunk a hazasze-retetrõl. Tiszta szívbõl kívánom az utókornak, hogy az elkezdettmunkánkat befejezzék, mert „Nem elég – a Világért! / Több kell:a nemzetért! /Nem elég - a Hazáért! /Több kell most: - a népe-dért! /- Küzdj azok igazáért, /kiké a szabadság rég, /csak nemlátják még, /hogy nem elég! /Még nem elég!” (Váci Mihály)

Hódi Margit (Ausztrália, Sydney)

„Nagy magyar télben picike tüzek” – volt a TalálkaTér mottója. Mi volna, ha ezek a pici tüzek egyszer

egyesülnének és hatalmas máglyát alkotnának?! Erre született a

Panoráma Világklub, s annak Világtalálkozói – vigyék hát továbba nemzedékek ennek a tüzét! A Nagyvilágon kívül volt szá-munkra hely, s ott megálltuk a helyünket, de a végsõ szó is igaz:„Itt élned, halnod kell!” Ezért visszajöttünk, hazajöttünk a távo-li országokból.

Dr. Sebestény Andor, a Londoni Birodalmi Rákkutató Intézet professzora (Anglia-Magyarország)

Nem tudunk teljes emberek lenni, ha gyökereinket,múltunkat, kulturális kincseinket nem ápoljuk. Ezen

munkálkodjunk mindannyian! Ayklerné Papp Zsuzsa,

a Rákóczi Alapítvány elnöke (Kanada, Toronto)

Az elmúlt 55 évet Amerikában töltöttem, magyarszívvel, magyar lélekkel. Most itt vagyok Magyarorszá-

gon, hogy a MICE (Mészáros International Center of Entrepre-neurship) Alapítványomon keresztül adhassak valamit az utó-kornak, a tehetséges magyar fiataloknak a következõ 50 évre.Remélem, a magyarság most felnövekvõ generációi felkészültekfeladatuk beteljesítésére: naggyá tenni a hazát, magyar szívvel,magyar lélekkel.

Mészáros László, a MICE Alapítvány alapító elnöke (USA, Buffalo)

Az I. Magyar Világtalálkozóról azt üzenem az utó-kornak, hogy hasonlóan bátran, nyitottan, kirekesztés-

és szélsõségmentesen, értékekre orientáltan, szeretettel és mo-sollyal, jó együttmûködésre és összefogásra törekedve igyekez-zen a problémákat, feladatokat megoldani, mint ahogy ezt ösz-szességében eredményesen megtette a Világtalálkozó Szervezõ-bizottsága.

Dr. Czeglédi József, a Magyar Tudományos Akadémia Köztestületének tagja, a Közép-európai Club Pannonia

ügyvezetõ elnöke

Szeretett Magyarok! Magyar – hitben, reménységben,szeretetben erõsíts! Politika – Te ne hazudjál, és ne

csapd be a Nemzetet! A Világnak nincs olyan része, ahol Magyar-ország ne létezhetne, és magyar nélkül a Földön nem lehet élet.

Dr. Orbán István, a Magyar Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szövetség elnöke

„A világ nem arra kíváncsi, hogyan utánozzuk, ha-nem arra, hogy mi mit tudunk adni a világhoz.” Öröm

volt „mártózni” a Magyarok Világtalálkozója gazdag, értékeinketfelvonultató programjaiban, találkozni a világ különbözõ része-in élõ, alkotó, a magyarság hírét, kreativitását öregbítõ honfitár-sainkkal. Gratulálok a szervezõknek, kezdeményezõknek. Te-gyünk azért, hogy idehaza és a világban „az érték lehessen amérték!” Ahogy egy székely bácsi mondta kérdésemre: Mi azélet értelme? „Azért vagyunk a világon fiam, hogy az velünkszebb legyen, mint nélkülünk.”

Birinyi József igazgató, a Hungarikum Szövetség elnöke, a Hungarikum törvény stratégiájának alkotója

MMAAGGYYAARR VVIILLÁÁGGTTAALLÁÁLLKKOOZZÓÓ

Kenéz István polgármesteri szobájábanzajlottak az elõkészületek

AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 392011/ 4. szám38 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 2011/ 4. szám

Drága gyermekeim, unokáim, utódaim, Nemzettest-véreim!

Üzenetem azzal a mélységes hittel írom, hogy Jézus urunk ésPatrona Hungariae segedelmével, 50 év elmúltával mai remény-ségeim – melyek cselekvésre késztetnek – megigazultak, hitünk,összetartozásunk és összefogásunk erejébõl, amit a Világtalál-kozó is szolgálni kívánt. Reménylem, hogy a Szent Korona alatt-valóiként emelt fõvel él õsi nemzetem a Kárpát-medencében,szeretetben, békességben, megtartva õsi hitünket, kultúránkat,hagyományainkat, nyelvünket, írásmódunkat, mitológiánkat.Ebben a hitben szeretettel ölelek minden igaz magyar embert,aki ezért tette a dolgát, és hittel idézem Petõfi Sándor szavait: Amagyar név megint szép lesz (lett)! / Méltó régi nagy híréhez / Smit rákentek a századok/ Lemossuk (lemostuk) a gyalázatot!

Vitéz Nagyváradi - Kis Anna Mária, a Magyar Világtalálkozó Magyarsághíd konferenciaigazgatója,

a Somogy Megyei Világklub elnöke

A MAGYAR NEMZET, mint más nemzetek is, spiritu-ális egység. Csak ennek ápolása és megerõsítése, a ma-

gyar nemzeti identitás fenntartása hozhatja el a megoldást a né-pességfogyás megfordításában, fennmaradásunkban is. Ami egymagyarral bárhol történik, az velünk is történik. Ne feledjük, idéz-ve Szabó Dezsõt: „minden magyar felelõs minden magyarért”. Kö-szönet a szervezõknek, mert ez a munka a haza fennmaradását,tovább élésünket szolgálja, építi.

Dr. Kosza Ida, orvos-pszichológus, a WHO Pszichológiai Társaságának alelnöke

Nagyon örülök, hogy a nemzetközi zsûri, nekemítélte a „Magyarok Világszépe – A Világtalálkozó király-

nõje” szépségverseny koronáját! Remélem, hogy 50 év múlvaott leszek gyermekeimmel, unokáimmal a történelmi esemé-nyen, amikor kibontják és elolvassák ezeket az üzeneteket!

Bozsár Ivett,16 éves (Kárpátalja, Beregszász)

A Cseri- Subás Puli- Pumi tenyészet részt vett az I.Magyar Világtalálkozón, a szervezõk kérésére tenyé-

szetünk adta a rendezvény „kabala puliját”: Cseri-Subás Lellét.A rendezvény alatt rengeteg érdeklõdõ gyönyörködött a 3 hóna-pos Lellében és tenyészetünk bemutatott kutyáiban. Sikerült avilág minden részérõl idelátogatóknak a magyar pulit bemutat-ni, népszerûsíteni, amely azért lett a Világtalálkozó szerencséthozó állata, mert õ a világon a legjobb terelõ kutya. Tereljük hátmi is egybe a világba szétszóratott magyarságot!

Menyhárt István, Aranykoszorús Mestertenyésztõ és felesége (Cserszegtomaj)

Testvéri egyetértést, összefogást, a magyar nyelvhasználatát és ápolását! Megmaradni – Bõ gyermekál-

dást és vállalni a velejáró nehézségeket! Máthé Erzsébet (Kolozsvár - Linz)

Sok reménnyel tele szívvel kívánom, hogy a világösszmagyarsága politikai szemlélet nélkül egyetértés-

ben éljen és ápolja a szép, megható, értékes hagyományokat!Árpa- Krista Katalin

(Németország, München - Budapest)

Mindig is szerettem volna megfejteni, hogy mi is azalkotó mûvészet lényege, késztetése, de a válaszok csak

egy irányba vezetnek: õszinte, nyitott szívvel és büszkén szeret-ni a Hazámat, ahová tartozom. Óvni, nemesíteni, lélekben gaz-dagítani a gyermekemet, mert a gyermekeink biztosítják a Ma-gyar Nemzet jövõjét. Hegedûs Tünde,

festõ- és szobrászmûvész, bankár

A rovásírás a magyarok legrégibb és legértékesebbmûvelõdési kincse, amely bizonyíték arra, hogy a Kár-

pát-medence az õshazánk. Reméljük, hogy 2061-ben már min-den iskolában tanítani fogják! Friedrich Klára, Szakács Gábor

Magyarnak lenni nagy, szent feladat!Galgóczy Árpád író, mûfordító

Az Amerikai Egyesült Államokból érkeztünk csalá-dostól az I. Magyar Világtalálkozóra. Gyermekeink –

mind a hárman – gyönyörûen beszélnek magyarul, a cserkésze-ten belül magyar népdalokat és néptáncokat tanulnak és ápoljáka magyar kultúrát! Remélem, hogy 50 év múlva Õk is itt lesznekmajd magyarul beszélõ gyermekeikkel!

Boone-né Görög Ivette, Isabella (13 éves), Alexandra (9 éves), Wiliam (5 éves)

Magyarok, remélem összetartók lettetek, mert né-pünknek ez mindig gyengéje volt.

Dr. Sági Béla Gáborné, Dr. Andrea Melzer

Honfi! Ne feledd 1956-ot, mely megrengette a világotés a kommunizmus bukásához vezetett! Õrizd a sza-

badság lángját és add tovább utódaidnak!Nagy László Gerõ, az I. Magyar Világtalálkozó

Magyar-Lengyel Barátság Nap szervezõje

Üzenetem egybeesik a kis unokám - szegedi SzilágyiÁrpád Kálmán – keresztelésével, s ezért kérem a Te-

remtõ Urunkat, Istenünket, hogy unokám 50 évesen olyan Ma-gyarországon élhessen, ahol nincs jobb- és baloldal, ahol a„Szent Korona” jegyében békességben, reményeik beteljesülé-sében, keresztény hitük megerõsödésével, szeretetben élnek anemzettestvéreink. Unokám családja tisztelje az idõseket ésNemzetünk hagyományait!

Vitéz Szilágyi Árpád József, a Szegedi Hagyományõrzõ és Városképvédõ Egyesület Elnöke,

a Panoráma Világklub Csongrád Megyei Elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja

MEGMARADNI! Ez a feladatunk ma, holnap és hol-napután.

Óss Enikõ író, színész (Kolozsvár-Los Angeles-Budapest)

Õszintén gratulálok ehhez a remek munkához, aMagyar Világtalálkozó megszervezéséhez, amihez

nagy magyar szív kell! Kívánjuk, legyen folytatása!Dr. Várdy Béla történész és Dr. Várdy Ágnes író (Pittsburgh-USA)

2011 - Európa Önkéntesség Éve… Kívánjuk, hogybennünk soha se szûnjön meg az önzetlenség, egymás

tisztelete, szeretete, megbecsülése. Legyünk mindig ÖNKÉNTE-SEK!

Szijj Katalin, Szijj István, Szijj Istvánné (Szombathely)

2011-bõl 22 évesen üzenem, hogy soha semmi ne le-gyen fontosabb, mint a család és a barátok. Mert õk ak-

kor is ott vannak, ha pénz nincs, és ha nagy a szükség rájuk le-het számítani egyedül.

H. Szimonetta

A Magyar Népfõiskolai Collegium üzeni a kedves ol-vasónak, hogy: „Legyetek dicsõ elõdök méltó utódai, és

dicsõ utódok méltó elõdei”. Sok küzdelemben tartattunk meg,tartsátok meg ti is a népfõiskola hármas eszméjét: hit, haza, ha-ladás!

Ft. Horkay László, elnök (püspök, Kárpátalja), Dr. Kis Boáz, ügyvezetõ elnök (református lelkész, Csákvár)

Kedves Utódaink! Inkább szerény, mint mellverege-tõ magyarok legyetek és õrizzétek meg egyedülálló

nyelvünket! Vigyázzatok egymásra és szeressétek egymást! Ernszt Katalin, Nemere László elõadómûvészek

(Magyarország, Ausztrália)

2011-ben végre senki sem pöfékeli a füstöt az orromalá a buszmegállóban. Született ugyanis egy idevonat-

kozó rendelet a nem dohányzók érdekében! Vajon bizakodha-tunk- e benne, hogy 50 év múlva, az akkori tömegközlekedésieszközökön már nem kell az utasoknak – ha tetszik, ha nem –mások egymásközti trágár szövegeléseit végig hallgatnia? Talánmég abban is, hogy ehhez külön rendelet sem kell?! Kívánom,hogy az élet minden területén – a kis és nagy dolgokban egyaránt– jó irányba történjen elmozdulás itthon és a nagyvilágban!

Kerti F. László (Debrecen)

Itt voltam én is nagymamámmal, Vártokné FehérRózsával és Fehér Katalinnal. Mindenkit szeretek!

Vártok Lili ( 8 éves )

Kívánjuk az utókor számára, hogy óvja és védje ha-zánkat, sok sikert!

A balatonlellei Napfény Strand dolgozói

Aki magyar, legyen hû magyarságához bárhol éljen is! (Margó)

Kívánom és szeretném, hogy 50 év múlva utódainkjobban éljenek, mint mi, és értékeljék mindazt, amit tõ-

lünk örököltek és legyenek büszkék „Magyarságukra”!(olvashatatlan aláírás)

Az ember elõbb-utóbb rájön, hogy számára egyreinkább nélkülözhetetlen a szellemi-lelki táplálék, mely

többnyire saját nemzeti kultúrájából kell, hogy fakadjon. Bármi-lyen vékonyak is a hajszálgyökerek, melyek a jelent a múlttal, ajövõvel összekötik, ezek szállítják az igazi lelki táplálékot. Smint ahogy, tapasztaltan félrelökjük a nekünk nem való, szá-munkra ártó élelmiszert, ugyanúgy válogatnunk kell a szellemi-lelki táplálék között is. Kerülnünk kell a romlottat, a durvát!

Nem szabad terhelnünk magunkat a nekünk nem valóval. Segít-sük ebben egymást, s gyermekeinket, mert egyre nehezebb el-igazodni világunkban és megtalálni a valódi értékeket!

Fehér Hajnal (Balatonföldvár)

Petõfi üzeni: „Könnyû elbánni a külsõ ellennel / Hakivesznek a belsõ bitangok”.

Megtisztulva megmaradni! Medgyessy Éva (Marosvásárhely - Budapest)

Maradjon meg a szeretet, a becsület és a MAGYARnép, mert nagyszerû emberek élnek itt ebben a kis or-

szágban.Joó Géza, Sípos Ildikó, Salaczné Várszegi Mária,

Tóth Éva, Kereki Kati, Kéki Hilda (a Magyar Világtalálkozó szervezõi csapatából)

Bízom benne, hogy miután 50 év múlva elõveszik aszobor talapzatából ezeket a beírásokat, akkor a Fiam

és családja – és unokáim! – egy szebb, gazdagabb, igazságosabbMagyarországon fognak élni, bizton tervezhetik jövõjüket. Eztkívánom nekik és minden magyar embernek!

Fûrész László Ferenc (Budapest)

Kedves Dóri, Noémi és Unokáim!„A víz szalad, a kõ marad. A kõ marad” (Wass Al-

bert). Remélem, hogy az álmaitokat itthon tudjátok megvalósí-tani, egy gazdagabb, boldogabb Magyarországon!

Holló Katalin (Bonyhád)

Balatonlelle a világ közepe „számomra”. Itt szület-tem és itt lesz a nyughelyem.

Somogyi Erzsi

„Éltem, mert néha éltem másnak…” (Ady Endre). AMagyar Világtalálkozó lehetõséget ad, hogy az össze-

tartozás érzését erõsítsük. Marianna

Sajnálom, hogy 50 év múlva már nem leszek itt ésazok sem, akikkel itt voltam. Remélem, az unokáim

hûek lesznek majd ehhez az országhoz, még ha néha úgy érez-zük is, hogy nem valami jó itt lenni. Tóth Ferencné, Hajni

Dr.Tamás Gábor atya (jobbról)áldását adja

Az alkotó és unokája elhelyezi a fémhengerta szobor talapzatában

ÜÜZZEENNEETT AAZZ UUTTÓÓKKOORRNNAAKKMMAAGGYYAARR VVIILLÁÁGGTTAALLÁÁLLKKOOZZÓÓ

2011/ 4. szám 2011/ 4. szám40 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA

Két nagy magyar embertõl szeretnék idézni:„Szeresd magyar testvéredet, mint önmagadat! Fegy-

vert reájuk ne emelj, míg nyelveddel se vétkezz ellenük!” (Wass Albert: Hagyaték)

„Sötétség és rossz nem létezik, csak a szeretet és fény hiánya.Sötétséggel szemben harcolni nem lehet, de ha fényt gyújtunk, asötétség eltûnik.” (Böjte Csaba testvér)

GYÚJTSUNK FÉNYT!!!Vesztergám Miklós tárogatós

A magyarság fogjon össze az egész világon! Legye-nek Istenhívõ vezetõink, akik minden állampolgárnak

biztosítják az emelt fõvel lévõ megélhetést saját hazájában Ma-gyarországon. Legyen sokkal több szeretet egymás iránt, segít-sük egymást önzetlenül. Kérjük a jóságos Istent, hogy emelje felnemzetünket és segítsen, hogy boldogulhassunk!

Borsos Zoltánné, Balatonföldvár

Igen nagy ajándék a találkozó és óriási lehetõség, hogyIsten elõtt is megálljunk és megvalljuk szörnyû vétkeinket

a 7 millió magzat ügyében. Hiszem, hogy benne vagyunk az Õ ter-vében, s ha keressük Õt, engedni fogja, hogy megtaláljuk és bekap-csolódjunk az Õ országa építésébe itthon és szerte a világban. Nálanélkül semmit sem tudunk cselekedni… (olvashatatlan aláírás)

HAZA, TISZTESSÉG, BECSÜLET Mészáros Dezsõ (Kistelek)

Legyetek mindig szívélyesek és nyitottak a nemzetiügyekre és nemzettársaitok ügyeire, problémáira, kínálja-

tok megoldást egymásnak- bárhonnan is érkezik magyar testvére-tek a nagyvilágból. Most, 2011-ben végre olyan lehetõség áll elõtte-tek, amiért õseitek véráldozatot hoztak háborúkban és diktatúrák-ban! Nektek annyi a dolgotok, hogy ne marakodjatok fölöslegesen,elismerjétek vezetõnek, aki a legjobban rátermett arra, és összefo-gással továbbvigyétek gyermekeiteket egy szebb magyar jövõbe!

Lázár Ferenc, Magyar Gyökerek Egyesület (Erdély - Székelyudvarhely)

Sajnálom, hogy 50 év múlva már nem leszek itt, de biz-tos vagyok abban, hogy a magyarság itt lesz! És én is vissza-

jövök reinkarnációval… Molnár Helena (USA, Florida)

Remélem, hogy 50 év múlva jobb élet lesz Magyaror-szágon, mint ma. (olvashatatlan aláírás)

Boldog vagyok, hogy itt lehettem igaz barátommal,Farkas Bertalannal, az elsõ magyar ûrhajóssal, aki so-

kat tett a Magyarság Összetartozásának igaz ügyéért.Papp Gábor (Siófok)

„Ha percnyi léted súlyától legörnyedsz, /Emel majd avégtelen érzete. /S ha ennek elragadna büszkesége, /Fog

korlátozni az arasznyi lét./ És biztosítva áll nagyság, erény.” „Em-ber küzdj és bízva bízzál” (Madách Imre) (olvashatatlan aláírás)

Szerintem 50 év múlva, ha a jó Isten megadja még ittleszünk, de ha véletlenül nem, a gyerekeink biztosan, és

remélem rájuk már jobb világ néz. Hraska Erzsébet és az egész öregfiúk csapata Szlovákiából, Nagymagyarból

A Bognár család nevében köszönjük a lehetõséget,hogy itt lehettünk. Kívánunk sok sikert és kitartást to-

vábbi munkájukhoz! 50 év múlva ugyanitt! Bognár Bernadett, Bognárné Gy. Ágnes

Szép Erdélyünk, drága földünk, porladva sem felejtszívünk. Míg Árpád kardja/ Senkitõl sem félünk / Csa-

ba vezér rajzolta fel / A csillagokat nékünkVitéz Horváth István, Horváth Istvánné (Dunapataj)

Õszintén kívánjuk, hogy a magyarságnak az össze-tartása maradjon meg legalább ilyen szinten, mint ami-

lyen még most 2011-ben. Szûcs László

Nagyon gazdag élménnyel térünk haza Miskolcra aVilágtalálkozóról, életünk elsõ nagy nemzetközi ren-

dezvényérõl. Apukám és Anyukám a szervezõbizottságban tettea dolgát, de mi is találtunk „elfoglaltságot”, tombola árusítás, ér-kezõ vendégek útbaigazítása, az egészségkonferencián való ren-dezkedés..... no meg a mûsorok sokaságában válogattunk.Ötven év múlva- IS,- feltétlenül itt akarunk lenni Balatonlellén!

Mezei László (13) és Mezei Marcell (12) Miskolc, Szent Imre Általános Iskola

Nagyszerû kezdeményezés volt a Magyar Világtalálko-zó megszervezése. Kívánom, hogy 50 és 100 év múlva

még többen jelenjenek meg ezen a „felemelõ” rendezvényen. Jóvolt látni, hogy szinte testvérként üdvözlik egymást a Föld külön-bözõ pontjain élõ magyarok. Üzenem az utókornak, hogy ápoljáka jelenlegi hagyományokat (hímzés, népzene, néptánc stb.), nevesszen el az az érték, amelyet mi is az elõdeinktõl örököltünk.

Székely Lászlóné (Mátészalka)

91 éve csonka a Hazánk, ha az Üzenet felbontásakormég ezen helyzet található, ne feledd:

„Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át: Nem engedjük so-ha, soha Árpád honát!” (József Attila)

Soha ne feledd: értékrended, hogy MAGYAR vagy!Pörneki András, a Panoráma Világklub

Jász-Nagykun-Szolnok megyei elnöke és Pásztor Sándorné

Ma hódít a csalárd, önzõ, bûnös élet, / Ne hagyd,hogy ez elvakítson téged. / Köszönd meg, mit Istentõl

kapsz, / Keresd azt, mit Hazádnak adhatsz. / Teljes életet, csakezúton kaphatsz.

Egy 75 éves „Fiatal”, Bõsze Feri (Sydney, Budapest)

Ady Endre szavaival kívánjuk az utánunk jövõknek,hogy mindig mély magyarságba vetett hittel szolgálják

saját közösségüket. Ady szavai így hangzanak: A Hit valamiolyan portéka, mely minden kor emberei számára akképpen jut,adódik, mint a kenyér.

Tarics Péter és Tarics Hortenzia (Révkomárom, Felvidék)

Ha száz év múlva olvasod ezt, és érted, – tettünk va-lamit Érted. S talán megérted, hogy – MEGÉRTE; Senki

ellen, csak elõre! Isten áldását kérjük, hogy õrizzétek meg magyarságotokat és

egyedülálló nyelvünket! T. Fehér Iréne és családtagjai: Tanka László, Tanka Melitta, Tanka Timon Bálint, Tanka László Benedek és Nagy Tímea

A mindenfajta sertésfélékért való von-zódás a húskedvelõ magyar látogatónak ajavára szolgál ebben az országban, amibõvelkedik zamatos kínálatú éttermekkel.Ezért is nem meglepetés, hogy Manilábantalálható a Magyar Hungarian Restaurant,ami nagy valószínûséggel az egyedüli ma-gyar étterem a fõvárosban, de meglehet azegész országban.

De a csodálatos tény az, hogy a tulajdo-nosok, a vállalkozó szellemû testvérek,Allen és Vanessa Qua, Fülöp-szigeteki-

kínai származá-súak és saját ma-guk nem jártakMagyarországon.Megszerették amagyar kultúrát,a konyhát és a kö-szönet MarkotánAndrás barátjuk-nak jár. „A kultú-ra és az étel olyanremeknek tûnt,hogy azt gondol-tuk milyen nagy-szerû lenne, hatöbb Fülöp-szige-teki tudna a ma-gyar konyháról”,mondja Va-nessa, az étteremüzletvezetõ je .

Allen kitanulta a sza-kácsmûvészetet Manilában és New York-ban az Institute of Culinary Artsnál, így õkészíti az ízletes ételválasztékokat hagyo-mányosan és korszerûsítve is.

Kezdetnek akad bõven a szükséges ke-nyérfélékbõl és még van lángos is, ha azembernek az étvágyábólarra is telik. A fõszakácsQuának az alkotásaihoztartoznak a levesek, mintpéldául a korhelyleves és agulyásleves. Választani le-het a töltött ételek között:töltött gombát, töltött ká-posztát, töltött csirkét és anagyon finom debrecenikolbásszal töltött sertés-szeletet. Paprikás tálak isvannak bõven és köretneklehet választani a sültkrumplit, nokedlit, rizstmeg különbözõ salátaféléket. Mivel a Fü-löp-szigeteken sok a haltermék, több hal-tál is található az étlapon, beleértve a hal-szeletet narancskrém öntettel, ami céklá-val, nokedlivel és spenóttal van felszolgál-va. A végsõ fogásnak helyet kellhagyni, mivel sokféle felségesédesség kínáltatja magát, mintpéldául az almás rétes, dobos tor-ta és gundel palacsinta.

A Magyar Hungarian Restau-rant az elõkelõ Makati városne-gyedben egy zsúfolt fõúttól kité-rõen található és egy jó pihenõ-hely a kifáradt és éhes vándor-nak. Az étterem változatosan, ré-gi és modern stílusban van díszít-ve, bekeretezett fotók magyar jel-legzetességekrõl, nagy poszterekés egy óriási magyar zászló ékesí-tik a falakat. A pincérnõk hagyo-

mányos stílusú ruhákban vannak öltözve.Az eredeti légkörhöz hozzájárulnak a

nosztalgikus kinézetû„emlékkönyvek”, amiketaz asztalhoz hoznak a pin-cérnõk és magyarországiismertetõként szolgálnak,tele fotókkal és kézzelnyomtatott rövid leírások-kal a történelemröl, ételek-rõl és kulturális érdekessé-gekrõl.

Kóstolni kíván magyarízeket Ázsia szívében? Lá-togassa meg a MagyarHungarian RestaurantotG/F Unit 3 Maga Center,

Paseo de Magallanes, San Antonio St.,Makati Cityben. (Asztalfoglalásért, továb-bi információért tessék hívni a (632) 853-1397 számot!)

Várnay Robert

A Fülöp-szigetek egy gyönyörûséges és változatos ország, amely 7107 szigetbõl áll. A kitartó és társaságot szeretõ lakos-sága zömében nagyon kedveli a disznóhúst, beleértve a sonkát – ami egy karácsonyi fõétel –, a helyi kolbászféléket, amitLongganisának hívnak és a sült malacpecsenyét. Valójában, Lechon, a fogas roston sült disznó a Fülöp-szigetieknek azegyik nemzeti eledele.

Egy magyar étterem gyönyörûséges a Fülöp-szigeteken

Töltött káposzta, nokedli, rétes a terítékenA tulajdonosok sosem jártak Magyarországon

Allen Qua, a fõszakács A bájos pincérnõ

Magyar feliratok, motívumok, ízek

Bõséges gulyásleves

Almás rétes

MMAAGGYYAARR VVIILLÁÁGGTTAALLÁÁLLKKOOZZÓÓ ÜÜZZEENNEETT AAZZ UUTTÓÓKKOORRNNAAKK

2011/ 4. szám

A nyitás óta Szántó György ügyvezetõ ésüzletvezetõ nevével jegyzett Carmel Pinceegyfajta hiánypótló hely, hiszen a legvallá-sosabb, a zsidó étkezési szokásokat a leg-magasabb szinten betartó vendégek is elé-gedettek lehetnek a lukulluszi választékkalés az ételek elkészítési módjával.

Több tucat változatos ételbõl válogat-hatunk: az étlapon megtaláljuk a nemzet-közi és a magyar konyha ételspecialitása-it, s a vegetáriánusok is bõséges kínálatottalálnak. Az igazi különlegességek mégis-csak a hagyományos zsidó ételek: húsle-ves maceszgombóccal, csirketepertõ lila-hagymával, sólet kuglival és füstölt hús-sal, kocsonyázott töltött ponty, káposz-tástésztával töltött sült kacsa és flódni. Aszínes étlap hét nyelven olvasható: ango-lul, héberül, németül, spanyolul, oroszul,olaszul és természetesen magyarul is.

Sokan naponta ebédelnek a Carmel-ban, mert finom, házias az étel és családi-as a környezet. A visszatérõt barátként

köszöntik, és amennyiben gyakran jönebédelni vagy vacsorázni, a tizedik alka-lom után törzsvendégkártyát kap aján-dékba, - az a továbbiakban 20 % kedvez-mény a vendégnek és asztaltársaságának.A kiszolgálás elsõ osztályú, udvarias – apincérek mindenre odafigyelnek –, demégsem tolakodó. Az étterem vállalja ki-sebb-nagyobb családi vagy hivatalos ren-dezvények lebonyolítását is, házon belülés házon kívül egyaránt.

A carmel szó azt jelenti: gyümöl-csöskert, díszkert. Egri Attila és SzántóGyörgy ügyvezetõk, valamint KalugyerCsaba séf és munkatársaik minden ér-telemben hûségesek a szó jelentéséhez,hiszen rendkívül ízletes és változatosételekkel, kiváló, minõségi nedûkkel kí-nálják a vendéget, gondoskodnak ké-nyelmérõl és szórakoztatásáról. Ittnyugodtan beszélgethetünk egy csészekávé, egy pohár ásványvíz vagy egyszelet sütemény mellett is. A sok-sokvisszatérõ, a Carmel Pince nagy nép-szerûsége azt bizonyítja, hogy a vendé-get kitûnõ ételekkel, nem hivalkodó, deszép, családias környezetben szeretet-tel várják.

Budapest szívében, a régi zsidónegyedben, a Kazinczy utca 31-ben található Carmel Pince Étterem im-már 24 éve töretlen népszerûséggel várja vendégeit. Az igényesen felújított kétszintes vendéglátóhely

2008 áprilisától glatt kóser étteremként üzemel. A nyári hõségben különösen kellemes a hangulatosanberendezett légkondicionált pince. A boltíves teret finoman világítják meg a szépséges Tiffany -lámpák, az

asztalokon, a vázákban mindig friss virág illatozik. A minden igényt kielégítõ elegáns étterem 100 fõs, de vanegy 25, egy 16 és egy 10 férõhelyes VIP különterme is. A kisebb helyiségek alkalmasak családi, baráti, üzleti és egyébösszejövetelek megrendezésére.

CC ARMEL PINCE ÉTTEREMARMEL PINCE ÉTTEREMCsaládias hangulat és lukulluszi választék

Az American Hungarian Panoráma világmagazin olvasói – akik a világ számos országából hazatérnek, ha-zalátogatnak – gyakorta kérik szerkesztõségünket, hogy segítsük útbaigazítani õket egy-egy hazalátogatá-suk alkalmával. A leggyakoribb kérdések: hol szálljanak meg? Milyen éttermeket érdemes felkeresni? Mi-lyen programokat, kirándulásokat tervezzenek? Hol vannak a legjobb helyek Budapesten és Magyarorszá-gon? Nos, lapunk ezzel a rovattal – Legjobb helyek! Top Places – Meghívók – Ajánlatok – útbaigazítástad a hazatérõ, hazalátogató avagy hazatelepült magyaroknak, illetve külföldi és hazai baráti társaságuk-nak, ismerõseiknek. Ajánljuk hát mindenki figyelmébe ezeket a bemutatkozó írásokat!

Readers of the American Hungarian Panorama world-magazine who are visiting their homeland from all over the world, often ask the Publisher tohelp them to find their ways in different matters. Frequently asked questions are: where can they find a nice hotel, which is the best restourantin the neighborhood, what kind of tours do we recommend, where the the top places in Budapest and Hungary. Well, our magazine starts with thisissue a topic titled „Legjobb helyek! Top Places – Invitations – Propositons” intends to extend helping hands the visitor or repatriate Hungariansincluding their foreigner or domestic companions. We highly recommend to everybody's attention these.

A Panoráma ajánlataBujdosó Edit rovata

CARMEL PINCE ÉTTEREM1074 Budapest, Kazinczy u. 31.

Asztalfoglalás: 06-1-322-1834, 06-1-342-4585

e-mail: carmel@carmel.huwww.carmel.hu

Maceszgombóc leves Carmel hideg vegyes ízelítõ

Carmel kétszemélyes bõségtál

Az ötcsillagos Lotus Therme Hotelegyedülálló helyen található a Hévízi-tó-nál, amely Európa legnagyobb meleg vízûtermészetes tava. A hotelben fedett me-dencék, wellness-részleg és teniszpályavárja a pihenni vágyókat. A kellemes, me-leg vízû medence partján pedig a lemenõnap fényében különleges koktélokkal kí-nálják a vendéget. A szépséges szállodá-ban 222 szoba és 10 lakosztály található,minden szoba erkéllyel rendelkezik. Im-már 15 éve annak, hogy az elsõ vendég át-lépte a szálloda küszöbét. Azóta a luxus-szállodában számos változás történt, fel-újítások, átépítések, bõvítések - mind-mind a vendégek kényelme érdekében.

15 éves a Lotus Therme�� 15 év alatt 325 ezer vendég pihent a

hotelben�� 17 kolléga már a nyitás óta a szállo-

dában dolgozik15 évnyi vendéglátás

�� A vendégek 112 500 liter pezsgõt it-tak meg 15 év alatt!

�� A Shali Mar Bárban 225 000 koktéltszolgáltak fel!

�� A szakácsok kb. 450 000 kg húst dol-goztak fel és 3 750000 db. tojásthasználtak el

Érdekességek a Spa életébõl�� A masszõrök évente kb. 17 000 liter

iszappakolást tesznek fel a vendé-gekre

�� Évente 1800-szor szólítják a vendé-geket a sóbarlangba!

�� A kozmetikusok 25 000 ml maszkotvittek fel a szépülni vágyó hölgyekarcára

Állandó akciók�� Jubileumi koktél a Shali Mar Bárban

1 515.-Ft.�� 2011-ben a szállodában eltöltött min-

den 15. éjszakán vendégül látja Önt�� Az 1996-ban született vendégek 50 %

kedvezményt kapnak a szállás árá-ból

�� A születésnapját a szállodában ün-neplõ vendéget egy üveg pezsgõvelköszöntik

�� Minden hónap 15-én ajándékot sor-solnak ki aznap a szállodában éjsza-kázó vendégek között

Magyar és biotermékekA szálloda elsõsorban regionális szin-

ten végzi beszerzéseit, a friss, szezonáliszöldségeket és gyümölcsöket lehetõségszerint õstermelõktõl vásárolja, amivel ahelyi mezõgazdaság életképességét segíti.Az étkezés során a vendég minden szeg-mensben talál ellenõrzött magyar biogaz-dálkodásból származó terméket, a tejter-mékektõl a hús- és halféleségekig, de abio borok és -sör fogalma sem ismeretlen

a kiszolgáló személyzet számára. A sza-bad tartású baromfitól származó tojáséppúgy a mindennapok része, mint a FairTrade (méltányos kereskedelembõl szár-mazó) emblémával ellátott kávé- és teakü-lönlegességek.

Az étteremben a büféasztalról és az ét-lapról a legjobb minõségû és ízû ételekközül választhatnak a vendégek. A nem-zetközi és a magyar konyhamûvészet re-mekeit egyaránt megtalálják a kínálatban.Újdonságként bio alapanyagokból készültételekbõl is lehet válogatni, amelyeket azétlapon külön is megjelölnek.

A 17 hektáros park közepén álló ötcsil-lagos hotelben egyedülálló szolgáltatások,személyre szabott kiszolgálás várja acsendre és a tökéletes kikapcsolódásra vá-gyó vendégeket.

Lotus Therme Hotel & Spa Hévíz *****8380 Hévíz

Tel.: +36 83/500 500Fax: +36 83/500 591info@lotustherme.netwww.lotustherme.net

15 éves a Lotus Therme Hotel & Spa Hévíz*****

Ötcsillagos kényelem

A Zena egy új típusú, 21. századi szépségcentrum, amely egy gyönyörû szépségszalon – fodrászat, kozmetika, masszázs,manikûr-pedikûr-mûköröm – egy szemkápráztató spa részleg, valamint a modern plasztikai sebészet és fogászati rendelõfunkcióit egyesíti magában. Mindez Hévíz belvárosában, alig néhány percnyi sétára Európa legnagyobb gyógyhatással bí-ró melegvízi tavától.

ZENA – A SZÉPSÉG ÉS MEGÚJULÁS VILÁGA HÉVÍZEN

ZENA – Fogászati Klinika

A MA ELÉRHETÕ LEGKORSZERÛBB TECHNOLÓGIÁVALFELSZERELT FOGÁSZATI KÖZPONTUNK VÁRJA ÖNT AZENA ELSÕ EMELETÉN. CSAPATUNK, MELYBEN MINDENFOGÁSZATI SZAKÁG SPECIALISTÁJA MEGTALÁLHATÓ,NEMZETKÖZI SZINTÛ SZAKELLÁTÁST BIZTOSÍT KÜLFÖLDIÉS HAZAI PÁCIENSEKNEK EGYARÁNT.

Amit kínálunk: a legmodernebb kezelési anyagok és eljárá-sok, számítógépes pótlástervezés és kivitelezés, fájdalommen-tes, altatásban végzett beavatkozások és kitüntetõ figyelemminden páciensünknek. Mindez megfizethetõ áron.

Az elmúlt évtizedben a fogászati ellátás – részben a külföldipáciensek igényeinek köszönhetõen – rengeteget fejlõdött. Önezt a világszínvonalú minõséget élvezheti itt Hévízen, négy szé-kes fogorvosi rendelõnkben.

Hitvallásunk, hogy mi nem csak a fogakat gyógyítjuk, ha-nem önbizalmat is adunk Önnek, hogy Ön végre bátran merjenmosolyogni.

Szolgáltatásaink:Szolgáltatásaink:Implantátum beültetések élvonalbeli márkákkal: NobelBiocare, AlphaBio, DentiTeljes altatásban és éber szedációs altatásban végzettmûtétekEsztétikus tömések, porcelán héjakGyökérkezelés és tömésSpeciális fogágybetegségek, gyulladások mûtéti kezeléseFájdalommentes szájsebészet: fogeltávolítás, gyökérel-távolítás, bölcsesség fog eltávolításaProfesszionális fogfehérítés UV lámpával (ZOOM)

ZENA – Plasztikai Sebészet

PLASZTIKAI SEBÉSZETÜNKÖN EGY NEMZETKÖZILEG ISELISMERT, SZAKKÉPZETT CSAPAT VÉGZI A SZÉPÉSZETI BE-AVATKOZÁSOKAT. Szakembereink világszínvonalú minõségetbiztosítanak a legkorszerûbb eljárások felhasználásával, megfi-zethetõ árakon.

Angyali szépség – mindenki tudja, hogy az igazi szépség amegfelelõ önbizalomnál kezdõdik, mi ehhez adunk professzio-nális orvosi segítséget.

Új emberként a világ elé lépni – ha minket választ, szolgál-tatásainknak köszönhetõen egy új, elbûvölõ személyiséggelajándékozzuk meg. Garantáljuk, hogy nincs olyan esztétikai ál-lapot, amelybõl ne tudnánk csodálatosan új külsõt varázsolni.

Idõtlen értékek – csapatunk csodával határos módon képesmegállítani, megfordítani az idõ kerekét, és vonzó, kellemeskülsõt varázsolni Önnek.

Szolgáltatásaink:Szolgáltatásaink:Arcplasztika, orr-, szem- és fülplasztikaMellplasztika és implantációHasplasztikaBotox kezelés, ráncfeltöltésAnyajegy, szemölcs, folt eltávolításZsírleszívásVisszérbetegségek kezeléseKomplex kezelések, teljes körû esztétikai szolgáltatásokIntim plasztika

8380 Hévíz, Széchenyi u. 6.

E-mail: medreception@zenabeauty.hu

www.zenabeauty.hu

Tel.: +36 83 542 290

Fax: +36 83 542 309

www.facebook.com/zenabeauty

A villa külsõ hatása egyedi ar-chitektúrájának köszönhetõenlenyûgözõ. A Sára Villa a barát-ságos környezetérõl és vendég-szeretetérõl ismert, ezért, haSzovátára látogat, keressen megbennünket!

Nyáron a turisták kedvencidõtöltése a fürdés a Medve-tóforró vizében. Ismert az a tény,hogy a Medve-tó sós vizének jó-tékony hatása van az egészség-re, ezért az orvosok ajánlják anõgyógyászati betegségekre, s areumatikus és gyulladásos pana-szokra is. A Sára Villa szom-szédságában van egy spa-cen-trum, ahol feledhetetlen pillana-tokat tölthet el. A fürdõtelepenlevõ sportpályák számos sporto-lási lehetõséget nyújtanak a ked-velõknek.

Egy másik kedvelt idõtöltés aközelben levõ sóbányák meglá-

togatása. Csupán tíz kilométerrea Sára Villától található a legis-mertebb és a leglátogatottabbparajdi sóbánya, amely évente20-30 ezer embert fogad. A só-bánya gyógyhatásáról is híres,rengeteg asztmás betegséggelrendelkezõ ember látogatja.

A téli sportok kedvelõi de-cember és február között ked-vükre használhatják a szovátaisípályát, amely sífelvonóval vanfelszerelve, 1200 méter hosszú, sa szintkülönbség 300 méter.

SzobáinkSzobáinkA Sára Villában tíz kétszemé-

lyes szobát és két apartmant ta-lálunk. A szobákat úgy tervez-tük, hogy vendégeink mindenigényeinek megfeleljenek, na-gyon kényelmesek, saját erkél-lyel, fürdõszobával rendelkez-nek. Minibár, légkondicionáló

berendezés, LCD TV, interneteswifi hozzáférés minden szobá-ban.

A Sára Villa elõterében talál-ható a lobby bár, ahol elfogyaszt-hatja a figyelmesen összeváloga-tott italokat. Szép látványt nyújta fürdõtelep fõterére a villa elõtttalálható terasz.

Keressen bennünket, ígérjük, nem tér vissza csalódot-

tan! A legjobb szálláshelyet Szovátán

nálunk találja!

A Sára Villa Erdélyben, Szováta fürdõtelepének a központjában található, ahol a kényelem és a barátságos környezet lu-xusvillává varázsolják ezt a szálláshelyet, ezért az egyik legjobb hotelként tudjuk ajánlani. A Sára Villa pár percre van a vi-lágszerte ismert heliotermikus sósvizû Medve-tótól, amelyben a nyári idõszakban kedvünkre fürödhetünk és pihenhetünk,miközben élvezzük a gyönyörû kilátást.

Str. Trandafirilor Nr.86, Sovata Bãi,Judetul Mures, România

Szovátafürdõ, Maros megye, RomániaTelefonszám: 0265-570.159.

E-mail cím: vilasara@yahoo.caWeblap: www.vilasara.ro

Luxusvilla Szovátán a Medve-tó és a parajdi sóbányák szomszédságában

Kényelem, gyógyulás és vendégszeretet

48 AMERICAN HUNGARIAN PANORAMA 2011/ 4. szám

Az öt generáció óta borászkodássalfoglalkozó Bodri Pincészetnek egyébkéntidén sem ez volt az elsõ sikere. A brüssze-

li Monde Selectionnemzetközi borver-senyen Bodriék2008-as Cabernetfranc-ja aranyérmetkapott. A Bordeaux-iborversenyen pedig2008-as Merlot-jávalezüstérmet, 2008-asOptimus cuvée-jével

bronzérmet érdemeltek ki.Szekszárd közvetlen közelében a

Faluhely-Dûlõben található a feldolgozó,amelyhez 10 kupolás impozáns látványtnyújtó pince tartozik. Közel van a város-hoz, a vendégek mégis a természet nyu-galmát, a szõlõhegy romantikáját élvez-hetik itt. A völgy képe jócskán megválto-zott az elmúlt években, hiszen a birtokonhatalmas fejlesztések zajlottak. A BodriPincészet már most egy komplexum, anem is olyan távoli jövõben pedig sokré-tû, a búvárkodástól a lovagláson át a well-nessig terjedõ, kóstoló teremmel és ven-dégszobákkal, termálvízre épített hotellelés saját melegkonyhás étteremmel rendel-kezõ komplex rendszerré fog fejlõdni.

Ebben a csodálatos környezetben kós-tolhatják a fenséges borokat!

Bikavér:Bikavér: Szekszárd három kiemelkedõdûlõjébõl született. Hagyományos és azúj erjesztési technológia ötvözésével ké-szülõ illatos, jól iható borfajta.

Civilis cuvee:Civilis cuvee: Több fajta alapanyagbóltevõdik össze, rubin színû , köze-

pes intenzitású, érett illatú bor.Bodri kutyaBodri kutya (a Világtalál-

kozó bora): nemcsak az állatba-

rátok kedvence, könnyed gyümöl-csös vörösbor, ami a Merlot és aKékfrankos házasításából jött létre.Érett meggyes illatával, gyümöl-csös és egyben bársonyos ízévelaranyozza be a mindennapokat.

Optimus Gold QVOptimus Gold QV:: ez a bor a pin-cészet legjobbjainak a legjobbja,alacsony terméshozamú szõlõbõlkészül. Jellemzõi: a buja lekvárosillat, nagy test és a hosszú eltart-hatóság.

Sauvignon Blanc:Sauvignon Blanc: a szekszárdiborvidék érdekes és hangsúlyos faj-tája. A bodzás , csalános és grapefru-itos jegyek, az üde savak igazi

frissítõ italt kölcsönöznek.Kadarka:Kadarka: illatos, jól iható

14 oC-on, kiváló halászlé-hez, pörköltekhez, papri-kásokhoz.

Kékfrankos:Kékfrankos: színében ru-bin, illatában a gyümöl-csös és vegetális jegyek azuralkodóak, cseresznye,megy, menta.

A Bodri Pincészet legjobb borai-nak törkölyét pálinkává varázsolják. A „sze-

relemgyermekek” a bor „testvérek”arculatával kerülnek forgalomba. Acsokoládé kedvelõire is gondoltak, hi-szen hat különbözõ Bodri bor mellé

készítenek BODri BONokat.

Sauvignon Blanc:Sauvignon Blanc: bodzás krém-mel töltött fehércsokoládé bon-bon.

Rozi Rose:Rozi Rose: eperkrémmel töltöttfehércsokoládé bonbon.

Kadarka:Kadarka: rózsaborsos málna-krémmel töltött tejcsokoládé bon-

bon.

Kékfrankos válogatás „Faluhely”:Kékfrankos válogatás „Faluhely”: meg-gyes krémmel töltött étcsokoládés bon-bon.

Bikavér válogatás „Faluhely”:Bikavér válogatás „Faluhely”: chiliskrémmel töltött étcsokoládé.

Optimus QVOptimus QV:: Sáfrányos szilvakrémmeltöltött étcsokoládé.

A szekszárdi Bodri Pincészet Közép-Európa legnagyobb újonnan épített kupolás pincéje. A borvidék Budapesttõl 150 km-re délrea Szekszárdi és a Geresdi-Dombság észak-keleti részén terül el. Az idén a Bodri Pincészet 2009-es évjáratú kadarkája lett a Ma-gyar Köztársaság elnökének vörösbora, ami annyit jelent, hogy a Sándor Palota vendégei egy éven keresztül ezt a bort kóstolhat-ják és ajándékba is ezeket adja a köztársasági elnök. Ugyancsak szép elismerése a pincészetnek, hogy az I. Magyar Világtalálko-zó borának választották a Bodri kutya elnevezési bort (a Világtalálkozó kabala állata a puli volt…)

7100 SZEKSZÁRD, VITÉZ U. 1.SZEKSZÁRD, Faluhely-dülõMOBIL: +36(20)440-6666

+36(20)440-6660+36(20)440-6022+36(74)887-200

Faluhelyi Pince, Kóstoló ÉtteremGPS-koordinátái:

N 46.328913, E 18.67178

Elõzetes bejelentkezés esetén hangulatospincei kóstolóra is lehetõséget biztosítunk.

E-mail: bodribor@t-online.huWEB: www.bodribor.hu

A Magyar Világtalálkozón népszerû volt a szekszárdi nedû

Az államfők is Bodri-bort isznakA búvárkodástól a lovagláson át a wellnessig nyújtanak majd szolgáltatásokat

A vendég a színes szolgáltatások mellett ittmegtalálja a keleti kényelmet és harmóniát. Afeltûnõ sokszínûséget árasztó enteriõr keletipatinájával mind az öt érzékszervet megmoz-gatja.

A szálloda bensõséges atmoszférájával,vendégközpontúságával, színes és személyreszabott szolgáltatásaival, mind a nyugalom ésa harmónia megteremtését szolgálják.

Az étterem orientális étel- és teakülönle-gességei mellett, a magyaros konyha ízei isszerepelnek.

Az Amira Boutique Hotel Hévíz Wellness&Spa**** exkluzív négy csillagos szálloda Hé-víz zöld környezetében csendes, nyugodt környéken található, mégis közel a város köz-pontjához és a tófürdõhöz. A mór-arab stílusban épült szálloda tökéletes célpont azok-nak, akik pihenésüket különleges, az ezeregyéjszaka meséit idézõ környezetben szeret-nék eltölteni.

Amira Boutique Hotel Hévíz Wellness & Spa****

8380 Hévíz, dr. Babócsay u. 43.Tel./fax: +36-83/610-610Mobil: +36-30/9578-322

www.amirahotel.hu – amira@amirahotel.hu

Marokkói Wellness Oázis; Jakuzzi pezsgõfürdõ, Hamam gõzfürdõ

aromaterápiával, Finn szauna, Infraszauna, Tepidárium, Keleti teázó pihenõ sziget,

Kleopátra fürdõ

Ezeregyéjszaka meséi Hévízen

Keleti álmok varázsszőnyegen…

BalBalatatonfölonföldvdvárár i nyi nyararalaló eló eladadóó800 méterre a vízparttól, közel a központhoz, a kikötõhöz,kellemes üdülõ övezetben, 780 négyzetméteres önálló telken,tetõbeépítéses, 90 négyzetméteres lakóterületû, összkomfortos ház,nagy teraszokkal, kiegészítõ kerti épületekkel eladó a Balaton-partegyik legszebb kisvárosában.

ÉrdeklõdniE-mail: media.mix@chello.hu Telefon: +36/204-105-9994

www.pano-rama.hu

Médiamix Kiadó1581 Budapest, Pf.100

E-mail: media.mix@chello.hu

HirHirdetés:detés:Magyarország: 2300 Ft/évAmerika: 40 USD/évEurópában: 30 EUR/év

Kanada: 40 USD/évAusztrália: 40 AUD/évÚj-Zéland: 40 AUD/év

Elõfizethetõ a kiadónál és a külföldi munkatársaknál.

ElõfizElõfizetés:etés:

MaMagygyararorországi szszági szerkesztõségerkesztõségMédiamix Kiadó, H-1143 Budapest, Besnyõi út 9. Postacím: Budapest 1581, Pf.: 100., E-mail: media.mix@chello.hu; mediamix@chello.hu

Fõszerkesztõ: DR. TANKA LÁSZLÓ (+ 36-209-28-00-88)Felelõs szerkesztõ: Balás Róbert

Munkatársak: Bába Szilvia, Méry Péter, Bujdosó Edit (Legjobb helyek rovat), Kereki Kati, Fûrész L. Ferenc, Török Judit, Gáspár István, Lázár Ferenc (Erdély)Számítógépes szerkesztés: Horváth Zsolt. Tel.: (+36) 30-85-72-412; e-mail: hzs@starjan.hu

Külföldi szKülföldi szerkesztõség:erkesztõség:Mixmedia Inc., 245 East 81 Street New York, NY 10028 Molnár Travel, Tel.: 212-535-3681, 212-744-3991

ISSN

158

9-71

92 (o

n-lin

e)

ISSN

158

9-39

87 (n

yom

tato

tt)

Hirdetés egyeztetés, információ: 36-32-787-415, 36-209-28-00-88

Külföldi munkatársaink:AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

New York:Dr. Hámori Péter5 Tudor City Place #107 New York, NY 10017E-mail: petikati@verizon.net

Mészáros László640 Essjay Drive Villa A, Buffalo, NY 14221, USATel.: 716-830-6039 E-mail: les51@roadrunner.comDeák Ferenc718-271 4006 E-mail: deakfery@aol.comwww.photodeak.com

New Jersey:Szatmári Friderika, 91 Douglas Ave, Somerset, NJ08873, Tel.: 732-249-0260, e-mail: gszat10019@aol.com

Dr. Tarján Gábor, P.O.Box 57 Garfield, NJ 07026, tel:973-772-8810, e-mail: gaborttt@aol.com

Florida:Ifj. Szalay Róbert, 6204 29th Street East, Bradenton, FL34203, Tel.: 941-755-5550, Fax: 941-751-6281E-mail: rszalay@neminc.com

Molnár Helena, Bayshore Garden #3, 5916 Palm LN C-34, Bradenton, FL 34207 USA. Tel.: 1-941-301-4774.E-mail: helenamolnar@yahoo.comZámbó JuditE-mail: juditzambo@msn.comTel.: 941-321-3405

Kalifornia:Kovács Klaudia, 1626 North Wilcox Avenue #393, Hollywood, CA 90028; www.klaudiainc.com

Pennsylvania:Dr. Várdy Béla, 5740 Aylesaboro Ave. Pittsburgh, PA15217, tel.: 412-422-7176, e-mail: vardy@duq.edu

Texas:Váli Péter, 1409 Berne Lane, Lewisville, TX. 75067(972) 420-6732. E-mail: peter.vali@comcast.net

Washington D.C.:Dr. Lõwy Dániel, 13255 Revillo Loop, Woodbridge, VA 22191, USA.Tel.: (703) 490-0359; E-mail: dlowy@cbmse.nrl.navy.mil

Fedor ErikaTel.: 202-497-1166. Email: efedor55@gmail.com

Illinois:Harmath István, 716 Brummel St. Evanston IL 60202Tel.: 847-864-8626, e-mail: istvanharmath@gmail.com

Colorado:Gizella Nyquist, 332 Las Lomas St. Brighton, CO 80601USA. E-mail: gizella@operencia.com

KANADA

Toronto:Susan Papp, 80 Carlton St., Toronto, Ont. M5B 1L6.Tel.: 416-413-1300 ext. 239; E-mail: rakoczi@ca.inter.net

Dancs Rózsa, 122 Silas Hill Drive, M2J 2X9,E-mail: rosacae@hotmail.com

Montreal:Mailáth Mária, 5211. Hingston ave. Quebec, H3X, 3R5,Tel./fax: 514-482-8136, e-mail: editor@magyarkronika.com

Victoria:Miska János, 903-139 Clarence St., B.C. V8V 2J2, tel.:250-381-4196, e-mail: jpmvic@netscape.net

Ottawa:Dragan János, Hungarian Community Centre, Ottawa,Ontario, CanadaK2G 0E7. Email:draganjanos@gmail.com

Alberta:Juhász Zsuzsanna, Apt.1040. 19. Mont Clare Pl ABT 5 B3J7; E-mail: hobo787@hotmail.com

Winnipeg:Liz Kovach, 200-883 Notre Dame AveWinnipeg, MB R3E 0M4. Tel.: (204) 982-1202E-mail: liz@adriatravel.ca

ARGENTÍNA

Buenos AiresHaynalné Kesserû ZsuzsánnaLuis Monteverde 4251 –(1636) Olivos, Buenos AiresTel.: 54-11/4711-1242;E-mail: amagyarhirlap@yahoo.com

BRAZÍLIA

Sao PauloPiller Éva, Rua das Carpas 58, 04648-020 Sao Paulo, SPE-mail: evapiller@terra.com.br

VENEZUELA

Diegoné Fedor Aliz, Apartado 80 659, Caracas 1080-A/VenezuelaTel./fax: 0058-212-986 6048, mobil: 0058-412-978 2685E-mail: fedoraliz@yahoo.com, alicia_fedor@yahoo.com

AUSZTRÁLIA

Gold CoastBozsik Tamás, Zsuzsa Rumincik, Southport, QLD4215, 9 Fuji CL, AUS, Tel.: 61-7-5597-2989e-mail: sruminci@bigpond.net.au

SydneyHódi Margit, 67C/1.Mc.Donald Street Cronulla 223O NSWE-mail: margarethodi@optusnet.com.auTel.: (02) 8-521-7733

MelbourneSzeverényi László, 9 Howard Ave. Ringwood East, 3135,Victoria, Tel: (03) 9879-8203, E-mail: kisujsag@netlink.com.auSolymossy Kálmán, 208 Beaconsfield Pde Middle ParkVic. 3206, Australia. Tel.: (03) 9690-3781, fax: 9690-1765

PerthMary Darley, POBox 256 Maylands, WA 6931. Tel./fax:61-8-94-71-81-69, e-mail: marydarley@hotmail.com

ÚJ-ZÉLAND

Kaprinay Éva, 112.Clyde St. Island Bay,Wellington 6023 N-ZTel.: 64-4-3835-395 email:kaprye@bigfoot.com

TASMANIAKatona Géza, 11 Zomay Ave Dynnyme, 7005,Tasmania, AustraliaE-mail: katona@tasmail.com

IZRAELDán Ofry, 5. P.O.B 32370, Tel Aviv ,61323, Israel, Tel.: 972-505-276-888, fax: 972-3-6709-602E-mail: ofryd@yahoo.com

SR| LANKABányai Gabriella, Vithanage Wate, Sri Gunaratne MwKalahe, Wanchawala, Galle; Tel.: 00-94-77-916-9363;E-mail: gabrielle@wow.lk; bgabryella@gmail.com

SVÁJCGyimóthy Gábor Tricktenhausers str. 39 CH 8125 Zollikerberg 41-44-392-2702 E-mail: gyimothy-gabor@hotmail.com

SVÉDORSZÁGDr. Szalontai Éva, Solvándegatan 1A.ll8., 21457 Malmö1132 Budapest, Visegrádi u.12. Tel./fax: 36 1340 47 19E-mail: evaszal@t-online.hu

KÁRPÁT-MEDENCETatár Zoltán, (Erdély) Cluj-Napoca (Kolozsvár) 400.186Str. Scortarilor, Nr. 38/18, tel.: 40-264-444.093. E-mail:tatar_zoltan@yahoo.com

Tarics Péter (Felvidék). Tel.: 00421-908-421-503, 0036-30-499-6362E-mail: tarics.p@freemail.hu

Lapunkat rendszeresen szemlézi Magyarország legnagyobb médiafigyelõje, az

Nyomda: Berei Press, Mogyoród, Ügyvezetõ igazgató: Berei Henrik