Ellenőrző kérdésekA szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya. 1.2.36. pont 30. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső,

Különbözeti kérdés-válasz 1.4. Vonat, -fel és átvevők (a KTI által kiadott kérdések alapján) 1

Ellenőrző kérdések

2. sz. módosítás az F.1. sz. Jelzési Utasításhoz

5. fejezet

5.5.7.1 és 5.5.7.2. pont

1. Milyen színű a központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya)?

A központi állítású váltók kézi állító készüléke (ellensúlya) — ha van — szürke színű.

2. Van-e valamennyi központi állítású váltónak kézi állító készüléke (ellensúlya), ha igen, akkor milyen

színű az?

Nem minden központi állítású váltónak van kézi állító készüléke (ellensúlya), ha van szürke színű.

6. fejezet

6.3.10.6. pont

3. Hogyan kell a rádióval történő bejárással végzett tolatást irányítani a tervezett megállási hely előtti 100

m-en belül?

Ha a tolatás irányítása rádión történik, akkor a mozdonyvezető részére az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 4.1.17.2.

pontjában előírt közleményeket kell adni. Ha bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása rádión

történik, akkor a tervezett megállási hely előtti 100 m-en belül fokozott figyelemmel kell végezni a mozgást

és a mozdonyvezető részére adott minden egyes közleménynél a megállás helyétől való távolságot kell

közölni a mozdonyvezetővel. A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet

tisztázásáig a tolatást meg kell állítani.

4. Mivel történik a bejárással végzett tolatás esetén a tolatás irányítása, akkor, ha a tervezett megállási hely

előtti 100 m-en belül adott közleményekkel végzik?

A tolatás irányítása rádión történik.

5. Mi a teendő a rádióval történő tolatás közben a rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása

esetén?

A rendelkezések, illetve azok nyugtázásának elmaradása esetén a helyzet tisztázásáig a tolatást meg kell

állítani.

7. fejezet

7.1.2. és 7.1.4.1. pont

6. Melyik hálózaton alkalmazhatók a vállalkozó vasúti társaságok által alkalmazott zárjelző tárcsa, ha

annak alakja, színe és fényvisszaverő kialakítása azonos a MÁV Zrt-nél rendszeresített zárjelző tárcsával?

Az F.2.sz Forgalmi Utasítás hatálya alá eső hálózaton.

7. Hogyan kell a motorkocsit tolatási mozgások esetén megjelölni?

Amelyről a mozdonyvezető a tolatást végzi, a jármű műszaki kialakításától függően az azonos magasságban

elhelyezett lámpák közül egy vagy kettő fehér fényű lámpával kell megjelölni. Ha lehetséges, akkor a jármű,

illetve szerelvény mindkét végét meg kell jelölni.

7.2.2.1. és 7.2.2.3. pont

8. Hol és hogyan kell elhelyezni a zárjelző tárcsát a vonaton?

A zárjelző tárcsát a vonat utolsó járművének hátsó homlokfalán, valamelyik lámpatámon függőleges

helyzetben kell elhelyezni úgy, hogy az teljes terjedelmével látható legyen, és a jármű valamely jelzést adó

alkatrészét még részben se takarja.


3. sz. módosítás az F.2. sz. Forgalmi Utasításhoz

1. fejezet

1.1.4. pont

9. A forgalmi utasítás előírásai szerint kell-e tartalmazni a Végrehajtási Utasításoknak a szolgálatban lévő

dolgozók egészségvédelmét és testi épségének megóvását szolgáló, eltérő és kiegészítő biztonsági

előírásokat? Nem kell tartalmaznia.

1.1.5. pont

10. Kik jogosultak ellenőrizni a felügyeletük alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteményének

javítottságát?

A szolgálati főnök, állomásfőnök évenként legalább egy alkalommal köteles ellenőrizni, hogy a felügyelete

alá tartozó szolgálati hely utasításgyűjteménye, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításai

javítottak-e.

11. Ki köteles évenként legalább egy alkalommal ellenőrizni a felügyelete alá tartozó szolgálati hely

utasításgyűjteményének, valamint az irányítása alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát?

A szolgálati főnök, állomásfőnök.

12. Évenként legalább hány alkalommal köteles ellenőrizni a szolgálati főnök, állomásfőnök az irányítása

alá tartozó dolgozók utasításainak javítottságát?

Évenként legalább egy alkalommal.

13. Mely szolgálati helyeken kell a forgalmi jellegű utasítások, szabályzatok, segédkönyvek, VU-k,

rendeletek és szolgálati menetrendek hivatalos gyűjteményét, szolgálat közben hozzáférhető helyen tartani?

PVÜ szervezeti egységein, valamennyi forgalmi irodában, forgalmi vonalirányító helyiségében és megálló-

rakodóhelyen.

1.2.6. pont

14. Az Utasítás értelmezése szempontjából kik tartoznak az állomási személyzet gyűjtőelnevezésébe?

A szolgálati helyeken a - vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók

gyűjtőelnevezése.

15. Válassza ki az „Állomási személyzet” fogalom helyes meghatározását?

A szolgálati helyeken a - vonatszemélyzet kivételével — forgalmi tevékenységet végző dolgozók

gyűjtőelnevezése.

16. Van-e átmenő fővágánya a megálló - rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba álló

váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón (váltókon)

át csatlakozik a nyílt vonalhoz?

Nincs.

17. Mennyi átmenő fővágánya van a megálló – rakodóhelynek, ha nyílt vonal vágánya egyenes irányba

álló váltón (váltókon) át folytatódik, de a megálló – rakodóhely túlsó végén kitérő irányba álló váltón

(váltókon) át csatlakozik a nyílt vonalhoz?

Egy sem.

1.2.14. pont

18. Válassza ki a „Csökkentett üzemvitel” fogalom helyes meghatározását?

Az elegyfeldolgozási tevékenységnek csökkentett létszámmal és eszközzel történő végrehajtása. Részletes

előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.


19. Milyen utasításban kell szabályozni az elegyfeldolgozási tevékenység mikénti végrehajtására

vonatkozó részletes előírásokat csökkentett üzemvitel esetén?

Részletes előírásokat az ÁVU-ban kell szabályozni.

1.2.28. pont

20. Milyen kg/folyóméter rendszerű sínekhez alkalmas féksarut szabad alkalmazni a forgalmi utasítás

előírásai szerint?

A 48 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat sárgára, az 54 kg/folyóméter rendszerű

síneknél alkalmazott féksarukat világoskékre, a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat

vörösre kell festeni.

21. Milyen színűre kell a 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél alkalmazott féksarukat festeni?

Vörösre.

1.2.30. pont

22. Milyen szolgálati hely a Forgalmi kitérő?

Bejárati jelzőkkel fedezett, vonattalálkozásra berendezett, személy- és áruforgalmi szolgáltatásra meg nem

nyitott szolgálati hely.

23. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek az egyvágányú pályán lévő forgalmi

kitérőkre forgalomszabályozási szempontból?

Egyvágányú pályán lévő forgalmi kitérőkre forgalomszabályozási szempontból az állomásokra vonatkozó

előírások érvényesek.

24. Mely szolgálati helyekre vonatkozó előírások érvényesek a kétvágányú, illetve párhuzamos

egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem rendelkező forgalomi kitérőkre

forgalomszabályozási szempontból?

Kétvágányú, illetve párhuzamos egyvágányú pályán lévő vonatindító, vonatfogadó vágánnyal nem

rendelkező forgalmi kitérők váltókapcsolat révén összeköttetést biztosítanak a helyes és helytelen vágány,

illetve a párhuzamos egyvágányú pályák vágányai között, melyekre forgalomszabályozási szempontból a

pályaelágazásokra vonatkozó előírások érvényesek.

1.2.31. pont

25. Mely tevékenységek gyűjtő elnevezése a Forgalmi szolgálat?

A vonatközlekedés lebonyolításával kapcsolatos valamennyi forgalmi tevékenység gyűjtő elnevezése.

26. Forgalmi tevékenységnek minősül-e a következő meghatározás? A személy- és áruszállításhoz

szükséges járműveknek megrendelés alapján történő mozgatása.

Igen.

27. Mely munkavállaló végezhet forgalmi tevékenységeket?

A felsorolt forgalmi tevékenységeket csak az utasítás 1.3.1. pontjában előírt minden feltételnek megfelelő

munkavállaló végezheti.

1.3.1. Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki:

— rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal,

— munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel,

készséggel, jártassággal rendelkezik,

— az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti

foglalkoztatásnak eleget tett,

— a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások

szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik.

Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.


1.2.32. pont

28. Hol rendszeresíthető forgalmi szolgálattevő vonat- és utasforgalmi ok miatt?

Vonat- és utasforgalmi ok miatt forgalmi szolgálattevő rendszeresíthető távkezelt, távvezérelt állomásra,

forgalmi kitérőre, pályaelágazásra, megálló-rakodóhelyre, megállóhelyre és rakodóhelyre.

1.2.32.a) Forgalomszabályozást végző szolgálati hely Egy vasútvonal, valamint a központi forgalomirányításra berendezett, továbbá a távkezelt, távvezérelt vonal,

vonalszakasz forgalomszabályozási feladatait végző munkavállaló szolgálati helye.

1.2.34. pont

29. Mit nevezünk fővágánynak?

A szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya.

1.2.36. pont

30. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső, Kőbánya felső – Rákos fenti pálya és Bp. Déli

– Kelenföld között a kezdő, vagy végpont felé tekintve helyes és helytelen vágánynak?

Bp. Keleti - Kőbánya felső, Kőbánya felső - Rákos fenti pálya és Bp. Déli - Kelenföld között a kezdő vagy

végpont felé tekintve egyaránt a bal oldali vágány a helyes a jobb oldali a helytelen vágány.

1.2.55. pont

31. Válassza ki a „Különvonat” fogalom helyes meghatározását!

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút

által forgalomba helyezett vonat.

32. Mely vonatot nevezzük „Különvonat”-nak?

Közforgalomban igénybe nem vehető, valamely vállalkozó vasúti társaság által megrendelt és a Pályavasút

által forgalomba helyezett vonat.

1.2.59. pont

33. Milyen szolgálati helynek tekintjük a megálló – rakodóhelyet?

Személy- és áruforgalmi szolgáltatásra megnyitott, vonattalálkozásra be nem rendezett nyíltvonali szolgálati

hely, ahol a fővágányon kívül egy vagy több mellékvágány is van.

1.2.60. pont

34. Mely vágányt nevezzük „Mellékvágány”-nak?

A szolgálati helyek vonatközlekedésre igénybe nem vehető vágánya. Közelebbi elnevezésüket rendeltetésük

határozza meg.

1.2.64. pont

35. Mely vonatot nevezzük „Motorvonat”-nak?

Olyan szerelvény, amely több motorkocsiból, vagy motorkocsi(k)ból és hozzákapcsolt személyszállító

kocsi(k)ból áll.

A zárt motorvonat a vonat mindkét végéről vezérelhető.

1.2.65. pont

36. Hány mozdonynak kell tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és

tolatás közben?

Egy.


37. Mely esetben kell egy mozdonynak tekinteni a szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat?

A szinkron üzemmódba kapcsolt mozdonyokat vonatközlekedés és tolatás közben egy mozdonynak kell

tekinteni.

1.2.65.a) pont

38. Milyen mozdony a rádió-távirányítású mozdony?

Olyan mozdony, melyet tolatás közben rádió-távirányítású üzemmódban a mozdonyvezető a rádió-

távirányító segítségével a mozdonytól távolabbi helyről is irányíthat.

39. Milyen üzemmódba kell a mozdonynak lenni, hogy a tolatás közben a mozdonyvezető a mozdonyt

távolabbi helyről is irányítani tudja?

Rádió-távirányítású üzemmódban.

40. Mikor tudja a mozdonyvezető a mozdonyt távolabbi helyről is irányítani rádió-távirányító

segítségével?

Rádió-távirányítású üzemmódban.

1.2.65.b) pont

41. Válassza ki a „Mozdonyvonat” helyes fogalmát!

A mozdonynak minősülő, utastérrel nem rendelkező, személyszállítást és árufuvarozást nem végző jármű

közlekedése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.72. pont

42. Milyen vonatnak minősül a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás

utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának

vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

43. Milyen célból helyezhető forgalomba a „Próbavonat”?

A vasúti járművek üzembe helyezése, engedélyezése, bejáratása, beszabályozása, üzemi vizsgálata, javítás

utáni átadása-átvétele, illetve a vasúti járművek, valamint a vasúti pálya és berendezései kölcsönhatásának

vizsgálata és mérése céljából forgalomba helyezett vonat.

1.2.84. pont

44. Válassza ki a „Rendelkező állomás” fogalom helyes meghatározását!

Általában egy vasútvonal kezdő- és végpontjainak állomása. Hosszabb vonalakat a Forgalmi Főosztály több

rendelkezési szakaszra is oszthat.

1.2.90. pont

45. Milyen rögzítősarut kell használni a 48, 54, 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél?

A 48 kg/folyóméter, az 54 kg/folyóméter és a 60kg/folyóméter rendszerű síneknél egyaránt az 54 kg/

folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.

46. Milyen rögzítősarut kell a járművek megfutamodásának megakadályozása céljából a 60 kg/folyóméter

rendszerű síneknél használni?

54 kg/ folyóméter rendszerű rögzítősarukat kell használni. A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell

festeni.

47. Milyen színezésűre kell festeni a 48, 54 és 60 kg/folyóméter rendszerű síneknél használható

rögzítősarukat?

A rögzítősarukat sárga-kék színezésűre kell festeni.


1.2.92. pont

48. Milyen vasúti forgalom lebonyolítására szolgáló vágány a sajátcélú vasúti pályahálózat?

Állomásból vagy nyílt vonalból kiágazó, egyes fuvarozó és fuvaroztató felek vasúti forgalmának

lebonyolítására szolgáló vágány vagy vágányzat.

1.2.95.a) pont

49. Válassza ki a „Szerelvényvonat” fogalom helyes meghatározását!

Személyszállítási célokat szolgáló járművek (motorvonat, motorkocsi, vontató+vontatott járművek)

közlekedése céljából forgalomba helyezett, de személyszállításra meg nem hirdetett vonat.

1.2.97. pont

50. Mely szervezeti egységek minősülnek szolgálati felsőbbségnek?

A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

51. Mely szervezeti egységek tartoznak a szolgálati felsőbbség fogalmába?

A vezérigazgatóság, üzletág, igazgatóság, főosztály és azok területi szervezeti egységei.

1.2.100. pont

52. Mely vonatokat nevezzük szolgálati vonatnak?

Az üzemi vonat és a vállalkozó vasúti társaságok működtetése érdekében forgalomba helyezett,

személyszállítást és árufuvarozást nem végző vizsga-, munka-, kémszemle-, mérő-, értesítő vonat.

53. Mely vonatok nem minősülnek szolgálati vonatnak?

Nem minősül szolgálati vonatnak a mozdony-, szerelvény- és próbavonat.

1.2.108. pont

54. Mely munkavállalók gyűjtőelnevezése a „Tolatószemélyzet” a forgalmi utasítás fogalom

meghatározásában előírtak szerint?

A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és

útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

55. Mely munkavállalók tartoznak a „Tolatószemélyzet” fogalmába munkaköri megnevezésük, vagy

tolatásban végzett tevékenységük alapján?

A tolatásban résztvevő munkavállalók (mozdonyszemélyzet, tolatócsapat, váltóállító, útsorompót kezelő és

útátjárót fedező dolgozók) gyűjtőelnevezése.

1.2.108.a) pont

56. Mely dolgozók gyűjtő elnevezése a tolatócsapat?

A tolatószemélyzet közül a tolatásvezető és kocsirendező(k) vagy a vonali tolatásvezető és vonali

kocsirendező(k) gyűjtőelnevezése.

57. Milyen körülményekre vonatkozóan és milyen utasításban kell meghatározni a tolatócsapat létszámát?

A tolatócsapat létszámát a normál üzemi és attól eltérő körülményekre vonatkozóan az ÁVU-ban (VU-ban)

kell meghatározni, figyelembe véve az Utasításban és Függelékeiben előírtakat is.

1.2.116.a) pont

58. Mi az „Üzemi vonat”?

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt

közlekedő, vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást

nem végző szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.


59. Milyen esetben közlekedtethető „Üzemi vonat”?

A nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózat működtetése érdekében, valamint rendkívüli esemény miatt

közlekedő szolgálati vonat.

60. Milyen fuvarozási tevékenységet végező szolgálati vonat az „Üzemi vonat”?

Vasúti személyszállítást és a pályahálózat-működtetőn kívül más részére vasúti árufuvarozást nem végző

szolgálati vonat, függetlenül annak üzemeltetőjétől.

1.2.129.a) pont

61. Mit nevezünk „Vonatfeloszlatás”-nak?

Közlekedő teher- vagy kivételes esetekben személyszállító vonatnak a mozdony lekapcsolásával járó

leállítása a cél- (vég-) állomás előtti közbenső szolgálati helyen.

1.2.135. pont

62. A „Vonatkísérő személyzet” fogalomba tartoznak-e a sajátcélú vasúti pályahálózat- és a csomóponti

kiszolgálást végző vonatokon szolgálatot teljesítő vonali tolatásvezető, vonali kocsirendező?

Igen.

1.2.136. pont

63. Válassza ki a meghatározások közül a „Vonatszemélyzet” helyes fogalmát!

A vonatnál szolgálatot teljesítő vonatkísérő- és mozdonyszemélyzet gyűjtőelnevezése.

1.2.137. pont

64. Hol bonyolítható le vonatkeresztezés?

Lebonyolítható állomáson és egyvágányú pályák forgalmi kitérőin.

65. Mit nevezünk „Vonattalálkozás”-nak a forgalmi utasítás előírása alapján?

Közlekedő vonatoknak a szolgálati hely más-más vágányán történő találkozása.

1.2.139. pont

66. Mit jelent „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés, ha az Írásbeli rendelkezést elektronikus úton

továbbították?

Elektronikus úton továbbított Írásbeli rendelkezést nem kell élőszóval közölni. Ha az Írásbeli rendelkezés a

mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, akkor azt nem szabad elektronikus úton

továbbítani.

67. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kézbesítése „a vonat személyzetét értesíteni kell” kifejezés

értelmében, ha a rendelkezés tartalma a mozdonyvezetőn kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti?

Közlekedéssel kapcsolatos rendelkezéseket és értesítéseket a mozdonyvezetővel és a vonatnál szolgálatot

teljesítő vonali tolatásvezetővel, vezető jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezésen írásban és a nyomtatvány

kézbesítésekor, élőszóval is közölni kell.

68. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Ha az Írásbeli rendelkezés a mozdonyvezetőn

kívül a vonatszemélyzet más tagját is érinti, …

akkor azt nem szabad elektronikus úton továbbítani.

69. Mit kell érteni „a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen?

„a Fejrovatos előjegyzési naplóba kell előjegyezni” kifejezésen kell érteni, hogy a bejegyzést a

rendelkezésre álló (elektronikus vagy hagyományos papíralapú) Fejrovatos előjegyzési naplóba kell

megtenni (Függelék 7.2. pont).


1.2.141. pont

70. Válassza ki a „Kémszemlevonat” helyes fogalmát!

Rendkívüli esemény, időjárási, műszaki vagy bármely vis major esetében a nyílt vonal (pálya) és

berendezéseinek állapotát, közlekedésre való alkalmasságát vizsgáló szolgálati vonat.

1.2.142. pont

71. Mi a Páros féksaru?

Megfutamodott járművek megállítása céljából a vágány tengelyére merőlegesen a sínszálakra felhelyezhető

féksarukból és az azokat összekötő rúdból álló szerkezet.

1.3.1. pont

72. Mikor osztható be egészségi alkalmassági szempontból a dolgozó önálló szolgálattételre?

Önálló szolgálattételre csak az a dolgozó osztható be, aki:

— rendelkezik érvényes egészségi alkalmassági tanúsítvánnyal,

— munkavédelmi oktatásban részesült és a munkaköre ellátásához szükséges munkavédelmi ismeretekkel,

készséggel, jártassággal rendelkezik,

— az MvSz Helyi Függelékében meghatározott munkabiztonsági szempontú felügyelet alatti

foglalkoztatásnak eleget tett,

— a munkakörére előírt érvényes vizsgával (vizsgákkal), az ÁVU és egyéb Végrehajtási Utasítások

szolgálatára vonatkozó helyi ismerettel és vizsgával rendelkezik.

Vonatkoznak ezek a helyettesítő (tartalékos) dolgozókra is.

1.3.2. pont

73. Mikor viselhetnek szolgálati jelvényt a forgalmi szolgálattevő jelöltek?

A forgalmi szolgálattevő jelöltek csak a felügyeletet ellátó forgalmi szolgálattevő személyes jelenlétében

viselhetnek szolgálati jelvényt.

74. Mikor végezhetnek gyakorlati munkát a forgalmi szolgálattevő jelöltek?

Az állomásfőnök által írásban megbízott dolgozók jelenlétében, azok irányítása és ellenőrzése mellett

végezhetnek gyakorlati munkát.

1.3.5. pont

75. Mi tartalmazza a forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a

kiképzésükre, oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket?

A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre,

oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket a vasúti társaság

Oktatási (Képzési) Utasítása tartalmazza.

76. Mit tartalmaz a vasúti társaság Oktatási (Képzési) Utasítása?

A forgalmi ismeretek elsajátítására kötelezett dolgozók tudás- és ismeretanyagát, a kiképzésükre,

oktatásukra, vizsgáztatásukra, továbbá a vizsgákra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazza.

1.3.5.1. pont

77. Mi tartalmazza a végrehajtó forgalmi szolgálattal összefüggő alap- és időszakos vizsgák újabb

letételére vonatkozó előírásokat a forgalmi utasítás előírásai szerint?

A szakmai képzésre és vizsgáztatásra vonatkozó rendelet alapján a vasúti társaság Oktatási (Képzési)

Utasítása tartalmazza.


1.4.2.4 pont

78. Mikor kell a dolgozónak azonnal a két vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok

elhaladását úgy bevárni?

Az állomás (szolgálati hely) területén a dolgozóknak lehetőleg úgy kell a vágányok közé állniuk, hogy

egyidőben két mozgásban lévő vonat, tolatási mozgás közé ne kerüljenek. Az a dolgozó, akit két vágány

között az elsodrási határon belül egyszerre két irányból érkező vonat közrefog, köteles azonnal a két

vágánnyal párhuzamosan földre feküdni és a vonatok elhaladását így bevárni.

1.4.4. pont

79. Mi a teendője mozdonyvezető szolgálatképtelenné válása esetén segélyt nyújtó dolgozóknak?

A járművet, mozdonyt, vonatot megfutamodás ellen biztosítani és a történteket a forgalmi vonalirányítónak

jelenteni kell.

1.4.9. pont

80. Ki jogosult a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket az érintett dolgozókkal

Parancskönyvben közölni?

A szolgálati főnök, állomásfőnök a szolgálat ellátásával kapcsolatos fontos rendelkezéseket — legfeljebb

kettő év időtartamra — az érintett dolgozókkal parancskönyvben köteles közölni.

81. Hogyan kell Parancskönyvet évente kezdeni a kiadott Parancskönyvi rendelkezések alapján?

A Parancskönyvet évente 1-es sorszámmal kell kezdeni.

82. Hogyan kell eljárni, ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt és még a tárgyévben újabb

Parancskönyvi rendelkezést kell kiadni?

Ha a tárgyév folyamán a Parancskönyv betelt, az érvényben lévő rendeleteket a következő Parancskönyv

első rendeletében át kell vezetni a rendeletek számának felsorolásával.

83. Ki köteles a Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit érvényteleníteni?

A Parancskönyv már hatályát vesztett rendelkezéseit a szolgálati főnök, állomásfőnök vagy megbízottja

áthúzással, a dátum feltüntetésével és aláírásával köteles érvényteleníteni.

1.4.10.1. pont

84. Mit köteles a vonali tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?

A vonali tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni.

85. Mit köteles a tolatásvezető szolgálati jelvényként viselni?

A tolatásvezető kék színű védősisakot köteles viselni.

86. Mit köteles a vonali kocsirendező szolgálati jelvényként viselni?

A vonali kocsirendező sárga színű védősisakot köteles viselni.

1.4.12. pont

87. Tartalmaz-e előírást a forgalmi utasítás a vezető jegyvizsgáló és a többi vonatkísérő szolgálattételre

való jelentkezését illetően? Nem tartalmaz.

1.5.2. pont

88. Hol köteles az állomási és pályaszemélyzet a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-,

biztosító-, és védelmi berendezéseken megállapított hibákat és működési zavarokat előjegyezni?

Az állomási és pályaszemélyzet köteles a vágányzaton, váltókon, az értekező, hírközlő, jelző-, biztosító- és

védelmi stb. berendezéseken az általuk megállapított, továbbá a velük (pl. mozdonyvezető által) közölt

hiányosságokat, hibákat és működési zavarokat a Hibaelőjegyzési könyvbe, vagy Hibanaplóba előjegyezni.


4. fejezet

4.1.3. pont

89. Hogyan engedélyezhető a tolatás?

Élőszóval, Írásbeli rendelkezéssel és élőszóval.

4.1.3.1. pont

90. Mikor kell a tolatást élőszóval engedélyezni?

Élőszóval kell a tolatást engedélyezni:

állomáson az állomási személyzet közül kijelölt, tolatás vezetésével megbízott dolgozó részére,

a szolgálati helyre érvényes vizsgákkal rendelkező tolatásvezető részére,

a sajátcélú vasúti pályahálózatot tolatási művelettel kiszolgáló menet tolatásvezetője részére,

más szolgálati ágak vágányzatán forgalmi személyzettel végzendő tolatás alkalmával.

91. Hogyan kell a tolatást a sajátcélú vasúti pályahálózatot a tolatási művelettel kiszolgáló menet

tolatásvezetője részére engedélyezni?

Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:

állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,

állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,

nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető

részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,

a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt

vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.

4.1.3.2. pont

92. Mikor kell a tolatást Írásbeli rendelkezésen és élőszóval engedélyezni?

Írásbeli rendelkezésen és élőszóval kell a tolatást engedélyezni:

állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére,

állomáson nem személyszállító vonatnál a vonali tolatásvezető részére,

nyílt vonalon vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali tolatásvezető

részére a vonatot a nyílt vonalra indító forgalmi szolgálattevő által,

a sajátcélú vasúti pályahálózatot kiszolgáló vonatnál a vonali tolatásvezető részére a vonatot a nyílt

vonalra indító forgalmi szolgálattevő által.

93. Hogyan kell az állomáson a személyszállító vonatnál a vezető jegyvizsgáló részére a tolatást

engedélyezni?

Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.

94. Hogyan kell a nyílt vonalon, vagy nyíltvonali szolgálati helyen végzendő tolatás esetén a vonali

tolatásvezető részére a tolatást engedélyezni?

Írásbeli rendelkezésen és élőszóval.

4.1.5.2. pont

95. Mely esetben vezetheti a tolatást mozdonyvezető?

Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás közben a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával

rendelkező mozdonyvezető.

96. Mikor vezetheti a tolatást mozdonyvezető?




97. Mely esetekben vezetheti a tolatást a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával rendelkező

mozdonyvezető?



4.1.6.2. pont

98. Ki a felelős a tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért?

A tolatási mozgás részére nem a tolatásvezető által állított váltók helyes állásáért a váltók állításával

megbízott munkavállaló a felelős.

4.1.6.3. pont

99. A Forgalmi Utasítás mely szabályai érvényesek a tolatásvezetői vizsgával rendelkező

mozdonyvezetőre, a Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával?

Rádió-távirányított mozdonnyal végzett tolatás alkalmával a tolatásvezetői (vonali tolatásvezetői) vizsgával

rendelkező mozdonyvezetőre az F.2. sz. Forgalmi Utasításban a mozdonyvezetőre és a tolatásvezetőre

(vonali tolatásvezetőre), valamint a tolatás végrehajtására vonatkozó szabályok egyaránt érvényesek, de a

tolatást vezető mozdonyvezető önmagának engedélyt, jelzést nem ad, önmagát nem értesíti, nem hatalmazza

fel, nem utasítja.

4.1.12. pont

100. Mely esetben köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó haladni és a

személyeket távozásra utasítani tolatás alkalmával?

Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között

tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem

vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a

személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).

101. Milyen tolatás alkalmával köteles a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó

haladni és a személyeket távozásra utasítani?

Át nem tekinthető, továbbá olyan vágányon végzett tolatás alkalmával, ahol a vágányok mellett, között

tartózkodnak, vagy engedélyezett munkát végeznek olyan személyek, akik a forgalomszabályozásban nem

vesznek részt, a tolatott járművek előtt kellő távolságban jelzést adó dolgozó köteles haladni és a

személyeket távozásra utasítani (4.1.6.1. p.).

4.1.14.1. pont

102. Hogyan köteles a munkavezető a szerelvény fedezését biztosítani, ha az engedélyezett javítási,

tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik?

Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka

megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka

megkezdését írásban köteles engedélyezni. A szerelvény fedezését a munkavezető a szerelvény vagy jármű

végeitől 50 m-re a sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel köteles biztosítani. Amennyiben a szerelvény vége

és a Biztonsági határjelző között nincs 50 m távolság, akkor a Megállj! jelzőt a Biztonsági határjelzőnél kell

a sínszálak közé tűzni.

103. Mikor végezhető a szerelvény fedezésének biztosítása, a szerelvény, vagy jármű végeitől 50 m-re a

sínszálak közé tűzött Megállj! jelzővel, engedélyezett javítási, tisztítási munkák esetén?

Ha a javítási, tisztítási stb. munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik, a munkavezető a munka

megkezdésére a forgalmi szolgálattevőtől írásban köteles engedélyt kérni. A forgalmi szolgálattevő a munka

megkezdését írásban köteles engedélyezni.


104. Ki köteles az állomási személyzet értesítéséről gondoskodni és a váltók védőállásba állítására

intézkedni, ha az engedélyezett javítási, tisztítási munkát a szolgálati hely valamely fővágányán végzik?

Az állomási személyzet értesítéséről a forgalmi szolgálattevő köteles gondoskodni, és a váltók védőállásba

állítására is intézkedni.

4.1.17.2. pont

105. Mit kell a tolatásvezetőnek a mozdonyvezetővel a tolatási mozgás megkezdése előtt a tolató

vágányútra és az érintett váltókra vonatkozóan közölnie?

A tolatásvezető a mozdonyvezetőt a mozgás megkezdése előtt köteles felhatalmazni a mozgásra és utasítani

annak mikénti végrehajtására, melynek során közölni kell a mozdonyvezetővel, hogy a tervezett mozgást:

honnan, mely vágányról, mely váltókon (amelyek egy vágányutat meghatároznak és a tolatási

mozgás során a vágányútban érintett legutolsó váltó száma), vágányúton keresztül, mely tolatási,

gurítási mozgást szabályozó jelzők és azok milyen jelzési képe mellett,

milyen sebességgel,

hová, mely szabad vagy foglalt vágány felé vagy vágányra, foglalt vágány esetén a járható

vágányrész hosszának közlésével végzik.

A mozdonyvezető felhatalmazása a mozgásra történhet élőszóval, előzetes szóbeli felhatalmazást követően

jelzésadással vagy a biztosított tolatásjelző jelzésével (4.1.3.3. p.).

6.3. pont 106. Kik kötelesek a kocsivizsgálók műszaki vizsgálatától függetlenül a vonatba sorozott kocsikat

megvizsgálni azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak?

Vonatkísérővel közlekedő vonatnál a vonatkísérők a kiindulási állomáson, illetve ahol a tartózkodás lehetővé

teszi, továbbá azokon az állomásokon, ahol a vonatba kocsikat soroznak, kötelesek — a kocsivizsgálók

műszaki vizsgálatától függetlenül — a vonatba sorozott kocsikat megvizsgálni.

7.1. pont

107. Milyen vonókészülékkel történhet a járművek összekapcsolása?

A járművek összekapcsolása történhet, középütközős önműködő kapcsolókészülékkel, csavarkapoccsal,

kombinált ütköző- és vonókészülékkel, középütközős nem önműködő kapcsolókészülékkel (3.sz. Függelék),

merev kapcsolórúddal, rakománnyal, szükségkapcsolással valamint segély-vonókészülékkel.

7.2. pont

108. Kik kötelesek középütközős önműködő kapcsolókészüléktől eltérő más rendszerű középütközős,

különlegesnek minősülő kapcsolásokat a járműveknél elvégezni?

Más rendszerű középütközős, különlegesnek minősülő kapcsolásokat a vállalkozó vasúti társaságok arra

kiképzett dolgozói a vonatkozó előírások alapján kötelesek elvégezni.

7.2.1.1. pont

109. Hogyan kell meggyőződni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-,

illetve szétkapcsolt állapotáról?

A járművek össze-, illetve szétkapcsolt állapotáról az önműködő kapcsolószerkezet oldalán lévő, felső

részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Szétkapcsolt állapotban a

vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen, összekapcsolt állapotban függőlegesen áll.

110. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező

járművek szétkapcsolt állapotban vannak?





111. Milyen az ellenőrző nyelv színe és helyzete, ha a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező

járművek összekapcsolt állapotban vannak?


részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a

vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll.

112. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek

szétkapcsolt állapotban vannak?



vörös színű ellenőrző nyelv vízszintesen áll.

113. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek

összekapcsolt állapotban vannak?


részén vörös színű ellenőrző nyelv megtekintésével lehet és kell meggyőződni. Összekapcsolt állapotban a

vörös színű ellenőrző nyelv függőlegesen áll.

114. Hogyan kell megállapítani, hogy a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező járművek össze-

illetve szétkapcsolt állapotban vannak?




7.2.1.2. pont

115. Mikor szabad kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint

hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolást elvégezni?

A kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel, valamint hagyományos

csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti járműkapcsolás (össze-, illetve szétkapcsolás) csak akkor

végezhető, ha a járművek álló helyzetben vannak és a kapcsolandó járművek ütközői összeérnek.

116. Hogyan köteles a kombinált ütköző- és vonókészülékkel rendelkező jármű és az oldalütközőkkel,

valamint hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű közötti kapcsolást végző munkavállaló a

járművek közé menni, illetve onnan kijönni?

A járműkapcsolás elvégzése céljából a kapcsolást végző munkavállaló minden esetben az oldalütközőkkel és

hagyományos csavarkapoccsal rendelkező jármű ütközői alatt lehajolva, a jármű mellgerendáján lévő

fogantyúba megkapaszkodva köteles a járművek közé menni, illetve onnan kijönni. A járműkapcsolás során

be kell tartani a 7.3. pont előírásait is.

7.3. pont

117. Ki köteles a rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését elvégezni?

A rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzését az állomásfőnök vagy megbízottja köteles elvégezni.

118. Hol kell rögzítősaruk használhatóságának ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket szabályozni?

Részletes rendelkezéseket az ÁVU-ban kell szabályozni.

119. Mikor kell a mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését elvégezni a Forgalmi

Utasítás előírásai szerint?

A mozdonyon elhelyezett rögzítősaruk használhatósági ellenőrzését a vállalkozó vasúti társaság saját

hatáskörben szabályozza.


120. Mi tartalmazza a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadására és rögzítősaruk kiadására,

visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az állomási személyzet részére?

A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő

vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2.

pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:

a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,

a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,

a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,

a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,

a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk

esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),

a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején.

Sérült rögzítősarut használni tilos!

121. Hol kell részletes rendelkezésekkel szabályozni a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején, illetve

a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról a forgalmi utasítás előírásai szerint?

A szolgálati helyre rendszeresített rögzítősaruk felhasználásáért és visszaadásáért a tolatásban résztvevő

vonali tolatásvezető, a kijelölt tolatásvezető és a vágányút beállítására kötelezett dolgozó felelős (5.1.2.

pont). Az ÁVU-ban szabályozni kell:

a rögzítősaruk tárolási helyét, számát,

a rögzítősaruk szolgálatátadáskor történő átadását,

a rögzítősaruk kiadását és visszavételét,

a tolatásban résztvevők értesítését a korábban kiadott rögzítősarukról,

a tolatás befejezése után a rögzítősaruk felhasználásának bejelentését vissza nem vett rögzítősaruk

esetében (mely vágányon, hányadik jármű alatt, hány db stb.),

a rögzítősaruk őrzését vonatközlekedés idején.

Sérült rögzítősarut használni tilos!

7.3.7. pont

122. Hogyan kell kapcsolni a kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járműveket csavarkapoccsal

történő kapcsolásakor?

Szorosan kell kapcsolni:

— a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel;

— élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel;

— egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőkocsijukkal;

— az utánfutó járművet a jelzőkocsival;

— 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással,

— kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.

123. Válassza ki a mondat helyesnek tartott befejező részét! Szorosan kell kapcsolni: ….

Szorosan kell kapcsolni:

— a személyekkel elfoglalt kocsikat, mozdonyokat egymással és a szomszédos járművel;

— élőállattal, robbanó áruval, darabáruval rakott kocsikat egymással és a szomszédos járművekkel;

— egy kocsi hosszát meghaladó tárgyakkal rakott kocsikat a védőko-csijukkal;

— az utánfutó járművet a jelzőkocsival;

— 60 km/h-nál nagyobb sebességű vonatnál valamennyi járművet egymással,

— kombinált ütköző- és vonókészülékkel ellátott járművek csavarkapoccsal történő kapcsolásakor.


7.4.2. pont

124. Ki köteles a járműveket merev kapcsolórúddal össze- illetve szétkapcsolni?

A járműveket mindenkor az erre kiképzett dolgozó köteles merev kapcsolórúddal össze- illetve

szétkapcsolni, a D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével.

125. Merev kapcsolórúddal történő össze- illetve szétkapcsolást mely Utasítás vonatkozó előírásainak

figyelembe vételével kell végezni?

A D.2. sz. Utasítás vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végezni.

7.7. pont

126. Kinek kell a szolgálatképtelenné vált motorvonatot segély-vonókészülékkel a segélymozdonnyal

összekapcsolni?

Középütközős önműködő kapcsolókészülékkel felszerelt motorvonat, motorkocsi szolgálatképtelensége

esetén, ha segély-vonókészülék alkalmazása válik szükségessé, akkor azt a segélymozdonnyal ún. segély-

vonókészülékkel az arra kiképzett dolgozónak, vagy a mozdonyvezetőnek kell összekapcsolni.

7.10. pont

127. Ki köteles a vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével történő össze- illetve

szétkapcsolásáról gondoskodnia?

A vonatot továbbító mozdonynak a vonat elegyével, szerelvényével, a továbbított járműveknek egymással

történő össze- illetve szétkapcsolásáról a menetvonal tulajdonosa köteles gondoskodni.

128. Mit kell meghatározni a Menetrendi segédkönyv 7. sz. táblázatában a járművek kapcsolására

vonatkozóan?

A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely

időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra kötelezhető pályavasúti munkavállaló.

129. Hol kell meghatározni, hogy a szolgálati helyeken, mely időszakokban teljesít szolgálatot kapcsolásra

kötelezett pályavasúti munkavállaló?

A Menetrendi segédkönyv 7.sz. táblázatában kell meghatározni.

130. Ki köteles a zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással össze- illetve

szétkapcsolni?

A zárt motorvonatok járműveit, továbbá motorvonatokat egymással az arra kiképzett munkavállalók

kötelesek össze- illetve szétkapcsolni.

131. Ki köteles a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét, az átjáróhidakat, az átjáró védőkorlátokat,

illetve a védőfalakat össze- illetve szétkapcsolni?

Minden esetben az arra kiképzett munkavállaló köteles össze- illetve szétkapcsolni:

a) a gőzfűtési tömlőket,

b) villamos fűtőberendezés vezetékét,

c) a távközlő- és távvezérlő berendezés kábelét,

d) az átjáróhidakat,

e) az átjáró védőkorlátokat illetve a védőfalakat.

Az ilyen berendezések kapcsolását elsősorban a menetvonal tulajdonos vagy az általa megbízott vasúti

társaság erre kiképzett munkavállalója köteles össze- illetve szétkapcsolni. Pályavasút által nyújtott tolatási

szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti munkavállaló kötelezhető a

kapcsolások elvégzésére.


132. Mikor kötelezhető villamos fűtőberendezés vezeték, az átjáróhidak, gőzfűtési tömlők össze- illetve

szétkapcsolására a kiképzett pályavasúti munkavállaló?

Pályavasút által nyújtott tolatási szolgáltatás esetén a fenti berendezések kapcsolására kiképzett pályavasúti

munkavállaló kötelezhető a kapcsolások elvégzésére.

8.1. pont 133. Mikor szabad egy vonatnál a vonómozdonyon kívül legfeljebb 1 előfogati és 1 tolómozdonyt

alkalmazni?

Ha egy vonómozdony a vonat továbbítására nem elegendő.

8.2.2. pont

134. Kinek az engedélye szükséges ahhoz, hogy a vonat mozdonya ne elől legyen?

A pályahálózat működtetőjének engedélye.

135. Kinek az engedélyével szabad eltérni attól a szabálytól, hogy a vonat mozdonya elől legyen?

A pályahálózat működtetőjének engedélyével.

8.2.4. pont

136. Mi alapján szabad vonatot közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni?

Csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott végrehajtási utasítás alapján szabad vonatot

közbesorozott mozdonnyal (húzva-tolva) közlekedtetni.

8.2.6. pont

137. Mi alapján szabad a vonatot továbbító két motorkocsi közé járműveket sorozni?

A vonatot továbbító két motorkocsi, közé csak a pályahálózat működtetője által jóváhagyott Végrehajtási

Utasítás alapján szabad járműveket sorozni. Nem szükséges ilyen engedély akkor, ha a két motorkocsi egy

vezetőállásról vezérelhető (távvezérlés).

8.2.7. pont

138. Milyen mozdony sorozható be a személyszállító vonat végére?

Személyszállító vonat végére kísért hideg mozdony is besorozható, illetve ingavonat szolgálatképtelenné

vált mozdonya kísérés nélkül is továbbítható a vonat végén.

8.3.1. pont

139. Milyen módon szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31

sorozató mozdonyt továbbítani?

Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos,

használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad

továbbítani.

140. Hogyan szabad a megbontott hajtóművel, illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú

mozdonyt továbbítani?

Megbontott hajtóművel illetve csatlórudazattal szállított M28 és M31 sorozatú mozdonyt a tulajdonos,

használó vagy bérlő által közölt, legfeljebb 50 km/h sebességű tehervonattal vagy külön menetben szabad

továbbítani.

9.1. pont

141. Mit nevezünk rendes vonatterhelésnek a forgalmi utasítás előírásai szerint?

Megszűnt a rendes vonatterhelés és az azokhoz kapcsolódó előírások. Csak vonatterhelésről beszélünk.


142. Mi az alábbi meghatározás? A mozdonnyal (vontatójárművel) továbbítható elegytömeg tonnákban

kifejezve.

A vonatterhelés.

143. Mikor szabad a Műszaki Táblázatok I. kötet 2.A. és 2.B. táblázataiban a mozdony sorozatokra

megengedhető legnagyobb vonatterheléseket túllépni? Nem szabad túllépni.

9.2. pont

144. Ki köteles a vonatok menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokat a pályakapacitás-elosztó

szervezet részére szolgáltatni?

A vállalakozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett

vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési

adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok, valamint a Műszaki

Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat menetrendjét.

145. Hogyan kell a vállalkozó vasúti társaságnak a menetvonal-igényt a vasúti pályakapacitás-elosztó

szervezet felé beadni?

A vállalakozó vasúti társaság a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet felé a menetvonal-igényt a tervezett

vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű típusa, terhelési

adatai, sebesség) együtt köteles beadni.

146. Milyen adatok alapján határozza meg a vasúti pályakapacitás-elosztó szervezet a vonat menetrendjét?

A tervezett vonat menetrendjének elkészítéséhez szükséges adatokkal (hossz, elegytömeg, vontatójármű

típusa, terhelési adatai, sebesség) együtt köteles beadni. A pályakapacitás-elosztó szervezet ezen adatok,

valamint a Műszaki Táblázatok I. kötet 1. és 2. táblázatainak figyelembe vételével határozza meg a vonat

menetrendjét.

9.3. pont

147. Mikor kell a vonókészülék teherbíró képessége szempontjából megállapított legnagyobb terheléseket a

vonatterhelés megállapításakor figyelembe venni?

Mivel az utasításból a vonókészülék teherbíró képességére vonatkozó előírás törlésre került, így nincs mit

figyelembe venni.

9.5. pont

148. Mikor szabad a vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani?

A vonatok sebességét a vonatterhelés túllépése miatt leszállítani nem szabad.

149. Hogyan kell eljárni, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül

befolyásoló változás történik?

Amennyiben a menetvonal-igényben foglalt adatokban a menetrend szerinti közlekedést kedvezőtlenül

befolyásoló változás történik, új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti

pályakapacitás-elosztóhoz beadni.

150. Mi a vállalkozó vasúti társaság teendője, ha a vonat paramétereit illetően a menetrend szerinti

közlekedést kedvezőtlenül befolyásoló változás történik?

Akkor új ― a megváltozott paramétereknek megfelelő ― megrendelést kell a vasúti pályakapacitás-

elosztóhoz beadni a vállalkozó vasúti társaságnak.


10.2.3. pont

151. Kiket köteles az üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányító külön közleménnyel értesíteni a

túlhosszú vonat közlekedésekor?

Túlhosszú vonat közlekedésekor az üzemirányított vonalon a forgalmi vonalirányító köteles a rendelkezési

szakasz érdekelt állomásainak forgalmi szolgálattevőit külön közleménnyel értesíteni. A túlhosszú vonat

személyzetét a vonatról és annak hosszáról Írásbeli rendelkezésen értesíteni kell.

11.1.1. pont

152. Milyen előírásokat kell a vonat szerelvényének összeállításakor figyelembe venni?

A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb

utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést;

b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket;

c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két

fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék;

A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti

sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.

153. Válassza ki a helyes meghatározást az alábbiak közül!

A vonat szerelvényének összeállításakor az alábbiakat kell figyelembe venni:

a) a vállalkozó vasúti társaságok erre vonatkozó előírásait, az Utasítás, a segédkönyvek és az egyéb

utasítások különleges besorozási szabályait, a vonalra érvényes tengelyterhelést;

b) a katonai szállítmányvonatokra vonatkozó rendelkezéseket;

c) a szemben levő ütközők középvonalai között ne legyen 80 mm-nél nagyobb magasságkülönbség, és a két

fékállás az ütközők teljes összenyomásakor se érintkezzék;

A Műszaki Táblázatokban a kocsikra és mozdonyokra vonatkozó tengelyterhelés miatti

sebességkorlátozásokról a vonatszemélyzetet Írásbeli rendelkezéssel értesíteni kell.

11.6. pont

154. Milyen sorrendbe és csoportosítással kell besorozni a kocsikat a tehervonatokba a forgalmi utasítás

előírásai szerint?

Tehervonatokba a kocsikat a vállalkozó vasúti társaságok által előírt sorrendben és csoportosítással kell

besorozni. Különleges járművek és rakományok besorozásakor figyelembe kell venni az Utasítást és az

esetleg külön kiadott rendelkezéseket is.

A vonatszámcserével közlekedő vonat vonat-összeállító állomásán úgy kell a vonatot összeállítani, hogy a

besorozott kocsik mennyisége, a fékes kocsik elosztása, a kocsik vonatnemváltóinak állása, a vonat hossza

és terhelése megfeleljen a vonatszámcsere utáni vonatra előírt értékeknek is.

11.7. pont

155. Mely vonatokba kell poggyászkocsit besorozni a Forgalmi Utasítás előírásai alapján?

Törölve, nincs olyan vonat, amelybe be lehetne sorozni.

11.9. pont

156. A személyszállító- illetve szerelvényvonat mely kocsijának kell jól működő kézifékkel, légfékkel és

vészfékváltóval felszereltnek lenni?

A személyszállító- illetve szerelvényvonat első, valamint utolsó kocsijának jól működő kézifékkel, légfékkel

és vészfékváltóval felszereltnek kell lenni.


11.12. pont

157. Milyen vonatokkal szabad a robbanásveszélyes, valamint a tűzveszélyes bárcával ellátott rakott

kocsikat továbbítani?

Robbanásveszélyes valamint tűzveszélyes bárcával ellátott rakott kocsikat, továbbá az üres edény- és

tartálykocsikat csak tehervonatokkal szabad továbbítani. A besorozásukra vonatkozó részletes szabályokat a

13.sz. Függelék tartalmazza.

11.14. pont

158. Hogyan továbbíthatók a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsik?

Merev kapcsolórúddal vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat legfeljebb 50 km/h sebességgel

közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.

159. Milyen vonatokkal szabad a merev kapcsolórúddal, vagy rakománnyal összekapcsolt rakott kocsikat

továbbítani?

Legfeljebb 50 km/h sebességgel közlekedő tehervonatokkal szabad továbbítani.

11.15.2. pont

160. Ki köteles a kisiklott rakott kocsi külön menetben történő továbbításának feltételeiről gondoskodni?

A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos, bérlő) kell

gondoskodnia.

161. Hogyan szabad a kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe továbbítani?

Kisiklott rakott kocsit az átrakó állomásra, illetve a fenntartási műhelybe külön menetként is szabad

továbbítani. A külön menetként történő továbbítás feltételeiről a rakott kocsi használójának (tulajdonos,

bérlő) kell gondoskodnia.

11.17. pont

162. Mikor szabad olyan kocsit vonattal továbbítani, amelynél csapágymelegedés van?

Ha valamely kocsinál csapágymelegedés van és megvizsgálása után az arra kiképzett dolgozó futóképesnek

minősíti, a kocsit a továbbítási útvonalon fokozott figyelemmel kell kísérni és a kocsivizsgálóval rendelkező

szolgálati helyen történő tartózkodás alatt mindig meg kell vizsgálni.

11.19. pont

163. Hogyan szabad hóekét továbbítani a forgalmi utasítás szabályai alapján?

7.8. Élével előreálló helyzetben szállított hóekét a vonat utolsó járművéhez merev kapcsolórúddal, a dolgozó

hóekét pedig a hóeke csavarkapcsával kell a mozdonyhoz kapcsolni.

11.19. pont, törlésre került.

11.19.1. A hóeke szállításáról a vonatindító vagy rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője köteles a

rendelkezési szakasz valamennyi állomását és megálló-rakodóhelyét értesíteni.

11.19.2. A forgalmi szolgálattevők a hóeke szállításáról kötelesek az állomási és a pályaszemélyzetet

értesíteni.

13.1. pont

164. Mely vonatok részére kell menetrendet készíteni, ha az nem vágányzárolt vonalrészen, vagy építés

alatt lévő vágányon közlekedik?

Minden vonat részére menetrendet kell készíteni, és a vonatközlekedést a menetrend betartásával kell

lebonyolítani.


165. Mely vonatok képezhetnek kivételt a forgalmi utasítás azon előírása alól, hogy minden vonat részére

menetrendet kell készíteni?

A vágányzárolt vonalrészen, építés alatt lévő vágányon, két szomszéd állomás között, vagy a nyílt vonal

meghatározott pontjáig közlekedő és onnan visszatérő munkavonatok, munkagépek, valamint a

segélymozdonyok és segélyvonatok.

13.2. pont

166. Milyen célból készülnek a szolgálati menetrendek?

A szolgálati menetrendek a vonatforgalom lebonyolításában résztvevő munkavállalók részére készülnek.

167. Mire szolgálnak a Közforgalmú menetrendkönyvek?

Közforgalmú menetrendkönyvek az utasok tájékoztatására szolgálnak.

168. Milyen formában kell a többszöri alkalommal közlekedő különvonatok menetrendjét a forgalmi

utasítás előírásai szerint a Forgalmi Főosztálynak kiadnia?

A szolgálati menetrendkönyv mellékleteként a „Megőrzendő” forma megszűnt, így minden vonat részére

külön-külön menetrendet kell készíteni.

13.3. pont

169. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonos részére kiadni?

A szolgálati menetrendet a menetvonal tulajdonosok részére a kapacitás-elosztó rendszerben, illetve

nyomtatott formában kell kiadni.

170. Hogyan kell a szolgálati menetrendet a forgalmi személyzet részére kiadni?

A pályavasúti informatikai rendszereken illetve nyomtatott formában kell kiadni.

13.3.1. pont

171. Hol kell kiadni a menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat?

A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat a kapacitás-elosztó rendszerben és a pályavasúti

informatikai rendszerekben kell kiadni.

172. Milyen menetrendi módosításokat kell a kapacitás-elosztó rendszerben és pályavasúti informatikai

rendszerekben kiadni?

A menetrend érvénytartamán belül szükséges módosításokat.

13.4. pont

173. Mely vonatok közlekedésére vonatkozó adatait tartalmazza a Menetrendjegyzék?

A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri,

sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza

valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait.

174. Hogyan tartalmazza a Menetrendjegyzék a vonatok közlekedésére vonatkozó adatokat?

A Menetrendjegyzék — szolgálati helyenként (állomás, nyíltvonali pályaelágazás, térközőri, vonatjelentőőri,

sorompókezelői szolgálati hely) — 0.00 - 24.00 óráig időrendi sorrendben, táblázatos formában tartalmazza

valamennyi vonat közlekedésére vonatkozó adatait. Ezek: a vonatok száma, sebességi csoportja, előző

állomásról való indulási idő, adott szolgálati helyre történő érkezési idő (áthaladási idő), tartózkodás,

indulási idő, érkezési-indulási vágány száma, a következő állomásra történő érkezési idő, egyéb kiegészítő

jellegű információk (közlekedési korlátozások, helytelen vágányon történő közlekedés stb.).

175. Mely szolgálati helyeken kell a Menetrendjegyzéket kifüggeszteni?

Valamennyi forgalmi irodában (ahol a forgalom lebonyolítására kötelezett személyzet teljesít szolgálatot),

továbbá vonatfogadásra kötelezett állomási és nyíltvonali dolgozó szolgálati helyiségében kell kifüggeszteni.


13.5. pont

176. Milyen előírásokat tartalmaz a forgalmi utasítás az utasok tájékoztatására szolgáló hirdetmények

elhelyezésére vonatkozóan?

Állomásokon, megálló-rakodóhelyeken, továbbá megállóhelyeken az utasok tájékoztatására szolgáló

hirdetmények elhelyezését külön utasítás szabályozza.

177. Melyik szervezeti egység kötelessége a Menetrendanyag szétosztása és kezelése a forgalmi utasítás

előírásai alapján?

A forgalmi utasítás nem szabályozza, tehát meg sem nevezi a szervezeti egységet.

14.1. pont

178. Hogyan történik a közlekedő vonatok kijelölése, forgalomba helyezése?

A vonatok forgalomba helyezése a menetrendváltozást megelőzően a kapacitás-elosztó és a pályavasúti

informatikai rendszereken történik. A vonatok forgalomba helyezése illetve lemondása a fenti rendszereken

keresztül, folyamatosan történik.

179. Milyen eszközök igénybevételével történik a vonatok lemondása?

A vonatok lemondása a kapacitás-elosztó és a pályavasúti informatikai rendszereken folyamatosan történik.

180. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal rendelkező szolgálati

helyeket éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén?

A vonatokat minden menetrendváltozás (éves, évközi, egyedi, azonnali menetvonal kiutalás és módosításai)

alkalmával a pályavasúti informatikai rendszerbe történő automatikus betöltéssel.

181. Hogyan kell értesíteni pályavasúti informatikai rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező

szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő

menetrendváltozás esetén a vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról?

Az éves és évközi menetvonal kiutalásokkal összefüggő menetrendváltozás esetén a pályavasúti informatikai

rendszerhez kapcsolt terminállal nem rendelkező szolgálati helyeken az állomási és pályaszemélyzetet a

vonatokról és az időközben bekövetkezett változásokról a Menetrendjegyzék elkészítésével vagy annak

módosításával kell értesíteni.

15.1.6. pont

182. Mikor közlekedtethetők a vonatok előzetes értesítés nélkül a másik pályán?

A vonatok nem közlekedhetnek előzetes értesítés nélkül.

A vonatokat azon a pályán, vágányon, pályaudvarra kell közlekedtetni, amelyikre a menetrendjük készült.

Egyéb esetekben a másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.

183. Hogyan kell közlekedtetni a vonatokat több pályával rendelkező vonalrészen, a másik pályán?

A másik pályán közlekedő vonatok személyzetét erről a körülményről értesíteni kell.


15.1.10. pont

184. Válassza ki az alábbi mondat helyesnek tartott befejező részét! Menet közben sohasem szabad túllépni:

a) a pályára és a vonatban levő járművekre engedélyezett legnagyobb sebességet;

b) a jelzések, valamint az Utasítás rendelkezései alapján alkalmazható sebességet;

c) a Szolgálati menetrendben előírt legnagyobb sebességet;

d) a vonat tényleges féksúlyszázalékának megfelelő sebességet;

e) a sebességkorlátozásoknak megfelelő sebességet;

f) jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval

történő közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;

g) a szolgálati helyek nem átmenő fővágányain közlekedő vonatoknál a bármely irányból odavezető váltó

kitérő irányára engedélyezett — Műszaki Táblázatok II. kötet 7.C. sz. táblázatában meghatározott — és a

vonatkozó biztosított főjelzők jelzési képével is kifejezett sebességet.

h) a váltón kitérő irányban haladó Ro-La vonatnál a 30 km/h sebességet, kivéve, ha a vonatkozó főjelző

jelzési képével kifejezett parancs 40 km/h-nál nagyobb sebességet engedélyez. Ebben az esetben a vonat

kitérő irányban is a vonatkozó főjelző jelzési képe alapján alkalmazható legnagyobb sebességgel

közlekedhet.

185. Mikor nem szabad menet közben a 120 km/h sebességet túllépni a vonatok sebességére vonatkozó

előírások alapján?

Jól működő vonatbefolyásoló berendezés hiánya esetén — második figyelésre kötelezett dolgozóval történő

közlekedéskor — a 120 km/h sebességet;

15.1.10.1. pont

186. Hány km/h sebességgel közlekedhetnek a vonatok tolómozdonnyal a forgalmi utasítás előírásai

szerint?

Nincs a sebesség meghatározva.

15.16.1. pont

187. Hogyan kell a vonatszemélyzettel a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket

közölni?

A mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel vagy vezető jegyvizsgálóval, vonatkísérő nélkül közlekedő

vonatnál pedig a mozdonyvezetővel, a vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket:

a) Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon írásban és a kézbesítéskor élőszóval,

b) elektronikus formában (úton) adott Írásbeli rendelkezésen,

c) ha az utasítás a megfelelő helyen azt kifejezetten engedélyezi, csak élőszóval kell közölni.

188. Mivel kapcsolatos rendelkezéseket kell a mozdonyvezetővel és a vonali tolatásvezetővel, vagy vezető

jegyvizsgálóval Írásbeli rendelkezés elnevezésű nyomtatványon közölni?

A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket.

189. Milyen rendelkezéseket kell a vonatszemélyzettel elektronikus formában (úton) adott Írásbeli

rendelkezésen közölni?

A vonatközlekedéssel és tolatással kapcsolatos rendelkezéseket.

15.16.1.2. pont

190. Kik kézbesíthetik az Írásbeli rendelkezést a rendelkezés kiállítására jogosultakon kívül vonatindító

állomásokon?

Vonatindító állomásokon az Írásbeli rendelkezést kézbesíthetik a 15.16.1.1. pontban felhatalmazott

dolgozók, valamint a vezető jegyvizsgáló illetve a vonali tolatásvezető saját vonata részére.


191. Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vezető jegyvizsgáló vonatindító

állomásokon?

Vonatindító állomásokon saját vonata részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést.

192. Mely vonatok részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést a vonali tolatásvezető vonatindító

állomásokon?

Vonatindító állomásokon saját vonata részére kézbesíthet Írásbeli rendelkezést.

193. Milyen állomásokon kézbesíthet a Forgalmi Utasítás előírásai szerint Írásbeli rendelkezést a vezető

jegyvizsgáló, vagy vonali tolatásvezető a saját vonata részére?

Vonatindító állomásokon kézbesíthetik saját vonataik részére.

15.16.2.5. pont

194. Hogyan történhet az Írásbeli rendelkezés kiállítása?

Az Írásbeli rendelkezés kiállítása történhet:

— a nyomtatványra kéziratilag vagy informatikai rendszer felhasználásával írt szöveggel,

— a nyomtatványra ragasztott fedvénnyel,

— a nyomtatványra tett bélyegző lenyomattal.

195. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha a pályavasúti informatikai

rendszerben történt az előállítása?

A pályavasúti informatikai rendszerben előállított Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét

elektronikus úton fel kell tüntetni.

196. Hogyan kell az Írásbeli rendelkezésen a kiállító állomás nevét feltüntetni, ha annak előállítása nem a

pályavasúti informatikai rendszerben történt?

Akkor az előállított Írásbeli rendelkezést állomási névbélyegzővel kell ellátni.

197. Hol kell előjegyezni a forgalmi utasítás előírásai alapján az értesítés felkérőjének állomását, nevét, a

felkérés időpontját, továbbá az értesítés időpontját és az értesítést vevő nevét, az Írásbeli rendelkezésen?

A forgalmi utasítás ennek helyét nem határozza meg, így előjegyzése nem kötelező.

198. Hogyan kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha annak kiállítása fedvény

alkalmazásával történik?

A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar

abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is

alkalmasak. Az így elkészített fedvény mérete nem haladhatja meg az „Írásbeli rendelkezés” nyomtatványon

az Írásbeli rendelkezés szövegének fenntartott, bekeretezett területet. Abban az esetben, ha a fedvény

szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet, akkor egy vonat részére több

Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni. Szigorúan tilos a fedvény formájában elkészített Írásbeli

rendelkezést a nyomtatvány hátoldalán elhelyezni.

199. Milyen sorrendben kell a rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra írni, ha a kiállítása

elektronikus eszköz alkalmazásával történik?

A rendelkezéseket az Írásbeli rendelkezés nyomtatványra a haladás irányának megfelelő sorrendben kell írni.

200. Milyen technikai eszközöket lehet alkalmazni az „Írásbeli rendelkezés” szövegének elkészítésére, ha

az Írásbeli rendelkezés kiállítása nyomtatványra ragasztott fedvénnyel történik?

A fedvény szövegének elkészítésére csak olyan technikai eszközöket lehet alkalmazni, amelyek a magyar

abc-nek megfelelő és a személyi számítógépeken alkalmazott 12-es méretarányú ékezetes betűk írására is

alkalmasak.


201. Hogyan kell Írásbeli rendelkezést kiállítani és kézbesíteni, ha a fedvény szövegezése meghaladja a

rendelkezés szövegének fenntartott bekeretezett szövegterületet?

Abban az esetben, ha a fedvény szövegezése meghaladja az előbbiekben említett kijelölt szövegterületet,

akkor egy vonat részére több Írásbeli rendelkezést kell kiállítani és kézbesíteni.

16. fejezet

16.2.10. pont

202. Kinek köteles a sérült pályarészről a Pályafenntartási Alosztály jelentést tenni?

Az értesített pályamester illetve a Pályafenntartási Alosztály köteles a sebességkorlátozásról a PL

Pályalétesítményi Főosztály illetékes alosztályának az Utasításban előírt módon jelentést tenni és

gondoskodni a szükséges jelzők kitűzéséről.

16.6.1. pont

203. Kik jogosultak a mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán a szolgálatot végző

dolgozókon kívül utazni?

Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az

alább felsoroltak jogosultak utazni:

a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján;

b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek;

c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk

(Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján;

d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói;

e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai;

f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó;

g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai;

h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.

204. A mozdony, vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül kik jogosultak ott

utazni?

Mozdony, motorkocsi továbbá a vezérlőkocsi vezetőállásán az ott szolgálatot végző dolgozókon kívül az

alább felsoroltak jogosultak utazni:

a) a felügyeleti hatóság ellenőrzésre jogosult tagjai, igazolványuk alapján;

b) a vontatás-szolgáltatást nyújtó vasúti társaság által kiállított engedéllyel rendelkező személyek;

c) szolgálatban és önköltségben utazó vonatszemélyzet és szállítmánykísérők, a Menetigazolványuk

(Menetlevelük), a Szolgálati- vagy a Szállítmánykísérői lapjuk alapján;

d) segély-, hóeltakarító, értesítő, kémszemle-, és próbavonatoknál az érdekelt szolgálati ágak dolgozói;

e) tolatás közben a tolatószemélyzet tagjai;

f) sajátcélú vasúti pályahálózaton szükséges kocsiátadást, -átvételt végző dolgozó;

g) a fegyveres erők és rendvédelmi szervek tagjai;

h) nem vasúti személyek a vasút által kiállított engedély alapján.

17.1. pont

205. Mi szolgáltat egyidejűleg adatokat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges

lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, tovább az anyagvételezésről?

A menetokmány adatokat szolgáltat a vonatról, a vonatszemélyzetről, a vonatközlekedés tényleges

lebonyolításáról, a mozdony teljesítményeiről, a rendkívüli eseményekről, továbbá az anyagvételezésről.

17.2. pont

206. Kik kötelezettek menetokmány vezetésére?

A menetvonal tulajdonosok menetokmány vezetésére kötelezettek.


207. Mikor köteles a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt vezetni?

A vonatok közlekedése során a vonatot továbbító mozdony mozdonyvezetője menetokmányt köteles vezetni.

17.3. pont

208. Mi tartozik a menetokmány mellékleteihez?

A menetokmányok mellékletei a tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli

rendelkezés mozdonyvezetői példánya és a Fékpróba-bárca.

209. Milyen mellékletei vannak a menetokmánynak?

A tehervonatok Vonatterhelési kimutatása, valamennyi kézbesített Írásbeli rendelkezés mozdonyvezetői

példánya és a Fékpróba-bárca.

210. Mikor kell Menetlevél nyomtatványt használni a Forgalmi Utasítás előírásai szerint?

A Forgalmi Utasítás előírásai szerint menetokmányt kell használni.

20.1.2. pont

211. Válassza ki, hogy a Balesetről a jelentést vevő dolgozó kit köteles az értesíteni?

A jelentést vevő dolgozó köteles az eseményről mindazokat a szolgálati helyeket illetve dolgozókat (forgalmi

vonalirányítót, hatóságot, gépészeti telephelyet, Pályavasúti Területi Központ Pályafenntartási Alosztályt, távközlési-

és blokkmesteri szakaszt, az érdekelt rendelkező állomásokat stb.) értesíteni, akiknek közreműködésére az akadály

elhárítása szempontjából szükség van, és ezekkel együtt intézkedni az akadály megszüntetésére illetve a közlekedés

zavartalanságának biztosítására.

20.4.1. pont

212. Milyen intézkedések megtételére jogosult a hálózati főüzemirányító hosszabb ideig tartó üzemzavar

esetén?

Hosszabb ideig tartó üzemzavar esetén a hálózati főüzemirányító a vonatforgalmat szüneteltetheti, a kiutalt

menetvonalakat visszavonhatja, melyről a hálózat érdekelt dolgozóit, valamint az idegen vasutakat és az

érintett vasútvállalatokat is értesíteni kell.

213. Mi a kötelessége a hosszabb ideig tartó üzemzavarról értesített vállalkozó vasúti társaságoknak az

üzemzavarról történt értesítést követően?

Az értesítést követően az érintett vállalkozó vasúti társaságok kötelesek a szükséges intézkedéseket

megtenni.


2. sz. módosítás F.2. sz. Forgalmi Utasítás Függelékei

2. sz. Függelék

2.1.27. pont

214. Milyen Utasításokkal van kiegészítve a Kiegészítő Utasítások jegyzéke?

O.1.sz. Oktatási (Képzési) Utasítás, E.102. sz. Utasítás a felsővezetékes villamos üzemi munka végzésére.

2.2.6. pont

215. Mivel került kiegészítésre a forgalmi utasítás Segédkönyvek jegyzéke?

Útvonalkönyv

A következőkben felsoroltak közül mely jegyzékben található az Útvonalkönyv? Segédkönyvek

Jegyzékében.

12. sz. Függelék

12.2.1. pont

216. Minek minősülnek az olyan kocsik, amelyeknél a küldemény 100 tonnánál nagyobb tömegű

árudarabot tartalmaznak?

Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek.

217. Milyen bárcával kell ellátni elegyrendezés szempontjából az olyan kocsikat, amelyeknél a küldemény

100 tonnánál nagyobb tömegű árudarabot tartalmaz?

Az ilyen kocsikat „Gurítódombra vinni tilos!” bárcával kell ellátni.

218. Hogyan szabad gurítani, szalasztani az olyan kocsit, amelynél a küldemény 100 tonnánál nagyobb

tömegű árudarabot tartalmaz?

Gurítódombra fel nem húzhatók, szalasztásból kizártnak minősülnek.

219. Hány tonna tömegű árudarabot tartalmaz az olyan kocsi küldeménye, amelyet már a gurítódombra sem

szabad felhúzni?

100 tonna.

12.2.2. pont

220. Hogyan gurítható szalasztható az ikermotorkocsi?

Nem gurítható és nem szalasztható.

221. Gurítható, szalasztható-e olyan küldeménnyel rakott kocsik, amelynek rakománya a padlószinttől

számítva 2 méternél magasabb?

Nem gurítható és nem szalasztható.

12.3.2. pont

222. Hogyan gurítható szalasztható a 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik? Óvatosan

guríthatók és óvatosan szalaszthatók.

223. A következőkben felsoroltak közül melyek az Óvatosan gurítható és óvatosan szalasztható kocsik?

A 20 tonnánál nagyobb tömegű tárgyakat tartalmazó kocsik.


15. sz. Függelék

15.2. pont

224. Hol található a szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen

kapcsolásra kötelezett pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot?

A Menetrendi segédkönyv 7. táblázatában.

225. Milyen adatokat tartalmaz a Menetrendi segédkönyv 7. táblázata a szolgálati helyen kapcsolásra

kötelezhető pályavasúti munkavállalókra vonatkozóan?

A szolgálati helyek és időpontok meghatározása, amely időpontokban a szolgálati helyen kapcsolásra

kötelezhető pályavasúti munkavállaló teljesít szolgálatot.

15.3. pont

226. A Szolgálati menetrend mely táblázata tartalmazza a Rendkívüli vonatok operatív számcsoportjait?

Egyik sem, mert, megszűnt az operatív számcsoport és az 5. táblázat így megszüntetésre került.

227. Mit tartalmaz a Szolgálati menetrend 5. táblázata?

Semmit, megszűnt.

228. Mivel kell az operatív vonat számát irányváltozás esetén ellátni a Szolgálati menetrend 5. táblázatának

előírásai alapján?

Semmivel, mert megszűnt az operatív vonatszám.

229. Melyik táblázat tartalmazza a Szolgálati menetrendben a személyszállító vonat rendes terhelését?

Egyik sem, mert megszűnt a rendes terhelés.

230. Hogyan tartalmazza a Szolgálati menetrend 8. táblázata a vonatok rendes terhelését?

Sehogy sem, mert törlésre került a vonatok rendes terhelésének megszűnése miatt.

16. sz. függelék

231. A forgalmi utasítás 16. sz. függelékének előírása alapján, hogyan közlekedtethetők a vonatok a több

egyvágányú pályával rendelkező, ellenmenetet kizáró biztosítóberendezéssel felszerelt vonalrészeken (pl.:

Bp. Kelenföld – Tárnok), ha az a Szolgálati menetrendben megjelölt vonat? Sehogyan sem. Törlésre került a

függeléknek ezen része.

232. Hogyan járathatók be a menetrendjüktől eltérően Siófok állomás másik pályaudvarára (négyzet átlósan

áthúzva) módon megjelölt nem személyszállító vonatok?

Külön értesítés nélkül bejárathatók.

17. sz. függelék

17.1.1. pont

233. Hány főcsoport van a vonat számozási számrendszerben?

A számrendszerben 5 főcsoport van.

234. Milyen főcsoportokra van felosztva a vonat számozási számrendszer?

— fővonali személyszállító vonatok 00001 ― 13999-ig, 15000 ― 19999-ig,

— fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig;

— fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig;

— mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig;

— tehervonatok 40000 — 99999-ig.


235. Hogyan van felosztva az 5 főcsoport a vonat számozási számrendszerben?


— fővonali egyéb vonatok (próba-, szerelvény-, mozdony- és szolgálati vonatok) 20000 ― 29999-ig;

— fővonali tartalék vonatszám 14000 — 14999-ig;

— mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok 30000 ― 39999-ig;

— tehervonatok 40000 — 99999-ig.

236. Mely számtartományba sorolt vonatok tartoznak a fővonali személyszállító vonatok

számcsoportjába?


237. Mely vonatok tartoznak a 20000 - 29999-ig számtartományba a vonat számozási számrendszerben?

Fővonali egyéb vonatok.

238. Milyen számtartomány tartozik a fővonali tartalék vonatszám számcsoportjába?

14000 — 14999-ig.

239. Mi tartozik a mellék- és keskeny nyomközű vonalakon személyszállító- és egyéb vonatok

számcsoportjába?

30000 ― 39999-ig;

17.1.4. pont

240. Melyik utasítás, vagy Segédkönyv tartalmazza a vonatok számtani sorrend szerinti elosztását?

Menetrendi Utasítás.

241. Hol található a vonatok számtani sorrend szerinti elosztása?

Menetrendi Utasításban.

27. sz. függelék

27.1.1.

242. Mit nevezünk rendkívüli küldeménynek?

Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb

tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot

működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki

és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.

243. Mikor kell a küldeményt rendkívüli küldeménynek minősíteni?

Rendkívülinek kell minősíteni a küldeményt, ha a rakomány külső méretei, tömege, kialakítása vagy egyéb

tulajdonságai miatt – vasúti berendezésekre, vagy a járművekre tekintettel – továbbítása a pályahálózatot

működtető vasúti társaság hálózatán különös nehézséget okoz, ezért közlekedtetése csak különleges műszaki

és forgalmi intézkedések megtétele mellett engedhető meg.

27. függelék 27.2.1.

244. Hogyan vállalhatja el a rendkívüli küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaság? Rendkívüli

küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság

által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el.

245. Mikor vállalhatják el a vállalkozó vasúti társaságok a rendkívüli küldemények fuvarozását? Rendkívüli

küldemények fuvarozását a vállalkozó vasúti társaságok csak a pályahálózatot működtető vasúti társaság

által kiadott átvételi engedély birtokában vállalhatják el.

246. Hogyan jeleníti meg az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ?

Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszerben

jeleníti meg. Az átvételi engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.



247. Mi a teendő az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén a küldemény tényleges

berakását (átvételét) követően?

Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetén az átvételi engedélyen kívül a küldemény

tényleges berakását (átvételét) követően az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyt ad ki.

248. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott egyedi engedéllyel

továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét) követően?

Az Üzemirányító Központ külön továbbítási engedélyének kiadása.

249. Milyen engedély kiadása szükséges még az átvételi engedély birtokában berakott általános érvényű

engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény részére a küldemény tényleges berakását (átvételét)

követően?

Semmilyen, mert az átvételi engedély egyben továbbítási engedély is.

250. Mely szervezet adja ki a továbbítási engedélyt, ha a rendkívüli küldemény csak egyedi engedéllyel

továbbítható?

Az Üzemirányító Központ.


251. Kinek a kérésére ki és hogyan adja ki az egyedi engedélyt?

Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a

rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi

szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak.

252. Mikor és hogyan kerül kiadásra az egyedi továbbítási engedély?

Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ adja ki a vállalkozó vasúti társaság kérésére a

rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül a továbbítási útvonalon érintett valamennyi

szolgálati helyre, és az érintett pályavasúti szakszolgálatoknak.

253. Az egyedi továbbítási engedélyt ki juttatja el a vállalkozó vasúti társaság részére?

Az Üzemirányító Központ juttatja el.

254. Hogyan értesül a vállalkozó vasúti társaság az egyedi továbbítási engedély kiadásáról?

Az egyedi továbbítási engedélyt az Üzemirányító Központ a vállalkozó vasúti társaság részére eljuttatja.

255. Az egyedi továbbítási engedélyt mikor és hol kell nyilvántartani?

Az egyedi továbbítási engedélyekről külön erre a célra felfektetett nyilvántartást kell vezetni azokon az

állomásokon, ahol pályavasúti informatikai rendszer nem áll rendelkezésre.

256. Mit kell tenni az egyedi továbbítási engedélyek külön erre a célra felfektetett nyilvántartásban lévő

adatokkal a küldemény tényleges továbbítása után?

A küldemény tényleges továbbítása után a nyilvántartásban a vonatkozó adatokat érvényteleníteni kell.

257. Mikor szabad az egyedi továbbítási engedélyekről vezetett nyilvántartásban az engedélyre vonatkozó

adatokat érvényteleníteni?

A küldemény tényleges továbbítása után.


258. A rendkívüli küldeményt személyszállító vonattal lehet-e továbbítani?

Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — személyszállító vonattal nem

továbbítható.


259. Milyen vonattal szabad rendkívüli küldeményt továbbítani a Forgalmi Utasítás függelékében előírtak

szerint?

Rendkívüli küldemény — kivéve az annak minősülő személyszállító kocsit — tehervonattal továbbítható.


260. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő külön

honvédségi kísérővel továbbított szállítmányoknak?

A külön honvédségi kísérővel továbbított szállítmányok bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a

vonatba;

261. Milyen különleges besorozási szabályai vannak a rendkívüli küldeménynek minősülő, az

engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsiknak, ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges? Az

engedélyezett tengelyterhelést meghaladó kocsik bármilyen mennyiségben, bárhova besorozhatók a vonatba,

ha műszaki dolgozó jelenléte nem szükséges.


262. Milyen sebességgel lehet tolatni rendkívüli küldeménnyel rakott kocsikat?

A rendkívüli küldeménnyel csak olyan sebességgel szabad tolatni, hogy az esetleges akadályt jelentő

eszközök, épületek, műtárgyak előtt meg lehessen állni.


263. Hogyan történik az értesítés az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény

tényleges vonatba sorozása után?

Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba

sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás

forgalmi szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni

a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.

264. Hogyan történik az értesítés az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény tényleges

vonatba sorozása után?

Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba sorozása

után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás forgalmi

szolgálattevője köteles a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül értesíteni a

továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet.

265. Mely szolgálati helyeket köteles értesíteni az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt

továbbító vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője?

A továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott szolgálati helyet.

266. Milyen módon köteles az általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító

vonatot indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni a továbbítás útvonalában fekvő rendelkező

állomásokat?

Általános érvényű engedéllyel továbbítható rendkívüli küldemény esetében a küldemény tényleges vonatba

sorozása után — a vonatfelvételt követően — a rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító állomás

forgalmi szolgálattevője a rendelkezésre álló pályavasúti informatikai rendszeren keresztül köteles értesíteni

a továbbítás útvonalában fekvő valamennyi informatikai rendszerrel ellátott rendelkező állomást.


27. függelék 27.3.5.1.

267. Hogyan és hol kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett

értesítést, ha az állomás rendelkezik megfelelő pályavasúti informatikai rendszerrel?

Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési

naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell, az értesítésekhez a hozzáférést a

pályavasúti informatikai rendszerben kell biztosítani. Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel

nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem kell.

268. Kell-e nyilvántartást vezetni az általános engedéllyel továbbított küldeményről kapott értesítésről, ha

szolgálati helyen nincs pályavasúti informatikai rendszer?

Az értesítésekről a pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező helyeken nyilvántartást vezetni nem

kell.

269. Hogyan kell előjegyezni az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést,

ha az állomás nem rendelkezik pályavasúti informatikai rendszerrel?

Az általános érvényű engedély alapján közlekedő vonatról érkezett értesítést a Fejrovatos előjegyzési

naplóban előjegyezni, külön nyilvántartást erről vezetni nem kell.

27. függelék 27.3.5.2.

270. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő kit köteles értesíteni?

Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles

előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba. Az értesített forgalmi szolgálattevő köteles az egyedi engedély

alapján közlekedő vonatról értesíteni:

a (kommunikációs) körzetéhez tartozó, pályavasúti informatikai rendszerrel nem rendelkező

állomások forgalmi szolgálattevőit, akik a 27.2.3. pontban foglalt nyilvántartást kötelesek

kiegészíteni a vonatazonosítóval (vonatszám, közlekedési dátum),

az állomási személyzetet,

a vonatfogadásra kötelezett pályaszemélyzetet az ÁVU-ban (VU-ban) előírtak szerint. Az adott

értesítésben közölni kell a forgalombiztonsági feltételeket is.

271. Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő mi alapján köteles

értesíteni az érdekelteket?

Az értesített forgalmi szolgálattevő a közlekedő vonatról az egyedi engedély alapján köteles értesíteni az

érdekelteket.

272. Mikor nem kell egyedi engedély alapján közlekedő vonatról kapott értesítést a forgalmi

szolgálattevőnek előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba?

Amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a pályavasúti informatikai rendszer biztosítja, a

Fejrovatos előjegyzési naplóban az értesítést előjegyezni nem kell.

273. Mikor köteles az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő a kapott

értesítést előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba?

Az egyedi engedély alapján közlekedő vonatról értesített forgalmi szolgálattevő az értesítést köteles

előjegyezni a Fejrovatos előjegyzési naplóba, amennyiben az értesítéshez történő folyamatos hozzáférést a

pályavasúti informatikai rendszer nem biztosítja.



274. Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az

indító állomás forgalmi szolgálattevője kit köteles értesíteni?

Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás

forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Az értesítéseket lehetőség

szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell megtenni.

Amennyiben a rendkívüli küldemény továbbításánál az állomásokon vagy a nyílt vonalon pályafenntartási műszaki

munkavállaló jelenléte is szükséges a H.6. sz. Utasításban előírt feltétel vagy előírás szerint, akkor a forgalmi

vonalirányító a rendkívüli küldeményt továbbító vonat várható közlekedésének időpontjáról értesíti a területi

pályagazdálkodási diszpécsert, aki köteles intézkedni a pályafenntartási műszaki munkavállaló folyamatos

biztosításáról.

275. A forgalmi vonalirányítót miről kell a forgalmi szolgálattevőnek értesíteni az egyedi engedéllyel

továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedése esetén?

Az értesítéseknek tartalmazniuk kell a szállítás napját, az engedély számát, a korlátozási kódot, és a továbbító vonat

számát, valamint a pályafenntartási műszaki munkavállaló és a felsővezetéki korlátozások szükségességét.

276. Kit köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges

közlekedéséről az indító állomás forgalmi szolgálattevője értesíteni, ha az több vonalirányítói szakaszon át

közlekedik?

Egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges közlekedéséről az indító állomás

forgalmi szolgálattevője köteles értesíteni a területileg illetékes forgalmi vonalirányítót. Ha a küldemény továbbítási

útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a szomszédos forgalmi

vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai rendszeren keresztül kell

megtenni.

277. Hogyan köteles az egyedi engedéllyel továbbítható rendkívüli küldeményt továbbító vonat tényleges

közlekedéséről értesített forgalmi vonalirányító eljárni, ha a vonat több vonalirányítói szakaszt érint?

Ha a küldemény továbbítási útvonala több vonalirányítói szakaszt érint, akkor a forgalmi vonalirányítók kötelesek a

szomszédos forgalmi vonalirányítókat értesíteni. Az értesítéseket lehetőség szerint a pályavasúti informatikai

rendszeren keresztül kell megtenni.

27. függelék 27.3.7. 27.3.8.

278. A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi

szolgálattevője a vonat személyzetét mikor köteles értesíteni a rendkívüli küldeményről? A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi szolgálattevője a

vonat személyzetét a rendkívüli küldeményről csak akkor köteles az F.2. sz. Forgalmi Utasítás 15.16.2. pontjában

foglaltak szerint Írásbeli rendelkezésen értesíteni, ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges

forgalombiztonsági intézkedéseket követel (sebességkorlátozás, vonattalálkozás tilalma, kísérés stb.) Amennyiben a

rendkívüli küldemény továbbítása villamosított vonalakon történik és a H.6. sz. Utasításban előírt felsővezeték

feszültségmentesítése szükséges, akkor a forgalmi szolgálattevő köteles ezt a körülményt (a rendkívüli küldeményt

továbbító vonat várható közlekedésének időpontját, Rk-sorszámát és az engedélyben foglalt korlátozását) előre

bejelenteni a villamos üzemi diszpécsernek, aki köteles intézkedni a felsővezeték feszültségmentesítéséről,

földeléséről, illetve a továbbítási engedélyben kiadott feltételek biztosításáról.

279. Mely állomás forgalmi szolgálattevője értesíti a rendkívüli küldeményt továbbító vonatszemélyzetet,

ha a továbbítás forgalomszabályozási, különleges forgalombiztonsági intézkedéseket követel?

A rendkívüli küldeményt továbbító vonatot indító, valamint az érintett rendelkező állomás forgalmi

szolgálattevője.



280. Mit kell közölni az engedélyben, ha az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó

küldeményeket tartalmaz?

Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a betartandó

különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a rá vonatkozó korlátozás

kódot tartalmazza. Az általános érvényű engedéllyel továbbítható rakszelvényen túlérő típusküldemények

méreteit és azok jelölését a H.6. sz. Utasítás tartalmazza. Az egyes típusméretekhez tartozó korlátozó

előírások a H.6. sz. Utasításban állomások, vonalak, illetve rendelkezési szakaszok szerint vannak

kidolgozva.

281. Mikor tartalmazhatja csak a küldeményre vonatkozó korlátozás kódot az átvételi engedéllyel

továbbítható küldemények esetében az engedély?

Az általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények esetében.

282. Mit kell az engedélynek tartalmaznia általános érvényű átvételi engedéllyel továbbítandó küldemények

esetében?

Az engedély a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételek megnevezése, felsorolása helyett csak a

rá vonatkozó korlátozás kódot tartalmazza.


283. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb

küldemények esetén a (00) kód megjelölés?

Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni

(00).

284. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható, nem rakszelvényen túlérő, egyéb

küldemények (06) kód megjelölése?

Saját kerekein továbbított jármű, melynek futásjóságát Futási Bizonylattal kell igazolni (06).

285. Mit jelent az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (07) kód megjelölése?

Nem rakszelvényen túlérő egyéb küldemény (pl. hosszú) (07).

286. Milyen általános érvényű engedéllyel továbbítható, egyéb küldeményt kell (08) kóddal megjelölni?

A nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (08). (Műszaki Táblázatok II. 6.sz.Táblázat szerint

engedélyezett)

287. Mire utal az általános érvényű engedéllyel továbbítható egyéb küldemények (65) kód megjelölése?

Nem rakszelvényen túlérő tengelyterhelés túllépés (65). (Műszaki Táblázatok II 6.sz. Táblázat vonalosztály

oszlopában megadott határértékig, csak 2 és 4 tengelyes vasúti kocsikra).

288. Hogyan, milyen kóddal kell megjelölni azokat az általános érvényű engedéllyel továbbítható

nemzetközi küldeményeket, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni?

Azok a nemzetközi küldemények, melyeket a belföldi vonalakon nem kell rendkívüli küldeményként kezelni

(00).


289. Honnan kötelesek az egyes típusméretekre vonatkozó korlátozásokat a forgalmi szolgálattevők

megállapítani?

A forgalmi szolgálattevők az egyes típusméreteknél, valamint a 27.4.3. sz. pontban felsorolt egyéb

küldeményekre vonatkozó korlátozásokat az ÁVU-ból kötelesek megállapítani.



290. Mit kell tartalmazni az engedélynek egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények

esetében?

Az egyedi érvényű engedéllyel továbbítandó küldemények esetében az engedély a rá vonatkozó korlátozás

kódot, valamint a betartandó különleges forgalombiztonsági feltételeket tartalmazza. A forgalmi

szolgálattevők a továbbítási engedélyben rögzített állomási vágánycsoportra vonatkozó korlátozást az ÁVU-

ból kötelesek megállapítani.


291. Mely utasításba, segédkönyvbe kell bedolgozni az állomási vágányok rendkívüli küldemények

továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K, A, B, C, D, E, F) megjelölést?

Valamennyi ÁVU-ba be kell dolgozni a H. 6. sz. Utasítás állomási vágányok rendkívüli küldemények

továbbítása szempontjából történő csoportba sorolására vonatkozó (K,A,B,C,D,E,F) megjelölést.

27. függelék 27.4.12.

292. Mi tartalmazza a pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek

kezelésére vonatkozó előírásokat?

A pályavasúti informatikai rendszer, valamint az átvételi és továbbítási engedélyek kezelésére vonatkozó

előírásokat külön utasítás tartalmazza.


293. Mit tartalmaz a forgalmi utasítás függeléke a közúti tehergépkocsik vasúton történő fuvarozására

vonatkozóan?

A függelék tartalmazza a közúti tehergépkocsik vasúton történő fuvarozásának, (a továbbiakban: RO-LA

forgalom) valamely vasútvonalon történő bevezetésének feltételét.


294. Hogyan szabad a RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolását végrehajtani?

Az alacsony rakfelületű RO-LA kocsik egymás közötti kapcsolásakor sohasem szabad a kocsik közé lépni.

A kapcsolást csak a rakfelületről szabad elvégezni a kocsik összetolása után, azok álló helyzetében.

Documents

Ellenőrző kérdésekA szolgálati hely minden vonatfogadásra és/vagy indításra kijelölt vágánya. 1.2.36. pont 30. Mely vágányokat tekintjük Bp. Keleti – Kőbánya felső,