Elmúlt a Nyár, Itt Az Ősz

Lukács Józsefné - Ferencz Éva

Elmúlt a nyár, itt az ősz, kampósbottal jár a csősz

Óvodai játékos fejlesztések kézikönyve és fejlesztő játékok gyűjteménye

Flaccus Kiadó Budapest, 2009

© Lukács Józsefné, 2009 © Ferencz Éva, 2009 © Flaccus Kiadó, 2009

© Trevor Morris Photographics (www.morris-photographics.com), 2009

ISBN 978-963-9412-71-2

Kiadta a Flaccus Kiadó www.flaccus.hu

Felelős kiadó: Csutor Béla

Tipográfia és kötésterv: Szabó László

Nyomdai és kötészeti munkálatok: Lap Nyomda Kft., Győr, 2009 Felelős vezető: Lehoczky Antal

http://www.morris-photographics.com

http://www.flaccus.hu

TARTALOM

Bevezető gondolatok 7

I. IRÁNY A TERMÉSZET! 11

II. BESZOKTATÁS, SZOCIAL IZÁCIÓ 20

III. ISMERKEDÉS EGYMÁS NEVÉVELJELÉVEL 29

IV. ISMERKEDÉS A Z ÓVODÁVAL 37

V. VÁLTOZÁSAINK ÉSZREVÉTELE 46

VI. EZ ÉN VAGYOK? 56

VII. A Z ŐSZ KINCSEI 1 0 5

VIII. JELES N A P O K ŐSSZEL 129

IX. ŐSZI IDŐJÁRÁS ÉS ÖLTÖZKÖDÉS 150

X. A Z ÁLLATOK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE 161

XI. NÖVÉNYEK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE 179

XII. A Z ŐSZ-TÉMAKÖR RENDSZEREZÉSE I82

Felhasznált és javasolt szakirodalom 185

BEVEZETŐ GONDOLATOK

Ez a játékgyűjtemény óvodai játékos fejlesztések kézikönyve, érdeklődő óvónők számára. A négy részesre tervezett munka első kötete az őszi témájú játékokat foglalja magába. A z itt található fejlesztő játékok a helyi óvodai nevelési programokban megjelenő ne-velési területek megvalósítását egészíthetik ki. Gyűjteményünk ennek megsegítéséhez ad számos ötletet és játékot, amelyet mi már kipróbáltunk és bátran ajánljuk. A játékos fejlesztések elsősorban a beszédet, a mozgást, azzal együtt a kognitív képességek kialaku-lását segítik elő. Mindezek egy témára épülnek, mindig ide térünk vissza vagy utalunk rá (eszközökkel, dalokkal, mondókákkal, helyzetekkel), a fejlesztések ilyen módon komplex formában történnek.

Olyan játékokat gyűjtöttünk össze, amelyek valamennyi óvodai témát átölelik. Felfo-gásunk szerint az évszak-irányultság miatt a nevelésünk kerete a környezeti tevékenység-rendszer. A tevékenységek tartalmát évszakonként rendezzük, az aktualitásokra figyelve. Ez a tervezési alap biztosítja a koncentrációt, lehetőséget ad az állandó ismétlésre és kap-csolja az új ismeretet a régihez. Különösen igaz ez a visszatérő témák esetében: időjárás, növények és állatok, emberi munkák, közlekedés. Napi életünk így lesz természetes szín-tere a tanulásnak. Az általunk bemutatott játékokkal lehetőség nyílik arra, hogy a téma-terveket még játékosabban dolgozzuk fel. A játékok a gyerekek képességszintjéhez igazod-va kínálnak fejlesztési lehetőségeket, együttes, közös játékkal. A kisgyerek fejlesztésének nélkülözhetetlen eleme a felnőtthöz való kötődés, a kölcsönös, szeretetteljes kapcsolat. Számunkra fontos, hogy az óvodai élet mindennap jó közérzettel jöjjön létre, a kisgyerek kiegyensúlyozott folyamat eredményeként váljon iskolaéretté és kezdje el a tanulást.

Ezek a fejlesztő játékok nagy segítséget nyújtanak az óvónőknek abban, hogy játéko-san, szinte észrevétlenül gyakoroltassák a gyerekekkel azokat a képességeket, amelyek az iskolai életre majd alkalmassá teszik őket.

M I T TUDHATUNK EZEKRŐL A JÁTÉKOKRÓL?

A fejlesztő játékok

• kiegészítik az óvodai játékot, • segítik a megszerzett tapasztalatok és ismeretek berögzülését, • komplexen adják át az ismereteket a gyerekeknek a játék által, • rugalmasan követik az éves tervben meghatározott területeket, • bármikor fellapozhatok és felhasználhatók, • témától függetlenül is alkalmazhatók, akár a gyerekek kívánságára is, • komplex módon az egész személyiséget fejlesztik, • játékosan fejlesztenek, hisz a gyerekek azt látják csak, hogy játszunk, nem erőltet-

jük őket a részvételben, • a gyerekek aktivitását fokozzák.

8 BEVEZETŐ GONDOLATOK

• segítik a felhőtlen felnőtt-gyerek kapcsolat létrejöttét, hiszen együtt játszunk velük,

• elősegítik azt, hogy a gyerek megismerje önmagát és a többieket is, • fejlesztik a beszédkészséget, az észlelést és megértést, • a mozgásos játékok megalapozzák az összes tanulási képesség kifejlődését, a moz-

gás örömet ad a gyerekeknek, ezáltal fejleszt.

HOGYAN SZÜLETETT MEG EZ A GYŰJTEMÉNY?

Fejlesztőpedagógusként megváltozott szemléletünk a munkánkról, a feladatunkról. Jól tudjuk, hogy a 3-7 éves óvodás legfőbb szükséglete az önfeledt játék, és lehetőség sze-rint minél több mozgásos tevékenység. A mai óvodákban szerencsére komplex, kötetlen, a gyermeki játékra és mozgásra épülő képességfejlesztés folyik. A mi napi munkánkban is a játékosságon, a cselekedtetésen van a hangsúly. Igyekszünk úgy megvalósítani kitűzött heti és napi feladatainkat, hogy ez a gyerek számára valóban élményt, mozgalmas és ér-dekes játékokat, mozgásos tevékenységet jelentsen. Sok fejlesztőjátékot játszunk, figyel-ve a csoport igényeire és szükségleteire a képességeik terén. Hisszük, hogy a játék kellő hozzáértéssel és bánásmóddal a fejlesztés legjobb eszköze. Ezeket a fejlesztő játékokat tehát magunk számára kezdtük összegyűjteni. Hol egy-egy könyvben, hol a tv-ben, hol „szájról-szájra" bukkantunk rá érdekes ötletekre, amiket aztán kipróbáltunk és leírtunk. Sokszor mást eredményezett a kipróbált játék, mint amit olvastunk, de saját példánkon felbuzdulva, további játéklehetőségeket véltünk felfedezni ezekben. Játékokat, játékötle-teket találtunk, fordítottunk le külföldi szakirodalomból, adaptáltunk, majd magunk is terveztünk és találtunk ki jobbnál-jobb tevékenységeket, játékokat. A gyerekek között ez nagyszerűen megoldható, hisz gyakran ők voltak egy-egy további megoldás és lehetőség kiötlői. Részt vettek a játékok megtervezésében, kipróbálásában, javítgatásában. Segítet-tek egy-egy játékeszköz elkészítésében, és bizton állíthatjuk: ezek a - maguk által elkészí-tett és kitalált - játékok lettek a kedvencek a csoportokban.

HOGYAN HASZNÁLHATÓ A JÁTÉKGYŰJTEMÉNY?

Heti tervünk mellékleteként, de napi szinten is érdemes mazsolázni a fejlesztő játékokból. A gyerekek mindennapjait színesítjük meg velük, hisz azáltal, hogy „egy jót játszunk" kö-zösen, észrevétlenül tanulnak, gyűjtenek tapasztalatot az őket körülvevő világból. A kis-gyerek intenzív megismerési vágyát kell alapul tekintenünk, amelynek kielégítése fejlődése szempontjából igen fontos. A játékokat játékba ágyazottan (a gyerekek által megterem-tett játékszituációkban), játékidő végén (közös, együttes tevékenységeknél), udvari játék során, valamint holtidők kitöltésénél, a gyerekek kívánságára is játszhatjuk.

A játékgyűjtemény jól felhasználható tehát napi munkánkban, de egyet soha ne té-vesszünk szem elől: ezek a játékok nem helyettesítői a szabad, önfeledt játéknak, amely az óvodás korú gyermekek elsődleges tevékenysége!

9 BEVEZETŐ GONDOLATOK

MIÉRT A JÁTÉK?

Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek fő tevékenysége az óvodában a játék. Híd a valóság és a képzelet között. Itt szerzik tapasztalataikat, itt dolgozzák fel élményeiket. A gyermeki játék a nap jelentős részében jelen van. Mint fő tevékenységi forma, itt tükröződik legjob-ban a gyerek személyiségének fejlettsége. A játék adja a legtöbb információt a gyerekről, szoros kapcsolatban áll a tanulással is. A játék olyan világ, ahol a dolgok egyik pillanatban elkezdődnek - teljesen maguktól - és egy másik pillanatban megszűnnek, befejeződnek. A folyamat minden mozzanata itt és most érvényes, a múlttal, a jövővel nem számol. A játék: életmód.

A gyerek tehát soha nem azért kezd el játszani, mert unatkozik. A játék mindig annak a kifejeződése, ami benne történik. A játékot indulatok és érzelmek irányítják. Ezekkel akkor tanulnak meg bánni a kisgyermekek, ha nem nyomják el túl korán őket, ha engedik, hogy érzelmeiket, indulataikat újra meg újra kifejezhessék, átélhessék a játékban. A z igazi játék önkéntes és szabad, kényszer nélkül jöhet csak létre. Kérésre nem lehet játszani! Az óvodás gyerek a játékban él és abban is fejlődik. Az óvodás elsősorban utánzásos játékban tanul, s e tanulás motivációját emocionális késztetések adják.

Mindennek tudatában tehát akkor járunk el helyesen, ha mindenféle fejlesztést és rá-segítést csak az életkorra jellemző, fő tevékenységi formában - a játékban - valósítunk meg, mert így lesz eredményes.

Játékgyűjteményünk alapjául az irodalomjegyzékben található hazai és külföldi szak-irodalom szolgál, melyet tiszta szívvel ajánlunk mindenkinek. Reméljük, hogy a játék-gyűjtemény segítséget ad a további munkához mindenkinek. Kedvet ad ahhoz, hogy a gyerekek mindennapjait érdekesebbé és változatosabbá tegyük. Bízunk abban, hogy a gyerekek kedvenceivé válnak, ezáltal tudatosan (és észrevétlenül) megalapozódnak tanulási és egyéb képességeik.

Sok sikert kívánunk mindehhez:

Lukács Józsefné óvónő, fejlesztőpedagógus és Ferencz Éva óvónő, fejlesztőpedagógus

I. IRÁNY A TERMESZET!

Ő S Z I M E G F I G Y E L É S E K

Séták, kirándulások, udvari játék és munka közben megfigyeljük az őszi természet szép-ségét. Észrevesszük a változásokat a nyárhoz képest: egyre hidegebb van, sokat esik az eső, fúj a szél, melegebben kell felöltöznünk, hamarabb sötétedik. Az ősz jellemzőit ösz-szehasonlítjuk a nyárral. Őszi kirándulásokon megfigyeljük a bokrokat, fákat, azok válto-zásait. Színes faleveleket, virágokat gyűjtünk, megfigyeljük a lehulló leveleket, azok színét, formáját, és játszunk, barkácsolunk a falevelekkel. Látjuk, hogy a talaj nedves, sáros, az idő ködös, párás. Hallgatjuk a természet zajait: a fák ropogását, a száraz avar zörgését, ma-darak énekét, rovarok zümmögését, a szél suhogását. Az udvaron való tartózkodás során megfigyeljük a télre készülődő kis állatokat: bogarakat, pókokat, hangyákat, csigákat. Be-szélünk az erdei és mezei állatokról, a költöző madarakról is. Képeket, diát, filmet nézünk róluk. Ismerkedünk az őszi gyümölcsökkel, zöldségekkel, azok felhasználási módjaival. Lehetőség szerint részt veszünk az őszi munkálatokban, betakarításban is, pl. dióverés, kukoricatörés, szőlőszüret. Gyűjtjük a terméseket, terményeket, fakérget, őszi faleveleket, ágakat, elszáradt növényeket, magvakat, amiket egész éven át felhasználunk foglakozása-inkon. Őszi kifestőket is színezünk. Az új gyerekek beszoktatása is megkezdődik.

M I T FIGYELÜNK MEG?

Az ősz szépsége, hatása:

• a természetre: domináns színek felfedezése, gyönyörködés a természet változása-iban, emlékezés a nyárra. Egy kiválasztott fa, illetve növények változásainak meg-figyelése, kerti és szántóföldi növények, virágok, gyümölcsök, zöldségek, gabona-félék. Az időjárás változásainak megfigyelése: hűvösödik, rövidebb ideig süt a nap, rövidebbek a nappalok, napszakok megnevezése, vénasszonyok nyara.

Természetvédelem: séták és kirándulások során a környezet tisztaságának megőr-zése, környezetbarát szemléletmód megalapozása.

• az emberre: a naponta változó öltözet, ezzel együtt a testrészek megfigyelése, a testünk védelme. A betegségek kapcsán az orvos gyógyító munkájának megfigye-lése, receptek kiváltása. Őszi munkák folyamatos megfigyelése, részvétel a beta-karításban, befőzés, savanyítás, szüret, virágültetés, aszalás, fagyasztás, a gyűjtött gyümölcsök és zöldségek feldolgozása a csoportszobában. A családtagok munkája otthon, a kertekben, a kamrában, a pincében.

Természetvédelem: avarégetés, tarlóégetés környezetszennyező hatásának tudato-sítása. A gyűjtések során a növények védelme, pl. letörés helyett metszés, kom-posztálás, védett növények felismerése.

12 I. IRÁNY A TERMÉSZET

Jeles napok megünneplése a csoportban: Állatok Világnapja, Márton-nap. A nép-hagyomány szokásai közül a szüret, a vásár, Katalin-napi cseresznyeág hajtatás, adventi koszorú készítése.

• a növényekre: a betakarított termények tulajdonságainak megismerése: gyümölcs,

zöldség, virág, termény, termés, takarmány.

Az érés, levélhullás megfigyelése, a növények pusztulása, a természet felkészülése

a télre. A megismerés során az érzékszervek szerepe. • az állatokra: az állatok őszi életmódjának megfigyelése: költöző madarak, elbújó

állatok, felkészülés az áttelelésre pl. gyűjtögetés, téli bunda növesztése.

• a közlekedésre: a betakarító munkagépek megfigyelése. Az időjárás hatása a közle-kedésre: vizes utak, járdák, köd, rosszabb tájékozódás, óvatos közlekedés.

T A L Á L Ó S K É R D É S E K A Z Ő S Z R Ő L

Esik eső csepereg, sárga levél lepereg. A nap is már rövidebb, melyik évszak lehetek?

(ősz)

F E J L E S Z T Ő J Á T É K O K

Őszi mutogatós játékok

Fújjad szél a fákat,

(karokkal jobbra-balra dőlés) fújjad szél a fákat, letöröd az ágat:

(kezünkkel lassan lépegetve lefelé leguggolunk) reccs, reccs, reccs!

Esik eső, fúj a szél, nyírfa ága összeér. Újra össze, újra szét, rajta, rajta most elég!

(Ujjak mozgatása, karok emelése fej fölé, majd leengedése a combhoz.)

Esik eső, csepereg, megáznak a gyerekek. Esik eső, u-ju-juj, méghozzá a szél is fúj. Sárga levél lepereg, melyik évszak lehetek?

(Ősz)


Gomba, gomba, gomba, (öklök ütögetése)

nincsen semmi gondja. (kezek forgatása)

Ha az eső esik rája, (ujjak mozgatása)

nagyra nő a karimája. (karkörzés a fej felett)

Az esőt csak neveti, (szájra mutogatás)

van kalapja teheti, (fej ütögetése)

Megyek, megyek, mendegélek, kerek erdőn keresgélek:

(körbe járunk) Vackort, vadrózsát, virágszagú szamócát,

(lehajolva keresgélünk) nagykalapos gombát, de nem ám a bolondját!

(karkörzés a fej felett)

Lovagoltató Peregnek a falevelek, ugrándoznak a gyerekek.

Visszajött a levél A gyerekek keresnek maguknak egy lehullott falevelet. Körbe állnak, és mindenki alapo-san megfigyeli a választott levelet. Az óvónő jelzésére mindig jobbra átadják a kezükben lévő levelet, balról fogadják az újabbakat. A z óvónő nehezíti a feladatot azzal, hogy időn-ként két jelzés között két gyereket megnevez, akik helyet cserélnek. Aki a hozzá vissza-jutott levélben felismerni véli a sajátját, így szól: „visszajött a levelem", és kiáll a körből. Addig folytatódik a játék a kisebbedő körökkel, amíg mindenkinek vissza nem tér a levele.

Fussunk! A gyerekek futkároznak az össze-vissza elhelyezett székek (házak) között. Amikor jön a hideg szél, gyorsan befutnak a házak, vagyis a székek mögé.

Mozogjunk! Utánozzuk a virág hervadását.

Sim-sum fúj a szél, (felemelt karral hajlongunk)

ez a kis fa jaj de fél. (összehúzzuk magunkat )

Minden ága megremeg, (karjainkat remegtetjük)

a levele lepereg. (ujjainkat mozgatva lefelé hajtjuk karunkat)

Ej-haj semmi baj, (fejünket rázzuk)

újra zöldül majd a gally. (kezünker széttárjuk, falombot utánozva)

Fűszál derekán, félve mászik a bogár;

(két ujjal lépegetés előre az asztal lapján) Földre pottyan, ott marad,

(tenyerek az asztalra) észrevétlen, mint a mag.

(ökölbe szorítjuk a kezet)


S É T Á K É S K I R Á N D U L Á S O K

A S Z Í N E S E D Ő Ő S Z I T E R M É S Z E T B E N

Minden évben, minden évszakváltáskor elmegyünk a gyerekekkel kirándulni autóbusszal a közeli kiserdőbe, ahol egy hatalmas, szép játszótér vár minket a hűvös fák alatt, a kis tó partján. Ezek a kirándulások nem csak élménnyel töltenek fel minket, hanem a kör-nyezetünkkel való ismerkedést is célozzák. Itt a környezeti adottságok lehetőséget adnak a szemlélődésre, tapasztalatgyűjtésre. Elvünk az, hogy kevés helyre vigyük a gyerekeket, de oda többször is egv évben. így hamar észreveszik a változásokat, az időjárás hatását a természetre, az örök körforgást. Mivel ismerős a terep, a gyerekek bátran, otthonosan mozognak benne, nem félnek.

Az őszi kiránduláson már jelentős változást tapasztalunk az időjárásban a nyárhoz ké-pest. Verőfényes napsütésben vagyunk ott, de a nappalok sem elég melegek már. Hűvösek a reggelek és az esték. Gyakran esik az eső, fúj a szél, párás, ködös lesz az idő. Egy-egy hide-gebb reggelen már dér is lehet. A gyerekek ezt úgy érezhetik, hogy jobban fel kell öltözni, esernyőt kell elővenni, és már az udvaron is kevesebb időt tudunk kint tölteni.

Az ősz a lombszíneződés és lombhullás időszaka, a természet „kincseinek" begyűjtését is elkezdhetjük. A séták és kirándulások célja a gyűjtés. Gyűjtünk terméseket, fakérget, le-veleket, letört faágakat, magokat, gyógynövényeket, gyökereket, köveket. A sétákról min-dig teli zsebbel és kosárral térünk vissza. Az itt szerzett terméseket, köveket, magokat, le-veleket, fakérgeket, kavicsokat, csigaházakat az óvodában kis kosárkákba szétválogatjuk, és téli napokon barkácsolunk belőlük.

A kiránduláson egy nagy bükkfához megyünk elsőként, de útközben a többi fa kéreg mintázatát, levelét, termését is megfigyeljük. A fűben csak mezei katángot, újra virágzó százszorszépet és pitypangot láthatunk. Keresgélünk az avarban terméseket, kis rovaro-kat, csigákat, pókokat, hangyákat. Az ökörnyál megfigyelése is érdekes a gyerekek számá-ra. Ezek a kirándulások kitűnő lehetőséget nyújtanak mindenfajta természetes mozgás-fajtára: gyaloglás, futás dombra fel-le, labdázás a tisztáson, lógaszkodás a lecsüngő vastag faágakon, patakon való átkelés, egyensúlyozás kidőlt fatörzsön.


Relaxáció (Hanyatt fekve, csukott szemmel.)

Sétálva az erdőben, hallom, hogy fújja a fákat a szél. (f-f-f-f...) Méhecske repül virágról-virágra. (z-z-z-zz...) Egy sikló csúszik a kövek között, (sz-sz-sz-sz...)

Erdei séta Az óvónő bemutatja a mozdulatot, a gyerekek bekapcsolódnak, körbejárva a teremben.

Sétálok az erdőben, kopog a cipőm sarka: kip-kop... Favágóval találkoztam, vágja a fát: rip-rop...


Harkály kopog a fán: kipi-kopi... Harang szól a távolból: bim-bam... Nyuszi szalad az erdőben: hip-hop...

Zizeg az avar a lábam alatt: zir-zur... Ránézek az órámra: tik-tak... Hazamegyek kezet mosni: lics-locs... Leülök ebédelni: himm-hamm... (kanalazó mozdulat)

Hegyről visszhang (Kéc gyerek játssza!)

- Hahó... - Hó-hahó... - Hu ha-hu... - Hali-hó...

A Z ŐSZ SZÍNEI

Az ősz színei rozsdabarnák, sötétzöldek, vörösek, pirosak, narancssárgák, citromsárgák és szürkék. A következő játékokkal azonban a többi színt is remekül lehet gyakorolni.


Színes napok Jelöljünk ki egy héten át olyan napokat, amikor pl. • sárga ruhában jövünk az óvodába, • sárga játékokat hozunk magunkkal otthonról, • a sárga összes árnyalatát megfigyelhetjük a tárgyakon, • csak sárga színnel rajzolunk, festünk stb., • lehetőleg sárga gyümölcsöt együnk aznap, és sárga folyadékot igyunk (szörp, tea,

almaié, baracklé), • ha lehet, meglepetésként vigyünk pár sárga kiscsibét megfigyelésre a gyerekeknek, • sárga szalvétával töröljünk szájat, • sárga virággal díszítsük a szobát stb.

Természetesen minden nap más-más színt is kérhetünk. Jó ötlet az is, hogy egy-egy csoport választ egy színt egy héten át, és egymáshoz ellátogatva, megfigyelhetjük a színárnyalatokat is.

A csoportunkban nincs kék A gyerekek körben ülnek, egyikük elkezdi: „A csoportunkban nincs kék szín." A többiek állítják, hogy van. Szétszaladva mindenki keres valamit, ami kék, és odaviszi, ha tudja, vagy megáll mellette, ha nem viheti el. Más színekkel is próbálkozzunk. Az udvaron is jó játék.

(„ Az udvaron nincs sárga." stb.)


Látok valamit, amit ti nem láttok Egy gyerek a fönti mondatot mondja, és hozzáteszi: „és az a valami sötétzöld." Aki megta-lálja a tárgyat, folytathatja a játékot.

Szín keresés Válasszuk ki a színeket színes papírból, és vágjunk ki egy-egy csíkot mindegyikből. Páro-san játszunk, az egyik gyerek húz egy színt, megnevezi és keres ugyanolyat a szobában. A másik gyerek segít neki és ellenőrzi.

A színeknek van nevük A feladat az, hogy keressünk minden színhez gondolatban tárgyakat, és gyűjtsük is össze azokat. Az óvónő leírja, a gyerekek pedig lerajzolják a megnevezett dolgokat.

Piros - mint az alma, vér, szív, bor, tűz, korall, róka, rózsa, málna, eper, ribizli, meggy, cseresznye, paradicsom, paprika, tűzoltóautó stb.

Sárga - mint a citrom, nap, arany, homok, csibe, szalma, az őszi falevél, kanári, körte, méhecske, pitypang, nárcisz, napraforgó, aranyvessző, banán, tök, búza, kukorica, sáfrány, méz, olaj, mustár, sajt, vaj, esőkabát, csillag stb.

Kék - mint a tavaszi ég, tenger, éjszaka, türkiz, smaragd, szőlő, szilva, jégmadár, jácint, ibolya, viola, nefelejcs, harangvirág, írisz, eső, kökény, tinta, farmer stb.

Zöld - mint a fű, mező, lóhere, moszat, moha, fenyő, vadász, béka, türkiz, smaragd, éretlen alma, saláta, uborka, spenót, borsó, petrezselyem stb.

Narancssárga - mint a hold, aranyhal, mandarin, narancs, barack, körömvirág, tűzli-liom, réz stb.

Lila - mint a karalábé, ibolya, orgona, levendula, őszi kikerics stb.

Fehér - mint a hó, gyöngy, só, cukor, kréta, cseresznyevirág, hóvirág, liliom, lótuszvi-rág, rizs, tej, tejszínhab, tojáshab, porcelán, papír, fal, szappan, vatta, fogkrém stb.

Szürke - mint a füst, köd, esőfelhő, zivatarfelhő, bazalt, ezüst, fehérarany, platina, ti-tán, vas, ón, dohányfüst, hamu, cement, elefánt, szamár, egér, galamb stb.

Fekete - mint a korom, szén, éjszaka, grafit, tea, feketerigó, cilinder, varjú, holló stb.

Barna - mint a föld, toboz, agyag, homokkő, őz, diófa, tölgyfa, mogyoró, krumpli, hagyma, bab, kávé, kakaó, barna kenyér, csokoládé, tejeskávé, bőrtáska stb.

Színre gondolunk Melyik színre gondolunk, ha azt mondom: almaié? Itt hallgassuk meg a gyerekeket, és késztessük őket is arra, hogy kérdezzenek.

Neveztessünk meg tárgyakat, amiknek ugyanolyan a színe, pl. citrom és napocska. Olyan dolgokat keressünk, aminek két színe is van, pl. kék ég fehér felhőkkel, piros

katicabogár fekete pöttyökkel, sárga tulipán zöld levelekkel stb.


Színes képeskönyv Vágjanak ki a gyerekek - otthon vagy az óvodában - újságokból színes tárgyakat, és cso-portokban készítsenek színek szerint, nagy papírlapra kollázst. Minden lapon más-más színű tárgyak lesznek, ez lesz a csoport színes képeskönyve.

Levél- vagy virággyüjtés Gyűjtsünk színes faleveleket, virágokat sétákon vagy otthonról, és szín szerint kiválogat-va, lepréselve ragasszuk fel őket papírra. A papírlapokat fűzzük könyvvé. Ebből aztán kis „herbáriumunk" is lehet a csoportban.

Színkereső A gyerekekkel közösen kiválasztunk egy színt, majd sorra nézzük a tárgyakat, melyiken látjuk ugyanazt. A szín kiválasztása után ők hoznak a kosárba megegyező színű dolgokat. Felsorolhatjuk a napszakok, az évszakok jellegzetes színeit, az örömteli, a bánatos, a me-leg, a hideg színeket. Gyűjthetünk színes hasonlatokat, pl.:

Fehér, mint a hó. Fekete, mint a korom.

• Zöld, mint a fű. • Kék, mint az ég. • Sárga, mint a citrom. • Lila, mint az ibolya. • Piros, mint a paradicsom.

Azt is megbeszéljük, hogy ezeket a hasonlatokat egy szóval is kifejezhetjük, így: hófe-hér, koromfekete, égszínkék, fűzöld.

Játék a színekkel Gyufásdobozra színes formát ragasztunk (pl. piros alma, kék tál stb.). Képpel lefelé for-dítva kezdik a játékot a gyerekek. Gyűjtsék össze az egyforma színeket, és nevezzék meg.

Színazonosító A gyerekek nyakában színes korong, szabadon futkosnak. Adott jelre meg kell keresniük a párjukat - az ugyanolyan színt viselőt - , és megállni.

Színes házak Minden gyereknek tornakarika van a derekán. Kötetlen futkározás (zenére is mehet). Fel-mutatunk egy színkártyát vagy bemondunk egy színt. Akin olyan színű karika van, annak le kell guggolni.

Szappanbuborék-fújás Jól habzó szappant (esetleg mosóport) oldjunk fel vízben. Sűrű oldatot készítsünk, me-lyet felhasználás előtt kipróbálunk. Minden gyerek kap egy szalmaszálat, amelynek egyik végét fél cm mélyen több helyen behasítjuk és szétnyitjuk. Mindenki kizárólag a sajátját


használhatja, a másét szájba venni ízléstelen és egészségtelen. Minden 4-5 gyerekre jusson egy edényke, hogy elkerüljük a tolakodást. Előbb be kell mártani a szálat a szappanlébe, és utána nagyon lassan és óvatosan kell fújni. Ha az első buborékot azonnal elpukkasztjuk, a második szebb, színesebb lesz. A fújás lassú, egyenletes levegőkiengedéssel történik, mert a hirtelen fújásnál elpukkan a buborék. Amikor szép nagy már a gömb, felemelve, ügyes mozdulattal el lehet röpíteni, és hozzá ezt a verset mondani:

Gyere ki, tündér, kékbe', zöldbe', piros cipőcskébe'.

Kendődobálás A kör közepén ül egy gyerek egy kendővel, amit egy-egy gyereknek odadob. A dobás köz-ben megnevez egy színt. Akihez dobta a kendőt, annak a megadott színnel kell növényt: gyümölcsöt, zöldséget, virágot, termést mondania. Aki nem tudott mondani, annak más színt mond a kör közepén ülő.

Pacázás Mindenkinek van egy ecsete, előttünk egy nagy papír, ahová közösen pacázunk. Először a pirosba mártjuk az ecsetet, aztán a vízbe és zsuppssz!... - máris kész a paca! Közben ezt a mondókát mondhatjuk:

Piros pacni ül a lapon, unatkozik, búsul nagyon! Magányos, ha nincsen társa, kerül mellé még egy sárga!

(sárga foltot teszünk fel) Kék ruhát hord a harmadik, aki mindjárt megérkezik.

(most kéket rakunk mellé) Most a három jó barát színezi a palettát.

(az ecsettel összemossuk a három színt)

Szín-puzzle 2-2 gyerek az ujjaival közös rajzot fest egy papírra. Minden csoport egyetlen színt használ-jon! Azután az óvónéni 5-10 részre vágja a mestermüvet. Adott jelre az ábra darabjaiból újra össze kell állítani az egész lapot!

Színmemória Közösen befestünk 9 nagyobb kartont pirosra, kékre, sárgára, feketére, narancsra, zöldre, barnára és lilára, egyet fehéren hagyunk. Ha szőnyegen játszunk, akkor nagyobb, ha asz-talnál, akkor kisebb négyzetekre vágjuk föl őket száradás után. A négyzeteket összekever-jük, és színnel lefelé letesszük. A játékot különböző szabályok szerint játszhatjuk:


Memória Mindenki 2 kartont fordít fel, ha azonos színűek, nála maradnak, ha nem, vissza kell őket tenni, de meg kell jegyezni, hová tettük. Az nyer, akinek több szín-párja lesz.

Színgyűjtés Mindenki egy-egy szín gyűjtését kezdi el. Itt is kettesével fordítunk lapot, akkor viheti, ha azonosak. Az győz, aki elsőként gyűjtötte össze a saját színének összes kártyáját.

Zászló színezése 3 színnel Zászló-, illetve kokárda-formát rajzolunk egy lapra, amit a gyerekeknek kell piros, fehér, zöld színnel (esetleg bármely más 3 színnel) úgy kiszínezni, hogy ne legyen köztük kettő egyforma (ez a játék a kombinatorikai képességet is fejleszti).

A citrom keresi a sárgát... A gyerekeket két csapatba osztjuk. Az egyik csapat 18 kártyát kap, amin termések van-nak (de nincsenek kiszínezve): citrom, banán, barack, cseresznye, alma, paradicsom, eper, uborka, paprika, szilva, ribizli, szőlő, narancs, sárgarépa, tök, dió, krumpli, gesztenye.

A másik csapat ugyanolyan színű színes ceruzákat kap. Az első csapat sorban húzza a képeket, és mondja: „A citromom a sárgát keresi... A narancsom a narancssárgát keresi..." Minden termésnek meg kell legyen a szín-párja. Ha megtalálták, akkor ki lehet őket szí-nezni, és mondhatják: „ A citrom sárga." Új kártyákkal a játék folytatódhat.

Levélkereső Az óvónő fákról, bokrokról, virágokról leveleket hoz a gyerekeknek. Szétosztja nekik, és megkéri őket, mindenki ugyanolyat keressen, mint amit kapott. Egyszerre csak egy levelet lehet hozni. Számoljunk 20-ig, és aki a legtöbbet gyűjtötte egységnyi idő alatt, az nyert.

II. BESZOKTATÁS, SZOCIALIZACIO

Ölbeli dalok, tenyérjátékok, csiklandozok, táncoltatok, arcsimogatók, kézfejcsípés, ujj-já-ték, hintáztatok, tapsoltatok, lovagoltatok, sétáltatok, utánzó, páros játékok, kézjátékok - hosszan sorolhatnánk a játékokat. Minden óvónéni ismeri ezeket, mi csak néhányat írunk le ezekből, a teljesség igénye nélkül.

Simogató

Cicuska... Ciróka, maróka... Bezere, bezere, gombocska... Kerekecske, gombocska...

Táncoltató

Cini, cini, muzsika... Hopp, cine, cineci... Táncelári, Jóska bácsi... Ej, cica, fodormenta...

Ujj-játék

Ez elment cseresznyét szedni... Ez elment vadászni... Ez a malac piacra megy... Hüvelykujjam almafa... Dobi, dobi hátát...

Egy, kettő, három, négy, kopasz barát. Egy, kettő, három, négy, öt...

Tapsoltató

Süti, süti pogácsát... Süti, süti kalácsot... Tapsi, tapsi... Gólya bácsi, gólya... Két kis kakas összeveszett.. Az öcsödi vásárba... Ence, Bence, kis kemence.. Áspis, kerekes...

Lovagoltató

Gyí, te, paci... Gyí, paci, paripa... Hopp, hopp, katona... Höc, höc... Sík, sík, sík... Húzz, húzz engemet... Húzzad, húzzad magadat., így mennek a gyerekek... Gyí, Pápára, pillangóra... Cinege, cinege, kismadár...

Kéz-játék

Szita, szita... Kerekecske-gombocska... Áspis kerekes... Igenyös Gergőnek... Hej, Gyula, Gyula...

Altató

Tente, baba, tente... Tente, baba, párnádra... Csicsis, baba, aludjál... Csicsíja, babája... Bel, bel, bel, aludj el... Aludj, édes... Aludj, baba, aludjál... Á, á, babuska... Aludjál, aludjál...

II. BESZOKTATÁS, SZOCIALIZÁCIÓ 20

Guggolós

Én kis kertet...

Szaladáskor

Fussunk, szaladjunk...

Sétáltató

Sétálunk, sétálunk... Jár a baba, jár... Fél lábadat felemeled... Erre kakas... Mennek, mennek a leányok Aki nem lép egyszerre...

Utánzó

Töröm, töröm a mákot... Borsót főztem...

Játékra hívogató

Ki játszik ilyet... Kör, kör...

Páros játék

Zsipp, zsupp... Húzz, húzz engemet...

Hintáztató

Hinta, palinta... Hinta, Katica... Lóg a lába, lóga...

Tekeredős

Tekeredik a kígyó... Kis, kis kígyó...

Most következzenek gyakorlatunkból a kedvencek:

Gyógyítók

Áj, báj, kecskeháj, ha meggyógyul, majd nem fáj!

Gyógyulj, gyógyulj meg, te seb, nincs a jó gyereknél szebb. Hol az a kis paripa, nem sír már a Palika.

Vitamin a hasamba, betegség a pokolba.

Új hold van, beteg vagy, mégpedig igen nagy! Én erőm is igen nagy, ha akarod, meggyógyítlak!

Bibics, bibics, kecskeláb, ha meggyógyul, majd nem fáj!

Nyúlháj, daruháj, most meggyógyul, nem is fáj!

Áj, báj, kecskeháj, jól megkenjük, majd nem fáj.

Tapsoltatok

Cukrot adunk a lónak, pacsit meg a Palkónak.

Tapsi, baba, tapsi, mit fog mama hozni, piros csizmát, papucsot, a hajába szép csatot.

Tapsi, tapsi, tapsi, fokos, szita, vaksi.


Süti, süti pogácsát, apának, anyának,

sóba, vízbe az apjának, tejbe, vajba az anyjának.

Rajzoltatok

Kerekítek kereket, alája meg még egyet. Tetejébe két egyest, alája egy farkinca, készen van a kiscica.

Akárcsak egy baba volna, gombocskának két nagy füle, vajon mi néz ki belőle? Bajuszkája, farkincája, kerekecske, gombocska, itt csücsül a nyulacska.

Rajzolok egy kerekecskét, gömbölyűre, mint egy zsemlét. Kerekecske, kis gombocska, akárcsak egy baba volna. Gombocskának két nagy füle, vajon mi néz ki belőle? Bajuszkája, farkincája, aki nem vak, az meglátja. Kerekecske, gombocska, itt szalad a nyulacska!

Kis karika, nagy karika, hosszú füle, rövid farka. Készen van a kis nyulacska. Nagy tojáska, meg egy kicsi, vonallal kell összekötni. Fülek, lábak, farkinca, készen van a bárányka.

Ez a kupac lesz a háta, rajta feje, s ormánykája. Két nagy füle ide még, itt a farka, ezzel kész.

Kis tojástól nagy tojásig egy hosszú nyak himbálózik. Nagy tojásból hosszú pálca, ez lesz majd a lába. Hosszú csőr és tollas szárny, lépeget a gólya már.

Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske. Rövid nyaka, nagy a hasa, készen van a török basa.

Sétáltatok

Jár a baba, jár, mint a kismadár. Holnapután, kert alatt, lepkét is fog már.

Menjünk, menjünk, mendegéljünk, míg sűrű erdőbe érünk. A fák között mókus ugrál, az árokban nyuszi bujkál.

Nézzétek csak, emberek, nagy csizmában kisgyerek, komoly képpel lépeget, hátrafelé nézeget.

Jár, jár, jár, járni tanul már. Tipeg-topog bocskorában, pici baba szép korában, járni tanul már.

Séta, séta, sétálunk, farkast látunk, elfutunk.


Láblógatók

Lóg a lába, lóga, nincsen semmi dolga, mert ha dolga volna, a lába nem lógna.

Lábod ide, nem oda, a két karod kaloda.

Hej, laboda, laboda, lábod ide, amoda!

Táncoltatok

Tánci, baba, tánci, meg tudsz te már állni!

Cini-cini muzsika, táncol a kis Zsuzsika. Jobbra dűl, meg balra dűl, tücsök koma hegedül.

Hopp, cine, cineci! Hopp, cine, cineci!

Guggoltatok

Ég a gyertya, ég, el ne aludjék, aki lángot látni akar, mind leguggoljék.

Ég a gyertya, ég, el ne aludjék, lobot vet a kősziklába, guggoljunk le mind!

Dombon törik a diót, aztán meg a mogyorót. Tessék kérem megbecsülni és a földre lecsücsülni, csüccs!

Hintáztatok

Hinta, palinta, karácsonyi Katica. Karmolja meg a cica!

Hinta, palinta, régi dunna, kis katona, ugorj a Dunába, hopp! Hinta, palinta, szépen szóló pacsirta, lökd meg, pajtás, a hintát, érjem el a pacsirtát!

Hinta, palinta, hintázik a Zsuzsika. Amíg száll a hinta, kacag a kisbaba, ha leszakad a hinta, sírni fog majd Katika.

Körbe, körbe, körbe jár, a körhinta meg nem áll. Körhintán ül Klári, Fáni, körbejárja Ági, Sári. Körbe, körbe, körbe jár, a körhinta meg nem áll.

Egy üveg alma, két üveg alma,

Tíz, tíz, tiszta víz, olyan, mint a folyóvíz.

(kilencig mondani, közben lökjük a hintát)


S Z O C I A L I Z Á C I Ó

Jó, hogy újra együtt vagyunk! Megismerjük az új kicsik jelét, nevét, felelevenítjük a már korábban is óvodába járó gyerekekét. Jó együtt lenni a régi barátokkal, csoporttársak-kal, óvónénivel és dajka nénivel. Fontos ilyenkor az érzelmi biztonság megteremtése, a gyerekek egymásra találása és önmaguk felismerése. A gyerekek azonosítják magukat és társaikat a nevükkel és a jelükkel.

Kit nem ismerünk még a csoportunkban, óvodánkban? Kinek mi volt a kedvenc játé-ka, játékhelye, barátja? Lehetőség adódik ismerkedni a gyerekek személyi adataival (kor, születési idő, teljes név, szülők neve, lakcím).


Szemező

A gyerekek a szőnyegen térdelnek. Az óvónő kezében labda van. Szemkontaktussal meg-próbál kiválasztani egy gyereket. Ha a kiválasztott gyerek visszanéz rá, akkor az óvónő odagurítja neki a labdát. Majd a gyerek ugyanúgy szemkontaktussal próbál kapcsolatot teremteni egy társával, ha ez sikerül, akkor odagurítja neki a labdát.

Együtt jó! A gyerekek körbeállnak, vállaikat összeérintve. Egymásnak vándor simit, vándor piszét, vándor mosolyt adnak.

Tekintet körbeadása A gyerekek körbeállnak a teremben. Majd sorban, egymás után odafordítják a fejüket a mellettük álló társuk felé, és annak a szemébe nézve tovább adják a tekintetet. Ezt mind-két irányba haladva is játszhatják.

Párválasztás szemmel A gyerekek zenére szabadon járkálnak a teremben, és figyelik a többi gyerek szemét. Aki szimpatikus számukra és visszanéz, azzal párt alkothatnak. A játék közben senki nem be-szélhet.

Álljunk fel együtt! A gyerekek körben ülnek a szőnyegen, egy kötél körül. Jelre mindannyian megmarkolják a kötelet, és húzni kezdik mindaddig, amíg együtt fel nem tudnak állni.

Ügyeskedjünk! A gyerekek körben ülnek a szőnyegen, egymás kezét fogva, és megpróbálnak együtt felállni.


Vigyázz, le ne essen! A gyerekek egy lepedő szélét fogják. A lepedőre egy labdát rakunk. A lepedőt közösen elkezdik mozgatni a gyerekek, ügyelve arra, hogy a labda le ne essen.

Te legyél az én párom! A gyerekek a szőnyegen felsorakoznak. Kiválasztunk egy gyereket, akinek bekötjük a sze-mét. Ekkor a többi gyerek egyenként odamegy, és megérinti a bekötött szemű társuk kezét. Ha ő úgy érzi, hogy azt a kezet fogta meg, ami neki nagyon szimpatikus, akkor a be-kötött szemű gyerek azt mondja: „Te legyél az én párom!", majd ezután leveheti a kendőt, és megnézheti, hogy kit is sikerült választania. Amikor már mindenkinek lesz párja, együtt azt mondják: „Te legyél a párom!"

Találkozás A gyerekek a teremben - zenére - csukott szemmel járkálnak. Amikor egy társukkal ösz-szetalálkoznak, mozdulatokkal, érintésekkel köszöntik egymást. Először csak egymás ke-zeit érintik meg, később már megvizsgálhatják egymás arcát is. Ezután kézenfogva járkál-hatnak a teremben tovább. Később új párt kereshetnek maguknak.

Bogozd ki! A gyerekek kört alakítanak és becsukják a szemüket. Amikor meghallják a zenét, lassan elindulnak a kör közepe felé. Igyekeznek találni két kezet, amit megfognak. Ha a zene már elhallgat, akkor kinyitják a szemüket, és megnézhetik, kinek a kezét sikerült megfogniuk.

Veled én szívesen A gyerekek körben állnak a teremben. Egy gyerek a körön belül jár körbe-körbe, és mindig, ha odaér egy társa elé, mond neki egy kedves mondatot. PL: „Veled én szívesen... - mond valamilyen közös tevékenységet - várat építenék, kirándulnék, festenék stb.!"

Mondd, hogy szereted a barátodat? A gyerekek körben ülnek a teremben. Az óvónő bemegy a kör közepére, és megforgat egy tányéron egy kanalat. Aki felé a kanál mutat, az elmondhatja, hogy mennyire szereti a barátját. PL: „Úgy szeretem én a barátomat, mint cukrot." stb.

Kézfogás A gyerekek a teremben körben állnak és becsukják a szemüket. Megfogják egymás ke-zét. így állunk legalább egy ideig. Ennek az egyszerű játéknak többszörös jelentéstartalma is van, „együtt vagyunk, mi összetartozunk, közösek a céljaink, egy csoportot alkotunk". Próbálunk csak befelé figyelni, a külső zajokat megpróbáljuk kizárni.

Ide-oda Minden gyerek párt választ magának. Megfogják egymás kezét, majd leülnek a földre. Amikor az óvónő bekapcsolja a zenét, a gyerekeknek gyorsan fel kell ugraniuk, és el kell válniuk egymástól. Ha viszont az óvónő a zenét kikapcsolja, akkor a pároknak gyorsan


oda kell futniuk egymáshoz, újra meg kell fogniuk egymás kezét és le kell ülniük. A játék végén beszélgetést is lehet kezdeményezni:

- Hogyan érzed magad? - Nehéz volt a párodat megtalálni a teremben azután, hogy szétszaladtatok egy-

mástól?

- Milyen érzés volt, amikor újra találkoztatok?

Varázsragasztó

A gyerekek párban állnak, majd „varázsragasztóval" összeragasztják magukat. Először csak egy kicsi ragasztó kerül a saját térdükre, majd a ragasztóval bekent térdüket összeragaszt-ják a társuk térdével, és így próbálkoznak együtt járni. Ezután a kezükkel óvatosan szét-választják a bekent, összeragadt térdüket, és kezdődhet újra a játék. Pl. összeragasztják a fülüket, a csípőjüket, a vállaikat stb., és így sétálunk. Majd újra óvatosan szétválasztjuk az összeragasztott testrészeket. A játék végén beszélgethetünk egy kicsit a gyerekekkel:

- Mit éreztél, milyen volt a Te varázsragasztód? (Gondolhatunk a színére, az állagára, hőmérsékletére stb.)

- Mit éreztél, könnyű volt összeragadni? - Nehéz volt szétválasztanotok magatokat?

Telefonos beszélgetés Kiválasztunk egy aktuális témát, pl. anyuka és a gyerek beszélgetnek: „Mit játszottál ma az óvodában?" stb.

Keresem a párom Zenére a gyerekek szabadon sétálgatnak a teremben. Az óvónő különböző utasításokat mond a gyerekeknek:

- Találják meg egymást a szőkék... - A hosszú hajúak... - A lányok... - A szoknyások... - A nagycsoportosok... stb.

Akik úgy gondolják, hogy rájuk igaz ez az állítás, azok megfogják egymás kezét. A töb-biek pedig tovább sétálnak. Mindig újabb utasítást adhatunk.

Rajzolj és hajtogass! Az asztalnál lehet ezt játszani, csak nagyobbakkal. Mindenkinek van egy ceruzája és egy üres papírja. Minden gyerek a bal felső sarokba rajzolja saját jelét (aki tudja, rá is írhatja a nevét), és hajt egyet fölülről lefelé a lapján - legyezőszerüen. Aztán odaadja a jobb oldali szomszédjának, aki először arcot rajzol rá, és szintén hajt egyet a papíron. A z arc után a nyak, aztán a test, majd a végtagok jönnek. A legvégén mindenki kihajtja a sajátját, és megnézzük, ki milyen szép lett a rajzokon. Jó kis mulatság lesz!


Tenyértorony

Először csak a jobb kezeket tornyozzuk fel, aztán a balt is. Alulról kezdjük kihúzni őket, figyelve arra, mikor jövünk.

Sziámi ikrek A játék párban játszható. A párok valamilyen testrészüknél fogva (váll, homlok, orr, kar stb.) összeragadnak. Az a pár lesz a legügyesebb, amelyik a legtovább együtt tud maradni.

Érintsük össze! A gyerekek zenére szabadon mozognak a csoportszobában. Az óvónő közben instrukci-ókat ad nekik:

- Érintsétek meg a mellettetek elhaladók kezét! - Érintsétek össze a vállatokat azzal, akivel találkoztok! - Akivel találkoztok, azzal érintsétek össze a hátatokat! - Válasszatok magatoknak egy párt, és a kisujjatokat kapcsoljátok össze! - Fogjatok kezet! - Ölelkezzetek össze! - Tapsoljatok egymás tenyerébe! - Érintsétek össze a homlokotokat!

Vegyünk együtt levegőt A gyerekek körben állva fogják egymás kezét. Közösen vesznek egy jó nagy levegőt, és közösen engedik ki azt. Utána megbeszéljük, hogy milyen érzés volt közösen lélegezni?

Ki a gazdája?

Kalapból kihúzzuk a jeleket, tükör előtt ellenőrizzük.

Játék bábbal

Helyzetek: üdvözlés, bemutatkozás, visszakérdezés. Közös tevékenységre csábítás az óvó-nő ajánlatával, a gyermeki választás segítése.

Szituációs bábjáték: olyan bábhelyzetek teremtése, melyben az egyik báb nem akarja megosztani a játékát. Közös megoldáskeresés. Szerepcserével is játsszuk!

Szituációs bábjáték: az egyik báb elesett szerepbe kerül. A segítés, megoldáskeresés motiválása. Szerepcserével is!

Szituációs bábjáték: az egyik bábnak születésnapja van, ünnepi készülődés.

Zeneszóval Halkan szól a zene, az óvónő rövid, kitalált történetet mond, amelybe beleszövi egy-egy gyerek nevét. Aki meghallja a nevét, az feláll, és a játék végéig állva marad. Addig szól a történet, amíg mindenki áll. Egymást figyelmeztetni nem szabad. Aki nem veszi észre, hogy elhangzott a neve, az kiesik a játékból.


Kapcsolódás (csendreflex) Zene szól, vidám hangulatú, táncoltató (pl. Weöres Sándor: Bóbita). Az óvónő azt mond-ja: „Úgy mozogjatok zenére, hogy járjátok be a teret! Amikor a zenét megállítom, minden-ki azon a helyen és olyan pózban maradjon, amelyben akkor volt, amikor elhallgatott a zene (mozgás-stop)!" A szünet alatt instrukciókat adunk:

- Mozgás közben érintsd meg a melletted elhaladók kezét! - A vállak súrlódjanak egymáshoz! - A hátak érintkezzenek! - Válassz párt magadnak, és a kisujjatok kapcsolódjék egymásba!

- Együtt mozogjatok tovább! - Együtt táncoljatok tovább!

Szoborfigura Fogjuk meg a gyerek kezét, és néhány másodpercig forogjunk körbe-körbe. Majd elen-gedjük egymást, és szoborrá merevedünk egy adott tartásban. A gyereknek az a feladata, hogy próbálja meg a felnőtt szobor testhelyzetét utánozni, és néhány másodpercig moz-dulatlan maradni.

Szobrászat A gyerekek párban felállnak. Egyikük, aki a szobrász lesz, jól megfigyeli a társát, aki a szobor. Végigtapogatja a fejét, a nyakát, a felsőtestét. Ezt követően bekötjük a szemét. A társaik sorban elé járulnak, végigtapogathatja őket, és ha rátalál a szobrára, szól, hogy megtaláltam a szobrom. Megszólalni közben nem lehet. Nyitott szemmel ellenőrizheti, valóban megtalálta-e. Ha nem, tovább folytatódhat a játék.

Reggeli köszönés Körben állunk. A játékvezető kezdetben az óvónő, később, ha már ismeri a csoport a já-tékot, az egyik gyerek. A játékvezető odamegy egy társához, a szemébe néz, és valamilyen stílusban köszön neki: „Jó reggelt!" Ahogyan a vezető köszön, olyan stílusban kell vissza-köszönni (lehet humorosan is).

29

III. ISMERKEDÉS EGYMÁS NEVÉVELJELÉVEL


Hogy hívnak? Erdő, erdő gilice, hallod-e te picike, mondd meg kedves nevedet, hogyan hívnak tégedet?

Helycserélős Az új gyerekek a székeken ülnek körben, a többiek a körben, a szőnyegen. A nagyobbak közül valaki mondja: „A székre szeretnék ülni, ki cserél velem helyet?" A helycserénél a nevünket kell mondani.

Telefonos Körben ülünk, a kezével mindenki telefont utánoz (hüvelykujj néz felfelé, kisujj lefelé). A gyerekek egymást szólítják: „Évi hívja Katit." A hívott gyerek válaszol és tovább hív mást: „Kati hívja Misit.

Szólítalak A gyerekek a helyükön ülnek, az óvónő elöl a szőnyegen, törökülésben. Suttogva mondja egy kisgyerek nevét, és int is neki, hogy menjen oda hozzá. Akit szólított, az csendben az óvónő mellé ül és várja a többieket.

Ha nem lenne nevünk... Mi lenne, ha nem lenne nevünk? Akkor mindenki csak vállon veregetné a másikat és azt mondaná: „Hé, te!" A játék során most 4 gyerek egymás mellé áll háttal a hívónak, akinek úgy kell odaszólítania valamelyiküket, hogy nem mondhatja a nevét, pl. „Gyere te, akinek hosszú barna a haja!"

Névszólító Körben ülünk a székeken, egy szék üresen van. Aki mellett jobbról üres a szék, az azt mondja: „A jobb oldali helyem szabad, jöjjön ide Kati!" Kati odaül mellé, most más gyerek mellett lesz a üres a jobb oldali szék, ő is odahív valakit.

Ha nem hallunk... Az óvónő 5 gyerek fülét beköti, aztán sorban odahívja őket magához: „Gyere ide, Évi!" Persze Évi nem hall semmit, most másikat hív. A többiek figyelnek, utána közülük kötjük be megint öt gyerek fülét.

30 III. ISMERKEDES EGYMÁS NEVEVEL, JELÉVEL

Suttogó játék A z óvónő suttogva felolvassa a gyerekek névsorát. Ha a gyerekek felismerik a nevüket, hangosan megismétlik az óvónő után.

Névsorolvasás

Ki van itt? (Nevek felsorolása.) Ki hiányzik? (Nevek felsorolása.)

Ki ismeri fel a nevét?

Az óvónő szájmozgása alapján kell a gyerekeknek kitalálniuk, hogy vajon kinek a nevét formálja az óvó néni.

Suttogós Egymás mellett ülünk. Az óvónő kezdi a suttogást a szomszédja fülébe, pl. „Te vagy a szép, barna szemű Misiké!" Most Misiké súgja valamilyen jelzővel ellátott nevét a szomszédjá-nak. Kérjük meg őket, hogy szépeket mondjanak egymásról.

Becézös A játék úgy zajlik, hogy valaki a szomszédját a nevén szólítja, de hozzátesz valamilyen becézést is, pl. „Anni, te édes!", „Peti, te kis bogárka!", „Ági, te hópelyhecske!" stb. Ezt úgy is játszhatjuk, hogy megpróbálunk egy csengő rímet mondani a nevekhez, pl.:

• Éva - béka • Kati - maki • Gábor - tábor • Szandra - veranda

Linda - Mirinda • Ella -Bella stb.

Mellettem Körben ülünk, sorban mindenki megnevezi a bal, illetve a jobb oldali szomszédját. Ugyan-így mondhatja azt is, hogy az öltözőszekrény x és y között, z mellett van stb.

Ruhakereső A szobában vagyunk. Egy gyerek kimegy és felveszi valakinek a kabátját, sapkáját stb. (mindig csak egy ruhaneműt), aztán visszamegy a többiekhez. Aki felismeri saját ruha-darabját, nem árulhatja azt el. Aki viszont megmondja, kiét húzta magára a kiválasztott gyerek, szerepet cserélve vele, ő mehet ki.

Kéményseprő vagyok ivemenysepro vagyoK

A gyerekek énekelve és táncolva körbejárnak. Egy gyerek bekötött szemmel áll középen, és ha egyet tapsol, akkor mindenki megáll. A középen álló rámutat valakire, és megkér-dezi: „Hogy hívnak?" Akire mutatott, az egy vidám nevet mond és mozog is hozzá, pl. „Én vagyok a kéményseprő!" Ha megismeri a kérdező a hangja után a válaszolót, helyet cserélnek.


Ki vagyok? Mindenki körben áll. Valaki elkezdi a bemutatkozást: „A nevem Peti" - és mutat hozzá va-lamit (pl. szamárfület). Mindenki, aki soron következik, utánozza az előtte bemutatkozót, és ő is megmondja a saját nevét egy érdekes mozdulattal.

Bemutatkozom

Ezt a játékot inkább nagyokkal játsszuk, a nehézsége miatt. Egyvalaki feláll és bemutatko-zik: „Kiss Józsi vagyok, 6 éves.... lakom, a Dózsa utcában. Anyukámat ...-nek, apukámat ...-nak hívják. Van egy öcsém, Gábor, aki 3 éves stb."

Dorka baba vendégségbe megy A baba vagy báb bemutatkozik a gyerekeknek, és elmondja nekik a nevét és a jelét. Majd ezt követően az óvónő és a gyerekek is bemutatkoznak a bábnak (név, jel, korcsoport, milyen csoportba jár stb.).

Bemutatkozós játék A gyerekek körbe leülnek. Egy gyerek elindul a körön kívül és megérint valakit. Akit meg-érintett, az feláll és elindul ellentétes irányba. Amikor összetalálkoznak, akkor kezet fog-nak egymással és bemutatkoznak egymásnak. Pl.:

- Szervusz, Dani vagyok... - Szervusz, Fanni vagyok... Majd közösen mondják: „Fussunk, fussunk, fussunk!", ezután megfordulnak és visz-

szafutnak oda, ahonnan jöttek. A gyerekek a párbeszéd végégig fogják egymás kezét és nézzenek egymás szemébe.

Névkígyó játék A feladat az, hogy minden gyereknek meg kell ismételnie az előtte elhangzott neveket, és egy újabb névvel ki kell egészítenie a sort.

Játék az öltözőben Az öltözőben az egymás mellett lévő jelekkel játszhatunk. Ki van melletted?

Pókháló A gyerekek a székeken körben ülnek. A kiválasztott gyerek elindítja a fonalgombolyagot (odadobja valakinek), az megfogja és bemutatkozik, esetleg valamilyen fontos informá-ciót mond magáról. A játék végén megcsodálhatjuk a pókhálónkat, majd elkezdjük visz-szafejteni.

Keresek egy gyereket Az óvónő külső és belső tulajdonságokat is felsorol a telefonban. Aki felismeri magát, az be-leszól a telefonba: „Halló, itt vagyok!" és a nevét is mondja. Később úgy is játszhatjuk majd, hogy a gyerekek a „keresők", és ők mondják el valakiről a külső és belső tulajdonságokat.


Ki vagy te? A gyerekek körbeállnak. Kiválasztunk egy gyereket, és bekötjük a szemét. Ő bemegy a kör közepére és járkálni kezd. Adott jelre (taps, füttyszó) megáll valamelyik társa előtt és meg-kérdezi tőle: „Ki vagy te?" A kiválasztott gyerek bemutatja magát, de a nevét nem mondja meg, pl. „kislány vagyok, nagycsoportos, a jelem körte, szőke, hosszú hajam van stb."

Ki van a takaró alatt? Kiválasztunk a gyerekek közül egy hunyót, aki kimegy a csoportszobából. Egy másik gye-reket is választunk, akit egy takaróval jól letakarunk, hogy ne látsszon ki belőle semmi. Majd behívjuk a hunyót, és megkérjük a takaró alatt lévő gyereket, hogy mondjon valamit (pl. találd ki, hogy ki vagyok). Ha sikerül beazonosítania a hangot adó gyereket, akkor helyet cserélhetnek. Aki még ügyesebb, az a hangját is elváltoztathatja.

Ki ült az öledbe? Kiválasztunk valakit a gyerekek közül, akinek bekötjük a szemét. Ekkor valakit óvatosan az ölébe ültetünk. A hunyónak az a feladata, hogy tapintás útján próbálja meg kitalálni, ki lehet az.

Ki lehet az? Kiválasztunk a gyerekek közül valakit, akinek jól bekötjük a szemét. így, bekötött szemmel kell neki kitalálnia, hogy vajon ki lehet az a gyerek, akit a fejétől lefelé haladva végigtapintott.

Kopogós játék A kiválasztott gyerek belehajtja a fejét az óvónéni ölébe, úgy, hogy ne lásson! Majd az óvónéni kihív egy másik gyereket, aki megkopogtatja a társa hátát és azt mondja: „Kipp-kopp kopogok, találd ki, hogy ki vagyok!" Ekkor az óvónő ölében lévő gyerek feladata, hogy kitalálja, ki kopoghatott az ő hátán. Ha ez sikerül, akkor helyet cserélhetnek.

Ki vagy? A gyerekek körben állnak. Kiválasztunk egy gyereket, akinek bekötjük a szemét, és a kör közepére állítjuk. Elénekeljük a „Búzavirág koszorú, ma senki sem szomorú" című dalt. Amikor a dal végére érnek, akkor megállnak, és a bekötött szemű gyerek valakit megpró-bál megfogni. Jó alaposan megtapogatja, és megpróbálja kitalálni, ki lehet az. Ha sikerül neki, akkor helyet cserélhetnek. Ha nem sikerül, akkor újra ő lesz a kitaláló.

Ki hiányzik közülünk? A gyerekek kört alakítanak. Kiválasztunk egy hunyót, aki a kör közepére áll. Választunk egy másik gyereket is, akit elbújtatunk. A gyerekek mondókára körbe járnak.

„Az erdőben jártuk keltünk, egy gyereket elveszettünk. Mondd meg... (a hunyó nevét mondjuk), mondd meg nekünk, ki az, aki nincs itt velünk?"


A mondóka végén a bekötött szemű gyereknek ki kell találnia, vajon ki hiányzik a társai közül. Ha sikerül kitalálnia, akkor helyet cserélnek, ha nem sikerül, akkor ő marad a hunyó.

Játék a saját nevekkel, mozgással összekapcsolva Középre dobom a delfint. Akinek a keresztnevét mondom, annak az ovisnak el kell kapnia a plüssállatot. Mindig az a játékos dobja a delfint, aki a nevét hallotta. Nehezített változat: „Mondd a saját keresztneved egy jó tulajdonsággal, és annak a társad-nak a nevét, akinek a delfint szánod!

Név-kör játék Mutatkozzunk be egymásnak! „Csak a keresztneveket mondjátok, és egy jó tulajdonságo-tokat a nevetek elé, amit ma magatokkal hoztatok!" Indítom a labdát tőlem balra. (Saját magunkat is megnevezzük egy jó tulajdonsággal.) Körbejár a labda. Aki nem tud jó tulaj-donságot mondani magáról, annak segítünk. Milyennek látjuk mi (pl. figyelmes, segítőkész, jószívű, állatszerető, barátságos)?

Összetartozunk Vállunkkal kapaszkodjunk össze! Hunyd be a szemed! Gyertek körém! Csöndesedjünk el egy kicsit! Simítsd meg a melletted levő társad jobbról is, balról is! Bársonyos kezeddel si-mogass! Aki jól érezte magát, az vakarja meg a fejét! Küldj egy mosolyt ajándékba! Máskor is eljövünk. Köszönöm a játékot!

Kontaktusteremtő játékok az érintés varázsával „Áspis, kerekes..." kezdetű mondóka mondogatása, eljátszása, utánzó mozdulatok, si-mítások.

„Cicukám, kelj fel..." kezdetű gyermekdal énekelgetése, társak együttjátszása, simítá-sok. Az óvónő motiválja, hogy a gyerekek egymással is játsszanak.

Létszámellenőrzés Soroljuk fel, hogy ki van jelen, a gyerekek mondják a neveket. Utána a hiányzókat sorolják fel. Segítő kérdések: pl. Eszter barátnője itt van? Tegnap valakit megdicsértem, mert na-gyon ügyesen elrakodott, emlékeztek rá, ki ő? Ő itt van?

Óvónő bábjátéka a gyermekek interakciójával Olyan báb-párbeszédeket alakítunk, melyben az egyik szereplő érdekei sérülnek. A báb-térből a gyerekek felé fordulva kérdéseket teszünk fel. Pl. most egyedül megeszem az ösz-szes sajtot! Jó, gyerekek? A várt válaszig kérdések sora (Miért-kérdések).

Játék a bábbal A beszoktatás időszakában nagyon jó feszültségoldásnak, a kapcsolat alakítására, s köz-ben a képességek fejlesztését is szolgálja az óvónő és egy gyerek közötti bábos párbeszéd. Olyan kérdések feltevése, melyekre egész mondatban válaszolhat a gyerek, szabad, majd


célzott bábválasztással, attól függően, hogy az óvónő milyen szerepeket, tulajdonságokat szeretne erősíteni vagy átalakítani a gyerekekben.

» Ismerkedés, üdvözlések, bemutatkozás, visszakérdezés. Ismerkedés, közös tevé-kenységekre csábítás az óvónő ajánlatával, a gyermeki választás segítése.

• Szituációs bábjáték: olyan bábhelyzet teremtése, melyben az egyik báb nem akarja megosztani a játékát. Közös megoldáskeresés. Szerepcserével is játsszuk!

• Szituációs bábjáték: az egyik báb elesett szerepbe kerül. A segítés, a megoldás kere-sésének motiválása. Szerepcserével is!

• Szituációs bábjáték: vendégségbe megyünk együtt. A szokásokkal való ismerkedés, példamutatással.

Kontaktust teremtő játékok, ismerkedés Babzsákkal üljünk körbe, kis körben, 4-5 gyerekkel. Egymásnak dobjuk a babzsákot, eldo-bás előtt minden gyerek mondja meg a nevét, vagy a jelét.

• Cyermekcsalogató, soralkotó. • Mozdonyos mondókákkal vonatozás.

Ki vagyok? A gyerekek körben állnak. Kijelölünk közülük egy hunyót, akinek bekötjük a szemét. Ő a kör közepére megy, és ott leguggol. Majd kiválasztunk még valakit, aki odamegy a körben lévő hunyóhoz, megkopogtatja a hátát és közben ezt a mondókát mondja:

„Búzavirág koszorú, ma senki sem szomorú, találd el a nevemet, elfoglalom helyedet!"

A mondóka végén a bekötött szemű gyereknek ki kell találnia, hogy vajon ki a kopog-tató. Ha ez sikerül neki, akkor helyet cserélnek, ha nem, továbbra is ő marad a kitaláló.

Hettyenpitty A gyerekek a teremben körben ülnek. Kiválasztunk közülük egy gyereket, akinek bekötjük a szemét, és a kezébe egy párnát teszünk. A gyerek a párnával a kezében elindul kör-be-körbe. Valahol megáll, és a párnát belehelyezi társa ölébe, majd ráül, és azt mondja: „Hettyenpitty!" Akinek az ölébe ült, válaszol erre: „Pitty!" Ebből a rövid kis szóból meg kell próbálnia kitalálni, vajon kinek az ölébe ült. Ha ez sikerül neki, akkor helyet cserélnek, ha nem, továbbra is ő a kitaláló.

Ki ül melletted? A gyerekek körben ülnek. Az óvónő odamegy valamelyik gyerekhez, és azt mondja neki: zim, vagy azt: zum. Ha zim-et mond, akkor a kiválasztott gyereknek a jobb oldali szom-szédja nevét kell megmondania. Ha viszont zum-ot mond, akkor a bal oldali szomszédot kell megneveznie. Ezután ő mutat rá valakire, és mondja: zim vagy zum.


Nevek felsorolása Néhány gyerek nevét hangosan mondjuk. A gyerekeket megkérjük, hogy figyeljenek na-gyon, és abban a sorrendben sorakozzanak fel, ahogy a nevüket meghallják. A sort felosz-latjuk, majd nehezítjük a feladatot azzal, hogy a gyerekeknek a továbbiakban emlékezet-ből kell felsorolni a neveket, az elsőtől az utolsóig, majd az utolsótól az elsőig.

Énekelj!

Valaki dalra fakad, és a gyerekeknek ki kell találni, hogy ki lehetett az.

Karikapörgetés

A gyerekek a szőnyegen kőrbeállnak. Egy gyerek beáll a kör közepére, megpörget egy kari-kát és közben ezt mondja: „Pörögj, pörögj, karika, kapja el a Marika" - ekkor a megneve-zett gyereknek kell elkapnia a karikát, ő pörgeti meg és szólít meg más gyereket a nevén.

Ki lehetsz? Egy állathangot kezd el utánozni valaki. Egy gyereknek bekötjük a szemét, neki kell kitalál-nia, ki lehetett az, és azt is, hogy milyen állat hangját szólaltatta meg.

Seprűs tánc A gyerekek körben állnak. Egy gyereket kiválasztunk, aki középre áll és kezében egy sep-rűt tart. A zenére a gyerekek körbejárnak. Amikor elhallgat a zene, a középen álló gyerek elengedi a seprűjét, és gyorsan egy nevet mond. A z a gyerek, akinek a nevét mondják, megpróbálja gyorsan elkapni a seprűt. Ha nem sikerül neki, akkor ő áll középre a seprűvel.

Jó tulajdonságok Egy labdát adogatnak egymásnak körbe a gyerekek. Mielőtt átadnák a mellettük lévőnek, mondanak magukról valamit, amit önmagukban jónak tartanak.

Ki vagyok? Egyszerre többen is (ketten-hárman) hallatni kezdik a hangjukat. Egy gyerek elfordul, és megpróbálja kitalálni, hogy vajon kik azok a gyerekek, akik megszólaltak.

Ki válaszolt vissza? Kiválasztunk egy gyereket, aki háttal fordul a csoportnak, és énekel valamit. Miután meg-fordult, választunk egy másik gyereket is, aki ugyanazt a kis dalt megismétli, mint egy visszhang. A háttal álló gyereknek ki kell találnia, vajon ki lehetett a visszhang.

Kukk! Kiválasztunk egy gyereket, aki beáll a kör közepére, és bekötjük a szemét. A kör elindul körülötte, majd jelre megáll. A bekötött szemű gyerek odalép valakihez, és megszólítja: „Kukk". A megszólított gyerek ugyanolyan hangmagasságban (lehet magasan-mélyen) visszaválaszolja neki, hogy „Kukk". A bekötött szemű gyerek megpróbálja kitalálni, vajon ki lehetett a megszólított.


Mondj egy nevet! A gyerekek körbeállnak. Egy gyerek a kör közepén áll, egy összecsavart újsággal a kezében. A z óvónő mond egy gyermeknevet a körben állók közül. A középen álló gyorsan oda-megy hozzá, és megpróbál finoman ráütni a fejére a nevén szólított gyereknek. Azonban ha a gyerek gyorsan tud mondani egy másik nevet a csoportból, mielőtt még ráütnének a fejére, elkerülheti a fejbecsapást. Ha nem tud valaki gyorsan mondani a csoportból egy nevet, vagy olyan nevet mond, ami nincs a csoportban, az kerül be középre és ő lesz a „fejbecsapó".

Tetszik a szomszédod? A gyerekek körben állnak. Az óvónő megkérdezi egy gyerektől: „hogy tetszik a szomszé-dod?" Erre a megszólított gyerek azt mondja: „nekem teszik a szomszédom", és megne-vezi a jobb és a bal oldalán lévő gyereket, „de még jobban tetszik", és megnevez valakit a körben. Akit megnevezett, az is megnevezi a két szomszédját, és mond egy újabb nevet.

Van beceneved? Körben ülnek a gyerekek. Mindenki bemutatkozik, és elmondja a becenevét, ha van neki. Akinek több is van, az elmondhatja, hogy melyik tetszik neki és miért, vagy éppen miért nem szereti a becenevét.

Fogójáték A gyerekek lassan, különböző hangokat kiadva, kerülgetik a bekötött szemű társukat, aki ha valakit megfog, tapintással megpróbálja kitalálni, hogy kit is fogott meg.

Névfelismerős Az óvónő úgy ismerteti valamelyik gyerek nevét, hogy csak a magánhangzókat mondja ki a nevéből. Ez a játék a jelekkel is jól játszható.

Kinek a jelét húztam ki? Egy kis kosárba belehelyezzük a gyerekek jeleit, amit úgy készítünk el, hogy nyakba akaszt-ható legyen, és lefedjük. Majd az óvónő húz egy jelet, és megmutatja azt a gyerekeknek. Ha egy gyerek felismeri a jelét, akkor a nyakába akasztja. Mindenkinek kihúzzuk a jelét.

Játék a nevekkel A gyerekek körben leülnek a szőnyegre. Sorban mindenki elmondja a nevét és a jelét is. Ez addig folytatódik, amíg körbe nem érnek. Ezt a későbbiekben úgy játszhatjuk majd, hogy a mellette ülő pajtásainak a nevét és a jelét is megpróbálhatja elmondani.

Névgyakorlós játék A gyerekek körben ülnek a szőnyegen, és egymásnak labdát gurítanak. A gurítás előtt megnevezik azt a gyereket, akinek a labdát gurítják (lehet a vezetéknevet, jelet is megne-vezni).

37

IV. ISMERKEDÉS AZ ÓVODÁVAL

A K Ö Z V E T L E N K Ö R N Y E Z E T Ü N K MEGFIGYELÉSE

Vendégségbe megyünk a szomszédos csoportokba, és ők is ellátogatnak hozzánk. így is-merkedünk meg az óvodába járó gyermekekkel, dolgozókkal. Megismerkedünk az óvo-da épületével, az udvarral, az óvodához tartozó zajokkal-hangokkal. Megkeressük a saját csoportunkat is. Ki talál vissza a csoportba?

A régi és új napirendi szokásokat, a társas viselkedés szabályait magyarázatokkal kísér-jük, hogy megértsék, mit miért kell csinálni.


Vonulós, kanyargós térbejárók

Együtt elindulunk valahová, és együtt sétálunk az úton. A járás különböző formáit alkal-mazzuk: vonatozás versre, kígyózás.

Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút. Emelkedő, emelkedő, emelkedő, emelkedő, lejtő, lejtő, lejtő. Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút. Hopp, egy gödör!

Ketten jártunk óvodába,

(keresztfogás) térdig érő kis szoknyába. Hipsz, hopsz, kanyarogj!

(keresztfogás váltás)

Vonatozás Két gyerek egymással szemben áll és megfogják egymás vállát. Egyikük mögé libasorban felsorakoznak a többiek, majd megfogják egymás vállát. Az első gyerek a mozdony, ő hát-rafelé megy. Sípoló hanggal elindul a vonat és vonul, kanyarodik a csoportban, a folyosón. Néha - amikor állomásra érkezik - megáll. Tehetünk ki akadályokat (székeket, padokat, asztalokat), melyeket különböző irányokban meg kell kerülni a gyerekeknek. Ha több gye-rek játszik, akkor két vagy akár több mozdonyt is alakíthatunk. Figyeljünk arra, hogy az ütközést kerüljék el.


Mondókára körbe-körbe kanyarodhatunk

Megy a vonat, megy-megy, kéménye csak egy-egy. Bodor füstöt ereget, csihu-csihu sistereg.

Sí, be sok súly, meg sem mozdul. Friss szenet, ha bekapok, messze-messze szaladok.

Megy a vonat, zakatol, meg is áll majd valahol. Én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas.

Megy a vonat zakatol, várnak reád valahol. Én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas!

Si-hu-hu-hu, megy a vonat, viszi már az utasokat, húúúú!

Megy a vonat lefelé, göndör füstje felfelé. Vizet iszik, meg nem áll, míg Petike fel nem száll.

Megy a zsikizsikizsiki, megy a zsukuzsukuzsuku, megy a masina, masina, én vagyok a masiniszta.

Ziki-zaka-zakatol, ez a vonat valahol. Én vagyok a vasutas, te meg legyél az utas!

Fut a vonat, megy a vonat, zakatol, zakatol, takataka, takataka, zakatol, zakatol.

Megy a vonat kereke, felfele, meg lefele. Nyikorog és nyekereg, örülnek a gyerekek.

(vonatozás vállfogással, ritmikus járás)

Sárgarépa ez a busz, csont a vezetője, petrezselyem kalauz kiabál belőle! Karfiol Karcsi, Karalábé Klári. Leves város, végállomás, tessék már kiszállni!

(vonatozás vállfogással, ritmikus járás)

Vonatozzunk a csoportszobában: Ki áll elöl? Ki az utolsó?

Hipp, hopp, haja hopp, erre van a haja, hopp.

(ritmikus járás) Erre ki, erre be, erre kanyarodjunk be.

(ugrás-fordulás)

Sétálunk, sétálunk,

egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!

(sétálunk és leguggolunk)


Sétálunk, sétálunk, erdőt-mezőt bejárunk, dimbet-dombot megmászunk, mikor aztán elfáradunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!

Hétfőre, keddre, lépj az emeletre! Egy, kettő, három, ezt a lépcsőt járom.

(helybenjárás, magas térdemeléssel)

Egy, kettő, három, négy, körbejárni nem nehéz!

(ritmikus járás) Zárd a sarkad, most elég.

(megállás)

Körbejárós

Megyek itt, megyek ott, egyszer bal, egyszer jobb. Fenn az ég, lenn a kút, hideg jég, hosszú út.

Van két fürge kicsi szem, széjjel nézeget idebenn. Van két fürge kicsi láb, végig lépdeli a szobát.

Vonulunk, kanyarodunk Ki van melletted? Sorakozáskor a gyerekek megnevezik, hogy ki áll mellettük. Énekelve körbejárunk, tekeredünk, lehet akadályokat is kerülgetni:

- Tekeredik a kígyó... (csiga-hullám vonal) - Kis, kis kígyó... (csiga-hullám vonal) - Kőketánc... (csiga-hullám vonal)

Kígyó A gyerekek sorbaállnak, és megfogják egymás derekát. A z első gyerek a kígyó feje, az utolsó Pedig a farka lesz. A fej hol erre, hol arra tekeredik, nagy kanyarokat ír le. Szeretné nagyon megfogni a kígyónak a farkát. A farok pedig igyekszik kitérni a fej elől, ezért megpróbál

Egy, kettő, három, negy, helyben járni nem nehéz.

(helybenjárás) Rakd a sarkad, most elég!

(megállás)

Körbe-körbejárunk,

(megyünk körbe, vagy forgunk)

azután megállunk. (értelemszerűen megállunk)

Hármat ugrunk: hopp, hopp, hopp! Dobbantunk is: dob, dob, dob!

Fussunk, fussunk, szaladjunk, hadd lobogjon a hajunk!

(futkározunk)


gyorsan a másik oldalra fordulni, mint ahonnan a veszély várható. A gyerekek törekednek arra, hogy a sorban maradjanak. Ha a kígyó elszakad, akkor érvénytelen lesz a fogás.

Sétálunk Együtt elindulunk valahová (saját teremben, folyosón, szomszédos csoportszobákban, udvaron stb.), együtt megyünk az úton (kézfogással séta).

Sétálunk II. A gyerekek egymás mellett állnak, és fogják egymás kezét. Az óvónő után mennek sorban, kézen fogva, a következő versike ütemére lépkedve:

Sétálunk, sétálunk, egy kis dombra lecsücsülünk, csüccs!

A „csüccs" szóra minden gyerek leguggol. Aki eldől, leül a földre, az legközelebb vi-gyázni fog arra, hogy guggolva maradjon.

A C S O P O R T S Z O B A MEGISMERÉSE

Szoborjáték (a gyerekek feloldódnak a térben)

A gyerekek szabadon futkároznak a teremben, mindaddig, amíg meg nem szólal vala-milyen jel (dob, cintányér, síp stb.). Ekkor hirtelen megállnak, és igyekeznek megtalálni önmagukat, ami az ő számukra a tér középpontját jelenti.

Bújócska A hunyó falhoz, fához támaszkodva számol 10-ig. Közben a gyerekek elbújnak a csoport-szobában, ill. az udvaron. A számolás végén elkezdi keresni az elbújt gyerekeket. Akit meg-talál, annak a nevét (jelét) hangosan mondja.

Akadálypálya Állítsunk össze akadálypályát a csoportszobában, székekből, asztalokból, különböző tár-gyakból.

Szembekötős Egy gyereknek bekötjük a szemét, majd meg is forgatjuk. Maga körül tapogatózva meg-próbál megfogni valakit. A többiek apró jelekkel segíthetik, pl. taps, sziszegés stb.

Babzsákon lépegetés a teremben Három babzsák szükséges hozzá. A gyerek a földön két babzsákra rááll, majd nagyon óva-tosan megpróbálja a harmadik babzsákot a lába elé helyezni. Ha ez sikerül, akkor felegye-nesedik, és rálép az újonnan letett babzsákra. Majd az üresen maradt babzsákot próbálja maga elé tenni. így halad előre, lépésről-lépésre. A babzsákról nem szabad lelépni!


Erre-arra A játékot inkább az udvaron, füves helyen játsszuk. A gyerekek láncba állnak, megfogják egymás kezét. Az elöl álló vezeti a többieket az udvaron, erre-arra kanyarodva. Majd hir-telen megáll - lábát megtámasztva - , és meghúzza a láncot. A végén álló gyerekeknek nagyon kell ügyeskedniük, hogy el ne essenek!

Hol lehetünk? Az óvónő mesélni kezd a gyerekeknek a csoportszobáról, hogy pl. milyen játékok, búto-rok, játszóhelyek vannak, vagy az udvarról (homokozó, mászókák stb.). A gyerekek felada-ta, hogy próbálják meg kitalálni, hol lehet az a hely, amiről mesélt nekik az óvónő.

Hol vagyok? A gyerekek a szőnyegen állnak. Egyiküknek bekötjük a szemét, és a kör közepére állítjuk. Ha valamelyik gyerekhez hozzáér, az elvezeti a csoportszobában valahová. A bekötött szemű gyerek feladata tapintással kitalálni, hogy a csoportszoba melyik részére vezették.

Hol is vagyok? Nagyon egyszerű, s majd látni fogjuk, nem is igazán könnyű játék. Körben, vagy padban ülünk. A játékvezető azt mondja: „Mindenki nézzen körül alaposan, mindent nézzél meg." Másfél-két perc múlva mindenkinek be kell hunynia a szemét, s csukva tartani. Közben a játékvezető kérdez: Milyen színű a fal? Milyen képek vannak a falon? Hány ablak van?

Játszhatjuk a csoportban, otthon a nappaliban, de várakozás közben is étteremben, orvosnál, pályaudvaron.

ISMERKEDÉS A TÁRGYAKKAL

Nézelődős Egy-egy gyerekkel felváltva odaállunk az ablakhoz, és megkérjük, hogy keresse meg a sze-mével azt a tárgyat, ill. azt a személyt, amit/akit mi mondunk neki. Ha sikerül megtalálnia, akkor jelezze. („ Látom a Csilla nénit..." stb.)

Ragadós játék A teremben össze-vissza sétálnak a gyerekek. Közben mindent megtapogatnak, megsza-golnak. Ha az óvónő halkan „huu"-t mond, akkor mindenki odaragad, ahol éppen van, mindaddig, amíg „haa"-t nem mond. Ha már jól megy, különböző testrészekkel is oda lehet ragadni, pl. térddel, popóval, könyökkel, lábbal is. Nagyobbak már egymáshoz is ra-gadhatnak, ilyenkor feladatokat adunk, pl. ragadj ahhoz, aki nem lány, aki hosszú hajú stb.

Mutatós játék Körben ülünk, csukott szemmel. Az óvónő halkan mondja: „Mutasd meg a kezeddel, hol van az ablak, hol van a bábparaván" stb.


Később kinyitjuk a szemünket, és megkérdezem: „Hol van Péter? Hol van Petra?" - így gyakorolhatjuk egymás nevét.

Mi van a teremben? A gyerekeket megkérjük, hogy jó alaposan nézzék meg a csoportszobát. Ha ezt megtet-ték, kérdéseket teszünk fel nekik. Pl.: Hány darab asztal van a csoportunkban? Vajon mi-lyen színűek a függönyeink? A szekrényünk színe milyen?

Emlékezz! A gyerekek a szőnyegen ülnek. A z óvónő megkéri őket, hogy jól nézzenek körül a csoport-szobában. Majd arra kéri őket, hogy csukják be a szemüket, és kérdéseket tesz fel nekik, pl. milyen színű a szekrény, az asztal stb.

Emlékezz rá, merre van! A gyerekek a csoportszobában állnak, egy meghatározott helyen, csukott szemmel. Min-dig arra fordulnak, amerre mi mondjuk, pl. forduljatok a polc felé! Miután megfordultak, kinyithatják a szemüket, és megnézhetik, vajon jól fordultak-e. Játék közben változtathat-juk a gyerekek helyét, ill. megforgathatjuk őket.

Építsünk óvodát! Játékból megépítjük az óvodánkat, kockákból. Kisebb-nagyobb hasábokat fel is öltözte-tünk óvodásoknak. Rajzolhatunk, ragaszthatunk rájuk arcot. Nevet is adhatunk nekik.

Mit nem sajnálnál a teremben? A gyerekek egymásnak dobálják a babzsákot. Aki dobja, mindig mond valamit a terem-ben, amit nem sajnálna kidobni. Pl. kidobnám a szekrényt, a szőnyeget stb.

Milyen tárgyak vannak a csoportszobában? A gyerekek körben ülnek a szőnyegen. Az óvónő a kérdező. „Mit gondoltok, gyerekek, milyen tárgyra gondolok a csoportszobában? Úgy kezdődik a neve, hogy sz..." (szekrény, szék stb.). Erre több választ is adhatnak a gyerekek. Miután elfogynak az ötletek, új hang-gal próbálkozhatunk.

Keresd meg a párját! A csoportszobában olyan tárgyakat keresünk, amiből több is van. Felmutatjuk az általunk kiválasztott tárgyat, pl. kistányért, és megkérjük a gyerekeket, hogy keressék meg a cso-portszobában a párját.

Mi hiányzik? A csoportszobában az óvónő ismert tárgyakat tesz le az asztalra. Megkéri a gyerekeket, hogy jól nézzék meg azokat, majd hunyjanak, aztán hozzátesz újabb tárgyat, vagy elvesz, ill. megcseréli a helyüket. A gyerek feladata, hogy észrevegye a változást, és azt meg is nevezze!


Mi esett le? Ugyanaz a játék, mint az előző, csak megpróbálunk olyan tárgyakat összeválogatni, ami-nek jellegzetes hangja van (üveg, fa, fém stb.). Miután a gyerekek jól megnézték, és a hangjukat is meghallgatták a tárgyaknak, megkéri őket az óvónő, hogy hunyjanak. Aztán egy lepedő mögé eldugja a tárgyakat, és ott elkezdi egyenként leejteni a földre. Mi poty-tyant le? A gyerekek egyenként megnevezik az általuk gondolt tárgyakat.

Keress ilyet! Egy papírlapra különböző formákat rajzolunk (kör, téglalap, háromszög stb.). A gyerekek feladata az, hogy keressenek a csoportszobában olyan formájú tárgyakat, amit az óvónő éppen felmutat.

Találd meg! Egy gyereknek bekötjük a szemét, és instrukciókat adunk neki, hogy mit keressen meg a csoportszobában, pl. kockatartó dobozt, babakonyhát stb.

A KÖZVETLEN KÖRNYEZET HANGJAINAK FELISMERÉSE

Ki lehet? „Hajtsátok le a fejeteket és csukjátok be a szemeteket! Figyeljétek meg, és utána mondjá-

tok el nekünk, milyen hangokat hallottatok? Kinek ismertétek fel a hangját?"

Jól ismert emberek hangjának felismerése (a csoportban dolgozó felnőttek, az óvoda

dolgozói stb.).

Milyen hangokat hallunk a csoportszobában?

• Felnőtt-, ill. gyerekhang megkülönböztetése.

Beszéd-, ill. énekhang megkülönböztetése.

• „Testzajok" megfigyelése: csettintés, kopogás, dobbantás, tapsolás, tenyérdörzsö-

lés, szipogás, köhögés, prüszkölés stb.

Megfigyeljük a „tárgyi" zajokat is: játékok koccanása, zörgés, kopogás stb. (fa, fém, üveg, cserép).

Milyen hangok szűrödnek be az öltözőből, folyosóról? Felnőtt-gyerek, férfi-női hang megkülönböztetése (hangszín: durva, mély, magas, öreg-fiatal stb.). Köhögés, prüszkölés („testzajok") stb.

Milyen hangokat hallunk a másik csoportszobából? Beszéd, kiabálás, sírás, ének, dobogás, kopogás stb.


Milyen zajok szűrődnek a konyhából? Figyeljük meg az edénycsőrömpölést, milyen a kávéfőző hangja, a teafőző sistergése, a pohár, kanál, fedő összeverődése, a mosogatás zaja.

A T Á G A B B Ó V O D A I K Ö R N Y E Z E T Ü N K MEGFIGYELÉSE.

SÉTA A Z Ó V O D A K Ö R N Y É K É N

Tájékozódás céljából elmegyünk a gyerekekkel az óvoda körüli utcákba sétálni. Megfi-gyeljük, mennyi idő alatt tudjuk körüljárni az óvodát, milyen nevű utcákon járunk, hány utcasarkon fordulunk be, lakik-e ott valamelyik csoporttársunk? Ismerkedünk az utcák fáival, bokraival, növényeivel is.

Az utca a közlekedés helyszíne is. Megismerkedünk a fogalmakkal, pl. járda, úttest, jelzőlámpa, zebra stb. Séta közben gyakoroljuk a gyalogos közlekedés szabályait a valóság-ban, és játékból a csoportszobában. A séta során a társainkra figyelünk, ne maradjunk le, a párunkat segítjük a helyes közlekedésben. Tanulják meg, hogy akik gyalogosan járnak, a járdán közlekedjenek.

Ismerjék meg a közlekedési eszközöket és azok legfontosabb funkcióit. Megfigyeljük, hogy az úttesten milyen járművek haladnak. Megfigyelhetjük a járművek fajtáit, azok hangját, méretét, gyorsaságát. Csak akkor indulunk át az úttesten, ha nem látunk köze-ledni járművet. Ekkor is jobbra nézünk, balra nézünk, majd ismét jobbra és átmegyünk. A közlekedési lámpánál megvárjuk a zöld jelzést. Az úttesten átsietünk, de nem szala-dunk, nehogy elessünk.

Az épületeket, szobrokat megfigyeljük. Milyen házak vannak közel az óvodához? Hol van a legközelebbi óvoda? Ellátogatunk egy-egy nevezetesebb középületbe is, pl. posta, könyvtár, rendőrség, piac.

Mit figyelünk meg? • Állatok hangjának megfigyelése, majd utánzása. • Természeti zajok (hangutánzás), pl. fújja a szél a fákat. • Járművek hangjának megfigyelése: motor, autó, repülő, vonat stb. • Utca zajai: a duda (d-d-d). • A z óvoda környékén lévő középületeket. • A játszóteret.

F E j L E S Z T Ő J Á T É K O K

Átkelés a hídon

A gyerekek egyesével kelnek át a hídon (kötélen, anyagcsíkon), közben a fejükön egy bab-zsákot egyensúlyoznak.


Lengő híd Két kötél párhuzamosan lefektetve a földre úgy, hogy a gyerekek egyik keze és lába a jobb oldali kötélen, a másik a bal oldali kötélen van. Nem szabad lemászni a kötélről, így kell négykézláb végigmenni rajta.

Sötét alagútban

A gyerekek egy kifeszített pléd alatt mennek négykézláb.

Híd II.

A gyerekek négykézlábra ereszkednek úgy, hogy a hátul lévő gyerek a fejét az előtte lévő gyerek lábai közé dugja - ez lesz a létra. A sorban az utolsó gyerek átmászik a létrán (a gyerekek hátán) hátulról előre, és beáll a sor elejére. Majd jön a következő mászó. Mind-ezt addig játsszuk, amíg mindenki nem mászott.

46

W" V. VÁLTOZÁSAINK ÉSZREVÉTELE

E Z VOLTAM ÉN?

Fontos az idő elmúlásának felfogása. Ezt nehéz megértetni a gyerekekkel, ezért végezzünk megfigyeléseket: „Mi változott meg rajtunk?" Nyári változásaink megfigyelése (magasság, testsúly játékos méregetése, jelölése). Változott-e az óvónéni, vagy a dadus néni? Annak a tudatosítása, hogy már „nagycsoportos, középsős lettem", illetve kiscsoportos óvodások jöttek, hogy melyik csoportba járnak.


Csoportkép

A gyerekek csoportképen keressék ki saját magukat, majd társaikat és az óvó nénik, dadus néni képét. Mi változott rajtunk?

Fényképnézegetés • Fényképeket nézegetünk. Milyen voltam? Most milyen vagyok? Miben változ-

tunk? (Idősebbek-nagyobbak lettünk.) • Idősebb lettem. • Elmúltam... éves. • Már. . . csoportos vagyok. • Különböző életkorokból származó fényképek nézegetése, sorba rakása. • Ki nincs köztünk?

Növekedés Gyerekek, próbáljátok elképzelni azt, hogy visszamegyünk az időben, és újra kisbabák le-szünk. Eljátszuk azt, ahogy szépen növekedünk. Kezdjük is el a visszaszámlálást: 10,9,8 ... 0. Most újra kisbabák lettünk és a hátunkon fekszünk. Kicsit rugdalózunk, kapálódzunk a kezünkkel. Máris eltelt pár hónap, és már meg is tudunk fordulni a hasunkra. Aztán négy-kézlábra emelkedünk, elkezdünk mászni, szépen, lassan felállunk és elindulunk, járunk.

Mesélés

Amikor még kicsi voltam... (gyerekek mesélnek).

Időgép

A gyerekekkel egy kalapból vagy kosárból kihúzatunk egy számot (egytől hatig). Eljátszuk azt, hogy visszamegyünk a múltba, és annyi esztendősek leszünk, amennyi éppen a kár-tyánkon van. Azt is eljátszuk, hogyan mozogtunk abban az időben.

46 V. VÁLTOZÁSAINK ÉSZREVÉTELE

Lazítás A gyerekek magzati pózban a térdükre hajlanak, a karjaikat hátra kinyújtják, álluk a tala-jon, így pihennek 10-15 másodpercig, egyenletes levegővétellel.

Bölcső A gyerekek a hasukon fekszenek. Mindkét kezükkel megfogják mindkét bokájukat, és rin-gatózni kezdenek előre-hátra, majd jobbra-balra, egyenletes levegővétellel.

Egészen kicsin Helyezkedjetek el kényelmesen, és figyeljétek, hogyan lélegeztek. Most lélegezzetek las-san be és ki. Ha sikerül, szívjátok be az orrotokon a levegőt, és a szátokon engedjétek ki. Most képzeljétek el, hogy egyre kisebbek és kisebbek lesztek.

• Lélegezzetek be és ki, és legyetek olyanok, mint egy bölcsödés... • ...legyetek akkorák, mint a lábatok... • ...legyetek akkorák, mint az ujjatok... • ...legyetek olyan picikék, amekkorák csak akartok... • Mi mindent tudtatok csinálni? • Most vegyetek újra egy nagy levegőt, és legyetek olyanok, mint amilyenek a va-

lóságban vagytok... Maradjatok még egy kicsit ülve (vagy fekve), és pihenjetek... Most körbe fogunk menni, és a fülembe súghatjátok, hogy milyen kicsik voltatok.

Amikor meghallgatlak benneteket, akkor mindenkit megsimogatok, és ti visszaváltoztok óvodássá.

• Mivé változtatok? • Mit éreztetetek, amikor kicsik voltatok? Mit tudtatok csinálni, amikor olyan kicsik

voltatok?

Babalégzés „Kérlek, feküdjetek le a földre úgy, hogy a fejetek legyen a kör közepe felé. Majd feküdje-tek egymás mellé úgy, hogy a jobb tenyereteket finoman rá tudjátok tenni a mellettetek fekvő társatoknak a hasára. A másik kezeteket pedig lazán fektessétek le magatok mellé. Akár be is csukhatjátok a szemeteket, hogy jobban el tudjátok képzelni mindazt, amit most mesélni fogok. Most vegyetek egy mély lélegzetet, érezzétek azt, ahogyan emelke-dik a mellettetek fekvő társatok hasa, a tiétekkel együtt. Most nagyon lassan fújjátok ki a levegőt. Közben képzeljétek el, hogy alvó kisbabák vagytok, akik lassan, nagyon lassan és mélyen lélegeznek, egészen mélyen és lassan. Pont úgy, ahogy nekik éppen jó. Érezhetitek a kezetekkel, hogy a mellettetek fekvő társatok - mint egy kisbaba - hogyan is lélegzik. Olyan kellemes érzés, amikor ennyi kisbaba egyszerre lélegzik. Nekem is nagyon jó hall-gatni, ahogyan ezek a pici kisbabák egyszerre szuszognak. Most pedig kérlek, vegyétek le óvatosan a kezeteket a másik hasáról, és kezdjetek el gyorsabban lélegezni, így tudtok majd visszaváltozni óvodássá. Forduljatok be mindannyian a körbe."

• Milyen volt kisbabának lenni? • Milyen volt az, amikor a kezeddel érezted a társad lélegzését? • Mire gondoltál közben?


Nagynak lenni Ha elhelyezkedtetek kényelmesen a szőnyegen, kezdjetek el lassan ki és be lélegezni. Ve-gyétek a levegőt az orrotokon keresztül, ha az nektek jó érzés. Lélegezzetek be... most engedjétek ki a levegőt... majd újra lélegezzetek be... most újra ki...

A következő lélegzetvételekkor képzeljétek el azt, hogy mindig egyre nagyobbak és nagyobbak lesztek.

• Lélegezzetek be, és olyan nagyok lehettek, mint anyukátok, most fújjátok ki! • Lélegezzetek be, és éppen olyan nagyok lesztek, mint az apukátok, most fújjátok

ki! • Lélegezzetek be, és a lábatok, a hasatok, a karotok, a fejetek egyre nagyobb és ne-

hezebb lesz, most fújjátok ki! • Lélegezzetek be, és képzeletben olyan nagyok lehettek, mint egy szekrény, most

fújjátok ki! • Lélegezzetek be, és olyan magasak lehettek, hogy felértek a plafonig, most fújjátok

ki! • Lélegezzetek be, és olyan nagyok lehettek, amilyenek csak szeretnétek... most fúj-

játok ki! Milyen nagyok vagytok most? Akár egy óriás? • Most lélegezzetek be és ki egy óriásit, hogy olyanná váljatok újra, mint amilyenek a

valóságban vagytok... most ezekkel a jó érzésekkel gyertek vissza az óvodáskörbe! • Milyen nagyok voltatok? • Mi voltál a legszívesebben?

Ismerősök életkorának összehasonlítása • Ki hány éves? Mutasd, koppintsd, tapsold, ugráld (stb.) le! • Ki idősebb?

Születésnapok A csoportokban számon tartjuk a születésnapokat hónaponként, és azt meg is ünnepel-jük, ajándékot is készítünk közösen.

Képek sorba rendezése történés sorrendjében Az ember fejlődésének nyomon követése időrendben.

Sorba rendezős játék 8-8 kártyát készítünk közösen a gyerekekkel. Az egyik csoportban bébi-kellékek legyenek, a másikban azok óvodás párjai. Ilyenek pl. kiságy - gyerekágy, bébi cipőcske - csizma, cumisüveg - pohár, pelenka - vécékagyló, babakocsi - bicikli, cumi - furulya, bébi ikerpár - iker óvodások, csörgő - olló.

Melyik kié lehet? A kártyákat lefordítva az asztalra tesszük, és sorban húzunk egy-egy képet. A soron követ-kező elviheti az előtte húzó gyerek kártyáját, ha az az ő kártyája mellé illik. Addig játsszuk, amíg az összes el nem fogy az asztalról.


Játékos méricskélés . A gyerekek magasságának jelölése a táblán, falnál. Tavaly óta vajon mennyit nőt-

tünk? . Ki a legmagasabb és a legalacsonyabb a csoportunkban? Vannak-e köztünk olyan

gyerekek, akik egyforma magasak? (Mindig csak két gyereket mérünk össze.) . A gyerekek választanak maguknak egy-egy babát, és a saját testük megmérése

után a babákat is összemérik.

Ki a legmagasabb? Fessünk egy fát a gyerekekkel a falra (vagy papírból vágjuk ki és erősítsük a falhoz). Min-denki készít egy szép színes falevelet vagy termést, amire a jelét rárajzolja. Majd összemé-rik magukat egyenként a fával, és a megfelelő magasságra odaragasztják a levelet. Meg-nézzük, hogy ki a legmagasabb, van-e nála alacsonyabb, ki a legalacsonyabb?

Ki alacsonyabb? Körben ülünk, egy gyereknek bekötjük a szemét, és középre állítjuk. Majd két másik gye-reket csendben odaállítunk mellé. Neki az lesz a feladata, hogy tapogatással kell megál-lapítania, ki az alacsonyabb kettejük közül. Addig játsszuk, amíg mindenkire jut szerep.

Testsúly mérése, jelölése Mennyi a súlyunk, mérjük meg! Ki közülünk a legnehezebb és ki a legkönnyebb? Vajon kiknek egyforma a súlya? Tavaly óta híztunk?

Bébijátékos nap Mindenki hozhat otthonról valamilyen bébijátékot, ami az övé volt kicsi korában. Körben leülünk, és kitalálunk valamilyen érdekes játékot velük, pl.:

• Bébi fürdőkacsák úszóversenyét fürdőkádban. Három kisgyerek versenyezhet egy-szerre, 1-1 kacsával. Az nyer, aki a leggyorsabban tudja saját kacsáját a tál túloldal-ára fújni.

• Bébi csörgőkkel kísérjük énekünket. • Felhúzós altatóórát hallgatunk, közben ringatjuk babáinkat az ölünkben. • Bébi ruhákból és játékokból kirakodóvásárt rendezünk. • Bébi élőkét teszünk egy gyerek nyakába, és csukott szemmel megpróbáljuk őt pu-

dinggal megetetni.

Szerepjátékok az óvodában Legfontosabb játékuk a lányoknak (és már a fiúknak is) a babázás, hagyományos bébi babával:

• babafürdetés, • babaöltöztetés, • babasétáitatás,


• babák orvoshoz vitele és meggyógyítása, • babaetetés, cumiztatás.

A divatos Barbie-babák és beszélő pónik is teret hódítottak az óvodákban, velük is szívesen játszanak.

Milyen lettem? Ez vagyok én! Kis-, középső- vagy nagycsoportos óvodások lettünk. Fontos önmagunk felismerése és beazonosítása:

• tükörgyakorlatokkal, • játékos mondókákkal, • jellegzetes külső tulajdonságok megtanulásával.

játék a tükörben • Ki látsz a tükörben?

Kié lehet ez a fül? Ez a száj? Kié ez a homlok, amit simogatok?

Tükör a dobozban Egy cipősdoboz aljára fektessünk egy tükröt, és csukjuk be a dobozt. A gyerekeknek ezt mondjuk: „Itt látható a világ legszebb és legjobb gyerekének a fényképe. Ki nézi meg?"

A gyerekek sorban belenéznek, de egyik sem mondhatja meg, kit lát a dobozban, mert ezt nem szabad elárulni. A tükörben saját tükörképüket látják. Mikor mindenki belené-zett, megkérdezzük: „Ki volt a dobozban?"

A gyerekek mind azt felelik: „Én!" Most megbeszélhetjük, mit láttunk és miért.

Milyen vagyok? A gyerekek tetőtől talpig megfigyelik magukat a tükörben. Elmesélik a saját hajszínüket, szemszínüket és azt, hogy milyennek látják magukat (kicsinek, nagynak, kövérnek, so-ványnak). Ruházatukat is jól megfigyelik, majd elmesélik.

Én vagyok? A gyerekek ismerjék fel magukat a tükörben hátulról is, hogy tudatosodjon bennük testük elülső és hátsó zónája is.

Alagutas játék A gyerekek alagúton átmásznak, és pont a tükörrel szemben érnek ki. Ezután megfigyelik alkatukat, hajuk és szemük színét.

Rendőr játék Személyleírás alapján próbálják felismerni a gyerekek, hogy kiről lehet szó (először az óvónéni adja a személyleírást, később már a gyerek).


Telefonos játék

Az óvónő egy gyerek külső tulajdonságait felsorolja egy játéktelefonba. Ha az a gyerek felismeri magát, akiről szó van, akkor beleszól, hogy „halló"!

Figyeld meg!

A gyerekek a szőnyegen körben ülnek, az óvónő kiválaszt valakit közülük, majd kérdéseket tesz fel neki. Pl. kinek van barna szeme, hosszú haja, szoknyája...? A gyerek ekkor minden-kit sorra, jó alaposan megnéz, és még mielőtt a következő pajtásához lépne, elmondja, hogy a megfigyelt gyereknek van vagy nincs az a tulajdonsága, amit az óvónő kérdezett.

Milyen ruhában?

A gyerekek a teremben körben ülnek. Egy gyereket kiválasztunk közülük, aki az ülő társait jó alaposan megnézi, majd háttal ülve nekik - valamelyik társára visszagondolva - elkezdi sorolni a külső jegyeit. Aki ez alapján magára ismer, az felteszi a kezét.

Kinek mekkora a lába? A gyerekek sorra körülrajzolják a zoknis lábfejüket úgy, hogy azok egymásra kerüljenek. A különböző méretek eltérő színűek legyenek, így megjegyezhetik, kinek mekkora a lába. Egyik lapon legyenek a bal, másikon a jobb lábak. Kérdések: ki rajzolta a lábát sárgával? Melyik nagyobb, a piros vagy a sárga? Lehet, hogy az ugyanakkora lábfejűek egyforma magasak is? (Itt összemérjük a gyerekek magasságát.)

Kinek mekkora a keze? A játék ugyanaz, mint az előzőnél, de most a kézfejeket rajzoljuk körbe. Itt kivághatjuk minden gyerek kezét papírból, és lehet méregetni. Majd a valóságos kezüket is összemérik (két tenyér találkozása), és ellenőrzik a papírkézzel. Később összegyűjthetjük a papírkeze-ket, és mindenkinek a sajátját kell kiválogatni.

J Á T É K O S M O N D Ó K Á K K A L , N A C Y M O Z G Á S S A L A F Ő B B T E S T R É S Z E K

M E G T A N U L Á S A A T Ü K Ö R E L Ő T T

Megbeszéljük, hogy melyik testrészünkből van egy, kettő, sok.

Ez a szemem, ez a szám, ez pedig az orrocskám. Jobbra-balra két karom, Forgatom, ha akarom. Két lábamon megállok, ha akarok, ugrálok.

Kicsi orr, kicsi száj, keretezi kicsi áll, kupolája homlok. Piros arc, piros nyár, égszínkék szembogár, a pillái lombok.

V. VÁLTOZÁSAINK ÉSZREVÉTELE

Madaras Gergőnek A vállamon két karom, két szép füle van, két karommal dolgozom, két szép füle mellett A kezemen az ujjak, göndör haja van. markolnak és dolgoznak.

Simogatom a hajam, Fejem, vállam,

hogy ne álljon kócosan. térdem, bokám, térdem, bokám,

Fenn a fejem, térdem, bokám, középen a törzsem, oldalt a karom, Fejem, vállam, lenn a lábam. térdem, bokám,

szemem, fülem, Itt a fejem, itt van ni, orrom, szám.

tessék jól megfigyelni. Itt a fülem, szemem, szám, Azt kérdezed, hogy vagyok? ez meg a kis orrocskám. Minden porcikám sajog.

Fáj a fülem és a fogam, Ajkam alatt az állam, fáj a lábam meg a kezem,

rajta csinos szakállam. de legjobban fáj a fejem. Nyakam alatt kétfelől, széles vállam hegedül. Segíts kérlek, adj egy puszit

az arcomra gyorsan, meglátod, hogy meggyógyulok tőle azon nyomban.

Tükör előtti mozgások Eljátszhatjuk, hogy közeledünk, majd távolodunk a tükörtől. Hajolgatunk jobbra-balra, majd előre-hátra. Foroghatunk-fordulhatunk a tükör előtt.

• A tükör előtt különböző érzelmeket játszunk el. • Az óvónő megkéri a gyereket, hogy próbálja meg kitalálni, kinek milyen kedve van.

(Szomorú, mérges, vidám, csodálkozó stb.) • Most vágj te is olyan arcot, mint én! (az óvónő mutatja) • Az óvónő megkéri a gyerekeket, hogy legyenek szomorúak, vidámak, mérgesek,

félénkek, sértődöttek, hordják fenn az orrukat! • Most legyetek kárörvendőek! Csodálkozzatok! Fáradtak vagytok, sírósak, csúfo-

lódóak. (Lehet hozzávaló testtartással, kézmozdulattal is bemutatni az érzelmeket.)



Grimaszolunk

Az óvónő először elmondja a gyerekeknek a mondókát, amit később ők is vele próbálnak mondani. „Kiskanál, nagy kanál, minden gyerek így csinál..." A mondóka végén az óvónő bemutat egy grimaszt, amit a gyerekek leutánoznak.

Kérlek, mosolyogj! A gyerekek körben ülnek a szőnyegen. Egy gyerek középen áll, és elkiáltja magát: „Mukk!" Ekkor egy sem mosolyoghat már. A középen álló gyerek feladata az lesz, hogy valakit mo-solygásra bírjon a gyerekek közül. Bármit lehet tenni, de megérinteni nem szabad senkit.

Utánozz és add tovább! A gyerekek körben állnak. Az óvónéni elindít jobbra egy furcsa pofát. A gyerekek egyen-ként továbbadják azt. Ha körbeér, akkor ki lehet találni egy újabb pofát.

Mit érezhet? Az óvónő kiválaszt egy gyereket, akinek a fülébe belesúgja, hogy mit játsszon el (hanggal és mimikával):

Á - ásít Ó - csodálkozik U - fáj neki valamije Ü - erőlködik I - sír

Portré Egy nagyobb méretű csomagolópapírra a gyerekek arcméretének megfelelő lyukat vá-gunk ki, ami majd a fejüknek szolgál nyílásként. A gyerekek ebből a lyukból egyenként kidugják a fejüket, és vágnak valamilyen grimaszt, amit a többiek megpróbálnak megfej-teni, hogy mit is jelenthet.

Érzelmek Egy gyerek a csoportnak háttal áll. Őt a csoportban lévő gyerekek utánozni próbálják (előzetes megbeszélés után): a sírást, nevetést, nyögést, sóhajtást. A háttal álló gyerek meg-próbálja kitalálni, hogy mit érezhetnek az emberek ilyenkor, amikor így viselkednek.

Mozgásfüzér (tükör előtt) A gyerekeknek az lesz feladata, hogy a bemutatott artikulációs mozgássorokat a megfele-lő sorrendben reprodukálják (pl. puszidobás - csücsörítés - ajak megnyalása).

Mutassuk meg, hogy tudunk szeretni Az óvónő megnevez bizonyos személyeket (anya, apa, mama, papa, testvér stb.). A gye-rekek pedig ezeknek az embereknek puszit küldenek. Először csücsörítenek, majd moso-lyognak.


Én mondom, ti mutassátok! Fenyegessetek meg valakit nagyméreggel!

• Most figyelmeztetőleg fenyegessetek meg valakit! • Mutassátok: gyere ide! • Mutassátok: menj ki! • Mutassátok: legyen csend! • Mutassátok: én ezt nem értem! • Mutassátok: hogy is mondtad? • Mutassátok: nagyon szégyellem magam. • Mutassátok: kérlek, ne verj meg! • Mutassátok: figyelj rám!

Játsszunk! Most azt próbáljátok meg eljátszani, hogy valakit kerestek a tömegben. Most pedig azt játsszuk el, hogy valakit váratlanul megláttok!

Emlékezz és játszd el! Mutassátok meg, hogyan néztetek fel nyáron a kék égre, amikor az felhőtlen kék volt. Akkor hogyan néznétek, ha azt látnátok, hogy az ég hirtelen csúf szürkévé változna?

Jégország A gyerekek zenére szabadon mozognak a csoportszobában. Amikor azonban a zene el-hallgat, meg kell merevedniük.

Stop! Most aztán mindannyian kipróbálhatjátok, hogy milyen jó fékjeitek vannak. Körbe le-het futkározni, de ha azt mondom, hogy stop, akkor azonnal merevedjetek meg abban a mozdulatban, amiben éppen voltatok. Aztán elszámolok 4-ig, és akkor újra lehet tovább futkározni, addig viszont legyetek mozdulatlanok, mint egy nagy szikla. Később lehet be-szélgetni is róla.

• Milyen érzés volt mozogni, aztán megállni? • Nehéz volt azt kivárni, míg négyet számoltam? • Amikor nem mozogtatok, akkor mire gondoltatok?

Szobros játék Megkérjük a gyerekeket, hogy játsszák el az öröm szobrát, majd utána a szomorúság szobrát.

Körülkerítős Egy hosszabb kötéllel körültekerjük a gyerek testét, ez jól segíti a testkép kialakulását.


Gyere utánam, és csináld, amit én! Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a vezető. Mögé állnak sorban a többiek. A vezető - mi-közben körbe járkálnak a csoportszobában - különböző érzelmeket mutat be, valami-lyen mozdulattal is kísérve. A gyerekek ezt megpróbálják sorra leutánozni, miközben nem hagyják abba a járkálást. A vezetőt cserélni is lehet.

Vigyázz, becsaplak!

Az óvónő különböző érzelmeket mutat be, és meg is nevezi azokat. De néha mást mutat, mint amit mond. Ekkor a gyerekek nem utánozzák az óvónőt. Pl. az óvónő azt mondja: „Nevessetek!", közben pedig sírást mutat be.

VI. EZ ÉN VAGYOK?

T E S T Ü N K , T E S T R É S Z E I N K , É R Z É K S Z E R V E I N K ,

ÉS A Z O K F U N K C I Ó J A

A testükkel természetes módon, adott élethelyzetekben, szituációkban folyamatosan is-merkednek a gyerekek már kicsi koruktól fogva, pl. öltözés, vetkőzés, fürdés, mosakodás, orvosi vizsgálatnál. Az óvodában szervezzünk mégis néhány alkalmat, amikor megláthat-ják önmagukat a nagy tükörben, hiszen egész alakjukat és arcukat csak így ismerhetik meg egységben. Testnevelés foglalkozásokon, mozgásos játékok közben, a különböző testré-szekkel végzett mozgás közben is nevezzük meg a különböző testrészeket, hogy minél többször hallják azok nevét.

A testrészeink megismerése mellett fontos érzékszerveink megtanulása, azonosítása, a megszerzett, összegyűjtött tapasztalatok feldolgozása is - mindezek az énkép kialakulá-sában jelentősek. Az óvoda fontos állomása az énkép kialakulásának. A 3 éves gyereknél az önismeret még abban nyilvánul meg, hogy az „én"-t megismeri. Ezt különféle tevékeny-ségekkel, játékokkal segítjük elő. Az énkép fejlődése alapja az emberképnek és a világkép-nek is. Minél több ismeretet szerez a kisgyerek saját magáról, annál jobban tud tájékozód-ni az őt körülvevő világban. Mikor el tudja választani magát másoktól, a külvilágtól, akkor van visszajelzésünk arra, hogy testéről, mozgásáról milyen képe van. Ezáltal a testséma ismerete fontos állomása a gyerek fejlettségének.

Mozgatja a kezecskéjét, azután a fejecskéjét, (oldalra fordítjuk a fejét) Hajlik jobbra, hajlik balra, (törzsdöntéssel) gyere, baba, kezdjük újra! (felkapjuk a kicsit és meglóbáljuk)

Gyorsan felállni, kis gyerekek! Lökni előre a kis kezeket! Most fel az égbe, most meg le, csípőre téve végezd be!

Ujjainkat mozgatjuk, karjainkat lógatjuk! Jobbra, balra hajolunk! Jó nagyokat tapsolunk!

Egy, kettő, három, négy, mély lélegzetet végy! Rajta, pajtás, terpeszállás, törzsfordítás, térdhajlítás, karlendítés, helyben járás.

Máté, Máté, ugorjál, sürögjél és forogjál! Tartsd fel a karodat, tedd szét a lábadat, Ugorj ki!


TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Legalul van két karó, azon felül egy hordó, azon felül terjesz- berjesz, azon felül tátom-bátom, azon felül szortyom-hortyom, azon felül illancs-pillancs, azon felül sűrű erdő. (az emberi test)

Sűrű erdő, kopasz mező, itt két halló, ott két látó, szimatoló, tátogató, (az emberi arc)

T E S T R É S Z E I N K , É R Z É K S Z E R V E I N K

FEJ

FEJLESZTŐ JÁTÉKOK

Tornázzunk a fejünkkel! Fordítás, körzés, bólogatás, elutasítás, billegtetés. Csukott szemmel fejfordítás a hang felé, majd tárgy felé. Csukott szemmel megérinteni a szemet, fület, orrot, hajat, szemöldököt, szempillát, szájat, állat, orcákat. Rázzuk a fejünket, bólogatunk. Fejfordításokat végzünk jobbra, balra.

Minden testrésszel végezz egy mozgást! Mutasd meg a fejedet, és végezz vele egy mozgást!

A fáradt fej „Amikor fáradtak vagyunk, a fejünk is elnehezül. Olyankor lehajtjuk a fejünket, beletesz-szük a tenyerünkbe és elpihenünk. Akkor tudunk jobban pihenni, ha le is csukjuk a sze-münket. Képzeljétek el, hogy most nagyon fáradt a fejetek. Hajtsátok a tenyeretekbe, és csukjátok be a szemeteket, pihenjetek. Amíg pihentek, akár álmodhattok egy rövid, szép álmot! Ezután mindenki nagyon kipihentnek fogja érezni magát. (Kb. 1 perc csend vagy zene.) Ha már kipihentétek magatokat, nyissátok ki a szemeteket, lassan emeljétek fel a fejeteket, aki eddig feküdt, az üljön fel."

A nevető agy Mosolyogjunk másfél percen át, vagy legalább vágjunk mosolygós képet. A nevetés a leg-jobb orvosság!

Fejtető • A fejtetőn cipelünk tárgyakat (labdát, babzsákot, könyvet, kendőt stb.).

Körbejárunk, és közben egyenletesen ütögetjük a fejtetőnket.

I


Testrészek érzékeltetése rájuk jellemző ruhadarabokkal • masni, csat (haj) • sál, nyaklánc (nyak)

A R C


Se szó, se mosoly

A játékosok körben ülnek. Egyvalaki középen áll, és mikor azt kiáltja: „Mukk!", mindenki elhallgat, és abbahagyja a mosolygást. Mostantól a középen álló feladata szóra vagy mo-solygásra bírni a többieket. Bármit szabad, kivéve megérinteni a másikat.

Majmolás Körben állunk. Valaki vág egy furcsa pofát. A többiek sorban továbbadják az egyik irány-ba. A másik irányba indít egy másikat. Ha mindkettő körbeért, valaki más indít újabbakat.

Lehet hangot is hozzáadni, úgy érdekesebb.

Kit szeretünk? Puszit küldünk a játéknak, a képnek, vagy a képzelt - a játékvezető által megnevezett -személynek, csücsörített ajakkal, majd ezután mosolygunk.

Mosoly-játék A gyerekeknek játékokat (képeket vagy tárgyakat) mutatunk. Ha olyat látnak, aminek örülni lehet, mosolyogjanak, kedvesen, természetesen, kissé nyitott ajakkal.

Ernyős játék Leterítünk egy ernyőt a földre: ez négy színből elkészített körlap, minden színből kettő van, de nem egymás mellett. A színekre nyolc darab fejformát (vidám, szomorú, mérges, stb.) rakunk le. A gyerekek mondókára körbejárnak. A mondóka végén leülnek az előttük lévő szín elé. Amikor rájuk kerül a sor, felfordítják, megnézik az előttük levő korongot, és elmondják, mit látnak rajta:

• Milyen szín van előttük? • Mi van a fejformán? • Milyen arcot látnak a fejen? • Mi hiányzik róla?

Egy mondóka vegyes érzelmekkel Mondjunk el egy mondatot, mondókát, versikét 1-1 érzelmi hangulatnak megfelelően:

• természetes hangon, • vidáman, • mérgesen,


. szomorúan,

. kényesen,

. mintha fájna valamink,

. robotként,

. álmosan,

. nevetve,

. ijedten,

. sírva.

SZEM

A látás az egyik legfontosabb érzékelő képességünk. A szemünkkel látunk: ez a szervünk ablak a világra! A szemünkbe jutó fény a látóideg közvetítésével üzenetet küld az agyba, amely aztán előállítja nekünk a látványt.

Nem mindenki lát jól, nekik szemüveget kell hordaniuk. Ezzel jobban látnak. A vakok egyáltalán nem látnak, sokan vakvezető kutyával közlekednek. Az emberek látásával a szemészek foglalkoznak. Különleges műszerekkel állapítják meg, hogy mi a baj.

TALÁLÓS KÉRDÉSEK

Kicsi házikónak két kerek ablaka, este betáblázzák, reggel kitáblázzák.

Két szomszéd lakik egymás mellett. Mindenkit látnak, csak egymást nem. Ha tükörbe pillantasz, kitalálod.

Két testvér egy házban él, de sohasem találkoznak.

Csillog annak, aki örül, pici seprű veszi körül. Barna, kék, vagy zöld vagy szürke, azt mondják, a lélek tükre.

(szem)


Tornáztassuk a szemünket! A fej maradjon mozdulatlan, csak szemmel kövessék a mozgás irányát a gyerekek.

• Mozgó tárgyat kövessenek: föl-le váltakozva emeljék tekintetüket (8-10-szer). • Jobbra és balra is mozgassák a szemüket (8-10-szer). • Mozgassák a szemüket körkörösen egyik, majd utána ezzel ellenkező irányba (4-szer). • Csukják be a szemüket, majd óvatosan az ujjaikkal masszírozzák meg a szemhéju-

kat, majd ismételjék meg a körzést és a pihentetést. • Keressünk egy tárgyat, ami a gyerekek szemétől kb. 3 méter távolságra van, pl.

ablak, szekrény. Ekkor a mutatóujjunkat kb. 20 cm távolságra tartsuk a szemük elé. Először nézzenek le az ujjunkra, aztán a tárgyra, majd nézzenek ismét az ujjra majd megint a tárgyra (10-szer).


• A szemüket csukják be, a szemhéjukat szorítsák össze, majd hirtelen nyissák tágra (8-10-szer).

• A fej legyen hátrahajtva, a szemüket nyissák tágra, majd lassan csukják be (4-5-ször). • A fej előrehajtva álljon (áll a gödörben), és így nézzenek fel s le (4-5-ször). • Nézzenek az orrhegyükre (5-6-szor). • Csukott szemmel körözzenek a szemükkel jobbra-balra. • A jobb, ill. bal szemüket takarják le tenyérrel, és így végezzék el az első és a második

gyakorlatot. • Kövessék az elem lámpa fényét (szemmozgás koordináció). • Fejlesszük a szemmozgásukat lusta nyolcassal. • Nyissák nagyra a szemüket, majd szűkítsék! („Vigyázzatok, ne a homlokotok Tán-

colásával érjétek ezt el!")

Kacsintsanak először egyik, aztán a másik szemükkel!

Meditáció úton-útfélen

Csukjuk be a szemünket, és képzeljük el, hogy minden lélegzetvételnél fényt és energiát veszünk fel, és továbbítjuk azt az egész testbe. Kilégzésnél szabaduljunk meg minden kel-lemetlen érzéstől és gondolattól. Pozitív pontok

„A szemöldököd és a hajad közötti részen - a szemed fölött - finoman simogasd!"

Nagy szemek

„Képzeljétek el, hogy egy varázsló naggyá varázsolja a szemeteket. A szemöldökötöket húzzátok fel olyan magasra, ahogy csak tudjátok, és most képzeljétek el, hogy van egy harmadik szemetek, ami éppen a homlokotok közepén van. Ezt a szemeteket is jó nagy-ra nyissátok ki! Ezután forgassátok szemeteket lassan körbe-körbe, majd jobbra-balra és fel-le. Lehet, hogy három szemmel majd olyan dolgot is megláttok, amit eddig nem lát-hattatok. (Rövid szünetet tartunk.) Most pedig nagyon lassan elszámolok hétig, és amikor elérem a hetet, egy pillanatra csukjátok be a szemeteket, majd nyissátok ki újra, hogy olyan legyen, mint amilyen mindig szokott lenni. Ezután, ha képzeletetekben látni sze-retnétek valamit, bármikor megtehetitek, hogy kinyitjátok a harmadik szemeteket. Most pedig mondjátok el, hogyan érezte magát a szemetek."

Fáradt szemek „Dörzsöljétek jól össze a tenyereiteket, hogy egészen felmelegedjenek. (Mutassuk meg a gyerekeknek, hogy a két tenyér függőlegesen álljon.) Most pedig csukjátok be a szeme-teket és tartsátok is csukva. Kezeteket rakjátok a szemetek elé, mint ha két barlang volna előtte. Úgy csináljátok, hogy a szemeteket ne érintsétek. Most lélegezzetek lassan be és ki. Érzitek a szemetekkel azt, hogy milyen jó meleg a kezetek? Érzitek már, hogy milyen megnyugtató, kellemes ez a sötétség. Ha szeretnétek, akkor láthattok néhány szép dolgot így, csukott szemmel. Talán szívesen látnátok egy kis hajót, ami színes vitorlákkal suhan a vízen, vagy talán egy madarat látnátok az égen? Mit szeretnétek még látni? Csukjátok be


a szemeteket 1 percig. Most már elvehetitek a kezeteket a szemetek elől. Kinyithatjátok a szemeiteket, amelyek már frissek és kipihentek."

- Gyerekek, hogy érzik magukat a szemeitek? Mit láttatok magatok előtt?

Mit látsz? A gyerekek mondják el, hogy mit látnak a csoportszoba szemben lévő, oldalsó, ill. hátsó falán. Mit látnak akkor, ha kitekintenek az ablakon? Mi a legkisebb, legnagyobb, legszíne-sebb, amit látnak? Mi van hozzájuk a legközelebb, mi van távolabb? Mi az, ami mozog, mi az, ami mozdulatlan?

Nézz a szemembe! A foglakozások végén megfogjuk egymás kezét, és így köszönünk el egymástól. Megpró-bálunk minden egyes gyerekkel szemkontaktust teremteni.

Szemjáték Egy gyerek mozgására próbáljanak mozogni a többiek. Amikor az jobbra néz, jobb karju-kat emeljék fel. Ha fölfelé néz, lendítsék magastartásba karjukat. Amikor lefelé néz, gug-goljanak le. Ha előre néz, emeljék a karjukat mellső középtartásba.

Pillantások Lélegezzünk nyugodtan, egyik szemet becsukva (esetleg kézzel letakarva). A másik szem-mel nézzünk egy közeli tárgyra, például egy golyóstollra, aztán az íróasztalra, az ablakra, a felhőkre - mindig egyre távolabb. Néhány pillanatig időzzünk mindig az adott tárgyon, majd kényelmesen térjünk vissza a kiindulóponthoz. Ezt végezzük el a másik szemmel is, ugyanazokkal vagy más tárgyakkal.

Arcgimnasztika Nyitva vagy csukva mozgassuk a két szemet balra, jobbra, felfelé vagy lefelé. Bandzsítsunk az orrunkra, az alsó állkapcsot ejtsük le, és gyakoroljuk a mimikát: mosolyogjunk, néz-zünk mérgesen vagy unottan, mutassuk ki dühünket, vagy vágjunk grimaszokat.

A mágnes elindul A mágnestáblán előre megrajzolunk egy vonalat, amit egy mágneslappal követ a gyerek (álló, fekvő). A feladat az, hogy húzza át a mágnest az úton!

Sétálás A gyerekek a terem egyik végében leülnek, és a fejüket mozdulatlanul tartják. Csak a sze-mükkel próbálják követni az óvónénit. Aki szeretne, akár fel-le sétálhat a teremben.

Séta Utcai séta során az óvónő meglát valamit, s azt mondja: én látok egy piros autót. A gyere-kek feladata az, hogy amilyen gyorsan csak tudják, keressék meg tekintetükkel, és mutas-sák meg a megnevezett tárgyakat.


Látok valamit A z asztalra kiteszünk néhány eszközt. Az óvónő az egyik kitett darabról mond néhány arra jellemző tulajdonságot. A gyerekeknek az a feladatuk, hogy ki kell találniuk, melyikre gondolt. Később akár már a gyerekek is jellemezhetik a kiszemelt tárgyat.

Szökdelés A gyerekek a csoportszobában ülnek, és csak a szemükkel követik a társukat, aki körbe szökdeli a termet, előre-hátra.

Tárgy fókuszálása Az óvónő leül a gyerekek elé, és azt mondja: nézzétek a falon lévő képet, amíg én tízig elszámolok.

Labdagurítás A gyerekek csak a szemükkel követik a labdát, amit az óvónő elgurít. Majd a gyerekek kü-lönböző irányokba gurítják a labdákat, és szemükkel követik, amíg csak meg nem állnak.

Vitorlázórepülők Papírból készítünk egy kis repülőt. A gyerekek, fejüket mozdulatlanul tartva, kövessék a repülőt, amelyet az óvónő feldob.

Pillangó röptetés A z óvónő egy hurkapálcikára erősített papírpillangót tart a kezében. Mindenféle irányba próbálja röptetni. A vele szemben ülő gyerek feje elmozdítása nélkül próbálja követni ezt a mozgást.

Én látom, amit te nem látsz Egy apró tárgyat úgy próbálunk meg elhelyezni a szobában, hogy az középről jól látható legyen. Egy gyerek - vagy akár több, aki nem volt benn az eszköz elhelyezésekor - középre áll, és a szemével megpróbálja megkeresni. Ha sikerül neki megtalálni a tárgyat, akkor más megy ki.

Vezető játék Egy elsötétített szobában - elemlámpa fénye mellett - egy gyerek segítsen társának meg-keresni és betenni a kosárba egy labdát.

Játsszunk! „Próbáljátok meg eljátszani azt, hogy milyen tekintettel kerestek valakit egy nagy tömeg-ben, és milyen tekintettel néztek rá arra, akit váratlanul és hirtelen megláttok!"

Párkereső játék A gyerekek körben állnak a teremben, és egy gyerek beáll a kör közepére. Egy adott jelre úgy kell párt keresnie, hogy sem beszélni, sem mutogatni nem szabad neki. Csak a szemé-


vei kommunikálhat. Akinek nem jut pár, az lesz majd a következő játékban a kör közepén. A létszámnak mindig páratlannak kell lennie.

Kacsintó játék páros kör alakban a gyerekek egymás mögött állnak. Egy gyereknek azonban nincs párja. Ő a szemével hívhat valakit. Ha ezt a külső körben álló észreveszi, akkor gyorsan vissza-tartja a társát.

Mosolyogj! A gyerekek mosolyognak, és közben próbálják a szemöldöküket váltakozva felhúzni és csodálkozó arcot vágni, miközben azt mondják: óóó.

Tapintsd ki! Terítő alá különböző tárgyakat helyezünk el. Ezeket le is rajzoljuk kis kártyákra. A gyerek feladata, hogy húz egy kártyát, és amit lát, azt kell tapintással kiválasztania a terítő alatt.

Mi van a kezedben? Különböző számú és formájú tárgyakat helyezünk ki az asztalra. A gyerekeknek jó ala-posan meg kell ezeket nézniük, majd egyiküknek bekötjük a szemét, és tapintással kell kitalálnia, hogy a tárgyak közül mit tettünk a kezébe.

Vakvezetés A játékot párban játsszuk. Az elöl álló gyerek becsukja a szemét, a mögötte álló a vállára teszi a kezét, és így navigálja őt oda egy tárgyhoz.

Kutatás és találkozás Ebben a játékban a gyerekek csukott szemmel sétálnak a teremben. Amikor egy csoport-társukkal találkoznak, érintésekkel köszöntik egymást. Először csak egymás kezeit érintik meg, majd megvizsgálják egymás arcát is. Majd kézen fogva mennek tovább, hogy aztán elválva, egy újabb párt keressenek maguknak.

Álom-átok A játékosok becsukják a szemüket. A játékvezető érintéssel némán kiválaszt egy Varázslót. Ezután a játékosok kinyitják a szemüket és járkálni kezdenek. A Varázsló feladata elaltatni a játékosokat, rájuk kacsintva járkálás közben. A Varázsló kacsintson finoman, szépen. Akire rákacsint, az magában lassan háromig számol, majd „álomba merülve" elnyúlik a padlón. A játék folytatódik, amíg valaki rá nem jön, ki a Varázsló. Egy játékos egyszer tippelhet a Varázsló személyére.

Hello Körben állunk, mindenki szemkontaktust próbál teremteni a többiekkel. Ha a kapcso-lat létrejött, a két játékos helyet cserél egymással. Ha már egymásra néznek, üdvözöljék is a másikat. Lehet zeneszóval is játszani. Kísérje a helycserét a név szótagjainak tapso-lása, a név mondása közben. Jó lenne, ha senki se maradna ki.


Farkasszem néző játék A gyerekek egymás szemébe néznek, és közben feladatot végeznek a kezükkel. Pl. be- és kigombolják ingüket.

SZÁJ, AJAK, NYELV

Beszéd: a hangokat a szánkkal, illetve a benne lévő szervekkel képezzük. Minél erősebb a kilélegzésünk, annál erősebb a hangunk. A némák nem tudnak beszélni. Ök jelbeszéddel értetik meg magukat.

Az elfogyasztott, megkóstolt, megnyalt dolgok ízét a nyelvünkkel érezzük, ahol sok-sok ízlelőbimbó van. Ezekben idegek vannak, amelyek tájékoztatják az agyat arról, hogy éppen mit eszünk. Négy alapíz van: édes, sós, keserű és savanyú. Mindegyiket a nyelv más-más oldalán érzékeljük. A nyelv első része főként az édes ízt érzi. Az oldalak a sósat és a sava-nyút, míg a hátsó rész a keserűt érzi meg. A nyelv érzékeli még a meleget, a hideget és a fájdalmat is.


Szaglás, ízlelés

Különböző ízű és illatú anyagokat helyezünk az asztalra (citrom, méz, kávé, sajt, sonka). A gyerekek feladata, hogy behunyt szemmel megízleljék, megszagolják az anyagokat, majd ezt követően nyitott szemmel is megmutassák, mit szagoltak.

Tornáztassuk az ajkunkat! Kutyaugatás.

• Terpesztés, kerekítés: mentő, malac, sírós baba, ajakrúzsozás, így-úgy, hipp-hopp, kipp-kopp, tik-tak, szamár, tűzoltó, farkasüvöltés.

• Puszi dobás utánzása. • Ajak széthúzása, csücsörítés, mosolyogjunk, legyünk mérgesek. • Összezárt fogsor megmutatása, az ajkak széthúzásával: „szorítsd össze a fogad,

mutasd meg"! • Ajakpergetés (berregjünk). • Játékos, mozgással összeköthető, utánmondással végezhető szógyakorlatok: hipp-

hopp, kipp-kopp, tipp-topp, tik-tak, így-úgy, négy-öt. Körzés az ajakkal.

T A L Á L Ó S K É R D É S E K

Tető alul, tető felül, beszéd szól a kettő közül, (száj)

Csak a szádban forgatod, s nem veszi be a gyomrod, (nyelv)


. Vicsorítás.

. Erőteljes rágás.

. Ajkak megrágása alul, felül.

. Víziló: most egy nagy, lomha állathoz megyünk, amelyik a vízben él. A víziló kitátja a száját (tátsák ki nagyra a szájukat).

. Ajakbiggyesztés alsó, ill. felső ajakkal.

. Ajakhúzogatás jobbra-balra.

. Pletykáló asszonyok. • Tátogjunk, mint a hal! . Fütyülés. . Nyuszi-száj. • Béka utánzása: kvák, kvák, kvák... . Harang hangja: bimm-bamm..., csengő hangja: bimm, bimm, bimm...

Végezzünk légzőgyakorlatokat! • Térdeljetek le, kezeteket tegyétek csípőre, fújjunk tüzet gyengén, erősen. • Megégettük az ujjunkat, fújjuk meg, hogy ne fájjon. • Tollpihe fújása. • Pipafújás: nagypapát utánozzuk, ő mindig így pöfékel: p-p-p (erős p-ejtés). Most

a szája sarkában tartja a pipát (a nyelv hegyesre nyújtva az ajkak egyik sarkában). Most újra pöfékel és a másik sarokba veszi a pipát (erősíti a nyelv izmait).

• Lufi fújás (pukk szóra kipukkan a lufi). • Vonat (mély belégzés, hosszú, lassú kilégzés). • Papírszeletet tegyünk a szánk elé, nyitott szájjal szívjuk be, ill. fújjuk ki a levegőt,

hogy mozduljon a papír. • Rakéta-játék: hajtsátok hátra a fejeteket, tegyetek a szátokra egy papírszalvétát. Az

orrotokon szívjátok be a levegőt, a szátokon erősen fújjátok ki, hogy a papír minél magasabbra repüljön fel.

• Búvár: szívjuk teli tüdőnket levegővel, és nagyon lassan engedjük ki, hogy minél tovább a víz alatt lehessünk.

• Halacska: pá-pá-pá... • Forró leves fújása. • Papírzacskó fújása, eldurrantása. • Cica hapcizása: kézháton légmozgással. • Pingponglabda fújása. • Papírgombóc fújása. • Vattapamacs fújása. • Papírforgó fújása. • Szájharmonika (fésű, papír). • Haragos cica: f-f-f... • Bugyborékoltassunk vizet szívószállal!

66 VI. EZ ÉN VAGYOK? 66

Tornáztassuk a nyelvünket! • Szájtéren kívül: cicanyalogatás. • Szájtéren belül, fogsor mögött. • Cicanyalakodás: kéztenyéren lefetyelés, bajusznyalogatás. • Zsiráf: felnyúl a fára - a nyelvet az orr felé mozgatni. Lehajol inni - lefelé, az állunk

felé mozgatjuk a nyelvünket. • Lovacskázzunk a nyelvünkkel! • Az oroszlán eszi a húst: nyelvünket a felső, majd az alsó ajkunkhoz harapjuk. • Nyelvöltögetés: gyíkocska. • Babajáték: bl, bl...

Harangjáték (a nyelv oldalirányba mozog). • Tenyér nyalogatása. • Tik-tak (vízszintes irányú nyelvmozgás).

Harangoznak, bim-bam (lefelé irányuló nyelvmozgás). • Fagylalt nyalása (felfelé irányuló nyelvmozgás). • Szájzug érintése nyelvvel (fúj a szél, jobbra-balra).

Fogmosás. • Tej lefetyelés. • Simítsd végig a nyelveddel a fogaidat! Fönt is, lent is!

Formálj kanalat a nyelvedből, kanalazd be a levest! • Kutya csóválja a farkát (a nyelvet a jobb, majd a bal szájzugba dugni, gyors egy-

másutánban). • Teve kéri a cukrot a látogatóktól (a nyelvet az alsó fogsor mögé helyezzük, nevet a

szánk - a nyelvet előre-hátra hintáztatjuk). • Kanalas gém: mutassuk meg milyen a csőre! (Szájukat nagyra tátják, és a nyelvük-

kel kanál formát csinálnak.) • Zebra: hajtsuk meg a zebrát! (Nyelvükkel csettintenek.) A z öreg zebra lassan megy

(lassan csettintsenek). A fiatal zebra gyorsan megy (gyorsan csettintsenek). • Elefánt trombitál (nyelvünket kidugjuk, lazán ráfújunk). • Majom: majompofát csinálunk (a nyelv az alsó fogsor és az ajkak közé, majd a felső

fogsor és az ajkak közé kerül).

• Traktor: erőteljes „t". A kapu zárva van, és a törpe most nem bújik ki, belül mozog. • Nyelvfelszívás.

Manócska játék Most a nyelvünk lesz játékból a manócska, az ajak a kerítés. Manócska kertészkedik, ke-resi az ásóját, futkos ide-oda, körbe-körbe, keresi a padláson, keresi a pincében, kitekint a kerítésen jobbra-balra, végre megtalálja.

• Csináljunk egy kerek kaput! (Az ajkak csücsörítése.) • Nyissunk egy nagy kaput! (Az ajkak nyitása, 'á' helyzetbe.) • Menjen fel a nyelv a padlásra. (Nyelv emelése a felső fogsor mögé.) . Jöjjön le a nyelv a pincébe! (A nyelv az alsó fogsor mögé kerül.) • Sétáljon a nyelv a kapu előtt körbe-körbe! (A nyelv körkörös mozgatása az ajkakon.)


. Jöjjön ki a nyelv a kapuból! (A nyelv nyújtása előre-hátra.)

. Bújjon be a házba a nyelv! (A nyelv hátrahúzása a szájüregbe.)

Nyelv a ketrecben . Most a kapu és a ketrec zárva van. (Az ajkakat rövid ideig zárva tartjuk.) . Most már látjuk a ketrecet. (A zárt fogsort kell megmutatni.) . A ketrec is kinyílik. (A fogsort szétnyitjuk, a nyelv a szájban marad.) . Kibújik a nyelv a ketrecből. (A nyelvünket lassan kinyújtjuk.) . Halad a nyelv lefelé. (Az áll irányába, egyre mélyebben nyújtjuk ki a nyelvüket.) • Tovább halad a sarok felé. (Először a bal, majd a jobb szájzugba toljuk nyelvünket.) • Felfelé halad a nyelv. (Amennyire lehetséges, nyelvünket az orrhegy felé közelítjük.) . Visszabújik a nyelv az alsó ketrecbe. (A szánkat nyitva tartva a nyelvet az alsó fog-

sor mögé szorítjuk.) • Bezárjuk a ketrecet és a kaput is. (Becsukódik az ajak, közben az alsó és felső fogsor

összeér.) • Dugd ki a nyelved, húzd be a nyelved! • Nyald le a szád szélét! • Nyald körbe a szádat! • Hintáztasd a nyelvedet!

• Csettintgessél, mint ahogy a lovacskák patkója kopog!

Kukucskálós játék

• A nyelv kukucskáljon ki a kapun! (Nagyra nyitott szájjal a nyelv előrenyújtása egye-nesen.)

• Most bújjon vissza gyorsan a kapu mögé! (Az ajkak zárása, nyelv vissza a szájüreg-be.) Ismételjük meg többször, minél gyorsabban és pontosabban ezt a mozgást.

Padlás-pince játék Nyissuk nagyra a kaput (ajkak), és nézzünk be a házba (szájüregbe). Menjen fel a nyelv a padlásra (felső fogsor mögé), aztán menjen le a pincébe (alsó fogsor mögé). Most gyor-sabban menjen fel és le! Most futkározzon a padlás és a pince között (a nyelv gyors moz-gatása fel-le). Kiabáljon is, amikor szaladgál: lá-lá-lá...

Manócska játék II.

Mindenkinek van egy házikója - ez a fejed. A házon van ablak - ez a szemed. A háznak van kapuja - ez a szád. Van rácsos kapuja - ez a fogsorod. A házikóban lakik a manócska - ez a nyelved.


Csukd be az ablakot, nyisd ki az ablakot! Tárd ki a nagykaput, csukd be! Zárd be a rácsos kaput, nyisd ki a rácsos kaput! Szép napos idő van, kiszalad a manócska! Esik az eső, beszalad a manócska! Kikukucskál jobbra-balra! Seperget ide-oda! Körbeszalad jobbra-balra! Hintázik előre-hátra! Lovacskázik! Furulyázik!

Dugd ki a nyelved! Nyomd meg az orrod! Emeld a nyelved az orrod felé! Nyomd meg az állad! Nyújtsd a nyelved az állad felé! Nyisd nagyra a szád!

Szaladjon a manócska a padlásra, a picébe!

Kutyaház-játék A szájüreg a kutyaház, a nyelv a kutyus.

• Nyissuk ki a ház ajtaját nagyra! (Nagyra nyitja a száját.) • Jöjjön ki a kutyus a házból! (Hosszan kinyújtja a nyelvét.) • Nézzen fel az égre, milyen idő van! (Felfelé görbül a nyelv hegye.) • Nézzen le, nincs-e sár! (Lefelé görbül a nyelv hegye.) • Nézzen balra, fölébredt-e a szomszéd? (A kinyújtott nyelvet balra mozdítja.) • Nézzen jobbra, itthon van-e a barátja! (A kinyújtott nyelvet jobbra mozdítja.)

Pecsételős játék Festékbe mártott (vagy bélyegzőpárnába dörzsölt) parafadugóval úgy pecsételjenek, hogy csak az ajkakat szorítsák rá.

Golfjátékok Vegyenek egy szalmaszálat, szívószálat vagy ceruzát az ajkak közé, és mozgassanak vele előre egy műanyag- vagy papírgolyócskát, közben válasszanak ki célpontokat, vagy küzd-jenek le akadályokat.

Spagetti megszerzése Csak az ajkakkal szabad egy megfőtt spagettit felvenni, aztán a fogak és a nyelv segítsé-

gével a szájba rakni.


Golyók felhúzása Fűzzenek fel fagolyókat egy vastag, kifőzhető pamutzsinórra. A zsineg egyik vége marad-jon szabadon, a másikra kössenek csomót úgy, hogy a felfűzött golyók ne tudjanak leesni. Vegyék fel a zsineget az ajkakkal, és a fogak, valamint a nyelv segítségével tegyék a szájba. Az erőkifejtés fokozható nagyobb és ezáltal nehezebb golyókkal, illetve több golyóval.

Pecázás Egy gombra erősített zsineg végére kössenek egy horgot, különféle tárgyakra („halak") pe-dig egy hurkot. A halakat az ajkakkal „pecázzák ki". A horgászzsinór egy ceruzára is rácso-mózható, és a ceruza aztán az ajkakkal - a fogak és a nyelv segítsége nélkül - mozgatható.

játsszunk az állunkkal! . Állremegtetés. (Hideg van, fázunk.) . Állmozgatás előre-hátra, majd fogzárás. • Ásítási gyakorlatok. • Állmozgatás jobbra-balra. • Szájnyitás, áll-leejtés. • Rágás utánzása. • Zsiráf felnyúl a fára. (A nyelvet az orr felé mozgatni.) • A zsiráf lehajol inni. (Lefelé, az állunk felé mozgatjuk a nyelvet. Ajaktorna - verbális

fejlesztés.) • Térddel állérintés.

O R R

Orrunkon át lélegzünk és szagolunk. A szagok ugyan láthatatlanok, de orrunk, illetve a benne rejtőző idegvégződések pontos üzeneteket közvetítenek róluk az agyba. Körülöt-tünk nagyon sok dolognak van kellemes, illetve kellemetlen szaga. A szaglás az ízérzékelést is segíti. Ha orrunk nem működik, és nem érzünk szagokat, akkor a dolgok ízét is csak nehezen állapíthatjuk meg. Vannak olyan szakorvosok, akik az emberek fülével, orrával és torkával foglalkoznak.

Az életben maradáshoz nélkülözhetetlen, hogy oxigént tartalmazó levegőt kell be-lélegeznünk. A belélegzett levegő a légcsövön és a hörgőkön át jut be a tüdőbe. A tüdő szöveteiben lévő vér összegyűjti az oxigént, és elviszi a test minden részébe.

T A L Á L Ó S KÉRDÉS

Két kis lyuka használatos. Nem jó mikor nagyon tele, Más dolgába ne üsd bele.



Szagold!

Jellegzetes szagú tárgyak tapintás útján való azonosítása.

Szaglás, ízlelés

Különböző ízü és illatú anyagokat teszünk az asztalra (citrom, méz, kávé, sajt, sonka). A gyerekek behunyják a szemüket, és megízlelik, megszagolják az anyagokat, ezután nyi-tott szemmel megmutatják, mit szagoltak. Én is pisze... Mutatóujjal finoman megbökjük a saját orrunkat, aztán a gyermekét, képletesen vagy igazából összedörgöljük az orrunkat, majd gyengéden összeütögetjük a homlokunkat:

Én is pisze, te is pisze, gyere pisze, vesszünk össze!

Játék az orral

Két gyerek egymással szemben áll, és az orrukkal próbálnak egy pingponglabdát megtartani.

Orrlánc

A gyerekek körben helyezkednek el a teremben, és a gyufás skatulya tetejét próbálják egyik orról a másikra rakni. (Nem szabad kézzel segíteni!)

Illatos? Szagoljuk meg ezt a szép, képzeletbeli virágot az orrunkkal! Egy nagyot tüsszentsünk: „Hapci"!

Orrérintő Párban állunk, a párok tagjai egymástól néhány lépésnyire állnak. A z egyik behunyja a szemét, és lassan megy a másik felé, amíg az orruk össze nem ér. A másik csendben áll.

FÜL

Életünk során állandóan hangokat hallunk, melyek tájékoztatnak bennünket a környe-ző világról. A hang a levegőben terjed. A hangokat nem látjuk, de a fülünkkel halljuk. Vannak, akik rosszul hallanak, a süket ember pedig semmit sem hall. A zajos gépekkel dolgozóknak fülvédő kell. A rosszul hallókat hallókészülék segíti, melynek füldugójában felerősítve szólnak a hangok.


T A L Á L Ó S K É R D É S

Cirbe-gurba tekervényes, a zajokra nagyon kényes. Jobbról, balról hírt hoz neked, megkönnyíti az életed.


Tornáztassuk a fülünket!

Fogjuk meg a fülünket, és tornáztassuk előre-hátra. Gyűrögessük a fülünket fentről lefelé, lentről felfelé.

Hangok a csendben Üljünk a gyerekekkel néma csendben, a nyitott ablak közelében. Figyeljünk a kintről be-szűrődő hangokra és a zajokra. Majd próbáljuk megnevezni a felismert hangokat! Később aztán hasonlítsuk ezeket össze. Milyennek érezzük: kellemes, kellemetlen, halk, hangos, rövid, hosszú stb. Figyeljük meg és elemezzük az óvoda épületéből beszűrődő hangokat is.

Zenés meditáció Hallgassunk nyugodt, meditatív zenét, és engedjük, hogy az érzések magukkal ragad-janak.

Színes hangok Színes folyadékot (vízfestékkel színezve) különböző mennyiségben 3-4 befőttes üvegbe töltünk. Egyesével rákoppintunk, pl. dobverővel, kanállal az üvegekre, és megfigyeljük az eltérő hangmagasságokat. A gyerek ezután hátat fordít, és megpróbálja kitalálni, hogy melyik színű üvegre koppintottunk.

Figyeld a zajokat A gyerekek feladata különböző zajok felismerése csukott szemmel, és ezek egyeztetése tárgyképekkel. (Pl. zipzár, víz csorgása, olló csattogása, ébresztőóra csörgése stb.)

Minek hallottad a hangját? A gyerekek különböző tárgyakkal játszanak. Jól megnézik ezeket, megkopogtatják, össze-ütögetik, megfigyelik azt, hogy milyen a hangjuk. Majd bekötjük valakinek a szemét, és megszólaltatjuk a tárgyak közül valamelyiket. A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy melyik lehet az.

Figyelj! A gyerekek a székek körül sétálnak, amíg hallják a tapsot (zenét), ha elhallgat, gyorsan leülnek egy székre! A zene fokozatosan halkítható. (Egy gyereknek soha nem jut szék.)

VI. EZ ÉN VAGYOK?

Zaj-csend játék

Az óvónő valamilyen hangszeren játszik. Amíg szól a hangszer, a gyerekek körbejárnak, vagy mozognak a teremben. Amikor viszont a hangszer elhallgat, a gyerekek gyorsan megállnak és csendben maradnak.

Rádióhallgatás Bekapcsoljuk a gyerekeknek a rádiót. Meg kell figyelniük, hogy kinek, vagy minek a hang-ját hallották (bácsi, néni, gyerek, állat, hangszer stb.).

Hallod a szót, amit mondok? Bekapcsoljuk a rádiót, és középerősre állítjuk. A gyerekeknek mindig csak egyetlen szóra kell figyelniük - a „nap" szóra. Az óvónő különböző szavakat sorol, köztük a nap szót is. Amikor meghallják a gyerekek a nap szót, gyorsan koppintaniuk kell az asztalon egyet. A felsorolt szavak lehetnek pl. hajó, fa, nap, tányér, felhő, szék, nap, felhő, baba, kályha, nap, só, felső, felhő, tévé, nap, eső, felhő, terítő, kép, nap, virág, felfő, terítő, kép, nap, virág, felhő, kanál, nap, fiú, kutya, felhő, nap, felhő, ceruza, tábla, csap, nap, fólia.

Szavak közti szavak Bábi, a boszorkány nagyon megharagudott Nevenincs királyfira. Mérgében elvarázsolta a király palotájának kapuját, hogy az soha többé ne nyíljon ki. Három szóval azonban meg lehet törni a varázslatot. Jól figyeljetek, s jegyezzétek meg a jelszavakat:/^, ház, nap. Most lassan fogok szavakat sorolni, és közben néha valamelyik jelszót is. Ha meghalljátok ezeket a szavakat, gyorsan koppintsatok egyet. Ha ügyesek voltatok, ki fog nyílni az elvarázsolt palota kapuja, és ti beléphettek rajta. Nagyon-nagyon figyeljetek! A felsorolt szavak lehet-nek: olló, kert, fa, asztal, homok, tányér, ház, este, nap, szőnyeg, bögre, fa, ház, magnó, te-rítő, csillag, egér, nap, varázsló, madár, fa, csavar, majom, bál, ház, tök, cica, nép, dal, baba.

Szavak közti szavak megjegyzése A gyerekeknek három szót mondunk, pl. kabát, kesztyű, sapka. Aztán 12 szót sorolunk fel nekik, és köztük elrejtjük ezt a három szót is. A gyerekek minden szó elhangzása után megmondják, hogy ez azonos-e az elején bemutatott három szó valamelyikével. A fel-sorolt szavak lehetnek pl. alma, függöny, kabát, torta, ernyő, iskola, sapka, ajtó, kesztyű, pályaudvar, malac, telefon.

Zavarás Az óvónő felolvassa a kis méh történetét. A gyerekeknek az a feladata, hogy ha meghallják a méh szót, azonnal kopogniuk kell.

Földrengés Egy nagy körben ülnek a gyerekek, az egyik gyerek a kör középen áll. Figyeljünk arra, hogy a körben egymástól azonos távolságban legyenek a székek. Amikor a középen álló gyerek azt kiabálja, hogy „földrengés", akkor mindenki gyorsan felkel a székről, és egy másikat keres. Mivel a középen álló gyerek is leül valahová, ezért ismét lesz valaki, akinek nem jut


szék. A következő játékban ő áll a kör közepére, és ő mondhatja a „földrengés" szót, erre mindenki újra helyet cserél, és így egyikük ismét szék nélkül marad.

Postás játék A gyerekek sorban állnak. Az óvónő súg valamit az első gyereknek, és megkéri, hogy adja tovább az üzenetet a társának. Az utolsó gyerek elmondja, mit hallott, mi volt az üzenet.

Kövesd a hangomat! A hangirány gyakorlására kiválóan alkalmas a játék. A gyerekek becsukják, vagy eltakarják a szemüket. Ekkor az óvónő elkezd énekelni, és közben néhány ütemenként csendben helyet is változtat. A feladat az, hogy a gyerekek induljanak el a hang irányába.

Dobkereső A gyerekek körben ülnek a teremben. Kiválasztunk egy gyereket, aki beáll a kör közepé-re, és bekötjük a szemét. Egy másik gyerek a körön kívül sétálgat, egy dobbal a kezében. Közben a többiek egy mondókát mondogatnak. Amikor befejeződik a mondóka, a kívül álló gyerek megszólaltatja a dobot. A középen ülő, bekötött szemű gyerek feladata, hogy mutasson a hang irányába.

Hol szól? Erősebb, majd fokozatosan halkuló hangforrást (pl. rádió) eldugunk egy olyan helyre, ahol a gyerekek nem láthatják, csak a hang alapján próbálják megtalálni.

Keress meg! A csoportszoba közepére beállítunk egy gyereket, és bekötjük a szemét. A többiek a szoba különböző pontjairól szólítgatják (változó hangerővel), neki a hang irányába kell fordulnia.

Kövesd a hangot! A csoportszobában leteszünk valahova egy kavicsot, ez lesz a csillagkő. Valamennyi gye-rek szemét bekötjük, és folyamatosan hallatunk valamilyen hangot (pl. csöngetünk). A gyerekek feladata, hogy kövessék a hangot, ami odavezeti őket a kőhöz.

Kakukk, hol vagy? Egyik gyereknek bekötjük a szemét, ő lesz a kakukk. A többiek közül párt is választunk neki, aki valahol a csoportszobában helyezkedik el. A bekötött szemű gyerek teszi fel a címadó kérdést, a párja válaszol neki, hogy „kakukk", és így kell megtalálnia őt. Lehet akár egyszerre több párral is játszani, mindenki más madár lehet: veréb, galamb, fecske, varjú stb. A párjukat mindig a hangjukon hívják.

F'gyelj jól! Az óvónő megszólaltat egy furulyát, xilofont, dobot, triangulumot stb. Ezek számát foko-zatosan növeli. A gyerekek feladata, hogy felsorolják helyes sorrendben a megszólaltatott hangszerek nevét.


Csukott szemmel A z óvónő megszólaltat egy hangszert. A gyerekek feladata, hogy bekötött szemmel is-merjék fel a megszólaltatott hangszert, és annak a nevét is mondják meg.

Figyelj! Az óvónő hangszereket szólaltat meg, és a gyerekek feladata az, hogy egyeztessék azokat a tárgyképükkel.

Tapintás - látás • Hangszerek hanggal és tapintással való felismerése (keresztcsatornák). • Az óvónő egyre halkabban súgja a gyerekek nevét. Aki felismeri a saját nevét, az

feláll. • Mit súgtam? Kérlek, mondd hangosan! • Kérlek, ha hangosan szól a zene, állj fel! Ha közepes hangerőt hallasz, akkor ülj le!

Ha viszont halkan szól a zene, kérlek, guggolj le!

Páros suttogó A gyerekek párban állnak. Egyikük elsuttog egy szót, a másik feladata, hogy azt hangosan megismételje. Az a pár lesz a nyerő, amelyik ritkábban téveszt.

Gyors vagy lassú? • Kérlek, tapsolj, kopogj lassan, majd gyorsan! • Hangszereket (dob, furulya) szólaltatunk meg lassan, majd gyorsan is.

Lassan-gyorsan beszélünk. • Ritmus: mondókákat, rövid verseket tapsolunk, mozgunk le.

Gyorsan-lassan Gyors hangzásnál megkérjük a gyerekeket, hogy gyorsan ütögessék ölükben a dobot, las-sú hangzásnál pedig lassan ütögessék.

Magas-mély Magas és mély hangokat figyeltetünk meg a gyerekekkel, ezeket próbáljuk velük megkü-lönböztetni, felismertetni, pl. kislány és férfi hangja. A magas hangot jelezhetik a fej fölött tapsolással, a mélyet dobbantással.

Melyik hangszert hallottad? Hangszereket szólaltatunk meg. A gyerekek feladata, hogy csak hangzás után ismerjék fel az adott hangszert.

Rövid-hosszú Koppintsanak röviden, majd hosszan!


Gömbölyíts! Pamutgombolyagból a gyerekekkel addig gömbölyítjük le a fonalat, amíg az adott hang szól. Megkérjük a gyerekeket, hogy addig húzzák a fonalat, ameddig a hangot hallják. Majd hasonlítsák össze a fonalak hosszúságát!

Szól a furulya A hangok időtartamának érzékeltetésére használjuk a furulyát, amit hosszan, illetve rövi-den szólaltatunk meg. Megkérjük a gyerekeket, hogy ha hosszú hangot hallanak, rakjanak egy piros korongot (vagy hosszú kígyó képét, rudat stb.). Ha viszont rövid hangot halla-nak, rakjanak egy kék korongot (vagy a rövid kígyó képét stb.).

Húzz vonalat! A gyerekek addig húzzák a vonalat, ameddig az adott hang szól. Ha hosszú hangot halla-nak, vonalat húznak, ha rövid hangot, akkor pöttyöt rajzolnak!

A hangzás visszaadása síppal Az óvónőnél és a gyereknél is egy-egy síp van. Az óvónő sípjának hangját (pl. egy rövid, egy hosszú, egy rövid stb.) próbálja meg a gyerek saját sípjával leutánozni.

TÖRZS

Nyakunk, kezünk és lábunk a testünkhöz csatlakozik. Ez is elcsavarható, és középtájon előre-hátra, illetve két oldalra hajlítható.

• Törzsfordításokat végzünk párban, vállfogással is. • Törzsfordítás lazán leengedett karral, ill. oldalsó-, majd mellső középtartásban tar-

tott karokkal. • Fordítjuk a törzsünket térdelőtámaszban is. • Törzsdöntés: „Fúj a szél." • Törzshajlításokat végzünk előre-hátra, állva és terpeszülésben egyaránt. • A karokat magastartásba emelve, törzshajlítás balra és jobbra, előre és föl, oldalra. • Törzskörzés jobbra-balra.

F E J L E S Z T Ő JÁTÉK

Tedd oda! A törzs részeinek gyakorlása szőnyegen, háton fekve: teniszlabdát a megnevezett testrész-re helyezni.


V Á L L

• Cipeljünk tárgyakat a váltunkon, pl. babzsákot.

• Vállainkat felemeljük, leengedjük.


Vonatozás

A játékosok sorban állnak, és megfogják egymás vállát. Egy adott jelre elindulnak, és meg-

kerülik az 5-6 m-re lévő kijelölt akadályt. Lehet nehezíteni híd, alagút közbeiktatásával. A z

a jó, ha a vonat nem szakad el.

Vállhúzogatás Álljunk egyenesen, lazán, oldottan. Belégzésnél húzzuk fel a vállunkat, amennyire csak

tudjuk. Kilégzésnél ejtsük le a vállat, és lazítsuk el egész testünket.

M E L L K A S

A doktor bácsi sztetoszkóppal hallgatózik a mellkason.

M E L L

Babafürdetés közben megmossuk, közben megnevezzük.

H A S

• Hason hintázás, bokafogással (bölcső).

• Egyenletes járás közben domináns kézzel a has simogatása az óra járásának meg-

felelő irányban.


Mit hallasz? Feküdjünk le a talajra úgy, hogy mindegyik gyereknek a feje egy másik gyerek hasán le-gyen. Füleljünk, milyen hangok, zajok hallatszanak társunk hasából? Aztán az egyik gye-rek mondjon egy rövid szót, majd a többiek egyesével ismételjék meg. A furcsa hangok hallatára valószínűleg mindenkiből kitör majd a nevetés.


Levegőáramlás Üljünk, álljunk vagy feküdjünk egyenesen. Engedjük, hogy a levegő kellemesen áramoljon ki-be. Tegyük a kezünket a hasunkra, hadd emelkedjen és süllyedjen a légzés ritmusában.

H Á T

• Két gyerek háttal egymásnak feszül, majd megpróbálják eltolni egymást. • Két gyerek egymás hátának támaszkodik, és igyekeznek együtt felállni és leülni. • Két gyerek egymásnak háttal áll, és valamilyen tárgyat (könyvet) tartanak közösen

a hátukkal, majd így próbálnak leülni és felállni. Két gyerek egymásnak háttal áll, egy kis terpeszben, majd az egyik gyerek megpró-bálja felemelni a társát (diótörés).

• Háton fekvésben térdfogással hintázás. • Háton fekvésben lábemelés. « Body-roll hengeren végiggördülés háton.


Háttal olvasás

Próbáljátok elképzelni azt, hogy a hátatokon sok apró kis szem van, amiket a társatok a hátatokra rajzol. Most kérlek, üljetek le párosával úgy a talajra, hogy az egyik gyerek a má-sik hátára tudjon rajzolni. Az ülő gyerek háta lesz a falitábla, a másik gyerek keze a kréta. Most pedig a mutatóujjatok hegyével fogtok írni. Próbáljatok mégolyan erősen írni, hogy a társatok el tudja azt képzelni, sőt, a szemeivel lássa is, hogy mit írt, milyen képet festett rá a társa. Induljon a játék! Most a kréta egy nagy egyest rajzol a falitáblára. Ezután négy egyenes vonalat húz, fentről lefelé. Figyelj, a kréta hat vonalat rajzol balról-jobbra! Most a kréta kört rajzol. A kréta apró pontokat rajzol a táblára. A kréta háromszöget rajzol a táb-lára. A kréta egy szép virágot rajzol. A kréta arcot rajzol a táblára. A kréta meleg levegőt fúj a táblára. Most pedig elköszön a kréta a táblától, visszaváltozik újra gyerekké, és ráteszi kezeit a társa vállára. Kérlek, cseréljetek most helyet, mert most a tábla lesz a kréta, és a kréta lesz a tábla.

• Mit éreztél, miközben a társad a hátadra rajzolt? • Mi volt az, amit könnyen felismertél?

Hanyatt fekvés Felhúzott térddel feküdjünk lazán a hátunkra, karunkat tegyük oldalt a testünk mellé. Lélegezzünk nyugodtan, ellazultan.

A tó Kérlek, üljetek le kettesével a földre úgy, hogy az egyikőtök a társa hátára tudjon rajzolni. Egy kicsit simítsátok végig a kezetekkel a társatok hátát, és az nyomban egy szép tóvá vál-


tozik. Képzeletben ti most ennek a szép tónak a partján ültök, hogy felfrissüljetek. Most egy kis követ dobtok bele a tóba. Fessetek most egy egészen pici pontot finoman a másik gyerek hátára. Próbáljátok meg a szemetekkel követni azt, hogy a bedobott kő megmoz-gatja a vizet, és apró hullámok keletkeznek körülötte. Kezdjetek el a pontok közé köröket festeni, amelyek egyre nagyobbak lesznek. Ahogy ezek a körök megérkeznek a partra, újra elcsitulnak és el is simulnak. Most hirtelen kiugrik egy kis halacska a vízből. Fessetek ehhez lentről fel és fentről le egy vonalat a társátok hátára, és figyeljétek, hogy tűnik el a kicsi ha-lacska a vízben. Ha már eltűnt, akkor simítsátok el a tó felszínét, amely most újra nyugodt-tá válik, és szépen lassan visszaváltozik a társatok hátává. Kérlek, most cseréljetek helyet!

• Milyen volt a tavatok? • Kicsi vagy nagy? • Sekélynek vagy mélynek láttad? • Milyen színű volt?

• Akkor mit éreztél, amikor a feldobott kő körül hullámzott a víz?

Sortelefon

Képzeljétek azt, hogy olyan telefonok vagytok, amik mindenféle rajzos jelet tudnak to-vábbítani. Üljetek le egymás mögött, hosszú és egyenes sorban a földre. Minden gyerek jól lássa a másik gyerek hátát. Én egy jelet fogok most a papírra rajzolni, aztán szépen lassan lefordítom ezt a papírt. Ugyanezt a jelet fogom rárajzolni az előttem lévő gyerek hátára is. Akinek a hátára már rárajzoltam a jelet, az továbbadja mindaddig, amíg a legelső gyerek meg nem kapja ezt a jelet, és rá nem rajzolja egy papírra. Aztán majd összehasonlítjuk, hogy a telefonüzenet teljesen pontos volt-e. Ugyanaz a jel van-e rajta, mint amit én a kezdetben a papírra rajzoltam. Először egyszerű formákat rajzolunk (pl. egyenes vonal).

• Milyen volt várakozni az üzenetre? • Hogyan tudtad a legjobban megérteni az üzenetet? • Hogyan tudtad továbbítani? • Ha megváltozott a jel, mit gondoltok, miért történt?

D E R É K

Fogják meg egymás derekát, egymás mögött állva.


Mozgó vonalak A gyerekek egy sorban állnak, és kezüket ráteszik egymás derekára. így próbálkoznak egy-vonalban előre, hátra, jobbra és balra mozogni, miközben az akadályokat kerülgetik.


KÖLDÖK

. A testrészek megnevezése közben elmondjuk, mi van középen.

. Önmagunkon, egy gyereken és egy babán megérintjük az orrot, a köldököt, köz-ben tudatosan használjuk a birtokos kifejezéseket: „az én orrom, a te orrod, a baba köldöke stb."

KAROK


Tornázzunk! Körzünk előre-hátra, egy és két karral egyaránt. Majd tölcsérkörzés kis és nagy kör men-tén, előre majd hátra. Lengetéseket végzünk ritmusra oldalsó, mellső középtartásból, csí-pőre, derékra helyezés, nyújtás, keresztezés, szárnycsapkodás (vállmozgatás behajlított karral). Karunkat lengetjük előre-hátra, egy és két karral egyaránt. Kézfej le-fel mozgatása. Kézfejünket forgatjuk, nyújtott kartartással. Csuklókörzés befelé, majd kifelé.

• Páros karral malomkörzés. • Szitálás. • Nyújtott karral tapsolás a test középvonalában. Fej fölött, mell előtt, comb előtt,

hátunk mögött. • Különböző tárgyakat eltolunk a kezünkkel. • Pl. széket, zsámolyt, asztalt, padot stb. • Mi mindent tudunk csinálni a karjainkkal? Inteni, bokszolni, hívni, mosni, gyúrni,

gyűrni, keverni, ruhát csavarni stb. • Minden testrésszel végezz egy mozgást! • Mutasd meg a karodat és végezz vele egy mozgást!

Karmozdulatok • Utánozzátok a ruhafacsarást, a dugóhúzást, a csap elforgatását! • Csipegessetek apró képzeletbeli papírokat az asztalról! • Egyetek gyümölcsöt, csipegessétek a szőlőt, hámozzátok a banánt! • Húzzatok kötelet, dobjatok különböző súlyú tárgyakat, közelre és távolra! • Próbáljatok elérni egy távoli tárgyat, helyváltoztatás nélkül! • Erőlködjetek! Emeljetek súlyt karig, vállig, fej fölé!

Próbáljatok meg helyből kitépni a földből egy kilométerkövet!

Képzeletbeli fal Guggoljunk le, nyújtsuk előre a két karunkat, és teljes erővel toljunk el magunktól egy képzeletbeli falat.


Mennyezet tolása Álljunk kissé behajlított térddel. Mindkét karunkat emeljük a fejünk fölé, tenyérrel felfelé. Támaszkodjunk egy képzeletbeli plafonnak vagy akár az égboltnak, aztán engedjük el. A mennyezetet meg is foghatjuk, és le is húzhatjuk.

Nagy levegő Képzeljük el, hogy hasig érő, meleg vízben vagyunk. Álljunk egyenesen, lazán, ahogy jól-esik. Gondolatban vegyünk a tenyerünkbe egy nagy labdát, és tartsuk a hasunk előtt. Belégzéskor lassan emeljük fel a mellkasunkig, utána fordítsuk a tenyeret lefelé, és kilégzés közben lassan nyomjuk le a labdát a köldök vonaláig, tehát a víz alá.

Almaszedés Felváltva álljunk a bal, illetve a jobb láb ujjaira, és kinyújtott karral szedegessünk almát egy fáról.

K E Z E K

Ha megérintjük a tárgyakat, ujjainkkal érzékeljük őket, mert ott található a sok idegvégző-dés a bőr alatt. A bőrünkkel megérezzük, hogy forró, avagy hideg kakaó van-e a csészénk-ben. Érezzük a meleget, a hideget, a fájdalmat, a lágy, a kemény, az érdes felületeket. Ha tüske böki meg az ujjunkat, fájó szúrást érzünk. A vakok nem látnak, de a kezük nagyon jól működik. Ők a kitapintható Braille-írást használják.


Mutogatós játékok Itt a kezem: jobb és bal, (ökölbe szorított kéz összeütögetése) összeverem, megszólal. Itt a kezem: bal és jobb, most kell vele tapsolnom, (tapsolunk)

Mit tud a kezed? Ujjaimat mutogatom, (ökölbe szorított kéz, ujjak nyitogatása) közben vígan mondogatom: (a két kezet összekulcsolni az ujjakkal, így fordítgatni) kifordítom, befordítom, felfordítom, lefordítom, zongorázok, furulyázok, tépek, írok, rajzolok, nyírok, gyúrok, sodrok, lapítok, dobok, mutatok, keverek, integetek, rázok, cibálok, gurítok, rakosgatok, fityiszt mutatok stb. (a cselekvéseket mind utánozzuk)


Ügyesebb lett a kezem,

a tornát befejezem, (kéz ökölbe, letesszük a combra, vagy akár az asztalra)

Mit csinál a kis kezem? (a két kéz széttárása) Simogat kedvesen, (két kézzel az arc megsimítása) Ütöget mérgesen, (az asztal ütögetése) csiklandoz viccesen, (a tenyér csiklandozása) csipked hegyesen, (a kézfej megcsipkedése) táncol ügyesen, (az ujjak mozgatása a másik kézfejen) Mit csinál a kis kezem? (a kezek szétnyitása) Te is tudod, mondd velem!

Csípi csóka, vak varjúcska, jó vót-ea kisfiúcska? Hajó vóta kisfiúcska, ne csípd meg őt vak varjúcska! Hess, hess, hess!

Csip-csip csóka, vak varjúcska, komámasszony kéreti a szekerét. Nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta. Hess, hess, hess!

A gyerekek összecsípik egymás keze fején a bőrt, s az összecsíptetett kezeket föl-le lenget-ve mondják a verset.

Játékok a kezekkel a szobában Feladatok: cipzárfelhúzás, csomókötés, befőttes üvegre tetőcsavarás, könyvlapozás, fe-dőrátevés a fazékra, gombolás, táska kinyitása, legózás, összeszedni a homokot seprűvel és lapáttal, tépőzárazás, ajtónyitás-csukás, anyacsavar csavarozása, cipőkötés, egy üveg vizet a másikba átönteni, puzzle, masni kötés, gyöngyfűzés, fonás, dugót az üvegbe tenni, kalapáccsal szögelés, biztosítótűt felrakni, gyertyagyújtás, kicsi labdát egy lyukba gurítani, lufi pumpálás, nyújtófával tésztát nyújtani, fakanállal keverni.

Nedves anyagok A gyerekek vizsgálják meg anyagában a sarat, a nedves homokot, ujjfestéket, nyirkos anya-got, vizet és szirupot.

Gyurma - agyag

Figyeljék meg simaságát, puhaságát, keménységét, formáihatóságát.

Szövetek

Vizsgálják meg és azután osztályozzák a bársony, prém, szatén, selyem, gyapjú, pamut, nylon anyagok különbségeit. A különböző anyag-mintákból készítsenek könyvet!

VI. EZ ÉN VAGYOK?

Fokozatok Vizsgálják meg a fokozatosságot a különböző minőségű finom és érdes papírok között, tapintsanak hosszú, majd rövid botokat, könnyű és nehéz tárgyakat is. Majd kisebb és nagyobb formákat.

Folyadékok Tanítsuk meg a gyerekeknek, hogy különbséget tudjanak tenni a négy edényben lévő víz között (hideg-, meleg-, langyos- és forró víz)!

Mi van a kezedben? Egy adott tárgyat letapogatnak a gyerekek csukott szemmel, majd ezután csak tapintás alapján válasszák ki több tárgy közül.

Csipeszes A gyerekeknek ruhaszárító csipeszeket kell egy doboz oldalára felrakni, majd onnan le-szedni. Két kézzel egyszerre, vagy lehet váltott kézzel is.

Préselés Képzeljétek el, hogy a kezetek már nagyon erős, olyan, amilyen majd öt év múlva lesz. Elképzelhetitek azt is, hogy a kezetek olyan erős, mint egy emelő. Kérlek, álljatok úgy, hogy el tudjátok képzelni azt, hogy a kezeitekkel mi mindent tudtok összelapítani, ösz-szepréselni. Most azt képzeljétek el, hogy egy gyurmagolyót összenyomtok..., most azt, hogy két kezetekkel citromot préseltek össze. Képzeletben próbáljatok mindkét keze-tekkel diót (mogyorót) törni. Mit az, amit még szeretnétek a kezetekkel összepréselni? Próbáljátok meg! Miközben dolgoztok, érzitek, hogy milyen erős a kezetek.

Kéz-láb játék A teremben a földre színes lapokat helyezünk. A gyerekek feladata, hogy arra a színre kell tenniük a kezüket és a lábukat, amilyen színt a szín-dobókockával sikerül dobniuk.

Rajzolás a levegőbe Mindkét kezünkkel egyszerre írjunk a levegőbe, vagy egy darab papírra, ceruzával. A vé-gén fekvő nyolcasokat rajzoljunk.

Marokkó Több pálcikát összefogunk és leejtünk. Az a feladat, hogy egyesével kell kiszedegetni úgy, hogy más pálcika ne mozduljon meg, csak az, amelyiket kivesszük.

Spulni Ez páros gyakorlat. Egy feltekert fonalat (spárgát, cérnát stb.), gombolyagot kell az egyik gyereknek a másiknál lévő spulnira feltekernie.

Korongok dobozba rakása Rakjátok a korongokat az asztalról egy dobozba, két oldalról, egyszerre, két kézzel.

VI. EZ ÉN VAGYOK?

Korongok szétrakása tálkából két oldalra! Két kézzel egyszerre kell ezt is végezni. A kivett korongokat pedig egymás tetejére kell rakni.

Éremfogás Egy érmét gurít a gyerek az asztal lapján, és gyorsan odaszalad az asztal, ill. a pad végéhez, hogy elfogja azt egy pohárba.

Távirat A gyerekek körbeállnak, és megfogják egymás kezét. Egyikük egy táviratot indít el oly módon, hogy megnyomja a szomszédja kezét. Ez a gyerek, amint megérezte a szorítást, a másik kezével szintén továbbítja a kapott jelet. így megy ez körbe, mindaddig, amíg a sor végére nem ér, majd visszakerül a szorítás az indítóhoz.

Gyorsposta A gyerekek az asztal alatt, vagy becsukott szemmel adogatnak körbe két tárgyat. Sietni kell, nehogy az egyik küldemény utolérje a másikat.

Válaszd ki! Minden gyerek a széke előtt áll, amin különböző apró tárgyak vannak. A játékvezető elki-áltja az egyik tárgy nevét. Az lesz a nyertes, aki bekötött szemmel a leghamarabb ki tudja választani és odavinni az óvónő székéhez a tárgyat.

Szembekötős Egy gyereknek bekötjük a szemét és megfogatjuk, majd egy asztalhoz irányítjuk külön-böző instrukciókkal, pl. „Fordulj jobbra, lépj előre kettőt!", majd amikor elérte az asztalt, bekötött szemmel kell kiválasztani a megadott tárgyat az asztalról (pl. autót).

Mit tapintottál? Kiválasztunk egy gyereket, akinek bekötjük a szemét, majd a többiekkel szembe, egy kis asztalkához leültetjük. Különböző tárgyakat adunk a kezébe egymás után (pl. babzsák, labda, sapka stb.). Az a feladat, hogy a gyerek 4-5 db-ot tapintson meg, majd ezután so-rolja fel, hogy mit tapintott.

Meg ne égesd magad! Elképzeljük, hogy sötét van és minden tűzforró a szobában. Semmihez nem lehet érni, megfogni. A gyerekeknek bekötött szemmel úgy kell kitalálni, hogy mit érintettek meg, hogy csak az ujjhegyüket húzzák végig a tárgyakon (könyv, labda, kilincs, tábla, ceruza, kefe stb.).

Szembekötősdi válogatóverseny Különböző méretű gombokkal vagy golyókkal játszunk. A gyerekek azonos tartalmú kis csomagokat kapnak. Bekötött szemmel, csak tapintás útján kell kiválogatniuk az egyforma gombokat, vagy golyókat. A játékban az nyer, aki azonos idő alatt többet tud kiválogatni.


Mi lehet? Találd ki tapintás alapján, hogy milyen a mérete? A formája, a felülete, az anyaga? (Pl. a diónak.)

Gyöngyfűzés éjszaka A gyerekeknek bekötött szemmel kell felfűzniük a gyöngyöket vagy szívószál darabokat egy rúdra vagy damilra.

Lüktető körök Körben ülünk, egymás kezét fogva. Valaki elindít egy kézszorítás-sorozatot valamelyik irányba. Ez a sorozat egy lüktetés, egy ritmus. Például: három gyors szorítás, aztán két hosszú. A ritmus végigmegy a körön, amíg vissza nem ér ahhoz, aki indította. A cél: meg-tartani az eredeti lüktetést, változtatás nélkül.

Kerék A játékosok körben állnak, és kezüket benyújtják középre. Most mindannyian egy kerék küllői vagyunk. Forogjunk, és forogva járjuk be a szobát. Gördüljünk két lábon, illetve fél lábon ugrálva, gördüljünk akadályokon át, gördüljünk csukott szemmel!

Továbbító A gyerekek körben állnak vagy ülnek, egészen közel egymáshoz. Minden 5. gyerek kezébe babzsákot nyomunk, melyet indítójelre jobbra továbbítanak. A babzsákot kézből kézbe adják, dobni nem szabad. Mihelyt valaki az egyik babzsákot továbbította, várnia kell a következőt, nehogy az készületlenül érje. Bizonyos idő után tapsjelre mindenki bedobja középre a zsákot, és lehet pihenni. Ha az egyirányú adogatás már jól megy, akkor meg lehet beszélni, hogy „vissza" szóra mindenki a másik irányba adogatja tovább. Gyakori irányváltoztatással és középre dobással igen változatos és érdekfeszítő lesz a játék.

Érzékelő játékok Mondd, melyik érzékszerveddel érzékeled az óracsörgést, a virág illatát, mivel köhögsz, tüsszentesz, fújsz orrot, horkolsz, adsz puszit, fütyülsz; ha fázol, mid vacog?

Válogatás A gyerekek bekötött szemmel matematikai rudakat, logikai készlet elemeit, gombokat stb. válogatnak nagyság, esetleg forma szerint, majd sorba rendezik, szortírozzák.

Ne veszítsd el az utat! Akadályok (székek, asztalok) fölött, alatt egy hosszú madzagot helyezünk el. A gyerekek feladata, hogy bekötött szemmel eljussanak a célba úgy, hogy a madzagot tapintva kö-vetik az utat.


Hány gomb van itt? Egy dobozba beleteszünk kb. 10 gombot. A gyerekek belenyúlnak a dobozba, és anélkül, hogy látnák, megszámolják, hányat találnak benne.

Tárgyátadós A gyerekek kézháttal próbálnak egy kendőt átadni egymásnak. A játékot csoportosan is lehet játszani. Láncban egyik helyről a másikra juttatják el a tárgyakat.

TENYÉR

Kerekecske, dombocska, itt szalad a nyulacska, itt a nyoma, itt a nyoma, itta csiklandója!

A gyerek tenyerét körkörösen cirógatjuk, miközben az első sort elnyújtva mondjuk, majd a második sorra megcsiklandozzuk a nyakát, hónalját, pocakját.

Szúrom, (beleböködünk a mutatóujjunkkal a gyerek nyitott tenyerébe) vágom, (kézélünkkel vágómozdulatoc hajtunk végre a tenyerében) hasítom, (kézélünkkel beleütünk a gyerek tenyerébe) könyökölöm, (könyökünkkel „megsimogatjuk" a tenyerét) pacsit adok, (értelemszerűen) megpuszilom.


Állj fel!

Két gyerek a tenyerét egymásnak feszíti, és megpróbálnak térdelésből sikeresen felállni.

Dob-taps

Ez egy páros gyakorlat. Az egyik gyerek feldob egy labdát, és mielőtt elkapná a másik gyerek, beletapsol gyorsan a felfelé fordított tenyerébe. Ki tudja úgy csinálni, hogy nem veszti el közben a labdát?

Ujjminták Az óvónő valamilyen formát rajzol a gyerek háta mögé tartott tenyerébe. Majd a gyerek másolja vissza az óvónő kezére, és le is rajzolja ceruzával egy papírra.

Tolvajjáték Párban lehet játszani. Az egyik gyerek nyitott tenyerébe egy pénzérmét teszünk, és ő ki-nyújtja a kezét. A másik gyerek helyezze rá a kezét, a kézfeje legyen a pénzen. Hirtelen mozdulattal kell a kezét megfordítani, és kikapni a kezéből a pénzt.


UJJAK

Jár, jár, jár, járni tanul már, tipeg-topog bocskorában, pici baba szép korában járni tanul már. (Mutató és középső ujjunkkal a járást utánozzuk.)

Kicsi kövér Hüvelykapó, mellette van a mutató, langaléta hosszú bátyja, meg a gyenge fiacskája, Pöttöm Jancsi itt a végén, kicsi Domka kezecskéjén. (Az ujjak nyitogatása.)

Hüvelykujjam korán kelt, ablakomon kopogott, (kopogás) A négy szomszéd kiugrott, s köszöntötték: Jó reggelt!

(Ökölbe szorított kéz, a hüvelykujj, majd a másik négy ujj kinyitása, integetés.)

Hüvelykujjam korán kel, minden ajtón bekopog, felkelnek a szomszédok, köszönnek, hogy: Jó napot!

(A mutatóujj érintése a másik négy ujjhoz, külön-külön.)

Hüvelykujjam tésztát sütött, mutató ujjam krémet főzött, középső ujjam tortát hozott, gyűrüsujjam gyertyát gyújtott, a legkisebb mind megkapta, neki volt a szülinapja.


Tornázzunk! Ujjamat tornáztatom, a csuklómat elforgatom. Hüvelykujjam tornáztatom, mutató ujjam tornáztatom, középső ujjam tornáztatom, gyűrűsujjam tornáztatom, kisujjamat tornáz-tatom. A csuklómat elforgatom, így kezemet ellazítom.

A gyerekek alapállásban, kis terpeszben vannak. Könyöküket behajlítják, laza kéztartással, mondóka közben a csuklójukkal és az ujjaikkal körkörös mozgást végeznek.


Ujj-játék Kerekecske, gombocska, volt egy kicsi dombocska, (a tenyér csiklandozása) Dombon állt egy házikó, (a kezekkel háztető formázása) házikóban ládikó, (a kezek ökölbe szorítása) Ládikóban kerek tálca, (az ököl nyitása) a tálcán meg öt pogácsa, (mutatjuk ujjainkkal az ötöt) Arra ment az egérke,

mind megette ebédre, (a másik kézzel mindegyik ujj megérintése)

Ujjainkat mozgatjuk, (mozgatják az ujjaikat) karjainkat lógatjuk! (lógatják a karjukat) Jobbra-balra hajolunk, (jobbra-balra hajolgatnak) jó nagyokat tapsolunk! (tapsolnak)

Ujjrejtés A gyerekek kezeiket egymás mellé fektetik az asztalon, tenyérrel lefelé. Eldugják mindkét mutatóujjat, majd nyújtják, aztán mindkét középső ujjat és nyújtják stb.

Hány ujjat fogok? Elmondjuk a játék menetét: „Párban fogtok játszani. Az egyikőtök a háta mögé teszi a két kezét, a társa megfogja valahány ujját. Meg kell mondanod a társadnak, hogy hány ujjadat fogja, hány ujjadat nem fogja. Aztán cseréljetek! Felváltva ismételjétek az ujjak fogását!"

Kihívunk egy párt, és együtt bemutatjuk. Lehet, hogy szükség lesz előbb test előtt tartott kezekkel játszatni ugyanezt, hogy lássák is az összefogott és a szabadon hagyott ujjukat.

Pity-pity Egyik kezünkkel a másik kéz ujjaira ráütve haladunk ujjról ujjra, és közben pityegünk hoz-zá: pity (kisujj) - pity (gyűrűs) - pity (középső) - pity (mutató) - pity (a mutató és a hüvelykujj között végighúzza az ujját, hosszabb pity, mint az előzőek). Aztán visszafelé is: pity (hüvelyk) - pity (hüvelyk-mutató) - pity (mutató) - pity (középső) - pity (gyűrűs) - pity (kisujj). Ezután összekulcsoljuk a kezünket.

Kaparásznak a cicák A gyerekek hüvelykujjukkal megérintik az asztallapot, majd a többi ujjal is egyenként. Ezután gyorsítva a tempót „zongoráznak" az asztallapon, valamennyi ujjukkal.

Az ujjak Tíz kicsi barátod van. Rájuk biztosan számíthatsz mindig. Sokszor sietnek a segítségedre. Közülük van, amelyik ügyesebb, van, amelyik erősebb. Tudsz fogni és emelni velük. Ki-találtad már, kik lehetnek? Igen ezek az ujjaid! A rajzoláshoz nagyon fontosak, hiszen ők

VI. EZ ÉN VAGYOK?

tartják a ceruzádat. Ezek közül is elsősorban a hüvelyk-, a mutató- és a középső ujjad segít támasztani a kezedet. Most játsszunk az ujjainkkal!

• Utánozzátok a hulló faleveleket! (a nyitott ujjakat mozgatjuk) • Markoljátok fel a sok-sok levelet, és szórjátok egy kupacba! (ökölbe szorítjuk az

ujjainkat, és hirtelen kinyitjuk) • Essen az eső! (ujjainkkal az asztal szélén kopogunk ujjbeggyel, majd körömmel is) • Rázzuk le a vizet a kezünkről! • Sózzátok meg a levest! • Hüvelykujjatokkal érintsétek meg a többi ujjatokat! A kisujjatoknál a kisujj hegyét

és alapját is érintsétek meg! • Nyújtsátok ki az ujjaitokat összezárva, távolítsátok el a hüvelykujjaitokat a tenyér

síkjába és a tenyér síkjára merőlegesen. Körözzetek a hüvelykujjatokkal! Fogjatok egy kis labdát a kezetekbe, szorítsátok rá az ujjaitokat, majd lazítsátok el! Ezt a kis labdát görgessétek körbe az asztalon úgy, hogy az ujjaitok lépegessenek rajta.

• Fektessétek a tenyereteket egy írólapra, markoljátok fel az ujjaitokkal, és próbáljá-tok meg egy kézzel gombóccá formálni, azután pedig kisimítani. A papírgalacsint pöcköljétek át a társatoknak vagy az óvónéninek.

• Állítsatok fel az asztalon egy ceruzát, és vegyétek a mutató és középső ujjatok közé. Emeljétek fel, majd ismét tegyétek az asztalra. Bármely másik két ujjatokkal is csinálhatjátok, ill. felemelhettek mást is (radírt, golyót, karikát stb.).

Készíts szemüveget!

Ujjaitokból nagy és kis karikát formázzatok! (szemüveg)

Ujj húzás

Állva játszható, úgy, hogy két gyerek között egy vonal legyen a földön. Jobb lábukat he-lyezzék egymás mellé, ezek nem mozdulhatnak el a játék során. Görbítsék be mutatóujju-kat, akasszák össze, és próbálják egymást áthúzni a vonalon! Akinek sikerül, az a győztes!

Ujjböködős Rajzoljunk a földre egy kört, majd a gyerekek álljanak a körbe, fél lábon. Mutatóujjukkal böködve próbálják egymást az egyensúlyi helyzetből kimozdítani. Egy kézzel lehet bök-dösni, a másikat tegyék hátra. Aki leteszi a lábát, vagy kilép a körből, az a vesztes.

Kapd el a botot! Két gyerek játszhatja. Az egyik két mutatóujja közé fog egy 20-25 cm hosszú botot. A másik - kezét a bot fölé helyezve - feszülten figyeli azt a pillanatot, amikor a társa a botot elengedi. Olyan gyorsan kell utána nyúlnia, hogy a bot ne essen le a földre.


Hívogató

A gyerekek félkörben ülnek. Mindenki a hívogatóra figyel, aki velük szemben áll. Egy gye-reket mutatóujjal magához int, aki egészen csendben és lassú léptekkel megy hozzá, ő pedig hasonló módon csendben annak a helyére megy. Most az új hívogató int valakit magához. így cserélnek helyet, míg mindenkire sor nem kerül.

Kötélhúzás

A két játékos egy-egy ujját cérnával összekötjük. A cél, hogy áthúzzák egy - az asztalra rajzolt - vonalon az ellenfél kezét.

Pontozás: győzelem - 1 pont; vereség - 0 pont; ha a cérna elszakad - mindkét játékos -1 pont.

játék az ujjakkal

A hüvelykujj hegyét megérintjük minden ujj hegyével, miközben 1-től 4-ig elszámolunk (ezt mindkét kézzel). A hüvelykujjra egymásután megpróbáljuk rázárni az ujjainkat, ezt többször megismételjük (mindkét kezünkkel). Ökölbeszorítás és nyitás. Ujj-játék

• Mindkét kéz nyújtott ujjakkal, tenyérrel lefelé néz. • A bal mutatóujj megérinti lassan a jobb hüvelykujjat. • Majd a bal hüvelykujj megérinti a jobb hüvelykujjat. • A bal mutatóujj magasra emelve megérinti lassan a jobb mutatóujjat. • Majd a bal hüvelykujj megérinti a jobb mutatóujjat. • A bal mutatóujj magasra emelve megérinti lassan a jobb hüvelykujjat.

Tornáztassuk! • A kéz ökölbeszorítása. • Ujjak ritmikus ökölbezárása (pumpálás). • Ujjak széttárása. • Az ujjakkal sorra érintik a hüvelykujjat. • Ujjak - kisujjal kezdődő - gördülékeny tenyérbe zárása. • Az ujjak ide-oda mozgatása. • Egyenként mozgatni az ujjakat, ritmusra.

Ujjgyakorlatok Nyisd ki jól a tenyeredet! Most hajlítsd be a kisujjadat annyira, hogy elérje a tenyeredet!

Játszunk az ujjainkkal! • Zárjátok össze jól az ujjaitokat! Formáljatok a kezetekből egy bimbót, majd lassan

nyíló virágot! • Most fenyegessetek meg valakit, minden ujjatokkal egyenként. • Hajlítsátok egymásra jól az ujjaitokat! Fonjatok egy kalácsot belőlük, majd a keze-

tekből is.


Malmozás Kulcsoljátok jól össze a kezeteket, csak a hüvelykujjaitok maradjanak szabadon. A hü-velykujjak körmozgással kerülgetik egymást.

Alszik a baba vagy játszik? Egyik gyerek jól összekulcsolja a kezét úgy, hogy a gyürűsujját belül hagyja. Ez lesz a baba. Ha mozgatja az ujját, akkor játszik, ha nem, akkor alszik. A gyerekek egy része nézi, és ki kell találniuk, hogy vajon mozgatja-e belül az ujját.

Libikóka A gyerekek összeteszik a két tenyerüket, egyenes ujjakkal. Mindkét kéz középső ujját jól behajlítják, egymás mellett elcsúsztatva, utána körben elfordítják mindaddig, amíg a két kéz szembekerül egymással. Vigyázni kell arra, hogy a többi ujj ne kerüljön át az ellenol-dalra. Akinek pedig ez sikerült, az indíthatja a hintát, középső ujjainak egyenletes moz-gatásával.

így táncol a kezem A gyerekek mindannyian ökölbe szorítják a kezüket, és a hüvelyk-, valamint kisujjukat nyújtják csak ki. A jobb hüvelykujjat a bal kisujjhoz, a bal hüvelykujjat a jobb kisujjhoz jól odaszorítják. Ezután körbefordítják a kezüket úgy, hogy az egyik hüvelyk-kisujj párost elengedik, majd a másikon, mint tengelyen fordul teljesen körbe a kéz, és ér össze megint a hüvelyk- és a kisujj. Majd megismétlik ellenkezőleg.

Vándorló pálcika Egy pálcát vagy ceruzát az ujjak között vándoroltatunk, átfordítva azt egyik ujjtól a mási-kig, ill. le és fel lépkedve a hüvelyk-, a mutató- és a nagyujj segítségével.

A varázsujj Képzeljétek el, hogy az egyik ujjatok varázsujj. Hogyha ezzel az ujjal valami megérintetek, azt át tudjátok varázsolni. Pl. egy csészéből egy szelet süteményt csinálhattok, vagy kőből kutyát és sok egyéb mást. Melyik ujjatok tudjon varázsolni? Mit szeretnétek varázsolni? Miközben elmondjátok, melyik ujjatok változott át varázsujjá, én megérintem az ujjacs-kátokat, és az újra igazi ujj lesz.

• Hogyan érezte magát a varázsujjatok? • Milyen érzés volt a varázsujjatokkal megérinteni valamit? • Mi az, amit szívesen elvarázsolnátok?

Hova szállt a pillangó? „Mondd, melyik ujjadra szállt rá a pillangó?" Később a gyerekek akár már becsukott szem-

mel is érzékelhetik, megnevezhetik az érintést.

Csipeszes Ruhaszárító csipeszeket kell egy doboz oldalára felrakni majd leszedni, két kézzel egyszer-re, vagy lehet váltott kézzel is.


LÁB

Egy, kettő, három, négy, kicsi Máté, erre lépj! Tornára fel, gyerekek, hogy jó nagyra nőjetek! Most a jobb lábat mozgatjuk, erre a balt is lógatjuk. Össze a sarkat csinosan, ugorjunk egyet magasan.

A LÁB RÉSZEI

Comb • Mondókára egyenletesen ütögessük a combunkat.

Térdhajlat • Ülve lóbáljuk a lábunkat, előre-hátra. • Térdhajlítás és -nyújtás, miközben a kezet a combon tartjuk. • Térd érintése az állhoz. • Szék támlájára kell rátenni a térdhajlatot.

Sarok • Járás sarkon és lábujjhegyen. • Sarokemelés és leengedés. • Járás az egyik láb ujjain és a másik láb sarkán.

• Mozgassátok a lábatokat! Tegyétek le a sarkatokat a földre, és intsetek igent, ne-

met a lábfejetekkel.

• Sarok érintése a fenékhez.

Lábfej • Lábfejünkön cipeljünk tárgyakat.

• Lábfejek visszafeszítése (az ujjak emelése, „pipálás"). • Hajlítás, nyújtás, fordítás, körzés.

Lábujj

• Behúzás, nyújtás, távolítás egymástól.

Talp • Rajzolunk egy kört. A körbe beállítunk egy párt, úgy, hogy a talpukat egymásnak

feszítik. Adott jelre ki kell tolniuk egymást a körből. Aki kiteszi a kezét a körből, az lesz a vesztes.

91 VI. EZ ÉN VAGYOK?

• Állva próbáljanak meg a gyerekek egy teniszlabdát a talpuk közé szorítani. így jár-junk körbe a láb külső élén, és görgessük a labdát egészen a célig.


Járjunk!

Kis és nagy lépésekkel, kavicsos talajon és puha homokon. Külső és belső talpélen, a sar-kunkon, lábujjunkon. Állva, lábunkkal mutassunk rá valamire. Adott jelre a talpunkkal tapsoljunk a talajon. A lábujjunkkal zsebkendőt, babzsákot, labdát, botot, szalvétát pró-báljunk meg megfogni.

Szabadulás a stressztől Álljunk egyenesen, kicsit feszes lábbal. Rázzuk meg a testünket, különösen a kezünket és a lábunkat.

Utánozzuk az embereket! Járjatok lassan, óvatosan, úgy mintha öreg apókák lennétek! Ugrándozzatok, szökdécsel-jetek, mint egy vidám kisgyerek! Feszesen lépjetek, akár a katonák, pipiskedjetek, mint egy kényes királylány!

Járj így! Képzeljétek el, és próbáljatok meg úgy járni, mintha nagy sárban, nagy hóban, olvadt asz-falton, csúszós jégen mennétek!

Húzz! Kiválasztunk két gyereket, akik egymással szemben leülnek nyújtott lábbal, és a „Húzz, húzz engemet" c. dalra húzni kezdik egymást.

Gurítsanak labdát!

Gurítsanak labdát a lábuk körül úgy, hogy a labda nem érhet hozzá a lábukhoz!

Önmasszázs

Zokni vagy harisnya nélkül kiadósan masszírozzuk, gyúrjuk, nyomkodjuk meg az egyik lábfejet és talpat, és érezzük a különbséget a másik lábhoz képest. „Most gyúrjuk meg ezt a lábad is." Ezt követi a vádli, a lábszár és az egész test masszírozása.

Mit tudunk a lábainkkal csinálni? Terpeszben állni, lábujjhegyen állni, keresztezni, lábak egymás mellett, talpon, lábélen stb. Mindezt csukott szemmel is próbálják meg!

Idő-kocogás Kocogjunk, fussunk vagy ugráljunk másfél percig egy helyben, ha lehet, csukott szemmel.


Gólyaállás Álljunk egyenesen, háttal a falnak. Karoljuk át a bal térdet, és húzzuk a mellkashoz, ami-lyen magasra csak tudjuk. Aztán váltsunk lábat.

Lazító játék Felhúzott lábbal üljünk le a földre, érintsük homlokunkat a térdünkhöz, és kezünkkel fog-juk át a térdet. Óvatosan guruljunk a hátunkra, majd lendülettel előre. Előregurulásnál fújjuk ki a levegőt, hátralendülésnél lélegezzünk mélyeket.

Fácska vándorolj! Karikákat teszünk le a szőnyegre, de mindig eggyel kevesebbet, mint ahány gyerek részt vesz a játékban. Majd minden gyerek beáll egy karikába, és akinek nem jutott hely, az indítja el a fákat az útjukra. Ő mondja meg azt is, hogyan lépdeljenek a fák. Pl. guggolva, jobb lábon, tyúklépésben, keresztezett lábakkal. Közben azonban ő is elindul, és megpró-bál egy helyet szerezni magának. Akinek nem jut hely, a következő játékban az fogja a fákat útra indítani.

Görgő hüllő A gyerekek lefekszenek a padlóra egymás mögé, erősen megragadják az előttük fekvő mindkét bokáját, így egyetlen hosszú kígyót alkotnak. Ezután, energikusan hengergőzve, megpróbálnak végighaladni a szőnyegen.

Együttugró A játékosok egy sorban állnak, egymás mögött. Felemelik és hátrafelé kinyújtják bal lábu-kat, hogy a mögöttük álló meg tudja fogni bokájukat vagy sarkukat. Ezután jobb kezüket az előttük álló vállára teszik és megkapaszkodnak. És most lehet ugrálni.

Térdre! Hátukat egyenesen tartva térdeljenek le, sarkaikat emeljék a fenekük felé, és jó erősen fog-ják meg a bokáikat. Tegyenek térdlépéseket úgy, hogy térdkalácsaikon egyensúlyoznak. Egymás bokáját megfogva, váltóversenyt vagy táncversenyt is lehet rendezni.

A T E S T O L D A L I S Á C Á N A K T A N Í T Á S A

JOBB OLDAL

A jobb oldalnak a jelölésére a bemutatkozó kezet használjuk. A bemutatkozást mindig eljátsszuk, hogy a gyerekek tapasztalati élményhez tudják kötni az ismeretet. A jobb kezet meg is nevezzük. Színes gumipánttal is megjelöljük a jobb oldalt a kézen.


Jobb kezem A kis manó mindig összetéveszti a kezeit. Tanítsuk meg a manónak rendesen, hogy melyik a jobb keze. Tegyétek a jobb kezeteket szétnyitott ujjakkal egy papírra, és kérjétek meg az óvónénit, hogy rajzolja körbe. Közben mindig mondogassátok a manónak, hogy most éppen a jobb kezeteket rajzolják körbe. A jobb kezetekre készítünk egy jobbos kesztyűt is. Most a jobb kezetek ujjai következnek. Ha kész már a rajz, színezzétek ki minden ujját más és más színűre, vagy emberformára. Nevezzétek meg, melyik ujjatokat hogy hívják.

Simítsd végig!

A jobb oldaladat simítsd végig, és közben nevezd meg a jobb oldali testrészeidet!

Jobb oldalam

Emlékeztek, hogy melyik kezeteket rajzoltuk körbe? Igen, a jobb kezetek volt. Ezzel szok-tunk kezet fogni és köszönni is. Ez a köszönő, bemutatkozó jobb kezetek. Most ebbe a kezetekbe fogjatok egy pici játékot (labdát, kisautót, babát). Képzeljétek el, hogy nagy hegyek vagytok, és a labda legurul a tetejéről a jobb oldalatokon. Indítsátok el a fejetek tetejéről lassan, és közben mondjátok, milyen testrészeket érintettetek vele (jobb szem, jobb fül, jobb váll, a törzs jobb oldala, jobb láb, jobb lábfej).

Pattog a labda Most pattogni fog a labda. A másik, a bal kezetekbe fogjátok a labdát, és érintsétek meg vele a következő testrészeiteket: a jobb könyökötöket! A jobb kézfejeteket! A jobb com-botokat! A jobb térdeteket!

Játsszunk! Most valamelyik társad fogja megérinteni a jobb oldali testrészeidet, és te próbáld meg megnevezni, hogy melyik (de mindig hangsúlyozd ki, hogy a jobb) testrészedet érintette.

Tornázzunk! Különböző mozgásfeladatokat végezhetünk jobb kézzel és jobb lábbal:

• Szalag átlépése jobb lábbal. • Lépések oldalirányban jobb felé, vonalon, vonalak között. • Caloppszökdelés jobbra. • Labdagurítás, labdavezetés, labdadobás jobb kézzel. • Jobb lábbal a padon, ballal a talajon haladva. • Jobb lábbal babzsák pöckölgetése. • Karika körbefutása úgy, hogy a jobb láb legyen a karika mellett. • Akadály kikerülése jobb oldalról. • Labda rúgása jobb lábbal. • Ugrálás jobb lábbal.

Emelés jobb lábbal.


Jobb oldali szomszédom Körben állnak a gyerekek. Megnevezik a tőlük jobbra álló pajtásukat. A körben állók köz-ben egy hátraarcot csinálnak. így is megnevezik a tőlük jobbra álló szomszédjukat.

Jobbra! A gyerekek a szőnyegen szorosan ülnek egymás mellett, félkörben. Mindenki megpróbálja a jobbra lévő szomszédjának odaadni valamelyik testrészét (pl. kéz, könyök, láb, fül).

Marionett Azonos oldali (jobb) végtagoknak egyidejű mozgatása az adott instrukcióknak megfele-lően. Pl.: Mozgasd egyszerre a jobb kezedet és a jobb lábadat is!

Mágneses testrészek A manó megérinti a varázspálcájával a gyerekek testrészeit, és ezzel megmágnesezi azo-kat. Az óvónő csak jobb oldali testrészeket érint meg, amit a gyerek újra megérint és meg is nevez.

Tedd, amit mondok! Kérlek, integessetek a jobb kezetekkel! Emeljétek fel a jobb lábatokat és forduljatok jobbra!

Énekeljünk! Előre jobb kezedet, utána hátra, előre jobb kezedet, utána rázzad! Utána bugi-bugi, utána forgás, tapsolj egyet, pajtás! (Előre bal kezedet, bal lábadat stb.)

Mi van tőled jobbra? • A gyerekek a terem közepén állva megnevezik, mi van tőlük jobbra. • A polcon lévő tárgyak közül megneveznek egyet, és megmondják, mi van a tárgy-

tól jobbra. • Képeket teszünk eléjük, egyet kiválasztunk közülük, és megkérjük őket, hogy so-

rolják fel, mi van tőle jobbra. • Megkérjük őket, hogy tegyék a babát a jobb oldalukra. • Tegyenek a baba jobb oldalára egy autót. • Feladatlapon: rajzoljatok a ház jobb oldalára egy fát!

BAL OLDAL

A bal oldal fogalmának kialakításához a szívet használjuk. A szív dobogását meghallgat-juk, hogy a gyerekek tapasztalati élményhez is tudják kötni az ismeretet. A tanulás kezde-tén nagy segítséget nyújt, ha szívet jelzésként is használunk (piros kitűzőként).


Jaj, fáj! A z óvónő rámutat egy gyerekre, aki így szól:

- „Jaj, fáj!" Az óvónő megkérdezi tőle: - „Mi fáj?" - „A szívem!" - „Ki bántotta?" - „Szilvi!"

... és a játék kezdődik megint elölről.

A jobb oldalt alakító játékokat a bal oldalra is elvégezzük!

JOBB-BAL OLDAL EGYÜTT

Cipők és kesztyűk

A gyerekek képeket, tárgyakat válogatnak bal, ill. jobb oldaliság szerint.

Vándorló hidak

A gyerekek a padra teszik a lábukat és a földre a kezüket. Lehet akár jobb kéz, jobb láb a

padon, vagy bal kéz, bal láb a földön, majd utána fordítva. Papucsos játék A gyerekek körben ülnek a szőnyegen, és mindenki kezében egy papucs vagy cipő van. Adott jelre mindenki a jobboldali szomszédjának adja tovább a papucsot, de közben bal-ról kap egy másikat. Aki nem koncentrál, annak 2-3 papucs is felhalmozódhat a kezében, és kiesik a játékból. A játék még nehezíthető úgy, hogy nem a testük előtt, hanem a hátuk mögött adják a papucsot tovább.

Vásárlás fél párral Egy nagyobb kosárban összegyűjtjük a gyerekek cipőinek fél párját. A játékban mindenki visszavásárolhatja a kezében lévő fél párral a cipője másik felét.

Add tovább! Körben ülünk vagy állunk, majd elindítunk 2-3 plüss állatot körbe adogatva, mindig csak jobbra. Vigyázni kell arra, hogy az állatok ne érjék utol egymást. Adott jelre visszafelé is megpróbálhatjuk, de csak akkor, ha a jobb irány már jól megy.

Közlekedéses játék Forduljatok jobbra-balra!

Távirányítós játék Robotos játék: lépjetek előre egyet! Jobbra kettőt! Hármat hátra!


Babzsák fogó A gyerekek szabadon futkároznak a teremben. Adott jelre leülnek a talajra, az előzőleg elhelyezett babzsákokra. Ezután az óvónő kiválaszt gyerekeket, és megkéri őket arra, hogy nevezzék meg a jobb oldali szomszédjukat, majd a bal oldalon lévő társukat is. A gyere-keket megkéri az óvónő, hogy fordítsanak neki hátat, és így újra megismételjük a kéré-sünket. Majd a gyerekek ismét futkároznak a teremben, és újból leülnek egy babzsákra, de most már más helyre kell ülniük, mint az előző játékban, így újabb társakat találnak.

Tájékozódó futás A gyerekek feladata, hogy különböző tárgyakat kerüljenek meg jobbra vagy balra, az óvó-nő vagy társuk utasítására. A gyerekek egymás mögött futnak, ezért igazán csak az első-nek kell figyelnie az elhangzott irányra, hiszen a többiek mind utána futnak. A vezetőt gyakran cseréljük.

Gyakorlás saját testsémán, cselekedtetéssel

Kérlek, emeld fel a bal kezedet! Most dugd ki a jobb lábad az asztal alatt! Stb.

Marionett bábuk

Ehhez a játékhoz egy nagyméretű tükörre lesz szükségünk. A gyerek és az óvónő is a jobb könyökére köt egy színes jelzőszalagot. A gyerek mindig előttünk álljon! Az lesz a feladat, hogy a bemutatott mozdulatot a gyerek pontosan leutánozza (pl. fejünket jobbra billent-jük, jobb karunkat magasba lendítjük, a bal kart mereven a csípőnkhöz szorítjuk). Egysze-rűbb a gyakorlat, ha a gyerek mögé állva mutatjuk be az adott mozdulatokat. Nehezebb, ha egymás mellett állunk.

Zsipp'zsupp A gyerekek a teremben körben állnak. Az óvónő különböző instrukciókat mond (zsippet, zsuppot vagy zsipp-zsuppot), közben valakire rámutat. Zsipp-nél a gyereknek a tőle jobb-ra levő, zsupp-nál a balra lévő nevét kell kimondani. Zsipp-zsupp-nál pedig a gyerekek megpróbálnak gyorsan helyet cserélni.

Játsszunk! Hulahoppkarikákat teszünk le a földre, és elhelyezünk bennük fél pár cipőket. A másik fél pár cipőket a szoba különböző pontjaira rakjuk. A gyerekek egy adott jelre kezdik páro-sítani a cipőket. A feladat az, hogy minél több párt találjanak meg, és azt tegyék a saját helyükre.

Kéztorony A teremben becsukott szemmel ülnek körben a gyerekek. Az első gyerek beteszi középre a jobb kezét, majd sorban mindenki ráteszi a jobb kezét. Ezután a bal kezek következnek. Ha elkészültek, szép sorban leépítik a tornyot.


Figyelj! A gyerekek a teremben becsukott szemmel fekszenek a szőnyegen. Egy gyereknek va-lamelyik testrészét elmozdítjuk. A feladat, hogy mondja meg, melyik testrészét hogyan mozdítottuk el (pl. felemelted a jobb kezem, a bal lábam stb.). Minden gyerekhez sorra odamegyünk, és valamelyik testrészét elmozdítjuk.

Rajzolj! A feladat az, hogy becsukott szemmel végezzen el a gyerek egy bizonyos mozdulatot. Nagyon fontos a mozdulat mértéke. PL: Kérlek, rajzolj a levegőbe a bal kezeddel egy nagy kört! A gyerek mondja is el, mit csinált.

Korongos

A gyerekek a korongokat felszedik egyik, majd másik kézzel.

Szétszórt korongok összegyűjtése kézben

A gyerekek egy kézzel (innen-onnan) felszedegetik a korongokat, és összegyűjtik a kezük-

ben. Előbb egyik, majd a másik kézzel is. Korongok dobozba rakása

A gyerekek két oldalról, váltott kézzel rakják a korongokat a dobozba.

Körbejárók

Körben állunk. Indítsunk körbe egy szorítást a bal kézzel, „laa"-t mondva. Jobb felé is ad-juk a kézszorítást, ilyenkor „maa"-t mondva.

Ne te válaszolj! A gyerekek körben ülnek. Bármit kérdez az óvónő, az a gyerek nem válaszolhat, akire rá-néz és rámutat, csak a tőle jobbra, majd balra ülő gyerek.

Add tovább a hangot! A játékvezető kiad egy hangot. Jobb oldali szomszédja veszi a jelzést, és azonnal tovább is adja. Amikor a hang már egy kicsit eltávolodott, a játékvezető új hangot bocsát az útjára. Úgy is lehet játszani, hogy a játékosok egymás kezét fogják, és kézszorításokkal jelzik a továbbadást.

A T E S T K Ö Z É P V O N A L Á T Á T L É P Ő G Y A K O R L A T O K

Gurítsd a labdát! • A gyerekek egy labdát gurítnak maguk előtt. • A gyerekek egyik kezükből a másikba gurítják, dobják a labdát.


Keresztfogások Képzeld el, hogy egy csintalan legyecske egyfolytában körülötted röpköd. Próbáld meg elkapni, ha tudod! Most a bal füledre szállt. Kérlek, a jobb kezeddel fogd meg a bal füledet! Most a jobb könyöködre csücsült a kicsi legyecske. Próbáld meg a bal kezeddel megfogni a jobb könyöködet! A bal füledre röppent, gyorsan fogd meg a jobb kezeddel a bal füle-det! Ó, már el is röpült a legyecske!

A test elülső és hátsó részeinek megismerése mozgásos feladatokkal • Karika végighúzása a test elején és hátul is végig a testen. . „Forduljatok felém, háttal a bordásfalnak és szemben a szék támlájával!" • Az eszközt tegyék maguk elé, majd a hátuk mögé. • Feküdjenek a hátukra, majd forduljanak hasra. • Sarkukkal érintsék meg a feneküket.

A test függőleges zónájának megtanítása • Babzsák felemelése fej fölé, lehelyezése lábra, vagy a lábak elé. • Labda tartása a láb alatt, fej fölött, láb előtt, lábon. • Függeszkedés érintő magasságú rúdon. • Labda görgetése fentről lefelé, majd lentről felfelé. • Elmondjuk a testrészeinket lentről felfelé, majd fentről lefelé is. • Találós kérdéseket mondunk a gyerekeknek, pl. „Mi van a szemöldökünk fölött?",

„Mi van az orrod alatt?" stb. • Egy kivágott ember-sémát testrészeire vágunk, amit kezdetben fentről lefelé,

majd lentről felfelé kell a gyerekeknek összerakni. Mindezt csukott szemmel is végezzék el!

A D O T T T Á R G Y A K H O Z V I S Z O N Y Í T O T T T E S T H E L Y Z E T E K

Bújócskázzunk A gyerekek az adott instrukcióknak megfelelően az ajtó mögé bújnak, majd utána min-denki elmondhatja, hogy hová bújt. Bújj az ajtó mögé! Hova bújtál?

Akadálypálya Székekből és asztalokból egy akadálypályát építünk. Ezeken meghatározott módon kell

átjutni a gyerekeknek: fölötte, alatta, mellette, jobbra, balra, valamik között.

Alagút a szobában A kis manó felfedezett egy titkos alagutat. Kérlek, mássz utána négykézláb, de csak min-dig arra, amerre ő mondja! Pl. mássz egyenesen előre az asztal felé, majd bújj át az aszal alatt és mássz rá a székekre, fordulj jobbra, állj rá a szőnyegre, menj át rajta, fordulj balra a trambulin felé és állj rá stb.


F E J L E S Z T Ő J Á T É K O K V A L A M E N N Y I T E S T R É S Z R E

Mágneses testrészek

Kérlek, ragadjon össze a ... (mindig megnevezünk egy testrészt, pl.... vállatok)!

Mit súgtam?

A z óvónő kiválaszt egy gyereket, és a fülébe súg valamilyen cselekvést, amit neki el kell

majd játszania, pl. fésülködés, kabát begombolás, kigombolás, labdába rúgás, szökdelés,

érintse meg az orrát, tegye mindkét kezét csípőre stb. A gyerekeknek pedig meg kell ne-

vezniük, hogy melyik testrészükkel végezték a cselekvést. Kendős játék

„Kérlek, azt a testrészedet mozgasd, amire a kendőt kötöttem!"

Vezér mondja

A játék a testrészek gyakorlására jó. Azt csinálja mindenki, amit a vezér mond: „Vezér

mondja, hogy állj a jobb lábadra, fogd meg a jobb kezeddel a bal szemedet stb!" Amikor

nem hallatszik a „vezér mondja" vezényszó, akkor nem szabad az adott feladatot csinálni.

Érintős játék A z adott testrészt kell a gyereknek megérintenie egy bábbal, plüss állattal. Majd meg-

ismétli saját magán is az érintést, és megnevezi az adott testrészt. Végezze el mindezt

csukott szemmel is.

Mi hiányzik? Elkészítünk egy szétszedhető babát, amit felteszünk a táblára. A gyerekek jól megfigyelik,

ezután becsukják a szemüket. Ekkor az óvónő elvesz egy testrészt, és a gyerekeknek kell

megmondani azt, hogy mi hiányzik. Ezután visszahelyezzük az elvett testrészt. A játék

újból ismétlődik, csak mindig változtatunk az elvett testrészeken.

Mi hiányzik a képről? A hiányzó testrészeket megnevezzük, berajzoljuk. PL: „Figyelj jól, és egészítsd ki a képet!

Mondd el kérlek, mit rajzoltál!"

Összerakó játékok, puzzle Darabokra vágott, arcot és testet ábrázoló képet állítunk össze, majd megnevezzük

egyenként a felismerhető testrészeket. Instrukciók lehetnek: „Rakd össze a képet! Mondd

el, mit ábrázol!"

Kötél emelés A csoport körben ül, a kötél körül. Valamennyien megmarkolják a kötelet és húzzák, amíg sikerül egyszerre felállniuk. Ha így nem megy, bogozzuk ki a kötelet és húzzuk ki, két vé-gére állítsunk egyenlő nagyságú csapatokat. A két csapat egyszerre húzzon, és próbáljon meg felállni.


Gurulópár

A játékosok párban lefekszenek a padlóra, kinyújtózva, lábaikkal egymás felé, fejeikkel ellenkező irányba nézve. A feladatuk: együtt végiggurulni a padlón úgy, hogy lábujjaik közben mindig összeérnek.

Mindenki mindenkiért

A gyerekek, fejükön babzsákkal, saját tempójukban sétálnak. A vezető szabályozni kezdi a járás ritmusát, a gyerekek eszerint sétálnak tovább. Ha valakinek a fejéről leesik a bab-zsák, mozdulatlanná merevedik. Egy másik gyereknek kell felvennie, és visszatennie fejére a babzsákot anélkül, hogy a sajátját elvesztené.

Vak lovagok Valakinek bekötjük a szemét, és kezébe adunk egy játékkardot. Mialatt tízig számol, a többiek a kijelölt terepen lekuporodnak valamilyen helyzetben. Mikor a számolás befeje-ződött, valamennyien megmerevednek. A „vak lovag" körbejár, és kardjával megpróbálja megtalálni a játékosokat a terepen. Ha megérintette, mondja meg, melyik testrészét érte a kard?

Indián rönkjárás Minden játékos kap egy számot. A játékosok számsorrendben felállnak a farönkre. Az egyes számú játékosnak helyet kell cserélnie az utolsóval, anélkül, hogy bárki lelépne vagy leesne a rönkről. Ha sikerült, a kettes számú játékos cserél helyet az utolsó előttivel és így tovább, amíg mindenki helyet nem cserélt.

Játszhatjuk beszéd nélkül, a helycserélők szemét bekötve, vagy a fejtetőre tett kézzel is.

Váltóhajlás

Körbeállunk, karokkal szorosan összekapaszkodva. Minden második ember arccal befelé, a többiek kifelé. Jeladásra a játékosok egyszerre előre hajolnak. Próbáljuk kézen fogva, csináljuk ritmusra. A lábak ne mozduljanak el. Mit simogattam meg? Mondd, melyik testrészedet csiklandoztam, kopogtattam, simogattam meg?

Méhecskés játék Mondd, hol szúrt meg a méhecske?

Madárijesztős játék Egy kismadár szállt rá a madárijesztőre, és a madárijesztőnek mindig azt a testrészét kell megmozdítania, amelyikre a madárka rászállt.

Robotos játék A roboton bekapcsoljuk az egyes testrészeket, és a gyereknek azt a testrészét kell moz-gatnia.


Fababa A varázsló megérinti a pálcájával a fababát, és ahol megérintette, a gyereknek azt a test-részét kell megmozdítania.

Pinokkió Az egyik játékos egy bábu, a földön fekszik, és nem tud magától mozogni. A másik játékos a bábos, aki képzeletbeli zsinóron mozgatja a bábut.

Talicskázás Párokban játsszuk. Az egyik gyerek tartja a másiknak mindkét lábát, míg az kezén járva halad. Egyszerre több pár mozoghat, akadálypályán. Csináljuk bekötött szemmel is.

Melyik testrészedre gondoltam? Az adott testrészt jól körülírjuk, pl. a fejünk és a vállunk között van (nyak), kettő van be-lőle (kéz), labdát rúgunk vele (láb) stb. A gyerek feladata kitalálni, hogy melyik testrészre gondoltunk.

Játék a babákkal Babákat fürdetünk, fürdetés közben a gyerekek megmutatják és megnevezik a mutatott testrészeket. Az óvónő igyekszik irányított beszélgetéssel segíteni a folyamatot: „Meg-mostad már a hátát?" „Emeld fel, légy szíves, a bokáját is!" „Töröld szárazra a fülét is!"

Becsaplak! Az óvónő rámutat egy-egy testrészre, de időnként rosszul nevezi azt meg. A gyerekek feladata, hogy felismerjék a tévedést, és azt korrigálják.

Mutasd meg! Kérlek, azt a testrészedet mutasd, amire télen kesztyűt húzol, amire csizmát veszel, ahova a sálat kötöd, amire a sapkát veszed stb.

Labdagurítás A gyerekek a saját testükön gurítják végig a labdát, és közben megmondják, hogy a labda éppen melyik testrészüket érintette. Labda helyett papírhengert is használhatunk.

Reggeli meditáció Nyújtózkodjunk az ágyban, mint egy kismacska. Néhányszor erőteljesen lélegezzünk be és ki, örüljünk a ránk váró napnak.

Varázstollacska „Akit a varázstollal egy kicsit megsimogatok, az nagyon jól fogja utána érezni magát. Aki-nél pedig megállok, az a gyerek csukja be jól a szemét, és figyeljen nagyon, hogy hol fo-gom megérinteni. Ha már megérintettem, akkor szépen lassan emelje fel a kezét, és ő is


érintse meg azt a testrészét, amit én megsimogattam a tollacskámmal. Ezután kinyithatja a szemét."

• Mit éreztél, amikor a toll megérintett? • A bőrödnek ez milyen érzés volt? • Mire gondoltál, miközben a simogatást érezted?

Orvosos játék

A beteg testrészt kell mindig megnevezni.

Tornázik a baba

Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a baba. A baba nem tud magától mozogni, ezért kivá-lasztunk a gyerekek közül valakit, aki majd a babát mozgatni fogja. A kiválasztott gyerek a baba háta mögé áll. A baba megmondja mindig, hogy melyik testrészét mozgassák, a mozgató pedig végrehajtja ezeket az utasításokat. Pl. emelje fel a babának a jobb karját! Hajtsa hátra a baba fejét! Emelje oldalra a baba bal karját! Emelje fel a jobb lábát is!

Tükör és árnyék Két játékos szembeáll egymással. A z egyik mozog, a másik pedig tükörként utánozza a mozdulatokat. Ezután az egyik játékos a másik mögé áll, és ahogy az első mozog, a máso-dik árnyékként követi a mozdulatokat. Lehet csak arccal is játszani.

játék a testtel Az óvónő különböző cselekvéseket, tulajdonságokat, embereket jelöl meg, amit a gye-rekeknek testükkel, arcukkal kell eljátszani. (Síró kisbaba, nevető bohóc, erős súlyemelő, rongybaba stb.)

Nem látjuk! A gyerekek a játékvezetővel szemben helyezkednek el, aki szóbeli instrukciót ad, de ezzel ellentétes mozgást végez. Csak a szóbeli instrukció alapján szabad a gyerekeknek csele-kedniük, mozogniuk. A vezető mozgását nem szabad utánozni. Pl. azt mondja: futás, és leül. Gyerek is lehet a játékvezető.

„Azt gondoltam, hogy..." A vezető kezdi a játékot. Azt mondja: „Azt gondoltam, hogy...", és valamilyen cselekvést végez. Pl. helyben szökdel, kockából épít valamit stb. A gyerekeknek, miután felismerték az irányító cselekvését, be kell fejezni a mondatot. Pl.: Azt gondoltam, hogy ugrálok. Aki kitalálta, az gondolhat. Ettől kezdve már a gyerekek játsszák el, illetve fejezik ki szóban gondolataikat.

Utánzó tornászás A gyerekek egymás mögött sorakozva körbejárnak. Egy felnőtt vagy egy ügyes gyerek vezetőnek előre áll. A sor elindul, és mozgás közben a vezető különböző mozdulatokat


végez, pl. kezét felemeli, lehajol, fülét fogja, lóugrással halad stb. A többiek pontosan utánozni igyekeznek a vezető mozdulatait, kizárólag megfigyelés alapján. Beszélni nem szükséges, akár sikerül a mozdulat, akár nem. A vezető személyét időnként változtassuk.

Nehéz, mint a kő, könnyű, akár a tollpihe Ülő helyzetben lélegezzünk nyugodtan. Feszítsük meg testünk minden izmát, és képzel-jük azt, hogy nehezek vagyunk, mint a kő. Majd a „könnyű, akár a tollpihe" gondolatával és nyugodt kilégzéssel (olykor erőteljes is lehet) lazuljunk el.

Mozgás-meditáció Fussunk, sétáljunk, táncoljunk vagy sportoljunk - pusztán a mozgás öröméért.

105

VII. AZ ŐSZ KINCSEI

Ő S Z I G Y Ü M Ö L C S Ö K

Őszi gyümölcsöket folyamatosan gyűjthetünk, vásárolhatunk a zöldségesnél és piaci sétánk alkalmával. A gyümölcsöket megnevezzük, ismerkedünk alakjukkal, színükkel, illatukkal, ízükkel. Az óvodában megmossuk, félbevágjuk, daraboljuk, ízleljük őket, és felhasználjuk minden formában. Tudatosítjuk a gyerekekkel, hogy csak megmosott gyü-mölcsöt fogyasztunk, a szárát és a magját nem esszük meg. Félbe is vágjuk, megbeszéljük milyen részekből áll, össze is hasonlíthatjuk héját, húsát, magjaikat.

Gyümölcsök a konyhában • Gyümölcsök levét kipréseljük ivólének. • Szilvát és almát összevágva, kompótot főzhetünk. • Almadarabokat vízbe téve, azokat szájjal kell kihalászni és megenni • Almát süthetünk fóliában, sütőben, fahéjas cukorral és mazsolával ízesítve. • Almasajt: almát és körtét vaníliás cukorral és cukorral főzzünk meg úgy, hogy szét-

essen. Lehűtve, pár nap múlva kenhetővé válik. • Szívószállal (szívással) kell a leszedett szőlőszemeket az asztalról összeszedni, utá-

na megehetjük. • Nyers, lereszelt almát és retket keverjünk össze citromlével, mézzel, natúr joghurt-

tal salátának. • Gyümölcssaláta különböző gyümölcsökből, citrommal, narancslével, megtört

mogyoróval összekeverve. • Müzlis gyümölcssaláta mézzel, joghurttal. • Palacsintatésztában forgassuk meg a szeletelt almát, forró olajban süssük ki, és me-

legen, fahéjas cukorral szórjuk meg. • Almaleves szegfűszeggel, fahéjjal, pudingporral sűrítve. • Almaszósz. • Fogpiszkálókat szúrva a nyers almába, „alma-sünit" készíthetünk. • Almába szúrjunk pálcikát, rászúrhatunk a pálca végére egy körből kivágott kígyót

is, ami meleg helyen forog a pálcán. • „Alma-emberke": nagyobb és kisebb almát egymásra téve. • Félbevágott almába, körtébe szúrjunk fogpiszkálót, rá vitorlát papírból - alma-ha-

jócska lesz belőle, amit szívesen kormányoznak a hasukba a gyerekek. • Reszelt alma fahéjas cukorral ízesítve. • Készíthetünk gyümölcskelyheket, különböző pudingokkal. • Aszalhatunk szilvát, körtét, barackot.

A gyümölcsöket felhasználjuk még barkácsolásnál, nyomdázásnál is. Képeket gyűj-tünk, tablót készítünk belőle. Gyűjtjük leveleiket, préseljük, felfűzhetjük, satírozhatjuk, festhetjük. A szobában boltos és piacos játéknál is jól alkalmazhatók a gyümölcsök.

VII. AZ ŐSZ KINCSEI 105

Matematikai tapasztalatokat is gyűjthetünk játék közben. A gyümölcsöket kis tálkák-ba rendezgetjük, válogatjuk, színük, alakjuk, formájuk, számuk alapján. Megtapogatjuk őket, ismerkedünk formájukkal, illatukkal. Játék és tevékenykedés közben dalos játékok-kal, versekkel, mesékkel, mondókákkal, szólásokkal, közmondásokkal, találós kérdésekkel is megismerkedhetünk.

D i ó


Zöld burokban születtem, mikor aztán nagy lettem, a zöld burok kifestett, és az úrfi kiesett.

Nagyobb a háznál, kisebb az egérnél, édesebb a méznél, keserűbb a méregnél.

Se ajtaja, se ablaka, mégis négyen laknak benne.

Zöld ágon ül, de nem madár, négy szobában egyszerre hál.

Négy testvér egy ingben. Ha megérik, nagyot pattan, olyan kerek, majd kicsattan, Fogacskádon ám kifog. Bizony nem fog rajta fog, szegény, hiába sajog. De ha kővel kupán vered, recseg-ropog, s kettéreped.

Négy atyafi lakik egy kis kerek házban, négy kis szobájában.

Négy valaki lakik vakolatlan házban, ajtó, ablak nélkül való palotában.

Fenn, fenn a palotában, négyen ülnek egy szobában.

Icipici emberke, csontruhába öltözve. Öreg juhász fél lábon áll,

többet őriz ezer juhnál, (diófa) Egy kis szoba, négy ablaka, ajtó nincsen sehol rajta. Ősszel botokkal levernek,

télen kalácsba tesznek.


Mutogatós játék

így törik a diót: kopp-kopp, (sarokkoppantás) így meg a mogyorót: ropp-ropp. (taps)


Dombon törik a diót, hegyen meg a mogyorót. Tessék, kérem megbecsülni, és a végén lecsücsülni, csüccs!

Dombon törik a diót, hegyormon a mogyorót, völgyben meg a makkot, zajuk ide csattog. Három diót feltörtem, négy mogyorót megettem, letettem egy zsák makkot,

ebből ti is kaphattok, (az öklök ritmikus összeütögetése)

Ki lakik a dióhéjban? (kezek széttárása) Nem lakik ott bárki, csak dióbél bácsi. Ha rácsapsz a dióhéjra, (ökleinkkel egymásra ütünk) kinyílik a csontkapuja, és cammogva előmászik (ujjakkal lépegetünk előre) vén dióbél bácsi. Csak a szádat tátsd ki! (száj kitátása) Hamm!

Dióhéj-csónak verseny A játékhoz a 10-es számkörben félbevágott dióhéjak szükségesek, nagyjából 50 db. Az a feladat, hogy a 3-4 versenyző saját, vízzel teli táljában a 10 db dióhéj csónakját próbálja meg átfújni az egyik oldalról a másikra, adott időre. Vajon kinek mennyit sikerül átfújni? Ki az, akinek a legtöbb ért be, és ki az, akinek a legkevesebb? Hány süllyedt el? Hány ért be a kikötőbe sikeresen?

Melyik hová való?

A gyűjtött gyümölcsöket bekötött szemmel, kizárólag tapintással válogatjuk szét.

Tornázhatunk a dióval

Lábtornát is végezhetünk a dióval: talpunkkal, lábunkkal gurítjuk, megfogjuk a lábujjunk-kal. A diót lapáttal vezetjük egy adott célba.

Mókusok ki a házból! A próba-játéknál a karikák és a gyerekek száma azonos, majd a következő játékoknál a gyerekek létszámához képest a karikák számát mindig eggyel csökkentjük.

108 VII. AZ ŐSZ KINCSEI 108

Házatlan mókus Eggyel kevesebb széket helyezünk el a teremben, mint amennyi a gyerekek létszáma. Ez-után a gyerekek leülnek egy székre, akinek nem jutott ülőhely, az mókus lesz. Egy kis ver-sikével próbálja kicsalogatni társait az odúból:

Mókus, mókus, fürge mókus, esik eső, fúj a szél, siess, hamar keress házat, nemsokára itt a tél! Ki a házból mókusok!

Ekkor minden mókusnak el kell hagynia a házát, és egy új házat kell keresnie. A kikiál-tó mókus is gyorsan elfoglal egy házat, így valaki megint odú nélkül marad. A következő játékban ő lesz a házatlan mókus.

Diótörés Egymásnak hátat fordítanak a gyerekek, és jól egymásba karolnak. Az egyik gyerek kis terpeszbe áll, és lassan, óvatosan megpróbálja a hátára emelni a társát. Ezután lassan visz-szaengedi, és most a másik gyerek próbálja felemelni pajtását.

Mi van a kezemben? A játéhoz szükséges eszközök: asztalonként kis zsákocskákban 6-10 db makk, gesztenye, dió és apró kis kockák. A kis zsákba előre odakészítjük az eszközöket, és odaadjuk az asztal végén ülő gyereknek. Ekkor a mellette ülő pajtása belenyúl a zsákba, majd csukott szem-mel annyi egyforma eszközt vesz ki a zsákocskából, amennyit az óvónő mond neki. Csak miután befejezte a feladatot, azután ellenőrizheti, hogy vajon jól rakta-e ki a tárgyakat. Aztán ő mondja meg a mellette ülő gyereknek, hogy mit és mennyit vegyen ki a zsákból. Ha már mindenki vett egyszer, akkor vissza kell tenni az eszközöket, és a játék újra kez-dődhet.

Válogassunk! Egy kosárba diót és gesztenyét is teszünk. Jól megnézzük a formájukat, majd megtapo-gatjuk a felszínüket is. Mikor a gyerekek már tapasztalhatták a tulajdonságaikat, vissza-tesszük a kosárba. Majd két gyerek szemét bekötjük, az egyik gesztenyét, a másik diót gyűjtöget. Ha már üres a kosár, akkor megnézzük, vajon helyesen válogattak-e.

Lyukba gurítós Ezt a játékot lejtős helyen játszhatjuk. Ássunk a lejtőn annyi lyukat, ahány gyerek részt vesz a játékban. Egy-egy lyuk akkora legyen, hogy egy dió (vagy krumpli, gubacs, alma stb.) még jól elférjen benne. A felső lyuktól fölfelé kb. 7 m-re jelöljük ki a gurítás helyét. A lyukakat ki kell sorsolni a gyerekek között. A gyerekek feladata: beletalálni a lyukba.


Egyensúlyozó művészek

A játékot két csapat játssza. Mindkét csapatnak van két fakanala, amibe belefér egy dió, gesztenye stb. Adott jelre egyensúlyozva, a fakanál végét fogva, akadályt kell kerülgetni, és visszaérkezve a fakanalat a társnak átadni. Az lesz a győztes, aki gyorsabb, és nem esik ki a dió a kanalából.

Vasmacska Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a macska, és bekötjük a szemét. A többiek körülötte ugrálnak és tapsolnak, közben egy kis mondókát mondogatnak: „Gyertek diót törni!" A gyerekek megkérdezik a macskától: „Macska, van tejfeled? Van kanalad?" Erre felel a macska: „Van tejfelem, van kanalam is!", és elkezdi kergetni a gyerekeket. Akit sikerül meg-fognia, az lesz a következő játékban a macska.

Erre csörög a dió Egy gyereknek bekötjük a szemét, ő lesz a fogó. Körülötte ugrálnak a gyerekek, és egy kis versikét mondogatnak neki: „Erre csörög a dió, arra meg a mogyoró". A fogó a hang alap-ján megpróbál megfogni valakit. Ha ez sikerül neki, helyet cserélnek. A fogót nem szabad megérinteni.

SZŐLŐ

T A L Á L Ó S KÉRDÉSEK

Sok szeme, mégse lát, ha bőréből kihúzzák, sötét helyre bezárják,

Sok szemével mosolyog, ha megnyomod, kicsorog.

lakománál használják, (szőlő - bor) Tü meg cérna nélkül gyöngyös függő készül, Isten teremtette, az ember leszedte, (szőlőfürt)

Fele piros, fele sárga, fél lába még a nyárba'. Másik féllel már az őszbe', nagy szüksége van a csőszre. Fidres-fodros az anyja,

szép szemű a lánya, ezer ízű a veje. Sok szeme van,

mégsem lát.

Száron csüngő palota, gyöngyszem mindegyik szoba.

VII. A Z ŐSZ KINCSEI 109


Csősz-játék

Egy nagy kört rajzolunk a földre, majd kockákat és egyéb tárgyakat rakunk bele. A kör közepén megáll a csősz, a többi gyerek a körön kívül helyezkedik el, és igyekeznek valami-lyen tárgyat kicsenni. Ha a csősz elfog valakit, miközben az éppen igyekszik ellopni egy tárgyat, akkor a csősszel helyet cserél. Ha viszont nem sikerül megfognia senkit, akkor az lesz a győztes, aki a legtöbb tárgyat tudta összegyűjteni.

Csősz-játék 2. Egy gyereket kiválasztunk, ő lesz a csősz, aki mellé egy kosárba szőlőfürtöket teszünk. A csősz szemét bekötjük, a körben álló gyerekek feladata az lesz, hogy próbáljanak na-gyon óvatosan odalopakodni, és lopni a csősz szőlőjéből. Ha sikerül nekik a lopás, a to-vábbiakban is ő marad a csősz.

Csősz-játék 3. Kiválasztunk a gyerekek közül valakit, ő lesz a csősz. Leguggol a terem közepén, és úgy csinál, mintha éppen aludna. A gyerekek körülötte vannak (kb. 2 méter távolságban). Egy kis versikét mondogatnak, amit utánzó mozgással is kísérnek:

Lipem-lopom a szőlőjét, (mintha szőlőt szednének) mind megiszom a levét, (kézből isznak) Alszik a csősz, (mutatóujjukat a szájuk elé teszik) nagy kalap a fejében, (nagy kalapot mutatnak) bunkósbot a kezében, (mintha botot fognának) Bumm! (lábbal dobbantanak)

Csősz, csősz, lopom a szőlődet! A csősz lefekszik a teremben a földre, és úgy tesz, mintha aludna. A többiek körülötte úgy csinálnak, mintha tépegetnék a füvet, és azt mondják:

Csősz, csősz, lopom a szőlődet, senki sem látja, kutya sem ugatja.

A versike végén a csősz hirtelen felugrik, és megpróbálja elkapni a többieket. Ha sike-rül neki, akkor a következő játékban az lesz a csősz.

Hídjáték Rajzolunk a földre két párhuzamos, egymástól két méterre lévő vonalat. Ez lesz majd a híd. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a csősz, aki a hídnak a közepére áll. A többi gyerek két egyenlő csapatra oszlik, és a híd két végén elfoglalják a helyüket. Ekkor a gyerekek megkérdezik a csőszt: „Csősz bácsi, ráléphetünk a hídra?" A választ viszont nem várják meg, hanem mindkét irányból gyorsan elindulnak a hídon. Az a cél, hogy a csapatok já-


tékosai közül minél többen átjussanak a hídon. Ha a csősznek sikerül valakit megfogni, az kiesik a játékból. Az a csapat győz, amelyikből többen érnek át.

Gyűjtsünk szőlőt! Kiválasztunk a csoportból két gyereket, akiknek a kezébe egy-egy kosarat adunk, ők lesz-nek a fogók. A többiek kezébe pedig kis labdákat adunk, ezek lesznek a „szőlőszemek". A fogóknak az a feladata, hogy megfogják a gyerekeket, és elvegyék tőlük a „szőlőszeme-ket". A már megszerzett „szőlőszemeket" a kosarukba rakják. A végén megnézzük, ki az, aki többet gyűjtött össze.

Gyűjts! Minden gyerek egy-egy szőlőszem lesz, egy gyerek pedig szüretel. Akit sikerül elkapnia, attól elveszi a szőlőszemét.

Kapd el a botot! A gyerekek a teremben körben állnak. Kiválasztunk közülük valakit, aki a kör közepére áll, és a kezében egy kb. 1 méteres botot tart, aminek egyik végét a földre letámasztja. Valamelyik gyümölcs nevét kimondja, majd nagyon gyorsan elengedi a botját, és beugrik annak a gye-reknek a helyére, akinek az a gyümölcs a neve (ezt előre megbeszéljük). Annak a gyereknek, akinek a nevét kimondták, el kell kapnia gyorsan az eldőlő botot, még mielőtt az a földre leesne. Ha sikerül elkapnia a botot, akkor ő nevez meg valakit, ha nem, akkor ad egy zálogot.

Madárijesztős játék Egy kis madárka rászáll a madárijesztőre. Az el akarja onnan kergetni, ezért mindig azt a testrészét mozgatja, ahová éppen a madár szállt.

Játék a dugóval Egy nagyobb kartonra rárajzoljuk Dugó Danit. A lap hátuljára, közvetlenül a száj mögé egy nylon zacskót erősítünk. A gyerekek feladata az, hogy egy meghatározott távolságról minél több dugót próbáljanak meg a szájába beledobni.

Tánclépések Egyszerű tánclépéseket mutatunk be a gyerekeknek, amit ezután együtt táncolunk le. Kezdetben törekedjünk arra, hogy csak három elemből álljon a mozgás. Később már lehet a tánclépések számát bővíteni ötre, majd akár hétre is.

Mozgásfüzér Kérlek, utánozzál! Figyelj jól a helyes sorrendre! PL: lépj, tapsolj, koppants, bólints, úgy ahogy én! (sorrendiség fejlesztése)

Kopogjunk Egy egyszerű, tetszőleges ritmust kopogunk az asztalon. A gyerekeknek az lesz a feladatuk, hogy próbálják ezt megismételni. Eleinte közösen végezzük a ritmusismétlést, majd a ké-sőbbiekben a gyerekek már önállóan próbálkozhatnak a feladat megoldásával.


A L M A


Gyümölcs vagyok, édes vagyok, ha megértem, piros vagyok. Télen elrejt jól a kamra, mi volnék, ha nem az... (alma)

Zöld asszonynak piros arcú leányai vannak.

Mikor kicsi, bolyhos, mikor megnő, kopasz, (birsalma)

Kerek, kerek, gömbölyű, ránézni is gyönyörű.


Hüvelykujjam almafa, (ujjak egyenkénti nyitása) mutatóujjam megrázta, középső ujjam felszedte, gyűrűsujjam hazavitte,

a kisujjam mind megette, megfájdult a hasa tőle. Jaj, jaj...

Ez itt az almafa, ez pedig a bohócka. A bohócka felmászott a fára, ugrált ágról-ágra, és minden almát megkóstolt. Az első alma savanyú volt: brrr! A második romlott volt: beeeh! A harmadik alma kukacos volt: ííííí! A negyedik körül egy méhecske zümmögött: zzzzzz! Az ötödik alma finom volt: hmmmmmmm! Ekkor jött egy vihar, fújt a szél, rázkódtak az ágak, rázkódott a bohócka, kapaszkodni nem tudott és zsuppsz! Lepottyant a földre!


Almás Egy kosárba teszünk három, egy másik kosárba pedig két almát. Mindkettőből öntsük ki az almákat egy tálba, így a két halmaz egyesítésével egyetlen halmazt kapunk, amelynek az elemszáma öt.

Rakj sorba!

Almafák képeinek évszakonkénti sorrendbe állítása.

Feszülj, lazulj!

Egy magas fára nyújtózkodunk az almák után, ha sikerül elérnünk, akkor beletesszük őket a kosárba.

Játsszunk! A játékban a székek az almafák. A gyerekek szabadon szaladgálnak a székek között, majd egy adott jelre felállnak a székekre almát szedni.

Süni és alma „Egy kis sünike sétálgatott a kertben. Meglátott egy almafát, tele szép, piros almákkal. Nézte, nézte a sünike a fát, de sehogy nem érte el az ágakat. Gyorsan hazament, hozott otthonról egy dobot, és a fa alá tette. A kert közelében lakott, egy fa tövében. Nagyon elfáradt a sok sétától, így hát lefeküdt. Éppen szunyókált, amikor furcsa hangokat hallott: kipp-kopp, kipp-kopp. Visszarohant a fához, és látta, ahogy az almák pottyantak le és koppantak a dobon. Vidáman felszurkálta tüskéire az almákat és hazaballagott. Otthon egyenként leszedte az almát, evett belőle és aludni tért." (A mesét mutogathatjuk a kezünkkel is.)

Süni és alma - mozgással Nagyon jó játék a téri tájékozódáshoz, irányokhoz a következő: a gyerekek a sündisznók, akik almát keresnek. Az almák kispárnák, amelyek a szobában megtalálhatók. Utasítá-sokat lehet végeztetni velük, pl. „Üljön a süni az alma elé!" „Tegye a süni az almát a feje fölé!" stb.

Fejezd be a mondatot! Dobja a játékvezető az almát a körben ülő gyerekek egyikének, és mondja: „az alma..." (piros, zöld, gömbölyű, édes, savanyú, száras stb.). Mindenki válaszoljon.

K Ö R T E


Gyümölcsösben pirulok, sárgulok, télen ládába bújok.

114 VII. A Z ŐSZ KINCSEI 114

SZILVA


Előbb zöld ruhát veszek, majd fehéret, azután zöldet, később vöröset, s végül kéket.

Zöld, lila és kék a színem, de csak kéken jó az ízem.

Kívül bőr, belül hús, húson belül csont, csonton belül hús.

Kék a színe, zöld a szára, jó lesz nekem uzsonnára. Barna magvát kiveszem, érett húsát megeszem.

Kövér, kövér csemege, cukros prézli külseje, édes gyümölcs belseje, szilvás gombóc a neve.


Mutogatós játék

Ádám, Éva, két szem szilva, (egyenletes mérőre taps) Ábrahámmm... (tenyerek a szájra)

Szilvás Egy tálba tegyünk két, a másik tálba három szilvát, majd mindkettőből öntsük ki a szil-vákat egy kosárba. így a két halmaz egyesítésével egy halmazt képeztünk, amelynek az elemszáma öt.

Ö S Z I Z Ö L D S É G E K

Őszi zöldségeket gyűjtünk otthonról, vásárolunk a zöldségesnél és a piacon. Az óvodá-ban aztán megkezdődik a velük való ismerkedés, főzőcskézés, barkácsolás, játék közben. A zöldségeket megnevezzük, kezünkkel megtapogatjuk, orrunkkal megszagoljuk, aztán meg is kóstoljuk őket. Ismerkedünk alakjukkal, színükkel, illatukkal, ízükkel.

Ha lehetőségünk van arra, hogy egy konyhakertbe ellátogassunk a betakarítás ide-jén, szerencsénk van. Ott segíthetnek is a gyerekek, így közvetlen kapcsolatba kerülnek a zöldségekkel. Látják, hogy melyik terem a föld alatt, melyik a föld felett, milyen részeiket használjuk fel. Ismerkedünk sokféle felhasználhatóságukkal is.


Zöldségek a konyhában: • Készíthetünk zöld falatkákat fogpiszkálóra tűzve. • Télire is tehetünk el csalamádét ecettel, cukorral, sóval. Ismerkedünk az ecet, cu-

kor, só illatával. • Süssünk grill fűszerrel paprika, répa és padlizsán szeletkéket fólián, a sütőben! • Krumplis salátát is készíthetünk majonézzel. • Salátákat különféle öntetekkel is készíthetünk. • Káposztafejbe szurkáljunk zöldségfalatokat az uzsonna mellé! • Süssünk tököt, krumplit, padlizsánt, cukkinit! • Rántsunk ki cukkinit, karalábét! • Reszelt sárgarépa is tálalható a kenyér mellé. • Turmixoljuk össze a zöldségeket, finom ivólé lesz belőle! • Tölthetünk paradicsomot, paprikát túróval.

Kitűnő dolgokat lehet zöldségfélékből barkácsolni is, főleg állatkákat. Készítsünk

nyomdát is belőlük, jó játék ez a gyerekeknek. Használjuk fel őket a csoportszobában

boltos és piacos játékhoz is.

PARADICSOM


Kerek vagyok, mint a labda, fagyasztanak száz alakba'. Nyersen esznek, főzve is, télen is és nyáron is, megisszák a vérem is.

Zölden ültetjük, pirosan szedjük.

Kerek, de nem alma, piros, de nem rózsa.


Folytasd! Ritmusos sort hozunk létre: egy piros paradicsom, egy zöld paradicsom... stb.


SÁRGARÉPA, PETREZSELYEM


Föld alatt vörös ember, a föld felett zöld ember, (répa)

Rakéta, narancsszínre festve, jó a húsa, jó a nedve. Nyersen eszik, főzve is, a zöldséggel együtt levesbe teszik, (répa)

Kis koromban nyersen esznek, ízét adom a levesnek. Barátom a petrezselyem, egy csomóba kötik velem, (répa)

Míg az anyja növekszik, a lányának hasznát veszik, (petrezselyem)


Mutogatós játék Ecem, pecem, pompodáré, sárgarépa, kacincáré, cérnára, cinegére, hess ki madár a mezőre, álé, álé, álé, pukk!

A gyerek velünk szemben ül, soronként négyszer érintjük meg mutatóujjunkkal az arcát: homlokát, állát, jobb arcát, bal arcát. Az utolsó sorban pedig háromszor a száját, „pukk"-ra az orrát.

Rakd sorba! A répa c. mese képeinek időrendi sorendbe történő rendezése.

PAPRIKA


Nincsen tüze, mégis éget. (csípős paprika)

Éget, de nem gyújt lángot, tüzes, vörös, de nem lángol, (csípős paprika)

Száz bolhánál jobban csíp. (csípős paprika)


U B O R K A


Hosszan, hosszan nyújtózik, a fű közé borjazik.

Zöld mezőben tojik egy réce, s egy tojásból ezerötszáz lesz.

K Á P O S Z T A


A torzsáját jól elfedi, levelekkel leplezgeti. Kerek feje jó csemege, kecskék kedves eledele.

Szeretnek az emberek, és a tapsifülesek.

Minél nagyobb a meleg, annál több ruhát veszek.

Fejében hordja a testét, fél lábon áll napestig. Ahány inge van, mind magán hordja.

Folt hátán folt, benne tű sosem volt.

Ángyom kontya, hetven foltja, még egy öltés sincsen rajta.


Kapj el!

A gyerekek lesznek a nyulak. Ugrálnak szerteszét a káposztaföldön. Ha jön a gazda, akkor gyorsan megpróbálnak elugrálni. Akit sikerül megfognia, az lesz az új gazda.

A nyulak és a káposztalevél A gyerekekből két egyenlő számú csapatot hozunk létre, akik kettős kört alkotnak. A bel-ső kört kinevezzük a nyulak ketrecének, ők megfogják egymás kezét, és arccal kifelé zárt kört alkotnak. A külső kör pedig leguggol, ők a nyulak. A kör közepére káposztaleveleket (babzsákot, kendőket) helyezünk. Egy adott jelzésre a belső körben álló gyerekek kinyitják a ketrecet, vagyis terpeszbe állnak. Ezen a nyulak átbújhatnak, és megpróbálnak megsze-rezni egy káposztalevelet, amit gyorsan kivisznek a ketrecükbe. A szabály az, hogy egy-szerre mindig csak egy levelet vihetnek ki. Ha a levelek elfogytak, megszámoljuk melyik nyuszi gyűjtötte a legtöbb levelet.

118 VII. A Z ŐSZ KINCSEI 118

HAGYMA


Alig nagyobb a tojásnál, mégis sok kabátban járkál.

Szeretem, megeszem, mégis megsiratom. Vörös fejem olyan komisz: embereket bőget. Megríkatom pucolómat, főleg persze nőket.

Száz bundában ül az öreg, ha vetkőzik, megkönnyezed.

Kerek, de nem alma, piros, de nem rózsa, rétes, de nem béles, kóstoltam, nem édes.

Ismerek egy olyan bikát, van rajta van negyven kabát, aki mind leszedi róla, lesz elég sírnivalója.

BURGONYA


Tavasszal földbe teszik, késő ősszel előveszik, ember eleibe teszik.

Szerény, barna, girbegurba, mégis eljut asztalunkra. Barna héját leveti, minden ember szereti.

Sok ételbe beleteszik, levesnek is elkészítik. Saláta és főzelék, a hús mellett körítés. Vagy megfőzik, vagy megsütik, sokféleképpen nevezik.

Elföldelik, eltemetik, a föld alatt sokasodik.

Zöld tyúk tojja föld alá, fészket ember kapar rá. Ott nő meg a föld alatt, sülve, főve jó falat, ha nem tudod, találd ki! Az a tojás a... (krumpli)

Egyet raktam, sokat kaptam. Sokat raktam, többet kaptam. Zsákba raktam, megfőztem, és aztán mind megettem.



Ki a legügyesebb?

A gyerekek versenyeznek, ki tudja a leghosszabb összefüggő héjat levágni a krumpliról.

Burgonya Karcsi

Amikor a gyerekek már sikeresen felismerték, megnevezték a terményeket, bekötött szemmel vásárolnak belőlük. Karcsi először kitaláltatja a gyerekekkel együtt közösen a nevét: „A nevem ugyanaz, amiből készültem." Ezután elkezdi bemutatni az előzőleg oda-helyezett kosárban lévő zöldségeket, gyümölcsöket. Forró krumpli Egy tetszőleges eszköz adogatása zenére. Ha a zene elhallgat, az eszköz megáll, a játékos pedig leülhet és szurkolhat a többieknek.

Burgonyaültetés Két azonos létszámú csapatot alkotunk. Ezután a gyerekek egymás mögé állnak. A két csapattal szemben három-három karikát teszünk a földre. Minden csapat első verseny-zője megfog három-három babzsákot. Ezek lesznek a burgonyák. Egy adott jelre az el-sők elindulnak, és minden karikába belehelyeznek egy burgonyát. Majd megkerülik az utolsó karikát, és visszafutnak a következő gyerekhez. Társuk csak akkor indulhat el, ha a visszaérkező játékos a kinyújtott kezére ráüt. így történik minden alkalommal a váltás. A második gyerek igyekszik gyorsan összeszedni mindhárom karikából a burgonyákat, és az utolsó karikát megkerülve visszafut, majd a soron következő gyereknek átadja a bab-zsákokat. Ő újra elkezdi az ültetést. Mindig az egyik gyerek ültet, a másik pedig összeszedi azt. Az a csapat lesz a győztes, amelyik előbb készül el a feladattal.

Krumpli számolós A gyerekek körben ülnek, középen egy kosárban krumplik vannak. Mindenki behunyja a szemét, ezalatt a játékvezető kivesz néhány krumplit a kosárból. A többieknek már kinyitott szemmel kell találgatniuk, vajon mennyit vett ki. Akinek sikerül eltalálnia, az lesz a győztes.

Krumpli foci A gyerekekkel két kaput állítunk fel az asztalon papírból, és egy kisebb krumplit teszünk középre. A játékot ketten játsszák. A cél: a másik kapujába bepöccinteni a krumplit.

F E J L E S Z T Ő J Á T É K O K A G Y Ü M Ö L C S Ö K H Ö Z ÉS A Z Ö L D S É G E K H E Z

Mit hozott Ősz anyó?

Egy gyerek lesz a hunyó, akinek bekötjük a szemét. A többiek körben ülnek. A hunyó kér-di: „Mit hozott Osz anyó?" A gyerekek választanak egy zöldség- vagy gyümölcsnevet, amit elmondanak a hunyó kérdésére. Neki ki kell találni, ki válaszolt.

VII. AZ ŐSZ KINCSEI

Vásár

A gyerekek nyakába számképeket teszünk. A „boltban" mindig a számképeknek megfele-lő számú tárgyat vásárolhatnak. Pl. kérnek 5 db körtét. Nehezíthetjük a játékot azzal, hogy a gyerekeknek a számképnek megfelelő számú tárgyat többféle gyümölcsből kell össze-válogatniuk. A z eladó feladata, hogy mindig ellenőrizze a feladat pontos végrehajtását.

Piacos játék A gyereknek belesúgjuk a fülébe, hogy a piacon, a zöldségesnél mennyi árut vehet. A vásárlás végén aztán le is ellenőrizzük, hogy melyik áruból mennyi van. Megnézzük, hogy melyikből van kevesebb, melyikből van több, vagy esetleg ugyanannyi.

Gyümölcsárus játék Kijelölünk a gyerekek közül egy árust, akinek bekötjük a szemét. A vevő szabadon kivá-laszt egy gyümölcsöt vagy zöldséget, és letapsolja, lekopogja neki, hogy mennyit szeretne kérni belőle. Az árusnak ezután tapintással kell kiválasztania az adott gyümölcsöt/zöldsé-get, és le is kell számolnia az adott mennyiséget.

Gombjáték A boltosos-zöldséges játéknál pénzként használhatjuk fel a gombot (nagycsoportban). Előtte megbeszéljük a gyerekekkel, hogy annyi forintot ér a gomb, ahány lyuk van rajta. Gondolkodjunk közösen azon, hogyan fizethető ki pl. 5 forint? Például kiválasztunk két darab kétlyukút és egy darab egy lyukút. így lehetőség nyílik az átváltások gyakorlására is, pl. „ki az, aki a legkevesebb gombbal ki tud fizetni 10 Ft-ot?" „Hányféle módon lehet kifizetni pl. 7 Ft-ot?" „Mennyit érhet pl. 2 darab 2 lyukú gomb?"

Folytasd a sort! Zöldségekkel, gyümölcsökkel, vagy akár azok papírból kivágott formáival is játszhatunk. Egy adott szabály szerint elkezdünk lerakni egy sort, a gyerekek feladata, hogy ezt foly-tassák. Először mindig egyszerű szabályt találjunk ki. Amikor már többször is játszottuk, akár nehezíthetjük is a szabályt. Mindig nagyon fontos, hogy a ritmikus sorrendiséget fölfedezzék, és helyesen tevékenykedjenek.

Gyümölcsárus A gyerekek kettesével, hármasával só-liszt gyurmából készült gyümölcsöket vagy zöld-ségeket rendezgetnek sorba a pulton. Ezt követően egymástól is vásárolhatnak, de nem mondhatják ki a gyümölcs nevét, hanem a rendezés szempontjára utaló tulajdonságot próbálnak mondani. Később bővíthetjük a gyümölcsök számát és a sorba rendezés szem-pontjait is.

Piaci játék Piacos játékot játszunk. Az árut több asztalra rakjuk úgy, hogy egy tulajdonságot veszünk figyelembe. Ahány halmazt hoztunk létre, annyi eladót választunk ki a játékhoz, és min-den eladóhoz egy vevőt állítunk. A vevő úgy vásárol, hogy az általa kiválasztott áru tulaj-


donságait sorolja fel. A vásárlás végén megbecsüljük, hogy melyik vevő vásárolt többet, majd párosítással is leellenőrizzük becslésünk helyességét. Csak tapintással is lehet vásá-rolni!

Oszd el a gyümölcsöket! Az asztalra négy tányért rakunk ki. Egyet teszünk jobb oldalra, egyet a bal oldalra, egyet lent és egyet fent helyezünk el. A gyerekeknek ennek megfelelően utasításokat adunk. Pl. „Tegyél a lenti tányérba egy körtét, a jobb oldali tányér mellé egy kést, a bal oldali tá-nyér mellé egy villát stb." A legvégén megszámoljuk, hogy vajon melyik tányérba került a legtöbb gyümölcs.

Gyümölcsvásár Őszi gyümölcsökkel játszunk. Szétválogatjuk és szemre megpróbáljuk megmondani, hogy melyikből van több. Majd meg is számláljuk őket. Hogyan lehetne ugyanannyivá tenni őket?

A nagyobbak vegyék észre, hogy nem biztos, hogy a nagyobb kupacban több gyü-mölcs van (pl. dió - szőlő).

Vendégvárás Tálkákba különböző mennyiségű gyümölcsöt, gyöngyöt, gyufaszálat, golyót stb. teszünk, és megpróbáljuk a tálkákat mennyiség szerint sorba rakni.

Varázszacskó A varázszacskóba különféle zöldségféléket, gyümölcsöket teszünk, az asztalra pedig tálcá-kat. Megbeszéljük a gyerekekkel, hogy egy tálcára csak egyféle zöldség vagy gyümölcs ke-rülhet. Minden tálcára teszünk egy mintát. Ezután a gyerekek a zacskóba benyúlva meg-fognak egy zöldséget, amit alaposan megtapogatnak és megpróbálják felsorolni jellemző tulajdonságait, megnevezik, felmutatják, majd a megfelelő tálcára helyezik. Megbeszél-hetjük azt is, hogy melyik tálcára milyen tulajdonságú zöldségek kerültek. Mi az, amiben hasonlítanak a többi tálcán lévőkhöz és mi az, amiben különböznek azoktól.

A nagyokkal többféleképpen is játszhatjuk. Pl. a gyerekek megtapogatják a zöldsége-ket, gyümölcsöket, elmondják a jellemző tulajdonságaikat, majd a többi gyereknek kell kitalálni, hogy melyik gyümölcsről lehet szó. Vagy a zöldségekre jellemző tulajdonságokat az óvónő mondja el, és a gyerekeknek tapintás útján kell kiválasztaniuk, hogy vajon me-lyikre gondolhatott.

Boltos játék A halmaz (zöldség vagy gyümölcs) tulajdonságai alapján rendezzük be a boltot. Először az óvónő mutasson példát, később már a gyerekekre bízhatjuk a szerepet. Két variációban is játszható:

1. A vásárló a halmaz elemeit felsorolja, és így vásárol. Pl. kérek almát, szilvát, körtét stb. 2. A z eladó nevezi meg a halmazt, pl. gyümölcsök, és a vásárló nevezi meg a halmaz

elemeit, pl. kérek gyümölcsöket (2 körtét, 3 szilvát stb.).


Érzékelő zacskó Egy érzékelő zacskóba gyümölcsöket és zöldségeket helyezünk el. A gyerekek feladata, hogy ismerjék fel azokat az illatuk, formájuk és ízük alapján.

Hol a gyümölcs? Kis kártyákat készítünk a gyerekeknek. A kártyalapokra dörzspapírból ragasztjuk rá a képeket. Amire a nyíl mutat, azt kell a gyerekeknek tapintással kiválasztaniuk a kártyák közül.

Elvarázsolt zsákocska A gyerekek a vizuális mintát nézve, csak tapintással keresik ki a zsákocskából a megfelelő gyümölcsöt.

Mi hiányzik? A z asztalon a termések (zöldségek, gyümölcsök) megfelelő darabszámban (középsősök-nek 4-5, nagyoknak már 5-7). Innen egyet mindig elveszünk, és a gyerekeknek kell megne-vezniük, hogy mi az, ami hiányzik. Nehezíthetjük még azzal, hogy azt is meg kell monda-niuk, hogy zöldség vagy esetleg gyümölcs hiányzik-e.

Kakukktojás A zöldségek közé eldugunk egy oda nem illőt, pl. banánt vagy akár újhagymát, ezt kell a gyerekeknek megtalálni. Mondják el, hogy szerintük miért nem illik a sorba, melyik másik évszakhoz tennék.

Rakd sorba! A gyerekek által közösen gyűjtött őszi kincsekből, terményekből vizuális sormintákat ra-kunk ki, váltakozó méret, szín szerint.

Kertészes játék A földre karikákat helyezünk kiskertnek. A gyerekek lesznek a kis kertészek, mindegyik kertbe más-más növényt ültetnek, pl. szín, forma, zöldség vagy gyümölcs, felhasználás, termés helye szerint. Közben eljátszhatják a kertész munkáját is.

Keress! A csoportszoba különböző pontjain jellegzetes illatú gyümölcsöket helyezünk egy-egy tálba. A gyerekeknek csukott szemmel kell megkeresniük és megnevezniük azokat.

Piacos játék II. A gyerekek egymással családokat alkotnak, majd elmennek a piacra vásárolni. A megvásá-rolt gyümölcsöket és zöldségeket hazaviszik, és előkészítik a közös fogyasztásra. Játszható akár úgy is, hogy az eladó gyerek megnevezés után adja csak oda a termést, vagy egyéb tulajdonságokkal írja körül a vevő, mit kér.


Gyümölcsárus II. A gyerekek só-liszt gyurmából közösen terményeket készítenek, aztán kedvük szerint el-helyezik azokat a pulton. Majd vásárolhatnak egymástól, de a nevüket nem mondhatják ki a terményeknek, hanem csak a rendezés szempontjára utaló tulajdonságokat mond-hatják. Pl. azt a gyümölcsöt kérném, ami kisebb a körténél, de nagyobb a meggynél.

Visszhang játék

Egyre növekvő elemszámmal szósorok visszamondása, pl. alma, körte, szilva, szőlő stb.

Hangposta

Egymás fülébe suttogva körbeadjuk egy gyümölcs vagy egy zöldség nevét. Az utolsó gye-rek jó hangosan kimondja a nevet.

Suttogó játék A gyerekek odaállnak a székük elé, és a kezükben fognak valamilyen zöldséget vagy gyü-mölcsöt. Az óvónéni halkan, suttogva mondja valamelyik zöldség vagy gyümölcs nevét, ami a gyermekek kezében van. Aki meghallja a saját gyümölcsének/zöldségnek a nevét, az hangosan elismétli a nevet, majd leül.

Hova illik? Gyümölcs és zöldség formáit kivágjuk egy keményebb papírból. Az asztal alatt adjuk a gyerekek kezébe a formát, és nekik meg kell mondaniuk, hogy szerintük melyik kivágásba illeszthetőek, majd bele is rakják.

Kirakott gyümölcsök Gyümölcsöket vagy zöldségeket teszünk az asztalra, majd megkérjük a gyerekeket, hogy jól nézzék meg. Ezután letakarjuk. A gyerekek feladata, hogy szóban sorolják fel őket.

ízlés Csukott szemmel minden gyerek kap a szájába valamilyen gyümölcsöt vagy zöldséget. Ezután meg kell nevezniük, hogy vajon mit ízlelnek.

Színkocka A gyerekek színkockával dobnak. Amilyen színt mutat éppen a kocka, a gyerekeknek olyan színű gyümölcsöt kell mondaniuk.

Dobom a labdát! • Mondd meg, hogy zöldség vagy gyümölcs! • Mondj gyorsan egy gyümölcs nevet!


Ő S Z I T E R M É N Y E K

K U K O R I C A

Ma is fontos takarmány és élelmiszer a kukorica. Ha elegendő csapadék hullik rá és a nap-sugár kellően megérleli, akkor ősszel nagyon szép kukoricacsöveket lehet letörni. Allatok etetésére kiválóan alkalmas: a kukoricaszárak leveleit megeszik a tehenek, a lemorzsolt kukorica pedig háziállataink kedvenc csemegéje. Emberi táplálkozásra is használható: ku-koricapehely, málé, pattogatott kukorica. A z óvodában, ha lehetőségünk adódik, részt veszünk a kukoricatörésben egy családnál. Ott tapasztalatokat szerezhetünk a kukori-cáról: hosszú szára van, hosszú levele, csuhéja, haja, csöve. A z óvodában lemorzsoljuk a csöveket, felhasználjuk a játékban, a többi része bekerül a természetsarokba, ahol egész évben felhasználásra kerül.


Száz szeme van, mégse lát, letörik, ha érett már.

Van nekem száz sárga szemem. Szemüveget egy se visel. Megörül a baromfinép, ha lemorzsolsz, s nekik viszel.

Nékem olyan kislányom van, hogy a

Nyári széltől ringatva, ezerszemű kisbaba bölcsőjében alszik, hosszú bajszát csüngetve, zöldbe burkolódzik.

Nyáron bundában, télen pucéron.

én nőtt ki a haja.


Hej, Gyula, Gyula, Gyula, szól a duda, duda, duda, Pest, Buda, Buda, Buda, pattogatott kukorica.

(váltott tenyérrel dobolás az asztalon)

Tyúkos A gazdaasszony szétszórja a teremben a kukoricaszemeket. Versenyzünk, hogy melyik tyúkocska (gyermek) tud többet felkapkodni?

Építsünk! A gyerekekkel házat, akadálypályát, ugróiskolát, keskeny, majd egyre szélesedő folyosót építünk, amit át lehet ugrani. Hidat is készíthetünk, amin csak tyúklépéssel lehet átjutni.


Szemezgetés Asztalonként alkotnak egy-egy csapatot a gyerekek. Minden asztalnál ugyanannyi gyerek ül. Ezután az asztalokra kiöntünk egy marék összekevert (két vagy három fajta) szemes termést. A gyerekek megbeszélik egymással, hogy ki mit fog gyűjteni. Egy adott jelre meg-kezdődik a szétválogatás. Az az asztal lesz a győztes, ahol előbb sikerül a gyerekeknek szétválogatniuk a szemeket. Azonban minden egyes eltévedt szem egy mínusz pontot jelent a csapatnak.

Pattogatott kukorica „Most azt játsszuk, hogy minden gyerek egy kukoricaszem lesz. Gyorsan keressetek a te-remben helyet magatoknak, és ott guggoljatok le. Képzeljétek el, hogy egy nagy lábasban guggoltok valamennyien, ami még egy annál is nagyobb tűzhelyen áll. Már melegszik is a lábas. A kukoricaszemek pedig a melegtől egyre jobban híznak. Majd elkezdenek a lábas-ban ugrálni. Minden szem kukorica annyit ugrál, amennyit csak akar. Körbe-körbe pattog-nak a lábasban. A lábas már igazán nagyon meleg. Minden pattogatott kukorica nagyon boldog, hogy szép nagy lett. Most cukorszirupot teszek a lábasba, hogy minden patto-gatott kukorica jó ragacsos legyen. Ha most két kukoricaszem összeütközik, vagy akár megérintik egymást, akkor össze fognak ragadni. A két összeragadt kukoricaszem ezután már együtt pattog tovább mindaddig, amíg mindenki össze nem ragadt mindenkivel. így most már egyszerre ugrál tovább mindenki. Most pedig változzatok vissza óvodásokká."

• Melyik testrészeitek ragadtak össze? • Mit érzett az a testrészed, amelyik összeragadt? • Milyen érzés volt az, amikor együtt ugráltatok a teremben?

Pattogatott kukorica II. A gyerekek lekuporodnak a földre, és azt mondogatják: „pattogatott kukorica - pattoga-tott kukorica - pattogatott kukorica". A játékvezető jelez a gyerekeknek, amikor a padló - a serpenyő - felforrósodik; erre a gyerekek - a kukoricaszemek - elkezdenek ugrálni - ki-pattogni - szerte a teremben. Ha két gyerek összeütközik pattogás közben, úgy maradnak, és összeragadva ugrálnak tovább. A játéknak akkor van vége, ha mindenki egyberagadt.

Mozgásos játékok kukoricával • Csutkadobáló verseny, • kunyhóépítés kukoricaszárból, • a betonpályán lerakott csutkákon való átlépések, • szlalomozó járás csutkák között, • futások, kezünkben csutkával, • csutkából kirakott alakzatok körbeugrálása, • ugróiskolák, • kúszások, csúszások kézben vagy lábon lévő csutkákkal, • mezítlábas torna csuhéval, csutkával, kukoricaszemmel,

• ujjgyakorlatok: csutkával furulyázunk, zongorázunk, csipegetünk, • válogatások (több szemes termést), • kukoricafosztás, morzsolás.


T Ö K

Gyűjtjük, vásárolunk a zöldségesnél. Megismerkedünk többféle tökfajtával: dísztök, sütő-tök, takarmánytök. Megismerkedünk külső jegyeivel: színe, formája, alakja, felhasználha-tósága, belső részei. A tök belsejéből kiválogatjuk a magokat, és kitesszük a napra szárad-ni. Látjuk, hogy a tök kívülről kemény, belül puha, ragadós, nedves. Megsütjük, kirántjuk, ismerkedünk ízével, illatával.


Ajtó nélkül, ablak nélkül, sok száz gyerek lakik bévül.

Kívül zöld és nagyra nő, sok fióka benne nő.


Mozogjunk! Utánozzuk a tök indáinak terjedését!

N A P R A F O R G Ó


Egy kalapban ezren laknak.

F E J L E S Z T Ő J Á T É K

Napraforgó

Egy labdát mozgat az óvónő, ez jelképezi a napot. A gyerekek a napraforgók, akik az arcu-kat mindig a nap felé fordítják, a lábuk helyben marad.

G E S Z T E N Y E

Megismerkedünk a szelíd- és a vadgesztenyével. Külön kis kosárkába válogatjuk őket, közben tapasztalatokat szerezhetünk színükről, formájukról, felületükről, ismerkedünk a levelükkel. A szelídgesztenyét megsütjük. Megkóstoljuk, ismerkedünk az ízével. Megta-pasztalhatjuk, hogy a szelídgesztenye főzés után puha és illatos lesz. A vadgesztenyéből barkácsolunk, játszunk vele.

Se nem eszik, se nem iszik, kötélen áll, mégis hízik.

Kismalacom zöld kötélen hízik.

Kerek, mint az alma, gurul, mint a hordó.



Olyan haragos vagyok, szőrős ábrázatom az embert szurkálja, egyen meg az, aki kitalálja, hogy ki vagyok?

Nem sündisznó, nem tűpárna, mégis szúrós kerek háta. Mi az?


Őszi terepasztal

Készítsünk terepasztalt a csoportszobában, ahol mindent a természet kincseiből haszná-lunk fel: ágakat, köveket, csuhét, csutkát, terméseket, magokat, leveleket. A téma lehet erdő, házunk és udvara, vadaspark. Az állatokat gesztenyéből, makkból, mogyoróból bar-kácsolhatjuk. A terepasztal egyébként egész évi tevékenységünk is lehet, az adott évszak-hoz igazodóan.

Csalogató Gyűjtsünk gesztenyét kiránduláson, sétákon. Üljünk körbe, és adogassuk a szemeket egy-más kezébe úgy, hogy közben ezeket a versikéket mondjuk:

Erkenye, berkenye, megérett a gesztenye. Fényesre, barnára, szedjük a kosárba! Erkenye, berkenye, gyere le, gesztenye!

Héj, héj, héj, szúrós tüske héj, vadgesztenyehéj. Tarka boci lakik benne, ess ide a tenyerembe! Héj, héj, héj, szúrós tüske héj, vadgesztenyehéj.

Az ügyes, aki nem ejti le a gesztenyét.

Találd ki!

Gyerekek! A csoportban eldugtam három gesztenyét, kérlek keressétek meg!

Kapd fel!

A szőnyegre gesztenyéket teszünk, kevesebbet, mint amennyi gyerek játszik. A gyerekek egy adott jelre felkapnak egy-egy gesztenyét. Akinek nem jut, az kiesik. Válogasd szét! Az asztalnál a gyerekek a középső tálcától jobbra válogatják az ehetőt, balra, azt ami nem ehető (pl. vadgesztenye).


M O G Y O R Ó

A hazai dombvidéki, középhegységi területek nyílt tisztásain és vágásterületein tömege-sen fordul elő a mogyorócserje. Termése levélszerű kupacsban ülő makktermés. Fehér, olajos magva jó ízű, nagy tápértékű. Ehető nyersen és pirítva is.

Megismerkedünk színével, formájával, ízével. Meséket, verseket, mondókát hallga-tunk róla.


Mókusok, ki a házból!

Az első játéknál még a karikák és a gyermekek száma azonos, viszont a következő játékok-nál a gyerekek létszámához képest a karikák számát mindig eggyel csökkentjük.

Házatlan mókus Már a játék elején eggyel kevesebb széket rakunk a terembe, mint amennyi a gyerekek létszáma. Minden gyerek leül egy székre, akinek viszont nem jutott ülőhely, az lesz a játék-ban a mókus. Egy kis versikével próbálja kicsalogatni társait az odúból.

Mókus, mókus, fürge mókus, esik eső, fúj a szél, siess hamar, keress házat, nemsokára itt a tél! Ki a házból mókusok!

Ekkor minden mókusnak gyorsan új házat kell keresnie. A kikiáltó mókus is ráül egy székre, így valaki megint odú nélkül marad. A következő játékban ő lesz a házatlan mókus.

129

VIII. JELES NAPOK ŐSSZEL

M I H Á L Y - N A P I V Á S Á R O Z Á S

Találd ki! Milyen sárba szeretnek járni az emberek?

(a vásárba)


Dolgozzatok legények, (váltott tenyérrel egyenletes dobolás az asztalon) holnap lesz a vásár, kifizetlek benneteket, ha eljön a császár.

Mit veszek a vásárban? A gyerekek leülnek a csoportszobában a szőnyegre, majd megbeszélik, hogy képzeletben elmennek a vásárba és ott mindenfélét vesznek. A z egyik gyerek elkezdi mondani, hogy mit vett a vásárban, majd a soron következő gyerek hozzáteszi még egy termék nevét, de meg kell ismételnie az előzőleg elhangzott áru nevét is. így a vásárolt termékek száma fokozatosan növekszik. A gyerekeknek a felsorolásnál a sorrendre is nagyon kell figyelniük (5-6 elemig játsszuk). Aki pedig nem tudja folytatni a felsorolást sorrendben, az kiesik a játékból. Jó, ha kezdetben egy témakörből válogatjuk ki a szavakat (pl. zöldségek, gyümöl-csök, evőeszközök stb.).

Mit hoztál a vásárból? Minden gyerek elmondja, hogy mit vásárolt a vásárban (pl. babát). Majd az óvónő meg-kérdezi: „Mit csinálsz a babával?" A gyereknek ekkor válaszolnia kell rá: „Játszom vele". Ezután pedig minden gyereknek a saját vásárfiához kell hozzátennie azt a kifejezést, hogy: „játszom vele". Ez lehet nagyon tréfás is. Ha ezt már minden gyerek végigmondta, akkor következhet a második gyerek, aki elmondja, hogy mit tesz az általa vásárolt áruval. Ezt is minden gyerek hozzáteszi majd a saját termékéhez. A játék addig folytatódik, amíg mindenkire sor kerül.

Bárányfogó A gyerekek rajzolnak maguk körül egy kört. Ez lesz majd a bárányok helye. Kiválasztunk közülük valakit, ő lesz a farkas. Amikor a farkas ordít egy nagyot, akkor a bárányok gyor-san elkezdenek szaladni. A farkasnak az lesz a dolga, hogy egyet elkapjon közülük. Ha ez sikerül neki, akkor helyet cserélhetnek.

VIII. JELES NAPOK ŐSSZEL 129

Éjfél A farkas a játéktér egyik felén, míg a bárányok a másik felén állnak fel. Amikor a farkas ki-jön, akkor a bárányok is kijöhetnek a karámból. Lassan, óvatosan elkezdenek a farkas felé közelíteni, majd megállnak tőle kb. 3 méterre. Ekkor a bárányok megkérdezik a farkast: „Hány óra van"? A farkas erre ráfelel: „Három (vagy öt stb)". Ha viszont azt feleli, hogy: „Éjfél", akkor a bárányoknak gyorsan menekülniük kell a farkas elől. Ha a farkasnak sikerül megfogni valakit, akkor az is farkassá válik. A játék mindaddig folytatódik, amíg minden bárányt el nem kapnak a farkasok.

Kint a bárány, bent a farkas A gyerekek kaput tartva körben állnak. A körön kívül áll a farkas, a körön belül a bárány. A gyerekek biztatják őket:

„Bent a bárány, kint a farkas, Fuss el innen, lompos farkas!" Erre a bárány menekül, a farkasnak el kell fognia őt.

Bárányfogás Egy gyereket kiválasztunk a csoportból, ő lesz a bárány. A nyakába csengettyűt rakunk, ami meg is szólal. Majd három-négy gyerek szemét bekötjük, ők lesznek a fogók. A csengő hangját kell követniük, így próbálják meg elkapni a bárányt. Ha ez valamelyiküknek sike-rül, akkor ő lesz az új bárány.

T E R M É N Y Ü N N E P A Z Ó V O D Á B A N

Minden év októberében szokás, hogy az összegyűjtött, megvásárolt őszi gyümölcseinket, zöldségféléinket, terményeinket közösen elvisszük a templomba, terményáldásra. A vá-rosunk összes óvodája a templomban találkozik ilyenkor. A pappal előre egyeztetjük az időpontot, és ő már vár a templom kapujában minket.

Az óvodában előző nap feldíszítjük a fából készült kiskocsinkat mindenféle terméssel, terménnyel. A gyerekek otthonról is hoznak saját kiskosarat, tele mindenféle jóval. Az anyukák már előre gondoskodnak a kosaruk tartalmáról. Természetesen ezt már a szülői értekezleten megbeszéltük az anyukákkal, így ők otthon bevonják a gyerekeket a betaka-rításba. Az óvónénik is körülnéznek a kertjükben, és ők is hoznak mindent.

A megbeszélt időpontban végigvonulunk az utcán kiskocsinkkal, kiskosarainkkal -a járókelők legnagyobb örömére. Őszi dalokat énekelünk közben és vidámak vagyunk. Amikor a templomhoz érünk, meghallgatjuk a pap bácsi szép ünnepi beszédét arról, hogy mi mindent köszönhetünk a szüleinknek (szeretnek minket, enni és inni adnak nekünk, ruhát és cipőt vesznek nekünk, dolgoznak értünk) és a Jézuskának. Aztán megszente-li az odavitt dolgokat (mindenkiét külön is), és bemegyünk a templomba. Leülünk és meghallgatunk egy mesét, amit a pap bácsi mesél nekünk. Egy kisfiúról mesél, akinek nem volt mit ennie és mindig éhes volt. Beszélgetünk róla, énekelünk, és a végén a dadus nénik megkínálnak minket összevágott almával, körtével. A pap minket is megáld, kikísér


a templomból és elbúcsúzunk tőle. Ajándékot is kapunk, egy Szűz Mária képet, ami em-lékeztet minket arra, hol is jártunk.

A z óvodánkban már hagyománnyá vált a betérő vendéget „őszi sarokkal" fogadni. Ezt is közösen készítjük el a gyerekekkel. Egy nagy szalmabábut felöltöztetünk madárijesztő-nek, előtte kosarak termésektől, gyümölcsöktől, zöldségektől roskadoznak. Kiállítást ren-dezünk őszi gyümölcsökből, zöldségekből, termésekből. így a gyerek szemléltetve látja az ősz bőségét, érzékeli, hogy az ősz „érlelő". Az őszi hónapok a betakarítás, a begyűjtés hó-napjai. A kiállításunk szép színfoltja az előszobának. A gyerekek napközben is ki-kiszalad-nak a csoportszobákból, hogy megnézzék a madárijesztőt. A másik szokás óvodánkban, hogy meghívjuk a testvéróvodánkat (de lehet akár testvércsoportot is hívni) egy délelőtti udvari közös játszásra. Mindig kitalálunk valami jó versenyjátékot:

• krumpligyűjtés az udvaron (a szülők által hozott mázsányi krumplit szétszórjuk az udvaron, azt kell nekik egy helyre összegyűjteni),

• diódobáló verseny (nagy kosárba kell beletalálni vele). A közös játékot táncolás, éneklés követi.

Á L L A T O K V I L Á G N A P J A

Az Állatok világnapjául az állatok védőszentje, Assisi Szent Ferenc napját választották. Magyarországon 1991 óta rendezik meg, azért, hogy felhívják a figyelmet a felelős állat-tartásra. Állatot tartani nagy felelősség. Törekednünk kell állataink igényeinek megisme-résére. Célunk, hogy gyerekeink ismerete gyarapodjon az állatokról, életmódjukról. A z állatok védelmére neveljük őket. Fejlődjék az állatokhoz való pozitív viszonyuk, felelősség érzetük. A z állatok életmódját megfigyeljük, és azt is, hogy milyen az ősz hatása az éle-tükre. E nap alkalmából gyűjthetünk képeket, beszélgethetünk a gyerekekkel a képeken lévő állatokról. Készíthetünk belőlük tablót. Nézegethetünk könyveket. Állatképes nyom-dával nyomdázhatunk, majd kiszínezhetjük. Színezhetünk állatos kifestőket, oldhatunk meg feladatlapokat. Barkácsolhatunk állatokat különféle terményekből. Lerajzolhatják kedvenc állatukat. Az óvodában lévő játékállatokat csoportosítjuk, különválogatjuk, elké-szítjük lakhelyüket. Elmehetünk állatkertbe, vagy az egyik óvodásunkhoz állatokat nézni. Hallgathatunk állathangokat, majd megnevezzük az állatot. Mi magunk is utánozhatjuk a különböző állatok hangját. Egy kezdő szótag alapján kitalálhatják melyik állatra gon-doltunk. Készíthetünk csigateleltetőt az élősarokba. Tarthatunk díszhalakat és gondos-kodhatunk róluk. Megfigyelhetjük az udvaron a bogarakat, pókokat, békákat, madarakat. A kutatásban nagyítót és látcsövet is használhatunk.

Lehetőség adódik a vadon élő állatokról is beszélgetni. Kirándulást tehetünk az állat-kertbe. Célunk, hogy alakuljon a gyerekeknek a természethez fűződő pozitív viszonya.


ELEFÁNT


Ormányom és agyaram van, találd ki a nevem hamar. Igen szeret locsolkodni,

s nem kell neki ehhez kölni: homokkal, vagy vízzel szokott ormányából lefröcskölni.

Állatkertből vágyik vissza Afrikába, Indiába.


Elefánt fogó A gyerekek az elefántok, akik futkároznak a teremben. Kiválasztunk közülük egy gyereket, ő lesz az elefánt fogó.

Járjunk úgy, mint az elefánt! Az elefánt fogó egyik kezével az orrát megfogja, a másikat felfelé tartva jól előrenyúl. Ke-zével egy ormányt formáz: bal kezével megfogja az orrát, jobb kezét átdugja a lyukon (bal könyök felett). Majd kezdődhet a fogócska. A gyerekek szabadon futkároznak a terem-ben, és akit a fogónak sikerül megérintenie az ormányával, az lesz az új fogó.

Járjunk úgy, mint az elefántok! A gyerekek csípőből hajoljanak előre, engedjék a karjaikat lógni. Tegyenek nagy, döngő lép-teket, himbálják magukat jobbra-balra, utánozzák az elefántot és annak ormányát. Vizet is spriccelhetnek az ormányukkal (fel-le, jobbra-balra, előre-hátra ormányformázással).

Elefánt és pálmafa A gyerekek körbeállnak, egy pedig közülük beáll a kör közepébe. A kör közepén álló rá-mutat a körben állók egyikére, és azt mondja, hogy „elefánt", vagy azt, hogy „pálmafa". A kiválasztottnak erre úgy kell reagálnia, hogy a tőle jobbra és balra levő személyekkel megformázza a kívánt tárgyat, illetve állatot. Az elefántot például a következőképpen lehet megformálni: a középen álló gyerek két kezét egymás mellé teszi és előrenyújtja, amivel az elefánt ormányát alkotja meg, míg a mellette állók külső karjukat felemelik úgy, hogy kezükkel a fejüket érintik, amivel az elefánt füleit jelzik. Pálmafa esetén a középen álló személy egyenesen áll és kezeit a magasba emeli, a mellette állók külső karjukat fél-körívesen meghajlítva felemelik - ezek lehetnének az ágak.

A játék különböző csoporttagok kiválasztásával folytatódik, lehetőleg minél rövidebb idő alatt. A hármasnak azonnal meg kell formálnia az elefántot vagy a pálmafát, méghoz-zá mindannyiuk részvételével.

A csoport persze újabb formákat is kitalálhat, mint pl. a teáskanna (a teáskanna füle - kerek teste - szája).


TIGRIS


Csíkos bundás ragadozó, Olyan vagyok, mint egy macska, csakhogy félelmetes fajta. Bundám csíkos, fogam hegyes, harapásom rettenetes.

sokat pancsol, lubickol, Egyedül a kobrától fél, ha kobrát lát, eliszkol.


Dzsungel-boogie

A gyerekek egymással szemben állnak, ezzel egy szűk folyosót alkotnak. A kezükkel és a lá-bukkal lengedező liánokat, folyondárokat próbálnak utánozni. Egy gyereket kiválasztunk, ő lesz a tigris, aki a dzsungelen keresztül osonva jár. A gyerekeknek meg kell akadályozni-uk, hogy a tigris átjusson a liánokon.

Álmos tigris A játékosok nagy kört alkotnak. Középen fekszik az egyik játékos bekötött szemmel, ő a tigris. A többiek közben kézenfogva körbe járnak, és a következő mondókát szavalják:

„Elaludt az álmos tigris, játszhatunk, de ha fölkelt, akkor bizony szaladjunk. Rajta tehát, táncoljunk most kedvünkre, de vigyázzunk a vén gonosz körmére!"

A gyerekek a teremben körben ülnek, és a kezüket a térdük fölött nyújtva tartják. Egyikük lesz a vadász, aki körbe megy és sorban megsimogatja a gyerekek kezeit, vagyis az állato-kat, miközben ezt mondja: „Vadászok, vadászok, kis tigrisek hol vagytok?" (más állatneve-ket is mond sorban). Az utolsó ütemnél valakinek gyorsan a kezére kell ütnie. Ha ez sikerül neki, akkor a vadat ezzel le is terítette. Ezután helyet cserélnek, ha nem sikerült valakinek a kezére rácsapnia, akkor folytatódik tovább a játék.

Nyelvgyakorlat Az oroszlán megeszi a húst (felső fogsort az alsó ajakra helyezni, majd az alsó fogsort a felső ajakra). Finom volt az ebédje, ezért körbenyalja a száját mindkét irányba.

Vadászos

O R O S Z L Á N



Z E B R A


Képzeljétek, mindegyiken Olyan vagyok, mint egy ló, más és más a csíkos minta! csíkos ruhám, bugyogom. Ha lefested, nem kell egyéb: csak fekete és fehér tinta.


Nyelvgyakorlat

Hajtsuk meg jól a zebrát (nyelvükkel csettintenek)! Az öreg zebra lassan megy, ezért lassan csettintsetek! A kicsi zebra pedig gyorsan megy, most gyorsan csettintsetek!

Z S I R Á F


Igen fenn hordja a fejét, eléri a fák levelét. Tudod-e az ő nevét?


Utánozzuk a mozgását! Karotokat emeljétek magastartásba, és járjatok lábujjhegyen.

Etessük meg! Etessük meg a zsiráf mamát szénával (lábujjhegyre emelkedés), majd a kis zsiráfot is (neki a szénáját alacsonyabbra tehetjük).

MAJOM


Őserdőben fa tetején ugrálok, mint az ember két lábamon is járok

Magasan hordja az orrát, fa tetején levelet rág. Nyaka hosszú, mint a létra, azért ilyen langaléta.

Ez az állat mókás nagyon, csimpaszkodik a rácsokon. Himbálódzik, onnan néz szét,



Nyelvgyakorlat

Majompofát csinálunk: a nyelv az alsó fogsor és az ajkak közé, ezután a felső fogsor és az ajkak közé kerül.

Majomfogó A gyerekek közül kiválasztunk valakit, ő lesz a majom. Majd választunk mellé másik há-rom gyereket, ők lesznek a majom testőrei. A többi gyerek pedig mind fogó lesz. A fogók-nak az lesz a feladatuk, hogy a testőröket megpróbálják kicselezni és megfogják a majmot. Ha valakinek ez sikerül, az lesz a majom, és a következő játékban ő választhat magának három testőrt.

Majomfogó II. A terem két végébe, egymással szemben két tornapadot állítunk. A terem közepébe 20-50 cm magasan egy gumikötelet húzunk ki. Ezeket kell átugorniuk, vagy alatta átbújniuk a gyerekeknek ahhoz, hogy át tudjanak jutni a túloldalra. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a fogó, aki szintén átugrással, átbújással a két pad között szedheti majd az áldozatait. Ha valakit sikerült elfognia, azt egy általa kijelölt helyre állíthatja akadálynak. A kötelet nem szabad megfogni. Az a gyerek a győztes, akit a fogó utoljára fogott meg.

Majmok Képzeljétek el, hogy egy őserdőben vagytok, és egy csoport majmot vizsgáltok. Láthatjá-tok, ahogy a majmok játszanak és élelmet keresnek. Megfigyelhetitek, hogyan mozognak. De egészen csendben kell lenni, nehogy megijedjenek az állatok. Hirtelen furcsa zajt hal-lotok, és láthatjátok, hogy a majmok is megállnak és erősen figyelnek valamire. Látjátok, hogy egy tigris az! A majmokkal együtt kezdjetek szépen lassan ti is hátrafelé menni, befe-lé a sűrű őserdőbe. Óvatosan, halkan hátráljatok, jó nagy léptekkel. Figyeljetek arra, hogy ha a jobb lábatokkal hátraléptek, a bal kezetek is lendüljön mindig hátra. Nagyon ügyesek voltatok, óvatos, csendes lépteiteket még a tigris füle sem hallotta meg, így a tigris elment. Ekkor a kis majmok egymásra néztek, rátok kacsintottak, és mindenki elmosolyodott. Búcsúzzatok most el tőlük, és üljetek ide a körbe, hogy elmondjátok, mi történt veletek.

• Milyennek láttátok az erdőt, ahol az állatok éltek? • Mi történt, amikor meglátták a majmok a tigrist? • Mit éreztetek, amikor elment a tigris? • Most hogy érzitek magatokat?

Tapintásos érzékelő gyakorlatok Játékos kiszámolóval válasszuk ki a kismajmot. Bekötjük a szemét, és a nyelvére banánda-rabokat teszünk, amiket a gyerekek előzőleg különböző alakúra vágtak. A kismajomnak úgy kell zárnia a fogsorát, hogy a banándarabkákat ne harapja szét, és ki kell talánia az alakjukat (háromszög, négyszög, kereszt, golyó). Mialatt találgat, le is vehetik a kötést a szeméről.


A kismajom a formák közül rámutatással választhat, Aki a legtöbbet kitalálta, az lesz a banánkirály(nő)! Ha ugyanennél a gyakorlatnál almadarabkákat használnak, akkor a nyelv által kifejtett nyomás ellenére az eredeti formák változatlanok maradnak, és így még job-ban megkülönböztethetők. Mielőtt az almadarabkákat lenyelnék, jól rágják azokat össze.

Járjunk úgy, mint a majmok! Lábfejek befelé fordítása, csámpázás.

Fogócska A szőnyeg két szélére állnak fel a gyerekek. Középen áll a fogó. Ugyancsak középre (a sző-nyeg közepére) ugrókötelet vagy hengert rakunk. Ezt kell a gyerekeknek átugrani, vagy átbújni alatta. A fogó ugyancsak átugorhatja, bújhatja az akadályt. Ha nem érnek el a kismajmok a szőnyeg szélére, és elkapja őket a fogó, akkor ott kell leguggolniuk, ahol el-kapták őket.

Éhes majmok A majmok éhesek, és leszedik a kókuszdiókat a fákról. Egymásnak is adnak belőle. Babzsá-kok dobása egymásnak sorban, egymás után (2-3 babzsák).

Majomfogó III. Választunk egy fogót, a többiek kismajmok lesznek. A fogónak utánoznia kell az üldözött majmok valamennyi mozdulatát.

T E V E


A sivatag közepén a púpomból élek én.

Púpját hátán viseli, nehéz terhét cipeli. Útját imbolyogva rója, ő a sivatag hajója.


Nyelvgyakorlat

A teve kéri a cukrot a látogatóktól (nyelvet a jobb, majd a bal szájzugba dugni gyors egy-másutánban).

Elbírja hátán a hegyet, néha kettőt, néha egyet.

Tengeren járok, de nincs benne só, úgy is neveznek: sivatagi hajó.


K E N G U R U

T A L A L O S K E R D E S E K

Pocakomon van egy erszény, s abban forint helyett minden kincsnél drágább kincsem: fiam foglal helyet.

Erszénye van, de nincs pénze, Fiát hordja az erszénybe'.

Melyik állatnak van négy lába, mégis kettőn jár?


Kenguruk Kijelölünk egy vonalat, ami mögött elhelyezkednek a gyerekek, egysoros vonalban. A tér-dük közé egy babzsákot fognak, és igyekeznek azt jó erősen tartani. Adott jelre ugrálva elindulnak, és átugrálnak - a térdük között a babzsákkal - a terem másik végébe, az érke-zési vonal mögé. A játékban az lesz a győztes, aki elsőnek beér a célba. Ha viszont valaki-nek kiesik a térde közül a babzsák, annak vissza kell azt gyorsan helyeznie, és csak utána indulhat majd tovább. Adhatunk közben feladatokat is a gyerekeknek, pl.:

• ugráljanak fél lábon, • ugráljanak páros lábon, • ugráljanak hátrafelé, • fussanak úgy, mint a lovak (az egyik láb elöl, a másikkal hozzázárni),

másszanak négykézláb stb.

O R R S Z A R V Ú


Szürke, vastag bőrű vagyok, orrom felett szarvat hordok.

Vastag bőrű, békés állat, ám ha mégis bepörög, futnak hegyes szarva elől, még a föld is dübörög.


S T R U C C


Járjunk úgy, mint a struccok!

Hajoljanak csípőből előre, fogják meg a bokájukat, tartsák a térdüket mereven, sétáljanak kinyújtott/behúzott karral.

Fussunk!

Madárfutás: lábujjhegyen helyben futnak, karjukkal csapkodjanak fel-le.

Strucc

A gyerekek lesznek a struccok, akik jó nagy terpeszben állnak, és a törzsüket jól előre-nyújtják, majd vezényszóra elkezdenek kavicsokat, gesztenyét, makkot stb. gyűjtögetni a vödrükbe. Csak nyújtott térddel, mélyen előre hajolva szabad a feladatot végezniük, és helyet változtatni is csak nyújtott lábbal lehet. Amikor egyet tapsolunk, akkor egyre szű-kebb terpeszbe kell állniuk a gyerekeknek, így egyre szűkülni fog az ő kis vadászterületük. A végén már zárt állásban, mélyen előre nyúlva lehet csak gyűjtögetni a terméseket. Az lesz a győztes a játékban, aki a legtöbb magot gyűjtötte.

K R O K O D I L


Krokodilfogó

A teremben három párhuzamos vonalat rajzolunk. A két szélső vonal lesz majd a játék-ban a part, közepén lesz a víz, ahol a krokodil alszik. A gyerekek fürdőzni szeretnének, ezért csendben belopakodnak a vízbe, de a krokodil hirtelen kergetni kezdi őket a vízből. A gyerekek gyorsan próbálnak kiszaladni a vízből a partra, vagyis a vonalon túlra. Ha a krokodilnak sikerül elkapni valakit, akkor azzal szerepet cserél.

Krokodilfogó II. A térfél két hosszabb oldalán jelöljünk két szemben lévő sávot, lehetőleg a fal mentén. Itt állnak fel, szemben egymással a gyerekek. Középen jár a krokodil, az átfutó gyerekeket próbálja elkapni.

Krokodil és a majmok A földre rajzolunk, kötélből kialakítunk egy kört. Ez lesz a játékban a Nílus. A kör közepé-be beállítunk egy gyereket, ő lesz a krokodil. A többi gyerek a játékban majom lesz, ők a körön kívül állnak. A majmok sorban átfutkosnak a Níluson, és közben ezt mondogatják:


„Szép nagy folyó ez a Nílus, kell majomhús, krokodilus?"

A krokodil a körön belül szabadon szaladgálhat, viszont a körön kívül már csak egy lábon ugrálhat. Ha valakit sikerül megfognia a krokodilnak, azzal szerepet cserél.

V Í Z I L Ó


Nyelvgyakorlat

Gyerekek, képzeljétek el, hogy most egy nagy, lomha állathoz megyünk, amelyik a vízben él. A víziló most kitátja a száját (tátsák ki a szájukat).

K Í G Y Ó


Kígyóbűvölő A gyerekek közül kiválasztunk valakit, ő lesz a kígyóbűvölő. Az a feladata, hogy mozgas-son egy ugrókötelet ide-oda, úgy, mintha egy kígyó tekeregne a földön. Közben a gyerekek igyekeznek megfogni a kötél másik végét. Ha ez valakinek sikerül, ő lesz a kígyóbűvölő.

Kígyó A gyerekek felsorakoznak egymás mögött, és megfogják egymás derekát. Az első gyerek lesz majd a kígyónak a feje, az utolsó pedig a farka. A fej hol erre, hol arra jó nagy kanya-rokat jár be, mivel nagyon szeretné megfogni a kígyónak a farkát. Természetesen a farok nagyon igyekszik kitérni a fej elől, ezért mindig megpróbál gyorsan a másik oldalra fordul-ni, mint ahonnan a veszély várható. A játékban résztvevő gyerekek figyelnek arra, hogy a sorban maradjanak. De ha elszakad a kígyó, érvénytelen lesz a fogás.

Marakodó kígyók, sárkányok, őshüllők A gyerekek két sort alkotnak, akár két kígyó. A kígyók feje mindig meg szeretné fogni a másik kígyónak a farkát (az utolsó gyereket). Ha ez sikerül valamelyiknek, akkor ezután az elkapott gyerekek lesznek majd a kígyók fejei, és most ők próbálják már elkapni a követ-kező gyereket. A szabály az, hogy mindig csak az utolsó gyereket lehet megfogni, és csak az első az, aki megfoghatja.

Névkígyó Az óvónő kezdi a játékot, és mond egy nevet. A gyerekek pedig sorban, az addig elhang-zott nevekhez hozzátesznek még egy nevet.


Kígyó II. Babzsákokat szórunk szét a teremben. Ezek a sziklák, ezek között haladnak a kígyók. A gyerekek oszlopban haladnak egymás után, nem kapaszkodnak egymásba. A kígyó feje vezeti a futást. Kényelmesen kocogó tempót vetessünk fel a gyerekekkel.

Utánozzuk!

Kígyó: a gyerekek lehasalnak, és az alkar segítségével kúsznak, miközben sziszegnek: szszsz...

Kígyóbűvölő

Én leszek a kígyóbűvölő. Ha hosszan szól a furulyám, akkor nyújtózkodjatok, ha röviden szól, guggoljatok le.

Látok egy kígyót a fűben! Kiválasztunk egy gyereket, aki a kígyó lesz, és lefekszik hason a földre. A többi gyerek odamegy hozzá, és megérinti valamelyik testrészét. Egyszerre csak felugrik a kígyó, és azt mondja: „kígyó a fűben!", és megpróbálja elkapni valamelyik gyereket. Akit elkapnak, az lesz az új kígyó.

Hosszú kígyó Mutassuk meg, milyen hosszú ez a kígyó! A gyerekek sorban, egymás mögé lefekszenek a szőnyegre, és megfogják az előttük fekvő gyerek mindkét bokáját. Ezt követően megpró-bálnak együtt haladni a teremben, közben sziszegnek.

Kapd el a kígyó farkát! A játékosok sorbaállnak, és megfogják az előttük álló derekát. Az utolsó gyerek farzsebébe beletűzünk egy zsebkendőt, ez a kígyó farka. A sor elején álló - a kígyó feje - megpróbálja megfogni a zsebkendőt. A kígyó sehol nem szakadhat szét. Két kígyó is megpróbálhatja elkapni egymás farkát.

Méhecske és kígyó Két gyerek elbújik az asztal alá, egyikük a méhecske, a másik a kígyó. Ki kell találniuk, me-lyiküket hívják. Szavakat mondunk egymás után. Ha a szóban „sz" hang van, akkor a kígyó, ha „z" hang van, akkor a méhecske szerepét vállaló gyerek bújik elő. Először a szó elején, majd a közepén, végül a végén legyenek a hangzók.

Mesét mondok! Mesét mondok. Ha a kígyó nevét halljátok, sziszegjetek, ha a vonatét, susogjatok. PL: Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kisvonat (susogás). Ez a kisvonat (susogás) találkozott a kígyóval (sziszegés) stb.

Kígyós játék Az „sz" hang hangoztatása. (A gyerekek a kígyók.) A kígyók szeretnek a napon sütkérezni, ha azonban elbújik a napocska, a kis kígyók is elbújnak (pl. az asztal alá). A kígyók napo-záskor sziszegnek, az asztal alatt pedig csendben vannak.

VIII. JELES NAPOK ŐSSZEL

Vak kígyó A kiscsoportok tagjai egymás mögé, egy sorba beállnak, mindenkinek a keze az előtte lévő vállán nyugszik. Csak az első nézhet (ő vállalja a csoportért a teljes felelősséget), a többiek becsukják a szemeiket. Az elöl álló vezetésével keresztülmennek a termen, átha-ladnak a felállított akadályokon, átmennek egy másik terembe vagy kimennek a szabad-ba. Eközben a vezető nem verbális jelzéseket adhat a mögötte állónak. (Ha szükségesnek látja, meg is tapogattathatja vele az általa látottakat.) A jelzéseket tovább kell adni hátra-felé. A kígyót nem szabad becsapni, pl. ha akadály van, a fejet be kell húzni. A vezető ne menjen gyorsan! Egy idő elteltével az első leghátulra megy, és az addigi második lesz az új vezető. FIGYELEM! A játék elég nagy idegfeszültséget ébreszthet! Senki ne kösse be a szemét kendővel, azért, hogy szükség esetén gyorsan kinyithassa a szemeit!

Csörgőkígyók Találkoztatok már csörgőkígyóval? Nos, most magatok is kipróbálhatjátok, hogy milyen a bőrükben lenni. Alakítsunk ki kígyóvermet, vagyis álljunk körbe. Ezután válasszunk ki két kígyót, kössétek be a szemüket, és adjatok a kezükbe egy-egy csörgőt. A két kígyónak meg kell fognia egymást. Egymásnak adnak jelzéseket, egymás után (ahogy az egyik elhallgat, válaszol a másik).

Tengeri kígyó Oszlopban álljanak a játékosok, szorosan felzárkózva egymás mögé. Egymás ruháját, dere-kát nem szabad megfogni. Jelre elindul a sor, kígyózó mozgással, vagyis folyton kanyarog-va. A sorban az első irányítja a mozgást. A kígyó mozgása egyre gyorsabb lesz, a játékosok közötti hézag egyre nagyobb. A vezető hátranézve kiválaszt egy olyan helyet, ahol már elég nagy hézag van. Ott próbál átszaladni. De ha azt a játékost, aki előtt át akar szaladni, megérinti, akkor át kell neki adni a vezetést. Ha viszont sikerült átfutnia, akkor újra sora-koznak, és ugyanaz lesz a vezetője az új tengeri kígyónak.

141

F E J L E S Z T Ő J Á T É K O K Á L L A T O K K A L

Papagájjáték

Az óvónő felsorol öt állatot, a gyerekeknek a hallott sorrendben kell visszamondaniuk.

Nézd a képét!

Mutassuk a gyerekeknek jól ismert állatok képeit. Ezután kérjük meg őket, hogy a meg-szólaltatott hanganyagban próbálják meg felismerni az adott hangforrásnak a képét. Emlékezz! Az óvónő ismert állatok képeit mutatja a gyerekeknek 30 másodpercig, ezután lefordítja azokat, és megkéri őket, hogy aki emlékszik, az jelentkezzen, hogy milyen állatokat látott a képeken.


Hangutánzás

Utánozzák az óvónő által megnevezett vagy mutatott állatok hangját!

Újság-puzzle

Ismert állatok képeit állítják össze a gyerekek négy-öt darabból,

játék a plüss állatokkal

A plüss állatkákat egymás mellé, sorba rendezzük, pl. nagyság szerint. Majd egymás után eldugjuk őket a teremben. A gyerekeknek az lesz a feladata, hogy jól megjegyezzék, mi-lyen sorrendben és hová bújtak el a kis állatkák. Hol vagyunk? Az óvónéni beszélni kezd a gyerekeknek arról, hogy képzeletben merre jár, és éppen mit lát. A gyerekeknek ki kell találniuk, hogy hol vannak. Pl. ahol én most járok, ott rengeteg fa van, liánok, kicsi tó, vízesés, sok majom van a fán stb. (őserdő)

Mondj egy állatot! A gyerekekkel üveget pörgetünk egy nagy kör közepén. Akire éppen rámutat az üveg nya-ka, annak egy őserdőben élő állat nevét kell gyorsan mondania. A szabály, hogy ugyanazt az állatnevet kétszer nem lehet mondani.

Fejbecsapós állatosdi Mindenki kitalál egy állatnevet magának, miközben körben ülnek. A kör közepén ülő feladata, hogy miközben valaki egy állatnevet mond, mielőtt a megnevezett egy másik állatnevet mondhatna, fejbecsapja. Ha ez sikerül, helyet cserélnek.

Aranyos kis állatka Kérlek, helyezkedjetek el jó kényelmesen. Akár be is csukhatjátok a szemeteket. Próbáljá-tok meg elképzelni, hogy előttetek van egy picike kis állatka. Szerintetek milyen állat lehet? Ha már kigondoltátok, nyissátok ki a szemeteket és álljatok fel, majd induljatok el egészen lassan az állat mögött, hogy meg ne ijesszétek (10-20 mp). Most pedig óvatosan üljetek le a kis állatkátok mellé, akár le is fekhettek melléje, és simogassátok meg. Ha akarjátok, fel is vehetitek, át is ölelhetitek (10-20 mp). Ezután gyertek vissza ide a körbe, és hozzátok magatokkal az állatkátokat. Akár simogathatjátok is őket, és közben mondjátok el, hogy milyen állat van nálatok. Ha már elmondtátok, akkor el is engedhetitek az állatokat.

• Te milyen állatot simogattál? • Szerinted hogyan érezte magát melletted a kis állatod? • Milyen nagy volt az állatod? • A színe milyen volt az állatkádnak?

Játszó állatok „Képzeljétek el azt, hogy mindannyian egy szép kis zöld domb aljánál állunk, amire jókat lehet fel-le futni. A szél könnyedén lengedez, és süt a nap. Az állatok is nagyon jól ér-


zik magukat. Most üljetek le a földre kettesével úgy, hogy egymás háta mögött legyetek. Amint végighúzzátok a kezeteket a társatok hátán, az nyomban zöld dombbá változik. A hátul ülő gyerek kezei pedig átváltoznak kis állatokká, akik ott játszanak a dombon.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kíváncsi kisegér. Ez a kisegér azon töprengett, hogy mit is lehetne ezen a dombon csinálni. Most a kis kezeitek legyenek kicsi egérkék, és futká-rozzanak fel és le ezen a dombon. Majd jött egy csiga, és egészen lassan felment a dombra, aztán meg csigalassúsággal újra lejött. Ezután jött két kis kenguru, ők néhány nagy ugrás-sal már fenn is termettek a domb tetején, majd gyorsan megfordulva visszaugrándoztak. Aztán meg jött egy hangyapár, egészen könnyedén, a pici apró hangyalábaikkal először balra, aztán jobbra meneteltek a dombon. (Megmutatjuk a gyerekeknek, hogy a vállakon mozgassák az ujjaikat.) Most egy vidám kis lovacska jelent meg, aki ugrándozva és nyerítve szaladt le a dombról. Megérkezett a két százéves teknős, akik éppen akkor érkeztek a domb aljába. Elindultak, néha megálltak, körülnéztek egy kicsit, majd visszaindultak. Ha már leértek a teknőcök, akkor kérlek, simítsátok végig a társatok hátát, így a ti kezetek és a társatok háta is visszaváltozik."

• Melyik állat volt számodra a legaranyosabb? • Melyik állat léptei voltak számodra a legérdekesebbek?

A háziállat „Képzeljétek el azt, hogy valamilyen puha, szőrös kis háziállatok vagytok. Egy kis szőnye-gen pihentek éppen a kandalló közelében, vagy talán a kályha mellett, nagy nyugalomban és védettségben. Békésen, nyugodtan alusztok a megszokott helyeteken, és a bundátok megtartja a finom meleget, amíg alszotok. Azok a zajok, amiket éppen hallotok, csak nagyon halkan jutnak a fületekbe. Békések vagytok. Szép nyugodtan pihentek, jól érzitek magatokat."

• Milyen állattá változtatok? • Hol volt az alvóhelyetek? • Mit éreztél, amikor ott feküdtél?

Egy erdei állat „Képzeljétek azt, hogy olyan állatok vagytok, akik az erdőben élnek, a magas fák árnyéká-ban. Ha felmásztok egy nagy sziklára, érzitek, hogy a helyet a nap egészen felmelegítette. Ott találtok egy kis mélyedést, ahol szunyókálhattok egy kicsit a napon. Látjátok, hogy minden barátotok pihen a saját kedvenc helyén. A madarak gyönyörű énekükkel ringat-nak álomba. Úgy érzitek, hogy minden nagyon kellemes és nyugodt. Teljesen el tudtok lazulni, boldogok vagytok, hisz az erdő az otthonotok. Pihenjetek, s ha kipihentétek ma-gatokat, akkor álljatok fel, és változzatok vissza óvodássá."

Úgy megyünk, mint az állatok A gyerekek próbálják utánozni az állatok mozgását, és ki is mondják a mozgásnak meg-felelő kifejezést.

• Oson, mint a macska (kézen és lábon járva, egészen puhán: miau). • Kutya (kézen, térden, négykézláb: vau, vau).


• Gólya (fél lábon ugrálva, karok szét: kelep). • Tyúk (az egyik sarok a másik láb cipőorrához ér: pi-pi). • Veréb (páros lábon ugrálni: csivi). • Ló (az egyik lábat előre, a másikat utána húzni: nyihaha). • Medve (cammogva, egyszerre lép a jobb kéz és a jobb láb, majd bal kéz, bal láb, a

test előredől: brumm). • Nyúl (a két kéz előrenyúlik, guggolva, lábbal utána ugrani: mak, mak). • Béka (két kézen támaszkodva hátrarúgni: brekeke). • Rák (hátrafelé a földre leülni, majd kézen-lábon támaszkodva haladni anélkül,

hogy leülnének). Fóka (a földön fekve a karokon húzódzkodni előre, a lábak összezárva, lábfejek szétnyitva: u-u). Kígyó (lehasalni, az alkar segítségével előrecsúszni: ssssz).

• Elefánt (ormányként az egyik kéz előrenyújtva, valakit játékból „lespriccelhetnek", aki védekezik ez ellen).

Állatos A játéktér közepére vájt kis lyukba beleállítjuk a labdát. Ha szobában játszuk, akkor te-gyük rá a labdát egy babzsákra vagy egy kispárnára. Minden gyerek választ magának egy állatnevet. Egy gyerek a bíró, aki felírja a neveket (vagy lerajzolja az állatot) egy papírra. A gyerekek körbeállják a labdát. A bíró hangosan megnevez egy állatot: „Az állatkertben láttam egy, láttam egy..." A megnevezett gyereknek gyorsan fel kell kapnia a labdát, és a többi szétfutó gyerek közül valakit meg kell dobnia. A bíró büntetőpontot ad annak, akit eltaláltak, vagy annak, aki nem talált el senkit. Akinek összegyűlik 5 pontja, az zálogot ad. A zálogot ki kell váltani.

Hangutánzás Egy gyerek csukott szemmel, háttal ül a többieknek. Az óvónő választ egy másik gyereket, aki a kártyák közül húz egyet. A kártyákon állatok képe van. Utánozza az állat hangját, a hunyónak ki kell találnia, ki az, aki megszólalt. Ha kitalálta, a társa ül le hallgatózni, és folytatódik a játék.

Hangfolyam Egy gyerek egy állat hangját utánozza, a mellette ülő átveszi tőle, majd a következő és így tovább, amíg vissza nem ér az indítóhoz. Amikor visszaérkezik, egy kis ideig csend lesz, majd egy másik gyerekre mutat az óvónő, aki egy újabb állat hangját indítja. A játék menete ugyanaz, mint az előbb.

Beszélő állatok A kiválasztott gyerek az óvónő fülébe súgja, milyen állat hangját akarja utánozni. A hang alapján a többiek kitalálják. Aki tudja, kézfeltartással jelzi. Az óvónő egy gyereket megkér-dez, ha jól válaszol, ő lesz a következő hang bemutatója. Ügyelni kell arra, hogy minden gyerek sorra kerüljön.


Állatok szállítása hajóval A hajóra állatok szállnak fel. (Szőnyeg, vagy az udvaron kijelölt hely lehet a hajó.) A hajóra egy keskeny palló vezet fel a víz fölött. (Krétával rajzolt, vagy ragasztószalaggal kijelölt keskeny út.) Először a négylábú vadállatok mehetnek fel, sorban. A gyerekek egyenként utánozzák valamelyik állat hangját. Akinek sikerült, és a többiek kitalálják, melyik állatot utánozta, az felmehet. Ha a palló mellé lép, vízbe esett. Miután kimászott a vízből, a sor végére kerül, újra kell jönnie. Mindenkinek nagyon kell figyelnie, mert ugyanazt az álla-tot nem lehet utánozni. Kiesik a játékból az, aki olyan állat hangját utánozta, ami már a hajón van, aki nem négylábút utánzott, és az is, aki másodszor is vízbe esik. A következő változatnál háziállat hangját kell utánozni (mindegy hány lába van), végül következnek a madarak.

Állat- és növény bébik Amikor a saját gyerekkorunkról beszélgetünk a gyerekekkel, mindig előkerül a bébi-álla-tos téma is. Ilyenkor képeket gyűjtünk különböző állatokról és kicsinyeikről. Ellátogatunk családi házakhoz újszülött kiscsibét, kiskacsát, nyuszikát nézni. Vendégként a csopor-tunkba érkezhet egy kiskutya, egy kiscica is. Arról is beszélgetünk, hogy mit esznek ezek a kis állatok. Könnyedén elkészíthetjük az óvodában kedvenceink menüjét, pl.:

• tejet adunk a kutyának, cicának, a kis süninek, • krumplihéjat és almahéjat a malacnak, • megfőzött kukoricadarát és főtt tojást adhatunk a kiscsibéknek és kacsáknak, • fiatal fejes salátát és levelet a kiscsigáknak,

málnát, epret és diót a fiatal mókusoknak. Arról is beszélhetünk, hogy hol alszanak a kicsikék:

• a medvebocs a barlangjában, • a kiskacsa és kiscsibe a szabadban vagy a tyúkólban, anyjuk szárnya alatt, • a kutyák és cicák anyjuk mellé fekszenek szorosan, hogy melegítsék egymást, • a kis nyuszik a földön, lekuporogva, • a kenguru bébi anyja erszényében, • a madárfiókák a fészkükben, anyjuk szárnya alá bújva.

Érdekességként eljátszhatjuk, milyen hangon „beszélnek", mit mondanak az állatok: ugat-nak, nyávognak, mekegnek, brummognak, cincognak, sápognak, csivitelnek stb.

Őserdőben Egyensúlyozás felfordított padon (fa ágain), létrafokokon (függőhídon), vastagabb köté-len (liánon) előre-hátra. Járás Maugli-talpakon, meghatározott területen belül. Figyelnünk kell, hogy a kezüket és a lábukat egyszerre emeljék, hogy folyamatosan tudjanak haladni. Nehezíthetjük a feladatot azzal, hogy apróbb tárgyakon (köveken) kell keresztüllépniük.

Milyen állat vagyok? Minden játékos hátára rátűzünk egy állatképet. A játékosok eldöntendő kérdéseket tesz-nek fel egymásnak, és ennek alapján megpróbálnak rájönni, milyen állat van a saját há-tukra tűzve.


Állatcirkusz „Utánozzátok az állatok mozgását! Most a bűvész kis nyulakat varázsolt elő a kalapjából (nyuszi-ugrás). Vigyázat, most a medvék következnek (járás külső talp élen). A tevék járá-sa nagyon érdekes, próbáljuk meg utánozni (járás talpon, kézen, a csípő magasra emelve)! Most kerülnek sorra a kis állatok produkciói: a pókok, rákok. (Pókjárás: leülnek a földre, talpukra és hátul a kezükre támaszkodnak, a csípőt megemelik és így haladnak előre). A rákjárás ugyanígy történik, csak hátrafelé haladva. Jaj, a róka sajnos lesántult (sánta róka járás: négykézláb, az egyik lábat húzva)! A sasok viszont gyönyörűen repülnek (karlenge-tés) a levegőben.

Állatvásár A gyerekek közül kiválasztunk vásárlókat, lehetőleg olyanokat, akik több állatnevet is ismernek, és egy kereskedőt. A kiválasztott gyerekeket kiküldjük a csoportszobából. A csoportszobában maradt gyerekek választanak maguknak egy állatnevet. Ezt meg is kérdezzük tőlük. A vásárlók egyenként belépnek a csoportszobába. A vevő belépéskor így köszön: „Jó napot kívánok, kérek szépen egy medvét". Az állatkereskedő leülteti egy székre azt a gyereket (ha van olyan állatnév), akit kér a vevő. Ha nincs olyan állat, akkor pedig egyet tapsolnak, majd kimegy a vevő és beküldi a soron következő vevőt. Közben az állatok száma egyre kevesebb lesz. Szabály, hogy a vásárlóknak nem szabad elárulniuk, hogy mit kértek bent. Aki a legtöbb állatot vette meg, az lesz a győztes a játékban.

Halászos játék Mágneses lappal ellátott halakon állatfigurák képei vannak (pl. barnamedve, sárga kacsa, vörös róka stb.). A kihorgászott halakon lévő állatok nevét és színét kell megnevezni a gyereknek. Készíthetünk kiegészítő eszközként különféle színű házakat. A kihorgászott állatokat a megfelelő színű házakba kell tenni

H A L L O V E E N - N A P

Az őszi hónapok sötétsége lehangolja az embereket. Ilyenkor egy kis fényt varázsolunk a gyertyás ünnepekkel a szívünkbe és a lelkünkbe. A gyerekekkel beszélgetünk a fényről: hol lakik, kint vagy bent, és a fény fontosságáról. Ha nem lenne Nap, az állatok, a növények és az emberek sem tudnának élni. Fénylik a napsugár, a hold, a csillagos ég, fénylenek az évszak-ok, a nappalok és éjszakák is. Fényre mindenkinek, minden évszakban szüksége van. Télen, amikor a nappalok rövidebbek és a nap sem süt, még jobban hiányzik nekünk. A Márton-napi lampionos felvonulással megmelegítettük szívünket az egymás iránti szeretetben, az adventben és a karácsonnyal pedig beköltöztetjük a fényt házainkba, szobáinkba.


Hol lakik a fény? A napsugárban. A fényforrásokban.

Hozzanak otthonról zseblámpát, gyertyát, íróasztali lámpát, olvasólámpát. Játsszunk velük, hasonlítsuk össze a Nappal! A tűzben.

Gyújtsunk tábortüzet, figyeljük meg, ahogy a lángok felcsapnak. Járjunk tűztáncot, énekeljünk. A holdsugárban és a csillagokban.

Beszéljünk a nappalok és éjszakák, az évszakok váltakozásáról is. Figyeljük meg, hogy ősszel és télen milyen hamar sötétedik, a Nap is kevesebbet süt.

Hogy érzed magad nappal? És éjjel? Hogyan közeledik az éjszaka? (A virágok becsukják szirmaikat, a madarak nem énekelnek, sötét lesz.)

Beszélgessünk az alvásról is. Miért fontos? Milyen otthoni szokásaik vannak? Mivel, kivel alszanak? Ki mesél nekik? Milyen altatódalokat ismerünk? Fél-e valaki a sötétben?

Ilyen fényünnep a világban a Halloven-nap. Október 31-én Amerika-szerte, Európában főleg Angliában és Írországban, hagyomány a tökjelmezbe, szellem- és vámpírjelmezbe öl-tözés. Régen a sikeres betakarítást ünnepelték ezzel, ma már ez inkább móka. A gyerekek házról-házra járnak, verselnek, énekelnek és ezért édességet kapnak ajándékba. Mindent fény borít, a városokat és falvakat kivilágítják. Az emberek maskarában énekelnek, tán-colnak az utcán egész éjszaka. Ezekkel a félelmetes maszkokkal akarják az igazi, félelmetes szellemeket megijeszteni, ezért is lármáznak és kiabálnak annyira.

Meséljünk nekik erről a szokásról, mutassunk képeket is róla. Készíthetünk mi is tök-lámpást, amibe mécsest teszünk és kitesszük az udvarunkra. Olyan helyet válasszunk, amit bentről, a csoportszobából jól lehet látni. Reggel, amikor még sötét van, és késő délután, amikor már sötétedik, gyújtsuk meg a mécsest és gyönyörködjünk benne. Szel-lemnek is beöltözhetünk (lepedőbe), vidám szellemtáncot is járhatunk zenére.

F E J L E S Z T Ő J Á T É K

Óriások - Varázslók - Tündérek

Két csapatra osztunk. Minden csapat megegyezik egy Óriás-, Varázsló-, illetve Tündér-pózban. Ezt bemutatja a másik csapatnak. Ezután mindegyik csapat összesúg, és eldönti, melyik teremtmény lesz a következő fordulóban. A csapatok szembeállnak egymással egy középvonal mentén, háromra bemutatják a választott pózt, és mondják a teremt-mény nevét. A Varázslók bolondot csinálnak az Óriásokból, az Óriások megverik a Tün-déreket, a Tündérek túljárnak a Varázslók eszén. Amelyik csapat veszít, annak vissza kell futn ia a Biztonság Terébe, amit előzőleg mindkét csapatnak kijelöltünk. A másik csapat üldözi őket. Akiket megfognak, azok csapatot váltanak.


M Á R T O N - N A P

Nálunk is jól ismert fényünnep. November 11-én ünnepeljük a Márton-napot. Nevét Szent Mártonról kapta, aki a rómaiak által elfoglalt Savariában (a mai Szombathelyen) született 316-ban. Mikor 15 éves volt, apja kívánságára belépett a római hadseregbe és lovas katona lett. Mivel jól szolgált, ügyes katona volt, hamar kitüntették. Sok évvel ké-sőbb a római seregek Márton vezetésével Gallia földjére értek (ami ma Franciaország). A csapat éppen egy kisváros kapujánál állt meg, mikor Márton észrevett egy koldust a földön. A koldus segítséget, ételt kért tőle, mire ő odaadta saját kenyerét és a kardjával kettévágott köpenyét. A koldus megköszönte a segítséget. Márton és katonái tovább-mentek. Őrködött a katonák helyett, segített a piacon vásznat cipelni, kancsót és kiflit árulni, libát terelni. Hamar híre ment, hogy a városba érkezett egy katona, aki minden-kinek csak segít, amit tud. Ő egy igazi jótevő. Márton megszerette ezeket az embereket, és a városban maradt, kolostort is építtetett. Sok jót cselekedett, mindenét megosztotta a szegényekkel, amije csak volt. Az emberek pedig megszerették és tisztelték őt. Hálájuk jeléül püspökükké akarták választani, de ő elbújt a legközelebbi libaólba előlük, mikor a keresésére indultak. Bár a csillagok fényes sugarai mindent bevilágítottak, a búvóhelyre nem találtak rá. A libák azonban gágogásukkal elárulták őt. Ekkor már a csillagok fénye is odavilágított. Márton némán előlépett. Elámulva néztek az emberek, amikor egy fénysu-gár ragyogott a homlokán. így lett végül Tours püspöke, később pedig szentté is avatták őt. 397-ben halt meg, ugyanitt.

A Márton-nappal beköszönt a szentestéig tartó 40 napos sötétség. Régen azt tartot-ták, hogy erre a napra vége kell legyen a kerti munkáknak: az új bor a pincékben álljon, a termés a kamrákban, a gazda megpihenjen. Most jött el a jólét ideje!

Az óvodások a jószívű lovas katonára emlékeznek - mint a felebaráti szeretet szimbó-lumára - , ezért ünneplik a Márton-napot a fény, a melegség és az egymás iránti szeretet jegyében.

Szent Mártonnak ünnepén, Ég a gyertya, ég, el ne aludjék! égő lámpást viszek én. Aki lángot látni akar, mind leguggoljék! Világítson mindig nekünk, Ég a gyertya, ég, el ne aludjék! ahol járunk, hová megyünk. Lányok, fiúk sétáljatok, Márton minket néz! Pogány volt ő, katona, úgy lett Isten bajnoka. Kettévágta díszes köpenyét, betakarta koldus testét. Osszuk szét a köpenyét, öröksége a miénk. Pannon földnek drága fia, segíts minket, vígy a jóra!


A Márton-napi felvonulás előtt közösen a szülőkkel elkészítjük a lampionokat. Segíte-nek a kelt kalács megsütésében is, amit aztán a gyerekekkel közösen fogyasztunk el.

A megemlékezés része lehet az is, amikor körben ülünk, és az asztal közepére egy nagy, égő gyertyát teszünk. Mindenki sorban odamegy hozzá, és (óvónői segítséggel) meggyújtja saját kis gyertyáját. Visszamegy a helyére, és átadja a fényt a mellette ülő gye-reknek is (meggyújtják az ő gyertyáját is). Mikor mindenkinek világít a fénye, elénekeljük az „Ég a gyertya, ég..." c. dalt.

Ilyenkor sok libás dalt és játékot is játszunk:

Egyél libám, egyél már... Gyertek haza, ludaim... Hatan vannak a mi ludaink... Hat lúd a zabszalmába...


Nyelvtörők

Jobb egy lúdnyak tíz tyúknyaknál.

Gazdának van egy libája. Ha a liba szót hallod, állj fel, ha újra hallod, ülj le!

Gazdának van egy libája, (felállás) Gazdának van egy kutyája. Gazdának van egy háza. Gazdának van egy libája, (leülés) Gazdának van egy lova. Gazdának van egy libája, (felállás) Gazdának van egy tyúkja. Gazdának van egy szekere. Gazdának van egy libája, (leülés)

150

IX. ŐSZI IDŐJÁRÁS ÉS ÖLTÖZKÖDÉS

Beszélgetünk a természet jellemzőiről. Összehasonlítást végzünk a nyár jelenségeivel. Célunk, hogy vegyék észre az összefüggést a hidegre forduló idő és az öltözködésünk között. Ismerjék meg a réteges öltözködés hasznosságát, tudatosodjon bennük, hogy az öltözködés védekezés a hideg ellen. Fejlődjön az összehasonlító- és megfigyelőképesség-ük, vonjanak le elemi következtetéseket.

• Időjárásóránkon minden nap megfigyeljük és bejelöljük az aznapi időjárásra jel-lemző jegyeket: süt-e a nap, esik-e az eső, köd van, borús és felhős idő van, esik-e a hó, fúj-e a szél?

• Rajzoljuk is le, amit tapasztalunk. • Séták során figyeljük az utcán az embereket, azok öltözékét. • Séták során magunk is tapasztalatokat szerzünk. • A babák őszi ruhatárát kiválogatjuk, felöltöztetjük őket.

Ő S Z I I D Ő J Á R Á S

• Miből látjuk, hogy már ősz van? Hidegebb van, mint nyáron, ezért melegebb ruhákat is elő kell venni.

• Gyakrabban fúj a szél. • Látjuk, hogy összehordja a faleveleket az udvaron, meghajlítja a fákat, viszi a fel-

hőket. Halljuk, ahogy süvít, zörgeti az ablakot, becsapja az ajtót.

• Érezzük, hogy hideg, hogy nehéz széllel szembe menni, hogy szemünkbe fújja a port. • Sokszor esik az eső. • Látjuk, hogy felhős az ég, hogy vizes minden, hogy az utcán víz folyik, hogy eser-

nyőt kell vinnünk, hogy tócsák lesznek, hogy sár van. • Halljuk, hogy kopognak az esőcseppek az ablakon, hogy csorog a víz az ereszcsa-

tornából. • Érezzük, hogy vizes lesz mindenünk. • Kevesebbet süt a Nap, már fűteni kell otthon. Mivel fűthetünk? • Reggelente köd van.

DERŰS, NAPOS NAPOKRA

A gyerekek nagyon hamar megtanulnak napot rajzolni. Ez az első, amit szimbolikusan jelenítenek meg. Napocska festése, rajzolása, gyurmázása közben énekeljünk sokat róla, hívjuk elő őt énekkel, mondókával és rövid kis versikékkel.

Jó játékuk a kicsiknek, amikor az árnyékukat felfedezik. Lenyűgözi őket az árnyék. Mit játsszunk?


Amikor süt a nap, menjünk ki minél előbb az udvarra, és hagyjuk a gyerekeket a nap-fényben táncolni, ugrándozni.

Álljunk víz mellé úgy, hogy a nap mögöttünk legyen. Hol van most az árnyékunk? (A víztükör elnyelte.)

Készítsünk napórát és figyeljük, mikor mekkora az árnyék. Mérjük reggel, délben és uzsonnaidőben.

Diavetítővel világítsuk meg a falat, és kezünkkel, testünkkel játsszunk a fényben: mu-tassunk kutyát, madarat a kezeinkkel.


Nap Ki tud minden nap lába nélkül fölkelni?

Mindig süt, és mégsem eszik süteményt?

Úton megyen, nem poroz, vízen megyen, nem csobog, nádon megyen, nem suhog, eső éri, nem ázik, ha fagy éri, nem fázik, (napsugár)

Árnyék Nekem is van, neked is van, kertben kis kórónak is van.

Fénynél születik, sötétben meghal, makacs kísérőd, nem lát és nem hall. Árokba eshetsz, kajánul majmol, nemhogy kihúzna a bajból. Ha fára mászol, mászik utánad, bemégy a tóba, úszni sem fárad. Akkor is követ, ha nem akarod, csak sötétben tűnik el mindjárt, nyomát sem látod, hogy nappal itt járt.

SZELES NAPOKRA

Beszéljünk arról, hogy levegő mindenütt van körülöttünk. Levegő nélkül nem tudnának élni sem az állatok, sem a növények, sem az emberek. A levegő mindig mozog - ha erő-sebben, ezt hívjuk szélnek. Biztosan hallottak a gyerekek az időjárás-jelentésekben arról, hogy pl. „erős északi szél fúj". Magyarázzuk el, hogy a szél mindig valamelyik égtájról jön, és ettől függ, hogy meleg vagy hideg-e a szél. Ha nyugati szél fúj, akkor csapadékos idő várható, hisz nyugaton van az óceán, ha déli szél fúj (a trópusokról), akkor a levegő fel-melegszik. Ha északról jön, akkor nyáron hideg esőt, télen pedig havazást hoz, ha pedig keleti szél fúj, akkor télen erős fagyot, nyáron forró napokat ígér. A híradások sajnos sok-szor tudósítanak természeti katasztrófákról, mint pl. az erős szélviharok okozta károkról. Hallottak már a gyerekek is a cunamiról, hurrikánról, tájfunról, tornádóról. Mégis fontos az ember számára a szél. Miért is?

• Segít a víz körforgásában (felemeli a vízcseppeket a vizekből, és leengedi azokat a felhőkből).


• továbbfújja a fák, bokrok, virágok magocskáit, így azok elszaporodhatnak más vi-dékeken is,

• a szélmalmok régen segítői voltak az embernek a búza megőrlésénél, ma a szélerő-művek áramot termelnek.

A szél foglalkoztatja a gyerekek fantáziáját, és tanulásra készteti őket. A szél megvál-toztatja a dolgok kinézetét, tapintását - ezt mind meg kell tapasztaltatni velük. Mit te-gyünk? Mi az, ami repül?

• Hajtogassunk repülőt, ami szél nélkül is száll, hát még szeles napokon! • Fújjunk fel lufikat, némelyikbe tegyünk pár szem rizst (ezzel megváltoztatjuk a

mozgását), és engedjük őket a szélben szállni. • Egy lufit fújjunk fel, majd engedjük ki a levegőt belőle - zenélni fog. • Fújjunk fel papír- és műanyag zacskókat, lufikat. • Fújjunk szappanbuborékot. • Eregessünk papírsárkányt. • Figyeljük meg, hogyan fodrozza a szél egy pocsolya vagy egy tó vizét.

Készítsünk papírhajót, és nézzük meg, hogy hajózik tova a vízen. Ha tengerparton járunk, figyeljük meg, hogy fröccsen szét a hullámok taraja.

• Nézzük meg, mi repül még: apró papírdarabok, madártoll, csokipapír, fólia, papír-pohár, esetleg parafadugó, labda, ceruza. Fontos, hogy milyen a formája?

• Nézzük meg az óvodánk tetején a szélkakasunkat. • Hallgassuk meg a szélzsákunk hangját is. • Figyeljünk más otthoni hangokra is, pl. hogy nyikorognak az ajtók a széltől, hogy

csapódnak a ruhaszárítón a ruhák egymáshoz, hogy zizegnek a levelek. • Álljunk ki bő kabátban a szélbe, és hagyjuk, hogy a szél kapjon bele a ruhánkba.

Dőljünk bele a szélbe, fogjuk fel testünkkel azt. Mi történik? • Készítsünk szélcsengőket is nádból, fellógatott kagylókból vagy egyéb anyagokból. • Barkácsolhatunk kis ejtőernyőket is négyzet alakú selyempapírból. A kész ejtőer-

nyőt dobjuk ki egy első emeleti ablakból, és figyeljük, hogy repül a szélben.

• Hőlégballonokat fóliából készíthetünk. A cérnavégeket kössük egy műanyag po-hár széléhez, és tegyünk a pohárba egy mécsest. Gyújtsa meg egy felnőtt a mé-csest, és dobjuk ki egy emeleti ablakból. Ahogy a meleg levegő kezd felfelé szállni, a léggömb is emelkedni fog.

• Készítsünk szélforgókat a gyerekekkel. • Gesztenyébe szúrjunk színes papírszalagokat, és eldobva figyeljük meg, hogy száll-

nak a szélben a szalagok. • Hajszárítóval vagy porszívóval is kipróbálhatjuk a levegő erejét. • Fújjunk egymásra jó erősen - így is hasonlót érzünk, mint a szélben.



Levegő Mi az, ami nélkül semmi nem tud élni?

Mindennek és mindenkinek kell. Veheted a boltban, veheted az utcán, veheted a vásárban, veheted a pusztán. Veheted napközben, veheted este, de nem fizetsz érte soha egy fillért se.

Szél Néha suttog, néha zokog, a szemeddel nem láthatod.

Finom legény vagyok, tű fokán átbúvok, de ha aztán megharagszom, tenger vizét megszalasztom, fát tőből kicsavarok, ugyan bizony mi vagyok?

Szárnya nincs, és mégis repül.

Kötekedik fűvel, fával, játszik mások kalapjával, lovagol az ember hátán, soha nem áll saját lábán.

Honnan jön, senki se tudja, azt se, merre visz az útja, kéményeken furulyáz, tőle lobban a parázs, hátán felhő lovagol, nád előtte meghajol, a fák róla beszélnek, minek hívják, no? ...szélnek.

Nincs patája, mégis nyargal.

Nincsen testem, nincs barátom, nincs kenyerem, se lakásom, eső eshet, mégse ázom, nyargalászok hét határon. Februárban hozok fagyot, bátyáim a vad viharok, ha bezárod az ablakot, fütyörészve kinn maradok.

Nincs szája, de süvölt, beszél, élete sincs, de mégis él. Panasza sincs, mégis zsémbes, nem bosszantják, mégis mérges, (szélvihar)

Lába nincs, mégis sebesen fut. Mi az?

Olyan, mint a rossz gyerek, az utcákon tekereg. Bekukucskál minden lyukon, mégsem csípik soha nyakon.

Se keze, se lába, mégis a világot járja.

Szétrepül a nyárfa bolyha, kócos lesz a szénaboglya, kéményedben dúdolgatok, sose láttál, mégis vagyok.


ESŐS NAPOKRA

Az eső a felhőkből jön - ezt minden kisgyerek jól tudja. Ismernek esőszitálást, csepegést, zuhogó esőt, zivatart, jégesőt. Ezeket mind megtapasztalták, és hangokkal, mutogatá-sokkal utánozni is szoktuk őket. Esős napokon, amikor már sokat voltunk a szobában, miért ne mehetnénk ki az esőbe? Nézzünk szembe vele (persze csak jól felöltözve)! Mit csinálhatunk?

• Keressünk tócsákat, és gumicsizmával lépjünk bátran bele (esetleg ugorni is szabad). • Pancsoljunk bennük bottal, jól keverjük fel a vizet, és nézzük meg, hogy mozog a víz. • Szórjunk bele faleveleket, botokat, és ugorjuk át a pocsolyát. • Figyeljük a tócsába hulló esőcseppeket. • Dobjunk bele köveket, és nézzük, hogy fodrozódik a víz körülöttük.

Figyeljük meg az égen az esőfelhőket és hasonlítsuk össze a bárányfelhőkkel. Ész-reveszik a különbséget?

• Lessük meg a gilisztákat, akik esőben kibújnak a földből. Vajon a többi állat mit csinál esőben?

• Nézzük, hogy spriccelik fel az autók a járdára a vizet. • Hallgassuk, hogy zuhog le az ereszen az esővíz. • Figyeljük meg az embereket, akik esernyő alá bújva igyekeznek hazafelé. • Álljunk az ablak elé és nézzük, hogy folynak le az esőcseppek az üvegen. • Gyűjtsünk esővizet hordóba és azzal öntözzük a szobanövényeinket. • A tócsákban úsztassunk papírhajót. • Fessünk a járdára ecsettel, esővízzel.


Eső Felhőből jön, földre ér, onnan hamar visszaér.

Erős, tán a legerősebb, az életnél is idősebb. A föld színén, a föld alatt, meg sem állna, mindig halad. Néha mintha szárnya volna, felszáll messze a magasba, s ha elunta földi útját, könnyei a földet mossák.

Földre esem, de nem fáj, minden növény engem vár.

Felhő könnye hull a földre, futó csermely lesz belőle.

Magasabb a toronynál, vékonyabb a nádszálnál.

Sok-sok vízcsepp hull le fentről, fa és virág megnő ettől.

Nincsen kezem, nincsen fejem, csak palástom, s hosszú nyelem. Napsütésben itthon hálok, de ha esik, utcán járok, (esernyő)


Sár Ló lába szúrta, Szókiegészítő játék kerék talpa gyúrta, Aki siet, gyorsan jár, tarka disznó orra túra, akkor is ha nagy a ...sár. az út szélén kész a torta.

Felhő Egyszer kicsi, máskor megnő, Hol vizet önt, hol havat hint, fújdogálja kósza szellő, hol jeget szór fejedre, hegyek felett égen jár, s elszáll - pedig szárnya sincs, cseppekben a földre száll. nyugatról keletre.

Égen úszó pehelypaplan, Se oldala, se feneke, esőcseppek laknak abban. mégis megáll a víz benne.

Szárnya nincs és mégis repül, Báránynak nevezik, bár nem béget soha, a föld felett körös-körül. nincs gyapjú a hátán, nincs szája, se foga. Néha fent száll, néha lent száll, Lába sincs és mégis vándorol a nyájban, ismeri őt tavasz, ősz, nyár! tavasszal, ősszel, s akkor is, ha nyár van. A hátával napot takar, (bárányfelhő) esőt zúdít, hogyha akar.

KÖDBEN

Ha a felhők egészen a föld felett szállnak, akkor ezt ködnek hívjuk. Mindenki tapasztalta már, hogy az orráig sem lát el, nem látja az autóját, a házát. Nyáron néha reggel is köd van, amikor a nap már melegen süt. Aztán a finom vízcseppek felemelkednek a levegőbe, „a köd felszáll". Előfordul őszi reggeleken, hogy a hideg levegő egészen a földre ér, a meleg levegőt nem engedi alászállni, és ködöt észlelünk. Ilyenkor csak egy erős szél tudja a hideg levegőt elmozdítani - így oszlik el a ködfelhő. Érdekes játék a gyerekeknek, amikor átme-gyünk a ködfelhőkön, és utat keresünk magunknak benne.


Köd

A városokat elnyelem, a hegyeket elnyelem, pedig semmit sem eszem.

Szürke szárnyú nagy madár, szürke lesz a nagy határ, ha ősszel a földre száll.

Varázsbotja nincsen neki, de a tájat eltünteti. Mikor „leszáll", azt sem tudod, merre van a pisze orrod.


Dér Ide-oda szaladtam, ezüstgyűrüm elhagytam. Hold meglátta, Nap felkapta.

Leszállnak ők fűre, fára, pedig egyiknek sincs lába.

HAVAS NAPOKRA

Már sokszor előfordult, hogy november elején esett a hó. Mentünk már ki november elsején a temetőbe hóesésben és vacogva a hidegben. Ha ilyen előfordul, beszélnünk kell erről az időjárás-jelenségről is, attól függetlenül, hogy még ősz van.

A gyerekek minden évben nagyon várják a havazást. Ha szerencsénk van, egyszer-két-szer esik is a hó, és talán pár napig el sem olvad. Mindig izgalmas dolog az év első havas reggelére felébredni. A nagy fehérség és csend is arról árulkodik, hogy kint minden havas. Mit játsszunk ilyenkor?

• Figyeljük meg a ruhánkon megpihenő hópelyheket. • Jó melegen öltözzünk fel, és élvezzük a tél örömeit: szánkózzunk, csúszkáljunk,

hógolyózzunk, építsünk hóembert és hóból várat. • Nézzünk lábnyomokat a hóban. • Feküdjünk a hóba, és csináljunk angyalkát (két karunkat és lábunkat mozgassuk

egyszerre). • Csináljunk egy nagy hólabdát, és gurítsuk a friss hóban. Milyen nyomot hagy? • Végezzünk hóval és jéggel kísérletet: olvasszuk fel a havat bent, majd éjszakára

tegyük ki újra a hidegbe. Mi lesz belőle? • Keressünk jégcsapokat, és vigyük be őket a szobába. Hogyan olvadnak el? • Csináljunk magunknak bent is havas tájat: egy tálcára szórjunk vattát, porcukrot,

csillámot, tükröt befagyott tónak, és kisautókkal, Kinder-játékokkal népesítsük be az utcánkat.

• Készíthetünk rázót is, műanyag flakonba tett víz és kókuszdara segítségével. Igazán érdekes, ahogy a felrázott üvegben leülepszik a „hó".


Hó

Tiszta fehér születése, lucskos sáros temetése.

Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön.

Kiszakadt egy nagy-nagy zsák, szerteszórja tartalmát. Szeretik a gyerekek, tudod-e, hogy mi lehet?

Nagy hidegben soká élek, a szobában meghalok.



Mutogatós játékok

Esik az eső. (ujjmozgással karok le a fül mellől az asztalra) Kopog a jég. (kezek ökölben, kopogás az asztalon) Dörög az ég. (tenyér váltva üt) Lecsap a villám, (két tenyér egyszerre üt) Kisütött a napocska, (karmozgással félkör rajzolása a levegőben)

Pitty-potty, pitty-potty, (az ujjak mozgatása) pittyen, pöttyén, ereszen a jégcsap meg-megcsöppen. (ritmikus kopogás az asztalon két ujjal)

Gyűlnek a felhők, (ujjak mozgatása magastartásban) Esik az eső. (zongorázás az asztalon) Kopog a jég. (kopogás az asztalon) Dörög az ég. (dörömbölés ököllel) Villámlik, (karok felemelése) Lecsap, (asztalra csapás) Kisütött a nap! (karok széttárása) Állok az esőn és nézem, hogy potyog, potyog, potyog (ujjbegyünkkel „kopogunk" a földön) sok kis cseppecske az orromon. Kopog, kopog, kopog, (a gyerek orrára koppintgatunk) csiklandozza arcomat, (csiklandozzuk az arcot) Befogom az orromat, (értelemszerűen) kinyitom a számat, (ezt is) be is kapok hármat, hamm-hamm-hamm!

Zápor játék A gyerekek félkörbe állnak. Az óvónéni a játékvezető, és a félkör egyik végéből elindít egy mozdulatot, pl. csettintés. A gyerekek egymás után csettintenek. Ezt követően a játékve-zető összedörzsöli a tenyerét. A gyerekek ezt a mozdulatot is sorban megismétlik. Később az óvónő csettint egy, majd két kézzel, aztán megdörzsöli a combját egy, majd két kézzel, végül a lábával dobog, egy, majd két lábbal.

Esőcsináló A gyerekek a szőnyegen ülnek és becsukják a szemüket. Az óvónő minden gyereket meg-érint, egyenként. Erre a gyerekek elkezdik a kezükben levő kis kövecskéket ritmikusan összeütögetni. Az óvónő egy adott jelre gyorsíthatja, vagy le is állíthatja az esőt.


Nyári zápor A gyerekek az asztalok körül ülnek, és megpróbálják eljátszani azt, amit az óvónő mond nekik. Pl.: a nap mosolygósan süt le az égből. Elkezd esni finoman az eső, és lassan ráhull egy-egy csepp a falevelekre is. Már a szél is feltámadt. Egyre jobban és jobban esik. A szél teljesen feltámadt. Egy felhő teljesen eltakarta a napot. Szakad már az eső. Dörög az ég is. Villámlik. Csendesedik az eső és a szél is. Már csak néhány csepp eső hullik.

Csepereg az eső A gyerekek az asztalok körül ülnek, és követik az óvónéni utasításait. A különböző inst-rukciókra az asztal lapján meghatározott ujj- és kézmozgásokat végeznek.

• Szitál: nyújtott ujjakkal zongoráznak. • Esik: két mutatóujjukat felváltva ütik az asztal széléhez. • Jégeső: az ujjpercek csontos végével kopognak. • Szélvihar: kezüket a fejük felett lóbálják, mintha a fákat fújná a szél. • Hóvihar: a kezüket fel-le mozgatják, mintha a hó szállingózna. • Mennydörög: ököllel dörömbölnek. • Villámlik: mindenki felemeli a kezét. • Bumm: egyszerre lecsapják a tenyerüket az asztallapra. • Kisüt a napocska: egyik kezüket a magasba nyújtják és az ujjaikat szétfeszítik, mint-

ha napsugár lenne. Lemegy a nap: ökölbe szorított kezüket lassan az ölükbe engedik.

Ő S Z I Ö L T Ö Z K Ö D É S


Ha az idő nagyon komisz, ott ülök a fejeden. Hogyha jön egy erős szél, nem maradok helyemen.

(öltözködés: sapka, kalap)


Öltözködöm

A játék alkalmas a testrészek megnevezésének gyakorlására is. PL: melyik testrészedre ve-szed fel a cipőt, zoknit, sálat?

Két szára van, egy cipzára, a dereka gombos, nagy méretet vásárolnak, ha gazdája combos.

(nadrág)


Öltözzünk fel! Az öltözködés helyes sorrendjének megfogalmazására törekszünk. Mondják el, milyen sorrendben vették fel a ruhadarabjaikat reggel!

Vidám öltözködés Kiválasztunk egy gyereket, akinek az öltözékét jól megnézzük, majd változtat rajta az óvó-nő, vagy egy másik gyerek (még felvesz vagy levesz valamit). A gyerekek feladata, hogy megmondják, mi változott rajta.

Mi van a kezedben? A gyerekek becsukják a szemüket, és kiválasztanak egy ruhadarabot a kosárból. Majd ta-pintással megállapítják, mi az, aminek esetleg párja is van, és azt is megkeresik.

Vásárlás fél párral Egy nagy kosárba összegyűjtjük minden gyereknek a fél pár cipőjét. Ezután mindenki visz-szavásárolhatja a kezében lévő fél párral a cipője másik felét.

Ruhateregetés A csoportszobában három kötelet feszítünk ki egymás fölé, majd ruhákat és csipeszeket teszünk mellé. A gyerekeknek egyenként feladatokat adunk: pl. kérlek, tegyél három zok-nit a 2. kötélre! Most teríts egy nadrágot a 3. kötél végére! Akassz, légy szíves, egy sapkát az első kötélen a póló és a sál közé! A későbbiekben a gyerekek is adhatnak egymásnak feladatokat. A „száraz" ruhának a levétele is így történhet.

Képolvasás A feladatlapon képek vannak. Tobb sorban ruhadarabok, ezeket kell leolvasnia a gyere-keknek, ügyelve a helyes sorrendre és sorváltásra is. Az ujjukkal kövessék a képeket!

Őszi ruhába öltözik Balambér... Majd ezt követően a gyerekek is. Egy-egy gyerek sétához öltözteti a bábut, a többiek pedig mutatják és megnevezik a magukon már felöltöztetett testrészt és a ruhadarabot.

Válogassunk! A gyerekekkel őszi és nyári ruhadarabokat válogatunk szét. A gyerekek kiválasztanak egy-egy ruhadarabot, és megmondják annak színét, nevét, és azt is, hogy melyik testrészen viseljük azt.

Öltözködés érintésre Sétálni indulunk, és az óvónő minden gyereket megérint valamelyik testrészén. A gyerek kiválaszt egy ruhadarabot, amit azon a testrészen hordunk, ahol az óvónéni megérintette, majd fel is veszi azt. Visszaérkezéskor csukott szemel is játsszuk el ezt a játékot.

IX. ŐSZI IDŐJÁRÁS ÉS ÖLTÖZKÖDÉS

Segítsünk Katinak!

Kiválasztunk egy gyereket a csoportból, ő lesz Kati. Kati a babák anyukája, akinek a gye-rekek segítenek felöltöztetni a gyerekeit. A ruhákat közösen választjuk ki, és a babákra adjuk. Miközben öltöztetjük a babákat, megnevezzük a ruhadarabokat és a testrészeket, amelyekre azok ráillenek. így gyakorolhatják a gombolást és a kötést is.

Bőség mérése ruhákkal Sok ruhát viszünk be a gyerekeknek a csoportba. Ők kedvükre próbálgatják a ruhákat. Lehetőleg állva öltözzenek! Közben megnézik, hogy melyik ruha bő, melyik szűk, majd össze is méregetik a különböző bőségű ruhákat.

X. AZ ÁLLATOK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE

A tél közeledtével, ahogy hidegebbre fordul az idő, egyre több állat eltűnik. A változó testhőmérsékletű békák a vízből az erdőbe igyekeznek, ahol a siklókkal, gyíkokkal együtt beássák magukat a földbe. Testük lehűl, nem is esznek. A madarak és az emlősök állan-dó testhőmérsékletűek, sokféleképpen viselik el a hideget. Egyesek ilyenkor zsírtartalékot gyűjtenek, mielőtt visszavonulnának téli rejtekhelyükre. A téli álom alatt szívritmusuk, légzésük rendkívül lelassul. Ebben az állapotban csak igen kevés energiát fogyasztanak. Tartalékaik ezért több hónapra is elegendőek. Tavasszal a meleg napsugarak ébresztik fel őket. A legaluszékonyabbak a rágcsálók és az emlősök. Mások éléskamrájukba eleséget gyűjtenek föld alá, fák odvába. Sok állat bundájának, tollazatának vastagodásával készü-lődik a télre. A vándormadarak délre vonulnak, a melegebb vidékekre.

Az óvodában megfigyeljük a környezetünkben élő különböző bogarakat, pókokat, madarakat. Diafilmen, DVD-n is ismerkedünk az állatok életével. Képeket gyűjtünk róluk, beszélgetünk életmódjukról, külsejükről, természetükről, táplálkozásukról stb. Beszélge-tünk arról, hogy az ember hogyan védi, gondozza az állatokat. CD-ről állathangokat hall-gatunk, és próbáljuk felismerni őket, mi magunk is utánozzuk hangjukat, mozgásukat. Látcsövet, nagyítót is használhatunk kutatásunkban. Készíthetünk csigateleitetőt a cso-portszobában. Nagy mennyiségű agyagból elkészítjük a gyerekekkel közösen az állatokat és azok élőhelyeit. Dimbes-dombos terepet alakítunk ki. Faágacskák betűzdelésével az agyagba erdőt is készíthetünk. A terepet kidíszíthetjük kövekkel, termésekkel, falevelek-kel, melyet előzőleg a kirándulásokon, az udvaron gyűjtöttünk össze. Készíthetünk er-dészházat, utat, etetőt is.

K Ö L T Ö Z Ő M A D A R A I N K

A hideg elől ősszel a vándormadarak délre vonulnak, melegebb tájakra. Készülődésük az útra, csoportosulásuk a villanydrótokon, fákon - mind érdekes megfigyelési lehetőség.

• A darvak V-alakban repülnek. • A seregélycsapatok hangosak, repülés közben irányt váltanak. • A vadkacsák hangosan hápognak. • A gólyák, fecskék öreg vezetőjük irányításával repülnek.

Vándorlási útvonaluk mindig állandó. Ösztöneik vezetik őket, a Nap állásához igazod-va repülnek, valamint a Föld mágneses terét is jól érzékelik. így találnak mindig vissza hoz-zánk tavasszal. Ősz végén hazánkba is megérkeznek a hideg, északi tájakon élő madarak: vadludak, csonttollú madarak (ők bogyóevők), fenyőrigók (kedvencük a borókabogyó) és a kis, piros sapkájú, fekete állú zsezsék.

Gyülekeznek, vonulnak a költöző madarak: gólya, fecske, daru, seregély, vadkacsa. Sé-tát teszünk, és megnézzük, hogy megvannak-e még az általunk mindig figyelemmel kísért

161 X. AZ ÁLLATOK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE

fészeknek a kis lakói. Könyveket, folyóiratokat nézegetünk, képeket gyűjtünk a költöző madarakról. Válogatjuk a madarak képeit aszerint, hogy költözők vagy nem költözők, ma-gokat vagy rovarokat esznek. A képekből tablót készítünk. Beszélgetünk a madarak kül-ső jegyeiről, szokásaikról, táplálkozásukról, hogyan gondozzák fiókáikat, milyen hangot adnak. Dalokkal, mondókákkal, versikékkel, gyermekjátékokkal, szólásokkal ismerkedünk meg a témával kapcsolatban.

FECSKE


Ficsergek, csicsergek, villás farkam tavaszt lenget.

Sárból rakott vár a házam, reggel, délben, este látom. Gazdájának háta bársony, farka villa, hasa vászon.


Mutogatós játék Repülnek a madarak, (a karok oldalsó középtartásban) csattog a szárnyuk, (tapsolás a fej fölött)

Fecskét látok, (mutogatás a levegőbe) szeplőt hányok, (arc simítása tenyérrel) selymet gombolyítok. (gömbölyítő mozdulat)

Utánozzuk a fecske repülését! Utánozzuk, ahogy csattog a szárnyuk (állásban, karok oldalsó középtartásban, le-föl inte-getünk, majd nyújtott kézzel, elöl vagy a fej fölött tapsolhatunk is).

Utánzó mozgás „Képzeljétek el, hogy ti vagytok a fecskék, akik elindultak a messzi Afrikába. Nagyon gyor-san szelitek a levegőt, hogy minél előbb odaérhessetek. Most már azonban nagyon elfá-radtak a fecskék, és szeretnének egy kicsit megpihenni, de épp az óceán fölött szállnak. Egyre jobban és jobban elfáradnak. De milyen nagy szerencse! Meglátnak egy nagy hajót az óceánon, gyorsan leszállnak a fedélzetre, és egy kicsit pihentetik a szárnyukat."

(A gyerekek lefekszenek a földre, karjukat oldalsó középtartásban kinyújtják.)

Villás farkú madár vagyok. Eresz alatt csivitelek. Afrikába szállok télen, túl hidegek itt a telek.

Vászon a nyaka, muzsika a szája, bársony a háta, villa a farka.


Fecskék a dróton A teremben a padlón két-három vonalat húzunk, vagy anyagcsíkokat fektetünk le. A já-tékban a gyerekek lesznek a kis fecskék, akik menetirányban futkároznak. Figyelniük kell nagyon, mert amikor az óvónő jelez, gyorsan odafutnak egy vonalhoz (kötélhez) és meg-állnak rajta. Majd az óvónő újabb jelzésére tovább futhatnak.

Fészekfogó A gyerekek egymással szemben, párban kezet fognak, és egy fészket alkotnak. A teremben megkeresi a helyét az előzőleg kiválasztott futó és fogó játékos is. A fogó gyerek elkezdi kergetni a futót, és próbálja őt megfogni. A futó, ha tud, gyorsan bemenekül az egyik fészekbe, és akivel szemben megáll, annak igyekszik megfogni a kezét, ezzel alkotva egy új fészket. Akinek háttal állt meg, annak kell az ő szerepét átvennie, és neki kell a fészkek körül tovább futnia a fogó elől. Akit a fogónak sikerül megfognia, az lesz az új fogó.

Kis madár, nagy madár A gyerekek szabadon futkároznak a teremben. Amikor az óvónő azt mondja, hogy „kis-madár", akkor a gyerekek gyorsan, vállra tett kezekkel, szárnyakkal repdesnek tovább. Ha azonban az óvónő azt mondja, hogy „nagy madár", akkor a karjukat, szárnyukat oldalsó középtartásba emelik, és így repülnek tovább.

Szállj haza! A gyerekek szabadon futkároznak a teremben. Jelre a földre helyezett fészkükre (babzsák) repülnek és ráülnek. Minden gyereknek jut fészek, de úgy is játszhatjuk, hogy mindig elve-szünk egy babzsákot, és így mindig egy fecskének nem jut fészek.

Gyűjts eleséget! A csoportban 5 fős fecskecsaládokat alkotunk, akik egy közös fészekben ülnek a földön. A családban van egy fecskepapa, egy fecskemama és a fiókák. A földre különböző színű és hosszúságú fonalakat helyezünk el. Jelre a fecskemamák és papák kirepülnek a fészek-ből, csipeszekkel gyűjtik az eleséget (fonalat) az éhes bókáiknak. Mindig csak egy kukacot lehet vinni. A végén összehasonlíthatjuk, melyik fecskepár gyűjtötte a legtöbb eleséget fiókáinak.

Eresz alól fecske fia ide néz, oda néz: (kukucskálás jobbra-balra) van-e hernyó, hosszú kukac, ízesebb, mint a méz? (hullámvonal mutatása egy kézzel)

Fecskecsőr

Két tenyeretek egyenletes összezárásával utánozzátok, ahogy a kis fecskecsőr tátog!

Fészekrakó

A gyerekek babzsákkal a kezükben szaladgálnak, jelre leülnek a babzsákra, amely a fészket jelenti a játékban. Az lesz az ügyes, aki elsőként ül nyugodtan a babzsákján.


G Ó L Y A


Tó vizében lépeget békák veszedelme,

Fekete-fehér a ruhája, hosszú, piros a csizmája.

békát fog és messze néz fél lábon merengve. Háló nélkül halászik,

kéményeken tanyázik. Tavasszal, ha megjön, felismeri helyét, elköltözik, ha fázik, gallyakból rakja hatalmas fészkét.


Karon fogó

Két nagyobb gyerek karon fogja a kisgyereket, s úgy szaladnak vele, miközben mon-

dogatják:

Gólya viszi a fiát, vagy: hol felveszi, hol leteszi, Gólya viszi a fiát,

viszi, viszi, itt leteszi, hopp! (hoppra leteszik) mi meg a kis ...-t. (itt a gyerek nevét mondják)

Mutogatós játék

Hosszú lábú gólya bácsi, (helybenjárás, magas térdemeléssel) mit akar ma vacsorázni? (karok széttárása) Békacomb, brekeke, ugye bizony jól esne? (a karok előrenyújtása) Repülnek a madarak, (karok oldalsó középtartásban) csattog a szárnyuk, (tapsolás a fej fölött)

Jön a gólya! A gyerekek a békák. Hason fekszenek a szőnyegen, a fejüket a karjukra fektetik, és nem mozdulnak. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a gólya, aki magasra felhúzott lábakkal lép-deli át a békákat. Aki megmozdul, azt a gólya elkapja és megcsiklandozza. Mielőtt elindul a gólya, hogy ennivalót keressen, a következő kis versikét mondogatjuk:

Bújj be béka a bokorba, erre lépdel most a gólya, ha rád talál hosszú csőre, nem mégy többet esküvőre.


Menekülj a gólya elől! A gyerekek körben állnak. Ők a békák. Kiválasztunk egy gyereket, ő lesz a gólya, aki fél lábon áll a kör közepén. A következő kis versikét mondják:

Hosszú lábú gólya bácsi, mit akar kend vacsorázni? Békahúst, brekeke, ugye bizony jó lenne.

A versike végén a békák ugrálva menekülnek a gólya elől.

Mozogjunk úgy, mint a gólyák! Gólya, gólya, hosszúláb, hol kezdődik a világ? A tó szélén ring a nád, ott kezdődik a világ.

Rajzoló Áll egy kis pont magába', bekerítjük karikába. Két kis zsinór lóg le róla, nono, ez még nem a gólya. A tojása kerek, hegyes, mindjárt itt áll a vén begyes. Hurkapálca hosszú lába, azzal gázol a mocsárba'. Piros csőre hosszú, hegyes, jön a gólya, mindjárt megesz!

Kis tojástól nagy tojásig egy hosszú nyak himbálózik. Nagy tojásból hosszú pálca, ez lesz majd a gólya lába. Hosszú csőr és tollas szárny, lépeget a gólya már.

Gólyák a tóban A gyerekek a „gólyák", a tó körül járkálnak, a gólya mozgását utánozva (magas térdeme-léssel, karlengetéssel járás). Jelre „berepülnek" a tóba és járkálnak tovább. A tó lehet egy szőnyeg vagy körkötél.

Gólyacsőr Járás közben gólyacsőr utánzása a karokkal (mellső középtartásban egyik kar lefelé, másik felfelé nyit, majd zár).


Gólya Széles terpesz, térd behajlítva, kezek a térden, testsúlyáthelyezés jobbra, belégzés, aztán balra és kilégzés.

Gólya II. A terem közepére két padot helyezünk. A gyerekek a teremben körbe futkároznak. Ami-kor meghallják a „gólya" vezényszót, akkor gyorsan felállnak a székre, és egy lábon próbál-nak egyensúlyozni. Jelre tovább futnak körbe.

Gólyajárás A földre egy sorban kuglibábokat helyezünk el. A játékosoknak az a feladata, hogy nagyon óvatosan lépkedjék át az akadályokat, nehogy azok feldőljenek. Magas lábtartással kell haladniuk. Oldalról nem lehet kikerülni. Utánozhatjuk a gólya hangját is: „kelep, kelep". Az eleségig, a békákig egy lábon ugrálva is el kell eljutni. Az a győztes, aki a célig nem teszi le a másik lábát.

Gólya - béka játék A gyerekek törökülésben ülnek a teremben a padlón, ők a kis békák. A hátukat egyenesen tartják, a vállaikat leengedik és a szemük be van csukva. Elképzelnek egy kicsi aranybékát, aki egy tavirózsának a nagy levelén csendben várakozva üldögél. Úgy néz ki a kis béka, mintha aludna. A gyerekek eközben lassan veszik a levegőt, így várakoznak mozdulatla-nul a légyre, mint az elképzelt béka. Az óvónő kezében egy papírlegyet tart, amit odavisz minden gyerek elé, és elkezd vele zümmögni. Amikor a gyerekek meghallják a zümmögő legyet (z-z-z), akkor gyorsan kinyújtják a hosszú nyelvüket, és elkapják a legyet. Meg is számolhatjuk, hogy ki hány legyet tudott elkapni. Miután a kis béka kipihente már magát a tavirózsán, a gyerekek is kinyitják a szemünket, és visszaváltoznak óvodássá.

Békák a tóban Egy nagy kötélből „tavat" alakítunk ki. A gyerekek lesznek a békák, akik a körön kívül sza-ladgálnak. Ha az óvónéni elkiáltja magát, hogy „jön a gólya!", akkor a gyerekeknek gyorsan be kell futniuk a körbe, vagyis a tóba. A következő jelre indulhat a futkározás tovább.

Békás tó A teremben egy nagyobb területet kijelölünk, ez lesz a békás tó, amiben a gólya sétálgat-hat majd. A többi gyerek béka lesz, akik a tavon kívül állnak, és kukucskálva ezt mondják:

„Gólya, gólya, berekeke, kell-e békapecsenye?"

Belépnek a tóba, és ott folytatják:

„Itt van már, tessék hát, fogj magadnak egy békát!"

Ekkor a gólyának nagyon gyorsan el kell kapnia egy békát, de mindig csak a kijelölt tóban kaphat el valakit. Akit elkaptak, az lesz a gólya.


Békakergető A gyerekek egy nagy kört alkotnak, és mondókával kiszámolják a gólyát:

Hosszú lábú gólya, hol jártál azóta, a tengeri hóba. Huss!

A gólya megáll fél lábon a kör közepén, a békák pedig ugrándoznak körülötte.

Béka, béka, berekeke, megfognál, ha lehetne.

Ekkor a gólya gyorsan megmozdul, és gyorsan utánanyúl valakinek. Eztán helyet is lehet cserélni.

M E Z Ő K , R É T E K R E J T Ő Z K Ö D Ő Á L L A T A I

A „vénasszonyok nyara" még kint tartotta őket, de novemberre már megkeresték a vac-kukat a bogarak, rovarok is, pihenőre térnek a méhek is. A mezők, rétek állatai is elbújtak, beásták magukat a földbe, az avarba, testük fokozatosan lehűl, így készülnek fel a nagy hidegre.

C S I G A


Él egy állat erdőn, réten, bezárja a házát télen. Kimegy, hogyha itt a tavasz, mégis, félig otthon marad.

Ismerek egy tarka házat, lakik benne szarvas állat. Szegényke fél nagyon tőled, szarvát behúzza előled. Bármerre jár, völgyön, hegyen, házikója vele megyen... Tarka házban szarvas állat, minden gyermek kitalálhat.

A szabad mezőre gyakran kisétálok, pedig kis házamtól soha meg nem válok

Ki a legerősebb állat a világon? (A csiga, mert a hátán viszi a házát.)

Lassan mászik előre, sose halad hátra. Különleges a hátizsákja, saját maga háza.

Két kis szarván ül a szeme, van egy háza, nincs egyebe. Lenne lába, gyorsan futna, nevét mondja, aki tudja.

Akárhova elmehetek, éjre szállást nem keresek. Én mindenütt otthon vagyok, másnak lakást mégsem adok.


Én kisgyerek vagyok, zöld mezőn sétálgatok, de kicsi házamtól soha meg nem válok.

Mindig utazik, de soha sem mozdul ki a házából.


Lassan jár a csigabiga, táskájában eleség. Várja otthon lánya, fia, csigabiga feleség, (lassú és gyors járás)

Amikor kinn süt a nap, (a két kéz öt ujja nyitva) a csiga a házában marad, (az ököl összezárva, a hüvelykujj eldugva) De amikor eső hullik, (két kéz a fej fölött, ujjak mozgatása) csigabiga előbújik, (a fej két oldalán a két mutatóujj) Neki az a jó idő,

mikor esik az eső. (az eső utánzása az ujjakkal) Kopp-kopp-kopp! Itthon van a gazda? (a kéz ökölben, az ujjak mozgatása) Pszt, szundikál! (a hüvelykujj a száj előtt) Kopp-kopp-kopp! Itthon van a gazda?

Vigyázz, fölkelt már! (a tenyerek hirtelen kinyitása)

Óriás csiga

„Képzeljétek el, hogy óriás csigák vagytok. A csigák nagyon lassan tudnak csak mozogni. Igen sok időbe telik nekik, amíg egyik helyről a másikra eljutnak. Üljetek a sarkatokra és hajoljatok előre, támaszkodjatok a könyökötökre (karotokra), a hátatok pedig legyen a csigaház. Veletek szemben, a terem végében van egy szép, nagy, lapos kő, amire nagyon szeretnétek felmászni, hogy ott egy kicsit kipihenjétek magatokat. Most induljatok el a kő felé, szépen, lassan. Miközben ilyen lassan araszoltok, arra is van időtök, hogy körülnézze-tek. Ha megérkeztek, akkor vissza is bújhattok a csigaházba, vagy akár kinyújtózva sütké-rezhettek a kövön. Ha már kipihentétek magokat, akkor változzatok vissza óvodássá, és gyertek vissza ide a körbe."

• Milyen csigává változtál? • Milyennek képzelted el a csigaházad? • Milyen volt benn a csigaházban? • Mit vettetek észre útközben?


Csiga-ugróiskola Rajzolunk az aszfaltra egy jó nagy csigavonalat, bevonalkázzuk kockákra, amibe aztán a gyerekek bele tudnak ugrálni. Az első gyerek fél lábon ugrálva indul el, kívülről befelé halad-va, vigyázva arra, nehogy rálépjen a vonalra. Ha sikerül elérnie a középpontba, akkor már leteheti a lábát és pihenhet. Aztán elindul visszafelé, és újra végigugrál a vonalak között, amíg ki nem ért. Majd háttal állva dob egy követ. Ha a kő beleesik az egyik kockába, az lesz az ő háza, amibe más gyerek nem léphet be. A z lesz a győztes, akinek a legtöbb háza van.

Másszunk, mint a csigák A gyerekek a kis csigák, akik mászhatnak előre, hátra, széles felületű homokozó szélén, farönkökön, földre rajzolt sávokban, földre leterített szőnyegen és labirintusokban.

Ügyeskedjünk! A gyerekek babzsákkal a hátukon járják körbe a termet vagy a homokozó szélét, figyelve arra, hogy ne essen le a hátukról a babzsák.

Tornázzunk! A gyerekek a kis „csigák", akik hanyattfekvésben mindkét lábukat átlendítik a fejük fölé. Akiknek ez sikerül, le is tehetik a lábukat a talajra, majd a karjukat a testük mellé téve, egyenletesen lélegeznek. A gyerekek hanyatt fekszenek, térdüket felhúzzák, átkulcsolják és belélegeznek. Ezután a térdüket visszaengedik és kilélegeznek.

Csiga futóverseny Két gyerek hasal egy-egy gördeszkán, a hátukon pedig egy nagyobb méretű párna van. Ők a kis csigák, akiknek az egyik vonaltól a másikig úgy kell eljutniuk, hogy csak kezükkel segíthetik az előrehaladásukat, a lábukat nem tehetik le a földre, és a házukra is nagyon kell vigyázniuk. Aki elveszíti a házát, annak vissza kell érte mennie. Az lesz a győztes, aki leghamarabb ér a célba. Ha nincs gördeszka, két tornapadon, karhúzással is haladhatnak a gyerekek.

Állatok szemével látunk Diót válogatunk. A gyerekek szeme előtt négyszeresen hajtott (16 rétegű) celofánpapír van. Minden gyereknek egy adott időn belül kell kiválogatnia az azonos mennyiségű diót a gesztenyék közül.

P Ó K

Apró pókok okozzák a vénasszonyok nyarának jellegzetes jelenségét, az „ökörnyálat". A kis pókok fűszálakra, bokrokra másznak és várják a kedvező, enyhén szeles időt. Ekkor potrohúkat magasra emelik, és szövőszemölcsükből fonalat eresztenek ki. Ezen a pókfo-nalon repülnek a szelek szárnyán nagy távolságokra, ott megtelepednek.



Sző, fon, nem takács. Mi az? A falon lóg szeg nélkül, odatették kéz nélkül. Mi az? (pókháló) Házatok egy sarkában

lakom egy kicsi házban.

Behúzódik a sarokba, a hálóját szövi, fonja. Minden útját maga szabja, házát ég s föld közé rakja. Háza sarkán ül naphosszat, vendéget vár, kit megfoghat.

Nem kell neki ananász, hálója van, nem halász. Nagyon ügyes legyet fogó, nyolc lába van, mégse két ló.

Éjjel-nappal hálót szövök, és azon át föl-le jövök.

Melyik hálóval nem lehet halat fogni?

Hálójával nem halat fog, hanem legyekre vadászik.


Pókváros

Körben ülünk, székeken, minden gyerek kezében egy fonalgombolyag. A gombolyag egyik végét kössük a székünkhöz, a másik végét pedig vigyük magunkkal. A játék menete az, hogy megnevezünk egy gyereket, aki helyet cserél egy másik gyerekkel, pl. Kati és Pisti helyet cserél. A gombolyagot viszik magukkal, és ahhoz a székhez kötik, ahová leültek. Mikor mindenki más helyen ül már, a székek között egy pókvárost alkottunk. Másszunk a háló alá, mert kislegyek leszünk. Egy gyereket kiválasztunk póknak, aki el akarja kapni a legyeket. A póknak a háló fölött szabad csak lépkednie, a legyek a háló alatt mászhatnak. Ha elkapott a pók valakit, helyet cserélnek.

Nagycsoportosokkal úgy játsszuk, hogy a helycserét különböző feladatok elvégzése után tehetik meg, pl. Kati helyet cserél a csíkos pólós fiúval, vagy a hosszú, szőke hajú lánnyal stb.

Pókjárás Pókjárásban a gyerekek háta alul van, és járás közben tárgyakat próbálnak cipelni a hasukon.

Pókfogó babzsákkal Minden gyerek pókjárásban halad. Csak a fogó ölében van egy babzsák. A fogó próbál olyan közel férkőzni egy társához, hogy át tudja tenni a babzsákját az ölébe. Akihez a babzsák átkerült, az lesz az új fogó.


Úgy is lehet játszani, hogy akit a fogó megfog, az törökülésben leül ott, ahol a fogó megérintette. A fogó célja, hogy minél több gyereket meg tudjon fogni. A játékban a gye-rekek száma folyamatosan csökken, viszont a törökülésben ülőké nő. Ezek a gyerekek egy-ben akadályként is szolgálnak a még játszóknak. Az utolsó pókjárásban közlekedő gyerek lesz a győztes.

Pókháló A csoportszobában szövevényesen hosszú vonalakat feszítünk ki, minden irányba. Ez lesz majd a pókháló. A pók a játéktér szélén várakozik, és figyeli a legyeket. A legyek a háló többi részén járkálnak. A pók igyekszik gyorsan megfogni a legyeket. Ha ez sikerül neki, akkor helycsere következik. Futni midig csak a hálóban lehet. Egyik hálóból a másikba viszont át lehet lépni. Ha valaki rálép a hálóra, az kiesik a játékból.

Vonalhúzás Egy kis pókocska szép kis hálót szőtt. Ti is megszőhetitek ezt a pókhálót. Ha követitek az instrukcióimat, akkor ez sikerülhet is. Nem kell megijedni, ha átmentek egy már korábban meghúzott vonalon.

• Egyenesen balról jobbra pirossal, • egyenesen föntről lefelé kékkel, • lentről ferdén jobbra felfelé zölddel, • egyenesen jobbról-balra sárgával, • föntről ferdén lefelé narancssárgával, • föntről ferdén jobbra lefelé barnával, • lentről egyenesen felfelé lilával, • lentről ferdén balra felfelé feketével, • a lap alján egyenesen balról-jobbra rózsaszínnel, • a lap tetején úgy húzzátok, ahogy nektek tetszik.

Kösd össze!

Ponthálóval előrerajzolt szaggatott vonalak összekötése, az instrukcióknak megfelelően.

Pókhálóban

A gyerekeket három csoportba osztjuk, így lesznek legyek, pókok és pókháló. A pókhálót alkotó gyerekek kezet fognak. A pókok a körön belül, a legyek a körön kívül vannak. A le-gyek rászállhatnak a pókhálóra és be a körbe is, a pókok ekkor megpróbálják elkapni őket. Ha ez sikerül nekik, bekebelezik a legyeket. A pókháló is megfoghatja a legyeket. Ilyenkor a legyek beleragadnak a hálóba, és a pókok őket is megeszik.

172 X. A Z ÁLLATOK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE

T Ü C S Ö K ÉS SZÖCSKE


Egész nyáron vígan él, ciripp-ciripp, így zenél, (tücsök)

Se hárfája, se gitárja, mégis szól a muzsikája, (tücsök)

Ő a mezők nagy zenésze, bár nincs neki kottája. Egész nyáron vígan száll a réteken a nótája, (tücsök)

Füvek sűrűjében barna zenész csücsül, senki sem kéri rá, ő mégis hegedül, (tücsök)


A szöcske

Feküdjetek le a földre, és képzeljétek el azt, hogy nyugodtan pihentek a zöld fűben. Jó meleg van és nagy csend. Nem láthat senki benneteket, mert olyan színetek van, mint a fűnek, amiben fekszetek. Könnyűek vagytok, de a hátsó lábaitok igen erősek. Egy darabig várakoztok, majd nagyot ugrotok a levegőbe, és jó messze értek földet.

Szöcske-fogó Minden gyerek párt választ magának. Majd megfogják egymás kezét, és együtt páros lá-bon ugrálnak. Kiválasztunk a gyerekek közül egy fogót, aki páros lábú szökdeléssel igyek-szik elfogni a kis „szöcskéket". Ha sikerül megérintenie valakit a fogónak, akkor azzal sze-repet cserél.

Szöcskeugrás

Guggoljatok le, és ugorjatok el a lábatokkal egyszerre, mint a kis szöcskék, jó messzire.

Szöcskék a fűben

A gyerekek füles labdákon ülnek. Kiválasztunk egy fogót, aki megpróbálja megfogni a szöcskéket. A szöcskék próbálnak elugrálni előle.

Szöcske-torna Hason fekvésből a karok és a lábak egyszerre történő felemelése és kitartása 3-4 másod-percig, majd egyenletes levegővétel.


HANGYA


Oda megyek gyűjteni, ahol vannak morzsák, így marad a porszívóban üresen a porzsák.

Főleg morzsát gyűjtögetünk, szorgalmasak vagyunk nagyon. Kérlek, hogyha mifelénk jársz, ne tapossál minket agyon.


Fut az út, kanyarog, jobbra, balra csavarog. Ott az úton mi topog? (megállás, helybenjárás) Egy kis hangya lépeget.

Kenyérmorzsát visz a hangya, (tenyérről két ujjal csipegetés) segít neki apja, anyja. Sietnek, mert fúj a szél, (terpeszállás, törzshajlítás nyújtott kézzel) fújó szélből eső kél. (az eső imitálása) Ha én szél lehetnék, felhő elé kerülnék. Szétfújnám a tájon, (gyors hajlongás, karok lengetése) hangya meg ne ázzon, (két kéz a fej tetején)

Hangyaboly A gyerekek kis hangyák lesznek, akik megpróbálnak az illatösvényen hazatalálni. A gye-rekek hunynak, ezalatt az óvónő azonos illatú kis zsákocskákat helyez el a csoportszoba különböző pontjain. A gyerekek feladat, hogy megtalálják a kis zsákocskákat, a hangya-bolyt. Akinek sikerül megtalálnia egy zsákocskát, az haza is ért a hangyabolyba. A többi gyerek tovább keresgéli a bejáratot. A játék addig tart, amíg minden zsákocskát meg nem találnak.

Hangyaboly II. A gyerekek a kis hangyák, akik négykézláb szerteszét mászkálnak a teremben. Egy adott jelre viszont hirtelen irányt kell változatniuk, úgy, hogy egymáshoz nem érhetnek.

Egy lyukban ezren is laknak.

Erdőn, mezőn láthatod, meg is csíp, ha megfogod. Feje mákszem, hasa bors, lába vékony, mint a cérna, s be szorgalmas, fürge, gyors!

X. AZ ÁLLATOK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE

Hangyás

4-5 gyerek egy lepedővel van letakarva úgy, hogy négykézlábra ereszkedtek. A kishan-gyáknak egyszerre kell a terem egyik végéből a másikig menniük úgy, hogy a lepedő ne csússzon le róluk.

Hangya a mezőn Minden játékos maga választhatja meg a helyet, ahol a hurkapálcákat a földbe szúrva kifeszíti a fonalat. A játékosok - a hangyák - nem emelhetik a fejüket a talajtól 20 cm-nél magasabbra, így centiméterről centiméterre haladva, négykézláb másznak a földön, kezükben nagyítóval megfigyelik az eléjük táruló világot. Milyen megfigyeléseket tettek, amelyek egy hangyának fontosak lehetnek? Kivel (mivel) találkoznak útközben, baráttal vagy ellenséggel? Milyen akadályokba ütköznek? Hogyan érzik magukat a hangya bőré-ben? Egy üres filmdobozból készült porszívóval útközben felszívhatják az útjukba került rovarokat, bogarakat, és a nagyítós pohárba téve meghatározhatják őket.

Hangyaboly III. Valamennyien hangyák vagyunk, a tér minden pontját bejárjuk (hátha találunk valami-lyen élelmet). Azonban egymással nem ütközünk, hiszen a hangyák ezt soha nem teszik. Még akkor sem, ha valamilyen nagyobb akadály, kő (esetünkben szék, vagy más) állja utunkat. Körülbelül öt percig játsszuk a játékot.

Kis hangyák Bújjanak a hangyák két fa közé kifeszített kötél, vagy a szobában kb. 60 cm magasan lévő kötél alatt tenyéren és térden, vagy tenyéren és talpon támaszkodva. Jelre irányt kell vál-toztatniuk, de nem ütközhetnek egymással.

BÉKA


Állat vagyok, vízben élek, este a parton zenélek. Legyet, szúnyogcombot eszem, de a gólyát nem szívlelem.

Vízben élek, brekegek, szeretnek a gyerekek.

Épp az előbb reggeliztem, egy szép, kövér szúnyogot. Úgy zavart a brekegésben: a fülembe dünnyögött.



Békaverseny

Békaversenyt játszunk a gyerekekkel. A játékban a gyerekek páros-, illetve egy lábon ug-rálnak, és így jutnak el a rajttól a kijelölt célba. Akár párosan is összekapaszkodhatnak.

Békavadászat A gyerekek az egyik kezükben szívószálat tartanak, az a gólya csőre. A másik kezüket hátra teszik. Egy edényt megtöltünk vízzel, amelynek az alján több kavicsot helyezünk el. Ezek a békák, akik a víz alá bújtak a gólya elől. A gyerekek az edényt körbeállják. A szívószállal meg kell érinteni a kavicsot. Amit sikerült megérinteni, azt kivehetik. Adott időn belül le-het vadászni, aki a legtöbbet fogta, az lesz a győztes. Figyelni kell a szabályok betartására.

Békák a tóban Egy nagy kört rajzolunk a földre, ebben járkál a gólya. A békák kívülről be-beugrálhatnak, átszaladhatnak a tavon. Akit sikerül elkapnia a gólyának, az leguggol a tóparton, és többé már nem mehet vissza a vízbe. A következő játékba viszont újra beállhat.

Békaugrás zsámolyra Fel tudsz-e ugrani a zsámolyra? Guggolj a zsámoly elé, tedd a kezedet a zsámolyra, és két lábbal egyszerre ugorj fel rá, ahogy egy kis béka ugrik.

LÉGY


Nem csicsergő-zúgó madár, mindenféle szemétre száll. Hat fekete póklábával, királynak is fejére száll.


Légyfogó

A játszóterületen össze-vissza hosszú vonalakat húzunk minden irányba. Ez lesz a játék-ban a pókháló. A pók a játéktér szélén helyezkedik el, és várakozik a legyekre. A legyek a háló többi részén járkálnak. A pók megpróbálja megfogni a legyeket. Ha ez sikerül neki, akkor helyet cserélnek. Futni midig csak a megrajzolt vonalakon szabad. Egyik vonalról a másikra viszont át is lehet ugrani, vagy lépni. Aki viszont lelép a vonalról, az kiesik a játékból.


Légyfogó II. Kiválasztunk egy gyereket, akit a terem közepére ültetünk, kezébe egy újságot adunk. Szeretne olvasni, de ezt nem engedik neki a legyek (a többi gyerek), állandóan zavarják. Vállára, nyakára szállnak, próbálják mindig valahol megérinteni. Az olvasó gyerek mindig utánuk kap, próbálja megfogni a szemtelenkedő legyeket. Ha ez sikerül neki, akkor helyet cserélnek.

A gyerekek megbeszélnek közösen egy számot (1-10-ig), majd sorba állnak, egymás mellé. Velük szemben megáll a kiválasztott dobó, aki mindig másnak dobja a labdát. A gyerekek minden dobást megszámolnak. Aki elkapta a labdát, az a visszadobás után mindig össze-zárt kézzel áll, különben elrepülnek a „legyei". Ha valaki ezt nem tartja be, annak a legyei elrepülnek a kezéből, és kezdheti elölről a számolást. A dobó nehezítheti a helyzetet azzal is, hogy próbál cselezni, és úgy tesz, mintha dobná a labdát. A gyerekeknek nem szabad akkor sem szétvenni a kezeiket. Ha a megbeszélt számhoz érnek, azzal a gyerekkel cserél helyet a dobó, akinek ezt sikerült elérnie. Ő lesz a játék győztese.

Legyes

G I L I S Z T A

T A L A L O S K E R D E S E K

Rózsaszínű pici kígyó, lábak nélkül modul, fű alatt, föld alatt alagutat fúr.

Se szeme, se lába, földben a lakása.

Nincsen lába, nincsen keze, csak egy hosszú, vékony teste. Egész nap a földben kutat, ismer minden alagutat.

Föld alatt a háza, se szeme, se szája.

T É L I Á L M O T A L V Ó E R D E I Á L L A T O K

S Ü N


Varrni még senki sem látta, mégis csupa tű a háta.

Éppen olyan, mint egy kefe, mégsem fésülködhetsz vele.

Tüske elöl, tüske hátul, kiáll minden oldalából.

Olyan, mint egy tűpárna, görögdinnye, tövises, gondolkozz csak, mi lehet?


Átalszom a hideg telet, s előbújok tavasszal. Megszúrom a róka orrát, elbánok a ravasszal.

Izgő-mozgó tűpárna, a hátán száz szurony. Erdő alján az avarban nesztelenül eloson.

Szúrós gombóc jár a kertben, szusszan-pöffen minden percben. Bokrok alját nézi sorra, buzgón szaglál nedves orra. Hátán kócos a sok tüske, megfésülné, de nincs tükre. Nem nyúl hozzá, így is jó, úgy hívják, hogy sündisznó.

Hátam tüskebőr fedi, mégis szeret mindenki.


Barátom, a sündisznó

„Vegyétek le a cipőtöket, és alakítsatok ki egy kört. Próbáljátok meg elképzelni el, hogy mindannyian egy-egy kis sündisznót követünk, aki szép lassan totyog előttünk. Látjátok magatok előtt a kicsi sündisznót? Én indulok el elsőként, a kör elején. Most nézzetek le a kis sündisznótokra, és figyeljetek arra, nehogy túl gyorsan menjetek, mert nekimehettek a kis állatnak, és meg is szúrhatjátok a talpatokat. Gondoljatok arra is, hogy vajon merre mennétek a sündisznócskával. Legyetek nagyon csendben! Üljetek le a földre ott, ahol vagytok. A sündisznó most elment valahová, nem tudjátok már követni. Szerintetek hova szaladt a sündisznótok?"

M Ó K U S


Faágakon ugrabugrál, szökken egyet, aztán megáll. Szeme lépted figyeli, pamacs-fülét hegyezi. Vörös farka villan, és máris elillan.

Nyáron bundája vörös, télen szürkésbarna, füle hegyéig felér dús, bozontos farka.

Ágról ágra, fáról fára fürgén, vígan szökkenek, ám legvígabb akkor vagyok, hogyha diót törhetek.

Ugribugri jószág vagyok, természetem bolondos. Kedvencem a finom dió, vörös farkam bozontos.

Kúszik-mászik fel a fára, mégsem pottyan le soha.



Hopp, mókuska, mókuska, vékony, karcsú Mariska. A verebek tánca,

szoknyátoknak ránca, (ugrálás páros lábon)

Most te vagy a kismókus!

Ugrálj egy lábon a zöldséges kosárig, és hozd el azokat a zöldségeket, amelyeknek a föld feletti részét fogyasztjuk!

Róka-mókus kergető Három labdából kettő a róka, harmadik a mókus, akiket el is nevezhetünk. A játékosok kört alkotnak. A rókákat csak adogatni lehet egymásnak, a mókus azonban ugrani is tud, tehát a labda dobható. Akinél a róka és a mókus egyszerre van, kiesik a játékból.

179

XI. NÖVÉNYEK KÉSZÜLŐDÉSE A TÉLRE

A növények is készülnek a téli pihenőre. A levelek azért vesztik el zöld színüket, mert egyre kevesebb napfényhez és vízhez jutnak. A levelek elszíneződése a levelek szélétől befelé, vagy az erezettől kifelé halad. Az is érdekes, hogy előbb az alsó, idősebb levelek sárgulnak meg, és csak azután a fiatal, feljebb lévők. A lombhullató fáknál külső tényezők befolyásolják a levelek elszíneződését: a megvilágítás erőssége és időtartama, a hőmérsék-let csökkenése. A különböző hormonok is fontosak az öregedésüknél. Ezen okokból a le-velek zöld színanyaga, a klorofil elbomlik, és más színanyagok érvényesülnek, pl. narancs, vörös. A lombhullás is örökletessé váló folyamat, melynek során a fa megkopaszodik. Mi összegyűjtjük a különböző formájú, szép, színes leveleket, préseljük, satírozzuk, sokféle díszítésre használjuk.

B O K R O K

Gyűjtjük, szedjük, szárítjuk az óvoda környékén lévő bokrok termését. Mik ezek?

• Csipkebogyó, • galagonya, • áfonya.

Megbeszéljük, melyik ehető, melyik nem. Kis kosárkákba szétválogatva bekerül a kéz-műves sarkunkba. Ismerkedünk sokféle felhasználhatóságukkal. A csipkebogyóból készít-hetünk lekvárt, teát, szörpöt, barkácsolásnál is felhasználhatjuk.


Ici-pici Piroska, Beérett már a kökény, fejében egy kis sapka, szedjük tele a kötényt, hátuljában kis csutka, (csipkebogyó) A héja már fekete,

Kívül piros, belül sárga, olyan, mint a pap sipkája, (csipkebogyó)

mókus is gyűjt télire, (kökény)



Mutogatós

Sim-sum fúj a szél, (felemelt karral hajlongunk) ez a kis fa, jaj, de fél. (összehúzzuk magunkat) Minden ága megremeg, (karjainkat remegtetjük) a levele lepereg, (ujjainkat mozgatva lefelé hajtjuk karunkat) Ej-haj semmi baj, (fejünket rázzuk) újra zöldül majd a gally, (kezünket széttárjuk, falombot utánozva)

Mozogjunk! • Levélbontás utánzása. • Utánozzuk a virág hervadását.

Visszajött a levél Minden gyerek keres magának egy lehullott falevelet. Körbe állnak, és mindenki jó ala-posan megfigyeli a választott falevelét. Adott jelre a gyerekek mindig jobbra átadják a kezükben lévő levelet és balról fogadják máris az újabbakat. Az óvónő megnehezítheti a feladatot azzal, hogy időnként a két jelzés között két gyereket megnevez, akik egymással helyet cserélnek. Aki a hozzá visszajutott levélben felismeri a saját levelét, így szól: „vissza-jött a levelem", és kiáll a körből. A játék mindaddig folytatódik, amíg mindenkinek vissza nem tér a falevele.

Fa keresés A gyerekek megpróbálnak különböző formájú, de azonos színű leveleket gyűjteni. Ezután megkeresik a hozzájuk tartozó fákat is, ahonnan azok lehullottak.

Puzzle-k Egy újságból kivágott fa vagy levél képét darabokra vágjuk, amit aztán össze kell illeszte-niük a gyerekeknek.

Memóriák Memória játékot is játsszunk többféleképpen:

• Joghurtos pohárral takarjuk be a terméseket, mindegyikből kettőt. • Egy falapra ragasszunk leveleket, terméseket, ahol a párokat csukott szemmel kell

kitapogatni.

• Préselt levél-párokat kell megkeresni, amiket kártyákra ragasztottunk.

Levél-felismerő játék

A játék csak nagyobbakkal játszható, hisz ők már sokfajta falevelet felismernek. A sző-nyegen ülünk, a közepén különböző falevelek vannak. A z óvónő megnevezi egy fának a levelét, és az a csapat, aki előbb felismerte, elviheti a levelet. Aki a legtöbbet felismert, az nyert.


Vakvezetés 1. Egy gyerek szemét bekötjük, egy másik gyerek lesz a vezetője (párban játsszuk ezt a játé-kot). Megfogjuk hátul a könyökét, és végigvezetjük őt egy darabon az erdőben, figyelve arra, hogy lépje át a virágokat, letört ágakat. Később nyitott szemmel próbálja ugyanazt az utat bejárni, majd cseréljenek szerepet.

Vakvezetés 2. Szintén párban játsszuk, de most a társat csak egy fához vezetjük. Ott kezébe adunk egy kéregdarabot, egy falevelet, egy termést, aztán visszavezetjük őt a kiinduló helyre. A társ-nak - már nyitott szemmel - meg kell találnia azt a fát, ahol volt. Később cseréljenek szerepet.

Próbáljuk ki a lehetetlent Válasszunk az erdőben egy fát. Álljuk körbe távolabbról a fát. A játék célja, hogy jussunk el úgy a fához, hogy nem mozdul meg az avar. Akinek nem sikerül, leül törökülésben.

Az erdőben fák nőnek A gyerekekkel eljátsszuk, hogy a négy évszakban mi történik a fákkal. „Tavasszal nőnek a fák." (A gyerekek guggolnak a földön, fejüket lehajtják. Lassan emelkednek fel, ahogy nőnek az ágai. A karok mind magasba kerülnek). „Most nyár van." (A gyerekek mehetnek oldalra, majd lassan, lábujjhegyen körbejárás a teremben.) „Ősszel a fák téli álmukhoz készülődnek." (Karokat letesszük, a fejet lehajtjuk, a test lassan összecsuklik. A gyerekek leülnek a földre.) „Csend és nyugalom van körös-körül, ez a téli erdő csendje." (Halk zene szól.)

182

XII. AZ ŐSZ-TÉMAKÖR RENDSZEREZÉSE


Képolvasás

Egy őszi képet nézegessünk együtt a gyerekekkel, és beszélgessünk róla.

Mit hozott Ősz anyó?

Egy gyerek lesz a hunyó, akinek bekötjük a szemét. A többiek körben ülnek. A hunyó kérdi: „Mit hozott Ősz anyó?" A gyerekek választanak az őszre jellemző jegyek közül egyet (gyümölcsöt, zöldségfélét, termést, terményt), amit elmondanak a hunyó kérdésére. Neki ki kell találnia, ki válaszolt. Papagájjáték Rövid, őszről szóló, egyre hosszabb mondatok ismétlése pl.: Ősz van. Fúj a szél. Esik az eső. Hullnak a levelek. Fáznak a gyerekek.

Mese és versmondás Egy őszi mesét láncmeseként (mindenki egy-egy mondatot mond) elmondunk. Ugyanezt őszi verssel, mondókával is játszhatjuk, ilyenkor is mindenki csak egy sort mond.

Történet befejezése Indítsunk el egy őszi mesét, amit aztán a gyerekek próbáljanak minél változatosabban befejezni. Sok megoldás várható!

Igaz-hamis Mondjunk igaz és hamis állításokat az őszi évszakról. A gyerekek vegyék észre, melyik helyes és melyik nem, majd magyarázzák is el, miért.

Hová bújt az Ősztündér? A z ősz elején elkészített Ősztündérkénket vegyük le közösen, évszakváltáskor a hintáról (falról, ágról stb.), és beszélgessünk arról, miért tesszük ezt? (Mert jön a tél.)

Ha levettük, játsszunk is vele bújócskát a csoportszobában: „Hová bújt az Ősztündér?" (Szék alá, fa mögé, lépcső mellé stb.)

Nyár és ősz Mutassunk vagy keressünk közösen nyári és őszi természetet ábrázoló képet. Soroljuk fel a képek alapján a két évszak jellemző jegyeit, a hasonlóságot és a különbséget is.


Kép színezés Fekete-fehér évszak-képeket készítsünk már ősz elején, ahol minden évszak fő jellemzői megtalálhatók. Most válasszuk ki az ősz-képet, beszéljük meg, hogy miért ezt választot-tuk, majd közösen színezzük ki szép, őszies színekkel. A többi képet is hasonlóan, majd tél, tavasz, illetve nyár végén ki lehet színezni.

Beszéljünk a képről! Egy lapra rajzoljunk középre egy kopasz fát. A gyerekekkel folytassuk a rajzolást. „Hová

rajzoljunk még valamit? Mit akarsz még látni a képen?" Stb.

Mit hallasz? Melyik évszakban? A z évszakhoz kapcsolódó jellegzetes hangok felismerése, megnevezése, pl. ősz: avarzör-

gés, eső, szél hangja, almába harapás, diótörés, vonuló madarak; tavasz: madárcsicsergés;

nyár: víz csobbanása, strand-zaj stb. (A Világunk hangjai című kazettáról.)

Vidám átöltözés Egy gyerek öltözékét jól megnézzük, majd változtat a gyerek rajta, még felvesz valamit,

vagy levesz. Meg kell mondani, mi változott meg rajta.

Mi van a kezedben? A gyerek csukott szemmel választ egy ruhadarabot a kosárból, tapintással megállapítja,

mi az, aminek esetleg párja is van, azt is megkeresi.

Puzzle 4-5 csoportban egy-egy szétvágott őszi képet rakjanak össze a gyerekek, pl. őszi munkák

a kertben, őszi táj, őszi ruhába öltözött gyerekek, őszi piac, őszi erdő stb. (Újságból vágjuk

ki a képeket).

Kóstoló Az adott évszakban kapható zöldségekkel, gyümölcsökkel játszható: egy apró darabkát

levágunk róla, ízlelés, szaglás, látás alapján kell megkeresni a többi közül az egész darabot.

Nehezítésként a felismert apró darab egész párját tapintással kell megkeresni.

Képkirakó Évszakokat ábrázoló képek összerakása: 10-12 részre vágjuk a képeket, és az évszakot kell

megnevezni, vagy az egész képből több különböző mértani formát vágunk ki (kör, négy-

zet, háromszög), a gyerekeknek ezeket a formákat kell visszailleszteni a képbe.

Esős idő Lassan tapsolgatunk (még csak csepereg az eső), egyre jobban gyorsítunk (elered), a lá-

bunkkal is dobogunk (ez már zivatar), végül egy nagy ütés (villámcsapás). Majd visszafelé

ugyanez.


Ne tovább! Egy történetet mesélek az évszak-gyerekekről, akik mindenféle butaságot mondanak, pl. Tavasz-tündér hófelhőket visz magával, Ősz-anyó forró napokat ígér, Nyár-tündérke fale-veleket ráz le a fákról stb. Ha olyat mondanak, ami nem igaz, „Ne tovább!"-ot kell monda-ni, és meg is kell indokolni, mi volt a helytelen a történetben.

Eldugós Az asztalra, a terítő alá 8-10 „őszi kincset" teszünk. Az óvónő jól megfigyelteti őket a gye-rekekkel, és amikor ők becsukták a szemüket, még egyet hozzátesz. A többieknek azt kell kitalálni, mit tett oda.

FELHASZNÁLT ÉS JAVASOLT SZAKIRODALOM

Aszalai Anett - Horváth Judit - Horváthné Csapucha Klára - Rónáné Falus Júlia dr.: Amit az óvónőnek észre kell venni. Flaccus Kiadó, Budapest, 2006.

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja. Budapest, 1989.

Balázsné Szűcs Judit - Szaitzné Gregorits Anna: Szabadon, játékosan, örömmel. SZÓRT Bt., Budapest, 1998.

Benneth, Steve - Benneth, Ruth: Kapcsold ki a tévét! Alexandra Kiadó, Pécs, 1996.

Csukás István: Az én játékoskönyvem. Móra Kiadó, Budapest, 1980.

Deákné B. Katalin: Anya, taníts engem! Deák és Társa Kiadó, Pápa, 2007.

Deákné B. Katalin: Óvodások tankönyve l-ll. Deák és Társa Kiadó, Pápa, 2007.

Dobosné Csobánczy Ilona: Anyanyelvi fejlesztő játékok 5-7 éves gyermekeknek. Óvodai Nevelés, 1995/4.

Einon, Dorothy: Kreatív játékok. Alexandra Kiadó, Pécs, 2004.

Eperjesy Barnabásné - Zsámboki Károlyné: Az ősz kincsei. Keraban Könyvkiadó, Budapest, 1993.

Fejes Erzsébet dr. - Kanczler Cyuláné dr.: Mesélő természet. Kincs Könyvkiadó,1995.

Gőbel Orsolya: Égig emelő légzés (Varázsjátékok-sorozat). L'Harmattan Kiadó, Budapest, 2007.

Gőbel Orsolya: Mozgás a képzelet szárnyán (Varázsjátékok-sorozat). L'Harmattan Kiadó, 2009.

Gyarmathy Éva: Diszlexia - a specifikus tanítási zavar. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest, 2007.

Játssz velem! Ec-Pec Alapítvány, Budapest, 2006.

Karlóczay Mariann: Komámasszony, hol az olló? Szerzői kiadás, Budapest, 1987.

Karlóczayné Kelemen Mariann: Kisgyermekek játékoskönyve. Medicina Kiadó, Budapest, 1974.

Képességfejlesztő szabályjáték gyűjtemény. Pest Megyei Pedagógiai Szolgáltató Intézet, Budapest, 1997.

Kis Jenő - Kis Jenőné: De jó játék ez, gyerekek! Tankönyvkiadó, Budapest, 1987.

Kocsis Lászlóné - Rosta Katalin: Ez volnék én? Logopédia Kiadó, 2006.

Komplex Prevenciós Óvodai Program (Kudarc nélkül az iskolában). Trefort Kiadó, Budapest, 2004.

Kuhn Gabriella: A beszédészlelés fejlesztése óvodásoknál és kisiskolásoknál. Iskolapszichológia 20. Trefort Kiadó, Budapest, 2003.

Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet. Magánkiadás, Bicske, 2007.

Kuti István dr. - Kuti Istvánné dr.: Környezeti nevelés az óvodában. Kecskemét, 1996.

MontáGh Imre: Mondd ki szépen! Móra Kiadó, Budapest, 1987.

Németh Erzsébet - S. Pintye Mária: Mozdul a szó. Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.

FELHASZNÁLT ÉS JAVASOLT SZAKIRODALOM

Németiné Borbás Andrea szerk.: Játékosan... EU-Synergon, Vác, 2002.

Neugebauer, Barbara: Bausteine Kindergarten / Sammelband 4. Bergmoser+Höller Verlag, Aachen, 1992.

Perlai Rezsőné: Az óvodáskor fejlesztőjátékai. OKKER Kiadó, Budapest, 1997.

Perlai Rezsőné: Matematikai játékok óvodáskorban. OKKER Kiadó, Budapest, 1999.

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2006.

Pittlikné Kurucz Csilla: Gyermekmondókák. Fonó 33 Bt., Debrecen

Rosta Katalin - Rudas Zsuzsanna - Kisházi Gergely: Hüvelykujjam... Logopédia Kiadó, Budapest, 1995.

Rosta Katalin: Taníts meg engem! Logopédia Kiadó, Budapest, 1996.

Sarina Simon: Játszol velem? Ciceró Kiadó, Budapest, 1994.

Szabó Borbála: Mozdulj rá! Logopédia Kiadó, Bp. 2005.

Szabó Pál dr. szerk.: Iskolás lesz a gyermekünk. Gondolat Kiadó, Budapest, 1983.

Szászné Csikós Klára - Varga Katalin: Segítőkészség. Ec-Pec Alapítvány, Budapest, 2005.

Száz ötlet, száz játék. Ciceró Kiadó, Budapest, 1992.

TótszÖllősyné Varga Tünde: Mozgásfejlesztés az óvodában. Szerzői kiadás, Budapest, 1994.

Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában. Editio Musica Budapest, Budapest, 2004.

Valett, Róbert E.: A tanulási zavarok terápiája. ELTE BGGYFK, Budapest, 1996.

Vorholt, Christine: Bausteine Kindergarten / Sammelband 3. Bergmoser+Höller Verlag, Aachen, 1991.

Vorholt, Christine: Bausteine Kindergarten / Sammelband 7. Bergmoser+Höller Verlag, Aachen, 1995.

Zilahi Józsefné: Óvodai nevelés játékkal, mesével. Eötvös József Könyvkiadó, 1996.

Zschirnt, Gisela - Andresen, Erika - Monsees, Volker - Bestle-Körfer, Regina - Stollenwerk, Annemarie - Blumberg, Barbara: Bausteine Kindergarten / Sammelband 10. Bergmoser+Höller Verlag, Aachen, 1998.

Ő S Z T Ő L ŐSZIG című négyrészes lesztö játékgyűjtemény-sorozatunk első kötete az őszi témájú játékokat foglalja ma-gába. Olyan játéko-kat gyűjtöttünk össze, amelyek valamennyi óvodai témát átölelik. Felfogá-sunk szerint az évszak-irányultság miatt a nevelé-sünk kerete a környezeti tevékenységrendszer. A te-vékenységek tartalmát évszakonként rendezzük, az aktualitásokra figyelve. Ez a tervezési alap biztosítja a koncentrációt, lehetőséget ad az állandó ismétlésre, és kapcsolja az új ismeretet a régihez. Különösen igaz ez a visszatérő témák esetében: időjárás, növények és állatok, emberi munkák, közle-kedés. Napi életünk így lesz természetes színtere a tanulásnak.

Az itt található fejlesztő játékok a helyi óvodai nevelési programok-ban megjelenő nevelési területek megvalósítását egészíthetik ki. Gyűj-teményünk ennek megsegítéséhez ad számos ötletet és játékot, ame-lyeket mi már kipróbáltunk és bátran ajánlunk. A játékos fejlesztések elsősorban a beszédet, a mozgást, azzal együtt a kognitív képességek kialakulását segítik elő. Mindezek egy témára épülnek, mindig ide té-rünk vissza vagy utalunk rá (eszközökkel, dalokkal, mondókákkal, hely-zetekkel), a fejlesztések ilyen módon komplex formában történnek.

Ára: 2680 Ft

Documents

Elmúlt a Nyár, Itt Az Ősz