ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

TARTALOMJEGYZÉK

2

Tartalomjegyzék 2

1 B e v e z e t é s 4

2 Az é l e t é s a h a l á l b i z t o s j e l e i 7

2.1 A halál definíciója 7

3 Cardiopulmonális reanimáció 8

3.1 Alapszin tű újraélesztés 8

3.2 Segélykérés 10

3.3 H i b á k és szövődmények az újraélesztés során 11

4 Felső légúti elzáródás 11

5 A fájdalom 13

6 Collapsus és shock felismerése, ellátása 14

7 Insolatio, hőség collapsus tünetei, ellátása 15

8 Eszméletvesztéssel járó görcsös állapotok felismerése, ellátása 16

9 Mérgezések fajtái, tünetei, ellátásuk 17

10 Rovarok csípése 19

10.1 Veszélyes pókfajok 19

10.2 M é h , darázs 19

10.3 Kullancs 19

11 Vízből mentés 20

11.1 Klasszikus fulladás 20

11.2 Másod lagos fulladás 20

11.3 K i m e n t é s lépései 21

12 T r a u m a t o l ó g i a i e l s ő s e g é l y n y ú j t á s 21

12.1 Sebzés fogalma 23

T A R T A L O M

12.2 Rándu lás 23

12.3 Ficam 23

12.4 Cson t tö r é s 24

12.5 Borda törés 24

12.6 Ger inc tö rés 24

13 Vegyi s é r ü l é s e k 25

14 Hő okozta s é r ü l é s 25

14.1 Égés 25

14.2 Fagyás 26

15 V é r z é s 26

15.1 Vérzéscsillapítás 26

15.2 Speciális vérzések 27

16 S z e m é s z e t i balesetek és e l l á tá suk 28

16.1 Idegen test 28

16.2 Ívfény 28

16.3 Tompa szemsérülés 28

16.4 Átha to ló szemsérülés 29

16.5 M a r ó s z e r okozta szemsérülések 29

17 Á r a m ü t é s , v i l l á m c s a p á s 29

17.1 Az á ram hatása 29

17.2 Á r a m ü t é s ritka formái 30

18 K i m e n t é s t s z o l g á l ó e l járások 30

18.1 Rautek-féle műfogás 31

18.2 Bukósisak eltávolítása 31

19 F e k t e t é s i m ó d o k 32

19.1 Vízszintes hanya t t f ekvőhe lyze t 32

19.2 Hanya t t f ekvő helyzet megemelt fejjel 32

19.3 Hanya t t f ekvő helyzet felhúzott lábakkal 32

19.4 Trendelenburg helyzet 32

19.5 Fé lü lő helyzet 33

19.6 Stabil oldal fekvés 33

3

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

1 Bevezetés

A bajbajutottak megsegí tése ősi ösz tön, olyan erkölcsi parancs, amely egyidős az ember i ségge l . Régészeti leletek és kü lönböző feljegyzések t a n ú s k o d n a k arról, hogy a segélynyújtás egyes fogásait a k o ­rábbi korokban is i smer ték .

A segítségnyújtás tá rsadalmi i n t é z m é ­nyeinek fejlődése soha nem váltotta ki és ezután sem helyettesí theti a hirtelen baj­ba kerül t mellett lévő, a beteget /sérül te t elsőként észlelő, alkalmilag segí tő t evé­kenységét. Tehát az á l lampolgárok érdeke az, hogy legyenek képesek az életveszé­lyes és a sürgős beavatkozást igénylő állapotokat felismerni és tudjanak szakszerű elsősegélynyújtó beavatkozá­sokat elvégezni. Ennek é rdekében a rendszerszerű segítségnyújtást végzők mindig is kö te lességüknek ta r to t ták az elsősegélynyújtás e szményének terjeszté­sét és széleskörű oktatását. Ma is igaz a megállapítás, hogy egészségkul túránk , ezen belül az elsősegélynyújtás színvonalá­nak emelése a nemzet tú lé lésének záloga.

A technika és a közlekedés fejlődésével h a z á n k b a n is emelkedik a (közlekedési, háztar tási , ipari) baleseti sérül tek száma és a súlyos sérül tek aránya. A világstatiszti­kák szerint 40 évesnél fiatalabbak közöt t ez a veze tő halálok. Szintén növekszik a szív-, ér- és idegrendszeri betegek szá­ma, illetve az e be tegségekből adódó hirte­len fellépő egészségkárosodások. A fejlett t á r sada lmakban ma ha tározot t igény van a magas sz in tű sürgősségi betegellátásra, ennek lényege egy tudatosan megterve­zett, kiépítet t rendszer. A bajbajutott ember esélyegyenlőségre számít , mivel nem szól­hat bele az őt ellátó döntéseibe , akkor érez­heti magá t relatíve b iz tonságban, ha jó l szervezett sürgősségi betegellátó rendszer mozdul meg a segélyhívásra. A sürgősségi ellátás olyan egységes, töret len folyamat, amelynek a baleset, vagy hirtelen egészség­károsodás helyszínén meg kell kezdődn ie úgy, hogy a továbbiak során megszakí tás né lkül folytatható legyen. A sürgősségi betegellátás s z i m b ó l u m a k é n t világszerte a Konstantin-keresztet használják, amelynek ágai a sürgősségi ellátás egy-egy fontos láncszemét képezik (3/1. ábra).

f e l i smerés

k ó r h á z i s ü r g ő s s é g i e l lá tás

m e n t ő s z á l l í t á s

s egé lyké ré s

e l sősegé ly

m e n t ó e l l á t á s

1. ábra. A Konstant in-keresz t

4

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Az ellátási láncfolyamatban gyógy in ­tézeti és gyógyin téze ten kívül i szakasz kü lön í the tő el. A gyógyin téze ten kívül i szakasz e lső láncszeme a laikus elsősegélynyújtás, ami az Egészségügyi T ö r v é n y és a B ü n t e t ő T ö r v é n y k ö n y v sze­rint is á l lampolgári kötelesség.

Valójában elméleti ismereteken alapuló é le tmentő beavatkozásokból áll (vérzéscsil­lapítás, átjárható légút biztosítás, stb.). Az végzi, aki a rászoru lóhoz tevékenyen leg­közelebb van. A beteg és a segí tő közöt t i kapcsolat véle t lenszerű és esetleges. A sú­lyos ál lapotú beteg sorsát d ö n t ő e n meg­határozza, hogy a sürgősségi ellátás ezen első láncszeme mi lyen sz ínvonalon, m i ­lyen gyorsan, akadozva, vagy ne t án a be­tegnek kár t okozva m ű k ö d i k .

A láncfolyamat m á s o d i k eleme a szak­segély, amit az alkalmilag e lé rhe tő orvos nyújthat . Az végzi, akit a rászoru lóhoz szakemberként h í v n a k (háziorvos, ügyelet , stb.). Tevékenysége célzott , rendszerszerű . Ha a segítségnyújtásba alkalmilag bevont orvosnál nincsenek eszközök, az orvos is a laikus elsősegélyhez hason ló szinten kénytelen ténykedni . M i n i m á l i s felszerelés b i r tokában azonban a mentóel lá tás szint­j é t megköze l í tő segítség nyúj tható .

A köve tkező láncszem gyakran az első szaksegély is, a sürgősségi betegellátás leg­nagyobb egységet képező szervezete az Országos Mentőszolgála t . Feladata az o x i -ológiai ellátás és mentőszál l í tás megfelelő hozzáférhetőségű és színvonalú biztosí tá­sa.

A rendszer végpontja a kórház , kri t ikus esetben a sürgősségi betegellátó osztály (SBO) , ami egyben a kórház kapuja. H a ­zánkban az S B O - k lassan alakulnak, je len­leg sajnos csak n é h á n y m ű k ö d i k .

Az elsősegély definíciója Az elsősegély definíciója (meghatározá­

sa) DR. GÁBOR AURÉL-tól származik: „Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt az

egészségügyi beavatkozást , amelyet akár egészségügyi szakember, akár laikus a vég­leges szakellátás megkezdése előtt végez, baleset vagy egyéb hirtelen egészségkáro­sodás közvet len köve tkezményeinek fel­tar tóztatása, egyben a további egészségi á l lapotromlás és újabb, vagy másodlagos károsodások elhárítása, illetve csökkenté­se végett ."

Az elsősegéllyel kapcsolatban az 1997. évi C L I V . tö rvény 5. §-a rendelkezik:

(mindenkinek) „. . .kötelessége - a tőle el­várha tó m ó d o n - segítséget nyújtani és a t u d o m á s a szerint arra illetékes egészségü­gyi szolgáltatót értesí teni , ha sürgős szük­ség vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli . . ."

Az elsősegélynyújtás általános szabályai:

• fel lépésünk legyen ha tá rozot t , magabiz­tos, m e g n y u g t a t ó ;

• a betegnek mind ig mutatkozzunk be; • a bajbajutott e m b e r t á r s u n k k a l bánjunk

emberségesen , szeretettel; • gyors és lényegre t ö r ő tájékozódás szük­

séges arról , hogy mi tö r tén t , hány sérült van;

• a szükséges beavatkozásokat gyorsan el kell végezni ;

• ügye l jünk arra, hogy mér t ék t a r t ók l együnk ;

• t é n y k e d é s ü n k közben se a beavatkozót, se más t ne érhessen újabb baleset;

• fokozottan veszélyeztetet t helyről (omlás, á ramhatás , stb.) azonnal bizton­ságos helyre kell v i n n i a balesetest;

• a sérül te t /be teget mind ig ülve, vagy fekve vizsgáljuk és látjuk el;

5

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

• a kíváncsi t ö m e g e t el kell távolítani, ehhez segí the tnek e g y e n r u h á s s z e m é ­lyek, vagy n é h á n y higgadt, komoly járókelő;

• a beteget csak a szükséges mér t ék ig vetkőztessük le;

• az elsősegélynyújtás u t án gondoskodni kell azonnal a végleges, szakszerű ellá­tásról;

• a helyszínt csak annyira szabad meg­változtatni, amennyire a beteg ellátása megkövetel i . Az eredeti állapot lehető megőrzése megkönny í t i az esetleg szük­séges nyomozás t ;

• közlekedési baleset helyszínén gondos­kodni kel l , hogy a köz lekedő partnerek a vészhelyzetről ér tesül jenek (vészvil­logó, elakadásjelző, kel lő távolságra kiál­lított személy).

Hogyan végezzük a vetkőztetést?

• a szoros ruháza to t m i n d e n ü t t meg kell lazítani (nyak, öv, mel l tar tó) ;

• a vetkózte tés t m ind ig az ép vég tagon kezdjük, mert a sérül t végtagot tilos mozgatni;

• a felöltöztetést a sérül t vég tagon kezd­j ü k mozga tás nélkül , és az tán bújtatjuk be az ép végtagot .

A beteg/sérült állapotának meghatározása M i n d e n beavatkozás, vagy elsősegély­

nyújtás megkezdése előtt a sérül t á l lapo­táról, a sérülés súlyosságáról tá jékozódni kell, hiszen a beavatkozások sorrendjét is ez szabja meg.

• M i tör tén t? T ö r t é n t - e agresszió? • Ki a beteg, vagy sérült? • A betegnek mi lyen panaszai, tüne te i

vannak? • H á n y sérült van?

• M i l y e n a sérülések súlyossága? A veszé­lyeztetet tség mi lyen fokú?

• Kel l -e valamit tenni, ha igen, mit és mikor?

• Kel l -e műszak i men tés? • A helyszín megközel í tése hogyan lehet­

séges?

A baleseti mechanizmus alapján súlyos sérülttel állunk szemben:

• ha a sérül t (beteg) több mint 5 mé te r magasból lezuhant;

• ha a beteg beszorult, illetve b e t e m e t ő -döt t ;

• ha a beteg gép já rműbő l kirepült ; • valaki meghalt mellette az u tas térben; • az utastér erősen megrongá lódo t t ; • a motor az u tas térbe n y o m ó d o t t ; • az e lső tengely nagyfokban sérült; • a gép já rmű felborult; • gyalogosként , illetve kerékpárosként

több mint 35 k m / h sebességgel elgázol­ták;

• beköte t len biztonsági övvel több mint 35 k m / h , bekötö t t biztonsági övvel több mint 45 k m / h sebességgel ü tközöt t .

A sürgősségi ellátást igénylő egészségká­rosodások esetében az elsősegélynyújtó is részben az oxiológiát (sürgősségi orvos­tant) művel i .

Az oxiológiai kórképekre jellemző, hogy:

• várat lanul , hirtelen kezdődnek ; • a sérült vagy beteg élete veszélyben van; • magas az időfaktor.

Az időfaktor olyan elvi szorzószám, ami egy adott kórfolyamat zajlás sebességét fejezi k i , azaz a beteg sorsát megha tá rozó alapvető tényező.

6

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Gyorsan zajló, magas időfaktorú folya­matok, (például k l in ika i halál, artériás vér­zés, légúti idegentest) ese tében érthetó", hogy rövid időn belül megfelelő beavat­kozás szükséges, mert ennek h iányában a beteg/sérül t állapota súlyosbodik, egyre romlik, végül halá lhoz vezet.

2 Az élet és a halál biztos jelei

2.1 A halál definíciója

A m i k o r a légzés, a ker ingés és az a g y m ű k ö d é s teljes megszűnése miatt a szer­vezet visszafordíthatatlan bomlása megin­dul . Az 1997. évi C L I V . Eü . T ö r v é n y 216. §.

A halál nem pillanatnyi esemény, egy folyamat, amelynek kezdete az a lapvető é l e tműködések megszűnése . Ennek kap­csán számos e semény zajlik a szervezetben, amely ionzavarokkal, szabadgyökök felsza­porodásával , energiaraktárak, kiürülésével , sejtkárosodással jár.

2.1.1 A klinikai halál definíciója A légzés, a ker ingés vagy az agy

m ű k ö d é s é n e k á tmene t i megszűné se nem jelenti a halál vagy az agyhalál beálltát.

Gyakorlati s zempon tbó l a halál azon első szakasza, amikor az a lapvető é l e tműködések hirtelen, ba lese tszerűen m e g s z ű n n e k , de helyreál l í tásukra biológia­ilag megalapozott r e m é n y van.

2.1.2 Az élet jelei Ha a beteg eszmélete elvész, nem beszél,

nem mozog, tehát s z e m b e t ű n ő életjelensé­get nem lá tunk , akkor a meglévő légzés és vérker ingés je lz i az életet.

A légzés meglé té t a mellkas és a has emelkedésébő l és sül lyedéséből láthatjuk úgy, ha a mellkast oldalról nézzük , ugyan­akkor hallgathatjuk és érezhet jük is a levegő áramlását , ha a fü lünket az orr és a száj elé tartjuk.

A vérker ingés meglé té t az érverés, vagyis a pulzus vizsgálatával állapítjuk meg, amit a nyaki főütőéren (carotis) tapintunk ki ke­z ü n k h á r o m behajlí tott ujjával.

A gége pajzsporca, a mandibula (állka­pocs csont) vízszintes szára és a fejbiccentő i z o m elülső/belső széle által határol t há­r o m s z ö g b e n tap in tha tó a nyaki verőér, vagy arteria carotis.

L e g k ö n n y e b b e n ú g y kereshe tő fel, hogy a pajzsporcra (ádámcsutkára) helyezett há­rom uj júnkat lecsúsztatjuk az eml í te t t há­romszögbe .

2.1.3 A halál jelei

A halál gyanújelei Mozdula t l anság , rendellenes testhelyzet,

tág fénymerev pupil lák, sápadt, szederjes, hűvös bór.

A halál biztos jelei Az élettel összeegyezte thete t len sérülés

( törzstói elválasztott fej, stb.). Hullafoltok, hu l lamerevség , ro thadás és

bomlás , mumif ikác ió .

7

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

3 Cardiopulmonális reani-máció - újraélesztés

Az újraélesztési eljárás lényege, hogy az alapvető é le tműködéseke t , a légzést és a keringést mes terségesen pótoljuk, szeren­csés esetben helyreáll í tsuk.

Évente t öbb százan köszönhe t ik az é le tü­ket annak, hogy a k l in ika i halál beál l takor volt a köze lükben olyan személy, aki az ú j ­raélesztés technikáját ismerte és gyakorlat­tal is rendelkezett.

Ha az élet vagy a halál nem nyilvánvaló, a légzést és a ker ingés t azonnal vizsgálni kell. Ker ingés h iányában , a k l in ika i halált feltételezve újraélesztést kell kezdeni.

Az újraélesztés mel lőzése a biológiai ha­lál megállapításával egyenlő ér tékű .

N e m m i n ő s ü l újraélesztésnek, ha csak a légzés h iányz ik és a ker ingés kielégítő, ilyenkor csak lélegeztetni kell . A ker ingés hiánya n o r m á l t e s thőmérsék le ten 3-4 perc alatt visszafordíthatat lan agykárosodáshoz vezet.

Fontos azt is tudni , hogy a kilégzett levegő m é g 16 térfogatszázalék oxigént tartalmaz, amely az új raélesztendő számá­ra á tmene t i l eg e legendő.

3.1 Alapszintű újraélesztés (BLS)

A ker ingés és a légzés eszközök nélkül i , befúvásos lélegeztetéssel, illetve k ü l s ő me l l ­kas-kompressz iókka l való pót lásának célja a megfe le lő légzés és ker ingés biztosítása, a m í g a há t t é rben álló folyamat(ok) kezelé­séhez szükséges eszközök e lé rhe tőkké vál­nak.

A B L S gyakorlatilag a laikus elsősegélynyújtásnak felel meg; eszköz né l ­kül , illetve az eszközök használatba v é ­teléig az egészségügyi szakember is így tevékenykedik.

A köve tkezőkben a d iagnoszt ikát és a be­avatkozásokat együt tesen , az algoritmus lé­péseinek megfelelően ismertet jük.

3.1.1 Az eszköznélküli újraélesztés lépesei

1. T e r e m t s ü n k biz tonságot a segítségre szoru ló és a segélynyújtó körül .

2. Szólí tsuk meg, ha nem reagál, r ázzuk meg k íméle tesen a beteg vállát, k iá l t sunk rá.

3 . Ha nem reagál:

• fordí tsuk óvatosan a hátára, ha nem úgy feküdne és t e g y ü k szabaddá a mellkasát ,

• száj-garatűr gyors megtek in tése , sza­baddá tétele, kitakarítása, szájat bezárva, állat felhúzva, fejet hátraszegjük.

4. Légzésvizsgálat 10 mp-ig, fejet há t ra­szegve, állat felhúzva tartva, fejünket a be­teg arca felé hajtva, figyeljük:

• a mellkas légző mozgásai t , • fü lünkkel halljuk, • arcunkkal érzékeljük a légáramlást .

5. Ha folyamatos és kielégí tő a légzés a beteget stabil oldalfekvésbe ( 1 9 . 6 ) for­dítjuk, mellette maradva folyamatosan e l lenőr izzük a légzést és gondoskodunk or­vos vagy m e n t ő hívásáról.

8

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

6. Folyamatos légzés h iányában kezdjünk lélegeztetni az alábbiak szerint:

• két lassú befúvást alkalmazunk, hogy a beteg mellkasa emelkedjék, majd süllyedjen;

• tartsuk a fejet hátraszegve, az állat fel­húzva az állat t a r tó kezünkke l zárjuk a szájat;

• v e g y ü n k egy mély levegőt, majd ajka­inkkal j á r juk körbe a beteg orrá t és körülbelül két másodpe rcen át fúj junk egyenletesen a beteg orrába;

• megtartva a fej hátraszegését és az áll felhúzását, v e g y ü k el szájunkat a beteg orráról , és figyeljük a kilégzés alatt a mellkas süllyedését. E k ö z b e n v e g y ü n k levegőt, és ismétel jük meg a művele te t .

7. Ha nem sikerült hatásosan lélegeztet­ni :

• e l lenőr izzük újból a beteg száj-, garat­üregét , az esetleges akadályt távolí tsuk el;

• e l lenőrizzük, megfelelő-e a fej há t rasze-gése és az áll felhúzása;

• t e g y ü n k kísérletet arra, hogy a két hatá­sos lélegeztetés megtör tén jék ;

• ha mindez sikertelen, akkor is vizsgál­j u k a keringést .

8. Vizsgáljuk a ker ingés jeleit. A carotis pulzus vizsgálata mellett bá rmi lyen moz­gás (nyelés, légzés, stb.) idetartozik. Legfel­jebb 10 másodperc ig v izsgálunk.

9. Ha bizonyosak vagyunk, hogy a ker in­gés jeleit észleltük:

• folytassuk a lélegeztetést mindaddig, amíg a spontán légzés vissza nem tér;

• körü lbe lü l minden tizedik lélegeztetés u tán , illetve körülbe lü l pe rcenkén t vizs­gáljuk újra a ker ingést , legfeljebb 10 másodperc ig .

10. Ha a beteg légzése visszatér, de esz­méle te nem, fordí tsuk stabil oldalfekvés­be. Állapotát folyamatosan el lenőrizzük, l e g y ü n k készen arra, hogy hanyatt fordít­suk és újra kezdjük a lélegeztetést, ha spon­tán légzése megál lna . Lélegeztetés közben gondoskodjunk segítség hívásáról (2. áb-ra).

2. ábra. A l é l egez t e t é s

11. Ha nincsenek ker ingésre u ta ló jelek, gondoskodjunk segítség hívásáról (hozzá­ta r tozó , j á róke lő ) és kezdjük el a mel lkas-kompressz ióka t 100/min munka­frekvenciával:

• a beteget (csecsemőt, kisgyermeket is!) k e m é n y alapra, hanyatt kell fektetni;

• té rdel jünk a beteg válla mel lé úgy, hogy ugyanabbó l a he lyzetből tudjunk lélegeztetni és mel lkaskompressz ió t végezni ;

• keressük meg a nyomáspon to t : - A beteg feje felé eső k e z ü n k m u t a t ó és k ö z é p s ő ujjával végigsimítva a bordaívet , keressük meg a szegycsont -borda ív csat­lakozást. Ujjainkat együ t t tartva csúsz­tassuk feljebb úgy, hogy m u t a t ó u j j u n k

9

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

a szegycsont -bordaív szöglet felett a szegycsonton legyen;

- a más ik k e z ü n k kéztői részét helyez­z ü k szorosan a középső ujjunk fölé a szegycsont középvona lában úgy, hogy ujjaink a beteg feje felé mutassanak;

- a szabaddá vált (a n y o m á s p o n t k imérésére használt) k e z ü n k e t t e g y ü k merő l egesen a szegycsontra helyezettre, vigyázva, hogy a n y o m á s p o n t az e lőbb megha t á rozo t t helyre essék;

• vá l lunkka l függőlegesen a mellkas fölött elhelyezkedve, nyúj tot t könyök­kel nyomjuk le a szegycsontot fe lnőt tben általában 4-5 cm-re (3. ábra). Az e l sőkompres sz ióka t mérsékel t erővel, óvatosan végezzük , hogy lehető leg borda törése né lkül tapasztal­j u k ki a mellkas ellenállását, illetve rugalmasságát . Enged jük fel a nyomás t anélkül , hogy k e z ü n k e t e lvennénk a szegycsontról , majd ismétel jük a kompressz iókat körülbe lü l 100/perc frekvenciával (valamivel kevesebb, mint 2 kompressz ió másodpercenkén t ) ; a kompressz ió és a felengedés egyen lő idejű legyen.

3. ábra. A k o m p r e s s z i ó

12. Végezzük felváltva a lélegeztetést és a kompressz iókat 2:15 a rányban , akár egy, akár két segélynyújtó dolgozik.

Ha két segélynyújtó tevékenykedik , a be­teg el lenkező oldalán helyezkedjen el, így nem zavarják egymás t és kifáradás miatt szükséges csere is zavartalan lesz (4. áb­ra).

4. ábra. K é t s e g é l y n y ú j t ó e l h e l y e z k e d é s e

13. E l l enőr izzük a spon tán légzés és ke­r ingés (carotis pulzus) visszatértét minden negyedik ciklus u tán .

14. Folytassuk az újraélesztést mindad­dig, amíg:

• szaksegítség érkezik, és átveszi a tevé­kenységet ;

• a beteg életjelenségeket nem mutat; • a (z egyetlen) segélynyújtó k imerü l .

3.2 Segélykérés

A beteg további sorsa szempontjából fon­tos az i d ő b en t ö r t é n ő segélykérés.

T ö b b segélynyújtó esetén egy ikük újraé­leszt, m á s i k u k segítségért megy.

Egy segélynyújtó esetén dön ten i kell, hogy azonnal újraélesztést kezd, vagy se­gítséget kér, figyelembe véve a beteg korát,

10

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

betegségét, a legközelebbi telefon távolsá­gát, sürgősségi rendszer lehetőségeit .

2.1 A segélykérésről mikor, hogyan döntsünk

• ha trauma, vagy vízi baleset tör tén t , illetve ha csecsemőről vagy g y e r m e k r ő l van szó;

• egy percig újraélesztés szükséges mielőt t segítségért megy;

• ha a beteg felnőtt és az ok nem trauma, vagy vízi baleset;

• a légzés megállás megállapítása u tán azonnal segítséget kell h ívn i (szívbeteg­séget feltételezve);

• ha a telefon egy-két percen belül e lérhető (mobil, lakás telefonon), azon­nal telefonálni kell, ezzel adhatunk nagyobb esélyt a betegnek (elfogadható időn belül szaksegítség és eszközök érkeznek) .

Az újraélesztés k imene te lének megí té lé ­sére a hatás - e r e d m é n y - siker fogalmakat használjuk. A hatás mechanikai, az ered­m é n y biológiai, a siker k l in ika i következ­mény.

Hatásos az újraélesztés, ha befúváskor a mellkas emelkedik, a kompressz ió alkal­mával carotis pulzus tapin tható .

Eredményes, ha a t evékenységünk során a sápadt, vagy szederjes bőr normál i s felé közelít, pupi l lák szűkü lnek , stb.

Sikeres, ha spon tán ker ingést és légzést észlelünk.

Vannak olyan rendkívül i kö rü lmények , amikor nem lehet azonnal újraélesztést v é ­gezni, ilyenkor e lső ténykedés a k imen tés , például á r am alatt lévő beteg, vízbefúlt , gépkocsiba beszorult, s zűk helyen lévő be­teg, t ű z - és omlásveszély esetén.

3.3 Hibák és szövődmények az újraélesztés során

Az újraélesztéskor tö reked jünk a hibák és s zövődmények elkerülésére. Tudn i kell, hogy m é g a szabályosan végzet t újraélesz­tés alatt is e lőfordulha tnak szövődmények . Ezek közül leggyakoribb a bordatörés , amely mege lőzhe tő k íméle tes kompresszi­óval (5. ábra).

4 Felső légúti elzáródás

Magas időfaktorú esemény, a légúti aka­dály eltávolításához igen kevés i dőnk van, sikerrel csak akkor jár , ha kapkodás nélkül , célszerűen, nyugodtan t é n y k e d ü n k .

Oka lehet:

• durva leszorítás; • gégesérülés (sportolás), gégevizenyő; • idegen test félrenyelés (aspiráció).

Az aspiráció jelismerhető arról, hogy:

• étkezés közben keletkezik; • görcsös köhögés ; • a fuldokló a torkát fogja; • hirtelen eszméletét veszti.

Lehet:

• részleges, tüne te i : köhögés , belégzés nehéz és stridoros légzés ha l lha tó ;

• teljes, tüne te i : légzés, köhögés nincs, egyre m é l y ü l ő lilás e lszíneződés (cia-nózis), hatástalan e r ő l k ö d ő l égzésmoz­gások, eleinte nyugtalan, rövid i d ő múlva eszméletvesztés .

11

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

Hiba

Időveszteség a vizsgálatnál

Felületes vizsgálat, téves diagnózis

N e m k e m é n y alapon fekszik a beteg

Száj-garat ki takarí tás elmarad

Fej elégtelen hátraszegése

Rossz tömí tés a beteg és a segélynyújtó közöt t , durva befúvás

Helytelen kompressz iós kéztar tás , durva kompressz ió

A kompressz ió relaxáció helytelen aránya (eltér az 1:1-től)

Kompressz ió alatti befúvás

Időveszteség a kompressz ió és a befúvás váltásakor, az újraélesztés megszakí tása 10 m á s o d p e r c e n tú l

Fel nem ismert ker ingés meg indu lá s

Segélykérés elmulasztása

Következmény, szövődmény

Visszafordíthatat lan elváltozások, sikerte­lenség

A szükséges újraélesztés elmarad, vagy é lő emberen tö r t énő kompressz ió szívmegál­láshoz vezet

Hatás ta lan kompressz iók

Aspiráció (félrenyelés)

Gyomor felfúvás

Hatás ta lan , vagy elégtelen lélegeztetés, m á ­sodlagos aspiráció

Elégtelen keringési effektus, mellkas sérü­lés

C s ö k k e n t légzési és keringési hatás

Gyomor felfúvás, csökkent légzési effek­tus

Visszafordíthatatlan elváltozások, sikerte­lenség

Ritmuszavar, ker ingésmegál lás

Kérdésessé válik az esetleges siker

5. ábra. H i b á k és s z ö v ő d m é n y e k az ú j raé lesz tés s o r á n

12

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Elsősegélynyújtó teendője:

• ha m é g légzik és eszméle tén van, biztas­suk köhögésre ;

• ha ez sikertelen, szólí tsuk fel a beteget, hogy a saját ujját a garatjára nyomja le, így próbáljon hányást kiváltani , ami az idegen testet is eltávolíthatja;

• ha ez is sikertelen, vagy a légzést abba­hagyta, a talált helyzetben ü s s ü n k a két lapocka közé.

Az ütés kivitelezése:

• ha áll, vagy ül a beteg mel léá l lunk, hajtsuk előre felső testét, egyik k e z ü n k ­kel meg támasz tva a mellkasát , a más ik t e n y e r ü n k kéztői részével ü s s ü n k a lapockák közé ötször;

• ha fekszik mel lé té rde lünk , arcával felénk oldalra fordítjuk, combunkkal meg támasz t juk a mellkast, kéztővel a lapockák közé ü t ü n k ötször, ha keve­sebb számú ütés nem j á r e r edménnye l ;

• ha az ö töd ik ütés is hatástalan, H e i m -lich-féle műfogás t alkalmazunk ( 6 . ábra).

6. ábra. Az ü t é s e k k iv i t e l ezése (fent) és a H e i m l i c h - f é l e m ű f o g á s (alul)

5 A fájdalom

Az egyik leggyakoribb fontos figye­lemfelhívó tüne t , amelynek há t t e rében k ü l ö n b ö z ő sérülések és be tegségek h ú z ó d ­nak meg.

A fájdalom lehet heveny (akut) és idült (k rón ikus , például mozgásszervi ) .

Az összes e lőfordulható heveny fájdal­mak közül az e lsősegélynyúj tónak szük­séges ismerni az életveszélyes betegséget je lző mellkasi fájdalom okait.

Mellkasi fájdalom - angina pectoris O k a i : szív, t ü d ő , hasi és pszichés beteg­

ségek lehetnek. Az életveszélyes betegsé­gek közü l a heveny sz ív izom elhalás, a t üdőemból i a , az aorta repedés j á r szinte k i ­bírhatat lan mellkasi fá jdalommal .

Az elsősegélynyúj tónak meg kell győződn i arról , hogy:

• hol , mió ta , mennyire fáj; • mi lyen je l l egű a fájdalom; • máskor is volt-e hasonló , ha igen

mennyi ideig tartott, mire szűnt ; • jelenleg vett-e be gyógyszer t , mit,

s zűn te t t e -e a panaszt.

T ü n e t e k :

• hirtelen je len tkező , 30 percen túl ta r tó és gyógyszerre nem s z ű n ő ;

• szegycsont m ö g ö t t i szorí tó, marko ló , égő fájdalom;

• k i sugározhat állba, hátba, egyik vagy m i n d k é t karba, gyomorba, stb.;

• halálfélelem, nehézlégzés; • szürkés , sápadt, verejtékes bőr ; • gyengeség, fáradtság.

13

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

A heveny szívizom elhalás korai s zövődménye a hirtelen halált o k o z ó rit­muszavar.

T e e n d ő :

• a beteget nyugalomba helyezni (ül, fek­szik, minden mozgás tilos);

• ha van, a szokásos gyógyszeréből vegyen be;

• a m e n t ő k e t értesí teni; • a beteget tilos magára hagyni; • ha eszméleté t veszti, azonnal légzés­

ker ingés el lenőrzés; • ha légzés-ker ingés nincs, az újraélesztés

megkezdése .

6 Collapsus, shock felisme­rése, ellátása

A collapsus A collapsus (ájulás) definíciója D R . G Á ­

BOR AURÉL-tól: „Perifériás, kiemelten az agyat é r i n t ő vérkeringési zavar, amely tö rvénysze rűen az eszméletvesztés felé ha­lad, de azt köte lezően nem éri el."

Az agyi keringési zavar v é r n y o m á s csök­kenés miatt alakul k i . A banális collapsus j ó i n d u l a t ú .

Kiválthatja: ácsorgás, szoros ruháza t , nagy meleg, zsúfolt levegőtlen helyiség, bal­eset, vagy vér látása, terhesség, erős undor, stb. M á s k o r a collapsus há t t e rében komoly be tegség h ú z ó d h a t meg, például: be l ső vér­zés, szívinfarktus, mérgezés , fe r tőző beteg­ség, láz, agyi kórfolyamat , stb.

T ü n e t e k : a beteg bizonytalan szédülést , émelygést , látótér elsötétedést , gyengesé­get érez. Ha ilyenkor lefekszik, az e s z m é ­letvesztés mege lőzhe tő . Ha ez nem sikerül , vagy eről te t ik az ültetést , 1-2 perc alatt

eszméletét veszti és kivételesen fokozott görcskészségű egyéneken végtagok ránga-tózása is jelentkezhet.

A bőre sápadt, falfehér, nagy cseppes ve­rejtékezés, az egész testet elönti , a pulzus eleinte gyér, ké sőbb szapora lehet.

A keringési zavar vízszintes helyzetben, megemelt alsó végtagokkal 5-10 perc alatt teljesen rendeződ ik , ha a há t te rében nincs komoly betegség. Gyógyszer t ne adjunk. Az eszmélet re térés u t án m é g 10-15 percig fektessük. Ha a collapsus ismét lődik, vagy az állapot nem rendeződ ik , a m e n t ő k e t kell ér tesí teni .

Ashock A shock definíciója: A perifériás ker ingés

rossz indula tú , ö n t ö r v é n y ű e n sú lyosbodó zavara, amely kel lő i d ő b e n t ö r t é n ő adequat (megfelelő) beavatkozás nélkül halálhoz vezet.

O k a i lehetnek:

• nagyfokú vérvesztés (belső és külső vér­zések);

• trauma, égés; • szívinfarktus; • gyógyszerek iránti tú lérzékenység, m é h -

csípés; • ger incvelő sérülés.

A shock kialakulásával számolni kell:

• kb. 1 liter, vagy annál több folyadék elvesztésénél;

• t öbb csont törésével j á r ó baleseti sérülés­nél;

• alsó végtag hosszú csöves csontjainak töréseinél .

A shock lényege: a k e r i n g ő v é r m e n n y i ­ség és az érpálya kapacitása között i diszk-

14

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

repancia. A shock több szakaszban zajlik, változatos tüne tekkel . A korai szakaszban nehéz felismerni.

A teljesen kifejlődött shock tüne te i jelleg­zetesek:

• szürkés, sápadt arcszín; • ajka szederjes (cianotikus); • bór hűvös , márványozo t t , nyirkos; • száraz nyelv és ajak; • szomjas, fázik; • érverése szapora, nehezen tapin tható ,

k ö n n y e n e lnyomha tó ; • kapilláris újratelődési i d ő m e g n y ú l t

(normál isan 3-5 másodperc ) ; • kezdetben izgatott, nyugtalan, ké sőbb

túlságosan nyugodt, érdekte len (apathiás);

• tudata beszűkü l ; • legvégső s t ád iumban eszméleté t veszti.

Az elsősegélynyújtó t eendő i a shock meg­előzése é rdekében:

• a töréseket a talált helyzetben rögzíti ; • a vérzést megszűn te t i ; • a sérüléseket szabályosan ellátja; • a beteget sz igorúan fekteti, az alsó

végtagot 15 fokban megemeli, minden erőkifejtéstől óvja, melegen betakarja, ha eszméle tén van, és nyelni tud, meleg folyadékkal i tatható. Ha eszmélet len a shockos beteg, átjárható légútbiztosítás, stabil oldalfekvés létesítése kötelező.

7 Insolatió-, hőség-, collap-sus tünetei, ellátása

Baleseti tú lmelegedés (hyperthermia) gyűjtőfogalom olyan kórfolyamatokat fog­lal egybe, amelyekben á tmenet i leg , vagy

ta r tósan pozit ív hőmér l eg alakul ki a szer­vezetben. A h ő á r t a l m a k h o z t a r tozó kór­képek hazai k l í m á n nem, vagy enyhe fo rmában fordulnak elő. Leggyakoribbak: a hőség collapsus és a napszúrás .

Hőség collapsus

O k a :

• ér tágulat ; • nagyfokú verejtékezés; • hajlamosít az idős kor, a lkoholhatás ,

ér tágí tó- , vizelethajtó gyógyszerek sze­dése.

Ál ta lában egyszerű ájulásnak m i n ő s ü l . A beteget hűvös , szellős helyen, megbontott ruháza t ta l fektetni kel l .

Napszúrás (insolatió) Az enyhe esetek gyakoriak, a súlyosabb

forma ritka, az életveszélyes formája (hőguta) alig fordul elő hazánkban .

A tar tós napsugárzás az egész testben h y p e r t h e r m i á t okoz. A fedetlen fejet é r ő direkt sugárzás hatására savós agyhár tya izgalom keletkezik és súlyos esetben vérzé­ses formát is ölthet .

T ü n e t e k :

• a napexpozíc ió u t án bizonyos késéssel jelentkeznek;

• az enyhe koponyaűr i nyomásfokozódás miatt fejfájás, kábultság, szédülés, nyugta lanság , öklendezés , hőemelkedés , meleg, nedves kipirul t bőr ;

• súlyos esetben 3 9 ° C feletti végbél hőmérsék le tné l görcsök és tudatvesz tés jelentkezik.

15

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

Elsősegélynyúj tó t eendő i :

• a beteget á rnyékos , szellős, hűvös helyen kell fektetni, 30 fokban mege­melt felsőtesttel;

• t e s thőmérsék le té t m é r n i kell ; • hideg vizes borogatás t lehet a fejre, vagy

egész testre; • legyezés, vent i lá tor alkalmazása; • a fejfájás jó l c s ö k k e n t h e t ő A l g o p y r i n

tablettával; • görcsök és tudatzavar esetén a m e n t ő k e t

ér tesí teni kell .

8 Eszméletvesztéssel járó görcsös állapotok felisme­rése, tennivalók

A görcsök és az eszméletvesztés számos betegség t ü n e t e lehet!!

A görcsök oka: az agy körü l í r t te rü le te in az idegsejtek kórosan fokozott elektromos tevékenysége, vagy az ingerküszöb c sökke­nése köve tkez tében kia lakuló korai elektro­mos kisülések. Fokozott görcskészségű egyénnél az egyszerű ájulás is okozhat vég-tagrángást , de t ípusos k lónusos - tónusos görcs és inkontinencia (visszatartási kép te ­lenség) nincs, tudatzavarral nem jár, h iá ­nyoznak a harapási nyomok a nyelven.

Görcs lehet:

• fokális (egy testrészre lokalizálódik). Az agykéreg helyi elváltozása okozza (heg, daganat);

• generalizált , a görcsök az egész testre kiterjednek - petit mal (kisroham), grand mal (nagyroham);

• Status epileptikus - i smét lődő rohamok sorozata, folyamatos tar tós görcs.

A roham lezajlása alapján m e g k ü l ö n b ö z ­t e tünk :

• tónusos görcs: az i zom tar tós összehú­zódásával jár, hosszantar tó , erős intenzi­tású i z o m összehúzódások;

• k lónusos görcs: gyors, e g y m á s u tán fellépő i zomrángások ;

• t ónusos -k lónusos : az előző k e t t ő keve­réke.

Lehet veleszületet t vagy szerzett.

Görcsök leggyakoribb okai Álta lános keringési zavar, agyi trauma,

agyi vérellátási zavar, agyi té rszűkí tő folya­matok, agyvérzés , alkohol, drog, mérgek , magas láz, terhességi toxémia, epilepszia.

M i n d e n eszméletvesztéses gö rc s roham­nál gondolni kell sz íveredetű bán ta lomra (ritmuszavar)!!

A leggyakoribb a típusos grand mal epilep­szia

Tüne te i : • p rod romá l i s jelek: a rohamot percekkel,

órákkal mege lőző hangulatvál tozás , vegetatív tüne tek ;

• aura ( légáramlat , mintha hideg levegőt érzet t volna): másodpercekke l a roham előtt j e l e n t k e z ő furcsa érzés, szorong, szédül , nyeldeklés, csámcsogás, éhségér­zés a gyomor tá jon , nem minden bete­gen jelentkezik;

• eszméletvesztés: kezdeti sikoly/üvöltés u t án izomtónusvesz tés , elzuhan, szeme nyitott, pupi l lák fénymerevek. Az üvöl ­téskor a l égző izmok görcse jelentkezik.

• tónusos fázis: kb. 30 másodperc tő l 1-2 percig ta r tó i z o m t ó n u s fokozódás, lábak kinyújtva, karok behajlítva, vagy kife­szítve, levegőt nem vesz;

16

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

• k lónusos fázis: 60 másodpe rc tő l 5 percig ta r tó ritmusos rángatózás a karo­kon, lábakon, nyelvharapás miatt véres, habos váladék ü r ü l a szájból, vizeletét, székletét maga alá eresztheti ( inkonti-nens);

• te rminál i s alvás: roham u t án kezdetben nem ébreszthető , majd eszmélete vissza­tér, de nyugtalan, zavart lesz.

Az első epilepsziás roham esetén gondol­ni kell szív e rede tű bán ta lmakra is, ezér t a roham lezajlása u tán a ker ingés t és légzést azonnal el lenőrizni kell .

Fontos tudni , hogy a beteg életében elsőként j e len tkező roham kórházi k iv izs ­gálást igényel!! E lő té rben áll a sérülés ve­szélye, ezért azt mind ig keresni kell .

T e e n d ő k :

• roham alatt sérüléstől óvni ; • ruháza to t meglazí tani ; • tilos erőszakkal rögzí teni a beteget; • tilos a szájába bá rmi t erőszakolni ; • roham u tán az eszmélet len betegen

légzés, ker ingés el lenőrzés, a szájba betekintés , átjárható légút biztosítás;

• sérülések keresése, vég tagokon is.

Ha a beteg ta r tósan nem tér magához , stabil oldalfekvést lé tes í tünk, ha m a g á h o z tér a zavart t u d a t ú beteget elmenni, e l kó ­borolni ne engedjük.

Ha lázas gyerekről van szó, a m e n t ő k kiérkezéséig lázcsillapítást é rdemes alkal­mazni - h ű t ő fürdő, állott vizes borogatás .

9 Mérgezések fajtái, tüne­tek, ellátásuk

M é r e g n e k nevezzük azokat az anyago­kat, melyek kis m e n n y i s é g b e n a szervezet­bejutva, annak folyamatait f izikai, kémiai , vagy f iz iko-kémiai hatásokkal á tmene t i ­leg vagy véglegesen megzavarják. M é r e g csak v ízben , zsírban, vagy szöve tnedvben o ldha tó anyag lehet. Az oldhatatlan anya­gok változatlan k i ü r ü l n e k a szervezetből . A mérgezés t osztályozhat juk keletkezés és lefolyás szerint.

Keletkezés szerint megkülönböztetünk:

• szándékos (öngyilkossági , gyilkossági); • baleseti (foglalkozási, háztar tás i ) ; • véletlen (gyógyszercsere, vagy tú ladago­

lás) mérgezéseket .

Lefolyás szerint lehet akut (heveny), vagy k r ó n i k u s (idült). A behatolási kapu az a hely, ahol a m é r e g a szervezetbe bejut (lehet emész tő t r ak tus , légút, bőr, érpálya, szem kö tőhá r tya ) . A latencia -lappangási i d ő - a m é r e g bejutása és a t ü n e t e k megje lenése közöt t eltelt idő. A toxicitás - mérgezőképesség - jelentése: valamely anyagnak miné l kisebb mennyi­sége mérgező , anná l nagyobb a toxicitása.

A mérgezés súlyossága függ: • a m é r g e z ő anyag toxicitásától; • töménységé tő l ; • halmazál lapotától ; • expozíciós (behatási) időtől ; • f e lha lmozódó (kumulat ív) készségétől; • a behatolási kapu mi lyenségétő l ; • beteg vagy egészséges embert é r t - e ; • a szervezet érzékenységétől , vagy túlér­

zékenységétől .

17

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

M i v e l a heveny mérgezések korai felis­merése é l e t m e n t ő lehet, fontos, hogy m i n ­den t isztázatlan okkal fellépő panasz, tüne t , eszméletvesztés ese tén gondoljunk m é r g e ­zésre. A legfontosabb tá jékozódó kérdések a mérgezéssel kapcsolatban:

- eddig egészséges volt-e, dolgozhatott-e m é r g e z ő anyaggal, rosszul lett-e m á s is, mi lyen gyógyszerek ta lá lhatók a kö rnyeze ­tében , hangoztatott-e öngyi lkossági szán­dékot , hozzájuthatot t -e gyógyszerhez, vagy egyéb m é r g e z ő anyaghoz?

A m é r e g bevételére uta ló bizonyí tékot keresni kell . Öngyi lkosság i kísérlet esetén azt kell megtudnunk, mit, mennyit és m i ­kor vett be a beteg. Ha a kérdésekre pon­tos választ kapunk és észleljük a tüne teke t , nem nehéz a mérgezés megállapítása. M á s ­kor nem egyszerű ennek megállapítása, mert t öbb t ényező nehezí t i , például : a be­teg vagy a környeze t által megny i lvánu ló jó szándékú félrevezetés, vagy ha a beteg eszmélet len , illetve nem emlí t i , hogy m i ­lyen anyaggal dolgozott, mert nem tudja, hogy méreg . Ha a m é r e g bejutása és az ész­lelt t ü n e t e k közöt t kevés i d ő telt el, ha több gyógyszer t vett be és alkohollal együt t , az e lsősegélynyúj tónak rövid i d ő áll rendelke­zésére, hogy a mérgezés tényét megál lapí t ­sa, és a m e n t ő k e t értesítse, ezér t fontos, hogy ismerje és felismerje a leggyakoribb tüne teke t .

Tünetek:

• eszmélet lenség, tudatzavar (altatószerek, drogok, alkohol);

• epileptiform (epilepsziaszerű görcsök); • bénulások , i zomgyengeség ( s z é n m o n o ­

x id , alkohol, vegyszerek okozzák); • agresszivitás, őr jöngés, eufória (indoko­

latlan jó hangulat, alkohol, drogok);

• hányinger , hányás , hasmenés , nyálfo­lyás (alkilfoszfát, gombamérgezés , m a r ó ­szer);

• pupilla tágulat (oxigénhiány, gombák , kábítószer);

• pupilla szűküle t (altatók, alkilfoszfát, óp ium) ;

• alacsony vagy szapora légzésszám, jelleg­zetes lehelet szag, (alkohol, cián, altatók, gázok);

• b ő r ö n hó lyagok/bu l lák (altatószer, szén­monoxid).

Ellátás Igen fontos a gyorsaság, a helyes

elsősegélynyújtó beavatkozással a beteg éle­tét m e n t h e t j ü k meg, m a r a d a n d ó szervká­rosodást e lőzhe tünk meg.

A beavatkozások két csoportra osztha­tók:

Aspecifikus: a ker ingés és a légzés helyreál­lítása, illetve annak fenntartása a mérgezés je l legétől függetlenül. A légzés eszköznél­küli pótlása (szájból orrba) ellenjavallt az elsősegélynyújtó részéről is: cián, permet­szer, n ikot in és paraqvát mérgezésben . Ha a sérül t gáz térben van, minden beavatko­zást megelőz a beteg gáztérből tö r ténő eltávolítása, ami gyakran csak műszak i mentéssel lehetséges.

Specifikus terápia a m é r e g minőségének , menny i ségének megfelelő toxikológiai te­rápia, ennek lépései:

A m é r e g további hatását megakadályoz­n i : szennyezett r u h á t levenni, bőré t szap­panos vízzel lemosni, szemét , szájüregét szükség esetén k imosni . A gyomor-, bél traktusban lévő mérge t eltávolítani - esz­méle ten lévő betegnél hánytatással . 2,5 dl langyos, sós vizet itatunk a beteggel, majd a há tsó garatfalát ingereljük. Hány ta tás tilos: eszmélet lenség, marószer mérgezés ,

18

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

mosószerek, detergensek okozta m é r g e z é ­sek, szerves oldószerek (benzin, benzol) és a két év alatti életkor esetén.

Gyomormosás a m é r e g eltávolításnak a legbiztosabb módszere , de nem elsősegélynyújtói feladat. A g y o m o r m o s á s abszolút indikációja helytől , időtől függet­lenül azonnal e lvégzendő (permetszer, c i ­án, eti lénglikol, gyilkos galóca, Lidocain, metilalkohol, n ikot in , h iganysó, szén, tet-raklorid mérgezés) esetén.

A szervezetből el nem távolí tható m é r e g hatástalanítása. Hashaj tók, illetve adszor­bensek (magába szívó) adása.

A felszívódott m é r e g k iür í tésének gyorsí­tása gyógyintézet i feladat.

Ál ta lánosságban a beteget állapotától függően kell leültetni , lefektetni. R u h á ­zatát meglazí tani , ha eszmélet len, de van spontán légzése és ker ingése, stabil o l ­dalfekvésbe helyezni. A mérgeze t te t tilos feleslegesen mozgatni, el távozni hagyni, őr izet lenül hagyni és az eszmélet len álla­po tú mérgeze t tnek szájon át bá rmi t adni.

10 Rovarok csípése

A hazai pókok egészségügyi szempont­ból veszélytelenek, r i tkán csípik meg az embert, gyakrabban a bolha, poloska, atka, vagy bögölycsípéseket nézik pókcsípésnek.

10.1 Veszélyes pókfajok

„Fekete özvegy" Csípése tűszúrásszerű fájdalmat okoz,

piros, ó raüvegszerű elváltozás a hason, izomfájdalmakat és i zomgörcsöke t okoz a méreg.

„Barna pók" Fájdalom nem jelentkezik, vagy kicsi , a

csípés körü l k é k g y ű r ű ö d é m a (vizenyős duzzanat), hólyagképződés , viszketés, ké sőbb láz, hányinger , hányás , ízületi fáj­dalom.

„Tarantella" Sz ívműködés t károsí tó hatású a mérge .

10.2 Méh, darázs

M é h - , darázscsípés a leggyakoribb. A csí­pés igen fájdalmas.

Teendő: • a ful lánk eltávolítása, kartonlappal vagy

telefonkártyával kell lesodorni, csi­pesszel ne fogjuk meg, mert mérge t p ré ­se lhe tünk k i ;

• a csípés helyén jegelés , az ér in te t t végta­got felpolcolni.

Veszélye az anafilaxiás shock, ami a csípés következtében felszaporodó, k ü l ö n b ö z ő ké­miai anyagok hatására alakulhat k i . Lénye­ge a szervezet által nem k o m p e n z á l h a t ó m é r t é k ű v é r n y o m á s z u h a n á s , ami idó"ben tö r t énő , megfelelő beavatkozás né lkül ha­lálos.

10.3 Kullancs

Természe tes góc, vadonélő kis emlősökön élősködik. Leginkább bozótos , fás helyen kerü l a kullancs az emberre. Bőr alá fúródva számos betegsé­get terjeszt. A friss esetek száma 200-400/ év. Fő leg a nyugati m e g y é k b e n fertőzött a kullancsok 1 %-a, kb. 8-40 %-a hordozó .

19

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

A szezonali tás j e l l emző : 75 %-a tavasszal, nyáron kerü l az emberbe.

10.3.1 A fertőzött kullancs az alábbi betegségeket okozhatja

Agyvelőgyulladás Az agyvelógyul ladás lappangási ideje

7-14 nap. Hidegrázás , magas láz, fejfájás, in f luenzaszerű tüne tek , vagy i zombénulás . Az aktív és passzív i m m u n i z á l á s s züksé ­ges.

Lyme-kór Okozó ja a spirocheta családba t a r tozó

Borrelia Burgdorferi. A kullancs középbeléből csípés u t án a kapillárisba, majd a szövetek­bejut. Lappangási i d ő 48 órától 2 hónapig .

Tünetei: piros foltként kezdődő , kokárda a lakú 3-5 c m - n é l nagyobb á tmérő jű bőr pír (bika szem), hetekig fennáll , spon tán g y ó ­gyulhat. Boka , csuk ló körü l vörös l iv id at-rófia (sorvadás). Fü lc impán , m e l l b i m b ó n fájdalmatlan vörös l iv id duzzanat.

Kísérő tünetek: láz, fejfájás, i zom- , ízületi fájdalom, ny i rokcsomó m e g n a g y o b b o d á s .

A csípéstől számítva különféle időpontokban más-más szervek megbetegedését okozhatja:

• a csípéstől számí to t t egy h ó n a p o n belül carditis (szívizomgyulladás) jelentkezhet, aminek első t ü n e t e ritmuszavar lehet;

• h á r o m h ó n a p o n belül térdízület i gyul la­dás, ami nagy fájdalommal, duzzanattal j á r ;

• n é h á n y hé t tő l több h ó n a p elteltével számí tan i lehet a központ i idegrend­szeri t ü n e t e k kialakulására. Meningitisre (agyhártyagyul ladás) kell gondolni fára­dékonyság, csökkent szellemi funkció, bénulások , a perifériás érzéskiesés meg­je lenése esetén.

M i n é l röv idebb a lappangás, annál gyor­sabb a gyógyulás . A biztos diagnózist a leg­korábban 6 hét u t án k imu ta tha tó antitest ellenanyag jelenti. Jó l gyógyí tható .

24 ó rán belül el kell a kullancsot távolíta­n i , 72 órán túl a fertőzés valószínűsége 100 %-os. Az orvos által e l r ende lendő gyógy­szeres kezelés: Doxycyc l in , vagy Penici l l in 14-21 napig. Ti los a kullancsot nyomkodni , mert a kórokozó a szúr t csa tornán keresz­tül a szervezetbe jut. Olaj, k r é m , égetés nem fullasztja meg a kullancsot. Teendő: a bő rhöz közel, a po t rohá t nem ér intve, csak a fejet megfogva csipesszel kell k ihúzn i .

11 Vízből mentés

A vízbe fulladás baleseti mechanizmusa kétféle lehet: „klasszikus fulladás" - ez esetben a fulladás elsődleges - és „másod­lagos fulladás".

11.1 Klasszikus fulladás

O k a : úszni nem tudás , képesség tú lbecsü­lése, hirtelen k imerü lés , alkohol, gyógy­szerhatás, v ízbiz tonság hiánya.

Következmények: kezdetben küzd , aka­ratlagosan visszatartja légvételét, pán ik uralkodik el rajta, majd a légvétel vissza­tartást áttöri az akaratlan belégzés, és víz árasztja el a légutakat és a tüdőt .

11.2 Másodlagos fulladás

O k a : h ideghatás miatti reflexes ker ingés leállás, betegség (epilepszia, szívbetegség), trauma, allergia.

20

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

Következmény: eszméletvesztés, k ü z d e ­lem nélkül a lámerül , a légutakban és a tűdéiben többnyire nincs víz.

A két csoport közöt t gyakran nem von­ható abszolút határ és a pontos baleseti mechanizmus sem mind ig t isztázható.

A vízi balesetes k imentésé re csak az vál­lalkozzon, aki az adott vizet ismeri, kivá­lóan úszik, v ízből mentés i gyakorlattal és képzettséggel rendelkezik. Fontos, hogy ő maga ne váljon áldozattá. C s ó n a k k a l való k imentés t csak az abban já r tas ember v é ­gezzen.

11.3 Kimentés lépései

Az izgatottsági fázisban a mentés re szo­ru ló képes a hozzá intézet t beszédre re­agálni, ha tározot t utasításokat végrehajt. Görcsfázisban halálfélelem alakul k i , össze­vissza csapkod, biztos fogást keres maga körül , ekkor közelébe menni nem szabad, é rdemes úszó tárgyat odadobni, amibe tud kapaszkodni. Ez lehet fadarab, evező, ú s z ó ­gumi , amit a vízbe fúló m ö g é kötélre kö t ­ve kell bedobni. Fáradt, i zomgörcsök tő l , gyengeségtől szenvedő, de tiszta tuda tú , nem pánikoló embert partra lehet segíteni.

A vízben való vontatás többféleképpen valósítható meg: minden v ízben való von­tatásnál a sérült arca a víz felszíne felett le­gyen.

Hónaljfogás A sérültet hanyatt fekve, nyúj tot t karok­

kal, h ó n a alatt fogjuk meg ( 7 . ábra, A).

Gallérfogás Akkor , ha r u h á b a n van a vízbefúló, a

m e n t ő egyik kezével a gallért fogja taréjfo­gással (a tenyér felfele néz és há ton vagy o l -

21

dalt úszik, a más ik kézzel az előrehaladást segítheti) ( 7 . ábra, B).

Béklyófogás (rendőrfogás) A m e n t ő jobb kézzel a vízbefúlt jobb

csuklóját, annak háta m ö g ö t t fogja meg és az alkart felfelé húzza , bal kezével a sérül t állát emeli ki ( 7 . ábra, C).

Tengerészfogás A m e n t ő a sérül t baloldalán úszik és jobb

karjával annak jobb h ó n a alatt á tnyú l és megfogja a bal fel, vagy alkarját ( 7 . ábra, D).

A partra vitel Rautek-féle műfogással ( 1 8 . 1 ) .

A csónakból men té s t a hajó faránál kell végezni , mert k ü l ö n b e n a csónak felborul.

Ha úszással kell menteni, cipőt, ruhada­rabokat e lőbb le kell venni. Ha ugrani kell , úgyneveze t t c somagugrás t lehet alkalmaz­ni .

12 Traumatológiai elsőse­gélynyújtás

A trauma görög e rede tű szó, sérülést , ká­rosodást je lent . Ál ta lánosságban használ juk a szervezet hirtelen beköve tkező ká rosodá­sa esetén.

K ü l s ő e r ő m ű v i behatás köve tkezményei lehetnek: sebzés, csont törés , ficam, r á n d u ­lás, koponyaagy sérülés, be l ső szervek z ú -zódása/ repedése szakadása.

Ezekkel összefüggésben felléphet: vérzés, kivérzés, fertőzés, ájulás, légúti e lzáródás, shock, légmell .

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

D : t e n g e r é s z f o g á s

7. ábra. A v í z b ő l m e n t é s fogásai

22

C : b é k l y ó f o g á s

B : ga l l é r fogás

A . : hóna l j fogás

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

12.1 Sebzés fogalma

Sebzésnek nevezzük, ha a bór vagy a nyálkahártya, vagy mélyebb szövetek foly­tonossága külső erő hatására megszakad, és/vagy biológiai funkciója megvál tozik .

M e g k ü l ö n b ö z t e t ü n k mechanikai, k é m i ­ai, termikus (hő ) , sugárzó, illetve elektro­mos á r am (áramütés) hatására ke le tkező sebzéseket.

A sebek fajtái lehetnek:

• Felületes a seb: ha a kötőszövetet nem érinti , a bőr folytonossága részlegesen megmarad. Je l lemzői : é lénk fájdalom, kevésbé vérzik, nem tá tong, gyakori a fertőzés;

• A mélyseb j e l l emzői : bőralatt i kö tőszö ­vet és az alatta lévő szövetek is sérü lnek;

• Az áthatoló vagy behato ló sebzés: a test­ü regekbe (has, mellkas, koponya) vagy ízületi ü regbe vezet.

Mechanikai sérülések A sebzést okozó eszköztől , illetve a beha­

tolás módjától függően a következők:

• Zúzott seb: a leggyakoribb, tompa eszköztől , kis, durva, vagy nagyobb e r ő horzsolást , roncsolást e redményez . A seb igen fájdalmas, zeg-zugos sebszél, kis vérzés, gyakori fertőzés;

• Metszett seb: élesszélű, erős vérzés, r i tkán fertőződik, tá tong; Szúrt seb: éles, mély, vérzés m é r t é k e az eltalált é rnek megfelelő, közepes fájda­lom, nagy a fertőzésveszély; Harapott seb: egyenetlen sebszél, kifeje­zett fájdalom, közepes vérzés, m ind ig fer tőzöt tnek t ek in tendő . Lőtt seb: bemeneti, kimeneti nyílás talál­ható, a lőcsatorna nem mind ig egyenes,

közeli lövésnél égés, robbanóha tás é rvé ­nyesül , sebszél egyenetlen, szaggatott, ha nem ér ideget nem fájdalmas, vérzés nem í té lhe tő meg, gyakran befelé vérzik, fertőzés mind ig bekövetkezik .

Sebellátás formái

• Ideiglenes sebellátás, elsősegélynyújtó feladata, célja: a seb megóvása további k ü l s ő hatástól , valamint a másod lagos fertőzés megelőzése;

• Végleges sebellátás (orvos, szakember) feladata.

A sebellátás szabályai Beteget leültetni vagy lefektetni, erős vér­

zést csillapítani, a sebfertőtlenítés lehetőség szerint Betadinnal tör ténjen, amely nem csíp, ezért a sebbe is a lka lmazha tó . Ha csak j ó d van, akkor a sebszélektől kifele t ö r t é ­n ik a fertőtlenítés. Megfelelő steril kötés felhelyezése.

Ti los : a más által jó l felhelyezett kötést eltávolítani, a sebbe nyú ln i , idegen testet abból eltávolítani, a sebszéleket húzoga tn i , környékét nyomkodni , stb.

12.2 Rándulás

A trauma hatására az ízületi vápát az ízületi fej elhagyja, majd eredeti helyére visszatér. T ü n e t e k : ízüle tkörül i fájdalom, vérzés, duzzanat, a csontozat ép.

12.3 Ficam

A csontok ízületi végei e l távolodnak egy­mástól és kóros helyzetben rögzü lnek . Ál ­talában vég tagokon gyakrabban fordul elő.

23

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

T ü n e t e k : alakváltozás (deformitás), ízü­leti fájdalom, duzzanat, csökkent vagy m e g s z ű n t m ű k ö d é s , rugalmas rögzítettség. Ellátása: ideiglenes rögzítés, nyugalomba helyezés, kórházba ju t ta tás .

12.4 Csonttörés (fraktura)

Definíciója: nagy erőbehatásra a csont folytonossága megszakad, a csonthár tya megszakadása is kísérheti , tö r tvégek egy­más tó l elmozdulhatnak. Lehet: zárt , ha a bó r a törés felett ép, és lehet nyílt , ha a törés felett sebzés van, vagy a tö r t rész át­szúrja a bór t . Tüne t e i : fájdalom, duzzanat, alakváltozás, működéskép te lenség , rendel­lenes e lmozdulás , recsegés, ropogás (en­nek provokálása ke rü l endő) .

Fontos szabály, hogy törés gyanúja esetén is törésként kell kezelni és ellátni a sérül t részt. Teendő : talált helyzetben kell rögzí ­teni, nyugalomba helyezni, szaksegítséget kérn i . Ti los : a töröt t végtagot mozgatni, h ú z n i - v o n n i , az alakváltozást helyreigazí­tani, és rögzítés né lkül szállítani.

12.5 Bordatörés (fraktura costae)

Lehet: direkt, vagy indirekt - a m a x i m á ­lis hajlítási ponton.

Fajtái:

• egysze rű bordatörés : ha egy-vagy k e t t ő helyen tör ik;

• sorozat bordatörés : ha h á r o m vagy több borda e g y m á s alatti magasságban törik;

• ablakos borda törés : h á r o m - n é g y borda 2-2 helyen tör ik.

A bordatörés szövődménye lehet a lég­mell , kialakul, ha a tö r tvég a tüdő t vagy a mel lhár tyá t átszúrja.

Tünetek: belégzésre fokozódó, szúró fájda­lom, ezér t a beteg légvétele felületes, szapo­ra, kis v o l u m e n ű , köhécsel , a törés helyén tapintással recsegés észlelhető. T ö b b bor­da törésénél a normál i s 16/perc légzésszám je len tősen megszaporodik. Az ablakos bor­datörésnél a sérül t rész a mellkas egészének légzési kitéréseivel el lentétesen mozog.

Teendő: félig ü l ő helyzetet kell kialakítani, a beszédtől k íméln i , mert az fokozza a fáj­dalmat és k imer í t i a beteget. A m e n t ő k e t értesí teni kell .

12.6 Gerinctörés

Leg inkább magasból esés, gázolás, nagyerejű ü tközés , beomlás , gépkocsiból való k i repüléskor kell gondolni rá.

Tünetek: a törés helyén fájdalmat jelez, duzzanat (vérömleny), vagy mélyedés ta­p in tha tó . Ha a törö t t csigolya elmozdul a ger incvelő is megsérü lhe t , a sérülés alat­ti t e rü le ten bénulás és érzéskiesés keletke­zik.

Ha a helyszínről feltétlen fontos eltávo­lítani, akkor több segély nyúj tónak kell tál­cafogással megemelni úgy, hogy közben a tör t csigolya el ne mozduljon (8. ábra).

8. ábra. A tá lcafogás

24

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

13 Vegyi sérülések

Lúgok, savak, marásos sérülést okoznak. A sérülés súlyossága függ az anyag töménységé tő l és a behatási időtől . A gyors és hatásos elsősegélynyújtással c sökken te ­ni lehet a szövetkárosodás mér téké t . M a ­ró anyagot közömbös í ten i kell . Külső leg bőséges tiszta vízzel le kell mosni . Belsőleg víz, vagy tej itatása fontos, ez u tóbbi a ma­ró anyag hígítása mellett a nyálkahár tyá t bevonva csökkent i a fájdalmat.

Közömbösí tés u tán steril sebfedés, n y u ­galomba helyezés.

14 Hő okozta sérülés, ter­mikus trauma

14.1 Égés (combustio)

Okozzák : forrázás, gőz, láng, megolvadt fém, sugárzó energia, elektromos áram.

Komolyabb égés nem csak helyi, hanem az egész szervezetet é r i n t ő hatást vált k i , ezért égés be tegségről beszélünk. Az égés következményei a beteg életkora szerint vál toznak. A csecsemők, gyerekek és ö r e ­gek só-víz háztar tási egyensúlya labilisabb, ezért hamarabb jelennek meg a súlyosabb tüne tek . Az égés súlyosságát az éget t test­felület nagysága, az életkor, az égés foka és mélysége alapján lehet megha tá rozn i .

Az égés mélysége lehet:

• I. fokú: a legfelső réteget érint i , a bőr sima, mintha kivasalták volna, bőrpír , duzzanat és fájdalom;

• II. fokú: a bőr mélyebb rétegeibe terjed, az erek fala kórosan áteresztővé válik,

vérsavó az érfalon k iáraml ik , a bő r h á m ­rétegét megemelve hólyagokat képez . A hólyagok összefolyhatnak, megreped­hetnek, alatta a seb fer tőződhet . A fájda­lom és a folyadékveszteség nagy;

• III. fokú: mélyebb rétegeket (izmokat, inakat) is ér int , pörkképződésse l , s z ö ­vetelhalással jár. Ége t t felület pisz­kosszürke , hámcafatos ;

• IV. fokú: a szövetek elszenesedése.

Az égett testfelület számításánál a W a l -lace-féle kilences szabályt (9. ábra) alkal­mazzuk:

A fej, egy felső végtag, egy alsó végtag fele, a törzs első vagy hátsó felszínének fele a testfelület 9 %-a, a gáttájék 1 %.

T á j é k o z ó d h a t u n k az égés nagyságáról ú g y is, hogy az éget t beteg tenyere ujjak né lkül 1 %.

9. ábra. A Wal l ace - fé l e ki lences szabá ly

25

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

Az égés ál talános hatásai közü l k i emelendő az égési shock, amely az erek falából k i á ramló nagy folyadék és só vesz­teség miatt alakul k i .

A helyszíni elsősegélynyújtás:

• azonnal, lehetőleg folyó hidegvizes hű tés , legalább 10 percig;

• nagyobb testfelület ér inte t tsége esetén zuhany alá állítani;

• steril kötszerrel , vagy vasalt, tiszta lepedővel az éget t felületet hűtés u tán befedni;

• ha a ruha a testre ráégett , nem távolítjuk el.

A h idegvíz csökkent i a h ő n e k a bőr fel­sz ínén és a mélységbe tö r t énő további ter­jedésé t , ugyanakkor fájdalmat csillapít.

T i los : az éget t felületre kenőcsöt , port, olajat, tejfölt, s ebh in tőpor t tenni.

14.2 Fagyás

A tar tós h ideghatás 0 ° C felett is okozhat fagyási sérülést .

A fagyásnak leg inkább kitett testrészek: kéz, lábujjak, fül hamarabb ká rosodnak .

Fokozza a fagyásveszélyt a szoros cipő, kesz tyű , mivel ezeken a tes t részeken akadá­lyozza a vérker ingést .

A fagyás fokozatai:

• égő, szú ró fájdalom, amely ké sőbb érzéste lenségbe megy át;

• sápadt, márványsze rű , hűvös bőr, k é s ő b b k ip i ru l , érzéstelen;

• savós hólyagok a b ő r ö n , sötét vörös bőr, a hó lyagok megny í lnak , nehezen g y ó ­gyulnak;

• szövetelhalás, piszkos szürke sz ínű a fagyott terület .

Ellátás A fagyott testrészt nem szabad hirtelen

felmelegíteni, a beteg óvatos levetkőztetése u tán a fagyott területeket lehetőleg steri­len kell fedni az égéshez hasonlóan .

Az eszméleténél lévő sérül t meleg folya­dékkal (tea) i tatható.

15 Vérzés

Vérzésről akkor beszé lünk, ha a vér az ér-pályából kilép. Megkü lönböz t e t j ük a külvi ­lág felé t ö r t é n ő és a belső szervek szemmel nem látható vérzéseit.

Formái: • Kapilláris (hajszáleres) vérzés: gyöngyöző ,

színe piros, csekély a vérvesztés; • Vénás (visszeres) vérzés: sötétvörös színű,

egyenletesen folyó, a sérült véna nagyságától függően több-kevesebb a vérvesztés, nagy ér vérzése esetén sok vér t veszít, akár halálos is lehet;

• Artériás (ütőeres) vérzés: sz ívműködéssel egy időben lüktetve élénkpiros vér ü rü l , a vérvesztés az artéria nagyságától függően shockot, halált okozhat.

15.1 Vérzéscsillapítás

Kapilláris vérzés Kapilláris vérzés esetén Betadinos lemo­

sás, steril sebfedés.

Vénás vérzés Vénás vérzés esetén a beteget lefektetjük,

26

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

a v é r z ő testtájékot fel kell emelni, ekkor a vérzés spon tán csillapszik vagy megszűn ik , a vérző területre nyomókö tés t he lyezünk . Ti los: a szorí tó körü lkö tés . Ha e l ő t t ü n k valaki hibásan ilyen szorí tókötést alkalma­zott, azonnal fel kell oldani és n y o m ó k ö ­tést kell alkalmazni.

Artériás vérzés A sérültet lefektetjük, az ar tér iásan v é r z ő

testrészt felpolcoljuk, ha lehet u j jnyomásos vérzéscsillapítást végzünk , majd steril gézt a sebre helyezve k i tömjük, t amponá l juk a sebet. Erre ismét steril gézt he lyezünk , majd nyomókö tés t kész í tünk. A végtagot nyugalomba helyezzük (10. ábra).

15.2 Speciális vérzések

Orrvérzés Az orrsövény elülső részének tágul t véná i ­

ból származik , spon tán is m e g s z ű n h e t . O k : orr megü tése , piszkálása, felső légúti hu ­rut. Ellátás: a beteget enyhén előrehajtott fejjel leültetni , az orrát kifújatni és az orr­szárnyakat összeszorí tani , m a x i m u m 15 percig.

A z o r r ü r e g hátsó részéből s zá rmazó vér­zés há t t e rében magas vé rnyomás , be tegség lehet. Középkorú vagy idős be tegnél gyak­rabban észleljük. A vérnyomásrendezésse l az or rvérzés is megszűn ik . Ha a vérzés nem szűnik , gégészetre szál l í tandó, ahol a réteges t amponá lás t elvégzik.

10 . ábra. A r t é r i á s v é r z é s e s e t é n a l k a l m a z a n d ó n y o m ó p o n t o k

27

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

T r a u m á s e rede tű or rvérzésre kell gondol­ni , ha az or rból agyvízzel kevert világos, meg nem alvadó vér folyik. Koponyaalapi törés következ tében észle lhető vérzésről van szó, t a m p o n á l n i tilos, par i t tyakötést kell alkalmazni.

Szájüregi vérzés G ö r c s r o h a m kapcsán sérülhet a nyelv,

vérzéscsillapítása nem elsősegélynyújtó fela­dat, ha nagyobb sérülés van, szájsebészet­re kell eljuttatni.

Fogmedr i vérzés: foghúzás u tán jelent­kező, nem szűnő , bőséges vérzés, a vérzés helyére steril kötszer t t e szünk , és arra ha-raptatjuk rá a beteget, ha nem szűn ik száj­sebészetre kell i rányítani a beteget.

16 Szemészeti balesetek és azok ellátása

M i n d e n szemsérülés t szenvedettet a sze­mésze t re kell i rányítani .

16.1 Idegen test

A szembe juthat: rovar, por, faforgács, fémforgács stb.

Tünetek A sérül t szemen szúró , é g ő érzés jelent­

kezik, reflexes pislogás, könnyezés .

Teendő Az idegen test eltávolítható úgy, hogy a

nedves textília sarkával kitöröljük. Ha felső szemhéj alatt van az idegentest,

akkor nyitott szemmel, lefele i rányuló te­

kintet mellett a felső szemhéjnak az alsóra húzásával lehet eltávolítani. Ha nem távo­l í tható el az idegen test, a szemet be kell kö tn i , a beteget szemészetre kell irányíta­n i .

16.2 Ívfény

Az ívfény okozta kö tőhá r tya gyulladás kialakulhat védőszemüveg nélküli hegesz­tés esetén.

Tünetek Az expozíció u tán órákkal később jelent­

keznek heves könnyezés , szúró fájdalom formájában. Az arcon bőrp í r látható.

Elsősegély 2 %-os Lidocain cseppentése, szemészet­

re i rányítani .

16.3 Tompa szemsérülés

A szemgolyót a kö rnyező lágyrészeket és csontokat károsíthatja.

Tünetek A szem kötőhártyája , illetve a környező

lágyrészeken bevérzés. Mélyebb , súlyos károsodások is keletkez­

hetnek, ami a helyszínen és laikus által nem i s m e r h e t ő fel, de gondoljon rá.

Ellátás Nyugalomba helyezés, m i n d k é t szemet

be kell kö tn i , szemészetre irányítani.

28

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

16.4 Áthatoló szemsérülés

Okozza: nyíl , vagy hegyes szerszám.

Tünetek

Az ér inte t t szemen nagy fájdalom.

Ellátása

• fektetés kissé megemelt fejjel; • m i n d k é t szemet bekötn i ; • k íméln i minden erőkifejtéstől ,

e rő lködés tő l ; • szemészetre szállítani.

időtar tamától . A köve tkezményeke t befo­lyásolhatja az egyén pillanatnyi fizikai és pszichés állapota, esetleges alapbetegség, gyógyszer vagy élvezeti szerek hatása.

Az ál talánosan használ t 50 H e r z frekven­ciájú és 220 V feszültségű vá l tóáram 1 mA körül i bizsergés érzését kelti, a fájdalom küszöb át lagosan 3-10 m A .

Az e lengedhetőségi ha tár 15 m A . Bale­seti s zempon tbó l a legveszélyesebb tarto­m á n y az ál ta lánosan használ t 15-150 mA közöt t i zóna. 1000 V felett égés, csonkolás , vesekárosodás keletkezik e lsősorban.

A beékelődő eszközt (anyagot) a s zembő l nem távolítjuk el.

16.5 Marószer okozta sérülé­sek

K ü l ö n b ö z ő savak és lúgok okozzák. A lúg veszélyesebb, mert súlyosabb és m é ­lyebb szövetekre is terjedő elhalást okoz (mészhabarcs!!) .

Ellátása

• bő , tiszta vízzel a m a r ó anyagot a szemből k imosni ;

• 1-2 csepp Lidocainnal érzésteleníteni ; • tilos bekötn i .

17 Áramütés, villámcsapás

Az elektromos á r a m n a k az emberi szervezetre gyakorolt hatása függ: az á r am feszültségétől, az á ramerősségtő l , az á r am jel legétől (egyen- vagy vál tóáram) és az á r am útjától, valamint a behatás

17.1 Az áram hatása lehet

Aspecifikus Közvet len szöveti energiahatás - á r a m -

jegy, ha van, bizonyítja az á ramütés t é ­nyét , h iánya viszont nem zárja ki azt. A be-és kilépési pontot megtalá lhat juk, ebbő l következte tn i tudunk az á r a m útjára, a va lósz ínű szervi károsodásokra . H ő h a t á s -égés, elektrolitikus hatás - e g y e n á r a m n á l lehet je len tós , de r i tkán fordul elő.

Specifikus A váz izmok, a szívizom, a központ i és kör­

nyéki idegrendszer jellegzetes m ű k ö d é s i zavarait idézik elő.

Vázizom: i zomkont rakc ió (összehúzódás) izomszakadást , csont törés t e redményezhe t , illetve a feszültségforrás e lengedését le­he te t l enné teszi. Az ál talánosan használ t á r a m e lengedhetőségi ér téke 15 mA körü l van.

Szívizom: a szívet kar- láb irányába érő 100 mA áramha tás kamrafibri l láció révén szívmegállást , halált okoz.

A központi idegrendszert ér t á ramütés lég­zésmegállást e r edményez .

29

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

A környéki idegek b á n t a l m a á tmene t i érzészavarok, zs ibbadások formájában j e l ­entkezik. Tehát az á ramütés e lsősorban szívmegállást , m á s o d s o r b a n légzésleállást okoz. Ezér t az i d ő b e n megkezdett újra­élesztésnek jó a prognózisa (kimenetele), főleg, ha fiatal és egészséges az á ramütö t t .

A tünetek összefoglalva:

• i zomszakadás , csont törés ; • eszmélet lenségig fokozódó tudatzavar

léphet fel; • szapora s z ívműködés ; • ritmuszavarok; • légzésleállás; • I.-III. fokú égés.

Ellátás Az ellátás során gondot kell fordítani az

önvéde lemre , a b iz tonságos távolság meg­tartása kötelező.

T i sz tázn i kel l , hogy feszültség alatt van-e m é g a balesetes, ha igen, főkapcsoló k i ­kapcsolása, a biztosí ték eltávolítása az első t eendő . Ha a feszültségmentesí tés k iv ihe­tetlen, de 1000 V alatti, a balesetest az á r a m k ö r b ő l k i kell szabadítani . D e s z k á n állva, g u m i t a l p ú c ipőben , seprőnyelet , vas­tag textíliát odanyúj tva a balesetest e lhúz ­zuk.

1000 V felett a lkalmi eszközzel tilos men­teni, i lyenkor műszak i men t é s szükséges. Tűzol tóság , áramszolgál ta tó ér tes í tendő. Ha a balesetest a k imen té s u t án k l in ika i ha­lál á l lapotában találjuk, azonnal újraélesz­tést kell kezdeni.

Ha eszmélet len, a spon tán légzése és ke­r ingése k i e l é g í t ő - légútbiztosítás a t eendő . Az eszmélet len beteget magára hagyni t i ­los.

17.2 Áramütés ritka formái

Lépésfeszültség Nagyfeszü l t ségű (több 100 kilovoltos ve­

zeték) közelében a talajon néhány méteres körze tben a feszültség 0-ra esik, ilyenkor a talajt két egymás tó l 50-70 cm távolságnyi pontja (lépésnyi) közöt t j e l en tkező poten­ciá lkülönbség halálos á ramütés t okozhat.

Megosztott feszültség Zivatar fe lhő alatt álló ember feje és a ta­

laj közöt t a felhő töltése töltésmegoszlást hozhat létre, amely ha fokozatosan alakul k i , nem veszélyes. H a máshol leü tő v i l ­l á m o k által a felhő töltése hirtelen megvál­tozik, hirtelen m e g s z ű n i k az emberi test be l ső feszültségmegosztása is, és mintegy be l ső á ramütés éri a központ i idegrend­szert.

Villámcsapás A vi l lámcsapás rendk ívü l nagy feszült­

ségű és ex t r ém áramerósségű, viszonylag rövid ideig ha tó (30 miliszekundum) ener­giahatás, a b ő r ö n v i l l ámszerű rajzolat, hal­lási és fényárta lom, leszakíthat végtagot és azonnal halálos lehet.

18 Kimentést szolgáló eljá­rások

K i m e n t é s e n a magatehetetlen, többnyire eszmélet len beteg nehezen hozzáférhető helyről való kiemelését , és a legközelebbi ellátásra alkalmas helyre szállítását értjük.

30

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

18.1 A Rautek-féle műfogás

Olyan biz tonságos fogás létesítése, amely lehetővé teszi egy segélynyúj tónak a beteg felemelését, kiemelését , mozgatását . A l k a l ­mazható sérült j á r m ű b ő l való kiemelésnél és földön fekvő beteg felemelésekor.

Kivitelezése Földön hanyat t fekvő beteg fejénél kis ter­

peszállásban helyezkedik el a segélynyúj­tó, lehajol, nyújtot t karral a beteg tarkója alá nyúlva lendület tel felületi úgy, hogy an­nak felső teste kissé előredőljön.

Terpeszállásán nem változtatva m i n d k é t kezét a nyaktól a lapockáig csúsztatja, meg­támasztva a beteget, majd előrelépve m i n d ­két térdével megtámaszt ja a beteg hátát. Szabaddá váló nyújtot t karjaival a beteg h ó ­na alatt á tnyúl , megragadja egyik alkarját és azt vízszintesen mel lkasához szorítja.

A segélynyújtó enyhén hajlított térddel felegyenesedik, nyújtot t karral combjára támasztja a beteg testét és kis lépésekkel hátrálva húzza el a beteget b iz tonságos tá ­volságba.

A gépkocsiból kiemelésnél az életjelen­ségek vizsgálata u tán meg kell győződn i arról, hogy a sérült lábai nincsenek-e be­szorulva. Cé l sze rű a sérült lábat az ép lábra keresztbe elhelyezni. Az ülés támlát há t ra-döntjük, csípőnél fogva a sérültet kifele for­dítjuk annyira, hogy a háta megköze l í t he tő legyen.

Ezu tán a fent leírt m ó d o n az egyik alkart kézzel megragadva behajlított térdekkel combhoz támasztva kiemel jük a sérültet (11. ábra).

11. ábra. A Rau t ek - f é l e m ű f o g á s

18.2 A bukósisak eltávolítása

A beavatkozásra az eszmélet len, vagy sé­rülései miatt magatehetetlen balesetet szen­vedet tné l kerü l sor. A hanyatt fekvő sérült fejét a m ö g ö t t e álló segélynyújtó a sisak se­gítségével rögzíti , mérsékel t extensiót alkal­mazva ügyel arra, hogy a fej oldalra ne forduljon. A más ik , „B" segélynyújtó köz­ben kioldja az áll alatt a rögzí tő szíjat (fel­fújható betét esetén leengedi a levegőt). E z u t á n a sérült tel szemben állva, egyik kezével a ta rkó alá nyúlva, a más ikka l az állat az ábrán látható m ó d o n megragadva rögzíti a fejet, m i k ö z b e n a másik , „A" se­gélynyújtó óvatosan eltávolítja a sisakot a sérül t fejéről.

A sisak eltávolítása u t án az „A" segély­nyúj tó az ábra szerinti fogással átveszi a sérült tarkójának és n y a k á n a k rögzítését, hogy a „B" segélynyújtó végrehajthassa a rögzítést (12. ábra).

31

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

12. ábra. A b u k ó s i s a k e l távol í tása

19 Fektetési módok

A fektetés cél tudatosan lé t rehozot t testhely­zet, mellyel az esetleges szövődményeke t elhárí that juk, fájdalmat csi l lapí thatunk, i l ­letve a további á l lapotromlást megakadá ­lyozhatjuk.

A fekvés az a testhelyzet, amelyben a bete­get /sérül te t találjuk, vagy amit spon tán e l ­foglal.

19.1 Vízszintes hanyattfekvő helyzet

Vízszintes hanyat t fekvő helyzet kialakítá­sa szükséges:

• a k l in ika i halál esetén, újraélesztendő betegnél (kemény alapon);

• a shockos, ájult be tegnél (megemelt alsó végtaggal) ;

• a ger incsérül t , medencesé rü l tné l . (13. ábra)

13. ábra. V í z s z i n t e s h a n y a t t f e k v ő helyzet

19.2 Hanyattfekvő helyzet megemelt fejjel

• Koponya, agysérüléseknél (14. ábra).

14. ábra. H a n y a t t f e k v ő helyzet megemelt fejjel

19.3 Hanyattfekvő felhúzott lábakkal

• nyíl t hasi sérülés; • hasi görcsös fájdalmaknál (15. ábra).

15. ábra. H a n y a t t f e k v ő helyzet f e l h ú z o t t lábakkal

19.4 Trendelenburg helyzet

• shock; • ájulás (16. ábra).

32

ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁS

16. ábra. T rende lenburg helyzet

Fordított Trendelenburg helyzet

• gerinc + koponya törés; • eszméleténél lévő, nem shockos kopo­

nya sérült .

19.5 Félülő helyzetben

• a mellkas nyíl t sérülései; • bordatörések; • nehéz légzéssel j á r ó heveny szív, vagy

tüdőbe tegségekné l (17. ábra).

19.6 Stabil oldalfekvés

A fektetési m ó d D R . GÁBOR A U R É L ne­véhez fűződik. A l k a l m a z n i kell minden kielégí tő spon tán légzésű és ke r ingésű esz­méle t len betegnél . Célja az átjárható lég-útbiztosí tás. Az eszmélet len beteg reflexei nem m ű k ö d n e k , a nyelve tónus ta lanu l há t ­racsúszhat a gégefedőt elzárva. A tónus ta -lan nyelv, vagy a száj ü r e g b e n lévő nyál, vér, idegentest elzárhatja a légutat és a beteg r ö ­v i d idő alatt megfulladhat.

A stabil oldalfekvés kialakításának lépései A hanyatt fekvő beteg mellé d e r é k m a g a s ­

ságban le térdelünk, térd alá nyúlva alsó végtagjait fe lhúzzuk, t é rdben és cs ípőben behajlítjuk (18. ábra, A).

Térdeke t továbbra is alulról átfogva a be­teget magunk felé h ú z z u k , túloldali karját a medence alá toljuk - ez lesz a tengely, amelyiken a beteg testét átfordítjuk (B).

H o z z á n k közelebb eső karját a mellkas­ra tesszük (C), a felkart is megfogjuk, erőteljes lendület tel átfordítjuk a törzset (D).

Az alulmaradt kar a törzs m ö g ö t t nyújt­va, a felül l évő kar k ö n y ö k b e n behajlítva a mellkas előtt, a tenyér az arc alatt helyez­kedik el, a fej hátraszegve, a száj kinyitva (E).

Az alullévő lábat t é rdben és c s ípőben be­hajlítjuk, a felül lévő lábat k inyúj t juk (F).

Az eszmélet len beteget magára hagyni nem szabad. 5 pe rcenkén t e l lenőr izni kell a légzését és a ker ingését .

17. ábra. Fé lü lő helyzet

33

E L S Ő S E G É L Y N Y Ú J T Á S

18. ábra. A stabil o lda l fekvés k i v i t e l e z é s é n e k lépése i

34

A

C

E

B

D

F