Építem a házam 1. kötet (Az előkészítés) - Olvass bele!

1. kötet

AZ ELŐKÉSZÍTÉS(2. bővített, átdolgozott kiadás)

TÉT Consulting Kft.Budapest, 2014

építem A házam Bodnár György – Tóth Balázs

5www.epitemahazam.hu

Tartalomjegyzék

Előszó ....................................................................................................................................... 10Bevezetés: A családi ház ........................................................................................................... 131. fejezet: Az első döntés: biztos, hogy családi ház? ................................................................. 21 1.1. Szükségletek és vágyak ................................................................................................. 22 1.2. Az otthon különböző formái .........................................................................................24 1.3. Általánosítások és tévhitek a családi házakkal kapcsolatban ......................................242. fejezet: Hogyan válasszunk építési telket? – avagy hogyan ellenőrizhetjük, hogy álmaink telke tényleg megfelel-e az elképzeléseinknek? ..........................................................................................................39 2.1. Telekhez a házat, vagy éppen fordítva? ....................................................................... 40 2.2. A megfelelő telek szubjektív ismérvei ......................................................................... 40 2.3. A megfelelő telek objektív ismérvei ............................................................................ 40 2.3.1. A telek nagysága és a helyi szabályozási előírások ................................................. 41 2.3.2. A telek terepviszonyai ............................................................................................. 46 2.3.3. A telek talajviszonyai ................................................................................................47 2.3.4. A telek tájolása .........................................................................................................50 2.3.5. A telek közmű-ellátottsága ......................................................................................50

2.3.6. Milyen növények találhatók a telken? .....................................................................55 2.3.7. A telek megközelíthetősége és infrastrukturális ellátottsága ...............................55 2.3.8. A szomszédok ..........................................................................................................56 2.3.9. A telek tulajdonviszonyai és ára ..............................................................................573. fejezet: Mielőtt építészhez mennénk – avagy az építési folyamat velünk kezdődik ..........63 3.1. Az építész és a tervezési folyamat ............................................................................... 64 3.1.1. Néhány gondolat elöljáróban .................................................................................. 64 3.1.2. Építtető és építész ....................................................................................................65 3.2. Szakemberek, akik megtervezik a házunkat ................................................................67 3.2.1. Az építész .................................................................................................................67 3.2.2. A statikus ................................................................................................................. 68 3.2.3. Az épületgépész ...................................................................................................... 69 3.2.4. Az épületvillamossági tervező ............................................................................... 69 3.2.5. A belsőépítész-lakberendező ................................................................................. 69 3.2.6. A kerttervező .......................................................................................................... 69 3.2.7. …és a többiek ..........................................................................................................70 3.2.8. Az összhang .............................................................................................................70 3.3. A tervekről, kicsit részletesebben ................................................................................ 71 3.3.1. Programterv.............................................................................................................. 71 3.3.2. Vázlatterv ................................................................................................................. 71 3.3.3. Bontási terv ..............................................................................................................72 3.3.4. Elvi építési engedélyezési dokumentáció ...............................................................73

3.3.5. Építési engedélyezési dokumentáció ......................................................................73 3.3.6. Kiviteli (kivitelezési) tervdokumentáció .................................................................74

3.3.7. „Építési terv” ...........................................................................................................75 3.3.8. Megvalósulási tervdokumentáció ...........................................................................75 3.3.9. Tartószerkezeti tervdokumentáció ........................................................................76 3.3.10. Gépészeti kivitelezési dokumentáció ...................................................................76 3.3.11. Villamossági kiviteli dokumentáció .......................................................................77 3.3.12. Egy speciális házelem: a kémény ...........................................................................78 3.4. Mibe kerül a tervezés? ..................................................................................................78 3.5. Hogyan készülnek a tervek? .........................................................................................79 3.6. Az engedélyezési folyamat ......................................................................................... 80 3.6.1. Tervtanácsi szakmai vélemény ............................................................................... 80 3.6.2. Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárás ....................................................... 80

6

Tartalomjegyzék

3.6.3. Az engedélyezési eljárásban részt vevők feladatai ................................................ 81 3.6.4. Az engedélyezési folyamat hossza ......................................................................... 81 3.6.5. Az építési engedély .................................................................................................. 81 3.7. Mit kell végiggondolni a tervezés előtt? ......................................................................82 3.7.1. Család - életvitel ........................................................................................................82 3.7.2. Néhány rövid mondat a háztípusokról ....................................................................83 3.7.3. Néhány gondolat a házról .......................................................................................83 3.8. Tervezési program – helyiséglista ................................................................................92 3.9. Néhány gyakran ismételt kérdés ..................................................................................93 3.9.1. Milyen feladatai és kötelezettségei vannak az építtetőnek? .................................93 3.9.2. Az e-építési napló .................................................................................................... 96 3.9.3. Kötelező-e egy családi házhoz kiviteli tervet készíttetni? .................................... 98 3.9.4. Mi az a CPR, mi az a teljesítménynyilatkozat – és miben változtatta meg ez a tervezők felelősségét? ...................................... 98 3.9.5. Kell-e energiatanúsítvány új ház építésekor (vagy felújításkor)? .........................101 3.9.6. A Tervtanácsok ...................................................................................................... 102

3.10. A ház tervezése – amit nagyon másként kellene csinálni ........................................ 103 3.10.1. Skiccek helyett ...................................................................................................... 103

3.10.2. Tervezés fővállalkozásban ................................................................................... 104 3.10.3. A tervező, mint projektmenedzser? ................................................................... 106 3.10.4. Kiviteli terv nélkül hiteles árajánlat sincs! ........................................................... 107 3.10.5. Mindent tisztázzunk előre! .................................................................................. 108 3.10.6. Egy felújítás megtervezése .................................................................................. 108

3.11. Ellenőrző kérdések a tervezés időszakában .............................................................1104. fejezet: A bűvszó: energiatakarékosság – avagy hogyan legyen 21.századi a házunk? ..... 111 4.1. Kinek és miért fontos az energiahatékonyság? .......................................................... 112 4.2. Az energiatakarékosság környezetvédelmi szempontjai .......................................... 112 4.3. Mennyit is „fogyaszt” a házunk? A hőtechnikai előírásoktól a sokat emlegetett energiatanúsítványig .......................116 4.4. Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk? .................................. 126 4.4.1. Minél jobb hőszigetelő-képességű határoló felületekkel .................................... 126 4.4.2. Hatékony fűtési rendszer alkalmazásával ............................................................ 130 4.4.3. Okosan kialakított benapozottsággal ................................................................... 131 4.4.4. Megfelelő felület-térfogat aránnyal ..................................................................... 134 4.5. Összegzés .................................................................................................................... 134

4.6. Igény szerint: öko- vagy bioház .................................................................................. 1355. fejezet: A költségvetés – avagy hogyan hozzuk egyensúlyba a kiadásokat és a bevételeket? ............................. 139 5.1. A költségvetés időhorizontja ...................................................................................... 140 5.2. A költségvetés kiadási oldala – a házépítés költségei ............................................... 146 5.3. A költségvetés bevételi oldala – honnan teremthetők elő az építési költségek? .... 148 5.3.1. Saját tőke ................................................................................................................ 149 5.3.2. Különböző állami támogatások .............................................................................. 151 5.3.3. Lakástakarék-pénztárak ........................................................................................ 154 5.3.4. Munkahelyi támogatás .......................................................................................... 155 5.3.5. Pályázatok .............................................................................................................. 155 5.4. (Piaci kamatozású) hitelek ......................................................................................... 157 5.4.1. A hitelekről általában ............................................................................................. 157 5.4.2. A hitel kamata és költségei .................................................................................... 157 5.4.3. Mekkora összegű hitelhez juthatunk? .................................................................. 159 5.4.4. A hitelkonstrukciókról általában ........................................................................... 160

5.4.5. Közvetlenül banktól vagy közvetítőn keresztül? ................................................. 163


Tartalomjegyzék

6. fejezet: Ki építse és miből? Ki szállítsa? – avagy hogyan találjuk meg a legjobb szakembereket? .................................................. 165 6.1. A kivitelező megválasztása. ....................................................................................... 166 6.1.1. Építkezés fővállalkozói rendszerben ..................................................................... 167 6.1.2. Építkezés saját szervezésben ................................................................................ 174

6.1.3. Egy köztes megoldás: a szerkezetkész építés egy kézben .................................. 175 6.2. Általános tudnivalók az anyagválasztásról ................................................................ 176

6.2.1. A termékparaméterek .............................................................................................177 6.2.2. A gyártó és a márka hírneve .................................................................................. 178 6.2.3. A termék minősége ................................................................................................ 178 6.2.4. Minősítések és garanciák ...................................................................................... 180

6.2.5. A szakemberek ajánlásai ....................................................................................... 182 6.2.6. Áru = termék + szolgáltatás .................................................................................. 183 6.2.7. Mit tehetünk, ha mégis problémánk adódik? – Reklamáció ................................ 183

6.3. És ha már minden elő van készítve: honnan szerezzük be az építőanyagot? Kereskedőválasztás ..................................................................................................... 184

6.3.1. Szaktanácsadás, konzultáció lehetősége ............................................................. 190 6.3.2. A telep, az iroda megjelenése ............................................................................... 190 6.3.3. A telep földrajzi elhelyezkedése .......................................................................... 190

6.3.4. Árak, anyagválaszték ..............................................................................................191 6.3.5. Fuvarszolgáltatás ....................................................................................................191

6.3.6. Kiegészítő szolgáltatások ..................................................................................... 192 6.3.7. Bizalom ................................................................................................................... 192 6.3.8. Mikor vásároljunk? ................................................................................................. 1927. fejezet: Lakóérzet és gazdaságosság – avagy mindaz, amit a szakzsargonból tudni érdemes! .................................................. 195 7.1. A házépítés során felmerülő általános célok .............................................................. 196

7.2. Mitől kell megvédenie minket egy jó háznak? ........................................................... 197 7.3. Mi kell ahhoz, hogy jól érezzük magunkat otthonunkban? ...................................... 197 7.3.1. Kellemes hőérzet .................................................................................................... 197 7.3.2. Egészséges, „jó” levegő ........................................................................................205

7.3.3. Elektroszmog .........................................................................................................207 7.3.4. A levegő ionizáltsága .............................................................................................207 7.3.5. Megfelelő páratartalom ....................................................................................... 208 7.3.6. Kis zajterhelés ......................................................................................................... 211 7.3.7. Biztonság ................................................................................................................ 214 7.3.8. És még sok minden más .........................................................................................217 7.4. Mi kell ahhoz, hogy otthonunkat gazdaságosan tudjuk üzemeltetni? ......................217 7.4.1. Fűtési költségek ......................................................................................................217 7.4.2. Hűtési költségek ....................................................................................................228

7.4.3. Karbantartási költségek ........................................................................................228 7.4.4. Értékmegőrzés .......................................................................................................229

7.5. Mi kell ahhoz, hogy házunk gazdaságosan legyen megépíthető? ............................229 7.5.1. Célok konkretizálása ..............................................................................................229 7.5.2. Utólag minden drágább .........................................................................................230

7.5.3. Minél részletesebb költségvetés ..........................................................................230 7.5.4. Az építkezés teljes szakaszában tudatosan fi gyeljenek oda arra, hogy mire

adnak ki pénzt ........................................................................................................230 7.5.5. Törekedjenek az egyszerűségre! ...........................................................................230 7.5.6. Törekedjenek a minőségre! ...................................................................................230 7.6. Építkezzünk környezettudatosan ...............................................................................231Melléklet: Hogyan döntsünk – amennyire lehet – racionálisan? ........................................... 232

4. fejezet

126

A legfontosabb – de egyben a legnyilvánvalóbb – kritéri-um, hogy minőségi, kellően vastag és jó hőszigetelő-képes-ségű anyagokat építsünk be minden, a környezettel érintke-ző határoló felületre.

Hogy melyek ezek a felületek? A ház homlokzati elemei, alsó és felső födémei, a talajon fekvő padló, a tetőszerkezet és – amire sokszor nem gondolnak – a lábazat.

4.4. Hogyan lehet „A” energiaosztályú (vagy még jobb) házunk?

4.4.1. Minél jobb hőszigetelő-képességű határoló felületekkel

4.14. ábra Egy tipikus családi ház kritikus szi-getelési helyei (a tetőtér-kihaszná-lástól függően a fölső födémet is érdemes szigetelni).

A hőszigetelés szerepét jól szemlélteti az alábbi példa:A 4.15. ábra egy átlagos családi ház egyik helyiségét

mutatja. A kinti levegő hőmérséklete -5 oC, a belső fűtött levegőé +20 oC (tekintsük úgy, hogy erre a hőmérsékletre állítottuk a termosztátot). Az ábra ugyanakkor megdöbbentő részletekre hívja fel a fi gyelmet. Hiába fűtjük 20 oC-osra a helyiség leve-gőjét, a határoló falak ettől lényegesen hidegebbek

lesznek. Egy sarokba állított szekrény mögött akár 5 oC (!!) is lehet a fal hőmérséklete!Az eredmény: hidegérzet („húznak a falak”), pára-

kicsapódás, penészedés. (Az okokról a 7. fejezetben bővebben olvashatnak.)A konkrét például szolgáló házra ezt követően

20 cm-es homlokzati hőszigetelést helyeztek fel. (Ez ma Magyarországon még unikumnak számítana…).A változás szemmel látható (4.16. ábra).

4.15. ábra Egy konkrét példa: A külső levegő hőmérséklete -5 oC, a helyiség le-vegőjét +20 oC-ra fűtjük. Látható, hogy hiába 20 oC-os a levegő, az egyes határoló szerkezeti elemek felületi hőmérséklete ennél lénye-gesen alacsonyabb lehet – ha egy nem megfelelően szigetelt házról beszélünk. Forrás: Informations Gemeinschaft Passivhaus Deutscland

A bűvszó: Energiatakarékosság


Hogy mi számít „minőséginek”, „kellően vastagnak” és „jó hőszigetelő-képességűnek”, arra az adott szer-kezetek ismertetésekor könyvünk későbbi köteteiben részletesen visszatérünk – látható lesz, hogy sajnos a jó

hőszigetelő-képesség általában csak más, szintén nem mellékes tulajdonságok rovására javítható…).

Nem mindegy azonban, hogy milyenek, milyen kialakí-tásúak ezek a bizonyos szerkezetek.

4.16. ábra Ugyanaz az épület, csak éppen utólagosan hőszigetelve. Látható, hogy a helyiség hőmérséklet-vi-szonyai jóval kiegyenlítettebbek. Érdemes ugyanakkor megjegyezni, hogy a határoló szerkezetek hő-mérséklete még így is eltér a leve-gő hőmérsékletétől! (Hogy miért? Erről majd a 7.11. ábra kapcsán ej-tünk szót). Forrás: Informations Gemeinschaft Passivhaus Deutschland, www.passivhaustagung.de

Az erre szolgáló történet egyben azt is bizonyítja, hogy az iménti példa egyáltalán nem légből kapott.Néhány évvel ezelőtt egy társasház épült valahol a Dél-

Alföldön. Úgynevezett betonvázas technológiával készült – ez a nagyobb épületek egyik jellegzetes építési módja. A különösen nagy teherbírású betonból készül a ház „váza”, a falazóanyagnak ebben az esetben ún. vázkitöltő szerepe van.A betonnak nagy a teherbírása, de gyenge a hőszigetelő

képessége. A modern falazóanyagok nagyságrenddel jobb hőszigetelő képességűek. Az ilyen technológiával épült házaknál tehát a falszerke-

zetben két olyan anyag kerül egymás mellé, amelyeknek jelentősen eltér a hőtechnikai tulajdonságuk. A megoldás: a betonvázat külön le kell szigetelni, így érve el a falszer-

kezet homogén hőszigetelő képességét. Ezt a társashá-zat kiváló hőszigetelő-képességű falazóelemből falazták fel – csak éppen a beton hőszigetelésekor valamit nagyon elrontottak. (Hogy, hogy nem, mégis átadták az épüle-tet…)Az első télen egyszer egy kétségbeesett női hang hívta fel

a helyi vevőszolgálati munkatársunkat – segítséget kérve.A kolléganőm ki is ment – és megdöbbentő kép fogadta.

A fűtött (!!) lakásban az egyik sarokban jeges tócsa állt!A rosszul szigetelt betonvázzal érintkező sarok hőmér-

séklete a fűtött szobában O oC alá hűlt! A belső levegőben található pára a hideg felületre kicsapódott (hogy miért és hogyan, arról is majd a 7. fejezetben) – és azonnal meg-fagyott.

4.17. ábra A pillérvázas (vagy vázkitöltéses) építés szemléltetése. Családi házaknál ma még hazánkban ritka, de ha nőnek a földrengés-biztonsággal kapcsolatos el-várások, akkor nagyobb szerepet kaphat. Ebben az esetben a nagy teherbí-rású betonváz viseli a terheket, a falazóelemek „csak” a hőszigetelésért és a hőtárolásért felelnek. Mivel a beton igen rossz hőszigetelő, így a pillérvázak hőszigeteléséről külön kell gondoskodni.

4. fejezet

128

Kritikusnak mindig azok a szerkezeti részek számí-tanak, ahol több(féle) szerkezeti elem csatlakozik egymáshoz (úgy is mondhatnánk, hogy „él egymás mellett”).

Az iménti példa jól illusztrál egy olyan fogalmat, amellyel lépten-nyomon találkozni egy-egy építke-zés során – mégis igen sok félreértés övezi.

A hőhidakról van szó.Ha az épületen olyan szerkezeti elemek találkoz-

nak, amelyek közül az egyiknek lényegesen gyen-gébb a hőszigetelő képessége, mint a másiknak, akkor ezen a gyengébben szigetelő (jobban hőve-zető) elemen gyorsabban elillan a hő, mint a kör-nyező eleme(ke)n, így gyorsabban lehűl, és ennek komoly következményei lesznek. A hideg felületen lecsapódik a pára, a nedves felület pedig gombáso-dáshoz, penészedéshez vezethet.

Maga a hőhíd elnevezés arra utal, hogy a jó/jobb szigetelő környezetbe ágyazott gyengébben szige-telő részen, mint egy hídon jut ki a hő – például a fűtött lakásból.

„Az ördög a részletekben rejlik” – utaltunk már rá korábban a kiviteli tervek bemutatása kapcsán. A hőhidak tipikus példát szolgáltatnak arra, hogy egy-egy meg nem tervezett, vagy akár rosszul ki-

vitelezett ház-részlet alapvetően ronthatja le leg-szebb elképzeléseinket is.

A szerkezetek precíz, részletekbe menő megter-vezése elvileg a tervező felelőssége – feltéve, ha megbízzuk ezzel. (Emlékezzünk az előző fejezet-ben a kiviteli tervekről elmondottakra!) Ellenke-ző esetben a részletmegoldásokat a kivitelező(k) fogjá(k) kitalálni.

A kivitelezők felelőssége ott is tetten érhető, hogy a jó minőségű anyagokat előírásszerűen épít-sék be – mert azok csak így fogják ellátni például hőszigetelő funkciójukat is.

Az egyes szerkezeti elemek és a hőszigetelő-képes-ség összefüggéséről minden szerkezetnél bőségesen ejtünk majd szót. Egyet azonban fontos szem előtt tartani: a hőszigetelésre is igaz az, ami szinte minden szerkezeti megoldásra: legolcsóbban az új ház kiala-kításánál lehet megoldani a műszaki problémákat. Minden utólagos korrekció és jobbítás egyértelműen többe fog kerülni, mintha már eleve ilyen megoldást építettünk volna be új házunkba. Elég csak belegon-dolni abba, hogy utólagos hőszigeteléskor milyen költséget jelent az újra felhúzandó állványzat!

Ezen túl a már meglevő szerkezethez való illeszke-dés műszaki problémák sokaságát vetheti fel. Gon-

4.18. ábra Egy-két tipikus hőhíd. Az a./ ábra magának a hőhídnak a fogalmát szemlélteti: a jó hőszigetelő ele-mek közé „keveredett” gyengébb hőszigetelő anyagon keresztül, mint egy hídon át távozik a meleg. A hőhíd egy speciális lehetősége a falsarok (b. ábra), ahol aránytala-nul nagy a hűlő felület. A c./ ábra a 4.17. ábrán bemutatott betonváz hőhíd-veszélyét szemlélteti.



Egy ház „gyenge pontjainak” feltérképezésére igen jó – bár nem olcsó – módszer a hőkamerás felvétel.A különböző hőmérsékletű anyagok molekulái kü-

lönböző intenzitású mozgást végeznek – miközben sugárzást bocsátanak ki. Ennek a sugárzásnak a hullámhossza az infravörös tartományba esik (4.2. ábra). A hőkamerákban a beérkező hullámok egy ugyanolyan érzékelőre jutnak, mint amilyenek egy hagyományos digitális kamerában találhatók – csak éppen ez az érzékelő az infravörös tartományra

van „hangolva”. Az érzékelt adatokat egy szoft-ver segítségével alakítják látható képpé. Az eljárást termográfi ának nevezik. Sajnos épületek diagnosztizálására csak a téli fűtési

időszak alkalmas, hiszen ekkor lehet jól mérni, hogy az előállított hőnek hol és mekkora hányada távozik el veszteségként a külső felületeken keresztül. A mé-rés szempontjából „ideálisnak” az mondható, ha a külső és a belső levegő között legalább 15 0C hőmér-séklet-különbség van.

4.19. ábra Egy-egy hőkamerás felvétel remekül megmutatja, hogy egy épületen hol szökik el a hő. Alul a hőmérsékleti skála van feltüntetve oC-ban. A felső ábrapár egy külső felvételt mutat. Látható, hogy a kép egy hideg téli napon készült (ezt mutatja az épület körüli levegő kék színe). A ház külső felületei azonban ehhez képest „langyosnak” tekinthetők: a bel-ső hő ezeket is melegíti. Erre mondják, hogy „az utcát fűtjük”. Különösen kritikus pontnak számítanak a nyílászárók.Alul egy belső felvétel látható. Itt viszont értelemszerűen a kék felületek a kritikusak (hiszen ezek a hideg pontok a szobában). A sarkok, a beugrók hőtechnikailag kiugróan gyenge pontjai a szobának. (Egyik ok, hogy ide nehezen jut be a 7.9. ábrán bemutatott felfelé áramló meleg levegő.)Forrás: Felföldi Kft. , www.thermofl ocinfo.hu

doljunk arra, hogy egy utólag felrakott vastagabb külső homlokzati szigetelés esetén jó eséllyel le kell

cserélni valamennyi ablakpárkányt is, hiszen azok már nem érnék el a fal új külső síkját.

4. fejezet

130

4.20. ábra Hogyan takarékoskodhatunk a fűtéssel – már a tervezés időszakában?

Már a tervezés fázisában át kell gondolni majdani fű-tési rendszerünket – ennek hatékonysága alapvetően befolyásolni fogja energiafogyasztásunkat!

„Spórolni” ezen a területen kétféleképpen tudunk: minél kisebb energiafelhasználással hozzuk létre a komfortérzetünkhöz szükséges hőmérsékletet, illet-ve minél olcsóbb tüzelőanyagot használunk a meleg lét-rehozásához.A hőérzetünkkel kapcsolatos egyéb fi nomságokat is

bemutatunk a 7. fejezetben, magával a fűtés témakö-rével pedig majd könyvsorozatunk V. kötetében fog-

lalkozunk. „Előlegként” álljon itt most egyetlen ösz-szefoglaló ábra a különböző fűtési módokhoz tartozó takarékoskodási lehetőségekről.

Természetesen a fűtési módról szóló döntéskor nem-csak a megtakarítási lehetőségeket kell számba venni, hanem azt is, hogy mindez milyen ráfordítással érhető el – azaz a haszon/költség arányt. (Azért ez sem olyan egyszerű kérdés, mert például milyen „ára” van az üzembiztonságnak, az energiahordozók rendelkezés-re állási biztonságának? Arról nem is beszélve, hogy valószínűleg kevesen mernének vállalkozni az energia-hordozók jövőbeli árának megbecsülésére…)

4.4.2. Hatékony fűtési rendszer alkalmazásával



Az energiatakarékosság nem okvetlenül jelent drága konstrukciókat. Néha csak egy kis odafi gyelésre, előre-látásra van szükség és máris „használhatjuk” a termé-szet ingyen rendelkezésünkre bocsátott energiáit és „műszaki megoldásait”.

Emlékezzünk arra, hogy az energiatakarékosságra való felkészülés már a telekválasztásnál megkezdődik!

A Nap a lehető legtermészetesebb energiaforrás – rá-adásul ingyen van. Érdemes lenne tehát sugarait minél inkább a szolgálatunkba állítani. Erről sokaknak egyből a napkollektorok jutnak eszébe, pedig a „napenergia-hasznosításnak” van ennél sokkal triviálisabb módja is.

Minél több napsugarat engedünk be a házunkba, azok-kal „együtt” annál több ingyen hő is érkezik a lakásba.

Ennek két módja van: Sok üvegfelülettel törjük meg a tömör falazatot. Úgy tájoljuk az épületet, hogy a napsugarak akkor ér-jék a nyílászárókat, amikor „magasan jár a nap”, azaz amikor a napsugarak a legtöbb energiát tudják eljut-tatni lakásunkba.

A napsugarak tehát sokat segíthetnek télen, de ami jó az év egyik szakában, az nem túl szerencsés a másikban: nyáron szeretnénk a napsugarakat (és a bennük „hor-dozott” meleget) minél inkább távol tartani a ház belse-jétől. A nagy üvegfelületek, a délre tájolt szobák ebből a szempontból éppen nem túl előnyösek. Nem véletlen, hogy az energetikai számítás is tartalmaz egy, a nyári állapotokra vonatkozó ellenőrzést, megelőzendő a he-lyiségek nemkívánatos túlmelegedését.

Hogy mi lehet a kompromisszum? különböző árnyékolókkal (redőnyökkel, sötétítő füg-gönyökkel, zsalugáterekkel, napellenzőkkel) kombi-nálhatjuk ablakainkat – később ezekről is részletesen szólunk majd. a fokozottan hőszigetelő nyílászárók nyáron is jó szolgálatot tehetnek. „ravasz” építészeti megoldásokkal is növelhetjük a nyári árnyékolást.

Az árnyékolási lehetőséggel bővebben könyvsoroza-tunk III. kötetében foglalkozunk.

4.4.3. Okosan kialakított benapozottsággal

A „sok üvegfelületnek” van egy extrém példája: ezek a télikertek. Olyan hely a lakásban, ahol jóleső melegben üldögélhetünk tavasszal és ősszel, ami-kor pedig odakint még hűvös a levegő.

A télikert – és az üveg „felhasználásával” véghezvitt napenergia-hasznosítás – ugyanazon az üvegházha-táson alapszik, mint amit a fejezet első felében meg-ismertünk: az üveg átengedi a napsugarakat, de nagy részüket már nem engedi ki.

4.21. ábra A télikertek főleg tavasszal és ősszel irigylésre méltó helyei egy lakásnak, de ha rosszul építik meg őket, akkor nyáron elvisel-hetetlenekké válhatnak. Forrás: Rehau Kft.

4. fejezet

132

4.22. ábra A délelőtti és délutáni napsugarak alacso-nyabb szögben érik az épületet. Energia-tartalmuk kisebb, mint a déli napé, mert vastagabb felhőrétegen kell áthaladniuk, amely elnyeli, illetve visszaveri a beeső su-garak jelentős részét. (a. ábra). Ha déli irányba tájoljuk a házunk értékes részeit (például a nappalit), akkor a ház-nak ez az oldala jut „értékesebb” napfény-hez a nap nagy részében (b. és c. ábrák).

Miért „süt erősebben” délben a Nap, mint pél-dául reggel? Ezt az alábbi ábráról könnyű megér-teni: azért, mert délben rövidebb utat kell meg-tegyen a Föld egy adott pontjáig, mint reggel, így útja során kevesebb hő „vész el”. A kisebb

távolságon túl talán még nagyobb szerepet ját-szik az, hogy az alacsony szögben beeső fénysu-garaknak vastagabb felhőrétegen kell áthaladni-uk, amely energiájuk nagy részét elnyeli, illetve visszaveri.

a. ábra

b. ábra

c. ábra



Érdemes megragadni az alkalmat, hogy egy további jó példával szolgáljunk arra, miszerint a házat és annak környezetét érdemes szerves egységként kezelni.Maga a természet is képes ragyogó „árnyékoló-

kat” rendelkezésünkre bocsátani – „automatikus” besugárzás-szabályozással.

Ezt a funkciót remekül betöltheti egy-egy jó hely-re ültetett fa: nyáron lombkoronája természetes árnyékolóként viselkedik, télen viszont csupaszon teljes mértékben átengedi az ekkor kívánatosnak számító napsugarakat! Vigyázat, csak lombhullató fával működik!

4.24. ábra Egy jó helyre telepített lombhullató fa „automatikus” árnyékolóként viselkedhet: nyáron lombkoronája távol tartja a közvetlen napsugár-zást, télen viszont – „lombhullatott állapotban” – zavartalanul átengedi a napfényt.

4.23. ábra A megfelelő és hatékony árnyé-kolás különösen fontos a délre tájolt épületeknél. Az árnyékoló-kon túl építészeti megoldások is segíthetnek a nyári meleg távol-tartásában. A képen ilyen megol-dásnak számít a fedett terasz.

4. fejezet

134

Már maga a benapozottság is felvet tervezési kérdé-seket, az épület térfogati kialakítása azonban egyértel-műen a tervezés körébe tartozik.

Akármilyen jól szigeteljük is a ház környezettel érint-kező felületeit, valamennyi hő mindig elillan rajtuk ke-resztül. (A 7. fejezetben majd látni fogjuk, hogy a hő mindenképpen elillan – csak a jól hőszigetelt felülete-ken lassabban.)

Kézenfekvő megoldásnak tűnik, ha csökkentjük a ház érintkező felületeinek nagyságát – így egyben csök-kentjük a potenciális hőleadó felületeket is.

Ennek a gondolatnak persze határt szab, hogy ezzel egyidejűleg értelemszerűen csökken a ház térfogata – azaz lakóterünk is. Érdemes megpróbálni megkeresni az optimumot: mikor lesz a felület-térfogat arány a le-hető legkisebb?

A geometriából ismert, hogy adott térfogatú testek közül a gömbnek van a legkisebb felülete.

Ennek ismeretében talán már nem is tűnik olyan furcsá-nak például a Bevezetőben említett iglu, vagy az ennek a fejezetnek a végén bemutatott dombház! (Bár a gömb-forma azért belső használhatósági kérdéseket is felvet…)

Minél közelebb áll egy ház alakja a gömbhöz, annál optimálisabb felület-térfogat aránnyal rendelkezik. Ilyen megközelítésben egy kockaház jobb, mint egy téglatest formájú.

Minél kompaktabb, egyszerűbb épületeket terveztetünk magunknak, annál jobb lesz a felület-térfogat arány – ma-gában hordozva a majdani jó energiahatékonyság alapjait.

Ezzel az is érthetővé vált, hogy miért került olyan sok helyen a korábban bemutatott energetikai előírásokba a felület-térfogat arány. (Például a 4.9. ábrán)

4.4.4. Megfelelő felület-térfogat aránnyal

Jó energiahatékonyságú házunk tehát akkor lesz, ha minimalizáljuk a hőveszteségeket; jó hatásfokkal állítjuk elő a fűtéshez-(hűtéshez) szük-séges energiát; kihasználjuk a pénzbe nem kerülő, ún. „passzív” energiákat, energianyerési módokat (mint amilyen a napenergia) az épületszerkezetet és a gépészetet a leghatéko-nyabban illesztjük.

Az elmondottakat ismét csak jól példázza egy tényle-ges felújítás „energiamérlege”.

Egy átlagos ház energiaveszteségei láthatók a 4.25. ábra bal oldali oszlopdiagramján – adott belső hőmér-séklet fenntartása érdekében ezeket kell ellensúlyozni megfelelő energiával. Ezek láthatók a jobb oldali osz-lopban. A skáláról leolvasható, hogy a ház fűtési ener-giaigénye kb. 220 kWh/m2/év (azaz a korábban elmon-dottak szerint egy kb. „20 literes házról” van szó).

4.5. Összegzés

4.25. ábra Energiamérleg és energiaegyensúly – csak nem mindegy hogy milyen energiaszinten! Az ábra azt szemlélteti, hogy egy ház energetikai veszteségeit mindenképpen pótolni kell. A pótlás történhet természetes úton (benapozással) és mesterséges úton (például fűtéssel). Ha kisebbek a veszteségek (b. ábra), akkor kevesebb energiát kell pótolni, ráadásul felértékelődik a passzív energiapótlás szerepe (vál-tozatlan nagyságrendje ugyanis nagyobb hányadot fog képviselni a nyereségeken belül). Forrás: Informations Gemeinschaft Passivhaus Deutschland, www.passivhaustagung.de



A házat a jelenleg rendelkezésre álló modern techno-lógiák és anyagok segítségével felújították. A felújítás utáni energiamérleg látható a 4.25. ábra jobb oldalán.

A ház energiafogyasztása 27 kWh/m2/évre csökkent („2,7 literes házzá” vált). A megtakarítás közel 87%-os.

Mai magyar viszonyokra átszámítva a fűtési költsé-gek – egy korábbi példában is szereplő 150 m2-es ház esetében – 396 000 Ft/évről 49 000 Ft/évre csökken-hetnének. (Emlékeztetőül: 10 kWh kb. 1 m3 gáznak felel meg).

Az energiatakarékosság kapcsán viszonylag gyakran találkozhatnak még az ökoház fogalmával is.

„Ökoházon” többnyire olyan házakat értenek, ame-lyek kevés energiát fogyasztanak (így káros anyag-kibo-csátásuk is kicsi) és ennek az energiának nagyobb része is megújuló energiaforrásokból származik. (Az „ökonó-mia” szó takarékosságot, gazdaságosságot jelent.)

Mások azonban még tovább mennek, és a beépített építőanyagokat is vizsgálják energiatudatosság szem-pontjából.

Elvégre – szinte minden – építőanyag előállításához energiára van szükség, amelyet többnyire valamilyen primer energiahordozó elégetésével nyernek. Házunk tehát beépített építőanyagai révén áttételesen is „fo-gyaszt” a környezeti erőforrásokból.

Ráadásul a teljességhez az is hozzátartozik, hogy a ház majdani elbontását követően is kezdeni kell vala-mit a beépített anyagokkal. Ez pedig – attól függően, hogy mennyire újrahasznosítható építőanyagokat használtunk – többé-kevésbé ismét csak terhelni fogja környezetünket.

Még egy adalék: az építőanyagok házhoz szállítása is terheli a környezetet – elvégre a teherautók gázolajat fogyasztanak és az elégetéskor felszabaduló gázok szintén károsítják a természetet. Minél távolabbról ke-rül hozzánk az adott anyag, annál nagyobb a környe-zet-károsítás mértéke.

A környezettudatos építkező tehát nem csak arra fi -gyel, hogy a házába beépített anyagok révén minél energiahatékonyabban működtesse a házát, hanem azt is nézi, hogy a beépített anyagok minél kisebb környezetterheléssel legyenek előállít-va; minél kisebb környezetterheléssel legyenek majdan megsemmisíthetőek; minél kisebb távolságból érkezzenek a gyártóműből a helyszínre.Természetesen az itt felsorolt szempontok a legtöbb-

ször egymásnak ellentmondó feltételrendszert alkot-nak (az élet már csak ilyen…).

Ma már komoly életciklus-elemzések vizsgálják, hogy egy-egy ház valamennyi fenti szempontot fi gyelembe véve mennyi energiát fogyaszt (azaz mennyire terheli a környezetet) teljes élete során.

4.6. Igény szerint: öko- vagy bioház

Egyetlen példa az „ökocentrikus” szemléletű építkezéshez. Minél több újrahasznosított építőanyagot építünk be há-zunkba, annál környezettudatosabbak vagyunk. Ezek az épí-tőanyagok ugyanis már második „életüket” kezdhetik meg nálunk – miközben előállításuk csak egyszer terhelte meg a környezetet. Egy viszonylag elterjedt megoldás erre a bontott téglák újra-felhasználása. (Érdekes kérdést vet fel ugyanak-kor, hogy ilyen esetben hogyan valósul meg az építőanyagok kötelező minősítése és tanúsítása…)

4.26. ábra Egy ház teljes életciklusa során fi -gyelembe veendő környezetterhelés jóval több, mint ami közvetlenül a ház üzemeltetéséből adódik! Az élet-ciklus-elemzésekhez ma már sokféle módszert használnak, de családi há-zaknál ezeket (ma még) ritkán alkal-mazzák. Nagyon bonyolult kérdésről van szó, hiszen ábránkat bal oldalra tetszőlegesen bővíthet nénk: fi gye-lembe vehetnénk az alap anyagok bányászatához szükséges energiát is, de még azzal is számolhatnánk, hogy a gyár felépítéséhez is ener-gia szükségeltetett! (És persze itt is megjelenhetnének a környezetkáro-sítás és a megsemmisítés szempont-jai.)

4. fejezet

136

Az ökonómiához nagyon hasonló „ökológia” szó jelentése viszont környezettan. Így nevezik az élőlé-nyek és a környezet kapcsolatának kutatásával fog-lalkozó tudományágat.

Ebből a megközelítésből az „öko-„ előtag akár erre is utalhatna.

És valóban: többször találkozhatunk azzal, hogy az ökoház megjelölésnél alapvető szempontnak tekin-tették, hogy maga a ház lehetőleg csak természetes anyagokból épüljön.

Ennek szigorú defi níciójához olyan anyagok tartoz-nak, amelyek a természetben fellelhetők és beépíté-sükhöz nem szükséges komoly energiát igénylő gyár-tási folyamat. Ilyen anyagból azonban nem sok van: a földet, a vályogot, a követ, a fát és más növényeket (például a szalmát) lehet elsők között felsorolni. Két-ségtelen, hogy elődeink kizárólag ezeket az anyago-kat használták a nagyipar megjelenése előtt.

A döntően ezek felhasználásával épült házakat ne-vezik bioházaknak is.

Leggyakrabban a faházak, a vályogházak, a szalma-házak és az ún. dombházak kapcsán találkozhatunk ezekkel a fogalmakkal. Az első háromról még ejtünk szót, a még ezeknél is egyedibb dombházakat, mint

egy kuriózumnak számító építészeti stílust ezen a helyen szeretnénk röviden bemutatni.

Ezeknek a házaknak a kiképezése talán a legjob-ban hasonlít a gömbhöz, a „leghatékonyabb” felü-let-térfogat arányt mutató alakzathoz.

Ezt a formát ahhoz hasonló boltövekkel hozzák létre, mint amilyeneket a templomokban láthatunk. Az így kialakuló „kupola” a lehető legtöbb (nap)fényt tudja felülről begyűjteni.

A boltöveket vastag (akár 60–100 cm-es) földré-teggel fedik le. Ilyen vastagságban a föld már jó hő-szigetelőnek számít, hatalmas tömege pedig remek védelem a nyári meleg ellen.

Nagy előny, hogy a szerkezetépítéshez legna-gyobb részben használt föld szinte korlátlanul meg-található bárhol – mindenféle költséges gyártási és szállítási folyamat nélkül is.

Ezt azonban sajnos jórészt ellensúlyozzák a bo-nyolultabb szerkezeti megoldások: a boltövek és az alapvető fontosságú vízszigetelés.

Aki ilyen házban gondolkodik, annak azt javasol-juk, hogy feltétlenül forduljon erre specializálódott tervezőhöz és kivitelező csapathoz. (Ugyanez igaz sajnos ma még a legtöbb bioépületre…)

4.27. ábra Egy dombház képe Balassagyarmaton. Forrás: Hegedűs Zsolt, www.dombhazunk.hu



Az építkezésnek ezen a pontján nemcsak házunk formájáról, belső elrendezéséről, az elvárt funkciókról kell döntést hoznunk (életvitelünk és családunk követ-

kező 10–20 évének átgondolásával), hanem azt is meg kell határoznunk, hogy mekkora energiafogyasztású házban szeretnénk élni az életünket.

Összefoglalás

Egyetlen példával élve:Lakásunkat a fűtőrendszerben keringő fűtőfolyadék me-

legíti. A fűtőfolyadékot vagy a kazánunkban elégetett energiahordozó égésével felszabaduló hő forrósítja fel, vagy akár – ha alternatív forrásokat használunk – a Nap vagy a Föld hője teszi ugyanezt.Könyvünk utolsó fejezetében látni fogjuk, hogy ugyanaz

a kellemes hőérzet alacsonyabb hőmérsékleten is létrejö-het – csak a hőátadás módját kell másként megválasztani. Ekkor kevesebb energiahordozót kell elégetni a kazán-

ban, a Nap vagy a Föld hője pedig eleve csak korlátozottan képes felmelegíteni a fűtőfolyadékot.

Az alacsonyabb hőmérsékletű fűtőfolyadék azonban csak akkor képes ugyanolyan hőérzet kialakítására, ha változta-tunk a hőátadás módján. Ezt például úgynevezett felüle-ti fűtések (padlófűtés, falfűtés) alkalmazásával tehetjük meg. Ha tehát valaki radiátoros fűtéssel oldotta meg háza fűté-

sét és később gondol csak az alternatív energiák haszno-sítására, akkor nem csak a geotermikus- vagy napkollek-toros rendszer beruházási költségeivel kell számoljon, de egyben a teljes ház fűtési rendszerét is újjá kell építse (a radiátoros fűtés nem igazán alkalmas alacsony hőmérsék-letű fűtőfolyadékkal történő fűtésre).

Vannak, akiknek ennél a döntésnél a „zöld gondolko-dás” fontosabb (minél kevésbé szennyezzük környe-zetünket), vannak, akik minél kevésbé szeretnének kiszolgáltatottnak lenni a hozzáférhető energiahordo-zóknak, és persze legtöbben a pénztárcájukat nézik: szeretnék, ha minél kevesebbe kerülne majdani ottho-nuk fenntartása.

Egyes konferenciákon elhangzanak olyan vélemé-nyek is, miszerint felelőtlenség ma passzívháznál „gyengébb” energia-besorolású házakat építeni.

Egy biztos: utólag nagyon nehéz bizonyos szintnél jobban feljavítani a ház energiafogyasztását.

A megcélzott energiafogyasztás alapján alakítja ki

az építészünk (és gépésztervezőnk) majdani házunk szerkezeti elemeit és gépészeti berendezéseit. (Egy passzívház tervezése például meglehetősen speciális szaktudást igényel.)

Jó tudni, hogy az energiafogyasztás csökkentésének költségei nem lineárisak. Egy bizonyos szint elérése alig jár jelentős plusz költségekkel, azon túl azonban már számottevően drágulnak a fajlagos költségek.

Az energiaárak várható növekedése okán a ma épít-kezőknek azt tanácsoljuk, hogy (legalább) az alacsony energiafogyasztású házak (50)–70 kWh/m2/év fűtési ha-tárértékét célozzák meg. (Ezzel házuk legalább az „A” energiaosztályba sorolódna.)

Documents

Építem a házam 1. kötet (Az előkészítés) - Olvass bele!