SZAKMAI HÁTTÉRANYAG a 2015. augusztus 26.-i sajtóbeszélgetésre

Épületeink, mint éghajlati alkalmazkodásunk színterei

Az emberré válás, majd a társadalmi fejlődés fontos kísérője volt mindig is a hajlék, amelyet az éghajlattal szembeni védekezés céljából emeltünk magunk köré. Épített környezetben élünk, mivel a tanulás, munka, lakhatás és szórakozás tevékenységünket is leggyakrabban épületben végezzük, a helyszínek között közlekedve épületek között haladunk el.

Vastag szellőző falak és nád szigetelés; tornáccal árnyékolt belső térvédelem; hőszigetelt panelház

Sok szó esik mostanában az épületeink energiaigényéről, és ezáltal az üvegházgáz (ÜHG) kibocsátást csökkentő, mitigációs lehetőségekről. Ugyanakkor az idei nyár hőhullámai, és az ezeket több esetben lezáró nagy mennyiségű csapadék okozta helyzetek figyelmünket a megújított Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiában is megfogalmazott alkalmazkodási lehetőségek feltárása felé fordították. Tekintettel arra, hogy az alkalmazkodás épületen belül és az épületek közötti terek szempontjából is kiemelt figyelmet érdemel, fontos megvizsgálnunk a szélsőséges időjáráshoz való alkalmazkodás épületekhez köthető hatásait és lehetőségeit.

1. Éghajlati alkalmazkodás és nyári hővédelem az épületeinkben

Az emberi szervezet optimális működése behatárolt hőmérséklettartományban biztosítható, egészségünkre, közérzetünkre a hőmérséklet emelkedése kedvezőtlenül hat. Még az egészséges szervezetet is megterheli a tartósan magas hőmérséklet, az érrendszeri és egyéb betegségben szenvedők, csecsemők és idősek alkalmazkodó képessége korlátozottabb, így a belső terek hűtési igénye növekszik, amit aktív és passzív módszerekkel is meg lehet oldani.

Az aktív védekezést a klímaberendezések adják, ezért egy kutatás keretében a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet módszertant dolgozott ki a klímaberendezések várható elterjedésének vizsgálatához , ami azért fontos, mert az épületeink ÜHG kibocsátását ezen berendezések növelik miközben alkalmazkodásunkat támogatják. Ezen a területen a szakirodalomi adatok rendkívül szerények, így a

11

kidolgozott metodika jó kiindulást ad a jelenlegi helyzet és a várható klimatikus változások hűtési igényének becsléséhez. A számítások során figyelembe vettük az épületek építési idejét, a korra jellemző szerkezeti és belmagasság adatokat, az épületen belüli hűtött helyiségek arányát, valamint a klímaberendezések technológiai fejlődési lehetőségeit, valamint a szakmai előírások várható változását is. A kutatás egyik lényeges eredménye, hogy a klímaberendezések összesített villamosenergia igénye 2020-ra két-háromszorosára, 2030-ra pedig akár hatszorosára is nőhet a jelenlegi értékhez képest.

A passzív módszerek között az épületet határoló szerkezetek hővédelmének növelését szolgáló árnyékolásra, átszellőztetést biztosító rendszerekre és a burkoló héjak (homlokzat, tető, nyílászárók) szerkezeti kialakításának módosítására (átszellőztetett homlokzat, zöldtető, stb.) gondolhatunk elsősorban. A település szerkezet és az épület formájával a külső terek, főleg a városi hőszigetek kialakulását befolyásolhatjuk kedvezően, például az árnyékos, ugyanakkor esőtől védő árkádos épület kialakításra, vagy a zöld felületek növelésére gondolunk.

Blaha Lujza tér árkádos épületei és a Westend tetőkertje

2. Extrém mennyiségű és intenzitású csapadékok hatása az épített környezetre

Az esőt említve a rövid idő alatt lehulló nagy mennyiségű csapadék több településen is károkat okozott, aluljárókat, mélygarázsokat és pincéket árasztva el, az utcák átmeneti járhatatlanságát okozva. Vízelvezető rendszereink (családi házunk ereszétől az utcai csatornarendszerig) méretezése a korábbi éghajlati tapasztalatainkon alapulnak, az extrém mennyiségű vízzel csak hosszabb idő alatt képesek megbirkózni. Ez nem csak a közlekedést lassítja, hanem épületeink használhatóságára és állékonyságára is kedvezőtlenül hat. A többlet víz gyors és biztonságos elvezetésével és tárolásával jelentősen hozzájárulhatunk a szárazodás és aszály idején a hatékonyabb alkalmazkodáshoz.

22

Mennyire „vihar-biztosak” az épületeink?

Még egy fontos éghajlati elemről kell szót ejtenünk, hiszen az eső gyakran viharokkal, így erős széllel érkezik. Az éghajlatváltozás során várható maximális széllökések növekedése elsősorban épületek külső határoló szerkezeteit érinti, így a homlokzatot és a tetőn lévő szerkezeteket. A tartószerkezeti méretezés mellett, a homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók, árnyékolók tekintetében kell problémákra számítani, a tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemeknél és a vízszigetelő lemezeknél, illetve a tetősíkból kiálló elemeknél. Az utóbbi esetén a villámvédelmi berendezések, kémények, antennák károsodására kell elsősorban felkészülni. Egy korábbi az EU által finanszírozott CLAVIER kutatási projektben Tatabánya épületállományát vizsgáltuk. A kutatás során azt elemeztük, hogy a 2021-2050 időszakra várható éghajlatváltozás milyen hatással lesz majd az épületek tetőszerkezetének széllel szembeni állékonyságára.

Épületek széllel szemben sérülékenysége Tatabányán

Forrás: Pálvölgyi T. , Horváth E. S. (2012) Éghajlatváltozás és épített környezet: hatások, következmények és az alkalmazkodás lehetőségei. MAGYAR ÉPÍTÉSTECHNIKA 2012/7–8, pp 2-5

Az eredmények összesítése után, mindezt térképen ábrázolva látható, hogy Tatabánya polgárainak közel 25%-a a legsérülékenyebb épülettípusokban él vagy dolgozik.

További információk:Név: Bíró Marianna főosztályvezetőTel.: 251-5669Email:

biro.marianna@mfgi.hu

33