Mozgalmasan kezdõdött a megújulás évszaka. Bár márciusban elfeledett ki-tavaszodni, s a hónap inkább emlékeztetett a tél közepére. Mindennek el-lenére az egyesületi élet és az erdészeti ágazat szakmai eseményei felpezs-

dültek. Megszaporodtak az éves terveket áttekintõ, megbeszélõ helyi csoportösszejövetelek, a szakosztályok évnyitó rendezvényei. Elkészült az új egyesületiAlapszabály tervezet, melyet az Elnökség elfogadott és a közeljövõben a Küldött-gyûlés elé terjeszt. Az ENSZ tavaly decemberi határozata alapján elsõ alkalommaltartották meg az Erdõk Világnapját. Ehhez szorosan kapcsolódva – összevonva aVíz Világnapjával – a Vidékfejlesztési Minisztériumban ünnepélyes keretek közöttadták át az erdészeti ágazat szakmai elismeréseit, kitüntetéseit. Ugyanezen a naponaz Egyesület elnöke átvehette a minisztertõl az OEE és a VM között létrejött straté-giai megállapodás hivatalos dokumentumát, mely az ágazatot érintõ jogszabályokés jogszabálytervezetek elõkészítése és véleményezése terén ad szélesebb körû,hathatósabb együttmûködési lehetõséget. Az Országgyûlésben megtartotta alakulóküldöttgyûlését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, melyben az OEE és a MEGOSZáltal delegált erdész szakemberek töltenek be megyei és országos tisztségeket. Ahónap eseményeit mintegy ízelítõként összefoglaló fotók mellett mindezekrõl rész-letesebben e havi lapszámunk számol be.

Nagy LászlóKépek: Nagy László, SEFAG Zrt.

A Víz és az Erdõk Világnapja a Vidékfejlesztési Minisztériumban

EEsseemméénnyyddúúss ttaavvaasszzkkeezzddeett

Zambó Péter átveszi a megállapodást

Erdõk Világnapja Somogyban

Tartalom

Prof. Dr. Kosztka Miklós:Erdõfeltárás utakkal és közelítõnyomokkal ....................98

Bacsi András, Merczel István:Korszerû útfelújítási technológia Somogyban ......102

Dr. Somogyi Norbert:Fakereskedelem Franciaországban, fûrészüzemi tapasztalatok Felsõ-Normandiában................................104

Szilasi Tamás:Feketefenyõ-pusztulás a Mecseki parkerdõben............106

Elkészültek az elsõ körzeti közjóléti fejlesztési tervek..108

Hirka Anikó, Csóka György,Kolozs László, Szõcs Levente:Már megint ez a gyapjaslepke... ......................110

Koczka Zoltán:Szalonkaváró gondolatok… ............................................113

Erdész kitüntetettek az Erdõk Világnapja alkalmából ..114

Pálhalmi János:A Budapesti HM Helyi Csoport ülése ............................116

Béni Kornél:Az erdészettörténet hírei ................................................117

Zétényi Zoltán:Látogatás az MTVAgyártóbázisán ........................118

Az Erdõk Világnapja ......................................................120

Erdész tisztségviselõk a megújult Agrárkamarában ......122

Koczka Zoltán:Erdõsítési szezon a Kiskunságban ........................123

Gerely Ferenc: Legnagyobb stadionunk az erdõ ..........124

Tarjáni Antal:Hódok a Cuhai Bakony-ér mentén................................131

Nagy László:Az ördögök kõcsúszdája Béren ....................................132

ERDÉSZETI LAPOK • Az Országos Erdészeti Egyesület folyóirata CXLVIII. évfolyam 4. szám (április)FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ • A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE: HARASZTI GYULA

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG: Bartha Dénes, Detrich Miklós, Lengyel László, Lomniczi Gergely, Oroszi Sándor, Puskás Lajos, Sárvári JánosSZERKESZTÔSÉG: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. Telefon: 06 (1) 201-6293 • Mobil: 06 (20) 330-3462 • e-mail: erdlap@oee.hu • www.erdeszetilapok.huKIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület, 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91. • FELELÔS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán • Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén • Nyomdai munkák: F & F Print Line Kft., Budapest • Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

A kézirat lezárva: 2013. április 2.ISSN 1215-0398Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta.A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért min-denkor a szerzô felel. Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk.

A címlapon: Tavaszi perspektíva – Melegmányi völgy, Mecsek hegység. Fotó: Nagy László.

A harmadik oldal

Az egyesületek mûködésének legfontosabb doku-mentuma az Alapszabály. Az Országos ErdészetiEgyesület mintegy tizenöt évvel ezelõtt alkotta

meg azt az Alapszabályt, amely az utóbbi idõszak egyesü-leti életét meghatározta. Az 1997-ben készült dokumentu-mot az akkori civil törvény megjelenése miatt 1998-ban átkellett dolgozni. Hasonló a helyzet napjainkban is. Egy-részt az egyesületi élet változásai, másrészt a 2012-benhatályba lépett új civil törvény szükségessé teszik Alapsza-bályunk módosítását.

Az Elnökség már tavaly létrehozott egy munkacsoportota tervezet elkészítésére. Ennek tagjai áttekintették a koráb-bi idõszakok szabályzatait, megismerkedtek az új civil tör-vénnyel, majd – az Elnökség iránymutatásai és széles kö-rû egyeztetési folyamat eredményeként – elkészült az újAlapszabály tervezete. Ezt az Elnökség a március 22-i ülé-sén elfogadta, és a tavaszi Küldöttgyûlés elé terjeszti.

Az Alapszabály nemcsak technikai szempontból hatá-rozza meg az Egyesület mûködését, annak szellemisége át-hatja a jövõ egyesületi életét. Az új szabályzat e tekintet-ben is világos alapelveket kíván lefektetni azzal, hogy rög-zíti az Egyesület jelmondatát: Szakértelem – Erkölcs –Összetartozás.

Határozott és biztos alapokon nyugvó szakértelem asokfelé tapasztalható felszínességgel, a féligazságok han-goztatásával szemben. Szakértelem, amely az erdõ bonyo-lult kölcsönhatási rendszereit ismerve, azokat megértve ké-pes több szemszögbõl is szemlélni az egyes kérdéseket. Er-kölcsi tartás, amely nyugalmat és erõt ad a szakmánkatérõ, sokszor nemtelen támadások ellen. Idõtálló értékrend,amely másfél évszázados alapokon nyugodva biztos iga-zodási pontot jelenthet mindannyiunk számára. Össze-tartozás, ami a napi munka minden gondja és fáradságamellett az egyesületi élet legszebb adománya. Az együvétartozás érzése, amely a mindenkori viták és esetleges ér-dekellentétek ellenére megalapozza a kívülállók által iri-gyelt összefogást. Lehetõvé teszi tarokk-partikat, a barátibeszélgetéseket, a közösségi életet a szakmai programokontúl is.

Az Alapszabály tervezete a tavaszi Küldöttgyûlés elõtt aküldötteken, az egyesületi tisztségviselõkön és a honlaponkeresztül minden taghoz eljut. A számos vélemény, a sokkötelezõ jogi formula mellett akkor tudunk maradandó, jószabályzatot alkotni, ha mindannyian az Egyesületünkáltal vallott értékek e maradandó hármasát keressük ben-ne, olvassuk ki belõle. Kívánom, hogy sikerüljön!

Lomniczi Gergelyfõtitkár

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 4. szám (2013. április)98

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

környezete szempontjából egy-aránt megnyugtatóan kidolgoz-zák,

• az erdõtalaj nem fatermesztésrehasznált része.

Az út tehát tudatos tervezés eredmé-nye, amelyen a jármûvek a gazdaságosszállítást lehetõvé tevõ sebességgel biz-tonságosan haladhatnak, miközben ál-lékonysága is megfelelõ. Nem tekinthe-tõ ilyen szempontból útnak a spontánkialakult csapa (csapás, dûlõút, dózerútstb.), vagy az a létesítmény, amelyen agépjármû közlekedése nem tarthatófenn biztonságosan és egy bizonyos se-besség mellett, valamint az állékonysághiánya miatt folyamatosan környezetikárok kiindulásának kezdõpontja.(Lásd: mélyutak és kialakulásuk folya-mata.) Nem soroljuk az utak közé azo-kat a létesítményeket sem, amelyek te-rülete egy vágásfordulón belül vissza-kerül a fatermesztés folyamatába.

Kiépítésük szempontjából az utak le-hetnek:

• burkolt utak,• földutak.A burkolt utak olyan pályaszerkezet-

tel ellátott létesítmények, amelyek idõ-járástól függetlenül lehetõvé teszik atervezési sebességgel haladó jármûvekforgalmát a pályaszerkezet élettartamaalatt. A pályaszerkezetet ezért a földmûteherbírása, és az élettartama alatt fellé-põ forgalom, valamint a felhasznált épí-

tõanyag mechanikai tulajdonságai alap-ján méretezni kell. Majd a méretezéskorfeltételezett körülményeknek megfele-lõen meg kell építeni és rendszeres út-fenntartással gondoskodni kel az állag-megóvásukról.

A földutak a burkolt utakhoz hason-ló elvekkel kiépített, de burkolattal nemrendelkezõ utak. Használatukat a kör-nyezet befolyásolja, ezért rajtuk a talajés idõjárási viszonyoktól függõen a for-galom gyakran korlátozott. A kedvezõt-len idõszakok hossza és a meredekebbszakaszokon fellépõ erózió a földutakjavításával csökkenthetõ. Ekkor a földútteljes hosszát, vagy annak csak egyesszakaszait a talajviszonyoktól függõenkedvezõ tulajdonságú, idegen anyaggal(kötött talajon szemcsés, kohézió nél-küli; szemcsés talajon kötött, kohézióstalajjal) javítjuk. A javítást több részlet-ben, a földút karbantartásával párhuza-mosan végezzük. A javított szakaszon akedvezõbb állapot fokozatosan, nemegyszerre alakul ki. A javítóréteg nemtekinthetõ pályaszerkezetnek, mert aznincs élettartamra és teherbírásra mére-tezve.

Az utak erdõfeltárás szempontjábóllehetnek:

• feltáró utak,• kiszállító utak.Nem soroljuk az utak közé a közelí-

tõnyomokat, vagy azok változatait,mert azokat elsõsorban a fahasználat és

Hazai viszonyaink között az erdõfeltá-rást a kerekes közelítõ eszközöknekmegfelelõ feltárási koncepció szerintvalósítjuk meg, amely a feltáró útból-ki-szállító útból-közelítõnyomból kialakí-tott hálózat.

Az erdészeti utakAz állományfeltárást (durva feltárást)erdészeti utakkal valósítjuk meg. Az er-dészeti utak olyan közlekedési pályák,amelyek az erdõgazdálkodás igényei-nek megfelelõ szinten kiépítve biztosít-ják a KRESZ szabályainak megfelelõ jár-mûvek biztonságos közlekedését. Vo-nalvezetésüket a gépjármûforgalomigényeinek, vízelvezetésüket az állé-konyság és az ökológiai feltételeknekmegfelelõen tervezik meg. Nyomvona-luk állandó, az általuk elfoglalt területtöbb vágásfordulón keresztül sem szol-gálja a fatermesztést. Talaját az erdõtalajrészének tekintjük, amelyet hosszabbtávon nem a fatermesztés, hanem az er-dõgazdálkodás egyéb feladatainakszolgálatába állítunk.

A meghatározás szerint az erdészeti út:• állandó létesítmény,• vízszintes és magassági vonalve-

zetését, keresztmetszeti elrende-zését és mûtárgyait az erdészetiutak forgalmával tudatosan össze-hangolják (megtervezik),

• a pálya állékonyságát alapvetõenbefolyásoló vízelvezetést az út és

Az OEE Erdõfeltárási Szakosztályánakülésén élénk eszmecsere alakult ki afeltáró hálózat elemeinek értelmezé-sérõl, a hálózat kialakításának elvei-rõl. Különösen idõszerû ezeknek akérdéseknek a tisztázása, mert mostkészül az erdõtörvény újabb módosí-tása, amelyben célszerû lenne a gaz-dálkodó, a hatóság, a természetvéde-lem és a környezetvédelem között sokvitát kiváltó erdõfeltárás fogalmaitegységesen kezelni. Az erdõfeltáráshosszú évek alatt kialakított elméleteés a gyakorlatban is több feltáró há-lózat tervezésénél sikerrel alkalma-zott eredmények alapján három egy-mással összefüggõ cikket tematikussorozatként teszünk közzé a Lapokhasábjain.

Erdõfeltárás utakkal és közelítõnyomokkalProf. Dr. Kosztka Miklós – professor emeritus

Nyugat-magyarországi Egyetem Erdõmérnöki Kar

Kiszállítóút a Bakonyban. Fotó: Jaeger Ádám

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 4. szám (2013. április) 99

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

a termõterület együttes igényei, vala-mint a közelítésre használt eszközök ál-tal meghatározott mûszaki követelmé-nyek (stabilitás, járóképesség stb.) sze-rint alakítják ki.

A feltáró utakA feltáró utak alkotják a fõ feltáró háló-zatot. Feladatuk az erdõ bekapcsolása aközforgalmú közlekedési hálózatba.Ezeken az utakon gyûlik össze a termõ-területrõl lejövõ, és errõl oszlik szét atermõterület felé irányuló forgalom. Azirányításból, közjóléti szerepbõl szár-mazó személyforgalom is ezeken azutakon összpontosul, ami jelentõs, ese-tenként meghatározó nagyságú lehet. Ahálózatnak ezek lesznek a legforgalma-sabb szakaszai, és ezeken lesz a szállí-tás hossza is a legnagyobb. A gazdasá-gos faanyagszállítás igényeihez igazod-va ezeket kell a legnagyobb kapacitás-sal kiépíteni. Ennek értelmében ezek-nek az utaknak olyannak kell lenni,hogy rajtuk azok a nagy teherbírású,gyors szállítójármûvek is mozoghassa-nak, amelyek a közúton is közlekedhet-nek.

A faanyagszállítás igényeinek megfe-lelõen kiépített utak alkalmasak a biz-tonságos személyforgalomra valamint akirándulók mozgásának irányítására ésbefolyásolására is. A feltáró utaktólmint a hálózat legmagasabb szintû tag-jától magas szolgáltatási színvonalat ismegkívánunk. Ezért a feltáró út teljeshosszán biztosítani kell, hogy a forga-lomban résztvevõ jármûvek:

• egy meghatározott minimális se-bességnél gyorsabban haladhassa-nak, amit a tervezési sebesség elõ-írásával és betartásával érünk el;

• idõjárástól függetlenül forgalmaz-hatók legyenek.

A feltáró utakat forgalmuk alapján azEUTI 2001 útosztályokba sorolja:

• I. osztályú (fõ feltáró út), amelyenaz évi leszállított fatérfogat (Q) 25ezer m3-nél több. Az évi forgalomidõtartama 300 nap/év, ami azt je-lenti, hogy az év minden munka-napján halad rajta forgalom, illetveazt, hogy az év minden munkanap-ján biztosítani kell a korlátozás nél-küli használhatóságot. A megfelelõforgalmi teljesítmény eléréséhez 2forgalmi sávval kell kialakítani. Azakadályoztatástól függõ tervezésisebességet 60-30 km/ó között lehetmegválasztani.

• II. osztályú (feltáró út), amelyenaz évi leszállítandó fatérfogat5000–25 000 m3. A forgalmazott

napok száma 240. Ekkor feltéte-lezzük, hogy az úton nincs min-den nap forgalom, esetleg forga-lomkorlátozás is bevezethetõ. Azutat egy forgalmi sávval kell kiépí-teni, és a zavartalan forgalomhozkitérõket kell kialakítani. Az aka-dályoztatástól függõ tervezési se-besség 40-20 km/ó.

Útosztályon belül a tervezési sebes-séget az akadályoztatás jellege (S-sík vi-dék, D-dombvidék, H-hegyvidék és N-nehéz terep) határozza meg, 60-30, il-letve 40-20 km/óra sebességhatárokközött. Ebbõl következnek a továbbibetartandó értékek, mint a megenge-dett emelkedõ (6-8%/7-9%), a forgalmisávok száma (2/1); a korona elemeinekszélességi értékei: a forgalmi sáv3,00/3,00 m, a burkolat 6,00/3,00 vagy3,50 m, a padka 1,00 vagy 0,50/1,00vagy 0,75 m és a korona szélessége 8,00vagy 7,00/5,00 m. (Jelölés: I. o./II. o.)

A kiszállító utakA kiszállító utak helyzete a hazai feltá-ró hálózatbanA hazai erdõfeltárás tervezési elõírásaités a megvalósult feltáró hálózatot ele-mezve, vagy a szakirodalmat olvasvaazt tapasztaljuk, hogy a feltáró hálózathierarchiája hazánkban nem alakult kitudatosan az elõzõekben elméletilegvázolt felépítés szerint. Korszerû terve-zési elõírások sze-rint alakítottuk ki afõ feltáró hálóza-tot, folyamatosank o r s z e r û s ö d õelvek szerint szü-letik meg a finomfeltárás, de a kettõközött elhelyezke-dõ kiszállító utak-ra nem találunkelõírásokat sehol.A hálózatból ezérthiányzik a tudato-san kialakított ki-szállító út mint há-lózati elem.

A kiszállító útcsak mint fogalomlétezik anélkül,hogy teljes fogalmirendszerét megal-kották volna. En-nek hiányában ahálózatban megje-lenõ alsóbbrendûerdészeti utakrólföldútként, dózer-útként, stabilizált

útként stb. beszélünk, keverve az épí-tési módszerekre utaló elnevezéseket ahálózati szerepre vonatkozókkal.Rendkívül ritkán beszélünk például ki-szállító útról, amely készülhet burko-lattal, javított földútként vagy földút-ként.

A kiszállító utak tervezésére és kivite-lezésére hazai elõírásaink sincsenek. Ér-zékelték ezt a hiányt az EUTI 1981-benkészült változatának összeállítói is, ésúgy igyekeztek pótolni, hogy bevezet-ték a III. osztályú (gyûjtõút) fogalmát.Az EUTI (1981) III. osztályú útkategóriá-ja azonban nem tudja helyettesíteni a ki-szállító utakra vonatkozó elõírásokat.Tervezési elvei a magasabb rendû utaktervezési elveivel egyeznek meg, amitúlzott elõírásokat fogalmaz meg. Ellent-mondásos és logikátlan ugyanis a terve-zési sebességre olyan kategóriákat elõír-ni, amelyeknél a sebességtõl függõ ter-vezési paraméterek között nem, vagyalig van különbség, ezért azok elkülöní-tésére nincs is szükség, illetve nagysá-guk közel esik azokhoz a minimális ér-tékekhez, amelyeket más mûszakiszempontok határoznak meg (R min, Lmin stb). Különösen akkor válik ez el-lentmondásossá, amikor néhány továb-bi tervezési paramétert úgy állapítunkmeg, hogy az gátolja a tervezési sebes-ség betartását bizonyos idõszakokban.(Tapasztalataink szerint vezetés pszi-

II. osztályú feltáróút a Zemplénben

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 4. szám (2013. április)100

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

chológiai okok miatt a 4 m koronaszé-lességû úton a tehergépkocsi nem tudminden idõben folyamatosan haladni amegadott tervezési sebességgel.)

A kiszállító utak létjogosultságát ahálózatban az bizonyítja, hogy az erdõ-gazdaságok építettek alsóbbrendû uta-kat. Az elõírások hiányában ezeket sajátszokásaik szerint alakítják ki, és nemmindig úgy, hogy az minden szempont-ból optimális legyen. Nagyon fontoslenne pedig ezeket az utakat szakszerûelvek szerint megépíteni. A teljes háló-zat kiépítése után ugyanis ezek az utakalkotják a hálózat zömét, tehát az ott el-követett hibák nagyon szembetûnõk észavaróak lesznek. Különösen fontosszempont a mûszelvény által elfoglaltterület nagyságát befolyásolni és a víz-elvezetést pontosan megoldani úgy azút, mint a környezõ erdõállományszempontjából.

A kiszállító utak tervezési elveiAzért, hogy a hazai feltáró hálózatösszefüggõ rendszerébõl hiányzó elemtervezési elõírásait meg tudjuk fogal-mazni, határozzuk meg a kiszállító úthelyét a feltáró hálózatban. Ennek is-meretében foglaljuk össze, hogy mit vá-runk el ezektõl az utaktól, majd adjukmeg a tervezés alapelvét.

A kiszállító utak a mellék feltáró há-lózatot alkotják, amely a fõ feltáró háló-zatot és a termõterületen lévõ közelítõhálózatot kötik össze. Állandó létesít-mények, ezért az általuk elfoglalt területa termelésbe hosszú idõn keresztülnem vonható be, kialakításuk hatása ál-landóan érvényesülni fog. Az utakra tettáltalános megállapításaink tehát ezekreis érvényesek.

Ezek az utak viszonylag rövidek,ezért rajtuk a szállítási távolság is az.Forgalmuk kicsi, amelyben viszonylagfolyamatosan vesz részt az erdészetiszakszemélyzet feladataiból származószemélyforgalom. A faanyagszállításforgalma a feltárt területen végzett fa-használatok idejére koncentrálódik. Azanyagmozgatási költségek gazdaságos-sági feltételeit a szállítási sebesség ilyenkörülmények között nem befolyásoljajelentõsen. A vágásterület melletti sza-kaszon rövid távolságú vonszolás elõ-fordulhat, a munkarendszertõl függõenkülönbözõ mûveletek végezhetõk rajta,valamint a faanyag ideiglenes tárolásárais használhatók.

Ezeken az utakon kisebb kapacitásúszállítóeszközökkel az anyagmozgatásmegoldható. A kiszállító utakat tehát el-sõsorban ezek igényeinek megfelelõenkell kiépíteni, hogy ne legyen fizikai

akadálya a nagyobb szállító jármûvekesetenkénti áthaladásának.

Ezekbõl a feltételekbõl következik,hogy sem üzemgazdasági, sem közgaz-dasági szempontokból nem indokolt aminimális sebességû forgalom lehetõsé-gének biztosítása. A kiszállító utak fõmûszaki jellemzõinek meghatározása-kor abból induljuk ki, hogy milyen kö-rülményeket kívánunk teremteni a for-galom résztvevõinek, amit a szolgáltatá-si színvonal fogalmával fejezünk ki. Aszolgáltatási színvonallal meghatározzukazokat a feltételeket, amelyeket a forga-lomban résztvevõknek nyújtani aka-runk, vagy tudunk, illetve azokat a kor-látokat, amelyekkel azokat korlátozzuk.

A szolgáltatási színvonal fogalmánakbevezetése nem mond ellent eddigi ter-

vezési elveinknek. A magasabb rendûerdészeti utaknál a tervezési sebességmegadásával hallgatólagosan egy szol-gáltatási színvonalat határoztunk meg,amihez minden további paramétertmellérendeltünk.

A kiszállító utaknál, mint azt koráb-ban megállapítottuk, a szolgáltatásiszínvonalat nem indokolt sebességgelkifejezni. Ezeknél az utaknál az építésiköltségek csökkentésére kell törekedni,mert jelentõs hosszúságuk miatt az ittelért megtakarítások számottevõeklesznek. A kiszállító utakat ezért olyanminimális méretekkel kell kiépíteni,ami minden idõben lehetõvé teszi aszállító jármû biztonságos közlekedé-sét. A tervezési sebességre elõírást nemkell meghatározni, az akár „lépésben”megfogalmazás is lehet.

A kiszállító út fõ mûszaki jellemzõitmeghatározó szolgáltatási színvonalat akövetkezõképpen fogalmazzuk meg: akiszállító utakat úgy kell kialakítani,hogy rajtuk a jármûmozgás geometriá-jának figyelembevételével, a KRESZelõírásainak megfelelõ jármûvek biz-tonságosan elférjenek és áthaladhassa-nak, kielégítve a következõ két feltételvalamelyikét:

• egy alacsony sebességgel mozgójármû el tudjon haladni egy állójármû mellett,

• a jármûvek találkozása folyó pá-lyán nem megengedett, arra kité-rõkben kell lehetõséget biztosítani.

A kiépítés színvonalát (földút – javítottföldút – burkolt út) a földmû talajának víz-érzékenysége, az erózióveszélyességalapján kell eldönteni. A forgalom nagy-sága ebben az esetben alig befolyásolótényezõ. Az alacsonyabb kiépítési szín-vonal miatt a szállítási költségek emel-kednek, de az adott körülmények közöttelviselhetõ értéken maradnak.

Ezek figyelembevételével a kiszállítóutak kialakítása a következõ:

• vonalvezetésüket alapvetõen asemleges vonal határozza meg,amelyre támaszkodva a tengelytvalamelyik egyszerûsített eljárás-sal kell megtervezni és kitûzni. Akitûzést aszerint kell elvégezni,hogy a földmû építésekor a dózervagy a kotró lesz-e a vezérgép.

• hossz-szelvényüket gondos ésalapos munkával részletesen kikell dolgozni, mert ez határozzameg alapvetõen a mûszelvény ál-tal elfoglalt helyet, a töltés és be-vágás arányát, a depóniák ésanyagárkok szükségességét, vala-mint a vízelvezetést. Ekkor is fi-

Kiszállítóút

Erdészeti Lapok CXLVIII. évf. 4. szám (2013. április) 101

gyelembe kell venni a földmû-építés vezérgépének lehetõségeités igényeit.

• keresztszelvényük egyszerûsítettkialakítású legyen, amely megfe-lel a földmû-építésben használtvezérgépnek, a hossz- és kereszt-irányú vízelvezetés pedig olyan,hogy az megnyugtatóan megoldjaa létesítmény vízelvezetését, ésmegpróbálja csökkenteni a létesít-mény által okozott zavart az erdõvízháztartásában.

• a tervdokumentáció egyszerûsí-tett formában készüljön, olyanmélységig, hogy abból a szüksé-ges mennyiségeket és költségeketreálisan ki lehessen számítani.

Rendkívül fontos, hogy ezeket az uta-kat csak olyan megbízható vállalkozóképítsék, akik gyakorlottak a nagy ke-resztdõlésû terepen, kedvezõtlen talajvi-szonyok (kötött talajok) és mikro-mete-orológiai körülmények között földmûvetkészíteni, vagyis gyakorlottak, de lega-lább járatosak az erdészeti útépítésben.Tapasztalataink szerint az ilyen utak épí-tését a nagyméretû gépekkel nem tudjákszakszerûen megoldani.

A közelítõnyomokA közelítõnyom a feltáró hálózat termõte-rületre esõ (fahasználattal érintett terület)része. Nem állandó jellegû létesítmény,mert területén a vágásforduló egy bizo-nyos hányadában fakitermelés folyik. Az

erdõmûvelési beavatkozások közben avárható feltárási koncepciónak megfelelõközelítõ pásztát kell kialakítani úgy, hogyaz a kerekes közelítõ eszközök mozgásá-ra alkalmas legyen. A termõterület védel-me miatt a talaj felszíne csak annyira ala-kítható át, hogy szerepük betöltése utánaz általuk idõszakosan elfoglalt területetvissza lehessen juttatni a fatermesztés fo-lyamatába, illetve azt kis munkával isméttermõterületté lehessen alakítani. Létesí-tésükkor csak azt kell figyelembe venni,hogy a közelítõ eszköz biztonságosanvégezhesse a munkáját (1. ábra).

Amennyiben egy közelítõ eszköztcsak akkor tudunk használni, ha a ter-mõterületet véglegesen átalakítjuk, cél-szerûbb az adott helyzetnek megfelelõ,kíméletesebb típust választani. Ezért ja-vasolják, hogy a terep egy bizonyos haj-lása fölött kerekes közelítõ eszközökhelyett köteles közelítõ berendezésekethasználjunk. A külföldi szakirodalom-ban a közelítõnyomon történõ közelítésfelsõ határát 45% (20°) terepdõlésbenállapították meg, amely egyben a kere-kes közelítõ eszközök stabilitásának ahatára is. Mivel ilyen dõlésnél már elke-rülhetetlen a talaj felszínének jelentõsátalakítása, az a tendencia, hogy márennél jóval alacsonyabb keresztdõlés-nél áttérnek a kötélpályás anyagmozga-tásra. Benes J. (Benes 1986.) úgy fogal-maz, hogy „a faanyag kötélpályás köze-lítését meghatározó terephajlás értéket45%-ról 25%-ra kell lecsökkenteni.” Ez

a javaslat a cseh területen lévõ körülmé-nyekre érvényes, de itthon is – különö-sen a természetvédelmi területeken – elkellene gondolkozni azon, hogy holhatározzuk meg reálisan ezt a határt.

A kerekes közelítõ eszközök közle-kedése 25% terepdõlés fölött akkor biz-tonságos, ha a terep felszínét kisebb-nagyobb mértékben átalakítjuk. Ennekérdekében az akadályokat eltávolítjuk,majd közeledve a felsõ határhoz (45%)egyre nagyobb földmunkát végzünk.Ezek a földmû építéséhez hasonlómunkával kialakított járófelületek lesz-nek az épített közelítõnyomok. A ter-meléstechnika (erdõhasználat) szem-pontjait figyelembe vevõ ilyen pályáknem sorolhatók mûszaki szempontbólaz utak csoportjába, bár létesítésük aföldmû építéséhez hasonló módszerek-kel történik, sok esetben hasonló építé-si technológiai lépések sorozata szerint(földmunkák építési szabályai stb.).

A természetközeli erdõgazdálkodásratörekedve különösen az elsõdleges ren-deltetésû természetvédelmi területekencélszerû a feltárási koncepció változtatá-sáról dönteni és áttérni a kíméletesebbfeltáró útból-kiszállító útból-kötélpályá-ból kialakított hálózat megvalósítására.

IrodalomKosztka M.- Rácz J: Erdészeti útépítés. Erdé-

szeti utak tervezése. OEE Bp. 2012.Kosztka M.: Erdõfeltárás a természetközeli,

többcélú, többtulajdonosú erdõgazdálkodásfeltételei között. Egyetemi jegyzet. NyME Erdõ-mérnöki Kar 2000.

Kosztka M.-Péterfalvi J.- Rácz J.: Erdészetiutak tervezési irányelvei 2001.

Kosztka M. et al.: A Börzsöny komplex, köz-jóléti feltárása. (A vidékfejlesztés kistérségiszempontjainak megfelelõ természetszerû,többcélú erdõgazdálkodás erdõfeltárási alapter-ve.) Kutatási jelentés. Kézirat. NyME Erdõfeltárá-si és Vízgazdálkodási Tanszék, Sopron, 2000.

Kosztka M. et al.: A Gyöngyöspata-Szurdok-püspöki erdõtömb feltáró hálózata. Kutatási je-lentés. Kézirat. NyME Erdõfeltárási és Vízgaz-dálkodási Tanszék, Sopron, 2005.

Kosztka M. et al.: A Pilisi Parkerdõ ZRT. Vi-segrádi, Szentendrei, Pilisszentkereszti és Pilis-maróti erdészeti feltáróhálózatának fejlesztésilehetõségei. Kutatási jelentés. Kézirat. NyMEErdõfeltárási és Vízgazdálkodási Tanszék, Sop-ron, 2008.

SZAKMAI FÓKUSZ – ERDÕFELTÁRÁS

1. ábra. Közelítõnyomok keresztszelvényei