SZÁZÖTVEN ÉV – ARCKÉPCSARNOK

Dr. Sébor János (Facskó, 1890. dec. 27.– Sopron, 1965. febr. 25.)

Bedõ-díjas erdõmérnök, földmérõ mérnök, egyetemi tanár, a mûszaki tudományok kandidátusa, a budapesti Mûegyetem Bánya-, Kohó- és Erdõmérnöki Karának dékánja, majd prodékánja, az EFE díszdoktora,

az Országos Erdészeti Egyesület elnöke – 1948.

Sébor János 1909-ben érettségizett a zentai fõgimnáziumban. Erdõmérnöki tanulmányait Selmecbá-nyán 1913-ban fejezte be. Utána Lugoson, Besztercebányán, Bustyaházán dolgozott vasúttervezési ésépítésvezetõi munkakörben. 1918. március 10-én került Selmecbányára az Erdészeti FöldméréstaniTanszékre tanársegédnek. 1923-ban megbízták a tanszék vezetésével, a tisztséget 42 éven át, halálanapjáig viselte. Iskolát teremtett, generációkat nevelt fel, szakírói munkássága meghatározó. A bécsimûegyetem földmérnöki szakán mérnöki oklevelét 1931-ben szerezte meg. 1926-ban fõiskolai rend-kívüli, 1931-ben rendes tanári címet kapott; 1934-ben egyetemi nyilvános rendkívüli, 1938-ban ren-des tanárrá nevezték ki. A budapesti Mûegyetem Bánya-, Kohó- és Erdõmérnöki Karának 1943–44-ben és 1947–48-ban dékánja, 1944–45-ben és 1948–49-ben pedig prodékánja lett. Kiemelkedõmunkásságának minõsítése: 1951-ben a Magyar Népköztársaság Érdemérem arany fokozata; 1959-ben Lázár Deák Emlékérem; 1963-ban Bedõ-díj. 1953-ban a mûszaki tudományok kandidátusa;1962-ben az Erdészeti és Faipari Egyetem díszdoktora lett.

1948-ban az Országos Erdészeti Egyesület elnökévé választotta. Rendkívül nehéz idõszakban vette át az Egyesület vezetését,amikor a Belügyminisztérium be akarta szüntetni annak mûködését, amikor emiatt a hatósági ellenõrzések (rendõrségi, adóhatósá-gi és a fõváros általi) sorozatosan érték az Egyesületet. Sébor János nagy felelõsségérzettel és határozottan vette át az elnöki felada-tokat, és rövid mûködésének elsõ öt hónapja alatt az egyesületi taglétszám ugrásszerû növekedésnek indult (232 fõrõl 1000 fõ fölénövekedett), anyagi helyzete megszilárdult, bombatalálatot kapott székház tetõszerkezetét sikerült kijavíttatni és engedélyezték azErdészeti Lapok újbóli kiadását is. Sajnos azonban õ sem tudta megakadályozni a székház késõbbi elvételére irányuló kezdeménye-zéseket.

Dr. Sébor János emlékét õrzi: kõbõl készült mellszobra (Mészáros Mihály alkotása, 1965) a Nyugat-magyarországiEgyetem Botanikus Kertjében.

Sírhelye: Dr. Sébor János sírja a soproni Új Szent Mihály Temetõben található. 9400 Sopron, Pozsonyi út 30. GPSkoordináták: X 16.599143094001224 Y 47.689779148808974.

Dr. Haracsi Lajos (Toponár, 1898. ápr. 19. – Sopron, 1978. márc. 10.)

Bedõ-díjas erdõmérnök, biológus, tanszékvezetõ egyetemi tanár, az Erdõmérnöki Fõiskola dékánja, igazgatója, az Erdészeti és Faipari Egyetem tudományos igazgatóhelyettese, díszdoktora, Az Erdõ szerkesztõbizottságának tagja,

az OEE Mikológiai Szakosztályának elnöke, az Országos Erdészeti Egyesület elnöke az 1948–1950 és 1951–1952 években.

A Bánya- és Erdõmérnöki Fõiskolán 1924-ben szerzett erdõmérnöki oklevelet. Ezt követõenaz Erdõvédelemtani Tanszéken kezdett dolgozni tanársegédként. 1927-tõl a miskolci, majd akaposvári erdõigazgatóságon dolgozott. 1933–35 között a Pázmány Péter Tudományegyete-men biológus képesítést és 1937-ben doktori fokozatot szerzett. 1935-ben a soproni erdésze-ti kutatóintézethez került. 1945-ben áthelyezték a Kaposvári Erdõegyesüléshez, melynek1948-ban vezetõje, majd vezérigazgatója volt. 1950-ben a Földmûvelésügyi Minisztérium Er-dészeti Fõosztályára került osztályvezetõnek. 1951-ben tanszékvezetõként kapott meghívástaz Erdõvédelemtani Tanszékre egyetemi tanár beosztásba. 1951-ben a mezõgazdasági tudo-mányok kandidátusa. 1959–1961 között az Erdõmûveléstani Tanszéket is vezette. 1952-54között volt az Erdõmérnöki Fõiskola dékánja, igazgatója. Késõbb, 1962-ig az Erdészeti és Fai-pari Egyetem tudományos igazgatóhelyettese. Ötvennél több könyv-könyvrészlet, egyetemijegyzet, szakcikk, tanulmány jelent meg tollából, megõrizve széles körû érdeklõdésének éskutatásainak eredményeit. Megkapta a Munka Érdemrend arany fokozatát, 1966-ban a Bedõ-díjban részesült. 1970-ben az Alma Mater díszdoktorává avatta.

Két cikluson keresztül volt az Országos Erdészeti Egyesület elnöke, hosszú ideig Az Erdõszerkesztõbizottságának tagja és a Mikológiai Szakosztály elnöke. Röviddel azután, hogy átvette az Egyesület vezetését, bekövetkezettaz elkerülhetetlen; egyesületi székházunkat jogtalanul elvették, államosították. Kitartó munkájának köszönhetõen azonban az OEE ezta nehéz idõszakot is átvészelte, az idõközben betiltott Erdészeti Lapok folytatásaként sikerült elindítani Az Erdõ címû újságot, össze-gyûjteni a világháborúban szétzilálódott tagságot és az új körülmények között megerõsíteni az Egyesület vezetõ szakmai szerepét.

Dr. Haracsi Lajos emlékét õrzi: emléktábla Kardosfán (1993)

Sírhelye: Dr. Haracsi Lajos sírja a soproni Evangélikus Temetõben található. 9400 Sopron, Margitbányai u. 24. GPS koor-dináták: X 16.606 Y 47.684

A tartalomból:Nagy László:Pro Silva Hungariae díjak átadása a minisztériumban ............114

Nagy László:Bedõ Albert szoboravatás a Földmûvelésügyi Minisztériumárkádja alatt ........................................................................118

Kitüntetett erdész kollégáink nemzeti ünnepünk alkalmából ..............................................................................121

Nagy Imre, Kámpel József, Berger Péter:Hántáskár, kéregrágás vadkár értékelése magaskõris-állományokban II. ................................................123

Dr. Bartha Dénes:Európai uniós rendelet az inváziós fajokról ............................127

Limp Tibor, Videmann Péter: Pannónia nyár éves növedékvizsgálata a Gyõri Erdészet területén ........130

Horváth Csaba:Magyar erdészeti delegáció Dunaszerdahelyen......................132

Raposa Gábor:Vadkárelhárító kerítés építési bemutatója Farkas-erdõn ........133

Hajdu Márk, Zétényi Zoltán, Nagy László:Konferencia az erdõtörvény módosításról II...........................134

Megvitatta az erdõtörvény-módosítás koncepciót az NFFT....135

Luzsi József:Védjük a természetet! S az emberek életét, vagyonát?......136

Dr. Csóka György:Hangay György: A természettudomány úttörõi ......................137

Muzsikál az erdõ – 2016 ..........................................................138

Andrési Pál: Az év élõlényei 2016-ban ..................................139

Andrési Pál: Az év madara a haris ..........................................140

Balogh Róbert:Ellenálló képesség és egyesületi élet ......................................143

Dr. Sárvári János:Könyvtárunk 2015. évi beszámolója ..................................145

Béni Kornél:Vadászati világkiállításokról a Vajdahunyadvárban................146

Nagy László:Az idõ kútja a Gerecsében ......................................................148

Az Országos Erdészeti Egyesület

havonta megjelenõ folyóirata

CLI. évfolyam 4. szám (április)

A kézirat lezárva: 2016. április 5.

A címlapon: „Méltó helyen,

méltó társaságban”Fotó: Nagy László

FÔSZERKESZTÔ: NAGY LÁSZLÓ

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG ELNÖKE:

DR. OROSZI SÁNDOR

A SZERKESZTÔBIZOTTSÁG:

dr. Bartha Dénes, Haraszti Gyula,

Lengyel László, Lomniczi Gergely, Puskás

Lajos, dr. Sárvári János, dr. Schiberna

Endre, Wisnovszky Károly

SZERKESZTÕSÉG:

1021 Budapest, Budakeszi út 91.

Telefon: 06 (1) 201-6293

Mobil: 06 (20) 330-3462

e-mail: erdlap@oee.hu

www.erdeszetilapok.hu

KIADÓ: Országos Erdészeti Egyesület,

1021 Budapest, Budakeszi út 91.

Levélcím: 1021 Budapest, Budakeszi út 91.

FELELÕS KIADÓ: ZAMBÓ PÉTER elnök

Tördelõszerkesztõ: Balog Zoltán

Olvasószerkesztõ: Rimóczi Irén

Nyomdai munkák:

PR Innovation Kft., Budapest

Felelôs vezetô: ifj. Komornik Ferenc

Terjeszti a Magyar Posta Zrt. Felvilágosítást

a lappal lapcsolatban az Egyesület ad.

A beküldött kéziratokat, fényképeket

nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások

nem feltétlenül azonosok a szerkesztô

véleményével, azok tartalmáért min-

denkor a szerzô felel. Honoráriumot

megegyezéssel csak felkért írásokért,

illetve grafikai munkákért fizetünk.

ISSN 1215-0398

A harmadik oldalKülönleges alkalom százötvenedik évfor-dulót köszönteni. Még becsesebbé tesziaz eseményt, hogy az Országos Erdésze-ti Egyesület az ünnepelt.

Szinte naponta szembesülünk vele,ahogy a „hálás utókor intézménye” illú-zióvá fakul. De az erdésztársadalom hûsé-ge vitathatatlan. Ezért a Magán Erdõtulaj-donosok és Gazdálkodók Országos Szövet-

sége köszöni a munkát minden névrõl ismert és ismeretlen szakem-bernek, akik az elmúlt másfél évszázadban a magyar erdõk fejlesz-téséért, megõrzéséért tettek, és jelenleg is azon munkálkodnak!

Tisztelettel adózunk annak a negyvenhárom embernek,akik jelen voltak az Egyesület alakuló közgyûlésén, és az esz-tergomi hercegprímás egykori erdõmesterének is, aki már ko-rábban szükségesnek látta a szakmai összefogást.

A kiegyezéstõl a I. világháború kitöréséig az erdõk képez-ték a magyar földbirtok egyik fõ jövedelmi ágát. Az ezt kö-

vetõ idõszakban tevékenykedõ erdészeti szakemberek mun-kájáért fokozott elismerésünket fejezzük ki, hiszen a világ-égések idején is a legjobb tudásuk szerint gazdálkodtaknemzeti kincsünkkel: az erdõvel. Még akkor is, amikor er-deink több mint nyolcvan százaléka idegen fennhatóságalá került. Trianon óta azonban megduplázódott Magyar-országon az erdõterületek nagysága. Az 1989-es rendszer-változtatás után pedig kettõszázezer hektár új erdõt telepí-tettünk.

Százötven év. Több emberöltõnyi idõ. De a fák más idõszá-mítás szerint élnek. Jelenleg harminc erdõrészletünk kétszázévnél is korosabb. A százötven éves, vagy kicsit idõsebb fák pe-dig hétezer hektárnyi területet foglalnak el erdeinkbõl. Tehátjócskán élnek még azokból a fákból, amelyek az Egyesület ala-pítása idején bontották elsõ leveleiket.

Kívánunk az elkövetkezendõ évszázadokra sikeres munkátés azt, hogy úgy építgesse az egyesület továbbra is az évgyû-rûit, mint a büszke tölgyek: dacolva mindenféle idõvel és szél-járással.

Luzsi Józsefelnök, MEGOSZ

Erdészeti Lapok CLI. évf. 4. szám (2016. április)114

Az Országos Erdészeti Egyesület alapí-tásának 150. évfordulója alkalmábólrendezett jubileumi emlékév fontoseseményének megnyitóján FazekasSándor mondott ünnepi beszédet.

„Tisztelt Államtitkár Urak! TiszteltHölgyeim és Uraim!

Az Erdõk Világnapján tisztelettel kö-szöntöm a kitüntetetteket, az erdész-szakma jeles képviselõit, a sajtó képvi-selõit; mindazokat, akiknek munkája,hivatása egybeforrt természeti erõforrá-saink megõrzésével, az erdõk fenntart-ható hasznosításával.

Az Erdõk Világnapját idén az Orszá-gos Erdészeti Egyesület fennállásának150 éves jubileuma teszi igazán külön-legessé. Az ágazatban ilyen jeles évfor-dulóra egyedül a magyar erdésztársada-lom lehet büszke egész Európában.

A jubileumi évet tavaly decemberbennyitottuk meg itt, a Darányi Ignác-terem-ben. A mai ünnep a rendezvénysorozategyik fontos állomása, hiszen a kitünte-tések átadása mellett Bedõ Albert szob-rát fogjuk felavatni és Oroszi Sándor, Amagyar erdõgazdálkodás képes történe-te 1867–1918 címû könyvbemutatójá-nak is részesei lehetünk.

A szoborállítás több mint puszta em-lékezés; sokkal inkább útmutatás, hi-szen idõszerûvé vált a 2009-es erdõtör-vény újbóli áttekintése, újrafogalmazá-sa, mivel zajlik az ágazat teljes megújítá-sa. Az erdõgazdálkodásról szóló új tör-vény társadalmi vitája idén februárbanindult a Fegyver, Horgászat, VadászatNemzetközi Kiállítás keretében rende-zett szakmai konferencián. Az új jogsza-bály kidolgozása során érdemes szem

elõtt tartanunk a nagy elõdök, köztükBedõ Albert példáját, akinek meghatá-rozó szerepe volt az 1879-ben elfoga-dott új, korszerû, európai színvonalú,polgári erdõtörvény megalkotásában.

A most készülõ jogszabály koncep-cióját új szemlélet határozza meg. A ha-zai erdõk fenntartásában a magyar er-désztársadalom vesz részt a legaktívab-ban. Leginkább az erdészek tudnakgazdálkodni az erdõvel. Helyben lehetkialakítani a megfelelõ arányt és egyen-súlyt az erdõk hármas: közjóléti, gazda-sági és védelmi funkciója között.

Fontos, hogy a készülõ törvény iga-zodjon a klímaváltozás kihívásaihoz;visszaszorítsa az invazív fajok terjedé-sét; figyelembe vegye az erdõk tulajdo-nosi összetételét; kellõ különbségettegyen a természetes erdõ és az ültet-

vény erdõ között; és új szabályokat kellalkalmazni az energiacélú ültetvények-re is, amelyeket lényegében nem is le-het erdõként kezelni. Meg kell találni azösszhangot az erdõgazdálkodás, a kör-nyezet és a természetvédelem között.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!A magyar családoknak nemcsak az

Erdõk Világnapján, hanem az év min-den napján fontos az erdõ. Az állami ésa magán-erdõgazdaságok soha nem lá-tott mértékben valósítottak meg közjó-léti fejlesztéseket, turisztikai beruházá-sokat. Ennek is köszönhetõen folyama-tosan nõtt az erdõk látogatottsága, azelmúlt esztendõkben. A tanösvények, a

turistautak, az erdei iskolák, az erdeivasutak, a kerékpáros utak és a kilátókegyre több és jobb lehetõséget nyújta-nak a kikapcsolódáshoz.

Néhány példa a már megvalósított éstavaly átadott fejlesztések közül ide kí-vánkozik, erre az ünnepi alkalomra. El-készült a Zselici Csillagpark, a FertõdiEsterházy-kastély parkrekonstrukció,aGróf Ambrózy-Migazzi István-kilátó, aNagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, a Ka-rapancsai kastély parkrekonstrukciója,vagy a Dévényi Antal-kilátó és mégfolytathatnánk ez t a sort.

A turisztikai attrakciók kínálatábanaz erdei kirándulások egyre több em-bert vonzanak. Az erdeinkben eltöltöttlátogatói napok száma összességébenévente mintegy 40 millió. Ez egy tízmil-liós országban mindenképpen jelentõsszám.

Sikeres a kormány által meghirdetettBejárható Magyarország Program,amely egészséges életmódra nevel,egyúttal fejleszti a belföldi turizmust. Aprogram ötvözi a természetjárást, a ke-rékpározást, a kenutúrázást, a vitorlá-zást és a lovaglást. Ma már lóháton isbejárhatók erdeink.

Az elmúlt két évben állami erdészetitársaságaink öt Erdei Delikátesz üzletetnyitottak meg országszerte: Székesfe-hérváron, Miskolcon, Tatabányán, Deb-recenben és Budapesten. Az üzletek azerdõ által nyújtott javak gazdag válasz-tékát kínálják: kiváló minõségû fagyasz-tott vadhús, méz, fûszerek, csomagolt,szárított és konzerv gombák, gyü-mölcslevek, szörpök, lekvárok közülválogathatnak a vásárlók. Így egy újmárkaépítés is zajlik.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!A tiszta levegõ és a tiszta ivóvíz alap-

jaiban meghatározza, hogy milyen mi-nõségû életet élhetünk.

Az Erdõk Világnapja idén az erdõ ésa víz kapcsolatát emeli ki. Arra hívja fela figyelmet, hogy az erdõk kulcsfontos-ságú tényezõi a Föld friss vízzel történõellátásának, amely az élet egyik alap-eleme. Hiszen az erdõk természetesvízszûrõkként mûködnek, az erdõsültvízgyûjtõ területek és vizenyõs terüle-tek adják a világon a hozzáférhetõ frissvíz 75 százalékát. A világ nagy városai-

SZÁZÖTVEN ÉV

Pro Silva Hungariae díjak átadása a minisztériumban

Az FM és az OEE közös ünnepi rendezvénye az Erdõk Nemzetközi Napján

Az ENSZ 61. plenáris ülésének dön-tése óta, 2013-tól a tavaszi napéj-egyenlõség napján, március 21-énünnepeljük az Erdõk NemzetköziNapját, mely idén az erdõ és a vízkapcsolatának fontosságára hívtafel a figyelmet. A világnap alkalmá-ból a Földmûvelésügyi Minisztéri-umban Fazekas Sándor miniszter ésBitay Márton Örs államtitkár adtaát a 2016. évi Pro Silva Hungariaeerdész szakmai kitüntetéseket.

Erdészeti Lapok CLI. évf. 4. szám (2016. április) 115

nak harmada a védett erdõterületekbõlkapja ivóvizének jelentõs részét.

A szárazföldi növénytársulások kö-zül az erdõ alkotja a legnagyobb vízigé-nyû ökoszisztémát. Az erdõ megjelené-sének, létének feltétele, hogy kellõmennyiségben és idõbeli eloszlásban aszükséges víz rendelkezésére álljon.

Ennek köszönhetõen biztosítani tud-ják a kedvezõ mikroklimatikus hatáso-kat is. A fák koronája beárnyékolja a ta-lajt, ami így nem melegszik fel az erdõ-ben. Kánikulában a lombkorona alattihûvösebb légtömeg segít a környezettemperálásában, és az erdõk, a mezõ-védõ erdõsávok, a fasorok csökkentik amezõgazdasági területekre ható szélerejét, annak kedvezõtlen szárító ésmás negatív hatásait.

Az Erdõk Világnapja a víz és az erdõelválaszthatatlan kapcsolatával arra hívjafel a figyelmünket, hogy védjük és óvjuka természetet. Az utánunk jövõ nemze-dékeknek akkor tudunk jobb életfeltéte-leket és élhetõbb környezetet biztosíta-ni, ha az erdészekhez hasonlóan szak-szerûen, természetközeli módon gazdál-kodunk az erdõkkel valamennyien.

A Nemzeti Vidékstratégiában foglal-taknak megfelelõen továbbra is célunk,hogy az erdõvel borított területek ará-nyát a jelenlegi mintegy 21 százalékról27 százalékra növeljük Magyarországon.Ebben a munkában továbbra is számí-tunk az erdészek, az Önök szaktudására.Köszönöm a kitüntetetteknek, hogymunkájukkal óvják Magyarország meg-újuló erõforrásait, gyarapítják természetiértékeit; ezáltal jobb életminõséget te-remtenek mindannyiunk számára.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Az ENSZ Közgyûlés 61. plenáris ülé-

sén döntött arról, hogy 2013-tól kezdõ-dõen a tavaszi napforduló napja, márci-us 21. legyen minden évben az ErdõkVilágnapja. A tavasz kezdete vala-mennyiünknek a megújulást is jelenti.És ez a megújulás a közelmúltban azösszefogásban is megnyilvánult.

Bizakodó vagyok a jövõnk felõl, merta magyar társadalom szívén viseli az er-dõk sorsát. Jól látható volt ez, amikor azónos esõ következtében 50 ezer hektártborított jég, és 30 ezer hektáron károso-dott az erdõ, 2014-ben. A kormányzatisegítség mellett a magánszemélyek, cé-gek és a civilek összefogására is szükségvolt a jégkár felszámolásában.

Az Erdõk Világnapján szeretnék kö-szönetet mondani annak a 45 ezer ado-mányozónak, akik az Országos Erdé-szeti Egyesület adományvonalán ke-resztül segítették az erdészek és erdõ-

gazdaságok munkáját, a károk elhárítá-sát és a rendbetételt. Ez az összefogásmutatja azt, hogy az erdõket mennyirefontosnak tartja a magyar társadalom ésebben a megbecsülésben benne van azÖnök munkája is. Köszönöm megtisz-telõ figyelmüket! Szívbõl gratulálok akitüntetetteknek!”

Az ünnepi köszöntõt követõen dr.Fazekas Sándor miniszter az ErdõkNemzetközi Napja alkalmából Pro Sil-va Hungariae díjat adományozott:

Dr. Csóka Györgynek, a NemzetiAgrárkutatási és Innovációs KözpontErdészeti Tudományos Intézete osztály-vezetõjének, tudományos tanácsadó-nak, az erdõgazdálkodásban, a magyarerdõk egészségi állapotának vizsgálatá-ban kifejtett tudományos kutatói, okta-tói munkájáért, illetve ezek népszerûsí-tésében betöltött szerepvállalásért.

Csonka Tibornak, a Gemenc Zrt.vezérigazgatójának, az erdõk közcélú,közjóléti hasznosításának magas szintreemeléséért, az árvízi védekezésekbenés az újjáépítésben végzett szakmaimunkájáért.

Dr. Folcz Tóbiásnak, a Roth GyulaErdészeti és Faipari Szakközépiskolaigazgatóhelyettesének, az erdészeti szak-oktatás területén három évtizeden ke-resztül végzett kimagasló pedagógia ésvezetõi munkájáért.

Lomniczi Gergelynek, a Pilisi Park-erdõ Zrt. szóvivõjének, az Országos Er-dészeti Egyesület fõtitkárának, az erdé-szeti kommunikáció, és a környezetinevelés területén, az erdészeti ágazatképviseletében betöltött, közvéleménytformáló szerepvállalásért.

Nagy Imrének, a NAIK ErdészetiTudományos Intézet tudományos mun-katársának, a gyakorlatorientált erdé-szeti kutatások és az erdészeti szakigaz-gatás területén végzett munkájáért,több évtizedes kimagasló szakmai tevé-kenységének elismerésért.

Dr. Somogyvári Vilmosnak, aNemzeti Agrárgazdasági Kamara er-dõ- és vadgazdálkodási szakértõjé-nek, az erdõgazdálkodással összefüg-gõ jogalkotással, valamint az ÚMVPvidékfejlesztési erdészeti jogcímeinekmegnyitásában végzett szakmai mun-kájáért, a MEGOSZ-ban és OrszágosErdészeti Egyesületben nyújtott sze-repvállalásáért.

A miniszter az újonnan alapított ProSilva Hungariae Emlékplakettetadományozta két szervezetnek:

A DALERD Dél-alföldi ErdészetiZrt.-nek, Csongrád és Békés megye te-rületén az állami tulajdonú erdõterüle-teken végzett kiemelkedõ színvonalú

SZÁZÖTVEN ÉV

Erdészeti Lapok CLI. évf. 4. szám (2016. április)116

gazdálkodásáért. Az elismerést SpiegelEndre vezérigazgató vette át.

A Tanulmányi Erdõgazdaság Zrt.-nek, az elmúlt évtizedekben megvalósí-tott, a fenntartható gazdálkodásnakmegfelelõ erdõgazdálkodási tevékeny-ségéért. Az elismerést dr. JámborLászló vezérigazgató vette át.

A miniszter Pro Silva HungariaeEmlékplakettet adományozott:

Barkóczi Istvánnak, a SEFAG Erdé-szeti és Faipari Zrt. vezérigazgatójának, atermészetközeli erdõgazdálkodás, a sík-vidéki erdõfelújítás során végzett mun-kájáért, valamint a szakmai szervezetek-ben végzett tevékenységéért.

Keszi Lászlónak, a MECSEKERDÕZrt. vezérigazgatójának, az erdõmûve-lés iránti elkötelezett munkája, az erdei-fenyõ és a tölgyesek felújítása terénelért eredményei, továbbá a szakmaiszervezetekben végzett tevékenységeelismeréseként.

A Miniszter az Erdõk NemzetköziNapja alkalmából Miniszteri ElismerõOklevelet adományozott:

Biró Ferencnek, a SzombathelyiErdészeti Zrt. gazdasági igazgatójá-nak, az erdõgazdálkodás érdekébenvégzett több évtizedes kiemelkedõmunkája elismeréseként.

Dalvári Vince Gábornak, a Föld-mûvelésügyi Minisztérium Erdészetiés Vadgazdálkodási Fõosztály fõosz-tályvezetõ-helyettesének, az állam 100%-os tulajdonában álló, erdészeti gaz-dasági társaságokkal kapcsolatbanvégzett kiemelkedõ színvonalú mun-kájáért.

Dr. Fodor Mártának, az ÉSZAKER-DÕ Zrt. osztályvezetõjének, két és félévtizeden át az állami erdõgazdálkodásterületén végzett jogi tevékenysége elis-meréseként.

Gordán Gábornak, a SEFAG Erdé-szeti és Faipari Zrt. Kaposvári Erdészeteigazgatójának, a fenntartható erdõgaz-dálkodás érdekében hosszú idõn átvégzett munkája elismeréseként.

Jagicza Attilának, a BakonyerdõErdészeti és Faipari Zrt. szakfelügyelõ-jének, az erdészeti szakigazgatás ésgazdálkodás terén végzett munkája, anyilvántartási rendszerek fejlesztése ér-dekében végzett tevékenysége elisme-réseként.

SZÁZÖTVEN ÉV

Erdészeti Lapok CLI. évf. 4. szám (2016. április) 117

Lénártné Orliczki Juditnak, azÉSZAKERDÕ Zrt. kontrolling osztályve-zetõjének, az erdõgazdálkodás érdeké-ben közgazdasági és kontrolling terüle-ten végzett munkája elismeréseként.

Molnár Gábornak, a Kisalföldi Er-dõgazdaság Zrt. birtokpolitikai munka-társának, a területkialakítás, a tulajdon-viszonyok rendezése és a nyilvántartásrendezése területén végzett munkájaelismeréseként.

Olmosi Mariannának, a Földmû-velésügyi Minisztérium Erdészeti ésVadgazdálkodási Fõosztálya erdészetireferensének, az erdészeti társaságoktulajdonosi joggyakorlásának biztosítá-sát szolgáló kiemelkedõ munkája elis-meréseként.

Szentpéteri Sándornak, a PilisiParkerdõ Zrt. pályázati és erdõtervezésifõelõadójának, az erdõtörvény módosí-tásának elõkészítése során végzettmunkája elismeréseként.

Támba Miklósnak, a Napkori Erdõ-gazdák Zrt. elnökének, a magyar magán-erdõ gazdálkodás fejlesztése érdekébenvégzett kiemelkedõ munkája, valaminta kapcsolódó jogszabályok kidolgozása

során kifejtett tevékenysége elismerése-ként.

Dr. Tornyos-László Petrának, aFöldmûvelésügyi Minisztérium Erdé-szeti és Vadgazdálkodási Fõosztály jogireferensének, az erdészeti társaságoktulajdonosi joggyakorlásának biztosítá-sát szolgáló kiemelkedõ munkája elis-meréseként.

Urbán Pálnak, az EGERERDÕ Zrt.vezérigazgató-helyettesének, az erdõ-és vadgazdálkodás területén végzettmunkája, a vadállomány megõrzésétszolgáló tevékenysége elismeréseként.

Az Országos Erdészeti Egyesület ezú-ton gratulál a kitüntetetteknek!

Forrás: FM, OEEKépek: Nagy László,

Pelsõczy Csaba/FM

SZÁZÖTVEN ÉV

Erdészeti Lapok CLI. évf. 4. szám (2016. április)118

A minisztérium Kossuth téri épületénekárkádsorán, Wagner Károly portréjávalszemben avatta fel Fazekas Sándor mi-niszter, Zambó Péter elnök és BitayMárton Örs államtitkár, kálnoki BedõAlbert egykori országos fõerdõmesterés államtitkár, az OEE alapító titkárá-nak, majd tiszteletbeli elnökének mell-szobrát. A szoboravatási ünnepség be-szédeinek sorát a földmûvelésügyi mi-niszter kezdte meg.

„Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Ismét egy nagy elõdnek állítunk em-

léket a mi kis panteonunkban. Egy olyanembernek, aki egész életében nemzetikincsünkért, a magyar erdõkért küzdöttés munkálkodott. Wagner Károly mellettõ itt a második erdész, akit példaként ál-lítunk a jelenkor és a jövõ elé.

„A magyar erdészet értelmi fejlõdé-se képezi zálogát a magyar erdõk jóállapotának. Ha az erdõk és ezekregondot viselõ erdészek iránti tiszteletpalotában és kunyhóban egyenlõ mér-

tékben nyilvánul, ha nemzetünk min-den értelmes tagja kellõ fogalommalbirand azon […] kincsrõl, melyet Ma-gyarország erdeiben bir: akkor a ma-gyar erdõgazdaságot és jövõjét többéfélteni okunk nem lehet” – fogalmazottBedõ Albert 1878-ban az Erdészeti La-pok hasábjain.

És valóban, a magyar erdõgazdálko-dást nincs okunk félteni, mert olyanszakemberek rakták le alapjait, mint amost ünnepelt Bedõ Albert. Õ a magyarerdõgazdálkodás egyik legkiemelke-dõbb alakja. Tevékenysége annyiraszerteágazó volt, hogy talán nincs is azerdõgazdálkodásnak olyan ága, amibenne alkotott volna maradandót.

A most 150 éves jubileumát ünneplõOrszágos Erdészeti Egyesület létrehozá-sának õ volt az egyik fõ elõkészítõje, el-sõ titkára, majd pedig alelnöke, késõbbtiszteletbeli elnöke. Nevéhez fûzõdik azegyesület Alkotmány utcai székházá-nak a felépíttetése is.

Köztisztviselõként fõerdõmester,majd az állami erdõk ügyeinek fõelõ-adója, késõbb országos fõerdõmester,végül pedig földmûvelésügyi államtit-kár volt.

Bedõ a ma is mûködõ színvonalasErdészeti Lapok szerkesztõje volthosszú évekig, amelybe rendszeresenpublikált. Hozzá kötõdik az elsõ ma-gyar erdészeti közgyûjtemény létreho-zása is.

Szerepe kiemelkedõ volt az erdésze-ti kutatások megindításában. Szakiro-dalmi munkássága a mai napig hiány-pótló. Tudományos munkájának elis-meréséül a Magyar Tudományos Aka-démia 1885-ben levelezõ tagjai közé vá-lasztotta.

Gondoskodott a magyar nyelvû erdé-szeti szaknyelv és szakirodalom megte-remtésérõl. Szívén viselte a magyar nyel-vû erdészeti oktatás ügyét. Fontosnaktartotta az alsófokú állami erdészképzésmegteremtését és az erdészszakma szak-emberekkel történõ ellátását.

Meghatározó szerepe volt az 1879-ben megjelenõ új, korszerû, európaiszínvonalú, polgári erdõtörvény megal-kotásában, amelyet Divald Adolffal ésWagner Károllyal együtt készített elõ.

Képviselõként kiállt a magyar mezõ-gazdaság támogatásáért, másrészt rá-mutatott a magyar nincstelen parasztságés földmûvelõ munkásság sanyarúhelyzetére. Egyben sokat tett szülõföld-je, Székelyföld felemelkedéséért.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!Bízom abban, hogy Bedõ Albert

nyomdokain járva híven, gondosan ésszakértelemmel vigyázzuk nemzeti kin-csünket, az erdõt. Örök érvényû szavaimai is aktuálisak: „Szeressük hazánkat,nemzetünket és szakunkat hûséggel,egyetértéssel és összetartással.”

Fazekas Sándor miniszter köszöntõ-jét követõen Zambó Péter, az OrszágosErdészeti Egyesület elnöke lépett a szépszámban összegyûlt ünneplõ hallgató-ság elé és tartotta meg szoboravató be-szédét.

„Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Állam-titkár Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kol-légák! Hölgyeim és Uraim!

Bedõ Albert szobra olyan embernekállít emléket a Kossuth téren, a Földmû-

SZÁZÖTVEN ÉV

Bedõ Albert szoboravatás a FöldmûvelésügyiMinisztérium árkádja alatt

Egyesületi jubileumi ünnepség

2016. március 21-én szoboravatással és könyvbemutatóval folytatódott az Er-dõk Nemzetközi Napja a Pro Silva Hungariae miniszteri díjak adományozásaután, a Földmûvelésügyi Minisztériumban, Egyesületünk másfél évszázadosalapítását ünneplõ jubileumi emlékév rendezvényeként.

Az Országos Erdészeti Egyesület alapításának 150. évfordulója alkalmából páratlan könyvsorozatot indított útjára 2016. március 21-én, az Erdõk Nemzetközi Napja alkalmából rendezett Bedõ Albert szoboravató ünnepségen.Az Országos Erdészeti Egyesület legszebb hagyományait folytatja akkor, amikor útjára bocsátja Oroszi Sándor erdõmérnök-törté-nész szerkesztésében a magyar erdõgazdálkodás történetét képekben megjelenítõ, háromkötetes egyedi albumsorozatát.A magyar erdõk és erdõgazdálkodás másfél évszázados történelmét fogja át az a három kötet, amelybõl az elsõ ez év tavaszán meg-jelent. 150 év az erdõk életében nem nagy idõ, az ember számára azonban öt egymást követõ generáció elhivatott szakmai szolgálatánakaz idõszaka. Nem véletlen, hogy a 2016-ban alapításának másfél évszázados jubileumát ünneplõ Országos Erdészeti Egyesület töb-bek között e mû kiadásával kíván emléket állítani a jeles évfordulónak. A kiadványsorozat páratlan, eddig nem publikált szakmai archív anyagok közzétételével mutatja be a magyar erdészet események-ben, fordulópontokban, kiemelkedõ személyiségekben gazdag fejlõdését. A történeti áttekintés képanyagokon, illusztrációkon és rövid képmagyarázatokon keresztül, nemcsak erdészeti szakmai kérdésekbe,hanem az egyes kötetek által feldolgozott adott történelmi korszak hangulatába is segít betekinteni. A korabeli erdészet vizsgálata abemutatott idõszakok gazdasági, sõt politikai viszonyainak is jó tükre.Oroszi Sándor könyvsorozata az 1867-es kiegyezéstõl a 20. századi rendszerváltásig hiánypótló értékkel dolgozza fel a magyar erdé-szet képes történetét, emellett hû képet fest az Országos Erdészeti Egyesület adott korban végzett tevékenységérõl, az egyesületi tag-ságot alkotó erdész szakemberek mindennapjairól. A sorozat második és harmadik kötete a két világháború közötti, majd a második világégéstõl a rendszerváltásig tartó idõszakok be-mutatására vállalkozik, a közeljövõben.A képes album könyvsorozat rendkívül igényes mûvészeti szerkesztésben, minõségi kivitelezésben készül, matt fóliázott kemény-táblás borítóval, cérnafûzött kötészettel, teljes színes megjelenésben, 238x238 mm-es méretezéssel, csupán 1000 darabos pél-dányszámban.

A „Magyar erdõgazdálkodás képes története” könyvsorozat frissen megjelent elsõ kötete már megvásárolható az Országos Erdészeti Egyesület Titkárságán

(e-mail:titkarsag @oee.hu, telefon: +36(1)201-6293) 5800 Ft/ kötet áron.

Dr. Oroszi Sándor: A magyar erdõgazdálkodás képes története – 1867–1918 – I. kötet

Jubileumi képes album könyvsorozat az OEE kiadásában

Erdészeti Lapok CLI. évf. 4. szám (2016. április)120

velésügyi Minisztérium elõtt, aki orszá-gos fõerdõmesterként, államtitkárként,országgyûlési képviselõként ezen a he-lyen dolgozva alkotott maradandót ahazai erdõgazdálkodás intézményesíté-se területén. Sõt, munkájával a környékmai arculatának kialakításához is hoz-zájárult. Hiszen – mint ahogy már mi-niszter úr is utalt rá beszédében – mainapig áll az Alkotmány utcában az Or-szágos Erdészeti Egyesület egykoriszékháza, melynek építésében gróf Ti-sza Lajos egyesületi elnök mellett BedõAlbertnek nagy szerepe volt. Ebbõl azAlkotmány utcai épületbõl, az ott felál-lított ravatalról indult utolsó útjára is,hogy szülõföldjén, a Kovászna megyeiKálnokon leljen végsõ nyugalomra. 98év után tér vissza szobra a fõvárosba,hogy emléket állítson nagyszerû életút-jának.

Külön öröm, hogy erre a visszatérés-re az Országos Erdészeti Egyesület ala-pításának 150 éves jubileuma alkalmá-ból kerül sor. Bedõ Albert az alapítás-kor titkárként, késõbb alelnökkéntmajd tiszteletbeli elnökként egész szak-mai pályafutása alatt fáradhatatlanulszolgálta az Egyesületet. Nem túlzás, haazt mondjuk, hogy az õ egykori elköte-lezettsége, munkája nélkül ma nem ün-nepelhetnénk Magyarország egyik leg-régebbi civil szervezetének másfélszá-zados jubileumát.

Méltó helyre, és – ha szabad ígymondani – méltó társaságba is került aszobor. A szemközti falon áll a panteonmásik erdész tagjának, Wagner Károly-nak a képmása. Akárcsak az életben, atanítvány követte mesterét. Wagner Ká-roly a selmecbányai erdészeti akadémiaoktatójaként figyelt fel az ifjú Bedõre,és szakmai életútjuk ezt követõenösszefonódott.

Wagner és Bedõ együtt teremtettékmeg a közjót szolgáló magyar erdõgaz-dálkodás alapjait. Azét a gazdálkodásét,amelybõl az elmúlt évszázadban kinõ-hetett a hazai természetvédelem; amelya fásítási programok megvalósításávalsegített kiheverni a trianoni vesztesége-ket, és megduplázta az ország erdõterü-letét; amely háborúk, gazdasági fellen-dülések és válságok között is megõrizteközös nemzeti kincsünket, a magyar er-dõterületet.

Az általuk lerakott, az Országos Er-dészeti Egyesület mûködésében meg-testesülõ másfél évszázados alaprabátran lehet a jövõt is építeni. Ez azalap idõtálló, mert ez a közjó szolgála-ta. Ez nemcsak a múlt, ez a jövõ útja. Amagyar erdõgazdálkodás napjainkbanis a közjót szolgálja a vidéki foglalkoz-tatás, a természetjárás, a természeti ér-tékek megõrzése, a fenntartható nyers-anyagtermelés területén egyaránt.

Ezen az úton haladva van jövõje ága-zatunknak!

Bedõ Albert személyisége nemcsak amúltat és a jövõt kapcsolja össze, ha-nem a határon túli és az anyaországiszakembereket is. Ezt az összetartozástfejezi majd ki Egyesületünk jubileumivándorgyûlése júniusban, melynek ün-nepi programját Bedõ Albert szülõ- ésnyughelyén, a Kovászna megyei Sepsi-köröspatak-Kálnokon tartjuk. Bízunkbenne, hogy Bedõ sírja a kálnoki unitá-rius temetõben ettõl kezdve egyfajtaszakmai zarándokhellyé válhat.

Addig is rójuk le kegyeletünket amost avatandó szobornál. Bedõ Albertpéldája sarkalljon bennünket arra, hogya mi mai munkánk is jelentsen olyanstabil alapot a következõ generációkszámára, mint amit nagy elõdeinktõl,Bedõ Alberttõl és Wagner Károlytólörököltünk. Jó szerencsét! Üdv az er-désznek!”

A méltató megemlékezéseket, be-szédeket követõen Fazekas Sándor,Zambó Péter és Bitay Márton Örs együt-tesen leplezték le Bedõ Albert szobrát.

Az avatást követõen Tordai ErnõSepsiköröspatak unitárius lelkészeszentelte fel a Bedõ-mellszobrot, majdaz erdélyi küldöttség nevében TamásSándor, Kovászna Megye Tanácsánakelnöke és Kisgyörgy Sándor, Sepsikö-röspatak-Kálnok polgármestere, André-siné dr. Ambrus Ildikó, az OEE techni-kus alelnökével együtt helyezték el atisztelet koszorúit. A Wagner-szoborelõtt Szakács Sándor, az OEE ErdélyiHelyi Csoport elnöke és Mocz Andrásmagánerdõs alelnök hajtott fejet.

A szoboravató ünnepséget követõena jubileumi emlékév kiemelkedõ fontos-ságú egyesületi kiadványaként mutattákbe dr. Oroszi Sándor „A magyar erdõ-gazdálkodás képes története 1867-1918címû, páratlan szakmatörténeti értékû,eddig még nem publikált szakmai kor-dokumentumokat és archív felvételeketfelvonultató, reprezentatív igényesség-gel szerkesztett és kivitelezett albumsor-ozat elsõ kötetének könyvbemutatójára.A szerzõ a közremûködõknek, támoga-tóknak is köszönetet kifejezõ áttekintõkönyvismertetése után, Andrésiné dr.Ambrus Ildikó és egyesületünk tisztelet-beli tagja, dr. Király Pál Bedõ Albert élet-útját és munkásságát méltató elõadásaizárták le az Erdõk Nemzetközi Napja al-kalmából rendezett egyesületi jubileumiünnepséget.

Szöveg: Nagy LászlóKép: Nagy László,

Pelsõczy Csaba/FM

SZÁZÖTVEN ÉV

Dr. Oroszi Sándor a könyvbemutatón