K ü l ö n f é l é k . (L — n—k.) Sürü vagy ritka zárlatban tenyésztendők-e a

kosárfonó-füzek? J . A . Krahe prumerni polgármester a kosár­

fonó-füzek tenyésztése körül több évig k ísér le tezvén, határo­

zottan a sűrű zárlatot tartja e lőnyösebbnek. Azt tapasztalta

ugyanis , hogy sűrű zárlatban tenyésztve a füzeket több, hosz-

szabb, vastagabb és egyenesebb vesszőket nyerünk, mint a

ritka zárlatban. Sűrű zárlatban ugyan az egyes gyökök keve ­

sebb vesszőt produkálnak, de a hiányt bőven pótolja a gyökök

nagyobb száma.

Tapasztalatait a következőkkel okadatolja.

Sűrű zárlatban a gyökök lehető szorosan állnak egymás

me l l e t t , a rügyek kihajtanak, az oldal hajtások azonban a

kölcsönös nyomás következtében már a második év tavaszán

sinlődni kezdenek s később e g é s z e n e lhalnak; csak a középen

l evő , egyenesen felfelé növő hajtások maradnak meg . Már

pedig természeti törvény : hogy az egyenesen felfelé növő

hajtások mindig erősebbek, mint a többé-kevésbbé rézsut v a g y

vízsz intesen növök.

Ritka zárlatban az egyes gyökök minden hajtása megma­

r a d ; nem lévén ugyanis k i téve semmi oldalnyomásnak, va la­

mennyi élvezi a v i lágosságot , csapadékot és a szabad l evegőt .

Gyengébbek lesznek azonban a vesszők nemcsak azért, mert

a gyökerek nem képesek e l egendő tápot nyújtani a sok haj ­

tásnak, hanem azért is , mert az oldalt álló hajtások a k ö z é ­

pen állók által inkább és inkább lefelé a v ízsz intes irányba

nyomatnak.

Krahe lege lőnyösebb találta a 4 0 cm sor- és 1 0 cm

ültető távolságot .

(Em.) Uj csiráztató készüléket szerkesztet t a Coldewe és

Schönjahn braunschweigi czég, melyről Bürstenbinder gazd.

tanácsos saját észlelet i alapján a következőleg nyilatkozik.

Kindulva azon tapasztalati tényből , hogy a magvak legjobban

csíráznak nyirkos homokban a készülék egy erős horganybá­

dogból készült n é g y s z e g l e t e s szekrényt képez (a,a) melynek

2 füle (fogantyn), és a betöltendő vízmennyiség megf igye lése

czéljából egyik oldalán üveg ablaka van. A szekrénybe egy

alól megszűkü lő , fent széles karimával biró fenekén pedig,

finoman át lyukasztott edény (b,b) illik, mely durva homokkal

töltetik meg. A homokot fél magasságáig e g y kivehető ráma

(c,c) a készülék nagysága szerint 1 6 — 3 6 mezőre (részre)

tetik el, miáltal a homok nyirkossá válik és azt hajcsövessé­

généi • fogva mindig megtartja . Az egész készülék végül egy

hőmérővel el látott nemez lemezze l (e,e) fedetik be . A csírázás

menete ezen készülékben Bürstenbinder szerint gyors és

egyenle tes .

(T.) Földbe ásott karók és czölöpök tartósságát jelenté­kenyen növelni lehet a „Schweizer Industr ie-Zei tung" szerint

egyszerűen az által is , hogy a karót, czölöpöt a fa növek­

véséve l e l lentétes i rányban , tehát csúcscsal lefelé fordítva

eresztjük a főidbe. — E z e n , kísérletek által igazolt tény

magyarázata az, h o g y a penészképződés ugyanazon irányban

halad, mint a hossznövés , ha tehát a fa s evvel együt t annak

hajszálcsövei a mondott i ránynyal el lentétes helyzetben jutnak

osztja azon czélból, hogy esetleg

minden egyes mező más-más

maggal l egyeu bevethető . A ho­

mokra kellő sűrűségben vette­

tik el a mag s az edény egy ,

az egész rámát elfedő üveg ­

táblával (d,d) takartatik be s

ennek megtörténte után a vizzel

megtöltött szekrénybe helyez-

föld alá, ez a penészképződés t hátráltatja. Ezen kivül — mint e

lapokban is emlitve vol t már egyszer — a faszövet hajszál

edényei ily forditott irányban állítólag nem képesek a ta laj ­

ból vizet felszívni .

(To.) Faedények tartósságának fokozása. A folyadékok el­

tartására használt faedények, a miatt, hogy a folyadékkal

ér intkező felületük meglágyul , és lassú korhadásnak indul,

rendesen idő előtt elromlanak. E z tapasztalható különösen a

fenyőfa kádaknál. Az ily faedények tartósságát fokozhatjuk,

ha a folyadékkal érintkező belső felületüket a következően

készült mázzal vonjuk b e : 1 kg sel lakot, 1 2 5 g ve lenczei

terpentinnel és 1 2 5 g gyantával katlanban tüz felett m e g ­

olvasztunk s a megolvasztott t ömege t az által, hogy a kat­

lant a tűzről levesszük, némileg meghűlni engedjük, de csak

annyira, hogy az m é g e lég híg legyen. Ekkor 9 / 9 0 ° / 0 - o s

borszeszt adunk a keverékhez s az igy készült mázzal az

előbb teljesen megszorított edények felületét azon me legen

bevonjuk. A máz egy óra alatt teljesen kiszárad, és e közben

nemcsak a felületre tapad rá, hanem mivel h íg- és forró álla­

potban lett használva, egyszersmind a faszövet felső rétege i t

is áthatja; az első mázolás után másodszori , sőt harmadszori

bemázolás is s zükséges , hogy az edény egyfelül a folyadék

behatolásának biztosabban ellentálljon, s más felől egyenletes

sima felületet nyerjen, mert ez az edények t isztántartását

igen megkönnyít i .

Be lehet az edények külső felületét is ezzel a mázzal vonni,

különösen akkor ha azok szabad ég alatt állanak, tehát külső

felületük is nedvességnek (eső) van kitéve. I lyenkor a mázt

használat e lőtt valamely földes festékkel például Ockerrel ,

Crómzölddel, vagy finom korommal (Kienruss) l ehet keverni

és i gy a mázt egyszersmind festék gyanánt használni . U g y a n e z e n

máz a vastárgyak bevonására is alkalmas (hordó abroncsok stb.) , E R D É S Z E T I LAPOK. 12

sőt alkalmazható lószerszám bemázolására és szobapadló bevo­

nására is . Jó tulajdonsága e máznak az> hogy 6 0 — 7 0 C. fok­

nyi melegnek is ellentáll .

Az oly faedények bemázolására, a melyeknél mellékes

dolog az, hogy bevont felületök egyszersmind sima is legyen,

egy más, az előbbinél könyebben s olcsóbban előállítható máz

is alkalmazható, mely a következőképen k é s z ü l : közönséges

v izüveg 2 5 ° / 0 vizben feloldatik s ez oldattal, forró állapotban,

az edények felülete többször bevonatik. Minthogy azonban a

v izüveg , mint vizben oldható anyag magában véve nem felelne

meg a czélnak, a már bevont felület soda bicarbonát oldattal

(1 részre 8 rész viz) vonandó be, a miáltal a v izüveg kova­

savas nátronná változik át s vizben oldhatlan lesz.

(T.) Csemeték és magvak adományozása Csehországban. A csehországi helytartótanács által nyilvánosságra hozott ada­

tok szerint 1 8 8 4 - b e n a községek és kisbirtokosoknak, majdnem

kizárólag díjtalanul rendelkezésére bocsát tatot t : a nagybirto­

kosok r é s z é r ő l : 7 5 0 drb tö lgy, 1 3 0 drb különféle lombnemü,

1 , 1 0 3 . 2 5 0 drb lúczfenyő, 3 6 3 . 3 0 0 drb erdei s fekete fenyő,

8 . 0 0 0 drb vörösfenyő csemete és 2 0 0 kilogramm luczfenyő-

m a g ; az országos gazdasági tanács r é s z é r ő l : 7 4 ki logramm

erdei fekete- és vörös fenyőmag; végre az állam által segé lye ­

zett erdei fa iskolákból : 1 6 . 0 7 9 darab különféle lombnemü,

7 6 0 . 8 7 5 drb lúczfenyő, 4 1 4 . 1 0 0 darab erdei s fekete fenyő,

1 0 5 . 2 2 5 drb vörösfenyő csemete, összesen tehát 7 5 0 drb

tölgy, 1 6 . 2 0 9 drb különféle lombnemü, 1 , 8 6 4 . 1 2 5 drb lúcz­

fenyő, 7 7 7 . 4 0 0 drb erdei s fekete fenyő, 1 1 3 . 2 2 5 drb vö­

rösfenyő csemete, 2 0 0 kilogramm lúczfenyő, 7 4 kilogramm

erdei fekete és vörös f e n y ő m a g ; egészben véve erdei cseme­

tékből 2 , 7 7 1 . 7 0 9 drb, erdei famagból pedig 2 7 4 kilogramm.

(Tm.) A cserebogár pajodokat B e r n y E . franczia erdő­

t iszt találmánya szerint s általa több éven át a legnagyobb

sikerrel alkalmazott köve tkező egyszerű módon pusztíthatjuk

c semeteker t je inkben: A c semetekert több he lyén 3 0 cm szé les

és ugyan i ly mély gödröket ásunk s azokat erjedésben l e v ő

trágyával megtö l tvén , földdel befödjük; a pajodok csakhamar

s e r e g e s e n keresik fel e trágyával telt gödröket . A g ö d r ö k e t

június hóban, verőfényes , me leg napon, déltájban megv iz sgá l ­

juk s a trágyával együtt a napra ki ter i t tetvén, az odacsal t

pajodok elpusztulnak.

B e r n y a csemetekertjében 8 i ly gödörben e g y év alatt

állítólag 8 6 0 pajodot puszt í tott el .

(Pr.) A makk mint a szarvasmarhákra nézve kártékony tápanyag. Az „Oestr . Fors tze i tung" mult évi deczember 11 -ki

száma azt a hirt közli , hogy Ango lország különböző v idéke in

számos mezőgazda vesz te t te el szarvasmarháinak, főleg t e h e ­

neinek e g y részé t , azon körülmény folytán, hogy bő makk­

hullás alkalmával nyáját az erdőben lege l te t te .

Összehasonl í tó kísér letekből , melyeknél a megfigyelés alá

vett szarvasmarhák t isztán makkal táplá l tat tak , csakugyan

kitűnt, h o g y a makk mint tápanyag , a szarvasmarhákra n é z v e

határozottan káros . S h o g y mily n a g y mértékben, azt v i l á ­

gosan mutatja az a körülmény, hogy Vincnester mel lett e g y

birtokosnak huszonnégy tehene hullott el ezen okból . M á s

birtokokon e vesz tesség , mint mondják, m é g nagyobb mér­

veket öltött.

(L—n—k.) Olcsó és czélszerü utgyalu. A „Zeitschrift

für Fors t - und J a g d w e s e n " mult évi deczember havi füzetében

Kuntze elbingi városi erdőtanácsos egy czé lszerü s e g y s z e r ű ­

s é g e miatt a falusi kovács által is e lkész í thető u tgya lut i smer­

tet . Szerkezete a következő :

Két 1*5—1*6 ni hosszú , 3 0 cm magas és 2 0 cm s zé les

t ö l g y ta lpgerenda, — ócska vasúti talpfák is megfe le lnek a

czélnak — két 1 — 1 * 2 m hosszú foglaló gerendával k c -12*

rétté van összekapcsolva . A keretben egy ócska kerék-pántvas

fél kerülék alakban meghajl í tva olykép van megerős í tve , hogy

meghajl í tott csúcsa a hátulsó, két vége pedig az első talp­

gerendához van szegezve . A kerékvas épugy, mint a ta lpge­

rendák a talajt mindenkor érik, a foglaló gerendák azonban,

melyek vasrudakkal is he lyettes í thetők legalább 1 — 1 - 3 cm-

nyire állanak a talaj felett. A kereten még három deszkából

a kocsis számára ülés van kész í tve s hogy a gyalu elé lova­

kat is lehessen fogni az első talpfába két horog b e ü t v e ; egy

harmadik horog valamelyik foglaló gerendához van megerősítve,

oly czélból, hogy az utgyalu oldalt is száll ítható l egyen .

Az uttestet mindig érintő pántvas a legyalult földet a

legközelebbi mélyedés ig — melyet betölt — maga előtt to l ja;

vagy ha a közelben nincsen mélyedés : a legyalult föld a pánt­

vason átes ik , de a hátulsó talpgerenda által az uton ará­

nyosan szétosztat ik és lenyomatik.

Kuntze állítása szerint sima útfelület e lérhetésére e le ­

gendő az utat egyszer v é g i g gyalulni . A gyalu áll ítólag a leg­

szárazabb és l egkeményebb uton is a lovaknak nem nagy meg­

eről te téséve l dolgozik, a kocsison kivül más emberi erőt nem

igényel s e mellett olcsó is — Elb ingben 15 márkába kerül.

(To.) Az állatok mint időjóslók. Általánosan ismeretes,

hogy az állatok igen érzékenyek az időjárás változásai iránt

s hogy gyakran a bekövetkezendő időváltozást már előre jelzik.

Valószínű, hogy ősál lapotában az embernek is meg volt ez az

érzékenysége , de most már csak a köszvényben s más hasonló be­

t e g e s állapotban sínlődőkön nyilatkozik, a mennyiben nagyobb

időváltozás bekövetkezte előtt a rendesnél inkább érzik a fáj­

dalmat. Az állatok vise letéből , kivált a pórnép, néha e lég

biztosan következte t az idővál tozásra , i ly megfigyeléseket

közöl a „Wochenblatt für Land- und Forstwirthschaft" czimü

folyóirat.

J ó időt várhatunk, ha esős időben a baglyok huhognak,

a pacsirta és vörösbegy magasan repül és a közben sokat

énekel , a fülemilék egész regge l ig danolnak, k á n y a , ö lyv ,

vizibika (Ardea stel laris , Rohrdommel) , bibicz és vércse sokat

repül és szól , továbbá, ha a denevérek regge l korán és e s te

k é s ő n repülnek, a Szent Jánosbogár nagyon erősen vi lágit , a

leve l i békák a szabadban magasra másznak, a lege lő birkák

sokat ficzkándoznak, a ganajbogarak és darázsok estefe lé sürüen

repülnek, végül az üvegben tartott pióczák az edény fenekén

mozdulatlanul nyugosznak.

Rosz időt je leznek a pintyek, ha napfelkelte e lőtt fütyül­

nek, ha a varjuk magasan repülnek, s e közben fejőket fel­

felé tartják, a v izet felkeresik s abba fejőket mártják, a ga lam­

bok fürdenek s este későn térnek v i ssza a mezőről , a gó lya

fiait a fészekben betakarja, a daru és kese lyű szép időben szól ,

a baromfi porban fürdik.

Tartós esőre számithatunk, ha a kutya füvet eszik, a

macska hosszan mozsdik, a kakas szokat lan időben gyakrab­

ban kukorékol és sok gi l i szta a földből kibúvik.

Közel van az eső , ha a szarvasmarha sokat nyalja az

orrát, a sertés az e l é b e te t t takarmányt e lszórogatja, a j u h o k

n e h e z e n tere lhetők az ólba, ha a piócza az edényben a viz

sz inén tartózkodik, a ganajbogarak regge l sűrűn repkednek.

Futó lagos esőre van ki látás, ha a békák kurutyolnak

s a közben alacsonyan ülnek, v izbe ugornak és e lmerülnek,

az egerek czinczognak, a vakondok a földet magasra túrja

legyek árnyékban csoportokban repkednek (tánczolnak) és az

ál latokat s az embert to lakodó módon bántják.

Zivatarra számithatunk 2 4 óra alatt, ha a Csík (Misgur-

nus fossilis), nyugtalankodik és fejét a vizből k i -k i böki, a p ió ­

czák a vizből kimászni igyekeznek , ha a méhek r e g g e l a k ö p ü k -

ből nem távoznak, vagy igen korán csoportosan hazatérnek.

Gyorsan bekövetkező zivatar van készülőben, ha a rigók

és p intyek nyugtalanul fütyölnek, a halak a vizből magasra

ugranak, a vizics irke viz alá bukik, a sirályok száraz felé

repülnek.

A z ivatar gyors lecsendesülésére számithatunk, ha a halak

a v izsz inéhez közel úszkálnak, a sármányok v igan fütyölnek

é s a vakondok a földből kibújik.

Erős tél várható, ha a gólyák, daruk, fecskék, szalonkák

s más vándormadarak a szokottnál sokkal előbb e lköltöznek,

ha a nálunk telelő, de nyáron át az erdőben és mezőn tar­

tózkodó madarak nagyon korán jönnek az emberi lakások

köze lébe , a varjuk már októberben vándorolnak (nem költöz­

nek, mert nálunk te le lnek) , a seregé ly , fenyves rigó, vad lud

korán mutatkozik, a hangyák magas bolyokat és az egerek

mély fészkeket kész í tenek, a darázsok m é g október hóban is

s eregesen láthatók. H a a róka h ideg időjáráskor ugat , m é g

erősebb h idegre van ki látás .

Lanyha télre számithatunk, ha őszszel sok egér van, a

p intyőke m é g deczemberben is nálunk maradt.

H i d e g tavasztól kell tartanunk, ha a czinkék és vörös­

b e g y e k n a g y mennyi ségben sereglenek az emberi lakások

közelébe .

N e d v e s nyarat je lez a bibicz és haris, ha magas he lyeken,

a parti fecskék magasan fekvő partoldalokban fészkelnek, e l len­

kező esetben száraz nyárra számithatunk'.