ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET

K Ö Z L Ö N Y E . Kiadó : Szerkesztő:

Az Országos Erdészeti-Eirye.siilet. Bedö Albert.

Megjelenik minden hónapban. Harminczadik évfolyam. I. füzet. 1891. január hó. Előfizetési dij egy évre 8 frt. Az Országos Erdészeti Egyesület azon alapitó tagjai, kik legalább 150 frt alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is a 8 frt évi tagsági dij fejében, ingyen kapják. Oly alapitó tagok, kik 150 írtnál keve­

sebbet alapítottak 3 frt kedvezményi árért járathatják. I M r S z e r k e s z t ő s é g é s k i a d ó h i v a t a l B u d a p e s t e n , L i p ó t v á r o s , A l k o t m á n y - u t c z a , 1 0 . szá ra . II. emele t . ~MI

A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt díjért közöltetnek.

Az 1890. évi bécsi ált. gazdasági és erdészeti kiállítás erdészeti csoportja.

Irta : K o n d o r Vilmos m. kir. főerdész.

1. A modern államok közgazdasági életének s az egyes ter­

melési ágak fejlődési mozzanatainak biztos és könnyű ösz-szehasonlitására s ezen az uton a hiányok és a fejlődés útjában álló akadályok felismerésére a különféle kiállítások nyújtják a legjobb alkalmat, melyeknek ezen általános nem­zetgazdasági je lentőségük mellett az az egyesekre nézve is fontos előnyük is megvan, hogy a termelőket a fogyasz­tókkal összehozzák, a közvetlen ér intkezésre alkalmat nyúj­tanak, az üzleti világban annyira szükséges bizalmat szilár­dítják, az üzleti tevékenységet ál ta lában élénkítik s a ver ­senyképességet minden irányban fokozzák.

A bécsi általános gazdasági és erdészeti kiállítás ezen utóbbi előnyök tekintetében ugyan a magyar erdőbirtoko­sokra és fakereskedőkre nézve nem birt valami nagy je len­tőséggel, mindamellett az eszme ezek körében is visz-hangra talált, ugy hogy az országos erdészeti egyesületnek, mely e kiállitáson a magyar erdészeti csoport rendezésére vállalkozott, az általános érdekekre való hivatkozással is sikerült annyi érdeklődést kelteni e kiállítás iránt, a mennyi szükséges volt ahhoz, hogy Magyarország mezőgazdaságán kivül, melyet közvetlen érdekek serkentettek a részvételre, erdészetével is méltó módon jelenhessék meg azon.

E kiállítás kezdeményezése tulaj donképen a bécsi cs. és kir. gazdasági egyesületből indult ki, de keretébe bevo­natott az erdészet is, mint olyan egyenrangú tényező, melyről fel lehetett tételezni, hogy a kiállítás érdekességét s ez által annak sikerét is jelentékenyen elő fogja mozdítani. S helyesen, mert most midőn a kiállítás eredményét ismerjük, bátran el­mondhatjuk, hogy a kiállítás erdészeti csoportja a róla táplált véleményt fényesen igazolta, mert habár most még csak első izben szerepelt ilyen terjedelemben mint önálló, külön szak a nyilvánosság előtt, czéljának mégis minden irányban meg­felelt, a mennyiben nemcsak a szakembereknek nyújtott bő anyagot a tanulmányozásra és összehasonlításra, hanem a tárgyak czélszerű csoportosítása folytán a laikus és kiállí­tások dolgában elkényesztetett közönség figyelmét is képes volt lekötni, miáltal lehetővé tette azt is, hogy a közönség­nek túlnyomó része — mely különben az erdészeti dolgo­kat illetőleg még meglehetős tájékozatlan — az erdészet czéljai és eszközei felől könnyű szerrel tájékozódhatott.

A kiállítás érdekességét fokozta a közös érdekek foly^ tán sok tekintetben egymásra utalt két főszereplőnek, Ma­gyarországnak és Ausztriának hallgatag versenye, mely külö-

nősen az erdészet terén volt tapasztalható. Már az 1885-iki budapesti kiállítás is fényes tanúságot tett arról, hogy hazánk — bár erdészeti tekintetben vett múltja elég rövid, bátran sorakozhatik azon európai államok mellé, melyek­nek erdészeti intézményei évszázadok óta f'ennállanak. A bécsi kiállítás magyar erdészeti csoportja pedig nemcsak világos és hü képét adta az azóta történt előhaladásnak, de az összehasonlithatásra való kedvező alkalomnál fogva szembeszökő bizonyságot szolgáltatott azon elvitázhatlan tény mellett, hogy hazánkat, erdészeti tekintetben, az európai államok között most már előkelő hely illeti meg.

Hogy az alább következő részletes leírásból alkotható kép után párhuzamot vonhassunk Magyarország és Ausztria erdészete között, szükséges lesz a két állam erdőségeinek állapotáról is néhány főbb adatot előrebocsátani.

A magyar állam 9.183,591 ha. erdőterületével szem­ben, Ausztriának 9.777,619 ha. kiterjedésű erdőségei van­nak. Hazánk összes évi fatermése 27.271,343 m 3 s ebből egy hektárra esik 2.97 m 3 ; Ausztriának 29.081.540 m3 évi faterméséből pedig egy hektárra 2.98 m 3 jut.

Ausztriának összes erdőterületéből 1.417,202 ha. lombos } ,, ,„ 6.851,016 „ fenyves \ s z a l e r r t 0 >

8.268,218 „ 1.509,401 „ közép és sarjerdő,

Öss7esen9.777,619 ha. s ez következőképen oszlik meg az egyes országok között :

Gácsország 2.021,828 ha. Csehország 1.507,325 „ Tirol és Vorarlberg 1.104,946 „ Stájerország 1.075,141 „

í*

Alsó- Ausztria Morvaország Karinthia Bukovina Krajna . . Felső-Ausztria Dalmáczia . Pártvidék . Salzburg Szilézia .

678.779 ha . 609,993 „

456,871 ; . . 451,195 „ . . . . . . . . . 44-2,309 „

407.758 „ . . 381,762 jj : . 233,713 „

231,889 Í 147,110 „

Ausztriának legnagyobb erdőbirtokosa az állam, a meny­nyiben 1890-ben — az időközben történt vásárlásokat is figyelembe véve — 1.399,890 ha. kiterjedésű erdővel birt.

Az erdőbirtok nagyságát véve alapul, az állami erdők a nagybirtokosok erdőségei következnek, melyekből:

hitbizományi erdő 800,420 ha egyházi erdő 623,366 „ magánerdő: Csehországban 582,000 ha Morvaországban 354,000 „ Stájerországban 164,000 » Alsó-Ausztriában 120,000 „

legnagyobb magánbirtokok közül felemlitendők:

után a) b) c)

A A legmagasabb családi alapitvány Albrecht főherczeg O Fens. Liechtenstein herczeg. Sclrwarzenberg herczeg . Bécsi földhitelintézet. Liebig J és társai (Gácsorsz.) Olmützi érsekség (Morvaorsz.) Colloredo-Mannsfeld József herczeg

73,610 ha 91.820 „

141.998 „ 117,250 „

79.700 „ 47,730 „ 46,820 „ 46,000 „ stb.

Ezután következnek a községi erdők 1.456,011 ha ki­terjedésben.

6 0 8 , 4 9 6 ha e rdőnek kezelése közérdekből korlátozva van s az állam felügyelete alá tartozik (véderdők) .

H a az 1 8 8 5 . évi á l lapotra vonatkozó fennti adatokat összehasonlítjuk a „magyar á l lam erdőségeinek gazd. és ke ­reskedelmi le í rása" czimü műnek hasonló adataival , látni fogjuk, hogy azok közt nem nagy különbségek vannak, külö­nösen a mi az összkiterjedést, a hek tá ronkén t i évi fater-més t és a birtokczimek szerinti elosztást illeti. Miután t ehá t mindkét ál lamnál az alapfeltételek közel egyformák, ennél­fogva az e redményekben mutatkozó e l téréseket okvetlenül az illető szakcsoport fejlettebb voltának vagy e lmaradot tsá­ságának kell betudni .

A kiállítás nagy arányai mellett igen természetes , hogy azon az erdőgazdaság terményei" és eszközei a legna­gyobb vál tozatosságban voltak képviselve ; a legzsengébb csemetétől kezdve a legvastagabb rönkőig és leghosszabb szálfáig minden választók volt ta lálható többszörösen is, a mint t. i. az osz t rák-magyar monarchia országaiban hasonló vagy különböző mére tekben és a lakban termel te t ik . Az er­dészeti szakoktatás , erdészeti építkezések, gépek, segédesz­közök, nyers - és melléktermények, félgyártmányok és faipar-czikkek csoportjai csaknem a felét foglalták el a kiállítási területnek, daczára annak, hogy az erdészet te l vagy a gaz-dászat tal a képzelhető legcsekélyebb összefüggésben lévő iparágak is bevonat tak az eredet i leg csupán az erdészet és gazdászat terményeinek és eszközeinek szánt ke re tbe .

Az erdészet i kiállítás magyar csoportját — tudvalevő­leg — az Orsz. Erdésze t i Egyesüle t r endez te , részle tesen kidolgozott és minden körü lményre ki ter jedő terv alapján, a mi különben a kiállítás futólagos megtekin tésénél is már

szembetűnt; mert ugy a beosztásnál, mint a tárgyak elhelyezésénél szakszerű csoportosítás, de a mellett könnyű áttekintés is volt a főczél.

Az ausztriai tartományok erdészeti kiállításánál ellen­ben az összbenyomásra való tekintet nélkül, sorakoztak egymás mellé egyesületek, uradalmak, magánbirtokosok és tanintézetek, egymástól teljesen független, bár sok tekin­tetben érdekes és tanulságos kiállításaikkal.

A kiállított tárgyak zöme a főépületben (rotundában) vagy külön pavillonokban, a nyers anyagok és nagyobb mé­retű félgyártmányok ellenben a szabadban s részint a vörös­keresztegylet által e czélra átengedett két épületben vol­tak elhelyezve. A jelen leirás alapjául is ugyanezt a cso­portosítást vettem s igy a csemetekert és a szabadban el­helyezett tárgyak leírása után a rotundában és a vörös­keresztegylet épületeiben s legvégül a külön pavillonokban bemutatott erdészeti vonatkozású tárgyak leírása fog következni.

A) A csemetekertben.

A közös csemetekert a kiállítási főépület észak-keleti sarkával szemben volt berendezve 400 m 2 terjedelmű kerü-lék alakjában. A kerülék nagy és kis tengelye irányában vezetett utak négy részre osztották az egész csemetekertet s ezeket ismét kétfelé választotta egy a kerülék kerületé­vel párhuzamosan haladó harmadik ut. A csemeték üde zöldjéhez igen jól találó keretet képeztek a közeli ákácz- ós nyárfa csoportok, melyek között azután a nagyobb méretű faválasztékok voltak elhelyezve változatos csoportozatokban, ugy miként ez az ide mellékelt, fénykép után készült rajzon

.' szemlélhető. Egy 33 m magas lűczfenyőárbocz tetején lengő magyar erdészeti lobogó pedig messziről jelezte, hogy alatta hazánk erdőterményei vannak közszemlére téve.

A két főút által képezett 100 m2 kiterjedésű negye­dek egyike volt a magyar csemetekert s ez ismét két rész­ből állott; a belső részt a fenyőfélék, a külsőt ellenben a lombfanemüek foglalták el a lehető legnagyobb változatos­ságban ; a belső részen foglaltak helyet a meghonosítás tárgyát képező külföldi fanemek is, melyek között — talán

• mint legrégibb vendég — a Pozsony város erdőmesteri • hivatala által felküldött 13 éves és csaknem 3 m magas ! douglasfenyő keltett méltó feltűnést.

A lombfacsemeték közül be voltak muta tva : a) h a z a i t ö l g y f a n e m e i n k , m. p.

1 'és 2 éves kocs. tölgycsemete, 2 „ iskolázott tölgycsemete, 9

3 „ nem iskolázott tölgycsemete, 3 r töremetszett „

j , 2 , 3 és 4 éves kocsántalan „ 1, 3 és 8 „ magyar „ 1 és 2 éves molyhos „ 1, 3 és 8 éves, iskolázott és nem iskolázott csertölgy-

I csemete.

A tölgycsemeték a selmeezi erdészeti akadémia, a I lippai m. kir. föerdőhivatal, a gödöllői m. kir. erdőhivatal, ; a vadászerdei erdőőri szakiskola, gróf Apponyi Gusztáv és

Sopron város*) csemetekertjeiből kerültek ki.

b) s . ze l id g e s z t e n y e :

1, 2 és 3 éves, iskolázott és nem iskolázott csemete

(a selmeczi akadémia, lippai főerdőhivatal, gödöllői erdő­hivatal és Sopron város csemetekertjéből);

c) j u h a r :

1, 2 és 3 éves csemete (a lippai főerdőhivatal és gróf Apponyi Gusztáv csemetekertjéből);

(/) á k á c z: 1 és 2 éves csemete (a lippai főerdőhivatal, gödöllői

erdőhivatal, zalaerdődi közalap, erdőgondnokság és vadász­erdei szakiskola csemetekertjéből);

e) g l e d i t s i a : 1 és 3 éves csemete "(a lippai főerdőhivatal, gödöllői

erdőhivatal, királyhalmi és vadászerdei szakiskolák csemete­kertjéből) ;

/ ) b é l v á n y f a :

1 és 2 éves csemete (a gödöllői erdőhivatal és a királyhalmi szakiskola csemetekertjéből);

g) k ő r i s f a : 2 és 3 éves virágos kőriscsemete (a lippai főerdő­

hivatal és a gödöllői erdőhivatal csemetekertjéből);

*) Sopron város összes erdőterülete 1(J884.43 k. hold. Az előforduló fanemek aránya a következő : csertölgy 60%, gyertyán és bükk 20%; tűleve­lűek 8%, nyir és nyár 12%. Vágásnem: tarvágás és fokozatos felújító vágás, a sarjerdőnél 40 éves, a szálerdőnél 60 évesről 80 évesre való átmeneti fordával' Az évi vágásterület 170.06 k. hold 9500 m 3 átlag faterméssel, melyből 5% műfa és 95°/° tűzifa. Megjegyzendő, hogy a városi erdők az erdőtörvény élet­beléptetéséig 30 éves fordában kezeltettek s innen magyarázható, hogy & műfa százaléka olyan csekély.

Az átlagos egységi ár tövön »n3-ként : a tölgyműfánál 8 frt, a tűzifánál 2 frt 70 kr ; az átlagos termelési és szállítási költségek a műfánál 1 forint, 15 kr, a tűzifánál 1 frt m 5-ként. Az erdőgondnokságok száma 3, az erdőtis*-teké 2 ; ezen kivül van még két erdészsegéd és 12 erdőőr.

1, 2 és 3 éves közönséges kőriscsemete (a lippai főerdőhivatal, vadászerdei szakiskola, gróf Apponyi Gusztáv és Sopron város csemetekertjéből);

h) b ü k k : 1 és 2 éves csemete (Sopron város csemetekertjéből);

«') m e z g é s é g e r : 1 és 2 éves csemete (a selmeczi akadémia és a zsar-

nóczai erdőhivatal csemetekertjéből); j) s z i l f a : 1 és 3 éves iskolázott és nem iskolázott csemete (a

selmeczi akadémia, lippai főerdőhivatal és gödöllői erdő­hivatal csemetekertjéből);

k) B i g n o n i a c a t a l p a : 1 és 3 éves csemete (a vadászerdei és királyhalmi

szakiskola csemetekertjéből); l) a m e r i k a i d i ó : 1, 2 és 3 éves csemete (a lippai főerdőhivatal, gödöllői

erdőhivatal , csákovai közalap, erdőgondnokság és a vadász­erdei szakiskola csemetekertjéből);

m) 1 éves t ö r ö k m o g y o r ó csemete,

n) 1 darab q u e r c u s p e c t i n a t a (oltvány),

o) 5 darab q u e r c u s r u b r a csemete,

p) 1 darab q u e r c u s h e t e r o p h y l l a csemete,

q) 2 darab q u e r c u s p a l l u s t r i s (oltvány),

r) 2 éves z ö l d j u h a r csemete,

valamennyi a vadászerdei szakiskola csemetekertjéből és

9 darab q u e r c u s r u b r a (oltvány) a selmeczi akadémia csemetekert jéből;

s) k ö z ö n s é g e s d i ó : 1 és 2 éves csemete (a lugosi erdőigazgatóság, lippai

és ungvár i főerdőhivatalok és a vadászerdei szakiskola cse­metekert jéből) ;

t) p l a t á n f a : 1 és 2 éves p la táncsemete és dugvány (a vadászerdei

szakiskola csemetekert jéből) ; u) C a r y a a 1 b a : 2 éves csemete (a selmeezi akadémia csemeteker t -

jéből) . A fenyőfélék közül be volt m u t a t v a : 1. 1 u cz f e n y ő : 1. 2, 3 és 4 éves csemete (a selmeezi akadémia ,

zsarnóczai erdőhivatal , znióváraljai közalapitv. erdőgondnok­ság, Sopron város és gróf Apponyi Gusztáv csemeteker t -j ébő l ) ;

2. j e g e n y e f e n y ő : 1, 2, 3 és 4 éves csemete (a selmeezi akadémia,

zsarnóczai erdőhivatal , liptó-ujvári szakiskola és Sopron város csemetekert jéből) ;

3. e r d e i f e n y ő : 1, 2, 3 és 4 éves csemete (a lippai föerdőhivatal ,

gödöllői erdőhivatal , zsarnóczai erdőhivatal , znióváraljai közalap, erdőgondnokság, liptó-ujvári szakiskola, vadászerdei szakiskola, herczeg Pálffy Miklós malaczkai és gr. Apponyi Gusz táv jabloniczi csemeteker t jéből ) ;

4. v ö r ö s f e n y ő : 1 és 2 éves csemete (a selmeezi akadémia, liptó-

ujvári szakiskola, gróf Apponyi Gusztáv és Sopron város csemetekert jéből) ;

5 f e k e t e f e n y ő : 1, 2, 3 és 4 éves csemete (a selmeezi akadémia, lippai

föerdőhivatal , vadászerdei szakiskola, he rczeg Pálffy Miklós, gróf Apponyi Gusztáv és Sopron város csemeteker t jéből ) ;

6) s i m a f e n y ő : 1, 2, 3 és 4 éves csemete (a selmeczi akadémia és

a vadászerdei szakiskola csemetekertjéből);

7. t ö r p e f e n y ő : 1 és 3 éves csemete a liptó-ujvári szakiskola csemete­

ker t jéből ;

8. h a v a s i f e n y ő : 1, 2, 10, 13 és 15 éves csemete (herczeg Coburg

Fülöp uradalma, liptó-ujvári főerdőhivatal és az ottani szak­iskola csemetekertjéből).

A fenyőcsemetékhez csatlakozott a Fekete Lajos-féle tolókás magvetővel eszközölt 2m 2 -nyi l u c z f e n y ő v e t é s , mely azonban nem sikerült egészen, mert azt első izben a práterbel i verebek tették tönkre s ennélfogva ismételni kellett.

A meghonosítás tárgyát képező külföldi fanemek közül be volt mutatva a selmeczi akadémia á l ta l :

1 darab W e l l i n g t o n i a g i g a n t e a , 5 „ J u n i p e r u s v i r g i n i a n a , 2 „ A b i e s o r i e n t á l i s , 6 „ A b i e s b a l s a m e a , 6 „ A b i e s n o r d m a n n i a n a , 6 „ P i n u s i n o p s

s azonkivül a liptó-ujvári erdőőri szakiskola ál tal :

9 darab p i n u s s y l v e s t r i s (svédhoni magból nevelve), 10 drb p i n u s s y l v e s t r i s (belga magból nevelve), 12 drb a b i e s e x c e l s a (svédhoni magból nevelve), és 12 drb C y p r e s s u s h o r i z o n t a l i s .

A csemetekert ausztriai részében Alsó- és Felső-Ausztria, Morvaország, Karinthia és Csehország volt kép­viselve. Az alsó-ausztriai erdőbirtokosok közül résztvettek:

A u e r s p e r g K á r o l y h e r c z e g goldeggi u rada lma 1 és 2 éves erdei- és feketefenyő, továbbá vörösfenyő-, 1, 2 és 3 éves lúczfenyő-, 2 éves tölgy- és kőriscsemetékkel .

G r ó f B r e u n n e r - E n k e v o i r t h grafeneggi u rada lma ré ­széről a honi fanemek közül ki volt ál l i tva: kőris, juhar , platánfa, kocsányos tölgy, párás szil, mezgés és hamvas éger, nyir, nyá r és füz, még pedig valamennyi mint vetés, továbbá mint 1 éves és mint 2 éves csemete.

A külföldi fanemek közül 1 és 5 éves Douglas-fenyőt, 1, 2, 3 és 4 éves Lawson-Cypressus t és még néhány kevésbé ismert nevü fenyőfajt (Schwerholzige és Th ránen -kiefer) mutatot t be nevezett uradalom.

B á r ó D o b l h o f f - D i e r badeni u rada lma 1, 2 és 3 éves feketefenyő csemetét, 1 éves vörösfenyő-, 2 éves erdei ­fenyő-, 3 éves lúczfenyő-, 7 éves kőris- és juharfacsemetéket állított ki.

G r ó f F a l k e n h a y n F e r e n c z (kiállítási alelnök) walpersdorfi u rada lma részéről néhány honi fanem, u. m. mezgés éger, hamvas éger, kőris, ákácz, 1 és 2 éves erdei-, fekete-, vörös- és lúczfenyő, mint csemete és mint idei vetés volt bemutatva s azonkívül még néhány 1 éves amer ikai diócsemete.

A h e i l i g e n k r e u z i z á r d a erdőhivatala csupán 1 és 2 éves erdeifenyő- s azonkívül 2 és 3 éves lúczfenyőcseme-téket állított ki.

A l i l i e n f e l d i z á r d a szintén csak néhány lúcz-fenyőcsemetével ( 1 , 2, 3 és 4 éves), 12 darab különböző korú ostorfenyővel, 1, 2 és 3 éves vörös-, fekete- és erdei­fenyővel szerepelt.

A c s . é s k i r . f ő v a d á s z m e s t e r i h i v a t a l a cse­meteker tben 1 és 5 éves iskolázott és nem iskolázott

jegenyefenyőcsemetéket , továbbá 3 éves kőris-, 4 éves j uha r -és 5 éves madárberkenye-csemetéket mutatot t be.

S t a i n e r G y u l a wiener-neustadti magkereskedő a nála kapható fenyőmagvak jóságát akarván szemlélhetővé tenni, azokat vetésben mutat ta be s azt a madarak ellen való biztosítás czéljából gaze-szövettel tar tot ta egy ideig betakarva.

A g ö t t w e i g i z á r d a erdei- és lúczfenyővetést és csemetéket állított k i ; utóbbiakat egy és kétszer iskolázva és iskolázatlanul; továbbá vörös- és Douglas fenyő-, kocsányos tölgy- és kőriscsemetéket.

Felső-Ausztr iát csupán egy kiállító képviselte a cse­meteker tben s ez K a l a b Ö d ö n , Lamberg gróf főerdésze volt, a ki saját találmányú kétsoros vetőteknőjét mutat ta be, mely két-két, egymáshoz 60°-nyi szög alatt hajló desz-kácskából áll s azok ugy vannak egymáshoz erősítve, hogy köztük egy kis rés marad , melyen keresztül a mag a horonyba hull.

Morvaországból b á r ó L o u d o n uradalma állított ki-különféle honi fajú csemetéket ; épugy Csehországból is g r ó f H a r r a c h J á n o s brannai főerdőhivatala többféle fenyőcsemetéket.

Miután a közös csemetekert a felküldött csemete­anyagnak nem lett volna elegendő, három kiállító részére külön csemeteker te t s illetve az élő csemeték részére külön helyet kellett kijelölni. I lyen külön helyen volt a magyar kiállítók közül g r ó f E s z t e r h á z y M i k l ó s M ó r csákvári uradalmának kiállítása, mely különféle korú, iskolázott és iskolázatlan erdei csemetét állított k i ; nevezetesen: tilia grandifoliát, fraxinus ornus és excelsiort, acer pseudopla-tanust és platanoidest, fagus sylvaticát, quercus pedunculata, cerris és roburt, ulmus campestrist , alnus glutinosát, robinia

pseudoakác iá t , abies excelsát, p inus sylvestr ist (svédhonit) és aus t r iacá t s azonkívül egy m a r h a r á g á s folytán eltorzult bükköt .

Osztrák részről külön helye volt a T r i e s tben székelő k a r s t e r d ő s i t é s i b i z o t t s á g n a k , mely az erdősí tés módját muta t ta be feketefenyő csemetékkel a helyszínről hozott karstföldön és kars tkövön.

Nagyobb mére tű és m á r t e rvsze rűen berendeze t t külön csemetekert je volt L i e c h t e n s t e i n h e r c z e g n e k , mely egész­ben véve is szép volt, különös é rdekességé t azonban a magas hegységben szokásos erdősí tésnek t e rmésze thű bemuta t á sa ké­pez te . A csemeteker t középső és legnagyobb részét a hannsdor í i erdőhivata l kiáll í tása foglalta e l ; ennek ke rü le tében van ugyanis az a 4 0 hold mes te r ségesen erdősi te t t te rüle t , melyre az urada lom a magas hegységi e rdős í tésekre Ő F e l ­sége által ki tűzöt t ju ta lmak másodiká t (300 d a r ab a rany) nyer te el. A ké rdéses terüle t legalsó részei 1246 és leg­felső részei 1 3 8 5 w-nyi re vannak a tengersz in fölött és csupán északkeletről van a „Köpe rn ik" nevü hegy által némileg védve, különben pedig minden oldalról s leginkább nyugatról a szeleknek és v iharoknak ki téve . Az erdősí tés 4 — 5 éves luczfenyőcsemetékkel tö r tén t 3 — 4 lábnyi há ló­zatban és az alsóbb fekvésű vetésekből vet t csemetékke l , mig a pótlások a helyszínén nevel t c semetékke l eszközöl­te t tek. A kiül tetet t c semeték száma (a pót lásokat is bele­értve) 3 3 2 , 6 5 0 d a r a b s az egész m u n k a 1 2 3 1 frt 13 k rba , vagyis holdankint 4 0 frt 78 k rba kerül t .

Ezek közül valók voltak a c seme teke r t középső részén fanem, kor és tengerszinfelet t i magasság szerint csoporto­sított csemeték is, melyek közül különös említést é rdemel ­nek a különböző magasságokból vett , iskolázott és iskolá­zatlan Douglas-fenyő csemeték.

Nem kevésbbé érdekes volt a herczeg ung.-ostrai erdőhivatalának kiállítása, mely a morvavölgyi l igeterdőkben szokásos mezőgazdasági köztes használatokkal való erdősí­tést ábrázolta kicsinyben. Az erdősítés ott rendszerint tölgygyei és kőrissel történik, még pedig a tölgynél vetés, a kőrisnél ellenben vetés és ültetés utján. Köztes haszná­latok utján csakis kapás növényeket (répát, burgonyát és tengerit) szabad termeszteni, a mi bérbeadás utján, 3 — 4 évre szóló szerződés alapján történik.

Az emiitetteken kivül be voltak mutatva a herczegi u rada lmakban előforduló összes fanemek, különféle korú, iskolázott és iskolázatlan csemetékkel és suhángokkal ; így a lomblevelüek közül: a tölgy, kőris, juhar , mezgés éger, hárs , nyir, bükk, berkenye, dió, ákácz és ailanthus, a fenyőfélék közül pedig a közönségeseken kivül a Douglas-fenyő, abies balsamea és a Nordmanniana volt képviselve.

I t t meg kell jegyezni, hogy a herczegi uradalmakból érkezett csemeték a lehető leggondosabban voltak 5—10-ével külön (nyitott) ládákban, földestül együtt csomagolva és csakis annak tulajdonitható, hogy mindvégig épek maradtak; mig ellenben a közös csemetekert csemetéin már egy hónappal elültetésük után meglátszott, hogy rosz helyre kerültek, a mi bizony nem is csoda, mer t a csemetekert egy épületi hulladékokkal feltöltött helyen volt kijelölve.

A mi már most általánosságban a csemeték minőségét ós kinézését illeti, arról csakis dicsérőleg lehet szólni. A fenyőfélék alakra ós nagyságra nézve magyar és osztrák részről egyformák voltak; a csemeteker t osztrák részében látható fenyőesemetók azonban mégis üdébb külsővel birtak, mer t kisebb távolságra kellet t őket szállítani s többnyire földestül, ugy a mint megérkeztek, a ládával vagy kosárral együt t let tek a földbe bemélyesztve. A lombfanemüek cse-

metéivel azonban határozot t e lőnyben voltunk, m é r ő s z á m b a r vehető versenytársunk csakis Lichtenste in herczeg lehe te t t volna, de az ő csemeteker t jében is — a miénkhez képes t — csak kevés lombfa volt képviselve.

B) A szabadban.

Mindazon tárgyak, melyek m á r te rmésze tükné l fogva vagy nagyobb mére te ik mia t t nem voltak a ro tundában elhelyezhetők, a c s e m e t e k e r t körül lévő mintegy 2 holdnyi terüle ten kaptak helyet . Igy a m a g y a r kiállítók által bekül­dött erdészet i nye r s t e rmények és fé lgyár tmányok is közvet­lenül a csemeteker t körül voltak csoportosítva.

Ugyanazon sorrendet követve , melyben az egyes cso­portok egymásután sorakoztak, először is a l i p t ó ú j v á r i m. k i r . f ö e r d ő h i v a t a l kiáll í tása eml í tendő; l egé rdeke ­sebb tá rgya volt a csoportnak a 2 da rab havasifenyő-, 2 vörösfenyő- és 2 erdeifenyő-rönkő, melyek egyfelől szabályos alakjuknál fogva, másrész t pedig a fa finom szerkeze te miat t osztat lan dicséret t á rgyá t képez ték . Legvi lágosabb bizonyítéka a bemuta to t t 6 rönkő ki tűnő minőségének mindeneset re az volt, hogy F ü r t h bécsi fakereskedő, a kiállítás bezárása u tán köbméter jé t 30 írt jával vet te meg. Ezenkívül ki voltak állítva gömbölyű kerí tésoszlopok vörös­fenyőből és lúczfenyőből, szőlő-, bab - és borsókarók, 2 5 0 darab igen szép lúczfenyőzsindely és 1 üm8 lúez- és jegenyefenyő mühasábfa.

E n n e k szomszédságában az o r s o v a i m. k i r . e r d ő ­h i v a t a l kiállítási t á rgya i voltak lá thatók, melyek közül különös említést érdemel egy 4 m hosszú és 54 cm va s t ag hársfarönkő, egy 70 cm vas tag feketefenyőtönk és egy 5 0 0 éves tölgyfából egy d a r a b b a n kivájt csolnak teljes fel-

ERDÉSZETI LAPC* 2

szereléssel . Ezenkívül volt még bükkfából készült hordó­donga és hordófenék és hangfenékfának való néhány lűcz-fenyőhasitvány.

A g ö d ö l l ő i m. k i r . e r d ő h i v a t a l a vidék jellemző fanemeit mutat ta be különféle választékokban; különös érdeklődós t á rgya volt a kiállítást látogatott szakközönség részéről 2 darab 4 m hosszú és 50 cm vastag szelidgesz-tem r e rönkő, továbbá a 2 ürméter műdorongfa, vegyesen összerakva gyertyán-, kőris-, tölgy-, juhar- , szil-, éger-, hárs -ég bükkdorongokból, kérges tölgyfából készült kerítésoszlopok és egy-egy köteg szőllő, bab- és borsókaró ákáczfából.

Az u n g v á r i m. k i r . f ő e r d ő h i v a t a l faragott épületifát és vasúti talpfákat állított ki. A 40/4o és 2 4 / 2 4 cm alakban megfaragott tölgy-, bükk-, juhar- , szil- és kŐrisfa, valamint a bükkfából és tölgyfából készült, normál méretű vasúti talpfák egymásra rakva, érdekes csoportot képeztek, de még sokkal érdekesebb lehetet t volna akkor, ha a 12 darab különféle épületifa kérgestül s illetve gömbölyű álla­potban küldetet t volna fel, miután pl. a bükk, juhar , szil-és kőrisfát ilyen szokatlan alakban — különösen ha hosszabb ideig a szabadban hever t — egymástól nem igen lehet meg­különböztetni.

Az a p a t i n i m. k i r . e r d ő h i v a t a l két, a maga nemében r i tka darabot küldött a kiállí tásra; az egyik egy 4 m hosszú és 63 cm középátmórőjü feketenyárfa rönkő, a másik pedig ugyanolyan hosszú és 64 cm középátmórőjü vörösfüzfa rönkő volt.

ABéga-v idékgyönyörű tölgyesei ta l u g o s i m. k i r . e r d ő ­i g a z g a t ó s á g által kiállított tölgyfarönkők képviselték, melyek nem annyira méreteikkel, mint inkább szabályos növésükkel tűntek k i ; be volt ugyanis mutatva a Bánát három nevezetesebb tölgyfaja

2 drb 4 m • h. 64 és 74 cm közép á tmérőjű k o c s á ­n y o s t ö l g y ,

2 drb 4 w h. 52 és 5 3 cm k. á tmérőjű k o c s á n y ­t a l a n t ö l g y — és

2 drb 4 m h. 47 és 48 CWÍ k. á tmérőjű m a g y a r t ö l g y rönkővel oly ki tűnő minőségben, bogy a kiállítás bezá rá sa u tán w 3 -k in t 2 5 frtot fizettek é r te .

A b e s z t e r c z e b á n y a i m. k i r . e r d ő i g a z g a t ó s á g ­n a k ha ta lmas mág lyába r ako t t rönkői azt az érzést kel ­te t ték a szemlélőben, hogy ezek csak hasonlók t á r sa ságában nőhe t tek ilyen va s t ag ra s ennélfogva még sok olyan tekin­télyes kölsejü t á r suk lehet ott a „ G y ö m b é r * körül .

A 3 - 5 m magas csopor tban ki volt á l l í tva : 2 drb 4 m h. 90 cm közép. á tm. jegenyefenyőrönkő, 2 drb 4 m h. 90 cm köz. á tm. lúczfenyőrönkő, 2 drb 4 m h. 80 cm köz. á tm. bükkfarönkő és 2 drb 4 m h. 8 0 cm köz . á tm. juha r fa rönkő . A s o ó v á r i m. k i r . e r d ő h i v a t a l a ke rü le tében

előforduló fanemeket és azoknak növekedés i viszonyait muta t ta be korongok alakjában s azonkívül m é g többféle kisebb faválasztékot állított ki, melyekből különösen felem­lítendő n é h á n y köteg hasí tot t és gömbölyű szőlőkaró, bab ­karó , borsókaró tölgy- és mogyorófából, sétabotok (nyers állapotban), somfából készült kerékfogak és egy dudorosan nőtt bükkfának 1 m hosszú tönkje.

A m á r a m a r os-s z i g e t i m. k i r . e r d ő i g a z g a t ó s á g kiállítása, mely a r endezés folyamán szükségesnek bizonyult összhangzás ezéljából a soóvári m. kir . e rdőhivata l t á r ­gyaival lett kiegészítve, a köve tkezőke t foglalta m a g á b a n :

2 ü r m é t e r tölgy, bükk, gyer tyán , j u h a r , szil, kőris , lúez- és jegenyefenyő m ű h a s á b f a ; egy-egy kö teg bükk- és

2*

riyirfa zsindely; gömbölyű bab- és komlókaró lúczfenyoből, ágas borsókaró lúczfenyoből és 2 köteg fenékgúzs fűzfából:

A m a g y . k i r . k ö z a l a p í t v á n y i u r a d a l m a k külső kiállítását leginkább olyan faválasztékok képezték, melyek a nagym. vallásügyi m. kir . ministerium erdészeti osztálya főnökének, Hoffmann Sándor főerdőtanácsos urnák szíves előzékenysége folytán a külső kiállítás kiegészítésére voltak felhasználandók, miután olyanok máshonnan bejelentve nem voltak; igy tehát a bemutatot t faanyagok tulajdonképen nem is képviselték a közalapítványi uradalmak összes és kizáró­lagos erdőterményeit , hanem a magyar erdészeti összkiálli-tásnak kiegészítéséül szolgáltak. A m. kir. közalapítványi uradalmak neve alatt kiállított csoportban a nagy-köveresi , pi l is-maróthi , znió-váraljai, ráczmecskei, telkijenői és zala-erdődi erdőgondnokságok vet tek részt.

A nagy-köveresi erdőgondnokság részéről ki volt áll í tva:

2 da rab 55 és 62 cm v. szilfarönkő, 2 „ 69 „ 71 „ v. kőrisfarönkő, 1 ;, 69 cm v. tölgyfarönkő, 10 drb normál méretű vasúti talpfa és 10 drb külön­

leges tölgyműfa. A pilis-maróthi erdőgondnokság 4 drb távirdarudat , 2

darab 30 cm v. gyertyánfarönkőt, kőris- és bükkfából készült kerékta lpakat , bükkfadongát, cserműfát, ökörjármot, bükk- és cserfából készült kocsitengelyt és ekegerendelyt állított ki.

A znióváraljai erdőgondnokság a Turócz megyében dívó gazdasági eszközökből küldött fel egy teljes gyűj­teményt .

A ráczmecskei erdőgondnokság különféle méretű bánya­fát, faragott tölgy-koszorufát, tölgyfadeszkát és bányavasuti

talpfákat, a telki-jénői e rdőgondnokság pedig néhány d a r a b cse resznye-műhasábfá t állított ki.

A za la -erdődi e rdőgondnokság többféle gazdaság i esz­közön kívül néhány rende l lenesen fejlődött és furcsán összenőtt törzsrész t muta to t t b e ; ezek közül l egé rdekesebb volt egy hónyomás folytán a földhöz szorított j egenyefenyő , melynek 12 oldalága egy-egy önálló fácskává fejlődött; a t e rmésze tnek ugyanezt a j á t é k á t m u t a t t a egy bükkfa törzs , melyből hasonló körü lmények folytán 4 da rab 2 5 cm vas tag , önálló fa nőtt ki . É r d e k e s volt továbbá két egymásba nőt t bükkfa, egy csavarszerüen összenőtt tölgy és mogyoró , úgy­szintén egy j u h a r és egy boros tyán tö rzs , végül pedig egy dudorosan nőt t erdeifenyő.

A külső kiá l l í tásban részt vett u r ada lm ak közül — az eddig be ta r to t t so r r ende t követve — g r ó f S c h ö n b o r n -B u c h h e i m E r v i n m u n k á c s i é s s z t . -m i k 1 ó s i u r a d a l m a következet t egy, az u rada lom ter jedelmének megfelelő, é rdekes kiáll í tással . A B e r e g megyében fekvő munkács-szt . -miklósi u rada lom ugyanis 2 2 9 . 2 2 3 kat . hold k i te r ­jedésse l bir, melyből az e rdőterü le t re 79 .23° / 0 , vagyis 1 8 1 . 6 1 3 ka t . hold esik. Az uralkodó fanem a bükk, az u r a ­dalom déli részén azonban még igen szép tölgyesek és az északi részen, különösen a drenyovai e rdőgondnokságban fenyvesek is fordulnak elő.

Az erdők legnagyobb részben mint szá lerdők kezel te t ­nek 1 0 0 éves fordával. Az évi át lagos fa termés 1 3 7 . 5 5 3 m ' , melyből 4 0 . 9 4 0 m3 műfa, 8 9 . 5 9 7 m3 tűzi- és szénfa. Át la ­gos egységi á r tövön m 3 - k é n t : a tölgymüfánál 5 — 2 0 frt, kőris 3 — 7 frt, j u h a r 3 — 7 frt, szil 1 .80—4 frt, bükk és gyer tyán 0 . 7 0 — 1 . 8 0 frt, lúez és j egenyefenyő 1 . 7 0 — 2 . 5 0 fr t ; az épületi fánál : tölgy 7 — 3 0 frt ; kőris 4-—10 frt, j u h a r 4 — 1 0 frt. szil 3 — 7 frt, bükk és gyer tyán 1 . 5 0 — 2 . 5 0 frt,

lúcz és jegenyefenyő 2 . 5 0 — 3 . 5 0 frt, a, fürészanyagok árai a köve tkezők: tölgy 2 1 — 3 6 frt, jegenyefenyő 7 — 1 5 frt, bükk 6 — 11 frt; zsindely 1000-kint 5—7 frt, tölgy szőlőkaró 1000-kint 1 2 — 1 6 frt; kádár fa akónként 0.70 — 1 . 0 0 f r t ; a tűzifa ára a rakhelyen: úsztatott bükk m 3 -ként 1 . 1 0 - 1 . 6 5 forint, bükkfaszén M-ként 0 . 2 5 — 0.40 forint, tölgyszén 0 . 1 5 — 0 . 2 0 forint.

A termelési és szállítási költségeket illetőleg meg kell említeni, hogy a döntés és legalyazás 5 — 1 5 krba, a lekérgezés 3-—5 krajczárba, a rönkökre való felfüré-szelés 1 2 — 2 0 krajczárba kerül m 3 -kén t ; 1 ürm. tűzifá­nak kikészítése és rakásolása 1 8 — 2 5 kra jczár ; a szá­razon való szállítás köl tségei : ergetós, csúsztatás a völgyig a müfánál 0 . 8 0 — 1 . 8 0 frt, a tűzifánál 8 — 4 5 k r ; a müfá-nak uszta tása »? 3-ként és ki lométerenként 1 .80—2.60 frt. Az uradalom 6 erdőgondnokságból áll, melyekben összesen 10 erdőtiszt és 106 altiszt működik.

Át té rve már most az uradalom külső kiállítására, első sorban kell megemlíteni a 2 db kőris, 2 db szil, 2 db juhar és 2 db. éger rönköt, melyek arról tettek tanúsá­got, hogy a Kárpátok fenyvesei között a mi lombos fáink is haszonnal tenyészthetők, mert olyan szép a növésük, hogy a törzs alakját és méretei t illetőleg nem sokat enged­nek még a fenyveknek sem.

A többi t á rgyak közül — mint különösen érdekesek — a hangszereknek való kőris- és juharhasi tványok emlí­tendők, melyekhez hasonlókat csak még Popper báró állí­tott k i ; a 40 m 2 területen elhelyezett csoportban látható volt továbbá különféle kerékgyártófa kőris-, szil-, nyír- és bükk­fából, tölgy- és bükkzsindely, bükk-kádárfa, gazdasági eszkö­zök, nyirfavesszőből font kosarak és 1 ürm. olyan mogyorófa, a milyenből a sör tisztításához szükséges forgácsokat készítik.

N e u s c l i l o s s K á r o l y é s f i a czég a külső kiállí­tás m a g y a r részében csupán dongákat állított ki különböző mére tekben és — talán fölösleges megjegyezni — kitűnő kidolgozásban és minőségben. Tula jdonképeni kiáll í tása a vöröskeresz tegyle t I . sz. épüle tében volt s ott voltak a na­gyobb mére tű fé lgyár tmányok is e lhelyezve. A külső kiállí­tás osztrák részében szintén szerepel t egy kis csoporttal , melyben az ebenseei gőzfürész t e rméke i t állította k i ; a lúczfenyő és bükk fürészárun kivül be volt mu ta tva vassod-ronynyal összekötött kis csomagokban a széldeszkákból és fahulladékokból készülő apr í to t t tűzifa, milyent a bécsi kis­ke reskedők számára szokott az ebenseei gőzfurész szál­lítani .

A Neuschloss Károly és fia czég Budapes ten 1834 óta áll fenn mint fa-nagyiparos és épitési vál la lkozó; 1 1 gőzfürészében ál landóan 1 8 5 0 - — 1 9 0 0 munkás - és ennek megfelelő hivata lnoki személyzet m ű k ö d i k ; évenkint mint­egy 7 5 . 0 0 0 m» keményfá t és 1 2 0 . 0 0 0 lágyfát dolgoznak fel, melynek j e l en tékeny része külföldre, nevezetesen pedig Franczia ország, Anglia, Olaszország, Néme to r szág , Belgium és a Balkán-államokba, szálli t tatik.

H e r c z e g P á 1 f f y M i k 1 ó s malaczka-de t rekői hitbizományi u r a d a l m a csaknem kizáró lag erdeifenyő-válasz­tékoka t állított ki, miután több mint felét a herczegi erdő­ségeknek erdei fenyő állabok képezik.

A hi tbizományi u rada lom erdőségeinek összkiterjedése 5 1 . 4 2 0 k. hold s ebből homoktalajon álló erdeifenyő-erdő 2 9 . 8 3 6 hold, l igeterdő 1 6 6 8 hold és hegységi erdő 19 .916 hold. A forda a l ige terdőkben 4 0 , a fenyves erdőkben 80 , a hegységi e rdőkben 100 év. Az évi át lagos fatermés 6 0 . 3 6 0 m\ melyből a haszonfa a feny rőállabokban 50—55°/o-ot, a berk i és hegységi erdőkben ellenben csak 1 0 — 1 5 % - o t

tesz ki, a többi mint tűzifa lesz értékesítve. A főipacz ugy a haszon-, mint a tűzifára n é z v e : Bécs. Az egyes favá-lasztékok árai a következők: haszonfa (tövön) m'-ként 5 — 1 2 frt; tűzifa 2 . 8 0 — 3 . 0 0 frt; fürészáru a dürnkruti vasúti állomá­son : erdeifenyő 1 8 — 2 2 frt, bükk 1 4 — 1 8 frt, tölgy 3 2 — 4 0 frt; vasúti talpfa (tövön) a szász vasutak szabványa szerint 4 5 — 7 0 kr., a „k. k. Ferd inands-Nordbahn" szabványa sze­rint 9 0 — 1 0 0 k r ; 1000 db. zsindely 7.50 frt, 1 hl kemény faszén 70 kr, lágy faszén, 60 kr. A terpent ingyártás ez idő szerint bérbe van adva.

A herczegi uradalom külső kiállí tásában bemutatott fa­anyagok közül első helyen említendő a „k. k. Ferd inands-Nordbahn„-nál használt különféle méretű erdeifenyő talpfa, melyből az uradalomban évenkint mintegy 20 .000 darabot te rmelnek; továbbá gyanta tar ta lmú erdeifenyő gesztfa (évi termelés 2 5 0 0 ürm'1), ugyanolyan tuskófa (évi termelés 2 8 0 0 ürm3), tölgy-talpfa, utczaburkolathoz való erdeifenyő-koczka, vízvezetéki csövek és létrarudak, hasított szőlőkaró erdeifenyőből (évi termelés 120.000 db.) fürészelt vasúti talpfa bükkfából, megácsolt görönd és hidfa erdeiíenyőből s végül 2 db. erdeifenyő-rönkő felfürészelve, de szegélyezet-leu, 2 db. felfűrészelt és szegélyezett rönkő és 2 db. fel­fűrészelt, de szegélyezetten bükkfarönkő.

A h e r c z e g O d e s c a l c h y B o l d i z s á r iloki uradalma által kiállítottak közül felemlitendők a borókafá­ból készült kerítésoszlopok és borókafenyőtörzsek, néhány hasitvány hegyi és fürtös juhar- , szil- és bükkfából, gyer­tyán-, cseresznye- és hársmühasábfa, szőlőkaró borókafából, sétabotok, ostornyelek, füzfa-fonóvessző, ácsolt hársfa, gúzs­kötéssel alkalmazható ker i tcskaró és felszegezésrc való keri-téskaró, különféle kerékgyártófa, j ég által megrongált törzs­részek, egymásba nőtt tölgytörzsek, fodros 'növésű bükk,

tölgy és gyer tyán . Mint é rdekes r i tkaság volt bemuta tva ugyanot t egy clematis vi taiba, egy vadvenyige és egy r ep ­kény borostyántő mintegy 1 0 — 1 2 cm k ö z é p v a s t a g s á g b a n ; továbbá nyers k e n d e r mint köztes haszná la t és egy köteg 20 éven át haszná la tban volt füzfaszőlőkaró.

V a k M. é s f i a i budapes t i czég dongakiál l i tása ki­tűnő minőségű anyag és ügyes összeálli tás t ek in te tében első volt a maga nemében az egész kiállításon. A különböző idomú dongához és fürészelt épületi fához szükséges tö lgyrönkők nagyobbára a hi res szlavóniai tölgyesekből ke rü lnek ki s feldolgozás véget t a D u n á n Budapes t r e szá l l í t t a tnak; feldol­gozásuk u tán pedig mint kedvel t kiviteli czikk — donga vagy épületifa a lakjában — E u r ó p a összes fapiaczain ta­lálhatók.

A dongák ké t ha ta lmas gúlát képeztek, melyek körül különféle tölgyépületifa, vasút i talpfa és ké t tölgyrönkő volt e lhe lyezve ; a dongák között lá tható volt különféle m é r e t ű franczia, angol (Monté) és söröshordóknak való donga és fenék.

M i l c h J . D . é s K o h n fakereskedő czég fürészáru­ka t állított ki különféle m é r e t e k b e n ; kü lönös emlí tés t érde melnek a j e g e n y e - és lúczfenyődeszkák, továbbá a szil-, juhar - , kőr i sdeszkák és korongok, zsindely, szőlőkarók s 2 db. rönkőmetszet , mely a l eg t aka rékosabb és legczélsze-rübb kihasználás t tün te t t e elő.

I t t meg kell jegyezni , hogy a czég 2 0 év óta áll fenn s évenkint 6 0 . 0 0 0 m* lúez- és jegenyefenyőfát vesz át a besz terczebányai m. kir . e rdő igazga tóság ke rü le tében lévő karámi , dobrócsi és mihálytelki e rdőgondnokságoktó l . Ezen mennyiségből mintegy 3 2 . 0 0 0 m° a kincstár tól bére l t k a r á m -dobrócsi, négykere tü gőzfürészen dolgoztatik fel, 1 5 . 0 0 0 m3 el­lenben a czég tulajdonát képező erdőközi ké tke re tü gőz-

fürészen, 13 .000 m3 pedig mint szálfa Esztergorn-Kövesdre tutajoztat ik le a Garamon. Szelvényárui azelőtt kizárólag Németországba és Hollandiába vitettek ki, a vám behozatala óta azonban belföldön, Tr ies t és F iúméban értékesít tetnek.

B a i e r s d o r f , B i a c h é s t á r s a czég a szabad­ban csupán egy, pallókra és deszkákra a lehető legteljesebb kihasználással felfűrészelt tölgyrönkőt (cartier) állított ki, melyet hatalmas vasabroncsok tar to t tak össze.

A Baiersdorf, Biach és t á r sa czég sokkal ismertebb hazánkban, semhogy ismerte tésre szorulna; annyit azonban szükséges lesz megjegyezni, hogy ujabb időben élénk üzleti összeköttetésben áll a Balkán-ál lamokkal s ez okból Szófiá­ban már állandó főraktárral is bir. A faanyagot — tudva­levőleg — nagyobbrészt a kincstári erdőkből nyeri, azon­kívül a csákovai és nagyköveresi közalap, erdőgondnoksá­gok, a vaskóh-belényesi püspöki uradalom, néhány magán­uradalom és község évi fatermésóre van szüksége, hogy az ország különböző vidékein működő 10 gőzfürészét a szük­séges nyers anyaggal állandóan elláthassa.

F ü l ö p S z á s z - C o b u r g - G o t h a i f e j e d e l m i b e r e z e g j ó 1 s v a i e r d ő i g a z g a t ó s á g a 2 db. ákáczfarönkőt, ákáczhasitványokat , gömbölyű és hasított ákácz-szőlőkarót állított ki a szabadban s épugy mint a köz­alapítványi uradalmak, kiállítási tárgyai t a gyűjteményes kiállítás kiegészítésére s illetve annak keretén belül való tetszés szerinti felhasználásra szánta.

Fülöp Szász-Coburg-Gothai fejedelmi herczeg magyar­országi összes erdőbirtoka 133 .364 k. hold, melyből erdő­sült terület 121 .519 k. hold, tisztás 8792 k. hold és ter­méketlen 3 0 5 3 k. hold. A kimutatott területből 90 .723 hold képez szálerdőt, 3 0 . 7 9 5 hold pedig sar jerdőt ; ebből feny­ves 4 9 . 4 5 5 k. h., lombos erdő 41 .268 k. hold; a sarjerdők

t e rü le tében 2 9 . 1 6 9 hold tölgyes, bükkös és gye r tyános , 1626 hold ákáczos és egyéb lombos erdő foglaltatik. Az összes évi vágás te rü le t 1 7 7 7 k. hold 2 5 1 . 9 3 6 m 3 á t lagos fa terméssel , melyből fenyőmüfa 65° / 0 , tűzi hasábfa 3 5 e / 0 ; a lombos szá le rdőkben műfa 2 0 % , tűzifa 8 0 ° / 0 ; sa r je rdőkben a műfa 5° / 0 , a tűzifa 95°/o.

A fenyőmüfa tőára m 3 -kén t 2 .70 frt, tölgymüfa 5 .20 f r t ; fenyőtüzifa 0 .55 frt, kemény tűzifa 0 .80 frt w 3 -kén t . Átlagos termelési és száll í tási köl tségek m 3 -kén t a fenyőmüfánál 1.65, a kemény müfánál 2 .80 frt.

Az egész magya ro r szág i e rdőbi r tok a .lólsván székelő e rdő igazga tóság veze tése a la t t 12 e rdőh iva ta l ra és 21 e rdő­gondnokságra van felosztva. A személyzet lé tszáma : 5 0 tiszt és 109 altiszt.

Ál ta lános bámula t t á r g y a volt ké t égerszálfa, melye t h e r c z e g E s z t e r h á z y M i k l ó s a l s ó - l e n d v a i e r d ő f e l ü g y e l ő s é g e állított k i ; az egyik 20 m hossz mellet t ( lekérgeze t t á l lapotban) 42 cm alsó és 14 cm felső á tmérővel bir t , a másik ugyanolyan hossz mellett 54 cm alsó és 20 cm felső á tmérőve l ; oda tar tozot t még egy ke t t é ­fűrészelt égerfan")!ikö, me lynek hossza 5 m, középá tmérő je pedig 3 5 cm volt. A két szálfa m é g nagyobb ha t á s t te t t volna, ha kérges től lehetet t volna őket k iá l l i t an i ; miu tán azonban a k é r e g szállítás közben több he lyen megsérü l t , a m e g m a r a d t k é r g e t is le kel le t t róluk hán tan i .

A kiállított égerfák a za lamegye i Murae rdőkbő l szár-' máz tak , melyek Lendva-Ujfalu , P incze és Pe t e sház közsé­gek h a t á r á b a n , 85 m t engersz in feletti m a g a s s á g b a n terül ­nek el és tökéletes lapályt képeznek . A M n r a e r d ő talajá­nak te rmőré tege igen mély, t e levénydus , üde, homokos agyag, az altalaj pedig durva szemcséjű h o m o k ; az e rdő ­ket gyak ran árvizek borí t ják. Az a l só - lendva-nempthy her -

czegi uradalom erdeiben annyi mezgés éger van, hogy 1 8 9 1 — 1 9 1 0 - i g 127 .578 w 3 fog belőlük kihasználtatni.

H o r n M ó r budapest i fakereskedőnek külső kiállítá­sában legérdekesebb volt egy 32 m hosszú és 53 cm közép­átmórőjü jegenyefenyő szálfa, azonkívül pedig egy 3 .45 m hosszú ós 73 cm középátmórőjü vörösfenyőrönkő, mely arról volt nevezetes, hogy az még az 1 8 7 3 . évi bécsi világkiállí­tás számára lett döntve, de oly szerencsétlenül, hogy akkor sziklák közé szorult és csak most — 18 év múlva — si­került azt onnan kiszabadí tani ; mindamellett a fa még most is teljesen ép és egészséges volt. A fenyőfélék közül — melyek a liptóujvári kincstári erdőkből kerültek ki — még egy 18.4 m h. és 41 cm középátmórőjü erdeifenyőtörzset és egy 18.6 m h. és 46 cm középátmórőjü vörösfenyőtör­zset állított ki a szabadban.

A kemény faanyagok közül megemlitendők a különböző méretű tölgy-hordódonga, tölgyoszlopok, gerendák, czölöpök, tölgy- és bükkfából készült vasúti talpfák.

H o r n Mór a liptóujvári m. kir. fő erdőhivataltól éven-kint mintegy 25 .000 m3 tutajfát és 4 0 . 0 0 0 m% rönkőfát vesz á t ; utóbbi a liptóujvári gőzfürészen dolgoztatik fel s kis részben tutajokon Komáromba, különben pedig vasúton külföldre szállíttatik. Azon uradalmak közül, melyeknek évi fatermését szerződésileg birja, megemli tendők: Fülöp Szász-Coburg-Gothai fejedelmi herczeg füleki uradalma, gr. Zichy Ödön remeczi uradalma, gróf Esz terházy Is tván alsó-bajomi uradalma, gróf Károlyi Is tván nagy-károlyi uradalma, iíj. Lord József vág-beszterczei u rada lma és Kuliinka Gyula lónyabányai uradalma.

D r. H o r n i g K á r o l y b á r ó v e s z p r é m i p ü s ­p ö k jószágkormányzósága az uradalomban termelni szokott faválasztékok teljes gyűjteményével vett részt a külső kiál-

l i tásban. Lá t tunk ott 75 cm középátmérőjü , szép tölgyfarön-kőket , 4 0 és 60 cm vas tag kőr isfarönkőket , 6 0 és 80 cm vas tag bükkrönkőket , bükk- és cserhasábfát , a Bakony v idé­kén divó gazdasági eszközöket és különböző m é r e t ű bod­nárfát.

A veszprémi püspökség e rdőbi r toka Somogy, Tolna, Yeszp rém és Zala megyékben , s íkságon, dombos és hegves v idéken (Bakony) , nagyobbrész t szőlő- és búza te rmő vidéken te rü l el. Tala ja a mul t évt izedekben folytatott he ly te len kezelés és túlságos legel tetés mia t t r é szben e lszegényedet t , zár la ta he lyenkén t meggyérü l t .

Az 1879- ik i e rdőtörvény é le tbe lépte óta a kezelés r e n d s z e r e s üzemterv szerint t ö r t é n i k ; fősuly a t e rmésze te s felújításra van fektetve. J o b b talajú e rdőknél a felujitás mezőgazdaság i köztes haszná la t ta l tör ténik . A favágatás őszszel kezdődik, a vágások nagyrész t házi lag keze l te tnek és csak kis részben ada tnak el becsű u t j á n ; egyes vágá­soknál a tuskók is o r ta tnak . A j e l en t ékeny kegyúr i fán, a kegyadomány gyanánt kiszolgál tatot t és az u rada lom saját szükségletét képező faanyagokon felül fe lmaradó famennyi­ség az egyes farakodóhelyeken ke rü l e ladásra . A vadásza t házi lag gyakorol ta t ik , csak a szarvascserkósze t van bérbeadva .

Az egész erdőbir tok négy e rdőgondnokságra oszlik. Személyze te : az e rdőmester , ki egy erdészszel és egy se ­gédtiszt tel a központi e rdőhiva ta l t eendői t látja e l ; a többi erdőgondnokságot egy főerdész és két e rdész veze t i ; az e rdővédelmet 4 5 erdőőr teljesiti.

Az összes erdőterület 32 .534 k. ho ld ; melyből 2 6 . 5 5 1 k. hold erdősült , 5 9 8 3 k. hold nem erdősül t te rü le t . A fane­mek e legyaránya a k ö v e t k e z ő : tölgy 0 .57 , bükk 0 . 4 1 , erdei fenyő 0 .02 . A fakészlet 1 ,554 .870 m\ melyből 8 6 5 . 4 6 3 m 3 tölgy, kőris és szil, 6 6 4 . 9 3 9 m" bükk , g y e r t y á n és nyir,

2 4 . 4 6 1 m3 erdei- és feketefenyő. Műfa 8°/o, tűzifa 9 2 ° / 0 ; átlagos árak a müfánál 5—10 frt, a tűzifánál 1 .30—2 frt.

U j l a k y - H i r s c l i l e r é s f i a czég a szabadban kü­lönféle méretű és alakú lúczfenyő-fürészárut, 3 db. havasi-fenyő-rönkőt, 3 db. lúczfenyő-rönkőt (felfürészelve), komló-és szőlőkarókat állított ki. Az egész csoport különben — mely csak kiegészítő része volt a vöröskei esztegylet épüle-letében elhelyezett kiállí tásnak — ujabb bizonyítéka volt annak, hogy a máramaros i lúczfenyő ugy szinre, mint szer­keze t re nézve a legkiválóbbak köze tartozik.

R o e s s e m a n n é s K ü h n e m a n n budapest i gépgyá­ros czég a Köppel Arthur-féle erdei vasutat mutat ta be különféle szerkezetű kocsikkal együ t t ; ki volt állítva —r többek közt — egy 5 m hosszú keretszakasz 60 mm magas sínekkel, aczél talpakkal és szöghe \ederekke l ; a sin folyó-móterenkint 5.5 kg sulyu és Bessemer aczélból készül t ; a talpak 105 mm szélesek, folyóméterenkint 3.5 kg súlyúak, hullámos alakjuknál fogva nagy hordképességgel birnak. Azonkívül volt egy hasonló keret , de aczél helyett fatal-pakkal , továbbá egy összecsapható és két horgas kötésű sinkeret, mely utóbbiaknál az összekapcsolás ugy történik, hogy a sinen alkalmazott horog a következő szakasz utolsó talpán alkalmazott nyilasba beakaszta t ik ; apá lyaa lka t r é szek közül felemlítendő még egy hordozható fordító korong és: egy nyelvkitórő.

A kiváló gonddal készülő kocsik közül pedig be volt mutatva egy hasábfaszállitásra való kocsi fékező készülék­kel, egy szálfa szállító kocsi, 2 db. oldalt billenő teknő-kocsi (föld, homok, agyag, szén, kövek stb. szállítására), két plateaukocsi és különböző nyomtávra való kerékpárok.

P o z s o n y v á r o s e r d ő h i v a t a l a egy r i tka külön­legességet állított ki, melynek sok bámulója akad t ; ez pedig

nem volt más, mint egy 7 0 éves Sophóra japonioa tö rz s ­ből való 1.85 m hosszú tönk, melynek alsó á tmérő je 9 0 cm, a felül szétváló ké t ág mindegy ike 5 3 cm és az egésznek köb t a r t a lma 0 .93 m" vo l t ; é rdekes volt továbbá a 4 0 cm középátmérőjü , 3 .80 m hosszú bá lványfa törzs , melye t szin­tén Pozsony vá rosa állított ki.

Pozsony sz. kir . város összes e rdő te rü le te 5 0 9 1 k. h o l d ; ebből esik a hegységi szá lerdőre , 100 éves fordával 3 8 2 8 k. hold, 4 0 éves fordával kezel t tö lgysar je rdőre 198 hold, égersa r j e rdőre 29 hold, a többi 1 0 3 6 k. hold ped ig ligeti sar jerdő 3 0 és 4 0 éves fordával . Az összes fa te rmés t ( 1 1 . 0 0 0 m*) m a g a a város használ ja fel, sőt nem is ele­gendő, m e r t évenkin t mintegy 1 6 0 . 0 0 0 m é t e r m á z s a tűzifa hozat ik be a körülfekvő u rada lmakbó l s azonkívül min tegy 3 0 0 . 0 0 0 m é t e r m á z s a kőszénre van szükség .

Az á r v á i k ö z b i r t o k o s s á g i u r a d a l o m egy Hacker - fé le csemeteá t i skolázó gépe t állított ki.

E g y i k különös é rdekes ségé t a külső kiál l í tás m a g y a r csoport jának képez te végül a P f i s t e r - f é l e f a t e l i t é s í m ó d gyakor la t i bemuta t á sa , a mi a neveze t t t e l í t é s i m ó d é r t é k e s í t é s é r e a l a k u l t z á g r á b i t á r s a s á g részéről tör tént .

E g y hordozha tó szivat tyú ugyanis á l landóan 2 — 3 bükkrönkővel volt csövek segélyével összekapcsolva és egy munkás az é rdek lődőknek a szivattyú működte tése által közön­séges vízzel m u t a t t a be az ant i sept ikus folyadék b e h a t o ­lását , mely azu tán a rönkök túlsó végén felállított edények­ben le t t i smét felfogva.

A Pf i s t e r József-féle tel í tési e l járás szer in t bá rme ly fanemű és vas t agságú törzset l ehe t foly radékkal avagy gázokkal telíteni, legyen a n n a k czélja a fának ta r tóssá tétele, ki lúgozása vagy fes tése .

Az eljárás a Boucherie-féle módszeren alapszik, avval a különbséggel , hogy mig Boucherie-féle eljárásnál a törzs vagy rönkő alsó bütüjén alkalmazott „elzáró készülék" miatt csak kisebb hydrosta t ikai nyomást lehet gyakorolni s ennek folytán a telités csak nagyon lassan halad előre, addig a Pfister-féle „elzáró készülék" (Verschluss) oly tökéletes , hogy nemcsak gázok alkalmazhatók a telítésnél, de a telités gyorsítása czéljából oly nagy nyomás is a lkalmazható, a minőnek csak a törzs ellenállani képes . Mig továbbá a Boucherie-féle eljárás alkalmazása mellett a telí tendő törzsek az áhandó tel i tőtelepre kell hogy szállít tassanak s a kéreg minden külső sérülés ellen megóvandó, addig a könnyen ide-oda hordozható Pfister-féle készülék minden egyes törzsnél felállítható és működésbe hozható, akár kérges a törzs, akár nem.

A Pfister-féle készülék legfontosabb alkatrésze egy éles karimájú korong, mely a törzs bütüjébe üt tet ik, mi által a korong és a törzs bütüje között üres tér keletkezik, melybe cső és csap segélyével a folyadék vezettet ik. Az ily módon oda illesztett korong még egy három águ foglaló vassal , fő-és mel lékkapcsokkal szorittatik a törzshöz.

Az i lyképen felszerelt törzsbe a folyadék 1 — 20 lég­nyomás mellett egy könnyű és egyszerű szivattyú segélyével beszori t tat ik mindaddig, mig az a törzs másik bütüjén ki nem csepeg. Az egész folyamat a fanem, kor, te rmő­hely minősége szerint hosszabb vagy rövidebb ideig tar t , a törzsnek hosszméretére nézve azonban már tényleges adatok is v a n n a k ; így pl. 3 m hosszú törzsnél 2 0 — 3 0 másod-perczig, 5 m hosszúnál 1—2 perczig, mig 5 — 1 0 m hosszú törzseknél 2 — 8 , 1 0 — 1 5 m hosszúaknál 8 — 2 0 perczig tar t .

A felvett folyadék mennyisége a fanem minőségétől függ és m 3 -kint 5 0 — 8 0 li ter között változik.

A csővezeték olyforaián van b e r e n d e z v e , hogy rövi­debbre és hosszabbra avagy ugy is a lka lmazha tó , hogy egyidejűleg több, egymástó l távolabb eső tö rzs is te l í the tő . Edd ig a bükkfa leg inkább chlorzink o lda t ta l le t t te l i tve, miután elég olcsó és ant i sept ikus h a t á s t ek in te tében első he lyen áll.

Végül m e g kel l emlí teni , hogy a szabada lma t legújab­ban Poj ariovi c és t á r s a zágráb i czég szerez te m e g a t á r ­saságtól .

Osz t rák részről a köve tkező kiáll í tók áll í tottak ki a s z a b a d b a n :

H e r c z e g C o 11 o r e d o - M a n n s f e l d dobr ischi e rdő­hivata la nagy fá radságga l összegyűj töt t ada tok a lapján a lúczfenyő gyökere inek t e rmésze te s és rende l lenes fejlődését mu ta t t a be ra jzban és va lóságban . Ugyan i lyen módon volt bemuta tva a v i lágosságnak és me legnek befolyása az évgy rürű képződésé re , továbbá a r ende t l en s i l letve t e r m é ­szetellenes ü l te tés befolyása a lúczfenyő ál labok jövőjére , különösen ped ig a tú l ságosan mély ü l te tés köve tkezménye i ­nek n é h á n y feltűnő ese te ( te rmésze te l lenes gyökérképződés és gyökér ro thadás ) .

E g y kicsinyí tet t lúczfenyőállabbal , melyet vagy 3 0 0 drb sűrűn nőt t , 3 éves lúczfenyőcsemete j e lképeze t t , be volt m u t a t v a a széldöntések te r jedése elleni védekezés közép­korú lúczfenyőál labokban olyformán, hogy a széldöntöt t fából a m é g álló fák tövében hidlás a lak jában rako t t r u d a k kövekkel megnehez i t t e tnek , hogy a lúczfenyő sekély gyö­ké rze tének lenyomása ál tal a k i forgatás megakadá lyoz ta s sék . É r d e k e s volt továbbá egy gyűj temény , szarvasok által okozott különféle ká rok ró l és az azok ellen való védekezés néhány módja (bűzös mix tú rák és gá lyákból készül t védő­köpeny) .

E R D É S Z E T I L A P O K . 3

0 F e l s é g e f ő v a d á s z m e s t e r ] h i v a t a l a néhány szép rönköt állított ki a lainzi á l la tker tből ; nevezetesen:

1 rönköt 2 3 0 éves bükkfából, melynek átmérője mell-ma gasságb an 75 cm, magassága pedig 32 m volt,

1 rönköt 2 2 0 éves lisztes berkenyéből 70 cm és 19 . 2 m, 1 V 115 kőrisfából 82 31 -3 J )

1 ! ) 120 » szilfából 60 V 2 9 . 3 „

1 ti 3 5 0 csertölgyből 103 V 2 4 . 2 „ 1 V 165 V gyer tyánból 46 11 20 „ 1 » 3 2 5 n kocstlan tölgyből 103 V 29 „ 1 n 106 n bükkfából 37 V 25 n

1 V 2 3 0 V 78 n 3 4 „ 1 » 108 V jeg . fenyőből 58 n 27 , 1 » 106 » erd. fenyőből 51 V 25 „ 1 » 110 » fek. fenyőből 62 25 ;,

L i c h t e n s t e i n h e r e z e g félgyártmányai a vörös-keresztegylet I I . sz. épületében lévén kiállitva, külső kiállí­tása nem nagy, de felette é rdekes volt.

Á herczegi külön csemeteker t be jára tánál állott két hata lmas tölgykoczka, melyeknek mindegyike egy-egy esz­ményi köbméter fát képezet t , a mennyiben minden élük ponto­san 1 m volt. Ugyanot t volt egy 3 m hosszú és 165 cm vastag tölgyfarönkő kiállitva, melyből szintén lehetet t volna hasonló két koczkát kifűrészelni. Különösen szép volt a különféle műhasábfa, mely mintaszerűen rakásolva, 1 m hosszú hasábokban volt bemuta tva ; nevezetesen : egy-egy ür-méter tölgy-, kőris- és nyárfa, különféle kádárfa, kerék­küllők, ke rék ta lpak és nyeregfák előál l í tására; továbbá gyufahuzaloknak való 1 ürm. hársfa, czipőszögecskóknek való 1 ü rm. nyirfa, 3 m hosszú hárs rudak redőnyhuzalok­számára és szekér rudaknak való nyirfa (a cs. és kir. a rze­nál által kivánt mére tekben) , 1 ürm. lúczfenyőkéreg, ker i -

t é s rudak és léczek, táviróoszlopok, többféle komlórudak, babka rók és gúzsok, különféle k ö n e m e k mint erd . mel lék­t e rm ények és különféle, torz növésű fatörzsek.

Yégü l felemlítendő a 3 lúczfenyőtörzs, melyek mind­egyike más mód szer int volt k ö b ö z v e ; az egyik ugyanis 2 m-es szakaszok szerint , a más ik a középá tmérő szer int , a h a r m a ­dik pedig a he rczeg u r a d a l m a i b a n divó azon mód szer int volt köbözve, melynél a törzs 1 0 — 1 0 m-nyi szakaszokra lesz felosztva s az eset leg felmaradó rész külön, mint csonka szakasz — szintén a középá tmérő a lapján — kiszámitva .

S c h ö n b o r n B u c h h e i m g r ó f ausztr iai b i r to ­kainak kiá l l í tásában l egé rdekesebb volt egy 5 akós hordóra való szel idgesztenye donga, továbbá */«—150 akós hordók­nak való tö lgydonga és fenék és egy 3 5 — 5 8 cm vas tag 1.7 m hosszú b o d z a f a r ö n k ő.

G r ó f F a l k e n h a y n w a l p e r s d o r f i e r d ő ­h i v a t a l a 4 db. rönköt állított ki, me lyek egy 2 0 0 éves, 3 5 . 4 m hosszú, 115 cm va s t ag jegenyefenyőből k e r ü l t e k k i ; összes köb ta r t a lmuk 9.16 m 3 , a törzs k ö b t a r t a l m a pedig 14 .34 m volt. Azonkívül ki vol tak ál l í tva szőlőkarók lúczfenyőből (áterdölési fa), különféle korongok, ke r i t é s rudak papirfa, ke rék fogaknak való gyer tyánfa , faszögeknek való nyírfa és r izshordókhoz való abroncs nyír- és mogyoró­fából.

G r ó f H a u g w i t z wald i u r a d a l m a ke rék ta lpaka t bükkfából, szőlőkarókat erdeifenyőből, zsindelyt , nyers pa r -quet táka t bükk-, j u h a r - és tölgyfából, fölgyfadongákat , k ü ­lönféle fürészanyagokat bükkfából és vörösfenyőből és egy pár, cseresznyefából készül t szánta lpat áll í tott ki.

A D u n a men tén fekvő H a i n b u r g v á r o s a a D u n a ­l igetek befási tásánál haszná l t 1 éves szil-, n y á r - , ákácz- , és kőr is tősar jakat állított k i .

A l i l i e n f e l d i z á r d a különféle műhasábfát, lúcz-kérget , zsindelyt, szőlőkarót, kerékgyártófát , ker i tésruda-kat , feketefenyő-, erdeifenyő-, vörösfenyő-, Mez-, és j ege ­nyefenyő rönköket állított ki.

A tőzeglápok fatenyészetét a b á r ó H a c k e l b e r g -L a n d a u-féle uradalom kiállí tása muta t ta be néhány ér­dekes példányban. A kiállított 22 éves lúczfenyő, 30 éves törpefenyő, 30 éves mocsárfenyő (pinus uliginosa) és 25 éves erdeifenyő olyan volt, a milyen rendes talajviszonyok mellett már 1 2 — 1 5 éves korában szokott lenni. É r d e k e s volt továbbá egy mocsárfenyőtörzs, mely 2 7 0 éve daczára mel lmagasságban csak 34 cm á tmérővel b í r t ; ellenben egy 3 5 0 éves lúczfenyő korongján azt lehetet t olvasni, hogy a törzs 55 m magas, egy 270 éves jegenyfenyő 50 m s egy 3 3 0 éves jegenyefenyő 52 m magas volt. Dombültetésből származó lúczfenyők és szeszélyesen nőtt törzsrészek egé­szítették ki a csoportot.

G r ó f S e i l e r n - A s p a n g li tschaui u rada lma (A. Ausztr ia) a tőzegtalaj jellemző növényzetét , tőzegkulturát és a tőzegtermelés t muta t ta be. A tőzegtalajon növő cser­jék és fák u. m. L e d u m palus t re , Drosera rotundifoiia, D. langifolia, Calla palust r is , Ai ra flexuosa, Danthonia docamb. Molinia Varia , P e n s e d a n u m palust re , Potent i l la norvegica, P . tormentiil la, Yaccinium oxycoccos, V. uliginosum, Cal-luna vulgáris , Spirea salicifolia, Sphagnum palustre , Er io-phorum angustifolium, E. alpinum, E . vaginatum, E latifo-lium, í thynchospora albá, Scheuchzeria palustr is , Utr icular ia minor, Andromeda Palifolia, Rubus fruticosus, Scirpus syl-vaticus. Er ica vulgáris, Salix auri ta , P inus uliginosa, P . pumilio, P . sylvestris, Betula alba élő példányokban voltak — egy kis l igetté csoportosítva — láthatók.

A tőzegtalajnak az erdősí téshez való előkészítése az

ahhoz szükséges eszközökkel együt t , továbbá az 1 8 8 2 - b e n megkezde t t e rdősí tés s ike rének igazolásául n é h á n y lúczfenyő csemete volt minden évfolyamból kiál l í tva, m é g pedig ta lán tú lságosan is szép pé ldányokban , m e r t az 1 8 8 8 - i k i erdősí­tésből származó csemeték 3 5 cm, az 1882- ik iből származók pedig l - 2 0 m m a g a s a k voltak.

A h e i l i g e n k r e u z i z á r d a ál tal kiál l í tot t faanyagok közül említést é rdemel egy 140 éves erdei fenyőtörzs , mely 17 m hossz és 63 cm középá tmérő mel le t t 5*30 m 3 köbtar ­ta lommal b i r t ; t ovábbá egy 2 4 8 éves feketefenyőrönkő, melynek köb t a r t a lma 1 0 m hossz és 8 1 cm középá tmérő mellet t 5 - 1 6 m 3 vo l t ; azonkívül csakis i t t vol tak fekete­fenyőből készül t v izvezetéki csövek lá thatók.

L o v a g G r u t t m a n n gfőhli u r a d a l m a különféle fenyő­fürész rönköke t ,

B á r ó H i r s c h M ó r i t z tetschitzi gőzfürésze pedig különféle fürészárut , k á d á r - és ke rékgyár tó fá t állított ki.

N a g y o b b szabású kiál l í tása volt S t ö l z l e E . f i a i n a k , kik nagelberg i gőzfürészök t e rméke i t m u t a t t á k be egy, estén­kén t zöld villamos fénynyel kü lön megvi lág í to t t c sopor tban ; az e rde i - és lúczfenyőfürészárun, a tölgy és fenyőből készül t ke re t l éczeken kivül — mint különlegesség — az ü v e g á r u k csomagol való fenyőhordók é rdeme lnek emlí tés t .

M i c h . B i n g u. S o h n a meggyfa tenyész tés t mu ta t t a be 1, 2 és 3 éves tősar jakkal s azonkívül egy ügyesen ösz-szeállitott gyűj teményt esernyőnyelekből és meggyfabotokból .

R a z u m o v s z k y g r ó f wigste ini (Szilézia) e rdőgond­noksága egy csoport lúez- és j egenye fenyő ruda t muta to t t be idomtalan elfajulásokkal, me lyeke t hónyomás idéze t t elő egy 28 éves lúez- és jegenyefenyő-á l labban.

E z u t á n köve tkeze t t a kiállí tás faóriása, melye t b á r ó R o t h s c h i l d n a k g a m i n g i u r a d a l m a küldöt t fel. Ez

egy 3 5 0 éves, 46 m hosszú és 26 .3 m s köbtar ta lommal biró jegenyefenyőtörzs volt, melyet csak feldarabolva (1.5 m-es rönkökben) lehete t t Bécsbe szállítani. Legérdekesebb azon­ban a dolognál az, hogy a nevezett u rada lomban állítólag még vagy 15.000 db. ilyen törzs volna található. Azt hiszem, hogy ezt az érdekes adatot a báró buzgó tisztviselője a laikus közönségnek szánta.

O z v . G r a n g l o f f F r a n c z i s k a egy zsindely-készi tőgépet állított ki, melynek főelőnye abban áll, hogy az él is, meg a véset is egyszerre készül 2 pár, különös módon fogazott kis körfürész segélyével ; ezáltal pedig lehetővé teszi, hogy ugyanakkora erővel kétszer annyi zsindelyt lehet előállítani, mint egy más szerkezetű géppel . A gép kezeléséhez mindössze csak 3 ember kell s 4 5 0 frtba kerül.

L e h n e r t u. C o m p . gastdorfi czég egy különös fajta alágyujtót állított ki, melynek „Pyrogen" a neve s nem egyéb mint szurokkal itatott lúczfenyőtobozok, melyek azon­kívül még fürészporral vannak behintve.

A b é c s i U n i o n - B a n k faüzlete tölgyfadongákat és vasúti talpfákat,

A i g n e r P á l ö r ö k ö s e i (Mürzzuschlag) különféle fűrészárut,

B 1 o c h D. bécsi fakereskedő pedig hidlásnak való faragott fenyőfát állított ki.

Igen vonzó és a laikusokra nézve is érdekes kiállí­tása volt G r o s s m a n n I g n á c z bécsi fournir-gyárosnak. Egy sátorszerű épí tmény körül fournirokra alkalmas külön­féle rönkök és tuskók voltak állítva, mig bennt a már kész fournirokat lehetet t látni nyers és fényezett állapotban. Kü­lönösen szép volt a magyar kárpát i virágos kőrisből, ame­rikai dióból, borókafából, spanyol kőrisből, thuja- és szilfá­ból készült fournir és a piros, zöld, sárga és szürke

színre festett köris-fournir . E g y exot ikus fának néze t t four-nirról , melyet a gyáros „ T i g e r h o l z " - n a k ke resz te l t s mely igen különös, sávos rajzolatokat muta to t t , kisült , hogy ü g y e ­sen festett juhar fa volt.

A kiál l í tás zugában , szerényen meghúzódva , vol tak a z o s z t r á k k ö z o k t a t á s ü g y i M i n i s t e r i u m m i n t a -m ü h e l y é v e l k a p c s o l a t o s f ü z f a i s k o l á k kisér­let i e r edménye i bemuta tva . I lyen á l lamilag fentar tot t füzfa-iskolák vannak B i e d e r m a n n s d o r í b a n , Mannswör thben , Sim-mer ingben , E r d b e r g e r m a i s b a n és a Mura mellet t i Bruckban . A tenyész te t t füzfanemek közül 1 éves magból kel t cseme­ték és 1—4 éves sar jakban a következők voltak b e m u t a t v a :

Yin t sgau i szirtfüz (S te inweide) , Sal ix p u r p u r e a (5 fajjal u. m . : viennensis , glanca, hel ix,

ura lens is és Schutz) , Sal ix amygda l ina (vitellina),

„ r u b r a , „ hyppophaefol ia , ,, caspica, „ c a p r e a viminal is , „ vitel l ina (Dot te rweide) , „ h a r i s s o m a n a ( i ranfweide) .

É r d e k e s pé ldányokka l volt b e m u t a t v a továbbá a kü lön­böző gyöké rképződés egészséges és be teges gyökfő mellet t , ugyanaz különféle t a l a jnemekben , a különböző felújítási mó­dok és a gyökfő be tegsége i .

E g y csinos ü v e g s z e k r é n y b e n ped ig a vas t agabb (fonásra m á r nem alkalmas) füzvesszőanyagnak é r t ékes í t é sé t czélzó uj i pa rág t e rméke i voltak a rczképkere tek , p ipa t a r tók , dobo­zok stb. a lakjában kiál l í tva, me lyek beége te t t , festet t és bronzirozot t füzfapálczikákból készü lnek .

( fo lyt , követk.)