I R O D A L O M

B á n y á s z a t i , kohásza t i és erdészeti fe l sőokta tásunk története. 1735—1935. K i a d j a : a M . K i r . J ó z s e f Nádor Műszaki és Gazdasága tudományi E g y e t e m B á n y a - , K o h ó - és E rdőmérnök i K a r á n a k K ö n y v k i a d ó A l a p j a . S o p r o n , 1938. 1—3. füzet.

A z ősi fő iskola f enná l l á sának 200 éves j u b i l e u m á r a egy kü­lön „ E m l é k k ö n y v " k i a d á s á t tervezte a ka r , a m e l y azonban külön­böző akadá lyok m i a t t n e m jelenhetet t meg .

H e l y e t t e k isebb ter jedelemben és köl tséggel készült füzetek számolnak be a h í rneves m u l t egy-egy részletéről ; az eddigiek tanúsága sze r in t d icsére t remél tó b u z g a l o m m a l .

A l m a Mater -ünk személyekben és in tézményekben o l y a n ér­tékekkel dicsekedhetett , ame lyeke t valóban nem k e l l szégyelnünk s e n k i előtt . D e ahhoz, h o g y büszkék is lehessünk rá juk , meg kell ismerkednünk velük, mer t — v a l l j u k be — v a j m i keveset tudunk róluk.

M á r ezért is a legtel jesebb e l i smerés i l l e t i azokat , a k i k h iva­ta los mnnká jukon felül áldoznak időt és fá rad tságot a m u l t fel­t á r á s á r a és becsüle tének öregbítésére.

A z I. füzet a nemrég e l h u n y t Dr. Mihalovits János t anul ­m á n y a mel le t t („Az első bányat isz tképző i s k o l a a l ap í t á sa M a ­gyarországon") , Dr. Tárezij-fíornoch Antal é rdekes é le t ra jz i ku­t a t á s a i n a k eredményei t közl i : „Mikov iny S á m u e l , a selmeci bányat iszképző tanintézet első t a n á r a " c ímmel .

A I I . füzetet teljes egészében Dr. Mihalovits János í rása f o g l a l j a le („A se lmec i bányásza t i akadémia a l ap í t á sa és fejlődésé 1846-ig"), a m e l y v i s z o n y l a g rövidebb (66 o l d a l n y i ) ter jedelme mel­lett is min taképe a gondos fo r rá s t anu lmányokon alapuló történet­í ró i készségnek.

Nemkülönben f igyelemreméltó és művelődéstör ténetünket számos új vonatkozássa l gazdagí tó m u n k a Dr. Proszt János tanul­m á n y a („A se lmeci bányásza t i akadémia , m i n t a kémia i tudomá­n y o s ku ta tás bö lcső je hazánkban") , a m e l y a I I I . füzetet tölti k i .

A k i c s a k v a l a m i közösséget érez S e l m e c c e l és p a t i n á s fő i s ­k o l á n k k a l , az a l i g t u d j a l e t e n n i a l ép ten-nyomon meglepő ada tok­k a l szolgáló , v a l ó b a n h á z a g o t pót ló , é r t ékes t anu lmányso roza to t .

A j á n l j u k is az e l o l v a s á s á t m i n d e n k a r t á r s u n k n a k . E l s ő s o r ­b a n a z o n b a n az e rdőuié rnöki osz tá ly p r o f e s s z o r a i n a k !

M e r t n e m t u d j u k e l t i t k o l n i csendes s zomorúságunka t , h o g y mozgékonyabb és s z a k u k é rdeke i t m i n d e n t é ren j o b b a n a sz ívükön vise lő b á n y á s z - k a r t á r s a i k ebben a kérdésben is megelőzték őket. E d d i g m é g esak h í r e s incs a n n a k , h o g y erdész-érdemek megörök í ­tésé re i s készülne v a l a k i ! . . .

N e m a k a r j u k a z o n b a n e l h a l l g a t n i egy m á s i k k i f o g á s u n k a t sem. A z t , h o g y a magyar nyelv s zempont jábó l e g y á l t a l á b a n n e m lehet k i e l ég í t őnek t e k i n t e n i a h á r o m füzetet. N e m c s a k az i d e g e n k i f e j ezések i n d o k o l a t l a n h a l m o z á s á b a b o t l u n k bele l ép ten-nyomon, — ott i s , a h o l e g y i k - m á s i k inűszónak régen meghonosodo t t , j ó m a g y a r m e g f e l e l ő j e v a n , — h a n e m a l i g t a l á l h a t ó o l d a l , a m e l y e t n é h á n y g e r m a n i z m u s , m a g y a r t a l a n szórend és hason ló v é t s é g ne ék te len í tene . E l s z o m o r í t ó !

Meggyőződésünk s z e r i n t az egyetemet ebben a tekintetben is kétszeres felelősség terheli és magyar e g y e t e m i t a n á r t ó l j o g ­g a l e l v á r h a t j a ez a szegény ország, h o g y l e g a l á b b m i n d e n írása h i b á t l a n u l m a g y a r l e g y e n .

A füzeteket r enge teg fénykép díszít i , a n y o m d a i k i á l l í t á s e l sőrendű és az e g y r e izmosodó Röttig-Romwalter Rt. j ó b í r é t növel i . M.

H A Z A I F O L Y Ó I R A T O K *

A z i d ő j á r á s . ( X L I I I . évf . 1939.)

1—2. sz . Dr. Cholnoky J.: A vö lgy i és h e g y i szél ke le tkezé­sének m a g y a r á z a t a . (5/2/—) — Dr. Aujeszky L.: A z 1938. esztendő f ron t á tvonu lá sa i B u d a p e s t e n . (8.5/—fi) — Bacsó N.: M a g y a r ­ország i d ő j á r á s a 1939 j a n u á r és f e b r u á r h a v á b a n . (4/—12)

•s F ö l d t a n i é r t e s í tő . ( I V . évf . 1939.)

1. sz. Manritz B.: A H a z a t é r t F e l v i d é k földtana. I I . Rozsnyó és kö rnyékének á s v á n y v i l á g a . (9/9/—) — Ifj. Kunfalvi R.: A z örök hó Ihazájában. (5.5/8/—) — — : A „ M A O R T " z a l a m e g y e i o l a j - é s gázku ta tá sa i . (1.5/—/—) — Dr. Kessler H.: A z A g g t e l e k i cseppkő-b a r l a n g . (10/7/—) — Dr. Lászlóffy W.: A szeged i á rv íz . (5.5/3/—)

* J e l m a g y a r á z a t : (1. k . ) = e l s ő közlemény; (2. b. k.: 17.5/10,4) — má­sodik és befejező, összesen 17.5 oldal ter jedelmű közlemény, 10 á b r á v a l é* 4 táb láza t ta l .

Halászat . ( X L . évf. 3939.)

7—8. sz. Dr. Hirsch F.: H a l a s t a v a k te rmelés i v i s z o n y a i n a k v izsgá la ta (4. lb. k. : 8.7/6/5)

M a g y a r S t a t i s z t i k a i Szemle . ( X V I I . évf. 1939.)

3. sz. Dr. Thirring L.: A Kuténföld s ta t i sz t iká ja . A z 1939. márc ius közepén b i r t o k b a v e t t ká rpá t a l j a i terüle t . Terü le t és népesség. (11/1/10). — Barsy Gy.: Népmozgalom. &—74) — Dr. Szabó B.: K ivándor l á s . (1/—/l). — Dr. Szél T.: Közegészségügy. (5.5/—/5). — Dr. Szöllősy Z.: Mezőgazdaság, á l la t tenyésztés , erdő­gazdaság. (71—/e). — Szalay Z.: Gyár ipa r . (4/—12). — Dr. Sztan-kóczy Gy.: Pénzügy . (1/—/—). — Dr. Jánki Gy.: Közokta tás . (9/—lb). — Dr. Thirring L.: A z 1939. ápri l is e le j i te rü le tgyarapo­dás. (5.5/1/5) : A munkané lkü l i ség nemzetközi ada ta i (21—/3). — Sajóhel<yi I.: Szántóföldi és rézgazdálkodásunk főbb eredmé­n y e i az 1937/38. gazdasági évben. (12/—/10) — Dr. Némethy B.: A kishaszonbérlet i t ö rvény javas l a t terüle t i ha tá lya . (11/3/6) — Dr. Petrichevich-Horváth M. br.: A budapes t i közúti f o rga lom­számlálások 1938-ban. (3.2/1/2) — Dr. Petrichevich-Horváth M. br.: V á m h a t á r a i n k o n át közlekedett gépjárómfiyek f o r g a l m a 1938-ban (3/3/5). : A v i lág gép já róműá l lománya . (2 .3- /2) — Dr. Szőnyi Gy.: A m a g y a r n a g y k e r e s k e d e l m i á rak indexszámainak ú j soro­zata. (33/2/24)

M a g y a r Vadászújság . ( X X X I X . évf. 1939.)

10. sz. Dr. Szent-Ivány G.: E g y pá r szó Szen t - Ivány József ­hez, Szövetségünk ú j E lnökéhez (2.5/—/—) — Barátosi Lénárth L.: B r u s s á t ó l a B e h r i n g - s z o r o s i g , három és féléven át. (2.5/—/—) — Szivük E.: A z ú j „Hegyközségi" törvény. (1/—/—) — Plentz-ner F.: Kü lönös levél. (1.3/—/—) — A. Balogh A.: Mezőhegyes vadászat i v i s z o n y a i e g y k o r és most . (1.5/—I—) — Mészáros P.: K á r p á t a l j a , a nagyvadvadászok pa rad icsoma . (1.5/—/—) — Sóvágó M.: Vadásza t és madárvédelem. (1.7/—/—) — Dr. Somogyi Z.: A v a ­dász, ha sörétes tö l tényt használ , v i s e l n i t a r t o z i k az ebből szár­mazó veszélyeket . (0.6/—/—)

11. sz. Dr. Szent-Ivány G.: A gens f i de l i s s ima! (2/—/—) — B. Bartha A.: Olcsó hüve ly t kér a vadász társadalom (2.3/—/—) — Bcrényi V.: A B ü k k vadászható á l la ta i ha jdan és m a . (5.7/—j2)

12. sz. Plentzner F.: E e m i n i s c e r e fent a „gránicon". (1.5/—/—) —• Péehy-Horváth B.: U j vadászat i könyv Afr ikáró l . (2.7/—/—) —

Dr. Szent-Ivány G.: A z új vadásza t i t ö rvényben megoldandó ké r ­dések! (1.7/—/—) — Várudvari P.: A n é g y l á b ú búvár . (3.6/—/—) — Csáky S.: A vadászat j e l e n t ő s é g e h a j d a n és most . (1/—/—) — Mészáros P.: K á r p á t a l j a , a n a g y vadvadászok p a r a d i c s o m a . ( 1 . 4 / - / - )

Mezőgazdasági K ö z l ö n y . ( X I I . évf . 1939.)

4. sz. Dr. Zajtay A.: A z ország szemes kukor i caszükség le t e . (18/—/—) — Dr. Sipos S.: A p i a c k u t a t á s mezőgazdaság i v o n a t k o ­zásai . (9.5/—/—) — H. A.: M a g y a r o r s z á g szántóföldi t e rme lésének a l aku lása . (2.2/—/2) — Br. Boemelburg K.: A fö ldreform és a m o d e r n t e rményé r t ékes í t é s . (3.8/—/—) — (br.): Á l l a t t enyész tésün­ket é rdeklő ada tok a n a g y v i l á g b ó l . (1.5/—/—) — (TŐ): A bor ter ­melés v i l ágp i ac i he lyze te . (2/—/—)

Nimród Vadászú j ság . ( X X V I I . év f . 1939.)

11. sz . Zsindely E.: A K á r p á t o k medencé jének szavastörzsei . . (3/—1—) — Sólyom: É g e t ő kérdés . (1.3/—/—) — kisrédei R/iédey Z.-né: H a j n a l . . . (0.7/—/—) — Potoczky B.: A m á j u s i őzbak.. (1/—/—) — e. Dorner B.: Özbakesetek . (3.7/—/—) — Fclix E.: H o ­g y a n k a p h a t j a m e g a v i z s l a a szoporny icá t? (0.8/—/—)

12. sz. Zsindely E.: A K á r p á t o k medencé jének sza rvas tö rzse i . (4/—/—) — Hermann . / . : A S z i k l á s - h e g y s é g sz ívében. (4.5/6/—) — Asztalos D.: A v i z s l a adója . (0.5/—/—)

13. sz. Sólyom: Ü j f e l ada tok . (2.4/—/—) — Dr. Fenczik Jö­vedelmet ké r a k á r p á t i erdő! (1.6/—/—) — Veress G.: A m a g y a r vadásznye lv kérdéséhez. (3.5/—/—) — Pechtol J.: A fácán tenyész ­tés teendőinek sor rendje . (2/—/—) — Csatit A.: V a d á s z a t és o rn i tho lóg ia . (0.5/—/—) — Félix E.: A esapázás és a v i z s l a . ( 1 . 5 / - / - ) .

Vadásza t — Ha lásza t . ( V I I . évf . 1939.)

7. sz.' Dr. Szádeezky—Kardoss B.: Ü j vadásza t i t ö r v é n y t kérünk. (3. k.) — k. Benkő P.: H o g y a n lövünk mozgó v a d r a ! (1.;•,—/__) _ Dr. Fenczik J.: Ö b n a g y s á g és k a l i b e r a g y a k o r l a t ­ban. ( 3 / 3 ) - ) .

8. sz. yr. Festetics P.: M á j u s . . . (2/—/—) — ./. Lányi A.: T a ­vasz a K á r p á t o k b a n . (1. k.) — Dr. Szádeczky Mardoss R.: Ü j vadászati t ö rvény t ké rünk . (4. k.) — a. Balogh A.: A lövedék minőségének k i h a t á s a a lőe redményré . (1/1/—). Vízügy i Köz lemények . ( X X évf. 1938.)

4. sz. —: A Felv idék hazatérése. (4/3/—) — Miliani Luigi: A z egységes folyószabályozás alapelvei. (14/9/—) — Fritsch K.: Vízmunkálatok a visszacsatolt felvidéki területeken az elmúlt 20 év alatt (9.5/1/—) — Serf E.: A tiszafüredi szivattyútelep vas­beton c s a t o m a h í d j á n a k építése. (15.5/27/3) — Dr. Sabathiel R.: A tiszafüredi vasbeton csatornahíd statikai számítása. (7/2/—) — Dr. Sabathiel R.: Fö ldbeágyazot t nyomócsövek méretezése. (7.3/4/—) — Rohringer S.: A tiszafüredi szivattyúteleppel kap­csolatos sebességcsillapító-medence laboratór iumi vizsgálata. (6.2/10/—) — Cs. Weiss J.: Beszámoló öntözési rendszerem hét­

é v e s üzeméről, valamint a mezőgazdasági teherszál l í tásnak vele kapcsolatos új módszeréről. (17/15/3) — Dr. Viczián I.: Néhány szó a hajózócsatornák méreteinek kérdéséhez. (29/10/4) —- Ber­zsenyi Gy.: A Duna „0" vízének újabb megál lapí tása . A z 1930. évi alapvíz. (9/5/—) — Hofhauser J.: A V a l Sugana-Sette Co-nmne-i vízvezeték. (43/3'2).

T e c h n i k a . ( X X . évf. 1939.)

4. sz. Kunder A.: Időszerű ipari és külkereskedelmi kérdé­sek. (2.5/—/—) — Gyengő T.: Néhány épületszerkezeti megoldás a F ő v á r o s i Közmunkák T a n á c s a új székházának építésénél. (3.5/10/—) — Dr. Vágó P.: Gőzturbinák stettini készültségben t a r t á s á r a vonatkozó vizsgálatok. (3.5/4/1) — Sándy Gy.: Evan­gélikus templomok.: (3.5/7/—) — Dr. Nyul Gy. és Dr. Thamm I.: A motorbenzin lepárlás i görbéjének gyakorlati jelentősége (2. b. k.: 6.8/5/—) — Kócziány L.: Üj pályaburkolat-rendszer nagyfor­ga lmú vasszerkezetű hidakra. (4/7/—) — Dr. Kotsis E.: Benke-patonyi Nagy K á r o l y (1/1/—) — A z épülettervezési tanszéken készült feladatok gyűjteménye . (3/12/—) — Csányi K. és Lux G.: Építészhal lgatóink középkori építészeti felvételei. Ócsa. Refor­mátus templom. (3. b. k: 16/17/—).

Természe t tudományi Köz löny . (71. köt. 1939.)

4. sz. Dr. Zimmermann Á.: Elnöki megnyitó . (11/2/—) — Dr. Pékár D.: E ö t v ö s L ó r á n d tudományos működése. (10.5 9/—) — Dr. Kéz A.: A Ruténföld. (13/10/—) — Dr. Jávorka S.: E g y év­százados tö lgy ha lá lára . (3.5/2/—) — Dr. Éhik Gy.: Ázsia titok­zatos ál lata , az ór iáspanda. (7.2/6/—) — Fejős P.: Tukán, a maláji (ezermester. (3.8/1/—).

KÜLFÖLDI L A P S Z E M L E . *

Z E I T S C H R I F T F Ü R W E L T F O R S T W I R T S C H A F T . Bai id V I . He í t 5. 1939.

Freise: Megfigyelések B r a z í l i a tengerparti őserdő-vidékének másodlagos á l lományaiban . (Beobachtungen in Zweitwuchsbestan-den aus dem Küstenurwaldgeb ie t Brasiliens.) 281—299. o l d .

A mezőgazdaság i haszná l a t c é l j ábó l l e t a r o l t t e rü le teke t a gazdá lkodás beszünte tése u t án az erdő f o k o z a t o s a n i smé t b i r t o ­k á b a v e s z i . Lege lő szö r o l y a n növényze t j e l e n i k m e g , a m e l y a t a l a j t a c sapadék és szél k á r o s h a t á s a i v a l szemben m e g v é d i és enyhe á r n y é k á v a l e lőseg í t i az é r t ék te lenebb f a f a j t á k megte lepe­dését. H a a t e rmésez tes fe j lődés f o l y a m a t á b a az ember n e m ava t ­k o z i k bele, n é h á n y év t ized a l a t t ú j abb őserdőszerű növényszöve t ­kezet k e l e t k e z i k , de ezek a másodlagos á l l o m á n y o k o l y a n f a f a jok ­bó l tevődnek össze, a m e l y e k ezidőszer int m é g a l i g hasznos í tha tók . A z é r tékesebbek meghonosodása c s a k i g e n l a s s a n — a t e rmőhe ly i i g é n y e i k á l t a l megszabo t t mé r t ékben — köve tkez ik be.

A szerző v i z s g á l a t a i so rán a r r a a m e g á l l a p í t á s r a ju to t t , h o g y j ó l m e g f o n t o l t e rdőműve lés i é s véde lmi r endszabá lyok a l k a l ­m a z á s á v a l a m á s o d l a g o s á l l o m á n y o k á t a l a k u l á s á t és é r t ékbe l i növekedését i g e n m e g lehetne g y o r s í t a n i . A j ö v ő b e l i faszükségle t k i e l é g í t é s e szempon t j ábó l t ehá t f e j t ege tése i i g e n f i gye l emre ­mél tóak .

A L E G E M E I N E F O R S T - U N D J A G D - Z E I T U N G . 1939. 4. sz.

Zimmerle: D r . íSpeidel főerdőtaaiácsos emlékezetére. ( H e r m Oberforstrat Professor D r . E m i l Speidel zum ehrenden Gedeu-ken!) 105—106. o l d .

A k i v á l ó néme t s z a k e m b e r m u n k á s s á g á t m é l t a t j a , a k i az erdőrendezésnek m i n d e lméletben, m i n d g y a k o r l a t b a n e g y i k l e g ­i smer tebb képv i se lő j e v o l t .

Baader: A z erdészeti t u d o m á n y o k és a k u t a t á s . (Forstwis-senschaft und Forsehung.) 106—112. o l d .

A hann . -müncheni erdészet i fő i sko la 70 éves f e n n á l l á s á n a k emlékünnepén t a r to t t e lőadás , a m e l y e g y s z e r s m i n d a fő i sko l ának

* A német és angol fo lyói ra tok dr. Mihályi Zoltán, a francia-, olasz-, spanyol- és r o m á n n y e l v ű közleményeket dr. Luncz Géza, m. k i r . erdőtanácsos,, a lengyel szaklapokat Székács Vince, ny. miniszteri tanácsos , a jugoszláv irodalmat pedig Pászthtf Ferenc, ny. m. k i r . főerdőtanácsos ismerteti.

a gö t t ingen i egye tem kere tébe való á tszervezésével kapcsolatosan, a továbbfe j lődés i r ánye lve i t f o g l a l j a össze.

A z erdészeti s zakok ta tás t á r g y a i részben a természettudo­mányok , részben p e d i g a gazdaság tudományok csopor t j ába tar­toznak. A z e lőbbi t sem ta r t a lmában , sem rendszerében nem érin­t i k a v i l ágnemze t i vál tozások, a m e l y e k a g y a k o r l a t i gazdaság terén anná l erősebben érvényesülnek .

A z egyes t u d o m á n y á g a k fej lődésével egyre fokozódik az az a n y a g , a m i v e l az erdőt isz t je lö l teknek m e g k e l l i smerkedniök és va lóban n e m cseké ly nevelőkészség k e l l hozzá, h o g y a t a n á r a részletek ó r iás i ha lmazából k i v á l o g a s s a a cél á l t a l meghatározot t legszükségesebbeket .

A szerző nézete szer in t az erdővédelemtan p l . i g e n ügyesen m e g tudja* v o n n i az á l l a t t anban ezt a ha tá rvona la t , de az erdő­műveléstan gyakran eltéved a növénytan és talajtan útvesztőiben.

A tan í t á s gazdaság i i r á n y á t ezidőszerint a t a r t a m o s s á g elve vezérl i . D e az elméletből csak akkor válik gazdaság, ha a kivitel is eredményes. A z ebbe a c sopor tba tar tozó műveletek összessége az erdőgazdasági üzem, a m e l y tehát n e m egyéb, m in t az e lha tá rozások megva lós í t á sa , a tudomány ér tékes í tése . -

A z üzemi g y a k o r l a t o t n e m lehet a fő iskolán megszerezni és ezért k e l l i g e n é l e t r eva lónak t e k i n t e n i Wagner K r i s t ó f tervét, a k i a f i a t a l g y a k o r l a t i erdőtisztek számára külön akadémiá t akar t fe lá l l í t an i , aho l m á r csak a tapasz ta la tokból leszűrt következte­tések (kerültek v o l n a összefogla lásra .

A szerző hangsúlyozza, h o g y a d d i g is , a m í g az első i lyen-célú in tézmény megvalósul , nagy felelősség terheli a főiskolai tanári kart, mert egyedül rajta múlik, milyen felkészültséggel hagyja el az iskola, pacijait az új erdőtiszt-nemzedék. Csak az a tanár érdemli meg igazán a tanszéket, aki fel tudja kelteni a hall­gatóéágban tantárgya iránt a terméken)/ érdeklődést és beleoltja az állandó továbbképzés szükségéről való meggyőződést.

A főiskolai ok ta t á snak mindenüt t hasznos kiegészí tő része a tudományos erdészeti intézmények munkássága , ' a m e l y Német­o r szágban is l egnagyobbrész t a tanszékek vezetőinek a kezében v a n . A szerző ezt a kapcso la to t szerencsésebbnek ta r t j a , min t h o g y h a a k u t a t á s ü g y e t az á l lamrendészet i szervezetbe kapcsol ják bele, de miu tán a tanszékek igen g y a k r a n függet lenül is mélyen­j á r ó tudományos munká t fo ly t a tnak , k í v á n a t o s n a k t a r t j a , hogy hasonló a n y a g i t á m o g a t á s b a n részesül jenek, m i n t a kuta tásügy intézményei .

A j övő re vonatkozólag főleg a növedékkel és fatermeléssel foglalkozó t u d o m á n y á g a k fej lesztésétől v á r h a t sokat az erdőgaz­daság. Ezekné l az edd ig i i smereteket t. i . szi lárdabb mennyiség-

t a n i a l a p o k r a k e l l h e l y e z n i , á m b á r a tel jes szá inszerüség é r v é ­n y e s í t é s e t o v á b b r a i s kérdéses m a r a d .

A főiskolai oktatás egyensúlyának megóvására és a gya-kovlaii erdőtisztek állandó továbbképzésére — az e r d ő g a z d a s á g fe l e lősség te l j e s f e l a d a t a i r a va ló t e k i n t e t t e l — fokozott gond for­dítandó.

Zentgraf: A r i tk í tásos gazdálkodás . (Liehtwuchsbetrieb.) 112—119. o l d .

A n é m e t k o r m á n y m o s t m á r negyed ízben r ende l t e e l , h o g y m i n d e n e rdőgazdaság az e lő í r t é v i f a h a s z n á l a t n á l 5 0 % - k a l többe t kö te les k i t e r m e l n i .

A s z a k i r o d a l o m b a n a szerző í r á s a az első, a m e l y i k ] n y í l t a n k i f e j ezé s r e j u t t a t b i z o n y o s a g g o d a l m a k a t . A s z a k e m b e r e k e g y r é sze az t á l l í t j a , h o g y az eddigi használatok felemésztették a német erdők minden tartalékát, a középkorú á l l o m á n y o k b a n tovább i e rdő léseke t n e m lehe t végezn i és h a a b i r o d a l o m bánya - , i l l e t ő l eg ce l lu lózefa -szükség le té t a köve tkező é v b e n is l e g n a g y o b b r é s z t a bel fö ld i t e r m e l é s n e k k e l l fedeznie , a k k o r a j á n l a t o s a b b a számba, j ö h e t ő á l l o m á n y o k a t t a r r a v á g n i , mert az erdőlések folytatólagos erőszakolása teljesen megsemmisíti a fejlődés esélyeit.

A szerző e z e k k e l az a g g o d a l m a k k a l szemben SeebacJi, Wage-ner és Vogel k í s é r l e t e i r e h i v a t k o z i k , a k i k e g y m á s t ó l függe t l enü l és N é m e t o r s z á g kü lönböző e rdőv idéke in o l y a n g a z d á l k o d á s i r e n d ­sze r r e l p róbá lkoz tak , a m e l y a z á l l o m á n y o k f o k o z o t t r i t k í t á s á v a l i gyekeze t t j e l e n t ő s j ö v e d e l m i több le te t e lé rn i .

M u n k á s s á g u k a t a s z a k i r o d a l o m l e g k i v á l ó b b m ű v e l ő i t e t t ék v i z sgá l a t t á r g y á v á és a szerző t u l a j d o n k é p p e n e r r ő l n y ú j t rész ié tes i smer t e t é s t . A z á l t a l a idézet t t a n u l m á n y o k m e g á l l a p í t á s a i t szembeá l l í tva , a r r a a végső köve tkez t e t é s r e j u t , h o g y a szokásos erdölés mértékét meghaladó ritkítás a középkorú állományokban is a növedék jelentős fokozásét eredményezi, de c sak a k k o r , ha a talaj védelme semmi kárt nem szenved. A g g o d a l o m né lkü l va ló ­s í tha tó m e g t ehá t a g y é r í t é s e s g a z d á l k o d á s a szá la ló erdő m i n ­denféle f o r m á j á n á l , a hosszú i d ő r e berendeze t t fokoza tos f e lú j í ­tásnál , az a l á t e l e p í t e t t t ö l g y e r d ő k b e n és e r d e i f e n y v e s e k b e n , ső t a kétsz in tű e g y k o r ú szá lerdőben i s . C s a k az e l egye t l en l ú c f e n y v e -sekben k e l l v i g y á z n i ve le , a szé ldöntés n a g y o b b veszé lye m i a t t .

Mantel: A t ar ta l éko lás . (Die Reservenbildung.) 119—126. o l d . A t ú l h a s z n á l a t o k u t á n szükségesnek m u t a t k o z ó m e g t a k a r í ­

t ások e lérése c é l j á b ó l az erdőrendezés különböző e l j á r á s o k k a l szokot t d o l g o z n i . I l y e n e k : 1. a v á g á s f o r d u l ó f e l eme lése ; 2. a hasz -

n á l a t r a e lő í r t famennyiség- leszál l í tása és 3. az elérni kívánt élő­fa készlet g y a r a p í t á s a .

A szerző beható v izsgála t t á rgyává teszi ezeket a módszerü­ket és k i m u t a t j a ha tásuka t a gazdálkodás á l ta lános menetére, a korosztá ly-eloszlásra stb. Megá l l ap í t á sa i szer in t a tartalékolás, legegyszerűbb módja, az előírt használatot; egyrészének a meg­takarítása, mer t ez m i n d i g t i sz ta és jól á t tekin thető képet ad az elért eredményekről .

Hering: Carl Christoph Oettelt. 126—133. o ld .

A k iváló német erdész és földmérő (élt 1727—1802) életraj­zához szolgál ta t néhány érdekes adatot.

S C H W E I Z E R I S C H 1 Z E I T S C H B I F T FÜR F O R S T W E S E N . 1939. 4. sz.

Podhorsky: A törpefenyő a Keleti-Alpokban. (Die Spirke in den Ostalpen.) 105—121. o ld .

A l a p u n k f. év i I I . füzetében (192—193. old.) ismertetet t ta­nu lmánnya l azonos.

Jaceard: A gyanta jára tok és a fa műszaki tulajdonságai. ( H a r z g á n g e und mechanische Eigenschaften.) 122—126. old.

A z igen érdekes v izsgála tok a svá jc i épí tkezéseknél nagy szerepet já t szó vörösfenyővel f og l a lkoznak . A szerző megál lapí­t á sa sze r in t a belső, legf ia ta labb évgyűrűkben a gyan ta j á r a tok száma m i n d i g j e len tékenyen nagyobb, a m i nyi lván a k a m b i u m nagyobb növekedési erélyére, v a g y i s a p l a z m a fokozot t működé­sére vezethető v i s sza . E g y é b k é n t azonban a vörösfenyőben a fa té r foga tából a g y a n t a j á r a t o k r a a l i g 0.1% esik, tehá t nem is lehet­nek számottevő befo lyássa l a fa műszaki tu la jdonsága i ra .

Huber és Prütz az egyes fa fa jokná l a ros tok ra , bélsuga­r a k r a , edényekre és pa renchymára eső százalékos megoszlás és a fa j sú ly között igyekez tek összefüggéseket ta lá ln i . A szerző ennek a m i n t á j á r a a rostok falvastagságai áltál igénybevett fatest-részt tette vizsgálat tárgyává és k i m u t a t j a , hogy ennek növekedésével arányosan emelkedik a fajsúly és a nyomószilárdság is.

Wlnkler: A szállítás kérdése a hegyi erdőgazdaságokban. (Über das Transportproblem in der Gebirgsforstvvirtschaft.) 126—134. o ld .

A l a p u n k f. évi I V . füzetében (401. old.) ismertetet i tanul­m á n y folytatása, a m e l y a szállítás oks/.en'ísítésének a lehetőségei-

v e i f o g l a l k o z i k . Hangsú lyozza a felesleges kezelés e lkerülésének szükségességét , f e lh ív j a a f i gye lme t a legcélszerűbb szá l l í t ás i esz­köz helyes m e g v á l a s z t á s á n a k a fon tos ságá ra és fokozot t j e l en tő séget k íván j u t t a t n i a jövőben a gép ie rőve l való tovább í t á s r a .

C E N T K A I J I I L A T T F Ü B D A S O E S A M T E F O R S T W E I S E N 1939. 1—4. sz.

Hulnagl: A szála lóerdő gazdasági célja, képo és berendezése. (Des Plenterwaldes Wirtschaftsziel, Normaibiid und Einr ich-tung.) 1—15., 50—60., 82—92. o l d .

A m i n d e n tek in te tben nagyszabású t a n u l m á n y a r r a a kér­désre k íván feleletet a d n i , j o g g a l nevozi-e a szakemberek jó része a legtökéletesebb e rdőa laknak a szálalóerdőt , m i n t a m e l y i k gazda ­sági szempontból i s a legtöbbet n y ú j t j a .

Beveze tőü l a szála lóerdő j e l l e g e i v e l (kor , t e rmőhe ly i igények, tö rzsmagasság , a lakszám, növedék, tömeg- és é r t ékgya rapodás , törzsszám, v a s t a g s á g i osz tá lyok és készlet-eloszlás) i smer te t m e g bennünket a szerző, m a j d s o r r a v e s z i a l e g g y a k r a b b a n előforduló a l ak j a i t , a m e l y e k még a gazdaság i cél t ek in te tében is különböz­nek egymás tó l , mer t h o l a lehető l egmagasabb élő fakészlet fenn­t a r t á sá ra , h o l p e d i g a l e g n a g y o b b tömeg- és ér tékbel i növedék elérésére törekszenek.

A szerző szer in t a szálalóerdő általános gazdaság i cé l j a az adott növekedési v i s z o n y o k me l l e t t számbajöhe tő legnagyobb erdőjáradék elérése, m íg az erdőbi r tokos egyéni é rdeke az erdő­ál lapothoz igazodó korszaki járadék tartamossá, tételét követe l i .

A z erdőrendezésnek ezzel az e r d ő a l a k k a l ké tségte lenül i g e n sok d o l g a v a n . A z á l l o m á n y felvétele , a növedék megha tá rozása , az ér tékbel i g y a r a p o d á s el lenőrzése, az üzem c é l j á n a k pontos kör-vonalozása, a va s t agság i osz tá lyok k i a l a k í t á s a , a fő- és mellék­használa tok e lkülöní tése , az év i haszná la t m e g á l l a p í t á s a (a) az élő fakészlet s ze r in t ; b) a növedék és a készlet sze r in t ) s o k k a l több gondot és fáradságot , igénye l , m i n t más üzemmódoknál_

A szerző figyelme m i n d e n rész le t re k i t e r j e d és nemcsak az e v i haszná la tok m e g á l l a p í t á s á n á l szokásos e l j á r á s o k a t (az ú. n . svájci el lenőrző módszer t és a f a tömeg e losz tásán a lapuló e l j á ­rást) i smer te t i részletesen, h a n e m a te rmelés k iv i te lé re , a f a a n y a g felvételére és könyve lésé re i s k i t e r j e s z k e d i k .

Végső köve tkez te téskén t a z o n b a n a r r a a m e g á l l a p í t á s r a ju t , hogy a szálalóerdő csak az á rnya t - t ű rő fa fa jokból ( j egenye fenyő , lúc és bükk) összetett á l l ományok esetén — és ezeknél i s csak kitűnő termőhely és 900 m m - t megha ladó évi csapadék mel le t t — felelhet meg gazdasági szempontból is a korszerű üzem f e l ada t a i ­nak. Olyan helyeken tehát, ahol az egykarú szálerdő régóta bevált

gazdasági rendszer, elhibázott dolog lenne a szálalóerdőre való áttérés, a m i az á tmenet i időben nem csekély erdőművelési kocká­zatot és még- több a n y a g i áldozatot is követel .

A z i rodalomból i s m e r t k i tűnő példák is csak azt igazolják, h o g y a szálalóerdő te l jes í tőképessége — megfele lő termőhelyen — főleg kis üzemben a l egnagyobb , aho l m i n d e n időben mindenféle vá lasz tékkal t ud szolgálni , v a g y ped ig o l y a n gazdaságokban, ahol csak egg bizonyos méretű faanyagot használha tnak .

Ambros: A z erdei hangya, különös tekintettel mesterséges szaporí tására . (Unsere Waldameise (Formica rufa L.) mit beson-derer Berücks icht igung ihrer künstlichen Vermehrung.) 15—29. o lda l .

A r endsze r t an i i smer te tés után a szerző behatóan f o g l a l k o z i k a h a n g y a hasznosságáva l és kétségte lenül f igyelemreméltó fejte­getései i n d o k u l szolgálnak azokhoz a j a v a s l a t o k h o z , amelyeke t a mes te rséges szapor í tás érdekében tesz. Ezekné l főleg Schulz erdő­mester e l j á r á s á r a h i v a t k o z i k , a k i a kezelése a l a t t álló 3.500 ha erdőterületen t a l á l t 40 hangyate lepe t 30 év a la t t 1.000-re tud ta f e l ­szaporí tani .

Schimitechek: A szarvas ál tal okozott károsítások és követ­kezményeik. (Untersuchungen über Rotwildsehálscháden und derén Folgen.) 33—50., 65—82. és 97—121. o ld .

A z első, széles tudományes a l a p o k o n folyó kuta tómunka, a m e l y a hántás-kár sú lyos kérdésének t isztázását tűzte k i cél ja id.

A v izsgá la toka t 1935. és 1936-ban végezte a szerző a Mészkő-A l p o k k e l e t i nyú lványa in fekvő e g y i k erdőgazdaságban. H o g y m i l y e n a laposságga l , azt az á l ta la közölt táblázatok, r a j záb rák és fényképfelvéte lek sokasága igazo l j a . A 9 k ísér le t i területen, a m e l y e k nagysága. 3.000—18.000 m'-'-ig változott , részletesen felvett a te rmőhely i tényezőkön felül m i n d e n adatot, a m e l y a hántás mér tékére v a g y következményei re befo lyássa l lehetett.

Miu t án a hán tás önmagában még n e m jelentene nagyobb veszélyt , h a n e m főleg a nyomában fellépő vörös revesedés fo ly ­tán vá l ik súlyos csapássá , a szerző — igen he lyesen — a legtel­jesebb számszerűséget é rvényes í te t te a revesedés megá l l ap í t á sáná l ia . N e m c s a k azt a veszteséget vette számí tába , amelye t a gomba á l ta l valóban elpuszt í tot t törzsrész jelent , hanem a megtámadot t szövetekre rá rakodó fapa lás to t is , m iu t án műszaki szempontból ez sem használható .

A v izsgá la tok során 2.741 törzs kerül t részletes e lb í rá lás alá, ezek közül 100-nál szakaszonként i elemzést végeztek. M i n d e n kísér­l e t i t e r i i l e i en törzsosztá lyokat a lak í to t tak , m i n d e g y i k osztálynak

megkeres t ék a próbatörzsét , ezeket ledöntöt ték és megá l l ap í t o t t ák r a j t u k : 1. a törzs hosszát ; 2. a vörös revesedés fekvését és k i t e r ­j e d é s é t ; 3. a korhadás mér téké t az egyes s z a k a s z o k b a n ; 4. a geszt évgyűrű-szélességei t 5 évve l a hán tás kezdete előtt és után és végül 5. a f a korá t a hán t á s kezdetekor , v a l a m i n t a hán tás óta el te l t időt. .

A revesedés á l t a l okozot t értékveszteséd szempont jából i g e n f igyelemremél tó az a v izsgá la t i eredmény, h o g y a jobb termő­helyeken nagyobb a legerősebb választékra (rönkökre) eső reve-sedési százalék. A korhadás az összes törzsek 60—100%-ánál a leg­erősebb (3) f o k k a l j e l en tkez ik .

Befe j ezésü l l e í r j a a szerző, mikén t k e l l hasonló v izsgá la to­k a t más ál lományokiban végezni és m e g a d j * a k o r h a d t - f a tömegé­nek k i s zámí t á s i m ó d j á t a Neubaaer-lé]e e l j á r á s a l ap j án .

A m i n d e n t ek in te tben út törő, t anu l ságos munká t melegen a j á n l j u k s zak t á r sa ink f igyelmébe.

AVIEXER. A L L G E M E I N E FORST- U N D JAGD-ZEITU1TG. 1939. 13—17. sz.

Gabler: A társadalombiztos í tás újjászervezése Ausztr iában. (Die Neugestaltung der Sozialversicherung- in Oesterreich.) 105— 106., 113—114. o l d .

A Németb i roda lomban é rvényes rendelkezések ha tá lyá t 1939. j a n u á r hó 1-ével Ausz t r i á r a is k i te r jesz te t ték és ennek kapcsán a szerző behatóan i s m e r t e t i a t i sz tv ise lők és munkások betegségi , baleset- és öregségi b i z tos í t á sának j e l e n l e g i i r ánye lve i t , a m u n k a ­adó és a munkavá l l a ló j o g a i t , i l le tő leg köte lezet tségei t .

Altmann: A z erdőtűzkár-biztosítás . (Waldbrandversiche-rung.) 114—115. o ld .

A z utolsó hét évben A u s z t r i á b a n 1646 erdőtűz fo rdu l t elő, amelyek m i n t e g y 1800 ha . e rdőt pusz t í to t tak el 400.000 m á r k a ér­tékben.

A f a egyre emelkedő nemzetgazdasági j e len tősége i smét fel­színre hozta az erdő tűzkár -b iz tos í t ásának kérdését , noha ebben a biztosító in tézeteknek is kevesebb a g y a k o r l a t u k .

Németországban m á r a háború előtt megpróbá lkoz tak azza l a t e rvve l , h o g y az érdekelt erdőbirtokosokat szövetkezeti alapon töniörí tsék az erdőtüzek á l t a l ke le tkeze t t veszteségek k á r t a l a n í ­tására. E z azonban csak egye t l en egy esetben, a Gladbach szék­he l l ye l létesült szövetkezetnél s ikerül t , a m e l y köte lességévé tette erdőbirtokos t ag j a inak , h o g y m i n d e n 60 évnél f ia ta labb á l lomá­n y u k a t biztosítsák. V i s z o n t k á r esetén a k i t e r m e l t fa á rán felül

m i n t gazdasági értéket, az erdőtelepítés és á l lományápolás költ­ségei t i s megtér í te t te .

E n n e k az in tézménynek a m i n t á j á r a Németországban ismét feléledt a szövetkezeti a l a p o n való önkéntes biztosí tás mozga lma és ezidőszerint már 3, millió ha-nyi erdőre terjed ki. A biztosí­t á s r a kötelezett f ia ta losok k o r h a t á r á t leszá l l í to t ták 40 évre és a teljes é r tékű gazdasági b iz tos í tás mel le t t olcsóbb dí j té te lű osztá­l y o k a t i s lé tesí tet tek, mégpedig : 1. csak az erdősí tési költségek megté r í t ésé re és 2. a teljes ér ték tetszőleges részeire az elégett á l l omány é l e tko rá ra k izámí to t t 3%-os k a m a t t a l .

Döbele: R o m á n i a erdőgazdasági viszonyai. (Die forstlichen Verháltnisse in Kuniamén.) 115. o ld .

A márc iu s 23-án megkötö t t német- román gazdasági egyez­ménnyel kapcso l a to san i s m e r t e t i röviden R o m á n i a e rde inek ez-időszerint i á l lapotát , amelyekből első p i l l a n a t r a le lehet v o n n i azt a következtetést , h o g y belterjes gazdálkodás bevezetése esetén a jövede lmek lényegesen fokozha tok lennének. A z összes erdőterü­letnek a l i g fele á l l i i z e m t e r v i kezelés a la t t ; a háború t követő idők­ben — részint földbir tokpol i t ikai okokból — i g e n sok túlhasználatot engedélyezet t a ko rmány , a m i k n e k következtében a l eg f ia ta labb (0—20 éves) korosz tá ly az összes erdőterület 41%-át k i tevő magán­b i r tokokná l 40%-ra emelkedett . Idős á l lományok csak az á l lami t u l a j d o n b a n v a g y kezelésben lévő erdőkben t a l á lha tók előnyös mennyiségben; a legelső köve te lmény tehát, h o g y a ta r tamos gazdálkodás megfelelően takarékoskodjék az erősen megapadt ér tékekkel .

Buchholz: Let tország erdő- és fagazdasága. (Die Forst- und arbeit in Josefstal.) 121. o ld .

f.lényegében mégegyezik a l a p u n k m u l t évi I X . és X I . füze­teiben (781., i l l . 1003. old.) ismertetet t t anu lmánnya l , amiér t bő­vebb t á r g y a l á s á t mellőzhetőnek véljük.

Mecséry: A z erdei munkát ismertető első tanulmányút a Cseh-erdőben. (Erster Böhmerwaldlehrgang für deutsche Wald-arbeit in Josefstal.) 121. o ld .

Schwarzenherg herceg jó szág igazga tóságának felkérésére Hilf p rofesszor és tanársegéde (Eber swa lde ) 10 napos t anfo lya ­mot t a r to t t ak az u r a d a l m i erdőt isz t ikar részére. E n n e k során nemcsak az embernek a munkához való viszonyát , a tervszerű munkaelőkészí tés szükségességét , a m u n k a he lyes megszervezését és a legcélszerűbb sze r számkivá lasz tásá t i smer te t ték m e g hal lga­tóságukkal , hanem g y a k o r l a t b a n bemuta t t ák a fűrész, illetőleg

fejsze helyes kezelését és k a r b a n t a r t á s á t , a döntés és fe lkész í tés okszerű kivi te lé t , végül p e d i g néhány pé ldával m e g v i l á g í t o t t á k az e g y r e n a g y o b b fon toságo t nyerő idő tanu lmány i v iz sgá la tok bevezetésének és l e f o l y t a t á s á n a k legcélszerűbb módjá t .

Schulenburg: Érdeines-e t r á g y á z n i az erdőben. (Lohnt Dün-gung i m Wald?) 122. o l d .

Alberl-nnk egy régebbi k í sé r l e té re h i v a t k o z i k , ame lyné l a b a z a l t p o r r a l va ló t r á g y á z á s évek múl tán szemmel l á tha tó erőtel­jesebb növekedés t e redményezet t , de hangsúlyozza , h o g y az e d d i g i megá l l ap í t á sok szer in t n e m m i n d e n bazalf fé leség ad e g y f o r m á n megfelelő , j ó t r á g y á t .

Miu tán az erdő csak i g e n a l a c s o n y száza lékka l k a m a t o z i k , lehe tő leg kerülni kell a nagy befektetésehet. E z é r t vá l t oza t l anu l a természetes trágyák (rőzse, alom) a leggazdaságosabbak, külö­nösen lm megfelelő erdőművelés keretében érvényesülhetnek. A mes te rséges t r á g y á z á s csak k ivé te les esetekben i n d o k o l t és Keudell h o h e n l i i b b i c h o w i e rdőgazdasága a legszebb példa rá , h o g y m e g ­felelő t a l a jműve lésse l , t r á g y á z á s né lkül i s , m i l y e n s i k e r t lehet e l ­érni . H a még i s pótolni k e l l a t a l a j t ápanyag-kész le té t , i g e n j ó szolgála to t tesz a sárga csillagfürttel való zöldtrágyázás is.

L e i t n e r — L ö r n : A szalonkáról , vándorló foglyokról stb. (Schnepfenfragen, W a n d e r h ü h n e r u. a.) 122. o ld .

A z erdei s z a l o n k a i j esz tő a p a d á s a a t e n g e r p a r t i v idéken kor lá tozás nélkül űzöt t pusz t í t á sának a s z á m l á j á r a í rha tó , ame­l y e n az i t t h o n i k íméle t te l v a j m i kevese t lehet seg í ten i , b á r k é t . ségtelen, h o g y a ku l tú ra te r jedésével (az erdők v íz te lení tése , a rétek mes te r séges t r á g y á z á s a ) egy re szűkül a s z á m á r a kedvező é le t fe l té te leket biz tosí tó terüle t .

É rdekes a d a t t a l szolgál a szerző e g y i k m a g a s h e g y s é g i v a ­dásztérüle téről a f o g l y o k csapa tos v á n d o r l á s á r a vona tkozó lag i s , a m i k o r az 1000 m é t e r t engersz ín fe le t t i m a g a s s á g b a n , a h o l soha f o g o l y nem v o l t t a l á lha tó , egy a l k a l o m m a l többszáz főből ál ló csapatot v e i t fe l , a m e l y a n a p o k ó ta t a r t ó m e l e g széllel n y i l v á n tar tózkodási he lyé t vá l toz ta t t a .

Q U A R T E R L Y J O U R N A L OF F O R E S T R Y . 1939. 2. sz.

Hiley: A vá loga tó erdőlés. (Selection thinning.) 73—76. o l d .

A merev m i n t a s ze r i n t végzet t m u n k a az erdőléseknél m é g Angl iában is sok h e l y e n kedvezőt len e r edményre vezetett és ezér t a belterjesebb gazdaságok egy re fokozódó f igye lmet szente lnek a korszerű e l j á r á soknak .

A szerző szembeál l í t j a a gépies m u n k a kisebb fáradságát a z o k k a l az e lőnyökkel , a m e l y e k az erdőléssel kapcso l a to san a több időt és megfonto lás t igénylő egyedenkénti válogatás mel le t t az á l lományok további fej lődésében je len tkeznek és néhány j ó taná­csot i s ad a g y a k o r l a t i k i v i t e l r e vonatkozólag.

Jones és Peaee: Fe l fagyás i kísérletek, (Experiments with frost heaving.) 79—89. o ld .

A fe l fagyás j e l enségének és i roda lmának rövid ismertetése u tán a szerző a s a j á t k í sér le te i rő l számol be, amelyeket részben hűtőszekrényekben, részben p e d i g a szabadban végzett . Ezeknek , v a l a m i n t néhány csemeteker t i megf igye lésnek az a lap ján fe l ­soro l ja a fe l fagyás megakadá lyozásá ra szolgáló e l j á rásoka t és a csemeteker t i üzem szempont jából számbajöhető l ega lka lmasabb védekezési módokat . Nézete szer in t a legfontosabb körü lmény a talaj tulajdonságainak előzetes kipuhatolása, mer t a t aka rás és tovább i kezelés f a j t á i t et től k e l l függővé tenn i . Csemetekertekbei t j ó szolgála tot tesz a korai és sűrű vetés, az őszi gyomlálás mel­lőzése és a fagyott talaj hirtelen felengedésének a megaka­dályozása.

Wilson: A hazai termelésű fa jobb hasznosítása. (The better iitilization of home-grown timber.) 90—100. o ld .

A z erdőgazdaság jövedelmezőségének emelése cél jából az a n g o l szakemberek egy része a fa tőke fokozot t igénybevéte lének engedélyezését követeik A szerző azonban megá l l ap í t j a , hogy a nagyobb ta ro lásokkal szemben a felújítások és az állományápolás mértéke egyáltalában nem kielégítő. A k ivá ló minőségű erdők m á r i s i gen me gfogya tkoz t ak , elhibázott intézkedés lenne tehát tovább apasz t an i a meglévő értékeket , mert ez rövidesen oda ve­zetne, hp,g'y nem lesz majd miből jövedelmei e lőteremteni . Ál lami t ámoga tá s ra se számítson a d d i g az erdőgazdaság, a m í g elsősor­b a n a jövő t nem biztosí t ja megfelelő fe lú j í t ásokka l . E z különösen a magáne rdőkre v o n a t k o z i k , a m e l y e k k e l k a p c s o l a t b a n a szerző k ívána to snak lá t j a az állami felügyelet bevezetését, i l letőleg mér­tékének fokozott k i ter jesztését .

J O U R N A L OF F O R E S T R Y . 1939. 3. sz.

Schmitz: A z erdészeti felmérés haszna. (The forest survey makes good.) 203—204. old.

Amer ikában az erdőkről egészen a l egú jabb időkig nem ál lot tak pontos adatok a szakközönség rendelkezésére. A z 1928.

évi t ö r v é n y (McSweeney—McXary Forest Research Act) e l r en ­delte az erdőterü le t fe lmérését , az á l l ományok mennyiségének , minőségének és h a s z n á l h a t ó s á g á n a k számbavéte lé t , a tűz, r o v a ­rok é s g o m b a k á r o s í t ó k á l t a l okozo t t pusz t í tások megá l l ap í t á sá t , a j e l e n l e g i és v á r h a t ó növedék k ipuha to lásá t , végül p e d i g az á l lam ezidőszerint i és a j ö v ő b e l i va lósz ínű faszükségle tének k i ­mutatását, i l le tő leg ezekke l k a p c s o l a t o s a n m i n d a z o k n a k a körül­ményeknek az egybevetését , a m e l y e k a t e rmelés és fogyasz tás egyensú lyának b iz tos í t á sa ' szempontjából f igyelmet, é rdemelnek .

A m u n k a 1930-ban i n d u l t m e g és m á r i s i g e n j e l en tős ered­ményeket m u t a t h a t f e l . A szerző hangsúlyozza, h o g y a fa n e m ­zetgazdasági é r t ékének ó r i á s i növekedése a t e rv v é g r e h a j t á s á n á l m i n d e n részletre k i ter jedő, fokozot t gondosságot igényel .

Stoeekeler—Bates: A lukacsos talajok előnyei. (The advan-tages of porous soils for trees.) 205—221. o l d .

A z E g y e s ü l t Á l l a m o k nagyk i t e r j edésű déli s í k s á g a i n ú jab­ban m e g i n d u l t f á s í t á s i m u n k a a lapos t a l a j t a n i v i z s g á l a t o k a t követel, m e r t a s i k e r legtöbb esetben a fa fa j he lyes megvá la sz t á ­sának a függvénye , ehhez p e d i g fe l té t lenül szükséges a t a l a j -adot tságok ismerete .

A száraz a m e r i k a i steppéken a fatenyészet lehetőségei t a talaj vízgazdálkodása szabja meg és ezért különös sú l lya l es ik a l a tba , m i k é n t és m e n n y i i d e i g tud ja v a l a m e l y t a l a j f é l e ség az amúgy is g y é r csapadékvize t r ak tá rozn i .

A z o k l a h o m a i k ísér le t i á l lomás megá l l ap í t á sa i szer in t esős időben, a m i k o r a csapadék m e n n y i s é g e m e g h a l a d j a a növényzet vízfogyasztását , az o t t an i h o m o k t a l a j o k erősebb mér tékben és nagyobb mélységben rak tá rozzák a v ize t , m i n t a f inomszerkeze t i ! agyagos t a l a jok .

A te rmésze t tan i vona tkozások ( h i g r o s z k o p i k u s v ízmennyi ­ség, fonnyadás i tényező stb.) röv id összefogla lása után a g y a k o r ­lat által hasznos í tha tó t apa sz t a l a t i és k ísér le t i ada toka t i s m e r t e t i és fe l soro l ja azoka t a kü lönleges v íz tá ro lás i e l j á r á s o k a t ( bakhá t a s művelés stb.), a m e l y e k még kedvezőt len t a l a j v i s z o n y o k mel le t t i s lehetővé tesz ik a fás í t ás t .

Sechrist: A símafenyó-erdőlések jövedelmező hasznosítása. (Profltable utilization of white pine thinnings.) 232—35. o l d .

A p e n n s y l v a n i a i nagyk i t e r j edésű s ímafenyő-á l lományok ápo­lására sem az á l lam, sem a m a g á n b i r t o k o k n e m fo rd í t anak elég gondot, noha az idejében és szakszerűen végzet t erdőlések szüksé­gét és é le t tani ha t á sa i t az o t t a n i szakkörök is j ó l i s m e r i k . A szerző azonban gazdasági szempontból t á r g y a l j a a kérdést és

meggyőző a d a t o k k a l b izonyí t ja , m i l y e n jelentős bevételt is bizto­s í t anak az erdőlések még a m o s t a n i kedvezőtlenebb értékelési v i s z o n y o k mel le t t is .

Fr i tz : Magyal-termelés . (The production of certified holly in Maryland.) 236—38. o l d .

A z Ilex opaoa á l t a l ánosan használ t és i g e n kedvel t kará­c s o n y i dísz Amer ikában . A z erős igénybevéte l azonban a vadon­te rmő cser jéket M a r y l a n d b a n p l . c s a k n e m teljesen kipusztította és ezért részben a ker tésze t i üzemeknek k e l l a szükségletet fe­dezni , amelyekné l azonban legtöbbször csak különböző kereszte­zések kaphatók.

A szerző az e rede t i Ilex opaca további f enn ta r t á sa cél jából szükségesnek t a r t j a , h o g y az á g a k le-nyesése a l egnagyobb elő­v igyáza t t a l és úgy tör ténjék, b o g y a cserje é le té t ne veszélyez­tesse és ezért fényképen is bemuta t ja a nyesés helyes kivitelét .

Rapraeger: A z ágak és göcsök fejlődése a fenyőben. (Develop ment of branches and knots in western white pine.) 239—245. old.

A z „Északi S z i k l á s Hegység" erdészeti v i s z o n y a i v a l fogla l ­kozó ku ta tó intézetben készül t i g e n érdekes m u n k a táblázatokba;] , képekben és r a j záb rákban is bemuta t ja , m i l y e n soká ig élnek a s imafenyő ága i e lha lásuk után, m e n n y i idő múlva esnek le és m i k o r kezdődik az ág t i sz ta fatest képződése.

Curtis: A fák megjelöléséről. (A method of marking trees.) 246—49. o ld .

A kísér le t i terüle ten szokásos o la j fes tékkel való megjelölés he lye t t bambusznádból készült és a fában megfele lő fnró segítsé­gével e lhelyezet t szögek a lkalmazását a j á n l j a , a m e l y e k r e a sor­számokat beéget ik .

A z e l j á r á s kétségtelenül hosszada lmasabb és a jelzőszegek is könnyebben törnek, m i n t a vasból valók, de aho l i l y e n veszély n e m fenyeget i őket, a j e lö lésnek ez a mód ja a t a r tósság és a fák sér te t lenségének m e g ó v á s a szempontjából f e lü lmúl ja a többit.

Reynolds: A fenyőtelepítések jövedelmezősége. (Possible returns from planted loblolly pine.) 250—254. o ld .

Öt táb láza tban m u t a t j a k i , h o g y az E g y e s ü l t Ál lamok déli részein m e n n y i hasznot t u d n a k h a j t a n i m á r i g e n korán a meg­felelően telepí tet t Pinus /f/er/cí-állományok.

Pessin: A z állomány sűrűségének és a talajtakaró növény­zetnek a hatása a fenyő felújulására. (Density of stocking and charaeter of ground cover as factors in longleaf pine reproduc-tion.) 255—258. o ld .

A z egyjk délvidéki erdészeti k í sé r le t i á l lomásnak több Pinus palustris-állományban végzett v izsgá la t i ada t a i t közli, ame lyek azt igazol ják , h o g y a g y o m t a k a r ó e l t ávo l í t á sáva l j e len tékenyen meg­növekedett a csemeték magas ságbe l i növekedése, a m i t számuk megfelelő apasz tásáva l még j o b b a n lehet növelni .

Lexen: Méreggel való erdőlési kísérlet. ( A n experiment in the use of sodium arsenite i n thinning ponderose pine.) 259—262. o lda l .

Dé lnyuga t -Amer ikában a Pinus ponderosa-álkoniányokban, az erdőlésekkel kapcso l a to san többször n a g y a r á n y ú rova rká ros í ­tás lépett fe l , a m e l y n e k o k a az vo l t , h o g y a vágás u tán az egész erdőben szétszórva nagymenny i ségű hulladék m a r a d t v i s s z a ós ki tűnő köl tőhelyül szolgált a másodlagos ká ros í tóknak .

A z i l le tékes k í sé r le t i á l lomások tehát megpróbálkoz tak egy o l y a n e l j á rássa l , a m e l y a lábon álló fa kambiumnak elpusztítá­sára vezet és í g y n e m nyú j t a r o v a r o k számára élet lehetőséget .

A mérgezéshez nátrium-arzenitot használ tak, amelye t kü­lönböző erősségű o lda tban vezettek be a f ába me l lmagasságban , 45° a la t t fúrt, kb. 12 c m . mé ly és 1 cm. á t m é r ő j ű l y u k a k b a .

A l y u k a k a t részben sugár-, részben húr - i r ányban fúr ták és m i n d e g y i k b e á t lag 25 c m 3 o ldatot töl töt tek.

A kísér le tek eredményei azt igazol ták, h o g y a l y u k fekvése a mérgezés h a t á s á r a befo lyássa l n incsen és az eredményesség szempontjából elegendő két l y u k n a k és 15—20%-os o lda tnak az alkalmazása.

S Y L W A N . Seria A . 3—4. sz.

Bremówna és S o b o l e w s k a : A z erde i fák virágporhul-latása a b i a l o w i e s a i őserdőben. (S tud ia nad opadem pylków drzew lesnych w P u s z e z y Bialowieskíej . ) 112—137. old.

A z érdekes v izsgá la tok során 1935 már i cus 1-től j ú l iu s vé­géig tíznapos közökben 10—10 óra i időre g l y c e r i n n e l i ta to t t szűrő­papiros t helyeztek k i Pe t r i -csészékben a h í res őserdő különböző részein, hogy az ezekben fe l fogot t v i r ágpor mennyiségéből a por -zás mértékét megál lap í t sák , i l le tőleg az összetételét az erdő fafaj szer int i eloszlásával egybevethessék.

A n y e r t e redmények elsősorban azért figyelemreméltóak, mer t megdöntö t ték azt a régi felfogást , a m e l y a szél virágpor­szá l l í tó h a t á s á n a k i g e n n a g y je len tősége t tulapdonítot t . A P e t r i -csészék v i r á g p o r t a r t a l m a igen hű képet adot t a k ísér le t i területet közvetlen környező á l l omány fa fa jbe l i e loszlásáról , de a távolabb fekvő e rde i fenyvesek pollenjéből p l . a l i g kerül t V a l a m i a csé­szébe.

E z e k e t az ada toka i a szerzők az őserdőben ta lá lha tó mocsa­rak tőzegének a virágportarialmával is összehasonl í to t ták és ennek során azonos eredményekre j u to t t ak . A nagy kiterjedésű mocsaraknál ( X i k o r ) a z o n b a n más v o l t a kép, mer t i l y e n helyen nagy mértékben érvényesül a szél hatása és ezért f igyelmeztetnek a szerzők bennünket a r r a , h o g y az ú jabban i g e n d iva tos pollen-vizsgálatoknál megfelelő körültekintéssel kell eljárni.

Zár t á l lományban v a g y k isebb t i sz tásokon a csapadéknak je lentősebb a ha tása , m i n t a szélnek, mer t p l . eső után néha 24 órá ig i s a l i g h u l l l e v i rágpor .

Kuzniar: A z altalajvíz szintjének ingadozása a sandomiersi erdős vidéken.) Przyczynek do poznania wahania poziomów wody gruntowey w lasach Puszczy Sandomierskiej.) 140—154. o ld .

A z 5 erdőgondnokságban, 385 próbaterüle ten végzett v izs­gá l a tok azt igazol ták, h o g y : 1. a száraz homok ta l a jokná l állandó v íz tar tó ré teget n e m lehet t a lá ln i ; 2. a nedves, i l l . a dil luviális agyagré tegekke l vál takozó homokta l a jokná l az a l t a l a jv íz szint­j é n e k év i vál tozása nagyjábó l azonos képet m u t a t és végül 3. az a g y a g o n fekvő homokon a beszivárgó t a la jv íz tavassza l és nyá ron fokozatosan húzódik le az agyag ré t eg felszíne men­tén a ta la jmélyedésekbe és ezért a különböző időben végzett v izsgá la tok különböző vízál lás t m u t a t n a k .

Gieruszynski; A Kopezky-Gehrhardt-féle fatömeg-meg-határozás pontossága a próbatörzsek kiválasztása, alkalmas­sága és száma szempontjából. (Dokladnosc oznaczania masy drzewostanu metoda Kopezky-Gehrhardta w zaleznosci od doboru i ilosci drzew modelowych.) 156—171. old.

Gehrhardt megá l lap í tásá t , h o g y a kör lap-á t lag törzs azonos a fa tömeg-át lagtörzzsel , Assmann csak egy b izonyos pontossági ha tá ron belül fogad ja e l .

A szerző a 90 éves lúcfenyvesekben k ivá lasz to t t 3 próba­területén végzet t v izsgá la tok a l ap j án a r r a a végeredményre jut, h o g y : 1. Gerhardt eredményei hey tá l lók ; 2. a próbatörzsek szá­m á n a k fokozatos növelésével eme lked ik a Kopezky—Gerhardt-féle e l j á r á s pontossága , kezdetben erősebb, később gyengébb

mér t ékben ; 3. négy p róba tö rzs esetén a középhiba a l i g +4.8%, és 4. az á l l omány f a tömegének megha t á rozásához a pon tosan kiszá­mí to t t á t l ag tö rzsek j o b b a n megfe le lnek , m i n t a különböző v a s t a g ­ság i osz tá lyokban tetszés sze r in t k ivá l a sz to t t próbatörzsek.

Kontny: Adatok a K e l e t i - K á r p á t o k erdőségeinek a történe­téhez. (Materialy do historii lasów w Karpatach Wschodnieh.) 173—208. o l d .

A P r u t és C z e r e m o s z közö t t fekvő ú. n . Pokucie h e g y s é g növényfö ldra jz i v i szonya i ró l m é g a l i g j e len t m e g köz lemény a s z a k i r o d a l o m b a n , n o h a ez a z e rdős v idék i g e n érdekes ada tok­k a l szolgál . í g y p l . a szerző m e g á l l a p í t á s a s ze r i n t az e rde i fenyő el ter jedése szempont jából i s összekötő k a p o c s n a k k e l l t e k i n t e n i , mer t a G o r g a n y hegység tő l erre felé vonul az erdeifenyő Buko­vinán keresztül Erdélybe és közben 1370 méter magasra is fel­megy.

A v a l a m i k o r n a g y k i t e r j edésű cz i rbo lya - fenyvesekbő l a mezőgazdasági műve lés e l ter jedése következtében az egész vidé­ken mindössze 76 törzs m a r a d t meg . A törpefenyő e lőfordu lása azt i g a z o l j a , h o g y a j é g k o r s z a k b a n a C z a r n a h o r a h e g y l á n c o t i s gleccserek bo r í to t t ák .

G i e r u s z y n s k i : R a j z á b r á s e l j á r á s á l lományok tömeg-növedékének a megá l lap í tásá ra . (Graf iczny sposób o z n a c z a n i a p r z y r o s t u miazszoáci drzewostanów.) 210—219. old.

A z e l j á r á s l ényege az, h o g y az á l l o m á n y á t l a lózása a l ap ­j á n k ivá lasz to t t á t l ag tö rzseke t ledönt jük, növedéküke t szakaszos köbözéssel m e g á l l a p í t j u k és ezeket m i n t a kör l apnövedék függ­vénye i t egy t enge ly - rendesze rben f e l h o r d j u k . A megfe le lő k i e g y e n ­lítés u tán k i s z á m í t j u k az á t l agos kör lapot , ehhez megke re s sük a megfelelő tömegnövedéket , a m e l y a tö rz s számmal s zo rozva , az á l lomány tömegnövedéke t ad ja .

A z e l j á r á s pon tossága a p róba törzsek s zámának növelésé­vel eme lked ik .

B E V U E D E S E A U X E T F O R E T S . 1939. évi 2. sz.

Salvador: A bükk a Pireneusokban. (Le hétre dans les P y r é -•ées.) 101—112. o l d .

A P i r e n e u s o k e redé inek e g y i k leg je lentősebb faneme a bükk. A hegy lánc k e l e t i részében az erdőknek 15%-át , középüt t 30—35%-át, n y u g a t i részén s az Óceán közelében 60%-át f o g l a l j a

el , sőt egyes he lyeken még a 80%-ot is e lé r i ; 700—1700 m te-nger-színfelet t i m a g a s s á g b a n tenyészik. A t anu lmány részletesen i smer t e t i a z á l lomány- és tenyészeti v i s z o n y o k a t .

Martin: A jegenyefenyő a szavojai Alpokban. (Le sapin dans les Alpes de Savoie.) 113—119. o ld .

Összehasonl í t ja a s zavo j a i jegenye- és lúcfenyvesek tenyé­szeti v i s z o n y a i t s i gazo l j a , hogy a j egenyefenyő a r á n y a a többi fanemhez, főleg a lúcéhoz viszonyí tva , r ohamosan növekszik.

S U M A R S K I LIST. 1939. 3. sz.

Neidhardt: Mennyiben befolyásolja a mágnestű delejes elhajlásának ingadozása a bussola-mérés pontosságát? (Upliv variacija magnetske deklinacije na ispruzene busolne polygonske vlakove) 121—135. old.

Ismeretes dolog , hogy a delej tü e lha j l ása nemcsak naponk in t változik, hanem a hónapok és évek fo lyamán is . B i z o n y o s , hogy ez az ingadozás befolyással v a n a bu*sola-mérések á l ta l nye r t m é r t a n i v o n a l a k n a k hosszúságára és az ezek á l ta l a lkotot t p o l y g o n o k r a . A szerző feleletet próbál a d n i a r r a a kérdésre, mennyiség i leg meglehet-e á l l ap í t an i s ha igen , minő pontosság­g a l a keletkező mérés i hibát . A képletek és táblázatok egész soro­za tá t fe lvonul ta tó fe j tege tések egyelőre csak bevezetésül szolgál­nak a még feldolgozás a la t t álló munkához.

Matijasevic: Az iparosításról és előfeltételeiről. (0 industrijalizaciji i mentalitetnim predispozicijama za indus trijalizaciju.) 135—145. old.

A szerző az á ta lános iparos í tás kérdéséről , az erdőgazda­sági iparról , az á l lami erdők ki termelés i módszereiről és az erdei főárról í ro t t ter jedelmes t anu lmányábó l közöl egy k i s ízelítőt,

mer t úgy véli , h o g y az erdő j e l en t ékeny ősfor rása és tárháza az iparos í táshoz szükséges n y e r s a n y a g n a k s í g y fontos tényezője a nemzetgazdasági po l i t ikának . Bevezetőül az ipa ros í t á s szükséges­ségét hangsúlyozza különös tek in te t te l J u g o s z l á v i a v i s z o n y a i r a s megá l l ap í t j a , h o g y v a l a m e l y á l lam a k k o r erős gazdasági lag , ha a földmivelés és i p a r között m e g v a n a helyes a r ány , Jugosz láv ia

ese tében ez n e m ál l fenn és ezért ipa rá t n a g y o n fe j lesz teni kel­lene, h o g y nemzetgazdasági lag megerősödjék.

A z iparfe j lesztéshez 3 előfeltétel szükséges: tőke, nye r sanyag és munkaerő . A tőke előteremthető, n y e r s a n y a g is bőven van. A munkaerő t i l letően Jugosz l áv i a s ík és dombvidéki területein a népesség elég sűrű, h o g y a feleslege az i p a r i termelésnél helyez-

kedhessen el- A l k a l m a s i.s e r re m i n d testileg', m i n d l e l k i l e g , mer i min t földmívelő megszok ta a ta r tós , k o m o l y és nehéz munká t . N e m lehet ezt e l m o n d a n i a m a g a s hegyvidék l akosságáró l , a m e l y igény­telenebb és é le tszükségle te i t könnyebben k i t ud ja e légí teni főfog­lalkozásával , a marha tenyész tésse l . A z ős te rmelésnek ez az ága nem k íván k o m o l y , nehéz munká t , nem köti á l landóan egy h e l y ­hez, hanem szabadabb mozgást enged. Ezé r t n e m is a l k a l m a s a vele foglalkozó e lem az ipa ros í t á s c é l j a i r a . B i z o n y o s , h o g y a n y e r s a n y a g bősége és könnyebb hozzáférhetősége a m a g a s hegy­vidéket teszi k ívána tossá az i pa ros í t á s meg te remtésé re . S z á m o l n i k e l l a zonban m a j d a v á l l a l a t o k n a k o k v e t l e n azza l , h o g y g y o r s és biztos s i k e r t csak ú g y t u d n a k e lérni , ha a munkás ság l e l k i adott­ságai t n e m téveszt ik szem elől. A magas hegyvidék l akó inak k i s szániára, i l le tőleg k isebbfokú a l k a l m a s s á g á r a való tekin te t ­tel célszerűbb, h a a s ík és dombvidéki l akosságot vesz ik igénybe. Idegen országból hozott munkásoka t t a r tósan n e m a l k a l m a z h a t ­nak, mer t ezeket a nép be to lakodóknak t e k i n t i és a kenyeré t félti tőlük.

Piskoric: Meg kell vá l toztatni az erdőtörvény 151. §-át. (Potreba izmjene § 151 zakona o sumama.) 146—149. old.

A z e rde i k ihágások ra , ká r t é t e l ek re s az a z o k k a l k a p c s o l a -tos e l j á r á s o k r a vonatozó rendelkezéseknek megvá l t oz t a t á sá t j a v a ­solja, mer t azok e l l enkeznek a m i n d e n n a p i élet köve te lménye ive l . E n n e k o k a az, h o g y az e rdő tö rvény m e g a l k o t á s á n á l nem vizsgál ­ták m e g előzetesen, a tö rvénynek a g y a k o r l a t i é le t re leendő k i hatását . A szerző nézete sze r in t az, v o l n a a he lyes , ha m i n d e n tör­vény előbb b i zonyos i d e i g csak m i n t ide ig lenes k ísér le t i e lő í rás szerepelne s csak ennek a g y a k o r l a t i időnek az eltel te után, ha az élet köve te lményeinek megfe le l , kapná m e g végleges szövegezését. Lehe t , h o g y ez a vég leges szöveg a l i g ütne e l az eredetitől, de mindenese t re több t ek in te tben n e m v o l n a o l y m e r e v és a különböző esetekre a lka lmazha tóbbá válnék. A z e rde i ká r t é ­telekkel kapcso la tos rendelkezések szigorú e lő í rása i t enyhí teni kel lene: a szerző m e g is teszi e r re vonatkozó j a v a s l a t a i t s a v v a l végzi, h o g y a d d i g n i n c s é r t é k e a t ö rvény j e l en l eg i sz igorú elő­írásainak, amíg az azok a l a p j á n k i szabo t t pénzbüntetések 80%-át nem lehet beha j tan i ,

Ostojic: A vinkovcei erdó'igazgatósáa jövedelmének tar-tamosságáról. (0 potrajnosti prihoda direkcije suma Vin-kovci.) 150—170. old.

A v i n k o v c e i e rdő igazga tóság kerü le tébe 67.653 ha erdő tar­tozik, amelynek a kezelését 8 e rdőgondnokság lá t j a e l . Ebbő l a te-

rületből 58.869 ha szávament i s íksági erdő, 8784 ha p e d i g a P s u r i j hegység n y u g a t i s déli le j tő in fekvő hegyvidék i erdő.

A s íkság i erdők főfanemei a kocsányos tölgy, kőris és sz i l ; a hegyvidéki erdőké a kocsány ta lan tö lgy és a bükk. A z üzem­te rvek m á r 1882-ben elkészültek és rendelkezésük szer in t az átlag 200—300 éves á l lományokat rövidesen le ta ro l ták , úgy hogy ma m á r csak 156 ha őstölgyerdő áll még tövön; ezt 140 éves for­dulóban keze l ik .

M i n t h o g y az emlí te t t csekély őstölgyesen k ívül más vá­gás ra é re t t szávament i erdő n incsen , mer t a. l i s z t h a r m a t ás a g y a k o r i he rnyófa lás m i n d a k incs tá r i , m i n d a vagyonközségi f i a ta labb erdőket e lpuszt í tot ta és a s z i l f a i s rendre kiszárad, jogoson fe lmerül az a kérdés, nincs-e veszélyben a v i n k o v e e i erdő­igazgatóság jövede lmének a t a r t amossága .

A szerző a j e l en l eg é rvényben lévő üzemtervek a lap ján az 1938. évtől kezdődőleg az adatok és táb láza tok egész sorozatában tüntet i fel 20—20 éves fordulószakokra és egész 2017-ig a főhasz-nálatok mennyiségé t és pénzértékét . Megá l l ap í t j a , h o g y 140 éves vágásforduló mel le t t az T. és I I . fordulószakban a bevéte lek nem fedezik a k iadásokat s csak a 111. fordulóktól kezdődőleg lesz nagyobb a bevétel . 120 éves vágásforduló mel le t t azonban m á r az I. fordulószakban is fedezik, sőt m i n t e g y 70.000 P - v e l tú lha ladják a bevételek a k iadásokat , azontúl p e d i g a bevétel i többlet foko­za tosan emelked ik és a I I I . fordulószakban m á r 1,500.000 P - t é r el. Pénzügy i szempontból tehá t célszerű v o l n a a vágásforduló t át­menet i leg , legalább két fordulószak t a r t amára , 120 évre leszál l í tani .