ermészet Vilá 5.06(S

í RMESZETTLDOMANYI KÖZLÖNY • 2005 . MÁJUS ARA: 4^

EINSTEIN UTÁN ^^^m " ELEKTRONIKUS KÖNYVTARAK LÁVADÓMOK MOKKÁIDON ^^^^ • KÖBE ZÁRT KULTÚRA A HUBBLE-ÜRTÁVCSÖ 15 ÉVE • A NEMEK HARCA A XIV. TERMÉSZET-TUDOMÁNY DIÁKPÁLYÁZATUNK ÍRÁSAI

DIGITÁLIS UNIVERZUM

DRÓTOS LASZLO-MOLDOVAN ISTVÁN

Elektronikus könyvtárak a cyberspace-ben'

Ha szétnézünk a szinte fénysebes­séggel táguló internetgalaxisban -mondjuk a Google^ nevű „távcső­

vel" - valamilyen szak- vagy szépirodal­mat keresve, akkor a találati listák első né­hány oldalát végiglapozva megfigyelhet­jük, hogy milyen gyakran tűnnek fel mindig ugyanazok a címek, milyen sok­szor vezetnek ugyanoda a hivatkozások. A weboldalak milliárdjai között az ilyen, mindenhonnan jól látszó, „legfényesebb" objektumok többnyire hatalmas tudomá­nyos és kulturális szolgáltatóközpontok, melyek között egyre több az elektronikus könyvtár. Ezek nagy „gravitációs erejük­kel" nemcsak a hálózaton keresgélőket vonzzák, hanem a Deep Weben-* levő „sö­tét anyag" egy részét is összegyűjtik és lát­hatóvá teszik.

Az internet kétségkívül fantasztikus in­formációforrás, és több előnye van pél­dául a hagyományos könyvtárakhoz ké­pest: nincs záróra, se várakozási idő, és a kölcsönzött könyveket sem kell vissza­vinni. Ráadásul a hasonló témájú doku­mentumok egymáshoz vannak kapcsolva: ha egyre valahogy rábukkantunk, akkor a hivatkozásokat követve rendszerint szinte végtelen számú továbbit találhatunk. Aki azonban nemcsak szórakozásra és felüle­tes tájékozódásra akarja használni az internetet, hanem tanulni, tanítani, kutat­ni vagy művelődni akar a segítségével, előbb-utóbb szembesül a rendszer hátrá­nyaival is: arányaiban elég kevés az igazán értékes és részletekbe menő tartalom (kü­lönösen magyarul); leggyorsabban az áltu­domány és a dilettáns irodalom burjánzik rajta; a dokumentumok gyakran töre­dékesek, hibásak vagy egyszerűen csak „csúnyák": nehezen olvashatók, nehezen nyomtathatók; és sokszor még a legfonto­sabb információforrások is eltűnnek egyik napról a másikra, ami nemcsak bosszantó.

' A magyarra többnyire „kibertcr"-kcnt fordított kifejezésben ott rejlik a világűrt is jelentő „space" szó, így a számítógepek és a távközlési eszközök al­kotta hálózatot új, mesterséges „világegyetemnek" is tekinthetjük. ^ A google.com az internet legnagyobb, legismer­tebb keresőrendszere, jelenleg 8 milliárd weblapot tud átnézni tizedmásodpercek alatt. ^ Becslések szerint ÍIZ interneten több száz,szor any-nyi nyilvános dokumentum és adat érhető el, mint amennyit a keresőgépek - és így az átlagos internelhasználók - látnak. Többségük adatbázis­okban, illetve elszigetelt vagy alig látogatott honla­pokon lapul, vagy pedig a számítógépek számára értelmezhetetlen formátumokban van (pl. védett vagy kódolt PDF-fájlok, flash-animációs oldalak).

EímjííJ [(ttp "epd íszf tiulTímV/g<tN rfűL3(X^pbtnii?idvOO'' _J C ^ ' ! H e «-. o- r\

SZERZŐI JOGOK

KAT.'\1.ÓGUS-CÉDUL.'V

EPA KATALÖGUS

Természe t Világa Természettudouiáuyi Közlöny

Biológia áttalőbon; Fizika általában; Természeti földrajz; Földtudotnáriyak általában

(bioiógio; fizika; fizikai és kémiai tudományok; kémia: természettudomány)

IMPRESSZUM FOLY.flM. TOS ISMERTETŐ

1997

sooa

1998 2003

1999

S004

J

s<

„„.„.i,.r.

» - , - * ,

A Természet Világa az elektronikus periodikák adatbázisában

hanem hosszabb távon lehetetlenné teszi a rájuk való hivatkozást.

A fenti problémákon tudnak segíteni az elektronikus könyvtárak, melyek ugyan­olyan gyűjtő-, rendszerező-, szolgáltató- és tájékoztatószerepet töltenek be a digitális dokumentumok világában, mint ahogy ezt a „való világ"-beli megfelelőik teszik a pa­píralapú kiadványok esetében. Lényege­sebb eltérés leginkább csak abban van, hogy az e-könyvtárak sok esetben maguk állítják elő - digitalizálással - a gyűjtemé­nyük egyes darabjait, vagy legalábbis bizo­nyos szerkesztői, kiadói feladatokat is fel­vállalnak, hogy a különböző forrásokból érkező „digitális kéziratokból" szolgálta­tásra alkalmas „elektronikus kiadá.sokat" állítsanak elő.

Amerikai felmérések'* azt mutatják, hogy mind a diákok, mind pedig az okta­tók és a tudományos kutatással foglalko­zók is kezdik egyenrangú módon és egyen­lő arányban használni a hagyományos és a számítógépes információforrásokat, s ez­zel párhuzamosan megnő az utóbbiak

megbízhatósága és könnjná használhatósá­ga iránti igény. Vagyis olyan új kereslet je­lentkezik - most már Magyarországon is -, melyet leginkább a hálózatokon egyre több helyen szerveződő elektronikus könyvtárak elégíthetnek ki - vagy még in­kább ezeknek az elektronikus könyvtárak­nak a közös szabványokon és együttműkö­déseken alapuló hálózata...

Az alábbiakban a Magyar Elektronikus Könyvtár példáján mutatjuk be, hogyan működnek és várhatóan milyenek lesznek ezek a „gravitációs központok" a digitális univerzumban.

A MEK nem sokkal a magyar internet „ősrobbanása" után keletkezett, 1994-ben kezdtek el kialakulni a szegedi és miskolci egyetemek, valamint a Budapesti Közgaz­daság-tudományi Egyetem szerverein a gyűjteménynek azok a csírái, melyekből egy évvel később az Információs Infrast­ruktúra Fejlesztési Program'' segítségének köszönhetően megindult az első központi szolgáltatás a mek.iif.hu címen. A fejlesz­tés 1999-ben új lendületet kapott, amikor létrejött egy közhasznú egyesület'', vala-

•* Lá,sd például: Dimensions and Use of the Scho-larly Information Environment www.clir.org/pubs/ reports/publ 10/eontents.html

-' www.iif.hu '' mck.oszk.hu/egyesulcl

Természettudományi Közlöny 136. évf. 5. füzet 217

DIGITÁLIS UNIVERZUM

-m'-^mr. & m j ^ 1 hítp //fi*k otA tx;'lJ20IX)/0:í37U

SZERZŐI ÍOGOK

KATALÓGUS­CÉDULA

KERESÉS A MEK-BEN

KÖNYVKERESÉS

V.

Lambrecht Kálmán Az ösvilági élet

Biológia f Gtológia/Ősténytan (evolúció, paíeontológusoii)

"AgoílandiidS3talcfilííréíígtAtn,atííff>Mvtt^domilomrtítgikÍMnheiBbna3 haljbunák ktrUiítlc nafvMpa. EtákrSI sióbfa mtg jraff tmlíktitiiliilc thS úítörS

kuíatóikról, iotóaíistn mari hgeiíS gfi^fSík mm szakirtS esil^bíiv^_filr:__ho»^m íp* <l*rik •• ímiólfihmstír ii,SfsUí to-mV« vO ctOULA | CÍMKes | HUNMARC | USMARC | XHI. |

FÜLSZÖVEG

MEGTEKINIHETO VERZT HTML Word

M16bbyU RTF

UTlglibyu HDF

ZIP-PEL CSOMAGOLT VERI HTML llltkttyt*

W o i d RTF PDF 43TlM>yW

CÉDULA R3RMATUM

INFORMÁCIÓ 2004-09-03

i4flffHBi USl: lit*://i«ek<stkJiiiA)20aa/IU:

IIRN; ]ittp:/^n.untJtu/N2L?unt:abn;^

MtK-01D»

irB(vU9lálM'. MtawHi/

Betekintés az elektronikus katalógusba

mint egy önálló osztály az Országos Szé­chényi Könyvtáron' belül a munka támo­gatása és koordinálása céljából. Néhány éve már a mek.oszk.hu^ címen működik a MEK második, továbbfejlesztett verziója, itt most mintegy 2500 katalogizált do­kumentum van, ezek összességében több tízezer művet tartalmaznak. A könyvtár jelenleg már napi 15-20 ezer látogatót fo­gad virtuális falai között, a világ minden tájáról.

A gyűjtőköre kiterjed minden magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású digitális dokumentumra, mely tudományos, okta­tási vagy kulturális célokra használható. Napi 3-4 új könyvből álló gyarapodása csak kis részben származik saját digitalizá­lásból, többségében a kiadóktól vagy a szerzőktől kapott, illetve az internetről át­vett, vagy mások által számítógépre vitt dokumentumokat gyűjt. Az állománynak mintegy fele a szépirodalom, a többi kü­lönböző szakterületek publikációi, illetve nagyméretű kézikönyvek. Utóbbi csoport­ban találjuk például a XIX. század végén kiadott 16 kötetes Pallas lexikont'^, a Ma­gyar életrajzi lexikont^^, vagy a közelmúlt történelmét és tudománytörténetét, vala­mint hazánk természeti és gazdasági föld­rajzát bemutató ötrészes Magyarország a XX. században^^ c. kiadványt. A termé­szettudományi „polcon" pedig többek kö­zött ott van a Magyarország barlangjai^^.

' www.oszk.hu " Az angol nyelvű felület elérhelő a www.elib.hu címről is. Van továbbá egy másolat a most már ha­zánkban is terjedő új, IPv6 szabványú hálózaton is: mekipv6.niif.hu "* mek.oszk.hu/IXKKW/OüüöO '" mek.oszk.hu/Üü3(K)/00355 " mek.oszk.hu/()2100/ü2185 '2 mek.oszk.hu/0ü5()0/00575

218

Hermán Ottó és Chernél István hazánk madárvilágát bemutató két könyve'-^. Ko­rabeli dokumentumokat tartalmaz a csak elektronikusan kiadott Eötvös Loránd munkái és méltatása^'^ c. összeállítás és a Természettudományi Közlöny, illetve a Természet Világa régi évfolyamaiból is vá­logató Természettudományi és tudomány­történeti dokumentumok^^ címet viselő vir­tuális kiállítás.

Az elektronikus könyvtárnak külön fo­lyóirat-olvasóterme is van: az epa.oszk.hu szerveren található Elektronikus Perio­dika Archívum és Adatbázis nyilvántartja a magyar interneten megjelenő hírportá­lokat, napi- és hetilapokat, magazinokat és tudományos folyóiratokat, és ahol erre engedélyt kap, fizikailag is archiválja őket a szolgáltató gépén, hogy hosszabb távon is garantálni lehessen ezek elérhetőségét, hivatkozhatóságát. Az olyan klasszikus kulturális folyóiratok mellett, mint ami­lyen a Nyugat^^, a gyűjteményben szak­lapok is találhatók: többek közt például a Fizikai Szemle^^ és az Ökotáp^ korábbi év­folyamai is.

A digitális könyveket és folyóiratokat az emberek másként olvassák és más cé­lokra is használják, mint a nyomtatotta­kat. Ezért a MEK könyvtárosai - ahol ez egyszerűen megoldható - egységesítik a dokumentumok kódolását a gyűjtemény teljes szövegének kereshetősége érdeké­ben, képernyőn is jól olvasható külalakot állítanak be, és olyan alternatív formátu-

" mek.oszk.hu/00600/ü0604 '•* mek.oszk.hu/02000/02ü54 " mek.iif.hu/kiallit/tudtor "> epa.o.szk.hu/00(K)0/00022 " epa.oszk.hu/0()300/00342 i*' epa.oszk.hu/0()(X)0/00005

mokra konvertálják a könyveket, melyek ideálisak a különböző felhasználási for­mákhoz: online böngészés, e-book-készü-lékeken való olvasás, keresés, idézetkimá-solás, nyomtatás, felolvastatás a számító­géppel stb. Utóbbi, vagyis a látássérültek és egyéb fogyatékkal élők kiszolgálása kü­lönösen fontos feladat, nekik egy külön, vakon vagy egér nélkül is könnyen hasz­nálható kezelőfelület áll rendelkezésre a vmek.oszk.hu címen, s a Világhalló''' szol­gáltatás segítségével a könyvek nagy része meg is hallgatható. A gépi felolvasás mel­lett 2004 végén megkezdődött a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövet­sége által digitalizált, emberek által fel­olvasott hangoskönyvek gyűjtése is a MEK-ben.

A dokumentumok elektronikus kiad­vánnyá, lehetőleg minél több célra alkal­mas kiadvánnyá való alakítása mellett a könyvtárosok még egy fontos feladatot el­végeznek: ellátják metaadatokka\ a köny­veket és folyóiratokat. A bibliográfiai in­formációk hiánya az egyik legnagyobb gond a jelenlegi interneten, ez az oka an­nak, hogy olyan nehéz például téma vagy szerző szerint keresni a weben, hiszen a teljes szövegű keresőkbe beírt szavak az oldalakon belül bárhol, bármilyen össze­függésben előfordulhatnak, így hiába ér­kezik tizedmásodpercek alatt a találati lis­ta, ha biztosak akarunk lenni benne, hogy a fontos weblapok többségét felkutattuk, többórás keresgélésre és válogatásra kell vállalkoznunk. A könyvtárakban ezt a kér­dést sokkal elegánsabban oldják meg: a katalogizálással foglalkozó szakemberek részletesen leírják a műveket minden lé­nyeges szempont szerint, így azonnal és pontosan megválaszolható egy olyan kér­dés, hogy „vannak-e angolra fordított Arany János-balladák a gyűjteményben?", vagy „a XVI. században milyen művek íródtak a magyarországi bányászatról?" Ugyanezt, a hagyományos könyvtárakban jól bevált megoldást használják például a WebKat.hu^" adatbázisnál is, ahol már több mint 200 ezer magyar online doku­mentumot láttak el ilyen bibliográfiai ada­tokkal. A MEK és az EPA esetében saját leírás készül minden archivált tételről, kö­zel százféle adatmező segítségével. Ezek a kiadványok „elektronikus borítólapján" a KATALÓGUSCÉDULA feliratra kattintva te­kinthetők meg különböző, emberek és gé­pek által olvasható formátumokban, de a fontosabbak a borítólapok - a böngésző Nézet/Forrás menüpontjával megnézhető - fejlécébe is belekerülnek, illetve hozzá vannak csomagolva a dokumentumok le­töltésre szánt változataihoz is. A metaada-toknak köszönhetően az elektronikus könyvek nemcsak a MEK saját kataló-

'^ www.vilaghallo.hu ^^ www.webkat.hu

Természet Világa 2005. május

DIGITÁLIS UNIVERZUM

gusában^' kereshetők vissza, hanem több nagy hazai könyves és könyvtári adatbázis­ban is; s a nemzetközi Dublin Core szab­ványra alapozott OAI rendszerekkel^^ is lekérdezhető a gyűjtemény, így például a digitális kultúra nyilvántartását végző Nemzeti Digitális Adattárból ^ és az NKÖM tavaly elindított Kultura.hu '* portáljáról is. Ezek a metaadatgyűjtő rendszerek természetesen akkor lesznek igazán hasznosak, ha minél több online dokumentumot ellátnak ilyen kísérő in­formációkkal a szolgáltatóik. Ennek meg­könnyítésére készítette el a MEK Egyesü­let tavaly az eleMEK^ nevű, ingyenes e-könyvtári rendszerét, mellyel bárki katalo­gizálhatja a saját gyűjteményét.

A könyvtáraknak egy további fontos szervezeti egysége a tájékoztató szolgálat. Ilyet a legtöbb elektronikus könyvtár is biztosít: legalább egy e-mail címet megad­nak, ahol az eredmény nélkül keresgélő látogató segítséget kérhet. Ez a MEK ese­tében az info@mek.oszk.hu postafiók, de nehezebb kérdések megválaszolására egy önálló, mintegy 150 szakemberből álló „tájékoztató főosztály" is rendelkezésre áll. A korábban MIT-HOL, jelenleg LIBINFO '' néven futó szolgáltatástól bármilyen információ- vagy szakirodalom­keresés kérhető, a válaszok elektronikus levélben érkeznek néhány órán, vagy -legrosszabb esetben - 1-2 napon belül. A természetesen szintén ingyenes szolgál­tatás egyre népszerűbb, elsősorban a diá­kok körében, akik szakdolgozathoz és egyéb iskolai feladatokhoz kérnek segítsé­get az „internet-könyvtárostól".

A MEK és az EPA mellett van még né­hány nagy dokumentumgyűjtemény a ma­gyar hálózaton, ezekről a konyvtar.lap.hu, illetve az e-konyvtar.Iap.hu oldalon tájé­kozódhatunk. A legfontosabb a Neumann János Digitális Könyvtár Bibliotheca Hungarica Internetiana^' c. gyűjteménye, ahol a szépirodalmi és humán szakirodal­mi művek mellett az utóbbi időben egyre több természettudományos munka is megjelenik, például az élettudományok és a földtudományok területéről. Ugyancsak a Neumann-ház üzemelteti most már a legnevesebb kortárs írók és költők élet­művét feldolgozó Digitális Irodalmi Akadémia^ szolgáltatást, ami egy világ­viszonylatban is egyedülálló vállalkozás a jellegét és a megvalósítását tekintve. Ki­sebb digitális dokumentumgyűjteménye­ket számos könyvtár és egyéb intézmény honlapján találunk, melyek többnyire va­lamilyen témára vagy dokumentumtípus-

^' mek.oszk.hu/katalog/ ^ Open Archives Initiative: www.openarchives.org ^ www.nda.hu ^* www.kuhura.hu ^ elemek.oszk.hu ^^ libinfo.oszk.hu ^'www.bhi.hu ^ www.irodalmiakademia.hu

Kedves Olvasóink!

A fizika évének jegyében bővítettük a Természet Világa elektronikus vál­tozatát (http://www.ter-meszetvilaga.hu). Szá­mos korábbi fizikai, fizi­katörténeti cikkünk ke­rült ki a világhálóra, s az 1991-2004-es időszak szinte minden „szkepti­kus cikke" hozzáférhető­vé vált. Összegyűjtöttük a „Káosz természete" so­rozatunk eddigi darab­jait és az utóbbi tíz év­ben fizikai Nobel-düjal jutalmazott eredmények ismertetéseit A gyűjte­ményt legközelebb ter­mészetvédelmi cikkeink és úti beszámolóink vá­logatásával, archív fotók­kal és videofelvételekkel egészítjük ki.

•* • ő 3 ü ' ö " " * jiFMWw a ~ * J , í i - 5i a • jd J"

T c r m é » I Wt V I t . 4 g • TKRMÍiSZ -l nXJtaÁtíVíKeSlliONV * ^MjkPlTVA Hk.')

A X(V. TMméwalTudamány OlétE^áfyiiw dqoyiiWMl

Vitagal«< • fiiiha év« alkalmáhAI

í^^ )Mly4iivtlá(vid.c(U(i4it<icUnttii6vMl*Ii«.ho0ct.l:t*i)tlkaiunk . ?M, cUnHBÍil4rMzűktii(c:te?I*-i*.

ValM>«nn«vralUtlcM«utftotJttUlit.l«XIX <>tXX n i u d foidulötfn Rd^dul t ludontn^ot gaido&MU*-rt^iéujMm*hnM.* a

ra specializálódtak. A legtöbb esetben az elektronikus könyvtárak fentiekben felso­rolt jellemzői hiányoznak ezeknél, de egy részük remélhetőleg kiindulópontját, magját jelenti egy-egy jövőbeli komolyabb „égitestnek" a formálódó magyar infor­mációs galaxisban.

A teljes világhálót tekintve a következő nagy szupernóva-robbanás mindenesetre a már említett Google-tól várható, amely 2004 végén bejelentette, hogy több ameri­kai könyvtár gyűjteményének nagy részét, összességében mintegy 15 millió kötetet digitalizál, tesz kereshetővé és részben le­tölthetővé az interneten^', alaposan felad­va ezzel a leckét a nemzeti digitalizálási programokért felelős döntéshozóknak, többek közt Magyarországon is. Az Or­szágos Széchényi Könyvtár által indított Hungarológiai Alapkönyvtár Digitalizálá­si Program-"', az eddigi legnagyobb szabá­sú, hasonló jellegű hazai vállalkozás egy­éves működés után egyelőre szünetel tá­mogatás hiányában, pedig ez „csak" ezres nagyságrendben célozta meg a legfonto­sabb magyar vonatkozású alapművek digi­talizálását. A jó minőségű elektronikus könyvek és folyóiratok előállítása igen költséges munka, igaz, hogy utána sokszo­rosan hasznosul, hiszen nincsenek terjesz­tési költségek és egyetlen példány elég az egész világnak. A szakmai követelmény­rendszer kidolgozásában és az egyes digi­talizálási projektek közötti koordináció­ban fontos szerepe van az európai uniós tagállamok minisztériumai közötti együtt­működésnek, melynek Minerva Plus^'

nevű jelenlegi szakaszába Magyarország is bekapcsolódott. A feladat - a sok száz éves európai kultúra és tudomány írott emlékeinek átmentése, illetve a nyom­tatottnál is gyorsabban szaporodó, eleve számítógépen keletkező művek összegyűj­tése és archiválása - olyan nagy, hogy csak széles körű összefogással valósítható meg. A Magyar Elektronikus Könyvtár ennek a felismerésnek az alapján törekszik együtt­működési kapcsolatok kiépítésére minél több intézménnyel, és ösztönzi helyi digi­talizáló műhelyek és e-könyvtárak kialakí­tását a határon túli magyarlakta területe­ken is. A szolgáltatás biztonsága és a gyűj­tés kiterjesztése érdekében a MEK már 3 határon túli „tükörszervert" üzemeltet (Szlovákia^^, Erdély -*, Vajdaság^''), ame­lyeken az elektronikus könyvtár teljes má­solata megtalálható. A gépeket üzemelte­tő magyar szervezetek egyben aktív part­nereink is az ott készülő dokumentumok összegyűjtésében. A legfrissebb eredmény ezen a téren az OSZK és az Erdélyi Mú­zeum-Egyesület-^^ között 2(X)5 februárjá­ban aláírt szerződés Erdély tudományos és kulturális örökségének digitalizálásáról és online kutathatóvá tételéről.

Az elektronikus könyvtárak és a ben­nük dolgozó könyvtárosok tehát „rendet", „életet" és „intelligenciát" visznek az in­terneten kialakult „őskáoszba", megte­remtve ezzel a közeljövő tudásalapú társa­dalmának létfeltételeit; gyors és egyszerű hozzáférést biztosítva a raktárak vagy ép­pen a webszerverek mélyére zárt emberi gondolatokhoz. [ej

2'mek.oszk.hu/html/irattar/sajto/2005/050104.htm •™ mek.oszk.hu/hungalap/ •" mek.oszk.hu/minerva/

•^ www.mek.sk -" www.mek.ro ^ mek.tlkk.org '^ www.eme.ro 35

Természettudományi Közlöny 136. évf. 5. füzet 219