Raffay Endre

ESZTERGOM, VÉRTESSZENTKERESZT

Tanulmányok az 1200 körüli évtizedek magyarországi művészetéről II.

Forum Könyvkiadó

© Raffay Endre, 2006

A kötet megjelenését a Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és az Illyés Közalapítvány támogatta

A fotók és reprodukciók a szerző munkái

Raffay Endre

ESZTERGOM, VÉRTESSZENTKERESZT

Forum KönyvkiadóÚjvidék2006

www.forumliber.co.yue-mail: forumkk@eunet.yu

A ki adá sért fe lel Bor dás Győ ző fő szer kesz tő / Re cen zens: Kalapis Zol tán / Szer kesz tő: Buzás Márta / Tör de lő- és kép szer kesz tő: Csernik Előd / Pél-dány szám: 300 / Ké szült a Ma gyar Szó Kft. Fo rum Nyom dá já ban Új vi dé-ken, 2006-ban

726.54(439)”11/12”

RAFFAY, EndreEsztergom, Vértesszentkereszt / Raffay Endre ; [a fotók és a reproduk-

ciók a szerző munkái]. – Újvidék : Forum, 2006 (Újvidék : Magyar Szó Kft. Forum Nyomda). – 141 p. : ill. ; 18 cm – (Tanulmányok az 1200 körüli évtizedek magyarországi művészetéről ; 2)

Példányszám: 300. – Irodalom

ISBN 86-323-0643-X

a) Crkvena arhitektura – Mađarska – 12–13. v.

COBISS.SR-ID 209828871

CIP – A készülő kiadvány katalogizálásaA Matica srpska Könyvtára, Novi Sad

TARTALOM

Előszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

ESZTERGOM III. BÉLA-KORI ANTIKIZÁLÓ FEJEZETTÍPUSAI

I. Az esztergomi Szent István Terem füzérdíszes fejezetének kompozíciós típusa és a típus eredete . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7

I.1. Összefüggések a Szent István Terem füzéres fejezete körül . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

II. Az esztergomi királyi palota és a Szent Adalbert-székesegyház antikizáló fejezetei és kőfaragói. A művészeti kör néhány összefüggése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

III. A modenai Ghirlandina növénydíszes fejezetfaragványai és datálásuk. Kapcsolatok a maestri campionesi modenai művészeti körében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28

Jegyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39

A VÉRTESSZENTKERESZTI TEMPLOMROM ÉS NÖVÉNYDÍSZES FARAGVÁNYAI

I. Bevezetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 II. Az alaprajz és a felépítmény kérdései, periodizációs kísérlet . . . . . . . 49III. A vértesszentkereszti templom növénydíszes fejezetei III.1. A főszentély és körének faragványai . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 III.2. Az északi kapu és köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62 III.3. A nyugati kapu és köre . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 III.4. Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67

IV. A vértesszentkereszti növénydíszes fejezetek rokonsága IV.1. Kapcsolatok Vértesszentkereszt és az esztergomi

királyi palota növényi ornamentikája között . . . . . . . . . . 68 IV.2. A vértesszentkereszti növényi ornamentika

pilisszentkereszti kapcsolatai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 IV.3. A vértesszentkereszti stílusrétegek karcsai hatása . . . . . . 72Jegyzetek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Rövidítés- és irodalomjegyzék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85

Képek az Esztergom III. Béla-kori antikizáló fejezettípusai című tanulmányhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93Képek a vértesszentkereszti templomrom és növénydíszes faragványai című tanulmányhoz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 119

ELŐ SZÓ

Az ol va só az új vi dé ki Fo rum Ta nul má nyok az 1200 kö rü li év ti ze dek ma gyar or szá gi mű vé sze té ről cí met vi se lő mű vé szet tör té ne ti so ro za ta má so-dik kö te tét tart ja a ke zé ben, amely a for má ját és a mé re te it az aracsi temp-lom rom mal fog lal ko zó el ső kö tet től, il let ve a ki adó egy ko ráb bi, Kö vek cí men meg je lent so ro za tá nak a tag ja i tól örö köl te.

A so ro zat ban meg je le nő ta nul má nyok ban egy más sal töb bé-ke vés bé ös sze füg gő, az 1180-as és az 1220-as évek köz ti kor ban ké szült épí té sze ti em lé kek nek a be mu ta tá sá ra vál lal ko zom, ame lyek meg is me ré sé vel és ku ta tá sá val a dok to ri dis szer tá ci óm szá má ra kezd tem el fog lal koz ni. A ma-gyar or szá gi mű vé szet nek eb ben a kor ban igen je len tős épí té sze ti em lé kei ke let kez tek, ame lyek egy ré sze meg le he tő sen épp ál la pot ban ma radt fenn, má so kat rom ja ik ból és – el ső sor ban a ré gé szet nek kö szön he tőn – tö re dé-ke ik ből is me rünk. Je len tő sé gük a ko ra be li nyil vá nos ság szá má ra egy há zi vagy vi lá gi rang juk ban és rep re zen ta ti vi tá suk ban nyil vá nult meg, a mai szem lé lő, aki az Ár pád-kor ból szár ma zó épí té sze ti és tör té nel mi hely-szín ként sze re pet ját szó te rek és ro mok után ku tat, kö zöt tük ta lál ja meg ku ta tá si tár gyá nak leg lát vá nyo sabb em lé ke it, míg a tu do mány szá má ra je len tő sé gük el ső sor ban a mű vé szet tör té ne ti sze re pük ből kö vet ke zik. Az esz ter go mi ki rá lyi pa lo ta, az egy ko ri esz ter go mi és ka lo csai ér se ki szé kes-egy há zak, a pilisszentkereszti és a pan non hal mi apát sá gi temp lo mok nem-csak a ki rály ság és az egy ház or szá gos köz pont ja i ként ját szot tak sze re pet, de (egy ko ri) épü le te ik és fa rag vá nya ik a mű vé sze ti-esz té ti kai ér té ke ik mel-lett mű vé szet tör té ne ti fon tos ság gal is bír nak. Fon tos sá guk egy részt ab ból adó dik, hogy ál ta luk kü lön bö ző – el ső sor ban észak-fran cia és észak-itá li ai – ere de tű stí lu sok je len tek meg Ma gyar or szá gon, más részt e stí lu sok ter-

5

jesz té sé vel és ala kí tá sá val mű vé sze ti kö rök ki in du ló pont ja ként ját szot tak sze re pet, és ki sebb ran gú-ará nyú épí té sze ti vál lal ko zá sok hoz min tá kat és mes te re ket biz to sí tot tak. Bény, Karcsa, Ócsa, Vértesszentkereszt, Aracs, Jánoshida vi dé ki ko los tor temp lo mai el sőd le ges ter ve i nek és a ki vi te le zést meg kez dő kő fa ra gó inak ko ránt sem vi dé ki es szín vo na lú mű vé sze te gyak ran az or szá gos köz pon tok je len sé ge i vel a hát tér ben ér té kel he tők.

E kor ban Esz ter gom is köz pon ti sze re pű. De ezt a sze re pet, a ko ráb bi szak iro da lom tól el té rő en, nem a pa lo ta ká pol ná nak tu laj do ní tom és nem a gó ti ka ma gyar or szá gi meg ho no sí tá sá ban lá tom. Ilyen sze rep a provence-i ere de tű protoreneszánsz for ma kincs te kin te té ben a Szent Adal bert-szé kes-egy ház nyu ga ti ré sze és a ki rá lyi pa lo ta fa rag vá nya i nak ju tott. Kö te tünk el ső ta nul má nya en nek a mű vé sze ti kör nek a kér dé se i vel fog lal ko zik, és több eset ben is utal az el ső kö tet ben tár gyalt aracsi fa rag vá nyok ra.

A kö tet má so dik ta nul má nyát ugyan csak az el ső kö tet tár gyá hoz va ló kap cso ló dást szem előtt tart va vá lasz tot tam: az aracsi temp lom épí té sze té-nek a jel leg ze tes sé gei kap csán a vértesszentkereszti temp lo mot több ször idéz tem, mint min tát nyúj tó és/vagy köz ve tí tő épü le tet. Ta nul má nyom ban en nek a ko los tor temp lom nak nem csak a rész le te sebb is mer te té sé re, de a nö vé nyi dí szű fa rag vá nyai nagy ré szé nek ér té ke lő elem zé sé re és a kap-cso la ta i nak a meg ha tá ro zá sá ra is vál lal ko zom.

Vé ge ze tül is mé tel ten kö szö ne tet sze ret nék mon da ni egye te mi ta ná ra im-nak a ta nul má nyok meg írá sá hoz nyúj tott szak mai se gít sé gért, a fiesolei European University Institute-nak, ahol Eöt vös-ösz tön dí jas ként vé gez het-tem ku ta tá sa i mat, és csa lá dom tag ja i nak is, akik az el múlt évek ben, ta lán szán dé ku kon kí vül, részt vál lal tak a ma gyar mű vé szet tör té net-írás me cé ná-si tá mo ga tá sá ban.

R. E.

6

ESZ TER GOM III. BÉLA-KORI AN TI KI ZÁ LÓ FEJEZETTÍPUSAI

Ta nul má nyom el ső két ré szé ben az esz ter go mi Vár hegy dé li vé gé nek III. Bé la (1172–1196) alatt új ból fel épí tett ki rá lyi pa lo tá já hoz, pon to sab ban an nak az egyik leg ko ráb ban el ké szült, és utóbb Szent Ist ván ról el ne ve-zett ter mé nek egy fe je zeté ről (1., 2. kép), an nak kom po zí ci ós tí pu sá ról és stí lu sá ról, va la mint a fe je zet tel ös sze füg gő más, rész ben ugyan csak a ki rá lyi pa lo tá hoz tar to zó, rész ben a Szent Adal bert ér se ki szé kes egy ház XII. szá zad vé gi át épí té sé hez ké szült fa rag vá nyok tí pus- és stí lus kér dé se-i ről lesz szó. Tö rek vé sem ar ra irá nyul, hogy az ed di gi szak iro da lom ál tal provence-i– emiliai ori en tá ci ó jú ként meg ha tá roz ha tó esz ter go mi em lé ke-knek a szár ma zá sát és kap cso la ta it il le tő en ár nyal tabb ké pet ala kít sak ki. Tanulmányom har ma dik rész ében az esz ter go mi kör rel kap cso lat ba hoz ha-tó mo de nai fa rag vá nyok rend sze re zé sé vel és da tá lá sá val fog lal ko zom.

I. Az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem fü zér dí szes fe je ze té nek kom po zí ci ós tí pu sa és a tí pus ere de te

A Szent Ist ván Te rem dé li féloszlopfőjén az al só zó ná ban, a sar kok alatt szét te rül ve, egy-egy le vél áll. Kö zük ben és ké tol dalt egy-egy, gyű rű vel le zárt törzs emel ke dik, ame lyek ből le vél csok rok bom la nak ki. A gyű rűk közt fü zér hú zó dik, amely a gyű rűk alól in dul, és a le ve lek re felfekve két-szer íve lő dik. A fü zér tar tá sá ban a kö zép ten gely tör zsé nek két ol da lán – az ál ló le ve lek mö göt ti ré teg ben – meg je le nő le vél ré szek is sze re pet ját sza nak. A fü zér fe lett, a levélcsokrok kö zét ki tölt ve, egy-egy ál lat fej és nyak rész

7

buk kan elő. Az ál la tok a fü zért mint egy fel csip pen tik, és be lő le le gel ni lát-sza nak. Az alap raj zi lag két szer homorodó aba kusz or na men tá li san ke zelt kom po zí ci ós sáv: fe lü le te le ve le sen dí szí tett (a le vél sor a bal ol da lon, egy rö vid sza ka szon meg ket tő ző dik). A féloszlopfő dí szí té se kör be fu tó meg ol-dás il lú zi ó ját kel ti: a kom po zí ció kö zép mo tí vu ma az ol dal só fe lü le te ken a fal sík ál tal fél be vág va je le nik meg.

A fe je zet kom po zí ci ó ját a ko ráb bi szak iro da lom az esz ter go mi mű hely le le mé nyé nek tartotta1, lét re jöt tét nem va la mely tí pus-pél dá nak meg va ló sí-tá si-kö ve té si igé nyé vel ma gya ráz ta. Ép pen el len ke ző leg: az esz ter go mi nak tu laj do ní tot tak tí pust te rem tő sze re pet és kö ve té si igényt egy szin tén esz ter-go mi és egy óbu dai tö re dék (3. kép), va la mint egy med ve vá ri fe je zet (4. kép) ese té ben feltételeztek.2 A kom po zí ció esz ter go mi mű vé sze ti kör ben fenn ma radt kép vi se lő i nek stí lu sá tól füg get len tí pus ba so ro lá sát Tóth Sán-dor ve tet te fel, ami kor az em lí tett da ra bok mel lé egy pé csi osz lop főt idé zett (5. kép).3 Ugyanő hív ta fel a fi gyel me met a mo de nai Ghirlandina fe je ze te i- re – köz tük a vizs gált kom po zí ci ót mu ta tó osz lop fő re is (6. kép).4 En nek, egy Dél-Itá li á ból szár ma zó nak tar tott fe je zet nek (7. kép)5 – ezt Ma ro si Er nő aján lot ta a fi gyel mem be – va la mint egy, a monrealei szé kes egy ház kerengőjebelinek (8. kép)6 az alap ján ki je lent he tem: az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem dé li féloszlopfőjének a kom po zí ci ó ja nem egy he lyi mű vész kallimakhoszi in ven ci ó jú sa ját ja. Ez egyút tal az em lí tett fa rag vá nyok ed di-gi ér té ke lé se i nek az egye di sé get és egye dül va ló sá got hang sú lyo zó ki té te le i- nek a cá fo la tát is je len ti – a ku ta tók csak a sa ját pél dá nyu kat ismerték.7

Az em lí tett fe je ze tek kom po zí ci ó i nak ti pi kus jel lem vo ná sa it – a tu laj-don kép pe ni ős tí pust, il let ve „ide á lis” kom po zí ci ót re konst ru á lan dó – a kü lön bö ző pél dák egyé ni „eset le ges sé ge i től” el te kint ve ha tá ro zom meg. En nek a kom po zí ci ó nak az al só sáv ját egy-egy – sa rok alatt ál ló, szé le sen szét te rü lő – le vél al kot ja. A le ve lek kö zül, a ten gely ben egy-egy, gyű rű vel le zárt törzs emel ke dik. A gyű rű fö lött le vél cso kor bom lik ki. A szom szé dos le vél csok rok közt – a voluták kom po zí ci ós he lyén, azo kat mint egy he lyet-te sít ve – egy-egy ál lat fej buk kan elő. Az ál la tok a fe jek és a le vél csok rok gyű rűi kö zött íve lő dő és az al só le ve lek re fel fek vő le vél dísz ből le gel nek.

8

An nak el le né re, hogy ez a le vél dísz nem min den eset ben fü zér ként szer-kesz tett, a kom po zí ci ós tí pus meg ne ve zé sé hez a fü zé res jel zőt hasz ná lom.

A kom po zí ci ós ős tí pus ere de té nek meg ha tá ro zá sa kor a tí pus kü lön bö ző pél dá i nak az ese te i re vo nat ko zó fel té te le zé sek ből in du lok ki. Ma ro si és Lisbeth Castelnuovo-Tedesco a kom po zí ci ót kü lön bö ző jel le gű protomával el lá tott tí pus in ven ci ó zus át ala kí tá sá val ma gya ráz ta: Ma ro si az esz ter go mi ese té ben az előz ményt a Szent Ist ván Te rem ala po zá sá ban Nagy Eme se ál tal ta lált osz lop fő dí szí té sé ben ha tá roz ta meg (9. kép)8, Castelnuovo-Tedesco pe dig ravellói fe je ze tek elő kép-sze re pé nek fel té te le zé sét koc káz tat-ta meg.9-A vizs gált kom po zí ci ós tí pus és a Szent Ist ván Te rem ala po zá sá ból elő ke rült fe je zet köz ti ös sze füg gés a sar ka i kon le vél fö lött meg je le nő ál lat fi-gu ra fe jé nek a kom po zí ci ó ban a volutát helyettesítő sze re pé re kor lá to zó dik. Az ál lat fi gu rák kü lön böz nek. Amíg az ása tás ból elő ke rült fe je ze ten a fe jek-hez törzs rész tar to zik (az ál la tok man csuk kal a le vél hát ra fel ka pasz ko dó félalakok), ad dig a vizs gált tí pu son az ál lat fi gu ra csak a nyak rész re és a le ge-lő fej re kor lá to zó dik. A két tí pus nem azo no sít ha tó egy más sal. Ezt il luszt-rá lan dó vizs gá lom meg a le vél hát ra ka pasz ko dó fi gu ra rész let mo tí vu mát. Ez olyas mik kel hoz ha tó ös sze füg gés be, mint Saintes-Maries-de-la-Mer szen té lyé nek em ber fi gu rás (10. kép) vagy – amint er re már Tóth Me lin da is utalt10 – a speyeri Afra ká pol na maj mos díszű típusai (11. kép).11 A Saintes-Maries-de-la-Mer-i fe je ze ten a kar já val a le ve let át öle lő figurapár önál ló an al kot kom po zí ci ót, ame lyet csak egy aba kusz ró zsa egészít ki. A speyeri fe je-ze te ken a maj mok az ál lu kat az egy más fö lött el he lye zett, ököl be szorított man csu kon nyug tat ják, vagy a le vél hát ra tá masz kod va je len nek meg. A tí pus kompozit: a kö zép ten gely ben ál ló le vél fö lött (a ma jom há tak kö zött) ro zet tás kö zép dí szű to jás so ros echinus hú zó dik. A mo tí vum a mi lá nói Sant Ambrogio fa rag vá nyai kö zött is feltűnik.12 Ez az orosz lá nos vál to zat az em lí tett pé csi hez ré gi es sé gé ben ha son ló: a fe jek hez egy-egy (ol dal né zet ben áb rá zolt) test tar to zik. A motívumot – bi zán ci pél dák nyo mán – Ve len cé ben (San Marco) és Ve ro ná ban (San Giovanni in Valle) (12., 13. kép) levélpár és er re tá masz ko dó fér fi-, kos- vagy orosz- lánbüszt al kot ja. Mainzban je le net ré sze ként ta lál ko zunk vele.13 A le vél hát ra fel fek vő-tá masz ko dó fi gu-

9

ra mo tí vum nak és a le vél köz fö lött emel ke dő vál to za ta i nak a szin té zi se ként ér té ke lem az arles-i ke ren gő észa ki szár nya egy je le ne tes fe je ze té nek a sa rok rész le tét (14. kép). Itt a fi gu ra két ala cso nyabb le vél kö zé ből ki nö vő le vél re fek szik fel, és a kar ja i val az al só le ve lek re tá masz ko dik. A vienne-i Saint André-le-Bas egy fe je ze té nek a fi gu rá ja ha son ló kom po zí ció ré sze, de ez a lá ba i val tá masz ko dik az al só le ve lek re, a ma ga sabb le vél fö lött a beléje ka pasz ko dó fölsőteste is látható.14

A fü zé res fe je ze tek kom po zí ci ó ja te hát nem ere dez tet he tő ilyen kom po-zí ci ók ból. A köz tük lé vő kü lönb ség fel tű nőbb a fü zér fé lé nek ez utób bi ak ról va ló el ma ra dá sát te kint ve, mint a volutákat he lyet te sí tő fi gu rák meg je le né-sé ben meg ál la pí tott egye zés.

A fü zér fé le dísz sze re pel te té sé nek ma gya rá za tát an tik fríz kom po zí ci ók ős tí pu sá ból ki in dul va kö ze lí tem meg. Az an tik mű vé szet nek szé les kör ben el ter jedt, ked velt mo tí vu ma az ökör ko po nyák, ál lat- vagy put tó fi gu rák közt íve lő dő fü zér. En nek és a tar tó fi gu rá i nak több va ri á ci ós le he tő sé gű kom po zí ci ós kap cso la ta frí ze ken, ol tár kö ve ken és fe je ze te ken je le nik meg. Ez utób bi két eset ben a tar tó fi gu rák ál ta lá ban a sar ko kon he lyez ked nek el. A volutákat fe jek he lyet te sí tik, il let ve az ökör ko po nyák ese té ben a szar vak azo no sul nak ve lük. Ilyen ökör ko po nyás fe je ze te ket az an tik Ró má ból is me-rünk. E tí pus nak sa já tos vál to za ta a fi ren zei Museo Archeologicóban őr zött orvietói fejezet15, ame lyen a fü zért nem ko po nyák, ha nem élő ként áb rá zolt kosfejek szar vá ra akasz tot ták. A kosfejek a le ve lek ből le gel ni lát sza nak. E fe je ze ten te hát a fü zér mel lett a leg elés moz za na ta is meg je le nik, de a két rész let nem al kot olyan egy más sal ös sze füg gő, egy más ra vo nat ko zó kom po-zí ci ós egy sé get, mint ami lyent a vizs gált tí pus pél dái mu tat nak.

A fü zér és a leg elés rész let mo tí vu ma a kö zép kor ban más fe je ze te ken is meg je le nik, de so sem együtt: vagy a fü zért – a szin tén an tik elő ké pek utá-ni, fe jek nél kü li kom po zí ci ó ban – al kal maz ták (Empoliban a Sant And rea hom lok za tá nak pilaszterein a fü zé rek va ló di voluták közt íve lőd nek) vagy a le ge lő fe je ket. Ez utób bi, volutahelyettesítő, rész let mo tí vum a kö zép kor ban mo de nai, ve ro nai és arles-i fe je ze te ken je le nik meg. Mo de ná ban a dóm nyu-ga ti hom lok za ta egy fe je ze té nek ez az egye dü li dí sze. Az ál lat fe jek ívelődő

10

szar vai egy más ba akasz kod nak (15. kép). A ve ro nai San Zeno Maggioré-ban lé vő fe jek há rom zó nás le vél kom po zí ció részei.16 Arles-ban a ke ren gő észa ki szár nyá ban a le ge lő fe jek közt ten gely ben ál ló le vél és aba kusz ró zsa egé szí ti ki a kom po zí ci ót (16. kép).

Az ál lat fe jek és a fü zér együt tes sze re pel te té se a kö zép kor ban csak a vizs-gált tí pus pél dá in tűnik ki mu tat ha tó nak. Eze ken az an tik ban nem lá tott mó don a fü zér fé le a szá jak hoz kap cso ló dik. Ha ezt a kap cso ló dást nem leg elés ként ér tel mez zük, ak kor kom po zí ci ón kat a fen tebb em lí tett fe je ze te ken kí vül egy má sik an tik tí pus változataival is ös sze kell vet nünk. Ezen az an tik tí pu son (Mi lá nó: Castello Sforzesco17, Velleia 18) a fü zér ma da rak nya kán át vet ve je le nik meg, míg ese tünk ben a re le váns vál to za to kon (Va ti kán: Cortile del Belvedere19, Gigondas20) a ma da rak cső ré hez kap cso ló dik. A gigondasi későantik fe je ze ten a fü zért a sar ko kon a két ré te gű le vél dísz egy-egy bel ső le ve lén ál ló ka ka sok a cső rük kel tart ják (17. kép). A fe je zet ten ge lyé ben fi gu-ra áll, de ennek a fü zér tar tá sá ban nincs sze re pe, a vál lá hoz nem az, ha nem szárny csat la ko zik. A fü zér így meg sza kad, és két fel füg gesz té si pont ban az aba kusz hoz csat la ko zik. A fü zér csak az át lós né zet ben je le nik meg egy sé ges mo tí vum ként, át lós né zet re va ló szer kesz té se a ma da ra ké hoz illik.21-

A gigondasi fi gu ra mo tí vu mát nem úgy kell ér tel mez ni, mint a fü zért a sar kok alatt, a vál lu kon hor dó, ró mai elő ké pe ik nek a ten gely be ke rült és sze re pét vesz tett vál to za tát – a kö zép kor ban a pi sai szé kes egy ház nyu ga ti hom lok za tá hoz tar to zó fe je zet és a bel ső dé li kar za tán meg je le nő vál to za ta kép vi se li ezt a típust22 –, ha nem mint a fü zér íve lé sét meg sza kí tó kom po zí-ci ós meg ol dást. E te kin tet ben a gigondasi pél da Giovanni Battista Piranesi egy met sze tén meg örö kí tett ró mai kompozíció23 szár ma zé ka ként ér tel mez-he tő. A met sze ten a fü zér nem sza kad meg ugyan, de a fü zér íve lő dé se igen: a fe je zet ten ge lyé ben ál ló fi gu ra ke zé nek „fel füg gesz té si pont ként” sze re pet ját szó kom po zí ci ós mo tí vu má ban.

A fü zér a vizs gált tí pu son is két szer íve lő dik. Ezen a fi gu ra középmo-tívumának kom po zí ci ós sze re pét a le vél cso kor szá ra ve szi át. A le vél cso kor vál to za ta a pi sai, kar za ton lé vő fe je ze ten is meg je le nik. An nak el le né re, hogy gyű rű nem vesz részt a fü zér íve lő dé sé nek ala kí tá sá ban, a fü zér nek

11

és a le vél cso kor nak együt tes sze re pel te té se szem pont já ból ez áll a kom po-zí ci ónk hoz legközelebb.24

A fen ti ek ben az egyes szer zők ál tal a vizs gált tí pust al kal ma zó egyes mes te rek nek tu laj do ní tott kallimakhoszi in ven ci ót el vi tat tam, és az is mer-te tett mo tí vu mok ból és ezek együt te se i ből új kom po zí ci ót szin te ti zá ló „fel ta lá ló” rang gal egy fel té te le zett ős tí pus mes te rét tün tet tem ki. Kő fa ra-gó ink egyé ni sé gét te hát nem a kom po zí ció egé szé nek ki ala kí tá sá ban lá tom ki mu tat ha tó nak, ha nem a kom po zí ció meg fo gal ma zá sá ban, vál to za ta i nak ki ala kí tá sá ban: rész let mo tí vu mok ban, va la mint az egész ki vi te le zés ében: az egyé ni stí lus ban.

I.1. Ös sze füg gé sek a Szent Ist ván Te rem fü zé res fe je ze te kö rül

A kö vet ke zők ben az egyé ni jel lem vo nás ok kal fog lal ko zom. Elő ször a kü lön bö ző szem pont ok ból meg ha tá roz ha tó kom po zí ci ós vál to za to kat is mer-te tem. A le vél tí pu sok és a stí lus kér dé se i nél vizs gá la ta i mat a ghirlandinai (6. kép) és a Szent Ist ván ter mi fe je ze t re (1. kép) kor lá to zom. Ezek kap csán a ve lük ös sze füg gő em lék anyag ra is ki té rek.-

A fü zér fé lé vel dí szí tett kom po zí ci ó jú fe je ze tek az ál lat fe jek rész le té nek a szem pont já ból két cso port ba so rol ha tók. A mo de nai, a monrealei, a dél-itá li ai és a pé csi fe je zet ál lat fe je i hez vis sza haj ló szar vak tar toz nak, amely alap ján az ál la tok mint ko sok ha tá roz ha tók meg. Az utób bi két da ra bon a fü lek el ma rad nak. Az esz ter go mi, az óbu dai és a med ve vá ri fa rag vá nyok szar vak és fü lek nél kü li fe jei a for má juk alap ján ro ko nít ha tók egy más sal. A for ma alap ján az előb bi e ket bá rány fe jek ként szo kás meghatározni25, az erő sen sé rült medveváriakat vi szont ma dár fé lék ként (ga lam bok? grif fek?) tart ják számon.26

Az összkompozíciót te kint ve az ős tí pus tól és így az ös szes töb bi da rab tól a pé csi tér el leg in kább (5. kép): az ál lat fe jek hez fron tá li san áb rá zolt nyak rész tar to zik, rész ben ez fog lal ja el a le vél cso kor he lyét, amely nek mo tí vu mát lán dzsa vég re em lé kez te tő for ma kép vi se li. E kom po-zí ci ó ra Tóth Sán dor jel ző je ér vé nyes: a töb bi pél dá hoz ké pest régiesebb.27

12

Ezenkí vül az egy sze rűbb jel ző is al kal maz ha tó, nem csak a levélcsokrot helyettesítő mo tí vum vo nat ko zá sá ban, de az al só le vél sor el ma ra dá sá nak a te kin te té ben is.-A töb bi da ra bon az al só le vél sort egy-egy le vél al kot ja, bár a Szent Ist ván Te rem ben lé vőn egy bel ső le vél ré teg nyo mai is meg je len nek. A szi cí li ai fe je zet nek az al só ré sze a töb bi é től bo nyo lul tab ban ala kí tott, amen -nyi ben a le vél dísz két zó nás, ré te ges el ren de zé sű (8. kép). A le vél csok ra vi szont csu pán né hány le vél ből áll, szem ben a töb bi szét te rü lő, gaz da gon ala kí tott meg ol dá sá val.

A pé csi da ra bon a fü zér mo tí vum félpalmetták for má já ban je lent ke zik. Eh hez ha son ló meg ol dá sú a dél-itá li ai (7. kép), a szi cí li ai és a mo de nai pél-da is.-Az esz ter go mi kör fe je ze te in vi szont fü zé rfélé ket lá tunk. E kéttí pu sú meg ol dás sal függ nek ös sze a fü zér nek vagy az azt he lyet te sí tő mo tí vum nak és a le vél cso kor nak egy más hoz va ló vi szo nya alap ján meg ha tá roz ha tó kom-po zí ci ós vál to za tok. Pé csen a gyű rűt he lyet te sí tő le vél ke mö gül mint egy ki nő ve in dul nak a félpalmettapárok, ha son ló an, mint a dél-itá li ai da rab ese té ben. Mo de ná ban és Monrealéban a gyű rű fö lött in dul va íve lőd nek, Esz ter gom ban és Med ve vá ron (4. kép) vi szont aló la búj nak elő, és függ ni lát sza nak. A mo tí vum óbu dai ala kí tá sa (3. kép) ez utób bi nak fe lel meg, de itt a fü zér egy sé ges: nem sza kad meg a gyű rű mo tí vu má ban, ha nem alat ta is to vábbfut.-

A kom po zí ci ós tí pu sunk hoz előz mény ként vagy pár hu zam ként idé zett fe je ze te ken a fü zért, il let ve a fü zér fé lét az ál ló le ve lek hez ké pest el té rő en ala kí tot ták – je len le gi is me re te im sze rint a monrealeit és a dél-itá li a it ki vé-ve. Az an tik ban (a le vél sor akan tu sza i val szem ben) a fü zér be ba bér le ve lek vagy gyü möl csök ren de ződ nek. En nek meg fe le lő en meg kü lön böz te tett le vél ala kí tás sal ta lál ko zunk Gigondasban (17. kép) és Pi sá ban is. E meg-kü lön böz te tés sel hoz ha tó ös sze füg gés be a mo de nai és a med ve vá ri da rab fü zér mo tí vu ma is. De ez utób bi két eset ben a meg kü lön böz te tő ala kí tás a le vél cso kor ra is ki ter jed. Ugyan ak kor Mo de ná ban a le vél cso kor kö zép ső ele me – a le vél cso kor mo tí vu má hoz ál ta lá ban ren delt le vél tí pus nak a szár-ma zé ka ként – akan tu szos ka réj cso port.

13

Óbu da ese té ben a meg kü lön böz te tő ala kí tás csak a le vél csok ron fi gyel-he tő meg. Valószínű, hogy itt nem a fü zért meg kü lön böz te tő ala kí tás mód-nak a le vél cso kor ra va ló vis sza szo ru lá sá ról van szó. A Szent Ist ván te rem-be li, a monrealei és a dél-itá li ai pél dán a le vél sort, a fü zért és a le vél csok rot azo nos tí pu sú le vél dísz al kot ja. Az így fel ál lí tott kom po zí ci ós – re la tív kro no ló gi ai vi szo nyo kat nem je lö lő – so ro zat ban a fü zér mo tí vum an tik ere-de tű meg kü lön böz te té se vagy fo ko za to san el vesz ti egy ko ri ér tel mét, és a meg kü lön böz te tett ala kí tás más rész le te ken is ér vé nye sül, vagy el tű nik.

Ugyan ak kor a Szent Ist ván Te rem fe je ze tét még sem egyet len le vél tí pus jel lem zi. A más jel le gű le vél itt – a kom po zí ci ós tí pu son be lül újabb vál to za-tot ered mé nyez ve – az aba ku szon ka pott he lyet, amely Pé csett, Medvevá-rott, Mo de ná ban díszítetlen, a dél-itá li ai da ra bon pe dig a le vél cso kor tól ta kart. Az aba kusz a monrealei fe je ze ten a töb bi től el té rő, amen nyi ben itt – aba kusz ró zsát he lyet te sí tő – ör vény lő le ve les mo tí vum mal dí szí tett.

A Szent Ist ván te rem be li és a mo de nai fe je zet le vél so rát azo nos tí pu sú akan tusz le vél al kot ja, míg ilyen nek a szár ma zé kai kép zik az előb bi fü zé rét és a le vél csok rát, va la mint a med ve vá ri le vél csok rát. A le vél tí pus ka réj cso-por tok ból áll. A ka réj cso por tok a kö zép ső, ki haj ló hely ze tű, leg ma ga sab ban el he lyez ke dő cso port két ol da lán, egy más alat ti szin te ket al kot va je len nek meg. A le vél cso kor ban és a fü zér ben a cso por tok nem egy más fö löt ti szin-tek re, ha nem egy más mel lé ren de ződ nek. Esz ter gom ban öt, Mo de ná ban ki lenc ka réj cso port al kot egy-egy le ve let. Mind két eset ben az al só szin ten egy-egy há rom ka ré jos cso port je le nik meg. (Mo de ná ban a le vél cso kor kö zép ső ele me is egy ilyen cso port.) A le vél tí pus nak és szár ma zé ká nak a leg jel leg ze te sebb rész le te a ka réj cso por tok közt meg je le nő ta go lás. Ezt fel fe lé szé le se dő, íve sen vég ző dő vá jat, az e fö löt ti fe lü le tet ta go ló fél hold ala kú vá jatív és az e fö löt ti fu rat lyuk al kot ja.

Esz ter gom és Mo de na közt az akan tu szok tí pu sá ban és a ka réj cso port ja-ik köz ti mo tí vum te kin te té ben kap cso la tot ál la pí tok meg. Ez a kap cso lat vi szont ke vés bé spe ci fi kus, mint a fü zé res kom po zí ció alap ján meg ha-tá roz ha tó. Az akan tusz tí pus és vál to za tai, együtt a ka réj cso por tok köz ti tagolásmóddal ugyan is idő ben és tér ben igen el ter jedt, gaz dag em lék anya-

14

got jel le mez az an tik tól a XIX. szá za dig: az orange-i Di a na-temp lom tól a bu da pes ti Lánc hí dig gyak ran elő for dul. Úgy tű nik, hogy a le vél tí pus és tagolásmód a két szél ső ha tár kö zött a délfrancia és az ez zel mű vé sze ti szem pont ból kap cso lat ba hoz ha tó te rü le tek XII. szá za di an ti ki zá ló mű vé-sze té ben ter jedt el a leg ál ta lá no sab ban: Saint-Gillestől Saint-Denisig szám-ta lan pél dá ja és több vál to za ta is mert. Mo de ná ban a tagolásmód nem csak a ha gyo má nyo san Provence-ból ere dez te tett stí lu sú épü let ré szek re jel lem ző, de ré sze az ezek épí té sé ig már he lyi ha gyo mán nyá érett wiligelmói mű vé-szet nek is. Mind ezek alap ján az esz ter go mi és a mo de nai fe je ze te ket mint azo nos mű vé sze ti kör be tar to zó em lé ke ket ér té ke lem.

A kő fa ra gói ki vi te le zés ben vi szont köz tük a kü lönb sé gek do mi nál nak. Ez min de nek előtt a ka réj cso por tok bel ső ta go lá sá ban tű nik szem be. Esz-ter gom ban a le vél vég ző dés ki dom bo ro dó, a le vél há tat lát ni nem en ge dő, a ka réj cso por tok fe lü le tét a le vél tő től a kö zép ka réj vé gé ig fel fu tó, szűk vá jat oszt ja. Azo nos az ol dal ka ré jok ta go lá sa is: ezek egy-egy vá ja ta a kö zép ső höz csat la ko zik. A két szél ső ka réj le fe lé pál ca sze rű en dom bo ro dó for má ban foly ta tó dik. Mo de ná ban vi szont a le vél vég ző dés a le vél há tat is meg mu ta tó, ki haj ló. A ka réj cso por tok egy kö zös, ugyan csak a le vél tő től in du ló, az egyes ka réj fe lü le te ket érin tet le nül ha gyó, fel fe lé szé le se dő homorlat kö rül fod ro zód nak. El té rő ek a ka réj for mák is: itt le ke re kí tett vé gű ek, Esz ter gom ban he gye sek. A ka réj cso por tok kö zöt ti ta go lás vá ja ta Esz ter gom ban a le vél tő től in dul, a ka réj cso por tok ki bom lá si ma gas sá gá ig az azo kat ta go ló vá jat tal egyen ér té kű for ma. Mo de ná ban vi szont a vá jat csak a ki fe lé szom szé dos ka réj cso por tot ta go ló homorlat ki szé le se dé sé nél kez dő dik: nem az egész le vél fe lü le tet ta go ló, ha nem csak a ka réj cso por tok-ra vo nat ko zó for ma.

15

II. Az esz ter go mi ki rá lyi pa lo ta és a Szent Adal bert- szé kes egy ház an ti ki zá ló fe je ze tei és kő fa ra gói. A mű vé sze ti kör né hány ös sze füg gé se

A fü zé res fe je zet akan tusz le ve lé nek a jel leg ze tes tagolásmódja Esz ter gom XII. szá za di mű vé sze té ben nem an nyi ra ál ta lá nos, mint pél dá ul Mo de ná-ban. Így ha son ló meg kü lön böz te tés sel él ve, mint a mo de nai fe je zet tel va ló ös sze ha son lí tás ese té ben tet tem, te hát a ka ré jok és a cso port ja ik ala kí tá si mód ját, va la mint a jel leg ze tes tagolómotívumot szem előtt tart va, Esz ter-gom ban jól meg ha tá roz ha tó, el kü lö nít he tő a Szent Ist ván Te rem fü zé res fe je ze te mes te ré nek a te vé keny sé ge. Em lé ke i nek szá mát te kint ve őt tar tom a pa lo ta dí szí té sé ben a ve ze tő sze re pet ját szó mes ter nek. A fü zé res fe je zet kö ré cso por to sít ha tó em lék anya gon kí vü li, to váb bi cso por to kat meg ha tá ro-zó em lé kek a Szent Ist ván Te rem du nai ol dal lal szem ben lé vő fe je ze te (18., 19. kép)28, va la mint a mé re te ik alap ján a Szent Adal bert-szé kes egy ház hoz tar to zók nak fel té te le zett féloszlopfők (az egyik az esz ter go mi kőtárban29, a má sik a Ma gyar Nem ze ti Múzeumban30) (20., 21. kép).

Mind há rom cso port ra a fü zé res fe je ze ten lá tott akan tusz tí pus a jel lem-ző, de a ki dom bo ro dó le vél vég ző dést a le vél há tat is meg mu ta tó, vis sza haj-ló meg ol dás he lyet te sí ti. A le vél kö zép ten ge lyé nek ala kí tá sá ban mind há-rom cso por ton be lül azo nos vál to za to kat ta lá lunk. Egy részt a le vél tí pus fel épí té si lo gi ká já nak meg fe le lő ala kí tás je lent ke zik: a le vél kö zép ten ge lyé-ben vá jat hú zó dik, az, amely ből a fő ka réj cso port ki fej lő dik. Más részt épp el len ke ző leg: a kö zép ten gely ben bor da sze rű for ma mu tat ko zik. Ha ezt az ala kí tás mó dot a le vél tí pus fel épí té sé nek lo gi ká ja szem pont já ból ér tel mez-zük, ak kor a bor dá ban a ka réj cso por tok köz ti fe lü let nek fu rat lyuk és vá jat nem ta gol ta meg fe le lő jét lát hat juk: va gyis a vis sza haj ló le vél vé get két ka réj-cso port együt te sé nek fog hat juk fel. Pél dá ink nak az akan tusz le ve lek an tik vál to za ta i val va ló ös sze ve té sé ből vi szont ki de rül, hogy itt ta lán nem a le vél-tí pus fel épí té sé nek lo gi ká já val, ha nem a ha gyo mány ha tá sá val ta lál ko zunk, és a kö zép ten gely bor da sze rű je lö lé se en nek fe lel meg. Az ilyen le ve lek

16

ese té ben a kö zép ső vá ja tot ké tol dalt kí sé rő ka réj cso por tok ala kí tá sá ban a fu rat lyuk és a vá jat nem sze re pel, a köz tük lé vő fe lü let szin tén bor da ként hat. Az an tik akan tusz tí pus tól va ló el té rést te hát a le vél ál ta lam re konst ru-ált ta go lá si lo gi ká já nak meg fe le lő le ve le ken, el ső sor ban a fü zé res fe je ze ten lé vő kön kell lát nunk. A le vél ten gely nek ez az ala kí tá sa, mint em lí tet tük, a fü zé res fe je ze tet ki vé ve, so sem ki zá ró la go san al kal maz va for dul elő. A Ghirlandinán egy ér tel mű en ez a rit káb ban al kal ma zott vál to zat: itt csak a fü zé res fe je ze ten ta lál ko zunk ez zel.

1. A fü zé res fe je zet (1., 2. kép) kö ré be va ló tar to zás nak a vá ja tos kö zép-ten gely ki zá ró la gos al kal ma zá sa te hát nem le het kri té ri u ma. Nem úgy a töb bi rész let for ma. A cso port tag ja it a ka réj cso por tok köz ti ta go lás nak ál ta lá-ban az a vál to za ta jel lem zi, amely nél a vá jat a le vél tő ig hú zó dik, amely nél he gyes vé gű ka ré jok al kot nak kö zép vá jat kö rü li cso por to kat, és amely nél a ka ré jok az itt el fog lalt he lyük alap ján vagy dom bo rú fe lü le tű ek vagy kö zép-vá jat ál tal ta gol tak. Ilyen rész let for mák alap ján a Szent Ist ván Te rem ro zet-tás fe je ze tét is a fü zé res fe je zet mes te ré nek tu laj do ní tom (22., 23. kép).31 A rész let for má kon túl kom po zí ci ós ro kon ság is meg ál la pít ha tó kö zöt tük: az aba kuszt itt is ös sze füg gő, cso por tok ra nem ta golt ka réj so ro zat dí szí ti.

Ha ezt a mo tí vu mot a fü zé res fe je zet kom po zí ci ó já ban az egyé ni ség je le ként ér té kel tem, úgy itt is azt kell ten nem, az zal, hogy e szem pont ból ezt a fe je ze tet tar tom tel je sebb nek. Itt ugyan is az aba kusz dí sze gaz da gabb: a le ve lek nek há rom ré te ge fe di. Ugyan ak kor az egyé ni ség te kin te té ben e fe je ze tet el sőd le ges nek is fel té te lez het jük, amen nyi ben a fe je zet az aba ku-szi mo tí vum ki ala ku lá sát is szem lél te ti. A sar kok alá haj ló voluták szá ra it ugyan ilyen ka réj sor bo rít ja. A le vél dísz ezen a he lyen nem szo kat lan: már Saint-Gilles hossz há zá ban és az arles-i kerengőben is több pél dán fel tű nik. A mo tí vum a le vél csok rok kal egye ző ere de tű: a ko rin tho szi fe je ze tek volu-taszárainak tö vé nél el he lyez ke dő féllevelekből ala kult ki.

A Szent Ist ván ter mi két fe je ze ten az aba ku szi mo tí vum stí lu sa azo nos. A ka ré jok az akan tu szo ké nak meg fe le lő en he gyes vé gű ek, vájatolt fe lü le-tű ek. A ka ré jok szét vá lá sá tól le fe lé élek je len nek meg, a le vél fríz tö vét általuk al kotott bor dá zat ta gol ja.

17

A két fe je zet ro ko ní tá sá nak alap já ul szol gá ló stí lus rész le tek a volutas-zárak le ve les ala kí tá sá nak mo tí vu má val és en nek rész let for má i val, a volu-ták alak já nak és sza lag gal va ló át kö té sé nek, va la mint a ki haj ló le vél vé gek-nek a mo tí vu má val ki egé szít ve szol gál hat nak ki in du ló pont ként a fü zé res fe je zet mes te re oe uv re-jé nek to váb bi bő ví té sé nél. Az oe uv re-be so rol ha tó így a la kó to rony ket tős ka pu já nak fe je zet zó ná ja (24., 25., 26. kép)32, a la kó-to rony bel ső he lyi sé gé nek fe je ze te (27. kép)33 és a pa lo ta be já rat jobb ol da li fa rag vá nya is (28. kép). 34

A ket tős ka pun a Szent Ist ván ter mi fe je ze tek aba ku sza it, il let ve volu-taszárait bo rí tó le vél tí pus is meg je le nik: rész ben szin tén a volutaszárakon, rész ben a szem öl dök palmettamotívumában, de önál ló le vél ként is. Önál ló le vél ként a har ma dik ré teg ben he lyez ke dik el: a voluták köz ti ma gas ság ba, az aba ku szig emel ke dik. Mint ilyen mo tí vum a Szent Ist ván Te rem du nai ol dal lal szem be ni fe je ze té nek az al só zó ná ból a voluták köz ti ma gas ság ba emel ke dő le ve lé vel ál lít ha tó párhuzam ba. A ket tős ka pu fe je ze te in a kül ső le vél ré teg ben a le ve lek há rom ka ré jos kö zös elem ben ös sze nőtt egy sé ges le vél ko szo rút al kot nak, e vo nat ko zás ban is fenn áll az ös sze füg gés a Szent Ist ván Te rem imént em lí tett fe je ze té vel.

A vizs gált le vél tí pus a ket tős ka pu bal ol da li bél le té nek kül ső fe je ze te in nem csak a ka réj cso por tok ra ta go ló dó tí pus sal együtt, ha nem önál ló an is al kot kom po zí ci ó kat. A le vél tí pus a fü zé res kom po zí ci ós tí pus nak tö re dé ke-sen fenn ma radt óbu dai (3. kép), va la mint a med ve vá ri pél dá nyán (4. kép) is feltűnik. Eze ken az al só le vél sor áll ilyen ele mek ből. Amíg a med ve vá ri da ra bon a Szent Ist ván ter mi hez ha son ló kö tél fo na tos törzs ből szét te rü lő le vél cso kor és a fü zér is akan tu szok ból áll, ad dig az óbu da in a fü zér és a le vél cso kor gyű rű jé nek a le vél dí sze is a vizs gált tí pus kép vi se lő je: ka réj-cso por tok ra nem ta go ló dó ka réj so ro zat. A le vél tí pus óbu dai pél dá ján a rész le tek az esz ter go mi ak hoz ha son lók. Amíg vi szont az esz ter go mi pél dák ese té ben a ka ré jok szét vá lá sá nál a fu rat lyuk a dí szí tés ben nem kap sze re-pet, ad dig itt ezek is a ta go lás ré szei. A he gyes vég ző dés az óbu dai és az esz ter go mi tö re dék le vél csok rán az akan tusz le ve lek vá jat kö rül fod ro zó dó ötös cso por to kat al ko tó ka ré ja in is meg je le nik. E ka réj cso por tok kö zép ső

18

há rom ele me kö zép vá ja tos, kö zü ket fu rat lyuk hang sú lyoz za. A szél ső ka ré-jok fu rat lyuk nél kül kap cso lód nak, fe lü le tük nem vá ja tos ta go lá sú, és így meg kü lön böz tet ve a töb bi ka réj tól az esz ter go mi meg fe le lő ka ré jok kal ro ko-nok. Az esz ter go mi tö re dék ese té ben a fu rat lyuk alat ti él is meg je le nik.

Rész ben te hát a le vél tí pus, rész ben a stí lus rész le tek alap ján e fe je ze te ket is a Szent Ist ván ter mi fü zé res fe je zet mes te ré nek a kör nye ze té ben he lyez-het jük el. Ezt tet te Ma ro si is, ami kor ezek ből a Szent Ist ván ter mit kö ve tő le szár ma zá si so ro za tot rekonstruált35, és ezt Tóth is, ami kor a so ro zat idő-rend jét meg for dí tot ta. Állítását Tóth a ka réj for mák nak és a fu ra tok nak az esz ter go mi em lé ke ket meg elő ző óbu dai em lék anyag ban va ló együt tes elő-for du lá sára alapozta.36

A ket tős ka pu szem öl dö ke mo tí vu má nak a vál to za ta a ká pol na ab la kon is megjelenik.37 A ró zsa ab lak osz lop kül lő i nek fe je ze tei kö zül néhányat38 a mo tí vu muk alap ján (a kom po zí ci ók egy ré sze ugyan is a ro zet tás fe je ze té-nek egy sze rű sí tett változata)39 szin tén az ő kö ré ből ki ke rül tek ként ér té kel-he tünk.

A pa lo ta be já ra tá nak jobb ol da li fe je ze tén a nyak gyű rűn je le nik meg a kö tél fo na tos dísz, az aba ku szon pe dig a gyöngy so ros mo tí vum. Ezek a Szent Ist ván Te rem ben is elő for dul nak, amelyek idő ben ko ráb bi ak. A kö tél-fo na tos dísz a fü zé res fe je ze ten a le vél cso kor tör zse ként és a nyak gyű rűn je lent ke zik.

2. A gyöngy sort vi szont nem a mes te rünk al kal ma zá sá ban lát juk a te rem ben, ha nem az a te rem má sik mes te ré nek a du nai ol dal lal szem be ni, kö zép le vél-mo tí vu mos fe je ze tén je lent ke zik (18., 19. kép). A gyöngy sor és a ten gely ben ál ló le vél mo tí vu mát, va la mint az ös sze nőtt le vél sort kö zö sen hasz ná ló két mes ter köz ti kü lönb sé gek re a gyöngy sor ki kép zé se fi gyel mez-tet. Amíg ez a pa lo ta be já ra ti fe je ze tén dom bo rú fe lü le tek kel, an ti ki zá ló mó don ala kí tott, ad dig a Szent Ist ván Te rem ben a for ma mint egy kö rül vág-va, plasz ti kus sá nem mo del lál va, sík fe lü le tek kel je le nik meg. Jel lem ző e mes ter re a la pos ság, amely a le vél vé gek és a le vél dísz nél kü li szá ron ere-de ti leg ülő voluták ala kí tá sá ban is megnyilvánult.40 A le vél vé gek ki haj lá sa in kább csak motivikus, sem mint me rész ki ülé sű szob rá szi for ma, és az ezt

19

kísérő ka réj cso por tok is a fe je zet kely hé re ta padva, a le vél vég ző dés ala kí tá-sá ban nem vesz nek részt.

E mes ter stí lu sá nak meg kü lön böz te té sét se gí ti a ka ré jok és ka réj cso-por tok meg fi gye lé se is: amen nyi ben itt a he gyes vég ző dés mel lett a le ke-re kí tett is meg je le nik, cso port ja ik középhomorlat kö rül he lyez ked nek el, fe lü le tü kön pe dig el ma rad a vá jat (a bal ol da li kö zép le vél né hány ka ré já nak ki vé te lé vel). A ka réj cso por to kat ta go ló fu rat lyuk alat ti vá jat rö vid, ál ta lá-ban nem hú zó dik le a le vél tő ig. Ez utób bi rész le tek kö ze lebb áll nak a mo de-nai füzérmotívumos fe je zet meg fe le lő meg ol dá sa i hoz, mint az esz ter go mi fü zé res fe je ze ten lé vők.

Vizs gál juk to vább a Szent Ist ván Te rem így meg ha tá roz ha tó má so dik mes te ré nek a du nai ol dal lal szem be ni fe je ze tét! A féloszlopfő díszítése an ti ki zá ló kompozíciójú. A dí szí tést há rom – egy más mö göt ti – ré teg ből ki haj ló le ve lek, va la mint sarokvoluták képe zik. Ezek há rom – egy más fe let-ti – sáv ba ren de ző dő kom po zí ci ót al kot nak. Az al só sáv ban négy le vél áll. Kö ze ik fe lett, a fe je zet sar ko kon egy-egy féllevélpár je le nik meg, a voluták alatt egy más fe lé hajlón.41 A féllevelek a fe je zet ten ge lyé ben a volutasávba fel nyú ló le vél lel ös sze nő ve fríz fé lét al kot nak, a féllevelek en nek ön ma gá ra vissza haj ló ré szei. A ten gely ben ál ló le vél motívuma ké tol dalt is meg je le nik – kör be fu tó kom po zí ció il lú zi ó ját kelt ve –, de csak rész ben, ugyanis a fal sík-nál fél be vág va lát ha tó. Valószínűleg ugyan ez volt a kom po zí ci ó ja a ket tős ka pu előt ti te rem dél nyu ga ti és észak nyu ga ti fe je ze té nek is: eb ből má ra az al só le vél sor nagy ré sze és a kö zép le vél ma rad tak meg, a ké tol da li fel ső mo tí vu mok ra a tö rés fe lü le tek alap ján csak kö vet kez tet ni le het (29. kép).42

A kompozíció egé szé ben sa já tos, de motívumaiban nem társ ta lan, s fel té-te lez he tő en nem is előz mé nyek nél kü li, lét re jöt te an ti ki zá ló típusokkal va ló kompozíciós kísérletezés ered mé nye, tár sai is e kísérletezésnek az em lé kei. A mo tí vu mok kö zül az ala cso nyabb, vis sza haj ló féllevelek és a ma ga sabb le ve lek együt te se a leg szo kat la nabb. Ez a mo de nai dó mon lát ha tó mo tí vum vál to za ta (30. kép).43 Vál to zat, amen nyi ben az esz ter go mi fríz sze rű: a ma ga-sabb le vél és a féllevelek egy-egy, az al só le vél sor ból is me rős há rom ka ré jos elem ben ös sze nő ve je len nek meg, míg Mo de ná ban a féllevelek szer ve sebb,

20

ös sze fo got tabb egy sé get al kot nak a ma ga sab bal: köz vet le nül rá haj la nak vis sza. Kü lön bö zik a két mo tí vum nak a kom po zí ci ó ban be töl tött hely ze te is: a mo de nai le vél csok ros kö zép mo tí vu mú fe je zet két ol da lán, a sar ko kon he lyez ke dik el, az esz ter go mi vi szont a kö zép ten gely hez iga zo dik. E kom-po zí ci ós hely zet nek meg fe le lő en a szom szé dos mo tí vu mok félleveleit és a volutákat, va la mint a ten gely be ke rült le ve let más fe je ze tek meg fe le lő hely ze tű ro kon mo tí vu ma i val is ös sze vet het jük, il let ve mint önál ló rész let-mo tí vu mo kat tár gyal hat juk.

Vizs gá la ta i mat az egy más fe lé haj ló féllevélpárok s a voluták egy más fö löt ti kompozíciójával kez dem. Ez ko rin tho szi és korinthizáló fe je ze-tek meg fe le lő rész le té ből szár maz tat ha tó: ezek nél a volutaszár két-két féllevélből ál ló cso kor ból nő ki. Az egy más melletti csok rok szom szé dos féllevelei a csigásodások alatt ös sze haj la nak. A szo kat lan motívumegyüt-tessel Aracson is ta lál ko zunk. Itt ez a szen té lyek kö zöt ti féloszlopfőkön44 az esz ter go mi meg ol dás hoz ha son ló kom po zí ci ók ré sze: kö zép ső motívum két ol da lán keretmotívumként fe je zet sar ki le vél köz fö lött emel ke dik. Az aracsi és az esz ter go mi fe je ze tek kö zöt ti kü lönb ség el té rő kö zép mo tí vu mok-nak és az al só le vél sor fö löt ti osz tó gyű rű nek az al kal ma zá sá ból adó dik. E kü lönb sé gek el le né re ezek a fe je ze tek az esz ter go mi ak nak a leg kö ze leb bi ro ko nai. A fő ap szis és az észa ki mel lék ap szis köz ti pilaszteres féloszlopfőn az osz tó gyű rű fö lött a volutákat ma gá ba ol vasz tó, szét te rü lő le vél cso kor he lyet te sí ti a le vél kö zép mo tí vu mát. A fő ap szis és a dé li mel lék ap szis köz-ti fe je zet nek az aba kuszt tar tó há rom ne gyed at la szát a motívum mint egy meg ket tőz ve kereteli: ez a dí sze a féloszlop mö göt ti pilaszterfőnek is. Az észa ki mel lék ha jó egyet len fenn ma radt fal pil lé rén a motívum a pilaszter-részre szorul.45 Kom po zí ci ó ja osz tó gyű rű nél kü li, így az esz ter go mi nak ez a leg kö ze leb bi meg fe le lő je. De kompozíciós sze re pét itt is meg őr zi: kö zép mo tí vu mot keretel. A kö zép mo tí vum itt ma ga a féloszlopfő: az esz-ter go mi fe je zet kö zép le ve lét itt ez he lyet te sí ti. Rajta az aracsi fe je ze tek osz tó gyű rű je az esz ter go mi nak a volutazónába emel ke dő le ve lé vel tár sul. Az at la szos fe je zet kap csán a keretelő mo tí vum meg ket tő zé sé ről szól tam, eb ben az eset ben ez a kö zép mo tí vum ra ér vé nyes meg ál la pí tás. Ugyan itt

21

új mo tí vum mal is ta lál ko zunk: a féloszlopfőn a féllevelek he lyén az al só le vél zó na fe je zet sar ki kö zei mö gül – má so dik ré te get ké pez ve – a voluták alá egy-egy egész le vél emel ke dik.

Az esz ter go mi féloszlopfőről szól va kom po zí ci ó já nak sa já tos – elő kép-sze rű em lé ke ken is me ret len – meg je le né sét hang sú lyoz tam. En nek meg fe le-lő en kell értékelnem az aracsi – szen té lyek kö zöt ti – fe je ze te ket is, az zal a kü lönb ség gel, hogy a jel leg ze tes meg ol dá so kat itt nem ere de ti kom po zí ci ós kísérletezéssel, ha nem fel té te lez he tő esz ter go mi elő kép kö ve té sé vel ma gya-rá zom. Ugyan ak kor az aracsi észa ki mel lék ha jó falpillérfőjének kom po zí ci-ó ja nem ere dez tet he tő ma ra dék ta la nul a Szent Ist ván ter mi é ből, in kább az esz ter go mi kom po zí ció le het ne az aracsinak egyszerűsített ös sze fog la lá sa. Sa já tos meg je le né se épp eb ben az „ös sze fog la ló” jel le gé ben rej lik. Va gyis Esz ter gom ban esetleg az Aracson fenn ma radt kom po zí ci ó nak a Szent Ist-ván Te rem épí té se kor már ki mu tat ha tó ha tá sú is me re té vel számolhatunk.

Az aracsi féloszlopfő ese té ben vi szont nem ál la pít ha tunk meg kom-po zí ci ós ere de ti sé get: meg ol dás Provence XII. szá zad kö ze pe kö rü li mű vé sze té ben (Saint-Gilles, nyu ga ti hom lok zat, dé li kapu46, Saint-Paul-Trois-Chateaux, dé li előcsarnok47) elő for du ló – rendkívül rit ka – an ti ki zá ló típusnak a meg fe le lő je. A típus osz tó gyű rű nél kü li vál to za tá nak ha tá sát mu tat ja Esz ter gom ban a la kó to rony ket tős ka pu já nak frízkompozíciója (24., 25., 26. kép).

E he lyen kell meg em lí te nem a la kó to rony dél nyu ga ti he lyi sé gé nek a fü zé res fe je zet stí lu sá ban ké szült sa rok osz lop fő jét (27. kép). Rajta az al só sá vot a fe je zet ten ge lyé hez iga zí tot ták, amelyet a fron tá li san ál ló fe je ze ten egy-egy, kö zép ten gely ben emel ke dő le vél al kot ja. Ez a kom po zí ció az elő ző től jó val el ter jed tebb provence-i tí pus (min de nek előtt Saint-Gilles: hosszház48 és Arles: észa ki és ke le ti ke ren gő szárny [31. kép]) vál to za ta. Vál to zat, mert az el ső két ré teg le ve lei közt el tű nik a ma gas ság be li kü lönb-ség. A tí pus provence-i tel jes sé gű kép vi se lő jét a mo de nai Ghirlandinán is al kal maz ták (32. kép)49, meg fe le lő je Vértesszentkeresztről ismert.50 A tí pus to váb bi vál to za ta in el ma rad a voluták köz ti le vél, amelyet a Szent Ist ván Te rem du nai ol da lán lé vő féloszlopfőn ro zet ta he lyet te sí t, Vértesszentke-

22

reszten pe dig (a fő ap szis kö ze lé ben meg ta lált féloszlopfőn) ak ro ba ta fi-gurája.51 A vértesszentkereszti an ti ki zá ló fe je ze tek egy ré szé nél a voluták kö ze dí szí tet len, a tí pus nak ez a vál to za ta a leg el ter jed tebb an ti ki zá ló kom-po zí ció.

Né hány kis mé re tű esz ter go mi fejezet52 kom po zí ci ós típusa mind két – az aracsi és a vér te si fe je ze tek kép vi sel te – provence-i típussal ös sze füg gés be hoz ha tó: raj tuk ezek kö zös mo tí vu mai – a ten gely ben a voluták kö zé emel-ke dő és a sar ko kon alá juk haj ló le ve lek – je len nek meg, a két tí pust meg-kü lön böz te tő al só le vél sáv az osz tó gyű rű vel együtt el ma rad (33. kép). A csigásodás ala kí tá sa és en nek sza lag gal va ló át kö té se alap ján e fe je ze te ket a fü zé res fe je zet mes te ré nek kö ré be so ro lom. Is mét meg ál la pít ha tó te hát, hogy a du nai ol dal lal szem be ni fe je zet tí pu sát e mes ter, il let ve a kör nye ze-té hez ta rto zók is al kal maz ták. En nek alap ján a mes ter mű vé sze ti kö rét meg-kü lön böz te tő jel lem vo nás ok bő vít he tők: egy részt az anyag hasz ná la tot il le-tő en, más részt et től ta lán nem füg get le nül a le vél tí pust te kint ve: az ép ál la-pot ban fenn ma radt fejezet vörös márványból ké szült53, le ve lei ta go lat lan szé lű ek. A levelek fe lü le tét két, él ben ta lál ko zó homorlat ta gol ja. Az él nek meg fe le lő en a ki haj ló le vél há tat vá jat oszt ja két fe lé. E fe je zet a kom po zí ci-ó ja és a rész le tei alap ján te hát a pa lo tá hoz köt he tő. Va jon meg te het jük-e ezt az anya ga alap ján is? A pa lo tán és a ká pol nán a vörös márványt pad ló- és falburkolólapokként, va la mint fül ke és osz lop kül lők ki kép zé sé hez al kal maz-ták. A vörös márványnak mű vé sze ti szem pont ból igé nyes da ra bo kon va ló palotai sze re pel te té se az ed di gi szak iro da lom ban nem is mert, a vö rös már-vány nak ilyen cé lú fel hasz ná lá sát a Por ta speciosához kö töt ték (vö.: Lővei, 1992). Klinger Lász ló nak a pa lo ta trón ter mi, ud va ri ab la ká ra vo nat ko zó re konst ruk ci ós el kép ze lé se az ab lak nak in situ fenn ma radt fa rag vá nyá ra hív ta fel a fi gyel me met (34., 35. kép).54 Ezen a vö rösmár vány kon zol tö re-dé ken az idézett fe je zet le vél tí pu sá val ta lál ko zunk. Klinger re konst ruk ci ó ja sze rint a fe je zet le vél vég ző dé sét is mu ta tó fa rag ván nyal és nyolc szög le tű bélletívdarabokkal55 egé szít het jük ki az ab lak hoz és így a pa lo tá hoz tar to zó em lék anya got. Az anyag hasz ná lat és az ös sze il lesz tés re uta ló meg ol dá sok alap ján az ab la kot a pa lo ta mű vé sze té nek a Por ta speciosa kö ré vel va ló

23

érint ke zé se ként ér té ke lem. Va gyis a pa lo ta ud va ri homlokzata nem csak a pa lo ta ká pol na gó ti ká ját je len tő, va la mint a fü zé res fe je zet mes te re kép vi sel te mo de na i as stí lus ta nú ja, de – ez utób bi tól nem füg get le nül – a Por ta speciosát jel lem ző pármai kapcsolatok56 irá nyá ba mu ta tóé is.

Tér jünk vis sza a voluták kö zé emel ke dő le vél kom po zí ci ós tí pu sát a Szent Ist ván Te rem ben ere de ti leg al kal ma zó mes ter hez. A Szent Ist ván Te rem nek és a trón te rem nek az em lí tett fe je ze tei közt már meg ál la pí tott kom po zí ci ós azo nos ság mes ter azo nos sá got is je lent. A trón te rem egy má sik fe je ze tét is (a dél ke le ti szög let ben lé vőt) e mes ter mun ká ja ként azo no sí tom (36. kép).57 En nek a kom po zí ci ó ja ese té ben is szá mol ha tunk mo de nai re mi-nisz cen ci ák kal, amen nyi ben ezt az úgynevezett szél fút ta le ve les tí pus vál to-za ta ként ér tel me zem. De amíg e tí pus mo de nai pél dá in, így a Por ta Regia eme le ti ré szén (67. kép)58, va la mint a Ghirlandina ötö dik szint jén (47. kép)59 a fé lig egy más ra fe dő le ve lek mind két sáv ban azo nos irány ba néz nek és dől nek, ad dig Esz ter gom ban az egy más fö löt ti sá vok el len tett irá nyú ak, és a le ve lek nem dől nek meg. Úgy tű nik, mes te rünk ezt a kom po zí ci ós elő ké-pet is sza ba don ke zel te, bár a szél fút ta alak za tok nak el len tett irány ba dő lő le vél ré te gek kel al ko tott meg ol dá sai (ezek a későantik kor ból szár maz nak: Kons tan ti ná poly ból, Thesszalonikéből60), il let ve a fel ső le vél zó na egy-egy tag já ra kor lá to zó dó vál to za tai is is mer tek (Velencéből61, a mo de nai fő ka pu eme le ti ré szé ről, 69. kép62). A so ro zat ba il lesz ke dik az ócsai ke reszt- és hossz ház nak a szél fút ta le ve lek ből voluta nél kül kom po nált tí pu sa is (37. kép).63

Az el mon dot tak alap ján meg ál la pít ha tó, hogy a mun kát a Szent Ist ván Te rem ben feltűnt két mes ter osz tot ta meg egy más közt a pa lo ta trón ter mi szint jén is. Amíg az idő ben ko ráb bi te rem ben azo nos mű faj ban dol go zók-ként lát tuk őket, ad dig a föl sőbb szin ten e szem pont ból is meg kü lön böz-tet he tők egy más tól. A du nai ol dal lal szem be ni fe je zet mes te re itt is csak fal osz lop-fe je ze te ket ké szí tett, míg a fü zé res fe je zet mes te re el ső sor ban nyí lás ke re te zé sek dí szí té sén mű kö dő nek mu tat ko zik.

24

A du nai ol dal lal szem be ni fe je zet mes te ré nek tulajdonítok egy pilaszterfőből va ló sa rok tö re dé ket is, ame lyet az esz ter go mi kő tár őriz (38. kép).64 Ez a kom po zí ci ó nak az al só le vél so rá ból őriz egy-egy ele met. A Szent Ist ván ter mi fe je zet kom po zí ci ó já nak ro ko nai alap ján már fel té te lez-het tem, hogy mes te rünk is is mer te az osz tó gyű rű mo tí vu mát. Itt ezt az ő al kal ma zá sá ban lát juk: az osz tó gyű rű a le ve lek fö lött, a má so dik le vél sor ma rad vá nya i val együtt je le nik meg.

3. A le vél so rok nak osz tó gyű rű vel va ló ta go lá sa a har ma dik ként meg ha-tá roz ha tó mes ter kom po zí ci ó i nak jel leg ze tes tagolóeleme (20., 21. kép). A nagy fe je ze tek mes te re nem csak ezen rész let alap ján, de a le vél stí lus alap ján is ro ko nít ha tó az elő ző vel: a hár mas és ötös cso por to kat al ko tó ka ré jok egy na gyobb homorlat kö rül je len nek meg. De a homorlat gyak ran nem csak a ka réj cso port fe lü le te i nek kö zép ső ré szét ta gol ja, ha nem a kö zép-ső ka réj ba fel fut va an nak egé szét ho mo rú an ala kít ja. Jel lem ző meg ol dás a le ke re kí tett ka réj vé gek ki zá ró la gos al kal ma zá sa. Az ed di gi ek hez ké pest el té rő – és meg kü lön böz te tő – vo nás a ka ré jok köz ti él je len lé te. A ka réj cso-por tok köz ti fu rat lyuk alatt meg je le nő vá jat szin tén nem fut le a le vél tő ig, csak rö vid sza ka szon je le nik meg. Más részt e tagolóelem tel jes sé gé hez va ló ra gasz ko dás nem kö vet ke ze tes: a hol dacs ka mo tí vu ma gyak ran el ma-rad, sőt né ha a vá jat is. A le vél so rok ala kí tá sá ban e mes ter al ko tá sai közt – ugyan úgy, ahogy ez a fü zé res fe je zet mes te ré nek es eté ben már elő for dult – ket tős ség ál la pít ha tó meg: a le vél so rok vagy önál ló an egy más mel lett ál ló le ve lek ből vagy ezek fríz sze rű en – két fu rat lyuk ál tal ta golt le vél elem ben – ös sze nőtt együt te sé ből áll nak.

A nagy fe je ze tek mes te ré ről el mond ha tó, hogy a stí lu sa nem füg get len a pa lo ta ká pol nán je lent ke ző től: a ká pol na ka pu bal ol da li bel ső fe je ze tén (39. kép)65 a ka ré jos le vél dísz ta go lá sa a ka na la san ala kí tott kö zép ső ka réj jal a nagy fe je ze te ken lát ha tó meg ol dá sok ra és az ez zel ro ko nít ha tó pilisszent-kereszti, ka lo csai és ócsai fa rag vá nyok ra emlékeztet.66 Az esz ter go mi kő tár ban őr zött nagy mé re tű fe je zet volutáinak he lyén meg je le nő ta go lat lan ol dal szé lű, fel fe lé kes ke nye dő le ve lek és ezek nek él ben érint ke ző homor-latokkal va ló ta go lá sa szin tén is mert a pa lo ta ká pol nán is, a nyu ga ti bel ső

25

szög le tek egy-egy fe je ze tén (40. kép).67 En nek a tagolásmódnak a ro ko nát, amint a vörösmárvány-da ra bon lát tuk, a fü zé res fe je zet mes te ré nek a Por ta speciosával érint ke ző kö re is hasz nál ta.

A fen ti két cso port egy-egy jel leg ze tes fe je ze tét a kom po zí ci ó juk ere de te szem pont já ból is meg vizs gál tam. Ezt most a Nem ze ti Mú ze um ban ki ál lí tott féloszlopfő kap csán is meg te szem (21. kép). Az előb bi ek ben összformák vagy rész let mo tí vu mok azo nos meg je le né sű meg fe le lő it ku tat tam, a kom-po zí ci ók ra vo nat ko zó mo tí vum tör té ne ti kö vet kez te té se in ket az azo nos sá-gok ból von tam le. Most a tarasconi Sainthe-Marthe-templom dé li ka pu ja fe je zet meg ol dá sa i nak kom po zí ci ós-ti po ló gi ai sa já tos sá ga i ból és a be lő lük le von ha tó mód szer ta ni kö vet kez te té sek ből sze ret nék kiindulni.68 Vé le mé-nyem sze rint a temp lom ka pu já nak öt fejezetpárja a mű vé szet tör té net szá má-ra a délfrancia XII. szá za di protoreneszánsz jel leg ze tes és el ter jedt kom po zí ci-ó i -nak rep re zen ta tív pél da tá ra ként ta nul má nyoz ha tó. Az ör vény lő le ve les és a sa sos kom po zí ció mel lett itt a le vél cso kor mo tí vu má val dí szí tett fe je ze tek is fel tűn nek. A kül ső fe je zet jól szem lél te ti a mo tí vum ere de tét: ez a ko rin-tho szi fe je zet volutapárjainak tö vé nél el he lye zett le vél kepá rok ra ve zet he tő visz-sza. A le vél cso kor a bél let kö zép ső fe je ze tén ol da lan ként csak egy szer je le nik meg. Az így kö zép mo tí vum má vált le vél cso kor nak meg fe le lő en ala-kí tott a volutazóna is: ezt csak a sar kok alat ti csigásodások kép vi se lik.

Az aracsi temp lom fe je zet kom po zí ci ó i nak rend sze re zé se kap csán an ti-ki zá lók nak azo kat ha tá roz tam meg, ame lye ken a voluta vagy az en nek meg fe le lő zó na is meg je le nik. Ha a voluták kom po zí ci ót meg ha tá ro zó sze-re pé nek el vét a volutazóna meg je le né sé re is ki ter jeszt jük, ak kor az an ti ki-zá ló fe je ze te ket en nek alap ján to vább cso por to sít hat juk: korinthizálókra és kompozitfélékre. Így kompozit re mi nisz cen ci a ként ér té kel he tő a tarasconi ka pu bél let nek be lül ről a má so dik fe je ze te is: a voluták köz ti osz tó gyű rű kom po zí ci ós hely ze te a to jás so ros echinusénak fe lel meg. En nek alap ján a le vél csok ros kö zép mo tí vu mú fe je zet a bél let ben is meg je le nő korinthizáló kom po zí ció kompozitféle változatpárjaként ti po lo gi zál ha tó.

Az így re konst ru ál ha tó elv alap ján ere dez tet he tő a szó ban for gó esz-ter go mi féloszlopfő kom po zí ci ó ja is (21. kép). A fe je ze ten két, osz tó gyű-

26

rű vel el vá lasz tott le vél sor áll: az al só ban négy, a fel ső ben há rom le vél lel. Fö löt tük a kompozit kom po zí ció echinusának meg fe le lő hely zet ben újabb osz tó gyű rű hú zó dik: ez az al só tól meg kü lön böz tet ve ka réj so ros dí szű. A volutazóna is kompozitfélén ala kí tott: csak a szél ső le ve lek fö lött csi gá so-dik voluta. E kom po zí ció vál to za ta a kő tá ri fe je ze té is (20. kép).69

E kom po zí ció mel lé – ere de tét szem lél te ten dő – változatpárként te hát egy korinthizálót ál lít ha tunk. Jel lem ző mó don is mét egy aracsit. A rom-temp lom nyolc szö gű pil lé ré nek fejezetkompozíciója70 korinthizáló meg fe-le lő je az esz ter go mi vál to za tok nak. A korinthizálásnak fe lel meg a fel ső osz tó gyű rű el ma ra dá sa, de a két le vél sor kö zött ez itt is fel tű nik. Az esz ter-go mi és az aracsi or na men ti ka sa já tos ös sze füg gé se i nek meg fe le lő kö vet-kez te té se ket al kal maz tam már. Most is, ami kor a ké sőb bi fa rag vány alap ján az esztergomi mes te rek for ma kin csé re vo nat ko zó re konst ruk ci ó val élek, ezt te szem. A nagy fe je ze tek kom po zí ci ó ja az aracsinak meg fe le lő hasz ná la-tá ról ta nús ko dik. Ugyan csak jel lem ző a hely zet az aracsinak a pár hu za ma it il le tő en is. Ilye nek ugyan is Mo de ná ban ma rad tak fenn. A Ghir-landina ötö dik szint jén a meg fe le lő kom po zí ció le ve lei ré te ge ket al kot nak: köz tük el ma rad az osz tó gyű rű (56. kép).71 A tí pus nak az egy szint tel ala cso nyab-ban lévő vál to za tán – vál to zat, mert az al só le vél zó na a föl ső től el té rő jel le-gű le ve lek kel ala kí tott – a le vél dí szí tés so rok ba ren de zé sé nek a szint töb bi fe je ze tén is ér vé nye sí tett el vét idézi.72 A voluták csigásodásának kú po san ki ál ló vég ző dé se és ezek sza la gos át kö té sé nek Esz ter gom ban (el ső sor ban a fü zé res fe je zet mes te ré nél) és Aracson is al kal ma zott mo tí vu ma szin tén a ne gye dik szin ti kom po zí ció re le van ci á ját fel té te le zi.

Az osz tó gyű rű sze re pel te té se, il let ve el ma ra dá sa szem pont já ból is al kal maz ha tó te hát a párbaállítás le he tő sé ge: azo nos kom po zí ci ók nak több eset ben mind két vál to za ta elő for dul. A Ghirlandinán ez ugyan csak a le vél-csok ros tí pus vál to za ta in szem lél tet he tő, bár ez eset ben a pél dák nem egy szint hez tar toz nak, így nem egy más mel lett sze re pel nek.

Az aracsi nyolc szö gű pil lér fő kom po zí ci ó já nak előz mé nye it – aho gyan ezt már a ko ráb ban em lí tett aracsi, ócsai és esz ter go mi fe je ze tek kap csán is meg tet tem, nem el ső sor ban le vél tí pus ra és tagolásmódra, ha nem kom po-

27

zí ci ós (rész)megoldásokra ala poz va, kap cso lat re konst ruk ci ók for má já ban a mo de nai mű vé sze ti kör ben ke res het jük. Va jon az elő ké pek, is me re tek meny-nyi vel kel tez he tők a pa lo tá nak a szak iro da lom ál tal egy sé ge sen III. Béla ko rá ra kel te zett épít ke zé sei elé?

III. A mo de nai Ghirlandina nö vény dí szes fe je zet fa rag vá nyai és da tá lá suk. Kap cso la tok a mae-stri campionesi mo de nai mű vé sze ti kö ré ben

A kö vet ke zők ben a ma gyar or szá gi em lék anyag gal kap cso lat ba hoz ha tó mo de nai – campionese mes te rek ál tal fa ra gott – fe je ze te ket vizs gá lom, ame lyek egy ré sze a szé kes egy ház ha rang tor nyá hoz (Ghirlandina) tar to zik, va la mint idő be li meg ha tá ro zá suk kal fog lal ko zom. A Ghirlandina fe je ze tei a ne gye dik és ötö dik szint jé nek ket tős, il let ve hár mas ab la ka it osz tó, fal vas tag-ság ban ál ló osz lo pa i hoz tar toz nak, a szé kes egy há zi ro ko naik a fő szen tély ol tár asz ta lának ket tős osz lo pai hoz, az al temp lom nak a temp lom bel ső fe lé né ző két ré te gű hom lok za ta ként ki ala kí tott és a fő szen tély szint jén mell vé-dek kel le zárt füg gő fo lyo sót tar tó pontiléhez és a dé li mel lék ha jó ba nyí ló két szin tes Por ta Regiához ké szül tek.

A Ghirlandina épü le té nek és fe je ze te i nek a da tá lá sá ra vo nat ko zó ku ta-tást William Montorsi a to ronyról írt mo nog rá fi á já ban fog lal ta ös sze, és egé szí tet te ki sa ját elképzelésével.73 Az ed di gi ek ben a to rony ötö dik szint-jé nek da tá lá sá ból in dul tak ki, és ezt a má so dik szin ten lé vő, ál ta lá ban 1169-ként vagy 1179-ként ér tel me zett év szá mú fel irat alap ján tar tot ták megoldhatónak.74 Roberto Salvini a to rony fo lya ma tos, az 1160-as évek től fo lyó épí té sé vel szá molt, és a fel irat év szá mát 1179-ként meg ha tá roz va, azt az ötö dik szint be fe je zé sé re vonatkoztatta.75 Arturo Carlo Quintavalle és Montorsi mást ja va sol tak. Quintavalle sze rint a to rony a ne gye dik szint jé-vel együtt 1130 körül már ké szen állt, s az ötö di ket csak harminc–negyven év vel ké sőbb fe jez ték be.76 Montorsi a ne gye dik és az ötö dik szint épí té se

28

közt több mint hatvan év kü lönb sé get fel té te le zett. Az ötö dik szint da tá lá sát a fel irat dá tu má nak 1169-es fel ol dá sá ra alapozta.77

Az év szám nak az ér tel me zé se és a szin tek re va ló vo nat koz ta tá sa kö rü li vi ta ar ra fi gyel mez tet, hogy az ed di gi da tá lá si kísérletek nem mű vé szet tör-té ne ti mód sze rű ek. Én épp el len ke ző leg: egy ilyen szem pon tú vizs gá lat kö vet kez te té se i vel az év szá mot csak ös sze vet ni kí vá nom.

Ki in du ló pon tom – akár csak Esz ter gom ese té ben – a fü zé res kom-pozíciójú fe je zet, amely a to rony ne gye dik szint jé nek nyu ga ti ab la ká hoz tar to zik (41. kép).78 Amíg en nek az esz ter go mi val va ló ös sze ha so nlí tá sa az ál ló le ve lek rész le tei alap ján tör tént, ad dig most a fü zér fé lé nek és a le vél cso kor nak a meg je le né sét vizs gá lom meg. Ezek akan tusz in dasze rű ek. In da sze rű ek, amen nyi ben a le vél hos szú kás be fog la ló for má jú és íve lő dő ten gely hez iga zo dik. A le vél szél pe dig va ló ban az akan tu szo ké hoz ha son ló-an ka ré jos, de a ka ré jok nak cso por tok ba va ló ta go ló dá sa nem bont ja meg a le vél szél egy sé gét: e cso por to kon be lül ugyan is a ka ré jok egy más mel lé és nem egy más alá ren de ződ nek. A cso por tok ra va ló ta go lás te hát a le vél fe lü le tét ta go ló mo tí vum ként ér vé nye sül. E ta go lás ha son ló rész le tek kel tör-té nik, mint az ed dig vizs gált akan tusz le ve lek nél: fu rat lyuk kal és vá jat tal. E ket tő kö zül itt el ma rad a fu rat lyuk íve és a vá jat le zá ró ív köz ti hol dacs ka. A tagolóido-mok közt hár mas ka réj cso por tok van nak, a kö zép ső ka réj fe lü le-te ka na la san vájt. A ka ré jok íves vég ző dé sű ek, a szél sők a szom szé dos cso-por tok ka ré jai fe lé – a fu rat lyuk fö lött, azt mint egy le zár va – át haj la nak.-

A har ma dik és a ne gye dik szin ten ez a le vél tí pus konzolokon79 és a ne gye dik szin ti ke le ti ab lak bel ső fe je ze tén (42. kép)80 ör vény lő le ve les kom po zí ci ók ré sze ként je le nik meg. A le vél tí pus ugyan ilyen mo tí vu mot al kot va lát ha tó az ötö dik szin ti észa ki ab lak egy kül ső fe je ze tén, ahol az aba kusz ró zsát he lyet te sí ti (43. kép).81 A le vél tí pus kép vi se lői a pontile egy fe je ze tén (44. kép)82, va la mint a fő ol tár egy ket tős fe je ze tén (45. kép)83 fe je-zet ol da la kon kör be fu tó hul lám in dás kom po zí ció ré sze i ként az in da íve ket kör be for dul va töl tik ki. Az ör vény lés a szom szé dos ol da la kon, az emel ke-dő és eresz ke dő ívek nek meg fe le lő en, el len té tes irá nyú. Az in dá hoz to váb-bi, fel- és le fe lé né ző le ve lek tar toz nak. Az in dák fe lü le te ka ré jos dí szű.

29

A le vél tí pus a pontile (44. kép)84 és a Por ta Regia bal da chin já nak váll pár-ká nyán (48. kép)85 a ne gye dik szint ről idé zett da ra bé hoz ha son ló fríz kom-po zí ci ó ban is sze re pet kap. A kü lönb ség: az ör vény lő ré szek dom bo rú an ala kí tot tak. A Por ta Regia bél le té nek a váll pár ká nyán a fríz egy sze rűbb, az egy mást át ha tó vil lás in da vé gek és a hoz zá juk kap cso ló dó mo tí vu mok nél-kü li vál to za tát al kal maz ták (46. kép).86

E pél dák a le vél tí pus nak az ere de ti meg je le né si „kör nye ze tét” szem-lél te tik: a le vél tí pus a protoreneszánsz mű vé sze ti kör nye zet ben más hol is ör vény lő le ve les mo tí vu mot al kot va for dul elő. A ka réj cso por to sí tá si és ta go lá si mód nak a meg je le né se és ter je dé se al kal ma sint épp e le vél tí pus sal és kom po zí ci ós mo tí vu má val együtt tör tén he tett. A fü zér fé lé vel dí szí tett fe je ze ten lát ha tó le ve lek vál to za tai a tí pus nak, de motivikus és ez zel ös sze-füg gés ben meg je le nés be li szem pont ból egyé nibb meg ol dá sú ak. A le ve lek itt nem ör vény lő kom po zí ci ót al kot nak, és nem tengelyszimmetrikusak – a fü zér ese té ben alul, a cso kor nál pe dig felül ka ré jo zot tak. A Ghirlandina ötö dik szint jé nek egy má sik észa ki fejezetén87 a vizs gált tí pus újabb mo tí-vum ré sze ként, a fe je zet ten ge lyé ben emel ke dő két szét te rü lő le ve let és ezek kö zé ben két, fel ső szé lén ka ré jo zott féllevelet al kot va je le nik meg. E szin ten a kér dé ses tagolásmódot a le vél tí pus tól füg get le nül is al kal maz-ták: a voluták nél kü li szél fút ta kom po zí ci ó ban, a ki haj ló, fer dén el fek vő le vél há ta kon (47. kép).88 A le vél tí pus a jel leg ze tes kom po zí ci ós meg ol dás-tól füg get le nül, ál ló le vél sze re pé ben je le nik meg az al temp lom templom felőli homlokzati ár kádosz lopai fe let ti váll pár ká nyon (58. kép)89, a pontile mell véd jé nek könyöklőpárkányán90, a Por ta Regia bal da chin tar tó kompozit fe je ze tén (48. kép)91 és a fő ol tá ron is.92 A tí pus egy sze rű sí tett vál to za tai jel-lem zik a Por ta Regia eme le ti szint jé nek há rom fejezetét.93

A Ghirlandina har ma dik, ne gye dik és ötö dik szint je kö zött a jel leg ze-tes ta go lá sú le ve lek kel al ko tott ör vény lő és még in kább az et től el té rő egyé ni mo tí vu mok alap ján kap cso la tot ál la pí tok meg. E kap cso lat alap ján, Salvinihez ha son ló an, nem lá tok a szin tek közt olyan nagy idő be li kü lönb-sé ge ket, mint Quintavalle és Montorsi.

30

A kö vet ke zők ben Salvininek a to rony be fe je zé sé nek az ide jé re vo nat ko zó meg ál la pí tá sát vizs gá lom meg, va la mint Quintavalle és Montorsi év számja-vas la ta i nak a há rom szint egy for ma da tá lá sá ra va ló al kal maz ha tó sá gát is: a ne gye dik szint re tett ja vas la ta ik ér vé nye sek-e az ötö dik re is, vagy for dít va.

A le vél tí pus meg je le né sét Montorsi alap ján 1106, Quintavalle alap ján pe dig 1130 kö rül kel le ne meg ha tá roz nom. Va gyis így Wiligelmo, eset leg Niccoló ge ne rá ci ó já ból kel le ne ezt szár maz tat ni. De is me re te im sze rint Wiligelmo mű vé sze ti kör nye ze té ben nem al kal maz ták sem a le vél tí pust, sem a rész let kép zést, bár a mo de nai dóm nyu ga ti ka pu ján a hár mas ka réj cso por to-kat meg kü lön böz te tő tagolásmód is feltűnik.94 Niccoló mű he lyé ben vi szont – a ve ro nai dóm és a San Zeno-temp lom hom lok za ti dí sze i nek ta nú sá ga sze-rint – már al kal maz tak ha son ló le vél tí pust az ör vény lő kom po zí ci ó val együtt, de a jel leg ze tes rész let kép zés itt sem je lent ke zik. A jel leg ze tes le vél ala kí tás-sal a szá zad el ső két har ma dá ban Észak-Itá li á ban más hol sem találkozunk95, a szá zad vé gén vi szont az ör vény lő le ve les mo tí vum ré sze ként igen sok pél dá ja idéz he tő. A pél dák a maestri campionesi és Antelami mű vé sze ti kör-nye ze té nek jel leg ze tes ele mei. A mo tí vum Észak-Itáliában va ló meg je le né se is min den bi zon nyal hoz zá juk köt he tő. Er ről a mo de nai pontile és Antelami pármai dom bor mű ve is ta nús ko dik (51. kép).96 A meg je le nés ide jé ről az előb-bi vi ta tott kel te zés nek a tisz tá zá sá ig a pármai da rab 1178-as év szá ma szol-gál hat biz tos tájékozódásul.97 Az év szám a Ghirlandina ne gye dik és ötö dik szint je be fe je zé sé nek Salvini aján lot ta da tá lá sá hoz is kö zel áll. Montorsinak és Quintavallénak a ne gye dik szint re tett da tá lá si fel té te le zé se it el ve tem. Ugyan ak kor az ötö dik szint re vo nat ko zó ja vas la ta i kat, Salvini da tá lá sá val együtt, pon to sí ta ni kí vá nom. A pon to sí tást nem az ör vény lő le ve les mo tí vum és le vél tí pu sa alap ján, nem is a le vél tí pus egyé ni vál to za ta i nak se gít sé gé vel, ha nem a két szint kö zöt ti to váb bi kap cso la tok ra ala poz va – eze ket ér té kel ve és ös sze te vő it ere dez tet ve – lá tom meg va ló sít ha tó nak.

A két szint kö zött ki mu ta tott kap cso lat né hány kö zös kom po zí ci ós (rész-let)megoldással to vább bő vít he tő. A ne gye dik szint dé li ab la ká nak kül ső fe je ze te le vél csok ros kom po zí ci ó jú (52. kép).98 Az al só zó ná ban a fe je zet ol dal ten ge lye i ben egy-egy le vél áll. Fö löt tük a sar kok alat ti le ve lek kö zül gyű rű vel le zárt törzs emel ke dik, amely ből a volutazónát el fog la ló le vél cso-

31

kor te rül szét. A le vél csok rot kétoldalra haj ló ka réj cso por tok al kot ják, ame-lyek ugyan olyan ta go lá sú ak, mint az al só le ve lek szé le it kép zők. Kö zé pen, ugyan úgy, mint a fü zé res fe je zet le vél csok rá ban, fel fe lé emel ke dő ka réj cso-port te rül szét. A kom po zí ci ó nak az ötö dik szin ten meg van a pár da rab ja: a nyu ga ti ab lak egyik kül ső fe je ze tén (53. kép).99 A kü lönb ség an nyi, hogy a két le vél zó na nem egy más mö göt ti le vél ré te get, ha nem egy más fe let ti, osz tó gyű rű vel el vá lasz tott sort al kot. A le vél csok ros kom po zí ci ó nak ré gi e-sebb, a volutacsigásodásokkal tel jes vál to za ta mind két szin ten meg je le nik. A ne gye dik szin ti észa ki fe je ze ten is alul két zó nás a le vél dísz, de, hogy a le ve lek egy más mö gül haj lot tak-e ki, vagy köz tük osz tó gyű rűt alkal-maz-tak-e, nem tud juk, mert a da rab ra utólag ké tol dalt rá fa laz tak (54. kép).100 A le vél cso kor vi szont, te kint ve, hogy a csigásodások kö zött je le nik meg, az ed dig em lí tet tek hez ké pest el té rő: egy szét haj ló és ezek kö zé ben ös sze-bo ru ló levélpár al kot ja. Az ötö dik szint bel ső ke le ti volutás-levél-csokros fe je ze tén az ál ló le ve lek nek egyet len zó ná ját al kal maz ták (55. kép).101 A le vél cso kor szét haj ló ré szei a voluták nél kü li le vél csok ros fe je ze te ken lá tot-ta ké hoz ha son ló an a fe je zet tel jes szé les sé gét el fog lal ják, ezek ugyan is nem a voluták kö zé ben, ha nem azok alatt he lyez ked nek el. Kö zé pen, a ne gye dik szin ti volutás-levélcsokros da rab hoz ha son ló an itt is ös sze bo ru ló levélpár emel ke dik, de ezek kom po zí ci ós sze re pe je len tő sebb az ot ta ni a ké nál. A kö zük ben ki csi aba kusz ró zsa ka pott he lyet.

A ne gye dik szint ke le ti ab la ká nak kül ső (42. kép)102 és az ötö dik szint nyu ga ti ab la ká nak egyik bel ső fe je ze tét (56. kép)103 az esz ter go mi nagy-mé re tű féloszlopfők (20., 21. kép) kap csán már em lí tet tem. A mo de nai fe je-ze tek volutáinak egy más tól kü lön bö ző ala kí tá sa a két szint töb bi volutás fe je ze té re is jel lem ző: a ne gye dik szin ten a voluták csigásodása sza lag gal át kö tött, a sza la got fu rat lyu kak dí szí tik. Az ötö dik szin ten vi szont ez a rész let el ma rad, itt a csigásodások közt ál ta lá ban egy át ló san ál ló ko rong éle je le nik meg. A ne gye dik szint volutáinak meg fe le lő je az ötö di ken csak egyet len eset ben je lent ke zik, a dé li ab lak egyik bel ső fe je ze tén (57. kép).104 A fu rat lyu kas ta go lást az ötödik szint nyu ga ti ab la ká nak már em lí tett kül ső fe je ze tén a le vél középerén al kal maz ták (53. kép).

32

A ne gye dik szin ten a fü zér fé lé vel dí szí tett fe je zet mel let ti nek (41. kép) szin tén csak rész le te vet he tő ös sze az ötö dik szin ti észa ki ab lak egyik kül-ső fe je ze té nek meg fe le lő hely ze tű rész le té vel (43. kép): a voluták mind két eset ben féllevélpárok mö gül emel ked nek. Az ötö dik szin ten a voluták a kompozit tí pus nak meg fe le lő en csak a sar kok alatt je len nek meg, kö zé pen pe dig a már idé zett ör vény lő le ve les mo tí vum. A levélpárok a má so dik zó ná ba az al só le vél fríz ből emel ked nek fel. A to rony ne gye dik szint jén vi szont a levélpárok az al só le ve lek től füg get le nül áll nak, a zó nák közt osz-tó gyű rű hú zó dik.

A ne gye dik szint hét fenn ma radt fe je ze té nek kom po zí ci ó i hoz az ötö dik-ről egy eset ben tel jes, ket tő ben pe dig rész let azo nos sá got idéz het tem. A két szint kö zött to váb bi kom po zí ci ós kap cso la tok a pontile, a Por ta Regia és a fő ol tár fe je ze te i nek a vizs gá lat ba va ló be vo ná sá val ál la pít ha tók meg.105

Az utóbb em lí tett to rony be li fe je ze tek ro ko nai a XX. szá zad ele jei hely re ál lí tás kor a pontiléhez kap cso ló dó köz le ke dő kar zat (ballatoio) alá helyezett106 és az al temp lom hom lok za ti ár kád ja i hoz tar to zó fejezeteken107 je len nek meg (58. kép).108 A ballatoio alat ti fe je zet a ghirlandinai ne gye dik szin ti fejezetnek az osz tó gyű rű nél kü li meg fe le lő je. Az al temp lo mi ár ká dok alat ti ak pe dig a to rony szó ban for gó fe je ze te i nek az egy sze rű sí tett vál to za-tai, amen nyi ben raj tuk osz tó gyű rű vel zárt dí szí tet len sáv fe lett csu pán a féllevélpárok és a korinthizáló voluták ke rül tek ki fa ra gás ra. Eze ken vi szont aba kusz ro zet ták is meg je len nek.

A Ghirlandina levélcsokros-volutás kom po zí ci ói kö zül a ne gye dik szint-hez tar to zó vál to zat hoz áll kö zel (54. kép)109 a Por ta Regia egy fe je ze te (59. kép).110 Amíg a Ghirlandinán a gyű rű vel le zárt törzs ből egy-egy szét te rü lő féllevél közt ös sze bo ru lók emel ked nek, ad dig a ka pu fe je ze tén a gyű rű fö lött a fe je zet egyik ol da lán szin tén ös sze bo ru ló féllevelek, egy má sik ol da lán pe dig egy, a volutaszáraktól fu rat lyuk kal és vá jat tal el vá lasz tott ka ré jos le vél je le nik meg. En nek ro ko nai a Ghirlandina töb bi le vél csok-ros fe je ze tén is ugyan ilyen po zí ci ó ban tűn nek fel, ki vé ve az ötö dik szin ti volutás vál to za tot.

33

Azo nos a kom po zí ci ó ja an nak a két két zó nás fe je zet nek is (42., 60. kép)111, ame lye ken az al só sá vot négy, sarokiránt el he lyez ke dő le vél, a föl sőt pe dig a Por ta Regia és a pontile pár ká nya it, va la mint az Antelami-reliefet dí szí tő, már em lí tett mo tí vum al kot ja: olyan hul lám in da, amely nek íve it egy-egy ör vény lő le ve les mo tí vum töl ti ki, ív kö ze i ben pe dig, a vil lá-san szét vá ló, egy mást át ha tó indavégekhez kap cso lód va egy-egy fürt vagy le vél he lyez ke dik el.112

A fe je zet ol da lakat elfoglaló és a nyakgyűrűn álló, ki ter jesz tett szárn nyal és az aba kusz ró zsa he lyén ol dal ra for dí tott fej jel el he lyez ke dő sasmadarak-kal ala kí tott kom po zí ció is mind két he lyen, va la mint a pontilén is elő for dul (52., 61., 62. kép).113 A Ghirlandináé a voluták mo tí vu má val gaz da gabb. A kom po zí ci ó nak a ka pu eme le ti ré szén egy má sik vál to za tát is al kal maz ták: ezen a ma da rak át lós el he lye zé sű ek, a voluták he lyét el fog la ló fe jük kel pe dig szem benéz nek. A fe jek mö gött hang sú lyos ke hely pe rem-mo tí vum ívelődik.114

A Por ta Regiának és a Ghirlandinának az ös sze füg gé sét az ötö dik szint né hány fe je ze te is alá tá maszt ja. E szint ről idéz tem már azt a fa rag ványt, ame lyet a voluták ala kí tá sa alap ján a ne gye dik szintiekkel ro ko ní tot tam (57. kép).115 En nek a korinthizáló kom po zí ci ó ja a Por ta Regia bal da chin ját tar tó jobb ol da li kül ső osz lop fe je ze tén is meg je le nik (63. kép).116 A pár hu-zam a fu rat lyu kak so rá val dí szí tett volutapánt vo nat ko zá sá ban is fenn áll. A korinthizáló kom po zí ci ó nak le vél csok rok nél kü li vál to za ta a Ghirlandina ötö dik szint jén ugyan csak megjelenik.117 Ta go lat lan le ve lek kel és volu-tapántok nél kü li meg fe le lő jét a hely re ál lí tás kor a pontilére ve ze tő észa ki lép cső alá helyezték.118

A Por ta Regia bal da chin tar tó fe je ze tei kö zül a kompozit tí pu sú nak is (48. kép)119 is mert a ghirlandinai, ötö dik szin ti egy sze rű sí tett pár ja: az észa-ki ol dal egy bel ső fe je ze tén (49. kép), amely en el ma rad egy le vél sor, he lyet-te dí szí tet len, osz tó gyű rű vel zárt sáv je le nik meg, ha son ló an az al temp lom hom lok za ti ár kád jai alat ti fe je ze te ké hez (58. kép).120 A kompozit fe je ze tek ro ko na, a ka pun lá tott nak kö ze li vál to zat ban a pontiléhez tar to zik (50. kép).121 A le ve lek mind két eset ben egy más fe let ti so rok ba ren de zet tek. A

34

kü lönb ség csak an nyi, hogy az echinus alat ti rozettapárok a pontile ki sebb mé re tű da rab ján nem je lent kez nek.

A két le vél so ros, volutás kompozitféle tí pus vál to za ta in a voluták alá a Ghirlandinán egy-egy fe le zett, a Por ta Regia két fe je ze tén egy-egy egész le vél haj lik (64., 65. kép).122 Az utób bi a kon az aba kusz alá csú szott hely ze-tű ró zsa alatt osz tó gyű rű – echinusszármazék – je le nik meg. A Ghirlandinán ez el ma rad: a voluták tö ve is lát szik, az aba kusz ró zsa az ezek kö zé ből emel-ke dő szá ron he lyez ke dik el. A ne gye dik szint nek a Por ta Regiával ro kon fe je ze tei kap csán két szer már em lí tet tem a pontilét, a kompozit fe je zet ese-té ben is ezt kel lett ten nem, és ezt az utób bi kom po zí ció kap csán is. A pon-tile két fe je ze tén (66. kép)123 a má so dik le vél sor az egész le ve le i vel a Por ta Regiára, a volutazóna pe dig gyű rű nél kü li ala kí tá sá val a Ghirlandinára emlékeztet.124 A le ve lek ugyan úgy so rok ba ren de zet tek, a voluták is pánt tal el lá tot tak és a ro zet ták is szár nél kü li ek, mint a ka pu fe je ze te in. A tí pus nak a ré te ges le vél dís szel ala kí tott, ro zet ta nél kü li ro ko na it a fő ol tár há rom ket tős fe je ze tén is alkalmazták.125 A fő ol tár egy má sik ket tős fe je ze tén a kom po zí ció egy le vél so ros vál to za ta je le nik meg, ame lyen a voluták kö ze sem ma radt üres, ha nem ka ré jos for mák ál tal takart.126 En nek a tí pus nak a vál to za tai is fenn ma rad tak a Ghirlandina ötö dik szint-jén.127 A pontile és a fő ol tár köz ti kap cso la tot bi zo nyít ja, amint azt már em lí tet tem, az ör vény lő le ve lek kel al ko tott kom po zí ci ó nak mind két he lyen va ló előfordulása.128

Az ötö dik szint szél fút ta kom po zí ci ó ja (47. kép) mel lé pár ként ugyan-csak a Por ta Regia eme le ti szint jé nek egy fe je ze te ál lít ha tó (67. kép).129 Kü lönb ség köz tük a rész le tek te kin te té ben ál la pít ha tó meg: amíg a ghir-landinai le ve lek akan tu szok mód já ra ta gol tak, fer dén el fek vő vég ző dé sei pe dig, amint már em lí tet tem, a fü zér fé lé vel dí szí tett és az ör vény lő le ve les kom po zí ci ók ban sze rep lő le vél tí pus nak meg fe le lő en kép zet tek, ad dig a ka pun a le ve lek szin te tel je sen ta go lat la nok, csak a ghirlandinaiakéhoz ha son ló ala kú vég ző dé se ket oszt ja egy-egy bor da két fe lé. A szél fút ta kom po-zí ci ó- nak volutazónával tel jes ghirlandinai vál to za tán, az előb bi vel szom-szé dos fe je ze ten, szin tén ta go lat lan le ve lek je len nek meg, de ezek vég ző dé-sei egy sze rű vis sza haj lá sú ak (68. kép).130 A kom po zí ció, voluták nél kül a

35

szé kes egy ház nyu ga ti ka pu já nak az eme le ti szint jén is al kal ma zás ra ke rült, a le vél vé gek ezen is el fek vők (69. kép).

Az ötö dik szint volutás-levélcsokros fe je ze té nek a kom po zí ci ós pár ja a fő ol tár hoz tartozik.131 A kü lönb ség az utób bi kis mé re te i vel ma gya ráz ha tó: a levélcsokornak a voluták kö zé be emel ke dő, ös sze haj ló le ve lek al kot ta ré szét itt bim bó ra vagy mák gu bó ra em lé kez te tő mo tí vum he lyet te sí ti.

A kom po zí ci ók ös sze ha son lí tó vizsgálatainak az ered mé nye ként meg-ál la pít ha tó, hogy a ne gye dik szint fe je ze tei ese té ben el ső sor ban a Por ta Regia eme le ti szint jé nek, má sod sor ban pe dig a pontilének és a fő ol tár nak a fe je ze te i vel fenn ál ló kom po zí ci ós ro kon ság a meg ha tá ro zó. Az ötö dik szint ese té ben is szá mol ni kell ro kon ság gal, de itt ke ve sebb a kap cso ló dá si pont. A kap cso ló dá si pon tok a két szint egy más hoz va ló vi szo nyát is jel zik. Ez a vi szony két ér tel mű, a ne gye dik és az ötö dik szint fe je ze tei az ös sze füg gé se-ik vo nat ko zá sá ban egy sé ges nek te kint he tők, de a kö zös ro kon ság ról a két szin ten (a volutás-levélcsokros kom po zí ció volutái ki vé te lé vel) kü lön bö ző kom po zí ci ós ele mek ta nús kod nak. A fu rat lyu kas, vá ja tos tagolásmód mind- két szin tet jel lem zi, ugyan úgy, mint a Por ta Regiát, a fő ol tárt és a pontilét is. A voluták nél kü li le vél csok ros fe je ze tek ta nú sá ga sze rint a két szint kö zött a Por ta Regiával, a fő ol tár ral és a pontilével fenn ál ló ro kon ság tól füg-get le nül is van kom po zí ci ós kap cso lat. Az ötö dik szin ten a le vél tí pus nak az ör vény lő mo tí vum tól füg get le nül va ló al kal ma zá si öt le tét a fü zé res fe je zet mes te ré től szár maz ta tom. A két szint kom po zí ci ós kü lönb sé ge it, va la mint a volutaalakítást kü lön bö ző mes te rek te vé keny sé gé vel ma gya rá zom: az ötö dik szint mun ká bavé te lét új mes te rek meg je le né se előz te meg. A vál tás nem le he tett tel jes, az azo nos sá gok ta lán a ré gi ek köz re mű kö dé sé re, még inkább az új mes te rek nek a ré gi e ké hez ha son ló ere de tű, rész ben épp az övé-kén ala pu ló ta nult sá gá ra utal nak. A meg ál la pí tás ból az kö vet kez het, hogy nincs je len tős idő be li kü lönb ség a ré gi és az új mes te rek te vé keny sé ge, il let ve a két szint el ké szül te kö zött.

Az új mes te rek egyi ke stí lu sá ban el tér a tár sa i tól. Fe je ze te – ötö dik szint, észa ki ab lak, bel ső fe je zet (70. kép)132 – a volutaalakítása szem pont já ból ugyan a szint re ál ta lá no san jel lem ző meg ol dást mu tat ja, kom po zí ci ós vo nat-

36

ko zás ban pe dig nem tel je sen füg get len a he lyi ha gyo mány tól: az aba kusz-ró zsa nem az aba kusz előtt, ha nem a voluták kö zé ben je le nik meg, mint a Por ta Regia eme le ti darabjain.133 A leveleken a fü zé res fe je zet fü zé ré nek rész let kép zé sé re vis sza ve zet he tő tagolásmóddal ta lál ko zunk: a le velek hár-mas ka réj cso por tok ból állnak, ezek közt fu rat lyuk és vá jat a tagolóelem, köz tük a fél hold ala kú mo tí vum is fel tű nik. De az ed di gi ek től el té rőn a ka réj-cso por tok is egy-egy fu rat lyuk kal ala kí tott for má ból in dul va te rül nek szét, amely alatt szin tén fél hold ala kú vé se tet és vá ja tot al kal maz tak. A je len tős kü lönb ség a ha gyo má nyos ala kí tás hoz ké pest, hogy mind há rom ka réj fe lü-le te ta golt: kö zép vá jat fut ben nük, ki ál ló bor dá ban érint kez nek, va la mint a ka ré jok he gyes vég ző dé sű ek. Eh hez a rész let kép zés hez Vercelli San And rea temp lo ma Szent And rás-tim pa non já nak ke ret dí szé ről idé zek pár hu za mot (71. kép). A ghirlandinai ál ló le vél lel szem ben itt ezek a le ve lek hul lám in da ré szei.

A Por ta Regiának azt a fejezettípusát, ame lyen akan tu szok há rom uj jú, le ve les szá rú voluták alá emel ke dő, há rom ré tű le ve lek kel ös sze nőtt frízt al kot nak, nem al kal maz ták sem a ne gye dik, sem az ötö dik szinten.134

Az ös sze ha son lí tó vizsgálatokból da tá lá si kö vet kez te té sek is le von ha-tók. Vé le mé nyem sze rint a campionese mes te rek tár gyalt mo de nai em lék-cso port jai egy más hoz kö ze li idő ben ké szül tek. A kap cso lat, el ső sor ban kom po zí ci ós szem pont ból kü lö nö sen a ha rang to rony ne gye dik szint jé nek és a Por ta Regia eme le ti ré szé nek a fe je ze tei kö zött szo ros. A da tá lást il le tő en kér dés, hogy me lyik em lék cso port dá tu mát kell a töb bi re néz ve is ér vé nyes nek el fo gad ni. A pontilét 1160–1165 vagy 1170–1175 közé135, újab ban vi szont mint az 1184-es fel szen te lés re el ké szül tet szo kás datálni136, a ka put vi szont csak a 13. szá zad elejére.137 Amen nyi ben az 1184-es fel-szen te lé si év szám ér vé nyes a pontilére, úgy a Por ta Regiára is ér vé nyes nek kell len nie. Eb ben az eset ben el le het te kin te ni a ghirlandinai 1169-es vagy 1179-es év szám nak az ötö dik szint be fe je zé sé re va ló vo nat koz ta tá sá tól: a ko ráb bi év szám in kább ar ra a má so dik szint re néz ve le het tám pont, ame-lyen az meg ta lál ha tó. Az el mon dot tak ból kö vet ke ző en a fő ol tár da tá lá sa is, amel lyel az ed di gi szak iro da lom nem igen foglalkozott, ha son ló an old ha tó meg.138 A fő ol tár ra vo nat ko zó vizs gá la ta im ered mé nyét egy ba rokk ko ri

37

for rás meg őriz te ha gyo mány ér tel me zé se is meg erő sí ti, amen nyi ben az a meg nem ne ve zett pá pa, aki Lodovico Vedriani sze rint a tizenkét oszlopos, kó rus be li fő ol tár ere de ti fel szen te lő je volt139, a fő ol tárt is érin tő 1184-es fel-szen te lés III. Luciusával (1181–1185) és nem a min den bi zonnyal csu pán az al temp lo mi ré szek re vo nat ko zó 1106-os fel szen te lés II. Paschalisá-val (1099–1118) azonosítható.140

Kér dés, hogy a ha rang to rony ötö dik szint jét az 1184-re el ké szült em lé-kek től men nyi vel ké sőbb vet ték mun ká ba. Te kint ve, hogy a két szint közt köz vet len mes ter kap cso la tok té te lez he tők fel, és te kint ve, hogy a ku ta tás a szint fi gu rá lis fe je ze te it a pontilén lát ha tók kal rokonította141, a ha rang tor-nyon va ló mun ka foly ta tá sa nem so kat vá ra tott ma gá ra. Be fe je zé sét a szint sa já tos stí lu sú fe je ze te alap ján (70. kép) csak kö ze lí te ni le het a Vercelliben fo lyó épít ke zé sek 1220 körüli ide je fe lé, de az idő be li azo no sí tás le he tő sé-ge nem elképzelhető.142

A kü lön bö ző da tá lá si kísérletektől füg get le nül meg ál la pít ha tó, hogy az esz ter go mi pa lo ta Szent Ist ván Ter mé nek és a mo de nai Ghirlandina ne gye-dik szint jé nek a fü zér fé lé vel dí szí tett fe je ze tei kö zött idő be li kap cso lat lé te-zett. Amen nyi ben helyt ál ló az 1184 körüli da tá lá som, a Ghirlandina ne gye-dik szint je nagy részt provence-i ere de tű an ti ki zá ló for ma kin csé nek ha tá sa Esz ter gom ban szin te azon nal ér vé nye sült: az esz ter go mi épít ke zé sek re leg-ko ráb ban szer ződ te tett kő fa ra gók tanultsága mo de nai kapcsolatú.143 Mes-te re ink friss művészeti is me re tek bir to ká ban mű köd tek, és kísérletez-tek kom po zí ci ós va ri á ci ók kal. A kor sze rű ség re, ko ra be li mű vé sze ti vív má nyok in ven ci ó zus al kal ma zá sá ra va ló tö rek vés az ő te vé keny sé gük től füg get le-nül is jel lem zi az esz ter go mi mű vé sze tet. A kor sze rű sé gi igény al kal ma sint meg ren de lői ere de tű le het: ahogy a mo de nai mű vé sze ti köz pon tot idő ben a pármai Battisteroé kö ve ti, úgy pármai ta nult ság gal ren del ke ző mes te re ket szer ződ tet tek – a pármai épít ke zés még ja vá ban foly ha tott – a Szent Adal-bert-szé kes egy ház fő ka pu já nak az el ké szí té sé hez. Az esz ter go mi kör be so rol ha tó emlékeken144 vi szont a mo de nai és a pármai kom po zí ci ó kat és rész let for má kat is me rő kő fa ra gók al kal ma zá sa nem ok vet le nül új sze rű sé gi tö rek vés je gyé ben tör tént, ha nem azok nak a kap cso la to ké ban, ame lyek a meg ren de lő ket a pa lo ta és a szé kes egy ház épít te tő i hez fűz te.

38

JEGYZETEK

1 Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 125, Ma ro si, 1984, 99. 2 Marosi, 1984, 99. Ké pek a fel so ro lás sor rend jé ben: Marosi, 1984, Abb. 107.,

106., 104. A med ve vá ri fe je zet ről: Valentić, 1969, 81–88. Drago Miletić és Di a-na Vukičević Samaržija sze rint a med ve vá ri ként számontartott da rab ere de te kér dé ses, vö.: Valentić–Prister, 2002, 48.

3 Pannonia regia, 92., 110., I–33., I–55. sz. 4 Bertoni, 1921, 92. ol dal ké pes táb lá ja, az al só sor bal el ső ké pén, va la mint:

Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 181. 5 Castelnuovo-Tedesco, 1985, fig. 10. 6 Salvini, 1962, 196. ké pe: „Corpus” dei capitelli del chiostro, E 15. Az em lí tet tek-

kel a fe je zet nyu ga ti ol da li kom po zí ci ó ja hoz ha tó kap cso lat ba. 7 Castelnuovo-Tedesco, 1985, 162., va la mint Bertoni, 1921, XXI II–XXIV. A

mo de nai fe je zet hez: Orlandini–Ceccarelli, 1975, 150. 8 Ár pád-ko ri kőfaragványok, 125. 9 Castelnuovo-Tedesco, 1985, 162. 10 Ár pád-ko ri kőfaragványok, 37. 11 Mertens, 1995, Tafel I/1. 12 Kluckhohn, 1955, Tf. 5/25. 13 Kluckhohn, 1955, Tf. 13/63. 14 Weinberger, 1984, fig. 12. 15 Mercklin, 1962, Abb. 1362. 16 Marburger In dex, Verona, 001. 113. 17 Mercklin, 1962, Abb. 426. 18 Mercklin, 1962, Abb. 1051. 19 Mercklin, 1962, Abb. 1041. 20 Hamann-MacLean, 1949–50, 200.

39

21 A fü zér mo tí vu má nak a le vél há ton vagy le vél köz fö lött megjelenő fél- vagy egész protoméfigurával el lá tott, fü zér nél kü li kom po zí ci ó val va ló ro ko ní tá sa csak egy ilyen meg ol dást mu ta tó őstípus komp lex szint jén le het sé ges.

22 Biehl, 1926, 34–35., Tf. 38, Tf. 37/b. Az előbbi fe je zet nek a hom lok za ton je len-leg má so la ta lát ha tó. A szerző mindkettőt Rainaldus műveként ha tá roz za meg, a kom po zí ci ót he lyi an tik mo tí vu mok ból szár maz tat ja. A kar za ton lévő fe je ze ten a fi gu rák kar jai nem je len nek meg, azok a fü zér rel mint egy azo no sul nak.

23 Mercklin, 1962, Abb. 964. 24 A meg ol dás nak a kö zép kor ra visszavezethető hi te les sé ge vi szont kér dé ses,

valószínű ugyan is, hogy a da rab a szé kes egy ház XVI. szá za di új já é pü lé se kor ké szült.

25 Gerevich, 1938, 148–149., Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 208–209., Pannonia regia, 110.

26 Valentić, 1969, 87–88. A kör be fa ra gott fe je ze ten há rom fej ma radt fenn, a ne gye-dik le tört.

27 Pannonia regia, 110. 28 Ma ro si, 1984, 30., 54., Abb. 108., Raffay, 2000, 37. kép. 29 Gerevich, 1938, 137., Ma ro si, 1984, 30., 35., 196., Kat. Nr. 20., Abb. 117.,

Raffay, 2000, 468., 38. kép. 30 Gerevich, 1938, 137., CIII/1, Ma ro si, 1984, 30., 196., Kat. Nr. 19., Abb. 116. 31 Gerevich, 1938, 93., CIV/1 táb la, Ma ro si, 1984, 31., Abb. 105. 32 Ma ro si, 1984, 31., 48–49., Abb. 18., 96., 97. 33 Ma ro si, 1984, 31., Abb. 89. 34 Ma ro si, 1984, 50., Abb. 230. 35 Ma ro si, 1984, 99. és Ma ro si, 1994–95, 332. 36 Pannonia regia, 110. 37 Ma ro si, 1984, 50., Abb. 113. 38 Raffay, 2003, I. 49–51. kép. 39 Gerevich, 1938, CIII. tábla, 2. kép. 40 A csigásodások le tör tek, ezek egy ko ri lé té re a tö rés fe lü let szél raj za utal. 41 Végződésük le tört. 42 Ma ro si, 1984, 30. sze rint a Szent Ist ván ter mi fe je zet kom po zí ci ó já nak a trón-

ter mi meg fe le lői a dél ke le ti és dél nyu ga ti szög let ben lé vő fe je ze te ken je lent kez-nek. Vé le mé nyem sze rint ezek el té rő kom po zí ci ó jú ak – az észak nyu ga ti fe je ze-tet vi szont va ló ban a Szent Ist ván ter mi má so la ta ként ér té ke lem. Valószínűleg

40

nyom da hi ba: az Abb. 109. nem a trón te rem dél nyu ga ti fe je ze té nek a ké pe, ha nem a la kó to rony bel se jé ben fenn ma rad té, amely Ma ro si, 1984, 30. sze rint sem füg get len a tár gyalt kom po zí ci ós tí pus tól.

43 Bertoni, 1921, 74. ké pes táb la, bal al só kép. 44 Lásd: az első kötet tanulmányában 47., 51. kép. 45 Az első kötetben: 52., 53. kép. 46 A fe je zet ké pét lásd az első kötetben: 76. kép. 47 A fe je zet ké pét lásd az első kötetben: 77. kép. 48 Hamann, 1955, Tf. 166/a, b. 49 Orlandini–Ceccarelli, 1975, 191. 50 Lásd a következő ta nul má ny ban: 15. kép. 51 Pannonia regia, I–87., lásd a következő ta nul má ny ban: 14. kép. 52 Ma ro si, 1984, Abb. 83., 88. 53 Ma ro si, 1984, Abb. 88. A vörös márvány felhasználásáról: Lővei, 1992. 54 Klinger Lász ló tá jé koz ta tá sát ez úton is kö szö nöm. 55 E tö re dé kek a ku ta tá sa im ide jén Esz ter gom ban az ún. re ne szánsz kotárban vol tak. 56 Ba logh, 1932, 33., 112–115., Ma ro si, 1984, 54–61., Pannonia regia, 158. 57 Raffay, 2003, I. 10. kép. 58 Bertoni, 1921, 30. ké pes táb la, al só sor kö zép kép. 59 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 187. 60 Kautzsch, 1936, Tf. 28/457., Tf. 29/466. 61 Demus, 1960, 67. pl. 62 Bertoni, 1921, 16. ké pes táb la, bal al só fe je zet. 63 Ma ro si, 1984, 96., Abb. 136., Raffay, 2003, VI. 36., VI. 36/a-b kép. 64 Raffay, 2003, I. 27. kép. 65 Ma ro si, 1984, Abb. 226. 66 Ta kács, 1992, 12., Ta kács, 2000, 316., Raffay, 2003, 228. 67 Raffay, 2003, I. 73. kép. 68 Lásd az első kötetben a 81. ké pet. 69 A volutákat egy-egy ta go lat lan oldalszélű le vél he lyet te sí ti, kö zé pen pe dig egy-

kor valószínűleg aba kusz ró zsát tar tott szár ral gaz da gí tott. 70 Lásd az első kötetben a 49., 50. ké pet. 71 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 196. 72 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 176. 73 A Ghirlandináról meg je lent mo nog rá fi ák (kö zü lük az Orlandini–Ceccarelli,

1975 fé lét már idéz tem) Ma gyar or szá gon nem hoz zá fér he tőek, hasz ná la tu kat

41

ku ta tá sa im kez de ti sza ka szá ban a Collegium Bu da pest nek a könyv tár kö zi köl-csön zés ben nyúj tott se gít sé ge tet te le he tő vé (az egyi ket Hous ton ból, a má si kat pe dig Bos ton ból si ke rült meg ho zat ni). Klaniczay Gá bor se gít sé gét ez úton is kö szö nöm.A da tá lás ról ös sze fog la ló an: Montorsi, 1976, 51–55., 105., 296–301. és uta lás-sze rű en: Orlandini–Ceccarelli, 1975, 131., 134., 137., 147.

74 Montorsi, 1976, 16–21., Orlandini–Ceccarelli, 1975, 133–134. 75 Montorsi, 1976, 296. (Salvini, 1966, 152–154.) 76 Montorsi, 1976, 298. (Quintavalle, 1964–65, 249–250., 254–255.) 77 Montorsi, 1976, 300. 78 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 180. 79 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 184., 46., 50. To váb bá: fig. 41., 65. A könyv-

ben a ne gye dik szint belső konzolai nem sze re pel nek. 80 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 176. 81 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 189. 82 Mo de na, 1999, 1283. kép. 83 Mo de na, 1999, 971. és 976. kép. 84 Mo de na, 1999, 1282–1283. kép. 85 Mo de na, 1999, 321. kép. 86 Bertoni, 1921, 29. ké pes táb la. 87 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 190. 88 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 187. 89 Mo de na, 1999, 1288., 1289. kép. 90 Mo de na, 1999, 1311. kép. 91 Mo de na, 1999, 321. kép. 92 Mo de na, 1999, 974. kép. 93 Bertoni, 1921, jobb al só fe je zet, Mo de na, 1999, 358., 359. kép. 94 Vö.: Lanfranco e Wiligelmo, 603–620., Raffay, 2003, 63. kép. 95 A le vél tí pus ör vény lő kom po zí ci ók ré sze ként je le nik meg a ferrarai szé kes egy-

ház nyu ga ti hom lok za ta el ső eme le ti ga lé ri á ja ré geb bi, a galéria ere de ti ki kép zé-sé hez ké szült fa rag vá nya in is (Ferrara, 1935, Tav. XXIX., XXXVI., XXXVII.). Kér dés, hogy a ga lé ria meg épí té se idő ben mi kor kö vet te az 1135-ben ké szült nyu ga ti ka pu ét (vö.: Chierici, 1935, 85–87., Agnelli, 1935, 35.). A ferrarai ga lé-ria fa rag vá nyai és a mo de nai campionese-kör fa rag vá nyai közt meg ál la pít ha tó, vé le mé nyem sze rint mes ter azo nos sá go kat je len tő kap cso lat alap ján a ferraraiak

42

nem a szá zad má so dik har ma dá ban, ha nem a mo de na i ak hoz kö ze li idő ben ke rül tek ki fa ra gás ra (Ferrara és Mo de na köz ti, más vo nat ko zá sú kap cso la tok ról: Francovich, 1952, 461., Neri Lusanna, 1982, 205., 207., 215.). Vé le mé nyem sze-rint ezek az 1177-es, III. Sán dor pá pa ál ta li fel szen te lést meg elő ző mun ká la tok ered mé nyei (a fő ol tár fel szen te lé sé ről: Krautheimer-Hess, 1944, 159.).

96 Quintavalle, 1990, cat. 16. 97 A le vél tí pus nak és a jel leg ze tes kom po zí ci ós meg ol dás nak az emiliai meg je le-

né se vé le mé nyem sze rint a ferrarai szé kes egy ház fő ol tá rá nak a fel szen te lé si dá tu ma alap ján is ugyan er re az idő re, 1177-re te he tő, vö. a 95. jegy zet tel.

98 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 183., 184. 99 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 192.100 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 178.101 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 199.102 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 176.103 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 196.104 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 197.105 A Ghirlandina, a Por ta Regia és a pontile közt a fe je ze te ik te kin te té ben Maria

Pia Fantini is kap cso la tot ál la pít meg: Mo de na, 1999, 230.106 Mo de na, 1999, 903. kép.107 Mo de na, 1999, 1288., 1289. kép.108 A mo de nai pontile hely re ál lí tá sá ról: Acidini Lucinat, 1984, Mo de na, 1999, 362.

A kom po zí ci ó nak a ko rin tho szi as vál to za ta az örvénylő le ve les mo tí vum hoz és a ve le együtt előforduló le vél ala kí tás hoz ha son ló an jól jel zi a művészeti kör re jellemző kap cso la to kat: időben vis sza, Provence, előre pe dig Párma fe lé. E kom po zí ció megfelelői itt ta lál ha tók meg: Aix-en-Provence-ban a kerengőben (Marburger In dex, Aix-en-Provence, 31.081.) és Pár má ban a Battisterón Marburger In dex, Parma, 1.168.158, két levélsorral: Quintavalle, 1965–65., 104., 106.). Szin tén jellemző a művészeti kör nye zet összefüggéseinek szem-pont já ból az, hogy kompozíció – osztógyűrűvel – a gen fi szé kes egy há zon is meg je le nik (Marburger In dex, Genf, 89.894.).

109 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 178.110 Bertoni, 1921, 30. ké pes táb la, bal al só fe je zet, Mo de na, 1999, 359. kép.111 Bertoni, 1921, 30. ké pes táb la, fel ső sor, kö zép ső fe je zet, Mo de na, 1999, 360. kép.112 A kom po zí ció provence-i eredetű le het. Ro ko na Aix-en-Provence ke ren gő je

nyu ga ti szár nyá ban ma radt fenn (Marburger In dex, Aix-en-Provence 42756).

43

113 Bertoni, 1921, 30. ké pes táb la, bal fölső fe je zet, Mo de na, 1999, 356. és 1287. kép. A fe je zet ol da la kat el fog lal va szét ter jesz tett szár nyú, ol dal ra for dí tott fejű sa sok Dél-Fran cia or szág ban le ve les kom po zí ci ók ré szei. Kö zü lük a St. Gilles nyu ga ti hom lok za tán lévő gaz dag le vél dís szel ala kí tott (Hamann, 1955, Tf. 139.). A sa sok Arles-ban, a kerengőben egy le vél sor fe lett je len nek meg. Az emiliaiak le vél dísz nél kü li ek – a mo de na i a kon kí vül: Párma, Battistero.

114 Mo de na, 1999, 362. kép. A kom po zí ció meg fe le lő je Esz ter gom ban is al kal ma-zás ra ke rült: Pannonia regia, 172, I–8.

115 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 197.116 Mo de na, 1999, 322. kép.117 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 196.118 Mo de na, 1999, 902. kép.119 Mo de na, 1999, 321. kép.120 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 200.121 Mo de na, 1999, 1281. kép.122 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 193., Bertoni, 1921, 30. ké pes táb la, jobb al só

fe je zet. Mo de na, 1999, 357. kép és a Bertoni ál tal be nem mu ta tott: 358. kép. 123 Mo de na, 1999, 1282., 1286. kép.124 Tarasconban a kom po zí ci ó nak a Por ta Regián megjelenő vál to za ta van meg,

ame lyen vi szont meg je le nik a kompozit echinus, és a volutaszárak így el ma rad-nak. (Vö. az első kötet 81. ké pé vel.)

125 Mo de na, 1999, 975., 977., 978. kép.126 Mo de na, 1999, 974. kép.127 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 190., 198.128 Mo de na, 1999, 976., 1283. kép.129 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 187., Bertoni, 1921, 30. táb la, al só sor, kö zép-

ső fe je zet, Mo de na, 1999, 361. kép.130 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 188.131 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 199., Mo de na, 1999, 973. kép.132 Orlandini–Ceccarelli, 1975, fig. 198. Raj ta a le vél dísz csu pán egyet len sor ba

ren de zett. A fe je zet ro zet tá já nak a kom po zí ci ós hely ze te az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem ro zet tás fe je ze té re em lé kez tet: 20. kép.

133 Bertoni, 30. táb la, jobb al só kép, Mo de na, 1999, 358. kép.134 Bertoni, 1921, 30. ké pes táb la, jobb fel ső kép. A kom po zí ció ro ko na a ferrarai

szé kes egy há zon fedezhető fel (nyu ga ti ka pu, az előépítmény eme le ti ré sze, bal-ról a má so dik fe je zet: Ferrara, 1935, Tav. XXXIV.).

44

135 Francovich, 1952, 57. A da tá lá sá hoz, te kint ve, hogy a pontile és a Ghirlandina ötö dik szint je fi gu rá lis fe je ze tei kö zött kap cso la to kat ál la pít meg (Francovich, 1952, 55–57.), a Ghirlandina 1169/79-es év szá ma it vet te ala pul. A ko ráb bi da tá-lá si ja vas la to kat a 65. jegy zet ben fog lal ja ös sze.

136 Salvini, 1966, 156–157.: 1180 körülre da tál ja, Gran di, 1984, 554.: 1184-re ké szül he tett el. (A ko ráb bi da tá lá si ja vas la tok ös sze fog la lá sa: Gran di, 1984, 560– 563.), Valenzano, 2000, 91.

137 Dondi, 1896, 181., Bertoni, 1909, XVI, Bertoni, 1921, XIV, Salvini, 1966, 164., Pistoni, 1985, 17., Lomartire, 1992, 71., Bertazzoni, 1999, 40., Pe ro ni, 1999, 71., Pagella, 1999, 106., Frugoni, 1999, 32.

138 Bertazzoni, 1999, 75.139 Vedriani, 1667, 598. Vedriani a mo de nai püs pök Casparo Sillingardi 1594-es

te vé keny sé gé ről szól va meg em lí ti a szé kes egy ház fő ol tá rá nak a fel szen te lé sét is: „(…) e la seconda di consecrare parimente l´Altare grande del choro del Duomo sostenuto da 12. colonette tutto di marmo, il quale prima era stato consecrato dal Pa pa.” A fő ol tárt ma ti zen há rom osz lop tart ja. Fel té te le zé se met, amely sze rint a kö zép ső, a töb bi től stí lus ban el té rő osz lo pot utóbb il lesz tet ték az ol tár hoz, ez a szö veg meg erő sí ti. A kö zép osz lop nem sok kal ké sőb bi le het a fő ol tár nál, de ere de ti leg más mű ré szé re ké szült. A fő ol tár hoz úgy lát szik, csak Vedriani meg fi gye lé seit követően il lesz tet ték.

140 Az 1184-es fel szen te lés ről a temp lom dé li fa lá nak ke vés sel az ese mény után ké szült fel ira ta tá jé koz tat. A fel irat ról, da tá lá sá ról és az ese mény ről: Bertoni, 1909. tav. XII, Quintavalle, 1964, 65., 296., Gandolfo, 1971, 143., Lomartire, 1992, 397–399.

141 Francovich, 1952, 56–57. (a ko ráb bi iro da lom ös sze fog la lá sá val), Salvini, 1966, 159., Gran di, 1984, 555.

142 Vercelli San And rea templomának da tá lá sá ról: Francovich, 1952, 387., Wagner-Rieger, 1956, 57., I. 157., Pagella, 1992, 150., Woelk, 1995, 200–201.

143 A ma gyar or szá gi an ti ki zá lá si tö rek vé sek nek a vizs gá la ta alap ján Willibald Sauerländernek az emiliai kap cso la tok ra vo nat ko zó, azo kat Ma ro si nál hang sú-lyo sab ban ke ze lő fel té te le zé sét lá tom iga zo lód ni. Vö.: Sauerländer, 1986, 289., Sauerländer, 1990, 394.

144 Az esz ter go mi kör új bó li meg ha tá ro zá sa: Raffay, 2003, 286–287.

45

A VÉRTESSZENTKERESZTI TEMP LOM ROM ÉS NÖVÉNYDÍSZES FARAGVÁNYAI

I. Be ve ze tés

Csák Mik lós 1231-es vég ren de let ének a nem zet ség vér te si ud var he lyé re vo nat ko zó locus specialis for du la ta a bir tok köz pont egy há zi épü le te i re is ér vé nyes lehet.1 A meg ha tá ro zás el ső sor ban nem a négy szö gű ud var kö rü-li ko los to ri la kó épü le tek re vagy az egye nes-zá ró dá sú, ká pol nák kal utóbb ki bő ví tett ki sebb templomra2, ha nem az 1200 kö rül épült, a ko ráb bi nál jó val na gyobb temp lom ra vo nat koz tat ha tó: a kváderépület rom jai kü lön le-ges mű vé szi-rep re zen tá ci ós szán dé kok ról ta nús kod nak. A rep re zen tá ci ós szán dé kok nem füg get le nít he tők az épít te tők igé nye i től – az eze ket be fo lyá-so ló, 1200 kö rü li mű vé sze ti köz pon tok pél da adó sze re pé től; a mű vé sze ti ek pe dig az épít te tők kap cso la ta i tól – az ezek ered mé nye ként ren del ke zé sük re ál ló mes te rek te vé keny sé gé től.

Jól le het a ro mok kör nye ze te év szá zad ok óta la kat lan, de em be ri te vé-keny ség től nem há bo rí tat lan. E te vé keny sé gek egy ré sze műromépítő mű vé-szi és mű vész ke dé si tö rek vé sek kel függ ös sze. A XVIII. szá zad vé gén a temp lom kö ve i nek, el ső sor ban dí szí tő fa rag vá nya i nak je len tős há nya dát az ere de ti épí té sze ti ös sze füg gé sük ből a csákvári és a ta tai Esterházy par kok-ban emelt mű ro mok hoz bon tot ták ki. Az utób bi év ti ze dek ben vi szont en nek for dí tott já val: a dí szí tő fa rag vá nyok nak re konst ruk ci ós kísérletezgetésről ta nús ko dó, fő leg vas be ton ból ön tött épü let ré szek re va ló fel sze re lé sé vel ta lál ko zunk. Az el ső eset ben a ter ve ző a fő úri meg ren de lők ben és a par kok más lá to ga tó i ban a mu lan dó ság me lan ko li kus ér zé sét kí ván ta fel kel te ni, a má so dik ban is dön tő mo tí vum a mu lan dó ság, de a vissza épí tett ere de ti fa rag vá nyok pusz tu lá sá val a meg ren de lők – mű em lék vé del mi szak em be-rek – nem igen fog lal koz nak.

47

A vértesszentkereszti, 1200 kö rü li temp lom rom meg is me ré si és így ér tel me zé si le he tő sé gei kor lá to zot tak. Az alap rajz a ré gé sze ti fel tá rás-nak kö szön he tő en ugyan teljesértékűen vizs gál ha tó, de ér tel me zé se nem füg get le nít he tő a fel me nők től (1. kép).3 Az alap fa lakon nyolc szö gű pil lé-rek kel há rom ha jós ra ta golt hossz há zú, e hossz ház tól egy-egy fal vas tag-ság gal szé le sebb, az alap rajz ban ke reszt ha jó ként meg je le nő épü let rés szel és szen tély négy szög gel bő ví tett temp lom emelkedett. A ke reszt ha jó sze rű rész nyu ga ti szög le te i ben csi ga lép cső re uta ló ala po zá so kat lá tunk, a ke le ti ol da lán egy-egy mel lék ap szist. A szen tély négy szög észa ki és dé li fa lá hoz is ha son ló mel lék ap szi sok csat la koz nak, ke le ten pe dig a tő lük szé le sebb fő ap szis. A fel me nő ben az ere de ti ré szek ből a nyu ga ti fal és a szen tély négy-szög ma rad vá nya i nak ki vé te lé vel alig ta lál ha tó va la mi (2. kép).4 A bel ső te ret ta go ló pil lé rek ből in situ csak lá ba za ta ik ma rad tak fenn. A temp lom nyu ga ti hom lok za ta előtt elő csar nok ka pott he lyet. A dí szí tő fa rag vá nyok nagy ré szét csak má sod la gos fel hasz ná lá suk ból, vagy mint a ré gé sze ti fel-tá rás ból elő ke rül te ket is mer jük. A szak iro da lom ban a meg is me rés korlátait át hi da lan dó szá mos – az el pusz tult tér- és tö meg ala kí tás ra, va la mint a fa rag-vá nyok ere de ti he lyé re vo nat ko zó – re konst ruk ci ós kí sér let tel ta lál ko zunk.

Az aláb bi ak ban én is re konst ruk ci ó ra vál lal ko zom, de el ső sor ban nem az el pusz tult ré szek nek a szö ve ges források5 vagy az ana ló gi ák alap ján va ló ere de ti meg je le né si le he tő sé ge it ta lál ga tom, ha nem a fenn ál ló épü let ré szek és az in situ fa rag vá nyok, va la mint a stí lus ban a hoz zá juk ren del he tő to váb bi da ra bok alap ján a fel té te lez he tő épí té si-dí szí té si pe ri ó du so kat, terv vál to zá-so kat, s eze ken ke resz tül a mű vé sze ti iga zo dá so kat pró bá lom meg re konst-ru ál ni. A fa rag vá nyok kö zül el ső sor ban a nö vé nyi dí szű e ket tár gya lom. A hang súlyt a má so dik és a har ma dik rész ben el ső sor ban a ma rad vá nyok és a fa rag vá nyok egy más köz ti, bel ső ös sze füg gé se i nek a meg ha tá ro zá sá ra he lye zem, szem ben a ne gye dik kel, amely a nö vény dí szes fa rag vá nyok nak más em lé kek fe lé mu ta tó, kül ső ös sze füg gé se i vel fog lal ko zik.

Vál lal ko zá som, a megközelítésmódbeli kü lönb sé gek el le né re a Henszlmann Im re óta gaz da go dó szak iro dal mi hát tér alap ján – se gít sé gé vel vagy bí rá la tá val – vé gez he tő el.6 Ve gyük sor ra a szak iro da lom sar ka la tos meg ál la pí tá sa it, és ves sük ös sze eze ket a meg is mer he tő rész le tek kel!

48

II. Az alap rajz és a fel épít mény kér dé sei, pe ri o di zá ci ós kí sér let

Ko zák Éva és Sedlmayr Já nos meg ál la pí tá sa sze rint az épü le tet – az elő csar-no kot nem szá mít va, azt utó lag emeltként meg ha tá roz va7 – két fé le kon cep-ció sze rint épí tet ték, és a vál tás a lá ba zat fö lött je lent ke zik. A vál tást dön tő je len tő sé gű nek ér tel mez ték: rész ben az alap raj zot is mó do sí tó ér vé nyű nek ha tá roz ták meg, rész ben pe dig a fal vas tag sá gá nak le csök ken té sé ben és ez zel ös sze füg gés ben a ke le ti hom lok za to kon fal ta go ló ele mek be ve ze té sé-ben látták.8

A temp lom mes te rei az épí tés meg kez dé se kor az alap fa lak ra he lye zett al só há rom kő sor ral a körítőfal kül ső ol da lán fallábazati lépcsőt alakítottak ki.9 Ez a temp lom dé li ol da lán nem ma radt fenn, de a ré gész nő fel té te le zé se sze rint itt is lé tez nie kellett.10 A ke reszt ha jó fé le észa ki és dé li fa lán szin tén nincs lábazat.11 A bel ső lá ba za ti lép cső je ala cso nyab ban vég ző dik, így a há rom kő sor ma gas sá gá ban a raj ta ál ló fal ta go ló és bol to zat hor do zó ele mek lá ba za tai is megjelennek.12 Ki vé te lek a di a dal ív pil lé rek: ezek nem a lá ba za-ti lép csőn, ha nem az elé je épí tett nyolc szög fé lé re szer kesz tett és ma ga sabb pil lér szé ke ken emelkednek.13 Lá ba za tuk for ma i lag a szabadonállókéinak és az apszishomlokzatok faltagolókéinak fe lel nek meg.14

Ha el fo gad juk a ré gész nő nek a dé li fal lá ba za tá nak egy ko ri lé té re vo nat ko-zó feltételezését15, ak kor a körítőfalak a lá ba zat alap ján egy sé ge sen ter ve zett-nek, egy épí té si me net ben ki vi te le zett nek te kint he tők an nak el le né re, hogy az a ke le ti ré sze k homlokzatain (a ke reszt ha jó sze rű épü let rész ap szi sa i ra is ki ter je dő en) gaz da gabb ki ala kí tá sú – ma gas lép cső, pár na tag, e fö lött lép cső, amely nek éle he lyén vá jat fut (3. kép) – míg et től nyu ga tabb ra csak a vá ja tos élű lép cső jelentkezik.16 A lá ba zat ala kí tá sá ban az épü let ré szek olyan meg kü-lön böz te té sét lá tom, mint ami lyen nel a későbbiekben is ta lál koz ni fo gunk.

A lá ba za ti szint ki ala kí tá sa kor a be já ra tok he lyét is meg ha tá roz ták, há rom he lyen: a fő be já rat ét a nyu ga ti ol dal kö ze pén, a mel lék ha jók ba ve ze-tő két pe dig a nyu gat ról szá mí tott har ma dik pil lér köz ben. Az észa ki ka pu ese té ben – amely nek lá ba za tát a fel tá rás in situ ta lál ta, fel épít mény ét pe dig

49

re konst ru ál ták – meg ál la pít ha tó, hogy a fallá ba zat meg sza ka dá sa más fél kő sor fe lett je lent ke zik, a lá ba zat itt nem csak meg sza kad, de be is for dul, va gy-is a ki ala kí tá sa kor a ka pu nak nem csak a he lyét, de szé les sé gét és alap - szint jé nek ma gas sá gát is meg ha tá roz ták (4. kép).17 Az alap szin ten, a kül ső lá ba zat ma gas sá gá ig emel ked ve he lyez ke dik el a ka pu zat nak a kü szöb kő-vel azo nos ma gas sá gú, ré zsűs talp le me zen ál ló, sa rok le ve les, at ti kai lá ba za-ta. Jel leg ze tes sé ge, hogy az at ti kai ta go lás nem for dul ki a hom lok za ti sík ra, ha nem ott mint egy le szel ve, ke reszt met szet ét mu tat va je le nik meg. Az ál ta-la meg ha tá ro zott bél let vas tag ság meg fe lel a fel me nő fa la ké nak. Eb ből az kö vet ke zik, hogy a fel me nő fal vas tag sá ga nem terv vál to zás ered mé nye. A ka pu zat fel épít mé nye nem mu tat vál tást, ha nem meg fe le lő je a lá ba zatnak: bél le tét a szár kő és a fal sa rok köz ti osz lop al kot ja.

Meg ál la pít ha tó, hogy az épü let nek azok az alap raj zi jel lem zői, ame lyek alap ján a gyu la fe hér vá ri és a ka lo csai má so dik szé kes egy há zak fe lé mu ta-tó kap cso la tai feltételezhetők18, az ere de ti terv hez tar to zón je len nek meg. Az em lí tett kap cso la to kon kí vül az ere de ti ter vet az esz ter go mi la kó to rony mű vé sze ti kör nye ze té vel va ló érint ke zés is jel lem zi: a lá ba za ti pro fi lo zás nak a hom lok za ti sík ban va ló le vá gá sa itt a ket tős ka pu sa já tos sá ga (5. kép).19

A lá ba za ti pár kány és a fel me nő fa lak köz ti vas tag ság kü lönb ség – az észa ki ke reszt ház ese tét ki vé ve – je len tős. Ez csak a hossz há zi ré sze ken za va ró, a ke le ti ré sze ken nem, itt a lá ba za ti pár ká nyon fal ta go ló ele mek – lizénás féloszlopok – emel ked nek (3. kép). Lá ba za tuk meg fe le lő je az észa ki ka pun lát ha tó nak, az zal a kü lönb séggel, hogy itt az at ti kai ta go lás min den ol da lon ki dol go zott. E fal ta go ló ele me ket az idé zett fel té te le zé sek-kel szem ben nincs okom nem az ere de ti terv ré sze i ként ér té kel ni. A hossz há-zon va ló el ma ra dá suk vi szont va ló ban mó do sí tás erdeménye le het, amely mó do sí tást va ló ban a lá ba za ti pár kány el ké szül te után érvényesítettek.20 Az ere de ti terv sze rint el ké szült észa ki ka put szem előtt tart va meg ál la pít-ha tó, hogy a szen té lyek től nyu gat ra ere de ti terv sze rint meg va ló sí tott és mó do sí tott meg ol dá sok együtt je lent kez nek. A mó do sí tás ered mé nye ként a lá ba za ti szin ten az ap szi sos és a tő lük nyu ga tabb ra lé vő ré szek köz ti meg kü-lön böz tet he tő ség a hom lok za tok ta go lá sá ban is meg va ló sult.

50

E kü lönb sé gek mel lett az ab la kok és a pár ká nyok ma gas sá gá ban, ezek ki ala kí tá sá ban épí té sze ti stí lus kü lönb ség is ki mu tat ha tó. Amíg a szen tély ab la kai víz szin tes kö nyök lő jű ek, a kül ső és a bel ső füg gő le ges bél let ré zsű ta lál ko zá sá nál hen ge res pál cát látunk21, ad dig a ré zsűs kö nyök lő jű, sok szög-pál cás ablakok22 va ló szí nű leg a gá dor fa lon kap tak he lyet. Amíg a ke le ti ré sze ken pro fi lo zott ívek ből ál ló ív kon zo los, e fe lett fog ro vat, pár na tag, homorlat és le mez ta go lá sú pár kány fut23, ad dig a hossz há zon a ré gé sze ti le le tek alap ján rész ben fi gu rá lis kon zo lok ról in du ló, pro fi lo zat lan csúcs-ívek ből ál ló pár kány re konst ru ál ha tó, amely fö lött fog ro vat, ket tős ho rony és le mez következett.24

Kü lön bö ző sé gek kel a bel ső ben is ta lál ko zunk. A lá ba zat, amely az egész bel ső ben egy sé ge sen, ta go lat lan fal lép cső ként ala kí tott, a mel lék ap szi sok-ban el ma rad (6. kép).25 Ezt nem kell mó do sí tás ként ér té kel ni. Azt vi szont igen, hogy a lá ba za ti szin ten az ap szi sok hom lok ol da la i nak a fel me nő ben egy lép csős vis sza ug rás sal va ló ta go lá sa nincs előkészítve.26 A lá ba za ti szin-ten to váb bi el té ré se ket lát ni. A szen tély négy szög, il let ve a ke reszt tér ke le ti szög le te i ben egy-egy há rom ne gyed osz lop emel ke dik. Ezek a lá ba za tok ból (egy eset ben fe je zet ből) meg ál la pít ha tó an át lós hely ze tű ek. Át lós be ál lí tá-suk ban terv mó do sí tás ered mé nyét lá tom: a talp le me zük a de rék szög ben tö rő lá ba za ti pár kány szög le te fö lé mint egy kilóg.27 A di a dal ív pil lé rek el he-lye zé sé vel vi szont már az ere de ti terv is szá mol ha tott, de a fal lá ba zat és a pil lér szé kek nem ok vet le nül egy épí té si pe ri ó dus ered mé nyei. A pil lé re ket al ko tó egy-egy féloszloppal bő ví tett falpillérpár közt és a fa lak kal al ko tott szög le tek ben emel ke dő egy-egy há rom ne gyed osz lop fron tá lis állású.28

A hossz ház ban más faj ta a fal ta go lás. Egy részt, a kül ső nek meg fe le lő en, el ma rad nak a fallá ba zat ról in du ló fal ta go ló ele mek: az el ső két pillérpárral szem ben a mel lék ha jó ol dal fa lán, il let ve a nyu ga ti fal szög le té ben kon zo-lo kat al kal maz tak (7. kép).29 Te kin tet tel ar ra, hogy a bel ső mó do sí tá sai – a lá ba zat ma ga ssá gok ból kö vet ke ző en – meg előz het ték a kül ső lá ba zat be fe-je zé sét, a fal pil lé rek nek a mel lék ha jó ol dal fa lán va ló el ma ra dá sa meg is elő le gez het te a meg fe le lő kül ső meg ol dást. Más részt a pil lér sor vo na lá ban a nyu ga ti fa lon, il let ve az észa ki har ma dik pil lér rel szem ben, itt is fal pil lé-

51

rek (pilaszter előt ti félnyolcszögű fal osz lo pok) állnak.30 A fal ta go lás ban az ap szi sos rész hen ge res for ma vi lá gá val szem ben a hossz ház ban nyolc szö gű-ek ta lál ha tók. A ha jók köz ti pil lér sor ban vi szont a két nyu ga ti nyolc szög le-tű párt kö te gelt kö ve ti: ez utób bi pillérpár nem a hossz há zi nyolc szög le tes vagy kon zo los for ma vi lág ré sze, ha nem a di a dal ív pil lér meg fe le lő je (8. kép). A pil lér for ma al kal ma zá sa mó do sí tás ered mé nye le het, még inkább az ere de ti terv hez va ló vis sza té ré sé. Az az óta két szer mó do sí tott terv for-má i nak ala pul vé te lé re a mel lék ha jó fa lak meg épül te után ke rül he tett sor. A pil lér sor ban ily módon meg va ló sult kont raszt ha tás a ke reszt ha jó fé lé nek a ke le ti, hen ge res for mák kal ta golt rész hez va ló tar to zá sát jel zi. A di a dal ív-pil lé rek és a kö te gel tek köz ti tér sza kasz né gye zet sze rű meg je le nést ka pott. Az aracsi temp lom mal va ló ro kon ság a pil lér sor azo nos szá mú és for má jú elem ből ál ló ala kí tá sán kí vül a pil lé rek nek és ezek for má i val har mo ni zá ló fal pil lé rek nek a kü lön bö ző je len tő sé gű tér ré szek jel zé sé ben-je lö lé sé ben ját-szott ha son ló sze re pé ben is megnyilvánul.31

A fel me nő ben to váb bi kü lön bö ző sé gek fi gyel he tők meg. Amíg ugyan a lá ba za tok ala kí tá sá ban az at ti kai for ma szin te ki zá ró la gos, ad dig a váll ma-gas ság ok ban el té rő meg ol dá sok ta pasz tal ha tók: a nyu ga ti ré sze ken nincs váll pár kány a fe je ze tek fe lett (7. kép)32, míg a szen tély négy szög ben ez meg je le nik (9. kép).33 Negyedhengertagos for má ja az ap szi sok félkupolája vál lát jel ző pár kány nak a megfelelője.34 A fe je ze tek fe let ti váll pár ká nyok a főapsziskülsőn szin tén el ma rad nak (10. kép).35 Ugyan ak kor két fé le bol to za-ti bor da tí pust is me rünk. Az élszedett tí pust az in situ da ra bok alap ján a szen-tély négy szög ben és az észa ki mel lék ha jó el ső sza ka szá ban alkalmaz-ták.36 Zá ró kö vek alap ján a fő ha jó ban leg alább to váb bi két ilyen bol to zat rekon-struálható.37 A csúcs ív ta gos bor dák – egy zárógyűrű alapján38 – a né gye-zet ben vagy egy sza kas szal nyu ga tabb ra játsz hat tak sze re pet. A boltozatok meg épí té se előtt – leg alább is a mel lék ha jók nyu ga ti sza ka szá ban – újabb terv kor rek ci ó ra volt szük ség, amen nyi ben a nyu ga ti fal fal pil lé re i re nem fér tek rá az át lós bor dák in dí tá sai. Az át lós bor dát az észa ki fal pil lér fe je ze te mel lett mint egy a fal ból hoz ták elő, míg a dé li ol da lon kon zol fé le al kal ma-zá sát kí sé rel ték meg.

52

A dé li pil lér sor ban a lá ba za ti ta go lás ma ga sab ban je lent ke zik, mint az észa ki ol da lon. Itt to váb bi el té rés lát ha tó: az el ső nyolc szö gű pil lér lá ba za-ta nem at ti kai, ha nem lemez-negyedhomorlat-pálca profilozású.39 En nek alap ján újabb mó do sí tást fel té te le zek, ame lyet a nyu ga ti hom lok zat elé utó la go san emelt előcsarnok40 épí té sé vel ho zok ös sze füg gés be: en nek be já-ra tán a lá ba zat a pil lé ré hez ha son ló ki kép zést kapott.41 A lá ba za tok Pilis-szentkereszt és Ka lo csa épí té sze té vel va ló kap cso lat ról tanúskodnak.42

Nem va ló szí nű, hogy a nyolc szö gű pil lé rek kö zül egy nek a meg épí té sé-vel az elő csar nok ter vé ig vár tak vol na, a fenn ma radt pil lér in kább utó la gos ja ví tá si mun ká lat ered mé nye lehet.43 A pil lér cse ré hez a pil lér nek vagy ere-de ti rend el le nes sé ge vagy va la mi lyen ere de ti leg nem ter ve zett funk ci ók ból adó dó hi á nyos sá ga ve ze tett. Vá lasz a feltételezéspárra – te kint ve, hogy a hossz ház és ke reszt ha jó fel me nő ré sze it nem is mer jük – nem ad ha tó, a to váb bi ak ban leg fel jebb re konst ruk ci ós fel té te le zé sek be le het ne bo csát-koz ni. A fel épít mény te kin te té ben sar ka la tos meg ál la pí tá sok for má já ban ezt már meg tet ték. E re konst ruk ci ók a kül ső ben tor nyok ra, a bel ső ben kar za tok ra és ez zel ös sze füg gés ben a fő ha jó fal ta go lá sá ra és a ke reszt ha jó meg je le né sé re vo nat koz nak.

Az épü let nyu ga ti ré szét érin tő fel té te le zé sek ki in du ló pont ja a mel lék ha-jók nyu ga ti ré szé nek bol to zat le nyo ma tai fe let ti kváderburkolatos fel fa la zás (7. kép).44 Mi u tán a mel lék ha jók fö lött hú zó dó kar zat egy ko ri lé tét Ma ro si Er nő meg győ ző en cáfolta45, fenn áll a le he tő sé ge an nak, hogy e fa la kat a XVIII. században em lí tett tor nyok ma rad vá nya i ként ér tel mez zük.46 Ezt a le he tő sé get az észa ki mel lék ha jó meg fe le lő sza ka szá ban ta lált harangmarad-ványok is alá tá maszt hat ják.47 A tor nyok ra az ala po zá si szin ten és a pil lé rek for má i ban nincs uta lás. Ha a tor nyok lé tez tek, ese tük ben újabb terv vál toz ta-tást fel té te lez he tünk. En nek ered mé nye ként az ócsai – szin tén terv vál to zás-ról tanúskodó – meg ol dás nak meg fe le lő jö he tett itt is lét re (11. kép).

Ma ro si sze rint a csigalép csők te hát nem mel lék ha jó-kar za tok ra ve zet tek. Funk ci ó ju kat ke reszt ha jó-kar zat tal ös sze füg gés ben ma gya rá zom. Eb ben az eset ben a ke reszt ha jó szá rak tel jes bel ső te ré re ki ter je dő két szin tes ség fel-té te lez he tő, a fel ső rész pe dig kar zat ká pol na ként ha tá roz ha tó meg.48 Ez a

53

le he tő ség a szen té lyek előt ti sza kasz re konst ruk ci ós és ér tel me zé si kér dé se-it is fel ve ti. Az alap rajz ban meg je le nő ke reszt irá nyú sza kaszt a fel me nő ben szük sé ges-e egy sé ges te rű nek el kép zel ni? Nem kell-e az ár kád sort, az arac-si meg ol dás hoz ha son ló an a di a dal ív pil lé rig azo nos ma gas ság ban vé gig hú-zó dó egy sé ges sáv ként el kép zel ni, kö zép ső ré szét pe dig ál né gye ze ti tér ként értelmezni?49 An nyi bi zo nyos, hogy a sza kasz egy sé ge – és ez eset ben az aracsi ös sze füg gés is min den két sé get ki zá ró – a pil lér és fal pil lér for mák te kin te té ben egy ér tel mű en meg nyil vá nul. Az alap rajz ban lát ha tó szé le sí tés csak egy-egy fal vas tag ság nyi: ez in kább a lép csők el he lyez he tő sé gé vel, eset leg a hely név őriz te Szent Ke reszt ti tu lus sal hoz ha tó összefüggésbe50, sem mint ke reszt irá nyú tér lét re ho zá si szán dé ká val. Ez a fel té te le zés ugyan-ak kor nem zár ja ki an nak a le he tő sé gét, hogy a vi ta tott sza kasz a kül ső tö meg ben kereszthajóként je lent vol na meg.

Az aracsi temp lom mal va ló ös sze füg gés a fő ha jó fal ta go lá sá nak ese té ben fenn ma radt rész let re ala poz ha tó. A ta tai mű rom ban is is mert olyan nyolc szö-gű pil lér hez tar to zó fe je zet fríz-rész let, ame lyen a nyak gyű rű nem for dul át a pil lér fő min den – va ló szí nű leg a fő ha jó fe lő li – ré szé re. Ezen az ol da lon a dí szí tés nem foly ta tó dik, raj ta csak az elő ző ol da li mo tí vum le zá rá sát lát-juk (12. kép). Ké zen fek vő a le he tő ség: a pil lé rek az aracsi meg ol dás nak megfelelően51 Vértesszentkereszten is a pad ló tól a bolt vál lig ta go lat la nul ös sze füg gő tar tó és fal ta go ló funk ci ó jú pil lér-fal pil lér egy ség ré szei vol tak.

Az el pusz tult ré szek tö meg- és tér ala kí tá sá ra, va la mint az ezek ter ve zé-si és meg va ló su lá si pe ri ó du sa i ra vo nat ko zó kér dé sek meg vá la szo lat la nok ma rad nak. A fel épít mény mű vé sze té ről a dí szí tő fa rag vá nyok te kin te té ben vi szont meg kö ze lí tő leg tel jes kép al kot ha tó. Ezek tí pus és stí lus sze rin ti rend sze re zé se – a mes ter cso por tok meg ha tá ro zá sa – alap ján az épü let dí szí té si pe ri ó du sai raj zo lód nak ki. E pe ri ó du sok kro no ló gi ai sor rend jé nek meg ha tá ro zá sa az épü let in situ fa rag vá nya i nak se gít sé gé vel le het sé ges. A fa rag vá nyok kö zül az aláb bi ak ban a nö vé nyi dí szű ek kel fog lal ko zom.

54

III. A vértesszentkereszti temp lom nö vény dí szes fe je ze tei

III.1. A fő szen tély és kö ré nek fa rag vá nyai

A főszentélykülső féloszlopaihoz az in situ fenn ma radt fe je zet alap ján (13. kép)52 to váb bi két kő tá ri so rol ha tó (14. kép)53, ame lyek a temp lom ból is mert fa rag vány anya gon be lü li önál ló, tí pus ban és stí lus ban ös sze füg gő cso por tot al kot nak. A há rom fe je ze tet az ala csony le mez fe let ti szímaszerű ta go zat és ma ga sabb le mez pro fi lú, le szelt sar kú aba kusz, a ke hely pe rem mo tí vu ma, az an ti ki zá ló kom po zí ció fel épí té sé nek az azo nos sá ga, va la mint a mé re tek kö tik ös sze és kap csol ják a fő szen tély fal ta go ló, lizénás félosz-lopaihoz. Raj tuk a le vél sor két ré te gű, kétzónás. Az ala cso nyabb elül sőt há rom, egy más sal nem érint ke ző le vél al kot ja. A kö zép ső le vél tel jes, a két szom szé dos félsz éles ség ben meg je le nő. E le ve lek mö gül, kö ze ik ből egy-egy ma ga sabb emel ke dik a sar kok irá nyá ba. Fö löt tük a har ma dik dí szí té si sá vot egy-egy szá ras, az aba kusz sar kok alá emel ke dő volutapár al kot ja, ame lyek kö zé ben a fe je zet kely he lát szik.

A két kő tá ri fe je ze ten az aba kusz haj la tá ban ka ré ja i val fel fe lé és kétol-dalra né ző félrozetta te rül szét, négy szög le tes be fog la ló for má ba il lesz ked-ve. A két fe je ze ten az akan tusz fé le le vél tí pus is ro kon. A le ve lek fe lü le tét há rom-há rom la pos bor da al kot ja, ame lyek kö zött vá jat hú zó dik. A szél ső bor dák a kö zép ső től ala cso nyab bak, fu rat lyuk ban vég ződ nek. Az ol dalt szét te rü lő és az erő sen ki haj ló le vél vég alá fel haj ló le vél szé let rész ben ezek-ből fej lő dő ka ré jok, rész ben ké tol dalt a le vél tő től a bor dák ma gas sá gá ig emel ke dő, önál ló an ál lók al kot ják. A ka ré ja ik egy más sal él ben érint ke zők, le ke re kí tett vé gű ek, vájatolt fe lü le tű ek. A le vél há tak és a ro zet ta szir mok is ilyen ta go lá sú ak. A volutaszárak ol dal fe lü le te it egy-egy szé le sebb vá jat ta gol ja. Vég ző dé sük többme ne tes csigásodású. Eze ket a Ma gyar Nem ze ti Ga lé ri á ban ki ál lí tott fe je ze ten (14. kép)54 elöl öt-öt fu rat lyuk kal ta golt tég-la lap fog ja ös sze. A da ra bon a voluták közt fe jé vel az aba kusz ka réj szir mos mo tí vu má ra rá ta ka ró, szem be né ző fi gu ra he lyez ke dik el. Kö nyök ben be haj-lí tott kar ral térd ben gör bü lő lá bát bo ká nál fog va tart ja, de re kán pánt sze rű

55

öv. Ez alatt a ru ha szok nya sze rű, re dő zött fe lü le tű. A re dők közt a ru ha alatt dom bo ro dó térd for má ja lát szik. Az öv fö löt ti rész ta go lat lan. A fej nagy, he gyes ál lú, hos szú és szé les or rú. A ki ug ró hom lok csont alat ti szem nagy, man du la ala kú, dom bo rú fe lü le tét pe rem ke re te zi.

A voluták kö zét a má sik fejezeten55 sem hagy ták üre sen. Itt, a ke hely re la po san rá si mul va, egy fács ka mo tí vu ma je le nik meg: az ala csony törzsből emel ke dő két ága in dás kom po zí ci ót al kot. Az ágak egy mást keresztezve el len ke ző irány ba haj la nak, és he gye se dő for má jú le ve le ket nö vesz te nek, ame lyek a ke hely egész lát ha tó fe lü le tét ki töl tik. A főszentélykülső in situ fe je ze tén ta go lat lan szé lű és fe lü le tű le ve lek je len nek meg, a volutákat szin-tén pánt kap csol ja egy be.

A fő szen tély kom po zí ci ói és a két fé le ta go lá sú le vél tí pu sa nem társ ta-lan a vér te si em lék anyag ban. A ta go lat lan le vél (protoakantusz) és pán tos volutatípus egy mű ro mi fe je ze te is meg je le nik (15. kép).56 A fe je zet for ma kar csú ala kí tá sa és az alap raj zi lag ol da lan ként két szer homorodó, le szelt sar kú, an ti ki zá ló aba kusz az em lí tet te ké től el té rő építészeti hely re utal. Raj ta a fő ap szi son lá tott le vél kom po zí ció ro ko ná val ta lál ko zunk, de a voluták kö zé be egy újabb ré teg be li le vél emel ke dik, az al só sor le ve lei pe dig egy más sal érint kez ve áll nak. El té rés ta pasz tal ha tó a rész le tek ben is: a voluták kú posan ki ál ló csigásodásúak, ame lye ken a pánt mo tí vum át kö tő-sza lag ként je le nik meg. Ugyan eb be a kör be so rol ha tó az a kar csú ará nyú, hang sú lyos ke hely pe rem mel ren del ke ző fe je zet is57, ame lyen a ta go lat lan (a sar kok alat ti ak ese té ben ugyan középéllel osz tott fe lü le tű), ki haj ló vé gű le vél tí pus két zó nás, ré te ges kom po zí ci ót al kot. A le ve lek a tö ve ik köz ti íves sza ka szo kon ke resz tül érint kez nek egy más sal. Raj tuk a voluták ugyan csak sok me ne tes és pán tos vál to zat ban for dulnak elő. Egy ro kon da ra bon az al só le vél sor ele me it íves al jú vá jat ta gol ja, volutái pe dig ki csiny mel lék mo tí-vum má redukálódott for má ban je len nek meg (16. kép).58

Egy ki sebb mé re tű darabon59, amely kom po zí ci ós szem pont ból az egy-sze rűbb fő szen té lyi meg fe le lő je, akan tusz le ve le ket lát ni. Az akan tu szok a tí pus és a ta go lás te kin te té ben is a fő szen té lyi ek köz vet len ro ko nai. Egy ha son ló mé re tű fe je ze ten vi szont rész ben el té rő akan tu szos meg ol dás sal

56

ta lál ko zunk (17. kép).60 A két zó nás, ré te ges kom po zí ci ós rend ben ál ló le ve le ket ka réj cso por tok al kot ják, ame lyek egy kö zép ka réj két ol da lán lép cső ződ nek. A cso por tok kö zött tagolóelemként fu rat lyu kat és alat ta vá ja-tot al kal maz tak. A vég ző dé sek el tér nek a fő szen té lyen lá tot tól. Pon tos meg fe le lő jük a ta tai mú ze um egy bim bó tö re dé kén ma radt fenn.61

A fő szen tély kö ré be to váb bi fe je ze tek so rol ha tók. Két ke hely sze rű, egy-sze rű le mez ként ki ala kí tott aba ku szú fe je ze ten (az egyik a műromban: 18. kép62, a má sik a ta tai múzeumban63) a kom po zí ció a fő szen tély hez so rol ha-tók ra em lé kez tet, de az al só le ve lek közt a kar csú ará nyú fe je ze te ken lá tott, azo ké tól len dü le te sebb ívű átvezetőszakasz je le nik meg. A voluták ap rók, a mú ze u mi fe je ze ten a pántmotívumot is alkalmazták.

A fe je ze tek le ve lei vá ja tos fe lü le tű, bor dák kal el vá lasz tott ka ré jai egy más mel lett áll nak, lép cső ződ ve emel ked nek. Szem ben a fő szen tély akan tu sza i-val, a ka ré jok nem ta go lód nak cso por tok ra, az ala kí tás ban itt fu rat lyu ka kat nem al kal maz tak. A szél ső ka ré jok vá ja ta a le ve lek köz ti átkötőrészeken foly-ta tó dik. A le vél kö zép ten ge lyé ben is bor da vagy vá jat hú zó dik. A mű ro mi fe je ze ten a bal fel ső le vél ka ré jai egy más fe lett csat la koz nak a kö zép ten gely két ol da lá hoz. A jobb fel ső le vél he lyén ka ré ja ik kal egy más fe lé for du ló fél-palmetták pár ját, kö zük ben pe dig ugyan csak ka ré jos for má kat al kal maz tak.

Az ös sze haj ló félpalmettákra em lé kez te tő mo tí vum egy mú ze u mi félosz-lopfőn sa já tos sze rep ben je lent ke zik (19. kép).64 A félpalmettákat vá ja tos ka ré jok al kot ják. A vájatolás a ka ré jok egész fe lü le té re ki ter jed, köz tük éles bor dák hú zód nak. A fel ső ka ré jok kun ko ro dó vé gű ek. A féllevelek pá rok ban áll nak: a ka ré jos szé le ik kel egy más fe lé néz ve to jás dad alak ban dom bo ro dó for mák ra fek sze nek fel. A pá rok két zó ná ba ren de ződ nek, vál-ta koz va a fe je zet fél- vagy tel jes ma gas sá gá ig emel ked nek. A fel ső zó ná ba emel ke dők vég ző dé sei az aba kusz ra ta kar nak. Kö ze ik ben to váb bi egy-egy féllevél hú zó dik meg. A fel ső zó na to jás dad for mái alatt, a le ve lek tőr észei köz ti ék ala kú vá jat je le nik meg, az al só zó na be li ek ese té ben a vá jat ban pál ca sze rű elem dom bo ro dik.

A ka ré jos-le ve les, volutás fe je ze tek hez egy má sik mű ro mi da rab áll kö zel (20. kép).65 A kü lönb ség an nyi, hogy ezen a ka ré jok szé le sebb fe lü le-

57

tű ek. A kom po zí ció, bár két zó nás, de bo nyo lul tabb fel épí té sű. Egy részt: a fe je zet ten ge lyé ben, há rom ne gyed ma gas sá gig, egy fel öl tö zött, kar ját ma ga elé tar tó fi gu ra áll, más részt az al só zó na ré te ge sen ala kí tott: a ka ré jos le ve-lek mö gött alá tét le ve lek ke rül tek al kal ma zás ra, ame lyek ből a vég ző dé sek nem, csak a szé lek ma rad tak fenn. Kér dés, hogy a fel ső zó na az al só meg fe-le lő je ként re konst ru ál ha tó-e, eset leg a ka ré jos le ve lek mö gül emel ke dő szár-sze rű for mák hoz volutacsigásodások tar toz hattak. An nyi bi zo nyos, hogy a fe je zet a fő szen tély kö ré nek ka ré jos le ve le ket és volutákat al kal ma zó mes te-re és a ré te ges kom po zí ci ó kat al kal ma zó cso port köz ti, az épí té sze ti tí pu sa ik azo nos sá gán tú li, szob rá szi vo nat ko zá sú kap cso la tot bizonyítja.

A cso por tok köz ti kap cso lat ról to váb bi fe je ze tek ta nús kod nak: egy részt egy ása tá si le let ként elő ke rült (21. kép), más részt egy két ré te gű, in dás kom-po zí ci ó jú (22. kép).66 Az ása tá si da rab dí szí té se az akantuszszármazékos fe je ze te ké vel ro ko nít ha tó, de ró la a voluták el ma rad nak. A le ve lek meg ol dá-sa el té rő: egye dül a kö zép ten gely ben hú zó dik vá jat, a ka ré jok közt élek vagy bor dák nem je lent kez nek. A karéjok felületét bor dák oszt ják két fe lé. En nek a jel leg ze tes ka réj ta go lás nak a meg fe le lői a ré te ge sen ala kí tott kom po zí ci ó-jú cso por tot jel lem zik, az idé zett in da dí szes fe je ze tet ki vé ve.

Az in dás fe je zet dí szí té se két ré te gű. A bel ső ré te get két har mad ma gas-ság ban V alakban szét vá ló, ta go lat lan szé lű és fe lü le tű le ve lek al kot ják. Egy ré gi fény kép fel vé tel se gít sé gé vel meg ál la pít ha tó, hogy az alá té tek bim bói két-két fél gömb sze rű for má ból álltak.67 A dí szí tés kül ső ré te gét a fe lü le tet négy rész re osz tó, le ve les indapár kép zi. Ezek ké tol dalt, lent ről in dul nak, fél ma gas ság ban egy mást át hur kol va ke resz te ződ nek s irányt változtatva a bim bók alá fut nak. Az in dá hoz a ka ré jos-le ve les, volutás mű ro mi fe je ze ten lá tott félpalmettákkal motivikus és sti lisz ti kai szem pont ból ro kon, le fe lé né ző féllevelek csat la koz nak. A félleveleket há rom, kü lön bö ző hos szú sá gú, vájatolt fe lü le tű ka ré jok al kot ják. Kö zü lük a rö vi deb bek íve sen meg haj la-nak, le ke re kí tett vé gű ek, a rá juk fek vők pe dig he gye se dők, eny hén fel fe lé kun ko ro dók. Ha son ló félpalmetták a nyu ga ti ka pu hoz tar to zó nak vélt fi gu-rá lis fal sar ko kon is meg je len nek, ugyan csak in dás kom po zí ció ré sze ként. A ka pu helyszíni re konst ruk ci ó já ba be épí tett da ra bo kon (23., 24. kép),

58

va la mint egy kőtárin (25. kép) hul lám in dát alkalmaztak.68 Az utób bi bal ol da lán, va la mint a ka pu egy má sik elemén69 a hul lám in da meg ket tő ző dik, és egy má son át hur ko ló dik. Az in dák al kot ta ke re te ket hét ka ré jos pal met ták töl tik ki. A palmettaujjak vá ja to sak, he gye se dő vé gű ek, az ol dal sók le fe lé íve lőd nek, a kö zép ső fe lü le tét két, ék alak ban ki ál ló bor da ta gol ja. A ket tős in dá jú kompozíciókat sző lő für tök egé szí tik ki.

Félpalmetták, ame lyek az idé zett, ka ré jos le ve lek kel dí szí tett mű ro mi fe je ze ten (22. kép) lá tot tak hoz ha son ló párt al kot nak, a ta tai mú ze um egy má sik két ré te gű, csákvári ere de tű há rom ne gyed-osz lop fő jén is in da kom po zí-ci ó -hoz tar toz nak (26. kép).70 Az in dák egy har mad ma gas ság ban hur ko lód-nak át egy má son, a bal ol da li ta go lat lan fe lü le tű le vél ben, a jobb szét ága-zás ban vég ző dik. Az in da le ve lei tí pus ban és stí lus ban is el tér nek a ro kon kom po zí ci ó ké tól: öt ka ré jo sak, szé les nyé llel ellátottak, szét te rü lők. Az al só és a bal ol da li ne gyed ben egy-egy, fenn (az in da vég hez kap cso ló dón kí vül) két-két, jobb ról (a féllevélpár fö lött) egy ilyent lá tunk. Az al só le vél ki vé-te lé vel a le ve lek fel fe lé néz nek. Az ol dal ka ré jok bor dái a le vél nyél tö vé től hú zó dó kö zép ső ről vál nak le, az al sók íve sen oldalra hajlók. Az öt ka ré jos, egy más fe lé for du ló és fenn ös sze érő féllevélpár a jobb ol da li ne gyed ben kap cso ló dik az in dá hoz. A ka ré jok fe lü le tét kö zép bor da ta gol ja. A fe je zet től kom po zí ci ós te kin tet ben nem füg get len egy ös sze tett fe je zet és egy kon zol dí szí té se sem, ugyan ak kor a bim bó ja és a bor dás ta go lá sú ka réj tí pu sa se gít-sé gé vel a fe je zet mes te ré nek to váb bi al ko tá sai ha tá roz ha tók meg.

Az ös sze tett (féloszlopfőből és pilaszterfőből ál ló) fe je ze ten az egy má-son át hur ko ló dó in dák hoz göb sze rű vég ző dé sek tar toz nak (27. kép).71 Az in da víz szin te sen hú zó dó sza ka szán, sár kány kí gyó és en nek két ol da lán, egy-egy fi gu ra je le nik meg. A bal ol da li alatt né hány ka ré jos le vél lát ha tó, ame lyek ka ré jai egy más sal érint kez nek, a tö vük nél pe dig íves sza ka szo kon ke resz tül kap cso lód nak egy más hoz. A ka ré jo kat egy-egy bor da ta gol ja. A kon zo lon két ré te gű kom po zí ci ók szár ma zé kos meg ol dá sá val találkozunk.72 Az al só fe lü le tet keretelő in dá hoz két, fel fe lé emel ke dő ág tár sul, ame lyek négy-négy kör for ma kacs ba haj ló mel lék ág ra ta go lód nak. A ke re te ket la po san ala kí tott kü lön bö ző for má jú ka ré jos le ve lek töl tik ki. A kör ke re tek

59

egyi ké ben két féllevélnek ör vény lő párt al ko tó pél dá ja is meg je le nik. Bor-dás ta go lá sú rész let a da rab kö ze pé nek, az in da kom po zí ci ó tól füg get len, négy szir mú ro zet tá ját jel lem zi. Az in da kom po zí ció fe lett ki ug ró vég ző dé-sek ma rad tak fenn. Az al só ré teg re egye dül le vél vég ző dé sek utal nak, ame-lye ket elő re haj ló és vis sza kun ko ro dó szárpár al kot, pánt tal egy be fog va. A szá rak hoz egy-egy dom bo rú há tú, há rom ka ré jos szé lű féllevél tar to zik. A vég ző dés meg fe le lő je egy ása tá si tö re dé ken is feltűnik (28. kép, jobb ol da li bimbó).73

A bor dá zott ka ré jos le ve lű hur kos-in dás fe je ze ten (26. kép) az alá tét le ve-lek bim bói kö zül a bal ol da li ma radt meg. A bim bó a le vél szé lek ből azok ket té vá lá sá val fej lő dik, két ré te gű. A föl sőt há rom ka ré jos le vél ke al kot ja. A kö zép ka réj ho mo rú fe lü le tű. Az al só ré teg ben hét ka ré jos le vél lát ha tó, a kö zép ső ka réj fö lött há rom szög ala kú vé set tel. A két ré teg közt a há rom ka ré-jos le vél alól ki nö vő, egy-egy dom bo rú fe lü le tű, fü ge ala kú mo tí vum je lent-ke zik, a bim bó alatt pe dig, kétoldalról egy-egy göb sze rű ki du do ro dás.

A meg ol dás pon tos meg fe le lő je a ta tai mú ze um ba a csákvári Esterházy- kas tély kert jé ből be ke rült ke hely fe je ze ten is meg je le nik (29. kép)74, amely nek a le vél kom po zí ci ó ja a mű ro mi fi gu ra dí szes fe je ze té re (20. kép) em lé kez tet. Ezen a kö zép bor da ta gol ta ka ré jos le ve lek mind két zó ná ban az alap le ve lek ten ge lyé ben ál ló rá té tek ként kap nak sze re pet.

A jel leg ze tes bim bó tí pust és a bor dás ka réj ta go lást al kal ma zó mes ter több ré te gű kom po zí ci ók nak más vál to za ta it is al kal maz ta. A ta tai mú ze um egy két zó nás fe je ze tén (30. kép)75 az al só zó ná ban há rom nagy le vél áll, ame lyek tel je sen be le ol vad nak az alap fe lü let be: a le vél szé lek csak a vég-ző dé sek ki haj lá sá nak a ma gas sá gá ban je lent kez nek. Vég ző dés csak a jobb oldalin ma radt fenn: a ki haj ló fe lü let re kö zép vá jat kö rü li ka ré jok al kot ta le vél ke fek szik fel. A le ve lek ten ge lyé ben la pos bor da hú zó dik, amely hez két egy más fe let ti szin ten két-két fer de ol dal ág és az ezek hez tar to zó öt ka ré-jos le vél ke csat la ko zik. Az al só ötkaréjok tö vei in dás sza kasz ban foly ta tód-nak, az in dá hoz a nagy le ve lek kö ze i ben ál ló, ugyan csak öt ka ré jos le vél ke já rul. A le ve lek és az in da mint ha le mez ből len né nek ki vág va, la po san ala-kí tot tak, bor dás ta go lá sú ak. Ugyan ez a la pos ság és rész let kép zés jel lem zi a

60

má so dik zó na nagy le ve lei kö zép bor dá já hoz csat la ko zó levélkepárokat is. A jobb oldalin csak egy pár je lent ke zik, a bal ol da lon ket tő, de az al sót al ko-tók az ed di gi ek től el té rők: há rom ka ré jos félpalmettafélék. A nagy le ve lek alatt, egy ugyan csak ta go lat lan szé lű le ve lek al kot ta ré teg is meg je le nik. A kü lön bö ző ré te gek hez tar to zók ere de ti leg kö zös vég ző dést hor doz tak.

Két ré te gűn ala kí tott nagy le ve lek je len nek meg a mű rom hoz tar to zó kon-zo lon is, egy zó nás kom po zí ci ó ban (31. kép).76 Az al só ré te get ezen is csak a le vél vég ző dé sek kép vi se lik. A le ve lek ten ge lyé ben hú zó dó bor dá hoz, egy más fe let ti szin te ket al kot va, ka ré jos le vél kék csat la koz nak, de csak a bal ol da lon (ki vé ve a leg fel ső szin tet): a két ré te gű le ve lek mint ha fé lig egy más ra ta kar ná nak. A rá tét le vél kék la po sak, ten ge lyük ben vá jat, ol dal ka-ré ja i kon bor dák hú zód nak. Az alap le ve lek vég ző dé se ki haj ló, rá juk, bal ról a má so dik ta nú sá ga sze rint, há rom fe lé el ága zó szár hoz csat la ko zó há rom ka-ré jos ta ka ró le ve lek bo rul nak, ame lyek la po san ala kí tot tak.

Az em lí tet tek től nem füg get len az az ása tás kor elő ke rült fejezet77, ame-lyen a dí szí tés al só zó ná ját kö zép ső bor dá hoz, mint szár hoz csat la ko zó ka ré jos levélkepárok al kot ják (ol da lan ként egy-egy ilyen le vél kom po zí ció áll). Fe let tük pál ca sze rű, gyű rű vel le zárt szár emel ke dik, amely ből kétol-dalra ugyan csak egy-egy ka ré jos le vél haj lik. Ezek, szem ben a bor dá san ala kí tott kö zép ten ge lyű előb bi ek kel, a kö zép vá jat két ol da lán fod ro zód nak. Ugyan eb ben a zó ná ban, a sar kok alatt V keresztmetszetű vá jat tal ta golt fe lü-le tű, ta go lat lan szé lű, kes keny le vél fé lék emel ked nek a fe je zet sar kok alá. Egy má sik ása tá si da ra bon – bim bó tö re dé ken – ha son ló ta go lá sú, öt ka ré jos vé gű le ve lek ma rad vá nya fe dez he tő fel (28. kép, bal ol da li bimbó).78

Több ré te gű le ve lek két zó nás, ré te ges kom po zí ci ó ja jel le mez egy mú ze-u mi ke hely fe je ze tet is (32. kép).79 De a rész le tek az ed dig is mer te tet tek től el té rők. Az al só ré te get egy tagolatlan szé lű le vél al kot ja, amely re egy ka ré-jos fek szik fel. A ka ré jok hár mas cso port jai közt fu rat lyu kat al kal maz tak. A le vél test há rom, fel fe lé egy más hoz kö ze lít ve kes ke nye dő ék ala kú vá jat ból áll, ame lyek kö zül a két szél sőt pál ca sze rű elem tölt ki. A le ve lek bim bó it az al só le vél ré teg elő re haj ló há rom ka ré jos vé ge és az ez alatt meg je le nő, a fel ső le vél ré teg hez tar to zó, há rom, há rom ka ré jos, egy más tól fu rat lyuk kal

61

el vá lasz tott le vél ke al kot ja. Az ol dal sók göb sze rű kidudorodásra fek sze nek fel. A bim bó- és le vél tö re dé kek to váb bi ha son ló fe je zet egy ko ri lé té ről tanúskodnak.80

III.2. Az észa ki ka pu és kö re

A fő ap szis an ti ki zá ló kom po zí ci ó jú fe je ze te i vel együtt nem csak gó ti kus épí té sze ti tí pu sú, rész ben a fő szen tély le vél tí pu sa i val kap cso lat ba hoz ha tó, és rész ben bor dás ta go lá sú ka ré jos le ve les ke hely fe je ze tek ké szül tek kö zel egy időben. A fe je ze tek egy cso port já nak a nyu ga ti ka pu fa rag vá nya i val va ló kap cso la ta ar ra fi gyel mez tet, hogy kü lön bö ző stí lus ban dol go zók egy-más sal pár hu za mos, il let ve egy más ra ha tó te vé keny sé gé vel szá mol ha tunk, és hogy a ke le ti és a nyu ga ti ré sze ken te vé keny ke dő kő fa ra gók meg bí zá sa nem mű hely vál tás sal függ ös sze. Ezt bi zo nyít ja a szen tély négy szög dé li mel-lék ap szi sá ra vis sza épí tett fe je zet (33. kép)81 mo tí vum- és stí lus ke ve ré ke, és az a kap cso lat is, amely a fő szen tély fe je ze te i vel kö zel egy időben ké szült szen tély négy szög be li fe je zet és a hossz ház fa rag vá nyai kö zött áll fenn. A stí lus kü lönb sé gek nem je len te nek ok vet le nül idő be li kü lönb sé get is.

A szen tély négy szög dé li mel lék ap szi sá ra vis sza épí tett fe je ze ten a ré te-ges kom po zí ci ók ro ko ná val ta lál ko zunk: a sar kok alá nyú ló egy-egy le vél előtt ka ré jos rá tét le vél je le nik meg. A ka ré jok közt fu rat lyu ka kat al kal maz-tak. A fe je zet ten ge lyé ben szár emel ke dik, amely nek a vé ge az aba kusz haj la tá ban el he lyez ke dő ka réj szir mos mo tí vum ra ta kar. A mo tí vum a fő szen tély ről szár maz tat ha tó. A szir mok fe lü le tét egy-egy bor da ta gol ja. A jobb ol da li le vél vég ző dé sét át kö tő pánt mo tí vum is an ti ki zá ló ere de tű: elő-ké pe ként a voluták pánt ját fel té te le zem. A to váb bi rész le tek vi szont el té rést je lez nek. Az alá tét le ve le ket hen ge res-pál cás bor dá za tú fe lü le tek és ka ré jok csok ra al kot ta vég ző dés jel lem zi. A bal odali le vél vég ző dés ka ré ja it pe rem ke re te zi, de a le vél fe lü le tek si mák vagy dom bo rú an ala kí tot tak. A jobb ol da-li vá ja tos fe lü le tű szir mok ból áll.

A pál cás le vél fe lü le tek és a ka ré jok al kot ta le vél vég ző dés a szen tély-négy szög dél ke le ti in situ fe je ze tét (9. kép)82 és az észa ki ka pu nak a jobb

62

ol da li bél le té be vis sza he lye zett ket tős fe je ze tét (4. kép)83 is jel lem zik. A kom po zí ció ro kon sá ga (a szen tély négy szög be li kom po zí ci ót a na gyobb mé ret nek meg fe le lő en több le vél dí szí ti) és a rész le tek azo nos sá ga alap ján a két fa rag ványt egy azon mes ter nek tu laj do ní tom. Azo nos ság köz tük a fe je-ze tek épí té sze ti tí pu sá ban is meg ál la pít ha tó. Ugyan ez a mes ter ké szí tet te a ta tai mű rom egy fe je ze tét is, ame lyen a le vél vé gi ka ré jok dom bo rú fe lü le tű-ek, ge rezd sze rű ek (34. kép).84

Az észa ki ka pu fa rag vá nyán a le vél szé let szög le tes ke reszt met sze tű bor-dapár al kot ja. A ma ga sabb le ve lek vég ző dé se két ré te gű: a le vél szé lek ből há rom ka ré jos le vél fej lő dik, amely nek csak a kö zép ka ré ja vájatolt fe lü le tű. A pilaszterrész kö zép le ve lén ket tős csigásodásféle vég ző dés je le nik meg, amely a volutákéra em lé kez tet. Kö zé pen a fe je zet ke hely pe re me lát ha tó.

Az észa ki ka pu mellett, a mel lék ha jó fal osz lo pát koc ka fe je zet, mö göt te a pilaszterrészt fel fe lé íve sen szé le se dő, ke hely sze rű, or na men tá lis dí szí tés nél kü li fe je zet zárja (35. kép).85 A nyu ga ti ka pu mellet ti, dé li pil lér sor ral szem be ni, in situ ál la po tú fal pil lér hez, be le ért ve a félnyolcszögű osz lo pot is, szin tén ilyen meg ol dás tartozik.86

III.3. A nyu ga ti ka pu és kö re

A nyu ga ti ka pu hely szí ni rekonstrukciója87 al kal má val a bal ol da li bél le-té hez egy, ása tás ból elő ke rült ket tős (fal sa rok hoz, il let ve bél let osz lop hoz tar to zó), sé rült fe je ze tet tár sí tot tak (23. kép).88 A fe je zet két zó nás dí szű: az al sót fríz sze rű en ös sze füg gő le ve lek és kö zük ből a fel ső zó ná ba emel ke dő szá rak al kot ják, ame lyek hez fenn le ve les in da dísz kap cso ló dik. Az al só zó ná ban, egy más sal vál ta koz va, két fé le le vél tí pus je le nik meg. Az egyik akan tusz fé le – ezt ka réj cso por tok al kot ják – szét te rü lő, a má sik kar csúbb ala kú, ka ré jok ból épült fel. A le vél vé gek ki haj lók vol tak, a fal sa rok kül ső ol da lá hoz tar to zót ki vé ve. Az osz lop fő jobb ol da lán a le vél vég ző dés fe lett egy alá tét le vélfé lé hez tar to zó le tört vég ző dés nyo mai is fenn ma rad tak. A ka ré jok le ke re kí tett vé gű ek, vagy eny hén he gye se dők, fe lü le tü ket pe rem kereteli, ame lyen be lül ho mo rú an ala kí tot tak. A ka réj pe re mek az akan tusz-

63

fé lé ken a le vél tő ig le hú zód nak, en nek ered mé nye ként a le vél fe lü le te hen ge-res-bor dás ta go lá sú. A le vél fe lü le tek pál cás fel épí té se az észa ki ka pun lá tott le vél tí pu sé ra em lé kez tet. A ka réj cso por tok közt fu rat lyuk és há rom szög ala-kú vá jat je le nik meg, ame lyek alatt él fut a le vél tő ig. A le vél tö vek a kö zük-ben emel ke dő szá rak hoz fu rat lyuk alat ti íves átkötőszakaszon ke resz tül kap cso lód nak. A szá ra kon gyé mánt so ros ta go lás hú zó dik, ame lyet pe rem keretel. A szá rak fenn ket té vál nak, és in dá ba haj la nak. Az in dák ívét fel fe lé né ző ka ré jos féllevelek töl tik ki. Ugyan eb ben a zó ná ban, a fe je zet ré szek szög le té ben ös sze haj ló féllevelek mo tí vu ma is meg je le nik. Az aba kusz íve-lő dő alap raj zú, az aba kusz ró zsa he lyén ki ug ró ta go zat tal ala kí tott.

A kom po zí ció leg kö ze leb bi ro ko na a nyu ga ti fal bel ső ol da lán, az észa-ki fal pil lé ren in situ ta lál ha tó (36. kép).89 El té rést a motivikus rész le tek ben lát ha tunk: az utób bi a kül ső nek, a na gyobb mé ret ad ta le he tő ség nek meg-fe le lő en gaz da gí tott és sza ba to sab ban meg fo gal ma zott vál to za ta. Az al só zó ná ban nincs vál ta ko zás: a szá rak köz ti fríz sza ka szo kat egy-egy levélpár al kot ja, ame lyek kö zép ka réj két ol da lá hoz csat la ko zó ol dal ka ré jok ból áll-nak. A pá ro kat alá tét le vélfé le fog ja egy ség be, amely szé le ké tol dalt elő re-haj ló, ka ré jos, fenn ki haj ló vé gű, szin tén ka ré jok ra ta go ló dó. A pá rok tö vei kö zé be, tő lük fu rat lyuk ál tal el vá laszt va, egy-egy há rom ka ré jos le vél ke il lesz ke dik. A szá rak hoz itt is in da sza ka szok tar toz nak, ame lyek hez ka ré jos ta ka ró le ve lek csat la koz nak, és féllevelekben vég ződ nek. A fe je zet kö zép le-ve le fö lött vi szont egy-egy kétrét hajló le vél je le nik meg. A ka réj for mák szin tén a ka pu bél let fe je ze tén lá tot tak kal ro ko nok, és a szá ra kat is a gyé-mánt so ros ala kí tás jel lem zi, de ez a tagolásmód a pá rok ban ál ló le ve lek kö zép ka ré já ban is elő for dul. Az aba kusz szin tén ho mo rú.

A kom po zí ció al só sáv já nak ös sze haj ló levélpárjainak ro ko nai egy féloszlopfőn is meg je len nek (37. kép, bal fel ső darab)90, ezek itt is az al só zó ná ban áll nak, míg a fel ső ben, a sar kok alatt ugyan ilye nek egy-egy né gyes cso port ja áll. A le ve lek fe lü le te ta go lat lan. Az em lí tett fe je ze tek rész let kép zé sé re egye dül a fu rat lyu kak em lé kez tet nek, a levélpárok ilye-nek fe lett haj la nak ös sze, és az al só zó ná ban a levélpárok kö zött is ilye nek hár mas együt te sei he lyez ked nek el. A fu rat lyu kak kö rül, kör ben, ta go lat lan fe lü let sáv és vá jat hú zó dik.

64

A nyu ga ti ka pu kö rü li cso port ba so rol ha tó fa rag vá nyok a ka pun lá tott akan tusz tí pus se gít sé gé vel ha tá roz ha tók meg. Ez az akan tusz tí pus az ere-de ti leg kö te gelt pil lé rek hez tar to zó féloszlopfőkön is elő for dul. Kö zü lük a ka pu fe je ze té vel ro ko ní tom azo kat a da ra bo kat, ame lye ken a le vél fe lü let bor dá it gyé mánt sor ral dí szí tet ték (38. kép).91 Má sik mes ter mű ve i ként ha tá-ro zom meg azo kat a fe je ze te ket, ame lye ket az elő ző cso port tól elsősorban a gyé mánt so ros dísz el ma ra dá sa különbözteti meg (39. kép). A levelek kö zép-ten ge lyé ben pál ca sze rű bor da hú zó dik. Az al só ka réj cso por tok nagy részt fél ol da la sak és kö zép fe lé nézők.92

A két mes ter fe je ze tei a nyak gyű rű (pál ca sze rű) és az aba kusz (homoro-dó, le szelt sar kú) ala kí tá sa, va la mint a kom po zí ci ós tí pus szem pont já ból egy sé ge sek: raj tuk a le ve lek két, ré te ge sen fel épí tett sáv ban áll nak, volu-tazóna nincs.

Volutákkal csak né hány to váb bi, gyé mánt sor nél kü li akan tusz le ve les da ra bon ta lál ko zunk. A voluták a mű rom nak egy, ere de ti leg félnyolcszögű pil lér rész hez ké szült fe je ze tén is ha son ló le vél kom po zí ció fö lött je len nek meg (40. kép).93 A korinthizáló volutazónában csigásodások a fe je zet kö zép-le ve le fe lett je lent kez nek, a sar kok alá emel ke dők fö lé ka ré jos-le ve les volutaszár fek szik, a le vél vé gek re két-két pál ca sze rű elem mel tá masz kod-va, úgy tűnik, csigásodások nél kül. A mű rom to váb bi két, egy azon mes ter-től szár ma zó féloszlopfőjén a csigásodások göb sze rű vég ző dés oldalaiba met sző dő for mák ként je len nek meg. A két fe je zet a kom po zí ci ó ját te kint ve is sa já tos. Az egyi ken a le ve lek két zó nás rend ben áll nak (41. kép).94 Az al só hoz tar to zók két ré te gű ek: az elül sőt akan tu szos rész le tek jel lem zik, az alá té tek ta go lat lan szé lű ek, vá jat ál tal ket té osz tott, ki haj ló vég ző dé sű ek. A két le vél vég ző dés kö ze vízszintesen át fúrt. A fel ső le vél zó nát a sar kok alá emel ke dő két-két féllevél al kot ja, fe lü le tük ho mo rú an ala kí tott, vég ző dé-sük kö zös, az al só zó na alá tét le ve le i hez ha son ló. A má sik fe je zet le vél dí sze egy zó nás (42. kép).95 A kö zép le vél ta go lat lan szé lű, két eny he homorlattal ta golt fe lü le tű, kö zé pen él lel ket té osz tott. A sar kok alá emel ke dők két ré te gű-ek, az alá té te ket féllevélpárok, a fel ső ré te get akan tu szos for mák al kot ják.

65

A ta go lat lan szé lű, középéles le ve lek a mű rom két to váb bi fe je ze tén szin tén volutákkal együtt je len nek meg. Az egyiken96 a le ve lek két zó nás, ré te ges fel épí té sű kom po zí ci ó ban áll nak, a má si kon két osz tó gyű rű je le nik meg, az al só egy le vél nél kü li és e fe let ti le ve les sá vot vá laszt el, a fel ső volutazónát vá laszt el, a sarokvoluták alá egy-egy le vél haj lik: 43. kép.97 Ta go lat lan le ve lek középéllel, egy pilaszteres féloszlopfőn, két zó nás, ré te-ges fel épí té sű, volutazóna nél kü li kom po zí ci ó ban is al kal ma zás ra ke rül tek.

Az akan tusz nak a gyé mánt sor nél kü li vál to za ta egy, a dé li ka pu hoz tar to zó nak vélt fa rag vá nyon fi gu rá lis áb rá zo lás mel lett is meg je le nik (44. kép).98 Az orosz lán sö ré nyé nek csa va ro dó vé gű szőr cso mói, va la mint a pe rem mel keretelt, dom bo rú fe lü le tű és fúrt kö ze pű szem alap ján a nyolc-szög le tű pil lé rek hez tar to zó, nö vé nyi dí szí tés nél kü li, fi gu rá lis fejezetek99 is e cso port ba so rol ha tók. Ezt az ös sze füg gést erő sí ti a gyé mánt so ros dísz it te ni je len lé te is (a kul csos szer ze tes szé ke tám lá já nak ol da lán: 37. kép, bal al só darab).100

A nyu ga ti és a dé li ka pu hoz so rolt faragványok101 köz ti kap cso la tot, az azo nos típusú akan tusz le ve lek hasz ná la tán túl fi gu rá lis fal sar kok nak, va la-mint az ezek hez kap cso ló dó – egyes, il let ve ket tős, egy má son át hur ko ló dó – fél pal met tás in da dísz nek mind két he lyen va ló al kal ma zá sa bi zo nyít ja. A stí lus kap cso lat ról az in dá nak az alap sík ból ki ál ló, hen ge res-pál cás, va la-mint a félpalmettákat al ko tó ka ré jok nak he gyes vég gel és vá ja tos fe lü let tel va ló ala kí tá sa biz to sít.

Az em lék anyag ban a pal met ta sze rű, vá jat tal ta golt fe lü le tű, he gye se dő ka ré jos for mák to váb bi vál to za tai is fenn ma rad tak. A szen tély négy szög észa ki ap szi sá nak az észa ki fal pil lér-lá ba za tán a sa rok le ve let ék vá ja tos ka ré-jok al kot ják. Az épü let (egyik) leg ko ráb bi or na men tá lis rész le te ez. Egy féloszlopfőn kö zép bor da két ol da lá hoz csat la ko zó ka ré jok al kot nak le ve let (45. kép).102 A ka ré jok hos szú kás ala kú ak, he gye sek, vájatolt fe lü le tü ket pe rem ke re te zi. A le ve lek két, egy más fe let ti, le vél nyi ten gely el té ré sű sor-ban áll nak. A le ve lek kö ze i ben egy-egy szár emel ke dik. A fel ső sor egy-egy szél ső szá rá hoz tar to zó vég ző dés nek a kül ső ol da li ré szei fenn ma rad tak. Eze-ket fel fe lé né ző ka ré jok két ol da lán le haj ló félpalmetták al kot ják, ame lyek

66

ka ré jai la pos fe lü le tű ek, le ke re kí tett vé gű ek, egy más sal él ben érint ke zők. A le ve lek fe lett ilyen fé le, de fek vő hely ze tű félpalmetták ha jol hat tak ös sze.

A he gyes vé gű, vá ja tos ka ré jok al kot ta le ve lek meg fe le lői egy má sik da ra bon is meg je len nek, rá tét le vél ként (46. kép). A fe je ze ten a rá tét le ve-lek a sar kok alá haj ló ta go lat lan szé lű nagy le ve lek előtt és azok kö ze i ben he lyez ked nek el. Az em lí tett le vél tí pu son kí vül hos szú kás (egy eset ben kör alakú) kö zép mé lye dés hez csat la ko zó le ke re kí tett vé gű és ta go lat lan, vagy eny he homorlattal ala kí tott fe lü le tű ka ré jok al kot ta le vél for mák is meg je len-nek. Köz tük la pos vá ja tok ta gol ta fe lü le tű le vél is he lyet ka pott. Az ös sze-füg gé se ik alap ján az utób bi két féloszlopfőt mint egy mes ter kör nye ze té ből ki ke rül te ket ér té ke lem.

III.4. Ös sze fog la lás

Az el mon dot ta kat ös sze fog lal va meg ál la pít ha tó, hogy a vértesszentkereszti temp lo m főszentélyén an ti ki zá ló kom po zí ci ókat fa ra gó mes te rek kezd ték meg a te vé keny sé gü ket (13., 14. kép). A fe je ze tek egy cso port ja kom po zí-ci ós te kin tet ben a főszentélyiekhez ha son ló kompozitféle meg ol dást mu tat, de a sar kok alá emelkedő voluták alatt ka ré jos le ve lek áll nak, ame lyek nek a rész le tei – fe lü le ti ta go lá sa – és kom po zí ci ós meg ol dá sa – fríz zé szerveződő al só sáv ja – ha a főszentély akan tu sza i nak a ta go lá sá tól nem is füg get le nek, de gó ti kus em lé kek kel va ló kap cso lat ról ta nús kod nak (18. kép).

Az épít ke zés előrehaladtával, al kal ma sint a kö te gelt (fal)pillérek for ma-vi lá gá hoz köt he tő en, az épí té sze ti kör nye zet is gó ti kus sá vál to zott. Az új épí té sze ti kör nye zet szá má ra az an ti ki zá ló eredetű mes te rek utó dai is dol-goz tak, akik kar csú ará nyú ke hely fe je ze te ket fa rag tak, de a mestereiéktől eltérő eredetű rész let for má kat nem al kal maz tak (16. kép).103

Az új ter vek meg je le né se nem le he tett füg get len új mes te rek al kal ma zá-sá tól. Az ál ta luk fa ra gott fe je ze tek rá tét ré te gek kel ala kí tott két zó nás kom-po zí ci ó jú ak (22., 26., 29., 30. kép). A rá tét ré te get fríz sze rű en egy más hoz kap cso ló dó ka ré jos le ve lek és/vagy két ré te gű le ve lek, va la mint egy má son át hur ko ló dó, le ve les indapár kép zi.

67

An nak el le né re, hogy a hossz ház ki ala kí tá sa terv vál to zá so kat kö ve tett, il let ve a fő szen té lyen dol go zó kő fa ra gók nagy ré sze el hagy ta az épít ke zést, az egyik hur kos-in dás fe je zet (22. kép) a nyu ga ti ré szek mű vé sze té vel va ló kap cso lat ról ta nús ko dik, épp úgy, mint a szen tély négy szög in situ fe je ze te (9. kép). Az előb bi a nyu ga ti ka pu hoz tár sí tott fa rag vá nyok fe lé mu tat (24., 25. kép), az utób bi mes te re az észa ki ka pun te vé keny ke dett (4. kép). A le vél-tí pus szem pont já ból a fő szen tély akan tu szos kö ré hez (17. kép) kö tőd nek az akan tu szos féloszlopfők (38., 39. kép), ame lyek egy ré sze ta lán a né gye zet-sze rű tér rész nyu ga ti pil lé re i hez tar to zott.

IV. A vértesszentkereszti nö vény dí szes fe je ze tek ro kon sá ga

IV.1. Kap cso la tok Vértesszentkereszt és az esz ter go mi ki rá lyi pa lo ta nö vé nyi or na men ti ká ja kö zött

Vértesszentkereszten az an ti ki zá lást több mes ter kép vi sel te, akik az épü let kü lön bö ző ré sze i hez köt he tő en, egy más tól töb bé-ke vés bé füg get len stí lus-ré te gek kép vi se lő i ként te vé keny ked tek. Kö zü lük az egyik kis mé re tű fe je zet (17. kép) stí lus ban a palotabeli Szent Ist ván Te rem ke le ti fejezetével104 je lez he tő mes ter hez áll kö zel, bár a le vél vég ző dés ka ré ja i nak kö zép vá jat-tal va ló ta go lá sa, köz tük a fu rat lyu kak al kal ma zá sa a fü zé res fejezet105 aba ku szá nak és a ro zet tás fejezet106 volutaszárainak le ve les dí szét idézi.107 A vég ző dés a tí pu sát te kint ve is szár ma zé ka az itt al kal ma zot tak nak, de két ré te gűn ala kí tott, ami ar ra fi gyel mez tet, hogy a vér te si mes ter re gó ti kus meg ol dá sok is ha tot tak. Egy ilyen irá nyú ha tás tól a volutazóna el ma ra dá sa sem le het füg get len.

A vér te si fő szen tély an ti ki zá ló mes te ré nek egy tár sa szin tén esz ter go mi kö tő dé sű. A kö tő dés más vo nat ko zá sú, mint az elő ző eset ben, amen nyi ben a mes ter fe je ze té nek a kom po zí ci ó ja szár maz tat ha tó Esz ter gom ból. A volu-ták kö zé emel ke dő kö zép le ve les meg ol dás (15. kép) Esz ter gom leg ré gibb an ti ki zá ló ré te gé be tar to zó kis mé re tű fe je zet tö re dé ke ken feltűnő108, de a

68

Por ta speciosa pa lo tai kö ré ben is al kal ma zott tí pus nak a megfelelője.109 A fe je zet nagy mé re tű volutái, az eze ket át kö tő pánt mo tí vum, va la mint a le vél tí pus is ugyan ezek kel az esz ter go mi ré te gek kel hoz ha tók kap cso lat ba. A volutákat és a pánt mo tí vu mot, szár ma zé kos for má ban, va la mint a le vél-tí pus meg fe le lő it a fő szen tély fe je ze te in is al kal maz ták (13., 14. kép)110, ame lyek le vél kom po zí ci ó ja a Szent Ist ván ter mi ro zet tás fe je ze té nek – a volutazóna ka ré jos ré te gei nél kü li – ro ko na. A le vél tí pus nak akan tusz ként ta golt fő szen té lyi vál to za ta vi szont nem szár maz tat ha tó a fenn ma radt esz ter-go mi em lék anyag ból. A fő szen tély fe je ze te i hez kom po zí ci ós szem pont ból tár sít ha tók kö zül egy ki sebb darabon111 ugyan ak kor esz ter go mi kap cso la tú akan tusz tí pus is meg je le nik: ez a ká pol na ró zsa ab la ká nak a he gyes vé gű ka ré jo kat al kal ma zó mes te re le ve le i vel rokonítható.112

A hossz ház akan tusz tí pu sa – kü lö nö sen a gyé mánt sort nem al kal ma zó mes ter nél (39. kép) – szin tén esz ter go mi, de pa lo tai pél dá ké i val fe lel tet he tő meg, anél kül, hogy köz tük kö ze leb bi (stílus)kapcsolat len ne fel té te lez he tő. Esz ter gom nak a la kó to rony ban és en nek mű vé sze ti kör nye ze té ben ta lál ha tó kom po zí ci ós meg ol dá sai nem is je lent kez nek a vértesszentkereszti hoss-zházban.113 Esz ter gom ban vi szont nem is mert a gyé mánt so ros mo tí vum (38. kép), de a bor dás le vél fe lü le tek és a ka ré jos-ge rez des le vél vé gek jel-le mez te le vél tí pus is hi ány zik. Ez utób bi meg ol dás – a vér te si észa ki ka pu kö ré ben (4., 9. kép) – gótikusokkal va ló kap cso lat ra utal hat, épp úgy, mint a hossz ház nyu ga ti ka pu já hoz so rolt fa rag vá nyok más rész let mo tí vu mai is (23–25. kép). Az egy má son át hur ko ló dó ket tős hul lám in da a he lyi gó ti kus ré teg fe je zet kom po zí ci ón je le nik meg (22., 26. kép).

A vértesszentkereszti em lék anyag ban az esz ter go mi pa lo ta ká pol na kun-ko ro dó fel ső ka ré jú félleveleinek, il let ve az egy más fe lé haj ló szé lű fél-leveleinek a mo tí vu ma is fel tű nik. A kun ko ro dó fel ső ka ré jú le vél tí pus Esz-ter gom ban pá ro kat al kot va, vagy bim bók és le ve lek ré sze ként je le nik meg – ez utób bi sze rep ben egy más fe lé haj ló le vél szé le ket ké pez. Az egy más fe lé haj ló szé lű le vél tí pus nak a sző lő für tös rá tét mo tí vum mal gaz da gí tott vál to za tai a ká pol na észa ki ár kád já nak a ke le ti fe je ze tén áll nak (47. kép).114 A fe je zet al só zó ná já ban a le vél szél fel ső ka ré jai szin tén nem kun korodók.

69

A má so dik zó na kö zép mo tí vu mát két, fürt mo tí vu mot köz re fo gó, ös sze bo ru-ló féllevél al kot ja, szin tén kun ko ro dás nél kü li fel ső ka réj jal. Eze ket a meg-ol dá so kat a kun ko ro dó tí pus ro ko na i nak te kin tem. Ha son ló le vél tí pus je le-nik meg Bényben (48., 49., 50. kép), Ócsán (51. kép) és Karcsán is, ahol ez a dé li hom lok zat egy konzolán, ugyan csak ös sze haj ló pá ro kat al kot (52. kép).115 A vér te si ek hez ha son ló tel je sen ös sze zá ru ló éles-vá ja tos ta go lá sú, de kun ko ro dó fel ső ka réj nél kü li le ve lek egy pi li si bim bót is jel le mez nek (53. kép, jobb al só töredék).116

IV.2. A vértesszentkereszti nö vé nyi or na men ti ka pilisszentkereszti kap cso la tai

Vértesszentkereszt gó ti kus jel le gű kom po zí ci ói, bim bó- és le vél tí pu sai a pilisszentkereszti cisz ter ci apát sá gi temp lom em lék anya gá val mu tat nak kapcsolatot.117 A kap cso lat ra utal, hogy az egyik rá tét le ve les fe je zet kom po-zí ci ó já nak (29. kép) pár hu za ma Pilisszentkeresztről idéz he tő (54. kép).118 A vér te si fe je zet rész le tei, il let ve a mes te ré nek to váb bi fa rag vá nyai szin tén pi li si, de az em lí tett fa rag vá nyé tól el té rő, mes ter fe lé mu tat nak. A vér te si rá tét frí zes fe je zet mes te re vagy köz vet len tár sa al kal maz ta hur kos-in dás kom po zí ció (26. kép) egy ko ri pi li si ro ko na i ra bim bók utalnak.119 A vér te si bor dás ta go lá sú, kör for mán szét te rü lő ala kú ka ré jos le ve lei – a rá tét frízt al ko-tók kal együtt – a pi li si nyolc szö gű pil lér fe je ze té re emlékeztetnek.120 A vér te-si fe je ze tek nem csak a takaróle vél alat ti két fü ge ido mos-ka ré jos levélpárból ál ló bim bó tí pu suk, de az azt al ko tó levélpár kö zé ben al kal ma zott V alakú vé set tagolómotívuma alap ján ugyan csak pi li si ek hez, de az ed dig em lí tet tek-től el té rő mes te rek hez kö tőd nek (55. kép).121 Pi li sen az em lí tett tí pu sú bim-bó tö re dé ke ken az egy ko ri fe je zet kom po zí ció rá tét le ve le i nek a fel ső ré szei is fenn ma rad tak. Az eze ket ta go ló bordapár Vér te sen a nyu ga ti ka pu hoz so rolt fa rag vá nyon is meg je le nik (25. kép), an nak a mes ter nek az al ko tá sán, aki a vér te si má sik hur kos-in dás fe je zet tel is kap cso lat ba hoz ha tó (22. kép). A le ve lek ro ko nai a vé sett dí szű zá ró kö vön is meg je len nek, amely a dísz épí té sze ti al kal ma zá si mód já nak a vo nat ko zás ban sem füg get len Pilistől.122

70

Ilyen irá nyú kö tő dés a vér te si temp lom be fe je ző mun ká la ta in dol go zó to váb-bi kő fa ra gó ese té ben is fel té te lez he tő, a zá ró kö vek kö zül a sár ká nyos nak is van nak Pi lis fe lé mu ta tó vo nat ko zá sai, ame lyet az in da szár hoz kap cso ló dó há rom ka ré jos ló he re le ve lek tanúsítanak (56., 57. kép).123

A hurkos-indás fe je ze tek mes te rei más szem pont ok ból is pi li si kö tő dé-sű ek. A jel leg ze tes bim bó tí pust al kal ma zó nak egy to váb bi, az ed di gi ek től el té rő rá tét frí zes fe je ze tén, az egyik két ré te gű le vé len, a fel ső ré teg ben kü lön bö ző tí pu sú le ve lek sze rep el te té se (30. kép) egy to váb bi pi li si kő fa-ra gó val va ló motivikus kap cso lat le he tő sé gé re fi gyel mez tet: fe je zet tö re dé-kén az alá tét le vél bor dá i hoz szét te rü lő és ket té haj ló le vél kék csat la koz nak (58. kép).124 Nem ki zárt, hogy a vér te si mes ter nek a fé lig egy más ra ta ka ró le ve lek kel dí szí tett kon zol ja (31. kép) a pi li si szél fút ta kompozícióval (59. kép)125 függ ös sze. A pi li si da rab le ve le it jel lem ző fe le más fe lü let ta go lás, igaz, kü lön bö ző le ve lek hez tar toz va, egy vér te si fe je ze ten is al kal ma zás ra talált.126

Az em lí tett fe je ze te ket a pi li si ek től min de nek előtt kva li tás be li el té ré sek kü lön böz te tik meg: a pi li si ek csak min ta ké pe ket nyúj tot tak, de a mes te rek a ta nult sá gu kat nem köz vet le nül ot ta ni ve ze tő kő fa ra gók tól sze rez ték. Er re utal, hogy a vér te si rá tét frí zes és hur kos-in dás kom po zí ci ó kat al kal ma zó mes ter ál tal hasz nált meg ol dá sok kü lön bö ző pi li si mes te rek től szár maz nak: meg ol dá sai ke ve rék ként ér té kel he tők. A pi li si mes te rek meg ol dá sa i nak ez a ke ve re dé se és Vér te sen va ló meg je le né se te hát a pi li si épít ke zés je len tős ré szé nek a be fe je zé sét kö ve tő en té te lez he tő csak fel. A for ma kincs nek Vér-tes re va ló el ju tá sát a fenn ma radt em lék anyag alap ján csak ne he zen le het köz-ve tí tő em lé kek hez köt ni. A pi li si kap cso ló dá sú fa rag vá nyok kö zül egye dül a ka lo csai második székesegyház mes te re i ről sejt he tő, hogy köz ve tí tő sze re pet játszottak.127 En nek a le he tő sé gé re egy részt az em lí tett vér te si, rá tét frí ze ket és hur kos-in dás kom po zí ci ót al kal ma zó mes ter stí lu sá val ro kon, szin tén in dás-le ve les konzolnak128 a ka lo csai ös sze füg gé sei utal nak, más részt a vért-esszent-kereszti gó ti kus fa rag vá nyok nak ócsai és jánoshidai párhuzamai.129

A vér te si kon zol nak a kör for má ba haj ló ívei egy ka lo csai kapu bél let hát-fala töredékének130 a kom po zí ci ó ját idé zi. A két da rab közt nem csak kom-

71

po zí ci ós, de köz vet le nebb kap cso lat té te lez he tő fel: raj tuk la po san ke zelt le ve lek je len nek meg. A kap cso lat le he tő sé gét erő sí ti, hogy a kon zolt a pán tolt fügeidompáros bim bói is Ka lo csá hoz – a sző lő le ve les rá té tű fe je zet-hez kö tik (60. kép).131

Az in dás kom po zí ci ók nak az in dák nak egy má son át hur ko ló dó mo tí vu-mú és két ré te gűn al ko tott vértesszentkereszti kom po zí ci ók nak a meg fe le lői Ka lo csá ról nem is mer tek. Ócsáról vi szont igen (61., 62. kép).132 A két ré te gű le ve lek ro ko nai is in nen idéz he tők (63. kép)133, és Jánoshidán is al kal ma zás ra ke rül tek, ahol ezek a dé li ka pun ala cso nyabb ka ré jo sok kal íve lő dő sza ka szo-kon át kap cso lód va frízt al kot nak (64. kép)134, ha son lót az egyik, már idé zett vér te si fe je ze ten lá tott hoz (29. kép). A vér te si és az ócsai gó ti kus faragványok köz ti pár hu zam nem csak a kö zös pi li si elő ké pek kö ve té sé vel, ha nem a ka lo-csa i a kon ke resz tül ér vé nye sü lő át té te les kap cso lat bi zo nyí té ka ként, va la mint az el pusz tult szé kes egy há zi fa rag vá nyok kom po zí ci ós meg ol dá sa i ra és rész-let mo tí vu ma i ra vo nat ko zó fel té te le zé si le he tő ség ként ér té kel he tő.

IV.3. A vértesszentkereszti stí lus ré te gek karcsai ha tá sa

A vértesszentkereszti hossz ház kő fa ra gói kép vi sel te kü lön bö ző stí lu sok nak és a gó ti kus ré teg nek az együt tes ha tá sa je lent ke zik a karcsai templomon, a nyu ga ti és a dé li ka pu fe je ze te it kö ve tő periódusban.135 A le haj ló al só ka ré jú pal met tá kat, gyé mánt met szés sel és fu rat lyu kak kal al ko tott tago-lásmódot al kal ma zó mes ter nek nem csak az elő ké pei, de az ere de te is vértesszent-keresztiként ha tá roz ha tó meg. A mes ter a dé li pil lér dé li ol da-lán ala cso nyabb le vél fö lött ös sze haj ló, kö zös vég ző dé sű féllevélpárok al kot ta le vél kom po zí ci ó kat al kal ma zott (65. kép), akár csak a vér te si észa ki pil lér sor vo na lá ban emel ke dő fal pil lér fe je ze tén (36. kép), amely nek a tel jes kom po zí ci ó ját is is mer te: ame lyet a dé li ol dal egy párkánykonzola bizonyít.136 A má so dik sáv ba emel ke dő szá rak itt is gyé mánt so ros dí szű ek. Ez a mo tí vum a mes ter nek a sár kány fi gu rá in is feltűnik (66. kép).137

A vér te si gó ti kus ré teg és a hossz ház mes te re i nek a stí lu sa je len tet te a töb bi karcsai mes ter szá má ra is az elő kép zett sé get. Ilyen ta nult ság az orom-

72

zat szél fút ta kom po zí ci ót (67. kép, jobb ol da li fejezet)138, va la mint a dé li ol dal fal ös sze bo ru ló félpalmettapárokat mu ta tó fa rag vá nya ese té ben is fel-té te lez he tő.139 A pal met tá kat, fu rat lyu kat és gyé mánt met szé ses mo tí vu mot al kal ma zó mes ter nek a kar zat pil lé rek ki ala kí tá sa kor te vé keny tár sa it (68. kép)140 a vér te si észa ki ka pu val je lez he tő stí lu sú cso port hoz (4., 9. kép) fű ző kap cso la tai egy ér tel mű ek. Kö zü lük az egyik az esz ter go mi akan tusz tí-pus kö ve té sé re is tett provincialitásba ful ladt kísérletet (69. kép).141

Karcsa vér te si ere de tű mes te re az orom zat fe je ze tei kö zül a bal ol dal alul ról szá mí tott ne gye di ké ben, va la mint en nek a két szom széd já ban (70. kép)142 olyan meg ol dá so kat al kal ma zott, ame lyek el ső lá tás ra akár a hur-kos-indás fe je zetkom po zí ci ó i nak a le szár ma zott ja i ként ér té kel he tők. Ezek va ló já ban a bim bós zá ras kom po zí ci ók meg fe le lői. A meg ol dás pár hu za mai a pan non hal mi fő szen tély ab la ka i hoz tar toz nak (71., 72. kép).143

A vér te si stí lus ré te gek karcsai ha tá sá ból kö vet ke zik, hogy a karcsai ka pu-orom zat leg ko ráb ban le het sé ges munkábavételekor a vértesszentkereszti temp lom körítőfalai – a hossz há zi ré sze ken leg alább a ka puk és a bel ső fal pil lé rek fe je zet ma gas sá gá ig, a ke le teb bi ré sze ken pe dig a bol to zat váll ma-gas sá gá ig – de rész ben leg alább a bel ső pil lé rei is fenn áll tak már. Ezek így rész ben a karcsai nyu ga ti ka pu, esz ter go mi pa lo tai ta nult sá gú mes ter fa rag ta frízével144 le het nek egy idő sek. Bár nem meg ha tá roz ha tó, hogy a fríz fa ra gó-já nak az esz ter go mi kép zé se men nyi vel előz te meg a karcsai te vé keny sé gét, fel té te lez he tő: a pa lo ta or na men ti ká ja a vér te si fa rag vá nyok nak leg alább egy ré szé vel idő be li pár hu zam ba ál lít ha tó, amit az a tény is meg erő sít, hogy a Por ta speciosa, il let ve a szé kes egy ház fe je ze tei an ti ki zá ló ré te gé nek a ha tá sa csak a leg ké sőb bi fa rag vá nyo kon mu tat ha tó ki, de azo kon is csak nyo mok ban (láng nyelv sze rű tincs mo tí vum a ta tai mű rom egy nyolc szö gű pillérfőrészén145, osz tó gyű rű egy kis mé re tű fe je ze ten: 43. kép). Az előb bi meg ál la pí tás azt fel té te le zi, hogy a pa lo tai épít ke zé sek kel nagy já ból egy időben már lé te zett a pilisszentkereszti gó ti kus kő fa ra gó mű hely, amely nek a for ma kin cse Vér te sen ha tott. A fel té te le zés a pilisszentkereszti fa rag vá nyok egy ré szé nek az esz ter go mi pa lo ta épít ke zés ko rá ra va ló da tá lá sát te szi le he tő-vé, amit az apát ság fa rag vá nya i nak pa lo ta ká pol nai ha tá sa is megerősíthet.146

73

JEGYZETEK

1 A vér te si ud var hely egy há zi épü le te i nek ma rad vá nyai Orosz lány, Pusz ta vám és Bokod te le pü lé sek ha tá rol ta er dős te rü let nek egy ki emel ke dő ma gas la tán he lyez-ked nek el. A ma rad vá nyok kör nye ze tét leg utóbb 1964 és 1971 kö zött ku tat ták meg: Kozák, 1993. Ide vo nat ko zó ko ráb bi pub li ká ci ói: Ko zák, 1970, Ko zák, 1979, Ko zák, 1983. A vég ren de let meg fe le lő rész le tét a köny vé ben Fej ér alap ján (Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis. Studio et opere Georgii Fej ér Budae, 1829–1844, III/2., 227–230.), idé zi: Ko zák, 1993, 108.

2 A ko los tor la kó épü le te i nek és az egyenes záródású temp lom nak a fel tá rá sá ról, ma rad vá nya i nak le írá sá ról és ér té ke lé sé ről: Ko zák, 1993, 20–26., 52–74.

3 Kozák, 1993, 3. rajz, 36. kép. 4 Ko zák, 1993, 9–13. kép. 5 Az Esterházy csa lád le vél tá rá nak for rá sai a temp lom rom nak a XVIII. szá zad

vé gi bon tá sát do ku men tál ják. A tor nyok ra vo nat ko zó részt (Esterházy csa lád le vél tá ra, Ta ta Protocollum Exactoratus No. 1185.) idé zi: Ko zák, 1993, 17., 33. jegy zet.

6 Henszlmann 1865, 206. A temp lom rom mal fog lal ko zó alap ve tő fel dol go zá sok: Nácz, 1899, 168–201., Gerevich, 1938, 31–33., 70–71., 137., 140., 146–148., 189., 192., Lux, 1940; Rév he lyi, 1957, Rév he lyi, 1958, Dercsényi, 1961, 62., 63., 78–80., 82., 83–84., Sedlmayr, 1970, Ma ro si, 1978, Marosi, 1980, 300– 301., 314., Tóth, 1983, 241., 394–395., 410–411., Ma ro si, 1984, 22., 75., 94., 95., 99., 103., 104., 106., 107., 109., 114., 117–119., 121., 123., 127., 129., 131., 140., 152., 154–156., 158., 164., 165., 167., 168., 175., 178., Filepkó, 1994, Pannonia regia 173–178., Raffay, 2001.

7 Az elő csar no kot a nyu ga ti hom lok zat elé utó lag, de még a XIII. szá zad ele jén építették: Ko zák, 1993, 36., 52., 140. jegy zet.

8 Ko zák, 1970, 275., Sedlmayr, 1970, 291., Ko zák, 1993, 33., 43. Ko zák idé zi a szak-iro da lom ko ráb bi pe ri o di zá ci ós el kép ze lé se it is: Ko zák, 1993, 33., 72. jegy zet.

75

9 Ko zák, 1993, 40., 48., 51., 52–54. kép. A mes te rek nek a lá ba zat ki ala kí tá sa kor a te rep vi szo nyo kat is fi gye lem be kel lett ven ni ük. A te rep ke let fe lé lejt, a lá ba zat a ke le ti ré sze ken ala cso nyab ban van, mint az észa ki fa lon. A nyu ga ti fal lá ba za-ta még ma ga sab ban he lyez ke dik el.

10 Ko zák, 1993, 33. Nem ki zárt, hogy a dé li fal kül ső lá ba za tá nak a hi á nya nem-csak a pusz tu lás sal, de az ere de ti terv től va ló, a kör be épí tés so rán ér vé nye sü lő el té rés sel függ ös sze.

11 Ko zák, 1993, 2. rajz. 12 Ko zák, 1993, 46–47., 49., 58., 60–61., 65., 68. kép. 13 Ko zák, 1993, 65. kép. 14 Ko zák, 1993, 56–57. kép. 15 A fel té te le zés ré gé sze ti tám pont ja it nem is me rem. Vö. a 10. jegyzettel. 16 A két fé le lá ba zat ta lál ko zá sa az észa ki ke reszt ha jó szá ron fi gyel he tő meg: az

ap szi son még a gaz da gabb alakítást, tő le jobb ra pe dig az egy sze rűb bet lát juk: Ko zák, 1993, 53. kép.

17 A fel tá rás utá ni – helyreállítás előtti – ál la po tot lásd: Ko zák, 1993, 46. kép. 18 A gyu la fe hér vá ri el ső épí tész ter vé vel a kap cso la tot Tóth Sán dor a ke le ti ré szek

ele me i ben (ke reszt ha jó mel lék ap szi sok kal, szen tély négy szög, di a dal ív pil lé rek) lát-ja: Tóth, 1983, 410. A ka lo csai má so dik szé kes egy ház ke reszt ha jó fé lé jé nek észa ki szá rá ban a vértesszentkereszti po zí ci ó nak meg fe le lő en az észak nyu ga ti szög let ben csi ga lép cső emel ked he tett. Lép cső vel a dé li ol da lon is szá mol nunk kell: az itt a ke reszt ha jó szár hoz kí vül ről kap cso ló dott (vö.: Henszlmann, 1873, fig. 12.).

19 Tóth, 1983, 394. 20 A dé li fal ese té ben a ko ráb bi mó do sí tás le he tő sé ge is fel me rül het. Vö. a 10.

jegy zet tel. 21 Kozák, 1993, 52. és 61. kép. A dé li mel lék ha jó ab la kai is ilye nek le het tek:

Ko zák, 1993, 63. kép. 22 Kozák, 1993, 55–56. kő. 23 Kozák, 1993, 17., 52. kép. 24 Kozák, 1993, 42., 298–299., 53–54. kő, 299., 57. kő. 25 Kozák, 1993, 13., 47., 58., 60–61., 65., 67–68. kép. 26 Kozák, 1993, 60., 61., 65. kép. 27 Kozák, 1993, 49., 68. kép. 28 Kozák, 1993, 56., 65 kép. 29 Kozák, 1993, 62–63. kép.

76

30 Kozák, 1993, 62–63., 67. kép. 31 A vértesszentkeresztitől egy sze rűbb épí té sze ti meg ol dá so kat mu ta tó aracsi temp-

lom ese té ben a tér ré szek ilye tén va ló je lö lé se terv mó do sí tás ok nél kü li, ki ér lelt terv meg va ló sí tá sá nak az ered mé nye. Nem ki zárt, hogy az it te ni át gon dolt ság mö gött vértesszentkereszti ta nul sá gok és ta nult ság áll. (Lásd: első kötet: 31., 37., 61. kép.)

32 Kozák, 1993, 62–63. kép. 33 Ko zák, 1993, 61. kép. 34 Kozák, 1993, 54., 61. kép. A váll pár kány for mai meg fe le lői szin tén Aracsról,

ezenkí vül Ócsáról és Jánoshidáról is mer tek. 35 Kozák, 1993, 52. kép. 36 Kozák, 1993, 45. kő, 61. kép. 37 Az élszedett bordatípushoz ös sze sen há rom zá ró kö vet társíthatunk: egy a ta tai

mű rom ban lát ha tó, a má sik ket tő Csákvárról szár ma zik (Ko zák, 1993, 61–62. kő). Ez utób bi ak kö zül a sár ká nyos díszű má so la ta a helyszíni re konst ruk ci ó-ban, meg le he tő sen fur csa mó don a szen tély négy szög fö lött ka pott he lyet.

38 A zá ró kő je len leg a rom mel let ti kő tár ban ta lál ha tó. 39 Kozák, 1993, 63. kép. 40 Vö. a 7. jegy zet tel. 41 Kozák, 1993, 55. kép. 42 Ta kács, 2000, 314–316., 15. kép. Egy má sik vértesszentkereszti lá ba zat (Ko zák,

1993, 34. kő), amely fal osz lop hoz tar to zott, ugyan csak a ka lo csai szé kes egy há-zé i val hoz ha tó ös sze füg gés be. A lá ba zat Ko zák, 1993, 294. sze rint a temp lom nyu ga ti hom lok za tá hoz tar to zott.

43 Tóth, 1983, 394., 8. jegy zet. A pil lér rel szem be ni fal pil lért, az észa ki fal fal pil lé-ré nek a fe je ze té vel fenn ál ló ös sze füg gés alap ján, nem tar tom utó la gos nak.

44 A fel fa la zás má ra csak az észa ki ol da lon ma radt fenn: Ko zák, 1993, 62. kép. A dé li ol da lon ez a har min cas évek ben még fenn állt: Ko zák, 1993, 13. kép.

45 Ma ro si, 1984, 155. 46 A for rá so kat idé zi: Ko zák, 1993, 99., 33. jegy zet. 47 Kozák, 1993, 49. A tor nyok el he lye zé sé nek kér dé sét a szak iro da lom ko ráb bi

fel té te le zé se i nek alap ján (Lux, 1940, 272., 302., Rév he lyi, 1957, 452., 457.) a temp lom ke le ti ré szé re lo ka li zál ja.

77

48 Ilyen meg ol dást té te lez fel a ka lo csai má so dik szé kes egy ház ese té ben: Ta kács, 2000, 309. Az öt le te nem ere de ti: Henszlmann-nak a bol to za to kra is vo nat ko zó re konst ruk ci ós alap raj za ha son ló el kép ze lés ről ta nús ko dik (Ta kács, 2000, 1. kép).

49 Vö. az első kötet 62. és 64. ké pé vel. Ugyan ezek a kér dé sek a ka lo csai szé kes-egy ház vo nat ko zá sá ban is fenn áll nak.

50 Ko zák, 1993, 51. 51 Vö. az első kötet 8. ké pé vel. 52 Ko zák, 1993, 52. kép. A hely re ál lí tás al kal má val az in situ fal pil lér köz vet len

tár sát újraépítették. Te kint ve, hogy a ré gész nő a fő szen tély kül ső fal pil lé re i hez csak az ása tá sa al kal má val ta lált két fe je ze tet kö ti (Ko zák, 1993, 44., 36. és 42. kő), és a szak iro da lom sem szól to váb bi ide tar to zó fa rag vány ról, azt kell fel té-te lez nem, hogy az újjáépült fal pil lér nek a féloszlopfője is új, ame lyet az in situ da rab má so la ta ként ké szí tet tek el.

53 Ko zák, 1993, 44., 294–295., 296., 36. kő, 42. kő. 54 Lon don, 1967, 24., 28., 57. sz., Ko zák, 1970, 277–279., Ko zák, 1979, 12–14.,

Ko zák, 1993, 44., 296., 42. kő, Pannonia regia I–87., 173–174., Paradisum plantavit, V. 43., 439–440.

55 Ko zák, 1993, 44., 294–295., 36. kő, Paradisum plantavit, 440. 56 Nácz, 1899, 190., LXI. kép, Gerevich, 1938, 137–138., CXXVII/3. kép. 57 Ma ro si, 1984, 103., Abb. 260., Ko zák, 1993, 297., 46. kő. 58 Ko zák, 1993, 297., 47., 47. kő, Raffay, 2001, 394., 10. kép. 59 Ko zák, 1993, 35. kő. 60 Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 225–226., 156. sz., Pannonia regia, 175., I–90. 61 Paradisum plantavit, 442., V. 49. A le vél hát irá nyá ból két ré te gű le vél vég nyú lik

elő re. Mind két ré te get ka ré jos szé lű le ve lek al kot ják. A fel ső ből a kö zép ka réj két oldalán bal ról ket tő, jobb ról há rom, az al só ból bal ról négy, jobb ról há rom ka réj ma radt meg. Az al só ka ré jai közt egy-egy fu rat lyuk. A ka ré jok fe lü le tét (a fel ső le vé len ez csak a kö zép ka réj ra ér vé nyes) kö zép vá jat ta gol ja két rész re, e ré szek a vá jat irá nyá ba lej te nek. Alul: két ka ré jos le vél, bal ról há rom-, jobb ról négyka ré jos vé ge ma radt fenn. Köz tük há rom szög ala kú be vá gás. A jobb ol da li le vél kö zép ka ré ját vá jat ta gol ja. Az al só rész és a fel ső ka ré jai a vé ge ik nél érint-kez nek, az érint ke zé si pon tok közt fu rat lyu kak.

62 Nácz, 1899, 192., LXX. kép, Gerevich, 1938, 137., CXXVII/1. kép, Rév he lyi, 1958, 63–64., fig. 34., Raffay, 2001, 394.

63 Nácz, 1899, 192., LXXI. kép, Rév he lyi, 1958, 63–64., fig. 35., Raffay, 2001, 394.

78

64 Ko zák, 1979, 13., 15. kép, Ko zák, 297., 1993, 44., 48. kő, Pannonia regia, 174–175., I–89.

65 Nácz, 1899, 197., XCVIII. kép, Gerevich, 1938, 137., CXXVII/2. kép, Rév he lyi, 1958, 52., fig. 8., Ma ro si, 1984, 127., Abb. 300, Raffay, 2001, 394.

66 Nácz, 1899, 194–195., LXXXVI. kép, Rév he lyi, 1958, 64., fig. 36., Ma ro si, 1984, 103., Abb. 268., Raffay, 2001, 394.

67 Rév he lyi, 1958, fig. 36. 68 A ka pu hoz so rolt fa rag vá nyok ról: Henszlmann, 1876, 57., 38. ábra, Sza bó,

1913, 43., 25. ábra, Éber, 1922, 78–79., Gerevich, 1938, 99., 181., CXCIV/2. kép, Dercsényi, 1942, 25–42., XI–XI II. táb la, Dercsényi, 1943, 91–92., 120– 121., 76. kép, Ko zák, 1970, 272., 279., Tóth, 1983, 394–395., Ma ro si, 1984, 140., Abb. 295–297., Ko zák, 1993, 287., 290–291., 1., 2., 3., 16., 17. kő, Raffay, 2001, 11. kép.

69 Ko zák, 1993, 17. kő. 70 Nácz, 1899, 196., LXXXV. kép, Rév he lyi, 1957, 473., 38. kép, Rév he lyi, 1958,

64., fig. 37., Ma ro si, 1984, 103., Abb. 267., Ko zák, 1993, 295–296., 40. kő, Raffay, 2001, 394., 441.

71 Nácz, 1899, 179., XV. kép, Rév he lyi, 1957, 457–458., 9–10. kép, Rév he lyi, 1958, 52., fig. 9–10., Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 222–223., 151. sz., 36. kép, Ma ro si, 1984, 127., Abb. 299, Ko zák, 1993, 295., 38. kő.

72 Nácz, 1899, 187–188., LIII. kép, Rév he lyi, 1957, 473–474., 42. kép, Rév he lyi, 1958, 65., fig. 39., Ma ro si, 1984, 103., Abb. 266., Ko zák, 1993, 295., 39. kő.

73 Paradisum plantavit, 441., V. 46. 74 Gerevich, 1938, CXXX. táb la (a fel ső fe je zet), Ko zák, 1993, 37. kő (a fel ső

fe je zet), Ta kács, 2000, 316., 26. kép, Raffay, 2001, 394. To váb bi ro kon bim bók: Nácz, 1899, LXXVIII., LXXIX., LXXXI. kép.

75 Nácz, 1899, 194–195., LXXXIV. kép. 76 Nácz, 1899, 187., LII. kép, Gerevich, 1938, 138. (a da rab a szö veg ben té ve sen

csákváriként je le nik meg), CXXVII/3. kép, Rév he lyi, 1958, 64–65., fig. 38., Paradisum plantavit, 442.

77 Ma ro si, 1984, Abb. 364., Ko zák, 1993, 296., 41. kő. 78 Paradisum plantavit, 442., V. 48. A kö zép ka réjt mély vá jat, a szél ső ket vi szont

ki emel ke dő, a ka réj csú cso kig fu tó bor da ta gol ja. A ka ré jok íves vé gű ek, szé lük ré zsű sen vis sza met szett. A le vél fe lett bim bó lát ha tó, kö zü ket át fúr ták: a két rész közt, há tul fu rat fo lyo só ré sze ma radt meg. A da ra bot a bim bó is a tár gyalt

79

cso port hur kos-in dás fe je ze té vel (26. kép) ro ko nít ja, de a tö re dé ken a gömb sze-rű mo tí vu mok el ma rad nak. Raj ta há tul ról fel nyú ló há rom ka ré jos le vél lát ha tó, ez alól két ré te gű vég ző dés nyú lik elő re. Alul két há rom ka ré jos le vél, ezek elöl kö zé pen érint kez nek, köz tük há rom szög ala kú vé set, felül egy-egy fü ge ala kú dom bo ro dás.

79 Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 226., 157. sz., Pannonia regia, 175–176., I–91., Raffay, 2000, 470., Paradisum plantavit, 441.

80 Paradisum plantavit, 441–442., V. 47. 81 Nácz, 1899, 195., LXXXIII. kép (az áb rá zo lás a rész le tek te kin te té ben nem meg-

bíz ha tó), Raffay, 2001, 393. 82 Tóth, 1983, 394., 8. jegy zet, Ma ro si, 1984, 94., Abb. 348., Ko zák, 1993, 61.

kép, Raffay, 2001, 393. 83 Ko zák, 1970, 280., Tóth, 1980, 394., 8. jegy zet, Ko zák, 1993, 294., 33. kő,

Raffay, 2001, 393. 84 Ha son ló le vél vég ző dést mu ta tó fe je ze tek: Nácz, 1899, LXXVI., LXXXII. kép. 85 Ko zák, 1993, 297–298., 49. kő. 86 Ko zák, 1993, 13. kép, Raffay, 2001, 6. kép. 87 Ko zák, 1993, 1. kő. 88 Ko zák, 1993, 288., 7. kő, Raffay, 2001, 393., 8. kép. 89 Rév he lyi, 1958, 61., fig. 28., Raffay, 2001, 393., 7. kép. 90 Nácz, 1899, 191., LXVI. kép, Rév he lyi, 1958, 62., fig. 29., Ma ro si, 1984, 94.,

Abb. 130. 91 Gerevich, 1938, CXXIX. táb la (fel ső kép), Rév he lyi, 1958, 61–62., fig. 30., 31. 92 Nácz, 1899, 195., XCI., XCII. sz., Ma ro si, 1984, 94., Abb. 132. 93 Nácz, 1899, 189., LX. kép. 94 Nácz, 1899, 196., XCVI. kép. 95 Nácz, 1899, 196., XCV. kép. 96 Rév he lyi, 1958, fig. 46. kép. 97 Nácz, 1899, 191., LXVII. kép, Rév he lyi, 1958, fig. 44. 98 Ko zák, 1970, 279., 10. kép, Ko zák, 1979, 14., Ma ro si, 1984, 128., Abb. 307.,

Ko zák, 1993, 292., 26. kő, Raffay, 2001, 393. 99 Rév he lyi, 1958, fig. 15–23., 25–26.100 Nácz, 1899, 181., XXIII. kép, Rév he lyi, 1958, 60., fig. 26., Ma ro si, 1984, 127.,

Abb. 308.101 Ko zák, 1993, 287–292.

80

102 Ma ro si, 1984, 103., Abb. 352.103 Raffay, 2001, 394.104 Ma ro si, 1984, 30., 54., Abb. 108.105 Gerevich, 1938, 148–9., CV. táb la, Ma ro si, 1984, 31., 56., 99., Abb. 103, Ár pád-

ko ri kő fa rag vá nyok, 125. A fe je zet ké pét lásd az elő ző ta nul mány ban: 1. kép.106 Gerevich, 1938, 93., CIV/1. táb la, Ma ro si, 1984, 31., Abb. 105. A fe je zet ké pét

lásd az elő ző ta nul mány ban: 22. kép.107 Paradisum plantavit, 442. 108 Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 191–192., 119. sz., Ma ro si, 1984, 198., Kat. Nr. 33.,

Abb. 83. és Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 191., 118. sz., Ma ro si, 1984, 198., Kat, Nr. 34. Az egyik fe je zet tö re dék ké pét lásd az elő ző ta nul mány ban: 33. kép.

109 Ma ro si, 1971, 180., Abb. 8., Ma ro si, 1984, 201., Kat. Nr. 50., Abb. 88.110 Ko zák, 1993, 36. kő.111 Kozák, 1993, 35. kő.112 Gerevich, 1938, CIII. táb la, 2. kép.113 Tóth, 1983, 394. és Ma ro si, 1984, 94. a vértesszentkereszti, ré geb bi nek tar tott

hossz há zi or na men ti kát az esz ter go mi pa lo tá é val hoz zák ös sze füg gés be. Ez zel szem ben: Raffay, 2001, 393., 32–33. jegyzet.

114 Ma ro si, 1971, 216. a fe je ze tet a tró nus bal ol da li tám lá já val ro ko nít ja (Abb. 54). Ma ro si, 1984, 35., Abb. 223. Meg ál la pí tá sá val el len tét ben a fe je zet kom po zí ci ó -ját korinthizáló meg ol dá sok tól füg get len nek tar tom. A fe je zet rész le te i nek, de a kom po zí ci ó já nak a meg fe le lői is Bényben is mer tek. A két zó nás, ré te ges kom-po zí ció a nyu ga ti ka pu jobb ol da li kül ső bél let osz lo pán (48. kép) és a fő ha jó észak ke le ti osz lop csonk ján je le nik meg (49. kép). A nyu ga ti fal nak a dé li to rony-pil lér rel szem be ni fe je ze te an nyi ban kü lön bö zik ezek től, hogy az al só zó ná ban el té rő le vél tí pust al kal maz tak (50. kép). A tí pus sal az ócsai szen tély négy szög dél ke le ti fe je ze té nek a fel ső zó na be li le ve lei is ös sze függ nek, de hoz zá juk kun-ko ro dó for mák nem tar toz nak (51. kép).

115 Raffay, 2003, XI. 7. kép.116 Raffay, 2003, IV. 9. kép, jobb al só tö re dék.117 Dercsényi, 1961, 80. sze rint a vértesszentkereszti temp lom bim bós-le ve les dí sze

„ugyan ab ból a kör ből szár ma zik, ahon nan a cisz ter ci ta ko los to rok és Ka lo csa, vagy Aracs osz lop fői”. (Pi lis ko los to ra va ló ban cisz ter ci. Vér tes ro ko ní tá sát az aracsi or na men ti ká val csak a Por ta speciosához köt he tő levéltestmotívum vo nat-ko zá sá ban lá tom le het sé ges nek.)

81

Ha va si Krisz ti na az esz ter go mi kő tár nak Buzás Ger gely ve zet te ren de zé se al kal má val ab ból a kö rül mény ből ki in dul va, hogy a XVII. szá zad ban pilisszent-kereszti kö ve ket Esz ter gom ba szál lí tot tak, és ott épí tő anyag ként fel hasz nál tak (vö.: Pannonia regia, A pi li si cisz ter ci apát ság, 237.) né hány esz ter go mi elő-ke rü lé sű és így esz ter go mi nak tar tott fa rag ványt pi li si ere de tű ként ha tá ro zott meg. Meg ha tá ro zá sa it nem el ső sor ban a kom po zí ci ós meg ol dá sok nak, rész let-for mák nak vagy a stí lus nak a pi li si vo nat ko zá sai alap ján vé gez te el, ha nem azt a da ra bok épí té sze ti ös sze füg gé se i re, a kő anya guk vizs gá la tá ra és az elő ke rü lé si kö rül mé nye ik re konst ru á lá sá ra ala poz ta. Eze ket a fa rag vá nyo kat én is a pi li si ek közt sze re pel te tem: Raffay, 2003, IV. 6., IV. 14., IV. 26–27., IV. 31–32. kép. A pi li si ere det re vo nat ko zó fel té te le zés és vizs gá lat ugyan ak kor to váb bi tö re dé kek-re is ki ter jedt és ki ter jeszt he tő (köz tük bim bók ra is: pl. a Raffay, 2003, IV. 39. ké pen áb rá zolt ra). A Raffay, 2003, IV. 30. ké pen sze rep lőt Gerevich, 1984, a 30. ké pe alá írá sá ban szin tén pi li si ként ne ve zett meg, a Raffay, 2003, IV. 32. kép fa rag vá nyá nak Pi lis ről va ló szár ma zá si le he tő sé gé ről elő ször Ta kács Im ré től ér te sül tem. Ha va si Krisz ti ná nak a szó be li tá jé koz ta tást ez úton is kö szö nöm.

118 A két fe je ze tet (a pi li sit még esz ter go mi ere de tű ként fel tün tet ve) Ta kács, 2000, 25. és 26. ké pén – egy salz bur gi és a ka lo csai sző lő le ve les rá té tű fe je zet tár-saságában – egy más mel lé he lye zi. A négy da rab kö zül kom po zí ci ós te kin tet ben a pi li si és a vér te si va ló ban meg fe lel nek egy más nak, de az előb bi, nyil ván az ere de ti épí té sze ti he lyé vel ös sze füg gés ben, egy sze rűbb.

119 Raffay, 2003, IV. 12., IV. 22. kép.120 Gerevich, 1984, 30/c kép, Ma ro si, 1984, 204., Kat. Nr. 62/c, Abb. 219. (a da ra-

bot té ve sen esz ter go mi nak tart ja), Raffay, 2003, IV. 30. kép.121 Raffay, 2003, IV. 40. és 15. kép, jobb ol da li da rab.122 Paradisum plantavit, 438.123 Gerevich, 1977, 173., fig. 35., Gerevich, 1984, 64. kép, Ma ro si, 1984, 104.,

Raffay, 2003, 9. és IV. 37. kép.124 Raffay, 2003, IV. 5. kép, bal fel ső tö re dék.125 Raffay, 2003, IV. 6. kép. A da rab pi li si ere de te fel té te lez he tő, nem csak az esz ter-

go mi ak tól ide gen, de a pilisiekkel ro kon le vél tí pus, ha nem a da rab nak az esz ter-go mi a ké tól el té rő, vi szont a pi li si ek kel meg egye ző kő anya ga alap ján is, vö. a 115. jegy zet tel. Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 203–204.: vi szont a pa lo ta ká pol na or na men ti ká já val fenn ál ló ro kon sá got feltételezi (134. sz, 32. kép), Ma ro si, 1984, 36., 69., 101., Kat. Nr. 59., Abb. 218.

82

126 Ko zák, 1993, 41. kő.127 Ka lo csa és Vér tes kap cso la tá ról: Dercsényi, 1961, 84., Rév he lyi, 1958, 64., Entz,

1966, 143–144., Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 221., Ma ro si, 1984, 103–104., Ta kács, 2000, 316., Ma ro si, 1984, 167. Ka lo csát lo ká lis köz pont ként ér té ke li, amely hez Vértesszentkereszten kí vül Ócsa, Aracs és Jánoshida is kap cso ló dik.

128 Ko zák, 1993, 39. kő.129 Ma ro si, 1984, 103–104.130 Ta kács, 2000, 16. kép.131 Henszlmann, 1873, 119–120., 43. kép, Foerk, 1915, 58., 60., 92–93. kép, Gere-

vich, 1938, 138., 140., CXV/3. kép, Entz, 1966, 136., 22. kép, Ma ro si, 1984, 106., Abb. 251., Ta kács, 2000, 316., 24. kép.

132 Csányi–Lux, 1939, 154., Ma ro si, 1984, Abb. 265., Raffay, 2003, VI. 6., VI. 7. kép.133 Raffay, 2003, VI. 15. kép.134 Ko zák, 1974, 40., 45., 46., 48. kép, Ma ro si, 1984, Abb. 253., Raffay, 2003, VIII.

1–3. kép. 135 A karcsai fa rag vá nyok pe ri o di zá ci ó ja: Raffay, 2003, 200–204. Az ott el mon dot-

tak alap ján meg ál la pít ha tó, hogy a karcsai temp lom bő ví té sén el ső ként a dé li és a nyu ga ti ka pu an ti ki zá ló fe je ze tei ké szül tek el (Raffay, 2003, XI. 2., XI. 1. kép). A nyu ga ti ka pu fe let ti orom zat munkábavétele újon nan ér ke zett, rész ben gó ti kus ere de tű ta nult ság gal ren del ke ző mes te rek hez köt he tő (Raffay, 2003, XI. 3–5. kép), akik a pár kány kon zo lo kon is dol goz tak (Raffay, 2003, XI. 6–7. kép). Egyi kük a dé li kar zat pil lé ren is mun kál ko dott (Raffay, 2003, XI. 8–9. kép). A pil lér fők egyes rész le tei provincializálódási fo lya ma tot szem lél tet nek (Raffay, 2003, XI. 10–14. kép). Az eme le ti ré szen az épít ke zés foly ta tá sá nak a ku dar ca a kő fa ra gó é val pá ro sul (Raffay, 2003, XI. 15–16. kép). A karcsai és a vér te si plasz ti ká nak a ro kon sá gát az ed di gi szak iro da lom szá má-ra el ső sor ban a ve re ke dő fér fi a kat áb rá zo ló mo tí vum je len tet te: Rév he lyi, 1958, 53–54., Dercsényi, 1961, 63., a ka puk kap csán Karcsa ko ráb bi vol tá ról be szél, és Ma ro si, 1984, 94–95. is Karcsát tart ja ki in du lás nak. For dí tott irá nyú kap cso-lat fel té te le zé se: Raffay, 2001, 395., 33. jegy zet és Raffay, 2003, 267–268.

136 Raffay, 2001, 33. jegyzet, Raffay, 2003, XI. 6. kép.137 Raffay, 2003, XI. 10. kép.138 Raffay, 2003, XI. 5. kép.139 Raffay, 2003, XI. 7. kép.140 Raffay, 2003, XI. 13. kép.

83

141 Raffay, 2003, XI. 12. kép.142 Raffay, 2003, XI. 3–4. kép.143 Raffay, 2003, V. 41–42. kép.144 Vö.: Raffay, 2003, 261–262.145 Gerevich, 1938, CXXIX. táb la, fel ső kép, jobb ol da li fa rag vány. Vö.: Raffay,

2001, 395., 32. jegy zet.146 Szem ben Ma ro si, 1984, 103–104. meg ál la pí tá sá val, amely sze rint az esz ter go-

mi pa lo ta ká pol na or na men ti ká ja je len tet te a pi li si ko los tor temp lom kő fa ra gói szá má ra a ki in du lást. Ma ro si, 1985, 551. a köz tük lé vő vi szonyt „fel cse rél he tet-len nek” tart ja. Vö.: Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok, 24., 25., 124., Ma ro si, 1980/b 138., Ma ro si, 1984, 93., 103–104., 120., 169., Ma ro si, 1985, 551., 556., Panno-nia regia, 158. A té má ról bő veb ben: Raffay, 2003, 258–287.

84

RÖVIDÍTÉS- ÉS IRO DA LOM JEGY ZÉK

Acidini Lucinat, 1984: Acidini Lucinat, Christina: La ricomposizione del pontile campionese. In: Acidini Lucinat, Christina, Serchia, Luciano, Piconi, Sergio: I restauri del Duomo di Mo de na 1875–1984, Mo de na, 1984, 211–248.

Agnelli, 1935: Agnelli, Giuseppe: Davanti alla cattedrale di Ferrara. In: Ferrara, 1935, 33–45.

Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok: Ár pád-ko ri kő fa rag vá nyok. Katalógus / Ist ván Ki rály Mú ze um. Szerk. Tóth Me lin da, Ma ro si Er nő. Bu da pest–Szé-kes fe hér vár, 1978

Ba logh, 1932–33: Ba logh Ilo na: Ada tok az olasz ro mán ko ri szob rá szat ma gyar or szá gi ha tá sá hoz. In: Archaeológiai Ér te sí tő, XLVI, 1932–33, 100–115.

Bertazzoni, 1999: Bertazzoni, Nelio: Duomo di Mo de na – guida. Mo de-na, 1999

Bertoni, 1909: Bertoni, Giulio: Atlante storico-paleografico del Duomo di Mo de na. Mo de na, 1909

Bertoni, 1921: Bertoni, Giulio: Atlante storico del duomo di Mo de na. Modena, 1921

Biehl, 1926: Biehl, Walter: Toskanische Plastik des frühen und hohen Mittelalters. Leipzig, 1926

Castelnuovo-Tedesco, 1985: Castelnuovo-Tedesco, Lisbeth: Romanesque Sculpture in North American Collections XXIII. The Metropolitan Museum of Art. Part III: Italy (2). In: Gesta, XXIV, 1985, 2., 157–167.

Chierici, 1935: Chierici, Gino: Il Duomo di Ferrara e la cattedrali romaniche d´Italia. In: Ferrara, 1935, 79–90.

85

Csányi–Lux, 1939: Csányi Kár oly, Lux Gé za: Épí tész hall ga tó ink kö zép-ko ri épí té sze ti fel vé te lei. Ócsa. Re for má tus temp lom. In: Tech ni ka, 1939, 4., 151–156.

Dél-Alföld és Szer: A kö zép ko ri Dél-Alföld és Szer. Szerk. Kol lár Ti bor. Sze ged, 2000

Demus, 1960: Demus, Otto: The Church of San Marco in Venice. Wa shing ton, 1960

Dercsényi, 1942: Dercsényi De zső: A szé kes fe hér vá ri ba zi li ka kő fa rag-vá nyai. Bu da pest, 1942

Dercsényi, 1943: Dercsényi De zső: A szé kes fe hér vá ri ki rá lyi ba zi li ka. Bu da pest, é. n.

Dercsényi, 1961: Dercsényi De zső: A ro mán stí lu sú mű vé szet fény ko ra. In: A ma gyar or szá gi mű vé szet a hon fog la lás tól a XIX. századig. Szerk. Dercsényi De zső, Bu da pest, 1961, 51–130.

Dondi, 1896: Dondi, A.: Il Duomo di Mo de na. Notizie storiche e artis-tiche. Mo de na, 1896

Éber, 1922: Éber Lász ló: Ma gyar or szág Ár pád-ko ri mű vé sze te. In: A Mű ba rát, 2, 1922, 73–84., 97–108., 121–138., 161–168.

Entz, 1966: Entz Gé za: Les pierres sculptées de la cathédrale de Kalocsa / A ka lo csai szé kes egy ház fa rag vá nyai. In: Bul le tin de Musée Hongrois des Beaux-Arts, 28, 1966, 31–56., 134–144.

Ferrara, 1935: La cattedrale di Ferrara 1135–1935. A cura del comitato per la celebrazione del cantenario, Ferrara, 1935

Filepkó, 1994: Filepkó An na má ria: A vértesszentkereszti apát sá gi temp- lom ro mán kő fa rag vá nyai. Szak dol go zat. Kéz irat az EL TE Mű vé szet tör té-ne ti In té ze té nek Könyv tá rá ban, Bu da pest, 1994

Foerk, 1915: Foerk Er nő: A ka lo csai szé kes egy ház. In: Ma gyar or szág mű em lé kei IV., Bu da pest, 1915, 43–53.

Francovich, 1952: Francovich, Gé za de: Benedetto Antelami architetto e scultore e l´arte del suo tempo. Mi la no–Fi ren ze, 1952

Frugoni, 1999: Frugoni, Chiara: La facciata, le porte, le metope: un programma coerente. In: Mo de na, 1999, 9–38.

86

Gandolfo, 1971: Gandolfo, Francesco: Problemi della cattedrale di Mo de na. In: Commentari, XXII., 1971, 124–155.

Gerevich, 1938: Gerevich Ti bor: Ma gyar or szág ro mán ko ri em lé kei. Bu-dapest, 1938

Gerevich, 1977: Gerevich, Lász ló: Pi lis Abbey a Cultural Cen ter. In: Acta Archaeologica, 29, 1977, 155–198.

Gerevich, 1984: Gerevich Lász ló: A pi li si cisz ter ci apát ság. Szent end re, 1984

Gran di, 1984: Gran di, Renzo: I Campionesi a Mo de na. In: Lanfranco e Wiligelmo.

Hamann-MacLean, 1949–50: Hamann-MacLean, Richard: Antikenstudi-um in der Kunst der Mittelalters. In: Marburger Jahrbuch für Kunstwissen-schaft, 15, 1949/50, 157–250.

Hamann, 1955: Hamann, Richard: Die Abteikirche von St. Gilles und ihre künstlerische Nachfolge. Ber lin, 1955, I–II.

Henszlmann,1865: Henszlmann Im re: Die mittelalterliche Baukunst in Ungarn. Die romanische Styl im XIII. Jahrhundert. In: Österreichische Revue, 3, 1865, 186–207.

Henszlmann, 1873: Henszlmann, Emericus: Die Grabungen des Erz-bischofs von Kalocsa. Dr. Ludwig Haynald. Leipzig, 1873

Henszlmann, 1876: Henszlmann Im re: Ma gyar or szág ó-ke resz tyén, ro mán és át me net stylű mű-em lé ke i nek rö vid is mer te té se. Bu da pest, 1876

Kautzsch, 1936: Kautzsch, Rudolf: Kapitellstudien. Beiträge zu einer Geschichte des spätantiken Kapitells im Osten vom vierten bis ins siebente Jahrhundert. Berlin–Leipzig, 1936

Kluckhohn, 1955: Kluckhohn, Erwin: Die Bedeutung Italiens für die romanische Baukunst und Bauornamentik in Deutschland. In: Marburger Jahrbuch für Kunstwissenschaft, 16, 1955, 1–120.

Kozák, 1970: Ko zák Éva: A vértesszentkereszti ro mán ko ri temp lom fel-tá rá sa. In: Archaeológiai Ér te sí tő, 97, 1970/2., 272–290.

Ko zák, 1974: Ko zák Kár oly: A jánoshidai rk. Temp lom, volt pre mont rei pré post ság ku ta tá sa (1970–1974). In: Év könyv a Jász Múzeum ala pí tá sá-nak a 100. év for du ló já ra. Szerk. Tóth J., Jász be rény, 1974, 277–322.

87

Ko zák, 1979: Mezősiné Ko zák Éva: A vértesszentkereszti ben cés apát sá-gi temp lom. In: Mű vé szet, 20, 1979, 5., 12–14.

Ko zák, 1983: M. Kozák Éva: A vértesszentkereszti egye nes szen tély zá ró-dá sú temp lom. In: Építés–Építészettudomány, 15, 1983, 391–428.

Kozák, 1993: Mezősiné dr. Ko zák Éva: A vértesszentkereszti apát ság. Bu da pest, 1993

Krautheimer-Hess, 1944: Krautheimer-Hess, Trude: The Original Porte dei Mesi at Ferrara and the Art of Niccoló. In: The Art Bul le tin, 1944, XXVI., 152–174.

Lanfranco e Wiligelmo: Lanfranco e Wiligelmo. Il duomo di Mo de na. A cura di Castelnuovo, Enrico, Fumagalli, Vito, Pe ro ni, Adriano, Settis, Salvatore, h. n., é. n.

Lomartire, 1992: Lomartire, Saverio: I campionesi al Duomo di Mo de-na. In: Maestri Campionesi, 1992, 37–81.

Lon don, 1967: Hungarian Art Treasures. Ninth to Seventeenth Centuries. 11 October 1967–14 January 1968. Victoria and Al bert Museum, Lon don

Lővei, 1992: Lővei Pál: A tö mött vö rös mészkő-„vörös már vány” – a kö zép ko ri ma gyar or szá gi mű vé szet ben. In: Ars Hungarica, 20, 1992, 3–28.

Lux, 1940: Lux Gé za: A vértesszentkereszti egy ko ri ben cés apát sá gi temp lom rom. In: Tech ni ka, 21, 1940, 268–272., 300–303.

Maestri Campionesi, 1992: I Maestri Campionesi. A cura di Bossaglia, Rossana, Dell´Aqua, Gian Alberto. Bergamo, 1992

Ma ro si, 1971: Ma ro si, Er nő: Einige stilistische Probleme der Inkrusta-tionen von Gran/Esztergom. In: Acta Historiae Artium, 17, 1971, 171–229.

Marosi, 1978: Ma ro si Er nő: Vértesszentkereszt. In: Ár pád-ko ri kő fa rag-vá nyok. Ka ta ló gus/Ist ván Ki rály Mú ze um. Szerk. Tóth Me lin da, Ma ro si Er nő, Bu da pest–Szé kes fe hér vár, 1978, 221–227.

Marosi, 1980: Ma ro si Er nő: Meg jegy zé sek a 13. szá za di ma gyar or szá-gi építészeti kro no ló gi á já hoz. In: Építés–Építészettudomány, 12, 1980, 299–323.

Ma ro si, 1980a: Ma ro si Er nő: Ma gyar or szá gi mű vé szet a 12–13. szá zad-ban. His to ri og rá fi ai váz lat és ku ta tá si hely zet kép. In: Tör té nel mi Szem le, 1, 1980, 124–129.

88

Marosi, 1984: Marosi, Ernő: Die Anfänge der gotik in Ungarn. Esz ter-gom in der Kunst des 12–13. Jahrhunderts. Bu da pest, 1984

Ma ro si, 1985: Ma ro si Er nő: A pi li si mo nos tor sze re pe a XIII. szá za di ma gyar or szá gi mű vé szet ben. In: Studia Comitatensia, 17, 1985, 551–562.

Ma ro si, 1994: Ma ro si Er nő: Esz ter gom kö zép ko ri Szent Adal bert szé-kes egy há za – tíz év múl tán. In: Li mes, 1994, 3., 13–28.

Ma ro si, 1994–95: Marosi, Ernő: Pannonia Regia. Kunst und Architektur in Pannonien 1000–1541 (recenzió). In: Acta Historiae Artium, XXXVII., 1994–95, 1–4.

Mercklin, 1962: Mercklin, Eugen von: Antike Figuralkapitelle. Berlin, 1962

Mertens, 1995: Mertens, Holger: Studien zur Bauplastik der Dom in Speyer und Mainz. Stilistische Entwicklung, Motivverbreitung und For-menrezeption im Umfeld der Baumaßnehmen des frühen 12. Jahrhunderts. Mainz, 1995

Mo de na, 1999: Il Duomo di Mo de na (Tes ti, atlante fotografico I–II). A cura di Chiara Frugoni, Mo de na, 1999

Montorsi, 1976: Montorsi, William: La torre della Ghirlandina. Mode-na, 1976

Nácz, 1899: Nácz Jó zsef: A Vér tes vi dé ké nek törénelmi mű em lé kei. In: Archaeológiai Köz le mé nyek, Úf. 22, 1899, 168–201.

Neri Lusanna, 1982: Neri Lusanna, Enrica: L´atelier del ´Maestro dei Mesi´ nella scultura medievale della cattedrale di Ferrara. In: La Cattedrale di Ferrara. Atti del Convegno nazionale di studia storici organizzato dalla Accademia delle Scienze di Ferrara sotto l´atto patrocinio della Presidenza del consiglio dei Ministri. Ferrara, 11–13 maggio, 1979. Ferrara, 1982, 199–228.

Orlandini–Ceccarelli, 1975: Orlandini, Maria Grazia, Ceccarelli, Carlo: La torre di Mo de na „La Ghirlandina”. Mo de na, 1975

Pagella, 1992: Pagella, Enrica: Scultura gotica in Piemonte: tre cantieri di pri mo Duecento. In Gotico in Piemonte. A cura di Giovanni Romano, To ri no, 1992, 129–163.

89

Pagella, 1999: Pagella, Enrica: Figure de cantiere modenese. In: Mo de-na, 1999, 101–106.

Pannonia regia: Pannonia regia. Mű vé szet a Du nán tú lon 1000–1541. Ka taló gus / Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria. Szerk. Mikó Ár pád, Ta kács Im re. Bu da pest, 1994

Paradisum plantavit: Paradisum plantavit. Ben cés mo nos to rok a kö zép-ko ri Ma gyar or szá gon. Szerk. Ta kács Im re. Pan non hal ma, 2001

Pe ro ni, 1999: Pe ro ni, Adriano: Il Duomo di Mo de na. L´architettura. In: Mo de na, 1999. 39–74.

Pistoni, 1985: Pistoni, Giuseppe: Il duomo di Mo de na. Mo de na, 1985Quintavalle, 1964–65: Quintavalle, Arturo, Carlo: La cattedrale di

Mo de na. Problemi di romanico emiliano. Mo de na, 1964–65Quintavalle, 1990: Quintavalle, Arturo Carlo: Benedetto Antelami. Mi-

lano, 1990Raffay, 1998: Raffay End re: Aracs, Esz ter gom, Mo de na. In: Ma gyar Szó

(Ki lá tó), XXXVII, 1998. 12. 15., 8.Raffay, 2000: Raffay End re: Az aracsi temp lom. In: A kö zép ko ri Dél-

Alföld és Szer, 2000, 449–474.Raffay, 2001: Raffay End re: Vértesszentkereszt. In: Paradisum plan-

tavit. Ben cés mo nos to rok a kö zép ko ri Magyarországon / Benedictine Monasteries in Medieval Hun ga ry. Szerk. Ta kács Im re, Pan non hal ma, 2001, 390–395.

Raffay, 2003: Raffay End re: Ma gyar or szá gi nö vény dí szes fe je zet fa rag-vá nyok az 1200 körüli év ti ze dek ben, va la mint kom po zí ci ós ös sze füg gé sek és stí lus ré te gek az esz ter go mi és a pilisszentkereszti mű vé sze ti kö rök ben. I–II. Dok to ri dis szer tá ció. Kéz irat az EL TE Mű vé szet tör té ne ti In té ze té nek Könyv tá rá ban, Bu da pest, 2003

Révhelyi, 1957: Rév he lyi Elem ér: A vértesszentkereszti temp lom új sze-rű meg je le né se Ár pád ko ri építészetünkben. In: Az építőipari és köz le ke dé si mű sza ki egye tem tu do má nyos ülés sza ká nak elő adá sai, 1955. no vem ber 11–12. Bu da pest, 1957, 447–481.

90

Révhelyi, 1958: Rév he lyi, E.: L’église de Vértesszentkereszt et ses rapports avec l’architecture hongroise de l’époque Arpadienne. In: Acta Historiae Artium 5, 1958, 41–70.

Salvini, 1962: Salvini, Roberto: Il chiostro di Monreale e la scultura romanica in Sicilia. Pa ler mo, 1962

Salvini, 1966: Salvini, Roberto: Il duomo di Mo de na e il romanico nel modenese. Mo de na, 1966

Sauerländer, 1986: Sauerländer, Willibald: Ma ro si, Er nő: Die Anfänge der Gotik in Ungarn (re cen zió). In: Cahiers de Civilisation Médiévale, 29, 1986, 289.

Sauerländer, 1990: Sauerländer, Willibald: Das Jahrhundert der grossen Kathedralen 1140–1260. Universum der Kunst, 36. Mün chen, 1990

Sedlmayr, 1970: Sedlmayr Já nos: A vértesszentkereszti apát sá gi temp-lom építészeti kon cep ci ó ja. In: Archaeológiai Értesítő, 97, 1970, 291–300.

Sza bó, 1913: Sza bó Lász ló: Az árpádkori ma gyar épí tő mű vé szet. Bu da-pest, 1913

Ta kács, 1992: Ta kács Im re: Egy 13. szá za di kút tö re dé kei a pi li si cisz ter-ci monostorból. In: Mű vé szet tör té ne ti Ér te sí tő, 41, 1992, 1–19.

Ta kács, 2000: Ta kács Im re: Egy el tűnt ka ted rá lis nyo má ban – újabb tö re-dé kek a 13. szá za di ka lo csai szé kes egy ház ból. In: A kö zép ko ri Dél-Alföld és Szer, 2000, 305–335.

Tóth, 1983: Tóth Sán dor: A gyu la fe hér vá ri fe je del mi ka pu je len tő sé ge. In: Építés–Építészettudomány, XV, 1983, 1–4., 391–428.

Valentić, 1969: Valentić, Mirko: Kameni spomenici Hrvatske XI II–XIX. stoljeća. Zagreb, 1969

Valentić–Prister, 2002: Valentić, Mirko, Prister La da: Zbirka kamenih spomenika. Zagreb, 2002

Valenzano, 2000: Valenzano, Giovanna: Il Duomo di Mo de na. In: Lorenzoni, Giovanni–Valenzano, Giovanna: Il Duomo di Mo de na e la basilica di San Zeno. Ve ro na, 2000, 37–119.

Vedriani, 1667, II: Historia dell´antichissima citta di Modona di D. Lodovico Vedriani dottore teologo modenese. Par te seconda. Modona, 1667

91

Vöge, 1902: Vöge, Wilhelm: Der provençalische Einfluss in Italien und das Datum des Arler Porticus. In: Repertorium für Kunstwissenschaft, XXV, 1–2., 1902, 409–429.

Wagner-Rieger, 1956–57: Wagner-Rieger, Renate: Die italienische Baukunst zur Beginn der Gotik. I–II. Graz–Köln, 1956–57

Weinberger, 1984: Weinberger, Ricki Diane: St. Maurice and St. André-le-Bas at Vienne: Dynamics of artistic Exchange in Two Romanesque Workshops. In: Gesta, XXIII, 1984, 2., 75–86.

Woelk, 1995: Woelk, Moritz: Benedetto Antelami. Die Werke in Parma und Fidenza. Münster, 1995

92

KÉPEK AZ ESZTERGOM III. BÉLA-KORI ANTIKIZÁLÓ FEJEZETTÍPUSAI CÍMŰ TANULMÁNYHOZ

95

1. kép: Az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem fü zér dí szes fe je ze te

2. kép: Az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem fü zér dí szes fe je ze té nek ol dal né ze te

96

3. kép: Fü zé res fe je zet tö re dé ke Óbu dá ról (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Mú ze um)

4. kép: Fü zér dí szes fe je zet Med ve vár ról (Zág ráb, Povijesni Muzej) (Ma ro si, 1984 nyo mán)

5. kép: Fü zér fé le dí szes fe je zet Pécs ről (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria)

97

6. kép: A mo de nai Ghirlandina fü zér fé le dí szű fe je ze te (ne gye dik szint, nyu ga ti ab lak) (Orlandini– Ceccarelli, 1975 nyo mán)

7. kép: Fü zér fé le dí szű fe je zet Dél-Itá li á ból (New York, The Metropolitan Museum of Art) (Castelnuovo-Tedesco, 1985 nyo mán)

8. kép: Monreale, fü zér fé le dí szű fe je zet (szé kes egy há zi ke ren gő) (Salvini, 1962 nyo mán)

98

9. kép: Fe je zet a Szent Ist ván Te rem ala po zá sá ból (Esz ter gom, Vár mú ze um)

11. kép: Speyer, fe je zet a szé kes egy ház Afra ká pol ná já ban (Mertens, 1995 nyo mán)

10. kép: Saintes-Maries-de-la-Mer, a szen tély egyik fe je ze te

99

12. kép: Ve ro na, San Giovanni in Valle, fe je zet az észa ki mel lék ap szi son

13. kép: Ve ro na, San Giovanni in Valle, fe je zet a hossz ház ban

100

15. kép: Mo de na, fe je zet a dóm nyu ga ti hom lok za tán

14. kép: Arles, Saint-Trophime, fe je zet a ke ren gő észa ki szár nyá ban

101

18. kép: Esz ter gom, Szent Ist ván Te rem, a du nai ol dal lal szem be ni (ke le ti) fe je zet

16. kép: Arles, Saint-Trophime, fe je zet a ke ren gő észa ki szár nyá ban

17. kép: Osz lop fő (Gigondas, Château Raspail)

19. kép: Az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem ke le ti ol da li fe je ze té nek ol dal né ze te

102

20. kép: Féloszlopfő az esz ter go mi Szent Adal bert-szé kes egy ház ból (Esz ter gom, Vár mú ze um)

21. kép: Féloszlopfő az esz ter go mi Szent Adal bert-szé kes egy ház ból (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Mú ze um)

22. kép: Esz ter gom, Szent Ist ván Te rem,a du nai ol da li (nyu ga ti) fe je zet (ro zet tás)

23. kép: Az esz ter go mi Szent Ist ván Te rem nyu ga ti ol da li fe je ze tének ol dal né zete

103

24. kép: Esz ter gom, a la kó to rony ket tős ka pu ja, a na gyobb nyí lás bal ol da li bél let fe je ze tei

25. kép: Esz ter gom, a la kó to rony ket tős ka pu ja, a na gyobb nyí lás jobb ol da li bél let fe je ze tei

26. kép: Esz ter gom, a la kó to rony ket tős ka pu ja, a ki sebb nyí lás bal ol da li bél let fe je ze tei

104

27. kép: Esz ter gom, fe je zet a la kó to rony ban

28. kép: Esz ter gom, a pa lo ta ka pu ja, jobb ol da li fe je zet

29. kép: Esz ter gom, a ket tős ka pu előt ti te rem (trón te rem) észak nyu ga ti fe je ze te

105

30. kép: Mo de na, a szé kes egy ház egy fe je ze te (Bertoni, 1921 nyo mán)

31. kép: Arles, Saint-Trophime, fe je zet a ke ren gő ke le ti szár nyá ban

33. kép: Esz ter go mi fe je zet tö re dék (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria)

32. kép: Mo de na, fe je zet a Ghirlandina ötö dik szint jén, nyu ga ti ol dal, kül ső (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

106

34. kép: Esz ter gom, a pa lo ta észa ki hom lok za ta ab lak ma rad vá nyá nak jobb ol da li konzola

35. kép: Esz ter gom, a pa lo ta észa ki ab la ka kon zolá nak tö re dé ke

107

36. kép: Esz ter gom, fe je zet a ket tős ka pu előt ti te rem (trón te rem) dél ke le ti szög le té ben

37. kép: Ócsa, fe je zetek az ál né gye zet észak nyu ga ti pil lé rén(Mihalik Tamás fényképe nyomán)

38. kép: Esz ter gom, pilaszterfő tö re dé ke (Esz ter gom, Vár mú ze um)

39. kép: Esz ter gom, pa lo ta ká pol na, a nyu ga ti ka pu bal ol da li fe je ze tei

108

40. kép: Esz ter gom, pa lo ta ká pol na, fe je zet a ha jó rész dél nyu ga ti szög le té ben

41. kép: Mo de na, fe je ze tek a Ghirlandina ne gye dik szint je nyu ga ti ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

42. kép: Mo de na, fe je ze tek a Ghirlandina ne gye dik szint jé nek ke le ti ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

109

43. kép: Mo de na, Ghirlandina, kül ső fe je zet az ötö dik szint észa ki ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

44. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a pontile örvénylő leveles fe je ze te

45. kép: Mo de na, a fő ol tár ör vény lő le ve les fe je ze te

110

46. kép: Mo de na, szé kes egy ház, váll pár ká ny a Por ta Regia bél le té ben (Bertoni, 1921 nyo mán)

47. kép: Mo de na, Ghirlandina, kül ső fe je zet az ötö dik szint ke le ti ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

48. kép: Mo de na, a Por ta Regia bal da chin tar tó bal ol da li kül ső fe je ze te (Mo de na, 1999 nyo mán)

111

49. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, az észa ki ab lak egy bel ső fe je ze te

50. kép:Mo de na, pontile, kompozit fe je zet (Mo de na, 1999 nyo mán)

51. kép: Párma, szé kes egy ház, Benedetto Antelami: Le vé tel a ke reszt ről, 1178

112

52. kép: Mo de na, Ghirlandina, fe je ze tek a ne gye dik szint dé li ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

54. kép: Mo de na, Ghirlandina, kül ső fe je zet a ne gye dik szint észa ki ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

53. kép: Mo de na, Ghirlandina, kül ső fe je zet az ötö dik szint nyu ga ti ab la kán (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

113

55. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, egy bel ső fe je zet a ke le ti ab la kon

56. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, nyu ga ti ab lak, bel ső fe je zet

57. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, dé li ab lak, bel ső fe je zet

58. kép: Mo de na, az ár ká dos al temp lom hom lok zat egy fe je ze te

114

59. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a Por ta Regia eme le ti ré szé nek egy fe je ze te (Bertoni, 1921 nyo mán)

60. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a Por ta Regia eme le ti ré szé nek egy fe je ze te (Bertoni, 1921 nyo mán)

61. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a Por ta Regia eme le ti ré szé nek egy fe je ze te (Bertoni, 1921 nyo mán)

62. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a pontile sa sos fe je ze te

115

63. kép: Mo de na, szé kes egy ház, Por-ta Regia, jobb ol da li kül ső baldachintartó fe je zet (Mo de na, 1999 nyo mán)

64. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, kül ső fe je zet a dé li ab la kon

65. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a Por ta Regia eme le ti ré szé nek egy fe je ze te (Bertoni, 1921 nyo mán)

116

66. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a pontile egy fe je ze te

67. kép: Mo de na, szé kes egy ház, a Por ta Regia eme le ti ré szé nek szélfútta leveles fe je ze te (Bertoni, 1921 nyo mán)

68. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, kül ső fe je zet a ke le ti ab la kon (Orlandini–Ceccarelli, 1975 nyo mán)

117

69. kép: Mo de na, szé kes egy ház, fe je zet a nyu ga ti ka pu eme le ti ré szén

70. kép: Mo de na, Ghirlandina, ötö dik szint, bel ső fe je zet az észa ki ab la kon

71. kép: Vercelli, San And rea, a nyu ga ti hom lok zat Szent And rás ka pu jánaktim pa nonja

KÉPEK A VÉRTESSZENTKERESZTI TEMPLOMROM ÉS NÖVÉNYDÍSZES FARAGVÁNYAI CÍMŰ TANULMÁNYHOZ

121

1. kép: A vértesszentkereszti temp lo mok és ko los tor alap raj za (Ko zák, 1993 nyo mán)

2. kép: A vértesszent-kereszti apát sá gi temp lom rom jai a nyugati kapuból nézve

122

3. kép: Vértesszentkereszt, a szen tély rész lá ba za ta a fel me nő fa lak lizénás féloszlopaival

4. kép: Vértesszentkereszt, az észa ki ka pu a mel lék ha jó fal lá ba za tá val

5. kép: Esz ter gom, a la kó to rony ket-tős ka pu jának lábazata (részlet)

123

7. kép: Vértesszentkereszt, az észa ki mel lék ha jó nyu ga ti ré sze

6. kép: Vértesszentkereszt, a szen tély négy szög dé li mel lék ap szi sa

8. kép: Vértesszentkereszt, nyolc szö gű és kö te gelt pil lé rek ma rad vá nyai a hossz ház ban

124

9. kép: Vértesszentkereszt, szen tély négy szög, dél ke le ti szög let

11. kép: Ócsa, a temp lom nyu ga ti toronypárja

10. kép: Vértesszentkereszt, a ro mok ke let fe lől

125

12. kép: Vértesszentkereszti nyolc szö gű pillérfőrész dí szí tett és dí szí tet len ol da la (Ta ta, mű rom)

13. kép: Vértesszentkereszt, a fő szen tély fe je ze tei (a bal ol da li in situ)

14. kép: Ak ro ba tafi gu rás fe je zet a vértesszentkereszti fő szen tély ről (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria)

15. kép: An ti ki zá ló kom po zí ci ó jú fe je zet (kö zép le ve les) Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

16. kép: Vértesszentkereszt, volutás kom po zí ci ó jú fe je zet (Vértesszentkereszt, Kuny Domokos Múzeum) (Raffay, 2001 nyomán)

126

17. kép: Akan tusz le ve les fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

18. kép: An ti ki zá ló kom po zí ci ó jú fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

19. kép: Fe je zet to jás dad for mák-ra bo ru ló félpalmettapárokkal Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

127

20. kép: Fe je zet le vél dís szel és fi gu rá val Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

21. kép: Vértesszentkereszti fe je zet (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

22. kép: In dás-le ve les dí szű fe je zet Vértesszentkeresztről

(Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

128

23. kép: Vértesszentkereszt, fa rag vá nyok a hely szí nen re konst ru ált nyu ga ti ka pu bal ol da lán

24. kép: Vértesszentkereszt, fa rag vá nyok a helyszínen re konst ru ált nyu ga ti ka pu jobb ol da lán

25. kép: Vértesszentkereszt, ka pu hoz tar to zott, in da dí szes-fi gu rá lis fa rag vány (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

129

26. kép: In dás dí szű fe je zet bor dás ta go lá sú ka ré jos le ve lek kel Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

27. kép: Fe je zet in da dís szel és fi gu rá kkal Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

29. kép: Rá tét le ve les fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

28. kép: Bim bók és fej tö re dé ke Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

130

30. kép: Fe je zet rá tét le ve lek-kel és két ré te gű le ve lek kel Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

31. kép: Kon zol fé lig egy más-ra fe dő két ré te gű le ve lek kel Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

32. kép: Jel leg ze tes le vél test tel ala kí tott, bim bós le ve les fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

131

33. kép: Vértesszentkereszt, a szen tély négy szög dé li mel lék ap szi sá ra vis sza épí tett fe je zet

34. kép: Féloszlopfő Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

35. kép: Vértesszentkereszt, a kö te gelt pil lér rel szem be ni fal pil lér fe je ze te az észa ki mel lék ha jó ban

36. kép: Vértesszentkereszt, in situ fe je zet a nyu ga ti fal nak az észa ki pil lér sor vo na lá ba eső fal pil lé rén

37. kép: Fe je ze tek a vértesszentkereszti templom ból (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

132

38. kép: Fe je zet gyé mánt so ros ta go lá sú akan tusz le ve lek kel Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

39. kép: Fe je zet akan tusz le ve lek kel Vértesszentkereszt-ről (másolat,Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

40. kép: Korinthizáló kom po zí ci ó jú fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

41. kép: Akan tu szos rá té tű fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

42. kép: Akan tu szos rá té tű fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

133

43. kép: Osz tó gyű rűs kom po zí ci ó jú fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, mű rom)

45. kép: Két so ros kom po zí ci ó jú fe je zet Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

44. kép: Orosz lán fi gu rás kon zol akan-tusz le vél lel Vértesszentkeresztről (egy-kor a vértesszentkereszti kő tár ban)

134

47. kép: Esz ter gom, pa lo ta ká pol na, az észa ki mel lék tér ár kád já nak ke le ti fe je ze te

46. kép: Fe je zet rá tét le ve lek kel Vértesszentkeresztről (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

48. kép: Bény, a nyu ga ti ka pu jobb ol da li bél le té nek fa rag vá nyai

135

49. kép: Bény, a fő szen tély előt ti észak ke le ti oszlopcsonkkonzol fe je ze te

50. kép: Bény, fe je zet az észa ki to rony pil lér rel szem be ni nyu ga ti fal pil lé ren

52. kép: Karcsa, pár kány kon zo lok a dé li fa lon

51. kép: Ócsa, a szen tély négy szög dél-ke le ti fe je ze te

136

53. kép: Pilisszentkereszt, bim bók (Pilisszentkereszt, kő tár)

54. kép: Pilisszentkereszt, kar csú ará nyú fe je zet (Esz ter gom, kő tár)

55. kép: Pilisszentkereszt, bim bók (Pilisszentkereszt, kő tár)

137

57. kép: Pilisszentkereszt, sár ká nyos zá ró kő (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria)

58. kép: Pilisszentkereszt, fe je zet két ré te gű le vél dís szel és bim bók (Szent end re, Ferenczi Kár oly Mú ze um, kő tár)

56. kép: Vértesszentkereszt, sár ká nyos zá ró kő (Ta ta, Kuny Do mo kos Mú ze um)

138

59. kép: Pilisszentkereszt, fe je zet szél fút ta le ve lek kel (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria)

60. kép: Ka lo csa, (fal)pillérfő tö re dé ke (Bu da pest, Ma gyar Nem ze ti Ga lé ria)

61. kép: Ócsa, az észa ki kon zol a dé li mel lék ká pol ná ban

139

62. kép: Ócsa, a dé li kon zol a dé li mel lék ká pol ná ban

63. kép: Ócsa, fe je zet a dé li mel lék ká pol ná ban a ke le ti és az észak-ke le ti fa lak al kot ta szög let ben

64. kép: Jánoshida, a dé li ka pu bal ol da li fe je ze tei

65. kép: Karcsa, a dé li kar zat pil lér fe je ze té nek dé li ol da la

66. kép: Karcsa, a dé li kar zat pil lér fe je ze té nek nyu ga ti ol da la

140

67. kép: Karcsa, a nyu ga ti ka pu fe let ti orom zat jobb ol da li fe je ze tei

68. kép: Karcsa, az észa ki kar zat pil lér fe je ze té nek észak nyu ga ti ol da la

69. kép: Karcsa, a dé li kar zat pil lér fe je ze té nek észa ki ol da la

70. kép: Karcsa, a nyu ga ti ka pu fe let ti orom zat bal oldali fe je ze tei

71. kép: Pan non hal ma, fő szen tély, a dé li ab lak bel ső bél le té nek jobb ol da li fe je ze te

72. kép: Pan non hal ma, fő szen tély, az észa ki ab lak bel ső bél le té nek jobb ol da li fe je ze te