Európai politikai integráció

• Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet• Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

– 1994-től

• Organization for Security and Co-operation in Europe (OSCE)

• A világ legnagyobb, 56 államot tömörítő interkontinentális biztonsági kormányközi szervezete.

• Földrajzi működési hatóköre Vancouvertől Vlagyivosztokig (Európa, Kaukázus, Közép-Ázsia, Észak-Amerika).

• Mandátuma: fegyverzetellenőrzés; emberi jogok; sajtószabadság; választások megfigyelése.

• Elsődleges eszköze: a korai figyelmeztetésnek, a konfliktus-megelőzésnek, a konfliktus-kezelésnek és a konfliktusok utáni helyreállításnak.

• Különlegessége: teljes jogú tagja az USA és Kanada, ők biztosítják a transzatlanti kapcsolatot, a két kontinens biztonsági dimenzióinak kölcsönös összefüggését. A Szovjetunió (illetve 1991 óta Oroszország) tagsága révén az EBESZ felelősségi zónája keleten egészen a Csendes-óceánig terjed, csakúgy, mint nyugaton az észak-amerikai államok révén, így nyer értelmet a “Vancouvertől Vlagyivosztokig” kifejezés. Biztonságpolitikai szempontból ez a hatalmas térség közös értékrenddel és érdekekkel bír.

• Európa biztonságának oszthatatlansága már a hidegháború időszakának utolsó éveiben megfogalmazódott.

• A globalitás szempontjából ez azt jelenti, hogy a kontinens bármely sarkában történő események óhatatlanul hatást gyakorolnak minden európai ország biztonsági helyzetére.

• Az emberi jogok, a katonai bizalom- és biztonságerősítő intézkedések terén tett lépéseivel hozzájárult a kiszámíthatóság, a nyitottság növeléséhez, elősegítette a diktatórikus rendszerek megingását.

• A nemzetközi jog alapján nincs jogi statútuma, döntései politikai, és nem jogi érvényességűek.

• A nemzetközi szervezetek valamennyi hagyományos ismérvével rendelkezik: vannak állandó döntéshozó szervei, központja, intézményei, személyzete és rendszeres pénzügyi erőforrása, állandó missziókat tart fenn.

• Legtöbb szervének székhelye Bécs, de egyes testületeinek központja Koppenhágában, Genfben, Hágában, Prágában és Varsóban található.

• Hivatalos nyelvei: angol, francia, német, olasz, spanyol és orosz.

Mediterrán partnerek:• Algéria• Egyiptom• Izrael• Jordánia• Marokkó• TunéziaÁzsiai partnerek:• Japán (1992)• Koreai Köztársaság (1994)• Thaiföld (2000)• Afganisztán (2003)• Mongólia (2004)

Történelmi áttekintés• A Szovjetunió már az 1950-es évek elején felvetette egy

összeurópai biztonsági együttműködés elvén nyugvó szervezet tervét. Ennek létrejöttére a hidegháború „enyhülési szakaszának” (1962-79) keretében került sor. SZU és az USA számos kompromisszumot kötött a nemzetközi biztonság és megbékélés érdekében.

• A német „új keleti politika" (Ostpolitik), Willy Brandt kancellár nevéhez fűződik (Scheel a külügyminiszter). Németországban 1969-ben választások: SPD+FDP koalíció 1982-ig, megvalósítja az „új keleti politikát” (Ostpolitik). Lényege: a két német állam létezésének tudomásul vétele, az NDK elismerése, a nemzetközi kapcsolatok rendezése a szocialista országokkal, Berlin státusának rendezése.

Az Ostpolitik-szerződések rendszere• 1970 - szerződés a SZU-val, lemondás az erőszakról, európai

határok sérthetetlensége, lemondás a területi követelésekről, gazdasági és kulturális vonatkozások is);

• 1970 - Lengyelországgal (Odera-Neisse határ elismerése, jóvátétel rendezése), Csehszlovákiával, Magyarországgal.

• A kapcsolatok rendezése az NDK-val: 1970 tavaszán először találkoztak a nyugati és keleti vezetők: NDK elismerése, szomszédsági problémák, családegyesítések). 1972-ben született az első szerződés (közlekedési), ez év decemberében: alapszerződés.

• Berlinre vonatkozó szerződések (különleges státusz, tranzit).• 1973. szeptember 18. – az NSZK és az NDK az ENSZ tagjai.

• A stratégiai fegyverzetek korlátozására vonatkozó tárgyalások. 1969-től párhuzamosan folynak az ABM (Antiballistic Missiles) és SALT-tárgyalások (Strategic Arms Limitation Talks), a két fél elismeri egymás jogát a biztonsághoz.

• A hadászati rakétaelhárító rendszerek kiépítését és az atomtöltetű interkontinentális rakéták számát korlátozza a SALT-I (Moszkva, 1972. május 26.). Ötévenkénti felülvizsgálat; két rakétabázis védhet egy-egy 150 km sugarú kört; korlátozza a tengeralattjáróról indítható interkontinentális rakéták számát; új rakétasilót nem építhetnek; ellenőrzés műholdakkal), felülvizsgálata 1973-ban (csak egy védőkör lehet).

• 1979. július 18.Bécs: SALT-II (tárgyalások már 1972-től!): konkrét számok, cirkálórakéták és vadászbombázók megjelenése.

• Kissinger: a hatvanas évek második felétől lehetővé vált egy tartós nagyhatalmi kooperáció, a „második antagonisztikus kooperáció”. A két szuperhatalom a nukleáris-stratégiai területen már elérte a hozzávetőleges egyensúlyt, a gazdasági különbségek is mérséklődtek. Washington kijátszhatta a kínai kártyát.

• A szocialista országok az 1966-os bukaresti, majd az 1969-es budapesti nyilatkozatban tettek ismét javaslatot konferenciára.

• A nyugati országok és a NATO feltételeket szabtak: USA és Kanada is vegyen részt, ne érintsék a tárgyalások Berlint, a tárgyalások térjenek ki a hagyományos leszerelésre és az emberi jogok kérdésére is. A hetvenes évek elején a SZU e feltételeket elfogadta, a Berlinről szóló négyhatalmi megállapodás is megszületett.

A konferenciasorozat szakaszai• 1) Helsinki: nyitó szakasz, 1973. július 3-7.• 2) Genf: 1973. szeptember 18. - 1975. július 25.• 3) Helsinki: 1975. július 31. - aug. 1., a

Záróokmány aláírása: 35 ország, az enyhülés tetőpontja.

Helsinki Záróokmány (1975)

• Az államok rendszeresen folytatják a multilaterális folyamatot, kifejtik nézeteiket, elmélyítik közös kapcsolataikat, fejlesztik a biztonságot és az együttműködés folyamatát.

• A dokumentum egyszerre szimbolizálta a hidegháborús megosztottságot és az enyhülésre tett erőfeszítéseket.

A biztonság új megközelítési módja• Nem szövetségi rendszerek tagjaként, hanem független és

szuverén államként vettek részt az együttműködésben.• A teljes konszenzus alapján működött a konferencia.• A biztonság átfogó értelmezéséből indult ki az értekezlet, nem

helyezte előtérbe a biztonság katonai aspektusait.• A konferencia először foglalkozott összeurópai szinten az emberi

jogok kérdésével.• Nem jogi, hanem politikai kötelezettségeket dolgoztak ki az

államok, rugalmasabbnak bizonyultak, új, a nemzetközi jog által nem szabályozott kérdésekre is kiterjedtek.

• Katonai leszerelési folyamatokat indított el: a Nyitott Égbolt Szerződés, az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés (CFE); hozzájárultak a hagyományos szovjet erőfölény mérsékléséhez.

A Helsinki Záróokmány fő részei• A Helsinki Záróokmány (amely nem nemzetközi szerződés)

határozatai három fő részre terjednek ki, melyeket a tárgyalások folyamán „kosár”-nak neveztek el. Előrelépés - interdependencia alakult ki a nemzetközi kapcsolatok több dimenzióját felölelő három kosár közt.

• Első kosár: a biztonság politikai-katonai aspektusait, a részt vevő államok közti kapcsolatok alapelveit, valamint a katonai bizalomerősítő intézkedéseket tartalmazza.

• Második kosár: a gazdasági, technológiai és környezetvédelmi együttműködés területére terjed ki.

• A harmadik kosár - a „humanitárius és egyéb” területeken történő együttműködést szabályozza, beleértve az emberi jogok és kapcsolatok kérdéskörét, a kulturális és oktatási együttműködést, kiterjed a mediterrán térségben való együttműködés néhány kérdésére is. Ide tartoznak:

• Emberek közötti kapcsolatok (családegyesítés; más állampolgárságúak házassága; utazás; turizmus feltételeinek javítása; fiatalok találkozói; sport; kapcsolatok előmozdítása).

• Információ (terjesztés; hozzáférés; szóbeli és nyomtatott; film; újságírók munkakörülményeinek javítása).

• Együttműködés a kultúra területén (kapcsolatok bővítése és mélyítése; nemzeti kisebbségek; regionális kultúrák).

• Oktatás (kapcsolatok bővítése; cserék; természet-, orvos-, társadalomtudományok; idegen nyelvek és kultúrák; oktatási módszerek; nemzetiségi kisebbségek és regionális kultúrák).

A helsinki alapelvek – Dekalog1. Szuverén egyenlőség, a szuverenitásban foglalt jogok

tiszteletben tartása2. Tartózkodás az erőszaktól vagy az erőszakkal való fenyegetéstől3. A határok sérthetetlensége4. Az államok területi épsége5. A viták békés rendezése6. A belügyekbe való be nem avatkozás7. Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben

tartása, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás és a meggyőződés szabadságát

8. A népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga9. Az államok közötti együttműködés10. A nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítése a

nemzetközi jog hatálya alatt

A Helsinki Alapelvek értékelése:• Az 1., 2., 4., 5., 6., 10. az ENSZ Alapokmányának

elvei.• Az 1. és a 8. átfedik egymást. • A 3. és 4. fontosak és nevezetesek, mert

konzerválnak. • A 7. újszerű, politikai kötelezettségvállalás (az ET-

ben is van, de ott konvenció formájában). Jelentőségük az elvek együttes kezelésében áll, illetve az emberi jogok tiszteletben tartásának rögzítésében.

A biztonság dimenziói• A biztonság három dimenzióját – a katonai

egyensúlyt, a gazdasági kapcsolatokat, az emberi jogi kérdéseket – a Záróokmány szoros együttesként kezelte; egyik kosár sem különíthető el a többitől, mert az az egész rendszert aláásná.

• A Szovjetunió elismerte az USA és Kanada de jure jelenlétét Európában, továbbá az emberi jogok becikkelyezését.

• Az 1. kosár biztonság- és bizalomépítési eszközöket ajánl (CSBMs: Confidence and Security Building Measures), az államok vállalták: a főbb katonai manőverek előzetes bejelentését; megfigyelők fogadását; katonai információk cseréjét; főbb fegyverzeti és harci technikai eszközeik rendszeréről adatok kicserélését; közép- és hosszútávú védelmi tervezésük egymással való ismertetését; felvilágosítás nyújtását; felülvizsgálat és párbeszéd rendszeresítését; konzultációt a szokatlan katonai tevékenységekkel kapcsolatban; kooperációt a katonai természetű veszélyes incidensek esetén; közös katonai gyakorlatokat; közös kiképzések megtartását; szakértők rendelkezésre bocsátását; új fegyverzetek és harci technikák bemutatását; bizonyos katonai tevékenységeik előzetes ismertetését.

• A 2. kosár kiegyensúlyozott.• A 3. kosár a Nyugatnak kedvez, de itt is kölcsönös az előny nemcsak

a magánérintkezést, hanem a kormányzati formákat is szorgalmazza.

Csúcstalálkozók és felülvizsgálati találkozók• Csúcstalálkozók (Summit Meeting): Kijelölik a szervezet

feladatait és prioritásait,értékelik az EBESZ-régió biztonsági helyzetét, meghatározzák tevékenységének fő irányait. Mintegy háromévente kerül sor csúcstalálkozókra.

• Felülvizsgálati találkozók (Review Conference): a csúcstalálkozókat készítik elő. Specializált csúcstalálkozók a bizalom és biztonságerősítő intézkedések és az emberi dimenzió területén. Bécsben tartják.

Belgrádi utótalálkozó (1977-1978)• Az első utókonferencia, kapcsolódott hozzá egy

tudományos fórum, egy-egy konferencia a viták békés rendezéséről, valamint a földközi-tengeri térség együttműködésének kérdéseiről. Hűvös légkörben zajlott, vádaskodások jellemezték: részben az Afrikában történt szovjet intervenció, részben a Carter-kormánynak az emberi jogokat hangsúlyozó politikája miatt.

• Egy mindössze három oldalas dokumentum született, amelyet 1978. március 8-án írtak alá: rögzítette a konferencia megrendezését, jelezte az eltérő álláspontokat, leszögezte a helsinki folyamat továbbvitelére vonatkozó határozott szándékot, és a következő konferencia helyszíneként Madridot (1980) jelölte meg.

Madridi utótalálkozó (1980-1983)• 1980. november 11-én nyílt meg. Az afganisztáni

szovjet invázió (1979) következtében nyilvánvalóvá vált az enyhülés folyamatának megtorpanása, hiszen a szovjet beavatkozás a helsinki alapelvek egyértelmű megsértését jelentette, és elindította a „kis hidegháború” (1979-1985) időszakát. Siker: mandátum az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről és leszerelésről szóló konferenciára, első szakaszát 1984 januárja és 1986 novembere között Stockholmban tartották.

Bécsi értekezlet (1986-1989)• Egy négylépcsős ellenőrzési folyamat jött létre: az „EBEÉ emberi

dimenziója”. Az emberi jogok biztosítása már nemzetközi kötelezettség. Az államok információkat cserélnek az EBEÉ emberi dimenziójára vonatkozó kérdésekben.

• Ezt az elkötelezettséget a párizsi (1989), koppenhágai (1990) és moszkvai (1991) emberi jogi konferencia is megerősítette. (Moszkvai záródokumentum: az emberi jogok tiszteletben tartása alapja a nemzetközi rendszernek és az emberi jogok nem tartoznak az államok kizárólagos hatáskörébe. Ennek nyomán jön létre a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Irodája (ODIHR), amely az emberi jogi szakértők munkáját koordinálja. Fontos még e témában a Párizsi Charta az Új Európáért (1990) első fejezete: Emberi jogok, demokrácia és a jog uralma.

Kisebbségi jogok

• Az EBEÉ keretében elfogadott okmányok politikai jellegűek. A bécsi záróokmány (1989) felsorolja a kisebbségek különleges jogait. Megerősítette a koppenhágai konferencia (1990); a helyi igazgatási egységek létesítése a kisebbségek jogainak érvényesítésében fontos tényező lehet.

• A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó genfi szakértői értekezlet (1991) elemzi a kisebbségi jogok gyakorlásának kollektív formáit. Az 1992-es helsinki értekezleten az államok kijelentették: törekedni fognak a kisebbségek súlyos problémáinak megoldására. Létrehozták a nemzeti kisebbségi főbiztos intézményét, akinek feladata, hogy segítse, illetve működésével megvalósítsa a konfliktus-megelőzést és válságkezelést.

• A Helsinki-mozgalom a Helsinki Záróokmány (1975) aláírása után bontakozott ki a Szovjetunióban: a Moszkvai Helsinki Csoport 1976-ban azzal a céllal jött létre, hogy számon kérje a szovjet kormányon a Záróokmányban foglalt jogok érvényesülését.

• 1978-ban az USA-ban alakult meg a Helsinki Watch, amely valamennyi aláíró országban (európai országok, USA, Kanada) figyelemmel kísérte az emberi jogok érvényesülését. Sorra alakultak a Helsinki Bizottságok Nyugat-Európában, majd Kelet- és Közép-Európa, illetve a volt Szovjetunió országaiban. Az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége 1983-ban kezdte meg működését Bécsben. A magyar demokratikus ellenzék a nyolcvanas évek eleje óta kapcsolatban ált a Helsinki mozgalommal. A Magyar Helsinki Bizottság 1989 májusában alakult meg.

• 1989. március 6-án (Bécs) került megrendezésre az európai hagyományos fegyverekről szóló tárgyalás, amely erősen kötődött az EBEÉ-hez, a bécsi konferencián elfogadott dokumentum fogalmazta meg a mandátumát.

• A tárgyalás középpontjában: a stabilitás, a szárazföldi erők és felszerelések csökkentésének kérdése állt, nem terjedt ki a nukleáris és vegyi fegyverekre.

Fordulat Kelet-Közép-Európában• Az 1989-90-es rendszerváltások jelentősége:

megszűnt az a kétpólusú világrend, ami a szervezetet életre hívta; Közép- és Kelet-Európa mind gazdasági és politikai, mind társadalmi szempontból gyökeresen megváltozott.

• Németország újraegyesítése.

Párizs (1990. november 19.) • Az európai hagyományos katonai erőkről szóló szerződés

(Conventional Forces in Europe - CFE). • A CFE-szerződés és az európai fegyverzetek jelentős

csökkentését határozta meg. A végrehajtott fegyverzetcsökkentések nagymértékben hozzájárultak az európai katonai szembenállás szintjének jelentős mérsékléséhez.

• A hagyományos biztonság kérdései között a legfontosabb a politikai-katonai biztonság. Az EBEÉ eredményei közé tartozik, hogy katonai átláthatóságot eredményező és az európai katonai tevékenységek ellenőrzését bevezető bizalom- és biztonságerősítő intézkedések alkalmazásán keresztül csökkentette a katonai feszültséget egy olyan időszakban, amikor számos fenyegetés a bizalmatlanságból eredt.

• CFE előzményei: 1989. március 9-én a NATO és a VSZ tárgyalásokat kezdtek a hagyományos fegyverek európai korlátozásáról. Cél - az átlátható és ellenőrizhető fegyverzetcsökkentés.

• A NATO javaslata: harckocsik max. 20-20 ezer, páncélozott harcjárművek max. 28-28 ezer, tüzérségi eszközök max. 16500 – 16500 darab. Ezekből az egyes katonai tömbök egy-egy tagja a megállapított mértékű fegyverzetnek maximálisan 30%-át birtokolhatta volna.

• A VSZ javaslata – 3 szakaszban történjen a leépítés (10-15%-os csökkentés; 25%-os csökkentés; önvédelemhez elégséges szintre csökkentés).

• 1989 május - VSZ elfogadta a NATO paritásos javaslatát; majd újabb változtatások a számokban.

• A hagyományos fegyverek öt kategóriájában határozott meg azonos felső határt, azon kikötés mellett, hogy a felső határ 30%-ánál egy tagállam sem birtokolhat nagyobb számú hagyományos fegyvert Európában:

• 20-20 ezer harckocsi• 30-30 ezer páncélozott harcjármű• 20-20 ezer tüzérségi eszköz• 2000-2000 támadó helikopter• 6800-6800 harci repülőgép• A csökkentéseket 40 hónapon belül kellett végrehajtani.

• 1990-es létrehozása óta a CFE-szerződés biztosította az európai biztonsági rend elsődleges alapját.

• Moszkva módosítást követel: az aláírás óta megszűnt a Szovjetunió és a VSZ, bővült a NATO.

• Moszkvának teljesítenie kell az 1999-es isztambuli megállapodásban vállalt kötelezettségeit, ki kell vonulnia a Moldovához tartozó, gyakorlatilag független Dnyeszter-menti Köztársaság területéről, kivonva a még részben a SZU-ból ott maradt nehézfegyverzetét.

• Oroszország felfüggesztette a megállapodás teljesítését, amíg a NATO-tagok nem ratifikálják a módosításokat.

• Oroszország követeli, hogy írják alá a volt szovjet balti köztársaságok is a CFE-szerződést.

• Az EU sajnálattal fogadta a döntést, a CFE-szerződés ugyanis az európai biztonság alapdokumentuma. A NATO hasonlóképpen sajnálattal fogadta a moszkvai bejelentést: a NATO-tagállamok a szerződést az európai stabilitás sarokkövének tekintik.

• Oroszország ratifikálta a módosított CFE- szerződést.• A NATO-szövetségesek kitartanak amellett, amit

Moszkva a Szerződés életbe léptetésének és az EBESZ 1999. évi isztambuli csúcstalálkozóján Grúziával és Moldáviával kapcsolatban tett kötelezettségvállalások teljesítésének erőltetett összekapcsolásaként értékel. Mivel a NATO ragaszkodik ezek összekapcsolásához, az új balti szövetségesek, amelyek közül egyik sem írta alá a módosított CFE-szerződést, ténylegesen egy olyan szürke zónát formálnak, amelyre nem vonatkoznak nemzetközi fegyverzet-ellenőrzési megállapodások.

„Párizsi Charta az új Európáért” (1990. november 22.)

• Első átfogó kísérlet az európai helyzet és benne az EBESZ szerepének meghatározására.

• Első rész: „A demokrácia, a béke és az egység új korszaka”: elvi állásfoglalások, Európában véget ért a megosztottság korszaka.

• Második rész: az egyes szervek eljárási szabályai és finanszírozási kérdései.

• Harmadik rész: 16 NATO-tagállam és az ekkor még érvényben lévő Varsói Szerződés hat tagállamának közös nyilatkozata, „az európai kapcsolatok kezdődő, új szakaszában a felek nem tekintik többé ellenfélnek egymást”, új partneri kapcsolatok a biztonság oszthatatlansága és Európa egysége alapján.

• Rögzítette a hidegháború befejezésének a tényét. Szükséges az EBEÉ intézményrendszerének fejlesztése.

• CFE – fegyverzeti kategóriák: 1) tüzérségi eszközök, 2) páncélozott járművek, 3) harci repülőgépek, 4) harci helikopterek, 5) csapatok fegyverzete kézben és raktárban.

Helsinki csúcsértekezlet (1992)• Az ENSZ alapokmányának VIII. fejezete szellemében az EBEÉ-t

regionális megállapodássá nyilvánították („A változás kihívásai” c. dokumentum).

• Biztonsági kockázatok pontosabb meghatározása: gazdasági hanyatlás, szociális feszültségek, agresszív nacionalizmusok, kisebbségek jogainak megsértése, terrorizmus, idegengyűlölet, etnikai türelmetlenség, etnikai konfliktusok, szervezett bűnözés, fegyver- és kábítószer-kereskedelem, illegális migráció, a környezet károsodása.

• Délszláv válság: az EBEÉ regionális békefenntartó lehet az ENSZ Alapokmány VIII. fejezete alapján (ez az EBESZ szerepének legitimációs alapja). Tényfeltáró és helyszíni segítő missziók küldése Csecsenföldre, Moldovába, Ukrajnába, Albániába.

• Biztonsági és Együttműködési Fórum, nemzeti kisebbségi főbiztos, Gazdasági Fórum létrehozása.

• Ugyanebben az évben hozta létre a stockholmi külügyminiszteri értekezlet a főtitkár intézményét, majd az EBEÉ ez év végén Lisszabonban nyilvánította ki, hogy az ENSZ Alapokmány nyolcadik fejezetének értelmében működő regionális szervezetnek tekinti magát.

Az EBEÉ szervezetté válása• 1990 végén döntés született arról, hogy az EBEÉ-

ben részt vevő országok állam- és kormányfői kétévente, a külügyminiszterek évente, a magas rangú külügyi tisztségviselők pedig alkalomszerűen fognak találkozni.

• Állandó adminisztratív infrastruktúra elemei: a Titkárság, a Konfliktusmegelőző Központ és a Szabad Választások Hivatala, 1991 áprilisában a Parlamenti Gyűlés.

• Az 1992. március 24. és június 8-a közötti helsinki találkozón az EBEÉ intézményi struktúráját tovább bővítették: Biztonsági Együttműködési Fórum, a Nemzeti Kisebbségek Főbiztosainak Tanácsa, a Gazdasági Fórum, szabályozták az Elnöki Hivatal működését, amelyet még a Párizsi Statútum hívott életre.

• Az intézményi változásokkal az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet konzultációs fórumból nemzetközi szervezetté alakult át. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet nemzetközi intézményként való megalakulása a Budapesten tartott csúcstalálkozón történt meg, a döntés 1995. január 1-én lépett hatályba.

Budapesti csúcstalálkozó (1994. december 5-6.)• Konferenciasorozatból nemzetközi szervezet.• Hiányossága: nem volt képes közös állásfoglalásra a

délszláv válságról.• Efogadta a biztonság politikai-katonai vonatkozásaival

kapcsolatos Magatartási Kódexet, amely lefektette a fegyveres erők demokratikus irányításának elveit. Üdvözölte az 1994. évi Bécsi Dokumentum kibővített bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseit.

• Leszögezte, hogy a demokrácia és a szabadságjogok terjedése együtt járt számos új konfliktussal.

• A résztvevő államok tárgyalásokat kezdenek az átfogó, a XXI. század követelményeinek megfelelő, az EBEÉ elvein és kötelezettségvállalásain alapuló biztonsági modell kialakításáról (a katonai-biztonságpolitikai magatartási kódex alapja lehet egy XXI. századi Európai Biztonsági Chartának (a kisebbségi fejezete gyenge).

• Az EBESZ szándéka az, hogy Európában elsődleges eszközévé váljon a konfliktusok előrejelzésének, megakadályozásának és a válságkezelésnek.

Lisszaboni csúcstalálkozó (1996) • Nyilatkozat a XXI. század Európájának közös és átfogó

biztonsági koncepciójáról. A kosarak közötti eltolódások:

• A biztonsági funkciók jelentősége növekszik (a veszélyekkel szembeni közös fellépés, konzultáció, átláthatóság, a Párizsi Stabilitási Egyezmény, valamint a csatolt szomszédsági szerződések támogatása, új CFE-alapelv – nem blokkonként, hanem országonként határozzák meg a fegyverkezési korlátokat.

• Gazdasági kosár: jelentősége csökken, integrációs törekvések KKE-ban.

• Humán dimenzió: jelentősége nő.

Isztambuli csúcstalálkozó (1999)

• Aláírták az adaptált CFE-szerződést, mely a VSZ felbomlását, a NATO bővülését követően a katonai erőviszonyokban bekövetkezett változások figyelembevételével módosította az eredeti CFE-szerződést. (Még nem lépett életbe!)

• Európai Biztonsági Charta: a XXI. század békés és biztonságos Európájának megteremtésével és fenntartásával kapcsolatos tennivalók.

• Az EBESZ-államok kinyilvánítják határozott elkötelezettségüket egy szabad, demokratikus és fokozottabban integrált EBESZ-térség megteremtésére.

Európai Biztonsági Charta

• Fejezetei:I. Közös kihívásainkII. Közös alapjainkIII. Közös válaszunk: Kooperatív biztonsági platform; Együttműködés más szervezetekkel; Szolidaritás és partnerség, Intézményeink; Emberi dimenzió; Politikai-katonai dimenzió; Gazdasági és környezetvédelmi dimenzió; Törvényesség és harc a korrupció ellen.

IV. Közös eszközeink: A párbeszéd erősítése; EBESZ-missziók; Gyorshadtest (REACT); Műveleti Központ; Rendőrséghez kapcsolódó tevékenység; Békefenntartás; Nemzetközi Egyeztető és Döntőbíróság.V. Együttműködő partnereink.VI. Következtetések.

• Közös kihívások:• Az alapvető és az emberi szabadságjogok megsértése, beleértve a

nemzeti kisebbségekhez tartozók jogait is; • A nemzetközi terrorizmus, az erőszakos szélsőségesség, a szervezett

bűnözés és a kábítószer-kereskedelem; • A kézi- és könnyűfegyverek fölösleges és destabilizáló hatású

felhalmozása és ellenőrizetlen elterjedése; • Akut gazdasági gondok és környezetszennyezés; • A közeli régiók, különösen a mediterrán térség, valamint a

közvetlen szomszédságban lévő régiók, például Közép-Ázsia instabilitása.

• Véglegesíti: az EBESZ az ENSZ alapokmánya VIII. fejezete szerint a régióban a vitás kérdések békés rendezésének elsődleges szervezete, és a korai előrejelzés, konfliktusmegelőzés, válságkezelés és válság utáni rehabilitáció kulcsfontosságú intézménye.

• A biztonság politikai-katonai dimenziói:A leszerelés, a fegyverzet-ellenőrzés, a bizalom- és biztonságerősítő intézkedések, a fegyverzetkorlátozási egyezmények teljes alkalmazása, adaptációja és továbbfejlesztése alapvető fontosságú elemei a politikai és katonai stabilitásnak; az európai hagyományos fegyveres erőkre vonatkozó megállapodás (CFE) továbbra is az európai biztonság kiinduló pontja.Az EBESZ tartja magát az 1999-es bécsi dokumentum, valamint a biztonság politikai-katonai aspektusaira vonatkozó Magatartási kódex elveihez.

Közös eszközök: a már ismert dialógusformák és az EBESZ missziós tevékenysége, valamint új eszközök:

• Az Állandó Tanács irányítása alatt működő Előkészítő Bizottság.

• A gyorsreagálású szakértői támogató és együttműködő csoportok (REACT).

• A Műveleti Központ. • Európa biztonságát szolgálja a polgári gyorsreagálási

képesség kialakítására, a REACT (Rapid Expert Assistance and Co-operation Teams) felállítására vállalt kötelezettség, amely a békefenntartás, a válság utáni rehabilitáció polgári területén erősíti az EBESZ szerepvállalását.

• A válsághelyzetek kezelésére a Konfliktusmegelőző Központon (CPC) belül létrehozott Műveleti Központ illeszkedik az EBESZ válságkezelési spektrumban betöltött elsődleges szerepéhez. A központ feladata a helyszíni jelenlét (missziók) tervezése és telepítése (beleértve a REACT-ét is), a műveletek politikai irányítása azonban nem kap szerepet, az továbbra is az EBESZ Állandó Tanácsának feladata.

• A charta a konfliktusmegelőzés, a konfliktuskezelés és a konfliktus utáni rehabilitáció integráns részeként említi a rendőrséghez kapcsolódó tevékenységet.

• Az EBESZ önálló katonai békefenntartó képességének létrehozása lekerült a napirendről. Eseti elbírálás és konszenzus alapján dönthet úgy, hogy békefenntartási szerepet vállal, beleértve a vezető szerepet is, de úgy is, hogy békefenntartásra vonatkozó mandátumot adjon más szervezetnek. A békefenntartás kikerült a platform koncepciójából, de a kooperatív biztonsági platform értelmében a szervezet koordinációs kereteket is biztosíthat hasonló törekvésekhez.

• Új mozzanat: a charta a mediterrán térség mellett hangsúlyosabban foglalkozik Ázsiával, aláhúzva Japán és Korea növekvő részvételét az EBESZ munkájában.

• A Következtetések fejezet megerősíti az EBESZ-nek azt a kiemelt szerepét, amelyet mint az egyetlen páneurópai biztonsági szervezet vívott ki magának a régió békéjének és stabilitásának megőrzése érdekében.

• Az Európai Biztonsági Charta, az isztambuli csúcstalálkozó zárónyilatkozata és a CFE-szerződést módosító megállapodás aláírásával lezárult egy szakasz az EBESZ történetében. Az EBESZ képes alkalmazkodni a hidegháború utáni időszak realitásaihoz.

• Az Európai Biztonsági Chartán keresztül az EBESZ megerősítette helyzetét és szerepét a különböző nemzetközi és regionális szervezetek közötti együttműködésben.

• Viselkedési szabályokat, politikai érvényű kötelezettségvállalásokat ír elő a tagállamok számára, és meghatározza a szervezet jövőbeni tevékenységének területeit.

• Összeegyezteti az európai oszthatatlan biztonság elvét, a globalizációt, valamint a nemzeti, illetve regionális elkülönülést célzó törekvéseket.

• Először mondja ki, hogy azok a konfliktusok, amelyeknek regionális kihatásuk lehet, a jövőben nem tekinthetők egyszerűen egy ország belügyének.

• Az EBESZ - mint az egyik legsokoldalúbb kooperatív biztonsági szervezet - a biztonságot a többi integrációs szervezetnél is átfogóbban, annak minden dimenziójára kiterjedően értelmezi.

• Az EBESZ szankcionálni nem tud, csak ajánlásokat tehet. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a charta szerves része a nemzetközi szervezetekkel való együttműködésnek a Kooperatív biztonsági platform alapján.

• A charta jellege teszi lehetővé, hogy az EBESZ rugalmasan alkalmazkodjon a változó biztonságpolitikai környezethez, és elkerülje a párhuzamosságokat az ENSZ, az ET, az EU, a NATO és a biztonságban érdekelt többi szervezettel.

Miniszteri Tanács (Ministerial Council) A csúcstalálkozók között a legfelsőbb politikai irányító szerv. A külügyminiszterek részvételével évente legalább egyszer ül össze (kivéve a csúcstalálkozók éveit), és jogosult minden olyan kérdés megvitatására, amelyeket az EBESZ szempontjából relevánsnak ítél.Feladata az európai együttműködés szorosabbá tétele.

Vezető Tanács (Council of Senior Officiers)

A külügyminisztériumok politikai igazgatóinak testülete; feladata a Miniszteri Tanács üléseinek előkészítése és határozatainak végrehajtása.A Miniszteri Tanács ülései között az EBESZ legfelsőbb irányító szerve.Találkozóit 1997 óta Bécsben, az Állandó Tanács keretében tartja. Szerepe ezáltal mára megszűnt.

Állandó Tanács (Permanent Council)

Folyamatosan működő irányító testület, amely a szervezet munkájának napi irányításáért felelős. Tagjai – az államok állandó képviselői – hetente és szükség szerint találkoznak Bécsben.A tagállamok állandó képviseleteket tartanak fenn Bécsben.

Parlamenti Közgyűlés (Parliamentary Assembly)

Feladata az országgyűlések és az országgyűlési képviselők fokozott bevonása az EBESZ munkájába, az EBESZ-országok parlamentjei közötti párbeszéd, együttműködés és egyéb kapcsolatok előmozdítása, a szervezet demokratikus jellegének erősítése.Székhelye Koppenhága.

Elnök (Chairman in Office) Felelős a folyamatban lévő EBESZ-tevékenység átfogó és legfelső szintű irányításáért; koordinálja az EBESZ-intézmények munkáját; képviseli az EBESZ-t; irányítja a szervezet válság-megelőzési és válságkezelési tevékenységét. Kinevezi a szervezet egyes tisztségviselőit, illetve javaslatot tesz kinevezésükre a Miniszteri Tanácsnak. Munkája során személyes képviselőket nevezhet ki. Munkáját a három külügyminiszter által alkotott „trojka”, az előző és a következő elnökség segíti.

Főtitkár A soros elnökkel összhangban dolgozik, segíti az elnököt az EBESZ céljainak elérésére irányuló tevékenységeiben.

Feladatai: • Az EBESZ-intézmények és tevékenységek

irányítása.• Az EBESZ-határozatok végrehajtásának

biztosítása.• Az EBESZ politikájának és gyakorlati

tevékenységének nemzetközi megismertetése.

• Az együttműködés fenntartása más nemzetközi szervezetekkel.

• Az EBESZ adminisztratív és pénzügyi tevékenységének irányítása.

• Az EBESZ-missziók és intézmények szabály- és előírásszerű működésének biztosítása.

• Rendszeres beszámoló tevékenység az EBESZ politikai vezető testületei számára a Titkárság és a missziók munkájáról, a szervezet tevékenységéről szóló éves jelentés előkészítése.

Nemzeti Kisebbségi Főbiztos

(High Commissioner on National Minorities) • Figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek helyzetét az

EBEÉ-térségben. • Lépéseket tesz a a békét, stabilitást vagy a részt vevő

államok kapcsolatait veszélyeztető válságok megelőzésére.

• Közreműködik a válságok megoldásában. Székhelye Hága.

A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (Office for Democratic Institutions and Human Rights – ODIHR)

• Feladata: a szabad, demokratikus és tiszta választások elősegítése és a választások megfigyelése, a demokratikus intézményrendszer kialakításában és működtetésében való segítségnyújtás; az emberi jogok, a jogállamiság és a civil társadalom erősödésének elősegítése; az EBESZ korai előrejelző és válságmegelőző tevékenységének részeként az emberi dimenzió területén vállalt kötelezettségvállalások teljesítésének figyelemmel kísérése; a civil társadalom önszerveződésének előmozdítása; a nem-kormányzati szervezetekkel (NGO-k) való együttműködés. Székhelye: Varsó.

A média szabadságának megbízottja(Representative on Freedom of the Media)

• Segítséget nyújt a kormányoknak a szabad, független és plurális tömegtájékoztatás megteremtésében és fenntartásában.

• Jogosult valamennyi tagállamban a tömegtájékoztatási eszközök tevékenységének, illetve az azokkal kapcsolatos események figyelemmel kísérése és az általa szükségesnek ítélt lépések megtételére.

• Székhelye Bécs. Jelenleg Haraszti Miklós tölti be ezt a tisztséget.

Konzultatív csoportok

• Egyesített Konzultatív Csoport (Joint Consultative Group)

• Nyitott Égbolt Konzultatív Bizottság (Open Skies Consultative Commission):

Az EBESZ feladatainak végrehajtását biztosító eszköztár

• Ténymegállapító és jelentő missziók• Kihelyezett missziók és más helyszíni

tevékenységek• A soros elnök személyes képviselői• Ad hoc irányító csoportok• A viták békés rendezését szolgáló mechanizmusok

és• A békefenntartó tevékenységek

Békéltető és Választott Bíróság (Court of Conciliation and Arbitration)

• Feladata az EBESZ-országok között keletkező viták bírósági úton történő rendezése, békéltetés és közvetítés útján. Székhelye Genf.

Biztonsági Együttműködési Fórum (Forum for Security and

Cooperation) Az EBESZ-tagállamok állandó képviselőiből álló testület, feladata:

• tárgyalások a fegyverzetkorlátozásról, leszerelésről, béke és biztonsági szabályokról;

• rendszeres konzultáció és intenzív együttműködés a biztonsági kérdések tekintetében;

• a konfliktusok lehetőségének további csökkentése;

• a szabályok végrehajtása.

• a fegyverzetellenőrzési, bizalom- és biztonságerősítési és leszerelési témák megvitatása.

• rendszeres konzultációk az EBESZ-régió biztonságát érintő kérdésekben.

• a biztonsági együttműködés előmozdítása.

Katonai jellegű döntéshozó szerv, üléseit hetente tartja Bécsben, a Hofburg-palotában.

Bizalomerősítő intézkedések • A katonai információk éves kicserélése.• A kockázatot csökkentő szabályok.• Az aktuális katonai tevékenységek figyelemmel

kísérése.• A katonai tevékenységekre vonatkozó éves naptárak

kicserélése.• A fővárosok közötti közvetlen kommunikációt

szolgáló hálózat kiépítése, éves találkozók.• A katonai információk átfogó kicserélése.• A lokalizált krízishelyzeteket stabilizáló szabályok.• A katonai fegyverzet áthelyezését irányító alapelvek.

Nyitott légtér-egyezmény

• A részes államok légterében fegyvertelen megfigyelő-repülésekre kerül sor. Az ötletet Eisenhower elnök sugallta 1955-ben. A kanadai-magyar kezdeményezést, mely az ottawai konferencián jött létre, a NATO és a Varsói Szerződés között, a megvalósítás követte. 1992. március 24-én Bécsben írták alá.

Az EBESZ mechanizmusai• 1990: Bécsi Mechanizmus a szokatlan katonai

tevékenységről.• 1991: (La) Vallettai Mechanizmus a viták békés

rendezéséről.• 1991: Berlini Mechanizmus a vészhelyzetekről.• 1991: Moszkvai Emberi Dimenzió.

• Döntéshozatal: konszenzuson alapul. A “konszenzus mínusz egy” elv: a Tanács a konfliktusban érintett országok beleegyezése nélkül is tehet lépéseket a kötelezettségek megsértése esetén.

Politikai-katonai dimenzió (első dimenzió)• Fegyverzetellenőrzés.• Határellenőrzés (konfliktus-megelőzés, poszt-konfliktus

management, képességépítés, intézményi támogatás).• A terrorizmus elleni küzdelem (világméretekben).• Konfliktus-megelőzés, politikai megoldások.

előmozdítása a kirobbant konfliktusok kezelésében).• Katonai reform (A Biztonságpolitikai Együttműködési

Fórum keretében politikai párbeszéd folytatása a katonai reformról; gyakorlati tevékenység folytatása helyszíni műveletek révén; Konfliktus-megelőzési Központ).

• Rendőri műveletek, integrált részei a konfliktus-megelőzésnek és a poszt-konfliktus rehabilitációnak).

• Végrehajtás (regionális irodák és helyszíni missziók).

Gazdasági és környezetvédelmi dimenzió (második dimenzió)

Az EBESZ-államokkal kapcsolatos fejlemények monitoringja a gazdasági és környezetvédelmi biztonság terén; figyelmeztetés a konfliktus veszélyekre; támogatás nyújtása a gazdasági,a környezetvédelmi politikák, jogszabályok és intézmények kidolgozásához a biztonság érdekében az EBESZ-térségben.

• Gazdasági tevékenységek (a jó kormányzás előmozdítása, a korrupció, a pénzmosás, az embercsempészet, a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem; a migráció kezelése, közlekedés és energiabiztonság a tagállamokban; szoros együttműködésben az ENSZ szervezeteivel, az Európa Tanáccsal, a Világbankkkal és az OECD-vel).

• Környezet (a biztonságot fenyegető ökológiai katasztrófák kezelése; Environment and Security Initiative, szoros együttműködésben az UNDP-vel, az UNEP-pel, a NATO-val. A veszélyes hulladékok kezelése, vízgazdálkodás és információcsere az Aarhus Convention alapján.

Emberi dimenzió (harmadik dimenzió)Célja az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok teljes körű tiszteletben tartása; a demokráciaépítés, a tolerancia előmozdítása).

• A csempészet minden formája (ember-, fegyver-, kábítószer-) elleni küzdelem.

• Demokratizálás (demokratikus intézmények építése)• Oktatás (szerves része a konfliktus-megelőzésnek és a

posztkonfliktus rehabilitációnak).• Választások (a választási kampányok során, a választások

alatti és utáni időszakban). • Nemek egyenlősége (Gender equality)• Emberi jogok.• Médiaszabadság.• Kisebbségi jogok.

Értékelés• Az „európai ENSZ”-ről folytatott viták befejeződtek, az orosz

álláspontot nem támogatták az államok. Moszkva szerint az EBESZ-nek egy „európai ENSZ” típusú feladatot kellett volna ellátnia.

• Az EBESZ elismert és tisztelt tagja az euroatlanti szervezeteknek. Főleg a soft security, tehát a nem katonai biztonság területén (választások megfigyelése, fegyverzet-ellenőrzés, civil társadalom megteremtése) játszik fontos szerepet. Boszniában a védelmi szektor reformját támogatja.

• Tevékenységének súlypontja áthelyeződött a FÁK-térségre. Moszkva kritizálja a szervezetet, mert szerinte a Nyugat eszközeként az orosz érdekeket veszélyezteti a posztszovjet térségben.