Európa a globalizáció kihívásábanrealzoldek.hu/pdf/XI_3_2006oszi_teli.pdf · 2007-02-06 · ellen fel kell lépni, de ezek az új apostolok azt mondják, ha ez ellen valaki

1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26. Tel./fax: (36-1) 275 9851 Reális Zöldek Klub Országos Civil Szerveződés

Lapunk tartalmából

Sokoldalúan a Biomasszáról . . . . . .8

Energia suli általásnos iskolásoknak . . . . . . . . . . . . . . . . . .10

A Magyar Villamos Művek Szakszervezeti Szövetsége, a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége közös állásfoglalása . . .11

A 2003 áprilisi üzemzavar vizsgá-latára alakított parlamenti bizottságszakértőjének az Energiaklubot ajánló Szili Katalin házelnök látogatása Pakson . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .13

Hősi halottakra volt szükség?Juhos László . . . . . . . . . . . . . . . . . .14

Az ellátásbiztonság vagy a kivehetőprofit maximalizálása legyen a villamosenergiaipar célja az Európai Unióban? . . . . . . . . . . . . .15

Könyvbemutató . . . . . . . . . . . . . . .16

Európa a globalizációkihívásában:

Szociális Piacgazdaság - az új gazdasági rendszer? -

Dr. gr. Bethlen István, a Magyar Páneurópa Unió elnöke

Nincs olyan nap, amikor a Televízi-óban, rádióban, újságban ne hallaná-nak, ne látnának, ne olvasnának a glo-balizációról. Ez az új ideológia, ez az újjelszó, ez az új szlogen és a média éjjelnappal azt sulykolja nekünk, nemcsakMagyarországon de világméretekben,hogy ez egy állítólag megállíthatatlanalternatíva nélküli egyedül boldogítófolyamat ez az új ideológia, az úgy-nevezett globalizáció.

(Folytatás a 2. oldalon)

XI/III. 2006. őszi/téli szám Célunk: gazdasági, társadalmi és környezeti harmónia

Dr Szatmáry Zoltán nyílt levele a Közép-Európai Egyetem rektorához

Tisztelt Rektor Úr!2006. október 3-án a Kossuth Rádió Esti Krónika Háttér című műsorában beszélgetés

hangzott el Dr. Aszódi Attila egyetemi docens, a BME Nukleáris Technikai Intézetének igaz-gatója és Dr. Illés Zoltán, az Ön egyetemének tanára között. (Folytatás a 12. oldalon)

Eszter és Mária1988-ban még úgy hittük, hogy 1995-ben üzembe lép az energetikai kormányzat által

elfogadott Paksi 2x1000 MW-os bővítés is, a kis- és közepes aktivitású hulladékokat aVéméndre tervezett tárolóban helyezik el. (Folytatás a 7. oldalon)

Magyar Tudományos és Üzemi Szaklapok Egyesülete újságiói

Krachun Szilárd

Garay János

(Folytatás az 1. oldalról) Valójában azonban, ha jobban megnéz-

zük ez egyáltalán nem új gondolat. Atörténetet rövid összefoglalásához párévszázadot lépjünk vissza a gazdaság-történelembe. Az úgynevezett modern gaz-daságfilozófia megteremtője FrancoisQuasnay francia orvos volt. XV. Lajos házi-orvosaként a gazdaság filozófiájába renge-teg orvosi kifejezést hozott be. Innen jön adepresszió, a krízis, a keringés, a keringésielméletek. A kor nagy felfedezése volt avérkeringés az emberi testben és ezt Fran-cois Quasnay átfordította a gazdaságra is.

Ez uralkodó gazdaságpolitikai elkép-zeléssé vált, mert utána már új gazdaság-politikáról is beszélhetünk. Természetesengazdaságpolitika az antik időkben agörögöknél, a rómaiaknál is volt, hiszensemmi új nincs a Nap alatt, de most erről azúgynevezett modern folyamatról beszé-lünk, ami nem volt más, mint a híres mer-kantilizmus. Mi volt a merkantilizmuslényege: felépíteni egy nemzetgazdaságotés ez a nemzetgazdaság legyen önellátó,csúnya szóval autark. Ezzel szállt szembe aliberalizmus filozófiai fénykorában a libe-rális gazdaságpolitikai elképzelés.

A mindig idézett évszám 1776, amikormegjelenik Adam Smith „Wealth of

Nation” című műve az országokgazdagságáról. Ebben kerül meghirdetésrea liberalizmus gazdaságpolitikája, amineka lényege a szabad verseny. Ellentétben amerkantilizmussal ne törekedjenek anemzetgazdaságok autarkiára, önellátásra,hanem legyen egy szabad gazdaság, egyszabadpiac, egy szabadpiaci verseny min-denfajta korlátozás, vám és egyéb korlátoknélkül, mert ez hozza meg és teszi egyedüllehetővé, (és innét a könyv címe) a nem-zetek gazdagságát.

Ez odáig ment, hogy David Riccardo,aki valójában nem gazdaságpolitikus, ha-nem bolsevista értelemben ideológus volt,az egymástól el nem határoló gazdaságokkomparatív előnyeinek bemutatásában akövetkező példával élt: Portugália ésAnglia példáját hozta, és itt jön az ideoló-gus, a már majdnem kommunista, mármajdnem marxista gondolkodásmóddal,amikor egy nagyon tetszetős példávalpróbálok valakinek valamit beadni, amiegyszerűen nem igaz. Ezért vette DavidRiccardo Anglia és Portugália példáját.Anglia ebben az időben korlátlanul uralta atextilpiacot, ezzel szemben a portugáloknagyon jók voltak a bortermelésben, és eza mai napig így van. Riccardo összehason-lítja a két gazdaságot, és azt mondja: úgy atextiliparban, mint a borászatban Por-tugália jobb, mint Anglia, ami egyszerűennem igaz, mert Anglia sokkal jobb volt atextiliparban. Ezután levezeti azt, jóllehetPortugália mindkét esetben jobb, mintAnglia, megéri a kereskedelmet, mertannyival jobb Portugália a borászatban. HaPortugália a borászatra helyezi minden ere-jét, akkor sokkal több előnyt tud magánakszerezni, mintha továbbra is borászattal éstextillel együttesen foglalkozna. Megéri

neki angol textilárukat bevezetni és ezzelösszességében, mindkét ország nyer. Ezegyszerűen nem igaz, de ez olyan jól hang-zott.

Itt van az a szent tehén, a szabad verseny,amivel a mai állítólagos új ideológiát,amelynek állítólag nincs alternatívája, aglobalizációt el akarják nekünk adni. Anekünk itt nemcsak Magyarországot, deegész Európát, az egész világot, Ázsiát,Afrikát, a fejlődő országokat jelenti.Tekintsük a gyakorlatot. Ez a gazdaság-politikai liberalizmus nem volt más, mintgyönyörű ideológiai köntösben dialektikusmódon, de nem a görög, hanem már majd-nem a marxista dialektika jegyében azangol, brit imperalizmusnak a politikája.Angliának, mint a tengeri utakat uralógyarmatosító országnak az volt az érdeke,hogy ne legyen semmiféle korlátozás, nelegyenek védővámok. Ezt el is tudták érni,mert ők voltak a világ legelső hatalma.Németország egy addig elképzelhetetlengazdasági krízisbe került.

Ekkor lépett fel Friederick von List aki,azt mondta: nagyon szép a világ-kereskedelem szabadsága, nagyon szép aszabadpiaci verseny, de az csak akkor érvalamit, ha egyenrangúak között foly-tatódik. Ahhoz, hogy valóban a szabadpiaciversenyből ne csak az erősek, hanem agyengébbek is részesedjenek, ahhoz arravan szükség, hogy először védővámokkalmegerősödjenek, és amikor eléggé megerő-södtek és megvédték a saját nemzeti iparu-kat, mezőgazdaságukat. Amikor feljutnakNagy-Britannia szintjére, akkor lehet ered-ményesen, valóban mindenfajta korlátozásnélkül egymással kereskedni. Ez az elkép-zelés egész Európában diadalra jutott és azeurópai országok elkezdték magukat véde-ni. Mi történt például Németországban.

Reális Zöld valóság 2 XI/III. 2006. őszi/téli szám

Reális Zöldek Klub Országos Civil Szerveződés 1026 Budapest, Endrődi Sándor u. 26. Tel./fax: (36-1) 275 9851

Európa a globalizáció kihívásában: Szociális Piacgazdaság - az új gazdasági rendszer?

Francois Quasnay

Adam Smith

David Riccardo

Friederick von List

Németország ipara fantasztikusan fejlődött,kitűnő minőségű árukat állítottak elő. Azangolok a szabad verseny hirdető apostolainem mondhatták egyszerűen azt, hogyakkor mi most védekezünk a német árúellen, hanem kötelezték a németexportőröket, hogy minden német árúra,amit Nagy-Britanniába és a gyarmatokraszállítanak, nyomtassák rá, hogy „made ingermany”. Ezzel az angol a brit fogyasztótájékozódhat arról, hogy nem angol, nembrit árú, hanem valami gyenge, kis szegényországból jött áru, amit nem érdemesmegvenni. A dolog visszafelé sült el, mert a„made in germany” a mai napig a minőségszimbólumává vált. A kiváló minőséggelsikerült a liberalizmus akkori formája ellenvédekezni. Egészen röviden. Jön a nagygazdasági világválság és a liberalizmus tel-jes csődje. Nincs hely ezt részletesen kifej-teni, de minden alapeszméje a liberaliz-musnak csődbe jutott.

Néhány példa: A nagyon tisztességeskitűnő német kancellár Brühning, amikorNémetországban 6 millió munkanélkülivan, a német gazdaság a padlón hever, ahatalmas New York-i mindenfajta gazdasá-gi, mindenfajta termelési valóságtól elru-gaszkodott kizárólag óriási haszonra szerttenni akaró spekuláció következtében és azegész világot magával rántotta. Akkor,mint csinált ez a szegény Brühning? Elhitteazt, hogy egy ilyen rossz állapotban lévőországban csökkenteni kell az államikiadásokat, egyáltalán a kiadásokat, egyrestrikciós politikát kell folytatni és, majdha sikerül rendbetenni az államháztartást,akkor majd elindul a gazdaság újrafel-lendülése. A példa aktuális. Nem ez aGyurcsányi ideológia? Van egy kecskénkés ez a kecske igencsak lesoványodott,mert egyszerűen beteg. Erre a gyógymód

az, hogy mégtöbb élelmet vonunk megtőle, mert akkor egészséges lesz. A szegénykecske mivel nem ismeri a liberális teóriát,általában elköltözik az árnyékvilágba.

Ugyanez történik a gazdaságban is.Egyet meg kell jegyezni, beszéljenek anagy közgazdászok, amit akarnak. Aközgazdaság valójában semmiben semkülönbözik egy jó háziasszony ház-tartásától. Ha egy háziasszony baloldaltfelírja egy kockás füzetbe, hogy mik abevételek és jobboldalt felírja mik a kiadá-sok, és pontosan tudja, nem lehet többetkölteni, mint amennyi a bevétel. Most meg-próbálják neki magyarázni, hogy vegyenfel nagyon olcsó kölcsönöket. Legkésőbbegy év múlva, két év múlva ez a háztartásrájön, hogy milyen drágák ezek a köl-csönök, és nem tudják visszafizetni, egyóriási válságba kerülnek. Egy nemzetgaz-daságban sem más a helyzet, illetve annyi-ban más, mivel nincsen már aranyfedezetminden ország annyi pénzt nyom amennyitakar ez az inflálódás, aztán majd a nemzet-közi pénzpiacok megállapítják, hogy miennek a pénznek az értéke. Dollárbólpéldául annyit nyomtathatunk, amennyitakarunk, mert a dollár nemzetközi tartalékpénzegység.

Ez ellen harcoltak a franciák, ez ellenharcolt Charles de Gaulle és elmondtákróla, hogy milyen maradi és mennyire nemért a modern világhoz. Ma már pontosantudják hogy billiárdok, és európai billiár-dok, mert tudják az amerikai billiárd azhárom nullával kevesebb, európai billiárd-ban mérve dollárbilliárdok keringenek avilágban mindenfelé, mindenfajta kapcso-lat nélkül a valós gazdasági helyzethez. Mivolt egy pénzegység mindenkori alap-funkciója? Az, hogy megkönnyítse akereskedelmet a gazdaságban tevékeny-kedők életét. A mindenkori pénznem apengő, Magyarországon a forint, Német-országban a márka egy szoros kapcsolat-

ban legyen a mindenkori nemzetgazdaságteljesítőképességével. Ez tűnt el világ-méretekben és ennek az eredménye az, ésnem festem az ördögöt a falra, de bárme-lyik pillanatban egy olyan pénzügyi válságállhat elő a világban a New-York-i és atöbbi tőzsde teljesen gátlástalan a gazdasá-gi folyamatoktól teljesen függetlenítettspekulációja által, amihez képest a 29 és a30-as évek gazdasági világválsága egygyermekjáték volt. Ebben a helyzetbenmagyarázzák el nekünk, hogy a globalizá-ció teljesen új alternatíva nélküli ideo-lógiáját kell folytatni. Most már nagyon jóltudjuk, hogy nem új ez az ideológia, lásdAdam Smith. Pont ez az ideológia vezetettegyenest a gazdasági világválságba 1929-ben és utána a harmincas években. Ezvezetett Hitler hatalomra jutásához és ígytovább. Most ugyanezt egy új köntösben aglobalizáció köntösében akarják nekünkeladni. Ha valaki ezt elmondja úgy, mintén, akkor mindjárt rásütik a bélyeget, minta kommunizmusban, hogy ez bizony egyreakciós szemlélet. Boldogan vállalom, éna kommunizmusban is reakciós voltam, azegész baráti körünk az volt, ma is, amikoregy igazi jó társaság összejön, legeltetem aszemem az embereken, de jó reakciós tár-saságban vagyunk ma is. Én ezt boldoganvállalom, csak egy baj van, nem vagyunkreakciósak. A valóság az, hogy ez az ide-ológia a globalizmus ideológiája valójábanegy reakciós ideológia, mert vissza akarhozni egy már teljesen csődbejutott rend-szert, és mi az egésznek a lényege: az, hogykörülbelül ötszáz pénzügyi csoport a vilá-gon mindenfajta korlátozás nélkül pusztánspekulációval hatalmas, sokszor számok-ban már le sem írható nyereségre tegyenszert. Mondjuk nyugodtan rebachra. Ezellen fel kell lépni, de ezek az új apostolokazt mondják, ha ez ellen valaki védekezik,olyan kis ország, mint Magyarország annakeleve nincs esélye, lesöprik a térképről.

Az Európai Uniónak lenne esélye. Abővítésekkel már közel 470 millióanleszünk. A térképen még mindig semminem vagyunk, és ami nagyon hiányzik azászló mellett az egy világtérkép. Nem-hogy Magyarország nagyon pici avilágtérképen, de még az Európai Unió isigen kicsi a térképen. Ha magunk eléképzeljük a világtérképet, látjuk, milyenkicsi ez az Európa. Ennek ellenére a 470milliós Európa valóban eredménnyel feltudna lépni és tudná magát védeni. Ezértkell kijelenteni azt, hogy mindenfajta ellen-intézkedés, tehát kontingensek bevezeté-séről, védővámokról, ami már az ördögműve szó nem lehet. Bármifajta megkülön-

3XI/III. 2006. őszi/téli szám Reális Zöld valóság


Brühning

Charles de Gaulle

böztetés idegen árukkal szemben az reak-ciós, tönkreteszi ezt a csodálatos dolgot, aszabadpiaci versenyt, a szent tehenettámadja meg.

Ezzel szemben mi az igazság? Ottvagyunk mint annakidején Friedrich vonList-nél. Ha egyetlen esélye van a fejlődőországoknak Afrikában, Dél-Amerikábanaz az, hogy védik magukat az ellen ahihetetlen fejlett országokból jövő dömp-ing ellen, amellyel egyszerűen nem tudnakversenyezni. Példa a kedvencem. Tudjákén kis gazda vagyok, magam valóban agazdaságban állok két lábbal a mezőgaz-daságban. Ezeknek az országoknak azegyetlen esélyük az, hogy a mezőgaz-daságukat fejlesszék. Mi történik ezzelszemben? Azt a hatalmas amerikai produk-ciót, amely a környezet kárára termelődikmeg, hiszen tudják mi történt az amerikaimonokultúrákban ahol nemcsak a földeket,de a műtrágyán keresztül a vizeket, a leve-gőt is mérgezik. Ezt a hatalmas a legrosz-szabb körülmények között megtermeltmezőgazdasági felesleget odaárasztják, hakell, akár ingyen is ezekbe az országokba.Mi az eredménye? Tönkremegy a sajátmezőgazdaságuk. Hogy fognak ezek talpraállni? Ipari termékekről már nem isbeszélek, mert hiszen mielőtt felépülnénekaz első komoly gyárak ott, és megkezdenéka komoly termelést, már elárasztja őket afejlődő országokból jövő nagyon olcsóeldobható termékek tömege. Következőkérdés. Mi történik az eldobott anya-gokkal? Exportáljuk a környezetvédelmiproblémáinkat Afrikába és a többi fejlődőországba, Dél-Amerikába is? A lényeg azegészben az, ha egy kicsit komolyan gon-doljuk azt, hogy ezek a szegény országokvalami minimális esélyt kapjanak, akkorigen is meg kell nekik engedni, mint ahogyFriedrich von List elérte Németországban,illetőleg először azt hitte nem érte el, nemhallgattak rá, öngyilkos lett Kufsteinben,de utána mégiscsak végre végre rájöttek a

kis német államok és a közepes és nagyobbnémet államok, hogy neki van igaza, ésbevezették a védővámokat. Elkezdték anémet ipart, a német mezőgazdaságotvédeni.

2007-ben és a következő években sincsmás lehetősége a fejlődő országoknak,mint védeni magukat. Felejtsük el ezeket anagy meséket, hogy így segítünk, meg úgysegítünk a fejlődő országoknak, és hánymilliárdot adtunk nekik, és hány milliárdotengedtünk el. Nem akarom őket védelembevenni. Tudom, hogy mekkora a korrupció,de az egész program, úgy ahogy van nemaz ő javukat szolgálja, hanem kizárólag anagy fejlett országok érdekét, de azon belülis néhány tőkéscsoportnak az önösérdekeit.

Hogy vonatkozik ez az Európai Unióra,Magyarországra. Azt, hogy Magyarorszá-gon ma mi történik tudjuk. A többi európaiország szerencsésebb helyzetben van. Denézzük a tegnapi vezető hírt. Úgy tűnik,hogy Magyarország végre a sarkára áll agénmanipuláció kérdésében. Nem beszélekaz emberi kísérletekről, idézőjelben csak „anövényi és állati génmanipulációról”.

Nagyon nagyon sok orvossal, állator-vossal, biológussal, kémikussal beszélget-tem, aki szerint teljesen kalkulálhatatlan,nem lehet megmondani, hogy milyen lesz anövényi állati génmanipulációnak a rövidközép és hosszú távú hatása. Ezt akarják azamerikaiak minden áron ránk erőszakolni,mert hiszen azokat a hatalmas termésát-lagokat csak ezzel tudják elérni. Ma márnem elég a DDT, nem elég a kémiai méreg-anyag, már be kell menni a génmanipulá-cióba.

Nekünk pont ellentétes érdekeink van-nak. Az Európai Unió az akkor még a 420milliós piacával meg tudta magát védeni.Erre most mit csinál Brüsszel? Ez most abrüsszeli bürokrácia, nem az egyes orszá-gok. Újabb és újabb engedélyeket ad, ilyenmeg olyan korlátozással ugyan, de enge-délyt ad génmanipulált növények behoza-talára. Nagyon jól ismerjük a német kife-jezést „Vere der Anfangen” az elején kellvédekezni, mert ha egyszer az ellenfél, aveszély betette a lábát az ajtóba, akkor aztaz ajtót nagyon nehéz lesz becsukni. És maBrüsszel ezt teszi, résnyire ugyan, de nyit-ja az ajtót.

Nemcsak egy olyan kis országnak, mintMagyarország, de olyan hatalmas gazdasá-gi közösségnek mint az Európai Unió iselsőszámú érdeke a globalizáció negatívhatásaival felvenni a harcot. Miért hangsú-lyozom annyira, hogy a negatív következ-ményeivel. Azért, mert a mindennapi élet-

ből tudjuk sok olyan szó, fogalom van,amelynek több a jelentése. Ilyen a global-izáció is. A globalizációnak az első jelen-tése nagyon pozitív. Az, hogy a technikai,technológiai és média forradalom követ-keztében a világ nagyon kicsi lett. Képlete-sen mondhatom egy nagy falu. Vacsoraközben megnézzük, hogy mi történikRuhanda-Bhurundiban. Vacsora közbenhajszálpontosan tudjuk, hogy aznap hányembert gyilkoltak meg Iraqban.

Mindent tudunk a világ bármely pont-járól, azért mindent nem tudunk, azttudjuk, amit a hatalmas médiacárok tudatniakarnak velünk, de az is elég sok. Ha vala-ki elég őrült, akkor beül a repülőbeBudapesten, elrepül Amerikába, megiszikegy kávét, megebédel és visszarepül és eztegy nap alatt megcsinálja. Nagyon kicsi letta világ. Az internetet csodálatos dolgokrafel lehet használni, és nagyon jó dolog az,hogy valóban repülővel tudjuk ellátni azéhezőket a világ bármely pontján, ha nagyonnagy krízis van. Nagyon nagy dolog, hogya fiatalság végre határok nélkül utazhat,csak sajnos nem tanulnak nyelveket. Teháta globalizációnak ebben az értelmébenigen nagy és igen pozitív jelentősége van.De van egy másik jelentősége, amiről mos-tanáig beszéltem, hogy semmi más, mint anagyon is ismert és teljes csődöt mondottgazdasági liberalizmus megjelenése újköntösben. Nagyon szépen adjusztálva,mint egy amerikai szupermarket. Az embernem hiszi el, hogy az a gyönyörűen vak-szolt, suvickolt alma, háromszor akkora,mint a magyar, hogy az nem Hófehérkealmája, olyan gyönyörű, és amikor bele-harap, rájön, hogy nincsen íze.

A modern társadalom gyönyörűen tudcsomagolni, a globalizáció gyönyörűenbecsomagoltattatott, csak éppen élvezhe-tetlen, sőt mérges alma. Mérges alma egyolyan kis ország számára, mint Magyar-ország de még olyan nagy gazdasági egy-ség számára is, mint Németország. De aztállítják, mint azt már kétszer is mondtam,hogy nincsen alternatíva. De a közgaz-daságban, mint minden más diszciplínábantermészetesen mindig van alternatíva,méghozzá nem is egy, hanem több. Ezmindig az ideológusoknak, a liberálisoknakvagy a szocialistáknak az elmélete, hogycsak egy boldogító igazság van az a szo-cializmus, az a liberalizmus most éppen aglobalizáció köntösében és ehhez nincsenalternatíva, ez a végső igazság. Mi keresz-tények nagyon jól tudjuk, hogy kizárólagIsten ismeri az igazságot, mert Ő maga azigazság. Mi emberek csak törekedhetünk,és törekednünk kell az igazság felé.



Törekednünk kell minél nagyobb darabjátaz igazságnak felismerni és azzal élni. Mi nagyon jól tudjuk, hogy amit mi tudunkaz csak egy része annak, amit tudnunk kel-lene, hogy azt mondhassuk ez így van.Gyakorlatban mindig csak azt mondhat-nám, hogy véleményem szerint, vagyvéleményünk szerint. Nincsen objektivitás.Gondolják meg, kétszáz éven keresztülakarták nekünk eladni a ter-

mészettudományokat, mint egzakt tudomá-nyokat. A legnagyobb természettudósok,egy Weitzecker, Heidegger magyaráztákmeg nekünk, hogy a legegzaktabb tudo-mányok is mennyire szubjektívek, mertmennyire belefolyik a kutató a tudósegyénisége. Nem akarok sem a fizikába,sem a filozófiába tovább menni, de nagyonjól tudjuk, hogy nincsen olyan emberi ötlet,amiről azt mondhatnánk, hogy ez azigazság és ehhez nincsen alternatíva. Aközgazdaságban is nagyon sok alternatívá-ja van a globalizációnak. Értelmes emberazt kérdezheti, melyik vált be eddig alegjobban ezek közül? A válasz a szociálispiacgazdaság. Az a gazdasági rendszer,amit Németországban a totálisan elvesztettmásodi világháború után bevezettek. Dehogyan vezették be? Németország porigvolt bombázva. Hogy az emberek ne hal-janak éhen, még a háború alatt bevezették ajegyrendszert. Lenin elvtárs szavaival élvea háborús gazdaságot. A háború után eztmár nem lehetett folytatni a német „Krieg-wirtschaft”-ot. Erre a szocialisták kitaláltákazt a nagyszerű dolgot, gondolják megnemzeti szocializmus és szocializmus.Mindkettő szocializmus csak más a jelzője,az egyik egy nemzeti a másik egy interna-cionalista, vagy éppen a kommunizmus azis ennek válfaja, de szocializmus? Mittaláltak ki, Lenin elvtárs megmondtanekünk az első világháborús háborús gaz-daság tulajdonképpen a szocialista rend-szer alapja. Ezt vezették be aztán a Szovjet-

unióban, mint kommunista gazdasági rend-szert. A német szociáldemokraták aztmondták, nem szép, hogy a nemzeti szo-cialisták „Kriegswirtschaft”-ot készítettek,de ez mégiscsak egy szocialista gazdaságirendszer és mégiscsak be kell tartani, mertaz emberek éheznek nincsen lakásuk, nin-csen fűtőanyaguk, csak akkor nevezzükmásképpen és így lett a Kriegswirtschaft-ból Bewirtschaftung, kötött gazdálkodás.

Németország megszállt ország volt, azamerikaiak a liberalizmusnak az apostolaivoltak. Az angolok rá akarták kényszeríteniNémetországot, az első szabadon választottnémet kormányt Kondrat Adenauervezetése alatt, és előzőleg még az olyankormányféle Frakfurti Tanácsot, amelynekakkor már gazdasági tanácsosa lett az elsőgazdasági miniszter, hogy tartsák meg ezt akötött gazdálkodási rendet. A jegyrendszertés azt, hogy a gazdaságban minden elő vanírva. 20 világhírű, köztük több Nobel díjasszakemberből összeállított csoport, tessék

figyelni szakember, nekünk mindig sza-kemberek mondják meg, hogy mit kelltenni, és a szakemberek mindig nagyon jóltudják, csak mi vagyunk buták. És hogy kia szakember, azt a média dönti el, és amédiának az a része, amely a 90 %-otképviseli. Tehát ezek a kiváló szakemberek1948-ban megmondták, ahhoz hogy Néme-tországban a legalapvetőbb szükségleteketfedezni lehessen, minimum 20, de inkábbtöbb év kell.

Mi volt ez a minimum: Egy meleg kabáttélre, egy szoba, amit lehet fűteni, 2x3méter személyenként, egész nap annyitenni, ami egy egyszeri étkezés minimáliskalóriamennyisége. Nem sorolom tovább.Ha ezeknek a szakembereknek igazuk lettvolna 1968-ban érte volna el Németországezt a szintet.

Mi történt. Ludwig Erhard azt mondta„nyet”. Eltörölte a Bewirtshaftung-ot ésbevezette nem a szabad piacgazdaságot,hanem a szociális piacgazdaságot. Előszörmegcsinálták a pénzreformot, és utána1949-ben bevezették a szociális piacgaz-daságot. Mi történt? 1952-ben a porig bom-bázott, gazdaságát teljes egészébenelvesztett Németország leelőzte a győztesAngliát, helyesebben Nagy-Britanniát gaz-dasági teljesítményében. 1957-ben Német-ország már Európa első számú gazdaságihatalma, 1965-re Németország elérte Svéd-ország szociális szintjét, amely kétháborúból kimaradt és a világ egyikleggazdagabb országa. A szakemberekszerint a Bewirtschaftung megtartásával1968-ban kellett volna elérni a minimálisszintet. Tehát mint oly sokszor a gaz-daságtörténetben csúfosan megbuktak azállítólagos igazságot birtokló, más alter-natívát el nem ismerő „szakemberek”. Mitörténik Magyarországon? Az, hogy a ma-gyar gazdaságot nem a gazdaság szereplőikövetkeztében, hanem egy hihetetlen rosszgazdaságpolitika következtében sikerültrossz helyzetbe juttatni, aminek az alapjaaz államháztartás rendezetlen helyzete,amelyet egyértelműen egy kormány, helye-sebben két kormány okozott, mert 2001-ben még nagyon jó volt a pénzügyi gaz-dasági helyzet. Igaz 2001 év végén 2002 évelején a választási év miatt voltak nagyobbkiadások, valóban előállt egy bizonyosdeficit. Ezt azonban az akkori kormány,amelyik azzal számolt, hogy újravá-lasztják, eleve bekalkulált a 2003-as költ-ségvetésbe. Egy egészen más politikakövetkezett, erről nem kell sokat beszélni,hiszen naponta érezzük ennek a politikánakaz áldásos következményeit és januártólkezdve, még jobban fogjuk érezni.



Heidegger

Kondrat Adenauer

Ludwig Erhardt

Állítólag nincsen alternatíva, Német-országban is azt mondták 48-49-ben, hogynincsen alternatíva. Volt és nekik voltigazuk. Ausztriában volt alternatíva,Frankó halála után Spanyolországbanbevezették a szociális piacgazdaságot ésebből a teljesen elszigetelt országból azEurópai Unióhoz való csatlakozás után lettaz igazi nagy sikertörténet. Németország-ban megéltem, mint Hans Friederich,Jézus-Máriám mi lesz, ha a spanyolok, por-tugálok belépnek. Megindul húszmillióSpanyolországból, elárasztják a németmunkaerőpiacot, és így tovább. Nem indultel húszmillió spanyol, otthonmaradtak, és akár az EU parlamentben a képviselőik,akár Brüsszelben a bürokratáik, ma akárho-va nézünk mindenki boldog, hogy a spa-nyolok bent vannak az EU-ban és szenzá-ciósan gazdálkodtak az EU adta lehető-ségekkel. A spanyol alkotmányban bennevan, Spanyolország gazdasági rendszere aszociális piacgazdaság. A német alkot-mányban ez nincsen benne.

Tehát nem véletlenül jöttek ezek azeredmények. Nem igaz az, hogy nincsenalternatíva. Az Antall kormány is, némiszerepem volt benne, programjábanmeghirdette a szociális piacgazdaságot. Azmár egy egészen más lapra tartozik, hogysemmi ebből nem valósult meg. Ami nagyrészben vezetett a totális választási vere-séghez 1994-ben. Azóta szó sem lehetMagyarországon szociális piacgazdaság-ról, illetőleg 1998 és 2002 között volt, deigazából csak 2000-től, amikor végreMatolcsi Györgyöt kinevezték gazdaságiminiszternek, Orbán legnagyobb hibájavolt, hogy nem 1998-ban hozta a fiatalMatolcsit és pénzügyminiszternek a fiatalVarga Mihályt, hanem azt mondta, előbbjöjjenek az öreg rókák, tanulják meg a fia-talok és majd utána. Ez óriási politikai hibavolt. Ez alatt a nem egészen két év alatthihetetlen eredményeket ért el a magyargazdaság. Akkor nem sokat beszéltek aszociális piacgazdaságról, de nem is kel-lett, mert gyakorolták. Anticiklikus, kiválógazdaságpolitikát folytattak. Megindult agazdaság fejlődése, méghozzá érezhetőenés szociális téren nemhogy megszorításokkövetkeztek, gondoljanak csak a fiatalokraa nekik adott különböző támogatásokra.Kezdték a szociális rendszert kiépíteni.Sajnos ez a politika 2002 után már semmi-lyen formában nem folytatódhatott tovább,ma ott vagyunk, ahol vagyunk. Ez a példais bizonyítja, igenis lenne alternatíva,éspedig a szociális piacgazdaság. De mitízmilliónyian, hiába vagyunk tizenötmil-

liós kulturnemzet, a határok között csakegy tízmilliós nemzet él, és erről a tízmil-liós nemzetgazdaságról kell beszélnünk, eza tízmilliós gazdaság magában nem elégerős. Nekünk tehát részt kell vennünk azeurópai koncertben. És ahogy a legelejénmondottam, és ahogy Hans Ftiederich vonSolemacher kitűnő beszédéből kiderültEurópa sincs igazán jó helyzetben. Német-ország volt mindig az európai gazdaságmotorja, és úgy, mint Magyarország azújonnan belépők közül az első helyről azutolsóra került, Németország az elsőtizenöt közül az utolsó helyre került, hálanyolc év schröderi politikának. Nagyon soka hasonlóság Gehart Schröder ésGyurcsány Ferenc között. Mind a kettőtökéletesen tud a médián zongorázni,tökéletesen tudják magukat eladni, de apolitikájuk kevésbé eredményes. Néme-tország is nehéz helyzetben van. Jónéhányeurópai ország viszont remek gazdaságihelyzetben van.

Szóba került az európai alkotmány.Előbb utóbb szükség lesz egy európaialkotmányra és ebben az alkotmánybannem lehet megkerülni azt, hogy olyanfontos kérdésekkel, mint a gazdaság, mint aszociális kérdések ne foglalkozzanak euró-pai szinten. Ha viszont európai szintenfoglalkoznak vele, akkor nem olyanbutaságokat kell mondani, hogy egyfajtaadópolitika és így tovább. A vége az lenne,ha ezeket a mostani követeléseketkomolyan végigvesszük a mezőgazdaság-ról nem is beszélve, mert akkor soha nemlesz vége az én előadásomnak, mert ez akedvenc témám, úgy Magyarországon,mint az európai politikában. A problémanem az, hogy a magyar mezőgazdaság nemtudna teljesíteni, az európai mezőgazdaságnem tudna teljesíteni, hanem az, hogy apolitikai vezetés rossz. A világon és alegtöbb európai országban is most nagyonjó konjunktúra van. Ez, bár közgazda sohane mondjon semmit ez Isten segedelmével2012-ig eltarthat. Ezzel szemben Magyar-ország egy saját magát erősítő válság kellősközepén van, és nem tudjuk ezt a remeknemzetközi adottságot kihasználni. Sem avilággazdasági jó körülményeket, sem azuniós belépésünknek a jó oldalait nemtudjuk érvényesíteni. A rossz oldalait máréppen eléggé szenvedjük. Lenne alternatí-va és ez az alternatíva a szociális piacgaz-daság. Amit egyszerűen ki kell jelenteni,hogy legyen az Európai Unió közös gaz-dasági rendszere. Mi ennek a lényege? Aszabadpiaci verseny, ha megfelelően kont-rolálják, megfelelő jogi keretek közöttműködik valóban előnyös, de nagyon

keményen kell a határokat meghúzni. És amásik, ellentétben a globalizáció áldásaivalnincsen humán tőke. Csak emberek van-nak, és minden gazdaságpolitikusnakkötelező lenne elolvasni II. János Pál pápaLaborem exercens enciklikáját, amelybenleírja, hogy az emberi munka semmi más-sal nem hasonlítható össze. Tehát nem lehetemberekkel úgy bánni, mint az amerikairendszer a „hire und fire” elv alapján teszi.Ma felveszik, és holnap kirúgják. Egy átlagmunkavállaló életében tizenötször változ-tassa meg a lakóhelyét, hogy mobilislegyen és, hogy jó munkához jusson. Eznem egy humánus gazdaságpolitikai rend-szer. A szociális piacgazdaságot európaiszintre kellene emelni, és akkor elég erősekvagyunk, úgy Magyarországon, mintEurópában, hogy a globalizáció kihívá-sainak meg tudjunk felelni, megtartsuk aglobalizáció jó oldalait, áldását és azokattudjuk élvezni. Ugyanakkor mindazzalszembe tudjuk szállni, ami a globalizá-cióban rossz. Magyarul visszautasítsuk arégi régi, már teljesen megromlott árút,amit úgy hívnak, hogy gazdasági liberaliz-mus.

Dr. gr. Bethlen István SzentágothaiJános akadémikus 1994-es halála óta aMagyar Páneurópa Unió elnöke.

1994. augusztus 20-án NagymarosonSzentágothai János tájékoztatta aPáneurópa Unió nemzetközi elnökét Dr.Habsurg Ottót arról, hogy a vízlépcsőfelépítése, nem okoz környezeti katasztrófátés nemcsak Magyarország és Szlovákia deaz Európai Unió érdeke is. Egyidejülegfelajánlotta a Páneurópa Unió közvetítését,(amit Dr. gr Bethlen István alelnökegyeztetett a német és szlovák páneurópá-sokkal) a jelen lévő Kovács László külü-gyminiszternek.



Dr. gr. Bethlen István

(Folytatás az 1. oldalról)Viták csupán a Nagymarosi építkezés

körül folytak, és az akkor még nem esettszó arról, hogy nemcsak Nagymarost adjákfel, de a Dunakilitin már befejezett létesít-ményt sem helyezik üzembe, kikénysze-rítve ezzel a C variánst és a véget nem érővitát az északi szomszédunkkal. Arra megsenki sem gondolt, hogy a Honekkerrelösszevesző Gorbacsov, talán, mert bevetteRonald Regan csillagháborús trükkjét,feladja a Sztálin által meghódítottterületeket. 1986 májusa, az atombom-bához szükséges plutónium előállításraépített csernobili reaktor katasztrófája utánaz atomenergetika bizalmi válságba került.Az eseményekkel kapcsolatos kommuniká-

ciós deficit tovább rontotta a helyzetet. Necsodálkozzunk hát azon, hogy a politikaivezetés és személy szerint Marjai Józsefjobbnak látta ekkor, hogy a tiltakozásramindenkor, bármi ellen hajlamos csoportokAczél elvtárs által is jóváhagyott vezetőiszámára a vízügyet és Nagymarost dobjaoda koncként. Ez persze csak rövid időrejelentett segítséget, mert a két szomszédvárTolna és Baranya pártállami vezetőinektorzsalkodását is kihasználva, a dunakörösgyőzelem farvízén az atomenergia alkal-mazása elleni demagógia áradat isbegyűrűzött. Az Ófalura tervezett hulladék-lerakó építését abbahagyták. Az uránbányátbezárták és a demagógia egészen odáigment, hogy Illés Zoltán országgyűlésiképviselő a paksi erőmű import földgázratörténő átállítására tett javaslatot. Mégszerencse, hogy néhányan józanok tudtakmaradni és inkább hittek a tényeknek, minta felelőtlen csábításnak.

Az eredmény, Bátaapátiban, 2005nyarán 91%-os volt az igenek száma aradioaktív hulladék temető létesítésére kiírtlakossági szavazáson. A rendszerváltás ótamegtartott szavazásokhoz képest példanélküli igenek száma, valamint a 75 %-osrészvételi arány. Ez rámutatott arra, hogy

az ellenzők számánál sokkal nagyobb azáltaluk keltett hangzavar, ami szintesokkolta a Törvényhozást, amely a médiaés a közvélemény kutatások bűvöletébeninkább csak a várható választási ered-ményekre koncentrált. Persze most semtörtént másként és alig három hónappalkésőbb, a választási év előtti őszön azországgyűlés is, elsöprő többséggel mon-dott igent az atomenergiára, pontosabban akis- és közepes aktivitású hulladékokvégleges elhelyezésére Bátaapátiban.

A helyiek közül legtöbbet a Bátaapáti ésMórágy polgármesterei, Krachun Szilárdés Garay János tettek annak érdekében,hogy a lakosság a tények ismeretében dönt-hessen arról milyen rizikót vállal, mitveszthet és mit nyerhet a hulladéktárolóbefogadásával. A környék szőlősgazdáit ittis riogatták azzal, hogy eladhatatlannáválik a termékük a radioaktív szennye-zettség miatt. Nehezen, de megértették, ahelyzet ebből a szempontból inkább jobb,

mint rosszabb lesz, hiszen a tárolóvalegyütt telepített és üzemeltetettmérőhálózat pontosan ellenőrzi azt, hogy aszőlőt milyen környezeti sugárzás éri.Annak a lehetősége pedig kizárt, hogy afémhordókba elhelyezett, betonkockákba

foglalt és a gránitba eltemetett hulladék atermést szennyezze. A polgármesterekegyedül, hitveseik támogatása nélkülnehezen tudtak volna megfelelni a feladat-nak és ellenállni a minden oldalról rájuknehezedő nyomásnak. Ezt értékelték ahelyi lakosok, amikor javasolták, hogy ahulladéktároló lejtaknáit a polgármesterekfeleségeiről, Eszterről és Máriáról nevez-zék el.

Talán még ma is keresztbe tenne a hul-ladék biztonságos elhelyezése elleni fel-lépésével a nagypolitikába katapultálóWekler, ha Tolna megyében a polgár-mesterek a nemzeti érdek mellé nemsorakoznak fel. Ha nem akadnak azorruknál tovább látó egyenes gerincű férfi-ak Tolnában.

A rosszmájúak szerint a Tolna megyeipolgármestereket megvette az atomerőmű,ezért egyeztek bele és vették rá a lakossá-got, hogy fogadja be az „atomtemetőt”.Mondhatjuk azt is megvette, mint ahogymegvette a lakosság többségét is azzal,hogy 10 forint alatt termel egy kilowattóraáramot, szemben a támogatott megújulók23 forintos árával, ami nemcsak a villanyárában jelentkezik, de hozzájárult a tűzifaárának emeléséhez és ezzel az eddigsohasem látott mértékű erdőirtáshoz. Ami

még lényeges, a paksi tíz forint alatti ár tar-talmazza a radioaktív hulladék és a majdanileszerelés költségeit is.

Igen is a nemzeti érdek mellett kiállópolgármesterek által vezetett településekkapnak támogatást a nukleáris pénzügyialapból. A támogatást a településekfejlesztésére fordítják, és az nem vándorolegyének zsebébe. A mai irigykedőknek aválasz: „Az vesse rá az első köve, aki bün-tetlen közületek!” (János evangéliuma 8.8.)

Az lenne kívánatos, ha a Tolna megyeipolgármesterek példáját követné Magyar-ország összes településének a pol-gármestere, a nemzeti érdek is befolyásol-ná őket, amikor a költségvetésből támo-gatást fogadnak el, és a támogatást azáltaluk vezetett települések fejlesztésérefordítanák. (Juhos)



Képek a Magyar Tudományos és Üzemi Szaklapok Egyesülete Bátaapáti látogatásáról

Eszter és Mária

A Magyar Tudományos Akadémiakupolatermében 2006. december 5-énBioenergia és Harmonikus Környezetcímmel tartottak tudományos tanács-kozást. A tanácskozást az MTA Mező-gazdasági Vízgazdálkodási Bizottsága,az MTA Növénytermesztési Bizottsága, a Bioenergia Konzorcium Gyöngyös és a TÁJÖKO alapítvány, Gödöllő szervez-te. Az érdeklődés a vártnál nagyobbnakbizonyult, így többen állva hallgatták azelőadásokat az MTA kupolatermében.Az előadások és a hozzászólások sok-oldalúan elemezték a biomasszábanrejlő lehetőségeket. Külön ki kell emelni,hogy sikerült az előírt időprogramonbelül maradni, beleértve a hozzászólá-sokat is. A tudományos tanácskozásrólvideó dokumentáció készült, ami DVDlemezen rendelkezésre áll. Néhány rész-letet a videofelvétel alapján.

A megnyitót Meskó Attila az MTAfőtitkára tartotta.

Magda Sándor előadásában kifejtette:a bioenergia termelés területén a versenykikényszeríti a nagyobb hozamú génma-nipulált fajták alkalmazását. Magda Sándoráltal bemutatott kőolaj, mezőgazdasági ter-mék árarány változás az energiahelyzetlényeges elemére tapintott rá.

Ligetvári Ferenc professzor előadá-sából: Azzal kezdeném, hogy víz nélkülnem megy, mert a beruházások, amelyeketmegkövetelnek ezek a különféle tech-nológiák, oly értékeket vesznek fel, hogymegítélésem szerint a különböző mezőgaz-dasági termékekért nagyobb lesz majdan aküzdelem, mint adott esetben az élelmisz-erekért. A vízhasznosítást illetően egy újlehetőséget hoz magával az ener-gianövények termesztése, mert addig, amígkorábban igyekeztünk a tiszta vizeket fel-használni, előrelépés volt, amikor azöntözés már nem pusztán a vízpótlást jelen-tette. A szennyvizeknek a hasznosítása.Amíg korábban a szennyvizeket csak tisz-títva használtuk mert az esetleges fertőzéskövetkeztében a növények termései azegészségben káros hatásúak lehettek volna,most ha meg is jelennek a különböző víru-sok baktériumok, azok égető műbe kerülvenem fejthetnek ki káros hatást.

Nagy Bálint hozzászólása: Amit itt hal-lottam azt két perc alatt nem lehet opponál-ni. Márpedig én, amit itt hallottam,keményen opponálni akarom, harmincéveselméleti és módszertani munka alapján. Neálljon oda senki a bioenergiáról beszélni,amíg nem tudja pontosan, miről beszél,amíg nem számította ki a biotranszformá-ció alapján az egyes ágazatok növényekbelső energiatartalmát, és amíg nem biztosabban, hogy ennél többet hoz ki belőle. Akezemben tartom az első munkát 1976-ból,amelyiket hatan készítettünk el. Ennek azlett a sorsa, hogy megtárgyalták nélkülünk,

titkosították és ledarálták. Bemutatokönöknek egy könyvet, ami az energia-transzformáció vizsgálati módszertanárólés algoritmusáról írtunk, amelyet márszerződéssel, opponenciával a háta mögöttVáncsa elvtárs volt szíves bevonni, ésmegtiltani a kiadását. Mutatnék még egykönyvet a demokrácia dicsőségére, amelyeta bioenergia témával kapcsolatban 2002-ben írtam. 2003-ban Németh Imre úrvezetésével, azon a címen, hogy támogatta,az FM elvette a könyvet, és az FMkörnyezetvédelmi programjával együtt apincébe helyezte el. Miért olyan átkos ez azenergiatranszformációs vizsgálat? Azért,mert meztelenre vetkőzteti a magyar mező-gazdaságot, és abban a pillanatban bemu-tatja, hogy az iparszerű termelés tulaj-donképpen egy művi, az agrárprotekcioniz-must egy társadalmi számlára fenntartottenergiatranszformációs rendszer, amibőlsohase a termelő jön ki jól, hanem azeszközgyártó és a globális vállalat. Ha eztmegtették volna, akkor itt sok dolog el semhangzik. Ha pedig nem tették meg, akkor aFrank úr által feltett kérdések megválaszo-latlanok maradnak.

Befejezésül két dolgot ajánlanék afigyelmükbe: szíveskedjenek elolvasni egybeavatottnak, Soros Györgynek “Azújragondolt kapitalizmus” című munkáját.

Javasolnám, hogy olvassák el az én mostlegújabban kiadott előadásomat az Ener-giapolitika 2000 Társulatnak a honlapján,ami cáfolja kenterből, ami itt elhangzott.Megígérem Önöknek, hogy annak a prog-ramnak az alapján, ami itt az FVMképviseletében elhangzott, annak a rész-letes elemzését adva, karácsonyiajándékként, ha élek addig, megküldömönöknek. Nézzék meg, hogy néz ki, a ma-gyar bioenergia fejlesztési program azenergiatranszformáció alapján. Ha ígymagukat beavatottaknak tartják, akkor aztkérem, ne kérdéseket tegyenek fel. A bea-vatottaktól választ várunk, mégpedigkonkrétat és pontosat.



Sokoldalúan a Biomasszáról

gróf Szechenyi István a kupolateremben

Wojnarovich Elek akadémikus aziparszerű biomassza termeléssel szembenhangsúlyozta a vizek védelmének fontos-ságát. Kérte, itt is vegyük tudomásul a víznem a miénk embereké, hanem a benne élőhalak tulajdona.

Horn Péter akadémikus zárszava nemcsupán ennek a tudományos tanácskozás-nak a problémakörét érintette, de hasznosszempontokat adott az energiapolitika ter-vezőinek is, ezért a zárszót teljes ter-jedelmében adjuk közre.

Az, hogy itt az összes érdekeltet közösnevezőre hozzam lehetetlen. Midenelőadásból és az egész délelőtti programbóllátszik, hogy egy olyan kérdésrőlbeszéltünk, amiben az externáliák egyhatalmas volument képeznek, és ezt nemtudjuk előre jelezni. Mire gondolok?

Ha olajosokkal beszél az ember, aztmondják gőzerővel folyik a hetven száza-lék lentmaradt kőolajnak új technikákkaltörténő felhozatala, amely teljesen újhelyzetet teremthet. De más energiater-melési módokról is szó van. Újból a kőszén

is előtérbe kerül, egyszerűen annak a függ-vényében, hogy most magas az olajár. Ezmagával húz egy sor műszaki fejlesztést akonkurencia részéről. Ha optimális helyentermesztik az etanol gyártásban a globali-zált világban a cukornád szinte verhetetlennövény. Mindaddig erősen árstabilizálóhatása lesz a világpiacon, amíg van elégoptimális helyen termeszthető cukornád.Ez mitől függ, attól, hogy milyen gyorsanfut föl a világban az etanol szükséglet. Az,hogy az etalon gyártást az USA óriásimértékben fokozza, részben nemzeti dön-tés, aminek az egyik oka az, hogyfüggetleníteni kell az USA-t bizonyosmértékig az importtól, ez egy politikai jel-legű diktátum és az amerikai üzleti világezt mindig nagyon komolyan veszi. Tekint-ve, hogy a legnagyobb kukorica övezet ottvan, nyilvánvaló, hogy azon a bázison őszámot vetett azzal, hogy aki kukoricávalakar versenyezni vele, annak fel kell kötnia gatyáját. Ott van a negyven métereshumuszréteg, amiből a szél elvisz Illinois-ban öt hat millimétert évenként, akkor ismég ötszáz évig a humusz lesz ott. Gyakor-latilag az USA ráfordításai jóvalkevesebbek, mint Európában, amit az árakvilágosan mutatnak. Brazilokkal beszél-tem, takarmányos kongresszuson voltak ittegy világcég szakemberei, ahol panaszkod-tak egyes magyarok, ha jön ez az egészetanol hullám, akkor nagyon drága lesz akukorica. Azt mondtam ebben a vitában, eznem ennyire egyszerű. A brazil felállt és aztmondta, ha azt akarjuk ők még akártizenötmillió hektárt be tudnak forgatniebbe az iparágba. „Mi brazilok, hosszútávon is megóvhatjuk szegény európaiállattenyésztőket attól, hogy a kukoricát nekelljen dráguló áron feltakarmányozni.”Nagyon gyorsan globálissá válnak a hatá-sok. Teljesen más kérdés, hogy végig kellgondolni a folyamatot. Sok növénykultúraszóba jöhet mint energiatermelő, ez nemcsak három négy növény dolga. Termőhelydolga, új fajták, új variációk és a biotech-nológia be fog lépni egy sor új megoldás-sal. Meg kell nézni a teljes energiamérleg-ben az összes energiainputot, ami egynövény vagy biomassza előállításához kell,sorompóba kell rakni az utolsó lépcső-fokig, és akkor meg kell nézni, hogy aszámítások szerint mennyi az a maradék. Akukorica és a cukornád között elképesztő akülönbség. Az inputhoz képest kinyerhetőenergiatartalom majdnem nyolcszoros acukornádnál, ez a kukoricánál másfél, két-szeres. De ha arra gondolunk, hogy a búzais nagy karriert futott, pedig amikorelkezdte az ember termeszteni, hatezer

évvel ezelőtt, akkor egy adag vetőmagbóllett másfél két adag termés, és mégis nagykarriert futott be. Az, hogy ezek az arányokhol lesznek rentábilisak nagy mértékbenfügg attól, hogy az alternatív- és a kőolajenergia milyen pályát fog futni. Az teljesenelképzelhető, hogy politikai döntés lesz azEU részéről, hogy mennyi legyen amegújuló energia hányada. Eddig a határigpolitikai kérdés és kevésbé kőkeményökonómia, de az is bele fog játszani, mintbeleszólt az amerikai döntésbe is. De ha eza védőernyő valamilyen oknál fogvakiesik, akkor nézegethetünk megint, mint amoziban. Most nem beszélek arról, hogyépül a TOKAMAK. Biztos vagyok abban,hogy a fúziós energianyerés előbb utóbbbejön, és ez teljesen új helyzetet teremt. Deakkor most nem is érdemes másról beszél-ni, mert az már az egész agrárgazdaságot isátalakítja. Amit én mondok, vannak ittrövid távú problémák, ezeket könnyebbkezelni bármilyen programmal. Emlé-keztetek itt Dinya László előadására, aholnagyon erősen meghúzták a határt, hogymivel nem akarnak foglalkozni. Nagyonsok olyan kutatási projektet látok, ahol eztnem merik megtenni, és emiatt borítékolvavan egy sor fiaskó. Kutatási és projektszempontból is nagy tanulság, hogy mind-járt az elején megmondjuk, hogy mivelnem akarunk foglalkozni, mert kívül esikazon amit mi befolyásolni tudunk, vagyolyan, amit ennyi idő alatt ennyi pénzbőlnem lehet megoldani. Egy biztos, az előt-tünk álló időszak izgalmas lesz, lesz bioló-giai alapon nyerhető energia nagyobb men-nyiségben mint ma, de azt nem hiszem,hogy valaki meg tudja most mondani, hogyez meddig fog terjedni. Európa ebben isugyanolyan globalizációs versenyhe-lyzetbe kerül, mint minden másban. Ezgarantálható, és ez már tőlünk függetlenexternália. (PLS)



Energia Suli néven szeptember 12-énindította útjára a Budapesti ElektromosMűvek (ELMŰ) Nyrt. és az Észak Ma-gyarországi Áramszolgáltató (ÉMÁSZ)Nyrt. azt az interneten elérhető általánosiskolások számára készült programját,melyet a budapesti Kék Általánosiskolában mutattak be.

A program keretében az elektromosság-gal, az energiával kapcsolatos tudást,gyakorlati ismereteket kívánnak nyújtani a6-15 éves korosztályú gyerekek, szüleik éstanáraik számára – mondta Kövesdi Zoltán,az ELMŰ és az ÉMÁSZ igazgatóságánaktagja a rendszer bemutatásakor. Minthangsúlyozta: céljuk, hogy megismertesséka felnövekvő generációt az energia izgal-mas világával, egyúttal felhívják a figyel-met az energiatakarékosság éskörnyezetvédelem közös felelősségére,valamint közelebb vigyék a fizikatudományát a gyerekekhez. Szeretnék, hakialakulna és megerősödne az a nézet,hogy a reálismeretek, így a fizikatudás isbeletartozik az általános műveltség körébe,sőt ezzel a programmal még többet istudnak adni a fiataloknak, mint az egyszerűlexikális tudás.

Az iskolaprogram központi fóruma azELMŰ és az ÉMÁSZ honlapjáról egy kat-tintással elérhető Energia Suli website,ahol hónapról-hónapra új oktatási segé-danyagokkal, letölthető feladatokkaligyekeznek felkelteni a fiatalok érdek-lődését, egyben segíteni a fizika tanárokmunkáját - jelezte Boross Norbert, azELMŰ és az ÉMÁSZ kommunikációsigazgatója. Tarján András, az Energia Sulielindítását bejelentő sajtótájékoztatójánakhelyt adó Kék Általános iskola igazgatója

szerint a program részleteiről tájékoztatókiadványt szeptember közepéig az országvalamennyi általános iskolai képzést foly-tató tanintézetéhez eljuttatják.

Az Energia Suli szakmai segítői, úgy-mond osztályfőnökei az Eötvös LorándFizikai Társulat szakemberei, akik a fizikaoktatásában nagy tapasztalatot szerzett sza-kemberek, elismert tanárok, egyetemioktatók és számos tankönyv szerzői.Képviseletükben a program bemutatásakorHertlein Károly tartott egy érdekes bemu-tatót, melyen egy virslivel szemléltette avillamos energia hőhatását.

A programot Kovács Kálmán, aKörnyezetvédelmi és Vízügyi minisztéri-um államtitkára indította el, majd felhívta afigyelmet arra, hogy Magyarországon egyegységnyi GDP előállításához még mindigkétszer annyi energiát használunk fel, minta fejlett országokban. Az unió 25tagországának éves energiafelhasználását,ha olajban fejezzük ki, az 1725 milliótonna, ami nagyjából a Balatonban talál-ható víz mennyiségének felel meg. KovácsKálmán szerint a környeztettudatosságközponti eleme az energiatakarékosság, ezpedig azért nagyon fontos, mert igazánnem is érzékeljük, hogy mennyi energiáthasználunk fel és mennyire pazarlóanbánunk energiaforrásainkkal. Éppen ezértaz Európai Unió azt tűzte ki célul, hogy2020-ra a jelenlegi szinthez képest 20százalékkal csökkenteni kell a tagországokenergiafelhasználását. A takarékosságravaló felkészülést pedig nem lehet elégkorán kezdeni, ezért személy szerint istámogatja ezt a programot, amely azáltalános iskolások felkészülését segíti.

M. Gy.

Energiamérlegünkben egyre nagyobbszázalékkal szerepel a közlekedés. Érdekesparadoxon, hogy minél jobb hatásfokúak ajárműveink motorjai, annál nagyobb aközlekedés terhére írható egy főre jutószéndioxid kibocsátás. Ha a jelenlegi tren-dek folytatódnak, akkor eredményt csak anegyedik és magasabb generációs atom-reaktorokban előállított hidrogén üze-manyagként történő felhasználásától és avillamosított vasúti közlekedés nagyarányúnövelésétől várhatunk.

A másik lehetőség az euróbürokráciátszolgáló utazások drasztikus csökkentése,beleértve az EU parlamenti képviselők hetiingázásait is. Az elmúlt három évben aPaksi Atomerőmű sajtókonferenciái, ame-lyeken egy videokonferencia rendszersegítségével Pakson és Budapesten is résztlehet venni, meg a leleményes fiatalokwebkamerás beszélgetései az internetenpéldát szolgáltatnak arra, hogy meg lehettakarítani az utazások jelentős részét.

A vasúti szárnyvonalakat felszámoláshelyett inkább villamosítani kellene.A szárnyvonalak felszámolását még a későkádári időszakban kezdték és folytatták arendszerváltás után. A rendszerváltás utánfelszámolt Lepsényt Dombóvárral össze-kötő vasút jelentős mezőgazdasági ter-mőterületeket kapcsolt be az ország vérke-ringésébe. Ekkor megmaradt még aTamásit a Budapest-Dombóvár-Pécs fővo-nallal összekötő szakasz, amit most ter-veznek megszüntetni.

Energiafogyasztásban a vízi szállításkedvezőbb a vasútnál, de ott ma még másproblémák vannak. A vasúti szárnyvonalakmegszüntetése egyértelműen az olajfo-gyasztás növelését fogja eredményezni,ami az adókon keresztül nemcsak államibevételeket, de az olajtársaságoknak is töb-bletprofitot jelent.

Az hogy néhány ember, nemcsak vasu-tasok, de munkába járók is elveszítiklehetőségeiket, azzal a megszorításokat kétévre tervező kormányzat nem számol. Per-sze személygépkocsival és autóbusszal islehet munkába járni, de árut piacra vinnimár nem nagyon. A mostani kormányzathozzáállása ahhoz hasonlítható, mintamikor a király kérdezi miniszterét, miértlázong a nép. Nincs kenyere felség, válas-zol a miniszter. Mire visszakérdez a király:hát miért nem esznek kalácsot?

(PLS)



Energia Suli általános iskolásoknak

Kövesdi Zoltán, Kovács Kálmán és Tarján András

Reális zöld javaslatok az EU energiafogyasztásának

csökkentésére

A Magyar Villamos Művek SzakszervezetiSzövetsége (MVM SZSZ) egyetértésben aMagyar Energiafogyasztók Szövetségével(MESZ) – különös tekintettel a nyugat-euró-pai áramellátási zavarokra – figyelemfelhívóközös álláspontot alakított ki a magyar vil-lamosenergia-piac új működési modell ésannak egyes elemeire vonatkozóan.

Mély meggyőződésünk, hogy a liberalizációtúlértékelése, az állam szerepvállalásának tévesmegítélése, az energetika terén a piac minden-hatóságának fetisizálása súlyos problémákhozvezethet.

A liberalizáció és a szabad piac természete-sen számos területen nélkülözhetetlen, de azáltalánosítás és a mindenre egységes,megfellebbezhetetlen kiterjesztése torz gaz-daságpolitikát, energiapolitikát eredményez.

Be kell látni, hogy a közelmúlt nagykiterjedésűnyugat-európai szintű áramkimaradások, de akorábbi „technikai jellegű zavarok”, vagy akár atengerentúli események, az úgynevezett „kalifor-nia-szindróma” mind-mind arra kényszeríti a kor-mányokat, hogy saját nemzeti energiapoli-tikájukat, a piaci verseny modellt felülvizsgálják.

A „teljes piacnyitást élvező” németekkülönösen keményen fogalmaznak, súlyosanelmarasztalták az energiaszolgáltatókat, azzalvádolva a cégeket, hogy - mint fogalmaztak -„hatalmas profitra tesznek szert, de kevesettörődnek a fogyasztókkal”.

Hangsúlyozták azt is, hogy a cégek többségetörvényes kötelezettségeit elmulasztja, nem teszeleget a biztonságos áramellátás szavatolásátszolgáló folyamatos, tervszerű fejlesztési fela-datainak.

Ezek a nyilatkozatok meggyőznek bennün-ket is arról, hogy a profitvezérelt szabad piac azenergetika területén semmit nem old meg. Sőt afejlesztések elmaradása, halogatása a biztonsá-gos energiaellátást veszélyezteti, üzem-zavarokhoz vezethet.

Bebizonyosodott tehát, hogy a piaci modellfejlesztéshiányos modell, mely hosszú távonnem képes az energiarendszerek technikai éspénzügyi stabilitását megteremteni.

A magyar energiarendszert válság fenyegeti,ha a mindenkori kormány – az ellenzékkelszoros együttműködésben – nem képes a korkövetelményeinek megfelelő, egyúttal anemzeti érdekeket előtérbe helyező új ener-giapolitika, új piaci modell megalkotására.

A „sürgető idő” nem kényszeríthet egyetlenkormányt sem arra, hogy elhamarkodott,felelőtlen döntéseket hozzon.

Az EU-nak ezideig nincs közös energiapoli-tikája, a „Zöld Könyv” aktualizálása napirendenvan. A belső villamosenergia-piacra vonatkozó

közös szabályok ismételt átgondolása, szakértőiés bizottsági szintű egyeztetése elkezdődött.

Egyre erősödik az az irányvonal, mely apiaci környezetben is folyamatosan szorgalmaz-za az úgynevezett egyetemes szolgáltatást, egyközösségi szintű közszolgáltatási, illetve közel-látási kötelezettség hosszú távú fenntartását.

Európa szerte érlelődik az a gondolat, hogya vezetékes energiaszolgáltatás területén visszakell térni a Római Alapszerződéshez, azáltalános versenyszabályok újraértékeléséhez.

A jelenlegi direktíva is kimondja, hogy atagállamok szabadon dönthetnek a villamosen-ergia-ellátás biztonságát garantálóintézkedésekről.

Ennek figyelembevételével, - továbbá tekin-tettel az összefüggő nagy energiarendszerekközelmúltban bekövetkezett zavaraira -elérkezettnek ítéljük a piaci modell újra-értékelését, annak finomítását, a biztonságszélesebb körű értelmezése mellett.

A fogyasztói érdekek megkövetelik, hogy abiztonsághoz való jog és lehetőség az alábbiértelmezési tartományban kerüljön rögzítésre:

- ellátásbiztonság, műszaki biztonság - minimális ellátási kötelezettség- árbiztonság, árszabályozás és piaci ár- munkabiztonság, foglalkoztatottság,

munkavédelem- érdekérvényesítés biztonsága, szak-

szervezetek, érdekvédők

Fontosnak tartjuk, azt is leszögezni, hogy abiztonság széleskörű értelmezése mellett, velepárhuzamosan korlátlanul érvényesüljön az újversenymodell keretei között is az ellenőrzéshezés a teljes körű információhoz való hozzáférésjoga. Jelenleg az energetika demokráciahiányos. Szükség volna a civil ellenőrzésmegerősítésére, melyre már korábban is javasla-tot tettünk. Ennek megvalósításához kor-mányzati intézkedés szükséges.

Az új piaci modellben rögzíteni szükséges aztis, hogy az állam hosszú távon megőrzi tulajdonosifunkcióját, annak primátusát fenntartja.

Ez ugyanis nem ütközik a Európai Parlamentés Tanács 2003/54 EK. irányelvében foglal-takkal.

Meggyőződésünk az is, hogy a villamosener-gia-iparban az alábbi kiemelt állami tulajdonúcégek – MVM ZRt, MAVIR ZRt, Paks ZRt –tették lehetővé a magyar villamosenergia-rend-szer stabil működését, az ismert kritikushelyzetekben a hazai áramellátás zavartalan biz-tosítását.

Ennek egyik alappillérét – a folyamatosanbiztosított fejlesztési tevékenység mellett

– a hosszú távú áramvásárlási szerződésekképezték.

Ezt az alappillért nem szabad egy kellően átnem gondolt versenypiaci – modell oltáránfeláldozni, mert ez által a rendszer szabályoz-hatósága és biztonsága vész el.

Álláspontunk szerint nincs olyan EU-direktí-va, mely egy tagországot saját nemzeti érdekeellenében arra kényszeríthet, hogy egy „kigon-dolt piacnyitás” határidejéhez igazodva a piaciárnál olcsóbb hosszú távú áramvásárlásiszerződések, felbontását eszközölje.

Ezek a polgárjogi szerződések csak aszerződő felek kölcsönös egyetértésével,indokolt esetben kártérítési kötelezettség mellettszüntethetők meg.

Külön is hangsúlyozni szeretnénk, hogy afogyasztói érdekek azt diktálják, hogy ezek aszerződések a „kifutásig” maradjanak érvény-ben, mert ezek nem csak az ellátásbiztonságot,de egyúttal az árbiztonságot is szolgálják.Előzetes ismereteink szerint a Magyar EnergiaHivatal egycsapásra megszüntetné a hosszútávú áramvásárlási szerződéseket, ez azálláspont valószínűleg azt eredményezi, hogy azárak ugrásszerűen megemelkednek, hiszen azátlagár alatti eddigi erőmű kapacitásokközelíteni fognak az átlagárhoz, az átlagár felet-ti kapacitásokra pedig mind addig szükség lesz,míg a rendszerkapacitás igénye ezt indokolja.

A leghatározottabban tiltakozunk a MagyarEnergia Hivatal javaslata ellen. Meg-győződésünk, hogy nincs szükség a piaci-modellre hivatkozva teljesen indokolatlan költ-ségteherrel, az úgynevezett „áttérési költ-ségekkel” a fogyasztói árakat tovább növelni.

A villamosenergia-iparban a versenymodellbevezetése kritikus árfelhajtó folyamatokatindíthat el, mely az ellátásbiztonság romlásávalpárosulhat.

Ezért ellenezzük a piaci modell tervezett,kijelölt határidőhöz kötött „bevezetését”, afogyasztás kötelező piacosítását.

Magyarországon a teljes piacnyitás feltételeima még nem teremtődtek meg.

A fogyasztói érdekek az kívánják, hogy azáttérés teljesen önkéntes alapon – nem pedigtörvényi előírással – valósuljon meg.

A versenypiaci szolgáltatás ne kötelezettséglegyen. Esetleges előnyei győzzék meg afogyasztókat az áttérésre, de addig a közüzemiközszolgáltatás feltételei biztosítottak marad-janak.

Az új szabályozás elkészítéséhez mindentámogatást megadunk, aktív közreműködésün-ket biztosítjuk.

Budapest, 2006.november 27.

Gál Rezső MVM SzSz elnökNémeth Lajos MESZ elnök



AZ ÚJ VILLAMOSENERGIA-PIACI MŰKÖDÉSI MODELLKIALAKÍTÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁS

(Folytatás az 1. oldalról)

A beszélgetés apropóját az adta, hogyPakson a napokban kezdenek hozzá a2003. április 11-én történt súlyosüzemzavar következményeinek véglegesfelszámolásához. Aszódi Attila szereplésétaz indokolta, hogy korábban ő volt ahelyreállításért felelős miniszteri biztos,Illés Zoltán pedig egyetemi tanársága mel-lett környezetpolitikusként szerepelt.

Illés Zoltán közel két évtizede a magyarközélet emblematikus alakja. Megnyil-vánulásaival nyíltan a magyarközvélemény terrorizálására törekszik ahe-lyett, hogy a valóban aktuális és komolykörnyezetvédelmi problémák megoldásátsegítené elő. Különösen és feltűnőenelfogult az atomenergiával szemben.Ugyanakkor e tárgyban tett kijelentéseikivétel nélkül hemzsegnek súlyos szakmaitévedésektől, tanúsítván, hogy a minimálisszakértelemmel sem rendelkezik. Nemkívánok nyilatkozni arról, hogy egyébkörnyezetvédelmi témákban milyen szin-ten szakértő, de ki merem jelenteni, hogyaz atomenergiával kapcsolatosan sem-miféle szakértőnek nem lehet elfogadni.

Munkatársaimmal már évek ótarémülettel figyeljük Illés Zoltán károstevékenységét. A fent említett beszélgetés-ben azonban minden határon túlment, ésolyan zagyvaságot adott elő „szakértőivéleményként”, hogy azt nem hagyhatjukszó nélkül. Számos szakmabeli kollegámnevében nyomatékosan kérem Önt, tiszteltRektor úr, hogy figyelmeztesse egyetemealkalmazottját a minimális szakmai etikaikövetelmények betartására: szakértelem éstájékozottság hiányában senkinek nincsjoga sem szakmai, sem laikus közönségelőtt nyilatkozni. Szeretnénk továbbá infor-mációt kapni arra vonatkozóan, milyenkörülmények között szerezte Illés Zoltánaz egyetemi tanári címet. Sokan szeretnéklátni publikációit, disszertációit, habilitá-ciós eljárása részleteit – már csak azegyetemi tanári közösség becsületénekvédelme érdekében.

Hogy ne csak általánosságban beszéljek,idézek egy részletet a rádióműsorbanelhangzott mondataiból. Az elhangzottszöveget szó szerint reprodukálom, ezértilyen töredezett, viszont így próbálom elke-rülni a szövegtorzítás vétkét:

„…óriási kockázata van annak, amitművelnek, amit tesznek. Ugyanis van egyjelenség, amelyet egybeégésnek hívnak. Ezpedig a közel 4 tonna dúsított uránércesetében azt jelenti, hogyha a tartály,amelyben most ott vannak ezek a fűtőele-mek, a tartály 3,6, közel 4 tonna dúsítotturánércéből 4 kilogramm mennyiség egykupacban áll. Akkor előáll az a helyzet,előállhat az a helyzet, kérem, hogy ígyhallják meg, feltételes módon használtam,és ne adja a Jó Isten, hogy előálljon az ahelyzet, amelynek következtében egy egy-beégés folyamata történik. Ilyen egy-beégés, csak jelzem, az Egyesült Államokegyik atomerőműve esetében mármegtörtént, aminek a következménye,ugyanúgy, mint ahogy mondtam, először is100 Celsius fokon, ha megvan ez az egy-beállás, ez az összeégés folyamata, forr avíz, 1000 C felett hidrogénre és oxigénrebomlik. Robbanóelegyet alkot. Ugyan-akkor, ahogy a hőmérséklet emelkedik,Aszódi úrnak tökéletesen igaza van, ahőmérséklet emelkedésére az uránfolyékonnyá válik, s mint legnehezebb fém,keresztül megy betonon, acélon, mindenen.S elindul a Föld középpontja felé. Nem ez aprobléma. Hanem az, hogy ahol vizet érint,ezen a hőmérsékleten hidrogén és oxigénrevaló bomlás történik. A hidrogén pedigmintegy kráterből újból és újból vulkán-szerűen kilöki magából a radioaktívanyagokat. Ennél az esetnél, Paks esetébennukleáris robbanás soha nem következhetbe. Ugyanakkor ez a kráterjelenség, ez azegybeégés folyamata, ez a hidrogénrob-banás nagyon nagy kockázattal előfordul-hat, s ezt a jelenséget különben úgy hívják,hogy Kína-szindróma. Mert ott az EgyesültÁllamokban, amikor ez bekövetkezett, mertátmegy a folyékony urán a Föld másikfelére, ahol Kína található. Tehát ez a koc-kázat jelen pillanatban, méghozzá azáltal,hogy robot karokkal meg akarják fogniezeket a fűtőelemeket, amelyek töre-dezettek, másik karral pedig át akarjákmetszeni, át akarják vágni. Szilárd anyag-ról lévén szó, nem könnyű a vágási folya-mat. Rázkódás, remegés. Úgy összeeshet,töredezhetnek az ott maradó elemek, ame-lynek következtében ez a három, négy kilo-grammnyi mennyiség összeállhat, és enneka tisztítótartálynak az alján. Ne adja a JóIsten, hogy ez bekövetkezzen.”

Az idézett szövegben több szamárságvan, mint mondat. A helyzet komolyságáravaló tekintettel nem kerülhetem meg, hogylegalább a legsúlyosabbakra rámutassak:

1. Az Egyesült Államokbanbekövetkezett TMI-2 balesetnél az uránnagy része megolvadt, de az sem olvasztot-ta át a reaktortartályt. Így Kína-szin-drómáról nem beszélhetünk, amiegyébként is egy laikus butaság, csak IllésZoltán és elvbarátai hiszik valóságosnakegy 1979-es hollywoodi mozifilm alapján.

2. A TMI-2 balesetnél a sérült üze-manyag radioaktív bomlása 10–20 ezerszertöbb hőt termelt, mint a paksi sérült üze-manyag jelenleg. Itt a tartály átolvadásárólbeszélni súlyos tévedés. 3. A víz hidrogénreés oxigénre való szétesését több folyamat isokozhatja: a sugárzás hatására a víz-molekulák szétesnek hidrogénre ésoxigénre (radiolízis); a szétesésbekövetkezhet 3000 °C fölötti hőmérsék-leten (ekkor disszociációról beszélünk);végül a fűtőelemek burkolataként használtcirkónium 1100–1300 °C hőmérsékletenvízgőzben oxidálódik, és hidrogén gázkeletkezik. A sérült paksi tartályban a radi-olízis nem számottevő, a másik két folya-mat pedig jelenleg már szóba sem jön. Azüzemzavar alatt a cirkónium oxidációjavalóban lejátszódott (három és fél évvelezelőtt), de nem járt hidrogénrobbanással –ellentétben azzal, amit Illés Zoltán az adás-ban állított. Sajnos folyamatosan összeke-veri – vélhetően nem is érti – az oxidációtés a disszociációt, illetve az azok közöttikülönbséget.

4. Az „egybeégés” jelenségét atudomány nem ismeri. Mivel Illés Zoltánezt kitartóan emlegeti, többen szeretnénklátni erről írt tudományos dolgozatait, ame-lyekben e jelenség természetét leírja – mertez nyilván az ő „tudományos” felfedezése.

Az idézett részen kívüli mondataibóltovábbá kiderül: nem tudja, hogy az urán ésurán-dioxid olvadáspontja között több,mint 1500 fok különbség van, de az urán-dioxid és az uránérc közötti különbségetsem ismeri. (Pedig a CEU honlapján sze-replő információk alapján ő vegyész.)Befejezésül kérdezem: egy biológiát tanultember hogyan állíthatja azt, hogy egyetlenradioaktív jódmolekula millimétereskörnyezetben ölte meg a fehérjéket, ésrákos megbetegedést okozhatott?

A fentiek – remélem – rávilágítanakIllés Zoltán szakmai hiányosságaira és arraa gátlástalanságra, amellyel lassan kétévtizede merészeli a magyar közvéleménytriogatni. Valóságos médiasztár, tehát amédia laikus munkatársai rendszeresen



Dr Szatmáry Zoltán nyílt levele a Közép-Európai Egyetem rektorához

A levélhez az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és az ország összesegyeteme és főiskolája fizikai intézetének vezetője csatlakozott.

elhiszik szamárságait. Kérem ezért Rektorurat, hogy lépjen fel ez ellen, mert amitIllés Zoltán az atomenergetikával kapcso-latban tesz, az méltatlan egy magyaregyetemhez és a magyar professzorikarhoz. Egy egyetemi oktató, különösenegy professzor nem teheti meg, hogy akárelőadásaiban, akár nagy nyilvánosság előtt(a szakemberek számára) nyilvánvalóhazugságokat és tudománytalan tévhiteketterjesszen.

Budapest, 2006. október 5.

Dr. Szatmáry Zoltána fizikai tudomány doktora, egyetemi

tanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtu-dományi Egyetem

Dr. Illés Zoltán nincsegyedül jobbító szándékú-

nak tűnő, de elképesztőkárokat okozó

demagógiájával.

1989. Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben:

Sokan mondják, hogy az aggályok akockázatok a félelmek nem kellőenbizonyítottak s hogy itt inkább politikaikényszerhelyzet van és nem ökológiai. Ezfordított gondolkodás, itt ugyanis nem úgyvan, mint a büntetőbíróságon, hogy agyanúsított mindaddig ártatlan, amígbűnösségét be nem bizonyítják. Itt az ártat-lanságot, tehát az abszolút veszélytelen-séget kell bizonyítani az aggályokat ésfélelmeket vitathatatlanul megcáfolniazoknak, akik azt állítják, hogy nem kellsemmitől tartani.

1992. Vargha János a Hét műsorában:

A nemzetközi jog környezetvédelemre,vízvédelemre, vízgazdálkodásra és anemzetközi együttműködésre vonatkozóelvei alapján kell tárgyalni arról, hogy milegyen ennek a Dunának a sorsa úgy, hogya vízlépcsőrendszer építményeit lebontjuk,és olyan alternatív gazdálkodási formákatvalósítunk meg, amelyek a térség népeinekaz érdekeit szolgálják.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnökeszemélyesen győződött meg, hogy a sérültfűtőelemek eltávolítása szakszerűen folyikPakson. Szili, a Horn kormány idején, azöld tárca politikai államtitkára, aközvélemény előtt nem csak, mint a T. Házelnöke ismert, hanem a zöld ügyekelkötelezett politikusaként is. Arra márkevesebben emlékeznek, hogy az ElnökAsszony 2003-ban a paksi üzemzavartvizsgáló bizottság szakértőjének az EnergiaKlubot ajánlotta. Azt Energia Klubot, ame-lyet Persányi miniszter a Pakson tett láto-gatását követően utalás szerűen a hisztériakeltő civil szervezetek közé sorolt.

Hogy a hisztéria keltő szervezetek isléteznek a zöldek között, amelyeknemzetellenes tevékenységet folytatnak,erről Szilinek, a Horn kormány idejénNorvégiában tett látogatása során voltalkalma tapasztalatot szerezni. Miutánabban az országban tett látogatást, ahonnétVargha János az alternatív Nóbel díjatkapta, és ez a látogatás közvetlenül azutántörtént, hogy Horn Gyula miniszterelnök53% os MSZP parlamenti többséggelpárbeszédet kezdett a szakmai és civilszervezetekkel Bős-Nagymaros ügyében.A Reális Zöldek Klub kérte az államtitkárasszonyt, hogy a Norvégiában szerezetttapasztalatait tegye közzé. Kérésünkugyanúgy válasz nélkül maradt 1994-ben,mint Kerényi A. Ödön Sólyom Lászlóköztársasági elnökhöz írt beadványa 2006-ban. A norvég tapasztalatok sokat segítet-tek volna a hazai energia politika alakítói-nak. A norvég kormány annak ellenére,hogy jelentős saját gázforrással ren-delkezik, elkötelezett a nukleáris energiabékés felhasználása mellett is. Ezzel szem-ben Magyarországnak tizenöt éve nem voltolyan kormánya, amely nyíltan kiállt volnaa nukleáris energia felhasználása mellett.Nálunk az energia politika jolly jokere agáz. Ezt elsődlegesen nem az egymástkövető kormányok hibájaként tartjuk,hanem a Magyar Országgyűlés zöld poli-

tikusainak tudjuk be. Egyes reális zöldekegymás között a Magyar Országgyűlészöld politikusait, kőolaj zöld politikuskéntemlegetik, mások a reális zöldek közül,inkább azt hangoztatják, hogy a MagyarOrszággyűlés zöld politikusai a Duna- Körfogságában politizálnak.

Szili Katalin szerint nincs számunkraüzenet értéke, hogy Angela Merker, Néme-tország kancellárja badarságnak mondta anémet zöldek atomerőmű ellenességét.Szili szerint „Magyarországnak a saját útjátkell járnia, a magyar energia politika súly-pontjába a megújulókat kell helyezni.” Aztmár csak mi tesszük hozzá Pécs környékelassan a Húsvét Szigetkehez válik hason-lóvá, elfogynak az erdők, pécsi erőműrönkfa tüzelése a környék erdőit sokkaljobban veszélyezteti mint a Zengői radar abazsarózsát. A liberalizált villanypiaconminden kétséget kizáróan kakukktojás amegújulók támogatása. Külön kell itt szól-ni a tűzi és szerfa erőművekben történőeltüzeléséről. A támogatás miatt az erőműképes magas árat adni a fáért. Mondanánkez az erdészetnek jó. De az már nem, hogya magasabb áron a fát már csak a sok-szorosan támogatott erőmű képes megven-ni, a lakosság már nem, miközben a villanyés a gázszámlát sem képes fizetni. Az ered-mény illegális kitermelés, magyarulfalopás. Javasoljuk egy olyan felméréselkészítését, amely bemutatná, hogy a bio-masszának elkeresztelt rönkök kitermeléseés erőművekben történő eltüzelése milyenmértékben befolyásolta a vegetációoxigéntermelését. Azt csupán mellékesenjegyezném meg, ha képviselőasszonyeddig még nem vette észre, Norvégianemzeti érdeke, hogy minél jobb áron elad-hassa az északi tengeri gázát és olaját. Azolcsó alternatív energiák a víz és atomebben akadályt jelentenek. Ennek aténynek a tudatosítása a honatyák közöttmég veszélyt is jelenthet a nemzetiérdekeket kiárusítókra. Ez már valóbanbiztonsági kockázat. (uhu)



Szili Katalin házelnök jó hírrel távozhatott Paksról. A 2003. áprilisábantörtént üzemzavarban megsérűlt fűtőelemek több mint 60 %-át átrakták avégleges tárolás céljára kialakított konténerekbe, amelyeket a kiégett fűtőele-mek átmeneti tárolására szolgáló pihantető medencében helyeztek el. A tisztitótartály alján lévő törmelék összegyüjtésére a jövő évben kerül sor.

A 2003 áprilisi üzemzavar vizsgálatára alakított parlamentibizottság szakértőjének az Energia Klubot ajánló

Szili Katalin házelnök látogatása Pakson

1956-ban a forradalom idején a DorogiErőműben dolgoztam. Leányvárközségéből jártam be dolgozni az erőműbe.Rajta voltam a buszon, amelybe 1956október 26-án Esztergomban a Sötétkapu-ban belelőttek.

A busz tetején a csomagtartóban, annakis a legelején ültem. Rajtam kívül mégnégyen öten voltunk busz tetején, köztükLehovecz Béla, csévi lakos. Bélávalnaponta együtt utaztunk munkába, látásbólismertük egymást. Béla Csévről járt Eszter-gomba dolgozni. A busz tetején Bélamögöttem, de nem az árnyékomban ült,hanem tőlem kissé jobbra. Béla is meghalt.Ott akkor az események közepette, hogymeghalt nem vettem észre, csak jóvalkésőbb értesültem Béla haláláról. Halottvárosnak tűnt Esztergom, amikor autó-buszunk megérkezett a városba, október26-án kora délután. A Kispipa vendéglőnélfordult be az autóbusz a Széchenyi térre, ésa tér jobboldalán a Bíróság épületévelszemben állt meg. Néhányan az autó-buszból kiugrottak és bementek a Bíróságépületébe, hogy a rabokat kiszabadítsák aaz ott lévő börtönből. Néhány perc múlvavisszatértek, azt mondták nekünk, hogy abörtön már üres, a rabok már kiszabadul-tak. A busz elindult a Széchényi térről aBazilika irányába. Amikor autóbuszunkelérte a Fürdő Szállót, már láttunkembereket az utca két oldalán. Autó-buszunk lassan emelkedett a dombra, ésegyre több embert láttunk az utca kétoldalán. A Tanítóképző előtt sokan álltak ésa Sötétkapu előtt is, jobboldalon, illetvebaloldalon meghúzódva, de nem a bejárat-tal szemben. Az esztergomiak hangosanköszöntötték a lassan a hegyre kapaszkodóautóbuszt. Egyesek éljen az ifjúság, másokmegjöttek a fiatalok kiáltással, üdvözöltek.

A Sötét – kapu bejárata előtt a buszmegállt és a jobboldalon állók közül egytestes ember lépett a busz baloldalához és avezetővel kezdett beszélgetni. A testesember pár szót váltott a vezetővel, majdintett, és a busz lassan elindult a kapuba.Körülbelül a kapu közepén járt azautóbusz, amikor észrevettem, hogy szem-ben a Hercegprímási Palota ablakaiból,főleg az első emeleti ablakokból gépfegy-verek irányulnak felénk, és középen egy T-34-es páncélos áll, az agyújának csővefelfelé irányul, az alagút kijárata fölé.

A busz lassan halad előre és az alagút

végén, de még az alagúton belül megállt. Abusz eleje ekkor az alagúton belül ott volt,ahol az alagúton belül a beugrás vanbaloldalon. Néhány másodperc telt el,miután az autóbusz megállt, majd láttam apáncélos agyúja torok tüzének a villanását,s következett a hatalmas durranás. Abbanbiztos vagyok a páncélos nem az alagútbanálló buszba lőtt, páncélos csöve ugyanisjóval az alagút kijárata fölé irányult. A dur-ranás után balra néztem a busz tetejéről,már csak azért is, mert az alagút baloldalakissé világosabb volt. A beugrásbankatonaruhába öltözött fegyverest pillantot-tam meg, kezében karabély puska volt,amelyet éppen csőre töltött. A gépfegy-verek ekkor még nem szólaltak meg.

Másodperecek teltek el, hátra másztam abusz tetején a csomagtartóban, a buszvégén lévő létrán lemásztam a busz tete-jéről, és a létra végére kuporodtam. Néhánymásodperc múlva lövések dörrentek, öt,hat lövést hallottam, nem sorozat lövést.Ekkor cselekvésre szántam el magam. Abusz végéről, annak közepéből az alagútbaloldalára ugrottam és a falhoz simultam.Ekkor ismét lövéseket dördültek, és felül-ről rám esett a villanyvezeték, ami kitépte akezemből a táskámat. Az alagút szélénszorosan az alagút falához tapadva kifelékezdtem futni. Ekkor már sorozat lövésekethallottam. Több hónap telt el, miután azeseményekről az emberek a környékenbeszélni kezdtek, és csak ekkor tudtammeg, hogy Béla is meghalt és sokan mások

is. Arról is suttogtak az emberek, hogy abusz vezetője életben maradt, és a buszbanmeghaltak, mind a busz jobb oldalán ültek.

Évekig álmomból a tankágyú toroktüzének a villanására ébredtem, és ilyenkormindig végig gondoltam az eseményt. Ahelyszint évekig nem lehetett megköze-líteni. A Sötétkapu el volt zárva a látogatókelől. Nem tudtam megérteni, hogy amikoraz alagútból, annak jobb oldalán vissza feléfutottam, miért nem kaptam lövést, hiszenfutásom alatt sorozatlövések szóltak.Később, amikor a Sötétkapu megnyílt aközönség számára, arra a következtetésrejutottam, hogy az ávósok a buszra célzottlövést adtak le., és kizárólag a busz jobboldalát lőtték.

A mai napig nem tudok megszabadulniattól a feltételezésemtől, hogy a termetesalak és a beugrásban lévő katona összeját-szottak az ávósokkal, hősi halottra voltszüksége a „rendezőknek.” Azt is,feltételezem, hogy a busz vezetőjét is sike-rült megnyerni a termetes embernek azakcióhoz. A mai napig nem tudom feldol-gozni, ha az ávósok „megengedik”, hogyaz utóbuszunk elérje a hercegprímásipalotát, azaz az ö állásukat, akkor hogyanzajlott volna le köztünk és az álig felfe-gyverzett ávósok között a tárgyalás.Nekünk nem volt fegyverünk, a buszonsemmilyen erőszak elkövetésére alkalmaseszköz nem volt. Úgy tudom esztergomilakos nem volt a buszon és a meghaltakközött sem. Esztergom város közönsége1991-ben az elhunytak emlékére a Sötét –kapuban, a beugrás után emléktábláthelyezett el.

Az emléktáblán a következő nevekszerepelnek:

Bánóczi Fülöp János . . . . . . .élt 23 évetBugárdi József . . . . . . . . . . .élt 28 évetFata József . . . . . . . . . . . . . . .élt 21 évetFilakovszki János . . . . . . . . élt 24 évetGál János . . . . . . . . . . . . . . . .élt 20 évetHomor Ottilia Mária . . . . . . .élt 19 évetJuhász Anna . . . . . . . . . . . . . .élt 19 évetJungbauer Károly . . . . . . . . . .élt 54 évetKatona Józsefné . . . . . . . . . .élt 32 évetKörösi Ödön . . . . . . . . . . . . . .élt 46 évetLehovecz Béla . . . . . . . . . . . .élt 22 évetNeuhauser Ilona . . . . . . . . . . .élt 24 évetReschek Magdolna . . . . . . . . .élt 20 évet

„A mi hitünkben tovább élnek” áll atáblán. Az enyémben is, de 50 évvel ahalálukat követően már ideje lenne, ahalálukat előidéző körülményeket a város-nak tisztáznia.

Juhos László



Hősi halottakra volt szükség?

Novemberben Brüsszelben tanácskoz-tak az EU tagországok kormányainak ener-getikai kormányzati felelősei. Hazánkat abrüsszeli tanácskozáson Kóka János mi-niszter képviselte. A téma az EUhosszútávú energiapolitikai stratégiája volt.A tanácskozást áramszünet zavarta meg.Az áramszünet részleteiről szóló híradás-ból az derült ki, hogy 20 perecen át sötétvolt a tanácskozásnak helyt adó teremben.Áramszünet mindenütt máshol, máskor iselfordulhat. Az épületek, intézmények biz-tonságos szünetmentes villany ellátásánakmódja a szakember számára ismert. Aszünetmentes villany ellátás nem technika,hanem pénz kérdése. Többlet költséget

jelent az intézmény, az épület tulajdonosá-nak, üzemeltetőjének.

Miniszter úr miután visszaérkezett atanácskozásról, arról szólt, hogy a„brüsszeli áramszünet” elmaradását a vil-lamos energia piac teljes liberalizációjátólvárja.

Sokan sok mindent várnak a villany piacliberalizációjától. Várható, hogy a gyakorinagykiterjedésű áramkimaradások miatt afogyasztók kiegészítő berendezések vásár-lására kényszerülnek és a jobb ipari parkokarra kényszerülnek, hogy a hálózattólfüggetlen áramszolgáltatást alakítsanak ki.A szegény ember is elrakhatja a minden-szentekkor megmaradt gyertyát.

Energiapolitikai hétfő esték

Az Energiapolitika 2000 Társaság havirendszerességgel megtartott hétfő estéin a vil-lamosenergia ipar jövőjével kapcsolatoselképzeléseket vitatják meg a szakemberek.2006. december 10-én Dr. Tombor Antal azEurópában mára kialakult jelent mutatta be, anovemberi nagy áramkimaradás ismertetésekapcsán. A rendelkezésre álló adatok alapjánelemezte az eseményt.

Hozzászólásában Dr. Petz Ernő arrólbeszélt, milyen fejlesztések és intéz-kedések kellenének ahhoz, hogy minélritkábban forduljanak elő üzemzavarok.Az egyik hozzászólás arról az oldalról vizs-gálta a kérdést, hogy a liberalizációbanérdekelt és abból kimaradó pénzügyiköröknek (például a szünetmentesegységeket gyártóknak és forgalmazóknak)egyáltalán érdeke-e az ellátás biztonságbatörténő beruházás? Az “én” haszon ugyanisakkor maximalizálható, ha más pénzénépül az a távvezeték, amelyen az “én” vil-lanyom jut el a fogyasztóhoz, és nagyfelárat kapok akkor, ha egy másik mér-legkör kiesik, vagy deficitessé válik. A szo-ciális piacgazdaság elvei természetesen ittis alkalmazhatók lennének, például úgy,ahogy a tőzsdén is felfüggesztik a kiugróanváltozó papírok kereskedelmét, az is elő-fordul, hogy aznapra bezár a börze. Itt egya prágaihoz hasonló irányítóközpontot kellfelépíteni a mai kor technikai színvonalán,és felruházni a hatékony működéshez szük-séges törvényi háttérrel. Ha viszont egyilyet felépítenek, az zavarja a liberalizációt.A liberalizált mérlegköri érdekeltségekmeg korrumpálják az irányítást. Dr. JárosiMárton azzal válaszolt a liberalizációfonákját bemutató hozzászólásra: „csaknem azt akarod mondani, hogy sötétbenkönnyebb lopni”.

A novemberi áramkimaradás az egyikpaksi generátor teljesítményét 60 és 300MW között lengette. Az OAH sajtótájékoz-tatóján ezzel kapcsolatban feltett kérdésreDr. Rónaki József azt válaszolta, egy ilyenjelenség nem vet fel nukleáris biztonságiproblémát, legfeljebb leáll a reaktor. Areaktorok indítási száma szigorúan korláto-zott, az újraindítás sem gyors művelet, ezmegint oda vezet vissza, hogy más eszközeáll ki a termelésből az én hasznom miatt ésnemcsak többet fizet a fogyasztó a vil-lanyért, de még szünetmentes tápot is ven-nie kell.

Pálos László



Az ellátás biztonság vagy a kivehető profitmaximalizálása legyen a villamosenergiaipar

célja az Európai Unióban?

EmlékezzünkAz utolsó apostoli magyar királyt 1916 december 30-án koronázták meg aMátyás templomban. Boldog IV. Károly királyunk és Zita királynénk részeinemzetünk történelmének. 1956 kapcsán nem feledkezhetünk meg arról asegítségről, amit királynénk az Egyesült Államokban új hazát kereső 56-osmenekültjeinknek nyújtott. A koronázáson négyéves trónörökösként jelen lévőOttó, hosszú számüzetése alatt és azóta is segíti hazánkat. Tiszteletünk jele,részvételünk az emlékmisén, amelyet Tempfl József nagyváradi megyés-püspök mutat be a koronázás 90. évfordulóján, december 30-án 9-órakor aBudavári koronázó (Mátyás) templomban.

Lapunk teljes terjedelme is kevés lennearra, hogy méltassuk Árpási Zoltán kitűnőmunkáját, ami igen gyorsan elfogyott akönyvesboltokból.

Aki karácsonyra szerette volnaajándékozni, már csak a másosdik kiadás-ban reménykedhet. A köny sikeréhezbizonyára hozzájárult, hogy a köztársaságielnök kifogást emelt a világhírű tudósSzéchenyi díjával kapcsolatban. A tényekazt mutatják, néha a piac is tud igazságotszolgáltatni. Ebben az esetben ez történt.

Talán a 24-ik órában született a mű,amely megismertet bennünket a magyarvillamosenergia-ipar több mint százévestörténetével, amelynek egy része kétségte-lenül a szerző életét és életművét is jelenti.A könyveben megoldást találunk, sok ma isaktuális energiapolitikai kérdésre. Köszön-jük ezt a szép munkát Kerényi Á Ödönneka szakma doajenjének.

A jezsuita páter írása, amelynek utolsókötetét is kezünkbe vehetjük nem tartozik akönnyű olvasmányok közé, de olyan mű,amelyet magyarságtudatunk gyökere éshelyes értelmezése okán gyakran kézbekell vennünk. A nemzeti sorstragédiánkat,amelynek látványos mérföldkövei Mohács,Világos, Trianon és Hága, könnyebbenmegérthetjük, feldolgozhatjuk, ha for-gatjuk Petzenhoffer írását. Pezenhoffer 13kötete alkalmas arra, hogy a Kárpátmedence népeinek közös történelem-könyve legyen.

2006 őszének legnagyobb könyvsikereMoldova György Kádár Jánosról írtkönyve. Ma a hatalom hasonlóan viszonyulKádár Jánoshoz, mint tette azt Horthy Mik-lóssal kapcsolatosan 1945 után, de mégmesszebb is mehetünk, mert nem volt mása helyzet Horthy Miklós idejében sem

Károly királlyal kapcsolatosan. A reáliszöldek nemcsak a környezetvédelemben,de az életrajzokban is értékeli az objekti-vitást. Idézet Moldova György: KádárJános c. művéből: „Az 1990–es évek elejéninterjút készítettem a szocialisták elnökév-el, Horn Gyulával. Többek között azt ismegkérdeztem tőle, hogy a pártja miképpviszonylik az MSZMP-hez. Horn annak ide-jén a Központi Bizottság ülésein ömlengvedicsérte szembe az első titkárt. „KádárJános nélkül nincs párt” – stílusban,Kádár ezt meg is elégelte és ráförmedt:

- Ugyan már, ne protezsáljonengem!

Most kérdésemre Horn komoly arckife-jezést öltve azt felelte:

- Csak három dologban nem értünkegyet velük: a múlt, a jelen és a jövőmegítélésében.”

Biztos jobban állna az ország ma, haHorn elhatárolódását Kádár János rend-szerétől nem tetézi a saját maga által ki-mondott igazságtól történő elhatáro-lódással. Horntol sokan azt várták, hogy1994-98 között miniszterelnökként érvény-re juttatja azt az igazságot, amit 1988-banaz országgyűlésben Horn Gyula (nemcsak a név, a személy is azonos!)külügyi államtitkárként mondott:"A szer-ződésszegés kétségbe vonja a magyar kor-mány szavahihetőségét!", és ennekszellemében cselekszik. Nem lebonttatja aközös magyar-szlovák tulajdonban lévőnagymarosi körtöltést, hanem felépíttetiNagymarost. De Horn Gyulának még arrasem volt bátorsága, hogy hozzájáruljon azesztergomi híd újjáépítéséhez, mert aszlovákok az 1977-es szerződésben előírtmagassághoz ragaszkodtak. Ezzel nehéz éskellemetlen helyzetbe hozta az országot ésazokat, akik hittek neki. (PLS)



Könyvbemutatók

A Reális Zöldek Klub időszakos

kiadványa. Kiadja a PVP stúdió.

Nyomás: ALFAPRINT

Főszerkesztő: Juhos László

Kiadványunkat tájékoztatásul

eljuttatjuk a Reális Zöldek Klub

tagjainak, támogatóinknak és

a közvélemény formálóinak.

Minden hasznos ötletet és

támogatást megköszönünk.

Címünk: Reális Zöldek Klub

1279 Budapest, Pf.:74.

Tei./fax:(36 1) 2759 [email protected]

Documents

Európa a globalizáció kihívásábanrealzoldek.hu/pdf/XI_3_2006oszi_teli.pdf · 2007-02-06 · ellen fel kell lépni, de ezek az új apostolok azt mondják, ha ez ellen valaki