Eurázsiai borz (Meles meles)

Felismerés jegyei: A borz feje és nyaka fehér, két – a szem és a fül vonalában

húzódó - fekete sávval. A fej vékony és hegyes, a test és a lábak rövidek. A szemek és fülek kicsik, a farkat hosszú sz�r borítja. A bundája kemény fed�sz�rzet, kevés gyapjúsz�rzettel. Színe barnásszürke, alsó testrészén gyakoribb a fekete sz�r. A hát is sötétebb, mint a testoldal. A kan sötétebb, mint a n�stény, testmérete is valamivel nagyobb. Eml�inek száma 3 pár. Jellegzetes talp és nyomképlete nem téveszthet� össze semmivel.

A borz nyoma és nyomképlete

Csapája a hóban

Koponyáján igen er�s taréj található.

A borz koponyája

Fogképlete:

3 1 4(3) 1 ------------- = 38 (34

3 1 4(3) 2

Elterjedése: A borz Európa nagy részét, Ázsia középs� és Dél-keleti

területén található meg. Skandinávia északi vidékeit kivéve egész Európában elterjedt faj. Magyarországon, ahol számára alkalmas a terület mindenütt jelen van.

Él�helye: Els�sorban a hegy- és dombvidéki, nagyrészt lombhullató

erd�kben él, de a síkságon is el�fordul. Erd�n kívül ritkán telepszik meg, viszont a bokros, erd�sávokkal, erd�foltokkal tarkított kisparcellás mez�gazdasági területeket is kedveli. Mivel kotorékot készít a terület talaj és hidrológiai feltételei befolyásolják megtelepedését. A kotorék bejáratára jellemz�, hogy vízszintesen ovális 20 cm feletti átmér�vel, el�tte jellegzetes barázdával. A belsejét szénával, száraz falevelekkel, mohával bélelik ki.

Borzkotorék bejárata

Szaporodása: Másféléves korában ivarérett. Az ivarzás alatt a n�stény több

hímmel is párosodhat. A párzás a kotorékban vagy azon kívül történik. A borítás néhány perct�l akár egy óráig is eltarthat. Párzási id�szaka április végét�l augusztusig tart. Vemhessége ún. elnyújtott vemhesség, 11-12 hónapig tar. Az ellés után a n�stény azonnal párzik, de a megtermékenyített petesejt a kezdeti barázdálódás után pihen decemberig, ekkor ágyazódik be a méh falába, s indul fejl�désnek. Az anya január vége április eleje között hozza világra 2-5 utódját. A kölykök 2-2 és fél hónapig szopnak, de a 10. hétt�l már szilárd táplálékot is fogyasztanak. A kölykök a 8. hét után jönnek ki a kotorékból. A fiatalok a táplálékszerzésben az 5. hónap után vállnak önállóvá. A fiatal borzok az els� év novemberében hagyják el a közösséget.

Egyedfejl�dés: A kisborzok vakon jönnek a világra. Szemüket 4-5 hetes korban

nyitják ki. Az újszülöttek fehér sz�rzetüket már az els� héten levedli és fokozatosan alakul ki a fajra jellemz� színforma. A

fiatalok 9-10 hónapos korban közelítik meg a feln�ttek testtömegét.

Ivari és korviszonyok: A borz születéskori és fiatalkori ivararánya 1:1, amely a hímek

magasabb mortalitása miatt a kés�bbiekben a n�stények javára eltolódik.

Táplálkozás: A borz az európai menyétfélék közül a legkevésbé ragadozó

életmódú faj, bár ha sarokba szorítják keményen, morgó hangot hallatva védekezik. (Hangját letöltheted: http://www.hunterarchery.extra.hu/dok/dachs.mp3 Táplálkozása közben agresszíven védi a helyet, a vaddisznót is képes elzavarni a szóróról. Tulajdonképpen mindenev�, egyedül jár táplálékot keresni. Napi táplálék szükséglete 560-850 g. Egyes id�szakokban domináns az állati eredet� táplálék, de gabonaérés idején a magvak kerülnek túlsúlyba. Étlapján giliszta, rovarok, csigák, pocokfélék, madárfiókák, tojások, elhullott állatok tetemei is szerepelnek. A növényi eredet� táplálék fontos szerepet tölt be étrendjében.

A borz ürüléke

Állományviszonyok: Európai és országonkénti állománynagyságra vonatkozó adatok

nem állnak rendelkezésre. A kontinens különböz� területein végzett becslések alapján általában 1-3 példány/km2-es s�r�séget említenek. Magyarországi becsült egyedszáma 2007-ben 35.306 példány.

Mozgáskörzet, migráció: Éjjel aktív, évszaktól és id�járástól függ�en 3-90 ha-nyi területet

járhat be. A borcsalád rendszerint egy f�kotorékban és a hozzá kapcsolódó mellék-, illetve egyes kotorékban lakik.

Gazdasági jelent�sége: Tojásfogyasztása miatt szabadterületi szárnyasvad-gazdálkodásra szakosodott, illetve madárvédelmi területeken jelent�s károkat okozhat. A borz ugyancsak terjeszt�je lehet a veszettségnek, így állományszabályozása mindenképpen indokolt. Terítéke 2007-ben 3570 példány volt.

Trófeabírálat: A borz koponya bírálati képlete: Koponya hossza cm-ben x 1 Koponya szélessége cm-ben x 1

22,00-22,49 bronzérem 22,50-22,99 ezüstérem 23,00- aranyérem

Vadászati lehet�sége íjjal: Mivel éjjel aktív, így napközben aránylag ritkán kerül szemünk

elé. Kotorékát általában szürkületkor hagyja el és napfelkelte el�tt tér vissza. Vadászatára két lehet�ség kínálkozik. A kotorék el�tti esti, illetve hajnali les, mikor az íjász megfelel� távolságban, jó széllel, megfelel� takarásban leül a kotorék közelében és várja az éppen táplálékszerz� körútjára induló, vagy onnan visszaérkez� borzot. A másik lehet�ség szórókon. A borz el�szeretettel keresi fel a kotoréka közelében kialakított szórókat, ahol szinte minden növényi eredet� táplálékot szívesen elfogyaszt, kedvencei közé tartozik a kukorica. Jó lövéssel is képes messzire elmenni, ha kotoréka a közelben van, oda menekül. Utánkeresése nehéz feladat, mert a vastag zsírréteg miatt a seb bezáródik. Ezért vérnyomot minimálisan, vagy egyáltalán nem hagy maga után. Vadászatára bármilyen íj alkalmas, a vessz�ket hagyományos tollazással, pengés vadászheggyel szereljük.

Szakirodalom jegyzék: 1. Bakonyi G. – Juhász L. – Kiss I. – Palotás G. (1995) Állattan. Mez�gazda Kiadó, Budapest 2. Faragó S. (2002) Vadászati állattan. Mez�gazda Kiadó, Budapest 3. K�halmy T. (1994) Vadászati enciklopédia. Mez�gazda Kiadó, Budapest 4. Országos Vadgazdálkodási Adattár 5. Preben B. – Preben D. (2006) Állatnyomok és –jelek. M-érték Kiadó, Budapest 6. Szidnai L. (1978) Vadásztrófeák kikészítése és bírálata. Mez�gazda Kiadó, Budapest