Evangélikus folyóirat teológiáról, kultúráról, közösségről2013. reformáció–karácsonyXII. évfolyam 3–4. szám

XII

/3–4

.

SZERZŐINK

Agárdi Péter irodalomtörténész BarthaIstván evangélikuslelkész BéresTamás evangélikusteológus BízikLászló(1943–2013) evangélikuslelkész BodorPál(Diurnus) újságíró CsizekGabriella kulturálisantropológus DonáthLászló evangélikuslelkész DonáthMirjam újságíró FábriGyörgy társadalomkutató FeketeVali újságíró GátiJózsef gépészmérnök GellértKisGábor(1946–2013) újságíró GregászTibor könnyűiparimérnök IttzésNóra nyelvész KáliKirályIstván író,könyvkiadó KeményLili egyetemihallgató,költő KincsesKároly fotómuzeológus KoczorTamás evangélikuslelkész KoczorZoltán(1958–2013) gépészmérnök,rendszerszervező LudassyMária filozófus NémethZoltán evangélikuslelkész PamerNóra(1924–2011) régész,építészettörténész PatakiPál vegyészmérnök PaulTillich(1886–1965) evangélikusteológus SzabóMirtill könnyűiparimérnök TurayBalázs fotográfus

2

DonáthLászló

Ami megmarad

Világéletembenaperemenéltem.Nemcsakazért,mert idegenkedtemazelvegyüléstől,erősebbvoltennélatőlemódzkodószőkékés barnák elutasítása. Megtanultam kívül-rőlnézniavilágot,kicsitmindigszkeptiku-san,elvégre„vándorlóarámivoltazősöm”.BoldoganépítettemhajlékotIstenszedett-vedett népének Békáson, meg otthont azöregeknek,delakástnemveszek,amelyet–ha valakimegkíván – ebben az országbanmindigkönnyedénelorozhatamagamfajta,csakazÖrökkévalótfélőszegénylegénytől.Hiábavalólettvolnaareformációpusz-

tánazért,mert500évvelkésőbbcsupánha-gyományéstörténelem?Atöbbszázfőnyihoni evangélikus klerikus és adminisztrá-torcsakakkorésattólhördült föl,amikoranépszámlálás adatainyilvánvalóvá tették,tíz év alatt brutálismértékben csökkent amagukatevangélikuskereszténykéntidenti-fikálókszáma.Húszévenátbolondítottákmagukat azzal, elég, ha „jó kormányzata”vanazországnak,melykárpótolazévszá-zadnyi sérelemért, sutatmutat,mit is csi-náljon az, aki lelkészi oklevelet szorongat.Teltek-múltakazévek,satermészetrend-jeszerintegyrecsakhaltakazok,akikmégtudták,miértazok,akik.Akiketmég kérni sem kellett, volt sze-

mük, kezük és szívük – tették a dolgukat,kimihezértett,aközösségjaváraésama-gukörömére.SígyegyüttIstendicsőségé-re.Időközbenaszerény,debiztosmegélhe-tésbevonzottaatársadalompiacfüggővagya versenyszférában alkalmatlan, középsze- rű tudású-szorgalmú kádereit. Íme, mun-kájuk gyümölcse! Nem az a baj, hogy ki-csiéshatalomnélküliezazegyház,hanemaz,hogynemvonzósemamegszomorítot-

tak,semakülönféleelitekszámára.Semajámboroknak, sem a felvilágosult elmék-nek.Jelentéktelen, igazánmégrosszatsemtesz, csak van álmatagon s néha sértettenundorkodvaönnönfölöslegességeláttán.

*

ValamikorrégenfennaBécsikaputérenaszombatonkéntösszejövőifjúságbibliaórá-jánmég azt gondoltam, rosszul kérdezek.Nem ismeremeléggéazegyházat, aBibli-át,adogmatikát.Megszerettemazokatako-rombelifiúkatéslányokat,akedvükértmegamagamgyönyörűségéreanyaidédapám,anagyenyedi szász lutheránuspapnyomdo-kábaakartamlépni.Mártöbbmintnegyvenéveennek.AtemplomottállváltozatlanulaVárban,deholvannak,akikegykorengeminspiráltak? Eltűntek a múló időben. Né-melyikük számára vállalhatatlanná lettem,karrierjüket, jóhírüket féltvemessze elke-rültek.Másokidőnekelőttemegöregedtek,lelket csak én láttam beléjük, s mikor eztmárnemtettem,nemvoltkitlátni.Egyetlenegy ember maradt meg barát-

nak,társnak,kimegőrizteegykorközöshi-tünkszenvedélyét.Pedigbitangulmegpró-báltaazélet, taláncsaka testvérébennemcsalódott, meg a munkatársaiban. Bárholdolgozottis,szerették.Nyilvánazokisked-velték,akikeredendőemberszeretetétnaivi-tásnakvélvekihasználták.Sohanembántottsenkit.Márhúszévebelebetegedettadol-gokrémuralmába.Denemadtafel.MuntagJuditmosolyogvahaltmeg.Nővérénkívülsoha senkire nem támaszkodott, mindenteltűrt,ésmindentremélt,leginkábbszerel-metéscsaládot.Semmitsemkapott.Deahitétnemadta.Ésengemsemtagadottmegsoha.Alegtisztábblelkűéslétűnővolt,akitvalahaismertem.Apámnagyonszerette.

*

3

Holvolt,holnemvolt,voltegyszeregyem-ber,akitnemaszépségéért,nemiskedvesés kellemes modoráért szerettek, ha sze-rettek. Az én életemben az egyetlen egy-házi férfiú, aki szemrebbenés nélkül a ké-pembemondta,shaláláignemisváltoztattamegabbélimeglátását,hogyéneretnekva-gyok. Idén érte is szólt a békási templomharangja.BízikLászlóteológiaiműveltségéttalán csak irgalma haladta meg. Élveztükmindketten, mikor kíméletlen logikával éstárgyszerűenbebizonyítottamáglyáravaló-ságomat.Hamegütköztem,nyombanvisz-szakozott: ne bánkódj, téged legalább vanmiértkárhoztatni.Nemvolthozzáhason-lómestereamagyarulgondolkodóevangé-likusoknak.Látvaéletét,reméltem,aküsz-ködőspapilétengemismegigazít.Ővalóbanpapvolt. Sokáigmegbecsült

tagja a klérusnak. Aztán kivetettékmagukközül. Szíve mélyén mindig arra vágyott,hogyújraközöttüklehessen.Talánezlehe-

tettfrivolkritikájánakigazioka:engemcsaka Názáreti izgatott, s nem a rá hivatkozókisebb-nagyobb inkvizítorokból álló avíttvagykorszerűrestilizáltadminisztráció.Bízik László 12 évnyi börtönlelkész-

ségutánmeghalt.Szeretteinekmegtiltotta,hogy míg el nem temetik, nyilvánosságrahozzákahírt.Eprófétikusgesztuslettéleteutolsóprédikációja.Halóporábanmárnemvállalt közösséget azokkal, akikkel együttélni,alkotnivágyott.Férfivolt,sokatvétke-zett,deazttudta,mitjelentittésmostevan-gélikusnaklenni.

*

Már régen nincs meg az a teniszpálya,amelynek kerítésén keresztül a 60-as évekvégén Szépilonánál gyakran szót váltottanyám régi kollégájával, Gellért Gáborral.Álmomban sem gondoltam, hogy évtize-dekmúltánnekemafiávalleszmindennapitalálkozásomPestenésutamszerteanagy-világban.GellértKisGábor is sokkalmű-veltebb volt azoknál, akik megfogadták, shiúmódon elhitte: a tudás hatalom.Életeutolsó tíz évében szintemár csakbiblikusesszéket írt.Többretartvaa tudástbármi-nőhatalomnál.Magamagáértírtéskutatott,lázasangyötörveanyelvészt,mimit jelentmagyarul.Ahódító férfi, a születettkegy-osztósohanem lett jámborrá,demegsze-rettealelkiszegényeketis.Először elcsodálkozott Bauer Tamás

egyházfinanszírozási ötletén 1995 őszén,aztán mindent megtett, hogy sikerüljön.Patrónusáválettbármelyegyháznak,amelyhozzáfordult,sjöttvelem,hogylássa,mi-lyen az evangélikus életBékéscsabán vagyNyíregyházán,DániábanvagyBukarestben.MintBízikLászló,őistöbbetvárta90

utánimagyarpolitikaielittől.Magukbólin-dultakki.Mindkettejüketmegcsaltaemin-den módon elkurvult közpolitika. Gyaní-

4

tom, keserűbb lélekkel haltak meg, mintatyáik.Hittek,semmiérthiába.

*

KoczorZoltánsemféltahaláltól.Őisélniszeretett,mintatöbbiek,megdolgozniki-fulladásig.Őtsembírtaelviselnisemahiva-talosegyház,semapapoktársadalma.Eny-nyiszelídszuverenitástóllégszomjatkaptak.Óvakodtak vele vitába bocsátkozni. S hael kellett némítani, azt testületileg tették:egyenként,mintKarinthyBarabbásában atömeg, Jézust kiáltónak gondolták magu-kat, smeglepődtek, hogy amorális önámí-tásukértKoczorZoltánmosolyogva túllé-pett rajtuk.Nemaz embert, a tudatlant, akisszerűt rühellte,hanemazostobaésgő-gös, hivatalukkal kérkedő klerikusokat.KoczorZoltánmindent tudott: ha kellett,kántorizált, ha kellett, tanított vagy prédi-kált, zsinatot vezetett, egyházi projekteketmenedzselt,18éveskorátóltanulvaésdol-gozva,gyermekeketnevelve,villoniderűvelküszködve egy sunyi és gyenge teljesítmé-nyűtársadalomtalpraállításáért.MintDá-vidJonatánt,úgysiratomőt,akiértemésagyülekezetértnem Istennél, hanemazön-magátnarcisztikusanazőevilágihelytartó-jánakképzelő,periferiálispontifexnélpró-bált közbenjárni, mert hitt az értelem ésirgalomerejében,mertmégrólasemakartlemondani.KoczorZoltánt,ekiváltképpenvalólu-

theránus embert is eltemettük november-ben.Mimaradt?Mimaradtagyászon,ahi-ányon,alelkünketnaprólnapratámadóéssorvasztóhiábavalóságon túl?Apáinkhiteés tartása. Mert olyan helyzetben, amelymeghaladja józan értelmünket, és szétmál-lasztanipróbáljabizalmunkat,azokhozkellfolyamodnunk,akikilykörülményekközöttnemszégyenültekmeg.Barátaim és bajtársaim ravatala mellett

megállva Pál apostol szavába fogódzom:

Petri GyörgySzezonvég

Arosszbólcsírázikazegyedülijó:halaszthatatlannáleszahalogatható.Hameghalazember,nemlehetmár halottabb:végeaméricskélésnek,afokozatoknak.Viszonteldöntheti:hamvadvagyporlad.(Föltéve,hogyrendelkezettevégett.)Smiközbenkorhadnikezd(vagyelégett),megytovábbaföldigyarlógyakorlat:sürgünk-forgunkserényen,mintaférgek.Nemisutolsóakezekazutolsónapok:csomagolás,lézengés,várniavonatot,mégegykávét,sört,szendvicset,konyakot,talpunkalattvakító,frisssódercsikorog;éshülőtündöklésben:aporosmuskátlik,pirospadok.

„Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel.” (Róm 14,22)

5

KoczorTamás

Tenyeredbe rejtve*

„…én te rólad el nem feledkezem. Ímé, az én mar-kaimba véstelek be téged.” (Ézs 49,15b–16a)

Sok-sokévevolt.Annak idejénFótonegykisnarancssárgaJánosevangéliumátoszto-gattak,lehetettnyerniis,deakinemnyert,annak is valahogy jutott egy kis füzetecs-ke.EzafüzetecskecsakJánosevangéliumáttartalmazta,avégénüres lapokkal,nyilvánazért,hogyodaki-kiasajátokosgondola-taitisbetudjafűzni.Valakieléghamarrá-jöttarra:akántorképzősökbeírhatnákodaanevüketmegacímüket.ÍgyaztánaJánosevangéliuma körbejárt, különösen a tan-folyamvége felé, ésmindenkimegpróbál-taminéltöbbemberrelföljegyeztetniane-vétésacímét.Vanegyilyenfüzetem,ottállbenne:MuntagJuditésamonoricím.Pedigmilyenbutaság.Villámgyorsantel-

tekazévek,szinteazonnalottvoltakövet-kezőnyár,akövetkezőkántorképző,akö-vetkezőtalálkozás,nemegyszerévközbenis.Meghátkülönbenis:azembernemfe-lejt. Nem felejt. Azt az öblös, mély han-gú nevetést, amely szinte kikényszerítette,hogymindenkivelenevessen,nemkönnyűelfelejteni.Rettenetes az, hogy felejtünk. És min-

den bizonnyal valahonnan innen kelleneelkezdenünk: hogy felejtünk. Pedig any-nyiraszeretnénknemfelejteni.Megpróbá-lunkkapaszkodni képekbe,mozdulatokba,történetekbe,Jánosevangéliumába.Szeret-nénkmindenáronmegőrizni az emlékein-ket,olyan formán is,hogy fájjon.Hakell,hátfájjon.Mostperszeaztérezzük,eznem

igaz.Magamisérzékelemennekazellent-mondásosságát.Aztmondjuk:dehogyis,be-lénkírtamagát,éstúlságosanrövidazem-beriéletahhoz,hogyelkopjon.Nademégisfelejtünk.Mertmi,emberek,felejtünk.Ta-lán szabadegy személyespéldát is elmon-danom. Annak idején, amikor meghalt akisfiunk,anővéreaztmondta:bárcsakmin-dig így fájna,bárcsakmindigaztérezném,amitmost. De hát a fájdalom tompul, azemlékek fakulnak, és akármennyirebelénkíródtak,emberekvagyunk, felejtünk.Meg-próbálunk maradandó dolgokat keresniazanyagbanis.Aszentdolgokhozmindighozzátartozik,hogyvalamistabilitástadjonmagaazanyag.Deazanyagiselporlik.AztolvassukÉzsaiásprófétánál:„én teró-

lad el nem feledkezem, íme az én markaimba vés-telek be téged”. Szépezakép.Mikorgyere-kekvoltunk,a fontosdolgokatbeleírtukatenyerünkbe, nehogy elfelejtsük őket. Is-tenaztmondja,amarkaimba,a tenyerem-bevéstelekbetéged.Amiaztjelenti:őnemfelejt.Amiaztjelenti:őnemember.Éseb-bennagyonbízunk.Nagyonbízunkabban,hogyőnemfelejt.Hogyhaelkopnak isazemlékeink,mégakkoris,haegyszercsakaz-zalszembesülünk,hogyminagyonisembe-rekvagyunk,ésnagyonisfelejtünk,ottvanIsten, és azt mondja, én nem feledkezemmegrólad.Anevedottvanatenyeremben.Amitenyerünkbenisvannakdolgok.A

karthauziszerzetesekegymásnakmutatjákatenyerüket, benne a tenyér ráncolatában akétmbetű:mementomori,emlékezzaha-lálra.DeIstenaztígérte,hogyaminevünknemahalálbetűivelkerülbeazőtenyerébe,hanemazéletbetűivel.Nagyon érdekes, hogy a passióban és

egyáltalán az evangéliumokban mennyi-szermegjelenikJézuskeze.Legutoljáraúgy,mintamelyetátütöttek.Aztánazemmausitanítványok egyszer csak arról ismerik fel,ahogymegtöriakenyeret.Akezénmindenbizonnyallátjákasebeket.AztánottvanTa-

*ElhangzottMuntagJuditgyászistentiszteletén2013.szeptember6-ánBékásmegyeren.

6

más,akihitetlen,ésJé-zusmegmutatjanekiakezét.Mert ezek aminevünknekabetűi:„én te rólad el nem feledkezem, íme, az én markaimba véstelek be téged”. Egyszer egy teoló-

gus aztmondta, hogyIsten az emlékeibőlfogelőhozniminketafeltámadáskor. Hogyöregen-e vagy fiata-lon, a fogyatékossága-inkkal együtt-e, ahogynemszeretnénkkinéz-ni?Hogyhogyankerü-lünkelő a feltámadás-

Petri GyörgyT. D.-höz

azéletezazéletezazálom?kesztyűkéntkifordítvaugyanazanyelvAjobbabalranemhajazDeszótlanuliselleszünkmárhiszannyimegtébolyulttéblábolafonákonTükörmélybeilyensokázuhanni?

kor?Úgy,ahogyIstenszeretnelátniminket.Azemlékeibőlhozelő.Mertnemfeledke-zikelrólunk.Mertottvagyunkagondola-taiban,agondolataiközepén.Ottvagyunkatenyerében,belevésve.És ha most e körben, közöttetek, akik

mind ismertétek Jutkát, arról beszélünk,hogymilyenátütőoptimizmusvoltazegészélete, akkormost haddmondjuk ki azt is,hogyIstenigazioptimizmusaafeltámadás.Mert mi, emberek, lehullunk. Félelmünkahaláltólmindenbizonnyalnemaz,hogyfájnifog,bárbiztosanezisnagyonnehéz,hanemsokkal inkábbaz,hogyelfelejtenekminket.Hogy eltűnünk.Hogymi lesz, hamársenkinememlékezikanevünkre.Egy-szer valaki a kezembe nyomott egy nagyzsák fényképet,hogyőeztkidobnáasze-métbe.Mondtam,netegye,afényképmég-iscsak dokumentum, azon arcok vannak.Nézemaképeket, senkitnem ismerek.Éssenki nem ismer azokon a képeken sen-kit, azért akarták kidobni őket. Eltűnünk.Ott van bennünk a rettegés, hogy eltű-nünk. Hogy nem emlékeznek ránk. Istenaztmondja:énteróladelnemfeledkezem,nemtűnszel,nemveszelelasemmiben.Is-

tenemlékeinemazemberemlékei:énföltá-masztalakazemlékeimből.Előhozlakújra.Nagy,igazinevetéssel,amellyelkénytelenekleszünkmindnyájanegyüttnevetni.

Imádkozzunk!Sorsunkatatekezedbeadjuk.Nincsenek

nagyokosságaink,bátorságunk senagyon,desorsunkatakezedbeadjuk.Smiközbentíz körömmel kapaszkodunk az időbe, ésvalahogymegpróbáljukmegtartaniazt,amimenthető,aközbenbátorítsminket,hogytepedigtízkörömmeltartaszminket,ésnemejtesz le,ésnemveszünkel,és föltámasz-taszminketKrisztusért.Ámen.

7

NémethZoltán

Hozzatok szavakatHóseás 14,3 nyomán

„Ezeket a szavakat vigyétek magatokkal, amikor megtértek az ÚRhoz, ezt mondjátok neki: Bocsáss meg minden bűnt, és fogadd szívesen, ha ajkunk gyümölcsét áldozzuk neked!”

Nagyonmegérintett ádventelsővasárnap-jának igehirdetési alapigéje. Elképzeltem aszavakkarácsonyát.Azádventikalendáriu-mot,amelynekzsebeibőlcsokoládévagyjá-ték helyett mindennap egyetlen szó bújikelő.Mégcsaknem is egy idézet, egy szépvagy bölcs gondolat. (Lassan azok is tö-megcikkéválnak,főlegkarácsonykor.)Csakegyetlenszó.Szentestepedigmindenkinekegyetlenszótadnánkajándékba,mindenki-nekmást,miutánfélrevonultunkéskitalál-tuk,hogycsaládtagjaink,barátainkközülki-nekmelyikszólennealegmegfelelőbb.Ésvajon kitől milyen szót kapnánk mi ma-gunk?Ünnepekmúltán nem az ajándéko-katrendezgetnénk,hanemkiterítenénkma-gunk elé a kapott szavakat. Mit üzenneknekünk? Mit mondanak rólunk? Egymáselőttiskiteríthetjükkártyáinkat,ésjátszha-tunk karácsony vagy szilveszter este a ka-pottszavakkal.Játszhatunkaszavakkalpár-keresőt.Csakajátékkedvéértcsereberélőst:kimilyen kapott szót cserélne el valakivelegymásik szóra?Valamilyenmemóriajáté-kotiskitalálhatnánk,vagyegynemszeretemszóvaljátszhatnánkfeketepétert.Amikoresorokatírom,mégádventele-

jevan.Afiunk reggel lelkesenugrikki azágyából,ésszaladazádventikalendárium-hoz. A feleségem felolvassa hangosan agyülekezetnekkészítettfelnőttádventinap-

tárból az aznapi idézetet és ahozzá tarto-zólelkiségifeladatot.Énaszavakkalendá-riumángondolkodom.24szó.Mikerüljönbele,mimaradjonkibelőle?Aderűtbele-tenném.Amegrendüléstis.Ésalemondástisbiztosan.

Derű

A kedvenc szavam. Nem felszínes, nép-szerű,hivalkodóésharsány,mintazörömvagyavidámság.Sokkalmélyebbrőlfakad,sokkaltöbbetmond,éssokkalidőtállóbb.Nemapillanatnyihangulattólfügg,hanema szív tartósállapotától.Ezért azörömésavidámságszámárakedvezőtlenéletkörül-ményekközöttislétezik.Aföldipokolbanis kivirágzik. Súlyos betegségben is meg-őrizhető. Leginkább az öregeké, rájuk jel-lemző.Nemmúlikelazifjúsággal,sőt!Azidőmúlásávalegyretisztábbfénnyelragyog.Azarcotvizsgálvaaszembenésaszájsar-kainállátható.Egészenkülönösfinom,hal-ványmosoly, illetvenemszúrós,deelevenfényűtekintetformájában.Azarcnakállan-dóhuncutságotkölcsönöz.AderűcsakIs-tenbengyökerezhet,mertnyilvánvaló,hogyalátható,anyagivilággyűrűinél,valamintazegyesembersorsánakkellemeséskellemet-len történéseiből képződő felszínénélmé-lyebbrőlered.Aderűazegyetlenbizonyí-tékaIstenlétezésének,ésazegyetlenhitelesmegnyilvánulása a hitnek. Ha Istent kere-sed,olyanhelyetkeress,olyanembert,olyanközösséget, ahol érezhetőaderű. Így semígérhetem, hogy rátalálsz Istenre, de ott,aholnincsderű,biztosannem.

Megrendültség

Miért fontos ez? Éppen itt, második he-lyen? Mert azt gondolom, minden azonmúlik, hogymeg tudunk-e rendülni.Meg-érint-eminket valami? Szíven talál-e? Ád-ventben azt szeretem a legjobban, hogy

8

érződik az embereken, hogy szeretnénekmegrendülni. Érződik a megrendülés utá-ni vágy.Az érintődés igénye.A szíven ta-láltságutánisóvárgás.Talánezértkerülnekilyenkorjobbanafigyelemelőterébeahaj-léktalanok,azárvákésáltalábanamegren-dítősorsúembertársaink,mertakiketnemakarunklátniévenát,azokathirtelenkeres-nikezdjük,hogysegítségükkelmegrendül-hessünk.Nemelegendőmagyarázaterreazegészévesközönyünkmiattérzettbűntudatés az annak okán gyakorolt kompenzáció.Hanemrólunklenneszó,decemberbenisközönyösekmaradnánk.Derólunkvanszó.Érezzük, hogy ezt az ünnepet nem lehetmegrendültség nélkül megcsinálni. Mond-hatnám: „megúszni”. Meg lehet, de nincsértelme.Ahajléktalanokésazárváképpenolyaneszközeiszámunkraakívántmegren-dülésnek,mintbetlehemesjeleneteinkbenabocileheletévelfűtötthidegistállóésaszal-mávalbéleltjászol,benneazújszülöttgyer-mekkel.Hogynemtisztességesahajléktala-nokésárvák„eszközként”valóhasználatamegrendültségünk érdekében? Lehet. Delegalább ilyenkormeglátszik rajtunk, hogymaradtmégbennünkvalamiemberi.

Lemondás

Éppenádventben,karácsonyelőtt?Amikormindenésmindentérenazellenkezőjéről:afogyasztásról,avásárlásról,azételekről,afelhalmozásról szól? Igen, és éppen azért.Mertazagazdagság,amelyetegyrenövek-vőfogyasztással,vásárlással,felhalmozássalpróbálunk sikertelenül elérni, lemondássalmegvalósítható.Mégalegradikálisabbkör-nyezetvédő, vásárlási szokásainkonváltoz-tatnikívánó„menteniamenthetőt”típusúkezdeményezés legszigorúbb képviselői-től isfelmentéstkapunkünnepekelőtt: jólvan,csináljátok,éljétekkivágyaitokat,majdjanuárban beszélünk róla,mit hogyan kellmásképpcsinálni,hogyaFöldmegmenthe-

tő legyen. Lehet, hogy talán éppen ezt azőrületet, amely hatalmába kerít bennünketilyenkor, ezt kellene kihasználnunk, enneksegítségévelfelszínrehoznunk,hogymitiskeresünk,mireisvágyunkvalójában?Avi-lágtól elfordult, magányban, lemondásbanélősivatagiésathosziatyákmondásait,írá-sait tanulmányozvamegértettem valamit alemondás,azönkorlátozáslényegéből.Csakazértimegigazán,akimegtapasztaltamáravalamirőlvalólemondáskövetkeztébenki-alakult kezdeti elvonási gyötrelmet követőszabadságfelszabadultboldogságát.Aszer-zetesnemazértétkezikszerényen,visszafo-gottan,mertérdemet,engeszteléstakarez-zelszerezni,hanemhogymegtapasztaljaazevés, a zabálás kényszere nélküli jóllakott-ságot, megelégedettséget. A szegénységet

* Megjelent a szerző Az új létezés című kötetében.Tillich, Paul: The New Being. New York, Scribner,1955.

9

is azért vállalja, hogy a birtoklás, a felhal-mozás,agyűjtögetéskényszerenélkülvaló-bangazdaglegyen.Alemondássalélőtehátugyanaztacélt tűzikimagaelé–megelé-gedetten,gazdagonélni–,mintamelyaza-bálót,halmozót,gyűjtögetőtmozgatja,csakveleellentétbenelisériazt.Acéltulajdon-képpenugyanaz,csakazirányellentétes.Azegyikközelíthozzá,amásikegyretávolabbkerül tőle. Az egyik egyre „kevesebbet”eszik és egyre jóllakottabb, a másik egyretöbbet,mégisegyreéhesebb.Azegyikegy-rekevesebbetbirtokolésegyregazdagabb,a másik egyre többet szerez, mégis egyretöbbhiányzikneki.Ugyanazműködikittis,mintamitJézusmondazevangéliumokban:„Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt” (Lk 17,33).Azontúl,hogy sajátboldogságunkat is így talál-jukmeg,ráadásul–mintegy járulékosan–ezaszemléletengedmásokatisakészletek-hezodaférni,éssegítateremtettvilágotiskímélni. Talán nem is különös, inkább lo-gikus,hogy az evangéliumnemcsupán azüdvösségünkrenézve,de földi,mindenna-pi életünk vonatkozásában is működőké-pes,mondhatnitökéletesmegoldást,életve-zetéstkínálnekünk.

Három szó a huszonnégyből. Még hi-ányzikhuszonegy.Hozzatokszavakat.

Petri György[Mondd, nem mindegy, hogy merre indulunk el]

Mondd,nemmindegy,hogymerre indulunkelHamindenútahalálbavezetSmitcsomagolni,pénzpoggyászottnem kellÉrzékekszűnténúgysincsélvezet

PaulTillich

A végső gond*

Amikor továbbhaladtak, betért egy faluba, ahol egy Márta nevű asszony a házába fogadta. Volt ennek egy Mária nevű testvére, aki leült az Úr lábához, és hallgatta beszédét. Márta pedig teljesen lefoglal-ta magát a sokféle szolgálattal. Ezért előállt Már-ta, és így szólt: „Uram, nem törődsz azzal, hogy a testvérem magamra hagyott a szolgálatban? Mondd hát neki, hogy segítsen!” Az Úr azonban így felelt neki: „Márta, Márta, sok mindenért aggódsz és nyugtalankodsz, pedig kevésre van szükség, valójá-ban csak egyre. Mária a jó részt választotta, ame-lyet nem vehetnek el tőle.” (Lk 10, 38–42)

JézusMártáhozintézettszavaiaBiblialeg-híresebb szavai közé tartoznak. Márta ésMáriakét lehetségeséletszemlélet szimbó-lumáváváltak,azemberbenésazemberiségegészében létezőkét erő, kétfajta gondos-kodásszimbólumává.Mártánaksokdolog-ra gondja van,demindegyikvéges, előze-tes, átmeneti. Máriának csak egy dologravangondja,amelyvégtelen,végső,tartós.Mártaútjasemmegvetendő.Ellenkező-

leg,ezazazút,melymozgásbantartjaavi-lágot.Ezazahajtóerő,melymegőrziésgaz-dagítjaazéletetésakultúrát.EnélkülJézusnembeszélhetettvolnaMáriához,ésMárianemfigyelhetettvolnaJézusra.Egyszerhal-lottamegyprédikációt,amelyetMárta iga-zolásának és dicsőítésének szenteltek. Eztmeg lehet tenni. Életünkben és az embe-ri életben általában számtalan dolog van,amely figyelmet, odaadást, szenvedélyt kí-ván.Denemkívánnakvégtelenfigyelmet,fel-tétel nélküli odaadást,végsőszenvedélyt.Fon-tosak, gyakrannagyon fontosaknektek és

10

nekemésazegészemberiségnek.Denemvégsőképpenfontosak.EzértJézusnemMár-tát,hanemMáriátdicséri.Őválasztottaajórészt,azegyetlendolgot,amelyreazember-nek szüksége van, a dolgot, amely végső-képpenmindenemberlegfőbbgondja.Atemplomiszertartásórájátésamedi-

tatív olvasásminden óráját olyasfajta hall-gatásnakszenteljük,mintahogyMáriahall-gatott.Valamithallunk,aszónokugyanúgy,mintahallgatók,valamit,amitalánvégtelengondunkkáválik.Ezmindenprédikációlé-nyege.Végsőgondot,végsőtörődéstkelle-nebennünkébresztenie.Mit jelent az, hogy valamire gondunk

van? Azt jelenti, hogy részesei leszünk,hogy egy részünk benne van, hogy a szí-vünkkelveszünkrésztbenne.Ésmégennélistöbbetjelent.Megmutatja,milyenmódonleszünkrészesei,nevezetesenaggodalommal.Nyelvünkbölcsességegyakranazonosítjaagondotazaggodalommal.Aminekrészeseivagyunk,azértaggódunk.Sokdologérde-

Deazaggodalommindigúrráleszrajtunk,haérezzükerőnkhatárait,hatékonyságunkhiányát, küzdelmünket a lustasággal, a ku-darc veszélyét. Gondunk van a másokkalvalókapcsolatunkra.Nemtudjukelképzel-ni,hogyjóindulatuk,barátságuk,szeretetük,testi-lelkiközösségüknélkülélhetnénk.Deaggódunk,ésgyakrankétségbeesünk,ami-koreszünkbejutaközömbösség,akirobba-nóharagésféltékenység,arejtettésgyakranmérgező rosszindulat, melyet magunkbanugyanúgymegtalálunk,mint azokban, aki-ket szeretünk. Az aggodalom, hogy elve-szítjük őket, hogymegbántjuk őket, hogynemvagyunkelég jóknekik,bekúszikszí-vünkbe,ésnyugtalannátesziszeretetünket.Gondunk van magunkra. Felelősséget ér-zünk a saját fejlődésünkért az érettség, azéleterő, a szellemibölcsességésa lelki tö-kéletességvonatkozásában.Ugyanakkortö-rekszünk a boldogságra, gondunk van azélvezeteinkreésarra,hogy„jólérezzükma-gunkat”,eztagondunkatkülönösennagyra

kelbennünket,amelyszánalmatvagy borzalmat ébreszt ben-nünk.Deezeknem jelentenekszámunkra igazi gondot; nemhozzáklétreeztazelőrehajtó,kínzóaggodalmat,amelyakkorjelenikmeg,haőszinténésko-molyangondunkvanvalamire.EbbenatörténetbenMártako-molyangondotviseltvalamire.Próbáljuk meg felidézni, hogyegy átlagos napon mire vangondunk az ébredés pillanatá-tólazelalváselőttiutolsópilla-natig, ésmég azon is túl, ami-kor aggodalmunk megjelenikálmunkbanis.Gondunkvanamunkánkra;

ez adja létezésünk alapját. Ta-lánszeretjükvagyutáljuk;talánkötelességként vagy a szükségszigorú szorításában végezzük.

11

tartjuk.Ámelfogbennünketazaggodalom,amikorazönvizsgálattükrébenézünk,vagymások ítéletét halljuk. Úgy érezzük, rosszdöntést hoztunk, rossz úton indultunk el,hogy kudarcot vallunk az emberek és ön-magunk előtt. Másokkal hasonlítjuk összeés alacsonyabb rendűnek érezzük magun-kat, depressziósak és reményvesztettek le-szünk.Úgyhisszük,elpazaroltukboldogsá-gunkat, vagymert túlhevesenkerestük ésösszetévesztettük az élvezettel, vagy mertnem voltunk elég bátrak, hogymegragad-jukamegfelelőpillanatot,amikoregydön-tésboldogságothozhatottvolnanekünk.Nem feledkezhetünk meg minden élő

legtermészetesebb és legegyetemesebbgondjáról, azéletmegőrzésénekgondjáról–mindennapikenyerünkről.Volt egy idő-szakalegújabbkoritörténelemben,amikoranyugativilágnagycsoportjaiszintemeg-feledkeztekerrőlagondról.Maazétel,ru-házkodás és menedék egyszerű gondja isannyira nyomasztó az emberiség többségeszámára,hogyszinteelnyomjaatöbbiem-beri gond nagy részét, s kitöltimindenfé-letársadalmiosztálybatartozóemberekér-telmét.Mégis,valakimegkérdezheti:nincseneka

mindennapiéletgondjainálmagasabbren-dűgondjaink?ÉsnemmagaJézusatanúrá-juk?Amikorőtmegindítjaatömegeknyo-mora,nemszenteli-emegasokmaiembertisérintőtársadalmigondot,ésnemszaba-dítja-e felőketmindennapi életük sok-sokaggodalma alól?Amikor Jézustmegindítjaaszánalomabetegekiránt,ésmeggyógyít-ja őket, ezáltal nem szenteli-emeg a gon-dot, amelyen orvosi és lelki gyógyítókkalosztozik?Amikormagakörégyűjtegykiscsoportot,hogyközösségetalakítsonkive-lük,azáltalnemszenteli-emegmindenféleközösségiéletgondját?Amikoraztmond-ja,hogyazigazságróltanúskodnijött,nemszenteli-emeg az igazság gondját, a tudásiránti szenvedélyt, amely olyan hatalmas

mozgatóerőamaikorban?Amikortanítjaatömegeketéstanítványait,nemszenteli-emeg a tanulás ésoktatás gondját?Amikorpéldabeszédeketmond, lefesti a természetszépségét,ésklasszikusantökéletesmonda-tokat alkot, nem szenteli-emeg a szépséggondját,aztalelkiemelkedettséget,amelyetaszépségadhat,ésabékétanyugtalanságésanapigondokután?Devajonezekanemesgondokalkotják

aztaz„egydolgot”,amelyszükséges,ésazta jó részt, amelyetMária választott? Vagyezek csak annak a legmagasabb formái,amitMárta képvisel?Mártához hasonlóanakkorissokdologravangondunk,amikoranagyésnemesdolgokragondolunk?Valóban túl vagyunk az aggodalmon,

amikor gondunk van a társadalomra, ésamikor a hatalmas nyomort és társadalmiigazságtalanságotlátvasajátelőnyöshelyze-tünkránehezediklelkiismeretünkre,ésnemengedi,hogyszabadonésboldoganlélegez-zünk, amíg együtt kell sóhajtanunk embe-rekszázaivalvilágszerte?Ésismeritekazok-nakagyötrelmét, akikgyógyítani akarnak,de tudják,hogymárkéső;azokét, akik ta-nítani akarnak, és butasággal, gonoszság-gal és gyűlölettel találkoznak; azokét, akikvezetnikényszerülnek,éselkoptatjaőketatudatlanság,ellenfeleikambíciói,arosszin-tézményekésabalszerencse?Ezekazaggo-dalmakhatalmasabbak,mintamindennapiéletaggodalmai.Ésismeritekaztarettentőaggodalmat,amelymindentisztességesku-tatáshozkapcsolódik,azaggodalmat,hogytévedünk, különösen amikor valaki a gon-dolkodás új, kitaposatlan ösvényein indulel?Megtapasztaltátok valaha a szinte elvi-selhetetlenürességérzetet,amikoregynagyműalkotástólamindennapiéletkövetelmé-nyei, csúfsága és problémái felé fordultokvissza?Mikoratemplompusztulásraítélte-tettszépségeirőlbeszélt,Jézusjelezte,hogymégezsemaz„egydolog”,amelyreszük-ségünkvan.AmodernEurópamegtanulta,

12

hogy büszkesége – az embe-rikreativitásévezredeineksora–nemaz„egyetlen szükségesdolog”volt, hiszen az évezre-dek műemlékei mára romok-banhevernek.Miért jár aggodalommal

és idegességgel annyi dolog,amelyre gondunk van? Nekikszenteljükodaadásunkat,erőn-ket, szenvedélyünket, és így iskell tennünk, különben nemérnénkelsemmit.Akkormiérttöltenekelnyugtalansággalszí-vünk legmélyén, ésmiért vetiel őket Jézusmint végsőképpnemszükségesdolgokat?AhogyJézusMáriáról szól-

va jelzi, azért, mert ezek adolgok elvétethetnek tőlünk.Mindegyikükvégetér;mindengondunk véges. Sok közülükmár életünk rövid ideje alatt

tudomány gondja sikeresen vált egy egésztörténelmi időszak istenévé, a pénz gond-ja még fontosabb istenné vált, a nemzetgondjapedigmindenisteneklegfontosabbi-kalett.Deezekagondokvégesek,konflik-tusbanállnakegymással,megterhelik lelki-ismeretünket,hiszennemszolgáltathatunkigazságotvalamennyiüknek.Megpróbálhatjuk elvetni minden gon-

dunkat, és szert tenni egyfajta cinikus kö-zönyre. Elhatározzuk, hogy többet sem-mire nem lesz gondunk, talán kivételesesetekben egy kicsit, de semmiképp semkomolyan.Megpróbálunkközönyöseklen-nimagunkkal ésmásokkal, a munkánkkalésörömeinkkel,aszükségleteinkkelésfény-űzéseinkkel, társadalmi és politikai ügyek-kel, a tudással és a szépséggel kapcsolat-ban.Mégúgy is érezhetjük,hogyebbenaközönybenvanvalamiheroikus.Ésegyva-lamiigaz:ezazegyetlenalternatívájaannak,hogy egy végső gondunk legyen. Közöny

eltűnik,sújaktámadnakhelyettük,melyekszinténel fognak tűnni.Amúlt sokhatal-masgondjasemmivélett,ésmégtöbbfogvégetérnielőbbvagyutóbb.Amulandóságszomorútörvénye irányítjaméga legszen-vedélyesebbgondjainkatis.Avégaggodal-majárjaátaboldogságot,amelyetadnak.Adolgok,amelyekregondunkvan,ugyanúgyvégetérnek,mintmimagunk.Leszegypil-lanat–talánnincsismessze–,amikormárnem lesz gondunk egyikükre sem, amikormegmutatkozik végességük saját végessé-günkélményében–asajátvégünkben.Mégisúgykezeljükelőzetesgondjainkat,

minthavégsőklennének.Ésmarkukbantar-tanak,haszabadulnipróbálunktőlük.Min-dengondzsarnoki,egészszívünketakarja,egészelménketésmindenerőnket.Mindengondavégsőgondunkakar lenni, az iste-nünk.Amunkánkgondjagyakransikeresenválikistenünkké,akárcsakegymásikembe-rértvagyasajátörömünkértviseltgond.A

13

vagy végső gond – mást nem választha-tunk.A cinikusnak is van gondja, szenve-délyesgondja,egydologfelől,mégpedigaközönyefelől.Ezmindenközönybelsőel-lentmondása.Tehátcsakegyetlenalternatí-valétezik:avégsőgond.Mihátazegyetlendolog,amelyreszük-

ségünk van? Mi a jó rész, amelyet Máriaválasztott? Ahogy történetünk, úgy én istétovázom,hiszenszintemindenválaszfél-reérthető.Haaválasza„vallás”,félreértikaválaszt,minthabizonyoshiedelmekéstevé-kenységekösszességétjelentené.Deahogyaz Újszövetség más történetei mutatják,Márta is legalábbolyanvallásosvolt,mintMária.Avallás is az emberi gondok egyi-kelehet,egyszintenatöbbivel,ugyanolyanaggodalmat keltve, mint azok. A történe-lemésavalláspszichológiamindenlapjaeztdemonstrálja. Még olyan különleges em-berek is vannak, akiknek a feladata enneka bizonyos emberi gondnak a fenntartása.Istenkáromlószóvalúgyhívjákőket:bigot-tak–ezaszótöbbetkifejezkorunkvallá-sihanyatlásáról,mintbármimás.Haaval-láskülönlegesemberekkülönlegesgondja,ésnemmindenkivégsőgondja,akkorkép-telenség vagy blaszfémia. Tehát megkér-dezzükújra,miazegyetlendolog,amelyreszükségünk van? És megint nehéz a vá-lasz.Ha a válasz „Isten”, ezt is félreértik.MégIstenisválhatvégesgonddá,egytárgy-gyáasokközül,amelynekalétezésébenbi-zonyosemberekhisznek,mígmásoknem.EgyilyenIsten,persze,nemlehetamivég-ső gondunk.Vagy személlyé tesszük, egy-gyéa sokközül, akivelhasznoskapcsolat-banlenni.Egyilyenszemélysegíthetivégesgondjainkmegoldását,desemmiképpsemlehetvégsőgondunk.Az egyetlen dolog, amelyre szükségünk

van–ezazelsőésbizonyosértelembenazutolsóválasz,amelyetadhatok–,hogyvég-sőképpen,feltételnélkül,végtelenüllegyengondunk.IlyenMáriánakvolt.Ezaz,amit

Petri GyörgyPassz

Hogyanlehetjóvátenniarosszat?–Nagykérdés!–Éshogyanrosszáajót?Hülyén,kábultanbolygokutcahosszat,keresvénazelrontanivalót.Valamialjasság,bűncselekménymegvalósítás, ilyesmi,deebbenarohadtmelegbennemjut eszembesemmiépteleneszűötlet,pedigegyilyenmeglettkorúköltőelőttazutcánheverazihlet.Hogyfájoknekem?Ezlírikusnál munkaártalom.Dehogymégatetérdedisénnekem?Eztpanaszolja(el?föl?)énekem?Bár…mikéntformábanatartalom,sszintolyképptornábanafartalom,majdúgyiseltűnünkasírisemmiben.

Márta érzett, amiért haragudott, és ez az,amitJézusMáriábandicsért.Ezentúlnemsokatmondtakésnemisnagyonmondha-tómásMáriáról,ésezkevesebb,mintamitMártáról mondtak. De Máriának végtelenül volt gondja.Ezazegyetlenszükségesdolog.Haegy ilyenvégsőgondereje és szen-

vedélye felől tekintünk véges gondjainkra,azéletMárta-féleterületére,mindenugyan-olyannak tűnik, és mégis mindenmegvál-tozott.Mégmindigvangondunkezekreadolgokra,demásképpen–azaggodalomel-távozott!Méglétezik,ésmegpróbálvissza-térni.Deazerejemegtört;többénempusz-títhatelbennünket.Az,akitmegragadottazegyetlen szükséges dolog, a sok dolog fe-lettáll.Gondjavanrájuk,denemvégsőkép-pen,ésamikorelvesztiőket,nemvesztielazegyetlendolgot,amireszükségevan,ésaminemvétethetikeltőle.

(FordítottaLőrinczBorbála)

14

BarthaIstván

Reformáció és hiábavalóság

Fogalmi vívódás

Maga a reformáció fogalma feltételez egyeredeti állapotot, amely kívánatos, jó, deamelytőlvalamioknálfogvaazadottdologeltért, amelyhezképesteltorzult,megrom-lott.Areformáció tehátvalaminekazere-detiéseredetileg jóállapotábavalóvissza-állítása.Esetünkbenareformációtárgyaazegyház. Feltételeznünk kellene tehát, hogyaz egyháznak létezett egy eredeti állapo-ta,amelyIstenakarataszerintvalóvolt.Ezazonbannemálljamegahelyét,ugyanisakezdetekugyanannyiranehézkesek,proble-matikusak,vitatottak,mintafolytatásvagybármelyikstádium.Mit tekintsünk eredetinek, mintasze-

rűnek? Az első jeruzsálemi gyülekezetet,amelynektagjaikizárólagolyanzsidókvol-tak, akiknek legmerészebb álmai közt semszerepelt annak lehetősége, hogy közössé-güknek pogányok is tagjai lehetnek? Vagyazapostoliegyházat,amelybenheves,élénk,szakadásigmenővitákésrivalizálásokfoly-tak a vezetők között karizmákról, tekin-télyről,beavatottságról, igazismeretről,er-kölcsről,valamintazaddigramárevidensséváltpogánykeresztyénségés a zsidóságvi-szonyáról?Vagyapatrisztikuskort,amely-ben a világi hatalomhoz való viszonyuláskétesnélkétesebbmegoldásikísérleteiszü-lettekmeg,miközbenazutókorítéletesze-rintlegnagyobbjelentőségeaKrisztusket-tőstermészetérőlszólóteológiaivitáknakésaz újszövetségi könyvek kanonizációjánakvolt? Nem folytatom. Nincs eredeti álla-pot.Nincsmihezvisszatérni.Máramennyi-

benvalóbanazegyházrólmintközösségrőlvagymintintézményrőlvanszó.Ilyenkor persze hangsúlyozni szoktuk,

hogy a reformációt nem emberek végzik,és pláne nem a saját elképzeléseik szerint,hanem a Szentlélekmunkálkodik és hasz-nálfelembereketcéljaielérésében.Amásik,amithangsúlyozniszoktunk,hogynemva-lamiképzeletbelivagyakárvalósideálisál-lapothozkellvisszatérni,hanemaz ige te-kintélyének kell helyreállnia. Az ige pedignincs a kezünkben, hanem neki magánakkellmegszólítania,birtokbavenniebennün-ket.AhelyesenhirdetettéshelyesenértettigeaSzentlélekáltallehetséges.Areformá-ció tehát az ige és a Szentlélek ügye.Máramennyiben ketté lehet választani a fogal-makat.Mondjuk inkább így: a reformációIsten ügye. Isten cselekvése az emberben,azemberáltal,azemberért.Ezígyrendbenisvolna.Csakhogymég

mindig adósok vagyunk önmagunknak azeredetivel,amelyhezképestIstenSzentlelkeés igéje által végzi a reformációmunkáját.Mertazigeismindigkonkrét,adottszitu-ációkban rendelkezik valós érvénnyel. El-lenkezőesetbennemválhatnavisszaélésekáldozatává, amikor tévesen, rosszul vagyhelytelenkontextusbanidézik.ErreszolgálkitűnőpéldátJézusmegkísértésénektörté-nete, ahol a kísértőmaga is arra hivatko-zik,hogy„meg van írva”.Mondhatjukpersze,hogyéppenazaSzentlélekmunkája,hogyazigéthelyesenértveszólaltatjamegazige-hirdetőáltal,ésaz igehallgatójáthitre jut-tatjaazágostaihitvallásvonatkozópasszu-saértelmében.Csakhogy mégis a kezünkben van egy

Biblia,amelyetSzentírásnak,„írottigének”nevezünk, és az egyháznakmégis van egytörténete,amelybenagyakrantettenérhe-tetlen és nyomon követhetetlenül homá-lyoshátterű folyamatokmellett kijelölhetőnéhány pontszerű esemény, amely radiká-lis fordulatot hozott. Ezek közül talán el-

15

sőnek nevezhetjük a vallási közbeszédbenisaz„egyházszületésnapjaként”emlegetettpünkösdöt,amikorPéterprédikációjanyo-mán háromezer ember tértKrisztus-hitre.Areformációirányultságatekintetébenvo-natkoztatási pontként azonban nem jelöl-hetjükkieztazeseményt,plánenemmintkívánatosállapotot.Hacsaknemannyiban,hogy ott és akkor az egyetlen választóvo-nal és egyetlen lényegi kérdés az volt, hi-szed-e,hogy Jézus, anemrégkivégzett ta-nító amegígértMessiás, személyes üdvödkizárólagosura.Mondhatnánk,hogymostmegtaláltuka

lényeget,éshogyazegyházkésőbbiidősza-kaibanismindigéppennekakérdésnekkella középpontban állnia. Csakhogy ebben amegfogalmazásban ennek kizárólag ott ésakkorvoltrelevanciája.Elég,haarragondo-lunk,hogyazegyháztörténetesoránazokis, akik kiátkozták, máglyára küldték egy-mást,mindnyájanuruknakvallottákKrisz-tust, csakúgy,mint azok, akiket kiátkoztakés máglyára küldtek. Cinikusnak tartanámazzalelhárítanieztaproblémát,hogyezekszerintamáglyamegakiátkozásegyáltalán

nemlényegeskérdés.Lehetüdvözülnieret-nekkéntésinkvizítorkéntegyaránt,dehátaföldiéletútjamárcsakilyennehézésrögös.Hatehátafentebbimegfontolásokalap-

jánkimerjükmondani,hogynincsazegy-háznak„eredeti” állapota, amelyhezvisszakellene vagy lehetne térni, vagy amelyhezakáraSzentlélekazigeáltalvisszaakarjaazttéríteni,akkorvessükfelmagánakaz„ere-detnek”akérdését.SegítségünkreleszJánosevangéliumánakprológusaésateremtéstör-ténet.Ebbenazesetbenugyannemazegy-házról,hanemavilágrólvanszó,némima-gyarázat után talán mégis belátható, hogynemjogosulatlanezazösszehasonlítás.An-nál is inkább,mivela teremtésesetében isIstencselekvésérőlvanszó,amelyetegyna-gyonkonkrétésjólkörülhatárolhatócélér-dekében végez. A cél, hogy legyen világ,és legyen benne ember. És amit Isten te-remt, az gyönyörködésre indítja őt, tehátjó.Aegymástólnagyonkülönbözőkétte-remtésleíráspedigmegegyezikabban,hogymindkettőbenvalamiképpenazemberazateremtmény,amelykiemelkedikatöbbikö-zül.Azegyikbenőavégcél,vagyisakoro-na, amásikatpedigvelekezdi, ésmintegyköréjeteremtiakertetazélőlényekkel.Ate-remtésről is elmondható hát, ami a refor-mációról:hogyIstenügye,Istencselekvéseazemberért.Az„emberben”ésaz„emberáltal” kitételek némileg magyarázatra, át-gondolásraszorulnak,demársejtenilehet,hogynem járunkmesszeaz igazságtól,haateremtéstésareformációtvalamiképpenpárhuzamos,azazrokontörténésekkéntér-telmezzük.Az„eredet”tekintetébenJánosevangéli-

umánakprológusaegyértelműenmagáraazalkotóra, azaz Istenre irányítja afigyelmet.Ővoltkezdetben,általalettminden,ésnél-külesemmisemlett,amilétrejött,őavilá-gosság,azazőmindenlétezőnekalétfelté-teleéselőzménye.Éppencsakaztnemteszihozzá,hogyőváltozatlan,örökkönörökké

16

ugyanaz,őakezdetésavég,amindenmin-denekben–lehetnemégsorolni.Deaztel-mondja,hogyezavalakinemmás,mintazIge. Ésmáris ott vagyunk, hogy könnyenbeláthatjuk a párhuzamot a világ teremté-se, valamint az egyház teremtése és refor-mációjaközött.Hatehátvanmihezvagyki-hezvisszatérni, akkoregyértelműennévennevezhető, hogyő nemmás,mint az Ige.Csakhogymárisottazelhajlás,aromlásve-szélye, lehetősége, sőt ténye. Jánosnem istartja szükségesnek magyarázni, hogy azIgeáltalteremtettvilágbanéppmagaazIgeleszidegen.„Övéi közé jött, és övéi nem fogadták be” (Jn 1,11). Az ószövetségi teremtéstörténetek vi-

szontnemmagátIstentnevezikeredetnek,hanem Isten kezdeti cselekvését, vagyis ateremtést.„Kezdetben teremtette Isten a mennyet és a földet.” (1Móz 1,1). Ittazonbanfelfigyel-hetünkvalamikülönösre.AmikorIstente-remtőmunkájátvégzi,úgytűnik,hogyva-lami tökéletlenből, ködösből, kaotikusbólalkot rendezettet, áttekinthetőt, vagyis jót.Ateremtéskezdeténtehátnemazeredendőrendésideálisállapottalálható,haneman-naképpellenkezője.Úgyisláthatnánk,ah-hoz, hogy Istenmegteremtsen valami jót,előszörvalamiproblematikus,zűrösnyers-anyagot kell létrehoznia. A „rend” csak akáoszhoz képest értelmezhető. Itt tehátazeredet, akezdetéppenséggelnemvala-mi ideális, tökéletesállapot,amelytőlel le-hetne, majd amelyhez vissza lehetne vagykellene térni,hanemvalami sötétmélység,amelyhez képest kiemelkedik a világosság,majdelválnakegymástóladolgok,ésnevü-könnevezhetőkkélesznek.

„Az én atyám mind e mai napig munkálko-dik, én is munkálkodom”(Jn 5,17)–feleliJézusazőtszombatigyógyításamiattvádolófa-rizeusoknakésírástudóknak.Istentehátte-remt.Maistevékenykedik.Azemberért,azemberben,azemberáltal.MárpedighaIs-tennek ez a legeredendőbb cselekvésema

isfolyik,vagyisateremtésmaganemzárultle,akkorokkal,joggalfeltételezhetjükaztis,hogyazegyház történetesemszükségsze-rűenértelmezendőúgy,mintvalamelyideá-lisvagylegalábbisigeibbállapottólazegyreproblematikusabbfelévaló tartófolyamat,amelypontemiattidőnkéntistenibeavatko-zásra szorul, amelyet reformációnakneve-zünk.Ezenazsemváltoztat,haazegyszeritörténelmi eseményt szembeállítjuk, illetvekorrigáljuka„semperreformanda”elvével.Azegyháztökéletesállapotárólmitsemtu-dunk,ugyanismégnemvalósultmeg.Csak-úgy,ahogyanmagaavilágisfolyamatoste-remtés, teremtő restauráció alatt áll. Istenmind emai napigmunkálkodik. Bennünkis,rajtunkis,általunkis.Egyolyanvilágért,amelybennemlesztöbbészükségegyházra–vagyiskihívottakgyülekezetére,eklézsiára–hanemIsten leszmindenmindenekben,teremtményeipedigmindnyájanközösség-benlesznekegymással.

Bibliai alapvetés

„Láttam mindent, amit végbe visznek a nap alatt, és kiderült, hogy minden hiábavalóság és szélker-getés.” (Préd 1,14) Az egyik katolikus for-dítás alapján idéztem a Prédikátor köny-vének kulcsmondatát. A „szélkergetés”

17

nemcsakhogyközelebbállazeredetiszö-veghez,delényegesenszemléletesebb,élet-szerűbb, mint a túlzottan szájbarágós éssemmitmondóanneutrális „hasztalan eről-ködés”aprotestánsfordításban.Eredetilegezzelszerettemvolnakezdeniazegészgon-dolatkísérletet, ám annyira belebonyolód-tamafogalmivívódásba,hogyabevezető-nekszántbibliaialapvetésremáraligmaradtmuníció.Azt ismondhatnám,szinteszük-ségtelennéváltennekatémánakakifejtése.Pedigmilyenhangzatoscímetlehetettvolnaadnineki:Reformok,reformációazÓszö-vetségben,avagymihezképestésmithelyeselőtérbehelyezni,plánemivelszemben,kü-lönös tekintettel a megszüntetett áldozó-halmokra és azok papságára, etc. A tréfátfélretéve, végezzünk egy nagyon vázlatosáttekintéstmégis.AzÓszövetségbőlmegismerhető refor-

mációkköztkétségtelenülelsőhelyensze-repel–legalábbisidőrendben–azözönvíz.Isten cselekvése az emberért, az ember-ben, azemberáltal. Itt aSzentlélekhelyétavíztöltöttebeideiglenesen–deeztneméntaláltamki:KeresztelőJánosisellenpon-tozzaavízkeresztségetatűzzelésLélekkelvalókeresztséggel.Kisjóindulattalmégaztis mondhatjuk, hogy Isten cselekvése eb-ben az esetben is az emberért történt, hi-szenmégiscsakmegmentetteNoétésház-népét.Emberáltalakkorcsakabárkaépült,ami önmagában semkis teljesítmény.Ala-postisztogatástörtént,annyibizonyos.Rá-adásul Istennemveszítette el realitásérzé-két,hiszenmihelytNoékiszálltabárkából,ésáldozatotmutatottbeneki,önkéntesfo-gadkozásába,miszerinttöbbénempusztítjaelözönvízzelavilágot,beleszöviaztafelis-meréstis,hogy„bár gonosz az ember szívének gondolata ifjúságától fogva” (1Móz 8,21).Nem történt tehát túlságosannagyvál-

tozás.Azember,mármintazanéhány,akimegmenekült, ugyanolyan maradt. Özön-víz előtti. Elkezdődik valami új, de való-

jában minden marad a régiben. Semperreformanda. Amikor újra elszaporod-nak, akkor sem képesek arra, hogy akárcsakhozzávetőlegeseniselegettegyenekakultúrparancsnak.Ahelyetthogybenépesí-tenékaföldet,egyhelyregyülekeznek,mintesőelőttahangyák.Hátnemvoltvilágos,amitazÚrmegígért?Nemkellégigérőto-rony!Megamúgyis:haőakarja,bármilyenmagasramászhattok,odaiscsaklenyúlér-tetek. Az őstörténet második reformáció-ja alkalmával a Teremtőnek úgy kell szét-kergetnieasoknépet,hogybetöltsékvégretőlekapotthivatásukat.Nemkell,hogyért-sétek egymást, csak csináljátok, amit a fő-nökparancsol.Semper.Azősatyákkorábanújracselekedniekel-

lettIstennek.Teremtményeiugyanisamel-lett, hogy végre betöltötték rendelt hiva-tásukat, azaz sokasodtak, szaporodtak,benépesítették a földet, uralkodtak az égmadarain, a tengerhalainésa földöncsú-szó-mászó mindenféle állaton is, sajnála-tos módon megfeledkeztek Teremtőjük-ről,ésaszámukralegkézenfekvőbbmódjátválasztották,hogyabeléjükkódoltmiszti-kusrettegésnekutatengedjenek.Azéletükritmusát amúgy is meghatározó és eléggészemelőlnem téveszthető égitestekközülkezdték egyiket-másikat istenként imád-ni.Abrámmegszólítása– Istencselekvéseaz emberért, az emberben, az ember által,– annak szólt, hogy ideje volna felfedezniazt,amiegyébkéntnyilvánvaló.VagyishogynemaHoldteremtetteavilágot.Akimostolvassa,talánmosolyogezen.Denefeled-jük: akkor és ott, ez volt az Ige relevánsmegnyilvánulása.Hogy aztán Izsák, Jákób, valamint Jó-

zsef éstestvéreiéletében,majdazegyipto-miszolgaságidejénésazexoduskor,apusz-taivándorlásésahonfoglalás,abírákésakirályság korában hogyan nyilvánult megIsten az emberért, az ember által, az em-berben–történelmieseményekben,prófé-

18

tákszavában–,ennekvégiggondolását rá-bízom a nyájas olvasóra,már amennyibenafölvetésemetérdemesnektartjaatovább-gondolásra.Haviszontnem,akkorazsemgyőzné meg, ha pontról pontra kimutat-námmindentörténetről,hogyegyikoldal-rólnézvemennyiresemmibehullóésfeles-leges volt az erőlködés bárki részéről arranézve,hogyúgymondhelyreállítsonvalamisosemvoltrendet,amásikoldalrólviszontmindenalkalommalmennyireújésaddigis-meretlenmódonnyilvánultmegIsten,amitakoremberemárcsaktermészeténélfog-vasemlehetettképesmegérteni,elfogadni.Na jó,mégismegkönyörülöka jószán-

dékúérdeklődőkön,egybenmegadomake-gyelemdöféstafanyalgókétkedőknekis.Decsakhányavetiutalásokraveszemafáradsá-got,merta túlmagyarázásértelmetlenvol-na.ÍmeazelsőősatyákkorireformAbrámelhívásaután: IstenmegmutatjaÁbrahám-nakésrajtakeresztülatőleszármazónép-nekazabbanaz időben igenelterjedtem-beráldozat értelmetlen brutalitását. Ámebbőlhősitörténetetszőazutókor,amelyetmég a jámbor Jakab apostolmeg a héberlevél szerzője is úgy értelmez,mintÁbra-hám Isten iránti feltétlen engedelmességé-nekpéldáját.Atöbbipatriarchatörténetét,valamintazegyiptomi fogságotésapusz-

tai vándorlást önkényesenátugorva a bírák koránakbálványimádás – szabadítás – megtéréssémája–amelyapogánynépekéhezhason-ló királyság igényéhez ve-zet–mindenmagyarázat-nálbeszédesebb.Végül,denemutolsósorban:akétje-lentősreformpártiuralko-dó,Ezékiás és Jósiás sor-saegyenesensiratnivalóansanyarú. Előbbi az észa-ki országrész menthetet-lenbukásátvoltkénytelen

tehetetlenül szemlélni. Dédunokája pedig,Júda történetének talán legsötétebbévszá-zadát,ManasséésÁmónviszonylaghosz-szúuralkodásátkövetőenmárigenfiatalonelköteleztemagátajóügymellett.Renovál-tattaatemplomot,majdaDeuteronomiumszellemébenvallásiésszociálisreformokatfoganatosított, amelyek értelmében Jeru-zsálembekoncentráltaakultuszt,aholújramegünnepelték a majdnem feledésbe me-rültpáskát,oroszlánkéntküzdöttazasszírcsillagkultusz és más bálványimádás ellen,valamintvédelmezteahátrányoshelyzetű-ekjogait.Istenikegyelembőlerejeteljében,még negyvenéves kora előtt meghalt egyteljesenértelmetlencsatában, ígynemkel-lett saját szemével látnia, amint a babiloniseregromhalmazzápusztítjaaszentvárostésmagátatemplomotis.

Rövid lényegre törés

KorbanátugrottukugyanIllésprófétát,dekorántsem azért, mert annyira jelentékte-lennektartanánk,hogyemlítésresemmél-tatjuk.Sokkal inkábbazért,mertszemélyeésavelekapcsolatostörténelmihelyzetkü-lönfejezetetérdemelne.Őamagányoshősarchetípusa.Akibátranvállaljaazigazságotakkoris,amikorazzalazéletekerülveszély-

19

be.Néhamenekülni kényszerül, ésmég ahollókésangyalokiselőbbvállalnakközös-ségetveleéssietnekasegítségére,mintazemberek.Szembemegybármilyenfősodor-ral,perbeszállakárakirállyalis,tükröttarta döntésképtelen, langyos többségnek, éshakell, karddal ismegmutatja, ki az egye-düliÚr.Illés a hiány prófétája.Ő az, aki azóta,

hogy itt volt, szüntelenül arról nevezetes,hogynincsitt.Aszéderestenacsaládlegif-jabbtagjaazértmegykitárniazajtót,hogymeglesse, jön-e már. Malakiás könyvénekvégeisarrautal,hogynekimégvisszakelltérnie,mielőttbeteljesedikIstenkirályiural-ma.Hogyanishalhatottvolnamegközön-ségeshalandómódjára?Tüzesharciszekérvitteamennybe.Ígyérthető,miértjelenhe-tettmegJézusésháromtanítványaelőttamegdicsőüléshegyénMózessel,akineksír-játszinténnemismerisenki.JézusKeresz-telő Jánosban azonosítja. Ő az, akinek elkellett jönnie a világba, hogy az atyák szí-vét a fiakhoz, a fiakét az atyákhoz térítse,hogyegyengesseazutatazeljövendőkirályelőtt.HolvagyIllés?–kérdezhetiazsidó.

leverését egyaránt. Ugyanakkor meg lehetünnepelniarcképévelanemzetibibliafordí-tás és irodalminyelv létrejöttét.Amit tett,kétségtelenül átrajzolta a tizenhatodik szá-zad Európájának térképét. A „cuius regioeius religio” elve alapján tömérdek írástu-datlan zsellér vált hitbuzgó lutheránussáanélkül, hogy erről különösebb tudomásalett volna.Majd ugyanez sokhelyenmeg-történt fordított irányban is. Például Ma-gyarországon.Atérképekésatömegekszempontjából

nagyonfontosegyprófétavagyegyrefor-mátor, akire fel lehet nézni, akit lehet kö-vetni,ésakitőlel lehet fordulni, akitát le-hetértelmezniújidőkújszeleiszerint.Illésahiányprófétája.Lutherahiányreformáto-ra.Valaki,akihiányzikazéletünkből.Atár-sadalomból.Azegyházból.Valaki,akiéppnincsitt,deaki,haittlenne,akkorbizony…Jól beolvasna a bálványimádó és zsarnokihatalmasságoknak, jól lemészárolná a ha-misistenprófétáit(természetesencsakisazige kardjávalEf 6,12 értelmében!), ellátnáabajukat tollával azsidóknak, a rajongók-nak,amuszlimoknak,valamintaparasztok-

És ezt a határozott jellemet, ezt acsodálhatócsodabogaratvárjaake-resztényis.Luther személyében valami ha-

sonlót kaptunk.Egy szerethető ésgyűlölhető csodabogarat. Rá mintelrettentőpéldára hivatkozva lehetbuzgó katolikusnak vagy ateistá-nak lenni ugyanúgy,mint legújabbhullámoskarizmatikusnakvagyva-lamely keleti instantmisztikus val-láskövetőjének,netánmuszlimnak.Vele takarózva lehet langyosan éssemmitmondóan „protestánsként”aposztrofálniamagátvalakinek.Fe-lületesérvelésselnyakábalehetsóz-ni a négyszáz évvel későbbi nácizsidóellenességet, de saját korábanaparasztháborúkitörésétésannak

Béres Tamás

Gondolatok reformáció ünnepe körül

A szüleim és nagyszüleim könyvespolcaközti különbség lényegét tíz-tizenkét éve-senelsősorbanabbanláttam,hogyazutób-bin feldolgozható mennyiségű könyv állt.Felismerésemet egy másik, valószínűlegsoha ki nem mondott, de határozott ér-zés iskövettearról,hogy–mintmikro-amakrokoszmoszt–nagyszüleimkönyveiishiánytalanulképezték le a teljeskönyvuni-verzumot.Máig vissza tudnám rakni őketsorbanahelyükre:aGlóriás Árpádokapolcszélén,mellettepárkötetÚj Magyar Lexikon,aztán a lila borítójú Puccini-életrajz,Huckle-berry Finn és a felülmúlhatatlan Szutyejev-füzetkePif kalandjaival.VoltottmégaztánpárszámaKertészet és Szőlészetből,talánva-lamiédesapámegyetemijegyzeteiközülis,ésottvoltsötétszürkén,komolyanéshajlé-konyanaBencés diák kalauzánakegyikutol-sószámaanegyvenesévekvégéről,melyetpárévtizeddelkésőbb,apámnyomdokaibalépőbencésdiákként,énisszívesenforgat-tam.Ebbenazátláthatóéskiismerhetőuni-verzumban egyetlenegy kis halvány fényű,hullólapú,töredezettszélű,OlcsóKönyv-tár-kiadású csillag volt, amelyhez sohasemtudtamközelkerülni:aKét nap az életMerle-től. Bármikor beleolvastam, idegen volt.Idegenek voltak a dunkerque-i behajózás-ravárakozáshosszú leírásai,nemértettemaszereplőkpárbeszédeineksemjelentését,sem jelentőségét, nem tudtam feloldani aháborús hétköznapok túlélésre utaló böl-csességeit. Visszatérő kudarcaim ellenéremégsemtudtamszabadulniakönyvbűvkö-réből.Két nap az élet…Nemértettem, tar-tottam tőle, mégis gondosan pakoltam átnagyanyám minden polcrendezése után a

Petri György[Szekularizált világunkban olykor]

Szekularizáltvilágunkbanolykoratitkosszolgálatokhelyettesítika rejtőzködőistent.Azőhelyébenénisdekkolnék.Hacsak…Hacsaknempedagógiaicélzattal játszikvelünk.Nos,eznagyvalószínűséggelkiteliktőle.Hogyugyanisahalálmindenremegtanít, dekésőn.Hogyhasznavehetetlenés továbbadhatatlantávozunkelelétezővilágoklegjobbikából.Hangsúlyaközépfokon,jóllehetakinyilatkoztatásszerint„látá,hogyjólvan”.Tulajdonképpmegértem.Énisígyszoktamlenniaverseimmel.

nakés anemeseknek, apápánakés a csá-szárnakegyaránt.Denincsitt.SemLuther,semIllés.ÉsazIstenmégiscselekszik.Azembe-

rért,azemberben,azemberáltal.

20

21

deteszteléseskísérleteinksoránbeigazoló-dott, hogyha nem sikerül őket egyből el-bűvölni, szívükhöz a szavakon át vezethetmégút.)Harmincötévteltazóta,ésMerleigazsá-

gaszámtalanszorvisszaköszönt.Azéletkétnap,vagymégennélisrövidebbidő.Amainapiélménynekcsakmavagyokképesfel-hőtlenülörülni,vagyhajóokavan,legfel-jebbmásnap.Újabbélménynélkülharmad-nap hiányérzetem van, a negyedik naponüresség vesz rajtamerőt, azötödiknaptólnemtalálomahelyem,aztánönironikusle-szek, és egy hét múlva mások számára isnehezen elviselhető. Elég minden napnaka maga baja, de minden napra kell vala-mi „baj”, eredeti szerb-horvát formájában„boj”,azazharc.Mindegy,milyenformájá-banállelém, támadjonkívülrőlvagyered-jenbentről,csakbajtvívhassakvele,párvia-dalraállhassakkivele,hogylegalábbaharcközben átélhessem, hogymost élek, amígez történik. Estemégmegnézem a lavór-ban, aztán elköszönök tőle, és véglegesenbelémépül.Későbbennekmintájáraértet-temmegDescartes-otisatekintetben,hogybár az újkori racionalizmus legnagyobbjaiköztemlegetjüknevét,miértnemféltmég-semattól,hogyhíres cogitojábanagondol-kozásfolyamatátalávessealétezésérőlszó-

ebédelnimentünkhaza.Análunkegy-kétévvel idő-sebb, gyönyörű, meden-ceparti lányokkal ugyaniscsak akkor volt esélyünkmegbarátkozni, ha min-digújabbmutatósfiguráttaláltunk ki a startkőrőlvagynekifutásbólvégzettvízbeugrásnál,vagyhaezmár nem ment, legalábbújabb tréfás nevet tud-tunkkitalálniarégimutat-ványainknak. (A lélektan-rólcsakhírbőlhallottunk,

legkedvesebbkönyveimtársaságába,mertacímemindennél többet sejtetett akkoribanazéletlényegéről.Persze a hetvenes évek közepénekPest

közeli bányászfalujában minden nap ko-moly harcban telt a nyári szünetre odaér-kezővárosigyerekszámára.Kőcsatátvívnifelfordított lócák fedezékében vagy üveg-csatázni napokig gondosan érlelt vizeletespalackokkal a vaksötét lakótelepi pincék-ben,otthonistudtunk.Afalusigyerekekkelvaló versenyzés azonban ezeknél életsze-rűbbnekéskomolyabbnakistűntegyszer-re.A lefekvéselőttimosakodáskora lavórfeketére színeződő vize általában megbíz-hatóan jelezte teljesítményemet a napi bá-torságésügyességterén.Elárulta,hogykel-lett-etúrnomaznapaplöciben(akiakésesügyességijátékbanlemaradt,annak–talánafaluuralkodófoglalkozásiágánakhagyomá-nyaitkövetve–afogávalkellett„kibányász-nia” egy föld alá vert gyufaszálat),milyenmagasrakúsztunkazegykoriszénosztályzóelhanyagoltépületéneklépcsőtlenemelete-in,mennyi időt töltöttünkakukoricásban,a cigizéssel járó köhögést leplező fuldok-ló nevetéssel. Másfajta bátorságpróbáinkis voltak, de ezeknél az esti fürdővíz széptiszta maradt. Napokat töltöttünk a falusistrandon,azusziban,nyitástólzárásig,csak

22

lótapasztalatibizonyosságvágyának.Innentudtamelhinni,hogyaFrontátvonulásViziMiklósánakpoharaalemezenhallhatócsö-römpölés ellenére is a levegőben maradt,ésnemutolsósorbaninnenszármazottva-lamiféle belső tapasztalatom arról, hogy areformáció felismerései nem egyszerűen areneszánszkulturálismegújulásszükségsze-rű vallási jelszavai, amelyek saját történel-mikorukfogságábansínylődnének,hanemmindenkomolyérdeklődőtazéletkétnap-jánaktitokzatosvilágáhozvezetnekel.Alapjábanvéveamúlthétigegészjólbe-

rendezkedtemakétnaposéletkereteiközt.Feladatokmindigvoltak, többnyireamin-dennapiharc ismegadatott,deazért–kétnapnagyidő!–mindigpontelégidőjutottapihenésre,adélutániszundításra,barátok-kal sörözésre, házasféllel kávézásra, gyere-kekkelsütizésre,ajelenbebe-ésajelenbőlkivezetőutakmódszereskarbantartására.Acsászárismeglehetettelégedve,Istensemtűnt hadat üzenni. Amúlt héten azonbantalálkoztamegykori tudóstanárommal,akifilozófiaiéspedagógiamódszertanimunká-játegyetemitanáriéveiutániselmélyültenfolytatja. Tőle egy osztálytalálkozó kerete-ihez képest viszonylag váratlanul megtud-tam,hogyazéletcsupántöredékeazénbe-járatottkétnapomnak.Tranzakcióelemzési

kutatásainyománelmesél-te,hogyajelen,azazakör-nyezetünkérzékelésére,azadott kérdések felismeré-séreésaszóbanvagy tet-tekben meghozott dönté-sekreésválaszokramindighétmásodperc áll rendel-kezésünkre.Amiennyiidőalatt megtörtént, az a je-lenben történt, ami nem,azúgymársohamegnemtörténhet máskor. Hir-telen beigazolódott előt-tem Szent Ágoston rég-

ről ismertbölcsessége.Mindamúlt,mindajövőkizárólagajelenrevonatkoztatvalé-tezik, és hogy a jelennemapillanatnyilagfennállónakképzeltvilágelvont szimbólu-ma,hanemhétdarabpraktikusmásodperc,amelybenvagymegvalósulazéletem,vagypontennyiidőrefedezékbehátráltamasa-játéletemből.Éshaígyvan,akkor,kitud-ja,valahaképesleszek-eismétkibújniinnenamindigmetszőentisztaviszonyokathozó,tűéles7secundumporondjára.Viszonylagos váratlansága ellenére nem

mondhatom,hogyteljesennaivanfogadtamvolna a bejelentést. Őszintén szólva min-digissejtettem,hogyakétnapnagyonké-nyelmes pufferközeg. Mint egy nagy hör-csögkétnagypofazacskója, amelybenmégmindigpontannyiélelemmaradhat,ameny-nyireéppszükség lehet.Akétnaposemberelőre is tekinthet és hátra is, vanmég ide-je,amitbeoszthat,tartalékolhaterőt,céltésakaratot.Vigyázhatmagára,miközbenokosprotollokat követvemásokon is segíthet.Akétnaposemberkiszakíthatjasajátidejétate-remtettidőajándékából,kényelmesenberen-dezhetisajátvilágátazajándék-teremtésben.Ahétmásodpercesemberszámáraaterem-tettvilágkulisszáinemnyújtanaklehetőségetaz elbújásra. Számára Istenkegyelmeazna-pikegyelem,ésnemtartalékolhatóerőforrás.

23

Az igazságnemkülönféle elméletekeredő-je,amásokfelé lépésnemkivitelezhető tor-nagyakorlat. A hétmásodperces embernekegyszerre kell Epikurosz és Horatius, Hé-rakleitosz és Szókratész, Cusanus és Kier-kegaard,NietzscheésMetz,KafkaésEco,PeirceésBerne,LévinasésMarion,ésnemutolsóként Luther és Tillich tanítványánaklenni, hogymeztelen lelkétmegperzselhes-sékJézussamáriaiasszonyhoz intézettegy-szerűszavai.AJánosnálmegőrzöttevangéli-umileírásbankettőjükbeszélgetésehosszankanyarogmúltésjövőmedreiben.Atradíci-ókbaveszőésa jövőbemenekülőteológiá-katJézusvégülvisszahozzaajelenbe.Ajelenhétmásodpercébe,amelybenavégsővalóságegyetlen konkrétmondatba sűrűsödik: „Én vagyok az, aki veled beszélek” (4,26).

Petri GyörgyVendégjárás, sáskajárás

Jönnekavendégek,véndögökmegfiatalhülyék,jönazegészpereputty.Senecabölcstürelmekéneeztelviselni,olyanelme,melybírkellőtudássalafelől,minekavágy,akarás,kedvmegkiváncsiság,testetlenelme,akitudjamárhogymegoldásnincs.Viszontvanhalál.Éspedignemamegoldáshelyettvan.Nemkérhelyet.Őahelyzetura.Nemkellnekihatalmipozitura.Őtvárjuk,hogyvégetérjenakín.Sőtudjaezt.Tudja,hogyőlesz–hiszkilehetnemás–őleszapontaz„i”-n.

FábriGyörgy

Reformáció: mai történelem – mai hit

Areformációévenkéntiünnepeisokegyébmellett azért is igen hasznosak,mert erő-síteni tudjukmagunkban ameggyőződést,jobb esetben hitet, hogy egyházként ésegyénként is visszatérünk a krisztusi taní-tás eredeti alakzatához (re-formálódtunk).Jómagam tavaly óta nem tudom nem fel-idézni a reformáció történeti eseményei-ről szerzett élményeimet: a szász-anhaltievangélikustestvérekáltalmegálmodottésmegvalósított protestáns zarándokutat, aLutherwegvégigjárását.AJóistenkegyelmeéssegedelmerévénfeleségemmelközösenvégigcsinált gyaloglás, kerékpározás soránMansfeldtől, Eislebentől Wittenbergen átareformációmegannyiemlékét,Lutherésatöbbireformátoréletének,működéséneknyomaitláthattuk,smindezalkalmatadotta fél évezreddel ezelőtti egyházjobbítói ésJézus-kereső vállalkozás érzékletes megta-pasztalására.De éppen a történetiség kul-turális, társadalmi, politikai tette fényébenlátszikmégvilágosabban,hogyareformá-ciónemcsupánnagyszerűésbüszkeséggelfelmutatható történelmi eseménye a nyu-gaticivilizációnak,hanemamainapnak,aholnapinak,mindennapjainknakélőfelada-ta,munkálkodása és esélye,mindannyiunkszámára.A Magyarországi Evangélikus Egyház-

banszolgálatraválasztottlaikuskénteztép-pen a reformáció kezdő mondata, vagyisLuther95tételénekelsőpontjafejezikiszá-momra:„Mikor Urunk és Mesterünk azt mond-ta: »Térjetek meg!« – azt akarta, hogy a hívek egész élete bűnbánatra térés legyen” (Mt 4,17).Eztfor-dítomlemagambanamissziósparancs(„Te-gyetek tanítvánnyá minden népet” – Mt, 28,19a)

24

teljesítésének személyeselőfeltételévé.En-nek kell lennie minden egyházszerveze-timunkálkodásértelménekéstartalmának,különbennemteszünkmást,mintműköd-tetünk egy viszonylag kiterjedt társadalmiszolgáltatószervezetet.Amiamúgyszépésfontos feladat, de ne keverjük beleKrisz-tust, ha nem ezzel a folyamatos bűnbánóküszködésseléshit-megtartássalvégezzükamunkát.Ebbőleredeztethetőugyanistársa-dalmi-közösségi felelősségvállalásunk üze-neteésaszemélyesenmegélthitüzenete.Manapság nem árt emlékeztetnünk a

protestantizmus társadalmi hivatására, hi-szen egyre többször hallhatjuk környeze-tünkbenahivatkozástanagymagyarrefor-mátusíróra,MóriczZsigmondra,akiaKelet

Népébenanegyvenesévekele-jén megfogalmazta: ne politi-zálj, építkezz! Ismerjük annaka kornak a lehetetlen választá-sai helyzeteit, s biztosak lehe-tünk benne, hogymindenmainyűgünkkel együtt is távol va-gyunkazakkoriabszurdumok-tól.Ezért nagyon is gondosankellmérlegelnünk,milyenérvé-nyelehetennekaszámunkra.Haakorrupciótól,pőreha-

talomtechnikáktól, erőszakos-ságtól, minőségimmunitástól,kisszerűségtől való elhatároló-dást akarjuk kifejezni, nyilváncsak egyetérthetünk ezzel azelzárkózó mentalitással. De acsalódottságok és kilátástalan-ságérzésemiatt terjedőapátia,reményvesztettség bizonyosanveszélyes, rossz utakra vezet.Ha a közösség ügyeinek inté-zésével szemben közömbösekmaradunk,salegszebbprotes-táns erények közé tartozó kö-zösségi felelősségvállalást nemgyakoroljuk,akkorkiszolgáltat-

jukmagunkatéspolgártársainkatazautori-tervagycinikushatalmaknak.Természetesenamagyartársadalomjog-

gal és alappal várja a protestáns egyházak-tól, hogy hagyományos és hirdetett elveik-nekmegfelelően intézményekkel is részeseilegyenekaközfeladatokellátásának.Deamimaazadottigazgatási-költségvetésikörülmé-nyekközöttüdvösmegoldás,azholnapmárigazolandóhelyzetlesz.Igazolnunkkelltud-niteljesítménnyel,eredményekkel,hogyva-lóbanjókezekbenvannaknálunkazoktatásiintézmények, a szociális otthonok, az idős-ésabeteggondozás.Márpedigeztaköltség-vetésilobbizáson,okosmenedzsmenten,po-zitív mutatószámokon túl elsősorban azzaltudjukmegtenni,haintézményeinkműködé-

25

Petri GyörgyKegy

aszórakozottsorskihezkegyesnagyonhirtelenkönnyűleszderűsüresujjahegyénmegtartjaahaláltojáshéjatavízsugár

semorálislegitimitástkap,mertottvanben-nükamásikemberelérésénekésamásikbanmeglévőjófelismerésénekszándéka,amásikirántikrisztusiszeretet.Társadalmi felelősségünk tehát egyben

nagyon is személyes megszólítással telje-sedhet be. Van-e elegendő hitünk és tisz-taságunk a missziós parancs szolgálatá-hoz?Sugározzuk-emagunkbólamegváltásörömhírét? Felismerjük-e a másik ember-ben, a nekünk nem tetszőkben, az idege-nekben,anekünksegíteniakarókban,ase-gítségreszorulókbanKrisztusarcát?Lassan negyedszázadnyi vallási és egy-

házi szabadságban eltelt év után fel kelltennünkmagunknak a kérdést: vajonnemazért terjed-e továbbra is a szekularizáció,vajon nem azért késik-e a vallási ébredés,vajonnemazértfogynak-elétszámukbanazegyházak,mert társadalmi szolgáltatásainkmögöttnemelegendőahitünk,ésnemtud-jukaSzentlélekerejétmagunkonátvezetveközvetíteni?Hitbéli elégtelenségeink társadalmi je-

lenlétünket isérintik.Atét ittahitelessé-günk,márpedighitelesegyházakramana-gyobbszükségvan,mintvalaha.Közösségimorális üzeneteinket ki tudná helyettünkmegfogalmazni?Areformációlényegéheztartozópolgári szabadság, a gondolkodásautonómiája, az ember méltósága, az el-esettek irántikönyörület,acsaládiésma-gánéletizsákutcákfeloldásaahitésameg-értés őszinteségével – mind-mind égetőgondjaink.Areformációmédiaforradalmaképesvoltarra,hogyazértéketközvetítse.Amamédiavilágábaneznevolnaugyan-ilyenfontos?Fel kell végre ismernünk saját erőnket,

amelyKrisztusmegvallásábólésnemevi-lági támogatásokból származik.Ezeka tá-mogatásokmagukkalránthatnakminket,habukikapercnyiszempontokáltalalakított,gyökértelen, intellektuális és morális alapnélküli hatalomtechnika. Még belegondol-

niisrossz,hogyamaipolitikaimegosztott-ságban egyszerre csak az antiklerikalizmusispolitikaifegyverlesz.Idénvolt1700éve,hogyamilánóiedik-

tummal I. Constantinusmegadta a keresz-ténységnekavallásszabadságot.Sokaninneneredeztetik a thesszalonikai ediktumban ki-teljesedettfolyamatot,akereszténységállam-vallássáalakulását–sezzelamainapigtar-tójónéhánytorzulását.Mai lutheránuskéntnemkelleneszembenéznünkazzal,hogymidolgunkamindenkoriállammal?Ez ügyben hadd fejezzem be személyes

hitvallásommal. Jól ismerjük a jézusimon-dást:adjukmegacsászárnak,amiacsászá-ré, és Istennek, ami az Istené.Ezt gyakranazegyházisimulékonyság jeligéjekéntemle-gették.Demondjukeztmásképp,akrisztusihangsúllyal:megadjuka„császárnak”,amin-denkorihatalomnakalojalitást,aszervezetiegyüttműködést,decsakazt.Nemadjukodaazonbanazt,amicsakazIstené!Alelkiisme-retünk,ahitünk,aszemélyeselkötelezettsé-günk,amorálisértékrendünkazIstené,eb-bőleredazelesettekirántiszolidaritásunk,anemzeti és nyugati keresztény közösséghezvaló kötődésünk és a hitvallás szabadságamelletti kiállásunk.Ezeket semerővel, semcsábítássalnemvehetikeltőlünk.Ehhez adjon nekünk azÚr áldást, bé-

kességet, legyen hozzá erős várunk, sőrizzenmegminket a reformáció újra- sújraélőinek!

26

LudassyMária

Körmöczi Price és Paine között1

Richard Price (1723–1791) a „racioná-lis disszenterek” (jobbára unitárius lelké-szek) legjelentősebb 18. századi képvise-lője. Morálfilozófiai fő műve – Reviewof the Principal Questions in Morals, 1758 – Cudworth és Cumberland, Hob-bes neoplatonikus kritikusainak kon-cepcióját követi: az erkölcs „örök és vál-toztathatatlan elvei” kizárják mind amaterialista determinizmus, mind a politi-kafilozófiai konvencionalizmus (a jogpozi-tivizmus)relativizmusát.Aplatonikusideákmetafizikaimagasságából irányítjákazem-bererkölcsiválasztásait,politikaipreferen-ciáit – nemcsak az egyéni egoizmus, de akollektívönzés(közjó,nemzetiérdek)isel-vetendőopció,amennyibenszembekerülazegészemberiségegyetemesüdvével.„Aztismegengedhetetlennek tartom, hogy a köz-jót tekintsük az igazság egyetlen forrásának”–az emberi jogokellenébenegyetlenkonkrétközösségjavasemérvényesülhet.Ahogyazelidegeníthetetlennektekintettemberimél-tóságelveellenébensem:„azanagy igaz-ság,hogyegyetlenracionálislényvégtelenülértékesebb,mint az egészmateriális világ-egyetem”2.1776-ban az amerikai forradalom lelkes

támogatójakéntPriceegyedülállókoncepci-ótdolgozottkiazemberijogokalapvetően

1Az írás eredetiváltozata aKörmöczi János erdélyiunitáriuspüspök,akolozsváriunitáriusFőtanodama-tematika-ésfizikatanáraszületésének250.évforduló-jánrendezettkonferenciánhangzottel.2Price,Richard:Amorálalapkérdéseinekszemléje.In:BritmoralistákaXVIII.században.Budapest,Gon-dolat,1977.814.

individualistafelfogásaésanemzetiönren-delkezéskollektívjogaköztikapcsolathar-móniábahozására.Azegyesembererkölcsiméltóságának bázisa amorális autonómia,az embert emberré tevő elidegeníthetet-len antropológiai attribútum. Minden po-litikai közösség ilyen autonóm erkölcsi lé-nyekbőláll, ígyamorálisönrendelkezésselbíró,racionálisválasztásraképesindividuu-mokösszességétismegilletiazautonómia,anemzet–mintszabadéstudatosemberektársulása–éppolyszabadéstudatosválasz-tásalanya,mintazőtalkotóindividuumok.1789-benaBastille-t,azsarnokságszim-

bólumát leromboló francia forradalombanegy nagy nemzet hasonló választását üd-vözli:1688,azangoldicsőségesforradalomés az amerikaiak függetlenségi harca utána szellemi szabadság és az emberi jogokújabbhódításaFranciaország.Erről szól aForradalmiTársaságbantartottADiscoursontheLoveof ourCountry3címűbeszéde–műfajáttekintveinkábbprédikáció–aha-zaszeretetről.Miahazaszeretetésazegye-temes emberszeretet közötti autentikus,Krisztustkövetőviszony?„Előszöris,aha-zaszeretet minden időkben melegen aján-lottérzületvolt,smindenbizonnyalnemesszenvedély,demintmindenszenvedély,irá-nyítást igényel, szabályozásra szorul.Kap-csolódhat olyan előítéletekhez és tévesz-mékhez, melyek tévútra vihetnek minketésveszélyesséválhatnak.”4Ilyentévedésaz,amelyfizikai-földrajzimeghatározottságbólvezetileahazaszeretet,ésnemazemberi-erkölcsikontextuskérdésekéntkezeli:„Elő-szörishazánnemaztafölddarabotértjük,aholvéletlenszerűenmegszülettünk,nemazerdőketésamezőket,hanemaztazemberiközösséget,melynektagjaivagyunk,társak

3Ahazaszeretetrőlvalódiskurzus4Price,Richard:ADiscoursontheLoveof ourCount-ry.http://www.constitution.org/price/price8htm,2.

27

és barátok testületét, akik-kel egy kormányzat és egykonstitúcióalattélünk,egy-azon törvények fennható-sága alatt, egyazon polgáritársadalomkötelékében.”5 Anemzeti érzésből nem

vezethető le semmiféle fel-sőbbrendűségi tudat másországokkal szemben, ke-resztény ember számára ki-zárólagamásnemzeteker-kölcsi egyenrangúságánakelismerése, történelmének,tradícióinak tisztelete bá-zisán fogadható el a hazaszeretete: „Másodszor is

5Uo.6Uo.7Price:Discours,3.

megfigyelhetjük, hogymég az így felfogotthazaszeretet sem implikálhat valami maga-sabb rendűértékbenvalóhitetmásnépek-kel szemben, semmiféle partikuláris pre-ferenciát nem alapozhat meg törvényeink,alkotmányunk és kormányzatunk kiváló-ságát illetően.”6 A kizárólagos, valamifélekiváltságosságtudaton nyugvó hazaszeretetelfogultság, s mint ilyen, elfogadhatatlan akeresztény egyetemességeszme számára:„Mimás e vak és szűkkeblű elv,mely egy-más ellen fordította a népeket és az orszá-gokat,mintösszeesküvésazemberiségjogaiésanépekszabadságaellen?Mimásezazelv,melyetgyakranelsőrendűerénynekkiál-tottak ki,mint a vadság és vérengzés prin-cípiuma,melyazindiánklánokatésazarabtörzseketmészárlásokhoz és népirtásokhozvezette?”7Denemcsakakortársitörzsigyű-lölködés leszPricekritikájánaktárgya:szer-zőnk szerint az ótestamentumi zsidóság, a„választott nép” hübrisze is a kereszténykaritász által meghaladott – vagy legalább-ismeghaladandó–moralitástképvisel:„Mi

mástjelentettahazaszeretetazsidókszámá-ra, mint kárhozatos kiváltságosságtudatotönmagukatilletőenésmindenmásnemzet-ségmélységesmegvetését?Mimástjelentettarómaiakhírhedthazaszeretete?”8Mindenkibűnnektekintiazegyesember

egoizmusát,haönérdekbőlsemmibeveszi,károsítjaközösségeáltalánosérdekét,dedi-cséretes dolognak tartják, ha nemzeti kö-zössége tagjaként részt vesz egy rablóhá-borúbanaszomszédosnépekellen,és„azegyetemes emberszeretet elvei ellenében”leigázza vagy legyilkolja az emberi közös-ségek tagjait, ha azokmás nyelvet beszél-nek, vagy más vallást vallanak. „Igencsakfigyelemreméltó, hogy vallásunk alapítójaegyszersememlítetteerkölcsikötelessége-inkközöttahazaszeretetet,éseztaténytahitetlenekakereszténységgel szembenko-molykritikatárgyávátették.”9Hanemishitetlenként,deaneopogány

patriotizmus szószólójaként Jean JacquesRousseauiseztcselekedte. A társadalmi szer-ződésben még csak azt olvashatjuk, hogy

8Uo.9Uo.

28

„a köztársasági nem lehet keresztény!”10 –mert megengedhetetlen a haza ellenségei-nekfelebarátiszereteteegyigazhazafiszá-mára,ámaHegyi levelekmárakereszténységlényegének tekintett egyetemes embersze-retetelvétvetiel:„Akereszténységtermé-szeténélfogvaegyetemesvallás,melysem-miféle kizárólagosságot nem enged meg,semmi lokális elvet nem ismer el, semmiolyan erkölcsiséget,mely jobbanmegfelel-neazegyikvagyamásiknemzetnek.Istenialkotójaminden embertmagához ölel ha-tároknélküliemberszeretetében,azértjött,hogy eltörölje a nemzetek közötti határo-kat,hogyazegészemberinemetegyesítseanépektestvériségében.”11Rousseau a keresztény univerzalizmus

ellenében a pogány patriotizmust (A tár-sadalmi szerződésben), illetveazsidókizáró-lagosságot (A lengyel alkotmánytervezetben) ajánlja.Ezekazelvekcsak1793után,aja-kobinushatalomátvételnyománválnakdo-minánssá a francia forradalomban. 1789még az amerikai deklarációval rokon szel-leműLaFayette-féleemberjoginyilatkozatvilági humanizmusát hirdette, mely vállal-ta az egyetemes keresztény emberszeretetörökségét,a„testvérlészenmindenember”himnikuspátoszát.AzazPricehitét:„AmiUrunk és apostolai elvetették a zsidó és apogányok bűneit. A kereszténység az uni-verzális jóakarat vallása,mely összehason-líthatatlanulmagasabbrendű,mintbármelypartikulárisérzület.Mindenemberszerete-tét–azellenségeinketisbeleértve–hirdet-ték,amindenkirekiterjedőkaritászt tettékmegalegfőbberénynek,ésezolyanhang-súlyos prédikációikban, hogymindenmásvallástólmegkülönböztethetőmódonasze-

retetvallásánaknevezték.Semmisemlehetkedvezőbbazemberijogokegyetemességé-renézve,éshamegvalósulnaagyakorlatbanis, minden ember testvéreként tekinteneembertársára,ésmindamaellenségeskedés,mely most uralkodik a nemzetek között,mindörökremegszűnne.”12Aszeretetelvénélismagasztosabbprin-

cípium az igazság ideája, amelynek egye-temes érvényessége metafizikai meghatá-rozásából adódik: a részigazság (nemzetiérdek) szükségszerűen rendeltetik az álta-lánosemberinormaalá,ahogyamagánér-dekaközérdekalá. „Azemberi természetlegnemesebb elve az egész világra kiterje-dő általános érdek és jóakarat elsőbbsége:bárigenkevesettudunktenniazemberiségmint olyan érdekében, mégis minden ér-deket ennekkell alárendelnünk.Mármeg-mondtamezt,denemlehetelégsokszoris-mételni.”13Azemberi jogokszupremáciájaa nemzeti szuverenitás felett Price számá-ra éppoly evidencia,mintCondorcet vagyKantkoncepciójában. „Hazánkérdekébencselekedvéntúlkelltekintenünkezenaho-rizonton. Hazaszeretetünk lehet forró, denemkizárólagos […].Világpolgárkéntkellmeghatároznunkmagunkat,smindigtekin-tettel kell lennünkmásnemzetek jogainaktiszteletbentartására.”14

Az emberiség történelmét világpolgári szem-szögbőlnézőKanthozhasonlóanPriceis„azáltalánosan jogszerű polgári állapot” nor-mativitásabázisánítélimeganemzetialkot-mányokat. A jogállamiság három kritériu-máthatározzameg:„Előszöralelkiismeretiszabadságvallá-

sikérdésekben.Másodszor ahatalomnakvaló ellenállás

jogahatalmivisszaélésesetén.

10Rousseau,Jean-Jacques:Értekezésekésfilozófiaile-velek.Szerkesztette:LudassyMária,fordítottaKisJá-nos.Budapest,MagyarHelikon,1978.598.11 Oeuvres completes, Bibliotheque de la Pléiade,Gallimard,Paris,1964.III.716.

12Price:Discours,3.13Uo.14Price:Discours,5.

29

Harmadszor kormányzóink megválasz-tásánakjoga,rosszkormányzáseseténale-váltásukjoga,akormányzatiformaszabadalakításánakjoga.”15Burke Reflexióiban (Töprengések a francia

forradalomról)megfogalmazottPrice-kritiká-jának középpontjában a Forradalmi Társa-ság felhívásánaképpenezenpontjaiállnak.Price számára nemcsak a francia forrada-lom teljes vallásszabadságot deklaráló em-berjogi nyilatkozata a hivatkozási alap,hanem az ancien régimeis,melyNeckersze-mélyébenegyottanidisszentert(azazfran-ciaföldönprotestánst)tettmegminiszterel-nöknek,sőtaHabsburgBirodalomis,melyII. József felvilágosult intézkedései jóvol-tából a zsidók számára is lehetővé tette aközhivatalbetöltését.„Pricedoktoraztta-nácsoljanekünk,hogy fejlesszük tovább anonkonformizmust,smindenkiállítsonfelsaját eszméinekmegfelelő külön imaháza-kat”16–hangzikBurkekonzervatívkritiká-ja.„Feletteérdekes,hogyetiszteletreméltóhittudósmennyirebuzgólkodikújegyházaklétesítésén,miközbenteljesenközömbösazáltalukhirdetettdoktrínákiránt.Nemsajátnézeteinek hirdetését pártolja, hanembár-milyen nézetét.”17 Burke talán tudtán ésakaratán kívül a legnagyobb dicséretet fo-galmazta meg, amelyet a vallásszabadságigazhíve csak kaphat: saját hitünk számá-ranemnagykunsztszabadságotkövetelni,demindenvallásivélemény,kultuszállamibeavatkozástólmentesműködését (termé-szetesenaLocke Tolerencia-levelébeniskizártközbűntény kivételével) követelni, valódimorálistett.Ezenelveszmeihátterétezek-benazévekbenteremtettemegJeffersonésCondorcet,midőna„szabadnépekszámá-raelfogadhatatlannakminősítetteatoleran-

ciakifejezéshasználatát”(havalakinekjogavanvalamittolerálni,akkorjogavanelnemtűrni is), csak a szabadság szó használatáttekintvénazemberijogokbázisánelfogad-hatónak.Burkebírálatának legfontosabbelemea

kormányzókszabadválasztásánakkérdése.Aháttérbenazanagytörténelemfilozófiaiproblémaáll,hogyvalóban„egylényegű-e”1688,1776és1789forradalma–ahogyeztJeffersonésPaine,azamerikai forradalomszellemivezetőivallották,illetveLaFayetteésCondorcet, az1789-es és az1793-as (ajakobinus államcsíny miatt soha érvénybenemlépett) liberálisemberjogideklarációkmegfogalmazóihirdették.Vagyakonzerva-tívgondolkodónakvanigaza,és1776mégaz angol szabadságkiterjesztésének szelle-miségét, azaz 1688 örökségét képviselte,ám1789 radikális szakítást jelent„mindenmúltbelipéldávalésprecedenssel”,és„me-tafizikai emberjogi nyilatkozataival” mint-egy kívül helyezi magát az eddigi emberitörténelmen, s tabula rasát teremtve akarjaa jövőtársadalmát apriori,sehol,semmikorempirikusankinempróbáltjogokraalapoz-ni?PriceemberjogifelfogásánakplatonikusgyökereivelillusztráljaBurkevádjait:azem-ber elidegeníthetetlen jogai valóban apriori jellegűek,azaznematörténelmitapasztalattermékei(atörténelembeninkábbcsakjog-fosztásttapasztalhatunk),nemisegyemo-cionálisanfelfogottemberitermészetenala-pulnak(a moral sense elméletet már a Review etikai racionalizmusa is elveti), hanem aminden tapasztalattól független, mindenempíriát megelőző igazságosság ideájábóllevezetett normák, melyek semper ubique et ab omnibus18 érvényességét az isteni racio-nalitásban részesülő emberi értelem intu-íciója igazolja. Burke riposztja jól ismert:„aracionalitásazemberitermészetnekcsak

15Price:Discours,8.16Burke,Edmund:Töprengésekafranciaforradalom-ról.Budapest,Atlantisz,1990.98.17Burke:I.m.95. 18Vagyis:mindig,mindenüttésmindenkire

30

egyrésze,ésnemisalegnagyobbrésze.”19 Areflektálatlanérzelemviszontamúltbanmegszokott világhoz – köztük a nem vá-lasztással uralomra került uralkodóinkhoz–köt,tehátPricetétele,melyalegitimitástaszabadválasztásokkalkapcsoljaössze,el-lentétesanépiérzülettel.Mondhatni,anti-demokratikus.Azempirikusnép–„amelyazért ragaszkodik az előítéletekhez, mertazok előítéletek”20 – nem a kormányfor-mákszabadalakításánakjogáravágyik,ha-nem egy gondoskodó kormányzatra,melyjóatyakéntmegszabjahitét,életformáját,debiztosítjaabékéjétésamegélhetését.Price prédikációja egyben politico-

morálisvégrendelete.Halálaévében,1791-ben Franciaországban a Federáció ünne-

pe legszebb álmait látszott valóra váltani,a „testvér lészen minden ember” egyete-mes emberszeretetének, a keresztény kari-tásznak és a felvilágosult humanizmusnakvirágfüzéres diadalmenete formájában. Ahárom, egyaránt dicsőséges forradalom azemberiméltóságésazemberi jogokelide-geníthetetlensége platóni ideáinak e vilá-gi megtestesüléseként kísérte végig életét:„MiutánélvezhettemazelsőForradalomál-dásoshatásait,megadatott,hogykétmásik–egyformándicsőséges–forradalomtanú-jalegyek.Mégmegélhettem,hogyaszabad-ságlángjaésafelvilágosodásfényeelterjedazegészvilágon,azemberidolgokbanvala-miújésnagyszerűkezdődik,akirályokural-mátéstörvényekuralmaváltjafel,apapokdominanciájátazészésalelkiismerethata-lomátvételeköveti.”21

Paine Az ember jogairól szólván (1792)BurkeTöprengéseinekérvelésétcáfolandó ittfolytatja: „Amerika függetlensége, ameny-nyibenAngliátólvalóelváláskéntértenénkcsupán,nemlennelényegesdolog,hanemkísértevolnaakormányzatelveinekésgya-korlatának a forradalma.”22 Körmöczi Já-nos, Paine elsőmagyar fordítójaAz ember jogaiból a legradikálisabb részeket fordítot-ta le.Nem ismerem eléggé az erdélyi po-litikai kontextust, de állíthatom, hogy amagyar jakobinusok összeesküvése peré-ben kevesebbért is halálra ítéltek embere-ket (mondjuk Hajnóczyt). A forradalom,a tökéletes jogegyenlőséghezvezetőforra-dalom minden társadalom átalakulásának –különösen erőszakos átalakításának – pa-radigmájaként szerepel, ráadásul Paine-nélnemcsakajogfosztott,államvallásikiváltsá-gokbólkizártkisegyházakjogiemancipáci-ójárólvanszó,hanemaszegénység,anyo-mor felszámolásának forradalmi útjáról is.

19Burke:I.m.119.20Burke:I.m.177.

21Price:Discours,11.22Paine,Thomas:Azemberjogai.Fordította:PapMá-ria.Budapest,Osiris,1995.129.

31

Anemzeti egység–pontosabban apoliti-kainemzet–megteremtésénekolyanalkot-mányosforradalmátproklamálja,melynemismertöbbéelnyomott,jogfosztottkisebb-ségeket (persze a négerkérdéstől most te-kintsünkel, bár kvékerkéntPaine számáraez sem okozhatott morálfilozófiai problé-mát).„Havanavilágonolyanország,aholalegkevésbélehetabékéreszámítani,akkorAmerika az. Népét különböző nemzetek-bőlszármazóemberekalkotják,akikkülön-böző kormányformákhoz és kormányzatimódszerekhez vannak szokva, eltérőnyel-veket beszélnek, és nagyon sokféleképpenimádjákaz Istent,úgyhogyaztgondolhat-nánk,hogyazilyenemberekegységemeg-valósíthatatlan.Ám azzal az egyszerűmű-velettel, hogy olyan kormányzatot hoztaklétre,amelyatársadalomelveinésazembe-rijogokonalapul,mindennehézségeltűnt,ésazösszes részbarátságosegyetértésbenél.”23Painehasonlóillúziókatfűzazemberijogokonalapulóalkotmánytranszkulturálisés szupranacionális szerepéhez,mint nap-jainkbanHabermasnak az Európa alkotmá-nyáról írt kantiánus koncepciója: mindenelőítéletet, nemzeti elfogultságot felülír azemberi jogok nyilatkozatának egyetemes-sége. Ám Price platonizáló, „apriori” jog-felfogásáhozképestmármodernebbmoz-zanatot istartalmazPainekoncepciója:aztelőlegezimeg,amitnéhányévmúlvaBenja-minConstantamodernekszabadságakéntaposztrofál.Egyrésztelvetiadirektdemok-ráciaantikeszményét–pontosabbankiegé-szítiaképviseletirendszermodernelvével,másrészt a„hódítás szellemét” felváltóvi-lágkereskedelmetteszimegavilágbéke–ésaszabadságeszmékelterjedése–bázisának.„Azegyiktámogatjaanemzetielőítéleteket,amásik az egyetemes társadalmat bátorít-

ja,mintazegyetemeskereskedelemeszkö-zét.”24KörmöcziPaine-fordítása–anemlétező

magyar filozófiai, különösképpen politikaifilozófiai terminológiával való küszködésellenére–aztbizonyítja,hogya16.századvégétőla19.századvégéigeszméinkmeny-nyireup to date-ekvoltak,legföljebbegy-kétévtizeddel lemaradva Európa fő sodrától.Csaka20.századbanlett–aköltőszavaival–„Minden,minden ideálunkMásuttmeg-untócskaságmár”25.

23Paine:I.m.137.24Paine:I.m.142.25AdyEndre:Afajokcirkuszában

Petri GyörgyA Kis Etika*

Mögöttedegyaránylagtúlhuzamoshazugság,„élethazugság”,egyúgynevezett.(Vadkacsa;Ibsenenbloc,derjunge Lukács,sat.,sat.)Mögöttemegyhalott.Máramennyiremögöttem,mögöttedlehet,amitszünetlenlátunk.(Megmégsokminden.Tudod:kontextus.Azazizé.Tudod:amiértegyüttéppenésélünk.)Arosszat–fáj,de–nemlehetjóvátenni.Arosszmarad:rossz.Túltennimagunkatviszontszinténnemlehet,mertnemkell,lévénktúlrajtadefacto,defacto…(Deszépegyhangtest!)Másfelől:ténylegtúl?Van„túl”?Van„felől”?Van„más”?

*ANagyEtikaelkallódott,vagylappang.

32

In memoriam Bízik László1943–20132013.május2-ánmeghaltBízikLászlóbarátunk,akitől2003-banés2004-bentöbbírástisközöltaHétHárs.BízikLászlóúgyakarta,hogyhalálárólcsakte-metése után szerezzen tudomást a világ.Kezé-ben akarta tartani nemcsak életét, hanemhalá-látis,delegalábbmeghalását.Azthitte-remélte,vanhatalmaazembernek,hogymegszabja,kikéshogyangyászoljákés idézzékőt.Aztakarta,csupán egyetlen ember emlékezzék rá abban aközösségbenis,amelyegészéletétmeghatározta,azevangélikusegyházban.Szerettük,éshadakoztunkveleéletébenis.2004-benegy írásátnemközölteaHétHárs.Nemapolitikai véleménykülönbségmiatt.A szerkesz-tőnembólintott,nembólinthatottráolyanírás-ra,amelynekstílusanemcsakalaphoz,deBízikLászlóhozisméltatlanlettvolna.Cenzúrátemle-getett,sfájdalmasanmessziretávolodotttőlünk.Tudtunkróla,de több írástnemadottnekünk,akkorsem,amikortavasszalahatalomrólszóló2013-aselsőszámbakértünktőle.Szeretjük,ésvitábaszállunkvelemostis:emlé-keznünk kell, és „el kell számolnunk vele”, hamáréletébennemtettük-tehettük,akkorhalálá-ban.Eztősemtilthatjamegnekünk.HorváthDávidképeiaközelségesztendeitidé-zik,DonáthLászlóemlékezése-számvetéseatá-volságétis.Azutolsószóváltás,legalábbírásban,azt az izgalmas ésösszetéveszthetetlenhangot,amelyen megszólalt, akár szószéken, akár bör-tönben, koporsó vagypohár sörmellett.Talánazővégsőgondolatasemahallgatásévolt,ha-nemakiengesztelődésé.Ahogyegykor,2003ok-tóberében, reformáció havábanmegfogalmaztaaHétHársban.

DonáthLászló

Bízik Laci magányossága

Bízik Laci nem volt mindig a barátom.Lassannegyven éve,hogymegismertemaDeáktéren.Harsányvoltés lehengerlő.Őmindenttudott,énakkorisinkábbsejdítet-tem,semmintismertemavalót.Deizgatott,kiezazizgágalélek,akiannyiramás,mintazokapapokottaDeáktéren.Aztánelhe-lyeztékGödöllőre.Nemmentemvolnautá-na,ha szőkebarátnémnemrágjaa fülem.Sem a beszélgetés, sem az út nem oldot-ta iránta érzettvaskosambivalenciámat.Aszőkelányottmaradt,énmegcsakmagam-raharagudtam:megintolyanemberérdekel,akibensúlyosabblehetőségeketláttam,mintamennyirekomolyanvetteazéletet,amely-benezeketmegkellettvolnavalósítania.El azonbanmégsem feledtem. ’81 nya-

rán váratlanul engem is elhelyeztek a kiesBorsodba.Egyszerre felértékelődött, hogyvanolyanember,akiaperemrekerültekkelszót tud érteni.Nememlékszem, ki szólt,hogy keddenként ez a pap mindenkit váraSzent Istvánkörúton, aki a többiott lé-vőtelbírjaviselni.Nekemmindháromked-vemrevalóvolt:ateljesenszekulárisközös-ség,atudóspapésamindenkötöttségbőlvalókilépésavároskellősközepén.Több-nyire elbágyadt lelkek jöttekott össze, akiéhesvolt,aztLacimegetette,aszomjasiha-tottsörtvagypálinkát,akárteát is,demígaházigazdaakonyhánserénykedett,nélkü-löznünkkellettőt.Sohanemrúgottbeany-nyira,hogyasszonyokatmegszégyenítőagi-litásaalábbhagyottvolna,hogynelettvolnakedvebárkivel elkülönülve egészenkomo-lyan szót váltani arról, ami a másik vállátcsüggesztette. Mindenkit a szívére vett, a

33

démiáratanárnak,ésnemkellettlelkészneksem.Megtűrték.Svégsőképpőismegtűrteőket.Belefáradtareménytelenharcba.Mi-nőséget teremteni igénynélkül?Elfáradt aCaracasbantöltöttötévsorán,hiszegyszersemjötthaza,ésszámomrasohanemtet-teérthetővé,hogyanbírtaanyelviésakul-turális idegenséget és azottanimagyardi-aszpórát.Úgyvoltott is,mintmindenüttaSzent

István körúti lakásban összejövő tanhá-zonkívül.Küldték,mertvalakioda iskel-lett, ésmegbízható volt, küldték, hogy nelegyen itthon, snekelljena szemébenéz-ni.Ésőment,hogymegszabaduljona jó-vátehetetlenül kicsiny gyülekezettől a vá-rosperemén,sment,mertelégvolt2-3éva kőbányai hajléktalanszálló igazgatásábólis, melyre egykor Iványi Gábor kérte fel.Elment,ésa szekulárisbiblikus tanháznakvégelett.Semmi,semaműfaj,semazal-kalom nem kellett többé.Miért utáltmegbennünket? Nem tudom. A kép a békásitemplomban igehirdetésre készülő Lacirólfájdalmasanbeszédes.2002tavaszán,Hor-váthDávidbarátunk szociofotó-tárlatánakmegnyitójánkészült.Tizenegyévvelezelőttannyiidősvolt,mintmostén,egészségesésmunkárakészbörtönlelkész.Ígyhitte,vagyakarta,hogyhiggyük.Aképmegtört, idő-

be, teológiai eszmélődéséresem tartottak igényt. Háromévtized klerikotechnológusaiés -menedzserei csak abbanaz esetben bírták volna elvi-selnihatalmastudását,haazőkegyükértfolyamodik,fogad-ják már maguk közé úrhat-námszolgának.Semönérzete,semesztétikaiérzékenemen-gedte,hogyamégbűneikbenis középszerű vallásos iparo-sokközékeveredjék.Imigyennem is kellett nekik, sem azegyházi sajtóba, sem az aka-

gyerekeketis,azállatokatis,snemhiszem,hogyvoltnő,akitnetettvolnaboldoggá.Évtizedes nagy munkával valódi kö-

zösséget teremtett, egymást számon tar-tó,megannyitársadalmiéspolitikaigubancmegoldásánegyüttésegymássalgyürkőznikész,nagyonindividuálisésmégisáldozat-készemberekgyülekezetét.Hiábaazutóbbiéveknekeközösségtag-

jaitmegrendítő tapasztalata–mintha csakarralettünkvolnajók,hogy15-20évrekétnagyonbensőségesésintaktkis-magánem-beriléthelyzetközöttegyszerrepótlékáváésellenpontjáválegyünkahagyományospro-testánspapiegzisztenciának–,megvagyokgyőződvearról,hogyezahúszévvoltBízikLaciéleténekösszetéveszthetetlenülszemé-lyeséskreatívszakasza.Egyedülmaradtve-lünkésaz Istennel.Nekünkvele,neki ró-lunkkellettelszámolnia,sboldogvolt,mintJákób Lábán birkáit elletvén: akárhogy is,mindigazőnyájaszaporodott.Közel 40 éven át ismertem. Igazi taní-

tóvolt,kézzel-lábbal,vagyhakellett,négynyelven hirdette az igét azon kevesek leg-kiválóbbjaként,akikszóbanésírásbanegy-arántfelkészültek.Orcapirítóanszemélyesvolt,derűsésfrivol,mégisrejtőzködő,kita-pinthatóantragikusviláglátású.Őtnemhív-tákmeglelkésznekrangos,nagygyülekezet-

34

södőférfitábrázol,akitö-kéletesen egyedül van. Areverenda,atemplomihát-térmégsúlyosabbátesziamagányt: ennek a papnaksem embere, sem Istenenincsmár.Csakfeladataéskötelessége.Azzálett,amisohanemakartlenni:név-telenésfegyelmezettfunk-cionáriussá.Okavagyürü-gyelettennekarák?Nemtudom.Akkoribaneznemisérdekelt.ÚgygondoltukIttzésNórával, abetegségnemvehetielőttőlünk:haBízikLaciBabitsotkövet-

jából.Politikusembersemmitsemteszcsakúgy.Miérthát?Azelmúltnegyedszázadfél-resikerült politikai történéseiért kizárólagbennünket,azegykorikedditanházszéllel-bélelt liberáliskisembereittennémegbűn-baknak? Vagy haragszik ránk, hogy mégmindignemadtukfel,snemmondtunkleazemberi lényteremtettségébőlkövetkezőelvehetetlen szuverenitásáról, jogainak ésszabadságánakabszolútvédelméről?Lehet.BízikLacia legműveltebbpapokközétar-tozott,őnemáltathattamagátazzal,hogyez a turulos, árpádsávos újnyilas söpredékvalódi alternatívát jelenthet amagyar köz-élet számára.Akkorhátmiértvettevédel-mébeezeket,miért zsidózottnyilvánosan?Öngyűlölő lettvolna?Lehet.Aminyilván-való,azamagánya.Tragikusanegyedülma-radt.EgyedülmaradtVenezuelában, egye-dülmaradtabörtönben,egyedülmaradtabetegségében,egyedülmaradtsokszorosanmegtörthitével,egyedülmaradtIsten-bizo-nyosságaival, hacsak el nem fogyatkoztakazok is. Egyedülmaradt,mint Jézus azonazéjszakáncsütörtökrőlpéntekrevirradó-ra.Ezlettasorsa,ezlettazítélete.Jó,hogyazazegyasszonyottvoltmellettevégig,ir-galmasan.

veaszószékenelnémulis,aszavakmégsemlesznekhűtlenekhozzá.Nekünkakkorisőkellett,ésLaci többmintegyévenát írtaHétHársba.Rajtunkkívültalánmégabör-tönújságba.Akkorvalamiképpmégössze-tartoztunk:abörtönésazírás,őésaszer-kesztőmegén.Világéletünkben politizáltunk, sokszor

késhegyre menő vitáink voltak, antikom-munista zsörtölődéseit némilegmegütköz-velenyeltem.Őtnemüldöztéksemaz50-esévekelején,semaközepén,semavégén,én az 56 és 60 közötti években deportáltvoltam, azután 90-ig vállaltan megbélyeg-zettemberazegyházonkívül,és–megbo-csájthatatlanul–bévülis.Azénkisjúdása-im már régen elvégezték magukkal, hogyjobbengemtovábbutálni,semmintbeval-lani,neméntettemőkethitványakká,smasemtűröm,hogyrútságukfeledtetésérema-gukközésoroljanak.BízikLacinemérdekelteőket.Tizenkét

évet dolgozott a büntetés-végrehajtásban,csak akkor vettek tudomást róla, amikornyugdíjbament,enneknyománcsináltakisvelekolumnásinterjútazEvangélikusÉlet-ben.Olvastánösszeszorultaszívem:abará-tomszőröstül-bőröstülkiradírozottamúlt-

35

Donáth László és Bízik Lászlólevélváltása 2013 tavaszán

KedvesLaci!Egyhetehordommagamnál azEvÉlet

múlt heti számát. Ezernyi gondom-bajommegtelefonundorommiattsemidőm,semerőmnemvolt,hogyfölhívjalak.Interjúd1 olvasása közben eszembe vil-

lantazötlet:havankedvedmindazt,amirőlazEvÉletnekszóltál,mégszemélyesebbenés még radikálisabban megfogalmazni, hatetszik,testamentumszerűen,örülnék,haír-nálaMiatyánkdoxológiájáról.Teésahata-lom,Istenésahatalom,országéshatalom,dicsőségéshatalom–ezekrőltűnődtem.HamárebbensemKáldy,semHarmati

neve,deVeöreösImréésemhangzikel,hanekünkírsz,nemaradj„névtelen”.Gaudiumetpax2,szeretettelköszöntdl

(2013.március18.)

*

Tündérbabám!Köszönömleveledsötleteid!Megérdek-

lődésedet.Atelefonokmiattnepanaszkodj:évek kitartó és nehéz munkájával magadhúztadeztmagadra.Köszönöm megtisztelő felkérésedet

írnia„hatalom”-ról („radikálisan”).Mégakomcsik idején3próbáltam,denemközöl-tétek.Csaknemgondolodkomolyan,hogymostszállokbe?

Ami a Káldy-Harmati-Veöres (és nemVeöreös, azW-vel van és költő4) dologrólírsz,igazadlehet.Azelsőfogalmazmánybanvoltiscsomóigenkeménymondatetekin-tetben.Keményebbésdurvább,mintgon-dolod. Aztán kértem Dórit, húzza ki. Azembervagyvalóbanegyátfogótanulmánytírerről,vagynerúgjondöglöttoroszlánba.Demimégnemvagyunkazok,hurráh!Gaudiumetgladium5,bl

(2013.március20.)

1EvangélikusÉlet2013.március10.2Örömésbéke32004-reutal.

4BízikLászlótévedett.ADiakóniacíműfolyóirategy-kori szerkesztője Veöreös Imre volt, a költő pedigWeöresSándor (szinténkétö-velejtve,mintökör–ahogyegykormondta).5 Öröm és kard. Valójában „Gaudium et gladius”-tkellettvolna írni.BízikLászlóvisszautal Jézusmon-datára:„Ne gondoljátok, hogy azért jöttem, hogy békességet hozzak a földre. Nem azért jöttem, hogy békességet hozzak, hanem hogy kardot” (Mt 10,34), latinul„Non veni pacem mittere sed gladium”.

36

Októberbenvanellenbenjóm kippurün-nepe,azengesztelés napja,azegyiklegfonto-sabbzsidóünnep (3Móz16),melyazÚRkiengesztelését,abűnösemberrelvalómeg-békélését szolgálja, s amelyet Pál apostolKrisztusravonatkoztatvareconciliationakne-vez(2Kor5,18).

Isten kiengesztelődik Krisztus által az emberrel.Krisztus az engesztelő áldozat. Nem a

feláldozott állatok vére, semanépvétkei-velmegterheltbakpusztábaűzése,hanemKrisztusmiattnézielésbocsátjamegIstenazembervétkét.Kiengesztelődésebűnösvilággal. Már Mózesnek így mutatkozottbe: „nevem: kegyelmezek, irgalmazok”.AzegészÚjszövetség iserről akegyelmesAtyárólszól.A gondolatmenet háttere kettős. Egy-

részt jelzi,hogyazemberbűnös.Nemté-ved,nemhibázik,nemtársadalmi-genetikai-környezeti problémák áldozata, hanemegyszerűen:bűnös, azazhitetlen.Másrésztjelzi,hogyIstenutáljaabűnt,sagonoszsá-gotnemtartjanormálisnak.

BízikLászló

Jóm kippur és ministerium reconciliationisAz engesztelés napja és az engesztelés szolgálata

Októberben, anagy és a kisoktóberi for-radalomhavábanmégsearevolúciólegyenatéma.Túlsokközbenavér,túlsokutánaazáldozat,éskevésavégeredménybenazevo-lúció.Ezutóbbiegyébkéntismerőillúzió,aforradalompedignaivitás.Októberben,areformációhavában,ami-

korugyebárLutherkiszögezteawittenbergistb.,mégseareformáció legyenatéma.Csa-lóka. Visszaállítást ígér, közben épp hogyhozvalamiújat.Énpedig,lévénkonzerva-tívlélek,nemszeretemareformszárnyakat,-platformokat,-liturgiákatés-tanterveket.

Ennek ellenére kiengesztelődik az em-beriránt.Megbocsátneki.Kibékülvele,éselnézi bűneit. Ezzel elfogadja a bűnbánóembertolyannak,amilyen.Nemminthaazembereztmegérdemelné,éseztvennéte-kintetbe Isten.Ellenkezőleg: annakellené-re,hogynemérdemlimeg,Krisztusért,ön-magáértmégismegteszi.Kiengesztelődik.

Isten kiengesztelte az embert Krisz-tus által önmagával.HogyIstenminketengesztelki,jellegze-

tesenújszövetségigondolat. Jóllehet abű-nösfélazember, így–mintelőbbírtuk–Istent kell kiengesztelni. E kibékülésnekvanazonbanegymásikoldalais.Az, hogy az ember haragszik Istenre, s

úgyérzi,havan,méltán.Látvaeföldinyo-morúságot, szenvedést, igazságtalanságot,joggalkérdezráIstenre,hogymiértisenge-di,meghogyisvanezazegészajóságávalésahatalmával?!Súgylátszik,Istenmegértiaráharagvó

embert.Látjaökölbeszorítottkezét,halljafogcsikorgatását, átérzi istenhiányát, abűnés igazságtalanság okozta tehetetlenségét.Értiateizmusát,ésszámolIstenelleniláza-dásávalis.Ezért iránta való kiengesztelődésre kéri

az embert. Krisztusért, a minden ellenéregyőztesszeretetmegjelenítőjéértkéri,hogyneharagudjunkrá.Majdmegértjük.Végülbelátjuk.Egyszerátlátjukadolgokat.Nemcsakazokfonákját,devalódiszínét.Színrőlszínre.Okokat és következményeket teljesösszefüggésükben.

Isten kiengesztelődést akar Krisztu-sért ember-ember között.Ezugyanisareconciliatioharmadiküte-

me.MiutánIstenkibékültvelünk,ésmiki-békültünk Istennel, szükséges, hogy kibé-küljünkmagunkkalésamásikemberrel.Nelegyünkmársemagunk,sefelebarátunkel-lenolyanengesztelhetetlenek.EzazegymássalvalókiengesztelésIsten

népéremintakiengesztelésszolgáira–„mi-

37

Petri GyörgyBach kapcsán

„KommsüsserTod!”Vagyis:jöhetadesszert!Miutánbezabáltukéletibúslakománkat:úgymint:házasságok,válások,gyerekek,unokákés„egyébkiegészítők”.MostaHaláltortán,akiegyszerreelfújjaazösszesgyertyácskát,azelnyeriméltójutalmát:aszívinfarktust.Mintanyaölvárjamárrégtől,hogyvisszafogadjaasír.(Tudom,ezapoénúgyserceg,mintazsír,nodeénmagamvolnékatepertő,smostértemjöttaHalál,sletepertő!)

nisztereire” – bízatott.Nekünk adta a bé-kéltetésszolgálatát.Ez,kéremszépen,abé-kefenntartás. Jézus is mondja: „Békülj meg ellenfeleddel hamar, amíg az úton vagy” (Mt 5,35). És:„Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is meg-bocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6,12).Önmagunkkaliskikellengesztelődnünk.

HaIstenolyannagyvonalú,nelegyünkma-gunkkal szembe mi se olyan kicsinyesek,hogynemfogadjukelmagunkatannakel-lenére,hogyIstenelfogadott.Ugyanezállamásikemberrelvalókap-

csolatunkra is.Nemtehetünkmást.Semabosszú,semaharag,semagyűlölet,semakegyetlenségnemmegoldás.Elkellfogad-nomamásikat,hatetszik,hanem.Kikellengesztelődniükgenerációknak,nemzetek-nek és vallásoknak. El kell fogadnia egy-mástagaznakésazigaznak,agazdagnakésaszegénynek,akicsinekésanagynak.Jobb-nakésbalnak,lentnekésfentnek,közelnekéstávolnak.Nemazért,merthasonlítanak,hanemannakellenére,hogykülönböznek.Hosszú távon tehát nem alternatíva

sema revolúció, sema reformáció, csakis arekonciliáció,melyreazOlvasótiskériaszerző,

BízikLászló

38

DonáthLászló

RekviemÖrökkévalóIsten,nagyirgalmadértkérünk,külddelmostSzentlelkedet,ésszenteljmegminket,hogyamiUrunkáltalegyetlentest-vériközösséggélegyünk,mindazok,akikittvannak, mindazok, akik reánk gondolnak,akáraváros,azország,avilágtávolából,ésmindazok,akiknémaságukkalőrzikagyun-kat és szívünket, gondolatainkat és érzé-seinket. Teremts belőlünk egyetlen testvé-riközösséget,akikösszetartozunktérenésidőntúlittaföldönésatehatártalannagyemlékezetedben.Bizony, arra kényszerítettél bennün-

ket, hogy Gáborért is imádkozzunk. Tár-sunkért,barátunkért, azértazemberért, akiújraésújramindenerejétösszeszedte,hogypontosan és tisztán szóljon rólad, bármirőlírt, bárkinek írt.Akibe anyugtalanságot, kitudja, hánynemzedéken keresztül örökítet-ted.Akinekemlékezetébentalánéletevégé-reegybesimultasokszorosanmegtörtmúlt,avállalhatóésavállalhatatlan.Adjerőtgyer-mekeinek,unokájának,szeretteinek,hogynepusztánazemlékezésoldjabékévéamúltat,Gábor66évnyiéletét,hanemazértelemésacsakazértispélda,hogylehetemberhezmél-tóanés anőhöz, a társhozméltóan szeret-ni,éslehetamásikszerelmébenmegigazulnisajátmagunkelhordozhatatlanerőtlenségei,hiányaiésmulasztásaiellenéreis.Áldottlégymindazért, amite rendkívül tehetségesem-beredkezén,szívénéslelkénkeresztülelvé-geztél, azért, amit tanárként, újságíróként,politikusként tett. Nem lázadunk akaratodellen,csaknagyonfáj.„Tégy engemet mint egy pecsétet az te

szívedreésmintegybélyegetaztekarodon,merterősazszeretet,mintazhalál,keménymintazkoporsóazbuzgószerelem,annakszéneitüzesekésmintazsebesláng.Sokvi-

In memoriam Gellért Kis Gábor1946–2013

2013.május 15-énmeghalt Gellért KisGáborújságíró.Márciuselejénmégaztkérdezte:miavégsőhatáridő?Megígértírásaahatalomtermé-szetérőlazonbanmárnemkészültel.Ahúsvéti-pünkösdiHétHársbankellettvolnamegjelennie.2012-benamarosvásárhelyiMentorKiadóadtakiazutolsóévekírásaibólválogatottA lelkek pi-acáncíműkönyvét.Akötettanulmányainak,esz-széinek jelentősrészeeredetilegaHétHársbanjelentmeg:megannyibiblikus,különösenószö-vetségitémájúírás.Hálásaklehetünk,hogytudá-sával,kíváncsiságávalmegajándékozottminket.Gellért Kis Gábor barátunkra emlékezveDonáthLászló imádságát,Király IstvánésBo-dorPáltemetésibeszédét,valamintDonáthMir-jamnekrológjátközöljük.AgárdiPétertanulmá-nyaamédiapolitikuspályájátértékeli.GellértKisGábor hagyatékábólMit is írok címűmeghök-kentő-megrendítőírásátatemetésenGalkóBa-lázsolvastaföl.

zekelnemolthatnakezszeretetet,azfolyó-vizekisnemburíthatnákaztel,haazembermindenházabélimarhájátadnáisezszerete-tért,mégismegvetnékazt.”(Énekek8,6–7)„Ó,miurunk,JézusKrisztus,élőIsten-

nekszentfia,hálátadunkmitenéked,hogymiéröttünkemberré révén,nemcsakhaláltszenvedtél,demégel is temettettél ésko-porsóba feküdtél, hogy ami koporsónkatis a te koporsódba való fekvéseddelmeg-szentelnéd ésmegáldanád, hogy ami ko-porsónk ne lenne minekünk örökkévalótömlöcünk,hanemideigvalónyugodalmasaluvószállásunk:kérünk tégedet, adjadmi-nekünkaSzentlelket,kiateszentAtyádtúléstetűledszármazik,hogymiabűntűltel-jességgel elszakadhassunk, tebenned tisztaszívből bízhassunk, tégedet teljes életükbetisztelhessünkéseképpenamikoporsónk-bólazörökbódogságrafeltámadhassunkésörökkévigadhassunk.Amen.”(BornemiszaPéter)

39

KáliKirályIstván

Sirató az igaz barát elvesztén

DrágaGáborom,Erikakértmeg,hogyba-rátodkéntmondjakénisnéhányszótazokelőtt, akik itt összegyűltek a te emlékedre.Ugye nem baj, hogy hangosan is kimon-dommost, amit akkorgondoltam, amikormájus15-énéjféltájtDanifiad,afájdalom-tólgyötörtenisméltósággal,tudtomraadta,hogy eltávoztál.Nem tudnékújatmonda-ni,mertvalahányszorarragondolok,hogynemvagymárközöttünk,lebénulok.Nézdhátelnekem,kérlek,hogyismételek.Igen,ismételek,hiszenamit ittelmondok,teaztmárakkor,azonavirrasztásbanyúlóéjsza-kán tudomásul vetted. Éreztem, hogy ottvagyvelem,vigasztalsz,ne emésszemma-gamazért,mertigazbarátotveszítettem,hi-szennemisígyvan,teszelróla,hogynesza-kadjonmegközöttünkakapcsolat.Pedigigennagynakéreztemakkor,sér-

zemmostisaveszteséget.Azafajtabarátvoltál nekem, akiről tudtam, ha egyszer isdideregnék,levetnédazutolsószálingedetis,ésnekemadnád.Lehet,énis ígyviszo-nyultamvolnaatedidergésedhez.Nemke-rültsorapróbatételre.AGondviselésúgyakarta,hogyegyikünkseszoruljonráamá-sik ingére. Demindketten tudtuk, vannaknálunk kevésbé kiváltságosak, igazi dider-gők, és te úgy érezted, gondoltad, hitted,hogy tenni is kell valamit értük. Amit le-het, és ahogy lehet.Voltakőszintebeszél-getéseink az amit-ről és az ahogy-ról, sok-szorütköztekisavéleményeink,hogyaztánmindig elakadjanak annál a szintnél, ame-lyetazemberiismeretmeghatározhatatlan-ként jellemez,mertmár nem tőlünk, egy-szerű halandóktól függ. Nem erőltettük a

40

súhidegvölgyicigánnyal,akiazótaaközös-ségvasárnapi iskolájánakszervezője,sakittea társaivalegyüttahatáronvártál,hogytáncolnividdőketaromafesztiválra?Vagyazért, mert focizni is – ellenem is – csakfogcsikorgató győzni akarással tudtál, egyolyancsapatban,amelybenaz„ügyért”ba-rátiegyetértésbenott játszottEsterházyésCzakóGabiis?Vagyazért,mertcsakhosz-szasrábeszélésekutánadtadodaavilágnakazt a kötetre való esszét – kimondott ké-telyeidet–,amelyeknélkülmakevesebbeklennénk?„Nemszeretném,Istvánom,hailyenál-

lapotombanlátnál”–mondtadutolsóelőt-ti telefonbeszélgetésünkkor, április 20-ándélután, és én felfogtam, milyen érzés le-het,amikorazembertatestemárnemsegí-ti,hogyaza„beállós”legyen,akiteisvoltál,mondjuk,éppenaTromosbanvagyazEu-rópa-bajnokszeniorválogatottban,aki–bárellenfeleicsípték,ütötték,karmolták,rúgták

továbblépést,mertkimondatlanulistudtukegymásról: így vagy úgy, ott van bennünkahit.Teaztvallottad, azmagánügy, ésénigazatadtamneked,nemvoltkétségemafe-lől,hogyalátszatellenéreisigenerősben-ned.Különbennemvállaltadvolnaanyílthadakozástazokkal,akikazájtatosságálarcamögébújvamerészeltekolykoremberi lel-kekkelkufárkodni.Ésnemvállaltadvolna,anyilvánvalómajdaniszemélyesveszteségektudatábanis,amagányos,bátorkiállástvélteszmetársaid romlásnak indult erkölcse el-lenében.Hogy ezért szerettelek-e – őszintén és

tiszteletteljesen, folyamatosan és kitartóan–,magamsem tudom.Vagy inkábbazért,mert az életminden pillanatában,mély ésszenvedélytsugallófelháborodásaidközbenisderűt,életigenléstsugároztál,amibennemis megerősítette a csakazértis elszánságot,tenniakarást?Vagymert találkoztam időn-ként Kurkuly Elekkel, a kemény kézfogá-

istitkon–mindigalegnagyobbodaadássalküzdöttazelsővonalban,hogyhaarrake-rülsor,értékesítseazt,amiértacsapatmeg-dolgozott,rábízvaabefejezést.Pedignemkellettvolnaszégyellnedatestedleromlását,hiszentenematestedvoltál,Gábor.Csakannyira az, amennyi itt a földönnélkülöz-hetetlenaszív,alélekésaszellemmunká-jához.Éshaolykor,akárvéltbűnökbeesveis,elkényeztetted,miértvonnánkkétségbe,hogyez rendeltetettamásikháromteljes-ségének kibontakozásához.Még nem voltidőnk,alkalmunkfelmérni,hogyeteljességnyománmilyenkincsethagytál ránk,mertmostmég a látszólagos elvesztésed okoz-tadöbbenetemészt.Segíteszmajd,ugye,haelakadnánkazértékelésben,mikorleszmárhozzáerőnk?„Jóéjt,édesapa!”–suttogta-kiáltottafáj-

dalmát a világba Bori lányod eltávozásodmásnapján, kiszenvedett, enyészetre ítélttestedetsiratva.Fiatalmég,nemisgondolarra,amitmi,sokatmegéltekiscsaksejte-nimerünk, de amiről te valószínűlegmármegbizonyosodtál:azátélttestikínokutánlelkedet gyönyörködtető pirkadatban voltrészed,mielőttaMindenségörökvilágossá-gábaátléptélvolna.Mi, születésünktől ideig-óráig földhöz-

ragadtak, ismereteink korlátai közé zsu-gorítottan, nem tudhatjuk,milyen esélyeidvannak odaát, a beláthatatlanban, a végte-lenben.Deénazújratalálkozáslehetőségé-nekbizonyosságávalreménykedem,hogyaMindenség,földiérdemeidszerintis,kegye-ibefogadott.Tudom,felkérésnélkülisköz-benjársz majd érettünk, itt maradottakért,hogyelégerőtkapjunkodafentrőlaszere-tethez,atiszta,emberségünkhözméltóélet-hez.Ameddigazránkszabatott.Mostelengedünk.Békeveled!Viszontlá-

tásra,Gábor.

41

BodorPál(Diurnus)

Gellért Kis Gábor idézése

DerengbennemGábor egyik sztorija.Va-lahogy így: „Aznap diákjaimat arra biztat-tam,írjákletízlegkedvesebbemberükne-vét,méghozzáfeltételezettérzelmi-szellemiértékük sorrendjében. Felvillanyozódtak.Még soha nem gondoltak ilyesmire! Tánnemisazértékrendadöntő!Olykornemisahhozragaszkodunkalegjobban,akialeg-okosabb! Inkábbahhoz,akiminthaa job-bik énünket, tulajdonságainkat hívná elő!Derájöttem–mondtaegyikük–hogyleg-jobbbarátnőmegybena legokosabbmindközül!”Mindeztmagam is sokszor újragondol-

tam. Vajon kisdiákként M. Z.-t, a költőt,dzsesszzongoristát, esszéistát, szerkesz-tőtazérttartottamelsőszámúbarátomnak,mert őt tartottam a legértékesebbnek? Ésbüszkevoltamrá?No,dealányok?!Szel-lemi-érzelmi értéküket csak fokozatosanfedeztem fel, sokkal később,mint szépsé-güket, formáikat, testi vonzerejüket. S azt,hogy igazából jellemükkel, érzékenységük-kel,kedvességükkelfogtakmeg.Nagysze-relmem, akinek az erdélyi szászokról írottregényemet, a Svájci villát is köszönhetem(megjelent Berlinben németül is), áradó,bölcsjóságávalhódítottmeg,holottezegy-általánnemvoltcélja.Johannalányomazőnevétviseli.Tartokazonbanattól,hogyabizalom,a

barátság, amásikbecsülésevalójábancsakmásodlagosszerepetjátszik,azelsőbenyo-más kialakításában még aligha vesz részt.

42

DonáthMirjam

Egy kommunikátor halálára

GellértKisGábormájus15-én,66évesenmeghalt.Játszaniaszavakkal–ezvoltGellértKis

Gábor legkedvesebb időtöltése. Nem ke-resztrejtvény felett, könnyed szórakozás-ként,nemiskizárólaghivatalbólgyűjtötte,elemezte,szervezteőketegységekbeújraésújra, amerre járt: a rádióban és a televíziómunkatársaként, országgyűlési képviselő-ként,azÁltalánosVállalkozásiFőiskolaka-tedrájánvagyazÉletésIrodalomhasábjain.Az elérhető végső realitást, a megfoghatóvalóságotjelentettéknekiaszavak.Ha megkérdezték, mit jelent számára a

szabadság,azAdriai-tengervégtelenjevagyaGenezáret-tómélyehelyett–amelynekpart-ján hosszan tudott üldögélni mindenről ésmindenkiről megfeledkezve – Jorge Semp-runtidézte.A nagy utazásbanakoncentráci-óstáborpolitikaifoglyávalbeszédbeelegye-dikaszögesdrótontúlállófelfegyverzettőr:–Énnemakartamaháborút–ígyazőr.–Deittvanapuskájával–feleliafogoly.–Háthollehetnék?–kérdezitompahangonazőr.Semprunszavaivalélteát,hogyaszabadságelsődlegesenbelsőminőség.GellértKisGá-bor így tapasztalt:betűkáltal.Akommuni-kációtteremtőjátékkéntűzte,éskedvessza-vával–vizilópintyőke–emlékeztettemagátakülönbségreazistenialkotás(legyen, és lőn)ésazújságíró, tanár,politikus teremtette, élet-renemkeltő,pusztánverbáliskonstrukciókközött.Legelsőművetalánsajátnevevolt,melybe a „kis” jelzőt emelve különböztet-temegmagátújságíró édesapjától.Ellenfe-lei,hasérteniakarták–ésilyesmiremégmi-niszterelnökökisvetemedtek–előszeretettelbántották azzal, hogy nevét visszacsonkít-

Ördögtudja,miragadmegegyemberben.GellértKisGáborbantalánaz,hogybékéselégedetlenvolt,szelíddühöngő,ártatlanlá-zadó,dekésőbbfölfedeztem,hogyeltökél-ten az emberiség jobbik feléhez tartozott,a jó szándékúakhoz, akikolykorkétségbe-esettennézik az igazságtalant, a gyilkossá-got,azutcaigázolást,mertmegakadályoz-niképtelenek.Vonzó volt az is, hogyGábornak több

arca is volt: mások ügyesnek hitték, mertjóképűvolt,azokosnőkkedvelték, jótár-sasághoz tartozott, sokan becsülték, kelle-meshumorú,modernférfivolt,mindazon-általmindigúgyéreztem:az„egészet”–azországsorsát,akultúrahelyét-jussát,aköz-morált, a társadalomműködőértékrendjét– egyrészt csalódottan, másrészt remény-kedveszemlélte…Máigfurcsarögeszmeuraljaemlékeimet

róla.Egyrésztkétségkívülkicsitmindigiri-gyeltem.Másrészt–nohaéletéshalálügyé-benkegyetlenülrealistavagyok–ottjátszik,fickándozik,cicázikbennemelnyomhatatla-nulaképzet:mégtalálkozunk!Snemcsakacsalódásban,bosszúságban,hogylám:min-denelkeseredetttörekvésünkhiábavalóvolt–atörténelemben,lám,ritkángyőzajóaka-rat,azönzetlenség,rendreinkábbazerőéserőszak, a szűklátókörű tudatlanság, a de-magógia.Nemcsak a „gonoszok” a bűnö-sek abban,hogyhosszú távon ritkángyő-zedelmeskedikazerkölcséstudás–ebbenkisebb-nagyobb mértékben mindannyiansúlyosanludasokvagyunkmársokezeréve,salighanemnagyjábóleffélétírnakmajdleezerévekmúltánis.Az egész emberiség sosemvolt ésnem

is lesz soha olyan jó szándékú,mintGel-lértKisGáborésmegannyi(remélemmég-is:milliónyi)lelkirokona.

vaközöljékvele:„tudjuk,hogyaszögesdrótmelyikoldalánálltazapád”.Ellenfelekrepe-dig – ahhoz képest, hogymilyen aránybanmaradt alul a konfliktusokban – meglepőóvatlansággaltettszert.1995 decemberének elején például az

egész Magyar Országgyűléssel nézett far-kasszemet.Avégül 264:31 aránybanmeg-szavazotttörvényszempontjábólnemvoltjelentőségeannak,hogyazegykorjelentősszakmaisikereketelértújságíróidealizmusavagyamegnemhallottmédiapolitikushi-úságabátorította-e szólásraazelsőmédia-törvény végszavazása előtt. Meggyőződé-sénekmegvoltésmáigmegmaradtasúlya.HornGyula korábbimédiaszakértőjét, akiekkor azOrszággyűlés emberi jogi bizott-ságánakelnöke,ahatfrakciónyihegyvajúd-ta162paragrafusegérnyijelentéktelenségenyomasztotta.Őafércműszóvalilletteatör-vényt azon a kedden, amikor kiállt eléjük,papírralakezében,annakellenére,hogytö-kéletesenbeszélt szabadon.Az utolsó szójogánelhangzószavaknemtűnhettekoda-vetettnek. Nem tudta mással magyarázni,hogya sajtószabadságotpártolódemokra-ták miért tartanák pártdelegáltak kezébenamédiát szabályozó testületeket –melyekköltségvetését az akkori pénzügyminiszter„kiérleletlennek”nevezte–,ígyaszemükbemondta:„azok,akikeztalkották,katonako-rombeliszakaszvezetőmmelszólván,annyitértenekarádiózáshozésatelevíziózáshoz,mintmalacazsebórához”.Majdhozzátet-te:„Kérem,tűzzékakalapjukra.”Kevesenmernékmaaztállítani,hogynemvoltiga-za.Dejózanpolitikusnyíltszínennemszid-jafrakcióját.Anemsokkalkésőbbnapfény-rekerültIII/III-askartonvoltazáraannak,hogyasportemberGellértKisGábor,szo-kásátóleltérően,azonakeddennemaké-zilabdahálón, hanem azOrszággyűlés aré-nájában élte ki felháborodását. A dossziéugyanjelentésséformáltszavakatsosemlá-tott,ahhozelegendővolt,hogya játékost,

43

akimindigiskilógottaszocialistaapparátu-simezőnyből,kispadraültesseakövetkezőválasztásokon.Az öntörvényű szabadgon-dolkodó szótárából a politikusi alapkvali-tások fogalmai hiányoztak, úgymint: kö-nyörtelenség,lakájlelkűség,opportunizmus,ügyeskedéséspártfegyelem.Azafférazsebórásmalaccalhétévalatt

feledésbe merült, és a 2003-ban regnálószocialistakormányismétmegkereste,hogyműködőképes médiatörvényre rendeljentőle javaslatot. Így született „A köznyilvá-nosságműködésérőlszólótervezet”,amelyreformteremtőmódonazírottsajtótisbe-levetteaszabályozásirendszerbe.Amunkátleadta,deidőközbenaszavakkalhadilábonálló miniszterelnök megbukott, és utódjanem kívánta a nyakába venni amédiatör-vénnyel járó sziszifuszi harcot.A törvény,akárcsakakövetkező,azótasemazállamotkorlátozza katonásan amédia kezelésében–miképpenaztGellértKisGáborszorgal-mazta–,hanemamédiátazállamkezelésé-ben.Nemvoltszükségszerű,hogyazújság-író–akiarendszerváltáskezdeténelsőkéntszereztemegaNagyImre-perrőlforgatottarchívanyagot,skészítettdokumentumfil-met(Viharosemberöltő,1989)–magamö-götthagyjaaszakmát.Semaparlamentért,semkésőbb–milyironikusasors!–apárt-delegáltakbólverbuváltrádiókuratóriumel-

44

Agárdi Péter

Politizáló írástudó vagy írástudó politikus?Emlékmozaikok Gellért Kis Gáborról és a Magyar Rádió elmúlt évtizedéből

A2013májusában,66éveskorábanelhunytGellértKisGábort nem sokanbúcsúztat-ták el a magyar sajtónyilvánosságban (hanéhánykorrektésméltóhangvételűnekro-lógmegjelentisróla),pedigegészélete,hi-vatástudata,sőtszenvedélyeanyilvánosság,asajtóésatömegkommunikációvilágáhozkötötte.De hát éppen ez az a „szelete” amagyar valóságnak, amelyet a legdurvábbellentétekszabdaltakszétazelmúltévtize-dekben, ahol szinteminden résztvevő ka-pott és osztott – akár egész életre szóló– sebeket. Talán itt a legszembetűnőbb ajobboldaláltalgerjesztettnemzetmegosztó,kirekesztőkampányokerkölcsi,szellemiésminőségirombolása,pedigarendszerválto-záskörülipárévbenéppenasajtóésamé-diavilágavoltalegtekintélyesebb,aközvé-leményáltalalegmagasabbrabecsülthazaiintézmény.Azegymássarkárataposó,máigtartómédiaháborúkbanugyanakkorsajnosa hiteles szakmaiságú, demokratikus szel-lemű (olykor szitokszóként vagy gyengédöniróniával„ballib”-nekbecézett)médiavi-lágonbelülisgyakrankeletkeztek–elsősor-banaveszélyeztetettségéskiszolgáltatottságokán–máigbetemetetlenárkok;aszolida-ritáskorábbanerőskötelékeiittismeglazul-tak,elszakadtak.GellértKisGáborpresztí-zseisebbenavilágbanőrlődött,stalánezismagyarázzaambivalensmegítélésétéleté-benésváratlanhalálaután.Késeielégtétel,

nöki székéért. Ki tudja, mi minden űzte,hogygyökértelenülújraésújranekifusson,háthaértelmeséséltetőközösségre lel,haa szituációsan meglelt gyülekezettel végülmégsemtudottfeltétlenszövetségrelépni.

Pulitzer földjéről

Anyai ágonPulitzer József szülővárosából,Makórólszármazikacsalád.Felmenőiazül-döztetésektőlmegfáradvanyolcnapos korá-ban református hitre keresztelték, egyúttalszáműzték a családi szótárból a zsidó szót.Aztánakadtegykönyv,amelymégrajtaiski-fogott.Hiábaforgatta,elemezteszakadatla-nul,hiábatanítottazÓ-ésazÚjszövetségse-gítségével–olymélységekbemerülve,hogyakadthallgatója,akiazthitte,termettévesz-tett,éskommunikációhelyetthittanraültbe–,„ahitnemgyakrankísértettemeg.”Deahiányátólkeletkezettűrneksemtaláltnevet.Közeli barátaivá hívő emberek lettek,mertott,azigazbarátságbavetetthitbenjutottalegközelebbahhozamásikbizonyossághoza„nemlátottdolgok”létezéséről.Egyiküknekmindeztígymagyarázta:„Nekemtöbbkétségjutott,anélkülazon-

ban, hogy belső késztetést éreztem volnavalaha is markolni egy fél tenyérnyi bizo-nyosságot.Nos,ezazaféltenyér,amelybentalálkozásunk volna.Hiszen ha nem érzé-kelném,hogyirigységemtárgya,atehited,éppúgy kételyekkel van körülvéve, mint amagamtörékenyevilágisága,alighatudnánkegymássalmit kezdeni az óvatos vagy ke-vésbéóvatoskölcsönöstiszteletentúl.Áma fél tenyér – némi nyelvi következetessé-getalkalmazva:félkéz–egykéz,féltenyér–egytenyér–másikfeletevolnál.Együttmárimárakulcsolódhatunk.Vagytapsolha-tunk. S a lesből – talán – iszkolva kiugrikegyragadozóijedtében.Adologennyitmegér.”

Megérte.Semaszó,semakéznemvolthiábavaló.

hogyfarkasrétibúcsúztatójánváratlanulné-pesgyászológyülekezetjelentmeg;többekarcáraültki–sőtnemegyhalkszavúdia-lógusban,majdinterneteslevélváltásbanésblogbanmegisfogalmazódott–valamifélelelkiismeret-furdalás,netalánszégyenérzetaGáborhozfűződőviszonytilletően.E sorok írója nem tartozottGellértKis

Gábor legszűkebb baráti körébe. A gyászsemmentenéahamisszavakat,abombasz-tikusapológiátésa jótékonyhazugságokat,de posztumusz sincs rá szüksége. Egyidő-sek voltunk, pályánk íve többször találko-zott, attól kezdve, hogymindkettőnk alap-élménye a Hárs István fémjelezte (perszenemkonfliktusmentes)rádiósaranykorvolt.1988–89-ben,tévésszerkesztőkéntaMagyarRádióbanfölkeresettkészülőNagyImre-do-kumentumfilmjeügyében.2002és2008kö-zöttegyüttdolgoztunkaMagyarRádióKöz-alapítvány kuratóriumának elnökségében.1997-tőlkuratóriumielnökimegbízástkap-tam,2004-benviszont,köszönettelelhárítvaazújabbelnökimegbízást,magamhelyettőtjavasoltam,akitazutánazMSZPjelöltjekéntmeg isválasztottazOrszággyűlés.Elmélyí-tettekapcsolatunkat többBudapest III.ke-rületi„érdekeltség”,ezekközöttisaDonáthLászlóhozfűződőbarátság,shogymindket-

45

tőnkszámáramegnyíltakaHét Hárshasáb-jai. Érdeklődéssel és „irigykedve” olvastamitt publikált tudományos veretű irodalmi-erkölcsi-teológiai esszéit (ha jól számolomhatot az elmúlt évtizedben), továbbá a ha-sonlóérzékenységű,degyakranélespolémi-ákatisvállalópublicisztikáitazÉlet és Iroda-lom oldalain. Szomorúan jellemző szellemiéletünkre, hogy aGábor teológiai-bölcsele-ti esszéiből megjelent gazdag válogatás,A lelkek piacán című könyve (Marosvásárhely,Mentor, 2012) jóformán semmilyen vissz-hangot,írásosreflexiótnemkapott;magamis csak jóval amegjelenése után értesültemlétezéséről.Félévvelbotrányosankoraihalálaután,

visszaidézveszemélyiségét,életútját,közösküzdelmeinket és egymás közti vitáinkat,írásosésfilmesmunkásságát,egyremarkán-sabbnaklátomGellértKisGáborsokoldalúegyéniségét. Igen sokra becsültem–becsü-lömműveltségét,írás-ésvitakészségét;so-kakkal együtt engem is gyakran lefegyver-zettemberikedvessége,diplomáciaiérzéke,életszeretőjátékossága.Tiszteltemkövetke-zetes baloldaliságát és parlamenti kiállása-itavallási,emberjogiéskisebbségiügyek-ben (az 1994–1998 közötti országgyűlésiciklusban elnöke volt az ezekkel foglalko-zó bizottságnak), legtöbbször egyetértet-tem vele 1990 óta vívott sajtó- és média-harcaiban. Általában is rokonszenvezteméletformájának azzal a kettősségével, hogyazMSZPügyvivőjeként,parlamentiképvi-selőként,hivatásospolitikuskéntismegma-radtírástudónak,értelmiséginek.Tudatábanvoltakéthivatáseltérőtermészetének,megis szenvedtekonfliktusukat,de számosér-téket,„jótettet” iskihordottekettőselkö-telezettségből.Azírástudásnálaelsősorbannemfogalmazás-ésstíluskérdés,nemapo-litikai kommunikációhoz nélkülözhetetlenkészségésrutin,hanemsokkaltöbb:értel-miségi hivatástudat, folyamatos önreflexi-ós és kritikai attitűd, amelyet – ha nem is

46

lehetetlen,de– alighakönnyűegy szerve-zettmozgalom,egypártelkötelezettjeként,tisztségviselőjekéntgyakorolni.Nemtartomelevemagasabbrendűnekaz

értelmiségi,aszakmaihivatástéselevecson-kának,erkölcstelennekapolitikait,deakétéletformaéshivatásviszonyábaszükségkép-penkódolvavannakakonfliktusok,amelyek–bővenvanrápélda–ademokratikusol-dalonismegterhelő,olykorszemélyiségrom-boló erővé válhatnak. (A mai jobboldalonviszont„alig”:apolitikaittszinteteljesenle-gyűrte az egykorvolt,politikussá lett értel-miségieket, vagy a politika szolgálóleányá-vá züllesztette médiamunkásait, legföljebb„titkos”, intim feszültségekről értesülhet anagyérdemű.)GellértKisGábor demokra-ta ethoszú baloldaliként, humanista szocia-listaként vállalta a két hivatás együttes gya-korlásábólfakadókollíziókat;ezálltpéldáulaz 1995 végén elfogadott médiatörvénnyelszembenimagányostiltakozásamögöttis.Shaatörvényminősítésébentalánnemvoltisteljesen igaza, borúlátása a nemzeti tömeg-kommunikációésamédiapolitikajövőjétil-letőenazelmúltközelkétévtizedsoránazótasajnosigazolódott.Alegutolsónagymédiaküzdelmeia2004–

2008 közötti periódusra estek, arra az idő-szakra,amikorarádiókuratóriumelnökekéntkellett állást foglalnia gubancos ügyekben.Hadd idézzemföl–egykori résztvevőként,„tettestársként”is,tehátnem„pártatlan”tá-volságtartással–adöntésialternatívát.2005-benlejártKondorKatalinrádióelnökman-dátuma,deegyévenátakuratóriumnaknemsikerültújelnökötválasztania (ehhezazel-nökségenbelülésateljestestületbenis2/3-os többség kellett volna). A Fidesznek éskapcsolt pártjainak, valamint a civil szerve-zeteknek a kurátorai (ez utóbbiak jelentősrésze szinte pártelkötelezettebb volt a pár-tok jelöltjeinél) többször is megakadályoz-tákaszocialistaésszabaddemokratakuráto-rokjavaslatait,mindenekelőttBendaLászló,

avitathatatlanszaktekintély,akomolyrádiós-tévés-újságírói tapasztalattal, sőt életművelrendelkezőszakemberrádióelnökipályázatá-nakelfogadását.Működöttademagógia.Miviszontnemvoltunkhajlandókavíttkoncep-ciójú,karakternélkülivagy/ésnyíltanjobb-oldalielkötelezettségűjelöltekreszavazni.Azelnöknélküliinterregnumfenntartásaeköz-benelemiérdekevolta jobboldalnak,mertaddigisazOrbánViktorhozhűségesKon-dorKatalin szelleme, illetve az általa kine-vezett ügyvezetők határozták meg a rádióműködésétésműsorpolitikáját.Márazelsőpályázati fordulónál, 2005-ben fölmerültSuchGyörgy jelölése (de akkor eredmény-telenül),majd egy évmúltán ismét: szemé-lyétkétségtelenülaFideszhezkötődőelnök-helyettes,SzadaiKárolyjelölte,denemtűnteleve elfogadhatatlannak számunkra sem.Suchszakmaimúltjaésalapvetőenprogresz-szív, igényes pályázati programja – BendaLászló esélytelennéválásaután–megvitat-ható,sőtplauzibilisvoltaszocialistaéssza-baddemokrata szellemiségű kurátorok szá-márais.Azzalegyüttisígyláttuk,hogySuchkomoly átszervezéseket, radikális létszám-csökkentést helyezett kilátásba, amely vél-hetőleg–bizony, sejteni lehetett–a rádiós„elit”,köztükszakmaibarátainkjelentősré-szét isérinteni fogja.AMagyarRádióval,aKondorKatalin-érávalugyanisnemcsupánhír-éstájékoztatóműsorainakgyakranegy-oldalúan jobboldali,alkotmány-és törvény-sértőenpártosorientációjamiattvoltbajunk,hanem komoly szervezeti, műsorpolitikai,hangvételbeli, gazdálkodási korszerűtlensé-gemiattis;sezutóbbinemeleveideológiai,nem„pártatlansági”kérdésvolt.Az elnöki pályázatokkal a rádió átfogó

modernizációjának és kiegyensúlyozott tá-jékoztatásigyakorlatahelyreállításánakket-tős követelményéhez kerestünk alkalmasszemélyt,devégüliscsakSuchGyörgyma-radt. Jelölésének esélyét növelte szemünk-ben,hogyaszélsőjobboldalrólissokantá-

47

madták,„leliberálisozták”;rontottaviszont,hogyarádiószerkesztőitörzsgárdájánakje-lentős részeés aminket,kurátorokat jelö-lőMSZPszámosvezetőjeszinténaggodal-mát fejezteki, havégül isőt választanánkmeg. Sokan tartottak a modernizáció lét-számcsökkentési s egyéb kockázataitól, atechnokrata-ökonomista szemlélet elural-kodásától, nem kevesen pedig az elnökje-löltmegmaradt–egykorifideszes–politi-kaikapcsolataitólis.Egyikaggodalomsemvoltteljesenlégbőlkapott,csakhogyazal-ternatívaottésakkorezvolt:vagySuchjön,vagymaradaKondorKatalin-korszak(méghaKondorKatalinnélkülis).GellértKisGábort gyászolva, rá emlé-

kezve végigfut bennem azoknak a hetek-nek a történéssorozata, amikor – kb. egyévvelSuchGyörgy2005-öselsőéssikerte-lenjelöléseután–2006-banújradöntenünkkellett róla. Rengeteg belső vita volt kö-zöttünk, a kurátorokat jelölőpártok egyesvezetői mindkét oldalon informális befo-lyástigyekeztekgyakorolniránk,miközbenmásoksegítségétiskértük;magamissokattépelődtem,mégavégsőszavazáselőttiéj-szakán is. Gábor határozott minőségérzé-keésszakmaimeggyőződésejátszottdön-tőszerepetabban,hogyalegkülönbözőbblebeszélésekellenérevégülisSuchGyörgymellett döntöttünk, aki 2006-ban hivatal-

baislépett.Suchrádióelnökitevékenységétnincsmódomehelyüttelemezniésminősí-teni,detény:legtöbbprogresszívvállalásátteljesítette,arádiómodernizálódott,apoli-tikaitájékoztatóműsorokkiegyensúlyozot-tabbá és színvonalasabbá váltak, megújultés népszerű lett a Petőfi rádió stb. Pénz-ügyilegisegyensúlybakerültarészvénytár-saság.Amodernizálássalegyüttjáróátszer-vezések és leépítések ugyanakkor gyakranrigid, technokrata módon, a rádió mintkulturális műhely hagyományaihoz képestszokatlanul antihumánus eszközökkel tör-téntek.Nagyszámbanlettekméltatlanulel-bocsátva, nyugdíjazva, otrombánmegsért-venépszerűéstekintélyesrádiósok,köztükbaloldalivilágképűek is,demégsemminő-síthetemaz egész folyamatotpolitikai elő-jelűtisztogatásnak.AkuratóriumelnökségiüléseinvagyszűkebbvitákbanGábortöbbízben szóvá is tette, esetenként élesen bí-ráltaemódszereket(hatáskörünkhíjánke-véseredménnyel),olykorviszontvoltakel-hamarkodott,hibáslépései,nyilatkozataiis.TetejébeGellértKisGábor(azelnökség

hozzájárulásátmagamögötttudva)Suchhalolyanszerződéstírtalá,amelyacéggazdasá-gi-pénzügyi eredményessége esetén szokat-lanulmagas tiszteletdíjat, illetveprémiumothelyezettkilátásba;ezta2008utáni,teljesenkicserélt összetételű kuratórium szocialis-taszárnyaigyekezettismegóvni.(Akenyér-irigységre, a zsebben turkálásra is rájátszódemagógiánakmódjanyíltaszerződéstbot-ránykéntkiisdoboltatni,holottKondorKa-talin és munkatársainak fájdalomdíja semvolt kevés, arról nem is beszélve: ez a be-ígértösszegjóvalkisebbahhozképest,amit2010utánsokFidesz-kádertettsteszzseb-re.)Továbbrontottaaszocialistapárt jelöl-tekurátorokselnökünk,GellértKisGábor„baloldali hitelét”, hogy nem sokkal Suchbeiktatása után robbant Gyurcsány Ferencőszödibeszédének időzítettbombája:ezazeredeti mondanivalót durván meghamisít-

48

vamontírozott,politikailagcélzatosanrövi-dítetthangfelvételelőszöraMagyarRádió-banhangzottel.(Aműsorbakerülésmódjakülönügy,deakészenkapottanyagközlé-sétott és akkor, előbbvagyutóbbvalóbannehézlettvolnaelhárítaniaarádiónak.)Szó-val„sokvoltarovásunkon”,szintebűnbak-kálettünk,főlegGábor–ezzelmagyarázha-tó,hogy2008-banegyikünketsemjelöltékazújjáalakulórádiókuratóriumba.Vanmitmerengeni a történteken, saját

tévedéseinken,bizonytalanságainkon,naivi-tásunkon,baráti veszteségeinken,denyolcévtávlatábólvisszatekintveisállítom:Gel-lért Kis Gábor 2006-ban jól, sőt bátrandöntött, amikor a rádió szakmai ethoszá-nakhelyreállítását ésminőségimodernizá-cióját tekintette elsődleges célnak. Semmi-lyen–szubjektívemégolyérthető–sérelmihangulatkeltés és rá épülő politikai lejára-tásnemingattamegsemakkor,semazóta.Nemrajta,nemrajtunkmúlott,hogyeztafolyamatot SuchGyörgy – amár említettpozitíveredményeknemszükségszerűvele-járóiként–számosesetbenrosszeszközök-kelvittevégig;2010-ben(„jókor”)leisjártamandátuma.Amédiavilágábanazótavég-bement riasztóan centralizáló „pártállami/állampárti” folyamatok – véleményem ésreményemszerint–viszontegyáltalánnemSuchstratégiaivíziójaéspályázatiszándékaszerint történtek. Elutasítom a „post hoc,ergopropterhoc”1hamislogikájátéstörté-nelemszemléletét.Nemvalamifélefülkefor-radalmirádióselőjátéklevezénylésétvállaltaSuchGyörgy,mégakkorsem,hanapjaink-banőszemélyszerintaFidesz jelöltjekéntfontos (bár általampontosan nem ismert)szerepet játszik az Országgyűlés háttérin-tézményei munkájának koordinálásában.

Meg kell ismételnem: 2005–2006-ban aKondorKatalin–HollósJános-félekorszaklezárásavoltatét,sebbenGáborjóldön-tött,amédiatörténetőtfogjaigazolni.NemismeremGellértKisGáboréleté-

nek éspályájának teljes ívét,minden rész-letét;tudom,hogymásügyekbenisvoltaksúlyoskonfliktusai,értékdurvarágalmak,sbizonyáraőistévedettnemegyszer.Pártjá-nakegyesvezetőitöbbszörmegharagudhat-tak rá, hiszennemvolt arcrezdülésnélkü-li fegyelmezett képviselő, illetve politikus:atépelődőírástudó,azértelmiségigyakranfeszegetteezeketazegyébkéntáltalavállaltkereteket.Kár,hogycsakahalála, agyászhozta meg számára a „rehabilitációt”: eztnemcsak a búcsúztatóján megjelent balol-dalipolitikusokfeltűnőennagyszámabizo-nyítja,hanemaMesterházyAttilapártelnökáltalaláírtnyilvánosrészvétnyilvánításis.2008utánGellértKisGábor iséletfor-

mát váltott, megélénkült esszéírói mun-kássága, és a tanításban kezdte meglelniörömét.Azévtizedeksoránkiművelttörté-nelmiérzékenységétéstudását,Biblia-isme-retétreveláló izgalmasságú,vonzóethoszúés szépségű írásokban kamatoztatta. Főis-kolaitanárkéntmédiaszociológiátés-törté-netet, sőt ezek révén széleshorizontú tár-sadalom-, művelődés-, vallás-, egyház- éspolitikatörténetet,áttételesenmorálfilozófi-átistanított.Élvezteésmegszenvedteafel-sőoktatásbantapasztaltakat,ajótésarosz-szategyaránt.Amiazutóbbitilleti:főlegatörténelemismeretbentapasztalhatóriasztótünetekborzasztottákel;ezekszerinteisjó-résztaFideszésaJobbikhazugáltörténel-mi kampányainak, történelemhamisításai-nak, szobordöntéseinek, a régi-új reakcióskánonok fölállításának, a Horthy- és Pro-hászka-kultusz élesztésének, a nyílt „nem-zeti” populizmus, a kódolt irredentizmusés antiszemitizmus állami ösztönzésének,az ország – bocsánat! – hülyítésének vol-takköszönhetők.KözbenGábor,másszfé-

1Szószerint:„ezután,tehátemiatt”,akifejezésarraa logikaihibára, téves felfogásrautal, amelykét ese-ményidőbeliegymásutániságábólokságiösszefüggé-sükrekövetkeztet.

49

GellértKisGábor

Mit is írok…

Halálom másnapján kezdtem az íráshoz.De lehet,hogycsakaharmadikon.Haél-nék,volnaértelmeazidőnek.Aztsetudom,hányévesenhaltammeg.–Igen,harminc-öt voltam.Vagymégsem, inkábbötvenöt.Azazvalószínűbb,hogytalánnyolcvanöt.Különös, ahogy az idő átváltozik,meg-

szűnikdimenzió lenni.Ezt azonbanhiábamagyaráznám, mert erről szól a halálom.Nem a halál oka vagy ténye teszi az időtmássá,éppenséggelnemlétezővévagyob-jektívvalótlansággá,hanemahalálbelső,lé-nyegszerintitermészete.Életemben, amikor halottak napján,

néha év közben, amikor épp csak eszem-

rákban, szenvedélyesen igyekezett építeniahazaiésahatárontúlimagyarságközöttihidakat,továbbá(pl.aSzabadSajtóAlapít-ványkuratóriumában)progresszívsajtókez-deményezéseket támogatni, illetve védeni–nemrajtamúlott,hogyegyrekevesebbsi-kerrel.Egyikutolsóírása,aKollokvium(ezzelbú-

csúzotttőleazÉlet és Irodalom2013.május24-én)keserű–általamismegerősíthető–oktatói tapasztalatokat rögzített.Egy vizs-gaszituációtírtle,amelybenazifjúfőiskolaihallgatódöbbenetestörténelmitudatlansá-got és érdektelenséget tanúsított – kirívóesetként is sajnos tipikusan.Nem volt ér-telmemegbuktatni,elégségesselküldteelahallgatót – „mégpedig két okból. Előszörazért,mertnemakarommégegyszer látnimagát,nemakarokmégegyszer találkoznievvelatudatlansággal.Magamásodévesfő-iskolás,azismereteiviszontazáltalánosis-kolafelsőtagozatánakkötelezőátlagátsemérikel.Ebbenazonbannemmagaazegyet-len. Másodszor meg azért nem buktatommeg,mertteljesenfölösleges.Mertegészenvilágos,hogyképtelenfelmérni–ésnemisérdekli–,mitnemtud.Amibennemennekvagyannakazismeretnekahiányaszörnyű,hanemaz,hogyamikorazzalbeszélik telea fejét–ésezmárnagyüzembenzajlik ittkörülöttünk –, hogy kik, milyen intézmé-nyek,milyennemzetek,etnikumok,embe-ricsoportoktehetnekarról,hogymagátép-penkirúgjákazállásából,aztmagaelfogjahinni.Hogymindigmások: kívülállók, ki-rekesztettek,megbélyegzettek, abármikorifeketeseggűekamaga személyesvagykol-lektívsikertelenségénekazokai.Mertmégközvetetttapasztalatasincsarról,hogyegy-szerűbb ellenségképet kreálni, mint szem-benézniönnönmulasztásaival, tévesztései-vel,netánalkalmatlanságával.”A keserű diagnózist akár írástudói vég-

rendeletkéntolvashatjuk.Aterápiaforgató-könyvételvilegismerjük,csakhogy…

50

Halottnaklenniegyébirántnemtúlkiáb-rándító, inkábbkijózanodásnaknevezném.Közös tudattalanunkban felhalmozódottképzeteink – ősök,menny, pokol – fabat-kát semérnek, szépmesék,de semmikö-zükahaláltermészetéhez.Amikoraztkérdiakisgyerek,hogy„mitcsinálmostanagy-apa szíve, ha nem dobog?”, ösztönösen alényegre tapint. A szülőkmeg igyekeznektudományosválaszt adni, ami egyfelől he-lyénvaló, másfelől azonban úgy értelmet-len, ahogyvan.A szívdobogás a vegetatívlétezés feltétele és szimbóluma, a gyerekazonbanmást kérdez. Nem arra kíváncsi,hogymivannagyapával,hiszenmegmond-tákneki,hogymeghalt,éstöbbetnemtalál-kozhatvele.Eztaszülőkszámáraisváratla-nul,könnyedéntudomásulveszi.Agyereka létezés és a nemlétezés viszonyát igyek-szikkihámoztatni,derosszválaszokatkap,mertmindkettőt a létezés felőlmagyaráz-zákneki.Agyerekpontosanértené,haaztmondanák neki a szülei: a nagyapa szíve,most,hogynemdobog,márcsakemléke-zik.Deeztnemmondjákaszülők,mertőkmegeztamondatotnemértik.Sokféle halál van, amelyek közt válo-

gathatunk, noha a halál elég ritkán kíván-ságműsor. Számtalanszor álmodjuk végigéletünkbenasajáthalálunkatkülönfélekö-rülmények között, különféle módokon éshelyszíneken, számtalanszor gondoljuk eltudatos állapotban elmúlásunk néhány le-hetségeskimenetét, ám,hogyaz akként iskövetkezik be, annak semmi esélye sincs.Egyébkéntmegolymindegy,hiszenazéletáltalmeggondolthalálnemhasonlítavaló-ságos halálra. Az élet időfüggő, lineáris, ahalálidejénekviszontnincskiterjedése,tar-tama. Amikor azt mondtam, már tizenötévemeghaltazapám,akkoramagamléte-zésénekidejébőlnéztemvissza.Amikorvi-szontkintatemetőbenbeszélgettünkegy-mással – apám a sírban, én a sír fölött –,

bejutott,lehetőlegegyedülkimentemapámsírjához–igaz,anyámisveleegyüttvanotteltemetve–,nagyszerűeneltudtambeszél-getniapámmal.Ezekabeszélgetésekvaló-dimondatokbanfolytakle,hangtalanul,denagyonisartikuláltan.Ámhaasírhozkö-zeli járdán éltes öregasszonyok totyogtakel fölöttem, kezükbenmécses és virág, ésbár halkan, mégis fennhangon magukbanbeszéltek,megzavarvána temetőcsendjét,vagyházaspároksétáltakel,svalakijükéle-tének, tán halálának banális tanulságairólváltottakszótlapostőmondatokban,azon-nalabbamaradtabeszélgetésapámésköz-tem.Ezérdekesvolt,merttudvántudtam,hogyamikorottatemetőbenapámmalbe-szélgetek,azapámisénvagyok,azazhalottésélőegyszerre;énkezdeményezemabe-szélgetést,énadomaválaszt,decsalok,ne-hogybefejeződjékidőelőttadialógus,tehátfolyvást befejezetlen gondolatokat mon-dok, amireneki–nekem–okvetlenülvá-laszolniakell.Élőkéntmegéreznivalamitahalálsűrűségéből,ezjóvolt.Megnyugtatott.

Petri GyörgyEpitáfium

Agyonnyargaltéletrehirtelenjönahalál.Belsejébenérlelődnemégdöntés,eredmény,siker.Nemfog.Elpusztulfonnyadtanészölden.„Hamásikélet…”,motyogjaazéjizajokraérzékenyítettéberalvógép.Nincsmásikélet.Vesztenitudnikell.(Szerencsérekeveset,inflálódunk.)Daráljuk,szinteszándéknélkülahátralévőt.Sírkövünknemsüppedmajddústalajba.Mintbevágottkocsmaajtómögött,izzad,pállik,zümmögételszagbanésfüstbenavilág.

akkormindkettenakortalanságbólszóltunkamásikhoz. Ezmég akkor is így volt, hamindeztcsalássalésöncsalássalidéztemelő.Ahalálombanbennevanazéletemtör-

ténete,de fordítvamárnem igaz.Életem-ben csak halálom bizonyosságát hordoz-tam,történetétnem.Pedigahalálomnakisvantörténete.Hogymi okozta a halálomat, ésmikor

következettbe, legföljebbazéletemszem-pontjából lehet érdekes.Ahalálbólvissza-tekintvesúlytalannáválnakezekakérdések.Sőt,onnanezeknemiskérdések.Mitöbb,egyáltalán nincsenek értelmes kérdések,mindazáltalvannakkérdéseketnemigénylőmagyarázatok,azokviszontvégtelenszám-ban.Ebből adódik, hogy amagyarázatok-nak nincs időrendisége, egymásutánisága,nincsbelsőkoherenciája,összetartása;egy-általán,ezekamagyarázatoknemalkotnakstruktúrát.Rendezetlenhalmazok,amelyek-benazabszolútszabadságörömétőlmegré-szegült,dobogásranemkésztetettszívem-lékezetecsapongszertelenül.

51

In memoriam Koczor Zoltán1958–2013

Koczor Zoltán, egyházközségünk felügyelőjetegnap,2013.október16-ánmeghalt.Jézustanít-ványavolt,akevesekegyike,akitudottésmertélni szellemi, lelki és érzelmi talentumaival. Azapjafiavolt, amásikért valómunkálkodásábanengesztelhetetlen, hallgatói, kollégái, gyülekeze-tünktagjaielevenéshálástanúileleményesjótcselekvésének.Harmincévehordoztukegymáskínját-baját, kérdések nélküli feltétlen barátság-ban.Bajtársamvolt egyházban és közéletben sazélethatártalantékozlásában.Ma,október17-énvan55.születésnapja.„Elbocsátazanyánkcsókja,Mindenrózsánkvéresrózsa,Bénánesünkkoporsóba,Deígyéltünkvitézmódra.”(AdyEndre:Bujdosókurucrigmusa)

Ezekkel a szavakkal adta hírül Donáth Lász-ló lelkész Koczor Zoltán halálát. Rá emlékez-veDonáthLászlónaknovember10-én,ateme-téstkövetővasárnapiistentiszteletenelhangzottemlékezőszavaitésimádságátközöljük.KoczorZoltán szakmai tevékenységét négy kollégá-ja idézte föl a temetésen:Gáti József, azÓbu-daiEgyetemkancellárja,PatakiPál,aTextilipa-riMűszakiésTudományosEgyesületelnöke,azInnovatextZrt. vezérigazgatója, aminőségügy-bendolgozóegykoritanítvány,SzabóMirtill,va-lamint a tanártárssá lett Gregász Tibor. IttzésNórapresbiteriülésenbeszéltKoczorZoltánról,kiemelve egyházi tevékenységéneknéhány fon-tosmozzanatát.Legméltóbbmódontalánmégissajátszavaivalemlékezhetünkrá:azzalaprédiká-cióval,amelyet2012húsvétjánmondottelabé-kásmegyeriszószéken,samelynekrészleteteme-téséniselhangzott.

52

mintő,deakárcsakaméltánvilághírűgyer-mek-észsidómentőmagyarevangélikuslel-kész,egypercigsemfeledkezettmegarról,hogyavégsőkigfelelősekvagyunkareánkbízottakért, családban, gyülekezetben, egy-házban,egyetemen,ebbenazországban.Imádkozzunk!„Egy hang szól: kiálts! Én kérdeztem: mit ki-

áltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a vi-rág, ha ráfúj az Úr szele. Bizony csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad.”Ézsaiás (40,6–8) szavaival –mint imád-

kozó jámborok orcájukat a kendővel – ta-karjuk el a magunk megszomorított lelkét,kifosztottéletét.ÖrökkévalóIstenünk,még-semvagyunkrosszabbak,mintavámszedők,mégsemvagyunkhitványabbak,mintapo-gányok,mert legalább tudjuk,hogyahalál-banmegtaposottlétünkmélyénisveledvandolgunk,egyedülveled.Nemazemlékeink-ben,nempusztánamásikembermegérint-hető,fizikaiközelségébenkeresünktámaszt,hanem abban az elrejtettségben, amelybenveled együtt tudhatjuk azt, akit szeretünk:Koczor Zoltánt, a testvérünket, a hozzánktartozót. Elrejtetted őt magadba, kizárva,hogykívüled,tégedel-vagymegkerülvetud-junkhozzáfordulni,velelenni.Ítéletvasárnapjavan.Azőéleteéshalá-

la ami ítéletünk.Azoké, akikkel együtt élt,akikhezközevolt,akikavelevalólétörömétésbánatát,tetteitésmulasztásaithordozzák.Légy irgalmas hozzánk, örökkévaló Isten,hogyacsöndben,amagánybannekárhoz-tassukmagunkat,hogynecsupánajóvátehe-tetlenvagyavisszafordíthatatlanvalóságsö-tétítseelalelkünket.Eztegyedültetehetedmeg, aki nemcsak teremtő Lélek vagy, ha-nemennekanyomorultemberipszichének,ennekarongált idegrendszernek ismegvál-tójaésmegszentelője.Őrizzmegbennünketszerettünkszerelmében,őrizzmegazőhű-ségébenésméltóságában,hogybizonyteste

DonáthLászló

Imádság magunkért, az elrejtettért és a sátorért

Szeretett testvéreim, pénteken temettük elKoczor Zoltánt, gyülekezetünk felügye-lőjét, barátunkat, társunkat, akire már egymondatban visszautaltam a prédikáció-ban. Ameddig csak élek, a legkülönfélébbhelyeken és alkalmakkor hivatkozni fogokrá,idéznifogoktőle,vagycsak–úgy,mintpénteken,késődélutánaDeáktéren–be-szélgetekvele.Ahogy tegnapBreuerKati-nakazuszodábanmondtam,azemberszívetelevanhálávalésköszönettelatermészetetkezében tartóÚristen iránt, akiZoltánnakerőtadott,hogynecsupánlegyőzvearet-teneteskórtésműködésbentartvaatransz-plantált májat bírja, hanem ennél sokkaltöbbet.Hogyalázattal,aszóbiblikusértel-mébenszelídenésméltósággal–számomraeztjelentiazalázat–hordozzaennekazál-lapotnakazelviselhetetlenségét.Nemazabaj,hogyennekvégevan.A

baj az, hogy sem közelben, sem távolbannincsenekazokazasszonyokésférfiak,akikegészenmásképp,mintő,demégiscsakma-gukravennékatörvényigájátésazevangé-lium vigasztalását, különbséget téve a tör-vényés az evangéliumközött, a tanítás ésaz imádság között, a kötelesség és a játékközött.Akiismeriőt,pontosantudja,hogyezekaszavakmireutalnak.Akipedignem,azfogadjaeltőlem–némelyegyházifülek-nekbármennyiremegbotránkoztatólehetis–, amit azzal a képpel fogalmaztam, hogya Deák téren álló Sztehlo Gábor-emlék-mű immáronKoczorZoltán síremléke is.Én így gondolom: Sztehlo Gábor-nagysá-gúembervolt.Néhányévvelrövidebbideigélt,éssokmindenbentalánboldogabbvolt,

éstestünkmulandósága,areggelmégvirág-zó,estére száradós lehullóvirágmetaforá-janehomályosítsaelaztabizodalmat,széphitet, amelyet anyánktól kaptunk, aki ben-nünketénekelni,beszélni,imádkozniéssze-retnitanított.Akitőltudjuk:„elszárad a fű, el-hervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad” (Ézs 40,8).Nemcsakbennünk,deáltalunkis,nemcsakmiattunk,demégavámszedőkésapogányokmiattis,hiszennemazítéletbenvagyunkmiegyek,hanemakegyelembenésreádszorultságunkban.Örökkévaló Istenünk, békés nyugalmat

adjminékünk,skeltsfelbennünketújfentéletre.Békességedhajlékátfeszítsdkifelet-tünk, erősítsbennünket tanácsoddal, hogyoltalmadra leljünk szent nevedben. Hárítselrólunkmindenellenséget,kórságot,kar-dotéséhínséget.Távolítsdfelőlünkésmö-gülünk a rontást, és takargass be minketszárnyadárnyékába,hiszentevagyamiőri-zőnk,tevagyamiszabadítónk,egyedültevagykegyelmesésirgalmasIstenünk.Őrizzmeg bennünket jártunkban-keltünkben, svezéreljbennünketebbenazéletbenbékes-ségremostantól kezdvemindörökké. Ter-jeszdkifölöttünkbékességedsátrát.ÁldottlégyÖrökkévaló,akiesátratföli-

bénkfeszíted,fölibénkésegésznépedfölé.Áldott légy halott testvérünkért, KoczorZoltánért.Ámen.

53

Koczor Zoltán ravatalánál

Tisztelt Gyászoló Család, Barátok, Kollé-gák,EgyetemiPolgárok!Gyászolunk!Gyászoljukazembert!Gyá-

szoljukabarátot!Gyászoljukakivételeské-pességű mérnököt, a minőségügyi képzéselkötelezetttanárát!Búcsúzom az Óbudai Egyetem Szená-

tusa,RektoriTanácsa, az egyetemoktatói,dolgozói,hallgatói,KoczorZoltánvoltta-nítványai, a korábbi és jelenlegi „rejtős”1 kollégái,pályatársaiésbarátainevében.EzabúcsúfelidéziKoczortanárúrélet-

pályáját és a közös alkotó munkálkodást,amelyszervesrészétképezteintézményünkutolsónéhányévtizedetörténeténekis.Koczor Zoltán 1983-ban szerzett gé-

pészmérnökiokleveletaBudapestiMűsza-kiEgyetemen,majdösztöndíjaskéntkerültaBMEdoktoriiskolájába.1986-tólaKöny-nyűipariMűszakiFőiskolaiTextiltechnoló-giai Tanszékén fonástechnológiát, anyag-ismeretet oktatott. Jelentős részt vállalt atanszékmoduláristanrendjénekmegújításá-ban. 1995-benminőségirányítási rendszer-menedzseriésszakauditori,illetvenemzet-köziminőségirányításiauditoriképesítésselbővítette ismereteit. 1996-bankandidátusi,illetve PhD fokozat megszerzésével bizo-nyította szakmai felkészültségét. 1995-benazáltalakidolgozott tantervikoncepcióéstananyag alapján indult el aminőségbizto-sítószakirány.Évtizedeken keresztül tervezte és irá-

nyította különböző menedzsmentrendsze-rekfejlesztését,ipariésszolgáltatócégeknél,felsőoktatási intézményeknél foglalkozottrendszerépítéssel és annak oktatásával. Ta-

1Utalás azÓbudaiEgyetemRejtőSándorKönnyű-ipariésKörnyezetmérnökiKarára.

54

TiszteltGyászolók!Tudtuk, hogy Koczor Zoltán a rá jel-

lemző óriási akaraterővel kitartóan harcoltbetegségével. Megannyi feladata, egészsé-giállapotánakújabbésújabbkihívásai semtántorítottákelelveitől,munkatársaivalfenn-tartott közvetlenbaráti kapcsolatától, derűséletfelfogásától.Utolsóküzdelmebetegségé-vel–számunkraisváratlanulésmegrendítő-en–azővereségévelvégződött.Fájdalommalbúcsúzunkakiválóoktató-

tól,vezetőtől,azországszerteelismertszak-embertől, amunkatárstól, aközkedvelt ta-nártól,azigazbaráttól.Atanáraddigél,mígtanítványaitovábbviszikszellemiségét,böl-csességét.Emlékét ésmindazt a tudást ésemberséget, amelyet tőle kaptunk, mi, ta-nártársaiésdiákjai,hívenőrizzük.HiszünkEpikurosz gondolatában: „Mindazon javak közül, amelyekben a bölcsesség részesít bennünket, a barátság a legértékesebb.” Nyugodjékbékében!

(GátiJózsef)

*

TiszteltCsaládtagok,tiszteltGyászolók!Amikor arra készültem, hogy Koczor

Zoltánbúcsúztatásán–akancellárúrmeg-rendítően szép emlékezése mellett – né-hánykiegészítőgondolatoténismegosszakönökkel,azelsőpillanattólkezdvetudtam,hogy ez a megemlékezés nem lehet teljeskörű.Egyolyangazdag,desajnosnagyonrö-

vid életutat, amilyen az övé volt, néhányszóbannemlehetösszefoglalni,ésúgygon-dolom,hogyittésmostnemisezafontos.Életeaztpéldázza,hogyanlehetolyanszak-maiésemberiszerénységgelsegíteniazága-zatbandolgozókollégákmunkáját,ahogyaneztőtette.KoczorZoltán aTextilipariMűszaki és

Tudományos Egyesületnek 1984 óta volttagja. Az egyesület Minőségszabályozó és

pasztalataitszámospublikációbantetteköz-zé.2001-bena„Bevezetésaminőségügybe”,majdkétévvelkésőbba„Minőségirányításirendszerekfejlesztése”címűkötettelelnyer-teaMagyarMinőségTársaság„Azévminő-ségirányításiszakirodalmidíjá”-t.2003és2007közöttaRejtőSándorKöny-

nyűipariMérnökiFőiskolaiKartudományosfőigazgató-helyetteseként, majd megbízottfőigazgatójaként tevékenykedett. 2004-tőlintézetigazgatóként, doktori iskolai tagként,több doktori értekezés témavezetőjekéntdolgozott. A Minőségirányítási Iroda igaz-gatójakéntkiemeltszerepetjátszottazegye-temminőségirányításirendszerénekkidolgo-zásábanis,skiválószervezőképességénekéselkötelezettségének is jelentős szerepe voltabban,hogy2009.november23-ánazOr-szággyűlésjogelődintézményünketbeiktattaahazaiegyetemeksorába.Oktatási stílusára páratlan dinamika, a

legmélyebbelméletiösszefüggésekgyakor-latimegközelítése, azélményt jelentőköz-vetlenség és a humor volt a jellemző. So-kunk számára nem egyszerűen mérnök,tanárvagykolléga,hanemabölcsességhor-dozójavolt.KoczorZoltánnemcsakazegyetem,ha-

nemamagyarfelsőoktatáséstudományosélet szaktekintélye volt: elnöke a MagyarFelsőoktatási Akkreditációs Bizottság Mi-nőségbiztosításiésTanácsadásiBizottságá-nak,tagjaaTextilipariMűszakiésTudomá-nyosEgyesületnek, aktív szerkesztője voltazAnyagvizsgálókLapjaésaMagyarTextil-technikacíműlapnak.Halálaérzékenyvesz-teségazegészmagyarminőségügyiszakmaszámára.Szakmaimunkásságamellettközéleti és

egyházi tevékenysége mutatja sokoldalú-ságát: szívesen orgonált istentiszteleteken,azevangélikusegyházizsinatvilágielnöke-ként,majdgyülekezetigondnokkéntésfe-lügyelőkéntáldozatosandolgozottközössé-gekértésazemberekért.

55

Anyagvizsgáló Szakosztályá-ban az anyagvizsgáló szakcso-port vezetői teendőit látta el,majd a fiatalok bizottságánakelnökevolt.Mint tag és elnökmeghatározójavoltaMABMi-nőségbiztosítási és Tanácsadá-siBizottságának.Tagjavolt azAnyagvizsgálókLapjaésaMa-gyar Textiltechnika című lapszerkesztőbizottságának. Min-denfelsorolttársadalmipozíci-ójában időtés fáradságotnemkímélveoktattafiatalkollégáit,és tanácsokkal látta el az idő-sebbeketis.A kancellár úr által említet-

TiszteltgyászolóEgybegyűltek!Én vállaltam el azt a nehéz feladatot,

hogy búcsút vegyek egykori tanáromtól,később mentoromtól, munkatársamtól,Koczortanárúrtól.Amikor megismertem őt a Könnyűipa-

riMűszakiFőiskolán, annyi idősvolt,mintén most. Már az első anyagszerkezettan-előadástól kezdődően lenyűgözött stílusa,humoroselőadásmódjaésrendkívülitudása.Stilisztikailag roppant míves mondatai

között néha elvesztem, nem értettem, ho-gyanjutottazelőadásfonalaazadottpont-hoz,deigyekeztemfelvenniatempót,amitöbbnyire sikerült is. Minden alkalommaljókedvűen, biztos tudásról tanúskodva, él-vezettel,ahallgatókért,ismereteinkbővíté-séért,megalapozásáértadottelőésadtaáttudását.Fáradtságátsohanemmutatta,pe-digrengetegetdolgozott.Nagyon szerettem az óráit, vizsgákon

azonban össze kellett szednem magam.Amikor tudtam, azt elismerte, amikor ke-vésbé,akkorazénérdekembenvisszahívottvizsgára,hogytanuljammegjobban.Most,hogyazakkormegszerzetttudás-

salkeresemkenyeremésbiztosítokmunkátszámos kollegámnak, azt kell mondanom:

tekenkívültermészetesenszámosegyébki-tüntetésbirtokosaisvolt,például1990-benkaptamegaLehrFerenc-díjat,2000-benaMűszaki és Természettudományi Egyesü-letek Szövetségének Minőségi Érem díját,demindegyikethallatlanszerénységgelvet-teát.KoczorZoltánmunkássága intézetünk-

höz iskapcsolódott, a2000-esévekelejénévekig volt tagja részvénytársaságunk fe-lügyelő bizottságának, ahol aminőségügyikérdésekbentetthasznosészrevételeinem-zetköziszintenismegálltákahelyüket.Örömmelemlékezemvissza,milyensza-

vakkíséretébendedikáltanekemegyikszak-könyvét,amelyetféltveőrzök.Nagyonkészültemarra,hogy2014-ben

–minda tudományosegyesület,mindpe-digintézetünk65évesjubileumán–együttünnepelünk.Erresajnosmárnemkerülhetsor, de remélem, fentről figyel minket, ésörülsikereinknek.KedvesZoltán!Köszönöm,hogyazál-

lamvizsga-bizottság elnökeként évek ótaegyüttdolgozhattamveled.Büszkevagyokrá,hogyismerhettelek.Nyugodjbékében.

(PatakiPál)*

56

Köszönöm,TanárÚr!Igazadvolt,jobbanmegkelletttanul-niazadotttémakört.Koczortanárúrvoltaz,aki

rábeszéltazakkormégúj te-rületnekszámítóminőségügyipályára,éslelkesifjúcsapatá-valő tanítottmegazalapok-ra,a szakmára.Később,azősegítségévelsikerültavégzett-ségemnek megfelelően elhe-lyezkednem, és onnantól el-indulhattamszakmaiutamon,amely a mai napig a minő-ségügy. Ahogy tapasztalatomgyarapodott,bevontazállam-vizsga-bizottságok munkájá-baésahallgatóiszakdolgoza-tok bírálatába. Három évvel

Isten áldásávalbúcsúzom tőledmindenhallgatónevében!

(SzabóMirtill)

*

KedvesZoltán!Alegtöbbeknek:TanárÚr!Amiközösségünkbenegyszerűen:ZozóBácsi!Eddigipályámsoránsokszorteremtettél

lehetőséget,hogy rangoshelyeken tarthat-tamelőadástésszólhattamahallgatósághozamegtiszteltetésérzésével.MostittaDeáktéri evangélikus templomban, ebbenahu-mortnem tűrő fájdalmasórában is érzemeztamegtiszteltetést,ésmondom:„Köszö-nöm, de igazán nem kellett volna”.Úgyvélem,hogymi,akollégáid,adolgos

mindennapokbannemkellőenéreztükáteztamegtiszteltetést,dehamarosanráébredünk,hogyaveledésa társaságodbantöltött időbizonyazvolt.Erődetésidődetnemkímélvedolgoztáléstanítottálvelünk,értünk,ésad-tálszemléletetsoktársunknakaszakmában.Sokszínű,magabiztos,vidámésbarátsá-

gosszemélyiséged,azoktatásbaésaszerve-zett józanészrendszerréforrasztásábave-

ezelőttmeginvitáltkülsősóraadónak,ame-lyet örömmel elvállaltam, hiszenmegszer-zett tapasztalataimból adhatok át a hallga-tóknak gyakorlati ismereteket. Az elmúltháromévbenmint szakmaimentorommalisegyüttdolgoztam,egyelőremégnemtu-dom,hogyazáltalahagyottűrt,mikéntfog-jukbetölteniacégnél.Pályám során, haminőségügyi szakem-

berre volt szükségem, nem volt kérdés,honnan kérjek segítséget, ki lesz az, akiajánlanifogolyanhallgatókat,akiktudásuk-banmegfelelőek.Számosnálavégzetthall-gatóvaldolgozhattamésdolgozommostisegyütt.Kiváló szakemberek, amelyet nagyrészbenköszönhetünkneked,TanárÚr!A „Koczor-diák” számomra és mások

számára isminőségi színvonal.Mindenál-lamvizsgán törekedett arra, hogy az egye-tem falai közül kikerülő mérnökök való-di tudással lépjenek ki a nagybetűs életbe,és tudásuk legyenmegmérettetett,megala-pozott.Ezértmi, egykori és jelenlegihall-gatók,mindhálásakvagyunkésköszönjük!Hiányoznifogsz,TanárÚr,detudom,hogylelkedésszellemedvelünktovábbél!

57

IttzésNóra

KZ-sirató1

KedvesBarátaim!Mégsohasemkellettkoporsómelletthalot-tatbúcsúztatnom,emberekeléállvahalott-ra emlékeznem. Lassan két hete kértmegDonáth László, hogyKoczorZoltánt bú-csúztassam a presbiteri ülésen. Soha ilyennehéz verbális feladatot nem kaptam tőle.Azótaforgatommagamban,hogyanleheteközösségelőtt szólni róla,eközösségszá-márafelmutatni,amittalánnemisveszész-be: micsoda veszteség is érte felügyelőjehalálával, e közösség számáranyilván-valóvá tennivalamitabból,amibőlésamivelélhe-tettennekarendkívüliembernekazadako-zó kedvéből.Az én feladatom itt ésmostközös gyászunkmegélésének formát adni,elevenszóvátenniaközösfájdalmatéshi-ánytésemlékezést.Dehát–berzenkedembelül–azéngyá-

szomszemélyes.„Képzeld,hallottuk,hogymilyenügyesenmegtörlödmárZoltánor-rocskáját,shogynéhamégédesanyukájátishelyettesíted.Eztakedvesszeretetedetna-gyonköszönjükneked.Köszönjük,hogyakisZoltántigazántestvérkédkéntszereted.Olyanjólenne,haegészéletetekbenigazántestvérek lennétek…”. Az idézett leveletKoczorMiklós,Zoltánédesapjaírtanekem,édesanyámbátyja,keresztapám.1959szep-temberében.Zoltánnemvoltmégegyéves,én semmásfél.Megkell vallanomnektek,együlekezetpresbitereinek:énnemgyüle-kezetünkfelügyelőjét,nemabajtársat,nemaGaudiopolisértereje,szelleme,szaktudásalegjavátáldozó,hajlíthatatlanéspüspökkelölremenőférfit,nemaPenuélAlapítványnévadójátgyászolom,hanematestvéremet,

1 Elhangzott 2013. október 28-án, a CsillaghegyiEvangélikusEgyházközségpresbitériumánakülésén.

tetthitedazutolsóórákig töretlenvolt,éstette sikeressé és örömtelivé amunkánkatésatársaságodbantöltöttidőt.Ezttermé-szetesközegnekésadottságnakgondoltuk,deazittmegjelentszakemberekéstisztelőktáboránvégignézvemármegtiszteltetéskéntkellátértékelnünk.A rengeteg kép rólad, mondataid hol

szigorú,holderűshangsúlyaéshangszíne,magyarázógesztusaid,oktatási stílusod juteszünkbemost,éstesszükelaképzeletbe-lipolcunkraörökre–hisznagyonsokévetéltünkezekben.Előttemapár évvel korábbi, az életfel-

fogásodra oly nagyon jellemző kép, amintmég erőd teljében egy sikeres, de nagyonhosszú levelezős napunk végén este 6:55-korazirodádbanmégmondtad,hogy„Hú! Most már siessünk, mert 7-re kell mennem az idősotthonba…” És szinte látszott az arco-donakövetelőzőtekintet,hogycsapjamárlevalakiapoéntéskérdezzemeg:„Na, és ki hozza vissza a kocsit?”Ilyenvoltatársa-ságodbandolgozni,létezniésteljesítménye-ketfelmutatni.Az általad megálmodott, alapított és

mindvégigvezetettmaroknyiszakmaicso-portéletemostegyjelentős„inflexióspont-hoz”érkezett.Tőledmegszerzetttudásunk,általadformáltképességeinkéskitartásunk,azaderűéshumor,amelyetalegnehezebbidőkbenisszinteelvártálkollégáidtól–méghaasajátbetegségedvoltisapoéncélpont-ja –, valamint a tiédet meg sem közelítőmunkabírásunkmutatjamajdmeg,hogy eponton túlmilyen lesz az a bizonyos elsőés második derivált. A mi dolgunk és fe-lelősségünk, hogy az ügyet, amelyben hit-tél,amelyretanítottál,amelyértmagadnemkímélvemunkálkodtál, előre és sikerre vi-gyük.Köszönjük, hogy életed része lehettünk,

köszönjükabizalmadatésamegtiszteltetést!

(GregászTibor)

58

akibizonyosértelembenközelebbállthoz-zám,mintédesöcséim,vagytánpontosabblenneígyfogalmaznom:akinekéletesokte-kintetben„egyebb”voltazenyémmel,mintavelemegyanyátólésapátólszületetteké.Magamiseltűnődtemazon,miértisvan,

hogy ezekben anapokbannemaz időbenközelebbi, hanem a legkorábbi közös em-lékek idéződnek föl bennem újra és újra,azazelsőtízév,amelyetottCelldömölkönmegéltünk,együttamásfélévenbelülszüle-tettháromunoka,azottnyaralóvagyidőrőlidőre látogatóbanmegjelenőkétbudapestifiúésazotthonoslány.Avadszőlővelbe-futottfaházazÁrpádutcainagyszülőiud-varon, amelyet dédapánk vasúti talpfákbólépített–hiszenő isvasutasvolt, akárcsakveje,nagyapánk,ésaminekunokája,Zoltánédesapjamondtamagát–,bújócskázásainklegfőbbhelyszíneasatupaddal,afalbavertszögekről lógószerszámokkal, a tüzelővel,az ablakonbeszűrődő fénynyalábban szál-longó szénporral, a talpfákba ivódott olajjellegzetesszagával,kertrenézőoldalamel-lettnagykádhorganyzott lemezből–nyá-ron gyakran annak vizében csutakoltak lebennünket–ésazesővízgyűjtőfémhordó,amelybenebihalakat,lábukatnövesztő,far-kukat vesztő békákat bámultunk; a dobo-zokbagyűjtött, fűvel etetnipróbált csigák;azÁrpádutcaifiúk, akikkelotthon sosemlátott, sosem evett cukros zsíros kenyeretmajszoltunk;akétpestiúrifiú,akikakurbliskorcsolyájukatkezükben lóbáló falusi gye-rekekközött előkelőkorcsolyáscipővel ti-pegtekapesung–avasútitöltés–mellet-tibefagyottbelvizekhez,hiszenolyanhidegvolt,hogya szabadbannem lehetett cipőtcserélni;azárokmegáradtvize-sara,amely-benmi, az egy évjáratú nagy unokák egynyári záporbanbőrig ázvapróbáltukmeg-találni a kicsi szandálját. Azt hiszem, ket-tőnkközöttmindenakkor,ebbenatízév-bendőltel.

Mégis,mostnektekkellbeszélnem,sta-lánmagammalisvitázvahaddmondjamki:nagy-nagyajándék,haazokazemberek,akikvér szerint és szeretet által összetartoznak,társailehetnekegymásnakagondolkodásbanésafeladatokbanis.Háláslehetekazéletnek,azÚristennek,hogyközelrőlláthattamaztapályát–sőtbizonyospontokonegyütthalad-hattamvele–,amelyetvégigjárt,samelynekegy szakaszával minket – e gyülekezet kö-zösségét–megajándékozott.Ezapályanemátlagos, sem világi, sem egyházi vonatko-zásban.Ésnemátlagosazatartás,szellemikoncentráltságésameggyőződéseszerintjó-értszintemegátalkodottkitartássalvalóküz-dés sem, amellyel végigjárta.Ésnagyon jóltudjuk,mostmárigazántudjuk:nemvoltakátlagosak azok a feltételek és körülményeksem,amelyekközöttélnieadatott.18 évesenmár apa volt, aki a gimnázi-

umutolsóévétestitagozaton,munkamel-lett fejezte be,mégis fölvették nappalira aMűegyetemre, ahol aztán még aspiráns-ként három évet töltött. Kandidátusi fo-

59

Ittzés Gábor elhívtak bennünket Fótraegy beszélgetésre, amelyet Dóka Zoltán-nalegyüttkészítettekelő,mégnemtudtuk,hogy ez lesz annak az egyházimegújulástésreformokatcélzóiratnakacíme,amelyetebeszélgetéssorozateredményekéntaláírvaeljuttatunkazegyházvezetőinek.Erreabe-szélgetésretalánhúszmegbízhatónakgon-doltembertinvitáltakőkhárman,világiakatés lelkészeket.Afiatal generációból csupaolyant,akimárbefejezteegyetemitanulmá-nyait, hogymég véletlenül se kerüljön ve-szélybe a diplomamegszerzése.A két be-vezetőelőadástlelkészédesapámésavilágiFrenklRóberttartotta–aHétHársbanmártöbbszörolvashattunkerről.AmiértKoczorZoltánraemlékezveérdemeseztújrameg-idézni,azaz,hogyvalójábanebbőlaközös-ségbőlésközöseszmélődésbőlnőttkiazőközegyházi tevékenysége is. A későbbiek-ben többféle feszültség,nézeteltérésnehe-zítette a közösmunkálkodást– a törésvo-nalakleginkábblelkészekésnemlelkészekközött húzódtak –, ugyanakkormégiscsakmaradtak olyan együtt gondolkodó társa-ságok, amelyek a rendszerváltás utáni zsi-natelőkészítőinektekinthetők:az1991-benalakultelsőzsinatszervesenalakultkiazok-bólamunkacsoportokból,amelyekaTest-vériszó-mozgalomhoztartoztak.ATestvé-riszóaláíróiközülFrenklRóbert,akiakkormárországosfelügyelővolt,ThurnayBéla,ZászkaliczkyPéterésKoczorZoltánmeg-határozó alakjai lettek a kilencvenes évekzsinati munkájának. Sólyom Jenő lemon-dása utánKoczorZoltánt választották vi-lágielnökké,sZászkaliczkyPéterrelegyüttaz ő nevéhez kapcsolódik az ún. struktú-rabizottság tevékenysége, azé a bizottságé,amely azegyház szervezeti átalakításátké-szítetteelő.Egyházunkbelsőműködésétésvisszásságaitazonbanjóljelzi,hogyezekazemberekamásodikzsinaticiklusutánmárnemválasztattakzsinatitaggá,sFrenklRó-bertkivételével–akihivatalbóltagjamaradt

kozatot szerzett, főiskolai oktató lett, ésmég a nyolcvanas években megismerked-ve a minőségbiztosítás témájával, nem-csak textilipari gépészmérnökként, hanemmég inkább a minőségügyi rendszerszer-vezésszaktekintélyekéntváltfontosalakjá-váamagyarfelsőoktatásnakéstudomány-nak.Bizonnyalmegszállottvolt:halálaelőttnéhánynappal,márnagyongyengén,mégautóba ült, és a nevével jelzett előadásonelmondtaadiákjainakazt,amirőlúgygon-dolta,senkimásnemmondhatjaelhelyet-te.Szenvedélyestanárvolt,ésszenvedélyesképviselője,szószólójaaminőségügynek,aminőségügyének.Ugyanakkorhideg,pon-tos racionalitással gondolt végig ésmérle-geltdolgokat.Nemszűntmegkérdezniésválaszolni, nemhagytamagát eltántorítani„érzelmialapon”attól, amiről a racionális,következetesgondolkodásmeggyőzte.Etekintetben,ebbenamegközelítésben

semmikülönbségnemvoltszámáravilágésegyház között.Nemcsak tanárként,minő-ségügyi szakemberként, hanem közegyhá-zi vagy gyülekezeti feladatok vállalójakéntisugyanezekkelamódszerekkeldolgozott.Azegyházi létegyébkéntemindkétoldal-ról színtiszta lutheránus családból szárma-zóférfiszámára–aszódi, részbenszlovákeredetű,illetvesoproniősökazegyikolda-lon, amásikonKemenesaljamagyar evan-gélikusai – magától értetődő természetes-séggel formálódott. Ő is Fóton kezdte,mintolysokanegenerációból–haemléke-zetemnemcsal,egyévbenkaptunkkánto-rioklevelet:Muntag Judit,KoczorZoltán,SzentpéteryAndrásésén–,ígyegyetemis-takorunkbanmártermészetesenvállaltunkkántorifeladatokatBudahegyvidéken,majdaközeli lakásokánaFasorban is.Hegyvi-déken,amelyZoltánszüleiszámáraotthonvolt,azifjúságiórákszervezésébe,vezetésé-beisbekapcsolódtunk.AztánjöttaTestvériszóidőszaka.1985

őszén, amikor apáink, Koczor Miklós és

60

a zsinatnak – 2000 után nem töltöttek beközegyházi funkciókat.KoczorZoltán te-vékenysége is szakfeladatokra (több egy-házi intézmény minőségbiztosítását szer-vezte) és a gyülekezeti munka területéreszorult: a kétezres évek elejétől bekapcso-lódottabékásmegyeriszeretetházelőkészí-tésébe,szakmaifelkészültségét,hitelességétésmunkájátajánlvafelagyülekezetszámá-ra.2004-benőisottültazonatárgyaláson,amelyenazOrszágosPresbitériumazelőze-tesígéretekellenéreleszavaztaazországosegyházikezességvállalástazépítésikölcsönfelvételére,majdelutazottGyőrbe,egyedül,hogymeggyőzzeIttzésJánospüspökötál-láspontja tarthatatlanságáról. És igen, ő aPenuélAlapítványnévadója, azé az alapít-ványé, amely aztánmégis összegyűjtötte apénzt az építkezésmegkezdésére.Közbenöccsének,KoczorTamásnakFerencváros-ba kerülésekor vállalta a gyülekezet gond-nokságát,smagáravetteazottaniépítkezésgondját is,amikorpediggyülekezetünknekfelügyelőrevoltszüksége,nemkönnyedlé-lekkelésnemtöprengés-vívódásnélkül,deigentmondott.Hogynemkönnyenésnemkönnyedén,

abban a ferencvárosi feladatok súlya, ter-hemellettbetegségeisszerepetjátszhatott.

Tudtuk: Koczor Zoltán beteg. De hogy15-20 évig élt együtt egyre súlyosbodó ésmindig újabb színeváltozásokat produká-lóbetegségével, hogy többször élet ésha-lálközött,hogytízévigtranszplantáltmáj-jal,hogyutolsóesztendeibendaganatokkalküszködve…Legföljebbdöcögőjárástlát-tunk– trombózisoka lábban–,és felpuf-fadt kezet láttunk – folyamatosan szedettszteroidokésmásmérgek–,nembetegem-bert.KoczorZoltánnemadtamegmagátabetegségnek.Csakbelehalt.8-9 évesek lehettünk. Nagyapáméknál

voltam én is,mikor egyszerZoltán a vas-vázas, nehéz férfibiciklivel bekanyarodottakapun,leugrottróla,hagytaeldőlni,sro-hanthátraabudiba.Rókázott.AzÁrpádut-caifiúk és apesti srác, akinekmegkellettmutatnia,őisbírannyit,mintahelybéliva-gányok,versenyezteka strand jéghidegvi-zében: ki tud a valahonnan stikában szer-zettcigaretta letüdőzött füstjétbent tartvalegtávolabbúszniavízalatt.Minthaebbenaz utolsó néhány évtizedben szüntelenülezttettevolna:letüdőzöttfüsttelúszottvízalatt.Ésegészenmostanáigmindigújrafel-bukkantavízszínén.Azutolsóévekbenmegsűrűsödtekírásai,

prédikációiaHétHársban.Kétévemind-egyiket mint lehetségesutolsót közöltük. Szen-vedésről, végső kérdések-ről, életről, halálról – fel-emelt fejjel, tiszta szívvel,sokunkat megszégyenítőbizonyossággal és hittelmegfogalmazott írások ésprédikációk.AdjunkhálátazIstennekKoczorZoltá-nért,hogyvolt,hogyköz-tünkésmellettünkvolt.

„– Renonc,eztkellmon-danod,haleesettalap,éslátod a figurát – mondtaöregapám,miközbenazo-

2KoczorZoltán:Renonc.HétHárs2010/2–3.

61

KoczorZoltán

Mit keresitek a holtak között az élőt?

„A hét első napján pedig kora hajnalban elmentek a sírhoz, és magukkal vitték az elkészített illatsze-reket. A követ a sírbolt elől elhengerítve találták, és amikor bementek, nem találták az Úr Jézus testét. Amikor emiatt tanácstalanul álltak, két férfi lépett melléjük fénylő ruhában. Majd amikor megrémül-ve a földre szegezték tekintetüket, azok így szóltak hozzájuk: »Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek vissza, hogyan beszélt nektek, amikor még Galileában volt: az Emberfiának bűnös emberek kezébe kell adatnia, és megfeszíttetnie, és a harmadik napon feltámadnia.« Ekkor visszaemlékeztek az ő sza-vaira, és visszatérve a sírtól, hírül adták mindezt a tizenegynek és a többieknek. A magdalai Mária, Johanna, valamint a Jakab anyja, Mária és más, velük lévő asszonyok elmondták mindezt az apos-toloknak, de ők üres fecsegésnek tartották ezt a be-szédet, és nem hittek nekik. (Péter azonban felkelt, elfutott a sírhoz, és amikor behajolt, csak a lepedő-ket látta ott. Erre elment, és csodálkozott magában a történteken.)” (Lk 24,1–12)

A lukácsi dramaturgia sajátossága

Lukács írásaira elemzők szerint jellemző,hogy történeteinek lejtése van, az okfejtésrendje átlátható, sőt esetenként sematizál-ható is. Többszörmegfigyelhető, hogy el-beszéléséneka tudósítószemélyére jellem-zőszerkezetevan.Lukács az Apostolok cselekedeteiben

ír az etiópról, aki királynőjének udvari fő-emberekéntannakegészkincstárafölévoltrendelve.Fülöpistenisugallatragyalogazőhintójáhozcsatlakozik, és létrejön a jól is-mert találkozás.A főember éppenÉzsaiás

máncozott,nyitottburájúszobalámpaalattavastaggyapjúterítőretetteazelzsírosodottkártyalapot.Nyolcéves lehettem, amikor aszobátkettészelőfénybensnapszliznitaní-tott.Szerettema lejátszásokat,denehezenszenvedtemelahosszúértelmezéseket.–Hafelsővelkezdtélvolna,akirálytkel-

lett volna tennem az überelési kötelezett-ségmiatt,sakkorakövetkezőütésisatiedlettvolna–dörmögtehalkhangján.Ezek-re azérvekreazonbannemnagyonfigyel-tem,mertfolyamatosanlekötött,hogyaci-garettájaegymélyszippantásramikéntválikfényessé. Ha sötétben, lámpavilág nélkülszívta volna, e fényben látni lehetett vol-nakeskenyarcát.Aztánkifújtaafüstöt.Azezüst-Kossuthnakafüstjeisezüstszínűvolt,gomolyogvaterjedtafényáltalkettéhasítottszobában.Kifújta,majdfolytattaamagyará-zatot.Arrautalt,hogyügyetlenmozdulattalkétlapothúztam,smiközbenvisszatettem,leesett,felfordult,tehátmegláttam.Arrata-nított, ilyenkor „renoncot” kell jelenteni.[…] A csontos öregember lengő nadrág-szárralfocizikazunokáival.Drótotlapíttat,aszögekkiegyenesítéséveltanítjaakalapácshasználatátafiúknak.Miközbenősemúsz-tameg,hogykedvence legyen–ésazegylányunokavolt.Aztánegyszerúgyutaztunkhozzá,hogybetegenfeküdt.Apámelmen-tünkkormondtameg,hogyutoljáraláttuk.Búcsúzott tőlünk. Addig nem értettem ahelyzetet,mármegint nemfigyeltem elég-gé,hogymiisvoltazutolsómondata,volt-eutalása továbbiakmikéntjére.Csakavég-telenbékességmaradtmeg.Atisztaság,az,hogyavilágjó.Egyetleniránylétezik,bár-hogytesszükzavarossáéletünkáramát.Vé-gülnincsmiértcsalni!Végül...!”2

62

prófétátolvassa,demivelnemérti,Fülöpmegmagyarázza az írást. Ez a magyará-zat Krisztust hirdeti. A főember megke-resztelkedik, részese lesz az egyik keresz-ténykulcseseménynek,amelyszámunkraisszentség.Erőtkap,ésörvendezvehaladto-vábbazútján.Az emmausi tanítványokhúsvétnapján

szintén az úton bandukolnak, amikor Jé-zusmelléjük lép.Atalálkozás furcsa,mertatanítványoknemismerikfel,sőtpanaszo-sanmesélikatörténteket.JézusMózesreésazösszesprófétárautalvafeddiőket,hogynemtudjákelfogadniazt,amiazírásokbanelőremegíratott.AtalálkozásvégénKrisz-tus velük vacsorázik,megáldja a kenyeret,amimegnyitjaatanítványokszemét.Minthaazúrvacsorábanvalótisztánlátássejlenefel.Azegyüttvacsorázásközösségeacsüggedttanítványokatboldogtanúkéntindítjaútra.Akéteseménysorbanközösazútonvaló

találkozás,ahivatkozásakorábbikijelenté-sekre, egy rendkívüli szent eseménymeg-történése,majdazaktív továbblépésaka-pottenergiával.Ez amostani történet is hasonló ezek-

hez, hisz az asszonyok útra kelésével in-dul, létre jön a találkozás az ismeretlenférfiakkal, akik Jézus korábbi kijelentései-

aki férfi, de az asszonyokról szót sem ejt.Pedigatörténetisémánakmegfelelőlukácsileírásalapjánvilágos:azelsőtalálkozásJé-zussalazasszonyoké.Atanítványoküresfecsegésnektartották

eztabeszédet,ésnemhitteknekik.EgyedülPéteraz,akikeresiatalálkozást.Amikorbe-hajolasírba,csakalepedőketlátjaott.Erreelmegy,éscsodálkozikmagábanatörténte-ken.Ezacsodálkozásmesszenemapozitívaktivitás,nema„kőszikla”-szerepfelismeré-sénekpillanata.A leírás eltér a Jánosevan-géliumábanszereplőtől,aholazidézettutol-só,a teljesértetlenségetkicsitoldómondatugyancsak szerepel. Nagy valószínűséggelazonbanazeredetiszövegbennemszerepelt,átvételeJánostóltaláncsakazevangéliumokleírásábanmegjelenő ellentmondások felol-dásakedvéért történt.A jánosi leírás azon-bantovábblépLukácsnál:akéttanítvány,akikimegyasírhoz(egyikükmagaJános),hisz.Dema, az ünnep fényében éppen ez a

tanácstalanság, a hitetlenség, az indulatokbizonytalansága segíthet megérteni húsvét legnagyobb tétjét,afeltámadáshitet.Talánata-nítványokhitetlenségének–amelytörténel-mileg is hírértékű volt – eredeti közegbenvalórekonstrulásasegítminketazevangéli-umelfogadásához.

re hivatkoznak.Az asszo-nyok megértik az össze-függést, és hitelt érdemlőeseményként elmondják atanítványoknak.Az asszo-nyok,akikakoremberénekszemében jelentéktelenekés alárendeltek. Ráadásula tanúságtételüket semte-kintették elfogadhatónakperes ügyekben.A férfiaka fontosak. Amikor Pál akorinthusiakhozírtelsőle-velében felsorolja azokat,akiktalálkoztakafeltáma-dottal,mindenkirőlbeszél,

63

A buzgó egyház, mely történelmi fel-adatának látta, hogy agyonünnepelje a ke-reszténységlegfőbbünnepét,egyreinkábbtompította a fogalmak élét. A megérthe-tetlent tételmondatokba fogalmazta, s azelfogadhatatlan elemek együtt emlegeté-sével,ismételgetésévelfeloldottaazesemé-nyekantagonisztikusellentétét.Ezváltaz-tán az egyházhitvallásává, dogmájává.Dehaazafogalom,hogyevangélium,nemje-lentmást,mint a világ egyik legbiztosabbtapasztalatának–hogytudniillikahalálbaneltűnünk–atagadását,elegendő-eéletünkmegtartásához?Csakegyabiztos:ahalál!Azőskeresztyén

gyülekezet legősibbhitvallásamégisennyi:JézusKrisztust„keresztrefeszítettékértünkPonciusPilátusalatt,kínhaláltszenvedettéseltemették,harmadnaponfeltámadtaz írá-sok szerint”. Ez hitük tartalma, summájaés foglalata, azazősihitvallás,melybeke-rültazapostoliésanicea-konstantinápolyihitvallásba,sonnanmindenkereszténycre-dóba.Ez a hitvallás fontos része az őske-resztyén paradózisnak, tanhagyománynak,amelyetazértisfogalmaztakmeg,hogyto-vábbadjanakmindenkiszámára.Deakkormimaradnekünkabból,hogy

szellemiés érzelmikihívást találjunka tel-jesútvégigjárásában.Vagyelegendőafel-színenjárva,amásoktólhallottállításoken-gedelmeselfogadása?

Az entrópia pedig a zárt rendszerben növekszik, s ez így van jól!

Aférfiegészéletemremeghatározószemé-lyiségvolt.Mindig tele energiával, amelyetnem a saját érvényesülésére használt, ha-nem érthetetlenül tiszta, emberséges sza-bályokat állított felbelőlük.Ezek teljesíté-seközbensosemerőlködött,nemlátszottakizzadságszagúkínlódásokrajta.Mosolyábanenergikuséletigenléssugárzott.

Aztántízéveazenergiafakulnikezdett.Agyátváratlanulelöntötteavér,mentőszál-lította kórházba, szellemével nem lehetettkapcsolatottalálni.Betegágyánálföléhajol-va,halkdúdolássalénekelnikezdtema„Jé-zusénbizodalmam”kezdetűkorált.Atelje-senszétesettarcmegfeszült,minthafigyeltvolna.Azokamélycsatornák,melyektuda-tunk alatt vájódnakbelénk az istenkereséssorán, ismét információt, érzést szállítot-tak.Egyre nehezebben tudtam a dallamotazelőírtritmusbanénekelni.Soronkéntme-rítettemerőt,hogyelhalóhangomhallhatómaradjon.Mosolya a lábadozás soránmár újra a

régi volt. Az aktív, a környezetétmegha-tározóirányítószemélyiségjellemzéséreazenergikusjelzőhelyettimmárabizalommal teljes illett.Társárahagyatkozott, s továbbsugárzott.Egyrenehezebbazélete,előfor-dul,hogytöbbórásegyüttlétsoránegyszersemszólalmeg.Közeledikapillanat,ami-korbeállateljesnyugalmiállapot,ateljeskiegyenlítettség,ateljesszétszórtság.Sér-zem,avilágrendjeaz,hogyéletevégénalankadóküzdelmekellenéreamegsemmi-sülés nyugalmára jusson. Az élet rendje,hogyaszületéscsodájautánaműködésfá-zisátkövetőenaleépülés,majdamegsem-misülészárja.Amiegykerti tavacskábankeltetthullá-

mok esetében néhánymásodperc, az másrendszerek esetén évtizedes, sőt évezredesfolyamatlehet.Demindenenergiaafeléha-lad,hogylecsillapodjék.Ahullámszinuszosalakjában csodás rendezettségű,matemati-kailag értelmezhető jelenséget tapasztalha-tunk. Az idő múlásával ez a rendezettségeltűnik,arendezetlenségfokaalehetőleg-nagyobbá válik, a rendszerben semmifélecsoportosulás, szervezettségnemészlelhe-tő.Avíztükörsima.„Entrópia (a görög entropé, ’megfordu-

lás, visszafordulás’ szóból): az energia át-

64

alakulási képességét jellemző fizikai meny-nyiség.AtermodinamikaII.főtételeszerintzártrendszerentrópiájacsaktökéletesenre-verzibilis (visszaalakítható) folyamatok ese-ténnemnő.Haafolyamatnemmegfordít-ható(irreverzibilis),márpedigatermészetesmódonzajlófolyamatokilyenek,arendszerentrópiájanő.Azentrópiaarendezetlenségmértéke. Az entrópia növekedése a rende-zetlenségfokozódása.Azentrópiamaximu-mának elérése azt jelenti, hogybeállt a tel-jesnyugalmiállapot,ateljeskiegyenlítettség,a teljes szétszórtság. Ebben a rendezetlen-ségfokaalehetőlegnagyobb,arendszerbensemmifélecsoportosulás,szervezettségnemészlelhető.Ahőhalál-elméletszerintidővelavilágegyetemegészeelkerülhetetlenülama-ximálisentrópia,azazateljeskiegyenlítettségállapotábajut.”(vö.Katolikuslexikon)Látszólag megjelenhet nyílt, a kör-

nyezettel kölcsönhatásban álló rendsze-rekben, hogy az entrópia állandó marad,vagy akár csökken is, ha közben a kör-nyezet entrópiája megfelelően növekszik.Pl. az élő létét, növekedését, szaporodá-sát entrópiacsökkentő folyamatok kísérik,ezekkel egy időben azonban környezetük-benleépüléstokozó,azelőbbinélnagyobbmértékű entrópianövekedéssel járó folya-matokzajlanak.Ez a teremtett világ szabálya. Eb-

ben élünk.E szerint nézünkmegnyugvás-sal a keresztre. „Ruht wohl, ihr heiligenGebeine,Dieichnunweiternichtbeweine,RuhtwohlundbringtauchmichzurRuh!”(Bach:Jánospassió)Egymásutánsokszor,mintabölcsődalok:ringatva,egymásikér-zékszervünkönkeresztülmegértetve,hogyez a teremtettség egyik lényeges állomása: a boldog megsemmisülés.

Isten valósága

MindezazIstenlogikájáranemvonatkozik.Aztnemakadályozzákafizikai törvények,

azentrópianövekedéskötelessége.Azener-giáklecsengésénekkötelezőjelenségéntúl-lép:„mintegyszálkátvisszavesziakeresz-tet”(PilinszkyJános:Mielőtt).Szökőártörki a csendes tavacskán, és magába szívjaazegészvilágot!Ahalálazemberszámáranemavég,csakkeskenykapu!Krisztus feltá-madt, valóban feltámadt!Ha a jelen tapasztalatunk szerinti világ

szabályai közé kényszerítenénk a bennünkműködő Istent, akkor teljesítményhajhászéletünkhöz,a jóléthez,amásoknyomoránhízóéletünkhöz,ahatalomhozrendeljükamindenhatóbírót.Ekkorazevolúciósjátékszerintkellalestbeintenie.Haerreetetedamagadistenét,életeddeleszerintfogszdön-teni.Sazéletvégén,ahaláloságyonanö-vekvő csend fogja legyőzni gyötrő kiszol-gáltatottságunkhadonászását.Nemhiszem, hogy az Istent a kezünk-

bőletethetjük.Őhatározzamegajátéksza-bályokat.Bekiabálhat, hogy a focimeccsenagólokhelyettakapufákatszámoljuk,vagyazelesettellenfelekfelsegítésénekgyakori-sága alapjánhirdessünkgyőztest.Ennekabírónakarraisvanjoga,hogyaztmondja:„Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik sírnak, mert ők megvi-gasztaltatnak. Boldogok a szelídek, mert ők örök-lik a földet. Boldogok, akik éheznek és szomjaz-nak az igazságra, mert ők megelégíttetnek” (Mt 5,3–6).Nemhatalomraésbiztonságrajátszunk,

hanembéketűrésre,logikátlanszeretetre,ál-dozathozatalra, keresztre feszítésre. Hogygyőzzünk!Egyharcosvilágban,aholazerő,apénz,

afegyver,abiztosítottságamérhetőérték,odaálltmagaazIsten,savilágnak,mintsze-gényácsfiamutatkozott,akikereszten,akáregyrabszolgahaltmeg,hörögveamegfulladá-sig.Ezneki a győzelem?Hátpersze, haő abíró,akijátékszabálytszabhat.AzIsten,akiazáltalunkbeláthatónál,azelképzelhetőnélis végtelenszer többre képes.

65

Létezésünk nemcsak annyi, mint amiképzelőerőnkből telik, amit az ünnepeinkkirajzolnakbennünk.Mi csak lenyomatait,vetületeit,szegmentumaitértjükmegatel-jesnek.Sezateremtettségbeláthatatlandi-menzióitsejteti.Ezértelég,haaszorongáshelyettátadjukmagunkatennekavégtelensodrásnak,avégtelenségérthetetlenülcsök-kenő entrópiájának, ami a csökkenő ren-dezetlenségről győz meg minden tapasz-talatunkkal szemben. Ez az isteni rend újtávlata. Krisztus feltámadt, valóban feltá-madt!Nemakétkedőértelemkaparja a feltá-

madáselfogadásánakkeményfalát,hanemanapi istenkeresésbennünkélőszenvedé-lyenyit rajtunkérzékelőcsatornákat.Mint

aravensbrückifák,melyekkörülhajnalfele„fölzúgnakahamuszínegek/[…]Ésmeg-érzik a fényt a gyökerek /És szél támad.Ésfölzengavilág.//Mertmegölhettékhit-ványzsoldosok,/ésmegszünhetettdobog-niszive–/Harmadnapralegyőzteahalált./Etresurrexittertiadie.”(PilinszkyJános:Harmadnapon)Neszégyelljük,hogy–mikéntazasszo-

nyok–misemmerünkahírnökökszemé-benézni,amikorazokígyszólnakhozzánk:„Mit keresitek a holtak között az élőt? Nincs itt, hanem feltámadt”.Nem kerül elminket sem az öregedés,

sema leépülés.Evilágmindenkin szedi avámját.Dehalálunknakakrisztusifeltáma-dásújértelmetad.Abiztonságbennegyö-kerezik, a sugárzás könnyebben járhatóvátesziaszűkkapunvalóátjutást.IrgalmazzIstenem!HaKrisztusnemtámadottfel,akkorhi-

ábavaló ami hitünk.Ha igazak az emberitörvények,válasszadarasznyilétedheznap-jainkevolúciós törvényeit!Tudd,apénz–erő, a taktika – hatalom.De ha Isten vé-geláthatatlansága több ezeknél, akkor arrakaptunk küldetést, hogy szelídek legyünk,tartsukodaamásikorcánkat is, éskőhe-lyettkenyérreldobjunkvissza.Selsősorbanarra,hogyavégtelenfelénk irányulóener-giáiranyitottaklegyünk.„Aki hisz, és megke-resztelkedik, üdvözül” (Mk 16,16).Nema jóteljesítmények alapján, mert arra végessé-günknemadesélyt.Ahitkapkiemeltsze-repet,amelyazingyenosztottkegyelemfel-tétele.Elesettségünkbenésevilágtörvényeiáltalmeghatározottlétünkben.AzIstensemmimástnemvár,csakbelé

vetett hitet és bizalmat. Hogy amikor el-enyészem a ráksejtek gyilkos szorításában,vagyszerveimelégtelenségeokánakadmega működésem ritmusa, akkor a széthulló,a rendezetlenség teljességébe hanyatló lé-temet átadhassam a világ szabályait átírnitudóHatalomnak.Akimegmutatta,hogya

66

Két szólamBalla Demeter és Mandur László kiállítása

2013. október 26-a és december 20-a közötta Mező utcai templomban Balla Demeter ésMandur László fotótárlatát láthatták a látoga-tók.Atemplomahhoza„lehetségespárbeszéd-hez”teremtettsajátos teret,amelyetaz„életésahalálroppanterősképimetaforái”-tmegalko-tóKossuth-díjasBallaésatanítványMandurké-peiközöttsikerültlétrehozniaakiállítástrendezőKincsesKárolyfotómuzeológusnak.Összeállítá-sunkDonáthLászlónakésKincsesKárolynakamegnyitón elhangzott beszédét idézi, valamintközöljükCsizekGabriella,aMaiManóHázku-rátora,TurayBalázsfotográfusésFeketeValiúj-ságíróírásátakiállításról.AHétHárs emostani számát a kétművész –részbenakiállításonisbemutatott–képeiilluszt-rálják.

Petri GyörgyAmíg lehet

AhogyanmegyünkösszebújvaazIskolautcánfázós-boldogan(„ősziszerelem”–mondtakispimaszfiacskám)„őszi”–ésakkormivan?bár,perszetudtukmiispontosan,hogyamijön,aztél,nematavasz,hogymostmármindenutoljáravan,hogyazöregségtelebehavaz,deaddigittakocsmaésazágy,addiglegyentivornya,bujavágyamíglehet.Ésaztánszépenegyütt,egymáskezételtöbbénemengedjük,segyütt,együttbárúttalan-útatlantoporgunk-tipegünkatébolyult hóviharban.

rabszolgák halálát veszimagára szenvedveértem,akitszeret.Mindenlogikusindokel-lenére!

Imádkozzunk!Adjerőt,hogysohanemondjakleakere-sésről!Adjalázatot,hogysohanehiggyem,én

vagyokamegoldás!Adj gondoskodót, aki észreveszimagá-

nyomat!Adjfigyelmet,hogyészrevegyemama-

gányosokat!Adjmagányt,hogyrádszoruljak!Addmagad,hogyrádszorultambannea

semmitkaparjam!Megnyerhetekmindent,semmiaz,haál-

dásod nem kísér. Elveszíthetek mindent,hatégedmegtalállak,gazdagvagyok.Irgal-mazz,nékembűnösnek!Mert aki elfelejti magát, az találjameg,

aki megbocsát, annak megbocsátanak, akimeghal,azfelébredazörökéletre!Ámen.

67

vagyazötvenévfölöttiekközöttisjócskánakadolyan,akienevethallvánazöcsémre,esetlegrámgondol.Pedigmindkettencsaka fiai vagyunk, Mátyás bátyánkkal együtt.Apánkránkörökítettvalamit,ami27évvelezelőttihalálávalnemváltmulandóvá. Ígymondom: a szabadság olthatatlan szerel-mét,azt,hogysemmikörülményekközöttneszolgáljunkaljas,nyomorítóhatalmakat,legyenbátorságunkakkéntélni,amivéazIs-tenteremtettminket,általaésáldottemlé-kűédesanyánk,BozókyÉvaáltal.VeleDe-meteregyüttdolgozottmégaSzovjetuniócíműlapnál–hatudják,mivoltaz–,ésveledolgozottSzebeniAndrás isaNőkLapjá-nál,éstalánmásokisazittlévőfotográfu-sokközül.Aszabadságnakezazolthatatlanszerelme újra és újra arra kényszerít ben-nünket,hogyhalottainkrólnefeledkezzünkmeg,hogykomolyanvegyükőket,mindazt,amiértnemcsupánemlékbennünklévőva-lóságuk,hanemsokkal inkábbetikaiposz-tulátum, visszakérdezhetetlen, megmásít-hatatlan politikai akarat. Bizony, sziszegvesemszolgálunkaljas,nyomorítóhatalmakat.

DonáthLászló

Hommage à Donáth Ferenc

ÜnneplőGyülekezet!VarnusXavérthallottákekiállításkezde-

tén;fogmégjátszani,sőtszólismajdhoz-zánk.Októbervan,aforradalomésarefor-mációhónapjaegyben.Haafalakranéznek,hanyitvatartjákafülüket,éskomolyanve-szik a szívüket, akkor akár többet nem iskellene mondanom, mint hogy köszönetDemeternek, köszönet Lacinak, és kivált-képpköszönetKincsesKárolynak,akiekétkiválóférfiművészetétszámunkra látható-vá,konkréttá tette itt, e térben.Ésköszö-netaproletárnakis,akinekalaborbankel-lettdolgoznia,FelicidesIldikónak.Mindaz,amitőkmegálmodtak, kitaláltak, általa va-lósultmegTekintsék úgy Isten hajlékát, a béká-

si evangélikus templomot, mint amelybennemcsakazokvannak itthon,akiksokszorjártakmár itt koncerten, kiállításon, eskü-vőn,gyászistentiszteleten,ünnepiistentisz-teletenéskitudja,méghányfajtaalkalmon,hanemazokis,akikelőszörjöttekmostide.Ahogy a téglák egyformák, és nincs sem-mikülönbségközöttük,úgytekintmireánkazÚristen.Mindnyájanazőkezeműveva-gyunk,őazagyagos,akigyúrjaésrakjaegy-másmellé a téglákat, nempusztán önnönszentségénekkiábrázolására,haneminkábbelrejtésére.Ezek a nagyszerű emberek édesapám

emlékére ajánlották a kiállítást. Természe-tesen ez egy ünnepi gyülekezet, én tanítóvagyok,akimindig,újraésújraaszószék-re lép, kérdez, önmagát is és amásikat is.Mostmégsem kérdezemmeg, tudják-e, kivoltDonáthFerenc.Akinemtudja,neszé-gyenkezzék,hiszenajogászfoglalkozásúak

68

SemDemeter,sembarátai,semmi.Ebbenerősítmegbennünketezatárlat,ezabot-ránkoztató tárlat, amely pedig valami egé-szenmásrólszól.Alig várom, hogy meghallgassam Ká-

roly szavait,méltatógondolatait,deélveaházigazdaszabadságával,annyitazérthaddmondjak:voltháromkép,amelytőlénnemtágítottam, nem is kellett: ezen sem a kétművész, sem a rendező-szerkesztő nemakart változtatni. Kettő ezek közül a szó-székkel szemben lóg, hogy egy percre sefeledkezzem meg arról, kiknek prédiká-lok:ÁdámnakésÉvának,KáinnakésÁbel-nek –magunknak. És egy képmögöttema falon, mintegy oltárképként. Talán van-nak önök közöttmég zsidók, akik tudják,hogyakohanitaáldásígynézki:mutatóuj-jalösszeérintettkétkéz.Ezakétkéz,ame-lyeténegymásiktárlatonfedeztemföl,ne-kemazáldástjelenti.LegyenrajtaésrajtunkazÖrökkévalóáldása,láthatatlanul,demin-dennélerősebben.

KincsesKároly

Az utolsó szó jogán

Tudják,nagyrevelációszámomraeztaki-állítástmegrendezniésazutolsószójogánerrőlbeszélnemönökkel.Többszempont-bólis.Egyrészt,mertamikorvagynegyed-százada utoljára rendeztem templombanfotókiállítást – egy gyönyörű, Árpád-korikőtemplombanHévízgyörkön–akkoren-gem,avalahogyhitetlent,depontosabbanfogalmaznék: másként hívő embert, meg-büntetettafennvaló.Azutolsóképetakasz-tottam10métermagasan,egylétránágas-kodva,körülöttemamegnyitóragyülekezőközönség, élükön a hatvani préposttal, kí-váncsian figyelték, amint a méteres üveg-lappalegyensúlyoztamfennafaltetején…Ésakkor,ésakkorelindultazegyágú,falnaktámasztott létra lába avörösmárványpad-lón,énmegzuhantam,magammalsodorvamégnéhányfalonlévőképetüvegtáblástól.Ráestemazoltár talpazatára,mindenüvegszilánkokrarobbant,éséntöröttcsuklóval,félájultanmondtamelabeszédemet.Ehhezképestmostmegmilyenjólvagyok!Amásikok,hogybárBallaDemeternek

azutolsómásfél évtizedbenmajd tucatnyikiállításátrendeztem,nyitottammeg,köny-veket, katalógusokat szerkesztettem, írtamneki,deazthittem,hogyénebbenazélet-ben, amíg tart az ép eszem, politikusnaksohaéssemmit…Ésmostmégis.Ezmeg-éregymondatotmég.Olyannagyonbánt,hogyazutóbbiévek-

benegyre inkábbháttérbeszorulta tehet-ség,azérték,ateljesítmény,éskizárólagossáváltahovatartozás,apárthűség,aszervilismegfelelnivágyás.Ésén,hamárérdembentenni ellene nem tudok, legfeljebb elmon-dommindig,mindenhelyen,nemtörődveazzal, melyik listára hányszor kerülök fel.

69

De legalább saját, belső értékrendemhezigazodvanemveszekrésztebbenatragiko-médiában.Kezdetbenezértnagyonberzen-kedvefogadtamelDemeterékkérését,hogymost,itt,nekikésegyütt.Deabarátságsokmindenrekötelez.ElkértemMandurLász-ló összes számba jöhető képét, és otthonzavartalanul végignéztem őket. Többszöris.Ésakkoraztláttam,hogyezazember–szerencsére–sokkalinkábbérzékeny,avi-lágrafigyelő,annakkérdéseiresajátosvála-szokatadófotóművész,mintpolitikus.Ésakkoraztisgondoltammég–mindjártbe-fejezem,deeznekemnagyonfontos–,te-hát azt is gondoltammég, ha sikerül egypolitikust nem hatalommegszerzési, -meg-tartási szituációban megmutatni, haneméppenhogyegyteljesenmásikszituációban,nos, akkor lehet,hogymég jót is teszek amagammódján.Még egy jogos kérdés: hogyan került

egymásmelléamagyarfotográfiaegyikóri-ásaésafotósmaratonjamásodikkilométe-rétfutóművész?Semmiképpen sem véletlenül. Semmi-

képpensemszámításból,érdekből.Semmi-képpensemcsak.Hátakkor?Jóeztkimon-dani ma, itt, hogy színtiszta emberségből.Ez a két férfi találkozott egyszer, körbe-szaglásztákegymást,megállapították,hogyegy vérből valók, hogy tudnak különböződolgokrólazonosangondolkodni,ésinnenmár nemvolt nehéz a döntés, jöjjön létreakétszólam.Nekempedigtámadtegyfel-adatom,nevezetesen,akétnagyonmásfé-le fotóspályátmegfutó ember képei közülpont azokat megtalálni, melyek egy ilyenkiemelten fontos, szakrális térben képesektisztahangon,nemfalsulegyüttszólni.Azutolsó.Detényleg.Tudom, hogy nem minden ittlévőnek,

nemmindenidelátogatónakazonosavéle-ménye, az érzése az itt kiállított képekről.Miközben azt is gondolom,hogy ez telje-sentermészetes,engedjékmeg,hogymég-

is,nekikmondjakmégvalamitazutolsószójogán.Az igazi műalkotások sohasem csak ar-

rólszólnak,amielsőránézésre,elsőolvasat-ra látszikbelőlük.MondjukaPálutcaifiúknemkizárólagkétfiúcsapatbandázásáról,agittrágásról és különféle kalandjaikról szól.Lehetígyisolvasni,deakkoralényegnagy-jábólelisvész.Ennekanalógiájára:egyfény-képsemcsakarrólszól,amielsőrápillantás-raszembetűnik.Amiazemulzióvalbevontpapír felületén látszik. Ha van türelmünk,számtalan jelentésréteget fedezhetünk mégfelalatta.Ésakkormindenkijóljár,delegin-kábbafigyelmeséstürelmesésgondolkodónéző.Mondjuk,nézzékcsakaszószékmel-lettikétképet.Egymegöltéstovábbhaszno-sításra előkészített bika, valamint egy szék-re dobott télikabát.Ha csak ennyi, és nemtöbb,felmerülhetakérdés:miértfényképez-teleaművész?Vagy:miértválasztottamkiideasoktízezerkiállításiképeközül?Sem-mimásért,csakmertszerintemezakétképtöbbsíkonisértelmesválaszokatadhatéle-tünk fontos kérdéseire.Demeter elmúlt 80éves. Foglalkozik természetesen az elmú-lással,ahalállalis.Amegölt,párpercemégduzzadóerejűbika,teleerővel,akarattal,in-dulattal,mostkampóraakasztott tetem.Azodadobotttélikabát(remélem,néhányuknakeszébe jutAdyEndreés talánCsehTamásisaláttán),tehátakiüresedett,embernélküliruhadarabokmégőrzikabennevoltszemélyformáit,szagát,melegét,deannakhiányábanmárcsaklélektelentárgyak.Innenmeg kinek-kinek saját belátására,

kedvére és akaratára bízom,merre ésmi-képpen fűzi tovább a megkezdett gondo-latsort.Hátígy.Kérésremindahúszképrőltud-

nék ugyanennyit vagy többet mesélni, demegkegyelmezek önöknek, és befejezem.Nézzékkicsitmásszemmelmegmégegy-szerezeketafotókat,eztkívánom.Azutol-sószójogán.

70

CsizekGabriella

Impressziók I.

A klasszikus fotográfia mindig magábanhordozza a változást és a mulandóságot.NyomothagyrajtaazIdő.Életevan,mintaz embernek. A létezés törékenysége és ahit ereje pedig egymásba fonódva nyilvá-nulmegbenne,aképekbezártvilágrészle-tekárnyalataibana fehértől a szürkénát afeketéig.Azalkotómindighívő.Hinniekellalát-

hatóvá és megoszthatóvá tett mondandó-ban,anélkülnemlennemagaaképsem,ésönmagaiscsakígylehetteljes.Afotográfiakülönöskapcsolataavaló-

sággal köztudott. Ebben a vonatkozásbanleginkábbátütőerejűekazokaképek,ame-lyek tőmondatban leírhatóak, szinteadol-gokmegnevezései.Egyképesszótárlapjai,amelybenmindenszócikkavégtelenbevisz.BallaDemeterésMandurLászlóképeia

megnevezésentúlportrékis.Nemcsakem-

berekről,hanemazidőről,egycsokorher-vadó virágról vagy egy fehér padról a faalatt…Mertaportréazábrázoltjelenéntúlmindigsorsotmutat.Egyegészéletet,ma-gáta történetetképesegypillanat rögzíté-sébesűríteni.A képek mostja pedig egyaránt nyílik a

múltésajövőfelé,deakiállítottfotográfi-ákesetébenaképekjelenéberejtettelőtör-ténetkaphangsúlyt.Aminemvéletlen,hiszaválogatástvég-

zőKincsesKárolypontosantudta,akiállí-táshozmelyképeketésmiértválasztja,majdrendezi egymásmellé.A képekből ’haiku-kat’íraszenttérfalára,aholazoknemcsakegymássalésanézőkkel,hanemmagávalatérrel és annak szentségével is dialógusbakerülnek.Jelentéseikígyteljesednek.DonáthLászlóegyhívőésszellemikö-

zösség vezetőjeként édesapjára emlékezveteremt lehetőséget,hogya templomtérbenmiisláthassukeztakétszólamúéneket.Ésakiengedi,hogyatemplomterekörbeölel-je,ésidőtszánaképeknézésére,annakbel-sőösvényei ismegnyílnakamagatörténe-téhez.

71

TurayBalázs

Impressziók 2.A Donáth Ferenc emlékére rendezett ki-állítás képanyaga a templom terében vá-lik azzá, amivé az alkotók, BallaDemeterésMandurLászló,aképeketválogatóKin-csesKárolyésDonáthLászlószántákőket.Ezek a képek és címük olyan egységet ésolyanmondanivalót jelenítenekmeg, ame-lyekebbenasűrűségükbennemfogadhatókbekönnyen,ésnemkerülhetőkmegfájda-lommentesen. Bizonyos, hogy épp fájdal-munk és elkeseredettségünk megértése éselfogadása–akármenekülniakarunkelőle,akárbelemerítkezünk–azacél,amelyetezakiállításmunkálhat.AkáraBallaDemetertöbbévtizedetát-

ölelőéletművébőlválogatott,akáraMandur

Akiknek pedig üzenni kívánnak, vagyisnekünk, kortársaknak – Donáth Ferencreemlékezveésemlékeztetve–álljonittFalu-dyGyörgynéhánysora:

„...végsőfokonminden,amittervezaz ember,elkorcsosulsmáskéntleszésvégsősoronminden,amitalkotazemberhiányoséselmúlikésvégsősoronmindenértelmetlens elmúlúnkselmúlikalkotásunk,éséppezértkellhinni,hittől megrészegedni,hogyalkotásunkfontos,hinniahaladásban,hinniazalkotásbanhinnianem-múlásbanhinniutolsópercigésakeserűvégig...”

(BúcsúAmerikától,1946)László által az elmúltszűkévtizedbenkészítettképek olyan gondolatokfelé lökdösnek bennün-ket, amelyeknek megér-téséhez jobb a templomcsendjében ülve elme-rengeni.Eképekacímekismerete nélkül is holcsöndre intenek, hol ép-penkiáltásrahívnakben-nünket.Amimástérbenmeg-

mutatva ennek a kiállí-tásnak gyengéje lehet-ne–vagyishogyaképekrendkívülsűrűvoltukmi-attvalamelyestgyengítik,bár ki nem oltják egy-mást–,azebbenaválo-gatásban éppen így válika szerzők s a kiállítás-salüzennikívánókrévénnyilvánvalóvá.

72

FeketeVali

Az illanó lét leletei

Különös négykezes kiállítás fogadja a lá-togatókat két hónapon át a békásmegyerievangélikustemplomban.BallaDemeterésMandurLászlófotói,amelyeketazalkotókDonáthFerencemlékénekajánlottak.NemismertemDonáthFerencet,deazonkeve-sek közé tartozom, akik még ismerik ne-vét, tevékenységét.Ezért a kiállítást nézveelőször úgy éreztem, a fekete-fehér képeksora,amelyektöbbnyireamúlóidőéséletlenyomatai, melankolikus passzivitásukbannemrólaszólnak,hiszenegypáratlanulte-vékeny,harcoséletrenememlékeztethetnekazelillanólétlátleletei.Aztánaképeketújraés újra szemlélve, szabad asszociációk so-ránmégiscsakmegfogalmazódtakbennemolyan gondolatok,mint erő, harc, kitartás,bölcsességésderű,amelyekaképekenke-resztülközelebbvittekDonáthFerencem-lékéhez.

Kétszólam a kiállítás címe, az alkotások„hangneme”egységes,képieszközrendsze-rükegymáshozközelálló,deakiállításegé-szét tekintvemégis jelentőskülönbségeketmutat.Balla Demeter Kossuth-díjas fotómű-

vész itt kiállítottmunkái a hiány képei.Azitt-léthiányáé.Azelszállóidőé,amulandó-ságé.Az1964-esEmlék címűképamara-dót, a tárgyakat, a kabátot és kalapotmu-tatja.Tárgyakat,amelyekbőlelszálltazélet.Pilinszkysoraitjuttatjaeszünkbe:„Seholsevagy.Milyüresavilág./Egykertiszék,egykinnfeledt nyugágy. /Éles kövek közt ár-nyékom csörömpöl. / Fáradt vagyok. Ki-meredekaföldből.”(Apokrif)MikéntaNyomokcíműsorozatis,amely

vizuális formagazdagságával az út porá-banvéletlenszerűlenyomatokat,mintaffé-

le objet trouvékat,találttárgyakatörökítimeg.LucienHervé,magyarszármazásúfotómű-vészhíresParis sans quitter de ma fenêtre(Pá-rizsanélkül,hogyelhagynámazablakomat)fotósorozatával rokon témát jelenít meg.Fontoselemeavéletlenszerűenelőálltesz-tétikaiminőség, amely eredeti környezeté-bőlkiragadvamárornamensként,geomet-rikuselemkéntfunkcionál.„Aszépazutcánhever”–mondtaugyancsakLucienHervé,éseztacímetviselteegy1967-eskiállításais.„Mindenbőllehetszépetcsinálni,legyenaz eldobott papírfecni az utcán vagy egytócsa.Az a fontos, hogymegtaláljuk azo-katavizuálisösszefüggéseket,amelyekesz-tétikai élményt közvetítenek.”1 És ezek azesztétikaiösszefüggésekamagukegyszerűeszközrendszerével gondolati/filozófia to-talitást fejeznekki.MikéntaNyomokcíműsorozatisaváltozásról,azútonlevésrőlazitt-léttünékenységérőlisszól.Az anyag, és különösen a valaha élettel

teli,sajáttermészeteszerintsemörök.BallaDemeterazéletmúlásánakegymásdimen-ziójátmutatjabenekünkazanyagváltozá-sán,átalakulásánkeresztül.

A Káin és Ábelcíműképenegymásnakfe-szülő,erőtőlduzzadókét férfialak,azem-beri test életteli erejét reprezentálja, amitkülönösenhangsúlyossáteszakavicsos,ki-etlen, élettelen domboldal. Ugyanakkor aképcímeisutalarra,milyendrámainrosz-szulsáfárkodikazemberinemazerejével,azanyagtündöklőhedonizmusával.

Az Ádám és Éva címűalkotásazörege-dést,azéletmulandóságáttárjaelénkken-dőzetlen,már-márwitkinikegyetlenőszin-teséggelésbibliaitematikában.PeterWitkinműveihezklasszikusfestményekésvallásostémákszolgálnakalapul,melyeketújraértel-mezve,átdolgozvajelenítmeg,szürreálisvi-lágotteremtve.Witkinművészetébenmeg-

1FeketeVali:Aszépazutcánhever–LucienHervépárizsiotthonában–Fotóművészet,2001/5–6.

73

határozó szerepet tölt be a test és a halálmotívuma.DeamígWitkinnélsokszorba-rokkosan díszített öreg, beteg vagy halotttesteket látunk, BallaDemeter eszköztele-nülamaganaturálisegyszerűségébenszem-besít az öregséggel, a nőiesség/férfiassághervadásával,azanyag,atestátalakulásával.UgyancsakPilinszkyegyikversérerímelnekaképek:

„Evilágnemazénvilágom,csupánatestemkényszere,hogyegyrebeljebb,mintaféregfurakodombeleibe.

Ígytáplálkozomahalállal,ésígylakikjólővelem;azéletemrégnemenyémmár,vadhúskéntnőaszívemen.

Mindenteremtettelevenbőlkijózanodvaaszemétígyütközikki,leplezetlenföladvahiúszégyenét.

Amindörökreismeretlenvégülisígyleszotthonos.Minthervadásazőszilombot,apusztulásbebalzsamoz.”(Kihűltvilág)

A bikamegrázó,mégisheroikusfotó.Azállat ősi, elemi erejét láttatja, annak legyil-kolt,megbéklyózottmivoltábanis.

Az Agóniacíműképtulipánjaiönmaguk-ban is beszédesek, de a távoli halvány vá-rosi látkép tovább fokozza a kép erejét:márnemcsakavirághervad,hanemmagaaszmogbaburkolózottvilágisagonizál.

A Múmia szinte kővé fonnyadt körté-jePeterGreenawayZOOcíműkísérletezőikerpárjátjuttatjaeszünkbe,akikarrateszikfeléletüket,hogymegértsékazanyagbom-lásának, átalakulásának, új életté válásánakmenetét. Megfigyeléseiket először egy al-mávalkezdik…

Azélőanyagmagábanfoglaljaakésőbbilenyomatát:amiazélőbenaszilárdváz,azholtautánamegkérgesültcsont,amelymaj-danutánamarad.Az anyag egyfajtaörök-léte ez, nemvéletlen, hogy a test vázánakmegmaradása a feltámadás és újralelkesü-lés nélkülözhetetlen feltétele némely val-lásokban.E váz örökléte a témája aVirá-got anyámnakcíműképnekcsakúgy,mintazEbéd végecíműalkotásnak.Ezutóbbiazon-banakorábbitalálttárgyakkategóriájábail-lik,hiszenazalkotóvéletlenszerűformagaz-dagságot talált a képtárgyon: a halszálkák,avillák,késekésárnyékokviszonya,elren-deződveaköralakútányérongeometrikusformajegyeketmutat,akerek,fehértányérfókuszában a villák és halszálkák hasonló,egymáshoz kapcsolódó elemei állnak. Azevőeszközök, a teríték fény-árnyék hatásaiegyébkéntrégótaközkedvelttémájaafotó-művészetnek,gondoljunkcsakAndréKer-tész A villacíműképére1928-ból.Balla Demeter képei a létről vett látle-

letek.Az itt-létről és a távozásról, az élet-rőlésazelmúlásról,demindenképpajelethagyásról szólnak csendes eszköztelensé-

74

gükkel.„Ismeritekazévekvonulását,/azévekét a gyűrött földeken? / És értitek amulandóságráncát,ismeritektörődöttkéz-fejem?”–mondjaazApokrifbenPilinszky.BallaDemeteréppemulandóságróladne-künk filozofikus képet a békásmegyeri ki-állításon.

*

Az alkotótárs és tanítványMandur Lászlóképeiviszontaz itt-lévőrőlszólnak.Érzelme-ket,indulatokatfejeznekki.Olykorcsupána szem beszél, máskor környezetünk tár-gyai szólnak az érzelmek-indulatok nyel-vén(Iszony, Középkori vízköpő, Falra vetített kép etc.). BeszédesmimikátörökítmegazArc-élekcíműportrén,amelyenaszemekkedve-sek,kihívóak,nőiesek.Tűzfalakkülönös rajzolatait látjukaRé-

mület és A falak címűképen.Eképekenavéletlenszerűen egymás mellé rendező-dő elemekből új képi jelentés, új vizuáliskonnotáció jön létre, átértelmezve a képeredeti alkotóelemeit: falra festett betűk,ablakokegymáshozvalóviszonyaésaszö-vegjelentése;afalravetítettképenelemkéntmegjelenőfunkcionálisablakok.

A Magánycíműképetacímantropomor-fizálja.Ígyleszaszabadtérbenegymásmel-lettelhelyezkedő,szárazőszilevelekkelkö-rülvettpadésfa„magányos”,amitazüreshorizontelőtt aképközéppontoskompo-nálásávaltovábbhangsúlyozazalkotó.

A Gyökerekcíműkép„főhőse”egycsim-pánznagyon isemberiportréja,devalljukbe,ezesetbennincsnehézdolgaaképszer-zőjének.A geometrikus elemek felfedezése és a

fény-árnyék hatások ábrázolásának bemu-tatásávalszületettAz idő utáncíműkép.„Afényképészazt reméli– írja1968-banma-gyarulismegjelentművébenLucienHervé2

Petri GyörgyEz van

Hátbizony,egyrehülyébbekleszünk,delegalábblassacskánveszítjükelaz eszünk.Ésalegvégén,talánjóllehettétován,mintegypongyolánkimértsütemény összeállegyféligrántotta,féligkocsonyaszerűhalál;hagyassékfigyelmenkívülasírihabcsók,halálnapitortánk,a„Happydeathdayto us!”,megamegözvegyültnekakézfogás,a kézcsók–nemihovatartozásánakmegfelelően,az„őszinte…izém”semmellőzhető semmiképpen.Énimádoktemetni,izzasztóhidegbenés vacogtatóhőben.Azvégülisjóérzés,hogyőhaltmeg, nem én(bárőafőszereplő,abszolúteövéaplacc,énmegmégcsaküledek,mintkávéaljána zacc).Bárénsemakaromtúlsoká húzni-halasztani,csakkíváncsivagyok:háthamégtörténik valami.

–,hogyapránkéntmegszerzimagánakavi-lágsokféleképpmegnyilvánulóteljes látvá-nyát.Avilágmindenbenbennevan.”Ígyjelenikmegazóraegyszerűárnyéká-

bantalánavilágrendjéhezképestmáraki-zökkent időüzenete.Vagyazóra számlapnélküliárnyékábanazöröklét,azitt-létutá-nivilág.Ezazakép,amelyösszekötiakétalkotómunkájátéletről,jelenlétrőléselmú-lásról,sközösgondolatiívbefoglaljaazt.Atemplomlátogatópedig a képeket szemlél-veelidőzhet,ésújragondolhatjaazéletvég-sőkérdéseit.

2Hervé,Lucien:Építészetésfénykép.Budapest,Cor-vinaKiadó,1968.

75

KeményLili

Petri Györgyről1

Petri verseivel koraérett kamaszfiúkon ke-resztül ismerkedtem meg, és azért olvas-tam el először, hogy végre érvelni is tud-jak,amikorleminősítem.Leminősíteniazértkellett,hogyakoraérettkamaszfiúk,abará-taimkörébenerősítsemapozíciómat.Bele-kötni, leszarozni, beletaposni a földbe.Ezkellett nekem, érthető okokból. Én is ka-maszvoltam,abarátaimnálkét-háromév-velfiatalabb,ráadásullány.Mindentekintélyellenkikellettkelnem,ésúgyítéltem,Pet-ri itt egy tekintély, tehát pusztuljon. Soká-ig a kocsmaasztaloknál idézett, kontextus-bólkiragadott,unalomigismételtsorokbóldolgoztam,hogyezvagyazhatásvadász,ezvagyazcsakatrágárságávalmegragadó,ez

vagyazhülyeszóvicc,éshasonlócsacsisá-gokatmondtam.Magam is éreztem, hogyezígyeléggyenge,deaztiséreztem,hogyvalamiszámomraegyelőrenemartikulálha-tó síkon igazamvan, éshogynemszabadföladnomaszerepemet,azorrhúzást.Megismertem a verseket, egyre többet

értettem belőlük, egyre több ragadt mega fejemben kitörölhetetlenül, egyre több-ször ugrott be valami töredék, amit aztánnagy kínok árán fellapozva, előgooglezvepetriként kellett azonosítanom, egyre véd-hetetlenebblettazálláspontom,hogytud-niillikPetri szarköltő, csakvannéhány jósora.Nemisverseketír,csaksorokat.Az-tán a barátaim, ezek a koraérett fiatalem-berekfelhagytakaPetri-epigonversek írá-sával, komolyabbak lettek, lecsillapodott arajongás, eltűntek a társalgásunkból aPet-rinevébőlfabrikáltviccek,aPetriévszáma-ivalvalóbűvészkedés,éslegfőképpenPetri

76

figurája.Ezasoványcsávó,akiúgynézki,mintSzilszakáll,azent,ésfolytoniszikvagyfőz.Akitmindenkigyuriz,ugyanakkorval-lásostisztelettelveszkörül.Akinekaz„el-használtteste”amiikonunk,azalkoholiz-musaamiprogramunk.Akiamimártírunk,aki értünkszenvedettmocskospincékben;akiáthatóanjózanvolt,hamegittaaszük-ségesadagját.Mindenki tudja ezeket a közhelyeket,

ahogyazt ismindenkitudja,hogyPetrifi-gurája elválaszthatatlan a verseitől. De ezutóbbitmindenkirosszultudja.Petri iszik,a verseiben is, de ez nem része amorálismagaslatnak,amináll.Az,hogyazéletbenmiért iszik,egyértelműésmindegy.Aver-sekbenviszont éppen azért iszik,hogyneképzelhessünkaláilyennemlétezőmorálismagaslatot.Semmi,de tényleg semmima-gasztosnincsenegyalkoholistában.Aziváspózát patetikusan átvenni vagy ok-okozativiszonybaállítaniamoralitássalnagyfélre-értés.Minthaaszatírjátékotvalakitragédiá-nakolvasná.EzaPetri-életműparadoxona:amint piedesztálra emelik, az észjárás ön-magábaharap:hiszenéppenakérlelhetetlenmagány, a tisztelettelenség volt az akciója,amireépült.Eztkönnyűbeszopnikamasz-ként.Egyzakó„inkábblegyenkoszos,mintgyűrött”.Haeztvalakiéletvezetési tanács-ként olvassa, az tényleg nem nőtt fel. Ésténylegbiztosanfiú.Ebbenvoltigazam.Nekiestemafigurá-

nak,mertúgyéreztem,barátaimvalakinekagyengeségét istenítik,amanírjaitúgyve-szik át,hogykiiktatjákazöniróniát.Hogybarátaim hamvas fiatalságukban egy halál-lal kacérkodóöreg, cinikuskocsmatöltelékmondataivalazonosulnak,éselvétenekva-laminagyonlényegeset.Amiténnemtudokelvéteni,mertengemnemvonzezaszen-velgés.Előttem,talánténylegazértis,mertlányvagyok,nemtudtekintélyreszertten-niegyilyentorzideál.Ésittvétettemelénisalényeget.

Maisidegesít,hapetriskocsmaanekdo-tákathoznakelő.Akárabarátaim,akármá-sok.Amennyittudnunkkellafiguráról,any-nyitmegtudhatunkaversekből.Azaurátis,afigyelmetis,afegyelmetis,azöniróniátisésperszeazivástis.Aleírtakonkívülmin-denfélrevisz.Aleírtakbanviszontottalé-nyeg:ezakristálytisztaészjárás.Barátaim felnőttek, és kamaszkoruk

Petrije is megfakult. Felnőttkoruk Petri-je viszont olyannyiramegvan, hogy abbólélnek.2PetriGyörgyszemléleteésértékíté-letei be vannak építve a barátaim gondol-kodásába,éslassanbeismerem,azenyémbeis.HiszenPetrimaga akérlelhetetlennor-malitás, a tisztánlátás. Az, amiremind tö-rekszünk. Nem kényelmesedni bele abba,amitűrhető,nemszoknimeg,amifelhábo-rító,nemdőlnibeöntömjénezőhülyéknek,akkorsem,hamivagyunkazok,beismernia tévedéseinket,kitartani anormáinknál, ateljesítménythonorálni,alustaságotelítélni,azészrevehetetlentendenciákatészrevenni,sohanemhülyülnimeg.Idekelleljutni, ittkellmegmaradnimindenáron,ezacél.

1Abeszédelhangzott2013.december22-én,aPet-riGyörgy70.születésnapjaalkalmábólrendezettPet-ri-konferencián,azideiPetri-díjátadásán.2000-ben,aköltőhalálának10.évfordulójánhoztalétreazN&NGalériaAlapítványaPetri-díjat,amelyetéventeaköltőszületésnapjánadnakát.Adíjraolyan–elsősorbanfi-atal–költő,író,drámaíróvagyesszéíróesélyes,akinekmégnemjelentmegönállókötete.Adíjazásalapvetőszempontjaaművekeredetisége,szellemisége,forma-világa.Adíjkettős:adíjazottmegkapjaaPetriGyörgyélőmaszkjanyománkészültpapírszobrot(aműcíme:„Bookend”),LouiseMcCagg,RobinAmiSilverbergésBöröczAndrásalkotását,ésaMagvetőKiadómeg-jelenteti a szerző első kötetét. A 2010. év díjazottjaKeményLilivolt. AmostaniHétHársbanPetriGyörgyverseiolvas-hatók.2EzenakonferenciánismegszólaltFehérRenátóésSzöllősiBarnabás.

77

PamerNóra

Amiről kevesen tudnak BudapestenPamerNórautolsó−életébenmármegnemje-lent − könyve útikalauz: ismert budapesti he-lyekről, épületekről, műemlékekről ír benne,jelenükről ésmúltjukról,művészettörténeti vo-natkozásaikról, történetükről, hozzájuk fűződőlegendákról, emberekről, akiknek élete össze-fonódott ehelyek ésművészeti emlékek sorsá-val.EszámunkbanújabbháromfejezetetadunkközreazV.kerületről.

A romantikus stílusú „márványterem” és a legújabb köztéri szobor a Deák téren

Ekétkülönbözőműfajúalkotást azevan-gélikusegyházszellemiségekötiössze.Mél-tatásukat kiváltképp kevéssé ismert voltukindokolja: a „márványteremnek” neve-zett díszterem aDeák téri evangélikus is-kola épületén belül található; a templom-malszembenfelállított szobrotpedigcsakaközelmúltbanlepleztékle,közismerttéaz-ótamégnemigen válhatott.Ahelyszín is-meretéhezittnémimagyarázatéstörténetiadatkívánkozik.Az evangélikus templom – PollackMi-

hályelsőpestiépülete–1799és1808kö-zött még a városfalon kívül állott, hom-lokzatát később Hild József módosította.Iskola is tartozott a templomhoz, amely-nek 1833–34-benPetőfi Sándor is tanuló-ja volt. Az iskola látogatottságát bizonyít-ja, hogymegnagyobbítását az egyházmárigen korán tervbe vette, szándékát azon-ban nem tudta megvalósítani, mivel nem

rendelkezettahhozmegfelelőhellyel.CsakaBach-korszak végénnyílt lehetőség arra,hogyazevangélikustemplomésiskolamö-gött–közvetlenülavárosfalonbelül–épültún.Károlykaszárnyáhoztartozópékségekterületét megszerezze. Innen ered a Sütőutcanév,ahol1863–64-benazújiskolafelisépült,éppen135évvelezelőtt1,szeptem-ber 15-én avatták fel. Ennek az iskolánakkülönösenszépdísztermérőlvanszó,ame-lyetSchallJózsef építészirányításával1985-benpéldásmódonfelújítottak.Mint egykori Deák téri gimnazista jól

emlékszem a két emeletet átfogó, magasdíszteremre, amelymegkopott állapotábanisünnepélyeshangulatú,impozánsbelsőtérvolt.1985-benadíszteremigényesfelújítá-sával,lévénaziskolamégállamitulajdon,azvoltazV.KerületiTanácsszándéka,hogyaVI.ötévestervremegígért,devégülelnem

1Vagyis 1864-ben, PamerNóra írása ugyanis 2009-benszületett.(Aszerk.)

78

készültújzeneiskolahangversenytermehe-lyettekiválóakusztikájúterembenbiztosít-sonhelyetakerületnyilvánoszeneirendez-vényeiszámára.Arégiforrásokbanemlített„márványte-

rem”elnevezéscsakarestaurálásimunkáksorán vált érthetővé, a többrétegű falfes-téslegaljánugyaniselőtűntastukko-lusztrotechnikávalkészültmárványutánzatúfalsík.GersterKároly ésFreyLajos építészek azelső emeletről nyíló dísztermet is az isko-laépületromantikusstílusánakmegfelelőenalakítottákki.ValamikormindkettenegyüttdolgoztakFeszlFrigyessel,aVigadóépíté-szével,akiahazai romantikusstílus legna-gyobbmesterevolt.AziskolátmégaViga-dómegnyitásaelőttavattákfel.Adekoratívrészletekenkívül–mintamilyenamásodikemeletrőlnyílóésazegésztermenmegsza-kításnélkülkörbefutóerkélyszéprácsoza-tavagyacsillárésafalikarok–márateremkialakításakor isügyeltekarra,hogyazan-nakidejénlegkorszerűbbnekszámítógázfű-tésnebontsamegazesztétikaiegyensúlyt.Az Aachenben készült két nagy gázkan-dallóaranyozottrácsaivalateremékességelett. Szakemberek véleménye szerint a kétfalfestmény – Bethlen Gábor és IllésházyIstván félalakos arcképeivel – csak a 19–20. század fordulóján készült, szerencsé-senemelveateremdekoratívhangulatát,éshangsúlyozva az evangélikusságnak a ma-gyarprotestantizmustörténetébenbetöltöttszerepét.Azarcképekfestőjeismeretlen.Az1985-ösgondoshelyreállításimunka,

amely a legapróbb részletekre is kiterjedt,romantikus építészetünk – és ez esetbenbelsőépítészetünk–egyiklegszebbemléké-nekadtavisszaesztétikaiértékét.Aziskolaésbenneadíszteremmaújraazevangélikusegyháztulajdona.

*

2009. szeptember 25-én az evangélikustemplom homlokzati bejáratával szemben

a Deák téren felállították Sztehlo Gábor evangélikuslelkészszobrát.Budapestenmégefelekezethíveiközül

iskevesentudják,hogykivoltő.Hakato-likus lettvolna,boldoggáavatásiperemárrégenfolyamatbanlenne.Sztehlonemvoltmártír.„Jópásztor”volt,akiIstenbárányká-itmentetteavérzivatarosháborúsidőkben.1944tavaszátólkezdvenéhányhétalattbu-daicsaládivillákbanteremtettotthont,hogytöbbszázzsidógyermeketmegmentsen.Anemzetközi és különösen a svájci Vörös-kereszt segítségét is igénybe véve, élelme-zési nehézségekkel küszködve, de félelemnélküliotthont tudott adni1500különbö-ző korú kicsiny számára, sok fáradsággal,csodálatraméltópszichológiai adottságok-kalésnagy-nagyszeretettel.Megismentet-temindenvédencét.Aháborúbefejeztévelsemhagytamagukra„gyermekeit”,akikkö-zül sokakért senki sem jött, hiszen ahoz-zátartozók ottvesztek valamelyik haláltá-borban.Ésakadtaknemzsidóújárvák is,

79

azokat is mind befogadta, tekintet nélkülvallásukra, származásukra. A sok gyereketel kellett helyezni. Számtalan utánjárássalújabbésújabbotthonokatlétesített,ésami-korszemélyeskérelemútjánnémipénzösz-szegetisszerzett,egykőművessegítségévelésanagyobbfiúkközreműködésével isko-látépített.Atanításhozkitűnőtanerőkáll-takrendelkezésére,mintönkéntesszellemimunkatársak.Atöbbzugligetivillábanelhelyezettgye-

rekek,különösenanagyobbak,akiketakö-zös fizikai munka öntudatos közösséggékovácsolt, Sztehlo ösztönzésére elhatároz-ták, hogy ifjúsági köztársaságot alkotnak,amelyet saját törvényei és választott tiszt-ségviselői kormányoznak.A köztársaságot„Gaudiopolis”-nak, azaz az öröm város-ánakneveztékel.Aszétszórt„Sztehlo-árvaházakat”1950-

ben államosították, anélkül,hogy a lelkésztovábbimunkásságára igényttartottakvol-na.Őazonbanazevangélikusegyházmeg-bízásábólszeretetotthontszervezettöregekszámáraéssúlyosanfogyatékosgyermekeknevelésére.1956-ban Sztehlo Gábor családja, fele-

ségeéskétgyermeke,Svájcbaemigrált.Őmaradt, nem akarta elhagyni gondozottja-it. Csak később, 1961-ben utazott család- jához,aholsúlyosbetegségérte.Felgyógyu-

Alapítványt,amelyetmaMerényiZsuzsan-navezet,éslegfőbbcéljaazállamigondo-zottakpályakezdőtámogatása.Azalapítvány2008tavaszánelhatározta,

hogy a lelkész születésének centenáriumá-rafelállíttatjaakor-éssorstársVíghTamásszobrászművésztervezteköztériemlékmű-vet. Szándékuk megvalósításához DonáthLászló csillaghegyi lelkésztől kértek segít-séget, akinek édesanyja, Bozóky Éva, az1970-es évek végétől számtalan cikket írtSztehlóról, és sajtó alá rendezte Svájcbólhazajuttatottemlékiratait is.ADonáthve-zette egyházközség 2009 nyarán szentel-te fel a békásmegyeri gyülekezeti központszeretetházát, amelyet eleven mementó-ként Gaudiopolisnak neveztek el, ezzel isemléket állítva az egykori bázisdemokratagyermekköztársaságnakésazevangéliumotnemcsakhívő és tanító, de bátranmegélőlelkésznekis.Donáthésmunkatársaiegyévenátgyűj-

töttékazadományokat,ésküszködtekakü-lönféle hatóságokkal. A szobor elkészült,Sztehloszületésénekszázadikévfordulóján,2009.szeptember25-énlepleztékleatemp-lombantartottünnepiistentiszteletután.VíghTamásalkotásaakortársművészet

kiváló reprezentánsa. Sztehlo sötétszürkemárványalakját,amelyalacsony,négyszög-letesalapúfehértalapzatonáll,síkokbólki-

lása után Svájcban maradt,s lelkészi szolgálatot vállalt.1972-ben megkapta a leg-magasabb izraeli kitünte-tést:aVilágIgazaiközéfo-gadták,ésa jeruzsálemiJadVasemben, az Igazak Lige-tében fát ültettek az tiszte-letére. SztehloGábor1974.május28-ánhunytel.Mentettei magyarországi

maradéka, barátai és mun-kásságának tisztelői 1990-ben létrehozták a Sztehlo

80

alakítottLuther-kabátburkolja.Csakazarcés a kabátmögé bújó gyermek formái le-gömbölyítettek. „Kristály-emberként akar-tam megformálni” – mondta a szobrász.Sztehlo Gábor valóban kristálytiszta volt,azigazakközétartozott,smindenekelőttjópásztorvolt.A szobrot aKossuth-díjasművész mo-

delljeutánMarkoltGyörgyfaragtakőbe,aposztamensWinklerBarnabás tervei alap-jánkészült.

Irodalom:

ZakariásG.Sándor:Budapest.In:Magyarországmű-vészetiemlékeiIII.Budapest,KépzőművészetiAlapKiadóvállalat,1961.

Vizy László: A Sűtő utcai iskolamárványterme. In:Belvárosi füzetek. A Hazafias Népfront belvárosihelytörténetének kiadványa.Budapest, 1985. I. fü-zet.

PappOszkár: Vígh Tamás Sztehlo-emlékműve.HétHárs,2009/4.

A Képíró utca és kalandos életű névadója

ABudapestV.kerületiKépíróutcáta18.szá-zadban–amikorapestiekméglegnagyobb-résztnémetülbeszéltek–„Malergasse”-naknevezték, nevét ebbőlmagyarítottákKép-íróutcára.Hogymikor,aztnemlehetpon-tosanmegállapítani,deazelnevezéserede-téreakitűnőművészettörténész,GenthonIstvánmutatottrákimerítőcikkében1966-ban.E cikkből tudjuk azt is, hogy tulajdon-

képpen egész festődinasztiáról beszél-hetünk, ennek leghíresebb tagja, SchöfftÁgoston Tivadar nemcsak tehetséges fes-tőként,hanemvilágutazókéntisjelentékenyvolt.Azakkoriprimitívközlekedésiviszo-nyokidejénhajón,gyalogszerreléstevehá-toneljutottÁzsiába,Afrikába,sőtAmeriká-ba is.Tekintélyes szárazföldi útja, amely a

kis-ázsiaitörökpartoktólIndiaszívébeve-zetett, korának legjelentősebb utazói közéemeli.HogyaSchöfftcsaládmikorkerültPest-

re, nem tudjuk, csak azt, hogy FrankfurtanderOderkörnyékérőlszármaztak,vala-minthogyÁgostonnagyapját,akimaga isfestő volt, 1776-ban felvették a pesti pol-gároksorába,1785-benpedigmáravárosiképviselőtestülettagjavolt.Apestivárosfalközelében megvásárolta a Hét bagoly-há-zat,amelyetkésőbbcsakafestőkházakéntemlegettek,feltehetőlegezazépületvoltaKépíróutca4.Fia, József Ágoston (vagy más forrás

szerint József Károly) 1776-ban született,és1802-beniratkozottbeabécsiművésze-tiakadémiára.Főképpoltárképeketésarc-képeketfestett,többekközöttaterézvárositemplom Szent Teréz- és Szent István-ol-tárképét.Azőfia,ÁgostonTivadar–akirőlazutca

aKépíróutcanevetnyerte–nagyapjaházá-banszületett1809-ben.Abécsiésamün-cheniakadémián tanult, Itáliában,Francia-országbanésSvájcbanjárttanulmányúton.1835-ben visszatértPestre, és arcképeiből,történelmikompozícióibólnagysikerrelki-állítást rendezett. Széchenyi is megfestet-

81

te vele arcképét, amely azonban elveszett,csakkőrajzmásolatamaradtmeg.Mivelapjaellenezte Tivadar házasságát, vagyontalanmennyasszonyávalBukarestbenkeltekegy-be.Arcképeivelittissokpénztkeresett,szá-mosképemegtalálhatóacraiovaiésbuka-restimúzeumokban.A festőt azonban romantikus lelkeKe-

let felé vitte, arcképfestészetévelOdesszá-ban és Konstantinápolyban is sikere volt.Innen indult feleségével együtthosszúke-letiútjára,nagyjábólKőrösiCsomaSándor másfélévtizeddelkorábbiútvonalátkövet-ve. Karavánokhoz csatlakozva Szírián ésMezopotámián keresztül Perzsiába érke-zett,majdIndiábament,ésamaharadzsákkedvelt udvari festője lett.Képeit két pél-dányban festette, gondolva a későbbi eu-rópai kiállításokra. Legtöbbet az a lahoreiuralkodófoglalkoztatta,akiannak idejénaKoh-i-noornevűgyémántóriástulajdonosavolt,ésakinekezeregyéjszaka-hangulatú,70alakosudvartartásátismegfestette.SchöfftTivadarekeletiútjasoráneljutottKalkuttá-bais,barátságotkötöttKőrösiCsomaSán-dorral,tőleszármazikCsomaegyetlenhite-lesképmása.Ötévi indiaitartózkodásutánEgyiptombament,éselkészítetteazalkirályképét. Egyiptomból nagy vagyonnal térthaza,Pestenházatépíttetett,decsakhamarújbólútnak indult.EurópátvégigjárvaVe-lencébentelepedettle,aholmegvásároltaaCanaleGrandénállóPalazzoGrassit.Apa-lotanagyrészétnéhányévmúlvaszállodáváalakítottaát:1846-banImperatored’Austrianévennyíltmeg,majdaGrandHoteldelaVille nevet viselte. Velencében már nemhalmoztákelmegbízásokkalolymértékben,mintKeleten,ezért1855-tőlBécsbenbéreltműtermet.KépeibőlI.FerencJózsef isvá-sároltaBelvedereszámára.1864és1866közöttÉszak-Amerikában

ésMexikóban járt.MegfestetteMiksacsá-szár képét feleségével ésBazainemarsallalegyütt.Élete végénLondonban telepedett

le,otthaltmeg1888-ban,elborultelmével,könnyelműéspazarlóéletvitelemiattelsze-gényedve.Acsaládnálafiatalabbfestőtag-jairól is tudunk, ők azonban jelentéktele-nebbekvoltaknála.SchöfftÁgostonTivadar a biedermeier

jellegűképektőlaszínvonalasakadémizmu-sigjutott–állapítjamegrólaGenthonIst-ván.Művei–egy-kétkivételtőleltekintve–magyarmúzeumokbannemtalálhatók.Hanevétnemis,emlékétaKépíróutcaőrzi.

Irodalom:

GenthonIstván:SchöfftÁgoston,Indiapestifestője.Művészet,1966/11.

Velencei palota Budapesten

AzV.kerületiSzentIstvántérésaHerceg-prímásutcasarkánáll egykülönösenszépház (Szent István tér 2. és Hercegprímásutca9.).Külsejenemhivalkodó,jólmegférakörnyezetével,mégiskülönleges,mertilyenarchitektúra nincs több Budapesten. Ez aháromemeletes sarokház, az ún. Pichler-ház, két felső emeletén kitűnő csoporto-sításban elrendezett, karcsú, mérművesablakaival,avelenceigótikuspalotákat jut-tatjaeszünkbe.Azokközül isa legszebbe-

82

ket, aPalazzoPisani-tvagyaCa’d’Oro-t,de említhetnénkmég jó néhányat aCanalGrandét szegélyező gótikuspaloták közül.E palotákmindegyikének homlokzatán azegymással érintkezőmérműves ablaknyílá-soksoradominál,szintecsipkeszerűvétéveafalsíkot,amikönnyedésegybendekoratívmegjelenéstkölcsönözazépületnek.Asokíveltnyílássaláttörthomlokzatvelenceijel-legzetesség,melynekcéljaazvolt,hogymi-nélkönnyebblegyenafal,amelyavízalat-ticölöpökönnyugszik.Mégalegalsószintsemtömör,ittvaskosabbívektartjákafel-menőfalakat.Mindeztmegtalálhatjukave-lenceipalotákekésői,budapestiepigonjánis,aholanagyívűföldszintikiváltásokmö-göttelegánsüzlethelyiségekhúzódnak,kira-katkénthasználvaafélkörzáródásúnyíláso-kat.Ahomlokzatokesztétikaihatásátemeliésegybenazarchitektúravelenceijellegétishangsúlyozzaazelőrenyúlótetőalattvégig-futóvakmérműveksora,valamintmindkéthomlokzat közepén az erkély, ezutóbbiakaz ablakok csoportosítását is meghatároz-zák.

Ezaházméltánmegérdemliaműemlékivédettséget,amelyetafalánelhelyezetttáblaisbizonyít:„Építette Wieser Ferenc, 1855–57-ben, velencei gótikus stílusban”.Aszakirodalomeztazépületetaromantikusstílusjellegze-tespéldájakénttartjaszámon.Aromantikamintépítészetistílusaklasz-

szicizmustváltottafel,nálunkkörülbelülaz1845-től1865-igterjedőidőszakban.Érthe-tőmódonhozzánknémet ésosztrákköz-vetítéssel jutott, többnyire német és bécsiiskolázottságú építészek nyomán. Jellem-zői alapjána romantikus stílusmeglehető-senösszetetthatásegyüttesből alakult ki, erétegek közös sajátossága a középkori stí-luselemekfelelevenítése.Ezfőkéntarománésgótikus részletek,dekoratívmotívumokönkényesalkalmazásábólállt,gyakrankeletidíszítőelemekkel keverve.A stílus indítékaegykor a klasszicizmus kötöttségeitől valószabadulás volt, mert a klasszicista házakkezdtékegyhangúvá tenniavárosképet.Aromantikábanaházakontöbblettadíszít-mény,mozgalmasabbáváltak ahomlokza-tok,s–abérházaknakispalotakülsőtadva–bizonyosfestőihatásratörekedtek.Ami-korazután reneszánszelemeket isbeiktat-taka felhasználhatóépítészeti formákkel-léktárába,tetszésszerintválogatvainnenis,onnanis,aromantikabeletorkollottazek-lektikába.Nemmindenérkezettazonbanidenémet

ésosztrákközvetítéssel,voltagótizálásnaka szomszédosországokénál távolabbiösz-tönzője is, mégpedig Anglia, ahol a góti-ka sokkal tovább élt,mint a kontinensen.Estílusjellegzeteselemeinekfelelevenítéseis–amitazangolok„GothicRevival”-nakneveztek–ottmutathatókielőszöraklasz-szicizmusután,sőtelőjeleimára18.századközepén felismerhetők. A Gothic Revivalhosszú, több szakaszra tagolódó folyamatvolt,amelyagótikusnakvéltésafestőiha-tást semnélkülöző, romantikus felfogástólazarcheológiaitapasztalatokfelhasználásá-

83

val (ez a gótikus katedrálisok restaurálásá-nakkora)egészenaneogótikakialakulásáigjutott.Londonbanazújparlamentet1836-banmárneogótstílusbankezdtéképíteni.Ehosszúfolyamatonbelül,1830és1850kö-zöttfigyelhetőmegAngliábanazún.„ve-lenceigótika”dekoratívépítészetiáramlata,amelykülönösenJohnRuskiníróésesztéta1850-benmegjelent,„Velencekövei”(Sto-nesof Venice)címűkönyvénekösztönzé-sérebontakozottki.Ritkán, de előfordult, hogy ezek az an-

golgótikusáramlatokközvetlenülishatot-takhazaiépítészeinkre.Pontosabbanfogal-mazva: tudunk művészettörténészekről ésépítészekről,akika19.századötveneséve-ibenAngliábantartózkodtak.Aszabadság-harcutántöbbenisemigrálnikényszerültekAngliába. Egy ideig Londonban tartózko-dottPulszkyFerencésHenszlmannImreis,mindkettenművészettörténettel,régészettelésépítészettelfoglalkozótudósok.Pulszky aNemzetiMúzeumigazgatójavolt,ésakö-zépkoriépítészetirántisélénkenérdeklődőHenszlmannvezettehazánkbanazelsőása-tásokat.ŐLondonbanazépítészeknagyhí-rűéselőkelőszövetségében(RoyalInstituteof BritishArchitects)agótikusépítészetlé-nyegérőlésaszerkesztés„titkairól”tartott

esetünkbenmásodlagos kérdés, hiszen aztbiztosantudjuk,hogyhosszabbtanulmány-utat tettAngliában, a Pichler-házról pedigvilágosan leolvasható az Angliában dívóún.velenceigótizálásegyikáramlatánakjel-lemzője:azabizonyosfestőihatás,amelyetRuskinVelencébenúgymegcsodált,ésmáridézettművébenkifejtett.Megkell jegyez-nünkazt is,hogyAngliábanRuskinköny-vénkívülmára18.századmásodikfeleótaszámos gyakorlati célú gótikus építészetimintakönyvésmotívumgyűjteményforgottközkézen.APichler-házonkívülakadmégaváros-

ban néhány romantikus épület, amelynekmérművesgótikusablakaivannak,ezekkö-zött azonban egyetlenegy sincs, amelyik avelenceigótikáraemlékeztetne.

Irodalom:

Pevsner, Nikolaus: Europäische Architektur. Mün-chen,PrestelVerlag,1963.

ZádorAnna:HenszlmannImreépítészetelméleteésa„gótizálás”kialakulása.Építési-ésKözlekedéstudo-mányiKözlemények.1967.2.szám

InnentölthetőleaHenszlmann-féleAkadémiarajza: http://mek.oszk.hu/01900/01903/html/index- 2079.html.

előadásával nagy elismerést vál-tott ki. A Magyar TudományosAkadémiaépítésérekiírt tervpá-lyázatonahazatéréseután,1866-banFreyésGersterépítészekkelbenyújtott neogótikus pályater-vénmár az Angliában nyert ta-pasztalatok tükröződnek. Jól-lehet az Akadémia nem e tervalapjánépült,rajzafennmaradt.Arrólnincs ismeretünk,hogy

Wieser Ferenc (1812–1869), aszóban forgó Pichler-ház építé-sze járt-eVelencében is, sőt eztmegbízójáról, Pichler Ferencről semállíthatjuk.Ezazonbanami

TARTALOM

DonáthLászló:Amimegmarad. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2KoczorTamás:Tenyeredberejtve. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5NémethZoltán:Hozzatokszavakat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7PaulTillich:Avégsőgond. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9BarthaIstván:Reformációéshiábavalóság. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14BéresTamás:Gondolatokreformációünnepekörül. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20FábriGyörgy:Reformáció:maitörténelem–maihit. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23LudassyMária:KörmöcziPriceésPaineközött. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26InmemoriamBízikLászló. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 DonáthLászló:BízikLacimagányossága. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32 DonáthLászlóésBízikLászlólevélváltása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 BízikLászló:Jómkippurésministeriumreconciliationis. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36InmemoriamGellértKisGábor. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 DonáthLászló:Rekviem . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38 KirályIstván:Siratóazigazbarátelvesztén. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39 BodorPál(Diurnus):GellértKisGáboridézése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41 DonáthMirjam:Egykommunikátorhalálára. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 AgárdiPéter:Politizálóírástudóvagyírástudópolitikus?. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 GellértKisGábor:Mitisírok…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49InmemoriamKoczorZoltán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51 DonáthLászló:Imádságmagunkért,azelrejtettértésasátorért. . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52 KoczorZoltánravatalánál–GátiJózsef,PatakiPál,SzabóMirtillésGregászTibor gyászbeszéde. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 IttzésNóra:KZ-sirató. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 KoczorZoltán:Mitkeresitekaholtakközöttazélőt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61Kétszólam–BallaDemeterésMandurLászlókiállítása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66 DonáthLászló:HommageàDonáthFerenc . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 KincsesKároly:Azutolsószójogán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 68 CsizekGabriella:ImpressziókI. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70 TurayBalázs:ImpressziókII.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 FeketeVali:Azillanólétleletei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72KeményLili:PetriGyörgyről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75PamerNóra:AmirőlkevesentudnakBudapesten14–16.. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77

Aképekjegyzékeazoldalszámmegjelölésével:BallaDemeter3,4,8,10,12,15,16,20,24,30,50,67,68,73

MandurLászló18,19,21,22,27,70,71BízikLászlórólésPetriGyörgyrőlHorváthDávid,GellértKisGáborról,KoczorZoltánrólésMuntagJuditrólFelicidesIldikóképeitközöljük.APichler-házfotóitKoczorLászlókészítette.

Alap2013/1–2.és3–4.számának,valaminta2002és2012közöttiévfolyamokrepertóriumánakmegjelenésétaTáncsicsAlapítványtámogatta.