Kommunikációs politika

Végné Faddi Andrea Marketing 12. osztály tankönyve alapján

összeállította Friedrichné Irmai Tünde

Kommunikáció

Tájékoztatást, információk cseréjét, közlését jelenti valamilyen erre szolgáló

eszköz, jelrendszer segítségével.

A kommunikációs folyamat szereplői

• Kibocsátó (feladó), aki üzenetet küld a másiknak

• Üzenet (információ): azon szimbólumok összessége, amit a küldő küldeni akar

• Csatornák: amelyeken az üzenet eljut a befogadóhoz

• Befogadó (címzett): az üzenet fogadója

• Válasz: a befogadó reakciója az üzenetre

A kommunikáció jellemzői

• Az ember minden megnyilvánulása kommunikáció

• Verbális (nyelvi) és nonverbális (nem nyelvi) jelekből áll

• A tartalom az, amit megfogalmazunk

• Megmutatja, hogyan kell értenünk az üzenetet

• Lehet egyenrangú, ha a partnerek közötti viszony egyenlő

• Lehet egyenlőtlen (alá-fölé rendelt viszony)

Hibák okai a kommunikációban

• Szelektív figyelem: nem minden üzenetet érzékel

• Szelektív torzítás: ahogyan hallani szeretné a befogadó

• Szelektív emlékezet: a célba ért üzenet kis része raktározódik el

A kommunikáció fajtái A kommunikáció csoportosítása

Közlési csatornák

Iránya szerint

Módja szerint

Kibocsátó szerint

Résztvevők száma szerint

Elkülönült-ség szerint

Tartósság szerint

------------- ----------- ----------- ------------- _________

1. Közlési csatornák szerint

– Verbális: nyelv, beszéd, írás

– Nonverbális: nem szavakkal történik

• Vizuális: színek, képek, formák

• Vokális: hangnem, hangerő, hanghordozás

• Egyéb jelek: szagok, ízek, tapintás

Plakát, névre szóló reklámlevél, rádióreklám, textilminta, eladó

tájékoztatása, parfümhöz illatminta, hangosbemondó

közleménye, katalógus, étel- és itallap, kóstoltatás, diavetítés,

márkajel

Mimika

Tekintet

Gesztusok,

Kézmozdulatok

Testmozgás

Testtartás

Térszabályozás

2. A folyamat iránya szerint

• Egyirányú – nincs mód a visszajelzésre (könyv olvasás, TV nézés

• Kétirányú – beszélő és hallgató szerepet cserélhet (beszélgetés, chatelés)

3. A kommunikáció módja szerint

• Közvetlen – a feladó és a címzett egyszerre vesz részt a ~ban

• Közvetett – a ~ nem egy térben történik

• Diák felel az órán, diák házi dolgozatot ad be, e-mailt küldünk egy barátunknak, chatelünk, telefonon adunk tájékoztatást, személyesen tájékoztatunk egy vevőt

4. A kibocsátó szerint

• Személyes – két vagy több személy egymással kommunikál

• Intézményesített – az üzenet kibocsátója vállalat, állami intézmény vagy társadalmi szervezet

• Akciós újságot kapunk egy szupermarkettől, újsághirdetést adunk fel, óriásplakátot látunk, beszélgetünk a barátnőnkkel

5. A résztvevő felek száma szerint

• Személyes kommunikáció – kétirányú és közvetlen, azonnali visszacsatolás (baráti beszélgetés)

• Csoportkommunikáció – a kibocsátó lehet személy, a befogadó egy csoport (osztály)

• Tömegkommunikáció – a kibocsátó térben távol van a befogadó heterogén (különböző) sokaságtól (sajtó, rádió)

6. Elkülönültség foka szerint

• Primer kommunikáció – nincs szükség technikai eszközre (személyes beszélgetés)

• Szekunder kommunikáció – kibocsátás technikai eszközzel, befogadás e nélkül (sajtó)

• Tercier kommunikáció – mindkettőnek technikai eszköz kell (televízió, rádió)

• SMS küldése, e-mail írása, vevő kér valamit az eladótól, elolvasunk egy akciós újságot

7. Tartóssága szerint

• Tartós (lemezre, filmre rögzített szöveg)

• Nem tartós (élőbeszéd)

A kommunikáció csoportosítása

Közlési csatornák

Iránya szerint

Módja szerint

Kibocsátó szerint

Résztvevők száma szerint

Elkülönült-ség szerint

Tartósság szerint

verbális Egy-irányú

Köz-vetlen

Személyes Személyes Primer Tartós

Non-verbális

Két-irányú

Köz-vetett

Intézmé-nyesített

Csoport Szekunder Nem tartós

------------- ----------- ----------- ------------- Tömeg Tercier _________

A kommunikációs folyamat • Kapcsolatot teremt a közlő és a befogadó között

• A feladó

– információt továbbít

– meghatározza az üzenetet

– kódolja, azaz közleménnyé alakítja

• A címzett dekódolja

– Rendesen történik, ha kódkészletük közös tartománnyal rendelkezik

– Rendellenesen történik, az üzenet jelentésmódosuláson megy át

• Kommunikációs zaj: a hiba a kódolás vagy dekódolás területén jelentkezik

• Csatornazaj: a közvetítő csatorna okozza a meghiúsult kommunikációt

• Környezeti zaj: a felek környezetében felmerülő tényező hiúsítja meg a kommunikációt

– Visszacsatolás: az a válaszlépés, amit a befogadó az üzenet hatására tesz

Kommunikációs politika

A vállalat és a fogyasztók közötti

információáramlás elveit és módszereit a vállalat

oldaláról összefoglaló rendszer.

• Ha egy termék, szolgáltatás megszületik, a termelő hírt ad erről a leendő vásárlóknak.

• Különböző utakat, csatornákat keres, melyeken keresztül kommunikál a fogyasztóval, és informálja (tájékoztatja)

– termékéről,

– azok tulajdonságairól

– beszerezhetőségéről

– a termékkel kapcsolatos szolgáltatásról

A marketingkommunikáció Promotion – piacbefolyásolás

Mindazon piacbefolyásoló eszközök gyűjtőneve, ahol a befolyásolás a

kommunikáción keresztül történik.

A marketingkommunikáció feladata

• egy termék vagy szolgáltatás, márka vagy vállalat megismertetése, népszerűsítése,

• a fogyasztó figyelmének felkeltése,

• vásárlásra ösztönzése, illetve érdeklődésének megtartása

A marketingkommunikáció jellemzői

• Az üzenet kibocsátója egy intézmény

• Befogadók: akiket befolyásolni akar

• Szituáció befolyásolja az üzenet eljutását

• Szimbolikus kódok használata

• Reklámeszközök: azok a csatornák, amelyek segítségével a vállalat eljuttatja üzenetét a potenciális fogyasztókhoz.

• Piac reakcióinak vizsgálata

Marketingkommunikáció – piacbefolyásolás

Közvetlen (direkt) Közvetett (indirekt)

PS – személyes eladás ár

SP – eladás ösztönzés márka

PR – közönségkapcsolatok minőség

Advertisement – Reklám csomagolás

termékjellemzők

A kommunikációs politika 4 eleme – kommunikációs mix

1. Reklám:

Olyan szélesebb körre ható, nem személyes

befolyásolás, amelyet egy meghatározott

szervezet vagy személy fizet.

2. Személyes eladás

A reménybeli vevővel való személyes találkozás

során történő értékesítési ajánlattétel,

kedvező esetben üzletkötés

3. Eladásösztönzés – Sales Promotion

Olyan módszerek alkalmazása az értékesítésben,

a vevők kiszolgálásában, amelyek a vevőt

további vásárlásra serkentik.

4. Közönségkapcsolatok PR – public relations

A vállalatról alkotott kedvező kép kialakítását

célzó magatartás, illetve az ezt céltudatosan

segítő módszerek alkalmazása

A kommunikációs mix

• 1. Reklám

• 2. Személyes eladás

• 3. Eladásösztönzés

• 4. Közönségkapcsolatok