Faiskolai Értesítı

26. szám Különszám 2005. január

Geert Hanmstra – Wilco van den Berg:

A magyarországi faiskolai szektor

áttekintése

2

A magyarországi faiskolai szektor áttekintése

PT 2004/46a

Zoetermeer, 2004. július – Geert Hanmstra/Wilco van den Berg Productschap Tuinbouw, Afteling Marktinformatie en Marktonderzoek

Az Európai Faiskolai Szövetség (ENA) megbízásából a Holland Kertészeti Tanács felmérést készített a 2004 év tavaszán csatlakozott Kelet-közép-európai országok faiskolai termesztésérıl. A tanulmány cseh részét kivonatosan már ismertettük a Faiskolai Értesítıben, most a Magyarországról készített tanulmány teljes fordítását (a hibákat nem javítottuk!) tesszük közzé. A tanulmányban közölt adatok néhol hibásak, másutt naivak, de ennek ellenére fontos, hogy a kívülállók hogyan vélekednek rólunk.

Az angol nyelven írt tanulmány magyar fordítását a szerzık engedélyével adjuk közre. A fordítást Szafián Zsolt készítette

Faiskolai Értesít ı 26. szám Különszám 2005. ja nuár Kiadja a Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete (Szombathely, Béke tér 1)

az támogatásával Fıszerkesztı: Dr. Maráczi László Olvasó szerkesztı: Pálinkás Mónika

3

Összefoglalás A fásszárúakkal foglalkozó Marketing Tanács (MTB) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) felkérte a holland Kertészeti Terméktanácsot (PT), hogy készítsen országjelentést a Cseh Köztársaságról, a Lengyel Köztársaságról és a Magyar Köztársaságról. Ezek az országok 2004 tavaszán csatlakoztak az EU-hoz. Bár a fenti országok jelenleg nem játszanak fontos szerepet a holland faiskolás szektor szempontjából, elképzelhetı, hogy a közeljövıben egyre több külföldi árut importálnak. A jelentésben terméken minden esetben faiskolai terméket, évelıket értünk, az egynyáriakkal ebben a tanulmányban nem foglakozunk. Egy erdıs ország Magyarország természetes vegetációjának meghatározó része erdı. Ennél fogva az erdıgazdálkodás fontos gazdasági tényezı. Ugyanez mondható el a szılı- és gyümölcstermesztésrıl is. Magyarország a kertészeti és mezıgazdasági termékekbıl majdnem önellátó. A magyar faiskolások alapvetıen borúlátóak az EU csatlakozás következményeit illetıen. Általános nézet, hogy az árak nyomottá válnak, a hazai gyümölcs- és szılıoltvány elıállítás csökkenni fog. A dísznövény szektorban a következı pár évben az import növekedésével számolnak. A tıkehiány, a logisztika fejletlensége, a szektoron belüli együttmőködés alacsony szintje, a gyakorlott szakemberek hiánya, a termesztésrıl és a piacról rendelkezésre álló információk kis mennyisége jelentıs mértékben gátolja a faiskolai termesztés növekedését. Ezeken túl még az sem világos, hogy miként változik a törvényhozás és rendeletalkotás az EU csatlakozást követıen. A magyar munkaerı olcsóságából fakadó elınyök szinte teljesen eltőnnek, mivel a termékek lassabban nınek mint a nyugat-európai országokban. A magyar termékek legfıbb elınye az edzettségük. Ez exportlehetıséget ad a helyi termelıknek, de ehhez elıször sokkal szervezettebbé kell tenni a termesztést. Sok apró vállalkozás, másodállásban Az elmúlt években a szabadföldi díszfaiskolai termesztés területe folyamatosan növekedett. Szabadföldi dísznövényeken olyan évelı és fásszárú növényeket értünk, melyek valamilyen díszértéket képviselnek, kerti felhasználásra kerülnek. 2003-ban 488 vállalkozás foglalkozott ilyen termesztéssel, szemben az 1985-ben számon tartott 260-nal. Az állami tulajdonban lévı vállalatok száma erısen csökkent az elmúlt 20 évben. 1985-ben az üzemek 65% volt magántulajdonban, míg 2003-ban ez az arány már 90% volt. 2002-ben a szabadföldi dísznövénytermesztés nyilvántartott területe 921 ha volt. Magyarország kimagaslóan fontos termékcsoportjai a cserjék és a fenyık. 1985-ben az elıállított összes szabadföldi dísznövény 10 millió darab körül alakult, míg 2003-ban ez a szám 35,5 millió darab volt.

4

Sok vállalkozás kevesebb, mint 1 ha-on dolgozik. Ezek elsısorban kis, családi vállalkozások. A szabadföldi dísznövénytermesztéssel foglakozó vállalkozások több mint felénél ez a tevékenység csupán másodállásban folyik. Ezek a cégek így próbálnak meg némi extra nyereségre szert tenni, ahelyett, hogy profibbá tennék termelésüket. Magyarországon csupán 5-6 cég termel 50 ha-nál nagyobb területen. A legnagyobb cég 220 ha-on gazdálkodik. Ez majdnem egynegyede a teljes magyar termelésnek. Van ugyan néhány szövetkezet, de a szövetkezés nagyon csekély a díszfaiskolai termelésben. Azonban ebben a témában már megfigyelhetık a változások. Erıfeszítések történnek egy egységes Terméktanács létrehozására, s a különbözı egyesületek is egyre aktívabbak. A kiskereskedelmi tevékenység is egyre szakszerőbbé válik. Az erdıgazdálkodás és a gyümölcstermesztés is fontos terület Az erdıgazdálkodás nagyon fontos szerepet játszik Magyarországon. Erdıgazdálkodás jelenleg 1.800.000 ha-on folyik. Ez Magyarország teljes területének megközelítıen 19%-a. Ezen terület 90%-án lombos erdık találhatók, míg a fennmaradó részen különféle fenyvesek. Közel 600.000 ha védelem alatt áll, 1.200.000 ha ipari célokat szolgál (faanyag termelés). Végül 26.000 ha turisztikai és szabadidıs tevékenységet szolgál. A gyümölcsfatermelés a faiskolai termelés fontos részét képezi. 1985-ben 100 vállalkozást tartottak nyilván, mely gyümölcsfákat állított elı, 2003-ban ez a szám 260 volt. 1985-ben a gyümölcsfákat elıállító vállalatok szinte teljes egészében állami tulajdonban voltak. 2003-ra ezen vállalkozásokat 95%-ban privatizálták. Az 1985-ben elıállított 4,4 millió gyümölcsfaoltvánnyal szemben, 2003-ban már 7 millió darabot állítottak elı. Körülbelül 150 termelı állít elı szılıoltványt ültetvény telepítés céljából. Tíz évvel ezelıtt még ezen vállalkozások túlnyomó többsége állami tulajdonban volt. Jelenleg 3 szövetkezet mőködik, a többi cég magántulajdonba került. A vállalkozások átlagos mérete 2-3 ha. Több import A faiskolai termékek eladása évrıl évre növekszik. Mivel a hazai felhasználás egyre nagyobb igénnyel lép fel, az import az elmúlt években nagyobb részt képviselt, mint az export. A 90-es évek végén a faiskolai termékek exportja még meghaladta az importét. 2002-ben ez a trend megfordult, a faiskolai termékek importja 7,3 millió € értékő volt, míg az export csupán 7,1 millió €. 2003-ban ez a trend folytatódott. A faiskolai termékek Magyarországra történı importja az elmúlt néhány év alatt az 1999-es 3,6 millió €-ról 2003-ra 7,3 millió €-ra növekedett. Különösen

5

a fák és cserjék importja nıtt. Ezeket a termékeket követik a szaporítóanyagok és a gyümölcsfa oltványok. Hollandia csak kis szerepet játszik A magyar faiskolai piacon Hollandia csak kis szerepet játszik. Elsısorban fenyıféléket és cserjéket tudunk eladni Magyarországra. Ennek a két termékcsoportnak a termelése viszonylag nagy léptékben történik helyben is, és a klímatőrésük is megfelelı. Holland cégek viszonylag kis mennyiségben értékesítenek díszfaiskolai árut. Olaszország sokkal jobban teljesít e tekintetben. A Hollandiából származó áru elsısorban gyümölcsfa oltványokból (32%), sor- és parkfákból (14%) valamint díszcserjékbıl és fenyıkbıl áll. Évelıket csak a legritkább esetben szállítanak Hollandiából. A kertészeti árudákba és garten centerekbe ritkán szállítanak holland cégek, a barkácsáruházakba még ritkábban kerül holland áru. A holland import nagyon széttöredezett. A 2 millió € értékő holland importot 43 exportır szállítja Magyarországra. A két országban megtalálható fajtaválaszték közti különbségek elsısorban abból adódnak, hogy Hollandiában fıként a termékek díszértéke számít, míg Magyarországon a télállóság a legfontosabb. A nyugat-európai választék számos olyan fajt és fajtát foglal magában, melyek nem viselik el a magyar klímát. A holland kereskedelem Az nem várható, hogy a Hollandiából Magyarországra irányuló export rövid idın belül számottevıen emelkedni fog. A határok most már nyitottak, de az EU csatlakozás elıtt sem voltak komoly problémák az áruk magyarországi exportjával. Az bizonyos, hogy a faiskolai termékek importja növekedni fog a következı pár évben, de hogy ezt Hollandiából érkezik-e, az még nem látható. Az olasz és a német import jobban növekszik, mint a holland. Magyarország exportja folyamatosan növekszik. Ennek a célpontja nagymértékben Hollandia, különös tekintettel a rózsatıre és az erdészeti fákra. A következı export irány Németország, Románia és Oroszország. Nincs közvetítı kereskedelem Magyarországon alig van olyan nagykereskedı, aki faiskolai termékekkel foglalkozna. Egyáltalában, nehéz olyan közvetítıt találni, aki a termelık és kiskereskedık között közvetítene. A kertészeti árudák és a barkácsáruházak közvetlenül a termelıktıl, ill. külföldrıl vásárolnak árukat. Azonban található néhány cash & carry vállalkozás, elsısorban a nagyvárosok környezetében. Ezeknek messze legfontosabb értékesítési irányuk a kertészeti árudákba történı értékesítés.

6

Erısödik az a tendencia, hogy a kormányzat a közintézményeknek és az állami beruházásokhoz szükséges árut közvetlenül egy nagyobb helyi termelıtıl vásárolja meg. A kormányzat és az önkormányzatok növekvı problémája, hogy egyre kevesebb az útépítéseknél és közparkok építésénél a növényanyagra költhetı pénz mennyisége. Az egész közterületi növénybeszerzés néhány nagy termelıtıl történik. Erre a piacra külföldi cégek nem is kívánnak belépni, ellentétben a lakossági ellátás piacával. A hazai termék legnagyobb elınye a szívóssága. Az intézményi piac (önkormányzat, közparkok és állami beruházások) fontos a magyar faiskolai termesztés résztvevıi számára. A magyarok szélesedı rétege több faiskolai terméket vásárol A magyar gazdaság az elmúlt években roppant mértékben növekszik. A vásárlások összértéke növekszik, az infláció csökken, még a munkanélküliségi ráta is alacsonyabb több európai országhoz viszonyítva. Ez olyan helyzetet jelent, amit a vásárlók tulajdonképpen szerethetnének is. De ez nem így van a valóságban. A középosztály nagyon kis részben részesül a javuló gazdaságból, míg a felsı tízezer nagyon sokat profitál belıle. Hosszútávon várható, hogy a jólét ugrásszerően növekedni fog, mely elınyösen fogja érinteni a faiskolai termékek forgalmát. Pillanatnyilag azoknak az embereknek a száma, akik megengedhetik maguknak, hogy növényt vásároljanak nagyon kevés. Gyümölcsfák és bogyósok iránt viszont nagy az igény. A helyzet lassan, de biztosan változik. A magyar lakosság egy része megengedheti magának, hogy faiskolai árut vásároljon, ez a csoport gyakran igen költséges árukat vásárol. A magyarországi árszint nem sokban különbözik a hollandtól, sıt néhány termék még drágább is. 1996-hoz viszonyítva, 2001-ben több háztartás vásárolt faiskolai termékeket. 1996-ban a háztartások 27%-a, míg 2001-ben 36%-a jelentkezett vásárlóként. Egy átlagos magyar háztartás 2001-ben 28,1 €-t költött faiskolai termékre, ami 18 %-os növekedést jelent az 1996-os 23,9 €-hoz képest. Elosztó hálózat Magyarországon körülbelül 300 kertészeti áruda mőködik, ebbıl 100 Budapesten és környékén. Az Oázis az egyike Magyarország kevés árudaláncainak. Az Oázis jelenleg 6 árudával rendelkezik, ebbıl 3 magánkézben van és Budapest területén helyezkedik el, míg a másik 3 franchise rendszerben mőködik. Az árudák száma az elmúlt pár évben növekedett meg. Ez elsısorban a dísznövények iránti érdeklıdés növekedésével magyarázható. Ez a keresletnövekedés nem csupán a nagyvárosok közelében figyelhetı meg, hanem vidéken is, ahol egymás után nyitottak az új árudák az elmúlt pár évben. Magyarországon sok kis lerakat mőködik. A kérdés az, hogy mit is nevezünk garten centernek? Sok termelı alakított ki árusításra alkalmas

7

területet faiskolájának területén. Ezekben az árudákban a termelık gyakran alacsony árakon értékesítik saját termékeiket. Ezek az árudák semmilyen piacformálási elképzeléssel nem rendelkeznek. Ezen kis lerakatok legfontosabb problémája az, hogy nagyok kiszolgáltatottak, s a bevételeik is csak szezonális jellegőek. A barkácsáruházak fontos részét képzik a faiskolai termékek piacának. A legnagyobb elınyük ezeknek az áruházaknak, hogy van elegendı forrásuk, melyet az eladás-ösztönzésre tudnak fordítani. Költségvetésükben nagyobb összegek állnak rendelkezésre reklám-kampányokra és egyéb marketing tevékenységekre, mint az egyéni árudáknak. A barkácsáruházakban több külföldi faiskolai áru található, mint az egyéb árudákban. A barkácsáruházak majdnem minden esetben külföldi tulajdonosokkal is rendelkeznek és hajlamosak agresszív piacpolitikát folytatni, rengeteg reklámmal. Mivel ezek az áruházak közvetlen árubeszerzéssel és nagy vásárolt mennyiségekkel dolgoznak, ezért képesek a termékeket a hagyományos értékesítési formák árainál alacsonyabb áron kínálni.

8

1. Bevezetés 1.1 Módszer A Faiskolai Marketing Csoport (MTB) és az Európai Faiskolások Szövetsége (ENA) felkérte a Kertészeti Terméktanácsot, hogy készítsenek el egy tanulmányt a következı országokról: Cseh Köztársaság, Lengyelország, Magyarország. Noha ezek az országok korlátozott fontossággal bírnak a holland faiskolai termelés számára, nem elképzelhetetlen, hogy a jövıben nagyobb mértékben vásárolnak faiskolai termékeket határaikon kívülrıl. 2004 tavaszán ezek az országok csatlakoztak az Európai Közösséghez. Faiskolai termékeken ezen jelentésben fás- és lágyszárú évelıket értünk, az egynyáriakkal nem foglakoztunk. 2003 telén elkészült a Cseh Köztársaságról szóló tanulmány, ezt követi a jelenlegi, Magyarországról szóló jelentés, majd a 2004 nyarán készül el a Lengyelországról szóló jelentés is. Elsıként szakirodalmi kutatatást végeztünk, hogy megismerjük a vizsgált országok általános fejlıdését. Ezen kutatások eredményit foglaljuk össze a társadalmi-, demográfiai-, gazdasági-, politikai viszonyokat valamint az éghajlati- és a politikai változásokat ismertetı fejezetekben. További információkat győjtöttünk a termesztıterület nagyságáról, a termelésrıl az import és az export nagyságáról. Ezeken túl számtalan megbeszélést folytattunk holland exportırökkel, s 2004 áprilisában Magyarországon tájékozódtunk a piaci viszonyokról. Ekkor megbeszéléseket folytattunk a faiskolai termelésben részt vevı vállalkozások és a különbözı szervezetek vezetıivel. 1.2 Éghajlati és földrajzi viszonyok Magyarország Közép-Európában található, hét másik országgal szomszédos. Északon Szlovákia, nyugaton Ausztria, délnyugaton Szlovénia és Horvátország, délen Szerbia, délkeleten és keleten Románia, északkeleten Ukrajna a szomszédja. Az ország elsısorban síkságokból áll, melyeket délnyugat-északkelet irányban egy, a következı hegységekbıl álló hegyvonulat szel át: Bakony, Vértes, Börzsöny, Mátra, Bükk és végül a Zempléni hegység. Magyarország legmagasabb csúcsa a Kékes (1014 m). Az ország felszínének kb. 20%-t erdı borítja. A legtermékenyebb mezıgazdasági területek a folyók közti síkságokon találhatóak. A legfontosabb folyók a Duna, a Rába, a Sió, a Dráva és a Tisza. Magyarország három nagy tóval rendelkezik, ezek a Balaton, a Velencei tó és a Fertı tó, amit Ausztriában Neusiedler See néven ismernek. (Forrás: EVD) Magyarország éghajlata átlagos kontinentális éghajlat, erıs óceáni és mediterrán befolyással, fıként a nedves tavaszi és nyár-eleji idıszakban. A Dunántúli-középhegység és az Északi-középhegység magasabb részei

9

szubalpin klímájúak. Az Alföld igazi kontinentális éghajlati jellemzıket mutat: forró nyarak, nagyon hideg telek, kevés csapadék és nagy hımérsékletkülönbség a tél és a nyár között.

1.2.1-es ábra Magyarország térképe Magyarországot a sarkvidéki és a szibériai eredető hidegtıl a Kárpátok védik. Általában elmondható, hogy az országra jellemzıek a hideg, nedves telek, és a meleg nyarak. A januári átlagos középhımérséklet 0 ºC körül alakul a nyugati és délnyugati részeken, míg északkelet felé ez –4 ºC körülire csökken. Hideg teleken a hımérséklet –20 ºC alá is csökkenhet, s Duna vizén jégtáblák jelennek meg. A júliusi átlagos középhımérséklet északnyugaton 18 ºC, míg délkeleten 22 ºC körül alakul. Magyarországon a többi európai országhoz viszonyítva magas, átlagosan évi 2000 óra, a napsütéses órák száma. Az éves csapadék mennyisége nagyon kevés (500 mm/év), de változhat az Atlanti óceán hatásának mértékétıl. A legcsapadékosabb terület a nyugati rész és a Bakony erdıségei (800-980 mm), a legszárazabb területek a Tiszántúlon találhatók (kevesebb, mint 600 mm). A legszárazabb hónap a szeptember (33 mm), így ez a legkedvezıbb idıpont az ország meglátogatására. A legcsapadékosabb hónap a május (72 mm). Télen az országot gyakran borítja be vastag hótakaró. (Forrás: www.landenweb.com)

1.3 Erdıs tájak Magyarország természetes vegetációját különbözı erdık alkották, különösen a Dunántúli-közép-hegység területén és az Alpokalján. A legnagyobb erdıségek a Bakonyban találhatók, majd a Börzsönyben, a Bükkben és a Mátrában. Bár e területek változatossága megmaradt, az erdık összterülete az ország területének 15 %-ára csökkent. Különösen az alacsonyan fekvı síkságról tőntek el az

10

erdık. Az alföldi területeket több mint 200 éve mővelik, erdık csak a terület 8%-án maradtak. Ez a mővelés nagymértékben befolyásolja a terület vegetációját. Az Alpokalja nagyrészt tölgyesekkel fedett, de vannak fenyvesek, nyíresek, szillel és kırissel elegyes erdık. A Mecsekre különleges mediterrán flóra jellemzı. A Zselic védett területein még elıfordulnak érintetlen fenyıerdık is. (Forrás: www.landenweb.com)

1.4 Demográfiai jellemzık 1.4.1-es tábla: A népesség és a háztartások száma Magyarországon

Magyarország népessége 2003 elején 10,1 millió fı körül mozgott (a táblázatot a KSH, Budapest, bocsátotta rendelkezésünkre, 2004 márciusában). A népesség évente néhány tízezer fıvel csökken. A nyolcvanas évek elejétıl a születési ráta a halálozási ráta alatt van, így

ez a legfıbb oka a népességcsökkenésnek. Várható, hogy a népesség hamarosan 10 millió fı alá csökken. Borúlátó demográfusok szerint 2050-re a magyar népesség 7,4 millió fıre csökken. Akárcsak a népesség, a ház-tartások száma is egyre csök-ken Magyarországon. Míg 1996-ban 3,8 millió háztartás volt, 2002-re számuk 3,7 millióra csökkent. 2002-ben a magyar háztartások 26%-a egyszemélyes volt. Össze-hasonlításul ez az arány Hollandiában 34%. Különösen a négyszemélyes ház-tartások száma magas Magyarországon.

1.4.1 ábra: A magyar háztartások megoszlása méret szerint, 2002-ben Magyarország fıvárosa Bu-dapest. A fıváros 1.8 milliós lakosságával az ország leg-nagyobb városa. Budapest mind gazdasági, mind poli-tikai, mind kulturális szem-pontból az ország közép-pontja. Nagyobb városok még Debrecen, Miskolc, Szeged, Pécs és Gyır (ld. 1.4.1. táblázat). A lakosság

Népesség Háztartások száma 1996 10 212 3 805 1997 10174 3 792 1998 10 135 3 777 1999 10 092 3 766 2000 10 073 3 754 2001 10 055 3 748 2002 10 036 3 741 2003 10 018

4 személy23%

3 személy9%

2 személy33%

5 vagy több

személy9%

1 személy26%

11

65%-a él városokban, a maradék 35% pedig vidéken. A legsőrőbben lakott me-gyék: Komárom-Esztergom, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád és Pest megye. Az átlagos népsőrőség 109 lakos/km2. (Forrás: EVD) 1.4.1-es tábla: Magyarország legfontosabb városai ( 2002)

A magyar lakosság összetételét tekintve közel 90%-ban magyarokból, 4%-ban romákból, 2.5%-ban németekbıl, 2%-ban szerbekbıl, 0,8%-ban szlová-kokból, 0,7%-ban románokból áll. A magyarok 68%-a római katolikus, 20%-a református, 5%-a evangélikus, a fennmaradó 7% pedig más felekezethez tartozik vagy ateista. A magyarok több mint 98%-a magyarul beszél. Az elsı világháborút követı trianoni béke-szerzıdés következményeként az or-szág elvesztette akkori területének 70%-át, s vele a lakosság 2/3-át is.

Ennek következménye, hogy közel 3 milliós magyar kissebség él a környezı országokban. Bár pontos kimutatások nincsenek, azért tudni lehet, hogy kb. 2 millió magyar él Romániában, 500.000 Szlovákiában, 300.000 Szerbiában és kb. 200.000 Ukrajnában. Magyar kissebség él még Horvátországban és Ausztriában is. (Forrás: EVD) 1.5 Szociális, gazdasági viszonyok 1.5.1 Gazdasági fejlıdés A magyar nemzeti össztermék (GNP) 2003-ban szerény 2,9%-kal növekedett. Ez azt jelenti, hogy a GNP stagnálása folytatódik a 2002-as 3,3%, a 2001-es 3,8% és a 2000-es 5,2% növekedés után. De nem csak a gazdaság termelése csökken, hanem a szerkezete is átalakult. A gazdaság motorja már nem az ipari termékek exportja, hanem a belsı fogyasztás és az állami kiadások. Az világosan látszik, hogy az effajta növekedés hosszútávon nem kívánatos. A költségvetés hiánya és az irreálisan magas bérek kiegyensúlyozatlan gazdasághoz vezetnek. 2004-ben a GDP várt értéke 3,2% körül alakul, de elemzık szerint ez nagyon optimista várakozás. Az ÁFA emelés és az inflációs elırejelzések miatt a fogyasztás értékének csökkenésével számolnak. A gazdaság növekedésének hajtómotorjául ismét az export növekedésének kell lennie. (Forrás: EDV) A 80-as évek politikai változásai a gazdaság erıteljes átrendezıdésével jártak. A 90-es években a magyar gazdaság fokozatosan átalakult piacgazdasággá. 1995 márciusában az akkori kormány gazdaságpolitikai reformokba kezdett. Az

Város Lakosság Budapest 1.769.800 Debrecen 199.900 Miskolc 168.220 Pécs 155.800 Szeged 151.360 Gyır 128.520 Kecskemét 105.960 Székesfehérvár 104.240 Szombathely 81.200 Szolnok 74.800 Forrás: Euromonitor

12

úgy nevezett „Bokros-csomag” intézkedéseinek fı céljai a gazdaság stabilizálása, az államháztartás valamint a folyó fizetési mérleg hiányának csökkentése voltak. A magyar lakosság sokat szenvedett a kemény, bár kétségtelenül szükséges intézkedéscsomag hatásaitól. Különösen érzékenyen érintette a megszorító intézkedések miatti belföldi keresletcsökkenés a kis- és középvállalkozásokat. Azonban 1997-ben már megfigyelhetıek voltak a kedvezı változások. A rákövetkezı években a GDP évenként 5%-kal növekedett, csökkent az infláció és a munkanélküliség mértéke. Magyarország a rendszerváltást követıen néhány igen nehéz éven ment keresztül, de most már úgy látszik, hogy a gazdasági növekedés folyamatos. Az elmúlt 5 évben a magyar gazdaság jelentıs mértékben növekedett. További fejlesztések kellenek a tudásalapú gazdaság területén, valamint nagyobb aktivitást kell mutatni a kis- és középvállalkozásoknak a külföldi piacokon. A forint erısödése rontja Magyarország pozícióját a többi országgal szemben. A versenyképesség javítása a 90-es évektıl kezdve minden kormány legfıbb feladatai közé tartozott. 1.5.1-es tábla: A fogyasztók kiadásai Magyarországon, Hollandiában és Németországban 2002-ben Termékcsoport Magyarország Hollandia Németország Élelmiszer/ nem alkoholos italok 19 11 12 Alkohol/ dohányáru 8 3 4 Ruházat/ cipı 4 6 6 Lakás költségei 18 21 25 Háztartási javak + szolgáltatások 7 7 7 Egészség + kapcs. szolgáltatások 4 4 4 Közlekedés 16 11 14 Kommunikáció 5 4 2 Szórakozás/ kikapcsolódás 8 11 9 Tanulás 1 1 1 Szállodai költségek 5 6 5 Fogyasztási javak/ szolgáltatások 5 15 10 Összesen 100% 100% 100% A privatizáció lebonyolítója, az ÁPV Rt. jelenleg sikeresnek tőnik. Különösen a rendszerváltást követıen volt szükséges a mőködése. Napjainkra az állami tulajdonban lévı vállalatok csaknem elfogytak. A privatizáció eredményeképp a kilencvenes években a GDP 85%-a a magánszektorban termelıdött. 2001 elejére a 2000 állami tulajdonban lévı vállalatból 1700 magánkézbe került. A magyar kormány úgy döntött, hogy kisebbségi vagy többségi tulajdoni részt tart fenn 93 vállalkozásban, vagy vétójogot köt ki a stratégiai döntések meghozatalakor. (Forrás: EVD)

13

1.5.2 Fogyasztói kiadások A magyarok összehasonlítva a hollandokkal és a németekkel, viszonylagosan sokat költenek élelmiszerekre és italokra, alkoholosra és nem alkoholosra egyaránt. A másik nagy kiadási csoport a közlekedés, melyek az összkiadásuk nagyobb százalékát jelentik, mint a hollandok esetében. Azonban százalékosan a magyarok kevesebbet költenek tartós fogyasztási cikkekre, szolgáltatásokra, lakhatásra, szórakozásra és pihenésre, mint a hollandok 1998 és 2001 között a fogyasztói kiadások évenként 4%-kal növekedtek. 2002-ben viszont 7%-kal költöttek többet mint a megelızı évben. A GFK kutatásai alapján az derül ki, hogy a magyar fogyasztók 467 millió €-t költöttek audiovizuális berendezésekre 2003-ban. Ez 20%-os növekedés az elızı évhez képest. Ezekbıl következtethetı, hogy a fogyasztói kiadások növekednek. A növekedés a vásárlóerı növekedésébıl, a jobb ellátó hálózatból és a fogyasztók birtoklási vágyának növekedésébıl adódik. Csaknem minden magyar háztartásban van színes televízió, több mint felében videó magnó, de csak 15% rendelkezik CD-lejátszóval, s csupán 9%-a DVD lejátszóval. 1.5.1 ábra: A magán fogyasztói vásárlások éves változása Magyarországon, az elızı évhez képest, %-ban

1.5.3 Infláció 1.5.2 ábra: Az éves infláció alakulása Magyarországon, %-ban

Az infláció 2003-ban 4.7 % volt. A jó élelmiszerellátás, a növekvı verseny, a bevételfüggı támogatások csökkenése, az árszabályozás és a monetáris politika változásai mind azt eredményezik, hogy a jövıben az infláció tovább fog

14

csökkenni. A világgazdaság növekedési ütemének stagnálása azt eredményezi, hogy az élelmiszerek, az ipari termékek és a termelési eszközök árai változatlanok maradnak, esetleg csökkenhetnek is. A háztartások által igénybevett szolgáltatások - mint például a hulladékszállítás – árai megemelkedtek, s ez a következı években is az inflációt gerjesztı erı lesz. 1.5.4 Foglalkoztatottság A munkanélküliségi ráta 2003-ban 5,9 % volt. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliek száma 2003-ban 0,1 %-kal nıtt. Munkanélküliként 244.500 magyart tartottak nyilván. Az elmúlt 10 évben ez volt az elsı év, mikor is a munkanélküliek száma növekedett. A munka-nélküliségi ráta 1996-ban 9,9 % volt, és mostanáig évenként folyamatosan csökkent. Az 5,9 % munkanélküliségi ráta a legalacsonyabb Közép- és Kelet-Európában. A közép-magyarországi megyékben, a Dunántúl középsı és nyugati részein a munkanélküliségi ráta 4,3 %, mely az országos átlag alatt van. A magasabb munkanélküliséggel küzdı megyék elsısorban a Dunántúl déli részén és az Északi Középhegységben (7,8%) valamint Észak-Magyarországon (8,5 %) találhatóak. (Forrás: EDV) 1.5.2-es tábla: A foglalkoztatottság megoszlása Magyarországon, Hollandiával összehasonlítva, 2002-ben

Az 1.5.2 táblázat áttekintést ad a magyarországi foglalkoztatás ágazatonkénti megoszlásáról, összehasonlítva a hollandiai adatokkal. Hollandiában az emberek nagyobb arányban dolgoznak a szolgáltatóiparban és a banki szférában. Magyarországon az ipar a legfontosabb foglalkoztatási terület. 1.5.5 A magyar munkabérek Magyarországon 2002-ben egy átlagos havi bér bruttó 400 € körül volt. Ez az adat az EIU kimutatásából származik. Az átlagos fizetés tehát kicsit alacso-nyabb az olyan országokhoz viszonyítva, mint Lengyelország (440 €) vagy

Ágazat Magyarország Hollandia Mezıgazdaság 5,7 2,9 Szolgáltatóipar 25,6 31,3 Építıipar 7,3 6,4 Víz és energiaipar 1,9 0,3 Bank és egyéb pénzügyi szolg. 8,1 16,3 Ipar 24,8 14,0 Bányászat 0,2 0,1 Szállítás 8,0 6,2 Kereskedelem 18,3 19,8 Egyéb 0,0 2,5 Összesen 100% 100% Forrás: Euromonitor

15

Csehország (500€) Hollandiában 2002-ben egy átlagos havi bruttó jövedelem 2600€ körül alakult. A magyarországi minimálbér 2003 elején 210 € volt, ugyanezt Hollandiában 1250 €-ban rögzítették. 1.5.3. ábra: A minimál bér nagysága Európa néhány országában, Euróban

A bérek számottevıen alacsonyabbak, mint a legtöbb „régi” EU tagállamban, és ugyanez mondható el a legtöbb élelmiszer árszintjérıl is. Ha a „régi” EU tagállamaik árszintjét 100-nak vesszük, akkor Magyarország 46-nak felel meg. Az újonnan csatlakozó tagállamok árszintjeit tekintve Szlovénia és Lengyelország árszintje (66 illetve 55) áll legközelebb az EU átlaghoz. 1.5.6 A legfontosabb kereskedelmi partnerek A magyar export és import összetétele az utóbbi 15 év sorén szerkezetileg teljesen átalakult, leginkább a legfontosabb vevık és beszállítók változtak, cserélıdtek ki. A kilencvenes évek elején a külkereskedelem egyenlıen oszlott meg a volt KGST és a nyugati országok piaca között. Az azóta eltelt idıben a EU tagállamok helyzete jelentısen javult. Németország messze a legfontosabb exportáló ország, a Magyarországra irányuló teljes export 35%-t tudhatja magáénak. Ez természetesen egyenes következménye a német vállalatok magyar iparba történı fontos befektetéseinek, különös tekintettel az autóipari befektetéseknek. A Hollandiába irányuló magyar export viszonylag állandó, az éves teljes export 5% kerül ide. Az éves magyar import csupán 2-2,5 %-a származik Hollandiából.

16

1.5.5. ábra: Az új EU tagországok árszintje, összevetve az EU átlaggal

A kilencvenes évek elején elkezdett gazdasági reformoknak köszönhetıen a magyar külkereskedelemben dinamikus fejlıdés figyelhetı meg. A fejlıdést elsısorban az a két tényezı okozza, hogy az országnak nincs, vagy csak kevés saját nyersanyaga van, valamint képes idecsalogatni olyan külföldi vállalatokat, melyek itt állítják elı a nyugat-európai piacra szánt termékeiket. A magyar export a hazai össztermék 50%-át adja, hangsúlyozva a gazdaság nyitott jellegét. A kilencvenes évek elején ez az arány 30% körül volt. A várakozások szerint a növekvı trend folytatódik, s 2005-ben ez az érték már 70% lesz. 1.6 Politikai helyzet Magyarországon Magyarország államformája 1949 és 1989 októbere között szocialista népköztársaság volt. Utána Magyarország olyan független, többpártrendszeren alapuló (az elsı választásokon 30 párt képviselıi indultak) demokratikus országgá vált, ahol a demokratikus és szociáldemokrata értékek egyaránt jelen vannak. A valamikori keleti tömb országaihoz viszonyítva a politikai helyzet egészen stabil. Mióta az elsı demokratikusan választott kormány hivatalba lépett nem került sor elırehozott választásokra. A szomszédos országok politikai fejlıdéséhez képest ez a legnagyobb különbség. A 2002-es választások a Medgyessy Péter vezette szocialista ellenzék (MSZP) gyızelmét hozta, így ı vehette át az irányítást az Orbán Viktor vezette jobb-közép kormánytól. A köztársasági elnök javaslatára a miniszterelnököt és a minisztereket a parlament választja. A köztársasági elnököt szintén a parlament választja négyéves periódusra, mely egyszer meghosszabbítható. 2002 augusztusa óta Mádl Ferenc tölti be a köztársasági elnöki tisztet. A köztársasági elnök szerepe jóformán reprezentatív. (Forrás: www.landenweb.com) 1.7 Mezıgazdaság A mezıgazdaság és a szılıtermesztés Magyarországon történelmileg is a legfontosabb ágazatok közé tartozik. A mezıgazdasági termelés részesedése a

17

nemzeti össztermékbıl folyamatosan csökken, az 1988-as több mint 15%-ról 2002-re már csak 4 %-os részesedés maradt. Az ország klimatikus adottságai és termékeny talajai lehetıvé teszik, hogy önellátó legyen a legtöbb mezıgazdasági terménybıl. Magyarország területének csaknem kétharmada termékeny síkság, mely alkalmas gabonafélék, kukorica, rizs, gyümölcs- és zöldségfélék termesztésére. Ezek mellett jelentıs a cukorrépa és a napraforgó termesztése is. A tejtermelés és az állattenyésztés szintén fontos részt képvisel a mezıgazdasági szektorban. A kommunista rendszer végével a mezıgazdaság szorult helyzetbe került. Az állami támogatások eltőnésével a nagy termelıüzemek nagyobb gondokkal küzdenek. A támogatott évek hozzájárultak ezen üzemeknél a rossz gazdálkodáshoz, a tıke csökkenéséhez, a rövidtávú tervezéshez és a hatékonyság csökkenéséhez. Az állami gazdaságok és TSZ-ek privatizációjának következtében a termelés 1989 és 1993 között 30%-kal csökkent, és különösen a szakképzetlen dolgozók munkanélküliségét hatalmas mértékőre emelte. Az utóbbi tíz év során semmilyen megtakarítás nem képzıdött a mezıgazdasági szektorban. Évekig gondot okoztak az ismétlıdı aszályos évek és az árvizek. Gazdálkodók ezrei mentek tönkre ebben az idıszakban, mert nem voltak biztosítva az idıjárás okozta károkra és természeti csapásokra. A mezıgazdaságban és az erdıgazdálkodásban alkalmazottak száma évrıl évre néhány százalékkal csökken. A magyar Földmővelésügyi Minisztérium 1992-ben kidolgozta az állami tulajdonú földek magántulajdonba adásának rendszerét. Ennek eredményeként a 6,3 millió hektár mezıgazdaságilag mővelhetı terület 60%-a magántulajdonba került. A mezıgazdasági vállalkozások 80%-a 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Ez a tény magyarázza a mezıgazdasági termelés jelenlegi alacsony szintjét. Ma az 1 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat nyilvántartásba veszik. Ezáltal a földek illegális bérbe vételét próbálják megakadályozni. További mezıgazdasági reformok nem várhatóak, a meglévı korlátozások miatt, melyek a kisebb szövetkezetek együttmőködésére valamint a földek eladására vonatkoznak. 2001-ben kezdıdtek el a tárgyalások Magyarország és az EU között az ország csatlakozásáról. Abban az idıben születtek meg azok a megállapodások, melyek a -csatlakozást követıen egy átmeneti idıszakban korlátozzák a külföldiek földtulajdon szerzését. Ezek hatásai csak 2004. május 1. után lesznek érezhetıek. Az EU tagállamainak egyéni gazdálkodói a csatlakozást követıen három évig nem vehetnek termıföldet Magyarországon, külföldi vállalkozások – beleértve a közös vállalatokat is- hét évig nem szerezhetnek termıföld tulajdont. A nem mezıgazdasági területek tulajdonszerzésére vonatkozó átmeneti idıszak 5 év.

18

2. Magyarország és az Európai Unió 2.1 Bevezetés A magyarok 2003 áprilisában szavazták meg az ország EU csatlakozását. A szavazók 84%-a szavazott úgy, hogy csatlakozni kíván az EU-hoz. Az nyilvánvaló, hogy a csatlakozás számos következménnyel jár mind politikai mind gazdasági tekintetben, de hogy ezek mik is lesznek valójában, még csak ezután lesz látható. Ebben a fejezetben áttekintést adunk a várható változásokról, és egy pillantást vetünk a változások lehetséges következményeire. 2.2 Az EU története A második világháborút követıen egyre nagyobb igény mutatkozott egy Európán belüli együttmőködésre, különösen a nehézipar területén. Az együttmőködés a béke és a gazdasági közösség alapja. Ez volt az oka, hogy 1952-ben létrehozták az európai Szén és Acél Közösséget (ECCS). Ennek az együttmőködésnek a tagjai a következı államok voltak: Hollandia, Belgium, Luxemburg, Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország. Öt év múlva befejezıdött az európai Gazdasági Közösség (EEC) megalapítása. A Római szerzıdés aláírásával közös célként tőzték ki a vámunió létrehozását, a közös agrárpolitikát, az emberek, a tıke és a szolgáltatások szabad áramlásának lehetıvé tételét. Az évek során a résztvevı államok száma nıtt és megállapodás született az Európai Monetáris Rendszer létrehozásáról. A EGK EU-vá történı átalakításával 1993-ban a tagállamok jelezték, hogy az együttmőködés már nem csak gazdasági szinten valósul meg. Következı állomásként kell megemlíteni 1997-et, mikor is tárgyalások kezdıdtek a kelet-európai országok tagságának lehetıségeirıl. Az Euro 2002 év eleji bevezetése lehetıvé tette, hogy számos európai ország ugyan azt a fizetıeszközt használja. 2.3 Csatlakozás az EU-hoz A 10 új tagállam 2004-es csatlakozását követıen a európai Unió teljes belsı piaca hirtelen 75 millió emberrel növekedett. Nyilvánvaló, hogy ez hatással lesz a korábbi tagok helyzetére is. Az EU-hoz csatlakozni kívánó új országoknak alapvetıen három feltételnek kell megfelelniük: 1. A jelölteknek nyugati példán alapuló politikai és demokratikus rendszerrel

kell rendelkezniük ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalásokat megkezdhessék.

2. A jelölt-országoknak el kell fogadniuk az európai integrációs folyamat céljait, az európai törvényhozást és végre kell hajtaniuk a szabályzatokat (Acquis).

3. A fentieken túl, az országnak keresztül kell mennie egy gazdasági teszten, melynek célja kideríteni, hogy az adott ország képes-e a piacgazdaság

19

viszonyai között létezni, képes-e az EU-n belüli piaci erıviszonyokkal megküzdeni. Más szóval stabil makro-gazdasági környezet szükséges.

A versenyképesség egyik mutatója lehet, ha megvizsgáljuk azokat a piaci kapcsolatokat, melyeket az ország jelenleg tart fent az EU tagjaival. A legtöbb lehetséges tagjelölt már most is sokat exportál az EU-ba, mely magában pozitív tény. Mégis, az uniós szabályok betartása eredményezheti a versenyképesség csökkenését egy adott területen, például a mezıgazdaság vagy az ipar területein. A bıvítés a piacnövelés lehetıségeinek széles tárházát nyitja meg, de nem feledkezhetünk meg a lehetséges fenyegetésekrıl sem. Mivel a csatlakozó országok viszonylag szegények, az EU gazdasági ereje aligha fog nıni. Magyarország és a többi csatlakozó ország nem fog rögtön csatlakozni az európai Monetáris Unióhoz, így egy ideig nem vezetik be az Eurot. Idıvel ez megtörténhet, de elıtte az új tagoknak meg kell felelniük számos elıírásnak és feltételnek. Tehát még egy ideig Magyarországon a fizetıeszköz a forint lesz. Úgy tőnik a 10 új ország csatlakozása kevésbé lesz kedvezıtlen hatással a díszfaiskolai termesztésre, mint a mezıgazdaság egyéb területeire. Az élelmiszertermelésben, a növénytermesztésben és a marhatenyésztésben sokkal nagyobb hatással kell számolnunk, s ezek befolyásolják, hogy a közös agrárpolitika milyen irányban haladjon. Íme egy példa arra, hogy milyen változások várhatók a pénzügyi támogatások rendszerében. Az ártámogatás átalakul egyfajta jövedelempótló támogatássá, miáltal a termelık nem kapnak teljes kárpótlást az alacsony árak miatt elszenvedett jövedelem-kiesésért. Ez ideig teljes kárpótlást kaptak. Mivel a díszfaiskolai termesztés nem függ nagymértékben az állami támogatásoktól, ennek is meg lesz a hatása a Holland díszfaiskolai termesztésre. Azonban megnyílik egy olyan piac a díszfaiskolai termékek számára, ahol eddig ezek a termékek ugyan kis szerepet játszottak a mindennapi életben, de a jövıben nagy igény várható. A jövedelmek növekedésével a jövıben a díszfaiskolai termékek iránti igény is növekedni fog ezekben az országokban is. 2.4 Kulcskérdések az EU szerint Az Európai Bizottság az elmúlt év végén készített egy összefoglalót Magyarország erısségeirıl és gyengeségeirıl. Magyarország számos területen nagyon jó eredményeket ért el. A sikeres területek mellett megnevezték azokat is, ahol további erıfeszítésekre van szükség: Politika: a magyar kormány erıfeszítéseinek ellenére a romák helyzete és a korrupció további figyelmet igényel. Gazdaság: Az EU hisz a jól mőködı piacgazdaságban, a stabil makrogazdaság fenntartásában, a gazdasági növekedésben és az infláció megfékezésében. Gyenge pont az adó-hiány növekedése. Az EU ragaszkodik ahhoz, hogy valósítsuk meg az 1999-re és 2000-re kitőzött pénzügyi célokat.

20

Egészségvédelem: Sürgıs intézkedéseket kell tenni az egészségügyi ellátórendszer reformjára. A költségvetést konszolidálni kell. Az EU csalódottságának ad hangot, mivel a kormány elhatározta, hogy nem emeli a nyugdíj hozzájárulás mértékét, ezáltal a nyugdíjellátás hosszú távon elégtelenné válik. Környezet: A környezetvédelmi törvények jogharmonizációjában megfigyelhetı fejlıdés nem tükrözi a környezettel kapcsolatos ambiciózus terveket. Fokozott erıfeszítésekre és gyorsaságra van szükség. Példaként hozza vízgazdálkodásról szóló törvényalkotást. Vámeljárás: Az elmúlt két évben csupán kis elırelépés történt ezen a téren. Az EU nagyobb gazdasági hatású vámeljárások kidolgozását szorgalmazza. Törvényalkotás: Az adminisztrációs kapacitás elégséges voltának köszönhetıen az Acquis átvétele és megvalósítása terén elırehaladást tapasztalhatunk. Az állami ellenırzés, a piackutatás és a regionális fejlesztések területei még további erıket igényelnek. Mezıgazdaság: Mindenképpen szerkezeti fejlesztésekre van szükség. Különösen igaz ez a mezıgazdasági vállaltokra, a hús- és tejtermelıkre. Fenntartásukat fejezték ki azzal a törvényi szabályozással szemben, mely a termıföld tulajdonviszonyait szabályozza. A jelenleg hatályos törvények szerint csak magyar állampolgár vásárolhat termıföldet. Külföldi magánszemélyek, bt-k, kft-k nem szerezhetnek tulajdonjogot. A Magyar Kormány szerint szükség van erre a törvényre egy átmeneti, tíz éves periódusban. Az EU szeretné, ha a kormány ehhez a 10 éves idıszakhoz nem ragaszkodna. 2.5 Az EU csatlakozás gyakorlati következményei 2004. május 1. után Magyarország az EU belsı piacának részévé válik. A csatlakozás után a határokon történı ellenırzések megszőnnek. Az ezekbe az országokba történı szállítás belföldi szállításnak minısül. Az tagállamok közti ilyen szállításokra azokat a szabályokat alkalmazzák, melyeket még 2004. május 1. elıtt alkottak. Elegendı csupán csak egy számlát küldeni a vevınek. Ezen a számlán kötelezı feltüntetni mind az eladó, mind a vevı adóazonosító számát. Az ÁFA és az egyéb fogyasztási adókat nem a határon kell rendezni, ennek kiegyenlítése az illetékes hatóságok felé benyújtott kérelmek alapján, külön irodákban történik. Mivel most számos ország csatlakozik az EU-hoz, lehetıség van arra, hogy külföldi munkaerıt alkalmazzunk. Azonban minden országban vannak erre vonatkozó szabályzások. Hollandiában ez jelenleg egy kiemelt fontosságú téma.

21

2.6 Várakozások Az olcsó munkaerıhöz, s vele együtt a nagyobb felvevıpiachoz való hozzáférés az EU bıvítésének leginkább várt hatása. A megkérdezett európai kis- és középvállalkozások 38%-a ezt a hatást jelölte meg leginkább vártként. De ez a csoport nem csupán az elınyöket látja. További szabályokkal és adókkal is számolnak. Ez tőnik ki az Arenthals Grant Thornton könyvelı és tanácsadó cég által készített 2004-es, Nemzetközi Cégtulajdonosok c. tanulmányból, mely a nemzetközi trendeket vizsgálja. A kutatás során 11 európai ország (köztük Hollandia) 3251 kis és közepes vállalkozását kérdezték meg. A kapott eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze: 2.6.1. tábla : Az európai kis- és középvállalatok által várt fejlıdések Várt fejl ıdési irány Az ezt váró vállalkozások

%-a Hozzáférés az olcsóbb munkaerıhöz 38 Könnyebb hozzáférés a nagyobb piachoz 38 Könnyebb hozzáférés az olcsóbb termeléshez/ importhoz

37

A saját országban több munkalehetıség 35 Több szabályzó/ elıírás 34 Nagyobb verseny a saját országon belül 33 Nagyobb verseny az EU piacon belül 28 Több adó 26 Kevesebb beruházás külföldön 25 Forrás: Nemzetközi cégtulajdonosok c. tanulmány

A megkérdezettek 11 %-a szerint valószínő, hogy a most csatlakozó országokba irányuló eladásuk nıni fog. Több mint felük (55%) azonban azt mondja, hogy a növekedés nem valószínő. A növekedésben hívı válaszadók 60 %-a Lengyelországban látja a növekedés elsıdleges okozóját, majd ezt követi a második helyen Csehország (52%) s a harmadikon Magyarország (44%).

22

3 Üzletkötés Magyarországon 3.1 Az üzleti magatartás szabályai A nemzetközi üzleti tárgyalások nyelve általában az angol. A német másodlagos szerepet tölt be. Bár a legtöbb magyar csak magyarul beszél, az angol és a német nyelv ismerete is terjed, fıként a fiatalabb generáció tagjai között. Fontos lehet, hogy olyan tolmáccsal érkezzünk a tárgyalásra, aki tisztában van látogatásunk céljaival. Elengedhetetlen, hogy a tolmácsunk világosan ismerje szándékainkat, pontosan tudja, mit akarunk elérni. Egy rossz tolmács könnyen az „erdıbe viheti” a tárgyalófeleket. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a szükséges fordítások miatt, a tárgyalás hosszabb idıt vesz igénybe. A magyar fél részérıl gyakran több ember van jelen a tárgyalásokon. Az elsı pillanatban nehéz megállapítani, hogy ki is van a legfontosabb pozícióban, mert fıként az idısebb igazgatók nem nagyon beszélnek sem angolul, sem németül. Ezért nagyon fontos, hogy az állandó szemkontaktust a legidısebb tárgyalópartnerrel tartsunk, nem pedig a tolmáccsal vagy az idegen nyelvet ismerı fiatal kollégával. Nagyon kényelmes, ha van elegendı névjegykártyánk. Magyarországon az a szokás, hogy a családi nevet követi a keresztnév. A nemzetközi tárgyalásokon a bemutatkozáskor (és a névjegykártyákon is) gyakran a megszokott nyugati módon használják a nevüket. A nık sok esetben felveszik a férjük nevét, egy rövid –né toldalékkal, melynek jelentése megegyezik az angol Mrs. elıtaggal. Példának okáért Nagy Jánosné, Nagy János felesége, nyugati módon János Nagy felesége. Különösen a tárgyalás elején elıfordulhat, hogy tárgyalópartnerünk egy hosszú és büszke elbeszélésbe kezd a vállalkozásáról. Hollandiában a rövidebb, lényegre törıbb tárgyalás a megszokott. A magyar partnerünk viszont ezt a tárgyalási módot barátságtalannak és túl lehengerlınek találhatja. Ezért a holland félnek nagyon meg kell válogatnia a szavait és odafigyelni a viselkedésére, mert az eltérı kultúrák miatt csak így lehet sikeres. Mint a többi kelet- és közép európai országban, Magyarországon is szokás, az üzleti találkozók végén koccintani valamilyen alkoholtartalmú itallal. Szintén szokás, hogy a tárgyalást közös ebéd vagy vacsora követi. Ezek az étkezések inkább szociális események, az üzletrıl nemigen esik rajtuk szó. A magyar partner sok esetben megajándékoz minket egy szerény ajándékkal, ami lehet egy Magyarországról szóló könyv, vagy egy üveg, a térségre jellemzı ital. Üzletfeleink méltányolják, ha ilyen esetben viszonozzuk kedvességüket egy vacsorameghívással vagy egy kis üzleti ajándékkal. A magyarok szeretnek személyes kapcsolatot kiépíteni üzletfeleikkel. A magyar a lakosság legfıbb nyelve, 98,5% ezt beszéli. Az üzleti életben is ezt használják, bár egyre több fiatal beszél angolul és/vagy németül. A magyar nem

23

szláv nyelv. A finnugor nyelvek családjába tartozik, számos a törökbıl, németbıl és szláv nyelvekbıl átvett szóval. Majdhogynem nincs is Európában rokon nyelve. A magyar nagyon nehezen tanulható nyelv, s a magyaroknak, maguknak is nehézséget okoz más nyelvek elsajátítása. De azért egyre többen tanulnak angolul. Mivel a magyar ennyire nehezen tanulható, a magyarok nagyon örülnek, ha a külföldi partner elsajátít néhány szót a nyelvükön. Például az angol „goodday” magyarul annyit tesz: jó napot kívánok. (Forrás: EVD) 3.2 Elosztóhálózat Napjainkig jóformán nem alakult ki semmilyen modern elosztórendszer Magyarországon. A más kelet európai országokhoz hasonló, igen sajátságos elosztórendszer kialakulásához egyrészt az vezethetett, hogy nincsenek meg a kellı tapasztalatok a különbözı láncok, nagykereskedık és viszonteladók tevékenységérıl, másrészt hiányzik a pénzügyi háttér. Ennek az elosztórendszernek sajátossága, hogy az importır vagy a nagykereskedı gyakran kiskereskedınek vagy magának a felhasználónak értékesíti az árut, kihagyva a különbözı raktáráruházakat vagy szaknagykereskedéseket. Következésképpen egy meglehetısen egyszerő elosztóhálózat alakult ki, melynek mőködtetése alacsony költségekkel valósítható meg. A végfelhasználók esetében egy új termék megvásárlását egy igen hosszadalmas döntéshozatali eljárás elızi meg. A magyar üzleti partner nemcsak azzal tölt el sok idıt, hogy részletesen átvizsgálja a termék minden referenciáját, de ahhoz is rengeteg idıre van szüksége, hogy megszervezze az üzlet pénzügyi hátterét is. A banki kölcsönök még mindig nagyon magasak Magyarországon (15-25% kamat), ezért ha tehetik, megpróbálják elkerülni felvételét. Új termékekbıl elsı alkalommal gyakran csak kis mennyiséget rendelnek. Ha külföldi fél valamilyen kedvezı pénzügyi finanszírozást tud ajánlani, az nagy mértékben felgyorsítja a vevı döntéshozatali eljárását. Kiskereskedelem Külföldi termékek forgalmazásánál, a forgalmazó gyakran kér segítséget a marketing tevékenységhez, ami lehet anyagi természető, vagy segítı személy is. A forgalmazók legnagyobb logisztikai problémáját az okozza, hogy a kiskereskedelem, szó szerint több ezer kicsi családi tulajdonú vállalkozás összességébıl áll. Ez különösen a nagyvárosokon kívül jellemzı. Budapesten a kiskereskedelmet csaknem teljes egészében a különbözı külföldi tulajdonú áruházláncok tartják kezükben, mint pl. a német OBI, Metro és Baumax, az osztrák Julius Meinl, a francia Auchan és Cora valamint a brit Tesco és Penny Market. Az aktuális trendeket a nagy bevásárlóközpontok alakítják. Jelenleg Kelet-Európa két legnagyobb bevásárlóközpontja Budapesten található (West End City Center és a MOM Park). A vidéki városokban számos kisebb központ kialakítása folyik.

24

3.3 Pénznem 3.3.1. táblázat. 1 € értéke Ft-ban

2004. január 1. óta a forintot az Euróhoz rögzítették. A két valuta egy máshoz rögzítése fontos lépés az Európai Monetáris Unióhoz (EMU) való csatlakozás folyamatában.

Év Forint 1995 164,5 1996 193,7 1997 211,7 1998 240,6 1999 252,5 2000 260,8 2001 256,6 2002 242,8 Forrás: Euromonitor

25

4. Faiskolai termesztés Magyarországon 4.1. Díszfaiskolák A dísznövénytermesztésre használt termıfelület nagysága az elmúlt évek során növekedett. Díszfaiskolai terméken jelen tanulmányban mindig díszértékkel bíró, évelı (lágy- és fásszárú) növényeket értünk. 1985-ben 260 díszfaiskolát tartottak nyilván, míg 2003-ban számuk elérte a 488-at. Az üveg- és fólia alatti termesztıfelület nagysága 30 ha. Az állami tulajdonú vállalatok száma jelentısen csökkent az elmúlt 20 évben. Az ilyen cégek 65%-a 1985-ben privatizálásra került, s jelenleg már 90%-uk van magánkézben. 2002-ben 921 ha volt a dísznövénytermesztéssel hasznosított terület nagysága. Ebbıl 87 ha-on rózsatıtermesztés folyik. További felosztást lehet tenni a Magyarországnak leginkább fontos termékek, a cserjék, fenyık és díszfák termıterülete alapján. Az évelı termesztés mértéke Magyarországon csekély. Egy üzem van, mely évi 2-3 millió tövet állít elı. A dísznövénytermesztésre használt terület 1985-höz képest 210 ha-ral nıtt. Ekkor ez az érték 710 ha volt. Az 1985 és 2003 közötti idıszakról nemigen állnak rendelkezésre kimutatások, de a terület évente több tucat hektárral növekedett. 4.1.1-es tábla: A díszfaiskolák száma

1968 1978 1985 1988 1998 2003 Cégek száma 56 92 260 276 550 488 Privatizáltak %-a 25 36 65 73 89 90

A teljes díszfaiskolai termesztés 2003-ban 35,5 millió növényt állított elı, míg 1985-ben csupán 10 millió darabot. Összesen 3200 fajta van termesztésben, beleértve az 1700 fa és cserjefajtát, a 600 fajta rózsát és a 850 fenyıfajtát. Még mindig sok kis vállalkozás található, amik nem eléggé termelékenyek. Sok faiskola területe 1 ha-nál kisebb. Ezek elsısorban kis, családi vállalkozások. A termelık több mint 50 %-ánál a faiskolai termesztés csupán melléktevékenység, arra használják, hogy hozzon egy kis plusz pénzt a konyhára, nem a profizmus a cél. Magyarországon csak 5-6 faiskola van, melynek területe meghaladja az 50 hektárt. A legnagyobb faiskola területe 220 ha, ami csaknem egy negyede a teljes magyar termesztıterületnek. Van néhány termelıi egyesülés, azonban az együttmőködési hajlam nem jellemzı. A kis faiskolák választéka nem eléggé egységes ahhoz, hogy a nagyobb garten centerekben vagy a barkácsáruházak kínálatában megjelenjenek. El kell azonban mondani, hogy ez sokat javult az elmúlt években. Ezek a kis faiskolák fıként a telephelyrıl értékesítenek. A magyar termékek legfıbb erénye az edzettségük. A nyugati termékek gyakran híján vannak annak az edzettségnek, mely szükségeltetik a magyar klíma elviseléséhez. A hımérséklet nyáron meghaladhatja a 40-42 ºC-t is, de télen –20 ºC alá is süllyedhet.

26

A legfontosabb díszfaiskolai termesztıkörzet az ország nyugati részén található, különösen Szombathely és Kapuvár környékén. A díszfaiskolai termékek több mint 50 %-a az ország ezen területén nevelkedik. A talaj ezen a területen a legalkalmasabb a faiskolai termesztésre, általában agyagos talajokat találunk itt. A legjellemzıbb a fenyıfélék és a cserjék termesztése. A faiskolai termesztés 30%-a az ország északi és középsı részén folyik (az Alföldön). Itt egyebek mellett elsısorban a legedzettebb növényeket, a lombos fákat termesztik. Az Alföld talajai általában könnyebbek, mint nyugati részen, s ez problémákat is okoz az utak mentén. A Balaton körül fekvı területek alkalmasak rózsák és fák termesztésére is. Történelmileg a Szeged környéki rész a rózsatermesztés központja. Itt sok kicsi, magánkézbe került vállalkozás foglakozik rózsatermeléssel. De találhatunk itt díszfatermesztést is. Magyarországon 2-3 millió darab rózsatövet állítanak elı. Ennek háromnegyed részét Szeged környékén termesztik. A rózsatıtermesztés sok figyelmet és tapasztalatot igényel, ezért elsısorban családi vállalkozások termelik ıket. A megtermelt rózsatövek 90%-át Nyugat-Európába exportálják, a maradék 10% a hazai piacon kerül értékesítésre. Budapest környékén nincs faiskolai termesztés. 4.2 Gyümölcsfaiskolák A gyümölcsfatermesztés a magyar faiskolai termesztés fontos része. 1985-ben 100 regisztrált gyümölcsfaiskola volt Magyarországon. A 90-es évek elején a regisztrációs rendszer jobbá vált és a faiskolák száma 520-ra emelkedett. A vállalkozások száma 2003-ban 260 volt. 1985-ben a legtöbb gyümölcsfaiskola állami tulajdonban volt. 2003-ra a faiskolák 95%-a már magánkézbe került. 4.2.1-es tábla: A gyümölcs-faiskolák földterületi nagyság szerinti megoszlása

Több mint 10 ha 1 5 és 10 ha között 2 1 és 5 ha között 10 Kevesebb mint 1 ha 88

Az elmúlt 17 évben a gyümölcsfaiskolai terület 350 és 700 ha között változott. A 80-as években a terület 700 ha volt, de a 90-es évek közepére 350 ha-ra csökkent. 2003-ban 400 hektáron folyt gyümölcsfaiskolai termesztés. Az elmúlt 17 év során az egyes vállalkozások területe inkább csökkent, mint növekedett. 1985-ben az átlagos üzemméret 5 és 10 ha között alakult. A 2003 évi állapotokat a 4.2.1 táblázatban láthatjuk. 1985-ben 4,4 millió darab gyümölcs oltványt állítottak elı. 2003-ra ez a meny-nyiség 7 millióra emelkedett. Az elıállított darabszám az elmúlt 5 évben 5,6 és 7 millió darab között változott. 2003-ban almából értékesítettek legtöbbet, 3,3

27

millió darabot. A 2000 évi eladáscsökkenés után 2003-ra úgy látszik az értéke-sítés újból emelkedik egy kicsit. A meggy oltvány értékesítése az utóbbi 5 év-ben 900.000 darabra csökkent. A magyar körte oltványok népszerősége nıtt, az eladás az 1999 évi 190.000 darabról 2003-ra 700.000 darabra növekedett. 4.2.2 táblázat: Gyümölcsfaoltvány értékesítés Magyarországon (ezer db) 1999 2000 2001 2002 2003 Összesen 5647 7337 6954 6560 7003 Ebbıl: Alma 2904 3922 3308 3070 3256 Meggy 1164 1379 1326 927 923 Körte 172 303 354 332 676 Szilva 474 466 522 294 599 İszibarack 300 624 683 883 546 Cseresznye 248 242 358 648 544 Sárgabarack 341 347 320 328 279 Dió 45 53 83 78 180

4.2.3 táblázat: A magyar gyümölcsfaoltványok értékesítési megoszlása

A teljes olt-ványértékesítést tekintve az almaolt-ványok ré-szesedése az elmúlt 5 év-ben 46%-ra csökkent. A meggy ará-

nya is csökkenı tendenciát mutat, 21%-ról 13 %-ra. A körte és a cseresznye fontosabbá vált, 10% illetve 8%-os részesedéssel. Sok az importból származó gyümölcsfa oltvány. Ezek elsısorban Hollandiából, Olaszországból és Ausztriából származnak. Az export nem jellemzı. 10 évvel ezelıtt volt némi export Oroszországba, Dél-Koreába és Kínába. 4.3 Erdészeti csemetekertek Az erdıgazdálkodás fontos szerepet játszik Magyarországon. Erdıgazdálkodás 1.800.000 hektáron folyik jelenleg. Ez az ország területének csaknem 19%-a. A fenti terület 90%-n lombos erdıket, 10 %-án fenyıerdıket találunk. A teljes területbıl 600.000 ha áll védelem alatt, 1.200.000 ha ipari célokat szolgál (rönk termelés). A maradék 26.000 ha turisztikai és kikapcsolódási célokat szolgál.

1999 2000 2001 2002 2003 Alma 51 53 48 47 46 Meggy 21 19 19 14 13 Körte 3 4 5 5 10 Szilva 8 6 8 4 9 İszibarack 5 9 10 13 8 Cseresznye 4 3 5 10 8 Sárgabarack 6 5 5 5 4 Dió 1 1 1 1 3 Összesen 100% 100% 100% 100% 100%

28

Az erdészeti termelés számára 100-120 fajta áll rendelkezésre, de ebbıl csupán 10-12 terjedt el. Évente átlagosan 8.000 ha-t telepítenek újra. Az elmúlt 2 évben 11.000 ha-t telepítettek, ami magasabb mint az átlag. Az erdıgazdálkodást számtalan elıírás szabályozza. Az újratelepítéshez van állami támogatás, míg a nevelés évei nem hoznak bevételt. A letermelés után újabb engedély szükséges az újratelepítéshez. Az erdıterület 60%-ban állami tulajdonban van. Ez az arány változatlan maradt az elmúlt évek során. A magánkézben lévı területek aránya a 10 évvel ezelıtti 0%-ról 40%-ra nıtt. A területek újratelepítése nagyobb arányú a magánkézben lévı területeken, mint az állami kezelésben lévıkön. Az állami tulajdonban lévı erdık 1/3-a állami gazdaságok 2/3-a erdıgazdaságok kezelésében van. A legtöbb vállalkozás független, de vannak vegyes vállalatok is. 2002-ben 960 erdészeti csemetekertben állítottak elı erdı újratelepítésre alkalmas alapanyagot. A csemetekertek száma az elmúlt 10 évben 960 és 1.137 között változott. 2003-ban területük 3.860 ha volt. Ezt összehasonlíthatjuk az elızı évek adataival. Az érétkesítés 2003-ban 210 millió darab, 2002-ben 245 millió csemete volt. A csemetetermelés csúcspontja 1990-ben volt 589 millió darabbal. 4.3.1 táblázat: A magyar csemetekertek áttekintése

Faiskolák száma

Terület (ha) Millió csemete

1990 573 2999 589 1991 644 3086 432 1992 809 3206 316 1993 890 3314 209 1994 1043 3438 277 1995 1095 3511 281 1996 1112 4015 313 1997 1137 4113 297 1998 1030 3903 271 1999 1036 3994 234 2000 1054 4050 196 2001 979 2842 282 2002 961 3963 245 2003 nincs adat 3860 210

Mint az alábbi ábra is mutatja, az erdészeti csemetekertek száma a 90-es évek közepén érte el csúcspontját, míg az eladás csúcspontja a kilencvenes évek elején volt.

29

4.3.1 ábra: A csemetekertek száma és az eladott csemeték (millió db) száma

Nurseries = faiskolák Millions of trees = millió db Az erdıtelepítésre használt csemeték közül leggyakrabban alkalmazott az akác. A 2002/2003 szezonban 40 millió db akáccsemetét értékesítettek. Ezt követi fontossági sorrendben a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy és a nyírfa. A csemeteexport évi 15-20 millió darab között változik. A legfontosabb célországok: Németország, az Egyesült Királyság, kisebb léptékben Ausztria és Hollandia. A csemeteimport nem jellemzı, de magot importálnak. 4.3.2 táblázat: Az erdészeti csemeteértékesítés megoszlása fajok szerint (ezer db)

1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 Összesen 245.383 234.188 196.266 282.186 245.621 Ebbıl: Robinia 46.277 40.740 34.692 60.020 48.845 Q. robur 42.434 29.827 13.861 44.998 33.174 Q. petrea 29.602 21.598 12.616 29.224 17.913 Betula 7.436 8.772 13.923 15.702 16.879 Populus 9.741 9.151 10.206 8.910 13.444 Pinus 16.942 14.833 10.983 13.530 12.273 Q. cerris 6.782 8.192 8.602 5.203 12.107

4.2 Szılıoltvány iskolák A borszılıt termı szılıültetvények területe Magyarországon körülbelül 94.000 ha. 10 évvel ezelıtt ez 240.000 ha volt. Más országok nagyobb mértékben törtek be a magyar bor piacára, ami a magyar borászat volumenének csökkenéséhez vezetett. Összehasonlításképpen elmondjuk, hogy Portugália 220.000 ha-on termeszt borszılıt.

30

A magyarországi szılıoltvány iskolák száma közel 150. 10 évvel ezelıtt ezek túlnyomó többsége állami tulajdonban volt. Jelenleg 3 szövetkezeti oltványiskola van, s a legtöbb céget privatizálták. Az átlagos oltványiskola-méret 2-3 ha. 2001-ben 17 millió oltványt állítottak elı, melynek 56 %-a került eltelepítésre. 2002-ben a rendelkezésre álló 19 millió oltvány 89%-át használták fel. A 2003-ban rendelkezésre álló 23 millió oltvány 48 %-a került felhasználásra. A múlt évben 1,2 millió oltványt semmisítettek meg túltermelés miatt. Az EU korlátozta a szılıültetvények létesítését. Évente csak 1.400 ha–on lehet telepíteni. A magyar szılıoltvány exportja csak kis mértékő. Évente 3-4.000 oltványt exportálnak. 4.5 A faiskolai termesztés aktuális problémái A magyar faiskolai termesztés legnagyobb problémái pénzügyi jellegőek. A beruházások leginkább külföldi tıke bevonásával valósulnak meg. A termelık nem számíthatnak banki kölcsönökre. A bankok alig fektetnek be a mezıgazdaságba. Különösen igaz ez a faiskolai termesztésre. Mezıgazdasági szektorban nincsenek szubvenciók. Ezeken túl még a jó logisztikai rendszerek is hiányoznak Magyarországon. A faiskolai termékék értékesítése szervezetlen. Az együttmőködés szinte ismeretlen fogalom ebben a szakmában. Nagy probléma továbbá a termelık közti nagy távolság is. Az évek óta faiskolai termesztéssel foglalkozó vállalkozásoknak az elmúlt években volt lehetısége megtakarításokra. Ezek, a fıként családi tulajdonban lévı cégek viszonylag könnyen dolgoztak, azokban az években is, mikor a feketepiacon történı értékesítés könnyebb volt mint napjainkban. Ezek rendelkeznek a következı pár év túléléséhez a legnagyobb esélyekkel. Még mindig jelen van a fekete és a szürkegazdaság a területen. Ennek becsült értéke 30-40%-ra tehetı. A kis családi vállalkozások ideje lejárt. Néhány cég a faiskolai termesztést csak melléktevékenységként folytatja, hogy szert tegyen némi plusz jövedelemre. Csupán egy maroknyi faiskola dolgozik 50 ha-nál nagyobb területen. A nagy garten centereket és barkácsáruházakat csak egyforma áruval lehet kiszolgálni. Ezért mindenképpen szükség lesz a nagyobb szakosodásra, ami befektetéseket igényel. Mindezek figyelembevételével elmondható, hogy a következı pár év a kisebb vállalkozások számára nehéz lesz. Ez az idıszak dönt a fennmaradásukról vagy bukásukról. A nagyobb vállalkozások valamelyest jobb helyzetben vannak. Ma Magyarországon nagyon nehéz megfelelı szakembert találni. A fiatalok nem szeretnének a mezıgazdaság területén elhelyezkedni. Az iskolákban nem

31

kapnak elegendı gyakorlati oktatást, ami még nehezebbé teszi a jó szakember megtalálását. A mezıgazdaságban fıként idısebb emberek dolgoznak. Sok magyar nehéznek érzi az egyéni munkavégzést, ezért mindig kell melléjük valaki, aki megmondja, megmutatja, hogyan kell az adott munkafolyamatot elvégezni, felügyel rájuk és bátorítja ıket. A fentiek mellet jellemzı, hogy a mezıgazdasági munka nem olyan jól megfizetett, mint pl. a szolgáltatóipar. Általánosságban elmondható, hogy a magyar faiskola termékek árai magasabbak, mint a holland, német vagy olasz importtermékeké. Ez részben a nyugat-európai országok módszereitıl eltérı termesztéstechnológiának, részben az eltérı éghajlatnak köszönhetı, ami miatt egy termék elıállítása több évet vesz igénybe. Ha egy fának Hollandiában 2 év kell az értékesíthetıség eléréséhez, akkor ez Magyarországon 4 évet vesz igénybe. Habár a bérek alacsonyabbak Magyarországon, az alacsony produktivitás ennek összes elınyét eltörli. Egy magyar termelınek nagyon nehéz információkat szerezni mind termesztési mind piaci kérdésekrıl. Mivel csak nagyon kevés hazai technikai fejlesztés van, a legtöbb termelı a külföldi eszközükre van utalva. A termesztık nagy többségének nincs pénze mőszaki fejlesztésekre. Az együttmőködés nagyon kis mértékő, mert a termelık nagyon messze vannak egymástól, s ez nehézkessé teszi egymás meglátogatását. Bár vannak különbözı egyesülések a faiskola termesztık között, de ezek messze nem végeznek olyan kutatómunkát, mint a hasonló holland egyesülések. 4.6. A magyar faiskolai termesztés szakmai szervezetei A magyar faiskolai termesztés területén mőködik egy összefogó, koordináló szervezet, a „Magyar Szaporítóanyag Termesztık Szövetsége”. Ennek elnöke 2004-ben Benzce András, titkára pedig Hunyady Miklós. A szövetség az alábbi 5 egyesületre tagolódik:

- Nyugat-dunántúli Díszfaiskolások Egyesülete 210 tag, elnök: Maráczi László

- Alföldi Díszfaiskolások Egyesülete 140 tag, elnök: Szőcs Dezsı

- Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanács 800 tag, elnök: Szınyi János, titkár: Tóth János

- Magyar Szılı Szaporítóanyag Termesztık Szövetsége 150 tag, elnök: Bencze András

- Magyar Gyümölcsfaiskolák Országos Egyesülete 260 tag, elnök: Kalmár Jenı, titkár: Hunyady János

Ezeknek a szervezeteknek a legfontosabb feladatai a következık: − Információszolgáltatás a termelık részére. Ennek elısegítésére

honlapot is létesítettek.

32

− Együttmőködés a kormánnyal a rendeletalkotásokban. − A téli idıszakban különbözı továbbképzések szervezése. − Kereskedelmi bemutatók szervezése. − Hazai és külföldi utak szervezése és lebonyolítása.

4.7 A faiskolások várakozásai az EU csatlakozás után A faiskolások között általános a bizonytalanság a csatlakozást követı idıszakot illetıen. Ez az osztrák kollegák tapasztalatain alapszik, akik egy nagyon nehéz idıszakot vészeltek át a csatlakozásukat követıen. Ezek alapján a magyar mezıgazdaság még nincs olyan helyzetben, hogy csatlakozhasson az EU-hoz. A gazdaság még nem érte a nyugat-európai szintet. A faiskolások nem tekintenek optimistán a csatlakozásra. Sok a tisztázatlan kérdés a törvényhozással és a lehetséges támogatásokkal kapcsolatban. A dísznövénytermesztıknek olyan szigorú nyilvántartás vezetését kell elkezdeni, mely a gyakorlatban aligha kivitelezhetı. Ezeken túl megnövekszik a dísznövény import, mely élesebb versenyhelyzetet jelent a hazai termékeknek. Az EU csatlakozástól rövid távon nem várnak semmilyen javulást, hosszú távon azonban lehetnek elınyei. A magyar faiskolai termékek nagy elınye az edzettségük. A nyugati kínálat gyakran nem tud megbirkózni a magyar éghajlat kihívásaival. A magyar termékek alkalmasak olyan országokban való felhasználásra, mint pl. Románia vagy Oroszország. Így ez exportlehetıséget jelenthet a jövıben. Az erdıgazdálkodás területén a várakozások szerint nem lesznek nagy változások. Az erdészet hozzászokott azokhoz a szigorú szabályokhoz, melyeket már évek óta be kell tartania. Jelenleg az erdészetben nagyon kevés az export és az import, a csemetetermelés elsısorban hazai piacra folyik. Nem várják az import növekedését. A gyümölcs szaporítóanyag termesztık borúlátóan néznek a jövıbe. Úgy számolnak, hogy a termelık száma 20-25 %-kal csökken a következı három évben a holland és olasz import miatt. A magyar gyümölcsfa oltvány eladása a következı négy évben 7 millió darabról a várakozások szerint 4 millióra fog csökkenni. A szılıoltvány termesztık várakozásai szerint az eladott oltványok mennyisége a következı négy év alatt tovább fog csökkenni.

33

5. Külkereskedelem 5.1 Kereskedelmi mérleg A magyar faiskolai termékek eladása évrıl-évre növekszik. A hazai kereslet növekedésének köszönhetıen, az elmúlt néhány évben az import mennyisége jobban emelkedett, mint az export. A kilencvenes évek végén az export mértéke meghaladta az importét. 2002-ben ez trend megfordult, Magyarország 7,3 millió € értékő faiskolai árut importált, míg az export csak 7,1 millió € volt. Ez a trend 2003-ban folytatódott. 5.1.1-es tábla: A magyar faiskolai termékek kereskedelmi mérlege (x 1000 Euro)

1999 2000 2001 2002 2002 jún.-ig

2003 jún.-ig

Import 3.608 5.389 5.498 7.278 4860 5.961 Export 5.697 6.484 6.804 7.113 3.697 2.947 Egyenleg

-2.089 -1.095 -1.306 165 1.163 3.014

Forrás: Eurostat/PT 5.2 A faiskolai termékek magyarországi importja A faiskolai termékek Magyarországra irányuló kereskedelme az elmúlt néhány év során folyamatosan emelkedett. Az 1999-es 3,6 millió € érték 2002-ben már elérte a 7,3 millió €-t. Különösen a fák és cserjék behozatala növekedett meg. Értékben ezek után következnek a szaporítóanyagok és a gyümölcsfa oltványok, jelentıs részét képviselve az összes behozatalnak. A 2002-ben Magyarországra szállított áru összértékének csaknem felét a fák és cserjék adják. Az 5.2.1 ábra alapján elmondható, hogy ennek a termékcsoportnak a részesedése az elmúlt évek során növekedett. 2002-ben a behozott áruérték 17%-át adták a szaporítóanyagok (gyökeres dugványok). A gyümölcsfaoltványok Magyarországra irányuló szállítása is meglehetısen fontos, bár a részesedése növekedett, a behozott áru értéke maradt az 1,1 millió € körül. 2002-ben 0,5 millió € értékő rózsatı került behozatalra. Az évelık behozatala évek óta állandó, de 2003 elsı felében a behozatal értéke már meghaladta a 2002 évi összes mennyiség értékét. 1999 és 2002 között a faiskolai termékek behozatala 3,6 millió €-ról 7,3 millió €-ra növekedett. Hollandiát megelızte Olaszország a Magyarországra szállított termékek mennyiségét tekintve. Az olasz áru értéke megközelítıen 3 millió € volt. Ez az érték 3,5-szer több mint az 1999 évi. 2002-ben Hollandia áll a beszállítók rangsorában a 2. helyen egy kicsit több mint 1,5 millió €-val, mely nem sokkal több mint a 2001. évi

34

5.2.1 ábra: A Magyarországra irányuló dísznövényszállítás alakulása 2002-ben, érték alapján

Évelık5%

Rhododendron4%

Rózsatövek7%

Gyümölcsfák és bokrok15%

Gyökeres dugványok

17%

Erdészeti csemeték3%

Fák és cserjék49%

5.2.1 táblázat A Magyarországra irányuló faiskolai termékek megoszlása termékcsoportok szerint (%)

1999 2000 2001 2002 2002 jún.-ig

2003 jún.-ig

Gyümölcsfa 26 % 43 % 20 % 15 % 12 % 14 % Rhododendron 7 % 6 % 4 % 4 % 4 % 4 % Rózsatı 6 % 3 % 5 % 7 % 4 % 9 % Erdészeti csemete

3 % 1 % 2 % 3 % 3 % 3 %

Szaporító anyag

20 % 15 % 15 % 17 % 20 % 19 %

Fák és cserjék 32 % 28 % 47 % 48 % 52 % 41 % Évelık 7 % 4 % 7 % 5 % 4 % 10 % Összesen 100 % 100 % 100 % 100 % 100 % 100 %

volt. A német import mennyisége határozottan növekedett az elmúlt évek során. 1999-ben 260.000 € értékő áru származott Németországból, 2002-re ez az érték 1,1 millió €-ra emelkedett. Nagyobb mennyiségő áru érkezik még Belgiumból, Dániából és Szlovákiából, de ennek értéke még mindig alacsony. 1999-ben a beszállított termékek 25%-a Olaszországból származott, 2002-ben ez már elérte a 42%-t. A beszállított áruérték 21%-a származik Hollandiából. Március és április messze a legfontosabb hónapok a faiskolai termékek Magyarországra történı szállításában. 2002-ben az éves import negyede

35

márciusban érkezett, míg áprilisban a teljes éves import 22%-át bonyolították. Május 9%-kal, szeptember 8%-kal, november pedig 8%-kal következett. 5.2.2 táblázat: A Magyarországra behozott faiskolai termékek megoszlása országonként (x 1.000 €)

1999 2000 2001 2002 2002 jún.-ig

2003 jún.-ig

Összesen 3.634 5.072 5.300 7.288 4.898 5.747 EU-n belülrıl (15)

3.283 4.409 4.785 6.713 4.761 5.447

EU-n kívülr ıl 351 663 515 575 137 300 Mégpedig Olaszország 893 1.248 2.250 3.082 2.509 2.577 Hollandia 1.352 2.046 2.250 3.082 2.509 2.577 Németország 256 405 469 1.083 769 649 Belgium 249 209 230 525 248 338 Dánia 47 34 9 166 88 277 Szlovákia 75 232 66 157 1 79 Ausztria 163 291 190 134 115 75 Kína 14 127 6

Kertészeti Terméktanács (NL) statisztika 5.2.2 ábra: A Magyarországra szállító országok részesedése 2002-ben

Dánia2%

Szlovákia2%

Belgium7%

Németország15%

Hollandia21%

Ausztria2%

Olaszország42%

Egyéb7%

Kína2%

5.3 Hollandia szerepe A 2002/2003 szezonban 42 holland exportır szállított faiskolai terméket Magyarországra. Az elmúlt évek során a Magyarországra szállító exportırök száma csekély mértékben csökkent. A holland kereskedık 1,9 millió € értéket exportáltak Magyarországra a 2002/2003 szezonban. A megoszlásuk nagyon

36

töredezett. 26 exportır 0-25.000 € közti értékben szállított. Két exportır esik a 100.000 és 200.000 € közti exportmennyiség kategóriájába, és csupán egyetlen exportır tudott 200.000 és 500.000 € közötti értékben szállítani faiskolai árut Magyarországra, a 2002/2003 szezonban. 5.2.3-as tábla: A Magyarországi import megoszlása havonként (x1.000 Euró)

1999 2000 2001 2002 Január 1 2 2 1 Február 4 7 8 4 Március 23 22 29 25 Április 30 18 19 22 Május 11 12 9 9 Június 6 1 5 5 Július 3 1 2 2 Augusztus 2 0 3 4 Szeptember 7 5 7 8 Október 5 4 4 5 November 4 16 6 8 December 3 12 6 6

Összesen 100 100 100 100 5.3.1 táblázat: A Magyarországra szállító holland exportırök száma Forrás:PT 1998/99 1999/00 2000/01 2001/02 2002/03 Júliustól júniusig (1 szezon) Teljes export bevétel

1 306 1 569 1 857 1 341 1 853

Exportırök száma 51 52 46 50 43 Ebbıl: 200.000 és 500.000 között

1 2 1

100.000 és 200.000 között

4 3 3 3 2

50.000 és 100.000 között

4 6 3 5 7

25.000 és 50.000 között

8 5 5 9 7

0 és 25.000 között 35 37 33 33 26 A Magyarországra irányuló holland export értéke az elmúlt 5 év során 1,3 és 1,9 millió € között változott. Ezen adatok szerint nincs jelentıs növekedés a faiskolai termékek exportjának tekintetében. A 2000/2001 szezonban az export idılegesen 1,9 millió €-ra növekedett, majd a következı szezonban csak 1,3

37

millió € értékő holland faiskolai árunak akadt gazdája. A 2002/2003 szezonban az export értéke megint megközelítette az 1,9 millió €-t. Egy, a Kertészeti Terméktanács által a holland faiskolai termékekkel foglakozó exportıröknek adott kérdıívbıl kitőnik, hogy a Magyarországra irányuló export elsısorban a faiskolákat (fıként továbbnevelésre) és a nagykereskedıket célozza meg. A 2002/2003 szezonban 800.000 € értékő áru faiskoláknak és 300.000 € értékő áru nagykereskedıknek került értékesítésre. A magyar faiskolai árudák 200.000 € értékben vásároltak holland árut. Holland áru, csomagküldı szolgálatok és barkácsáruházak saját beszerzésében nem került Magyarországra. 5.3.2 táblázat A Magyarországra irányuló holland faiskolai export megoszlása értékesítési csatornák szerint, a vágott és cserepes virágok kivételével (x millió €) Forrás: PT 2000/01 2002/03 Kertészeti áruda 0,1 0,2 Faiskolai termelı 1,3 0,8 - továbbnevelésre 0,8 0,6 - eladásra 0,4 0,2 Nagykereskedı 0,2 0,3 Parképítés/Közületek 0,1 Egyéb 0,1 0,3 Összesen 1,7 1,7

Az értékesítési csatornák százalékos részesedése Forrás: PT 2000/01 2002/03 Kertészeti áruda 6% 12% Faiskolai termelı 76% 47% - továbbnevelésre 47% 35% - eladásra 24% 12% Nagykereskedı 12% 18% Parképítés/Közületek 6% Egyéb 6% 18% Összesen 100% 100%

A Kertészeti Terméktanács által, az exportırök körében végzett felmérésbıl kiderül, hogy 2002/2003-ban az exportált érték egyharmada gyümölcsfa-értékesítésbıl származik. Ezt követik a sor- és utcasorfák (14%), a díszcserjék (13%) és a fenyıfélék (12%). Az évelık exportja nem jelentıs. A Hollandiában és a Magyarországon megszokott választék közti különbséget elsısorban az okozza, hogy míg a hollandok inkább a díszértéket tartják fontosnak, addig a magyarok a termék edzettségét helyezik elıtérbe. A hideg

38

telek és a száraz, forró nyarak megkövetelik, hogy a növények erısek legyenek. Ez indokolja, hogy elsısorban régi fajtákat exportálnak Magyarországra, hibridek nem élnek meg ott. 5.3.1 ábra: A Magyarországra irányuló 2002/2003 évi holland export megoszlása termékcsoportonként; a vágott virág exportırök exportja (HBAG tagok) nélkül

Erdészeti növények12%

Rózsatövek11%

Fenyık13%

Díszfák/cserjék13%

Park/útsorfák14%

Évelık4%

Gyümölcsfák32%

Egyéb1%

5.3.3 táblázat: Holland faiskolai termékek Magyarországra irányuló exportja (x 1.000 €)

Forrás: PT 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Január 20 30 117 110 37 77 Február 53 109 231 159 101 184 Március 566 359 491 518 415 547 Április 162 378 292 170 166 265 Május 120 64 63 57 142 91 Június 76 49 11 2 16 34 Július 37 8 12 2 73 38 Augusztus 27 44 16 31 58 1 Szeptember 94 65 38 109 143 67 Október 39 69 64 50 81 40 November 65 97 345 114 215 159 December 55 81 365 133 84 57 Egész év 1315 1352 2046 1457 1530 1560 Január-június 997 989 1205 1017 876 1198 Július-december

317 363 840 440 655 362

39

Ha az éves exportok megoszlását bemutató táblázatra nézünk, akkor megállapíthatjuk, hogy a holland export 2003-as alakulása a 2002-hez hasonló. Azonban van némi különbség a tavasz és az ısz között. 2003-ban a januártól júniusig terjedı idıszakban 37%-kal volt több az export, mint a megelızı évben, míg az év második felében 45%-kal volt alacsonyabb. A holland export elsısorban március és április hónapokra koncentrálódik. A márciusi export az éves export 35%-át, az áprilisi pedig 17%-át teszi ki. Késı tavasszal és nyáron a holland faiskolai export szinte a semmivel egyenértékő. Novemberben megfigyelhetünk egy új, kisebb csúcsot. 5.3.2 ábra A holland faiskolai export havonkénti megoszlása (x 1.000 €)

5.4 Faiskolai termékek exportja Magyarországról A magyar kereskedı cégek 7,1 millió € értékben exportáltak faiskolai terméket. Ez közel 5%-kal haladta meg az elızı évit. Az EU tagországokba történı értékesítés egy kicsit visszaesett, de az EU-n kívüli országok nagyobb érdeklıdést mutattak a magyar faiskolai termékek iránt. EU tagállamokba 3,8 millió €, más országokba pedig 3,3 millió € értékben exportált Magyarország. Hollandia Magyarország legnagyobb faiskolai termék vásárlója, 2002-ben 1,4 millió € értékben vásárolt. Ezt követi egy kis lemaradással Németország (668,000 €), Románia (658,000 €) és Oroszország (544,000 €). A Hollan-diába irányuló export évek óta meglehetısen stabil, míg a Németországba irányuló csökkent valamelyest, a Romániai pedig növekedett. 1999-ben még látszólag nem is létezett Romániába történı export. Még néhány országba, köztük Franciaországba, Horvátországba, Olaszországba és Jugoszláviába sikerült növelni az export mennyiségét.

40

5.4.1-es tábla: Magyarországi faiskolai termékek exportja (x 1000 Euró) 1999 2000 2001 2002 2002

júniusig 2003

júniusig Összesen 5.69

7 6.484 6.804 7.113 3.697 2.947

EU országokba

3943 4304 3933 3801 1726 1267

Nem EU országokba

1754 2180 2871 3312 1971 1680

Hollandia 1533 1433 1240 1417 750 453 Németország 853 1148 942 668 280 230 Románia 38 139 378 858 327 395 Oroszország 220 335 630 544 506 188 Ausztria 630 645 757 486 329 222 Franciaország 309 348 329 473 103 56 Csehország 475 571 486 430 268 189 Horvátország 207 204 285 375 257 280 Szlovákia 215 235 309 316 202 100 Olaszország 61 122 155 284 99 126 Anglia 137 147 131 217 105 78 Jugoszlávia 6 40 217 13 2 Szlovénia 221 194 161 203 118 84 Belgium 279 267 142 154 49 43 Bulgária 57 69 146 125 82 97 Ukrajna 7 80 128 118 85 48 Forrás: Eurostat 5.4.2 táblázat: A magyar export százalékos megoszlása országonként 1999 2000 2001 2002 2002

júniusig 2003

júniusig Összesen 100 100 100 100 100 100 EU országokba (15)

69 66 58 53 47 43

Nem EU országokba

31 34 42 47 53 57

Hollandia 27 22 18 20 20 18 Németország 15 18 14 9 8 8 Románia 1 2 3 9 9 13 Oroszország 4 5 9 8 14 6 Ausztria 11 10 11 7 9 8 Franciaország 5 5 6 7 3 2 Csehország 8 9 7 6 7 6

41

Mint már az elızıekben is említettük, a magyar faiskolai termékek nem EU tag országokba történı exportja növekedett, míg a tagállamokba csökkent. 1999-ben a magyar export 70%-ban, EU tagországokba irányult, 2002-ben ez az arány 53% volt. Az egyéb országokba irányuló export részesedése az 1999-es 30%-ról, 2002 évre 47%-ra növekedett. A faiskolai termékek exportja február/márciusra és október/novemberre koncentrálódik. Nyáron szinte semmilyen export nem történik. 2002-ben a novemberi export az éves export 22%-a volt, ezt követte a március és február 17 illetve 16 %-kal. 5.4.3 táblázat: A magyar faiskolai termékek exportjának havonkénti megoszlása (x 1.000 €) 1999 2000 2001 2002 2002

júniusig 2003 júniusig

Január 219 145 185 229 229 413 Február 169 810 865 1137 1137 304 Március 1145 1437 1363 1235 1235 1056 Április 654 616 685 701 701 893 Május 133 114 258 300 300 228 Június 85 75 120 95 95 53 Július 35 54 47 23 Augusztus 16 52 90 27 Szeptember 568 509 457 556 Október 856 666 867 797 November 1334 1669 1587 1559 December 492 337 280 454 Összesen 5697 6484 6804 7113 3697 2947

Forrás: Eurostat 5.4.4 táblázat: Az export alakulása termékcsoportonként ( x 1.000 €) 1999 2000 2001 2002 2002 jún-ig 2003 jún-ig Fák és cserjék 2094 2721 3094 2681 1524 1066 Rózsatı 1270 1418 1780 1586 693 667 Szaporítóanyag 715 1054 1248 1235 669 518 Gyümölcsfák 716 324 325 Erdészeti csemete 1452 1149 400 628 350 216 Évelık 166 142 282 239 137 145 Összesen 5697 6484 6804 7113 3697 2947

Forrás: Eurostat A magyar export elsısorban fákból, cserjékbıl, rózsatövekbıl és szaporítóanyagból áll. 2002-ben az exportált fák és cserjék értéke

42

megközelítıen 2,7 millió € volt. A rózsatövek exportja 1,6 millió €, a szaporítóanyagok exportja pedig 1,3 millió € bevételt jelentett. 2002-ben a fák/cserjék és a rózsatövek exportjának értéke is csökkent, míg a gyümölcstermı fák és cserjék exportja 700.000 €-ra növekedett szinte a semmibıl. A várakozások szerint a faiskolai termékek Magyarországra történı exportja rövid távon nem fog számottevıen emelkedni. Ugyan ez a helyzet a magyar termékek Nyugat-Európába történı exportjával is. Ha a magyaroknak egyszer majd több pénzük lesz, abból a nyugat-európai exportıröknek is elınyük származik.

43

6 Értékesítési rendszer Magyarországon 6.1 Bevezetés A faiskolai termékek (dísznövények) kereskedelme Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan – két fı irányra oszlik: a fogyasztói piacra és a közületi piacra. Ebben a fejezetben a belföldi kereskedelmet tekintjük át. Ahol lehetséges volt, ott a piac jellemzésére mennyiségi mutatókat használtunk, melyek jól érzékeltetik a piac nagyságát. Más területeken azon jellemzık segítségével alkottunk képet a piacról, melyeket a helyszíni megbeszélések során győjtöttünk. 6.2 Felépítés, szerkezet A magyarországi faiskolai kereskedelemben alig van jelen a nagykereskedelem. Olyan kereskedık, melyek a termelık és a kiskereskedelem között állnának, nem is léteznek. Ez nem csak a faiskolai termékek kereskedelmére vonatkozik, hanem sok más ágazatra is jellemzı Magyarországon. Csupán egy pár nagybani piac mőködik ma Magyarországon, s ezek is fıként a gyümölcs és zöldségkereskedelemben. A kertészeti árudák és a barkácsáruházak közvetlenül a termelıktıl vagy külföldi cégektıl vásárolnak. A faiskolai termékek exportjára vagy importjára szakosodott céget szinte sehogy sem lehet találni. Azonban, elsısorban a nagy városok körül található néhány cash & carry áruház. Ezek számára messze a legnagyobb vásárlók a kertészeti árudák. Az állam a közületi beszerzéseit közvetlenül a hazai faiskolákban bonyolítja le. Az állami beruházások egyik problémája, hogy egyre kevesebb és kevesebb pénz van olyan munkákra, mint pl. útfásítás vagy közparkok létrehozása. A közületi felhasználókat fıként néhány nagy, hazai faiskola szolgálja ki. A külföldi faiskolák nem törekednek megjelenni a közületi piacon, sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a lakossági piacon való jelenlétre. A hazai termékek legnagyobb elınye az edzettségük. A magyar faiskolai értékesítés számára a közületi felhasználók (állami cégek, parkok, városi kertészetek) különösen fontosak, azonban errıl nem áll rendelkezésre semmilyen grafikonunk. 6.3 Fogyasztói piac 6.3.1 A magyar faiskolai vásárló Általános információk A faiskolai termékek lakossági felhasználása lassan növekszik. Még ma is jellemzı, hogy a kertet inkább veteményesként, mintsem díszkertként hasznosítsák. Sok magyar rendelkezik kis zöldséges kerttel, mely a saját igényeit elégíti ki vagy némi jövedelem-kiegészítést termel. A nagy faiskolák

44

úgy gondolják, hogy a lakossági értékesítés kissé visszaesett. Pénzügyi nehézségek is jelen vannak. A vásárlók várják az EU csatlakozás következményeit. Rövid idın belül a nem élelmiszeripari termékek ÁFA-ja 12%-ról 25%-ra emelkedett. Bár a gazdaság növekszik, a fogyasztók ennek pillanatnyilag nem sok jelét tapasztalják. A társadalom felsı rétege az eddiginél több pénzt költ, míg a középosztály esetében csak kis javulás látható. Azon emberek száma, akik megengedhetik maguknak, hogy növényt vásároljanak, még mindig nagyon kicsi. Gyümölcsfák és bokrok iránt azonban számottevı a kereslet. Ez lassan változik egy kicsit. A lakosság egy része megengedheti magának, hogy faiskolai termékekre költsön. Ezek a vásárlók gyakran hajlamosak arra, hogy nagyon drága termékeket vegyenek. Az árszint Magyarországon nem sokkal alacsonyabb, mint Hollandiában, sıt, egyes termékek még magasabb áron kerülnek értékesítésre. A kerti növények térhódítása 6.3.1 táblázat: A kerti növényeket vásároló háztartások aránya Magyarországon

Egy, a NIPO által 2002-ben készített összefoglaló tanulmányból kiderül, hogy 2001-ben 500 magyar a háztartás közül 46 %-uk vásárolt kerti növényt. 1996-ban ugyan ez az arány 42% volt. 2001-ben több magyar háztartás

vásárolt évelı (faiskolai) növényt, mint 1996-ban, 36% 2001-ben szemben a 1996-os 27%-kal. 2001-ben egy magyar háztartás átlagosan 28,1 €-t költött faiskolai növényre. Ez 18%-kal volt több mint 1996-ban, mikor is az átlagos vásárlási érték 23,9 € volt. 6.3.2 táblázat: A háztartások faiskolai termékre fordított átlagos kiadásai Forrás: NIPO/PT 1997 2001 Változás Évente átlagosan faiskolai növényre fordított összeg

23,90 € 28,10 € 18 %

A 2001-ben faiskolai termékeket vásároló háztartások 31 %-a 9 € és 22 € közötti összeget költött erre. 23 %-uk kevesebbet költött, mint 9 €, 16%-uk pedig 23 € és 34 € közötti összeget fordított faiskolai termékek vásárlására. Különösen azon háztartásokban, ahol a bennük élık életkora 40 és 49 év közé esik, az évelı növényt vásárlók aránya nagy volt. Ez az arány 2001-ben 40% volt, a ráfordított összeg átlagosan 26€ volt. Azok a háztartások, ahol az azt

Termékcsoport

1997 2001

Fásszárúak 42 % 46 % Évelık 27 % 36 % Egynyáriak 32 % 31 %

45

alkotók életkora 30-39 év közötti, fordítják a legtöbb pénzt, háztartásonként átlagosan 33,2 €-t. Ezzel összehasonlítva, az idısebb emberek jóval kevesebbet 6.3.1. ábra: A háztartások 2001-ben évelı (faiskolai) növényre fordított kiadásai (€)

költenek faiskolai ter-mékre.2001-ben a 60-64 év közöttiek átla-gosan 14,7 €-t fordí-tottak ilyen termékek vásárlására. Hollan-diában a korcsopor-tokra vetített megosz-lás teljesen más ará-nyokat mutat. Minél idısebb a vásárlók életkora, annál többet költenek faiskolai növényre. Hollandi-

ában kimagaslóan a legfontosabb vásárlók csoportját az 50 és 64 év közöttiek alkotják. Ez a csoport egyharmaddal többet fordítanak növényekre, mint a 30-39 év közöttiek. 6.6.3 táblázat: A faiskolai növényre fordított összegek megoszlása korcsoportonként Forrás:NIPO/PT

18-29 év

30-39 év

40-49 év

50-59 év

60-64 év

Összesen

Növényt vásárolt

36 % 37 % 40 % 34 % 23 % 36 %

Éves ráfordítás

30,60 € 33,20 € 26,00 € 25,70 € 14,70 € 28,10 €

Egy olyan országban, mint pl. Hollandia, az ellátórendszer (nyugdíj, nyugdíj szerő ellátások) sokkal jobban szervezettek, mint Magyarországon. Ezeken felül, a rossz gazdasági helyzetnek is köszönhetıen az elmúlt néhány évben emberek nem tudtak félretenni. A gazdaság azonban az elmúlt évek során javult, ennek elınyeit elsısorban a jól képzett, fiatal munkavállalók látják. Azoknak a magyaroknak, akik a munkaerıpiac aktív részvevıi, jobban tudják a háztartásukat finanszírozni.

46

6.3.2 ábra: A háztartások 2001-ben faiskolai termékekre fordított kiadásai, régiónkénti felosztásban

Forrás: NIpo/PT A Budapest környéki háztartások költik a legtöbbet faiskolai termékekre, átlagosan 32,9 €-t. A munkanélküliség a fıváros környékén alacsonyabb és az emberek is sikeresebben boldogulnak, mint vidéken. A Kecskemét környéki fogyasztók (az Alföld déli része/Szeged) követik Budapestet a faiskolai termékekre fordított pénzt tekintve. Az észak-dunántúli terület lakói (Veszprém és környéke) költik a legkevesebbet, átlagosan 20,7 €-t faiskolai termékekre. 6.3.4 táblázat A különbözı jövedelemkategóriájú háztartások faiskolai növényekre fordított kiadásai

A kisebb jövedelemmel rendelkezı emberek nyilvánvalóan kevesebbet tudnak faiskolai termékekre fordítani. 2001-ben azok a háztartások melynek havi jövedelme 82 és 165 € között van, éves szinten 17,6 €-t költenek évelıkre. A havi 800 €-nál nagyobb havi jövedelemmel rendelkezı háztartások 2001-ben átlagosan 39,8 €-t költöttek, közel két és félszer többet, mint a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkezı réteg.

Kerttulajdonosság Magyarországon Azon magyarok, akik 2001-ben kerti növényt vásároltak, 78%-a rendelkezik kerttel és/vagy balkonnal. 30%-uk élvezheti a saját teraszát és/vagy balkonját. A vásárló háztartások 26%-a rendelkezik veteményessel. Végezetül, 4%-uk nem rendelkezik semmivel a fent felsoroltak közül.

Forrás: NIPO/PT

82-165 €/hó 17,60 € 166-247 16,20 € 248-330 22,40 € 331-412 28,10 € 413-618 36,00 € 619-824 39,20 € 824 felett 39,80 € Átlag 28,10 €

47

6.3.2 Értékesítési csatornák A 6.3.5 táblázat összehasonlítást ad a magyar és holland értékesítési csatornák számáról Kertészeti árudák Magyarországon körülbelül 300 kertészeti áruda van, ebbıl 100, a Budapestet körülölelı területen. Az árudák értékesítési idıszaka fıként a tavasz, bevételük nagyobb részét április-májusban szerzik meg. Az Oázis egyike a kevés magyarországi garten center hálózatnak. Az Oázisnak Magyarországon 6 árudája van, 3 magántulajdonú Budapesten és környékén, 3 franchise mőködtetéső. Ez a három franchise áruda meglehetısen szabad kezet kapott a beszerzéseit illetıen, de közös emblémájuk van és az üzleti élet számos területén együttmőködnek egymással. Az Oázis szabadföldi és szobai növények forgalmazásából származó jövedelme évente 10-15%-kal növekszik. Terveikben szerepel, hogy a következı pár évben árudáik száma elérje a 10-15-öt. 6.3.5 táblázat A kereskedelmi csatornák száma Magyarországon összehasonlítva Hollandiával, 2001-ben

A magyarországi árudák száma az elmúlt években gyarapodott. Az árudák-ban a dísznövények ará-nya növekedett. Árudák nyíltak a kis falvakban is. Magyarországon sok a kis mérető lerakat. Sok olyan faiskolai is van, melynek telephelyén kis áruda üzemel. A vidéki

termelık árudájukban gyakran ala-csony áron kínálják saját árujukat. A kis árudák nem sokat figyelnek a piacra. A kertészeti árudák nagy problémája, hogy nagymértékben függnek a bevételeik szezonális voltától. A holland garten centerek jövedelme egész évben csaknem egyenletes, mert árusítanak beltéri felhasználásra szánt cikkeket is. A magyar árudák majdnem kizárólagosan szabadtéri árukat kínálnak, melynek következtében télen nincs értékesítésük, s ezzel együtt bevételük sem. Azonban vannak olyan garten centerek, melyek már a profizmus felé vezetı úton járnak. Ilyen például az Oázis lánc, mely szobanövényeket is kínál, valamint a karácsonyi idıszakban számos szezonális kellékkel is megjelenik a piacon. Egy másik budapesti garten center, a

Forrás: Euromonitor Magyarország

Hollandia

Élelmiszer 49857 26517 * éjjel-nappali 2207 356 * szövetkezeti 7814 4014 * diszkont 642 955 * hipermarket 51 52 * ABC bolt 25723 1092 * szupermarket 518 4257 * szakosodott bolt 12902 15791 Barkácsbolt Kerti felszerelések, élı és élettelen anyagok

10696 7191

48

Newgarden, a szabadtéri növények és fák széles választékát kínálja, és számos bemutatókertet hozott létre, melybıl a vásárlók ötleteket meríthetnek saját kertjeikhez. Bár létezik a magyar árudáknak egy egyesülete, az általános vélemény az, hogy nagyon kicsi az együttmőködés köztük. Barkácsáruházak A barkácsáruházak fontos szerepet játszanak a faiskolai termékek értékesítésében. Budapest környékén a jól ismert áruházláncok mindegyike képviselteti magát: OBI, Bricostore, Bauhaus, Baumax, Praktiker. A faiskolai növények számára kialakított terület nagysága azonban minden láncnál eltérı. A forgalmazott minıség szintén eltérı. Az egyik legnagyobb elınyük ezeknek a láncoknak, a vásárlásösztönzésre fordítható költségvetésük nagysága. Ezek a láncok sokkal több pénzt tudnak reklámra és marketing tevékenységekre fordítani, mint az árudák. A láncokban több külföldi áru található, mint az árudákban. Ma már tudható, hogy az áruházláncok vagy a hagyományos árudák a nagyobb értékesítési csatornák. Az áruházláncok külföldi gyakran külföldi tulajdonban vannak, agresszív piacpolitikát folytatnak, és sokat fordítanak a vásárlók befolyásolásra. A külföldi beszállítók sokszor közvetlenül a láncoknak szállítanak, s a nagy mennyiségeknek köszönhetıen a termékeket alacsonyabb áron tudják értékesíteni az olyan hagyományos értékesítési helyeknél, mint az árudák. 6.4 Közületi értékesítés A helyi (magyar) faiskolák elsısorban a állami/önkormányzati cégeknek adják el áruikat (útfásítás, parkok építése, stb.) A közületi értékesítésre szánt termékeknek jól kell fejlıdniük a magyar klímában is. Ezért a kínálatnak edzett növényekbıl kell állnia. A tıkehiány és a politika nem kellı odafigyelésének eredményeként a közületi piacon kis mértékő az értékesítés növekedése. A közterületi zöldfelületekre irányuló értékesítések legfıbb idıszaka az október és november. A közterületi zöldfelületek kialakításánál és fenntartásánál nagyon sok múlik a kertészeken. Bár Magyarországon növekszik a kertészek száma, ez még mindig alacsony. Egyetlen nagy faiskola tart fenn saját kertépítı részleget, mely közterületek fásításával is foglakozik.

49

7 Következtetések, megfontolandó tények Magyarország eredetileg erdıvel borított ország. Ezért az erdıgazdálkodás fontos szerepet kap Magyarországon. Ugyan ez mondható el a szılı- és gyümölcstermesztésrıl is. Az ország részlegesen önellátó a mezıgazdasági és kertészeti termékek tekintetében. A magyar faiskolások körében általános a borúlátás az EU csatlakozás vonatkozásában. A várakozások szerint az árak nagyon nyomottá válnak és a hazai termelés csökkenni fog, különös tekintettel a szılı- és gyümölcsoltvány elıállítás esetében. A dísznövények vonatkozásában a várakozások szerint az import mennyisége növekedni fog a következı pár évben. A rossz logisztikai rendszerek és a tıkehiány akadályozza a hazai termelés növekedését. A magyar termékek legfıbb elınye az edzettségük. Ez az export mértékének növekedését jelentheti, ha a folyamatokat sokkal jobban meg tudják szervezni. Különösen sok lehetıség rejlik a keletebbre fekvı országokba (pl. Románia) történı szállításokban. Ezeken felül még sok bizonytalanság van a törvényhozás és a szabályzás területén. A magyarok az EU csatlakozástól hosszú távon elınyöket remélnek, fıként a gazdasági helyzet javulását várják. Jelenleg nincs jelentıs együttmőködés a faiskolai ágazaton belül, és sok esetben a vállalkozások a faiskolai termesztést csak egy kis mellékes pénzkeresetnek tekintik. Azonban ez változik. Vannak erıfeszítések a Kertészeti (Termék)tanács létrehozására, s több szakmai egyesület is aktívabbá vált. A kiskereskedelem is egyre profibbá válik. Van egy kertészeti áruda lánc, mely több jól mőködı egységgel rendelkezik. A legtöbb magyarországi faiskolai áruda kicsi és nem túl profi. A kis árudák elsısorban helyi termékeket kínálnak. Sok esetben ezek a lerakatok a faiskolák területén, saját termékeiket árusítják. Bár a magyarok lassacskán egyre többet költenek faiskolai termékekre, a kertek veteményesként történı hasznosítása még jóval elterjedtebb, mint a dísz- és pihenıkertek kialakítása. Rövid távon nem várható, hogy a faiskolai termékekre fordított összegek jelentıs mértékben növekedjenek. Az utóbbi öt évben a háztartások nagyobb része költött faiskolai termékekre, s az átlagos ráfordítás nagysága is növekedett. Az öt év távlatában az erre a célra fordított átlagos kiadások mértéke 20%-kal növekedett. A fiatalabbak (30-39 évesek) háztartásai határozottan több pénzt fordítanak növényekre, mint az idısebek (50 év felett). A fiatalabbaknak jóval több pénzük van, amit a kertjeikre fordíthatnak, s ık jobban igénylik a dísznövényeket a környezetükben. Bár a gazdaság teljesítıképessége javul, a középrétegek ebbıl nem sokat profitálnak. Hosszútávon várható, hogy a jólét érezhetıen növekedni fog, s ennek kedvezı hatásai a kerti növények eladásának terén is érzıdni fognak.

50

A közületi piacot elsısorban hazai faiskolák szolgálják ki. Az ide termesztett növényeknek megfelelıen edzettnek kell lenniük és kevés ápolást kell kívánniuk. Ezért csak a jól bevált, szívós növényválaszték kerülhet ide. A tıkehiány és a politikai odafigyelés hiánya eredményeképp aligha várható bármilyen növekedés a közületi értékesítés területén. A faiskolai termékek magyarországi piacán Hollandia csak kis szerepet játszik. A cserjék és a fenyık különösen jól értékesíthetı termékek Magyarországon. Ezt a két termékcsoportot viszonylag nagy mennyiségben termelik és az éghajlati viszonyokat is jól tőrik. A holland cégek viszonylag szők fajtaválasztékot kínálnak Magyarországon. Olaszország sokkal jobb eredményeket tud felmutatni. A holland kínálat elsısorban gyümölcsfákból (32%), park- és útsorfákból (14 %) és egyéb dísznövényekbıl, cserjékbıl és fenyıfélékbıl áll. Lágyszárú évelıt alig importálnak Hollandiából. A kertészeti árudák felé szinte alig van értékesítés, s a barkácsáruházaknak is kicsi a részesedésük. A Hollandiából Magyarországra irányuló export is nagyon töredezett, 43 holland exportır állítja elı a csak 2 millió eurós összbevételt. Most, mikor a kiskereskedelem egy kicsivel magasabb szintővé válik, fontos megmutatni, hogy Hollandia mit tud kínálni e téren. A legnagyobb kertészeti árudalánc a következı pár évben fejlesztéseket tervez, tekintettel a piacra. A kiskereskedık nem csak a hazai termékeket keresik. A kertészeti árudák mellett a barkácsáruházak is fontos szerepet töltenek be. Ezekben több külföldi árut értékesítenek mint az árudákban. A barkácsáruházak fıként külföldi tulajdonban vannak, s agresszív marketing eszközökkel és akciókkal közelítik meg a piacot. Nem várható, hogy a Hollandiából Magyarországra irányuló export rövid távon számottevıen növekedni fog. A határok most már kinyíltak, noha az EU csatlakozás elıtt is csak kevés probléma adódott a Magyarországra történı exporttal. Az import mértéke a következı években növekedni fog, s hogy a növekedésbıl Hollandia hogyan részesül, az még nem látható. Az Olaszországból és Németországból származó áruk importja az elmúlt években jobban növekedett mint a holland áruké. A Magyarországról származó export is növekedett. A magyar export legnagyobb része Hollandiába irányul. Fıként rózsatöveket és erdészeti csemetéket exportálnak. Az export nagyságának rangsorában a második helyen Németország áll, ezt követi Románia és Oroszország.

51

Melléklet I.: Hasznos címek

Szokásos címek, amelyek segítséget nyújthatnak a faiskolai termékek Magyarországra irányuló exportja esetén:

Economische Voorlichtings Dienst (EVD) Bezuidenhoutseweg 181 2594 AH Den Haag Tel: 070-3798933 Fax: 070 3797878 Web-oldal: www.edv.nl Federatie voor de Nederlandse Export (FENEDEX) Postbus 20101 2500 EC Den Haag Bezoekadres: Raamweg 14 2594 HL Den Haag Tel: 070-3478234 Fax: 070-3474081 Web-oldal: www.fenedexnl Koninklijke Bond voor de Groothandel in Bloembollen en Boomkwekerijproducten ( Koninklijke BGBB) Postbus 170 2180 AD Hillegom Bezoekadres: Weerresteinstrat 12 2181 GA Hillegom Tel: 0252-535080 Fax:0252-535088 Web-oldal: www.kbgbb.nl Nederlands Centrum voor Handelsbevordering Postbus 20101 2500 ECDen Haag Bezoekadres: Bezuidenhoutseweg 181 2594 AH Den Haag web-oldal:www.handelsbevordering.nl Plantenziektekundige Dienst Postbus 9102 6700 HC Wageningen Bezoekadres: Geertjesweg 15 6708 PA Wageningen Tel: 0317-496911 Fax: 0317-421701

Plant Publicity Holland Postbus 81 2770 AB Boskoop Bezoekadres: Goudse Rijweg 1 2771 AB Boskoop Tel: 0172-217550 Fax:0172-218350 Web oldal: www.pph.nl Nederlandse Bond van Boomkwekers (NBvB) Postbus: 229 3970 AE Driebergen-Rijsenburg Bezoekadres: Prinzenhof Park 7 3972 NG Driebergen-Rijsenburg web-oldal: www.nbvb.nl Productschap Tuinbouw Postbus 280 2700 AG Zoetermeer Bezoekadres: Luis Paseurlaan 6 2700 AG Zoetermeer web-oldal: www.tuinbouw.nl

52

Magyar címek: Ambassade van het Koninkrij der Nederlanden Dr Iványi L.J. 1022 Budapest, Füge utca 5-7. Tel: 00-36-1-3366380 Fax:00-36-1-3266238 Nederlandse Kaner van Koophandel voor Hongarije Holland Trade House Bezuidenhoutseweg 181 2594 AH Den Haag Tel: 070-3857587 Fax: 070-3477975 Hungarian Alliance of Vegetative Propagating Material's Grovers (overkoepelende bond van boomkwekers) Titkár: Dr. Hunyady Miklós H-1118 Budapest, Villányi út 31. III. Tel: 00-36-13726318 Fax: 00-36-309707651 e-mail: mgyoe@mail.kee.hu National Association of Hungarian Fruit Nurseries Titkár: Dr. Hunyady Miklós H-1118 Budapest, Villányi út 31. III. Tel: 00-36-1-3726318 Fax: 00-36-309707651 Association of Ornamental Nursweries on West Transdanube Elnök: Maraczi László H-9707 Szombathely, Béke tér 1, Magyarország Tel: 00-36-94-312951 Fax:00-36-94-314893 Association of Ornamental Nurseries on the Great Plain Elnök: Szőcs Dezsı 6000 Kecskemét, Kisfái 285 Tel: 00-36-76-501621 Fax:00-36-76-414772 Association of Grape-Wine Propagating Materal's Growers Elnök: Bencze András

Association of Forest Propagation Material Producer Titkár: Tóth János H-1012 Budapest, Kuny Domokos u.13-15 Tel: 00-36-1-3556539 Fax: 00-36-1-2026449 e.mail: jtoth.eszt@dbassoc.hu Prenor Baumschule H-9707 Szombathely, Béke tér 1, Magyarország. Tel: 00-36-94-312951 Fax: 00-36-94-314893 Internet: www.prenor.hu e-mail: prenor@prenor.hu Silvanus Kft (boomkwekerij) Mr. Németh (mérnök) Kistölgyfapuszta Weboldal: www.silvanus.hu e-mail: silvanus@silvanus.hu Cash & Carry Hungaro Plant Faiskola Értékesítı Kft Szánthó János 1194 Budapest, Méta utca 31 Tel: 06-12804857 Weboldal: www.hungaroplant.hu Centraal Bureau van de Statistiek Hongarije Internet: www.ksh.hu Oazis Kertészeti Kft (tuincentraketen) 1101 Budapest, Kıbányai út 47 Tel: 00-36-2613160 Fax: 00-36-2618782 Weboldal: www.oazis.hu Hungarian Association of Garden Centers (ca. 300 leden) Mrs Kissné Szabó Fruzsina Tel: 00-36-2462872 Fax:00-36-2471071 Tuinmagazine: Kertészet és Szılészet 1141 Budapest, Mirtusz utca 2 Tel: 00-36-2732290 Fax: 00-36-2732285 e-mail: szerkesztıség@kerteszetesszoleszet.hu

53

Tartalomjegyzék Összefoglalás 3 1. Bevezetés 6 1.1 Módszer 6 1.2 Éghajlati és földrajzi viszonyok 6 1.3.. Erdıs tájak 7 1.4. Demográfiai jellemzık 7 1.5. Szociális, gazdasági viszonyok 8 1.5.1. Gazdasági fejlıdés 8 1.5.2. Fogyasztói kiadások 9 1.5.3. Infláció 10 1.5.4. Foglalkoztatottság 10 1.5.5. A magyar munkabérek 11 1.5.6. A legfontosabb kereskedelmi partnerek 12 1.6. Politikai helyzet Magyarországon 12 1.7. Mezıgazdaság 13 2. Magyarország és az Európai Unió 13 2.1. Bevezetés 14 2.2. Az Európai Unió története 14 2.3. Csatlakozás az EU-hoz 14 2.4. Kulcskérdések az EU szerint 15 2.5. Az EU csatlakozás gyakorlati következményei 15 2.6. Várakozások 15 3. Üzletkötés Magyarországon 17 3.1 Az üzleti magatartás szabályai 17 3.2 Elosztóhálózat 17 3.3 Pénznem 18 4. Faiskolai termesztés Magyarországon 19 4.1 Díszfaiskolák 19 4.3 Gyümölcsfaiskolák 20 4.4 Erdészeti csemetekertek 21 4.4 Szılıoltvány iskolák 22 4.5 A faiskolai termesztés aktuális problémái 23 4.6 A magyar faiskolai termesztés szakmai szervezetei 23 4.7 A faiskolások várakozásai az EU csatlakozás után 25 5. Külkereskedelem 25 5.1 Kereskedelmi mérleg 25 5.2 A faiskolai termékek magyarországi importja 25 5.3 Hollandia szerepe 27 5.4 Faiskolai termékek exportja Magyarországról 30 5.5 Az EU csatlakozás kereskedelmi következményei 31 6. Értékesítési rendszer Magyarországon 32 6.1 Bevezetés 32 6.2 Felépítés, szerkezet 32 6.3 Fogyasztói piac 32 6.3.1 A magyar faiskolai vásárló 33 6.3.2 Értékesítési csatornák 34 6.4. Közületi értékesítés 35 7. Következtetések, megfontolandó tények 36 Melléklet I.: Hasznos címek 38 Tartalomjegyzék 40