Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok

Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra

pedagógiai szempontok

I. Bevezetés

A tudásalapú társadalom - jellemzőkFogalma: "Tanítani és tanulni - a kognitív társadalom felé" (EU).Tudás: Információk, készségek, képességek, cselekvések, magatartás, attitűdök, érdeklődés, szokások, világkép, világnézet, amelyek a célzott tevékenységben jelennek meg. Az oktatás jelentősége növekszik - a tudás közkinccsé válik, így az egész társadalom tudásszintje növekszik.

Tudásipar megjelenése!!!A tudás támogatja a fejlődést - a tudományos fejlődés a társadalmi fejlődés egyik feltétele. A folyamatosságot a tudás generációk közötti továbbadása, átszármaztatása jelenti. (Tudomány – termelés – oktatás egysége.)

TudásTudományos

fejlődésTársadalmi

fejlődés

3

A tudásalapú társadalom - jellemzők

Az oktatás négy alappillére:– Megtanulni megismerni: A tudás eszközeiben való jártasság.

Figyelem, emlékezet, gondolkodás – memóriafejlesztés!– Megtanulni dolgozni: A munkavégzés megtanulása,

szakértelem. A fizikai jellegű munka a szellemi tevékenység irányába tolódik el – gépek irányítása, felügyelete, tervezés, szervezés, info-kommunikáció.

– Megtanulni élni: Önismeret, önértékelés, értékrend, identitás.– Megtanulni másokkal élni: Szociális viselkedés, mások

felfedezése, elfogadása, csoportmunkára való alkalmasság, kooperatív munkavégzés.

A világ változik – az egyén viszonyulása is kell, hogy változzon – élethosszig tartó tanulás. 4

A tudásalapú társadalom - jellemzők

A négy alappillér (tudás – szakértelem – együtt élni tudás – létezni tudás) együttes érvényesülésének lehetőségét meg kell alapozni.

Törekvések: – Kellő motivációs bázis kiépítése a tanulásra; – A tanulói aktivitás biztosítása; – A tanulók közvetlen részvétele a tanítási-tanulási

folyamatban; – Tudatos tanulási, önképzési stratégiák kialakítása a

tanulókban; – Megfelelő módszertani háttér biztosítása; – A megszerzett tudás, szakértelem társadalmi elismerése,

stb.5

II. Szakmai szocializáció, szakmai nevelés

Szocializáció

Szocializáció: Tágabb értelemben: a kultúra elemeinek elsajátítása. Konkrétabban: a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melyben az egyén megtanulja megismerni önmagát és környezetét, elsajátítja az együttélés szabályait, a lehetséges és elvárt viselkedésmódokat.Normák, értékek, hagyományok elsajátítása, melyek az adott kultúrára, környezetre jellemzők.A folyamat eredménye: az egyén viselkedése módosul - megfelel a környezete által vele szemben támasztott követelményeknek.

A szocializáció tehát: kölcsönhatás az egyén és a környezete között.

7

Szakmai szocializációSzakmai szocializáció: Az egyén a munkavégzés kultúrájának elsajátításával bekapcsolódik a társadalmi munkamegosztásba.

Munkakultúra: A kultúra területeinek azon elemei, melyeket az ember a munkavégzés során felhasznál.

Objektív oldala: ‒A társadalmi munkamegosztás színvonala;‒Az elosztási viszonyok;‒A munkavégzés tárgyi feltételei, adottságai, körülményei, technológia, jogi és gazdasági szabályozók, munkaszervezetek.

Szubjektív oldala:‒Az ember szaktudása, munkája minősége, értékrendszer, Az ember szaktudása, munkája minősége, értékrendszer, motivációk, attitűdök, stb.motivációk, attitűdök, stb.

Szakmai szocializációA szakmai szocializáció folyamatának négy szakasza:1.Pályaorientáció: az adott szakmára való ráirányulás, beállítódás szakasza - a pályaválasztással zárul.2.A szakmai tanulmányok megkezdése: A pályaválasztást követően. Az egyén előmenetelét és fejlődését személyes adottságai és ambíciói, illetve az iskola munkájának színvonala határozza meg. A szakmai tanulmányok eredményes befejezése: a potenciális pályaérettség szintje.3.Pályakezdés: A szakmával való közvetlen találkozás során derül ki, hogy sikerült-e a jelöltet szakmailag és emberileg úgy felkészíteni, hogy az életcéljának tekintse a szakmai munkát. Sikeres pályára lépés: pozitív érzelmi viszonyulás a szakmához, hivatásérzet, ami a pályán maradás feltétele.4.A pályavitel szakasza: A pályakezdő már képes önállóan dolgozni, hivatásérzete, a szakmai munka iránti vonzalma mélyült. A szakember ezen fokon már nem csak érzi hanem tudja is, hogy pályaválasztása helyes volt.

Szakmai nevelés

A szakmai szocializáció folyamatában a szakmai kultúra elsajátítása folyik, szakmai nevelés keretében.Szakmai nevelés: Egy adott szakmára vonatkozó szakmai műveltség elsajátítása, illetve annak gyakorlásához szükséges képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása. (Kompetenciák)A szakmai nevelés három alapvető feladata:

1. a szakmai műveltség kialakítása;2. adekvát szakmai attitűdök kialakítása,3. a szakma gyakorlásához szükséges képességrendszer

kialakítása.A három feladatot szoros kapcsolat jellemzi.

Szakmai nevelés – a szakmai műveltség1. Műveltség

Olyan tudás, amely hatékonyan segíti az egyéni fejlődést, a személyes boldogulást, a másokkal való kapcsolattartást, a társadalmi munkamegosztásban való részvételt. (Csapó Benő)Az adott kultúrában releváns, felhasználható készségek, képességek, ismeretek összessége, társadalmilag értékes tudás. Elemeit az tünteti ki, hogy a társadalom elfogadja, értékeli az adott tudást. Szakmai műveltség: A szakmai nevelés eredménye. Meghatározott, speciális tudásrendszert foglal magában, amely az általános műveltségre alapozva alakul ki. A szakmai műveltséghez tartozik a szakmai látókör kialakulása, amely a tudományos és technológiai ismeretek közötti egységet jelenti.Egyén és környezet harmóniája!

Szakmai nevelés – az attitűd2. Attitűd

Személlyel, tárggyal, jelenséggel, szituációval, emberekkel kapcsolatos értékelő beállítódás, ‒ amely viszonyítási alapul szolgál, ‒ aminek alapján az egyén véleményt alkot, viselkedik, viszonyul.

Az attitűd összetevői:‒ Kognitív összetevő: A tudás, az ismeret szintje. Ez az attitűd

tárgyára vonatkozó ismereteket, nézeteket, véleményeket, gondolatokat jelenti.

‒ Érzelmi, affektív összetevő: Érzelmi értékek, az attitűd tárgyához való viszonyulást fejezik ki.

‒ Viselkedéses szint, konnatív összetevő: Hogyan viselkedünk az attitűd tárgyával kapcsolatban.

Szimpatikus idegrendszeri válaszok

Érzelmek Érzelmek szóbeli

megnyilatkozásai

Perceptuális válaszok

Kogníció Hiedelmek szóbeli

megnyilatkozásai

Nyílt cselekedetek

Viselkedés Viselkedés szóbeli

megnyilatkozásai

Ingerek (egyének,

helyzetek, szociális

problémák, szociális

csoportok és más

„attitűdtárgyak”)

Attitűdök

Mérhető független változók Közbülső változók Mérhető függő változók

(Rosenberg és Hovland nyomán)

Szakmai nevelés - az attitűd komponenseiHáromelemes attitűdmodell: Az attitűd közvetít a viselkedést megelőző megfigyelhető inger és az azt követő viselkedés között.

Edvard Munch: Sikoly

Szakmai nevelés – az attitűd funkciói

Az attitűd funkciói:‒Alkalmazkodási funkció: Elősegítik a társadalmi környezethez való alkalmazkodást. Ha az ember attitűdjei megegyeznek környezete attitűdjeivel, akkor sokkal könnyebben be tud illeszkedni. ‒Önvédelmi (énvédő) funkció: A valóságot az attitűdjeink torzító tükrén keresztül szemlélve nem kell észrevennünk az énünket veszélyeztető tényeket.‒Értékkifejező funkció: Az attitűdök érzelmi összetevőjük segítségével tükrözik értékeinket.‒Tudás funkció: Az attitűdök segítik a világban való tájékozódást.

Szakmai nevelés - az attitűd dimenziói

a./ Érzelmi-értékelési tartomány: Pozitív-negatív irányban polarizál.

‒ Pozitív: rajongás, szeretet, kedvelés, előnyben részesítés.‒ Negatív: undorordás, gyűlölet, elutasítás, mellőzés,

hátrányos megkülönböztetés.b./ Intenzitás: Hol helyezkedik el a +/-skálán? Bizonyosság, stabilitás, időbeni tartósság.c./ Relevancia: A szóban forgó tárgyhoz kapcsolódó attitűd mennyire fontos a személy számára, milyen könnyen mozgósítható, és milyen mértékben elkötelezett iránta a személy. Az attitűd személyiségbe való beágyazottságát mutatja ‒ hit, meggyőződés, elhivatottság. A kevéssé releváns attitűdök idővel véleményekké transzformálódnak.

Szakmai nevelés – szakmai attitűd

Szociális attitűd: A társadalmi vonatkozások, társadalmi kötelességek vagy társadalmi nézetek iránti fogékonyságot jelenti.

Szakmai attitűd: Megalapozása a tanulók különböző szakmákkal való megismertetése, illetve az ezek iránti érdeklődés kialakítása révén. Olyan motivációs tényező, amely kihat a tanuló jövőbeli értelmi tevékenységére, pályaválasztására, munkatevékenységére. A szakmai képzés megalapozása speciális kompetenciák által valósul meg.

Szakmai nevelés – képességek

3. Szakmai képességrendszer megalapozása: Bizonyos általános és speciális (műszaki, szenzomotoros) képességek, illetve gyakorlati jártasságok és készségek által történik.Általános képességek: megfigyelőképesség, kreativitás, gondolkodás. Speciális képességek: A gondolkodás az alkalmazási területek függvényében differenciálódik. Műszaki, közgazdasági, stb. gondolkodás, adekvát képességek, képzetek, műveletek, amelyeket bizonyos adott (műszaki, közgazdasági, stb.) feladatok megoldásában használunk fel. Gyakorlati jártasságok, készségek: A szakmai feladatok elvégzésének, végrehajtásának szintjei.

Szakmai nevelés - eredményekEredménye: – Tanulási képességek fejlődése: logikus gondolkodás; – Életszerűség: kételkedés, térbeli tájékozódás, gyakorlati kultúra

erősítése a virtuális jellegű tevékenységek materializálása révén. – Környezettel való építő kölcsönhatás, melynek tényezői:

• A közvetlen környezet, földrajzi tér, földrajzi közeg ismerete, az ezzel való kölcsönhatások kialakításának képességei;

• A lakóhelyi közösség, szociológiai közeg természetének, múltjának, jelenének és a jövővel kapcsolatos aspirációinak megértése, kezelése;

• A közvetlen környezet szellemiségét meghatározó kulturális közeg ismerete, megértése, valamint a megőrzéséhez és gyarapításához való tevőleges hozzájárulás képességei.

‒ A szaktudás iránti igény állandósulása, az élethosszig tartó tanulás feltételeinek kialakulása;

‒ Munkamorál: a munkával kapcsolatos minőségi szempontok.19

adottságokvégzettségtapasztalat

szükségletekcélok

értékekpreferenciák

Képességek

SZEMÉLY

Vágyak

Munkajellemzők

Követelmények

MUNKA munkaterhelés

teljesítmény-követelmény

aktív részvétel

foglalkozásmunkakör

munkaszervezet

EREDMÉNYEK

munkával való elégedettség;

testi, pszichológiai

egészség;motiváció;

teljesítmény;hiányzás;

fluktuáció;pályamódosítás.

Személy – munka összeillés modellje

20

III. Gyakorlati képzés és kompetenciák

A gyakorlati képzés - alapfogalmak

A gyakorlat tevékenységi rendszer, amelyben ‒ az elsajátított ismeretek alkalmazása, ‒ a jártasságok és készségek, képességek kifejlesztése, ‒ a tevékeny, alkotó, kezdeményező emberi magatartás

kimunkálásatörténik.

A szakmai nevelés megvalósításának színtere a gyakorlati képzés.A GYAKORLATI KÉPZÉS ÁLTALÁNOS CÉLJA:

A képzésben résztvevő tanulók a folyamat végén a gyakorlati munkavégzés feltételeit, a szakma gyakorlásához szükséges kompetenciákat birtokolják.

Kompetenciák: szakmai, személyes, társas és módszertani.

A gyakorlati képzés - feladatok

A GYAKORLATI KÉPZÉS FELADATAI:•A kompetenciák megszerzése érdekében elsősorban gyakorlati ismeretek nyújtása a tanulók számára;•Azoknak a speciális munkaműveleteknek a megismertetése, amelyek a szakma gyakorlásához szükségesek;•Folyamatos kapcsolatteremtés az elmélet és a gyakorlat között, a tudatos munkavégzés biztosítása céljából: A gyakorlati munka végzése során a már megszerzett elméleti ismeretek felhasználása, a tevékenységnek a felmerült probléma megoldására irányítása. Ez a gyakorlatias, problémamegoldó gondolkodás nem spontán módon alakul ki, kialakítása és fejlesztése ugyanolyan összetett feladat, mint a gondolkodás fejlesztése.

Felkészítés a munkahelyi gyakorlatra

Szintvizsga (gyakorlati): A gyakorlati képzés szervezője a szakmai és vizsgakövetelményben előírt vizsgát szervez annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat.Általános elvárások:

‒ A tanuló ismereteit képes legyen rendszerezni és folyamatba építeni;

‒ Ismerje fel a logikai kapcsolatokat, összefüggéseket; ‒ Lássa át a munkatevékenység szerkezetét; ‒ Gyakorlott legyen az általános és speciális

munkafunkciókban.

A kompetenciák figyelembevétele

1. SZAKMAI KOMPETENCIÁK: az ismeretek alkalmazási típusa, valamint a szakmai készségek, képességek szintjei.

a)a) Szakmai ismeretek:Szakmai ismeretek: A foglalkozás feladatainak ellátásához szükséges általános, ill. speciális ismeretek. Lényegében a munkavégzés során alkalmazott tények, fogalmak, eljárások, összefüggések tudása, megértése és alkalmazása.

b) Szakmai készségek: A foglalkozás jellemző feladatainak ellátásához szükséges és általánosan alkalmazott készségek. A készségek az elsajátított ismeretek automatizált felhasználási szintjét, az alkalmazható tudás automatizált - szellemi és fizikai - tevékenységformáit jelentik, melyben kifejezésre jut a tevékenységben való gyakorlottság magas színvonala


A tanuló szakmai felkészítésének szempontjai:‒ Felkészítéskor szempont az ismeretalkalmazás minősége

(önállóság, gyorsaság, hibátlanság)‒ A tanuló munkavégzése a munkatevékenység céljának

feleljen meg;‒ Legalább a megszokott munkahelyi körülmények között

tudjon munkát végezni; ‒ A feladat megoldásához szükséges információkat,

információhordozókat önállóan használja;‒ Ismerje fel a hibákat és azokat önállóan javítsa ki;‒ Önellenőrzés és javítás után megfelelő eredménnyel

történő ismeretalkalmazás.

A kompetenciák figyelembevétele2. SZEMÉLYES KOMPETENCIÁK: a)Adottságok: A szakmához tartozó feladatok ellátásához szükséges FIZIKAI (pl. erős fizikum), FIZIOLÓGIAI (pl. látás, hallás, térlátás) és PSZICHOLÓGIAI (pl. érzelmi stabilitás, tűrőképesség) jellemzők.

b)Jellemvonások: Személyiségbeli sajátosságok, ösztönzik, szervezik és regulálják az eredményes munkavégzést.• Kitartás: Képes a munkatevékenység által igényelt

energiabefektetés hosszabb távú fenntartására. Képes akaratát huzamosabb időn át a feladat elvégzésére összpontosítani. Lehetőségek: Olyan feladatok esetén is képes jó teljesítményt elérni, amelyeket nem szeret. Mindenképpen az elvégzésére törekszik. Kitartóan küzdi le a munka közben felmerülő akadályokat. Kudarcok esetén is befejezi a feladatot. Képes figyelmét hosszú ideig a feladat elvégzésére összpontosítani.

A kompetenciák figyelembevétele• Megbízhatóság: A feladatait következetesen elvégzi, a munka során

rendelkezésre áll, lehet rá számítani. A munkához kapcsolódó szabályokat egyaránt betartja (pl. munkavédelmi szabályok, a munkavégzésre előírt technológia). Lehetőségek: Betartja a munkavégzés szabályait. Bizalmasan kezeli az információkat (adatokat, tényeket stb.). Kiszámítható a viselkedése. Szavahihető. Viselkedését nem magyarázza, nem keres kifogásokat, vállalja tévedéseit. Nyílt és egyértelmű a kommunikációja.

• Monotóniatűrés: Az ismétlődő feladatokat is megfelelő figyelemmel, a kívánt minőségben, határidőre látja el. Fontos olyan szakmák esetében, ahol a gyakran ismétlődő, változatlan, unalmas feladatok jellemzik a tevékenységet.Lehetőségek: Szívesen végez gyakran ismétlődő feladatokat. Ilyen esetben is hatékonyan végzi a munkáját. Hosszú ideig képes a monoton munkavégzésre folyamatosan képes a figyelmét fenntartani.


• Precizitás: Képes a közel hibátlan munkavégzésre. Lehetőségek: Megszerzi a feladat végzéséhez a hiányzó információkat. A munkakezdés előtt információt gyűjt az elvárásokról. Feladatát az előírt és elvárt szempontok, standardok szerint végzi. A munkaeszközöket, szerszámokat, berendezéseket pontosan használja. Feladatai kivitelezésében igényes. A minőségi elvárásoknak megfelelően végzi munkáját. Elvégzett feladatait a szükséges alapossággal, a szükséges időközönként ellenőrzi. Ha szükséges, a feladat végzése közben időben korrigálja munkáját.

• Szorgalom, igyekezet: A rendelkezésre álló időt kihasználja. Keresi az új feladatokat. Vállalja a többletmunkával járó feladatokat is. Lehetőségek: Igyekszik megismerni a vele szemben támasztott elvárásokat, követelményeket és azoknak megfelelően cselekszik. Többlet erőforrásokat (idő, energia) is mozgósít, ha a feladat megkívánja. Teljesítménye általában jobb, mint amit a munka megkövetel. A munkavégzés ideje alatt a munkára koncentrál. Munkaidejét teljes mértékben kihasználja.


• Türelmesség: Képes a feladatokból adódó helyzetek nyugodt kezelésére. Olyan szakmákban fontos, ahol a munkafolyamatokból adódóan szükséges a hosszabb várakozási idő nyugodt kezelése. Lehetőségek: Nyugodtan, türelmesen kezeli a munkafolyamatokból adódó hosszabb várakozási időt. Természetesnek tekinti és elfogadja a várakozási helyzeteket. Természetesnek fogja fel a munkából adódó hosszabb várakozási időt. Megőrzi nyugalmát olyan helyzetekben, ahol mások munkájára, válaszára stb. kell várnia. Türelmes a nála lassabb gondolkodású egyénekkel szemben.

A kompetenciák figyelembevétele3. TÁRSAS KOMPETENCIÁK:•Kapcsolatteremtő képesség: Könnyen alakít ki új kapcsolatokat. Olyan szakmák esetében van rá szükség, ahol a munka sikere nagymértékben múlik a gyorsan kiépített kapcsolat minőségén.

Lehetőségek: Szívesen teremt kapcsolatot másokkal. Keresi a szakmai kapcsolatok kialakításának lehetőségeit. Felismeri a másokkal való kapcsolat kiépítésének lehetőségeit. Nyitottságával igyekszik felkelteni mások érdeklődését. Tudatosan dolgozik a kapcsolat kiépítésén, erőfeszítéseket tesz ezért.

•Segítőkészség: Mások számára megfelelő módon és tartalommal nyújt támogatást a feladatok elvégzése során. Ott fontos, ahol az eredmény, vagy mások testi épsége múlhat azon, hogy a tanuló felismeri-e és megfelelően kezeli-e a kritikus helyzeteket.

Lehetőségek: Felismeri mások szükségleteit, és ennek megfelelően viselkedik. Mások számára szakmai támogatást nyújt. A saját szükségleteit és mások szükségleteit jól szét tudja választani.


• Irányíthatóság: Elfogadja és fegyelmezetten követi a munka irányítójának utasításait. Azokban a szakmákban különösen fontos, ahol bizonyos helyzetek kezelése, megoldása, vagy elkerülése azon múlik, hogy a tanuló mennyire tudja elfogadni és követni az irányítást. Lehetőségek: Elfogadja, ha utasítják. Fegyelmezetten végrehajtja az utasításokat. Kifogásait, ellenvetéseit indokolt esetben közli a munka irányítójával.

A kompetenciák figyelembevétele4. MÓDSZERKOMPETENCIÁK:•Áttekintő képesség: Képes a tevékenységek, a technológiai folyamatok és kapcsolatok egészben történő megragadására. Ott, ahol nem csak a részfeladatokat, hanem az egész folyamatot szükséges átlátni az eredményes munkavégzés érdekében.

Lehetőségek: Átlátja a rendszereket, folyamatokat. Nem veszik el a részletekben. A teljes folyamatot „megfelelő” részekre képes tagolni.

•Logikai képességek: Felismeri a logikai összefüggéseket, a munkaműveleteket ezeknek megfelelően tervezi és végzi. Olyan szakmánál ahol az adatok, tények közötti összefüggések pontos, gyors felismerése elengedhetetlen a munkafolyamat tervezéséhez, a feladat megvalósításához, a hibák, problémák elhárításához stb.

Lehetőségek: Képes megérteni és alkalmazni egy rendszer saját logikáját. Felismeri az ok-okozati összefüggéseket. A rendelkezésre álló információk alapján helyes következtetésekre jut.

A kompetenciák figyelembevétele• Rendszerező képesség: Képes egymástól különálló elemek

csoportosítására. Olyan szakmáknál, ahol a munkavégzés során az információk, feladatok, eszközök stb. válogatására, rendszerezésére, elrendezésére van szükség.Lehetőségek: Felismeri a magasabb rendű kategóriákat. Felismeri az egymástól különböző elemek közös jellemzőjét. Felismeri az egymáshoz hasonló elemek megkülönböztető jegyeit. A rendelkezésére álló információkat, elemeket kategóriákba tudja sorolni.

• Kreativitás, ötletgazdagság: Képes a feladat elvégzéséhez szükséges ötletek kigondolására. Azokban a szakmákban, ahol a munka eredményessége eredeti ötletek kigondolásától függ.Lehetőségek: Folyamatok javítása érdekében újító ötletekkel, javaslatokkal áll elő. Szokatlan megoldások kialakítására képes. A feladatok megoldása során újszerű eljárásokat alkalmaz. Képes a feladatokat az eddigiektől eltérő módon és eszközökkel megoldani. Szemléletmódja eltér a megszokottól, egyedi látásmóddal rendelkezik.

A kompetenciák figyelembevétele• Ismeretek helyén való alkalmazása: Az információkat,

ismereteket megfelelő szituációban, munkakörnyezetben tudja alkalmazni. Olyan szakmákban, ahol a tanulónak a sokféle megoldási mód közül kell kiválasztania a legeredményesebbet.Lehetőségek: Egy konkrét feladat elvégzéséhez felidézi a megfelelő ismereteit. Ismeretei alapján tudja, milyen további információra van szüksége a feladat elvégzéséhez. Ha szükséges, további információt gyűjt a feladat elvégzéséhez. A megoldási lehetőségek közül a helyzetnek leginkább megfelelőt választja

• Felfogóképesség: Megérti a munka elvégzéséhez szükséges utasításokat, leírásokat. Ott, ahol gyakran változik a munkát szabályozó, vagy meghatározó információ, az utasítások pontatlan értelmezése vagy félreértése komoly következményekkel járhat. Lehetőségek: Szakmai ismeretei, tapasztalatai alapján helyesen értelmezi a feladat elvégzéséhez szükséges információt. Figyelmet és energiát fordít az információk egészen pontos megértésére.

A kompetenciák figyelembevétele• Következtető képesség: Képes a hallott, látott, tapasztalt információk

alapján a hiányzó információk megtalálására. Ott, ahol nem áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez szükséges valamennyi információ, ezért a szakembernek kell az észlelt információkból a megfelelő következtetéseket levonnia. Lehetőségek: Felismeri az információhiányt. Szakmailag helyes következtetéssel pótolja a hiányzó információt. Ellenőrzi következtetése helyességét. Következtetéseit az aktuális tapasztalatokra alapozza. Nem von le elhamarkodott következtetéseket.

• Hibakeresés (diagnosztizálás): Képes bonyolult, összetett információhalmaz elemzésén alapuló adatkiválasztásra, a legfontosabbnak minősíthető információ megtalálására.

• Lehetőségek: A hibakeresés során betartja az elemzésre vonatkozó szabályokat. A rendelkezésre álló halmazból módszeresen kiválogatja a releváns információkat. Szisztematikusan végiggondolja a probléma/hiba lehetséges okait. Képes olyan hibák felismerésére is, amelyekkel még nem találkozott.

A kompetenciák figyelembevétele• Helyzetfelismerés: Képes objektíven meglátni, és helyesen

értelmezni a váratlanul kialakult munkahelyzetet. Ott, ahol gyors és pontos szituáció felismerés szükséges, mivel a helyzet félreértelmezésének következményei lehetnek.Lehetőségek: Felismeri a számára új problémahelyzeteket. Felismeri a valós problémákat. Gyors helyzetfelismerés jellemzi a problémák megközelítése és a megoldások keresése során. Objektíven szemléli a helyzeteket. Tényekre, adatokra, hiteles forrásokra épít a helyzetek elemzésekor.

• Módszeres munkavégzés: A tevékenységeket előre meghatározott lépéssorrend alapján végzi el. Ott, ahol a folyamat egymásra épülő tevékenységekből, feladatokból áll. A feladatsorrend megváltozása emberi, anyagi következményekkel járhat.Lehetőségek: Jól ismeri / értelmezi a feladat egyes elemeinek sorrendiségét. Pontosan betartja a feladat végzésére vonatkozó technológiai sorrendet. Pontosan a feladat elvégzéséhez szükséges tevékenységeket végzi, kerüli a kísérletezést, a próbálkozást.


• Körültekintés, elővigyázatosság: Munkáját gondosan, a körülmények figyelembevételével végzi. Felismeri a korlátokat, helyesen ítéli meg a valós következményeket. Ott, ahol életveszélyes helyzet, vagy nagy vagyoni, környezeti kár veszélye állhat fenn a feladat végzése közben. Lehetőségek: Alaposan felkészül. Figyelmesen végzi a munkáját. A munkaeszközöket az előírásoknak megfelelően használja. Ismeri a munka közben felmerülő veszélyes helyzeteket és azok következményeit. Törekszik a veszélyes helyzetek elkerülésére. Folyamatosan értékeli a helyzetet és mérlegeli a kockázati tényezőket.

A kompetenciák figyelembevétele• Figyelem, összpontosítás: Képes figyelme hosszú távú

fenntartására. Képes a környezeti hatásokat kiküszöbölni. Sok figyelemelterelő tényező előfordulása esetén, illetve ahol fokozottan kell koncentrálni a feladat pontos elvégzésére. Lehetőségek: Képes tartósan koncentrálni a fő feladat elvégzésére. Több inger esetén figyelme gyorsan rátalál a megfelelő ingerre. Egyszerre jelenlévő, nagy intenzitású ingerek esetén is tartósan a releváns ingerre tudja irányítani figyelmét. A figyelme nem terelhető el könnyen a feladat végzése közben. Figyelmét tudatosan képes irányítani, átváltani egyik tevékenységről a másikra.

• A környezet tisztántartása: Munkakörnyezetét az elvárásoknak megfelelően rendben tartja. Szakszerűen használja és tárolja a munkaeszközöket. Fokozott veszélyhelyzet esetén.Lehetőségek: Rendszeresen megtisztítja a munkavégzés tárgyi feltételeit (eszköz, berendezés, szerszám). Szakszerűen tárolja a munkaeszközöket. A munkavégzés környezetét tisztán tartja. Saját magára is figyelmet fordít. Törekszik az ápolt, tiszta megjelenésre, a higiéniai szabályok betartására.

IV. Az ismeretek alkalmazásának stratégiái

A megvalósítás stratégiáiTanítási-tanulási folyamat: részben ismeretszerzést, részben az ismeretek alkalmazását foglalja magába. (Nagy S.) Alkalmazási stratégia: Az ismeretek alkalmazásának megvalósítása.

‒ Reproduktív (begyakorlás): a készségfejlesztést szolgálják; ‒ Produktív (alkotó alkalmazás): összetettebb feladatok,

problémák sokrétűbb, bonyolultabb megoldását eredményezik.Algoritmus: Eljárási műveletek lánca. Olyan megengedett lépésekből álló módszer, utasítás, részletes útmutatás, amely valamely felmerült probléma megoldására alkalmas.Az oktatási folyamat jellegétől függően az algoritmus:‒Tanulható, elsajátítható (reproduktív folyamat)‒Felismerhető (produktív folyamat, algoritmizálás).

A megvalósítás stratégiái1. AZ ISMERETEK OPERATÍV ALKALMAZÁSA

Előfeltétel: A feladat megértéséhez, a tevékenység végrehajtásához és az eredmény ellenőrzéséhez, értékeléséhez szükséges ismeretek birtoklása.Általában összetett feladatoknál, komplex műveleteknél. Összetett feladatok: egymással összefüggő részfeladatok. Komplex műveletek: elemi műveletek sorozata.Operatív alkalmazás a mezőgazdaságban: A termelési folyamat felosztása munkafolyamatra, munkaműveletekre, műveletelemekre, munkamozdulatokra.

Külső algoritmusok: A tevékenység végrehajtásához szükséges ismereteket a tanuló kívülről kapja. (Tanári bemutatás, rajz, szöveges utasítás.)Belső algoritmusok: Gyakorlások révén alakulnak ki.

A megvalósítás stratégiái2. FELADATMEGOLDÓ ALKALMAZÁSI STRATÉGIA

A tanuló ismer legalább egy olyan algoritmust, amely alkalmazása azonnal eredményre vezet. Ennek ismétlő alkalmazása, begyakorlása eredményezi a végrehajtás készség-szintjét.

3. PROBLÉMAMEGOLDÓ STRATÉGIA„Probléma minden olyan szituáció, amely cselekvésre késztet, s amelyben nem azonnal adott, hogy a cselekvési igény milyen úton, milyen algoritmussal elégíthető ki.” (Nahalka I.)Egy probléma megoldásához szükséges képességek:‒Elemző képesség;‒Az adekvát ismeretek kiválasztásának képessége;‒Összehasonlítás, megkülönböztetés képessége‒A lényeges elemek kiemelésének képessége;‒Az alternatívákban gondolkodás képessége;‒Döntési képesség;‒Problémamegoldó képesség;‒Speciális gyakorlati (mozgásos-cselekvéses) képességek.

A megvalósítás stratégiái

4. TANULÁS MUNKAVÉGZÉS ÚTJÁNA munkatanulás jellemzői: – a megismerési folyamat, – a cselekvés folyamata, – a munkához fűződő viszony alakulása

A műveletek tanításának általános mozzanatai:‒ A tevékenység céljának ismertetése, motiváció;‒ A tevékenység tudatos technikai alapjának megtanítása vagy

felidézése;‒ A tevékenység végrehajtásának bemutatása és ismertetése;‒ A tevékenység elemzése, fázisokra bontása (lassabb

bemutatása);‒ A tevékenység gyakorlása fázisok szerint, majd folyamatosan;‒ Az ellenőrzés, mely az egész folyamatot áthatja.

együttesen jelenik meg.

V. Tanulás munkavégzés útján

A munkatanulás szervezése:1. A foglalkozások feltételeinek megteremtése

Személyi feltételek:• A tanulók felkészítése a munkavégzésre (célok, elvárások

ismertetése, előismeretek felidézése, munkavédelmi szempontok;• Gyakorlati oktató folyamatos jelenléte a munkavégzéskor.

Tárgyi feltételek:• A munka tárgyának pontos megválasztása;• Gépek, berendezések, szerszámok, egyéb eszközök, anyagok

biztosítása.

Környezeti feltételek:• A munkavégzés helyszínének biztosítása;• A biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése.

A munkatanulás szervezése:2. Pontos tanulási célok kitűzése

Lehetőségek a célkitűzésre és motivációra:‒ Egyszerű bejelentés;‒ A hiányos ismeretek kiegészítésére utalás;‒ Probléma-felvetés;‒ Érdeklődés-felkeltő kérdések;‒ Az elvégzendő tevékenység céljának tudatosítása;‒ Az elvégzendő feladat fő fázisainak bemutatása;‒ Az ismeretek társadalmi hasznosságának felismertetése.

Célok: A tantervi célokkal összhangban.

Célkitűzés - egyben motivációs bázis is legyen!

A munkatanulás szervezése:3. Adekvát követelmények támasztása

Elvárások az oktatóval szemben:‒ A tanügyi dokumentumok következetes alkalmazása a

képzési követelményrendszer figyelembevételénél;‒ A képzési követelményrendszer pontos értelmezése:

ismeretek, képességek, készségek, attitűdök, magatartásformák;

‒ A szakmai elvárások figyelembevétele a képzési követelmények értelmezésénél – kompetenciák;

‒ Megfelelés a mérhetőség szempontjainak.

49

A munkatanulás szervezése:4. A foglalkozások tartalmának meghatározása

A foglalkozások tartalmának meghatározása: A termelési folyamatot a cselekvéstanulás szempontjából elemezni kell, részekre kell bontani.

‒ Termelési folyamat (őszibúza termesztési folyamata) Munkafolyamat (az őszibúza gyomirtása)

‒ Munkaművelet: (a permetezőgép feltöltése) ‒ Műveletelem (feltöltés vízzel, vegyszer hozzáadása, keverés)‒ Munkamozdulat

A munkatanulás szervezése:5. A tanulók motiválása és aktivizálása

a. Kapcsolat kialakítása a tanulóval– Ne csak tanulási szituációban találkozzunk a tanulóval. – Tanuljuk meg a tanulók nevét. – Ismerjük meg közelebbről a tanulókat. – Ismerjük meg a szülőket.

b. Pozitív légkör teremtése a tanulócsoportban– Törekedjünk az érzelmi biztonság megteremtésére. – Törődjünk a tárgyi környezettel. – Ne féljünk a játékosságtól és a humortól.– Tartózkodjunk az intellektuális agressziótól. – Akadályozzuk meg tanulók közötti agressziót.

c. Követendő példák felmutatásad. Életszerű tanításe. Hatékony megerősítés

A munkatanulás szervezése:6. A tanulók közötti különbségek figyelembevétele

A differenciálás szempontjai:‒ A nemek közötti eltérések;‒ A tanulók képességei közötti eltérések;‒ A tanulók előismeretei közötti különbségek;‒ Az érdeklődésben, értékrendben tapasztalt különbségek;‒ A tanulók közötti fizikai különbségek;‒ A családi háttérben megjelenő különbségek;‒ A tanulók szakmai indíttatásában megjelenő különbségek.

A munkatanulás szervezése:7. Feladatismertetés, feladatkiadás

A) A feladatok ismertetése a csoportok előtt‒A munkavégzés célja, mennyiségi és minőségi célok, elvárások, a csoportok elosztása; ‒A munkavégzés menetére vonatkozó terv ismertetése;‒A munkafeladat és az idő meghatározása, a csoportváltás menete. Jó megoldás feladatlapok használata. Ezeken a csoportonként és tanulónként elvégzett munka jellegének és minőségének, a munkavégzés során felmerült problémák vezetése.‒A tanulók motiválása, az érdeklődés felkeltése a munkafeladat iránt. Pl. egy-egy aktuális probléma felvetése, és a tanulók érdeklődésének a problémamegoldás irányába történő terelése.‒Csak a vagyon- és munkabiztonság szempontjából szükséges paramétereket adjuk meg. Lehetőség a tanulóknak arra, hogy maguk állítsanak fel probléma-megoldási alternatívákat, maguk döntsenek a megfelelő megoldási séma mellett.

52

A munkatanulás szervezése: 7. Feladatismertetés, feladatkiadás

B) A feladatok részletes ismertetése, a szükséges instrukciók megadása munkahelyenkéntA csoportelosztás után a kijelölt munkahelyek végigjárása, a legszükségesebb információk megadása a csoport tagjainak. Kiindulás: a leggyengébb csoport. A gyakorlati oktató részletesen ismertesse a feladatokat, esetleg személyekre is lebontva, megadva a megoldás egy lehetséges változatát is. Törekedni kell arra, hogy a tanulók elgondolkodjanak a kapott munkafeladaton, átgondoltan tervezzék meg a feladat végrehajtásának menetét, a műveletek sorrendjét. A munkavégzéshez szükséges anyagokat, eszközöket, szerszámokat, azok fajtáját, mennyiségét lehetőleg a tanulók határozzák meg.

53

A munkatanulás szervezése: 8. A tanulók munkájának irányítása

• Megértették-e a tanulók a kijelölt feladatot;

• Életkori sajátosságaiknak megfelel-e a feladat;

• Bekapcsolódnak-e a munkafolyamatba;

• Tudatos-e ez a bekapcsolódás;• Hogyan szervezik meg saját és a

csoport többi tagjának a munkáját;• Szakszerűen használják-e a gépeket,

berendezéseket, szerszámokat, eszközöket;

• Betartják-e a munkavédelmi előírásokat;

• Ergonómiai szempontból (testtartás, mozdulatok) helyes-e a munkavégzésük;

• Milyen típushibákat követnek el;• Milyen az együttműködés a

csoport tagjai között;• Mennyire jellemzi önállóság a

tanulók munkáját;• Milyen adatbázisokra

támaszkodnak, ez mennyire tudatos vagy ötletszerű;

• Képesek-e követni a változó munkafeltételeket;

• Hogyan alakul a tanulók munkateljesítménye;

• Milyen a munkaminőség iránti igény;

• Milyen a tanulók igénye a munkahelyi környezettel kapcsolatban.

Megfigyelési szempontok:

54

A munkatanulás szervezése: 8. A tanulók munkájának irányítása

A megfigyelés eredményeként feltárt hibákat, hiányosságokat korrigálni kell. A korrekció szempontjai:

‒ A tanuló rávezetése a hiba felismerésére, annak következményeire, a hiba kiküszöbölésének lehetőségeire és a korrekció hogyanjára, ne csak egyszerűen közöljük a hibát a tanulóval;

‒ Ha indokolt, kisegítő magyarázattal vagy bemutatással segítsük a tanuló munkáját;

‒ Ahol lehetőség van rá, használjunk analógiát a probléma, vagy a megoldás érzékeltetésére, ezzel is segítve a megoldás felé történő elmozdulást.

55

A munkatanulás szervezése: 9. A tanulók munkájának támogatása

a) Támogatás megerősítés útjánMegerősítés: A tanulói teljesítményre értékelő módon történő reagálás. A tanulók igénylik a folyamatos megerősítést! Azonnali és objektív reakció a tanuló tevékenységének folyamatára, annak eredményére, minőségére. •Pozitív megerősítés: az oktató a tanuló munkáját elfogadta, megfelelőnek találta és ezt közölte a tanulóval. •Negatív megerősítés: a tanulói munkavégzésre adott reakció kritizáló, elmarasztaló. A megerősítés az értékeléshez, mint pedagógiai funkcióhoz kötődik. A munkatevékenységet és a munkához való viszonyulást folyamatosan értékelni kell. Az értékelésben kifejeződő megerősítés növeli annak valószínűségét, hogy azonos helyzetben a válasz újra megjelenik.


b) Támogatás hibafeltárássalA megfigyelés eredménye: hibák, hiányosságok feltárása, amelyeket korrigálni kell. A korrekció lehetőségei:‒A hibát ne egyszerűen közöljük a tanulóval - próbáljuk meg őt rávezetni a hiba felismerésére, annak következményeire, a hiba kiküszöbölésének lehetőségeire és a korrekció hogyanjára; ‒Ha indokolt, kisegítő magyarázattal vagy bemutatással segítsük a tanuló munkáját; ‒Ahol lehet, használjunk analógiát a probléma, vagy a megoldás érzékeltetésére, ezzel is segítve a megoldás felé történő elmozdulást.

57


c) Támogatás közvetlen beavatkozássalGyakran előfordul, hogy az oktatónak be kell avatkoznia a tanuló munkájába. Akkor indokolt, ha helytelen munkavégzés következtében közvetlen balesetveszély, vagy környezeti ártalom kialakulásának lehetősége jelenik meg, vagy ha annak a veszélye áll fenn, hogy a munkavégzés bizonyos elemei nem megfelelő módon rögződnek.

58

A munkatanulás szervezése: 10. Beavatkozás

Beavatkozás: ‒ Helytelen munkavégzés, közvetlen balesetveszély esetén;‒ Ha fennáll a veszély, hogy a munkavégzés elemei nem

megfelelő módon rögződnek. A beavatkozás lehetőségei:

‒ A probléma észlelésekor a munkavégzés azonnali megállítása, gyakorlati oktató maga mutatja meg a munka folytatásának helyes irányát;

‒ A munkavégzés megállítása után az oktató felhívja a figyelmet a helyes megoldástól való eltérésekre, azok okaira és az eltérések magyarázatára. A tanuló ilyenkor döntési lehetőséget kap;

‒ Az oktató a problémák feltárása után megmutatja a helyes utat, eljárást;

‒ A gyakorlati oktató csak olyan mértékben avatkozik bele a tanuló munkájába, hogy felhívja a figyelmet a pontosságra, a figyelem és a felelősségérzet fontosságára.

59

A munkatanulás szervezése: 10. Beavatkozás a tanuló munkájába

A beavatkozás mértékét befolyásoló tényezők:‒A tanuló személye;‒A feladat jellege, nehézségi foka.A beavatkozás mértéke:‒Ha a tanuló a helyes megoldás irányába mozdul el, akkor célszerű hagyni őt dolgozni, folytatni a munkát;‒Ha a tanuló a rossz megoldás felé mozdul, akkor be kell avatkozni, tanulási zavar, anyagi kár, vagy balesetveszély megakadályozása miatt. A beavatkozás egyszerű korrekció, végső esetben a munkavégzés leállítása is lehet.A beavatkozás módszertani megfontolásai:Az oktató vegye figyelembe a tanuló önállósodási folyamatát. ‒Kezdetben erőteljesebb gyakorlati oktatói támogatás. ‒A begyakorlottság magasabb fokán sem hagyjuk magára a tanulót, a megfigyelés, háttér-irányítás jelentősége nem csökken, csak a jellege és a célja változik meg. 60

A munkatanulás szervezése: 11. A tanulók munkájának ellenőrzése-értékelése

Ellenőrzés-értékelés: Visszajelentés a munkatanulás eredményességéről: ‒Hol tart a tanuló? (szakmai kompetenciák megszerzése);‒Milyen további ismeretekre van szüksége? Hiba esetén az elemzés szempontjai:‒Mi az elkövetett hiba tényleges oka? (szervezés; nem megfelelő munkavégzés; szerszám hibája; anyaghiba, stb.).‒Milyen súlyos az elkövetett hiba? (könnyen, nehezen, vagy egyáltalán nem korrigálható).‒A foglalkozás mely fázisában történt a hiba elkövetése? (Szervezés, kivitelezés, ellenőrzés).‒Mik a hiba elkövetésének pedagógiai okai? (Szabályok nem ismerése; képességek, begyakorlottság hiánya; önbizalom hiánya; helytelen önértékelés; figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, stb.).

61


a) Folyamatos megfigyelés: A gyakorlati foglalkozások állandó kísérője.

‒ Részvétel a munkavégzés folyamatában; ‒ A tanulók figyelme, aktivitása, érdeklődése; ‒ Megértették-e a munkafeladatot? ‒ A kollektív munkában való részvétel; ‒ Válaszaik, hozzászólásaik a gyakorlati munka során.

b) Ellenőrzés alkalmazásban: A megtanult ismereteket a tanulók hogyan tudják alkalmazni a gyakorlatban. Alkalmazás közben a jártasságok, készségek felmérése. A feladatvégzés után mindig értékelés, vagy csak szóban, vagy szóban, osztályzattal.

62


Követelmények a tanulókkal szemben:

a) Szakszerű munkavégzés:‒ Helyes sorrend megválasztása; ‒ A technológiai előírások betartása;‒ A munkavégzés jellemző paramétereinek betartása;‒ A munkaműveletek kötött sorrendjének betartása; ‒ A mozdulatok helyes elvégzése; ‒ A szerszámok megválasztása és szakszerű kezelése.

b) Fegyelmezett munkavégzés:Munkahelyi magatartási szabályok tudatosítása, az ezektől való eltérés.Lehetőségek:

‒ A gyakorlati oktató által nyújtott minták; ‒ A fegyelmezetlen munkavégzés negatív hatásainak érzékeltetése.

63


c) Megfelelő teljesítmény eléréseMunkafeladat elvégzése: kötött idő alatt. Pontos időrend készítése a gyakorlati foglalkozásra. Ebben figyelembe kell venni: az elvégzésre kerülő munka jellegét, fázisait, nehézségi fokát, a tanulók sajátosságait, stb. A reális időterv elkészítéséhez minden fontos szempontot figyelembe kell venni.

‒ Ha több időt terveztünk a munkafeladat végrehajtására, akkor a fennmaradó időben a munkavégzés során szerzett ismereteket szilárdítsuk meg, mélyítsük el, esetleg pótfeladatokat jelöljünk meg.

‒ Ha a tervezett idő nem elegendő a munkafeladat teljesítésére, akkor – akár más feladat rovására is – a befejezéshez szükséges időt biztosítani kell. 64


d) Az ellenőrzés és az önellenőrzés képességének fejlesztéseKi kell alakítani a tanulókban a minőségi munka végzésének igényét - a tanulók önmagukkal és a környezetükkel szemben olyan elvárásokat fogalmazzanak meg, amelyek egy kulturált társadalomban a társadalmi igényekkel összhangban vannak. Az ellenőrzés és az önellenőrzés igénye csak ezeknek a képességeknek a megfelelő szintre fejlesztésével teljesíthető. A cél hogy ezek a képességek a szakmai képességekkel együtt, a gyakorlati munkavégzés során fejlődjenek a tanulókban a megfelelő szintre.

65

Köszönöm a figyelmet!

Documents

Felkészülés, felkészítés a munkahelyi gyakorlatra pedagógiai szempontok