Felület (Szerkezetek) menü · Web viewA fentiek értelmében, ha másmilyen felhasználói névvel jelentkezik be, nem fogja látni a parancsikont, és az AutoCAD profil sem fog

VBVBexpress 3.0

Vasbetonterv szerkesztő alkalmazásAutoCAD R14 –AutoCAD 2002 programokhoz

Kiegészítő kézikönyv

for AutoCAD

Változó hosszúságú vasak lépcsőzése

BevezetésA VBexpress 3.0-s verziója

Változó hosszúságú vasak lépcsőzése (3.0)

Szerelt vasak >Változó hosszúságú vas LÉPCSŐZÉSe:

Ennek a funkciónak a működéshez engedélyezni kell a VB-Munkaasztal >VB- beállítások >SzereltVasak beállításai panel „Változó hosszúságú vasak lépcsőzése” c. kapcsolót. Változó hosszúságú vasaknál problémát okozhat a túlságosan nagyszámú alpozíció kiosztás. Ennek elkerülésére érdekében lett bevezetve ez az új parancs, amely a lépcsőzés beállítására szolgál. A megértés kedvéért nézzünk rögtön egy példát. Vegyünk egy 7 db vasból álló létrát, ahol az első vas 60 cm hosszú az utolsó 120 cm hosszú a lépésköz így 10 cm vasanként. A vas alakja legyen L alakú, az m1 méret változását adjuk meg manuálisan a v 1.20… 0.60 változással.

Az 1.20 m-es m1 méret a 0.60-as l mérethez tartozzon (l növekvő; m1 csökkenő tendenciájú).

Készítsünk változó hosszúságú táblázatot a VB-Munkaasztal >Táblázatobjektum beillesztése parancs segítségével. (Az újfajta táblázatok kezelése egy korábbi dokumentumban olvasható.) Megjegyezzük, hogy az új típusú változó hosszúság csak az újfajta táblázatokban tud érvényre jutni.

VBexpress 3.0 for AutoCAD | 1


A változó hosszúságú vastáblázat így néz ki:

Nincs benne semmi különös, ott van a 7 db vas 10 –10 cm-es növekedéssel (x) ill. 10-10 cm-es csökkenéssel (y). Az egzakt hosszakat tartalmazó táblázat az ábra baloldali részén látható.

Tegyük fel, hogy csökkenteni akarjuk az alpozíciók számát úgy, hogy 2 vasanként legyen egy-egy lépcső. Ehhez indítsuk a Szerelt vasak >Változó hosszúságú vas LÉPCSŐZÉSe parancsot, majd mutassuk meg a változó hosszúságú vasunkat. Ekkor az alábbi párbeszédpanel jön fel:

A panelen felül látható a vasfekvésre jellemző mértékadó változás, amely a változások közül a legnagyobb különbségűt (l, m1, m2 stb. változásai közül) jelenti. A kerekítés általánosan azt jelenti, hogy a program a vasak részhosszait az Általános beállítások c. dialógusban beállított hosszakra kerekíti. Kapcsoljuk ki a „Kerekítés általánosan” kapcsolót, és a „Lépcső” ablakban állítsuk be, hogy a 7 lépcső helyett csak 4 lépcsőt szeretnénk.

2 | VBexpress 3.0 for AutoCAD


Ekkor a „Maximális vasszám lépcsőként” ill. a „Maximális eltérés az ideális mérettől „ szerkesztőablakok tartalma is megváltozik. A Lépcsők, Maximális vasszám ill. eltérés ablakok összefüggenek egymással, ha az egyiket megváltoztatjuk, akkor a másik kettő automatikusan követi azt.

A lépcsőknél kiválasztható számok között csak az adott létrára értelmesen kiválasztható lépcsők szerepelnek. Például a 6 lépcsőnek nincs értelme, mert ekkor az egyik lépcső 2 vasat kell, hogy tartalmazzon. Viszont ekkor a hiba ugyanannyi lesz, mintha csak 4 lépcsőt alkalmaznánk. 4 lépcső esetén 2+2+2+1 fogja kiadni a 7 vasat. A táblázat az alábbiak szerint alakul:

Az első három lépcsőben 2-2-2 vas van, míg az utolsóban 1 vas. Az x és y értékek az összevont vasak közül a legkisebb megfelelő értékeket fogják tartalmazni. Így a mostani ’a’ alpozíció az előző ’a’ és ’b’ alpozíciók összevonásával jött létre. A mostani ’a’ l mérete megegyezik az előző ’a’ méretével, de a mostani ’a’ m1 mérete az előző ’b’ m1 méretével egyezik meg, mivel az a kisebb. A program sosem növeli a részhosszt, még akkor sem, ha az a következő lépcsőhöz állna közelebb! Ebből az is következik, hogy minél durvábban közelítjük a változást, azaz minél kisebb lépcsőszámot választunk, annál kisebb lesz a pozíció összes vasainak összhossz összege is.



Közelítsük meg másképp a problémát: Tegyük fel, hogy ezeknél a vasaknál maximum 0.25m az a „hiba”, amit még akceptálni tudunk. Írjuk be a Maximális eltéréshez ezt az értéket:

Ekkor, ha a kurzor elhagyja a szerkesztőablakot, a program kiszámítja, hogy melyik a megfelelő lépcsőszám: 3

Ha 3 lépcsőt választunk 3+3+1 kiosztással, akkor a hiba 20 cm re adódik. Tehát a 3 lépcső lesz az, amelynek a hibája még nem haladja meg a 0.25 m-t.

De beállíthatjuk azt is, hogy hány vasat szeretnénk maximálisan egy alpozíció alá összevonni. Ekkor állítsuk át a maximális vasszámot pl. 4-re.



Ekkor 4+3 vas lesz a táblázatban, amint ez az ábrán látható:

Ekkor a hiba 30 cm-re adódik, amely a gyakorlatban inkább csak egyenes vasaknál akceptálható. Mindenesetre az új funkcióval tetszőlegesen állíthatjuk ezen paramétereket. A dialógusban beállított adatok közül csak a „Maximális vasszám lépcsőnként” paraméter kapcsolódik a vashoz. Tegyük fel, hogy ennek értéke 3, az alábbi dialógus alapján.



Nyújtsuk meg a létrát úgy, hogy lényegesen hosszabb legyen, álljon pl.18 db vasból. Indítsuk újra a parancsot. Ekkor az alábbi dialógust kaptuk.

Mint látszik, a lépcsőnkénti vasszám nem változott, de a lépcsők száma igen. Ebben az esetben nem változott a hiba értéke sem, mivel a vashossz geometriai kontúrok között változik. Ha mi adtuk volna meg a változást ’v kezdőérték végérték’ formában, vagy pl. megváltoztattuk volna az osztásközt, akkor a hiba is megváltozott volna.

A program a leszabási rajzoknál egyelőre az elméleti hosszakat írja ki, függetlenül attól, hogy a lépcsőzés miatt esetleg nem egyezik a változó hosszúságú táblázat határértékeivel. Minden egyéb helyen azonban a lépcsőzött mérettel számol.

.


Újabb referenciák

Újabb referenciák (3.0)

Változó hosszúságú vasak táblázatos Leszabási Rajza

SzereltVasak >Referenciapéldányok készítése >Vált. Táblás LeszabásiRajz:

Ez a funkció – mint valamennyi Referenciával kapcsolatos -- indítható a Referencia eszközök eszköztárról is, de a leggyorsabb parancskiadás, ha a SHIFT-JE parancsot alkalmazzuk a főpéldány feliratára. Ekkor az alábbi eszköztár ugrik fel a kurzor közelében.

A legtöbb ikon már ismerős lehet, de van közöttük néhány új is.

A felső sor 2 ikonja indítja a Vált. Táblás LeszabásiRajz: funkciót. Ezzel a funkcióval egy meglévő kiosztott, változó hosszúságú vasfekvésről tudunk olyan Leszabási rajz referenciát készíteni, amely az adott létra valamennyi vasának lehajlításához szükséges adatot tartalmazza.

A hagyományos leszabási rajzzal szemben, az ábrán a változó hosszúságú részeken nem a tól…ig felirat jelenik meg, hanem a táblázatban beazonosítható x, y, z , stb. változónevek. A leszabási rajzok táblázatában már eddig is meg tudtuk jeleníteni ezeket az adatokat, de


Újabb referenciák

ennek a referenciának az az előnye, hogy a létrán eszközölt változásokat (pl. a lépcsőzés módosítását) azonnal követi, míg a táblázatnál csak az összegyűjtési folyamat végén láthatjuk az eredményt. Ha az ily módon létrehozott referenciához tartozó vasfekvés később konstans hosszúságú lesz, akkor a táblázat eltűnik, de ha újra változó hosszúságú lesz, ismét megjelenik. Ekkor azonban előfordulhat, hogy a helyét nekünk kell módosítani. Megemlítjük továbbá, hogy az itt kirajzolt táblázat is egy táblaleíró (*.tbl) alapján kerül kirajzolásra. Ennek a táblaleírónak a neve XX_BI-1.tbl, ahol XX a nyelvet jelentő két karakter. Ha az általános beállításoknál a magyar nyelvet állítottuk be, akkor a hu_BI-1.tbl lesz az érvényes leíró. Amennyiben nem találja meg a megfelelő nyelvű XX_BI-1.tbl leírót, akkor is a magyar szerint fogja kirajzolni a táblázatot. Ha nem tetszik a táblázat kinézete, akkor a programkönyvtárból másoljuk át a közös könyvtárba az említett fájlt, és a közös könyvtárbeli fájlon módosítsunk. Ha a program érzékeli, hogy a közös könyvtárban is talál ugyanolyan nevű .tbl fájlt, akkor azt fogja használni a programkönyvtár fájlja helyett. Bővebb leírás a közös könyvtárról a dokumentum későbbi fejezetében olvasható.

Konszignálatlan LeszabásiRajz:

SzereltVasak >Referenciapéldányok készítése >Konszignálatlan LeszabásiRajz:

Ez a funkció is indítható a „Referencia eszközök” eszköztárról is, de a leggyorsabb parancskiadás, ha a SHIFT-JE parancsot alkalmazzuk a főpéldány feliratára. Ekkor az alábbi eszköztár ugrik fel a kurzor közelében.

A felső sor 3 ikonja indítja a Konszignálatlan LeszabásiRajz: funkciót, amely arra szolgál, hogy egy meglévő vasfekvéshez úgy kapcsoljunk leszabási rajzot, hogy az ne tartalmazzon újabb feliratot. A könnyebb érthetőség kedvéért nézzünk egy példát. Tegyük fel, hogy van az alábbi szerkezetünk, melyben 4 vasunk van:


Újabb referenciák

Ilyenkor a leszabási rajzok segítségével szoktuk megadni a vas alakját. Ha takarékoskodni akarunk a hellyel és a feliratokkal, akkor olyan leszabási rajzokat használunk, amikhez nem tartozik konszignációs felirat. Pontosan ezt a feladatot valósítja meg a Konszignálatlan LeszabásiRajz funkció. Az alábbi ábrán a kivetített Konszignálatlan LeszabásiRajzokkal ellátott változat szerepel:

Ez a funkció egyébként nem sokkal gyorsabb megoldás, mint ha valamennyi vasról kérnénk leszabási rajzot, az előnye inkább a helytakarékosságban rejlik. Természetesen nem igen alkalmazható egy nagy födémmező közbenső létrájához sem, mert ezeknek a referenciáknak a szerkezet kontúrján kívül illik lenniük, de ehhez az is kell, hogy a vasfekvés felirata is kívül legyen, ez viszont egy közbenső létránál nem mindig célszerű. Metszetekhez, „folyóméterben” kirajzolt falvasaláshoz, koszorúkhoz viszont jól alkalmazható. A referenciát önállóan is tudjuk bármikor törölni, anélkül, hogy ez a főpéldány feliratát érintené.

Poláris referencia

SzereltVasak >Referenciapéldányok készítése >Poláris referencia:

Ez a funkció szintén a Referencia eszközök eszköztáron található , mivel ez is egyfajta referenciapéldány. A funkció ismertetésére a dokumentum későbbi részében kerül sor, itt csak megemlítjük, mint új eszközt az eszköztáron.


Feliratozási, beállítási újdonságok

Feliratozási, beállítási újdonságok (3.0)

Objektumfeliratok

VB-Munkaasztal > Objektumfeliratok

A VBexpressben használt legtöbb felirat 2 tagból áll. A felirat a formátumstringje alapján kerül meghatározásra, amit központilag a VB-Munkaasztal >Beállítások >Felirati formátumok beállításai paranccsal tudunk állítani. Többször van azonban szükség egyedi formátumstringre egy-egy adott feliratnál. Ezt úgy tudjuk beállítani, hogy a CTRL-JE parancsot alkalmazzuk a felirat objektumra.

Problémát okoz, ha egy olyan feliratnak szeretnénk átállítani a formátumstringjét, aminek előzőleg a formátuma üres string („”) volt. Ebben az esetben nem tudjuk kiválasztani az objektumot a CTRL-JE-vel. Ennek kiküszöbölésére született ez a parancs, amely a felirat összes összetartozó részének formátumstringjét tudja módosítani.

Tegyük fel, hogy van egy létránk, melynél a felirat második tagja nem látszik, de mi ennél a létránál egyedileg be szeretnénk írni, hogy „kívül-belül”.

Az Objektumfeliratok parancsot elindítva, majd kiválasztva a létrát valamely azonosítójánál fogva (vas, létra, POSszám, POSkarika, felirat 1. tag) az alábbi ablak jelenik meg:

Itt írjuk be a 2. taghoz a „kívül-belül szöveget. A dialógusból OK-val kilépve rögtön megjelenik az aktualizált felirat.



Speciális szövegek

VB-Munkaasztal > Speciális szövegek

Itt lényegesen kibővültek az előző verzióhoz képest a lehetőségek. Sokkal többféle speciális szöveget tudunk felhasználni. Jelenlegi teljes lista a következő:

Utolsó vaspozícióUtolsó hálópozícióUtolsó kigyűjtés dátumaÁllománynév elérési úttalSzereltvas össztömeg (kg)Hálóvas össztömeg (kg)TervszámTervindexProjekt száma/rövid neve Projektnév 1.sorProjektnév 2.sor ÉpíttetőÉpületrész neve 1.sorÉpületrész neve 2.sorÉpületrész neve 3.sor SzintÁllapotTerv jellege Megjegyzés a tervhezTervező mérnök EllenőrSzerkesztő LéptékRajzlapméret Hivatalos kiadás dátuma2. kiadás dátuma 3. kiadás dátuma 4. kiadás dátumaTervkód 1Tervkód 2Tervkód 3 Tervkód 4



Multi mutatóvonal

VB-Munkaasztal > VB-Mutatóvonalas felirat > Multi mutatóvonal

Ezzel a funkcióval olyan mutatóvonalat készíthetünk, aminek a vége faágszerűen szétágazik. Ez a funkció először bekéri azokat a pontokat, amikre rá szeretnénk mutatni, majd a mutatóvonal szegmenseit tudjuk megadni.

A parancs alkalmas arra is, hogy egyvonalban lévő objektumokat iratozzunk fel. Ilyenkor a szövegtől legtávolabbi pontot jelöljük ki a „szomszédos (nea)” opcióval a többit pedig „merőleges (perp)” ponttal. Valahogy így:



Felhajtás jelölés

VB-Munkaasztal > VB-Mutatóvonalas felirat > Felhajtás jelölés

Ez a funkció arra (is) szolgálhat, hogy „kör” képben látszó metszett vasaknál jelöljük a fel/behajtást.

A mutatóvonalakkal ellentétben ennél a funkciónál először azt a pontot kell megmutatni, ahol NINCS nyílvég. Természetesen bármire használható ez a funkció, ha egy nyíl előállítása a cél.

Karikás mutatóvonal

VB-Munkaasztal > VB-Mutatóvonalas felirat > Karikás mutatóvonal

Ez a funkció nagyon hasonlít a kezdő nyílvéges mutatóvonalra. A különbség csupán annyi, hogy itt nyílvég helyett nullkör szerepel.

Általános beállítások újdonságai

VB-Munkaasztal > VB-Beállítások > Általános beállítások

Ez a parancs az alábbi dialógust jeleníti meg:



Itt az előző verziókhoz képest több újítás is szerepel. Ezek a következők:

Metszett vasak tömörpettyes ábrázolásaEz a kapcsoló azt befolyásolja, hogy a metszett referenciák, kitüskézések grafikus megjelenése tömör petty legyen, vagy egy üres karika.



Változó hosszúságú pozícióknál az átlaghosszal számoljonEddig a változó hosszúságú vasak létráit a program egyetlen vasnak tekintette, amelynek a hossza megegyezett az egyes vasak hosszainak összegével. Most ha ezt a kapcsolót bekapcsoljuk, akkor az ilyen pozícióknál a létrák darabszáma helyett a vasak darabszáma szerepel, a hossznál pedig az egyes vasak átlaghossza szerepel. Természetesen a két tag szorzata ugyanaz be- vagy kikapcsolt állapot esetén is, hiszen az elszámolandó összhossznak nem szabad függnie a kezelés módjától.

Kerekítés szálvasak eseténEzzel a paraméterrel azt tudjuk befolyásolni, hogy az egyenes vasak (szálvasak) hosszainál a program milyen értékre kerekítsen. Kengyeleknél és egyéb bonyolultabb vasaknál általában nem engedhető meg, hogy cm-nél durvábban kerekítsen a program, de egyenes vasaknál elképzelhető az 5 – 10 cm-es kerekítés is.

Rögzített pozíció felkeresése

SzereltVasak > Pozíciószámozási eszközök > Rögzített pozíció felkeresése

Előfordulhat, hogy manuálisan lerögzítjük a pozíciókat, azonban olyan rögzítést eszközlünk ami ellentmondásos. Például azonos pozíciószámra rögzítünk nem azonos paraméterű vasakat. Ekkor a program felülbírálja az általunk adott rögzített pozíciót és ezt az összegyűjtéskor kiírja. Ha szeretnénk megkeresni a hibásan rögzített pozíciót, akkor azt ezzel a paranccsal tehetjük meg.

Vastulajdonságok másolása másik vasbetétből

SzereltVasak > Szerelt vasbetétek szerkesztése > Vastulajdonságok másolása másik vasbetétből

Ezzel a paranccsal átvezethetjük egy meglévő SzereltVas tulajdonságait egy másik SzereltVasba. A parancs a SzereltVas eszközök eszköztáron is megtalálható. A funkció előbb a módosítandó, majd a minta vasat kéri megmutatni.


Köralakú szerkezetek vasalása

Köralakú szerkezetek vasalása (3.0)A köralakú szerkezetek egyszerűbb, hatékonyabb vasalásához új funkciók lettek kifejlesztve. Ezeket megtaláljuk a SzereltVasak legördülő menüben a Polárvas eszközök alatt, illetve a Polárvas eszközök eszköztáron. A poláris vasalás 4 funkciót tartalmaz, melyeket egy példán keresztül ismertetünk.

Poláris Referencia

SzereltVasak >Polárvas Eszközök >Poláris referencia

Tegyük fel, hogy az alábbi íves falat/gerendát kell bevasalni:

Ha a falszakasz hosszú, akkor nem tudjuk egyetlen vassal megoldani a problémát, mindenképp toldásokra lesz szükség. Ha a vasalás is bonyolult, (váltott toldások, sok vas stb..) akkor a fal alaprajzi metszetén (felülnézetén) nehezen tudjuk bemutatni, hogy melyik vas hol helyezkedik el. Tegyük fel, hogy valahogy behelyezzük az alaprajzba a vasakat, korrekt toldásokkal, alakos főpéldányokkal.

Ekkor, ha leszabási rajzokat kérünk a vasakról, sajnos nem megyünk túl sokra velük, mert a leszabási rajzok a mérethelyes alakot tartalmazzák így nem kótázhatók rajtuk az átfedések. Megoldható a probléma egy kiterített nézet segítségével is, ahol a szerkezetet sugárirányban nézzük. Ekkor a referenciák képei egyenesek lesznek, de nekünk kell kiszámítani az összes ív kiterített hosszát is a kiterített metszet helyes rajzolásához, ami elég munkaigényes feladat.



.

Ha olyan referenciákat tudnánk készíteni, melyeknek alakjai torzultak ugyan, de középpontjuk és a végpontok középponti szögei megegyeznek az eredeti vasakkal, akkor már szemléletesebb lenne a rajzunk. Ezt a célt valósítja meg a Poláris Referencia objektum, mellyel íves szakaszt tartalmazó vasakról kérhetünk referenciát

A funkció a kívánt pozíciók kiválasztása után két egyenessel átmenetileg megjelöli azt a körcikket, amihez az adott vas tartozik, majd gumikör segítségével kéri megmutatni a poláris referencia helyét.



A Poláris Referencia viselkedését tekintve leginkább a Nézeti Referenciára hasonlít. A Mozgat parancsot alkalmazva a POS számra vagy feliratra, kezdeményezhetjük az újbóli feliratozást. A leszabási rajzzal ellentétben a rajzolat nem frissül automatikusan, ha megváltoztatunk valamit, csak a feliratok. Fontos tudni azt is, hogy a poláris referencia képét a vas képéből állítja elő a program, így, ha a vas képe hamísított (nincs bekapcsolva a „Geometria a rajzból” kapcsoló, akkor a Poláris Referencia is hamis lesz. A Poláris Referenciák felirattagjai, (hacsak később át nem írjuk) az alábbi formátumstringek szerint fognak megjelenni:

első rész (nagyobb szöveg) : "$s?[$six]$db%%c$fi$o?[/$ok]"

második rész (kisebb szöveg): "L.=$sw d=$1d"



Ezek a feliratok biztosítják, hogy ha csak egy ívből áll a vas, akkor a leszabáshoz szükséges valamennyi adat kiolvasható a szövegből, azaz nincs szükség leszabási rajzra sem.

Poláris átfedés kótázása

SzereltVasak > Polárvas Eszközök > Poláris ÁTFEDÉS kótázása:

A funkcióval két megmutatott Poláris Referenciavéget tudunk

összekótázni. Ez a funkció az AutoCAD szögkótához hasonló kótát készít. Átmenetileg megjeleníti a kótát meghatározó 2 sugarat, hogy a kótát a megfelelő helyre tudjuk sugárirányban mozgatni. A funkció az eredeti vashely és az átfedéshez tartozó középponti szög alapján meghatározott szakaszt iratozza fel, nem pedig a Poláris Referencián mérhető torzított (nagyobb) értéket.



Poláris irányszög kótázása

SzereltVasak > Polárvas Eszközök >Poláris IRÁNYSZÖG kótázása

Az átfedésekkel és a vashosszakkal elvileg határozottá válik a vasak alaprajzi helyzete, ha egy biztos pontból ki tudunk indulni és körbemegyünk az íven/körön. A biztos pont(ok) meghatározása az irányszög kótázása funkcióval történhet.

Az irányszög kóta egy, a program által készített blokk. A megmutatott ponton a kótalezárás a „normál” kótákéhoz hasonlít, de a másik vége a kör középpontján átmenő X tengelyt jelképezi. A kóta csak az irányt mutatja, az ív nem megy „le” az X tengelyig. A kóta feliratában az említett X tengely valamint a kótázott ponton átmenő sugár szöge található. Zárójeles értéként szerepel az X iránytól az ív mentén mért távolság is. Ez a távolság (az átfedéshez hasonlóan) az eredeti vashelyen értendő. A kóták módosítására nincs lehetőség, ha változnak a vashelyek, akkor a régi kótát le kell törölni, és újat kell készíteni.

KisPosRefes polármetszet

SzereltVasak > Polárvas Eszközök >Kisposrefes polármetszet

Ezzel a funkcióval a poláris középpontból kiinduló, gumivonallal megrajzolt sugárirányú metszést tudunk végrehajtani. A program természetesen nincs tisztában a vasak képsíkra merőleges irányú helyzetével, ezért az azonos alaprajzi helyzetű vasakat egyenletesen (a fantomfelület vastagságának megfelelően helyezi el). A funkció arra szolgál, hogy az adott irányban fekvő valamennyi vasról készítsen KisPosSzámReferenciát, amint aztán magunknak kell a megfelelő metszetbe bemozgatnunk.



A funkció bekéri a metszet léptékét is. Metszetet az átfedések helyeinél érdemes felvenni, hogy pontosan végig tudjuk követni a vasak magassági helyzetét. A fenti ábrán csak a fal külső síkjában helyeztünk el vasakat, ha a belső oldalon is lennének vasak, akkor a metszet is két oszlopban helyezné el a KisPosSzámReferenciákat. Az oszlopok közötti távolságok pontosan megegyeznek a főpéldányok metszéspontja közötti távolságokkal.

Természetesen a Polárvas funkciókkal nem csak gerendát és falat, hanem pl. egy kör alaprajzú lemezt is könnyebben tudunk szerkeszteni mint eddig.


Alakos főpéldányok kiosztása

Alakos főpéldányok kiosztása (3.0) SzereltVasak > Konszignált SzereltVas betétek KÉSZÍTése >ALAKOS főpéldányok

kiosztása

Ezt a komplett vasfekvések eszköztáron keresztül is el tudjuk érni. Az említett funkció eszköztárból az 5. ikon. mögül indul.

A funkciónak az a feladata, hogy egy meglévő, általában hosszú kontúr mentén, esetleg attól betonfedésnyit, vagy bármennyit elmaradva felirattal ellátott alakos főpéldányok keletkezzenek automatikusan. Ilyen feladat áll elő akkor, ha egy födémperem mentén szeretnénk elhelyezni koszorúszerű hosszvasakat. Az előzőekben ismertetett, íves gerenda/fal alakos főpéldányai is könnyen elkészíthetők a funkció segítségével.

Első példaként ez utóbbit fogjuk szemléltetni. Adva van az íves zsaluzási kontúr:

A funkció elindítása után megkérdezi, hogy a később megmutatásra kerülő kontúrt milyen léptéknek megfelelően kell értelmezni, valamint hogy attól milyen távolságra kell behelyezni a vasakat. Ez utóbbi érték a betonfedés lehet, de ha már kiszerkesztettük azt a kontúrt, amelyre a vasainkat szeretnénk illeszteni, akkor zérus értéket is adhatunk.

Utána bekéri a kontúrt, amely egyenesekből, ívekből és vonalláncokból állhat, illetve lehet egy darab egész kör is.

Ha megadtunk betonfedést, akkor a funkció bekérdezi, hogy a kontúr melyik oldalára kell a vasakat berakni. Ezután a program kiszámítja a behelyezendő vas hosszát, és ha úgy találja, hogy ez több mint a SzereltVasak beállításainál megadott érték, akkor megkérdezi, hogy melyik végéről kezdje el berakosgatni az adott hosszúságú (Mo.-on tipikusan 12.0 m hosszú) vasakat.



A kiosztás módját a felugró panelen határozhatjuk meg.

A folyóméteres kiírást választva az egész vas 1-ként fog működni, de ebben az esetben nem lesz nyújtható főpéldány, azaz ha később módosul a kontúr, akkor manuálisan kell beírni az új hosszt a vasnál. Miután a program tudja, hogyan kell beraknia a vasakat, megkérdezi az átfedési hosszt az alábbi panelen:

Az első vas berakásakor feljön a SzereltVas Tulajdonságok párbeszédablak, melyben beállíthatjuk az átmérőt, betonfedést, síkok számát stb.. NE MÓDOSÍTSUK AZ ALAKOT, hiszen azt a program automatikusan felismerte a megadott kontúrból. Ha olyan alakot talál, amit nem tud a parametrikus alakok szerint értelmezni, akkor definiál magának egy i_auto (1_auto, 2_auto stb.) nevű egyedi típusdefiníciót. Az i értéke folyamatosan nő. A SzereltVas Tulajdonságok párbeszédablakból az „ÁTVEZET” gombbal lépjünk ki.



A további vasak öröklik az első vas tulajdonságait (kivéve persze az alakot).

A program automatikusan elkészíti a feliratokat is, amelynek a helyét Mozgat paranccsal megváltoztathatjuk.



Az ALAKOS főpéldányok kiosztása parancs ismételt hívogatásával nagyon hamar elkészíthetjük az egész fal vasalását a belső oldalon is.

Második példaként egy furcsa födémkontúrt mutatunk be, melyen már a leszabási rajzok is látszanak:

Az automatikusan keletkező vastípusok követik a födém vonalát, és a kezdőponttól indulva fix hosszúságúak.



Mint látható, a funkció nem ügyel arra, hogy a vasban olyan negatív törések is keletkeznek, amelyek a beton lerepedését okozzák Erre, nekünk kell figyelni. Ha nem egyszerű a helyzet, akkor inkább rajzoljuk meg pontosan a vasat jelentő vonalláncot, majd az Egyedi alakú SzereltVasbetét létrehozása paranccsal készítsünk belőle vasat.


Szabadon definiálható egyed parametrikus vasak

Szabadon definiálható egyed parametrikus vasak (2.6)

Eddig, ha Vasbetét objektumot készítettünk, akkor két lehetőségünk adódott:

1. vagy a parametrikus alakok közül választottunk ki egyet,

2. vagy vonalakból, ívekből, vonalláncokból mi magunk rajzoltuk meg az objektum grafikáját.

Az első esetben csak egy korlátozott számú készletből választhattunk, míg az utóbbi esetben elveszítettük a paraméterezhetőség általi nagy rugalmasságot. Többször előfordulhat az is, hogy olyan vasakat használunk, amelyek ugyan leírhatók a beépített alakok valamelyikével, de van egy gyakran használt vasunk, amelynek méretei fixek. Például a koszorúk (alaprajzi értelmű) sarkaiba mindig 80x80-as L alakú 8-as átmérőjű vasat szoktunk tenni. Ekkor ugyan az L alakú parametrikus vas megfelel céljainkra, de ha tudnánk olyan vastípust definiálni, aminek a mérete minden esetben 80x80, akkor nem kellene minden egyes alkalommal a paraméterek beállításával bíbelődnünk.

Ezen célok megvalósítása érdekében kerültek bevezetésre az egyedi parametrikus vasalakok. Ezek ötvözik a „beépített” vasak paraméterezhetőségét az eddigi egyedileg definiált vasak szabad geometriájával.

EGYEDI PARAMETRIKUS VASAK

Egy-egy ilyen vastípus definíciója a CFG (konfigurációs) fájl állományból kerül kiolvasásra a program betöltésekor. A program betöltéskor a programkönyvtárban található vbexp.cfg állományt mindenképpen betölti, és kísérletet tesz egy user.cfg állomány betöltésére is „közös könyvtárból”. Az user.cfg állományt a felhasználónak kell létrehoznia,



és célszerű azt az installáláskor megadott „közös könyvtár”-ba mentenie, mivel ekkor a frissítések után is elérhető lesz az user.cfg. A „közös könyvtár”-ról és felhasználó által definiált állományokról a Közös könyvtár fejezetben írunk.



1. példa - L-alakú parametrikus vas

Konkrét példán keresztül nézzük meg, hogyan lehet létrehozni egy L-alakú 1.0x1.0 m-es vasdefiníciót a cfg fájlban.

Ehhez a cfg fájlban az alábbi tételt kell létrehozni:

[USERPLINE-MINDEN RÖGZÍTETT]

#SHAPE = 0,1.00 -90,1.00

A kapcsos zárójelek közötti rész a tétel címe. Ebből is az első tag -USERPLINE- kötelező a második rész egy általunk választott jellemző név, amely később a SzereltVasFőpéldány tulajdonságai párbeszédablakban megjelenik. A

#SHAPE = 0,1.00 -90,1.00

sor a vas geometriáját határozza meg. A geometriát mindig poláris értékpárok írják le. Jelen esetben két ilyen értékpár van (0,1.00 és –90,1.00). Az értékpár első értéke mindig a törésszög, míg a második érték a hossz. A törésszöget mindig az előző szakaszhoz képesti iránytörésként kell érteni. Pozitív irány az óramutató járása szerinti irány. Az első szakasznál nem lehet előző szakaszról beszélni, így ott a törésszög a +X irányhoz képesti törésszöget jelenti. Nézzük konkrétan a fenti sort: Az első szakaszunk értékei: 0 fok és 1.00, azaz az első a +X tengellyel azonos irányú 1 m hosszúságú szakasz.

Az ábra alapján látszik hogy a törésszög 0 azaz nincs törés és 1 m-rel kell a tollat haladási irányban mozgatni.

A második szakasz értékei -90 fok és 1.00, azaz az előző szakasz végpontjánál az előző irányhoz képest -90 fokot kell fordulni (balra kell fordulni), majd abban az irányban továbbhaladni 1.00 m-t



Ezzel be is fejeződött a vonalláncunk, mivel nincs több szakasz. A két szakasz leírja az L alakú vasunkat.

A cfg fájlban a

#VARIABLES

sorban azt kell megadni, hogy milyen paraméterek szükségesek az alak leírásához. Mivel ennél a vasnál minden méret rögzített itt nem szerepel semmi.

A

#LENGTH = 2.00

sor azt mond(hat)ja meg a programnak, hogy hogyan kell kiszámítani a vas összhosszát. Ha ez a tétel hiányzik, mint a fenti példánál is, akkor a hosszat úgy számítja a program, hogy a részszakaszokat összegzi.



2. példa –Sarokpillér parametrikus kengyele

Ebben a második példában már tényleg szerepelni fognak paraméterek. Tegyük fel, hogy meglehetősen gyakran kell az alábbi geometriával rendelkező sarokpillért bekengyeleznünk.

A sarokkengyel paraméterei a l, m1, m2, m3 és @1 jellel megadott méretek lesznek. A két kampó mérete egyelőre legyen rögzített értékű (10 cm).

Helyezzük a vasat az alábbi módon az origóba. (A jobboldali felhajtó fül végére kerül a tengelykereszt origója.)

Az első szakasz a kengyel alsó fülecskéje. A 0.0 pontnál a +X tengelyhez képest @1 szöggel jobbra (órairányba) kell fordulnunk, és haladnunk kell 10 cm-t (0.1m). Az első szakasz ezért így néz ki:

@1, 0.10

Most ott járunk a kengyel jobb alsó pontjánál, itt vízszintesen kell –X irányban haladnunk

l + m1 / tan(@1)

hosszal.



Tekintettel arra, hogy nem szeretnénk, ha a kengyel 2 fülecskéjének szakasza egybeesne a kengyel hosszabb oldalainak vonalával egy kis rést (GAP) hagyunk közötte. A rés értékét a leíróban a

#GAPVALUE= 0.05

paraméterrel tudjuk beállítani.

Ez a rés csak akkor fog megjelenni a rajzban, ha leszabási rajzot, vagy leszabási táblázatot rajzolunk. Nézeti referenciánál, és egyszerű oldalnézetnél ez nem jelenik meg. Hasonlóképpen 0 értékkel számítja a rést a program az összhossz meghatározásánál.

A réssel korrigált értékünk:

l + m1 / tan(@1) - gapval

Ahhoz, hogy visszakanyarodjuk a –X irányba, az előző irányhoz képest 180 - @1 –el jobbra kell fordulnunk.

A második szakaszunk leírója:

"(- 180 @1)" "(- (+ l (/ m1 (tangens @1))) gapval)"

A képletek beírását idézőjelek közé kell tenni, és az AutoLISP-ből jól ismert írásmódot kell használni.

A képleten belül általában az alábbi változókra lehet hivatkozni:

gapval a #GAPVALUE –val beállított érték

l a vasbetét l paramétere

m1 a vasbetét m1 paramétere




@1 a vasbetét @1 paramétere




bf a vasbetét betonfedés paramétere

fi a vasbetét átmérője

A képleten belül az alábbi függvényeket használhatjuk:

Tangens tangens szögfüggvény

Szinusz szinusz szögfüggvény

Koszinusz koszinusz szögfüggvény



+ összeadás

* szorzás

/ osztás

- kivonás

A további szakaszok leírását nem részletezzük, csak itt közöljük:

Szakasz Irányváltás szöge (törésszög)

Hossz

3. (bal függőleges) 90 m1

4. (felső vízszintes) 90 L

5. (ferde lefelé) @1 m2

6. (ferde merőleges) 90 m3

7. (ferde felfelé) 90 "(- (+ m2 (/ m3 (tangens @1))) gapval)"

8. (kampózás) "(- 180 @1)" 0.10

A teljes leírás a vbexp.cfg fájlból:

[USERPLINE-SAROKKENGYEL] #VARIABLES = L M1 M2 M3 @1 #GAPVALUE = 0.05 #SHAPE = @1 0.10 "(- 180 @1)" "(- (+ L (/ M1 (tangens @1))) gapval)" 90 M1 90 L @1 M2 90 M3 90 "(- (+ M2 (/ M3 (tangens @1))) gapval)" "(- 180 @1)" 0.10

Nagyon fontos, ha egy paraméter szóközt is tartalmaz, akkor mindenképpen idézőjelek közé kell tenni.

Mivel a szakaszleírók képleteiben tudunk hivatkozni a vasnál beállított betonfedés értékére is, annak sincs semmi akadálya, hogy a kontúrgeometria és a vasgeometria közötti különbséget automatikusan a programmal számíttassuk ki. Mivel mindent mi definiálunk, csak rajtunk múlik, hogy a paraméterekből hogyan állítjuk elő a vas geometriáját. Pl. az alábbi ábra azt illusztrálja, hogy létrehozhattuk volna a fenti vasat úgy is, hogy l, m1, m2,



m3 ne a vasak külső oldalhosszait jelentse, hanem annak a pillérnek a külső oldalhosszait, amelybe ez a vas a betonfedés figyelembe vételével be fog férni.

Természetesen ez utóbbi esetben a képleteink kicsit bonyolultabbak lesznek, de azokat csak egyszer kell megírnunk. Az átmérőre is tudunk hivatkozni. Így ez nagyszerű lehetőséget ad arra, hogy a kampók hosszait az átmérő függvényében adjuk meg.

Miután elkészítettük a szükséges alakdefinícióinkat, egyszerűen tudunk ilyen alakú vasakat létrehozni. A vastulajdonságok panel kiegészült. Az eddigi felső 2 sorban található, kis képecskékhez hozzájött egy újabb képecske, mely a „Kampózás” keret alatt található. Az „Egyedi parametrikus alakok” kereten belül a képbe kattintva választhatunk az egyedi parametrikus vasalakok közül. A megfelelő listaelemet kiválasztva kifehérednek a vashoz tartozó paraméterek. Az alábbi állapot az imént létrehozott sarokkengyelt mutatja, ahol már beállítottuk az l, m1, m2 m3, és @1 paramétereket.



A hozzá tartozó leszabási rajz:

Ahhoz, hogy a panelen megjelenjen az általunk létrehozott vasalak paraméter-értelmezését tartalmazó képecske, létre kell hoznunk egy, az alak nevével egyező nevű diafájlt (slide) a közös könyvtárban. A fenti dialógus esetében egy „sarokkengyel.sld” fájlt. Az diafájlt az AutoCAD Kidia (Mslide) parancsával tudjuk létrehozni.

Ha egy egyedi parametrikus vas változó hosszúságú, és arról szeretnénk ’változó hosszúságú’ vasak táblázatát készíteni, akkor ez csak a grafikus táblázatok megfelelő táblaleírójával tudjuk megtenni. A táblázat beállításainál bekapcsolható régi fajta „változó hosszúságú vasak táblázata’ nem működik.

A szabadon definiálható alakok segítségével nagyon speciális feladatokat tudunk egyszerűen megoldani. Nincs másra szükség, csak definiálni kell egyszer a speciális feladathoz (pl. támfal hídfő, kiegyenlítő lemez stb..) szükséges alakokat. A rajzszerkesztés során csak kiválasztjuk a listából a megfelelő alakot, beállítjuk a paramétereket, és nem kell folyton egyedi alakú vasak megadásával bíbelődnünk.



3. példa – Íves parametrikus vasak

Az íves vasakat az egyenes szakaszokból álló vasakhoz hasonló módon kell definiálni. Példaként tekintsük az alábbi vasalakot:

A számításhoz felhasznált geometriai összefüggések az alábbi ábráról olvashatók le:

Az alak definiálásához a vbexp.cfg fájlban az alábbi bejegyzést lehet létrehozni:



[USERPLINE-ÍVES1]

#VARIABLES = L M1 M2 M3 @1

#SUBX1 = "(* M3 (szinusz (/ @1 2.0)))"

#SUBX2 = "(gyök (- (* 4.0 SUBX1 SUBX1) (* M1 M1)))"

#SUBX3 = "(atangens (/ M1 SUBX2))"

#SHAPE = 0 M2

"(- (/ @1 2.0) 90.0 SUBX3)" M3

"(- 180.0 @1)" M3

"(+ 270.0 (/ @1 2.0) SUBX3)" "(- L M2 SUBX2)"

#ARC 0 0 1 0

#PREFIX "" "" "r=" ""

#LENGTH = L "(* @1 M3 0.017453)" "(- SUBX2)"

A #VARIABLES rész leírását már az egyenes vasaknál említettük. A #SUBX1, #SUBX2, #SUBX3, #SUBX4 változókkal a saját életünket tudjuk megkönnyíteni. Ezek mindig olyan közbenső változókat jelentenek, amelyek a VARIABLES részben meghatározott változók függvényei. Csakis a tömörebb írásmód használata miatt lehet őket használni. Az egész alak leírható nélkülük is. Jelen esetben a SUBX1 tartalmazza az ábrán bejelölt X1 szakaszt a SUBX2 az ábra szerinti X2 szakaszt, míg a SUBX3 az ábrán bejelölt X3 szöget jelenti.

A #SHAPE alakleírás megegyezik az egyenes szakaszoknál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy az íves rész helyett 2 szakaszt kell megadnunk az első szakasz az ív kezdőpontjából megy a középpontba, míg a 2. szakasz a középpontból megy az ív végpontjába. Jelen esetben ezek a:

"(- (/ @1 2.0) 90.0 SUBX3)" M3

"(- 180.0 @1)" M3

szakaszok.

Hogy a program tudja, hogy a két egyenes szakasz helyett ívet kell rajzolnia, szükség van az #ARC részre is. Íves szakaszokat tartalmazó vasalakoknál mindig van #ARC rész!! Az #ARC résznél 0 és 1 értékek lehetnek. Az 1 érték jelenti, hogy az adott szakasz ív, a 0, hogy egyenes.



A

#PREFIX "" "" "r=" ""

sor azt mondja meg a programnak, hogy a leszabási rajzban az egyes feliratoknál milyen előtagot kell írni a tényleges hosszfeliratok elé. Jelen esetben a sugarat jelentő m3 elé egy r= előtagot kértünk.

A

#LENGTH = L "(* @1 M3 0.017453)" "(- SUBX2)"

rész azt mondja meg, hogy hogyan kell a vas összhosszát kiszámítani. Ha ez a rész hiányzik, akkor a program abból indul ki, hogy a SHAPE alatt megadott szakaszokat egyszerűen össze kell adni. Ez most nem vezetne helyes eredményre, mivel az ívhossz helyett 2 sugarat számítana.



A programmal adott vbexp.cfg ben megtalálható az alábbi alak is. Ennek analizálását az olvasóra bízzuk. Ez az alak akkor lesz helyes, ha kérjük a programtól a hajlítási tüskék figyelembe vételét is.


Létra szétdarabolása szeparátorblokkokkal

Létra szétdarabolása szeparátorblokkokkal (2.6)

Többször hasznos lehet az olyan létra, amely több szakaszt foglal magában. Egy-egy szakaszon értelmezve lenne a kiosztás, míg más szakaszok csak összekötő vonalként szerepelnének. Eddig is lehetett ilyesmit ábrázolni speciális kiosztási szabály segítségével, de a feliratban nem látszott egyértelműen, hogy mely szakaszon hány vas található. Nézzük az alábbi példát, melyben egy négyszögletes mezőt egy nyílással „kettévágunk”. Ekkor az amúgy egyszerűnek mondható vasalás több létrára esik szét. Eddig leginkább úgy jártunk el, hogy az alábbi ábrának megfelelően két létrát készítettük, annak ellenére, hogy a létrákban lévő vasak valamennyi tulajdonsága azonos volt. Ez járható út, de egy zsúfolt rajz esetén sok helyet igényel, és a konszignált elemek sorszáma is feleslegesen nő.

Ha egyetlen létrát szeretnénk, akkor a kiosztási szabály módosításával elérhetünk egy megoldást. Ebben az esetben a 9*($ok)+n*(212)+9*($ok) volt célravezető, de előtte méréssel meg kellett állapítanom, az egyes szakaszok hosszait, majd „manuálisan” kiszámolnom, hogy az érdekes szakaszokba hány vasnak kell esnie. Nem túl elegáns megoldás ez, mivel a feliratban az „üres” szakasz osztásköze (212 cm ) is szerepel. A darabszámot pedig összegzi ahelyett, hogy inkább x+y alakban írná fel.



A létrára alkalmazott Megtör (Break) parancs további opcióval bővült. Eddig egy létrát lehetett vele két részre bontani, egy vagy két törőegyenes segítségével. Most a Megtör parancs indítása után felugrik egy eszköztár egy eszközzel, amit ha kiválasztunk, akkor ún. „szeparátorblokkokat” helyezhetünk el a létrán. A szeparátorblokkok mindig kettesével jönnek létre és kettesével törlődnek. Grafikai megjelenítését tekintve egy szabadon átdefiniálható blokkról van szó. A program olyan fóliára helyezi el őket, amik nem nyomtatódnak ki. Ez azért hasznos, mert rajzolás közben látjuk a szeparátort, ki tudjuk választani Nyújt (Stretch), Radír (Erase) parancsoknál, de a kinyomtatott rajzon mégsem látjuk majd. A szeparátorblokk alapértelmezés szerint így néz ki:

A blokk neve: Gumiseparator, amelyet a R2.6 programhoz kapott def_gumi.dwg tartalmazza, és bármikor módosíthatjuk a VB Munkaasztal/VB Beállítások/Használt blokkok beállításai parancs „megmutatott blokk” opciója segítségével. Ha már van a saját def_gumi.dwg fájlunk a közös könyvtárban, akkor ne felejtsük el abban definiálni ezt a blokkot, különben nem fog a program ezen része működni. A jobb láthatóság kedvéért ebben a leírásban most nagyobbra definiáltuk a blokkot, a valóságban jóval kisebb. Az alábbi rajz egy olyan létrát mutat be, amelynél a Megtör parancs segítségével már el helyeztünk 2 szeparátorblokkot.



Látható, hogy a feliratban a darabszám az egyes szakaszok darabszámának összegzéseként jelenik meg. Egy-egy szeparátorblokk felfogható úgy is, mint amely a vas elhelyezést a következő szakaszra ki vagy bekapcsolja. Egy-egy létrán akárhány ilyen szeparátorblokkot elhelyezhetünk. A további szeparátorokat szintén a Megtör paranccsal lehet létrehozni. A Másol parancs a szeparátorra egyenlőre nincs értelmezve, de ha egy szeparátorblokkos létrát másolunk, akkor a másolat létra is tartalmazni fogja a saját szeparátorjait.

Ha az Radír parancsot használjuk egy szeparátorra, akkor letörlődik a párja is. Nem tudunk páratlan számú szeparátort elhelyezni, de nincs is értelme.

Ha módosítani akarjuk a létra egyes szakaszainak hosszát, akkor azt a Mozgat paranccsal tehetjük meg. Egyszerűen válasszuk ki a szeparátort és mozgassuk az új helyre. Lerakás után a program automatikusan újraszámít mindent és újraosztja a nyilacskákat. A mozgatás bázispontja automatikusan a blokk beillesztési pontja lesz, de a végpontnál elég ha nagyjából helyezzük a létrára, mivel a program úgyis rámozgatja majd a vetített létrapontba. A következő ábrán a baloldali szélső szeparátort kicsit arrébb vittük, így balszélső a szakaszba már csak 6 db vas került az előző 11 helyett.

Ha a létrának a szélső pontjait akarjuk módosítani, akkor továbbra is használjuk a Nyújt parancsot. A közbenső szeparátorokra egyenlőre a Mozgat parancs megy csak, de tervezzük a Nyújt értelemszerű alkalmazását ezen objektumokra is. A szeparátorokat természetesen rátehetjük törtvonalú osztáslétrára is.

Az alábbi nyílás körbeszegést így állítottuk elő:

1. Készítettünk egy egyenesre merőleges vasat (SHIFT-JE az alsó vonalon),

2. Rajzoltunk egy vonalláncot a nyílás körül,

3. Az Egyenes/ív átalakítása vonallánccá paranccsal létrát generáltunk belőle (CTRL-SHIFT-JE a semmiben 3.sor 3. képecskéje).

4. Miután megvolt a létra 3szor alkalmaztuk a Megtör parancs fenti opcióját.

(Persze az egésznek akkor van értelme, ha mindkét irányban azonos a szegő mérete.)



Persze általában a kétirányú szegő mérete (elvileg nem lehetne) egyforma. Ekkor min. 2 létrára van szükség, ahogy azt az alábbi ábra mutatja.


Referenciák szabad másolása

Referenciák szabad másolása (2.6)

Az eddigi verzióban nem volt lehetőség arra, hogy referenciát másoljunk. Mindig újra le kellett kérni a másolat főpéldányokhoz tartozó új referenciákat. Abban az esetben, ha nagyon hasonló jellegű objektumok voltak egy rajzon (pl. pillérek, vagy hasonló gerendák), ez valamelyest meglassította a rajzolás folyamatát.

A 2.6-os verziótól kezdve lehetőségünk van a referenciák másolására. A referencia másolásához a referencia POS számát (is) ki kell választani, különben nem fog lemásolódni. Arra vonatkozólag, hogy a másolat referenciák mire referálnak, az alábbi szabály érvényes:

Amennyiben a másolás parancs kiadása után a kiválasztási halmazban nincs benne a referenciához tartozó „ős” főpéldány, akkor a referenciamásolat is ugyanahhoz a főpéldányhoz fog tartozni, amelyhez a másolt referencia tartozott. Az ilyen másolás teljesen egyenértékű azzal a megoldással, mikor egy újabb referenciát kérünk le ugyanarról a vasról.

Ha azonban a kiválasztási halmazban szerepel a referencia főpéldánya is, akkor a főpéldány is lemásolódik, és az újabb referenciák már a másolatfőpéldányhoz fognak kapcsolódni. Olyan ez, mintha lemásoltuk volna a főpéldányt, és utána az újonnan létrejött főpéldányról kértünk volna referencia rajzokat.

Elviekben ez nagyon hasonlít a Szintkóta másolására. Ott is, ha a bázisvonalat is másoltuk, akkor az új Szintkóták az új bázisvonalra referáltak, egyébként a régire.

Mintapélda

Tegyük fel, hogy előállítottuk a pillértervünkön a P1 pillér vasalását. Ezt felhasználva szeretnénk a P2 pillér vasalását is előállítani, amely csak annyiban tér el a P1 pillértől, hogy a +0.10 m-es szintről indul, magassága 3.10 m helyett 3.50 m és minden hosszvasa 16-os átmérőjű.

VBexpress R2.6 for AutoCAD | 45

Vaslista készítése külső Excel fájlba

A cél elérése érdekében az alábbi lépéseket kell végrehajtanunk:

1. A Másol (Copy) paranccsal lemásoljuk az egész pillért leszabási rajzzal, metszettel mindennel együtt. A másolásnál a kijelölést metsző ablakkal (crossing) csináljuk, hogy minden benne legyen

2. A metszőablakos Nyújt (Stretch) utasítással „felnyújtjuk” a pillért 0.4 m-rel.

3. A Ctrl+Jg paranccsal kijavítjuk a spirálkengyel a2 paraméterét. A panelből az ÁTVEZET gombbal lépjünk ki (nem nyújtható alakos főpéldány)

4. Háromszori Ctrl+Jg paranccsal kijavítjuk a 3 db vaspozíció átmérőjét 16-osra.

5. A Ctrl+Jg paranccsal átírjuk a másolással újonnan keletkezett Szintkóta bázisvonal bázisszintjét 0.10m-re. A felső két szintkóta a Nyújt parancs után automatikusan megváltoztatta az értékét.

6. Az átírás után az egyik referencia elfordult 180-kal (nyújtható alakos főpéldány) amit a Ctrl+Jg paranccsal vissza kellett forgatnom.

7. A Ctrl+Jg paranccsal átírjuk a pillérjelet P1- ről P2 re

8. Egy Mozgat paranccsal kicsit feljebb toljuk a feliratot.

9. Végül összegyűjtjük a vasakat, hogy lássuk tényleg stimmelnek-e a referenciák


Referenciák szabad másolása

Mindez egy gyakorlott szerkesztő esetén 1 percnél alig vesz több időt igénybe. Igaz előtte azért gondoljuk végig a lépéseket. De ha egy ilyen pillér előállítása 10 percig tart miután van mit másolni, még az is elfogadható időnek számít.

A referencia másolással nagyon gyorsan tudunk hasonló objektumokat előállítani. Persze mindenképp figyelni kell arra, hogy az először előállított elem, amit el fogunk szaporítani, ne tartalmazzon hibákat, különben azt minden egyes elszaporított példányon javíthatjuk majd.


Szabad stílusú táblázatok

Szabad stílusú táblázatokA VBexpress kimutatás táblázatkezelése megújult. A program a táblázatokat objektumként kezeli, és az egész egy újabb, egységesebb kezelőfelületet kapott.

A 2.6 verzió korlátjai

Az új, szabad stílusú táblázatok objektum típus már a 2.6-os verzióban kifejlesztésre került, de a teljes funkcionalitást és az egységes kezelést csak a 3.0-ás verzióban érte el.

Akik a 2.6-os verziót használják azokra a később részletezett dolgokból az alábbi korlátozások érvényesek:

Csak SzereltVas táblázatokat tudnak készíteni

Nem tudják szűrni a táblaleírókat nyelvek szerint, csak a magyar nyelvűeket tudják használni.

A táblázatfrissítési opciók közül csak az egyik működik.

2.6–os verziót használva a párbeszédablakban a fent említett funkciók nem használhatók (kiszürkítve jelennek meg).



Alapok

A funkció ún. táblázat helykijelölő és azonosító blokkok segítségével tartja kézben a táblázatokat. Táblázatkijelölő blokkot a VB Munkaasztal >Táblázatobjektum beillesztése paranccsal tudunk a rajzunkba beilleszteni.

Az azonosító blokk kinézete alapesetben az alábbi:

Ez a blokk a „GUMITABLE” nevű blokk, amely a programmal szállított def_gumi.dwg-ben van definiálva. A blokkot kedvünk szerint átdefiniálhatjuk, de a kinézetnek nincs jelentősége, mivel a program egy olyan fóliára helyezi el, amelyen levő objektumok (AutoCAD 2000 esetén automatikusan) nem kerülnek kinyomtatásra. AutoCAD R14 esetén nekünk kell gondoskodnunk a nyomtatás előtt a fólia kikapcsolásáról. A program által lerakott 2 blokk a táblázatunk helyét határozza meg a következőképpen:

Ha rögzített betűnagyságú táblázatot akarunk használni, akkor ez rendben is van így,

Illesztett léptékű táblázat esetén – mint pl. a hu_leszabas.tbl -- az egyik blokkot el kell mozgatnunk úgy, hogy a két pont meghatározza a táblázatunknak szánt területet.

A táblázat méretét úgy tudjuk legkönnyebben mozgatni, hogy a „mozgat” parancsnál kiválasztjuk az egyik helykijelölő blokkot. Ekkor egy négyszögletes terület megadását kéri a program úgy, hogy a kiválasztott helykijelölővel „szemközti” helykijelölő az egyik sarokpontja a téglalapnak, a másik sarokpontot gumitéglalappal tudjuk kiválasztani. A mozgatás idejére a program minden futó tárgyrasztert kikapcsol.



Ezek a táblázat-helykijelölők intelligens objektumként viselkednek. Helyettesítik az egész táblázatot. Ha CTRL-JE-vel rákattintunk, akkor az alábbi dialógus jön fel:

Táblázatobjektum beállításai

A táblaleírókban #define TITLE kezdődő sorban megadott default táblázatcím helyett mi magunk is megadhatjuk a táblázat címét. Ehhez be kell kapcsolni az „Egyedi” kapcsolót, és ki kell tölteni a „Név” szerkesztősort a megfelelő névvel.

A „Táblázat helye” legördülő listában azt állíthatjuk be, hogy az adott táblázat melyik vasalási rétegen legyen. Ha olyan vasalási rétegre tesszük, amelyik nem aktív, akkor a táblázatunk nem fog látszani.

Az „Automatikus frissítés összegyűjtéskor” kapcsoló segítségével gondoskodhatunk arról, hogy minden alkalommal mikor összegyűjtetjük a vasakat, hálókat stb., akkor



aktualizálódjon az adott táblázatunk is. Ezt akkor érdemes csak kikapcsolni, ha nagyon sok táblázatunk van, vagy ha lépten-nyomon összegyűjtetjük a vasakat a magunk megnyugtatására.

A dialógusablak bal felső részén állíthatjuk be, hogy milyen jellegű táblázatot akarunk elkészíteni. A Táblázat típusa

SzereltVas,

HegesztettHáló,

HegesztettTávtartó,

Általános

táblázat lehet.

A jobb felső részen választhatjuk ki, hogy az adott táblázattípus táblázatai közül, melyik Táblaleírónak megfelelő táblázatot szeretnénk használni. A táblaleíró határozza meg a táblázat kinézetét. Ugyanazokat a táblaleírókat tudjuk itt is használni, amiket a grafikus táblázatok parancsnál használhattunk. Ha magunk készítünk táblaleírókat, akkor azokat a Közös Könyvtárba mentsük el.

A táblaleírókat tudjuk nyelv szerint is szűrni. Alapértelmezésben „MIND” opciógomb van bekapcsolva, így a listában minden leíró megjelenik, ami az adott típusnak megfelel. Ha kiválasztjuk az egyik nyelvet, akkor a legördülő listában már egy szűkített választék fog csak megjelenni. A Szerkeszt gomb megnyomásával az adott táblaleíró fájlt tudjuk szerkeszteni.

Táblázat címe:

A táblaleírókban #define TITLE sorral megadott default táblázatnév helyett mi magunk is megadhatjuk a táblázat nevét. Ehhez be kell kapcsolni az „Egyedi” név kapcsolót, és be kell állítani a megfelelő nevet a szerkesztőablakban. Az mellette lévő legördülő listában azt állíthatjuk be, hogy az adott táblázat melyik vasalási rétegen legyen. Ha olyan vasalási rétegre tesszük, amelyik nem aktív, akkor a táblázatunk nem fog látszani.

Ez alatt a szűrési feltételek találhatók. Különböző típusú táblázatoknál különféle tulajdonságokra tudunk szűrni az alábbiak szerint:

SzereltVas táblázat: vasalási réteg, acélminőség, címke

HegesztettHáló táblázat: vasalási réteg, hegesztett háló típusa

HegesztettTávtartó táblázat: -

Általános táblázat: -

A továbbiakban nem részletezzük a különféle táblázattípusokat, mivel elég egyértelmű, hogy az adott táblázattípusnál miről van szó, inkább a fejezet későbbi részében egy mintapéldán keresztül a SzereltVasbetét táblázat használatát mutatjuk be.



Újabb táblázatokat másolással tudunk a legegyszerűbben létrehozni. Ehhez elég a helykijelölő blokkok közül valamelyiket (vagy a táblázat nevét) kijelölni, ilyenkor automatikusan másolódik az egész táblázat. Persze új táblát létrehozhatunk a VB-Munkaasztal >Táblázatobjektum beillesztése paranccsal is, ekkor azonban az, a default beállításokkal jön létre.

Az OK gombbal a táblázatokon eszközölt változásokat tudjuk elmenteni, de a táblázat képe ettől még nem fog megváltozni, csak a legközelebbi frissítés alkalmával.

A FRISSÍT gomb azonnal frissíti is a táblázatot, ha szükséges, akkor előtte végrehajtja az összegyűjtést pozícionálást stb. is. A táblázat típusán múlik, hogy milyen feladatokat hajt előtte végre. Például SzereltVas táblázatnál, ha a táblázat előtte érvénytelen volt, akkor összegyűjti a SzereltVasakat, és frissíti a POS számokat. Ilyenkor azonban nem frissül az összes egyező típusú táblázat akkor sem, ha az automatikus frissítés engedélyezve van. Frissítéskor csak az adott táblázat frissül.

A FRISSÍT + SLIDE elkészítés gomb a FRISSÍT gomb funkcionalitását azzal egészíti ki, hogy a közös könyvtárba elkészíti az éppen frissített táblázat képecskéjét (diafájl)

A Mozgat gombbal elmentjük az elvégzett változásokat, majd egy Mozgat parancsba lépünk úgy, hogy a program előtte összeválogatja az adott táblázathoz tartozó valamennyi objektumot. A táblázatot úgy is tudjuk mozgatni, hogy mi magunk jelöljük ki a táblázat objektumait, a közönséges „mozgat” (move) parancsot használva. Továbbá megoldás még az is, hogy csak a helykijelölő blokkokat mozgatjuk el. Ilyenkor a következő táblázat frissítés alkalmával a régi helyen lévő táblázat törlődik, az új pedig már a helykijelölő blokk helyzetének megfelelően fog létrejönni.

Ennél is egyszerűbben tudjuk mozgatni a táblázatot, ha a mozgat parancsnál csak a táblázat címét választjuk ki egyedüli elemként. Ebben az esetben az egész táblázatot vinni fogja. Ha a helykijelölőket választjuk ki akkor a táblázat tartományát tudjuk változtatni (persze csak ha illesztett típusú táblázatról van szó.)

A Töröl gombbal az egész táblázatot tudjuk törölni. A Mozgat parancsnál leírtak itt is érvényben vannak, azaz úgy is törölhetünk, hogy mi magunk választjuk ki kézzel a táblázathoz tartozó összes rajzelemet. Ilyenkor azonban kiemelten fontos vigyázni arra, hogy mindkét helykijelölőt és a táblázat címét is belevegyük a kijelölésbe. A táblázat akkor is letörlésre kerül, ha a törlésnél csak 1 elemet választunk ki a következők közül: bal felső helykijelölő blokk, jobb alsó helykijelölő blokk, táblázat címe felirat.

Az EGYEZŐ típusúak FRISSÍTÉSE gombbal olyan mintha egyenként alkalmaznánk az összes azonos típusú (automatikus frissülésű) táblázatra a CTRL-JE parancsot, majd ott megnyomnánk a frissít gombot. Érvénytelen táblázat esetén ennek hatása ugyanaz, mint ha Frissít-tel lépnénk ki, hiszen az összegyűjtés miatt az is frissít mindent. Ez a gomb azonban érvényes táblázatnál is frissíti a többi táblázatot.

A MINDEN TÁBLÁZAT FRISSÍTÉSE gombbal a rajzban lévő valamennyi automatikus frissülésű táblázatot tudjuk frissíteni függetlenül annak típusától. Ez azt jelenti, hogy valamennyi összegyűjtési folyamat (SzereltVas, Háló stb.) lezajlódik, ha van olyan típusú táblázat a rajzon, amit az összegyűjtés érint. Ezzel a funkcióval a rajzunk táblázatait a pillanatnyi rajzállapotnak megfelelően aktualizálhatjuk.



Átállás az újfajta táblázatok használatára

Az új verzióban a továbbiakban mellőzhetjük a

SzereltVasak >Grafikus táblázatok készítése/frissítése (menüparancs)

SzereltVas eszközök >Grafikus táblázatok készítése (eszköztár)

SzereltVasak >Átmérő-tömeg vastáblázat készítése (menüparancs)

SzereltVas eszközök > Átmérő-tömeg táblázat készítése (eszköztár)

HegesztettHálók >Átmérő-tömeg vastáblázat készítése (menüparancs)

parancsok használatát.

Ezek helyett az VB-Munkaasztal >Táblázatobjektum beillesztése ill., ha már van valamiféle táblázat a rajzon, akkor a Másol (copy)+CTRL-JE parancsokat használjuk. Kompatibilitási okokból az előző parancsok is bennmaradnak, de számítani lehet rá, hogy a következő verzióból ezek a parancsok teljesen eltűnnek. Ha egy régebben készített rajzon dolgozunk az új verzióval, akkor a régi fajta táblázataink nem törlődnek le maguktól, de nem is frissülnek maguktól. Ilyen esetben készítsünk újfajta táblázatokat, és a régieket töröljük le. Ehhez a VB-Munkaasztal >VB-Beállítások> Táblázatok beállításai parancs dialógusában kapcsoljuk ki valamennyi automatikus táblázatot Ezek: „Leszabási VasTáblázat”, „Átmérő-Tömeg VasTáblázat automatikusan„ és „Változó Hosszúságú Vasak Táblázata” kapcsolók.



A Grafikus táblázatoknál is kapcsoljuk ki mind a 6-féle táblázat mellől az „auto” kapcsolót.

Annak ellenére, hogy letöröltük a régi fajta táblázatot, előfordulhat, hogy a program számon tartja annak a régi helyét és minden „érvénytelen”-ítés kor a régi táblázat üres helyére is felírja ezt a szöveget. Ha ezt is el akarjuk kerülni, akkor a „_ddptype” parancs segítségével állítsunk be egy látható pontmegjelenítést (pl. 32). Ekkor észrevesszük, hogy a régi táblázatunkat 2 pont segítségével jelölte meg a program. Töröljük le ezt a két pontot is. Ezután már nem fogja a program olyan helyre felírni az „érvénytelen” szöveget, ahol nincs táblázat.

Általános táblázat

Ez egy olyan fajta táblázat, ami nem hasonlítható össze az eddigi táblázatokkal. A feladata az lenne, hogy egy táblaleíró fájlba (*.tbl) olyan információkat, megjegyzéseket írjunk, amik az éppen futó projektünkkel kapcsolatosak, vagy amiket minden rajzunkra rá szoktunk tenni. Tegyük fel, hogy valamennyi vasbeton rajzunkra rá szoktuk tenni az alábbi, általános érvényű megjegyzéseket:

Vagy Íves vasaknál az egyértelműség kedvéért kiírjuk hogy:



Ezt természetesen eddig sem kellett minden rajznál megtennünk, hiszen ha akartuk blokként elmentettük és onnan beemelhettük, ha szükség volt rá. A blokkos megoldás is jó, de igazán csak akkor előnyös, ha azonnal tudjuk, hogy hol kell keresni a blokkot. Az általános táblázatnak a blokkéhoz hasonló lenne a feladata.

Előnye a blokkos megoldással szemben: a táblázatokkal azonos módon kezelhető (CTRL-JE) ha megváltozik a leíró tbl fájl, akkor frissítése után bármely rajzon azonnal

megjelenik az új változat. Ez a blokkos megoldásnál csak akkor lehetséges, ha XREF-es technológiával volt a blokk beillesztve.

Egyszerűbben létrehozható Egységesebb megjelenésű rajzokat eredményezhet.

Az előnyök közül talán a második a legfontosabb. Ha megváltozik valami projekttel kapcsolatos megjegyzés, és azt átvezetjük a tbl fájlba, akkor (főleg ha az automatikus frissítés be van kapcsolva ezeknél a táblázatoknál) szinte biztos, hogy az olyan rajzokon amin később még dolgozunk, érvényre fog jutni a változás, blokknál ez (főleg ha van a rajzon egyéb javítanivaló is) könnyen „elfelejtődik”.

Ha olyan leírót használunk, amelynek adatait a táblázat elkészítése során át akarjuk írni, pl. betonminőség, akkor a frissítést ezen táblázatoknál ki kell kapcsolni, nehogy véletlenül a helyes érték helyett a default jelenjen meg a következő automatikus frissítés után.

Fontos előnye lehet még az ilyen táblaleíróknak több munkahelyes környezetben, hogy a leírót egy, a projekttel leginkább tisztában lévő mérnök készítheti el, míg a szerkesztőknek elég annyit tudniuk, hogy melyik táblaleírónak megfelelő táblázatot kell beilleszteniük a rajzukra.



Mintapélda: SzereltVas táblázat behelyezése

1. Zoomoljuk nagyra a rajzunkat, hogy legyen hova elhelyezni a táblázatokat.

2. Új táblát a VB Munkaasztal >Táblázatobjektum beillesztése paranccsal hozhatunk létre, amelyik a default beállításokkal jön létre. Indítsuk a menüparancsot.

3. Ekkor a program kéri a táblázat bal felső pontját:A táblázat bal felső pontja:Mutassunk egy pontot a rajzon. A funkció a megadott pontra beilleszti a két db egymáson levő táblázat kijelölő és azonosító blokkot.

4. Vigyük a szálkeresztet a helykijelölő blokkra, és indítsuk el a Ctrl+Jg az objektumon parancsot.Megjelenik a Táblázatobjektum beállításai nevű párbeszédablak.



5. A Táblázat címe keretben kapcsoljuk be az „Egyedi” kapcsolót.6. A „Név” ablakba írjuk be az „Alsó réteg vasai” szöveget.

7. A Vasalási réteg szűrő keretben kapcsoljuk a „felső réteg” kapcsolót „nem kell” állásba.

8. A Táblaleíró keret legördülő listájában válasszuk a hu_tomegoss.tbl táblaleíró fájlt.



A kiválasztás után a lista alatti ablakban azonnal megjelenik a típusról készült diakép.



9. A beállítások elvégzése után nyomjuk meg a „Frissít” gombot.

10. Nagyítsunk rá a behelyezett táblázatra.



Vaslista készítése külső Excel fájlba (2.6)Lehetőségünk van a kimutatás táblázat elkészítésére nemcsak a rajzunkra, hanem MS Excel fájlba is. Hasznos lehet abban az esetben, ha a vaslistát sürgősen kell továbbítani elektronikus formában olyan helyre, ahol AutoCAD-del nem, de Excellel rendelkeznek. A xls fájl vasalakokat is tartalmazhat. Az Exceles kimutatást A4-es lapokra könnyen kinyomtathatjuk. A funkciók használatának feltétele, hogy a gépünkön legyen működő MS Excel program és az AutoCAD 2000 vagy magasabb verziója.

FIGYELEM: Ez a funkció AutoCAD R14-el nem működik!

Excel sablonfájl szerkesztéseVB-Munkaasztal > VB-Listafájlok >Excel sablonfájl szerkesztése

A sablonfájl a vaskimutatásban is szereplő paraméterekkel felépített MS Excel (xls kiterjesztésű) fájl. A program eleve tartalmaz egy vbx_hu_sablon.xls nevű sablonfájlt, de magunk is összeállíthatunk ilyet. Fontos, hogy a sablonfájlunk neve a VBX_ előtaggal kezdődjön. A sablonfájlban a kimutatás táblázatot tetszőlegesen formázhatjuk, fejléccel, megjegyzéssel láthatjuk el. A cellákba a grafikus kimutatás táblázatokban használatos paramétereket helyezzük el, amelyet a program majd a rajzban szereplő vasak értékeivel, összegzéseivel tölt fel.Íme a programhoz adott sablonfájl, amelyben a projekt néhány adata (tervszám, épület, stb.) is megtalálható. Ezeket a program a rajzban megadott Speciális szövegekben tárolt értékekkel tölti fel.



A sablonfájl ugyanúgy soronként épül fel mint a grafikus kimutatás táblázatok (.tbl fájlok). Figyeljük meg például az A4-es nyomtatásra szintén alkalmas, hu_a4lista.tbl fájl felépítését.

A cellarovatokba beírt vezérlőstringek megegyeznek a FormátumStringekkel. A lehetséges FormátumStringek a kézikönyv VB-Munkaasztal > VB-Beállítások > Felirati formátumok menüpontról szóló fejezetében találhatók.

A rajzon is gyakran alkalmazott vaskimutatás táblázat Exceles formában.

Az általunk definiált, vagy módosított sablonfájlokat helyezzük a közös könyvtárba, hogy a programfrissítés után is változatlan formában maradjon meg.

Excel betonacél és hálólista készítése (2.6)

VB-Munkaasztal >VB-Listafájlok >Excel betonacél és hálólista készítése

A parancs elindítása után megjelenik egy listaablak, amelyben az összes VBexpresshez tartozó (vbx-szel kezdődő) sablonfájl, - mind a program, mind a közös könyvtárból összegyűjtve- látható. (Végén találhatók a közös könyvtárban elhelyezett, általunk létrehozott, vagy módosított sablonfájlok.)

Válasszuk ki a sablont, amely alapján kigyűjteni akarunk. A program kivonatolja a rajzot, megnyitja az Excel programot, és sorról-sorra feltölti az Excel fájlt.



Valamennyi lehajlításhoz szükséges paramétert tartalmaz a lista amennyiben:

nem alkalmaztunk definiált vasakat a rajzban,

a változó hosszúságú vasak csak lineárisan változnak (nincs ív mentén változó vas)

A fentiek teljesülése esetén a vashajlítónak semmi szüksége nincs a rajzra, hiszen csak megzavarodna tőle.

Az alábbi ábrán egy feltöltött Exceles kimutatás látható, amint az épp meg van nyitva az Excellel.

Megjegyezzük, hogy az Excel táblázat feltöltése grafikus objektumokkal időigényes


Szintkóta

Szintkóta (2.6)A VBexpress R2.6-os egyik újdonsága a tetszőleges irányú AutoCAD vonalhoz, mint bázisvonalhoz viszonyítva behelyezett Szintkóta objektumok. Egy bázisvonalhoz tetszőleges számú Szintkóta objektumot rendelhetünk. A Szintkóta csoportok intelligensen viselkednek a hagyományos transzformációs műveletekre. A bázisvonal vagy a Szintkóta helyének megváltoztatását asszociatív módon követi a szintmagasság-felirat változása.

Szintkóta bázisvonal készítése

VB-Munkaasztal > VB-kótázás >Szintkóta bázisvonal készítés

A parancs egy AutoCAD Vonal (line) megmutatását kéri, amit ezután SzintkótaBázisvonal objektumként fog kezelni. A vonal iránya tetszőleges lehet. A funkció egyúttal készít egy Szintkóta objektumot is, amely a SzintkótaBlokkból és a Szintkóta feliratból áll.

A fenti kép a parancs elindítása utáni állapotot mutatja. A vonalat a funkció nem hozza létre, csak adattal bővíti. NEM mutathatunk meg neki vonalláncot, sem pedig blokkba ágyazott vonalat.

Miután rendelkezésünkre áll egy SzintkótaBlokk, a többit egyszerű másolás útján állítjuk elő.

A program automatikusan módosítja a Szintkóta szövegének értékét a bázisvonal és a beillesztési pont (és még néhány paraméter) ismeretében.


Szintkóta

Szintkóta tulajdonságok

A Szintkótának a láthatókon kívül egyéb jellemzői is vannak. Ha egy Szintkóta szöveg, vagy blokk fölé állunk, és megnyomjuk a CTRL-JE gombokat, akkor megjelenik a Szintbeállítás párbeszédablak.

A konkrét Szintkóta érték 3 részből áll. Az alsó bekeretezett Szintkóta rész csak arra a Szintkótára vonatkozik, amire CTRL-JE vel rámentünk.

Bázisból: A kapcsoló azt jelenti, hogy nem mi mondjuk meg önkényesen a magasságot, hanem a programmal számíttatjuk azt.

Szöveg: Ha kikapcsoljuk a Bázisból kapcsolót, akkor a „Szöveg” rész szerkeszthetővé válik, és oda akármit beírhatunk. Ezután a program (a visszakapcsolásig legalábbis) nem fogja módosítani ezt a Szintkótát.

Szintkóta stílus: Jelenleg nem aktív. Egy későbbi fejlesztés eredményeként a Szintkóta jellemzőket egy stílusnévvel menthetjük el.

A középső bekeretezett Bázisvonal rész a Szintkóta bázisvonalára vonatkozik. Ha itt módosítunk valamit, akkor az érinti valamennyi ugyanarra a bázisvonalra hivatkozó Szintkótát is.

Bázisvonalhoz tartozó szintkóták száma: 3 Szövegként megjeleníti azt is, hogy a kiválasztott Szintkóta objektumnak hány „testvére” van.


Szintkóta

Bázisszint: A bázisvonal legfontosabb tulajdonsága a bázisszint. Ez a paraméter relatív értékként értelmezett, ha az „Alapsík figyelembe vétele” kapcsoló be van kapcsolva. Bővebb magyarázat az „Alapsík” keret leírásánál található.

Lépték: A lépték paraméter ahhoz kell, hogy tudjuk, hogy a SzintkótaBlokk beillesztési pontja, és a bázisvonal közötti távolságot hogyan kell rajzi egységről méterre átszámítani.

Alapsík figyelembe vétele: Ez kapcsolóról majd az Alapsíknál írok bővebben.

Fordított irány: Ez a kapcsoló a pozitív irány meghatározását jelenti. Alapértelmezés szerint vízszintes vonal esetén a felfelé irány jelenti a növekedést, függőleges vonal esetén pedig a balra irány jelenti a pozitív irányt. (Ahogy a műszaki rajzokat általában nézni szokás). Ferde bázisvonal esetén a bázisvonal szögétől függően fordul az olvasás iránya.A köv. ábra a fordított irányértelmezés szerinti értékeket mutatja.

Az legfelső, Alapsík keretben találjuk az alapsíkra vonatkozó értéket.

Alapsík magassága: Ez az egész rajzra vonatkozó magassági információt hordozza magában. Ha az alapsík értékét átírnánk például 127.13m –re -- mert mondjuk az épület +-0.00 ja ennyivel van a Balti alapszint felett--, akkor az összes szintkótát, aminek értékét a bázisból kell származtatni megnövelné ennyivel, feltéve ha a Bázisnál engedélyezve van az „Alapsík figyelembe vétele” kapcsoló,. Amelyik bázisvonal abszolút bázisvonal, -- azaz ki van kapcsolva az „Alapsík figyelembe vétele” -- azt ez a változtatás nem érinti. Talán szokatlan, hogy a Szintkóta tulajdonságnál jelennek meg az alapsík és a bázisvonal tulajdonságai is, de így nem kell több parancsot használnunk. Lényeg, hogy a bázisvonal paraméter, valamennyi „testvér” szintkótát érintheti, az alapsík pedig az összes bázisvonalat érinthet)i.

Miért lehet jó nekünk az alapsík bevezetése? Hiszen már a bázisvonal szintjénél megadhatnánk azt az értéket, ami az abszolút magasságot jelentené!

Hátrányunk mindenesetre nem származik belőle, mert ha akarjuk, akkor az alapsíkot nullára állítjuk és a bázisszinteket abszolút szintként értelmezzük. Azonban előnyünk is adódhat belőle. Ha pl. egy többszintes épületen dolgozunk, akkor általában födém vasalási tervet készítünk valamennyi födémszintről, annak ellenére, hogy esetenként csak a Szintkóták, a pecsét és néhány felirat más az előző szinti rajzhoz képest. Ilyenkor, ha relatív bázisokat, és relatív Szintkótákat alkalmaztunk („Alapsík figyelembe vétele” + „Bázisból” kapcsolók bekapcsolva) ,az „új” födémtervnél elég átírni az alapsík magasságát (szintmagasságnyival több). Ezzel egy mozdulattal rendbe tettük az összes metszeten, részleten szereplő Szintkótát. Persze ez falaknál éppen ugyanígy hasznos lehet.


Szintkóta

Szintkóta viselkedése az AutoCAD parancsokra

Módosítás a Ctrl + Jg paranccsalA módosításhoz a Szintkóta szövegre, vagy blokkra kell rámennünk a szálkereszttel. Működése az előző részben leírtak szerint. További hasznos tulajdonsága a funkciónak, hogy amíg a módosító panelt megjeleníti, húz egy végtelen hosszú segédegyenest a bázisszinten, azaz rögtön látjuk, hogy az adott Szintkóta mérési alapvonalát.

Másolás (Copy)Ha CSAK A SZÖVEGET, vagy csak a blokkot jelöljük ki a Szintkótából, akkor is másolódik mind a kettő együtt. Kijelölhetünk egyszerre több blokkot is, akkor többnek keletkezik értelemszerűen a másolata. Az alábbi ábrán az az állapot látható, amikor a felső két blokkot elmásoljuk. Nyilakkal van jelölve, hogy melyik SzinkótaBlokk melyik bázisra referál (most mindegyik ugyanarra).

Ebben az esetben úgy jelöltük ki a másolandó Szintkótákat, hogy a kijelölésben nincs benne azok bázisa. Ekkor az újonnan létrejövő Szintkóták ugyanarra a bázisra fognak hivatkozni, mint az eredetiek (újabb testvérek lesznek).

Ha a kiválasztáskor hozzáválasztjuk a BÁZISVONALAT IS, akkor keletkezik egy új bázisvonal objektum is, és az új Szintkótáknak az új bázisvonalhoz lesz csak közük, mint ahogy ezt az alábbi ábra is mutatja. Az ábrán az is látszik, hogy a SzinkótaBlokkok bázishoz viszonyított helyei nem változtak, ezért ugyanazok a magasságok érvényesek rájuk. Ez hasznos lehet, ha komplett részleteket, metszeteket, falkontúrokat másolunk.

Ha CSAK A BÁZISVONALAT jelöljük ki, annak nincs sok értelme, mert létrejön ugyan egy új bázisvonal objektumom, de nem lesz származtatott objektuma. Származtatni pedig csak az új paranccsal vagy másolással tudok, de másolni így nincs mit.


Szintkóta

Mozgat (Move)A Szintkóta felirat része a Mozgat parancs hatására egyszerű AutoCAD objektumként mozdul el.

A SzintkótaBlokk mozgatása esetén a hozzá tartozó szöveget átírja a program.

A SzintkótaBázisvonal mozgatása esetén a bázisvonalhoz tartozó valamennyi Szintkóta értékét átírja a program.

Radír (Erase)Ha szöveget, vagy blokkot jelölünk ki, akkor természetesen a program törli a hozzá tartozó szöveget vagy blokkot is. Ha a bázisvonalat jelöljük ki, akkor nagyon elanyátlanodnának a hozzá tartozó Szintkóták, ezért a bázisvonal törlése magával vonja az összes bázisvonalhoz tartozó Szintkóta törlését is.

Nyújt (Stertch)Ez a parancs is átírja az értékeket, akárcsak a Mozgat.

Tükröz (Mirror)Értelemszerűen tükrözi az összetartozó objektumokat.

Forgat (Rotate)Ez ugyan működik most, de értelme csak akkor van, ha az egész részletet; metszetet forgatjuk bázisvonallal együtt.

Párh (Offset) (v 3.0)Ezzel a funkcióval egyetlen parancskiadással sorozatban helyezhetünk el Szintkótákat. A funkció először a magasságpontot kéri be, majd a bázisvonal irányával párhuzamosan tudjuk mozgatni a SzintkótaBlokkot, hogy egymás felett helyezkedjenek el. Addig ismétlődik a Szintkóták berakása, míg azt ENTER-rel le nem zárjuk a sorozatot.


Szintkóta

Egyéb transzformációk:

A Szintbeállítás panelen, ha a Szintkótánál kikapcsoljuk a „Bázisból” kapcsolót, akkor az „ÁTVEZET” gomb is aktívvá válik. Ilyenkor, ha ÁTVEZET-tel hagyjuk el a panelt, akkor a beírt értéknek megfelelő helyre mozgatja a Szintkótát, és visszakapcsolja a „Bázisból” kapcsolót. (Ezt természetesen Mozgat paranccsal is el lehet érni, csak akkor számolni kell az elmozdítást, s ez bizonyos esetekben nehézkes.).

Itt az átmozgatott helyzet látszik:

Tükröz: A gomb megnyomása a Szintkóta „talpára” megtükrözi mind a Szintkótát, mind a hozzá tartozó szöveget.


Szintkóta

További tudnivalók

A SzintkótaBlokk a GUMIBLOCK4 nevezetű blokk, amelyet át tudunk szerkeszteni a VB-Munkaasztal >Beállítások > Használt blokkok beállításai parancs segítségével. (A blokk a def_gumi.dwg-ből jön).

A szöveg magasságát és színét VBexpressben a Felirati méretek beállításainál a „metszet” részen az „md” paraméterrel tudjuk befolyásolni. Egyébként meg ha nem tetszik a stílusa, vagy bármije, akkor mielőtt elszaporítanánk a Szintkótákat, AutoCAD eszközökkel módosítsuk meg annak tulajdonságait. Így a másolatok már rendben lesznek.

A tizedese számának, vagy a felirat formátumának módosítására egyenlőre nincs lehetőség. Most úgy csinálja, hogy elérakja az előjelet, 0 esetén elérakja a %%p (plusz-mínusz jelet), és 3 tizedesre írja ki. Ezeket a dolgokat a méretekkel együtt az ún. „Szintkóta stílus”-ban kívánjuk majd összefoglalni, és akkor egy-egy Szintkótának lesz stílusa is

.


Szintkóta formátumstring

Szintkóta formátumstring (3.0)

A VB-Munkaasztal > VB-beállítások >Kóták, feliratok beállítása parancs segítségével szabályozni tudjuk, hogy a Szintkóták szövegeit milyen mértékegységben és milyen tizedes számmal kell megjeleníteni. A parancs indításakor a következő dialógus jön fel:

FormátumstringEzen a panelen több feliratozással, kótázással kapcsolatos tulajdonságot be tudunk állítani. Nézzük először a szintkóta formátumstringjét:

Ennek default értéke: "$+?[+]$0?[%%p]$-?[]$m#[1]$p#[3]$m1"

A paraméterek részletezése: $+?[......] egy feltételes tag, a kapcsos zárójelek közötti rész íródik ki

akkor, ha a szintkóta értéke nagyobb mint nulla (pozitív) $0?[......] egy feltételes tag, a kapcsos zárójelek közötti rész íródik ki

akkor, ha a szintkóta értéke pont nulla. A default érték a %%p, amely a pluszmínusz jelet jelenti.

$-?[......] egy feltételes tag, a kapcsos zárójelek közötti rész íródik ki akkor, ha a szintkóta értéke kisebb mint nulla (negatív) a - előjel a szám miatt mindenképpen kiíródik, ezért ha azon kívül nem akarunk semmit megjeleníteni, akkor ide ne írjunk semmit

72 |VBexpress R2.6 for AutoCAD


$m#[x] egy értékadó tag. Azt jelenti, hogy a szintkóta értékét a kapcsos zárójelek közötti értékkel kell beszorozni (mert pl. nem m-ben dolgozunk) /m= multiplikátor/

$p#[x] egy értékadó tag, Azt jelenti, hogy a szintkóta felszorzott értékét a kapcsos zárójelek közötti tizedesekre kell kerekíteni / p= precision /

$m1 magát a felszorzott kerekített értéket jelenti.

Tegyük fel, hogy van egy szintkótánk, aminek az értéke 1,2222222 lenne ekkor az alábbi beállítások mellett az értékek a következők lesznek:

"$+?[+]$0?[%%p]$-?[]$m#[1]$p#[3]$m1" +1,222

"$+?[+]$0?[%%p]$-?[]$m#[1000]$p#[0]$m1 mm" +1222 mm

"$+?[]$0?[%%p]$-?[]$m#[1]$p#[2]$m1 Balti f." 1,22 Balti f.

A párbeszédpanelen beállítható további opciók:

Határszög függőleges feliratnálA gyakorlatból megszokott dolog, hogy a rajzokon lévő szöveget alulról, ill. jobbról szokás nézni. Ez a két irány egyértelmű abban az esetben, ha vízszintes ill. függőleges irányú feliratokról van szó. Abban azonban már eltérnek a vélemények, hogy egy ferde irányú szövegnél honnan célszerűbb olvasni a szöveget. Ezzel a paraméterrel azt állíthatjuk be, hogy a függőlegestől maximum mekkora eltérésig értelmezze a program jobbról olvasandónak a szöveget. Ez a leszabási rajzoknál és a feliratoknál is érezteti hatását. Az alábbi ábra megkönnyíti a megértést.



Nyílhegy nagyítási faktora:

Ez a paraméter a mutatóvonalas feliratoknál használt nyílhegyek nagyságának szabályozását teszi lehetővé. Az 1 érték a program által definiált értéket jelenti, egynél nagyobb értékek nagyobb nyílhegyet, kisebbek kisebb nyílhegyet eredményeznek.

Felsőindexben írja be a mm értéket:

Az AutoCAD beépített asszociatív kótáival sajnos nem tudunk az alábbihoz hasonló méretvonalakat létrehozni.

Az ilyen kótákat csak úgy lehet megvalósítani, ha átírjuk a kóta szövegét. Ekkor azonban már a nyújtás transzformációra nem fog reagálni a kótaszöveg, hanem mindenképp a felülírt érték marad. Ezt a hiányt pótolja részben a VBexpress felső tizedes kótázása. Ha a program által készített kótát a VBexpress nyújt opcióival nyújtjuk, akkor a szöveg értéke követni fogja a kótavonal hosszváltozását, de a fogópontos nyújtásokra sajnos nem fog reagálni. A fenti kapcsoló bekapcsolásával azt tudjuk szabályozni, hogy a VBexpress kótázási funkciók tegyék-e ki a tizedes értéket, vagy ne. Ha a méretezett távolság cm-re egész értéket ad, akkor a program nem tesz ki semmit.Bármely kótánál egyedileg is megváltoztatható később, hogy szerepeljen-e a felsőtizedes, vagy nem. Ehhez a kótára kell CTRL-JE vel rákattintanunk, majd a felugró dialógusban be- vagy kikapcsolni a felsőtizedes kapcsolót.

A bekapcsolt felsőtizedes minden esetben a default szöveg felülírását is jelenti, de a nyújt parancs kótánként újraértékeli a szövegeket.

DIMSCALE rendszerváltozó default értéke a gumi* kótákra:

A program a kótázási funkcióihoz a GUMIKOTA_* kótastílusokat használja. Ezek a stílusok semmiben nem különböznek az AutoCAD kótastílusaitól, szabadon állíthatjuk szinte minden paraméterüket. Ezen stílusok definíciói a def_gumi.dwg állományból



kerülnek beillesztésre (feltéve, hogy a célrajzban még nem szerepelnek). Ha valami nem tetszésünk szerint való, akkor azt egyszerűen AutoCAD módszerekkel változtassuk meg a kótastílusban. Két változót azonban nem szabad átállítanunk, mivel ezen stílusok intelligens módon reagálnak a globális lépték ill. az egy rajzi egység a valóságban paraméterek változtatására. Ez a két paraméter a következő:

1: DIMSCALE ILLESZTÉS/Globális lépték használata (angol AutoCAD-nál: FIT/use overall scale of:)2: DIMLFAC ELSŐDLEGES MÉRTÉKEGYSÉGEK/Lépték (angol AutoCAD-nál: PRIMARY UNITS/scale factor:)

Ha ezen paramétereket szabadon bárki állíthatná, akkor a kótastílus nem tudna reagálni a globális rajzi lépték változására. Ennek ellenére indokolt lehet, hogy valaki szeretné a gumikóta stílusok nagyságát egyszerűen állítani. Ezt most ezzel a paraméterrel tudja megtenni. Az 1 érték jelzi a program default értékét, nagyobb számok nagyobb elemeket, kisebb számok kisebb elemeket eredményeznek.


Projekt menedzselés

Projekt menedzselés (2.6)VB-Munkaasztal >VB-Beállítások >Projektdokumentum beállításai

Esetleg szükség lehet arra, hogy egy-egy projekthez tartozó valamennyi vasalási terven szereplő vasak tömegét kigyűjtsük összegezzük, majd a megrendelő felé mutassuk, hogy mennyit változott ez a paraméter pl. az két hónappal ezelőtti verzióhoz képest.

Az időbeni változások kezelésére született ez a funkció, amely egy Excel által kezelhető .csv formátumú állományba írja ki a vasalás kívánt adatait. Funkcióhíváskor vagy akár vasösszegyűjtéskor a program automatikusan naplózza a változásokat, és hozzáfűzi a terv jelenlegi állapotát jellemző értékeket.

A parancs indításkor megjelenik a Tervdokumentum beállításai párbeszédpanel

A panel legalsó részén láthatók a naplózással kapcsolatos beállítások.

Logfile útvonala: Ennél az értéknél állíthatjuk be hogy hová készítse a naplófájlt. Ha hálózatba vagyunk kötve, akkor célszerű minden gépnél ugyanazt az útvonalat beállítani, hiszen nagy valószínűséggel többen is fognak ugyanazon projekten dolgozni.

Közös könyvtárba: Ha a kapcsolót bekapcsoljuk, akkor a telepítéskor megadott ún. Közös Könyvtár lesz a naplófájlok mentési útvonala. Ettől a verziótól kezdve a telepítő engedi azt is, hogy közös könyvtárnak egy másik gépen lévő mappát adjunk meg.

A naplózás azt jelenti, hogy első alkalommal megnézi hogy az adott könyvtárban található-e már egy XXXXX.csv állomány (XXXXX a projektnevet jelenti, amely esetünkben NAGYHÁZ lenne). Ha nem található a fájl, akkor létrehoz egyet; ha található, akkor



megnyitja fájlt, és a végéhez hozzáfűzi a naplózandó kigyűjtött adatokat. Az alábbi ábra egy ilyen projektfájlt mutat, miközben az Excellel megnyitottuk.

A program mindenképp hozzáfűzést végez, nem törli le az addigi naplózás eredményeit.

Vasösszegyűjtéskor automatikusan: Ha kapcsoló be van kapcsolva, akkor minden vasösszegyűjtéskor történhet naplózás.

Hálóösszegyűjtéskor automatikusan: Ez a kapcsoló értelemszerűen a hálóösszegyűjtésre vonatkozik.

Automatikus loggoláskor ne jöjjön fel ez a dialógus: 1. Ha ez kapcsoló nincs bekapcsolva, akkor miután a program összegyűjtött, és kiírta a furcsaságokat, feldobja a fenti dialógust. Mikor a panel megjelenik eldönthetjük, hogy szeretnénk-e naplózni az összegyűjtést, ekkor a „Naplózás” gombot nyomjuk meg, vagy ha nem naplózunk, akkor az „OK” gombot. Teljesen mindegy milyen összegyűjtést kértünk (SzereltVas vagy Háló), ha kérjük a naplózást, akkor mindenképp összegyűjti a másik vasalási elemeket is (hálókat vagy vasakat). 2. Ha kapcsoló be van kapcsolva, és ezenkívül bekapcsoltuk valamelyik automatikus naplózás kapcsolót is (vas vagy háló), akkor a megfelelő összegyűjtés mindenképp kiváltja a naplózást. Ebből sem származik hátrány, hisz később az Excel programban miután rendeztük a táblát dátum és index szerint, hamar ki tudjuk törölni a szükségtelen sorokat.

A párbeszédablak további sorai szöveges információkat tartalmaznak az adott rajzról, mint a projekt egyik komponenséről. Különösen fontos, hogy a „Projekt” címkéjű részt jól töltsük ki, hiszen ez alapján fogja eldönteni, hogy melyik projektfájlba kell a naplózást végrehajtani.

A legtöbb mezőt a program már eddig is ki tudta olvasni a Speciális szövegekből (ha voltak ilyenek), de most a Speciális szövegek kibővültek úgy, hogy valamennyi mezőt tartalmazzák.

Kihangsúlyoznánk még a Tervtípus és Szint mezőket. A Tervtípusba írhatjuk, pl. hogy födém, fal, pillér, gerenda, alap vagy zsalu szerkezeti elemről van szó. A Szintre pedig értelemszerűen a megfelelő szintet számmal vagy rövidítéssel (FSZ) jelölve. Ez a két mező megfelelő lesz arra, hogy az Excelben ezen tulajdonságok alapján szűrni lehessen. Meg



tudjuk mondani, hogy a NAGYHÁZ projekt összes födémében hány tonna vas van, vagy hogy mennyivel van több a földszinten mint az első emeleten.

Egyébként mindenhová azt írhatunk, amit csak szeretnénk, de az itt beállítottakat fogja naplózni a program. Ha nincs a rajzon Speciális szövegünk, a program akkor is elmenti amit itt beállítunk, nem kell azt alkalmanként megadni. Ha van Speciális szövegünk (amely rétegfüggő), akkor először onnan igyekszik kinyerni az információt.

Ha egy rajzon belül több vasalási réteg is lesz, akkor mindenképpen érdemes Speciális szövegekkel megoldatni a problémát, mivel ha nem talál Speciális szöveget, akkor csak egyféle beállítást képes elmenteni, márpedig nyilván más tervszám stb. tartozik az alsó, és más a felső réteghez.

Lehetőség van a programban arra is, hogy több szövegnek adjuk ugyanazt a specialitást. Ilyenkor azonban vigyázni kell arra, hogy a legelsőnek megtalált szövegből fogja kinyerni az információt. Átíráskor természetesen mindet felülírja. Akár a Naplózás, akár az OK gombbal lépünk ki, mindenképpen át fogja vezetni az itt eszközölt esetleges változásokat a Speciális szövegekre (feltéve, hogy talál ilyet)

Az automatikus loggolástól teljesen függetlenül bármikor kezdeményezhetjük a naplózást, ha elindítjuk a VB-Munkaasztal >VB-Beállítások >Projektdokumentum beállításai parancsot ér a Naplózás gombbal lépünk ki. Ilyenkor, ha szükséges, összegyűjtést is végez a program.

FONTOS: Egyik szerkesztőablakba sem szabad pontosvesszőt írni, mert a csv fájlformátumban ez a rekordok egyes mezőit szeparálja egymástól!!!!.


Közös könyvtár

Közös könyvtárAz ún. „közös könyvtár” a saját beállításaink, vasdefinícióink, grafikus táblázat formátumaink stb. elmentésének helyszíne. Az ide elhelyezett állományokat a program szerves részként kezeli, és érintetlen marad egy-egy programfrissítéskor. A könyvtárba elmentett állományok az idők folyamán jól használható készletté válhatnak. A közös könyvtár több munkahely valóban közösen használt részeként alapja lehet az ún. hálózatos munkának.

FONTOS, hogy valamennyi programműködést befolyásoló vezérlőt, definíciós állományt (.vbs fájl), egyedi vasblokkokat (.dwg fájl), a user.cfg fájlt, a vbx_xxx.xls és .tbl sablonfájlokat, stb., amiket mi módosítottunk annak érdekében, hogy a produkált rajz jobban megfeleljen elvárásainknak, MINDIG MENTSÜK EL A KÖZÖS KÖNYVTÁRBA. Ezek a közös könyvtárban lévő leírók mindig a legördülő listák végén jelennek meg. A program figyeli a közös könyvtárat. Ezért ha ebben a könyvtárban is talál def_gumi.dwg állományt, akkor új rajz készítése esetén ezt fogja beilleszteni, és nem a programkönyvtárban találtat. Erre programbetöltéskor az

INSERTED FROM COMMON DIR.

szöveg is utal.

A közös könyvtár használatával nem okoz gondot az sem, ha a régi verzió teljes programkönyvtárát letöröljük. Nem kell azon gondolkodnunk, hogy mi is az, amit át szeretnénk menteni az újabb verzióba. A közös könyvtár helyét az installáló program paneljén állítjuk be. A könyvtár helyét ellenőrizhetjük, ha a VBexpress parancssorába begépeljük az „INFO” parancsot. A parancs megadja, hogy az éppen futó verziónknak melyek a könyvtárai.

Command: infoProgramkönyvtár: c:\Program files\VBX_build_053Közös könyvtár: c:\Program files\MMSS\Common

Ezek az adatok nem mások, mint a telepítő programnál beállított paraméterek.

80 | VBexpress 3.0 for AutoCAD |

A program telepítése, frissítése


A Telepítő program kezelése

A telepítő program az alábbi panelen kommunikál a felhasználóval.

AUTOCAD VERZIÓ:

A legfelső listában azokat az AutoCAD verziókat látjuk, amelyikeket Ön a gépére installált. Minden listabejegyzés 2 részből áll. Az első rész a terméknév a második a termék telepítési útvonala. Ebből a listából ki kell választanunk azt, amelyiket majd a program indítani fogja. Amennyiben csak egyetlen AutoCAD telepítésünk van, nincs mit tenni, mivel automatikusan az első választódik ki. Az installáló program csak a megfelelő verziószámú AutoCAD-eket mutatja. Ha nem talál ilyet, akkor hibaüzenettel kilép.

PROFILNÉV:

Ebbe az ablakba egy AutoCAD profilnevet kell beírnunk, ez lesz az a profilnév, ami a szerkesztőprogramot indítani fogja. Az AutoCAD profil tulajdonképpen nem más, mint a ._config parancsra változtatható beállítások javának összessége. Ez tartalmazza azt, hogy milyen elérési úton kell keresni a menüfájlokat, alkalmazásokat stb.. , de ez tartalmazza azt is, hogy milyen gyakran kell automatikus mentést csinálni, vagy mi történjen, ha lenyomjuk



a jobb egérgombot. Bővebb információt az AutoCAD profilokról az AutoCAD kézikönyvben olvashat. A fentiek értelmében egy új profil fog létrejönni, ezért szükséges, hogy a szerkesztőprogram első indításának alkalmával a _.config paranccsal beállítsa az Ön számára kedvező beállításokat. Amennyiben indítóikont is készíttet a programmal, az indítóikon neve tartalmazni fog a profilra utaló részt is. PL: VBexpress 2.6 verzió.

MEGLÉVŐ PROFIL FELHASZNÁLÁSA kapcsoló

Ha ezt a kapcsolót bekapcsoljuk, akkor az újabb verzió installálásakor átvehetjük a legtöbb beállítást egy létező AutoCAD profilból. Kikapcsolt állapot mindig default profilbeállítás jön létre. Ennek az a következménye, hogy minden installálás után állítanunk kell saját igényünknek megfelelőre pl. a mentési időt, a szálkereszt nagyságát és egyéb rengeteg dolgot (általánosságban mindent amit a _config ill. _menuload parancs állítani tud), ha azok nem felelnek meg a default beállításoknak.

MEGLÉVŐ PROFILOK LISTÁJA

Ha a fenti kapcsoló be van kapcsolva, akkor az installáló program egy kiválasztott profilból át tudja menekíteni a legfőbb beállításokat, megkímélve minket ezek beállításától. Ha valaki egyéb, maga által készített menüket töltött be magának, vagy átszervezte a menüjét, akkor azok is megjelenhetnek majd az újonnan installált profilban is. A profilból azonban nem veszi át a:

A menüfájlt (ez mindig az új könyvtár menüjére [STEELexpress v. VBexpress] mutat)

A Support fájlok útvonalát. Ez az AutoCAD könyvtáraira + az új installáció programkönyvtárára (vbx) ill. közös könyvtárára (common) mutat.

Ezen kívül, mindenképp berakja a menübe a program valamennyi legördülő menüjét, még akkor is, ha ez az előző profilból el lett távolítva.

Az installáló automatikusan felajánlja a legfrissebb, előző hasonló profilt, (ha talál ilyet) így nekünk normál esetben továbbra is elégséges a MEHET gombot megnyomnunk.

PROGRAMKÖNYVTÁR:

Ebbe az ablakba azt az elérési utat kell beírnunk, ahová szeretnénk, hogy a telepítőprogram másolja a program állományait. Ha nem létező alkönyvtárat írunk be, akkor figyelmeztetés után a program létrehozza azt. Ha meglévő alkönyvtárat írunk be, akkor a program figyelmeztetés után felülírja az alkönyvtárban lévő régebbi, a programcsomag egyes állományaival azonos nevű állományokat.

KÖZÖS KÖNYVTÁR:

Ebbe az ablakba egy olyan elérési utat kell beírnunk, ahová esetleg a későbbiek során szeretnénk elhelyezni a saját magunk által készített *.tct, *.tbl táblaleírókat, vagy egy saját



user.cfg-t szeretnénk létrehozni. Fontos, hogy minden magunk által készített dolgot ide rakjunk és ne az eredeti VBexpress alkönyvtárba, mert az a következő installáláskor esetleg felülíródik. A telepítőprogram a közös könyvtárba nem másol semmit, de a SUPPORT elérési úthoz hozzácsatolja ezt is.

PARANCSIKON KÉSZÍTÉSE AZ ASZTALRA:

Ha bekapcsolja ezt a kapcsolót, akkor a telepítő egy parancsikont (shortcut) fog létrehozni az asztalon (desktop). Ez a parancsikon nem más, mint egy .lnk kiterjesztésű állomány a Windows rendszerkönyvtárának profiles\USER\Asztal (profiles\USER\Desktop)

(Windows 9X esetén \DESKTOP vagy \Asztal könyvtár)

alkönyvtárában, ahol a USER paraméter azt a nevet helyettesíti, amivel belépett a rendszerbe. PL: C:\WINNT\PROFILES\tamas\Asztal\VBexpress 2.6 verzió.lnk

Vagy angol Windowsnál: C:\WINNT\PROFILES\tamas\Desktop\ VBexpress 2.6 verzió.lnk

A fentiek értelmében, ha másmilyen felhasználói névvel jelentkezik be, nem fogja látni a parancsikont, és az AutoCAD profil sem fog létezni.

PARANCSIKON KÉSZÍTÉSE A START MENÜBE:

Ha bekapcsolja ezt a kapcsolót, akkor a telepítő egy parancsikont (shortcut-ot) fog létrehozni az Start menüben.

PARANCSIKON KÉSZÍTÉSE A START MENÜ TERVEZÉS MAPPÁJÁBA:

Ha bekapcsolja ezt a kapcsolót, akkor a telepítő egy parancsikont (shortcut-ot) fog létrehozni az Start menü TERVEZÉS mappájába. Ha minden verziónál következetesen bekapcsolva hagyja ezt az opciót, akkor szépen egy helyen lesznek az indítóikonok.

PARANCSIKON KÉSZÍTÉSE A PROGRAMKÖNYVTÁRBA:

A megadott programkönyvtárban mindenképp keletkezni fog egy parancsikon (shortcut).

MEHET: A gomb megnyomása és néhány ellenőrzés után, a program elvégzi a telepítést.

MÉGSEM: A gomb megnyomása után a program kilép, anélkül, hogy érdemben tett volna valamit.



SEGÍTSÉG: Meghívja a MS Word programot, és megjeleníti súgó a dokumentumot, amit most olvas.

ELŐZŐLEG TELEPÍTETT VERZIÓK:

Időnként az ELŐZŐLEG TELEPÍTETT verziókat távolítsuk el. Biztos, ami biztos alapon SOHA ne töröljük az utolsó előtti verziót.

Ha ezt a gombot megnyomjuk, akkor megjelenik a következő panel:

A panel felsorolja a számítógépen található VBexpress és STEELexpress programok felinstallált verzióit. A VBexpress programok megjelenítéséhez csak a VBexpress kapcsolót kapcsoljuk be. A lenti listaablakból válasszuk ki az eltávolítandó VBexpress verziót. A verziót jellemző adatsor tartalmazza a kibocsátás és a telepítés dátumát, build számot, a profilnevet, AutoCAD verzióját és a programkönyvtár nevét.

A kiválasztás után nyomjuk meg az ELTÁVOLÍTÁS gombot.

Visszatérni erről a panelről az előzőre az OK vagy CANCEL gombokkal lehet.



Frissítés Internetről

„Tekintettel arra, hogy mind a VBexpress, mind a STEELexpress igen komplex programok, elkerülhetetlen, hogy ne kelljen időnként hibajavításokat végezni rajtuk. Természetesen az alapfunkciók már régóta bevált algoritmusokon alapulnak így inkább csak apró, de ugyanakkor bosszantó hibákkal fogunk talán találkozni. Tapasztalati tény az is, hogy az ilyen hibák legtöbbször a rajzleadás időpontja előtt néhány órával jelennek meg. A legtöbb hiba olyan jellegű, hogy a rajzkészítés szempontjából a hibát okozó funkció helyettesíthető egy, vagy több, de rajzi eredményét tekintve azonos másik funkcióval.

Általában a hiba ismertté válása, és a hibajavító verzió Internetre történő felrakása között kevesebb idő telik el, mint 4-5 munkanap, de ha időm engedi, még aznap igyekszem kijavítani a hibát.

Vannak továbbá olyasmik is, amiket lehetne hibának is nevezni, de én inkább sajátosságnak, vagy „hiányosságnak” nevezek csak. Ezeket is igyekszem belevenni, de természetesen a felhasználótól függ, hogy mi az amit hiányol a programból. Mivel elég sok felhasználó van, képtelenség mindegyiknek a kéréseit beépíteni a programba. Ennek ellenére érdemes tudomásunkra hozni ezeket, mert minél több helyről halljuk ugyanazt annál nagyobb a valószínűsége, hogy beépítjük a megfelelő funkciót. A „hiányosság” ismertté válása és a „kijavítás” között, azonban eltelhetnek hónapok is.

A http://vbx.go.to címen elérhetők a legfrissebb VBexpress programok. A frissítő verziókat egy önkicsomagoló, öntelepítő, futtatható állomány (exe) formájában tudjuk az Internetről letölteni. Telepítése megegyezik a „Telepítő program” résznél leírtakkal.

Észrevételeket a [email protected] címre lehet küldeni.”

Müller Tamás fejlesztő


mailto:[email protected]

http://vbx.go.to/

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Bevezetés.................................................................................................................................1

Változó hosszúságú vasak lépcsőzése (3.0)..........................................................................1

Újabb referenciák (3.0).........................................................................................................7

Változó hosszúságú vasak táblázatos Leszabási Rajza.......................................................7Konszignálatlan LeszabásiRajz:..........................................................................................8Poláris referencia.................................................................................................................9

Feliratozási, beállítási újdonságok (3.0)............................................................................10

Objektumfeliratok.............................................................................................................10Speciális szövegek.............................................................................................................11Multi mutatóvonal.............................................................................................................12Felhajtás jelölés.................................................................................................................13Karikás mutatóvonal.........................................................................................................13Általános beállítások újdonságai.......................................................................................13Rögzített pozíció felkeresése.............................................................................................15Vastulajdonságok másolása másik vasbetétből.................................................................15

Köralakú szerkezetek vasalása (3.0)..................................................................................16

Poláris Referencia.............................................................................................................16Poláris átfedés kótázása.....................................................................................................19Poláris irányszög kótázása................................................................................................20KisPosRefes polármetszet.................................................................................................20

Alakos főpéldányok kiosztása (3.0)....................................................................................22

Szabadon definiálható egyed parametrikus vasak (2.6)..................................................27

1. példa - L-alakú parametrikus vas..................................................................................292. példa –Sarokpillér parametrikus kengyele....................................................................313. példa – Íves parametrikus vasak....................................................................................36

Létra szétdarabolása szeparátorblokkokkal (2.6)............................................................41

Referenciák szabad másolása (2.6)....................................................................................45

Mintapélda.........................................................................................................................45

Szabad stílusú táblázatok...................................................................................................49

A 2.6 verzió korlátai..........................................................................................................49Alapok...............................................................................................................................50Táblázatobjektum beállításai.............................................................................................51Átállás az újfajta táblázatok használatára..........................................................................54Általános táblázat..............................................................................................................55Mintapélda: SzereltVas táblázat behelyezése...................................................................57


Vaslista készítése külső Excel fájlba (2.6).........................................................................61

Excel sablonfájl szerkesztése............................................................................................61Excel betonacél és hálólista készítése (2.6)......................................................................62

Szintkóta (2.6)......................................................................................................................65

Szintkóta bázisvonal készítése..........................................................................................65Szintkóta tulajdonságok....................................................................................................66Szintkóta viselkedése az AutoCAD parancsokra..............................................................68Egyéb transzformációk:.....................................................................................................70További tudnivalók...........................................................................................................71

Szintkóta formátumstring (3.0)..........................................................................................72

Projekt menedzselés (2.6)...................................................................................................77

Közös könyvtár....................................................................................................................80

A program telepítése, frissítése..........................................................................................81

A Telepítő program kezelése.............................................................................................81Frissítés Internetről............................................................................................................85


Documents

Felület (Szerkezetek) menü · Web viewA fentiek értelmében, ha másmilyen felhasználói névvel jelentkezik be, nem fogja látni a parancsikont, és az AutoCAD profil sem fog