FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI JELENTÉSEK · 2018-11-20 · Felsőoktatási elemzési Jelentések ii. évF., 3. sz. – 2018. szeptember 3 nyi vizsgált képzési szintre, munkarendre

OKTATÁSI HIVATAL FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI FŐOSZTÁLYII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM – 2018. SZEPTEMBER

A felsőoktatási adatvagyon és felhasználási lehetőségei

Girasek Edmond

A felsőoktatásban bármilyen fejlesztés, legyen az stratégiai jel-legű vagy akár csak a működés finomhangolása, akkor tud haté-kony lenni, ha érvényes és megbízható adatok alapozzák meg. Az Oktatási Hivatalban rendkívül kiterjedt felsőoktatási adatva-gyon áll rendelkezésre, amelynek elsődleges forrása a Felsőokta-tási Információs Rendszer (FIR). A FIR hatósági adatbázis, legfőbb célja az ágazati működés támogatása. Ugyanakkor a gyűjtött adatok döntéstámogató, kutatási célú elemzése, széles körű fel-használása alapvető fontosságú lehet a magyar felsőoktatás je-lene és jövője szempontjából. Ennek az írásnak a célja áttekinteni a rendelkezésre álló adatokat, valamint szakpolitikai és intézményi felhasználási lehetőségeiket.

A FIR-be a felsőoktatási intézmények tanulmányi rendszerei automatikusan, napi frissítéssel küldik a hallgatókra, tanulmá-nyaikra és természetesen a képzési programokra és oktatókra vonatkozó információkat. A FIR-re számos működést támogató rendszer épül (Támogatási idő, OSAP statisztika modul stb.), így különösen fontos a rendszerben lévő adatok minősége, amelyet az adatellenőrzési szabályok bevezetésével a rendszer automati-kusan biztosít.

A FIR-re épülő egyik legfontosabb kutatási és döntéstámoga-tási adatrendszer a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Ad-minisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) modulja, amelyben az elmúlt években végzett, illetve a felsőoktatásból bármilyen módon kiesett (pl. lemorzsolódott) hallgatók adataihoz anonim módon kapcsoljuk hozzá a különböző államigazgatási rendsze-rekből származó, az adott személyre vonatkozó adatokat. Az el-járás során nem lehetséges az egyes személyeket beazonosítani, azonban össze tudjuk kapcsolni az egy-egy személyhez kötődő adatokat. Az AAE modulban a FIR adatokhoz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, a Magyar Államkincstár, a Pénzügyminisztérium és a Diákhitel Központ re-leváns adatait kapcsoljuk össze a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) közreműködésével.

Az AAE részletes információkat tartalmaz a végzett fiatalok kora munkaerőpiaci életútjáról. Láthatjuk a végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzetét (munkakör, elhelyezkedési idő, jövede-lem), státuszát (dolgozik, tanul, gyermeket nevel, külföldön tar-tózkodik, állást keres, stb.), illetve az esetleges munkáltatóra vagy saját vállalkozásra vonatkozó legfőbb adatokat. Az AAE során gyűj-tött tényadatok mellett a „Frissdiplomások” című, a felsőoktatási intézményekkel közösen megvalósított kérdőíves kutatásból szá-mos olyan további információ is elérhető, amely a tényadatokból nem áll rendelkezésre, mint a továbbtanulási és munkavállalási tervek, motivációk, a munkával való elégedettség. A „Rendszer-szintű fejlesztések és hozzáférés bővítését szolgáló ágazati prog-ramok a felsőoktatásban” (EFOP-3.4.5-VEKOP-17-2017-00001) pro-

jekt támogatásával ezt a kutatási modult alapjaiban újítjuk meg. Az Oktatási Hivatal tehát egyedülálló, nemzetközi összehason-lításban is kiemelkedő felsőoktatási adatvagyonnal rendelkezik a frissdiplomások képzési és kora munkaerőpiaci életútjáról. Ez az adatvagyon akkor tud igazán hasznosulni, értéket terem-teni, ha minél szélesebb körben felhasználjuk, akár a szakpoli-tika, akár a felsőoktatási intézmények, akár a kutatók számára. Célunk tehát ennek elősegítése, illetve az ezzel kapcsolatos szolgáltatói szemlélet erősítése. A hazai kutatásokon kívül a Fel-sőoktatási Elemzési Főosztály olyan nemzetközi projektekben (EUROSTUDENT, Eurograduate) is részt vesz, amelyeknek szintén a felsőoktatási hallgatók vagy a végzettek életútjának megisme-rése a céljuk, így ezekből is további adatok állnak rendelkezésre.

A bemutatott adatok számos célra használhatók. Ezek közé tartozik a szakpolitikai hasznosítás, amelyben az Oktatási Hi-vatal mindig is partner volt. Az adatok megalapozhatnak felső-oktatási, munkaerőpiaci vagy akár szociálpolitikai intézkedé-seket, stratégiákat. Az alábbiakban bemutatunk néhány példát az adatok lehetséges felhasználására szakpolitikai és intézményi szinten is.

Szakpolitikai szempontból ezek az adatok alapjául szolgál-hatnak a felsőoktatás alakításának, fejlesztésének, finomhan-golásának, használhatók egy-egy szak vagy képzési terület volumenének növeléséhez vagy csökkentéséhez, továbbá ösztöndíjprogramok fejlesztéséhez. Szakpolitikai szinten ilyen adatok biztosítják az oktatás és a munkaerőpiac közötti kommu-nikációt és átmenetet, amelynek számos vetülete, térbeli és szo-ciális dimenziója jól vizsgálható, elemezhető. A FIR-adatokból jól vizsgálható a lemorzsolódás kérdése is, amely szintén a szakpo-litika fókuszában van.

Az adatok intézményi szinten is jól hasznosíthatók. A DPR-adatok fontos munkaerőpiaci visszajelzést adnak a felsőoktatá-si intézményeknek képzési programjaikról, azok minőségéről, a végzett hallgatók elhelyezkedéséről és mobilitásáról. Mindez hasznos információ az intézményi stratégia megalapozásához, monitorozásához, de akár a képzési programok finomhangolá-sához is. Az intézmények ezenfelül marketingcélokra is használ-hatják, például a jelentkezők vonzásához.

A felsőoktatás és az intézmények szintjén is fontos kérdés a felsőoktatásban tanuló hallgatók szociális helyzete, mivel cél, hogy minél többen jussanak be a felsőoktatásba, és tanulmá-nyaikat fejezzék is be. A felsőoktatás szociális dimenziójának kutatása nagyon sokat segíthet olyan célzott intézkedések ki-dolgozásában, amelyekből mind a szakpolitika, mind az intéz-mények, mind a hallgatók profitálhatnak. Az adatokban tárolt információk természetesen a munkáltatók számára is értéke-sek, például gyakornoki programjaik vagy HR-tevékenységük fejlesztéséhez.

Mivel a cél az adatok lehető legszélesebb körű felhasználása, az Oktatási Hivatal a potenciális felhasználók rendelkezésre áll az adatszolgáltatásban és adatértelmezésben, és nyitott a kuta-tási együttműködésekre.

Kiadja az Oktatási Hivatal Felsőoktatási Elemzési Főosztálya. Megjelenik évente négy alkalommal. Felelős kiadó: Dr. Gloviczki Zoltán elnök. Szerkesztő: Hámori Ádám.

Szerkesztőség: 1122 Budapest, Maros u. 19‒21.E-mail: [email protected] ISSN 2559-9259

FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI JELENTÉSEK

Felsőoktatási elemzési Jelentések ii. évF., 3. sz. – 2018. szeptember

2

A műszaki képzésekre felvett hallgatók kiválóságának regionális összehasonlítása

Ujj Dániel

A felvételi eljárás során a műszaki képzési terület valamilyen szakjára felvettek felvételi összpontszámának részét képezi a matematikaérettségi eredménye. Az emelt szinten teljesített matematikaérettségi eredménye jól jellemezheti a jelentkezők és felvettek kiválóságát (egyes szakok esetében a bejutáshoz legalább az egyik tárgyból emelt szinten kellett számot adniuk a diákoknak tudásukról). Az alábbiakban megvizsgáljuk a műszaki képzési terü-let alap- és osztatlan képzéseire felvettek kiválóságát régiók szerint, a jelentkező állandó lakóhelyének régiója alapján. Az eredmények az 1. ábrán láthatók, melyen feltüntettük az összes felvett közül a matematikából emelt szinten érettségizők arányát is.

Az összes felvételt nyert jelentkezőt tekintve a matematikából emelt szinten érettségizők átlagosan 70,1%-os eredményt értek el. Megállapíthatjuk, hogy legjobban a Közép-Magyarország régióban lakó jelentkezők teljesítettek, azon belül is a budapesti állandó lakóhelyűek érték el a legmagasabb átlageredményt, 72,6%-ot.

A Közép-Magyarország régió 71,5%-os átlageredménnyel a régiók közül az első, de Budapest nélkül csak a második helyen állna Észak-Alföld mögött, az itt élő felvettek ugyanis átlagosan 70,8%-ot értek el. A Dél-Alföld régió a harmadik helyet foglalja el 69,9%-os átlagpontszámmal, míg a nem magyarországi lakóhelyű, valamint a Dél-Dunántúl és Nyugat-Dunántúl régióban lakók átlageredmé-nye alig tér el egymástól, 69% körüli. (Fontos megjegyezni, hogy a nem magyarországi lakóhelyű felvettek csak alacsony létszámban képviseltetik magukat.) A Közép-Dunántúl és az Észak-Magyarország régiókból felvételiző diákok emelt szintű matematikaérettségijének átlagos százalékértéke 68,2% és 67,5%, ez a többi régióhoz viszonyít-va némiképp gyengébb átlageredménynek mondható, és itt csupán körülbelül feleakkora az emelt szinten érettségizők aránya, mint a legjobban teljesítő régióban.

Az adatok forrása a 2018. évi általános felvételi eljárás admi-nisztrációját szolgáló www.felvi.hu rendszeréből kinyert sze-mélysoros jelentkezői adatbázis a 2018. július 25-i státus szerint. (A szükséges korrekciók miatt a mindenkori aktuális statisztikai adatok az itt közölt eredményektől csekély mértékben eltérhet-nek.) Az eljárásról bővebb információk a www.felvi.hu oldalon találhatók.

13,6%

12,8%

14,4%

18,8%

26,7%

16,6%

17,9%

12,5%

25,6%

27,7%

67,5%

68,2%

68,8%

68,9%

69,0%

69,9%

70,1%

70,8%

71,5%

72,6%

Észak-Magyarország

Közép-Dunántúl

Nyugat-Dunántúl

Dél-Dunántúl

Nem Magyarország

Dél-Alföld

Összes jelentkező

Észak-Alföld

Közép-Magyarország (Budapesttel együtt)

Budapest

A matematikaérettségi átlageredménye A matematikából emelt szinten érettségizők aránya

1. ábra: A műszaki képzési területre, alap- vagy osztatlan képzésre felvettek emelt szintű matematikaérettségi-átlageredménye és az emelt szinten érettségizők aránya az állandó lakóhely régiója szerint

A műszaki képzési terület hallgatóinak szociális jellemzői

Hámori Ádám

A kutAtás céljA és módszere

Az alábbiakban a műszaki képzési terület hallgatóinak képzési és szo-ciális jellemzőit tekintjük át. Ennek során kitérünk a különböző képzési

jellemzőkre, a képzéssel való elégedettségre, a mobilitási tapasztala-tokra és tervekre, valamint a tanulmányok melletti munkavállalási hajlandóságra és motivációkra is. A kutatáshoz az EUROSTUDENT VI nemzetközi kutatás magyarországi adatbázisát használjuk, ame-lyet a kutatás gyorsjelentésében (Hámori–Horváth 2018: 28) rész-letesen ismertettünk. Az elemzésekben a műszaki képzési terület hallgatóit az összes többi képzési terület hallgatóival vetjük össze a választott jellemzők szerint, ha másként nem jelezzük, valameny-


3

nyi vizsgált képzési szintre, munkarendre és finanszírozási formára vonatkozóan. (A Felsőoktatási Információs Rendszer hallgatói ada-tai alapján súlyozott minta 17,2%-a, 1237 fő tanult a 2015/2016-os tanév tavaszi szemeszterében műszaki képzésen.) Leíró statiszti-kai módszereket alkalmazunk, a kereszttáblás elemzéseknél khi-négyzet-próbával, a pénzügyi jellemzők esetében varianciaanalízissel teszteljük a vizsgált képzési területek hallgatói közötti különbségek szignifikanciáját, a konvencionális (p = 5%) küszöbértéket alapul véve.

eredmények

A műszaki képzési terület szakjain tanulók körében lényegesen ke-vesebben vannak a 30 évesnél idősebb hallgatók, mint a többi kép-zési terület hallgatói között: mindössze 10%-nyian szemben a többi képzési terület valamivel több mint egyötödös arányával. A legfi-atalabb hallgatók aránya a két hallgatói csoportban közel azonos (31%), ám a középső korosztályba tartozók a műszaki képzések hall-gatói között felülreprezentáltak: a 22–25 évesek aránya közel 40%, a 25–29 éveseké 19%, az előbbi közel 8, az utóbbi 3 százalékponttal magasabb arányt jelent. Igen magas, közel háromnegyednyi a férfi hallgatók aránya, míg a többi képzési terület hallgatóinál ez csupán 41%. Igen sokan élnek kollégiumban, minden negyedik műszakis hallgató, míg a többi képzési területen csak minden hatodik. (Ezzel kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy a műszaki képzések között valamivel kevesebb a részidős.) A saját családjukkal, párjukkal, gyer-mekükkel élőket tekintve az arány épp fordított: míg az összes többi képzési terület hallgatói közül minden negyedik, a műszaki képzé-sek hallgatói közül csak körülbelül minden hetedik tartozik ebbe a csoportba.

A szülők iskolai végzettségét tekintve az EUROSTUDENT VI sú-lyozott mintájában nem tapasztalhatunk szignifikáns különbséget a műszaki és nem műszaki képzések hallgatói között. A szülők más családokhoz viszonyított anyagi helyzete is hasonló a hallgatók két csoportjában. Ugyanakkor a műszaki képzési terület szakjaira járók a valamivel kedvezőbb anyagi helyzetűek közül kerülnek ki jelenlegi személyes pénzügyi helyzetük alapján: 51%-uk szinte vagy egyáltalán nem tapasztal pénzügyi nehézségeket, nagyon súlyos nehézségekkel kevesebb mint 5% küzd, a többi képzési terület hallgatói körében ezek aránya rendre 46% és 7%. Amint az 1. ábrán is megfigyelhető, a hall-gatók körülbelül felének bevétele több mint felerészben a családtól, körülbelül harmadának saját keresetéből származik, de a családi tá-mogatástól függés a műszaki képzésben tanulókra, a saját keresettől függés inkább az összes többi képzési terület hallgatóira jellemző.

A következőkben a bevételeket és a kiadásokat vetjük össze, csak a legjelentősebb és a képzési területek szerint statisztikailag szigni-fikáns mértékben eltérő kategóriákat feltüntetve. A 2. ábrán látha-tó, hogy az önállóan élő hallgatók közül a műszaki képzési terület hallgatói pénzbeli bevételeiket tekintve átlagosan alacsonyabb ösz-szegből gazdálkodhatnak, mint a többi hallgató együttvéve. A kol-légiumban élők esetében viszont a műszaki képzések hallgatóinak összebevétele magasabb. A szüleikkel élő hallgatók csoportján belül ugyanakkor nincs ilyen eltérés. Szignifikánsan magasabb a műsza-ki képzéseken tanulók munkából szerzett átlagjövedelme a többi hallgatóénál, ha a szüleikkel, illetve a kollégiumban élő hallgatókat vizsgáljuk, ám az önállóan vagy a szüleikkel élők között a műszaki képzési területen tanulók átlagosan kevesebb jövedelemből gaz-dálkodhatnak, mint a nem műszaki szakra járók. A többi bevételi forma – pl. ösztöndíj, diákhitel, családtól kapott támogatás, kölcsön stb. – esetében a különbségek kevésbé kiugrók, vagy statisztikailag nem szignifikánsak. A 3. ábra alapján megállapítható, hogy tandíjra lényegesen alacsonyabb összeget fordítanak a műszaki képzési te-rület szakjain tanulók, valamint hogy e hallgatók átlagos tanulmányi célú összkiadásai is alacsonyabbak, ha az azonos lakhatási formában élők csoportjait hasonlítjuk össze. A kollégiumban élők esetében a különbség azonban statisztikailag nem szignifikáns. A megélheté-si kiadások esetében nincs különbség a műszaki és a többi képzési terület hallgatói között, ha a lakhatási formát is figyelembe vesszük.

50,8% 55,7%

33,1% 28,6%

8,8%6,7%7,3%9,0%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Képzési területeka műszaki nélkül

Műszaki képzési terület

Egyéb

Ösztöndíjaktól, hallgatói támo-gatásoktól függ

Saját jövedel-métől függ

A család támo-gatásától függ

1. ábra: Pénzügyi bevételi forrásoktól való függés képzési terület szerint

Forrás: EUROSTUDENT VI magyarországi adatbázis 2016, saját számítás

5 666

13 902

71 472

7 733

46 485

85 280

8 499

66 401

122 881

4 815

9 766

62 135

11 960

37 639

84 653

11 972

84 145

145 748

0 80 000 160 000

Átlagos havirendelkezésre álló összeg

korábbi munkából szerzett megtakarításból

Átlagos havi jövedelem a jelenlegi munkából

Összes havi pénzbeli jövedelem

Képzési területek a műszaki nélkül: nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Képzési területek a műszaki nélkül: szülőkkel élők

Képzési területek a műszaki nélkül: kollégiumban élők

Műszaki képzési terület: nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Műszaki képzési terület: szülőkkel élők

Műszaki képzési terület: kollégiumban élők

2. ábra: Átlagos bevétel képzési terület és lakhatási forma szerint



4

A vizsgált félévben a szorgalmi időszakban a nem műszaki tanul-mányokat folytatók kevesebb mint fele (46%) nem dolgozott, és va-lamivel több mint harmada (35%) dolgozott heti 20 óránál többet. A műszaki képzéseken részt vevők körében azonban csupán 27% volt, aki heti 20 óránál is többet dolgozott, 55% ugyanakkor egy-általán nem dolgozott. Ennek megfelelően az előbbi csoportban a tanulmányaik mellett munkát végzők valamivel többen mondták azt, hogy elsősorban dolgozónak tartják magukat, akik munkájuk mellett tanulnak (54%), az utóbbiak viszont némiképp többen gon-doltak magukra hallgatóként, akik tanulmányaik mellett dolgoznak is (58%). A végzett munka tanulmányokhoz való kapcsolódását vizsgálva a 4. ábra tanúsága szerint a többi képzési terület hallga-tóihoz viszonyítva a műszaki szakosok valamivel többen értékelték úgy, hogy inkább vagy nagyon szoros az illeszkedés a munkájuk és a szakjuk között (58% szemben a többi képzési terület hallgatóinak 49%-ával). De valamivel kevesebben mondták azt is, hogy egyál-talán nincsen kapcsolat a kettő között (22% a 27%-kal szemben). Ahogy az 5. ábra bemutatja, a műszaki képzési terület hallgatói a többi képzési területen tanulóknál többen mondták, hogy mun-katapasztalat megszerzéséért végeznek munkát, és kevesebben voltak közöttük, akiknek megélhetésük vagy tanulmányaik költsé-gének fedezése miatt kell dolgozniuk.

A műszaki képzési területen a tanulmányok elvégzése relatíve na-gyobb tanulmányi időráfordítással jár, amit a 6. ábrán láthatóan az is mutat, hogy a többi képzési terület hallgatói körében kevesebben vannak a magas intenzitással, azaz heti 40 óránál többet tanulók (26%, a műszaki képzések hallgatói között 41%), és többen az ala-csony intenzitással, vagyis heti 20 óránál kevesebb időráfordítással tanulók (29%, a gazdasági képzések esetében 18%). A tanulmánya-ikat a kutatásban vizsgált hallgatók körülbelül 6%-a szakította meg korábban legalább két egymást követő félévre, ez az arány nem különbözik szignifikáns mértékben a műszaki és az összes többi

4 669

13 652

8 267

30 670

12 438

49 888

6 418

26 984

15 743

82 215

16 902

92 092

0 40 000 80 000

Tanulmányi célú kiadások átlagos

havi összege összesen

Tandíjra fordított kiadásokátlagos havi összege

Képzési területek a műszaki nélkül: nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Képzési területek a műszaki nélkül: szülőkkel élők

Képzési területek a műszaki nélkül: kollégiumban élők

Műszaki képzési terület: nem szülőkkel, nem kollégiumban élők

Műszaki képzési terület: szülőkkel élők

Műszaki képzési terület: kollégiumban élők

3. ábra: Átlagos kiadások képzési terület és lakhatási forma szerint

5. ábra: A tanulmányok mellett végzett munka motivációi



23,2%

29,4%

38,9%

36,1%

40,0%

34,3%

26,3%

22,2%

11,5%

9,7%

22,1%

24,8%

20,1%

17,5%

10,8%

8,0%

16,9%

16,0%

11,3%

11,7%

11,0%

12,6%

10,2%

13,3%

19,0%

19,3%

27,8%

33,7%

10,8%

11,7%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%






Munkatapasztalat megszerzéséért dolgozik (N = 3 692)

Munkája nélkül nem engedhetné meg magának,hogy diák legyen (N = 3 685)

A megélhetési költségeifedezéséért dolgozik (N = 3 721)

1 (Teljes mértékben jellemző) 2 3 4 5 (Egyáltalán nem jellemző)


4. ábra: A tanulmányok mellett végzett munka illeszkedése a képzéshez


32,8%

37,4%

16,4%

20,4%

13,0%

14,3%

10,5%

6,1%

27,2%

21,8%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%



1 (Nagyon szoros) 2 3 4 5 (Egyáltalán nincs)


5

képzési terület hallgatóit összehasonlítva. Ugyanakkor míg a többi képzési terület esetében a tanulmányok melletti munkavállalással kapcsolatos okok az érintett hallgatók közel egyharmadának eseté-

ben játszottak szerepet, ez a műszaki képzési terület hallgatóinak csak kevesebb mint egyötödénél merült fel. (A többi, pl. motiváci-óval, családdal, egészséggel kapcsolatos okok esetében statiszti-kailag szignifikáns különbség nem volt a vizsgált és az összes többi képzési terület hallgatói között.)

A műszaki képzéseken részt vevők összességében kissé vegyeseb-ben ítélik meg a képzésük minőségét, ha a többi hallgató összesített véleményével hasonlítjuk össze a különböző tanulmányi jellemzők értékelését. Legkevésbé a tanáraikkal elégedettek: bár 62% elége-dett volt az oktatás minőségével és tanárai felkészültségével, csak 41% érezte úgy, hogy tanárai inspirálják, és mindössze 19% értett egyet inkább vagy teljesen azzal az állítással, hogy az oktatói számára fontos az előrehaladása. A többi képzési területen tanulók esetében ezek aránya rendre 73%, 53% és 37%. volt. A követelmények a nem műszaki képzési területek hallgatóinak 54%-a szerint voltak inkább vagy teljesen egyértelműek, ez az arány a műszaki tanulmányokat folytatók körében viszont már csak 38%. A hallgatói szolgáltatások minőségével viszont a műszaki szakokon tanulók 71%-a inkább vagy teljesen elégedett volt, a többi hallgatónak csak valamivel több mint kétharmada értett ezzel egyet inkább vagy teljesen (7. ábra).

7. ábra: Elégedettség a képzés különböző jellemzőivel képzési területenként



11,2%

13,9%

12,3%

14,0%

14,8%

16,0%

17,2%

17,8%

44,5%

38,3%

8,6%

6,6%

12,8%

15,0%

17,4%

17,0%

23,8%

30,0%

37,4%

31,4%

12,6%

4,4%

24,9%

15,1%

30,6%

29,7%

19,4%

27,0%

12,5%

23,8%

23,8%

12,6%

30,8%

25,9%

23,6%

29,2%

14,9%

20,1%

7,0%

12,2%

19,6%

11,1%

34,0%

30,0%

27,2%

30,9%

12,9%

19,4%

6,4%

8,5%

32,9%

28,2%

31,9%

33,9%

20,7%

20,5%

8,4%

9,9%

6,1%

7,5%

22,5%

17,0%

38,6%

40,2%

24,5%

28,5%

10,6%

10,1%

3,8%

4,1%

33,7%

30,6%

34,7%

40,8%

21,1%

19,9%

7,4%

6,0%

3,0%

2,6%

30,8%

19,7%

42,2%

42,6%

18,9%

24,8%

6,2%

10,5%

1,9%

2,4%

0% 20% 40% 60% 80% 100%



















Elégedett a hallgatóiszolgáltatások színvonalával (könyvtár, számítógépek stb.)(N = 7 146)

Elégedett az oktatás minőségével, a tanárok felkészültségével(N = 7 190)

Elégedett az órák és a vizsgák szervezettségével(N = 7 171)

A képzést másoknak is ajánlaná(N = 7 175)

A tanárok inspirálóak(N = 7 194)

A követelmények kezdettől világosak voltak (N = 7 181)

Az oktatók számára fontos az előrehaladása(N = 7 174)

Gyakran érzi, hogy nem tartozik a felsőoktatáshoz(N = 7 182)

Néha megkérdőjelezi, hogyjó ötlet volt-e a továbbtanulás(N = 7 191)

1 (Teljes mértékben) 2 3 4 5 (Egyáltalán nem)

29,2%18,2%

45,0%

40,9%

25,9%40,8%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%



Alacsony intenzitás Közepes intenzitás Magas intenzitás

6. ábra: Tanulmányi intenzitás képzési területenként


6

Külföldi felsőoktatási képzésben vagy mobilitási programban kö-rülbelül feleannyian vettek részt a műszaki képzési terület szakjain tanulók: arányuk 3%, szemben a többi hallgató 6%-ával; a nem mű-szaki képzések hallgatóinak 27%-ával szemben valamivel többen, közel 32%-ban nem voltak még ilyen programon, de a jövőben ter-vezik. E tervek megvalósítását esetükben leginkább a pénzügyi aka-dályok késleltethetik, bár kisebb mértékben, mint más hallgatókat, hiszen csak 34%-uk számára jelent ez nagy akadályt, a többi hallga-tó 39%-ához viszonyítva. A távollét a családtól, barátoktól 42%-ukat, a munka elvesztése miatti félelem vagy az elégtelen idegennyelv-tudás 27-27%-ukat tartja vissza a külföldi tanulmányi tapasztalat-szerzéstől, de más képzési területeken ezek is többek számára je-lentenek inkább vagy nagyon nagy akadályt (rendre 48%, 36% és 35% esetében). A tanulmányi rendszerrel kapcsolatos akadályok (a külföldi tanulmányok nehézkes integrálhatósága, a saját intéz-mény által nyújtandó információ hiánya vagy a külföldi tanulmá-nyok elismertetésének problémái) körülbelül a hallgatók 30%-át akadályozzák jelentősebb mértékben, de a műszaki képzések hall-gatói itt is kevésbé érzik korlátozva magukat másoknál.

A műszaki alapszakok hallgatóinak 66%-a tervezi a végzést köve-tően a továbbtanulást, ami némiképp magasabb a többi hallgató 62%-os arányánál. Ám az egy éven belül továbbtanulni szándéko-zók aránya már 10 százalékponttal haladja meg a többi hallgató körében mérhető 47%-os arányt. A továbbtanulási terveikben még bizonytalanok aránya is alacsonyabb a gazdasági képzéseket vég-zők között (9. ábra). (A műszaki területen tanulók közül a továbbta-

nulást külföldi felsőoktatási intézményben tervezők aránya nem tér el szignifikánsan a más képzési területek hallgatóihoz viszonyítva.)

következtetések

A műszaki képzési terület szakjain tanulók képzési és családi hát-terét a többi hallgatóéval összevetve sajátos különbségeket figyel-hetünk meg. Annak ellenére, hogy a két hallgatói csoport családi (anyagi és műveltségi) hátterében nincs statisztikailag jelentős elté-rés, és a műszaki képzések hallgatói nagyobb arányban támaszkod-nak elsődlegesen a családtól kapott támogatásra, összességében jobbnak értékelik a jelenlegi pénzügyi helyzetüket másoknál. Több időt fordítanak a tanulmányaikra és kevesebbet a tanulmányok mel-letti munkavégzésre, és ezzel párhuzamosan többen vélik úgy, hogy elsősorban hallgatók, akik tanulmányaik mellett dolgoznak. Nem meglepő, hogy kevesebben is élnek elsősorban saját munkájuk-kal szerzett jövedelmükből. A munkavállalás ösztönzője a dolgozó hallgatóknál inkább a munkatapasztalat megszerzése, mint a meg-élhetés biztosítása, és többen vélik úgy, hogy a munkájuk jelentős mértékben kapcsolódik a tanulmányaikhoz. Tanulmányaikkal, első-sorban oktatóik felkészültségével, személyes támogatásával és ösz-tönzésével azonban jelentős mértékben elégedetlenebbek a többi hallgatónál, és végzettségükkel szerzett majdani tudásukat más képzési területek hallgatóihoz képest valamivel kevésbé jól hasz-nosíthatónak érzik a munkaerőpiacon. Bár kevesebben voltak már, de többen tervezik a részvételt külföldi tanulmányi mobilitási prog-ramban, és a legtöbb hátráltató tényező kevésbé tartja vissza őket más hallgatóknál. A végzés után többen tervezik a továbbtanulást.

A műszaki képzési terület hallgatói esetében a felsőoktatási ta-nulmányok folytatása összességében kevésbé szociális tényezők függvénye, bár a szakos és regionális különbségek vizsgálata révén ez a megállapítás a jövőben tovább árnyalható. A vizsgálatunkból magasan motivált, a tanulmányi sikeresség érdekében akár jelentős (családi anyagi és személyes időbeli) ráfordításokat is mozgósítani hajlandó hallgatói csoport képe rajzolódott ki, amelynek tagjai kö-zül sokan a tanulmányok melletti munkavállalást a képzésük kiegé-szítésének, nem korlátjának látják. Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a hallgatók egy része az átlagosnál kritikusabb a képzése mi-nőségével kapcsolatban. Így a lemorzsolódás csökkentése és a vég-zési eredményesség előmozdítása ezen a képzési területen inkább az oktatás minőségének javítását és a gyakorlati tapasztalatszerzési lehetőségek bővítését célzó fejlesztések révén képzelhető el.

szAkirodAlom

Hámori Ádám – Horváth Ágoston (2018): A felsőoktatás szociális dimenzió-ja Magyarországon – EUROSTUDENT VI Gyorsjelentés. Budapest: Okta-tási Hivatal. https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/EUROSTUDENT/eurostudent_VI_gyorsjelentes (2018. 06. 14.)

1 (Nagyon jó) 2 3 4 5 (Nagyon gyenge) Nem tudja megítélni

20,6%

13,0%

7,6%

5,4%

34,8%

32,8%

15,7%

13,3%

21,3%

24,4%

19,2%

23,8%

9,3%

12,5%

15,1%

16,1%

3,3%

2,7%

10,4%

6,9%

10,7%

14,6%

32,1%

34,5%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Műszaki képzésiterület


Műszaki képzésiterület


Felkészítésa nemzetközimunkaerőpiacra(N = 7 086)

Felkészítésa hazaimunkaerőpiacra(N = 7 184)


8. ábra: A végzés után remélt felkészültség a hazai és nemzetközi munkaerőpiacon képzési területenként



46,6%56,8%

15,7%9,4%

11,6% 11,3%

26,1% 22,6%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

A végzés után egy éven belül tervezi a továbbtanulást

Még nem tudja

Egyáltalán nem tervezi a továbbtanulást

A végzés után több mint egy évvel később tervezi a továbbtanulást

9. ábra: A továbbtanulást tervezők aránya képzési területenként


https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/EUROSTUDENT/eurostudent_VI_gyorsjelentes

https://www.felvi.hu/felsooktatasimuhely/EUROSTUDENT/eurostudent_VI_gyorsjelentes


7

A műszaki képzési terület hallgatóinak képzési és munkaerőpiaci jellemzői adminisztratív adatok elemzésének tükrében

Hosznyák András

Az elemzés céljA, összefoglAló

A következőkben bemutatott adatok a műszaki képzési terület alap-képzéseiről kívánnak áttekintő képet nyújtani képzési és munkaerőpiaci szempontok szerint.

A Felsőoktatási Információs Rendszerből (FIR) származó képzési ada-tok elsősorban a lemorzsolódásra helyezik a hangsúlyt, bemutatva többek között a lemorzsolódási arányokat, az abszolutóriumig eltelt képzési időt, valamint a nyelvvizsga hiánya miatt ki nem adható ok-levelek arányát mind az intézmények, mind a képzések szintjén.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Adminisztratív Adatbá-zisok Egyesítése (AAE) 2017-es adatait felhasználva a 2012/13-as és a 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait mutatjuk be az 1 és 3 éves munkaerőpiaci utánkövetésük alapján. A nappali munkaren-dű hallgatókra koncentrálva bemutatjuk a bér, a munkakör (FEOR) és a munkaerőpiaci státuszok kategóriáit, kiemelve az álláskeresőket és a külföldön munkavállalókat.

1. ábra: A képzések száma indulási tanévenként

2. ábra: A képzés vége státuszainak aránya kezdő tanévenként

A műszAki képzési terület – Az AlApképzések képzési AdAtAi


8

3. ábra: A lemorzsolódók aránya a hallgató első, FIR-be

bejelentett lakóhelyének megyéje szerint.

Minél sötétebb egy megye, annál magasabb

a lemorzsolódási arány.

4. ábra: Lezárt képzések esetében a képzés vége státuszainak megoszlása képzésenként

5. ábra: Az abszolutóriumig eltelt aktív félévek száma


9

6. ábra: A hiányzó oklevelek száma képzésenként

7. ábra: A hiányzó oklevelek aránya intézményenként


10

módszertAni segédlet – képzési AdAtok

Az adatok időbelisége és validitása: az adatok a FIR 2018. 07. 23-i állapotát tükrözik. Azon képzések számíthatók be, amelyek esetében:

• a képzési terület: műszaki;• a képzési szint: alapképzés;• a képzés kezdete 2006. 08. 01-i vagy azutáni;• a képzés kezdő indoka: felvétel.

Kezdő tanév: adott év augusztus 1. és az azt követő év július 31. kö-zött kezdődő képzés számít egy tanévnek (pl. 2015. 08. 01. és 2016. 07. 31. között: 2015/16-os tanév).Képzések száma: adott kezdő tanévben induló képzések szá-ma, melyekre a hallgató beiratkozott, és a képzést a FIR-be be-jelentették.Képzés vége státusza: a lemorzsolódás szempontjából a képzések 4 kategóriába sorolhatók annak alapján, hogy a FIR-ben be vannak-e jelentve, és ha igen, milyen képzés vége indokkal.Képzés vége – képzés folyamatban: a képzést még nem zárták le, a képzés vége indokát még nem adták meg.Képzés vége – sikeres teljesítés: a képzésen a hallgató legalább abszolutóriumot szerzett; a képzés végindoka a FIR-ben „Tanulmá-nyok befejezése, végbizonyítvány megszerzése kimeneti vizsga nél-kül” vagy „Sikeres kimeneti vizsga”.Képzés vége – lemorzsolódás: a képzésen a hallgató a tanul-mányait megszakítja alapvetően tanulmányi okból; a képzés végindoka a FIR-ben „A sikertelen javító és ismétlő javító vizsgák

megengedett számának túllépése”; „Bejelentkezés elmulasztása a megengedettnél többször”; „Fizetési hátralék a képzésben”; „Képzési kötelezettségek nem teljesítése”; „Kizárás fegyelmi hatá-rozat”; „Költségtérítés nem vállalása átsoroláskor” vagy „Saját be-jelentés a képzés megszakítására”.Képzés vége – kilépés: a képzésről a hallgató más képzésre lép át, vagy önhibáján kívül nem tudja folytatni; a képzés végindoka a FIR-ben „Átvétel intézménymegszűnés alapján más intézménybe”; „Átvétel kérelemre más magyarországi intézménybe”; „Átvétel ké-relemre külföldi intézménybe”; „Képzésváltás intézményen belül”; „Megszüntetés intézménymegszűnés miatt”; „Egészségügyileg al-kalmatlanná válás a képzésre” vagy „Elhalálozás”.Lezárt képzés: lezártnak minősül minden olyan képzés, amelynél a képzés vége státusza nem „képzés folyamatban”.Lemorzsolódási arány: a lezárt képzések esetében azon képzések aránya az összes lezárt képzéshez képest, amelyeknél a képzés vége indoka „lemorzsolódás”.Az abszolutóriumig eltelt aktív félévek száma: a „sikeres teljesí-tésű” képzések esetében a képzéshez kapcsolódó, FIR-be aktív stá-tusszal bejelentett félévek száma.A hiányzó oklevelek száma: azon képzések száma, amelyeken a hallgató a kimeneti vizsgát teljesítette, de az oklevelét a nyelvvizs-ga-követelmény nem teljesítése miatt nem vehette át.A hiányzó oklevelek aránya: a nyelvvizsga-követelmény nem tel-jesítése miatt ki nem adott oklevelek számának és a sikeres teljesítés státuszú képzések számának aránya.

8. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága a vizsgált hónapokban. A világos részek azon NAV-átlagjövedelem nagyságát jelzik, mely a műszaki képzési terület esetében az összes munkarendre vonatkozik.

műszAki képzési terület – nAppAli AlApképzés: munkAerőpiAci AdAtok


11

10. ábra: A 40 legnagyobb elemszámú FEOR-kód 2016 májusában

9. ábra: Az átlagos NAV-jövedelem nagysága 2016 májusában nemek szerint, illetve a végzettek számának megoszlása


12

1. táblázat: A hallgatók átlagos, medián és maximális NAV-jövedelme, valamint a jövedelmek szórása a képzések száma és országos aránya mellett intézményi bontásban 2016 májusában

2. táblázat: A munkaerőpiaci státuszok megoszlása 2016 májusában

3. táblázat: A külföldön tartózkodók aránya képzésenként 2016 májusában


13

4. táblázat: A külföldön tartózkodók aránya intézményenként

2016 májusában

6. táblázat: Az álláskeresők aránya képzésenként

2016 májusában

5. táblázat: A nem besorolható státuszúak aránya képzésenként 2016 májusában


14

módszertAni segédlet – munkAerőpiAci AdAtok

DPR AAE 2017: az adatok forrása a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) Adminisztratív Adatbázisok Egyesítése (AAE) 2017-es összekö-tése, melynek során a 2012/13-as és 2014/15-ös tanévben abszolvált hallgatók adatait kötöttük anonim módon össze a NAV, az NGM, az ONYF (jelenleg MÁK), az OEP (jelenleg NEAK) és a DHK adataival 1 és 3 éves munkaerőpiaci utánkövetés céljából.A vizsgált adatok köre: azon képzések számíthatók be, amelyek esetében:

• a képzési terület: műszaki;• a képzési szint: alapképzés;• a munkarend: nappali;• az abszolutórium megszerzésének ideje: 2012/13-as tanév.

A kizárt adatok köre: az elemzés nem tartalmazza azon intézményi abszolváltak adatait, akiknél a vizsgált adatok számossága nem éri el a 10 darab képzést.NAV-jövedelem: a vizsgált hónapban az SZJA alapját képező jö-vedelem, illetve ennek hiányában az egyéni vállalkozói jövedelem nagysága (kivéve a KATA és EKHO adózási formát).Munkaerőpiaci státusz: a vizsgált hónapban, 2016 májusában az abszolvált hallgató milyen munkaerőpiaci státusszal bír (tanul, dolgozik, álláskereső, stb.).Munkaerőpiaci státusz – elhalálozott: a vizsgált hónapban már nem élő személy.Munkaerőpiaci státusz – tanul: aktív képzési időszaka van a 2015/16/2 időszakban, és nincs FEOR-kódja a vizsgált hónapban.Munkaerőpiaci státusz – tanul és dolgozik: aktív képzési időszaka van a 2015/16/2 időszakban, és van FEOR-kódja a vizsgált hónapban.Munkaerőpiaci státusz – dolgozik: van munkaviszonya, kevesebb mint 15 napot töltött álláskereséssel és/vagy gyermekneveléssel a vizsgált hónapban.Munkaerőpiaci státusz – gyermeknevelő: legalább 15 napnyi időtartamban gyermeket nevel (TGYÁS/CSED, GYED, GYES, GNYT, vagy ápolási díjban részesül) a vizsgált hónapban, függetlenül attól,

hogy van-e munkaviszonya, illetve ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor gyermeknevelő státuszban volt legalább 1 napot.Munkaerőpiaci státusz – álláskereső: legalább 15 napot szerepelt az álláskeresői regiszterben a vizsgált hónapban, illetve ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor az álláskeresői regiszterben szerepelt legalább 1 napot.Munkaerőpiaci státusz – külföldön tartózkodó: legalább 15 napot külföldön tartózkodott, munkaviszonytól függetlenül, ha az adott hónapban nincs más státusza, akkor legalább 1 napot kül-földön tartózkodott.Munkaerőpiaci státusz – NAV-jövedelem: rendelkezik olyan jöve-delemmel, amely SZJA-alapot képez, és egyik megelőző kategóriá-ba sem sorolható be.Munkaerőpiaci státusz – ONYF-jövedelem: rendelkezik olyan jö-vedelemmel, amely nyugdíjalapot képez, és egyik megelőző kate-góriába sem sorolható be.Munkaerőpiaci státusz – külföldi állampolgár: nincs magyar ál-lampolgársága, és a vizsgált hónapban egyik társhatósági adatbá-zisban sem szerepelt.Munkaerőpiaci státusz – tanul (passzív): passzív képzési idősza-ka van a 2015/16/2 időszakban, és egyik megelőző kategóriába sem sorolható be.Munkaerőpiaci státusz – nem besorolható: van magyar állampol-gársága, de a vizsgált hónapban egyik társhatósági adatbázisban sem szerepel.FEOR-kód: a vizsgált időszakban, 2016 májusában az abszolvált hallgató legmagasabb besorolású FEOR-kódja.Elhelyezkedési idő (hónap): A 2012. május és 2016. május kö-zötti időszakból az időben első FEOR-kód kezdő dátumát és a képzés végét hasonlítjuk össze; a két dátum között eltelt idő 30-cal osztva adja meg az elhelyezkedési időt. Csak azon hallgatók esetében számítjuk ki az értéket, akiknél az az elhe-lyezkedési idő maximum 12 hónap volt. A 0 hónap jelentése: a hallgató már a képzés befejezése előtt, a tanulmányai alatt rendelkezett FEOR-kóddal.

7. táblázat: Az elhelyezkedési idő hossza hónapokban képzésenként


15

Lemorzsolódás a műszaki képzési területen a 2016-os Felsőoktatási Pályakövetés kutatás alapján Harkányi Ádám Máté

Bevezetés

A felsőoktatásban megkezdett tanulmányok esetenként nem a sikeres végzéssel, a diplomaszerzéssel zárulnak. A lemorzsoló-dás, a hallgatók egy csoportját fenyegető sikertelen képzéslezá-rás csökkentésével kiemelten foglalkozik az aktuális felsőoktatá-si stratégia (Fokozatváltás 2016), s felhívja rá a figyelmet, hogy a hazai lemorzsolódási mutatók nemzetközi összehasonlításban is magasak. A stratégiai cselekvési terv, mely a lemorzsolódási arány jelentős csökkentését tűzi ki célul, a műszaki képzési terü-letet külön is megemlíti, mint olyan területet, ahol a lemorzsoló-dás meghaladja az országos képzésterületi átlagot (Fokozatvál-tás 2016: 86–87: 6.2.2.1 Célkitűzés). A célunk az alábbiakban leíró statisztikai vizsgálatokkal feltárni néhány olyan tényezőt, amely a műszaki képzési területen hatással van a lemorzsolódási ará-nyokra, különös tekintettel a tipikus és atipikus belépők életkor alapján való megkülönböztetésére.

A kutAtás módszeréről

A kutatáshoz használt adatbázis a Diplomás Pályakövető Rendszer egy adatintegráción alapuló modulja, a Felsőoktatási Pályakövetés 2016, amelynek keretében államigazgatási nyilvántartások (NAV, NEAK, NGM, ONYF, DHK) adminisztratívan gyűjtött adatait kötöttük anonim módon össze a Felsőoktatási Információs Rendszer (FIR) releváns hallgatói alcsoportjának képzési adataival. A Felsőoktatási Pályakövetés kutatás célja a felsőoktatási életút és kimenet dinami-kus feltárása (Jakab 2017). A vizsgált hallgatói sokaság a 2010-ben a felsőoktatásba belépő hallgatók közül az alap- és osztatlan képzé-sekre felvettek csoportja volt. Az érintett hallgatói kör felsőoktatási és munkaerőpiaci pályáját a Felsőoktatási Pályakövetés 2016 a 2010 őszi belépéstől kezdve 5 éven át követi nyomon, az említett állam-háztartási nyilvántartások adatait féléves bontásokban összesítve. A felsőoktatási életút teljes horizontjának vizsgálata alapján a le-morzsolódás jelenségének kutatása előtt is új perspektívák nyílnak.

Jelen vizsgálat keretei között a 2010-ben műszaki képzési terü-leten alapképzésre felvett hallgatók lemorzsolódási statisztikái-ra fókuszálunk. Az alapsokaságot így a 64 074 felvett közül 11 777 műszaki képzési területre felvételt nyert hallgató alkotja. A lemor-zsolódási arányokat a munkarend, a finanszírozás, a tanulmányok alatt való munkavégzés, a passzív félévek száma, valamint a belépés jellege szerint bontva vizsgáljuk. Ez utóbbi szerint tipikus és atipi-kus belépőket különböztetünk meg a felsőoktatásba való belépés életkora alapján. A tanulmányok 2010. őszi elkezdésekor – kutatói döntés alapján – tipikus belépőknek tekintjük az 1989. szeptember 1-jén vagy utána születetteket; az annál korábban születetteket pe-dig atipikusnak. A tipikus belépők a vizsgált képzést az érettségit követően rövidebb időn belül, míg az atipikus belépők hosszabb idő elteltével – esetleg már felsőoktatási képzési tapasztalatok birtoká-ban – kezdik meg.

A felsőoktatási képzés számos (technikailag 21-féle) úton zárha-tó le. Az elemzés során három fő kategóriát különböztetünk meg: egyrészt a sikeres lezárást (sikeres kimeneti vizsga; tanulmányok befejezése; végbizonyítvány megszerzése kimeneti vizsga nélkül), másrészt a lemorzsolódást (kizárás fegyelmi határozattal; költ-ségtérítés nem vállalása átsoroláskor; bejelentkezés elmulasztása a megengedettnél többször; fizetési hátralékkal a képzésben; saját bejelentés a képzés megszakítására; képzési követelmények nem teljesítése; sikertelen javító és ismétlő javító vizsgák megengedett számának túllépése). Végül az egyéb kategóriába soroljuk az összes további esetet, beleértve a képzésváltást, illetve a még folyamatban lévő képzéseket is.

eredmények

A Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatai alapján a hallgatói le-morzsolódási statisztikák képzési területenként is szegmentá-lódnak. Azon hallgatók körében, akik 2010-ben alapképzésüket a műszaki képzési területen kezdték meg, a vizsgált 5 éves táv-latban a képzést sikeresen befejezők aránya 12 százalékponttal maradt el a nem műszaki képzési területeken tanult egykori hall-gatókétól, miközben a lemorzsolódás 6 százalékponttal nagyobb arányban érintette a műszaki képzési területen tanuló belépőket (1. ábra). A műszaki képzési terület tehát – amint a felsőoktatási stratégiai is rámutat – a nagyobb lemorzsolódási kockázatú terü-letek közé tartozik.

53,5%

41,6%

33,6%

39,6%

13,0%

18,8%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Nem műszaki képzési területek (N = 52 297)

Műszaki képzési terület (N = 11 777)

Sikeres befejezés Lemorzsolódás Egyéb (képzést váltott, még nem végzett)

27,8%45,1% 46,1%

25,2%

54,6%35,7% 35,7%

53,9%

17,6% 19,2% 18,3% 20,9%

Részidős (N = 2 408) Nappali (N = 9 369) Állami támogatott (N = 9 237)Költségtérítéses (N = 2 539)

Munkarend Finanszírozás


1. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki és a nem műszaki képzési területeken

Forrás: Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatbázis, saját számítás


16

A műszaki képzési terület érintett hallgatóit munkarend szerinti megoszlásban tekintve (2. ábra) megfigyelhetjük, hogy az alapkép-zésben a vizsgált 5 éves ciklusban lemorzsolódók aránya a részidős (levelező, esti, távoktatás) munkarendű képzéseken lényegesen magasabb (54,6%), mint a nappali munkarendű hallgatók körében (35,7%). A finanszírozás módját tekintve is jelentős különbségeket tapasztalhatunk a lemorzsolódásra vonatkozó adatokban. A 2010-ben állami támogatott képzésekre felvettek csupán 35,7%-a, a költ-ségtérítéseseknek viszont 53,9%-a fejezte be sikertelenül a meg-kezdett képzését. A sikeres befejezők aránya ezzel párhuzamosan 46,1% volt az államilag támogatott, ám mindössze 25,2% a költség-térítéses képzéseken.

A sikeres befejezést és a lemorzsolódást a tanulmányok alatt szer-zett (90 napnál hosszabb) munkatapasztalat tekintetében (a vonat-kozó időszakra FEOR-kódok segítségével) vizsgálva (3. ábra) látha-tó, hogy a lemorzsolódás aránya a műszaki képzési területen azok között a legmagasabb, akiknek nem diplomás munkatapasztalatuk volt (44,7%). Azok körében, akik nem dolgoztak 90 napnál többet, még a diplomás munkát végzőknél (42,8%) is alacsonyabb, mind-

össze 37,4%-os a lemorzsolódás. A passzív félévek a vizsgált pálya-követési adatok szerint szintén jelentősen növelik a lemorzsolódási kockázatot a műszaki képzéseken. Azon hallgatók lemorzsolódási aránya, akiknek nem volt passzív félévük, mindössze 23,6%, míg azoké, akiknek egy passzív félévük volt, már 55,4%-os. A két passzív félév 74,8%-os, a kettőnél több pedig már 92,5%-os lemorzsolódás-sal járt együtt. A lemorzsolódók arányában a tipikus és az atipikus belépők között is jelentős a különbség. Míg az 1989. szeptember 1. előtt születettek, azaz a képzés kezdetekor 21 évnél idősebb hall-gatók körében 52,5%-os volt a lemorzsolódás, addig a képzést 21 évnél fiatalabban – azaz az érettségit követően jellemzően rövidebb idővel – kezdők között mindössze 32,7%.

A lemorzsolódás vizsgálata szempontjából kulcskérdés, hogy az említett különbséget magyarázza-e önmagában a két csoport-nak a munkarend és finanszírozás szerinti eltérő összetétele, vagyis hogy az a tény, hogy valaki életkorát tekintve atipikus belépő, ön-magában is magasabb lemorzsolódási kockázatot foglal-e magá-ban. A kérdés megválaszolása érdekében az eddig vizsgált változó-kat érdemes a belépés jellege szerinti bontásban is áttekinteni.

43,8% 38,5% 35,9%57,1%

17,6% 9,1% 0,7%

28,8%48,4%

37,4% 42,8% 44,7%23,6%

55,4% 74,8% 92,5%52,5%

32,7%

18,8% 18,7% 19,4% 19,3% 27,0%16,1%

6,8%18,7% 18,9%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Nincs munka-

tapasztalataa képzés

alatt (> 90 nap)(N = 7 338)

Diplomásmunka-

tapsztalata van a képzés

alatt (> 90 nap)(N = 3 283)

Nem diplomásmunka-

tapasztalata van a képzés

alatt (> 90 nap)(N = 1 156)

Nem volt passzív féléve

(N = 7 884)

1 passzív féléve volt(N = 1 434)

2 passzívféléve volt(N = 1 500)

2-nél több passzív féléve

volt(N = 959)

Atipikus(N = 4 090)

Tipikus(N = 7 687)

Munkatapasztalat (> 90 nap) Passzív félévek Belépés érettségit követően


3. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki képzési területen a munkatapasztalat, a passzív félévek száma, valamint a belépés jellegének összefüggésében


27,8%45,1% 46,1%

25,2%

54,6%35,7% 35,7%

53,9%

17,6% 19,2% 18,3% 20,9%

Részidős (N = 2 408) Nappali (N = 9 369) Állami támogatott (N = 9 237) Költségtérítéses (N = 2 539)

Munkarend Finanszírozás


2. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki képzési területen a munkarend és a finanszírozás összefüggéseiben



17

tipikus és Atipikus Belépők A műszAki képzési területen

A műszaki képzési terület alapképzésre bekerült hallgatóit a mun-karend és a belépés jellege szerint vizsgálva (4. ábra) egyrészt azt tapasztalhatjuk, hogy míg a nappali munkarendű hallgatók között a tipikus belépők körében a lemorzsolódási arány lényegesen, 18 százalékponttal alacsonyabb, mint az atipikus belépők körében, addig a részidős képzéseken valamivel magasabb a tipikus belépők körében a lemorzsolódási arány. Utóbbihoz azonban fontos hozzá-tenni, hogy a tipikus belépők körében a részmunkaidős hallgatók száma nem túl magas, mindössze 150 fő.

A nappali munkarendre jellemző különbségeket figyelhetjük meg a finanszírozás szerinti bontásban (5. ábra) az államilag támogatott hallgatók között a két csoport vonatkozásában. Míg az államilag támogatott képzésen részt vett hallgatók közül a tipikus belépők lemorzsolódási aránya csupán 31,4%, addig az atipikus belépőké ugyanazzal a finanszírozási státusszal 49,8%. A két csoport közötti különbség a költségtérítéses státusszal felvett hallgatók körében az előbbinél lényegesen enyhébb, alig 7%-os, miközben a sikeresen végzettek aránya körükben gyakorlatilag azonos volt.

28,3%

47,5%

30,3%

52,8%

24,6%

48,1%

50,0%

34,4%

52,9%

25,0%

56,9%

31,5%

21,7% 18,1% 16,7% 22,1% 18,5% 20,4%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Atipikus (N = 1 400) Tipikus (N = 5 938) Atipikus (N = 2 089) Tipikus (N = 1 194) Atipikus (N = 601) Tipikus (N = 555)

Nincs munkatapasztalata a képzés alatt (> 90 nap)

(N = 7 338)

Diplomás munkatapsztalata van a képzés alatt (> 90 nap)

(N = 3 283)

Nem diplomás munkatapasztalata van a képzés alatt (> 90 nap)

(N = 1 156)

Munkatapasztalat (>90 nap)



6. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki képzési területen a tanulmányok ideje alatti munkavégzés összefüggésé-ben a tipikus és az atipikus belépőknél

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

28,6%16,7%

29,1%49,0%

54,4%57,3%

50,2%32,2%

17,0% 26,0% 20,7% 18,8%

Atipikus (N = 2 258)

Tipikus (N = 150)

Atipikus (N = 1 832)

Tipikus (N = 7 537)

Részidős(N = 2 408)

Nappali(N = 9 369)

Munkarend

Sikeres befejezés

Lemorzsolódás

Egyéb (képzést váltott, még nem végzett)


32,0%50,3%

25,2% 25,1%

49,8%31,4%

55,5% 48,7%

18,2% 18,3% 19,2% 26,2%

0%10%20%30%40%50%60%70%80%90%

100%

Atipikus(N = 2 153)

Tipikus(N = 7 084)

Atipikus(N = 1 937)

Tipikus(N = 602)

Állami támogatott(N = 9 237)

Költségtérítéses(N = 2 539)

Finanszírozás

Sikeres befejezés

Lemorzsolódás

Egyéb (képzést váltott, még nem végzett)

4. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki képzési területen a munkarend összefüggésében a tipikus és

az atipikus belépőknél


5. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki képzési területen a finanszírozás összefüggésében a tipikus és

az atipikus belépőknél


18

Az előbbiekhez hasonló tendenciákat tapasztalunk a lemorzso-lódás és a passzív félévek száma (7. ábra) közötti összefüggéseket vizsgálva. Akiknek egyáltalán nem volt passzív félévük, azok közül az atipikus belépők 28,2%-a morzsolódott le, míg a tipikus belépők közül mindössze 22%. Akik egy alkalommal voltak passzív féléven, azoknál az említett arány 58,1%, illetve 53,4%. Azok között, akik két félévben passziváltak, szintén az atipikus belépők lemorzsolódási rátája volt a magasabb (81,7%), amely közel 15%-kal meghaladta a tipikus belépők hasonló mutatóját (66,8%).

A leíró statisztikai adatok tehát összességében azt mutatják, hogy a 2010-ben műszaki alapképzésekre belépő hallgatók között gya-korlatilag bármely változó mentén csoportosítva az atipikus belé-pők lemorzsolódási arányai magasabbak.

összegzés

A Felsőoktatási Pályakövetés 2016 adatai alapján a műszaki képzé-si terület átlagosnál magasabb lemorzsolódási adatai mögött je-lentős különbségeket tapasztalhatunk munkarend, finanszírozás, a tanulmányok ideje alatti munkavállalás, a passzív félévek száma, valamint a belépés – életkori sajátosságok alapján – tipikus vagy ati-pikus jellege között. A belépők életkor alapján történő megkülön-

böztetése a leíró statisztikák alapján olyan változó, amely az összes többi vizsgált változó szerinti bontásban megvizsgálva is releváns különbségeket mutat. Az 1989. szeptember 1. előtt született, tehát életkori sajátosságok alapján atipikusnak tekintett belépők a leíró vizsgálatok alapján az egyéb képzési jellemzőiktől függetlenül is gyakrabban morzsolódnak le. A lemorzsolódási kutatások tekin-tetében, kiváltképpen a tipikus-atipikus belépés megkülönbözte-tésével tehát további többváltozós elemzésekkel érdemes feltárni a jelen tanulmányban bemutatott eltérések okait.

szAkirodAlom

Fokozatváltás (2016): Fokozatváltás a felsőoktatásban középtávú szakpo-litikai stratégia 2016. Cselekvési Terv 2016–2020. http://www.kormany.hu/download/b/fa/11000/EMMI%20fokozatv%C3%A1lt%C3%A1s%20fels%C5%91ok tat %C3%A1s%20 c selek v %C3%A9si%20 ter v %20Sajt%C3%B3%20%C3%A9s%20Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91oszt%C3%A1ly%2020170627.pdf (2018. 09. 12.)

Jakab András (2017): A felsőoktatási életút vizsgálatának elméleti háttere. Felsőoktatási Elemzési Jelentések, 1. évf., 3. sz., 6. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_3.pdf (2018. 09. 12.)

51,1%

59,2%

12,7%

21,3%

4,3%

14,7%

0,7% 0,8%

28,2%

22,0%

58,1%

53,4%

81,7%

66,8% 92,0% 93,4%

20,7% 18,9%

29,3% 25,3%

14,0%18,5%

7,4% 5,8%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Atipikus(N = 2 077)

Tipikus(N = 5 807)

Atipikus(N = 608)

Tipikus(N = 826)

Atipikus(N = 807)

Tipikus(N = 693)

Atipikus(N = 598)

Tipikus(N = 361)

Nem volt passzív féléve(N = 7 884)



2-nél több passzív féléve volt(N = 959)

Passzív félévek


7. ábra: Sikeres befejezés és lemorzsolódás a műszaki képzési területen a passzív félévek összefüggésében a tipikus és az atipikus belépőknél


A tanulmányok alatti munkavégzést tekintve annak valamennyi alkategóriájában jelentősebb különbségeket tapasztalhatunk a ti-pikus és atipikus belépők között (6. ábra). A lemorzsolódási arány az atipikus belépőknél a munkatapasztalattal nem rendelkezők

körében 16 százalékponttal, a nem diplomás munkatapasztalatot szerzőknél 25 százalékponttal, a diplomás munkakörben foglalkoz-tatottak esetében pedig 28 százalékponttal magasabb, mint a tipi-kus belépők körében.

http://www.kormany.hu/download/b/fa/11000/EMMI%20fokozatv%C3%A1lt%C3%A1s%20fels%C5%91oktat%C3%A1s%20cselekv%C3%A9si%20terv%20Sajt%C3%B3%20%C3%A9s%20Kommunik%C3%A1ci%C3%B3s%20F%C5%91oszt%C3%A1ly%2020170627.pdf





https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/felsooktatasimuhely/Elemzesi_Jelentesek/FEJ_2017_3.pdf




19

A műszaki képzési területen frissen végzett hallgatók munkaerőpiaci státusza a 2017-es frissdiplomás-kutatás tükrébenKeresztszeghy Fruzsina

Bevezetés

A Fokozatváltás a felsőoktatásban stratégiai dokumentum kiemelt célként kezeli a műszaki képzési terület fejlesztését, a következő in-dokkal: „A gazdaság fejlődését, a magas hozzáadott érték-előállítás képességének fejlesztését szolgáló műszaki képzés kiemelt szere-pe és jelentősége vitathatatlan, különösen Magyarországon, ahol a bruttó nemzeti termék oly magas százalékát állítják elő az ipar-ban” (Fokozatváltás 2016: 44). Számos további hazai felsőoktatással foglalkozó anyag, stratégia hasonlóan fontos területnek jelöli meg a műszaki tudományok oktatását, kutatás-fejlesztési programok in-dítását, működtetését (NIH 2014; valamint a megújított KFI stratégia tervezete: NKFIH 2018).

A képzések eredményessége, a végzettek beválása és érvé-nyesülése a munkaerőpiacon lényeges kérdés, fontos indikátora a felsőoktatás hatékonyságának. Az alábbiakban ezért áttekintjük a Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) intézményi kutatási modul keretében megkeresett, 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban műszaki képzési területen abszolutóriumot szerzett felsőoktatási hallgatók kora munkaerőpiaci jellemzőit, a képzéssel való elégedettségüket, illetve a képzés révén megszerzett tudásuk munkában történő hasz-nosulását.

AdAtBázis

A DPR intézményi kérdőíves (survey) modulja 2010 óta gyűjti az in-formációkat a felsőoktatásból kikerült hallgatókról (a kutatásról és a módszertanról bővebben lásd: OH 2018). Az intézményi kutatás-ban 2017-ben összesen 32 intézmény vett részt, közülük 14 intéz-ményben volt műszaki képzés elérhető.

eredmények

A 2017-es intézményi felmérés 20 995 válaszadójából 3640 fő szer-zett műszaki területen abszolutóriumot, közülük 62,1% alapképzés-ben, 30,4% mesterképzésben, 3,4% osztatlan képzésben, 4,1% pedig hagyományos egyetemi vagy főiskolai képzésben vett részt. Kicsivel több mint 80% nappali képzésben vett részt, 16,9% pedig levele-ző munkarendű képzésben. A műszaki képzési területen abszolvált hallgatók 76,6%-a az abszolutórium után közvetlenül a diplomáját is megszerezte. A többi, diplomáját közvetlenül meg nem szerző hall-gató 70,5%-a jelölte meg okként a nyelvvizsga hiányát. Ez összesen 533 fő a 3640-ből, az összes műszaki képzési területen abszolvált hallgató 14,6%-a.

A műszaki területen végzett válaszadók több mint háromtize-dének (35,5%) volt főállású munkája a végzettség megszerzésekor, 64,5%-nak nem. A válaszadók közel fele (47,5%) a végzést követően 1 hónapon belül, sokan (47,6%) rövid – átlagosan 4 és fél hónapos – keresés után találtak munkát, csupán kevesebb mint 5 százalékuk tudott csak ennél hosszabb keresés után elhelyezkedni. A végzett-ség megszerzése óta a válaszadóknak átlagosan 2,4 főállású munka-helyük, munkaviszonyuk volt, ugyanakkor hosszabb-rövidebb mun-ka nélküli időszak a válaszadók 21,9%-ánál fordult elő. Ebből a 796 főből regisztrált munka nélküli időszaka 341 főnek volt. A válasz-adók 77%-a alkalmazottként dolgozott, 7% még diák volt, és igen alacsony arányban (2,3-2,5%) alkalmazott nélküli önfoglalkoztató, önálló vállalkozók, illetve alkalmazottat foglalkoztató vállalkozók voltak. 76%-uknak volt állandó, határozatlan idejű munkaviszonyuk, 7,1%-uknak határozott idejű, és mindössze 1,6% végzett alkalmi vagy megbízásos jellegű munkát.

A végzettség megszerzését követően a műszaki területen végzet-tek 78,7%-a még nem dolgozott külföldön, a maradék 21% már hosz-szabb-rövidebb ideig igen, közülük 9,2% a kérdőív kitöltésekor is kül-földön dolgozott. A válaszadók körülbelül harmada (31,2%) tervezett a következő 5 évben külföldi munkavállalást, ennél valamivel töb-ben, 31,7% nem, a többi válaszadó pedig bizonytalan volt (1. ábra).

15,5%

84,5%

31,2% 31,7%37,1%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Dolgozott korábban külföldön, vagy jelenleg

is külföldön dolgozik

Még nemdolgozott külföldön

Tervez külföldi munkavállalást

a következő öt évben

Nem tervezkülföldi munkavállalást

a következő öt évben

Nem tudja eldönteni

Külföldi munkatapasztalat(N = 3 640)

Külföldi munkavállalási tervek(N = 3 392)

1. ábra: Külföldi munkavállalás a műszaki területen végzettek esetében

Forrás: Frissdiplomás adatbázis, 2017


20

A műszaki képzési területen végzettek 24,4%-a kevéssé vagy egy-általán nem használja jelenlegi munkájában az elvégzett képzés során elsajátított tudást és készségeket, 37,8% közepes mérték-ben, míg 37,9% nagymértékben vagy teljes mértékben. A válasz-adók közel kétharmada (63,3 %) azt tapasztalja, hogy a kérdőív alapjául szolgáló tanulmányok révén elsajátított ismereteket, a saját szakterületen, illetve kapcsolódó területeken szerzett kom-petenciákat, készségeket tudja leginkább munkája során felhasz-nálni. Kicsivel több mint egytizedük (10,8%) gondolja úgy, hogy egészen más szakterületen szerzett ismeretekre lenne szüksége a mostani munkájuk elvégzéséhez, 4,5% pedig úgy, hogy bármely szakterületen megszerzett tudás hasznosítható lenne. A válasz-adók 83,5%-a látja úgy, hogy felsőfokú végzettség felel meg legin-kább mostani munkája elvégzéséhez, közülük 42,9% szerint ehhez alapképzésben, 40,6% szerint mesterképzésben szerzett diploma

szükséges. 8,6% válaszolta, hogy munkája nem igényel felsőfokú végzettséget. 7,9% ugyanakkor doktori vagy egyéb posztgraduális képzésen megszerzett tudás birtokában tudná hatékonyan ellátni jelenlegi munkáját.

A 2. ábrán azt látjuk, hogy a műszaki területen végzett válasz-adók különböző szempontok szerint mennyire elégedettek főál-lású munkájukkal. Mind a tárgyi és személyi körülményeket, mind a presztízst, mind pedig a munkát összességében tekintve azt lát-juk, hogy a válaszadók nagyobb arányban inkább elégedettek, illet-ve teljesen elégedettek. Egyedül a jövedelem, az egyéb juttatások, valamint a karrierépítési lehetőség esetében magasabb az inkább elégedetlenek és teljesen elégedetlenek aránya. Mivel a válaszadók körét a végzettségüket 1, 3 és 5 éve megszerzők alkotják, érthető, hogy mind a pénzbeli juttatások, mind a szakmai előmenetel eseté-ben az eddig elértnél magasabbak az igényeik és ambícióik.

A DPR 2017-ben felvett intézményi, survey-kutatása során megkere-sett, a műszaki képzési terület szakjain végzett hallgatók válaszaiból kirajzolódó kép azt mutatja, hogy a műszaki diplomával rendelke-zők alapvetően alkalmazottként vannak jelen a munkaerőpiacon, olyan munkakörökben, melyek betöltéséhez a tanulmányaik alatt megszerzett tudás és képzettség különösen szükséges és elvárt. A válaszadók szinte kivétel nélkül könnyen találnak munkát, mellyel – ha nem is maradéktalanul – de jellemzően elégedettek.

szAkirodAlom

Fokozatváltás (2016): Fokozatváltás a felsőoktatásban – középtávú szakpo-litikai stratégia 2016. http://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF (2018. 08. 30.)

NKFIH (2018): Befektetés a tudásba, befektetés a jövőbe. Magyarország meg-újított kutatási, fejlesztési és innovációs stratégiája. Tervezet. Budapest: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. https://nkfih.gov.hu/download.php?docID=33384 (2018. 08. 30.)

NIH (2014): Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia. Budapest: Nemzeti Innovációs Hivatal. https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/nemzeti-strategiak/nemzeti-intelligens (2018. 08. 30.)

OH (2018): Diplomás pályakövetés – intézményi online kutatás, 2018. Módszertani útmutató a Diplomás Pályakövető Rendszer 2018‐as ta-vaszi online kérdőíveinek központi blokkjához. Budapest: Oktatási Hi-vatal Felsőoktatási Elemzési Főosztály. https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_kerdoivek_2018_tavasz/modszertan_dpr2018.pdf (2018. 08. 30)

9,6%

8,3%

9,4%

7,5%

7,0%

5,6%

21,2%

16,1%

23,8%

13,0%

15,4%

15,3%

41,1%

41,9%

44,9%

40,6%

41,1%

53,0%

28,2%

33,7%

22,0%

38,8%

36,6%

26,1%

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100%

Szakmai előmenetellel, karrierépítéssel (N = 2 991)

A munka presztízsével (N = 2 991)

Jövedelemmel, juttatásokkal (N = 2 989)

A munka személyi körülményeivel (N = 2 991)

A munka tárgyi körülményeivel (N= 2 986)

A munka összességét tekintve (N = 2 998)

Teljesen elégedetlen Inkább elégedetlen Inkább elégedett Teljesen elégedett

2. ábra: Külföldi munkavállalás a műszaki területen végzettek esetében

Forrás: Frissdiplomás adatbázis, 2017

http://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF

http://www.kormany.hu/download/c/9c/e0000/Fokozatvaltas_Felsooktatasban_HONLAPRA.PDF

https://nkfih.gov.hu/download.php?docID=33384

https://nkfih.gov.hu/download.php?docID=33384

https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/nemzeti-strategiak/nemzeti-intelligens

https://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/nemzeti-strategiak/nemzeti-intelligens

https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_kerdoivek_2018_tavasz/modszertan_dpr2018.pdf

https://www.felvi.hu/pub_bin/dload/DPR_kerdoivek_2018_tavasz/modszertan_dpr2018.pdf

Documents

FELSŐOKTATÁSI ELEMZÉSI JELENTÉSEK · 2018-11-20 · Felsőoktatási elemzési Jelentések ii. évF., 3. sz. – 2018. szeptember 3 nyi vizsgált képzési szintre, munkarendre