XIX. évfolyam 1900. 36. szám. Turócz-Szt.-Márton, szeptember 9.

vidéki Híradó.KÖZMŰVELŐDÉSI, SZÉPIRODALMI, IPAR-, KERESKEDELMI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP

N K G . I E L E H I H i l l 1 1 ¥ JD E Hí V A N Á H S A P .

E l ő f i z e t é s i á r a k :

Egész é v r e .............................................8 kor.Fél é v r e ..................................................4 >Negyed é v re ......................... . . . 2 »

Felelős szerkesztő

K ia d ó h iv a ta lEerecz Gyula

a turócz-szt.-mártoni „Magyar Nyomda".A lap szellem i részé t ille tő közlem ények a szerkesztőségre, h irdetések és előfizetések a k iad ó h iv a ta lra czim ezve T u ró c z -S z t.-M á r to n b a küldendők-

Hirdetések legjut&nyosabban, árszabály szerint.Lapunk szám ára hirdetéseket — eredeti á rakban — m in­

den bel- é3 külföldi hirdetési iroda fogad el.

E m lékezzünk . . . . .E m l é k e z z ü n k a r r ó l a k i t m i n d n y á j a n s z e ­

r e t t ü n k , a k i m i n d n y á j u n k n a k e g y a r á n t k e d ­v e s , e g y a r á n t d r á g a v o l t ! . . . .

Idézzük fel em lékeze tünkben sze re le tt d rága k irá ly asszo n y u n k n ak a lak ját, a kit egy re tten e tes , nem is sejtett . . . csapás k ö rü n k ­ből e lragado tt. Idézzük v issza a k irá lyné a la k ­já l, em lékezzünk meg a nflrSl is, ki a trón fényét e rényeivel még ragyogóbbá telte.

T ü n e m é n y e s v o l t a z ó é l e t e . G a z d a g a

l e g n a g y o b b s i k e r e k é s m e g p r ó b á l t a l á s o k , ö r ö ­

m ö k é s v e s z t e s é g e k m o z z a n a t a i b a n . M e g ­

h a l l . D e c s a k a t e s l , m e l y b e n a n a g y l é l e k

l a k o t t . L e l k e e l n e m m ú l t é s e l n e m m u l b a t i k ,

m e r t a s z e r e t e t , m e l y e t e f ö l d ö n é b r e s z t e t t ,

n e m n y u g o d h a t o k m e g m á s k é p , m i n t h o g y ő t

e z e n t ú l i s f o l y t o n o s a n k ö z ö t t ü n k i a k o z ó n a k k é p z e l j e .

A z a n a g y l é l e k , m e l y E r z s é b e t k i r á l y n é t

o r s z á g u n k k o r o n á s n a g y a s s z o n y á t o l y a n f e -

l e j t h e l l e n n é t e t t e , e l n e m e n y é s z h e l i k . M e g ­

m a r a d a z ö r ö k r e n e m z e t ü n k ő r z ő s z e l l e m é n e k .

í g y k é p z e l i e z t , i g y h i s z i e z l , i g y a k a r j a

e z t n é p ü n k l e l k e ; i g y r e m é l j ü k e z t m i n d n y á ­

j a n é s e z a r e m é n y a z e g y e d ü l i c s i l l a g m e l y

i m m á r k é t é v e s g y á s z u n k é j j e l é t n é m i k é p e n

f e l d e r í t e n i k é p e s . A m a g y a r n é p l e l k e s o h a ­

s e m f o g j a e l h i n n i , h o g y E r z s é b e t k i r á l y n é

m e g h a l t é s h a m e g i s n y u g s z i k m á r b e n n e

h o g y n e m l á t h a t j a , d e m i n t v é d ő j é r e , m i n t

p á t r o n u s á r a m i r . d i g s z á m í t a n i f o g r e á .

É s v a l a m i n t a z Á r p á d k o r i h ő s m o n d a s z e ­

r i n t S z e n t L á s z l ó k i r á l y k i k e l t n a g y v á r a d i

s í r b o l t j á b ó l é s v á l s á g o s i d ő k b e n e g y ü t t c s a t á ­

z o t t s z e r e l e t t m a g y a r n é p é v e l ú g y , h o g y a

j á m b o r h a g y o m á n y s z e r i n t m e g i z z a d v a t a l á l ­

t á k s í r j á b a n : E r z s é b e t k i r á l y n é l e l k e i s m e g

f o g j e l e n n i n e h é z ó r á k b a n , k é t s é g e s i d ő k b e n

h o z z á r a g a s z k o d ó m a g y a r n é p é n e k .

O l y a n k o r m a j d m e g n y í l n a k a b é c s i k a p u -

c z i D U s o k ő s i k r i p t á j á n a s z á r n y a s a j t ó k é s e g y

c s i l i a g k o s z o r u s , f é n y e s f e h é r a l a k f o g b e l ő l e

k i r e p ü l n i , h o g y s e g í t s é g é r e l e g y e n n é p ü n k n e k

n a g y m é r k ő z é s e i b e n , a h a d a k u l j á n é s a m a

v é s z e s k ü z d e l m e k b e n , m i k e t a s z e r e l e t é b ő l k i -

p u s z t i i o t t é s s a j á t e l m é j é v e l h a r c z r a k e l t e m ­

b e r i n t é z e g y m á s e l l e n s a m e l y e k b e n a z á r ­

t a t l a n o k n a k i s g y i l k o l k ö s z ö r ü l n e k . . . .

H á b o r g ó t e n g e r v o l t h a z á n k a m i k o r e l ő ­

s z ö r l á t t a E r z s é b e t k i r á l y n é t . A l e i g á z o t t , l e ­

t a r o l t , e z e r s e b b ő l v o n a g l ó o r s z á g o n a z i t t - o t t

m é g m e g n e m t ö r t e l k e s e r e d é s h u l l á m a i z a j ­

l ó n a k , d e m i k é n t a h a j ó s o k i l y e n k o r o l a j a t

ö n t e n e k a v í z r e é s e t t ő l l á g y a n e l t ű n n e k a

h a b o k , ú g y a f i a t a l f e j e d e l m i h i t v e s m o s o l y a

e l s i m í t o t t a a f e l - f e l t ö r e k v ő f á j d a l m a k r e d ő i t j ;

r e m é n y i o l t o t t a r e m é n y t e l e n s é g f á j á b a é s b i ­

z a l m a t a d o t t a r é g i b i z a l m a t l a n s á g h e l y e t t .

E r z s é b e t k i r á l y n é n a k n e m a z m e n y a s s z o n y i

f á l y o i a , m e l y e t a M á t y á s t e m p l o m s e k r e s t y é ­

j é b e n k e g y e l e t t e l ő r i z n e k , h a n e m a z , a m e l y

s z é p t e t t e i n e k e m l é k é b ő l , n e m e s s z i v é n e k a

m a g y a r n e m z e t h e z v a l ó v o n z a l m á b ó l é s a

m a g y a r n e m z e t n e k h o z z á j a é s f e j e d e l m i f é r ­

j é h e z v a l ó r a g a s z k o d á s á b ó l s z ö v ő d ö t t .

M i v o l t a z ő é l e t e ! A z ö v é , a j d a s s z o n y é ,

a j ó a n y á é ! a k i r á l y n é - é ?

A s z e r e t e t , a g y e n g é d s é g , a j ó s á g é s ö n ­

m e g t a g a d á s l á n c z o l a t a .

S z e r e l e l é v e l e l é r t e a n é p s z e r ű s é g l e g m a ­

g a s a b b f o k á t . N a g y o n t u d o t t s z e r e t n i , a z é r t ő t i s n a g y o n s z e r e t t é k . É s a m a f é n y e s p i e d e s l á l ,

m e l y r e f e l e m e l k e d e t t , a m a g y a r o k s z e r e l e t é b ő l ,

h á l á s h ó d o l a t á b ó l é s s o h a m e g n e m s z ű n ő

r a g a s z k o d á s á b ó l v a n ö s s z e r a k v a . S z e r e t e t ü n k

á l t a t m e g d i c s ő ü l v e f o g é l n i n é p ü n k n e k k ö z t u -

d a t á b a n , a h o t a z i d ő k é s k o r o k l á v o l s á g á t ó l

é r i n t e t l e n ü l m e g m a r a d s z é p n e k , j ó n a k é s i g a z ­

n a k , a k i b e n n é p ü n k s o h a s e m c s a l ó d o n , f a

k i n e k a l a k j á t k ö r ü l v e s z i é s k ö r ü l f o g j a v e r í i

a z a s o h a e l n e m m ú l ó s z é p s é g , m e l y e t c s a k

a S z e r e t e t k é p e s m á s o k r a f e s t e n i .

E r z s é b e t k i r á l y n é e g é s z v a l ó j á n a k e z e n

m e g d i c s ü l t k é p e a l e g s z e b b e m l é k , m e l y e t e l é r ­

h e t e t t ; s z e b b é s m é l t ó b b m i n d a n n á l , a m i t

t o l l é s l a n t , e c s e t é s v é s ő a l k o t h a t n a k .

M o s t p e d i g , a m i d ő n e m l é k e z ő h ó d o l a t u n k

p á l m á j á t a k o r o n á s s í r r a l e t e s s z ü k , j á r u l j u n k

s z e r e t e l ü n k k e l o d a , h o v á k i r á l y n é n k b á r m e r r e

j á r t i s , g o n d o l a t b a n m i n d i g e l r ö p p e n t . K e r e s ­

s ü k f e l a h e t v e n é v e s ő s z f e j e d e l m e t , a k i

S z e n t I s t v á n k o r o n á j a a l a t t a m á r t í r o k k o r o ­

n á j á t i s h o r d j a é s c k e t t ő s k o r o n á j a a l a t t

m o s t i s , m a i s , n é p é n e k j a v á n g o n d o l k o d i k .

Ö t k ö r n y e z z e a z a s z e r e t e t , m e l y e t E r z s é b e t

k i r á l y a s s z o n y r e á n k h a g y o t t . J á r j o n k ö r ü l ö t t e

l á b u j j - h e g y e n , d e k i t a r t ó a n ; v i s e l j e g o n d j á t

m i k o r n e m i s t u d j a , m i k o r n e m i s s e j t i , l e g y e n

e z h i r n ö k e a n n a k a t u l v i l á g i á l d á s n a k , a

m e l y E r z s é b e t k i r á l y a s s z o n y e m l é k é b ő l m i n d ­

ö r ö k r e k i á r a d n i é s k i s u g á r z a n i f o g .

Szövetkezetek.O rs z á g sz e r te ö r v e n d e te s m ó d o n s z a p o r o d n a k a

k ü lö n fé le s z ö v e tk e z e te k , a m e ly e k le g in k á b b h ite ), fo- g y a s z tá s i, te rm e lő , é r té k e s í tő es b iz to s ítá s i o s z tá ly o k b ó l á lla n a k . B e b iz o n y íto tt d o lo g , h o g y o t t a h o l a z efféle s z ö v e tk e z e te k le lk iism e re te se n k e z e l te tn e k , a s ik e r min* d e n ü t t b e k ö v e tk e z e tt . C sa k a m e g a la k u lá s j á r ném i n e h é z s é g g e l, az, h o g y a n é p e t a s z ö v e tk e z e te k n e k ál­d á so s v o l tá ró l m e g g y ő z z ü k s a r r a b írju k , h o g y a szö ­v e tk e z e tb e b e lé p je n .

Ú g y é r te s ü lü n k , h o g y a z o rsz á g é s z a k n y u g a t i ré ­sz éb e n , N y i t r a - é s a sz o m sz é d o s m e g y é k b e n m á r Í3 e rő s h á ló ja v an a fo g y a sz tá s i é s h ite ls z ö v e tk e z e te k n e k — é s z a k k e le trő l a B o d ro g k ö z sz ö v e tk e z e ti m o zg a lm a i je lz ik , h o g y a F e lv id é k é b re d ő b e n v a n . D e n e m c s a k e k é t e l l e n té te s r é s z e a felső v id é k n e k , h a n e m — a m á- r a m a ro s i ru té n a k c ió ró l n e m is sz ó lv a — a F e lv id é k tö b b i r é s z é b e n is e rő s ta l a j t n y e r te k a sz ö v e tk e z e ti e sz m é k . B o rsó d -, G ö m ö r- , Z ó ly o m m e g y é k b e n a z 0 . K . H 1 k e b e lé b e n m á r is s z á m o s h i te ls z ö v e tk e z e t m ű ­k ö d ik , a H a n g y á n a k is tö b b sz ö v e tk e z e te v a n m á r e m e g y é k b e n .

V a ló s á g o s á ta la k u lá s o n m e g y k e re s z tü l e g y -e g y falu n é p e . H a n y a g — k e v é sb b é p o n to s f iz e tő g a z d á k , v e rs e n y e z n e k a p o n to s fiz e té sb e n . A ta k a r é k o s s á g s jó z a n s á g te r je d é s e sz e m b e tű n ő .

A z a n é p , a m e ly a k ö z ü g y e k i rá n t e d d ig se m m i fo g é k o n y s á g o t n e m m u ta to t t —- m o s t k e z d é rd e k lő d n i m in d e n irán t. L á t tu k e g y fa lu s i h ite ls z ö v e tk e z e t k ö z ­g y ű lé s é t , a l ig a k a d t e m b e r, k in e k v a la m i jó ra v a ló esz ­m éje ne le t t v o ln a . A sz ö v e tk e z e ti g y ű lé s u tá n a k é p -

> „FELillDtKI HIBAflC" TÁBCZÁJA.Tui'óezvármegye

főispánjai s tisztviselői.Közli: ü r á z B é la

— A * F c l v i d é k i H í r a d ó * e r e d e t i l á r c z á j a . — (Folytatás).

A z 1685. é v v é g z e te s sé v á lt a k u ru e z o k ra . T h ö k ö ly i F e re n c z c s il la g a e g é sz e n le tű n t. L é p é s rő l- lé p é s re m ind tö b b t é r t v e s z í te t t a F e lv id é k e n . A n a g y v á ra d i p a s a a z o n r e m é n y b e n , h o g y T h ö k ö ly i a k a d á ly a b é k e m e g k ö té s e ü g y é b e n , ő t 1685 . o k tó b e r 4 -én e lf o g a tta s re m é lte , h o g y h a T ö k ö ly it L ip ó tn a k k isz o lg á lta tja , v ég e - s z a k a d a h á b o rú n a k . T ö k ö ly i h a d a i s fő e m b e re i e lk e ­se re d v e a t ö rö k h its z e g é s é n , l e t e t t é k a fe g y v e r t s a k irá ly h o z p á r to l ta k á t . M e g h ó d o lt P e tn e h á z y a h íres k u ru e z v e z ér s T h ö k ö ly i n a g y b á ty ja P e trő c z y Is tv á n is. A F e lv id é k s a k u ru e z o k fő v á ro s a K a ssa , k a p u t n y i to t t L ip ó t h a d a i e lő t t .

A k u ru e z h a d s e r e g m a ra d é k a i a F e lv id é k e t á ra s z ­to t tá k e l, a h e g y e s v id é k e lé g o l ta lm a t b iz to s íto tt a b u jd o só k n a k . M ajd feg y v e rre l , m ajd rá b e sz é lé s se l ig y e ­k e z te k p á ith ív e k e t to b o rz a n i a s z e n t s z a b a d s á g ü g y é ­n e k . D e az e g y k o r i s z e n t b u z g a lo m h e ly é t a k a la n d o - zási v á g y s a s z a b a d a lm a z o tt r a b lá s v á l to t ta fel. L e g ­in k á b b a ta v a sz i s n y á ri id ő sz a k b a n fo ly ta ttá k k ó b o r s

ra b ló é le tm ó d ju k a t, m id ő n a n é m e t k a to n a s á g a tö rö k h á b o rú v a l v o lt e lfo g la lv a . T é lb e n re n d s z e r in t s z ü n e te lt a h á b o rú s a n é m e t k a to n a s á g o t a F e lv id é k e n sz á llá ­s o ltá k e l. A z 1685. év i té l b e á ll tá v a l n a g y o b b szám ú k a to n a s á g o t h e ly e z te k e l m eg y é n k b e n .

A z e lsz á llá so lá s ü rü g y e a la t t k ó b o r s r a b ló k a to ­n á k is c s a ta n g o lta k i tt , k ik a s z e g é n y n é p e t z a k la ttá k , fo s z to g a ttá k . E z e n tü rh e tle n á lla p o to k m e g s z ű n te té s é re a m e g y e b ü n te té s te r h e a la t t k im o n d o t ta , h o g y a n e ­m e se k és nem n e m e se k s a p a ra s z to k fe g y v e r t fo g ja n a k s é jje l-n a p p a l v ig y á z z a n a k a s z a b a d m en le v é l n é lk ü l k ó ­b o r ló k a to n á k r a s a z o k a t fo g já k e l. D e h a n a g y o b b c s a p a to k b a n k ó b o ro ln á n a k s a z ö n v é d e le m e llen ö k n a g y o b b s e g é ly t ig é n y e ln e , ez e s e tb e n az e g y m á sh o z k ö z e l e ső f a lv a k b a n h a ra n g s z ó v a l je l a d a s s é k a fe lk e ­lés re ; k ik i f e g y v e r t r a g a d jo n s e g y ik k ö z s é g a m ásik m e g tá m a d o t tn a k o lta lm á ra siessen .

M e g y é n k b e n a h á b o rú z a v a ro s v isz o n y a i fo ly tá n a v a g y o n és é le tb iz to n s á g n a g y o n is g y e n g e láb o n á l lo t t s a k e re s k e d é s p a n g o tt . S z iléz ia i k e re s k e d ő k k e ­r e s té k fel m e g y é n k e t á rú c z ik k e ik k e l. S z e re n c sé s v é le t ­len n e k tu d h a tó b e az, h a k ik e rü lh e t té k az e lle n ség t á ­m a d á sa it . íg y D ie p e n d a l tu d a t ja a m eg y é v e l, h o g y szilé- siai k e re s k e d ő k a m e g y é b e n s z a b a d m en lev é lle l e llá tv a a tu ró c z i n e m e se k és jo b b á g y o k á lta l v a g y o n a ik tó l s á ru - c z ik k e ik tő l m e g fo s z ta t ta k (M lin k o , Z a th u re c z k y és R ak - s á n y ia k á lta l) . M ié rt is a b e s z te rc z e b á n y a i h a d b iz to s m e g h a g y ja a m e g y é n e k , h o g y a z o k o z o tt k á r t té r í ts e

m eg s a b ű n ö s ö k e t k é z re k e rí tv e s z ig o rú a n b ü n te s se . A m e g y e v issza ír, h o g y m iu tá n ezen r a b lá s t a k u ru e z o k s a k u ru c z o k k a l t a r tó tu ró c z ia k k ö v e tté k e l, e z en k á ­r o k é r t n e m fe le lő s , m e r t R a b a t ta g e n e rá lis re n d e lk e ­zése s z e r in t az e lle n ség ü ld ö z é se é s k é z re k e r í té s e a n é m e t k a to n a s á g k ö te lm eih e z ta r to z ik .

M ár e lő b b lá t tu k , h o g y a m e g y é n k b e n e lsz á llá so lt n é m e t k a to n a s á g sz á m á ra h a v o n ta 7 0 0 p o r t ió t v e te t te k k i a m e g y é re . E z e n ren d k ív ü li m e g te rh e l te té s ü g y é b e n D á v id P é t e r k ü ld e te t t 30 a ra n y h o n o rá r iu m m a l a S zen t- K e re sz te n á llo m á so z ó h a d ib iz to s D e G ro s s a Já n o sh o z , a z é le lm isz e re k e n g e d m é n y e z é se v é g e tt .

A h a d ib iz to s se m m it se m e n g e d e t t , s ő t m e g h a g y ta , h o g y a k iv e te tt p o r t ió k b ó l 98V 1 a d a g o t B e sz te rc z e b á - n y á ra s z á ll ít ta s so n , a tö b b it p e d ig a m e g y é b e n e lsz á l­láso lt N ig re l l ia n -e z r td é le lm e z é sé re fo rd íts a . A m e g y e tö b b ízb en fe lk e re s te D e G ro s s á t, k i m in d ig jó in d u la to t m u ta to t t s t á m o g a tá s t íg é r t , h a h o n o r á r iu m o t k a p o t t . M a jd g ró f N ig re lliá n O c tá v e z re d e s t k e re s te fel a m e g y e k ik ü ld ö ttje D á v id P é te r M o só cz o n , h o g y az e z re d e s t e n g e d m é n y re b írja .

A z e z re d e s rö v id e n a z t v á la s z o lta a m e g y é n e k , h o g y h a jó v isz o n y b a n a k a r v e le m a ra d n i, fizesse m eg a k iv e te tt é le lm isz e rt.

H o g y m ily tú l m e g te rh e l te té s a la t t n y ö g ö t t ezen sz e g é n y m e g y e b iz o n y ít ja az , h o g y 2 5 0 frto s a d ó s sá ­g á t, m e ly e t m ég 1683. B u d a v á r o s tr o m a a la t t a n á d o r ­tó l v e t t fel H u s z á r Im re v o l t a lisp á n a fe lk e lő n e m e s-

2 Turócz-Szt.-Márton, iviselő-testületnek volt ülése. Megjelent minden tag s a jegyző szinte dicsekedve mondta, hogy mióta a szö­vetkezet fennáll, azóta nem kell összefogdosni azt a két tagot is, aki a jegyzőkönyvet aláírja. Mennyi jóra- való intézkedésnek volt a megakadályozója a múltban ez a fásult közöny.

A hitelszövetkezetek legfeljebb egy tekintetben mutatnak szomorú képet.

Rendkívül sokan veszik igénybe őket, ami elvi- tázhatlan jele annak, hogy a felső varmegyék tulon-tul el vannak adósodva. És ez igaz Is. Hosszú idő mun­kája lesz tehát, mig a helyzetet a szövetkezetek elter­jedése kellően meg fogja javítani. Van remény rá, hogy megjavítja. A felvidéki nép j mbor, szelíd, bé- kességes természetű, hajlik a jóra ; a nyomort, a nél­külözést hangtalanul tűri, mihelyest helyzete tehát csak kissé is jobbra fordul, nem fog késni az eszkö­zöket kétszeres erővel megragadni.

És erre szükség is van.Két dolgot azonban nem tudott még eddig szem­

betűnően jobbra fordítani a szövetkezeti szellem terje­dése. Ez a kivándorlás és a pálinka-ivás. Még mindig oéptelenednek a falvak, még mindig tömve van a falu korcsmája. A gazdasági hanyatlásnak legbiztosabb mérője ez a két jelenség s bizonyos, hogy a szövetkezetek hatását — s általuk végzett munka nagyságát semmi se fogja oly szembetűnően megmutatni, mint a kiván­dorlás s a pálinkafogyasztás korlátozása, Erre a két dologra nézve nagyon tanácstalanul állnak máig is a falusi nép érdekeit szivükön viselők. Mindenki szereti azt, hogy ha bizonyos czélért való fáradozásainak az eredménye mielőbb jelentkezik. A szövetkezetek alapí­tásának mindenesetre két jelentős czéija volt, az emlí­tett kóros jelenségek megszüntetése. Szeretné tehát mindenki, ha a gyógyulás jelei már is mutatkoznának. Ámde nem szabad arról megfeledkeznünk, hogy a ki­vándorlás legtöbbször nem más, mint egy hosszú — haldoklásszerü —■ anyagi tönkrejutás végső akkordja és igy a kivándorlás megakadályozásának a munkája is hosszú, a kezdetig visszanyúló,

Ki tudja, egy-egy mostanában alakult szövetke­zet a falunak hány gazdáját menti meg attól, hogy 4—5 év múlva itt hagyja hazáját. Tálán mar rajta volt a lejtőn, de még nem volt késő. Az olcsó hitel, az olcsó élelem, terményeinek jobb áron való értéke­sítése megakadályozza a pusztulás folyamatát.

A kivándorlás — mondhatjuk — annyi, mint tönkrejutás. Ezt bizony egy-egy szövetkezet jóvá már nem teheti, de igenis gátat vethet a tönkrejutásnak. Bizzunk tehát benne, hogy idővel eljön az a várva- várt eredmény.

Ugyanez áll a pálinkaivás korlátozására is. A jobb indulatok, nemesebb hajlamok terjedése lassan­ként kiöli majd az alkohol mértéktelen szeretetét.

Az okszerű gazdálkodással járó egészségesebb életmód a szervezetet erősiti; nem lesz szükség mester­séges erősítésre. Mindebben nagy munkája lesz a szö­vetkezeteknek. Persze a munka lassú, de talán annál alaposabb.

Ez idő szerint tehát elég konstatálnunk azt, hogy a Felvidék megmozdult, sőt útban van a boldogulás felé. Azoknak, kik a szövetkezetek érdekében fáradoz­nak, önbizalmát nagy mértékben növelheti ez. Önkényt

' K I. V I O f e u i H I B A P f l ___megsemmisül a szövetkezetek elleneseinek a vádja, kik a szövetkezetek terjesztésében politikai eszközt látnak s tagadjak, hogy a szövetkezeteket nem a szükség, nem a nép jól felfogott érdeke hozza létre. Aki közvetlenül látja a Felvidék — sokszor nagyon is néma, segélyért nem esdeklő — nyomorát, az kénytelen belátni azt Is, hogy a Felvidék lakóinak megmentésére egyedüli mód az önerő, öntudat életre ébresztése.

Turóczvármegye területén is törtéutek már jóin­dulatú kísérletek arra nézve, hogy az ily szövetkezetek létesüljenek. Kívánatos, hogy a lelkészek, tanítók és jegyzők a község értelmiségével karöltve ne engedjék magukat apró akadályokkal az eszme megtestesítésétől elrettenteni.

A szövetkezeteknek megalakítását a legmelegebbenajánljuk.

A nő gyöngédsége.Ha valaki a valódi jóságot összeköti okos érzé­

kenységgel, akkor könnyen helyezheti el szivében a gyön­gédséget is.

A két érzelemnek elbájoló, érdekes eredménye: a jó női nevelésnek gyümölcse és a női nemnek sajátsága.

A gyöngédséget kellőleg ecsetelni s megmagya­rázni alig lehet. Tollal ki nem irható, szóval ki nem fejezhető és gondolattal is alig megragadható az. Csak a szív értheti meg mindig és érezheti. Varázst kölcsö­nöz a jóságnak s érzelmiségnek ; segítsége mellett tudja az ember: miképen és mikor legyen jótékony, hogyan és mikor legyen szolgálatkész.

Más erények és érzelmek rossz és káros tettektől óvják meg az embert; ez még rosszul gondolkodni is — akadályozza.

A ki gyöngéd érzelmű, az az igazságtalan gáncsot is inkább hallja, mint az érdemellen dicséretet; s kész a legnagyobb tévedést is inkább elismerni, mint rejteni.

A hála — a szívnek emlékező tehetsége; de a gyöngéd érzelem — szemének is mondható; mert is­meri az utat a felebarát szivéhez.

Nem is az ösztönnek eredménye az, hanem a meg­gondolásnak ; s mégis noha tökéletes, könnyebben el­érhető, mint az érzelmiség és a jóság ! Szóval: e három erény annyi bűbajjal rendelkezik, hogy az ókori népek azokat Gráczidk gyanánt tisztelték.

Mez nélkül vagy legalább minden dísz öltözet léikül képzelték a régi népek a Grácziakat, így a jó- iág, érzelmiség s gyöngédség is csak akkor hatnak reánk, ha nem mesterkéltek, de természetesek. A Grá- cziák mindig fiatalok valának ; — mert a szív bájainak az idő sem árthat.

Karonfogva jártak a Gracziák, mert hiszen az ér­zelmiség, jóság s gyöngédség is alig választhatók el egymástól.

Meg keli jegyeznem még azt is, hogy az ókori népek hite megengedte a Grácziáknak, hogy egyesül­jenek a — jótékonysággal. És ki is lehet jótékony — a jóság, érzelmiség s gyöngédség nélkül ?

Nagy előny a gyöngédség az emberekkel való társalkodásban. Tanácsos, hogy a mennyire csak lehet, még akkor is maradjunk nyugodtak, gyöngédek, ha bensőnk remeg a felindulástól. Lélektani igazság az, hogy csak a szilárd jel'emű emberek rendelkeznek igazi

1900. szeptem ber 9. 36 számszelídséggel; és a kik gyöngédeknek, jámboroknak lát­szanak, azok rendesen csak gyöngék s könnyen kese­rűkké válnak.

A jóság támogatja a boldogtalant; az érzékeny­ség letörli könnyeit, a gyöngédség elfeledteti vele a nyo­mort és a - jótéteményt.

Oh mennyit veszít értékéből a jó tett, ha ez csak támogatás és ha az, a ki a jótettet gyakorolta, nem egyesíti vele a részvétet, a könyörületet s ha róla so­káig — megemlékezik!

*Szelídség és gyöngédség megváltoztatják és mér­

séklik a gyűlöletet, a haragos ellenben a kemény, kí­méletlen szó, a rosszat csak még rosszabbá teszi. Azért ne ítéljük el rögtön az embereket, még ha vétket, bűnt követtek is el; tanúsítsunk szeretetet irányukban — míg Csak lehet. Ki tudja, mit rovott reájuk a — kemény sors s mit szenvednek titokban. Isten, a ki maga is csak — szeretet, azt akarja és követeli tőlünk, hogy kíméletesen és gyöngédséggel viseltessünk embertár­saink iránt. És ha egyesek vétenek is, azért az összes emberiséget feladnunk, elitélnünk nem szabad; hiszen egy néhány darab hamis pénz sem akadályozza meg a jó pénznek értékét és forgalmát.

A nőnek nélkülözhetlen tulajdonsága a — gyön­gédség.

A nő, kinek az a rendeltetése, hogy szeressen és hogy szerettessék, hogy engedjen és kedveskedjék: hogyan is lehetne — gyöngédség nélkül.

A gyöngédség nemcsak varázsa a nőnek, hanem egyszersmind fegyvere is ; oly fegyver a mely sokkal többet használ neki minden körülményben, mint ha a férfi példáját követve, mindenkor érvényesíteni töreked­nék akaratát s teljesen figyelmen kívül hagyná az any- nyira szükséges — engedékenységet.

A gondviselés maga szolgáltatott erre alkalmat a nőnek. Kezdve a bölcsőtől engedékenységben él; és már a kis engedetlenséget is korholjuk a leánynál, kor­holjuk szigorúan. Mert a mi a fiúnál jó tulajdonság, az árt a leánynak : a büszke engedetlen természete a le­ánynak bo'dogtalanságának forrása szokott lenni.

Míg a leány anyja felügyelete alatt van egész a menyegzőig : kötelessége mindig ennek akaratát telje­síteni, vele tanácskozni, neki engedelmeskedni; szóval: tudtán s beleegyezésén kívül semmit sem tenni.

Ez az engedékenység valóban csak árnyéka azon odaadásnak, melyben a leány részesül anyja részéről.

Mennyivel inkább nehezednek rajta a házasság bilincsei — azon bilincseknél, melyeket a szüiők, de főleg az anya — mindig tudtak édesíteni.

Noha virágokkal díszíti azokat a szeretet: sú­lyukat teljesen elfödni még sem képes; és az aláren­deltség annál keserűbb szokott lenni, mert a kedvesének eljárásából, kiméletességéből és engedelmességéből a leány még nem következtetheti azt, hogy az az aláza­tos rabszolga — urává lesz későbben. Ilatalmaban van azonban a nőnek ezen bilincsek súlyát is mérsékelni és kedvessé tenni,

Tartsa szeme előtt a nő, hogy az Isten engedé­kenységre teremtette őt. A gyöngédség százszorosán szokott pótolva lenni. Nem lehet ugyan tagadni, hogy

ség ellátására, másfél év múltán sem volt képes meg- fizetai, miért Bajmóczvárának parancsnoka Volmuth Mihály értesíti, illetve felhívja a megyét, hogy a nádor­nak ezen követelését azonnal térítse meg.

UgyancsaK nevezett várparancsnok felhívja a me­gyét, hogy tiltsa meg a turócziaknak a Bajmóczon való égetett szesz árulását, miután ezen visszaélés a helybe­lieknek nagy kárára van, jövedelmüket csökkenti.

A megye kéri Volmuthot, hogy a kérdéses adós­ság megfizetése iránt legyen türelemmel ; a mi pedig a pálinka árulást illeti a viszonosság tekintetéből legyen szintén elnézéssel, mert a bajmócziak is hoznak me­gyénkbe különféle árúczikkeket, ellen esetben a megye szintén megtilthatja ezeknek behozatalát, pedig ily zava­ros időben kívánatos lenne a jó szomszédság föntartása

A rendkívüli viszonyok és terhek folyton igénybe vették a megye anyagi erejét. Ezért a közterhek elvi­selésére évről-évre, kivétel nélkül mindenidre, uj adóne­meket vetett ki. Ezen Repártitió — illetve önmegadóz­tatás ellen, miután a Br. Révay család a megyénél előbb többször eredménytelenül protestált, panaszát a királyi trónhoz vitte. A király Br. Révay Imrét a Repártitió — közteher viselése alól felmentette, mert nevezett fő­ispán Szklabinya és Blatnicza varaknak ura s ezen vá­rak fentartására s javítására nagyobb összeget kell fordítania, a várat sajátjából tartja fenn s azt ar. általa felfogadott s fizetett embereivel védelmezi; hozzá a megye birtokbérleteire is vetett ki megadóztatást, már

pedig a jobbágy bérlők szintén fizetik a Repartitiót, s elvégre a Br. Révay család privilégiuma szerint a Re- partitióra nem kötelezhető, s ha a hivatalos osztály ment az ily megadóztatástól jogos és méltányos, hogy a megye legfőbb hivatalnoka, főispánja, szintén ment legyen.

A felmentő királyi leiratra a megye ő Felségéhez feliratot terjeszt fel, kérvén a királyt, hogy a Br. Révay családot a közterhek viselésére kényszerítené. Igaz ugyan, írja a megye, hogy a Br. Révay család régi királyi leirat értelmében s az 1639. évben megerősített privilégium a'apjan a közterhek viselésétől felmentetik ; de régi s jogos szokás s a Br. Révay család által fel­ajánlott s a megye által elfogadott ama kétoldalú szer­ződés alapján, hogy rendkívüli viszonyok, esetek és idők beálltával, ha a haza java, vagy a megye rendkí­vüli helyzete és állapota kívánja, nem vonja ki magát a rendkívüli ónmegadóztatás alól is szóval a közterhek viselésétől, miért, a megye megmarad követelése, mel­lett s nem tekinti elégséges oknak a főispán áltál fel­hozott kicsinyes indokokat a felmentésre, mert a mostani rendkívüli viszonyok és állapotok mindenkit áldozat hozatalra s önfeláldozásra hívnak és köteleznek. Kéri azért a megye ő Felségét, hogy eltekintve előbbeni Resolutiójától vegve tekintetbe a megye által felhozott érveket s a főispánt a közterhek viselésére rábírni ke­gyeskedjék.

Br. Révay Ferencz kéri a megyét, hogy miután

a Pálifi-ezred huzamosb ideig Buorova nevű birtokán tanyázott, a Repártitió neki eiengedtessék. A kivetett taxa elengedtetett.

A megyei nemesek közül Beniczky f arkas, Prónay Miklós, Eördögh György, Velics István, János, Imre, Batisz Ádám és a zniói főnök, mint legsúlyosabban ká­rosulták előterjesztésére a megye kérő levelet intézett gróf Caprara tábornokhoz az ellenség által okozott ká­rok megtérítésére.

Vegye figyelembe Exceilentiád — írja a megye — siralmas helyzetünket s az ellenség által okozott karo­kat. Éveken át ki vagyunk téve 4 rablók s az ellensé­ges indulatú katonák fosztogatásainak. A rabiók és a kuruezok Palásthy Gábor és társai vezérlete alatt még folyton zaklatják megyénket. A nemesek és nem neme­sek a tavaszi időben kénytelenek fogságot tűrni ; javaik s mindennéven nevezendő ingóságaik lefoglaltatnak, óriási váltságdíjakat kell fizetniük, többek a fogságban elhalnak vagy kivégeztetnek. A rablók sokszor minden készület nélkül berontanak, marháinkat elhajtják, sze­mélybiztonságunk egyáltalán nincs. A megye által fel­fogadott 60 drabant lekaszaboltatott. Oly nagy a sze­génység, hogy a lakosság legnagyobb része ajtóról-aj- tóra jár betevő falatért s nincs a ki adna. A károsul­tak közül legtöbbet szenvedett Beniczky Farkas, kitől fegyvereit, ruháit, lovait rabolta el az ellenség; curiáját egészen elhamvasztotta, magát pedig fogságba hurezoita. Mennyi kárt szenvedett anyagiakban ; mennyit lelki küz-

minden erény a jutalmat is magában rejti, de a gyön­gédség kezessége a nő boldogságának.

Az engedékeny nő mindig boldog s szeretve lesz ; ha az okos férfi megismeri engedékenységét: bizonyo san soha se fog követelni tőle lehetetlen áldozatot; és ha esetleg követelné is azt, az okos nő szelíd figyel­meztetésével s gyöngédségével bizonyosan meggyőzi őt jogtalan s méltatlan eljárásáról.

A csendes tavaszi eső többet használ a mezőnek s jobban termékenyíti azt, a hirtelen zivatarnál.

Cselkő József

h í r e i n k .— Személyi hírek. Beniczky Ferenci v. b. t. t.

Pest-Pilis és Soll-Kis-Kún megye főispánja, turóczi rokonainak, a Justh családnak látogatására megyénkbe érkezett s f. hó 5-én Tót-Prónára utazott. — Janthó János kir. erdőfelügyelő szabadságáról visszatérve á t­vette hivatalának vezetését.

— Püspöki ajándék. Dr. Rimely Károly beszter- czebányai püspök gazdag hímzésű, gyönyörű kivitelű uj misemondó ruhát ajándékozott a ruttkai róm. kath. templomnak. Az aut. hitközség tisztviselői karának pedig, megemlékézése jeléül, sajátkezüleg aláirt fény­képét küldötte meg.

— A trónörökös nejének, Hohenberg herczegnönekmagyar nyelv tanára Dr. Lányi József besztercze- bánya egyházmegyei áldozár s papneveldéi lelkiigaz­gató lett. Érdekes dolog nemcsak azért, hogy ttot* egyházmegyéből került ki a tmagyar nyelv« tanára, de főleg amiatt, hogy ez úgyszólván egyedüli eset, hogy ezen egyházmegyéből ily fontos állásra híva- tatott meg pap. Úgy tudjuk, hogy ez annak a szívé­lyes és magas összeköttetésnek a kifolyása a mely Dr. Riraély Károly püspököt az uralkodó család több tagjához fűzi. A herczegnő régi személyes ;smerőse Rinr-'iy püspöknek és sajátkezüleg írt, 6 hasabaa teijeüó ,'pvélben levélben közölte azokat a föltétele­

ket, a ü lhet pgy jó paptól megkíván.— Eljegyzés Gerstner József, a Kassa-oderbergi

vasút mérnöke, eljegyezte Saager Idát, Saager Ferencz- nek a Kassa-oderbergi vasút felügyelőjének kedves és bájos leányát.

V é g r e , v a l a h á r a . A m i t a v á r o s i n t e l l i g e n s

k ö z ö n s é g e m á r é v e k ó t a á l l a n d ó a n s ü r g e t é s

a m i a T u r ó c z - S z t . - M á r t o n b a j ö v ő i d e g e n e k e t a

v a s ú t o n m e g é r k e z v e a z e l s ő l é p é s n é l m e g b o t ­

r á n k o z á s s a l t ö l t e t t e e l : a v á r o s b ó l a v a s ú i h o z

v e z e t ő ú t e l k é s z í t é s e v é g r e n a p i r e n d r e k e r ü l t .

A s z ó b a n l e v ő u t a v á r m e g y e h á z á t ó l k i f e l é

i n d u l v a a z á l l a m i i s k o l a i é p ü l e t e k e l ő t t h a ­

l a d n a e l e g é s z a v a s ú t á l l o m á s i g . H e l y r e á l l í ­

t á s i k ö l t s é g e m i n t e g y 1 1 0 0 0 k o r o n á r a v a n

e l ő i r á n y o z v a . B o r b é l y K á l m á n f ő m é r n ö k , a z

á l l a m é p i t é s z e t i h i v a t a l f ő n ö k e m á r a m ú l t h ó

3 1 - é n t a r t o t t e t á r g y b a n á r l e j t é s t , m e l y a z o n ­

b a n e r e d m é n y t e l e n ü l f o l y t l e . K é t v á l l a l k o z ó

j e l e n t k e z e t t : K o m e n d a I s t v á n s z u e s á n y i é s

Z a c h á r S z a n i s z l ó z n i ó v á r a l j a i l a k o s o k , a k i k

m i n d k e t t e n c s a k r á f i z e t é s s e l v o l t a k h a j l a n d ó k

a m u n k á t e l v á l l a l n i . I l y k ö r ü l m é n y e k k ö z ö l t

s z ü k e b b k ö r ű á r l e j t é s m e g t a r t á s a v á l t s z ü k ­

s é g e s s é , m e l y a z o n b a n s z i n t é n n e m j á r t k e d ­

v e z ő b b e r e d m é n y n y e l . A z ü g y j e l e n l e g e b b e n

a s t á d i u m b a n v a n , d e d a c z á r a e n n e k a z t a

b i z t o s í t á s t n y e r t ü k , h o g y a z é p í t é s z e t i h i v a t a l

a r r a t ö r e k s z i k , h o g y a v a s ú t h o z v e z e t ő ú t n a k

a v á r m e g y e h á z á t ó l a z á l l a m i i s k o l a é p ü l e t i g

36. szám. Turócz-Szent-Márton,

delmekben, leírni sem lehet. Kérjük Excellentiádat, hogy a károsultakat, különösen Beniczky Farkast kárpótolni s a kuruezok áltál lefoglalt javait visszaadatni kegyes­kedjék.

Gyakori eset volt a megyében, hogy a német katona is megunván ?. huzamost hadviselést, vagy haza szökött vagy fegyverestől átment a kurucokhoz, hogy szabados életmódot folytasson. Diependál Besztercze- bányáról felhívja a megyét, hogy miután a német ka­tonaság Magyarországból különösen a Felvidékről haza szükdösik s ez által a hadviselés nagy hátrányt szen­ved, az ily szökevény katonákát, ha nincs szabad men­levelük, fogassa el s a legközelebbi helyőrségre vagy katonai hivatalhoz szállíttassa.

Mint láttuk, a megye több ízben intézkedett a kóborlók megfékezésére, de kellő erélyt a rendkívüli viszonyok miatt nem fejthetett Jíi, már csak azért sem mert folyton katonai beszállásolásokkal volt elfog­lalva s anyagi áldozatra képtelen volt. Az ily szökevény s kóbor katonák leginkább Árva, Liptó s Turóczme- gyébe fészkelték be magukat s ha az egyik megye ül­dözte őket, a másikba szöktek át, hol a hegyes völgyes vidék elég menhelyet biztosított számukra.

(Folyt, küv.)

terjedő része még a folyó évben, nevezetesen novem ber hó 15-éig, az állam i iskolától a vas-1 útig terjedő része pedig a jövő év május h* 15-ig a forgalom nak átadható legyen. É rtesü - j lésünk szerin t a késedelm eskedés néhány száz forinton múlik, azonban rem élhető, hogy a még fönnálló eltérések rövid idő a la tt elenyész- te the tók lesznek. Fölösleges em lítenünk, hogy ennek az ú tnak e lkészitéso immár ha laszthat- lan, ezt a közönség joggal sürgetheti. Gyalog­ú tat azonban még m ost sem terveznek, pedig e rre is égető szükség lenne. Ezt különben csak a v a su l állom ástól az állami iskolai ép ü ­let leikéig kellenne kiépíteni m ert a ttól kezdve m ár van járdánk . K ívánatos, hogy ez a kér­dés itt m ielőbb n ap iren d re kerüljön.

— A Ksod uj állomási főnöke Ruttkán. A kassa- oderbergi vasul igazgatóságának intézkedése folytán Erőss Ferencz eddigi ruttkai állomási főnök hasonló minőségben Abosra, Platzer Tivadar márkusfalvi fő­nök pedig Ruttkára helyeztetett. Erőss állomási fő­nök rövid itt működése alatt is megnyerte környe­zetének becsülését, miért is távozását sajnálattal látják.

— Személyi változások a Ksodn&l. A már emlí­tett változásokon kívül felemlítjük, hogy Schmidt Károly állomási főnök Liptó-Tepláról hasonló mi­nőségben Márkusfalvára, Verner József hivatalnok Zsolnáról Liptó-Teplára állomás-főnöknek nevezte­tett ki. Fábián László hivatalnok Márkusfalváról Ruttkára, Erdélyi Lajos Ruttkáról Teschenbe he­lyeztettek.

— Megyei élet. Turóczvármegye közig, bizott­sága f. hó 12-én d. e. 10 órakor fogja megtartani szokásos ülését. — A vármegyei tisztviselők ellen megtartott fegyelmi ügyben a fegyelmi választmány f. hó 1-én és folytatólag 3-án tartott ülésén hozta meg az ítéleteket, amelyek e hó 11-én fognak az ille­tőknek kézbesíttetni.

— Postautalványhamisitás. A nyáron látogatóba jött a józsefgőzfűrészi postamesterhez egyik fiatal rokona; nagyra is voltak vele, mert adta a gavallért és tanárnak tüntette fel magát a közönség előtt. A >ta- nár* rokon e hó 3-án Zólyomba ment, honnan tovább Miskolczra akart utazni; azonban itt kellemetlen meglepetésbenrészesült: letartóztatták. A tanár ugyanis a józsefgőzfűrészi postán valahogy hozzáfért a pósta- indítás aktusához és ügyesen csúsztatott be 2 hamis utalványt a csomagba. Az egyik utalvány 500 koro­náról egyik czinkostársának szólt Miskolczra, a másik utalvány meg 400 koronáról a kedvesének. Az 500 koronás utalványra elfelejtette a bevételi számot rá ­írni; ez volt az árulója, mert a miskolezi postáról táviratilag kérdést intéztek a józsefgőzfűrészi posta- hivatalhoz ez ügyben, mielőtt kifizették volna az utal­ványt. Ekkor derült ki a csalás. A másik, 400 koro nás utalványt azért nem fizették ki mindjárt, mert nem volt annyi pénz a postán. Egy sifrirozott irású levelezőlap is érkezett e közben a hamisító nevére ide egyik czinkostárstól; átadták a hatóságnak. Miután a »tanár« Mike Béla hosszabb ideig tartózkodott itt s többször rövid időre eltávozott innen s nagy lábon élt, feltehető, hogy ez nem volt az első kísérlete ; és vájjon csinált e több hamisítást, ezt csak 3 hónap múlva lehet megtudni, mikor a postahivatalok szám­adásai az igazgatósághoz be lesznek terjesztve.

— Panasz. A rózsahegyi piarista gyranasiumról van a szó. Egy a helybeli polg. iskola IV. osztályát sikerrel elvégzett, tanulót vittek el oda az V. osz­tályba való fölvétel végett, — de az igazgató a föl­vételt megtagadta, mivel a fiú előzetesen a selmeczi evang. gymnásiumnál vizsgázott le a latin nyelvből. Fölvételi vizsgálatra sem bocsátotta a fiút. Az apa kénytelen volt máshová fordulni. Igaz ugyan, hogy a rózsahegyi gymnasium kath. jellegű, ámde a leg- magyarabb tanitórend, a piaristák eleddig nem nézték a jelentkezőnek a vallását A mi pedig a latin nyel­vet illeti, az illető elutasított fiú is négy éven át rendesen tanulta a latin nyelvet polg. iskolánkban, a selmeczi pótló vizsgálat pedig arra való, hogy a latin nyelv tanárának a működése ezúton is ellen­őriztessék. Itt nincsen szédelgésről szó, s ha a rózsa­hegyi igazgató gyanúperrel élt, a mire oka nem volt, úgy föltétlenül fölvételi vizsgálatra kellett volna bo­csátania a jelentkező fiúf s hogy ezt nem tette, a kö­telességét szegte meg, bármennyire erösködött is, hogy neki más szabályok parancsolnak.

— Kinevezés. Kirchmayer Győző liptó-szent- miklósi állami polgári iskolai tanár a znióváraljai állami tanítóképző intézethez a Rátskay János tanár nyujdijazásával megüresedett állásra segédtanárrá neveztetett ki.

— Tanulmányi kirándulás. A znióváraljai állami tanitóképede ifjúsága az igazgató és tanáraik neve­tése alatt f. hó 8-án Árvaváraljára rendeztek kirán­dulást.

-- »A felvidéki tőt népről* czimen Dr. Pechány Adolf fővárosi tanár és szerkesztőtől, a felvidéki nép alapos ismerőjétől jövő számunkban egy igen érd kés tanulmány közlését kezdjük meg, melyet szerző a Magyar Földrajzi Társaság számára irt s lapunk számára is átengedett.

— Jubilarls vacsora. A ruttkai vasúti főműhely tisztikara körében mozgalom indult meg, hogy Saager Ferencz vasúti felügyelőt, ki f.hó 15-én tölti be szolgá­latának 25-dik évét, ezenalkalombói üdvözöljék. Felhi vást bocsátottak ki tehát, melyben tudatják, hogy neve­zettnek tiszteletére f. hó 15-én esti Va 9 órakor a

F K I , V I B Í K 1 I I I I I A I I Óruttkai pályaudvar I oszt. éttermében társasvacsorát rendeznek. Egy terítéknek ára 3 korona. Külön meghívókat nem adnak ki. Jelentkezni lehet Zedaik 'ózsef főmérnöknél Ruttkán, f. hó 10-éig.

— A külföldi kereskedelmi utazók, kik eddig vi­dékünket is elárasztották és ezzel országos kárt okoztak tudvalevőleg ettől most már el vannak tiltva.A törvényes intézkedést most úgy akarják kijátszani különösen az osztrák iparosok és kereskedők, hogy kitöltetlen megrendelő lapokat küldenek szét azzal a felhívással, hogy azokat kereskedőink és iparo­saink sőt a magánosok is aláírva küldjék hozzájuk.A kitöltést azután ők maguk eszközöknél esetről- esetre. Óva intjük a kereskedőket s különösen a magánosokat, hogy ettől a manipulácziótól tartózkod­janak mert ez kiszámithatlan bonyodalmaknak, pö- rösködéseknek lehet alapja, De nem is hazafias cse­lekedet külföldre fordulni azért, a mit itthon is megkaphatunk.

— Bö aratás. Mégsem olyan szegény és sivárez a mi Turóczmegyénk ! A krumpli áldásán kívül, a miből valóságos csemegéje e földi gyümölcsnek terem itten, a búza is megterem, még pedig ha nem is olyan aczélos, mint a délvidéki, bánáti, de olyan mennyiségben, hogy nemcsak középszerű, hanem — helyenkint — igen jó termésről lehet szó. így pl. egyik uradalmunkban 11 mm. termett belőle holdan- kint, a mi majdnem kétszerese a más vidéki ter­mésnek. *

— Visszaemlékezés a nagy időkre. Nem sok em­ber tudja, hogy régi-régi boldog időkben, mikor Kör- möczbánya és Beszterczebánya hegyeinek bőségsza- rúja még sűrűn öntötte a nemes érczet hazánk kincs­tárába. a két bányaváros között egy rövid, egyenes müút közvetítette a forgalmat, mely út a Turócz- és Zólyom vármegyék közi elvonuló magas hegyek olda­lain és gerinezén át vezetett keresztül s melynek torkolatát a zólyomi raedencze felől a felső-turcseki határban fekvő legmagasabb >Szkalka< nevű hegy alatt fúrt nagyszerű alagút képezte. Ezen alagutat, mely az építészet remeke és nagyon régi idő óta nem használtatik, a szabadságharezban előnyösen hasz­nálta fel dicső honvédseregünk. Ezen történeti moz­zanatot emlékoszloppal örökíti meg most a körmöcz- bányai értelmiség, az ünnepély hihetőleg még e hó folyamán meglesz ; különben erről még híradással leszünk.

— A kereskedelmi iskolai pót érettségi vizsgá­latok vezetésére a Vallás és Közoktatásügyi m. kir. ministér képviseletében ismét Berecz Antal ministeri biztos fog Turócz Szt.-Mártonba és Alsó-Kubinba érkezni. A kereskedelmi minister megbízottjaként a külfö di tanulmány utón levő Csathó Imre helyett Dr. Holesch. Adolf beszterczebányai kereskedelmi és ipar kamarai titkár fog szerepelni. A vizsgálatok AlsóKubinban 18-án, Turócz-Szt.-Mártonban 20-án kezdődnek meg.

— Zsebnaptár tanítók számára. Lévay Mór ung­vári könyvkereskedő kiadásban az 1901-ik évre is megjelent az Ember János kir. s. tanfelügyelő által szerkesztett zsebnaptár, melyet hasznavehetőségénél fogva ajánlunk Ara 1 korona.

— Tűzoltói kirándulás. A ruttkai főműhely tűz­oltósága sikerült erdei kirándulást rendezett szept. hó 2-án az úgynevezett •majális tér*-re. 9 órakor reggel zeneszóval vonult ki az erdőbe, a hol táncz- czal töltötte el az időt esti 7 óráig. Mondanunk is fölösleges, hogy a tűzoltóság majálisa igen kedélyes volt. Este a mulatságot a Wachsberger-féle vendég­lőben folytatták.

— Vadóvó ós vadász egylet. A Turócz-Szent- Mártonban alakulóban levő vadóvó és vadász-egylet iránt érdeklődők f. hó 10-én, hétfőn délután 5 óra­kor a »Magyar Kaszinó* helyiségében értekezletet tartanak, a melyen az alapszabályok fognak tá r­gyaltatni.

— Rajecz fürdőt mely ez idényben szép fejlő­désnek indult, eddig 4539 rendes fürdő vendég és 427 napi vendég kereste föl.

— Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minister Zwierina Teofil hadvíghai állami elemi iskolai tanítót a lajtaujfalusi állami elemi iskolához a szolgálat érdekéből áthelyezte. A kir. tanfelügye­lőség a megüresedett hadvighai tanítói állomásra pályázatot hirdetett, mely f, hó 25-ével jár le. Csak ág. ev. vallású, németül és tótul is tudó tanítók pá­lyázhatnak.

— Vásároljon osztálysorsjegyet Lukács Vilmos bankházában Budapest V. Fürdő-utcza 10., egy egész 12 kor., egy fél 6 kor., egy negyed 3 kor., egy nyol- czad 1 kor. 50 fill.

10 í r t 50 krtó l póstabér és vámmen­tesen szállítva! Minták postafordultával küldetnek; nemkülönben fekete, fehér és színes »Henneberg- ‘•elyem* 45 krtól 14 frt 65 krig méterenkint.dönneberg G, selyemgyáros Zürichben

1900. szeptember 9. 3

Legfinomabb málnaszörpöt kilós bitdogdobozokban 6 korona 40 fillérért kapható Uur.ilik gyógyaccrcssnél, K ö r­

m öcbányán.

Turócz-Szí.-Márlon, F K 1/ V I l í K H 1 D I R I D « . 1900 szeptember 9. 36. szám

!*

Legjobb

$ '‘- $ z i v a r k a - l | i i v e l y ,m ivel sem m inem ű az egészségre árta lm as alka trész t sem fog­lal magában.

A ki egyszer használta avelyt, többé sem m iféle m ás fa jtá t nem fog vásárolni.

Kapható kizárólagosan

Moskóczi Ferencné désébenTuróc-Rzt.-Ilúrtoubaii.

Árverési hirdetmény.Aluliról! bírósági végrehajtó ezennel közhírré

teszi, hogy a znióváraljai kir. járásbíróság 1900. évi V, II. */«. számú végzése következtében Melferber Zsigmond, t.-szt.-mártoni ügyvéd által képviselt Sin- ger Lipót znióváraljai lakos javára Büehler Dávid znióváraljai lakos ellen 619 kor. 24 fii. s jár. erejéig foganatositott biztosítási végrehajtás utján lefoglalt és680 koronára becsült 1—9. tetei alatti 4 ló, 2 linó. 4 anyajuh, 2 sertés, 1 gazdasági szekér és 1 szán-(korba)- ból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak.

Mely árverésnek a znióváraljai kir. jbiróságnak V. II. 2/s. 1900. számú végzése folytán 619 kor.24 fii. tőkekövetelés, ennek 1900. évi január hó 1. napjától járó 6V0 kamatai és eddig összesen 198 K 11 fben biróilag már megállapított költségek erejéig a znióváraljai m. á. v. állomás mellett leendő esz­közlésére I9Ó0. szeptember hó 14-ik napjának d. e. 10 órája határidőül kitfizetik és ahhoz a venni szándé­kozók oly megjegyzéssel hivatnak meg.Jiogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. § a értelmében készpénzfizetés mellett, a lég többet Ígérő­nek hecsáron alól is el fognak adatni.

Kelt Znióváralján, 1900. évi augusztus hó 25 Szibner,

kir. jb irósági vég rehajtó

KMET J., T u rőez-Szt-M árton .

T iszteletteljesen van szerencsém tudom ására hozni a t. közönségnek, m iszerin t Turócz-Szt.-Mártonban,

a Fischer-féle házban (főtér)egy a kor igényeinek m indenben megfelelő,

Kézmü-, vászon-, férfi- és nöi-divat-üzletet

nyitottam .V alam ennyi czikkből, úgyszintén m indennem ű r u l i a -

bélcR ekből dús ra litá r* tartok: igyekezni fogok úgy m é rs é k e lt a ra k valam int pon tos k iszo lg á lá s által igen b. vevőim et a legjobban kielégíteni.

Becses pártfogásért esd m é,y Hs2leletlel

K m e l J .

Islfeola-ifelvételi és rendtartási nyomtatványok

(Egyetemi Nyomda kiadásai)

iskola könyvektovábbá mindennemű iskolai czikk, mint:

palatáblák, palavesszők, ironok, tollszárak, to llak , irk á kstb. stb. dús választékban és mérsékelt á rak m ellett

kaphatók Moskóczi Ferenczné í önyv; éf . pT r‘k eresk ed eseb enTurócz-Szen.t-9 Xártonl>a,n.

A T. Iskolaszékek valamint a tanító urak megfelelő engedményben része­sülnek. Vidéki rendelések postafordultával eszközöltetnek.

OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOIOIOOOOOOOOOOOOOOOOOOO§ o o o o o o o o o o o o o o

a közelgő idényre a ján l kiváló minőségbenSalon-szönyegek a legjobb kivitelben.Valódi rumburgl vásznak (jótállás mellett)

30 rőfós frt 12 - 14 — 16* — 18.— 20* - 54 rőfös frt 35-— 401— 501— 60 —18 rőfös frt 7-— 8 — 1 0 .- 12‘— 14-— egy darab kész lepedő frt 150

Elpusztithatlan „pluviusin" - fórfl - esökópenyegek(vizhatlanság kezeskedve), felöltő- és havelok- formában, darabja 12, 15, 20 és 25 frt

Különlegesség! Újdonság! „Triumph" nöl és férfi- czipők, a légiin, kivitelben, frt 7’50, 8.—, 9*—

Piohler-féle grazi elpusztithatlan lodenkalapokfrt 3-50

2 Az őszi és téli idényre a jóhirnevü H o 1 z e r S i m o n b u d a p e s t i ezég mintaraktárát a következő czikkekre nézve volt szerencsénk elnyerni: női kabátok és felöltők, gallérok, cápp, bakfls-kabátok és gyermek-kabátkák. E czikkekből igen gazdag s változatos rak­tárunk lesz, mely körülményre már most kivjuk fel a t. közönség b. figyelmét. ------------ ■ -

Óvjuk lábainkat a m elegtől, n ed v esség tő l és izzadástó l.Nincs többé lábfájás!

Sem tyúkszem, sem lzzadós láb, sem bőrkeményedés, sem lábdaganat, sem lábégés. Rövid idei viselés után . ki czlpöjét , 1

megkönnyebüiannaK az égés világon nJ1 a Járása szabadalmazott

látja el.Kettős vastagságul frt20kr., egyszerű 00 kr., homoktalp 40 kr., gyermekeknek feleAz asbest-talpbélés kitűnőségét legjobban bizonyítja, hogy a cs. és kir. közös hadseregnek és a in. kir. honvédségnek eddig

QOOoooooooooooooQOOOOOOOOOOOOOOOOOQOIOIOOOOOOOOOOOOOOOOOOq

22.500 pár szállíttatott.V id ö f in tp lé m ö i t l í l f n a l f „ " Szétküldés csakis utánvéte lle l vagy a pénz clüleges beküldése mel-l lódUllliblúl UultuöUaft árengedmény. lelt. fe lv ilágosítások , prospektusok és köszönetnyilvánítások ingyen.árengedmény.

= Egyedüli elá rusitá s Turócz- Liptó-, Árva-, T rencsén- és N yitra-várm egyék részére =

Az „Asbest-áru gyár betéti társaság" képviselete és elárusító rak tá ra :

LA1TG M. és F ia d ivatáru-háza Turóc-Szt.-M ártonban.

Turóc-sit.-martoni magyar nyomda — Moskóczi F.-né.