Fenntartható Utak Környezetvédelmi munkabizottság 2014. február 19

Fenntartható Utak

Környezetvédelmi munkabizottság

2014. február 19.

Fenntartható UtakKörnyezetvédelmi munkabizottság

A munkabizottság által felvetett főbb problémák:

Technológiai tervezés hiánya

WMA (mérsékelten meleg) aszfaltok alkalmazásának hiánya

Útburkolat akusztikai követelményeinek hiánya

Kőanyag halmazok gazdálkodási rendszerének hiánya

Hideg remix alaprétegek kötőanyagai megválasztásának egyoldalúsága

Vízgazdálkodási ÚME hiánya

Környezetvédelmi szempont érvényesítése a beszerzéseknél

Fenntartható UtakKörnyezetvédelmi munkabizottság

A munkabizottság öt munkacsoportban végezte munkáját:

- A hideg és meleg újrahasznosítás eljárások szerepe az útburkolatok felújításában (Dr Törőcsik Frigyes)- Primer és szekunder kőanyag halmazok felhasználása a fenntarthatóság jegyében (Ézsiás László)- Mérsékelten meleg aszfaltok (WMA) hazai alkalmazásának lehetősége (Dr Pallós Imre)- Az utak fenntartható víztelenítési rendszerei (Major Gábor)

- Útburkolatok zajkibocsátásának mérése és a zajcsökkentő burkolatok alkalmazásának lehetőségei (Bite Pálné dr)

A hideg és meleg eljárások szerepeaz útburkolatok felújításában

• A meglevő leromlott útpályaszerkezeteket helyben történő felújításának három-négy évtizedes múltja, tapasztalata van a világ különböző országaiban.

• Hazánkban is több évtizede ismert. A kísérletek után műszaki szabályozással is rendelkeznek a különböző hideg és meleg eljárások.

• Közös tulajdonsága valamennyi eljárásának, hogy a felújításra szoruló útburkolatot alaposan fel kell tárni, meg kell ismerni a különböző alkotó részek minőséget és mennyiséget. A hagyományos, új anyagok alkalmazásával járó felújításoknak egyre több un. hulladék elszámolási, külön költséget képező törvényi előírással kellene számolni.

• A hidegeljárások többnyire a kisebb forgalmú, a teljes pályaszerkezet felújítását igénylő utakon terjedtek el, míg a meleg eljárások általában a főutak, autópályák aszfaltburkolatának kopó és ritkábban a kötőrétegét újítják fel.


• A hideg eljárást lehet helyben, vagy a telepen is alkalmazni. • A helyben elvégezhető hidegremix felújítást többnyire

kötőanyag hozzáadásával tervezzük, amely lehet– Hidraulikus– Szénhidrát alapanyagú– Valamilyen rugalmas más kötőanyag

• A telepen történő újrahasznosításra akkor kerül sor kötelezően, ha a tönkrement burkolat alatt az altalajt is meg kell javítani és a pályaszerkezet anyaga is szennyezett.

• A kivitelezéshez a technológia a keverék tervezése, a kötőanyag mennyiség meghatározása, a beépítés folyamata gyakorlatilag megegyezik a rész eljárásokéval, de mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy a munkahely nem egy keverőtelep.


• A hidegremix eljárásokkal új építési anyagokat lehet

kiváltani, ezzel kímélni a természetes környezetünket, az alapanyag kincseinket. A szállítások csökkenésével a közúthálózat igénybevétele is csökken, a környezet károsítása mérséklődik.

• A hidegremix eljárások alkalmazási helyét a NUP (nemzeti út-híd felújítási program 2013-2020) is igazolta. Min 5.000 km

• A meleg eljárásokat az aszfaltburkolatok felújítására alkalmazzuk, amikor teherbírási és útalap minőségi problémák nincsenek.

• A célgépek mennyisége és költsége az úton elfoglalt helyigénye és felvonulási költsége igényli a nagyobb 5-10 km-es munkaszakaszok kijelölését.


• A meglévő aszfaltrétegek minőségétől függően alkalmazunk:

• Meleg átkeverési eljárás (reshape)– mikor a felmelegítéssel egy újbóli keverést és esetleg

kötőanyagot kap csak a meglévő aszfaltréteg. (tömörítési, hullámossági probléma volt)

• Remix plusz (repare)– eljárás mikor, melegítés és esetleg bitumenpótlás után új

2 cm aszfaltréteget is kap a meglévő burkolat. (elöregedett a burkolat, felületjavítást igényelt)

• Remix admix eljárás (remix), – amely során a felmelegítés után a keverőegységbe

továbbított régi aszfaltréteget új aszfaltkeverékkel kiegészítjük olyan módon, hogy ezáltal egy új aszfalt tulajdonságait nyerjük. (igen elöregedett, deformált burkolatot kell újjá építeni)


• Az eljárások közös tulajdonsága, az igen költséges a célgépek alkalmazása, ezért csak koncentrált nagyobb feladatok esetén gazdaságosak.

• Hazánkban mindkét eljárásnak mind a hidegnek az alsórendű hálózaton, mind a melegnek a főutakon, autópályákon több ezer kilométeres feladat lenne, amelyet más hagyományos eljárással nem is szabad kiváltani.

Kőanyaghalmazok – Aggregátumok - helyzetkép

Építőipari alapanyagok, adalékanyagok (aggregátumok)• infrastruktúra fejlesztés/fenntartás nélkülözhetetlen pillérei • igények minőségi, mennyiségi, területi, időbeli jellemzőkkel tervezhetőek

Rendelkezésre álló források:– Primer (bányászati)

• elérhetőségük jogszabályokkal és ahhoz társuló hatósági gyakorlattal mindinkább korlátozott (környezet és örökségvédelem)

• rendelkezésre álló ásványvagyon állami nyilvántartása minőségi jellemzők tekintetében hiányos, belőle hosszú és nagytávú infrastruktúra fejlesztés alapanyag ellátása nem tervezhető

– Szekunder (bányászati, ipari és bontási hulladékok)• nincs olyan hazai nyilvántartás, mely teljes képet ad ezen potenciál területi,

minőségi és mennyiségi paramétereiről,• felhasználás szabályzási és alkalmazási gyakorlata kezdetleges

Aggregátum stratégia hiánya nem „csak” ellátási kockázatot jelent !!!• előre nem tervezett szállítási útvonalakat megjelenését generálja,• azokon pedig többlet környezeti és forgalmi terhelést.

Minőségi alapanyag hiány kockázat!

Aggregátum-gazdálkodási rendszerek

EU-s cél: fenntartható aggregátum gazdálkodás

– Intézményi háttere Magyarországon hiányzik– Felhasználó ipari igények valamint a primer és szekunder források

ismerete, mindezek egymásra épülő felhasználási koncepciója szükséges – Cél: természeti erőforrások hatékony felhasználása, hulladék források

maximális hasznosítása mellett

Eu-s kezdeményezések Közép és Dél-Kelet-Európai országok részvételével:

– SARMa és SNAP-SEE projektek– Projekt résztvevő a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

Európa szerte „gyerekcipőben”, kezdeményezések vannak, jelenleg ezen a területen Ausztria a leghatékonyabb

Másod nyersanyagok szabályozási környezete

Jogszabályi sajátosságok:

A hulladéktörvény szakmailag átgondolt végrehajtási rendeleteinek hiányában az építési-bontási hulladékok újrahasznosítása bonyolult és rendkívül bürokratikus módon végezhető hulladékkezelési tevékenységnek minősül, pl:

– már 10 t/nap kapacitás fölötti feldolgozásnál is (munkaterületen végzett aszfalt marás vagy beton törés) előzetes környezetvédelmi vizsgálatot kell végeztetni, amely jelentős költség és időráfordítással is jár, korlátozva ezzel az újrahasznosítási kedvet.

Műszaki szabályozás hiányossága:

Jelentősen korlátozzák a szekunder anyagok nagyobb tömegű felhasználását az Útügyi Műszaki Előírások, melyek

– valamennyi pályaszerkezeti réteg vonatkozásában származási és nem teljesítőképességi szempontok szerint értelmezik a másodnyersanyagok alkalmazhatóságát.

– ezen korlátok a meglévő UME-k módosításával egyszerűen feloldhatóak.

Témakörrel kapcsolatos átfogó K+F programok serkentőleg hatnának a szekunder anyagok felhasználásának szélesebb körű elterjedésére

Intézményrendszer

Primer és szekunder források egységes stratégiai kezelésének kialakításához és működtetéséhez megfelelő intézményi háttér „gazda” szervezet létrehozása szükséges, mely:

– folyamatos kapcsolatot tart és együttműködik a felhasználó iparágakkal

(igényoldal jellemzőinek megismerése)– és a tevékenység feltételrendszerét meghatározni kívánó jogalkotói

csoportokkal

(forrásoldal kezelése és fejlesztése)

Bizottsági vélemény: „Suszter maradjon a kaptafánál!” azaz,

– Vidékfejlesztési Minisztérium a bontási hulladék befogadó és feldolgozó telephelyek környezetvédelmi előírásainak felügyeletét lássa el,

– a feldolgozási és újrahasznosítási folyamat műszaki környezetének szabályozási, tervezési és üzemeltetési kérdéseit kezelje a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

Mérsékelten meleg aszfalt

Az utóbbi években kialakult egy új aszfaltgyártási eljárás, nemzetközi nevén a Warm Mix Asphalt (WMA), magyar megnevezéssel „mérsékelten meleg aszfalt” gyártása.

Az aszfaltok gyártásánál a kőanyag-keveréket nem kell felmelegíteni a szokásos 160-190 0C hőmérsékletre, elegendő lehet már a 110-140 0C kőanyag-keverék hőmérséklet is,

(2013.- ban Magyarországon mintegy 80 ezer tonna aszfaltot már mérsékelten meleg eljárású technoló-giával gyártottak.)


A keverési hőmérséklet csökkentésének technológiái:

- adalékszeres eljárások - a bitumen gépi habosítása- speciális elemeket is tartalmazó eljárások (pl. LEA)

Ezen eljárások közös elve az, hogy a bitumen viszko-zitását a keverékgyártási és beépítési hőmérsékleti tartományban lecsökkentik.

A használati hőmérsékleti tartományban (a 60 0C alatti burkolati hőmérsékleteken) már a bitumen eredeti visz-kozitása érvényesül.


A legelterjedtebb a bitumen gépi habosítása. A habosító generátor-ban a 170–180 0C hőmérsékleten befecskendezett bitumenhez 2-4 % hideg vizet vezetnek nyomás alatt. Ez hirtelen (robbanás-szerű) vízgőz képződést és a bitumen viszkozitásának csökkenését okoz-za. Az ilyen állapotú anyag un. expanziós fúvókákon keresztül kilép a nyomás alatti rendszerből, habosított állapotúvá válik, tér-fogata 15-20 szoros lesz. Így kerül be a keverőteknőbe. A bitumen-hab egyenletesen vonja be a kőanyag szemcséket.


Előnyök:

• Energianyereség: 25-40 %

• Környezetvédelem: CO2: 20-40 % , SO2: 20-35 % , NO2: 20-40 %

csökkenés

• Egészségvédelem: policiklikus aromás hidrokarbonok (PAH) 30-

50 % csökkenés. (Ez az öntöttaszfalt gyártása-, építése esetében

különösen fontos. ) A gőz-, és szagkibocsátás is csökken.

• Aszfalttechnológiai előnyök: A hőmérséklet- redukció miatt a

gyártásnál bitumen öregedése kisebb mérvű, az exhaustor-por

csökkenése, bedolgozhatósági előnyök.


jelentős emisszió láthatóan nincs emisszió


Érdekeltségi kérdések, javaslatok:

• az energiafelhasználás csökkentésére való törekvés, az ener-gia takarékosság, a környezetvédelem, és az egészségvédelem a megrendelői és vállalkozói oldal számára egyaránt fontos,

• a fenntartható fejlődést szolgálva az útügyi irányításnak meg kell teremteni azon feltételeket, szerződéses követelményeket, amelyek elősegítik mérsékelten meleg eljárásos aszfaltok alkalmazhatóságának elterjedését,

• támogató pályázati lehetőségeket kell kiírni,

• el kell végezni a műszaki szabályozás minden részletre kiterjedő korszerűsítését.

„Fenntartható utak,fenntartható víztelenítési rendszerei„

2012.01.2013.04.

- Víztelenítés/vízelvezetés elemeinek helyes alkalmazása (tervezés)

- Beruházás-kivitelezés- Üzemeltetés

- Oktatás (szemlélet, technológia)

- Technológiai fegyelem- Forráshiány

- K+F tevékenység bővítése

- Technológiai oktatás- Szemléletváltás

„Fenntartható utak,fenntartható víztelenítési rendszerei„

Változó időjárási körülmények – változatlan műszaki előírások

ÚT2.1-215.- 2003 nov. első kiadás- 2009 új kiadás szervezése- 2013 nincs kiadva !

- klímaváltozás hatásai extrém időjárási körülmények- szemléletváltás szükségessége- VKI és VGT- Vízgyűjtőn tevékenykedők együttműködése- új jogi és műszaki szabályozási háttér kialakítása és egységes alkalmazása

Útburkolatok zaj szempontú értékelése, vizsgálata

A téma indokoltsága

• Magyarországon nincs szabályozva az útburkolat zaj szempontú értékelése, vizsgálata, egy-egy új, vagy felújított út átadásával nem jár együtt a zajkibocsátás vizsgálata.

• Az útburkolat közúti zajra gyakorolt hatását az elmúlt években alkalomszerűen kerültek csak vizsgálatra, leginkább egy-egy új típusú burkolat építése után, elsősorban összehasonlító jelleggel.

• A zajvédelmi számítások, előrebecslések elengedhetetlen adata az útburkolatokra vonatkozó megfelelő zajkibocsátási adat.

•


• A gördülési zaj csökkentésében jelentős hatást képviselnek a hangelnyelő burkolatok.

• A burkolatok zaj szempontú értékelése, rangsorolása, adott helyen való alkalmazásához elengedhetetlen ismerni az egyes burkolatok zajkibocsátását.


Vizsgálati módszer, mérés

• Magyarországon 2003. évben került honosításra az útburkolatok zajkibocsátásának vizsgálatát szabályzó MSZ EN ISO 11819-1:2003. sz. „Akusztika. Az útburkolatok közlekedési zajra gyakorolt hatásának mérése” c. szabvány. (SPB (Statistical Pass-By) módszer)

• Az elmúlt években készített mérések szerint az újonnan épített burkolatok SPBI értéke (mintegy 33 mérés alapján) 75,5 – 85 dB között változik. A hagyományos mZMA-12 SPBI indexe 85 dB.


SPB mérés


Javaslatok:

• útburkolatok akusztikai követelményeinek (jellemző, módszer, érték, stb.) definiálása, zajvédelmi, útügyi előírásokba való beépítése,

• az akusztikai követelmények figyelembevétele a technológiai tervezésnél,

• technológiai tervezési előírások zajvédelmi követelményekre vonatkozó kiegészítése,


• a szabványos SPB index mérésének kiírása pályázatokban, közbeszerzési eljárások feltételeiben,

• az utak használatbavételi eljárására vonatkozó Útügyi Műszaki Előírás módosítása,

• útburkolat akusztikai adataira vonatkozó országos adatbázis kiépítése, adatgyűjtés alapján térképi megjelenítéssel,

• a probléma megrendelői igénnyel való megismertetése.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Documents

Fenntartható Utak Környezetvédelmi munkabizottság 2014. február 19