II)GYAN ÍRJUNK' FILOZTFIAI EssztT

A. A téma clőkészítese

a1 Tanutnúngozzó.tok az esszé tórguőt képező Íoga|makat és prob|é -mdliut, killijnös gondot ÍorditÜa g filozófiai togalmak negéTtésérc.

b) Jegaezzételc meg azokqt a péLdókat '

amel!]ek segitenek a t(hamegértésében és szemlé|tetésé'ben.

c1 EtLenőrizzétek a fogalmak és neuek helges |tasznóLatő't.d') Viló.gítsdtok meg dzokat a2 lrueftet, amel.ljek eg\J ÍilazóÍiai gon-

dolat megelapozősdhoz sziiksége se||.e) Töreked,jetek arra, hogy lényeges, je|Lemzö kiÍejezéseket (idóZe.

teket) jegAezzetek neg.J1 VizsgúIódó'saitokat keÜesse a témdróL uc,ló egl1éní clméIked'és, gon-

d'olat aitoklt jegllezzétek le.

B. A tema megfogalmazásiival kapcsolatos kijelentések megértése

a} ÁId'ozzato|c időt a megszöDegezett téma mittd'en szaudnak nteq.t:izsgaIasőra és megértésére.

b) T örekedjetek a tdTg!]alt probléma ?ontos ért2lménelc meg|ttttúro-:ósóra.

c) Helgezzéte|c a témít a kiuó"nt ősszelügqésrend'szerbe (előé,,c!etijrtén,ete, filozóliai irdnyiat, a szel.ző goíLdolatDilőga' a teladat1.

C. Az alapgondolatok k-ir'írlasztása

a) Mielótt n7egiÍndl eg1J ÍilozóÍiai esszét a nEiltsdnosstig .c:rÍmdra. ír:)meg többet a magad. szdm|ira.

b) Tuakodj attól, hog!! a magad'énalc tiLntess tel eg?J gondolLalot,amelE ualójaban mdsé.

232

q ldézetet, a megÍéLeLő jc|Lcl eLLőtuLt, oz illető szerzö nct:éuel ltell

haszndln.i.d) Ne idí::iiji tankö |Dek szcr?óit.;j.i";'i i;,-' ' i ia.i,on .,xisszaad,nt,| a -tunkönyuböL-

eglJ ' teclrét: az

"'',ií'niiii,ii ulkőtósnatc kell' Iennie '

amely|t'tlz a |.ecke ötletcket és nem

l.ész n:Í'ndatokat adlldt'-- - Í) A d.otgozot lolaafión soha ne Jeledjétel; e|, hogy milycft LéÍnóboL

indrr lÍoh ki és mi annok a tórgrp.,,,--őí,u,ií,iaii;,;i í,i Áiiatrí t^e,"t"t amela a tdrg!]a7t ténchoz k.p-

csollrotÓ..--.. í'i-i"^e,"tninket íejtsótek ki a témőI|nk megfelelően, és ne a tiÍlót

.rlukítiótok ót az is-ínereteíteknek megtelelően. ..-'-..iiZli"]o.* s:crinú hasznaljdtők Je| szemé|yes t1ln\énpeiteket, l.s

t"itiit"n ii'itlaiii"íii a dolgőzatba, anéIkü| azonban, hog! a Oizsga-

linló eszméket Í e|cseré|nétek azokktll...- .- ll.a iimút kezel.iétek coység1es egószkónt és nem egymős me|Lé so-

rako2'tatott e sztntk gyűjteményekónt,

D.'Az esszé tervc

aJ Készit.sctek teÍl)et ' llctúÍozzátok meg u k,ósziiló esszé naggQbb

t q'!J ségeit .bJ KöIuon.I:o::j toi: mogato:li szőrÍ.arl az eg?Jes egységekben kilej-

í e ndó oond'olat oi;1J.... ..-"r"ói,"í"al"i":: attóL, hógg merex, előreg11úÍtott keretként kezeljé-

t"rc á, p,ii '- ÁZi ",

it,",aawáőa oőlhaí a rugalÍ:as gondolkodósrwk..' - áí-rúii"úa,ő jellegii tőÁólc eltérő szerÉezet{l' teru-et kjxdnnak'

íí níiiáiú=étőx, í,gg ; "íia'át"tt

t",, megfelel-e o köoetkezó

szabaluoknak:1 .- a téínÁra oonatlazik:2. a témón kíDiil semrni mőst nem tartalmaz:3. a téma egészét tárgaalja,.4. ótoon'd,o|t mind a té;; meg|ogalmazősának mind.en részletéuel,

mínd pedig a téma egészéoel kapcsolatban.d A teLics L'uzlat a

^etlii .:gonaolatc,kat is tartalll:u;.zza' amelyek a

Í,; qőáaotatoib at köuctL.e:nck.

ll. A szöveg megszerkesztése

1. A|ta|ono s kötsete|mó ny ek:a) olÜaslútÓ írőskép.Ü1 i ietEistrasi és központositősi szabályok betartása.cj t<ateűza a maglJa' nljelutani szobtilyolc ismerete.

d, Vilógos stíltts.n) a ti^n túrgyalűsúnal: me gJele|ő, ?leÍn s:(índékosan túLbowolitott

l agalomkasznó.Lat .

í) NenL lt'cszncilondók orqotilttts |:iÍe'iezéscl: ts röuiditések.

g) véqeirhetellen mond:ttok he!'gett céIrat,ezetó a röDid, tömör, ui.

|ug o s t o galmazó'stnri d'.IL) Fofltos (r szóxeg cgyes naggobb gondo|ateg?Jségeinzk meg jelöLése,

233

i') A doLgozat teg!]en tiszta ós rent1'eze!;t.j) UglJetní keLL a bekezd'ése.lcre és 1z aitalúnos szijDegkóprc.k1 Megírúsa 1'l'tdn oluqssl'Lk e! {Ljra a d'otgozatot.2. A JiLozóJiai ess:é .sojáúos köuetelmén\Jei:a) A JilozóJiai esszé gonclolatok tdrq?]clasó't jelenti,b) Nem téuesztend.ő össze az irod'a|mi esszéDel, a' gor.dolat nem aL-

tlozható Íel az iÍodalmi tdÍgaa|á|mód miatt 'c) Nerfu kell túLz(ísba uin,ni az iroda|mi idézeteket'd) Kerülendő az a\apjóbat esztétilQi uagy érzelmi jellegű, ítéIct.e) Nen, szükséges sajat xéLemén?1iin|.et ki,hiuoan lnngiúlgozni; l;e.

r |ni keu az eglJes száltl, első személ!]ij Íornu|r (én, nekem) íúlzott llasz-nólat(Lt.

Í) olakod;li ltclL attó|, hog!] idegcn szerzök kilejezéscit sajőtullli|;éntItasznaljttk.

F. Az esszé szerkezetére vonatkozT követelmények

1. Bevezetésa) A belsezetés céLja, ||og! az esszé tón\ajat alkotó pfobtémát köÍ-

uonalazza és pontositsd.b) Meg keLt talúLni & probléma telvetésénc|c ótxénges megokoló'sat

( jelezue a kórdés Íontossagót).c) A probléma megÍoga|mazdsőlrcz meg l;etl talóIni a megfelelő ki-

ind.ll|ópontot.d) E kiindulópont neÍn lehet annyira altalános,

kórdés escÚcíben is érxényes |elrcssen.c) ELnúIetí tdrgyalásmód esetén a beuczetónek

lt'ogy bttrmely más

nem kel! tartalmaz-nia 0 'Ieltételezett megold'o'st.

f ) Amenn?Jiben eg!] ismert gondoLkodó nű,Déből idéziin|;. Díqudznikcl!, llogy ne úga íalaljlLk, miflt c| tdTg '1Jo'!t lcérdésre ad.ott perdöntő, Oéq-Lcgcs xalaszt.

g) A beDe:ető uéqén ajanlat6 a problémaleh)etésbóL kiíndulua,agondolatmen2t nagaobb egységeire is utalni'

h) A'beDezetö nem az esszé '-ó.zlata.

2. Tárgyal::rs

a) A dolgozüt foLyanuLn oégig e9lysé9|es t(trgyalúsmód.ra ltelL tú'e-l,:edni.

b) Az eg!rcs goncoLati egységeket 'on

ÍossdÍJlrknak megJeLe|ő mérték.I>en l:aIL kifeiten-i.

c) Az eg!.,,s qonclolati eg!]ségeket ós alegységcket cglJm(istóI L,iliqo-san eL keLL hatarolni.

d) Eglletlen egt1ség seln teheti ót a tómónak, mint egésznck a lteLyét'e) A szöueg ön(tILÓ egtységeine|; önaLLó gond,olatoknt |teLL tartat-

mazniulc,Í) Az cgllik szöxegeg?lséll L;efejezo rész|nek eIő kelL |;észitenie a ra-

köuetkezót.

234

3. KöVctkez|'ctós

a) A lcöDetkeztetés e|Tpuctő teladata a btuczetoben ÍelUctett 'Wrdé-sel;fe adott lell'etséges xólasz megf ogalmazó'sa.

b ) A l cöD e tke zt ct é s meg t oga|ma zrisaltor hos:nól jr Lnlí e g !! Ór tetmű kiÍ e-je2éseket.

c) C9ak ol?Jasmit Íogalmn.z2:.lnk' mcg |;öuctl;eztetasként omi o' tan'at íLT g ?J aL ú s ab ÓL D a| ób a n k öu e tk e zik.

d) A kóuetk?ztetést ne a|akitsu|r a dolaozat összeÍogldló's(iDó; tarta|-maznia kel| újszeril jauaslatol.at is.

e) Eg!1 .Íi|ozóÍiai esszé liöDetkezteÍése soltcsem lelrct xéglcges, |ezdrt, 'inlcább xiszongtagosnold. n!]itott1lak (és probLémt$eluetónzk) kalt |ennie.

Í) A lÍijxetke?tetés megJogolmazása lehetóIeg ne leglen ltnsszabb egg.két bel;ezdésnéL.

C' .{ ténra túfg) 3liismódja

1. Általrinos mcgjegyzések

. a) A témo. td'rgga|(tsdbóL mint1enckelótt az egvóni gond'olkod'o^sratall képességnek ke|l kitíinnie; xcglJétek Jigyelembe telnt a köuetke-:dÁ.cÍ:

_ ne ad,iatok z.isszct géPíesen megtd||ult szöveget;- az egyéni t0pasz'talataito|cbó| is meTítsetek pé|dát;b) Ne azért irjato|c, hogy megÍeledkezue a t|Llajdonképpeni tómdróI

szólcskörú t1|d,dsotokat bizon?!ítsó.tok, Eg!! d,olgozat tcrjedelnc ncm biz-tosíthatia annak színvonaldt is.

c) Ne adjato\r Acjrtörös nug?Jaró.zato|int (ne maglJaró,zz|itok őnmagó'-1:u! a Íogalmat).

r|,1 Ne |taszndljcttoli o| ljan J ogalma|;at, nc|yelcnek pontos jeIentésétncm ismeritel.-.

2. Az érvelés

n) KeriiL.iétcl; Qz a|apta|an ÜaglJ nem bizonyít|tató |;ijelentéseket.b) Ne annal. a qondoLatnak a lújelcnlésétcl l;ezdjétek, meluet q ké.

sóbbicic.sorrÍn keLL llel>izonyítanotok.c) opakodjatok a Llils(igosan szűk meghatározdsoktóI.d'y Jelezzétek, nlil!]en éttelemben h,aszn(tLtok egg Jcgalmat, annak

ig é n y c né|kii!, horl !] ö s sz e s j cle nt é s e it kitr.er ite né t eI..e) Kijelentéseirek legycnc!; uildgosak és tömörek.| ) Ker üL jétek n hoÍeqol.i ttts, drü JaI ltlan kiÍc.;c:isnródoÍ.g) Minden |cijclentést órrrckkcl keIL a|ó'tómasztani.h) Nc tétesszétclc öss:c c lii.jelentés, a bi:on11itós ós Qz órue|és moz-

zQi1í!tait.i) sose Íeledjétck eI, ltogu a 'ÍilozóÍkítsan I:ét íajtu óruénl\cs éruelés-

mód. tétezilí:- az etid,encia (pI. Q egész naglpbb niint annak bórmel! Íésze):* cL köDetlrcztetés: e!n! mtir mar eLtogadott et:idenciabrjl li i indulua

a: ésszeritség elDét alkalmazzllt hogg Lör'eÍlic:ÍeÍé9.e jussll?rlc abban adoiogban, anlit bizonlJitanunl; kcII.

233

. - j) Öuakoitjunk attrit, Ilogg a telcintél|ae| érueljiink, Bórmenngire is

fuIentós lenne az a Íi|o2óÍtts okit id'ézünk, ebból nem köoetkezik, hogyszatsabnk 9gaszeÍíL iilézése helyettesítheti a tulajd,onlceppeni éioelési.(Nem mondhatt.Ilk il?lesmit: ,,Kant azt dllította, hogu ... I'ehát igaz,hog?J . . .").

k) Ugaa1liluefu hiba |enne, ha a tankö7l,llueklte| jdtndtok e| hason-loan. (,'Igaz, hog!) ..., mert ig!] írja a tankónguben, t leckében()!

l) A té\L?J; hog1| néhóny ÍiloziÍus oéleménye megeg11ezik ega adottkérilésben, még 1EÍn e|egeniló ahhoz' lagg azt minilenki más is etÍo-g*ilja. Kiuónatos az il|etö ÍilozóÍltsok 'oond'o|ataihoz kritilansan, oiszo-nlJultli.

n) Az éruéfuutelen, oag?! híbds érpeket a köuetkező l€itériunwk' alapjdn ismerhetjük tel: '_ összeÍíiggéste|elvk Daw ellentmondósosak;

- szofizn,ókat, azdz a prenisszdktóI helatelenül leÚont kóuetkezmé-naeket taÍta|maznA|.;

- A ,,szq)aktól ua/.ó megrészegüLés( hib!ájóbo esnek;.* érze|mi tö|tés{r megwőzéshez tolyamodnak, a logíkus érue|és ro-

Oósdra.

3. Á példák alk.almazísa a íilozóíiai esszében -"B

a) A litozófiai elszéna. ióL meglsótogatott pé|ddtcat WlL tartd,nazúi.b) Ne é|jetek tafukön?Joböl pett példókka|' ha azokat hasontótcka|

hclaettesíthetitek, melyeket m''gatok ta|áltok.c) HafglJ tilozóJusnó| ta|áIt példdhoz Jolgamgdtok, kötelező a szerző

meg jelölésb.d,) Ne ha|mozzóltok szükségtelenü| a péIddkat, és ne Íejtsétek ki őliet

o kel|eténél jobban.e) sz kségtelen d hasznrjlt példák irodalmia's tátggalóso. A tilozótiai

esszé nenl elbeszé|és és netn regéng, retorikai Íogasok, uag11 drdnai lla-tősok nem hasznő|nak a Íi|ozóÍiAi éraelémek.

Í) A péLddkat az uletbő|, mindeneke|őtt sajdt életetekből, és nz azir o ilalonb ól ts e g y é tz-k.

g) A pél.ta nern hel?Jettesitheti csalc segítheti a ÍilozóÍiai, eleÍIlzést,rnert az előbbí a tén11ek szintjén uan, az utóbbí, ped'ig fogalmi szintenÜalósul n,eg.

4. Idézetek alkalmazása a Íilozófiai esszében

a) Az ídézetek gazd'agitjék a do|gozatot, mégse éIjetek Dissza Deliik.b) Ha

-i'd,ézetekhez tolgamodtok, Daga azéft teggétek, hogg aitottszetző gollilolata'it negoild,gítsátok,. ér,j,eínek léngegét kazeuabict neg.jelőljétek, aagg hogg saját Íeltogósotokat egll ailott ti|ozóJus jól í-slírPJrtkiÍ e jezé sétsel szeÍn|é|te ssételc,

- -c) Az idézetnek röuiilnek kell |ennie, kiikónösen a szö|Eg ,tsissaad,ósa

kockázatosső, Úlilhat ( poÍLtat|ansóg ók csúszhatnak b e ),d) Szüksé7 esetén íilézzetek és ne o4éÍt hogy mzgmlúassótok, ne1l!.

rL?Ji mini,Ent ardtok.e) Ne |eled,jétek: az idézet önÍ|agában még rwm je|ent bizongítást.

236