* F

RE

UD

*

f

il

mh

ét

*

F

RE

UD

*

f

il

mw

oc

he

*

2006. SZEPTEMBER 9.15. SEPTEMBER 2006. ÖRÖKMOZGÓ FILMMÚZEUM, BUDAPEST, VII. ERZSÉBET KRT. 39.

Sigmund Freud születésének 150. évfordulójára az Osztrák Kulturális Fórum és a Magyar Nemzeti Film-archívum fi lm-sorozatot állított össze a huszadik század egyik legnagyobb hatású gondolkodójáról, a pszicho-analízis atyjáról.

„A fi lmezést – úgy látszik – éppúgy nem lehet kikerülni, mint a bubifrizurát, de én nem hagyom magam megnyírni és nem kívánok semmiféle fi lmmel személyes kapcsolatba kerülni” – írta Sigmund Freud Ferenczi Sándornak 1925-ben Georg Wilhelm Pabst német fi lmrendező Egy lélek titkai (Geheimnisse einer Seele) című fi lmje kapcsán (Thalassa, 2004.)

Noha Freud maga elutasította a pszichoanalízis elméletének és módszerének fi lmes ábrázolását, élet-műve kitörölhetetlen nyomot hagyott a világ fi lmtörténetében. Sorozatunkban néhány alapvető fi lmtörténeti alkotáson kívül dokumentumfi lmekből válogattunk, amelyek bizonyítják, hogy Freud örök téma, máig jelen van, mind a fi lmművészetben, mind pedig a tudományos életben.

A fi lm-sorozat több olyan alkotást tartalmaz, amelyek először kerülnek bemutatásra Magyarországon. Az Egy lélek titkai (Geheimnisse einer Seele, 1926) a legkorábbi fi lm, amely a pszichoanalízist mint gyógyítási módszert ábrázolja, előkészítésében Freud munkatársai, Karl Abraham és Hanns Sachs is részt vettek. Sabine Spielrein (Carl Jung páciense és szerelme, Freud követője és munkatársa) életét tárja fel Elisabeth Marton fi k-ciós-dokumentumfi lmje, míg Otto Brusatti új dokumentumfi lmje Freud életpályáját öleli fel (Sigmund Freud: Utak és felismerések/Sigmund Freud: Wege und Erkenntnisse, 2006). Freud írásain, tudományos munkássá-gán alapul Axel Corti osztrák rendező műve, a Fiatal Freud (Der junge Freud, 1976).

A lélektani motivumok ábrázolásának nagy mestere, Alfred Hitchcock két alkotása került a programba, az Elbűvölve (Spellbound, 1945) és a Szédülés (Vertigo, 1958). Noha Hitchock maga szkeptikus volt a pszichona-lízissel, mint gyógymóddal szemben, Freud munkásságának hatása érzékelhető mindkét fi lmben. Rendhagyó életrajzi fi lm John Huston Freud: A titkos szenvedély (Freud: The Secret Passion, 1962) című alkotása. Freudról és Freud hatásáról beszélgetnek magyar pszichológusok és pszichiáterek Forgács Péter Beszélgetések a pszicho-analízisről (1993) című ötrészes sorozatában.

Zum 150. Geburtstag Sigmund Freuds stellten das Österreichische Kulturforum und das Ungarische Nationale Filmarchiv eine Filmreihe über einen der bedeutendsten Denker des 20. Jahrhunderts, den Vater der Psychoanalyse zusammen.

„Ich werde sie nicht zurückhalten, denn die Verfi lmung läßt sich sowenig vermeiden wie – scheint es – der Bubikopf, aber ich lasse mir selbst keinen schneiden und will auch mit keinem Film in persönliche Ver-bindung gebracht werden.“ – schrieb Sigmund Freud Sándor Ferenczi im Jahre 1925, auf Grund des Filmes Ge-heimnisse einer Seele des deutschen Regisseurs Georg Wilhelm Pabst. (Thalassa, 2004.)

Obwohl Freud selbst die Verfi lmung der Theorie und Methode der Psychoanalyse abgelehnt hat, hin-terließ sein Lebenswerk eine unauslöschbare Spur in der Filmgeschichte der Welt. In unserer Reihe haben wir außer einigen grundlegenden fi lmgeschichtlichen Werken auch Dokumentarfi lme ausgewählt, die uns bewei-sen, dass Freud als ewiges Thema sowohl in der Filmkunst, als auch im wissenschaftlichen Leben nach wie vor präsent ist.

Die Filmreihe enthält mehrere Werke, die zum ersten Mal in Ungarn vorgeführt werden. Geheimnisse einer Seele 1926 ist der früheste Film, der die Psychoanalyse als eine Heilmethode darstellt. Bei dessen Vor-bereitungen wirkten Freuds Kollegen, Karl Abraham und Hanns Sachs mit. Der Fiktion-Dokumentarfi lm von Elisabeth Marton deckt das Leben von Sabine Spielrein (Patientin und Geliebte Carl Jungs, Mitarbeiterin und Anhängerin Freuds) auf, während Otto Brusattis neuer Dokumentarfi lm die Laufbahn Freuds umfasst (Sig-mund Freud: Wege und Erkenntnisse, 2006). Der Film des österreichischen Regisseurs Axel Corti, Der junge Freud, 1976 basiert auf den Schriften und der wissenschaftlichen Tätigkeit von Freud.

Zwei Werke Alfred Hitchcocks, des Großmeisters der Darstellung psychologischer Motive, wurden ins Programm aufgenommen, und zwar Ich kämpfe um dich (Spellbound, 1945) und Aus dem Reich der Toten (Ver-tigo, 1958). Obwohl Hitchcock selbst die Psychoanalyse als Heilmethode skeptisch betrachtete, ist Freuds Wirk-samkeit in seinen beiden Filmen von ihm spürbar. Eine unübliche Biographie ist John Hustons Werk Freud: Die geheime Leidenschaft (Freud: The Secret Passion, 1962). Über Freud und seine Wirkung sprechen ungarische Psychologen und Psychiater in der fünfteiligen Filmreihe von Péter Forgács Gespräche über die Psychoanalyse (1993).

F R E U D F Ü R D E N I M E G Y

F R E U D I M B A D

Freud fürdeni megy (Freud im Bad) osztrák dokumentumf ilm, österreichischer Dokumentar f ilm, 2006, r/ R: Sebastian

Brameshuber, Hannes Gellner, o/K: Sebastian Brameshuber, Hannes Gellner, z/M: Gustav Mahler, 15 perc/Min.

Pszichoanalitikai vízkeresztelő három felvonásban. A budapesti Osztrák Kulturális Fórum 2006. május 6-i rendezvénye Sigmund Freud 150. születésnapja alkalmából.A Sigmund Freud szövegeiből három budapesti fürdőben rendezett hatnyelvű felolvasás célja, hogy Freud életművét visszaemeljük az élő köztudatba. A „lélekbúvárok”, azaz a színészek korabeli fürdőruhában lépnek fel, s a különböző fürdőkben váltakozva németül, angolul, franciául, olaszul, oroszul és magyarul olvassák fel a szövegeket. Erről a rendezvényről készült egy fi lm.

Eine psychoanalytische Wassertaufe in drei Akten. Aktion des Österreichischen Kulturforums Budapest zum 150. Geburtstag Sigmund Freuds (6. Mai 2006)Um Freud ins lebendige Bewusstsein der Menschen zurückzurufen, wird hintereinander in verschiedenen Bädern Budapests eine anverwandelte mehrsprachige Lesung aus signifi kanten Texten Sigmund Freuds durchgeführt. Die Schauspieler, „die Seelentaucher“, treten in historischen Badekostümen auf. Die Texte sollen sukzessive an verschiedenen Bassins in deutscher, englischer, französischer, italienischer, russischer und ungarischer Sprache gelesen werden. Daraus wurde ein Film gedreht.

S A B I N A S P I E L R E I N

IC H H I E S S S A B I N A S P I E L R E I N

Sabina Spielrein, Ich hieß Sabina Spielrein (Mit t namn var Sabina Spielrein), svéd-dán-f inn, swedisch-dänisch-f innisch, 2002, r/R: Elisabeth Mar ton, f/B: Elisabeth Mar ton, Signe Mahler, o/K: Rober t Nordstrom, z/M: Vladimir

Dikanski, sz/D: Eva Österberg, Lasse Almebäck, Mercedez Csampai, Palle Granditsky, Tove Wahlin, Natalia Usmanova,

Katarina Rubensson, Isabella Larsson Knobel, német hang, magyar szinkrontolmácsolás, deutsche Sprache, ungarische

Synchronübersetzung, 93 perc/Min.

Sabina Spielrein 1885-ben született egy rosztovi zsidó családban. A pszichoanalízis egyik legelső nőalakjaként tartják számon. Svájcban Jung első paciense volt a Zürich melletti híres, burghölzli klinikán, később szerelmi viszony alakult ki közöttük. Bécsben Freud tanítványaként a bécsi Pszsichoanalitikus Társaság legelső női tagja lett. Mintegy tizenöt évig levelezett Freuddal és Junggal. A Szovjetunióba való visszatérése után gyermekpszichológiával foglalkozott. 1941-ben, amikor Hitler lerohanta Szovjetuniót, egy pogrom során megölték két lányával együtt. E. Marton Spielrein 1977-ben felfedezett levelezése és naplója nyomán, fi kció és dokumentumok segítségével rekonstruálja ezt az izgalmakban, ellentmondásokban és tragédiában bővelkedő életutat.

Sabina Spielrein wurde 1885 in einer Rostower jüdischen Familie geboren. Sie wird als die erste Frau in der Psychoanalyse wahrgenommen und war in der Schweiz die allererste Patientin von C. G. Jung in der berühmten Nervenklinik Burghölzl neben Zürich. In der Folge entstand eine Liebesbeziehung zwischen Arzt und Patientin. In Wien wurde sie als Freuds Schülerin das erste weibliche Mitglied der Wiener Psychoanalytischen Vereinigung. 15 Jahre lang führte sie einen Briefwechsel mit Freud und Jung. Nach ihrer Rückkehr in die Sowjetunion befasste sie sich mit der Kinderpsychologie. Im Jahre 1941, als Hitler die Sowjetunion angriff, wurde sie während einem Pogrom zusammen mit ihren beiden Töchtern ermordet. Auf der Basis der im Jahre 1977 entdeckten Korrespondenz und des Tagebuches von Spielrein rekonstruiert E. Márton mit Hilfe von Fiktion und Dokumenten diesen spannungsvollen, gegensätzlichen und gleichzeitig tragischen Lebensweg.

E G Y L É L E K T I T K A I

G E H E I M N I S S E E I N E R S E E L E

Egy lélek titkai (Geheimnisse einer Seele), német némaf ilm, deutscher Stummfilm, 1926, r/R: Georg Wilhelm Pabst, f/B:

Karl Abraham, Hans Neumann, Kolin Ross, Hanns Sachs, o/K: Rober t Lach, Cur t Oer tel, Guido Seeber, sz/D: Werner Krauss

(Mar tin Fellman), Ruth Weyher (Mar tin Fellman felesége, Martin Fellmans Gat tin), Ilka Grüning (az anya, Mut ter), Jack

Trevor (Erich), Pavel Pavlov (Dr. Or th), Her tha von Walther (Fellmans asszisztensnője, Fellmans Sekretärin), 97 perc/ Min.

Egy professzort szörnyű lidércnyomás gyötör. Álmaiban erős vágy keríti hatalmába, hogy megölje a feleségét.

Az Egy lélek titkai a fi lmtörténet első fi lmje, amelyben egy fóbiás beteget pszichoanalízis segítségével

gyógyítanak. A professzor álomvilága bravúros, szürreális képekben jelenik meg, két évvel azelőtt, hogy

Buñuel elkészítette az Andalúziai kutya (Un Chien Andalou) című művet. A pszichoanalízis legfontosabb

fogalmainak, a tudatalattinak és az álomnak a megjelenítéséhez Pabst két neves berlini pszichoanalitikust

kért fel, Karl Abrahamot és Hanns Sachs-ot, mindketten Freud munkatársai voltak.

Einen Professor quält ein furchtbarer Albdruck. In seinen Träumen quält ihn ein starkes Verlangen, seine

Frau zu töten. Der Film mit dem Titel: Geheimnisse einer Seele ist der erste Film der Filmgeschichte, in

dem ein Phobiekranker mit Hilfe der Psychoanalyse geheilt wird. Die Traumwelt des Professors ist vielseitig,

sie erscheint in Form von surrealen Bildern, zwei Jahre bevor Buñuel sein Werk Ein andalusischer Hund

(Un Chien Andalou) vollendete. Für die Darstellung der wichtigsten psychoanalytischen Begriffe des

Unterbewusstseins und des Traumes hat Pabst die zwei berühmten Berliner Psychoanalytiker und Kollegen

Freuds, Karl Abraham und Hanns Sachs, beauftragt.

A F I A T A L F R E U D

D E R J U N G E F R E U D

A f iatal Freud (Der junge Freud ), osztrák-nyugat-német dokumentumf ilm, österreichisch-deutscher Dokumentarf ilm, 1976,

r/R: Axel Cor ti, f/B: Georg Stefan Troller, o/K: Wolfgang Treu, sz/D: Karlheinz Hackl, Jacques Alric, Silvia Haider, Norber t

Kappen, Peter Lühr, Karl Merkatz, Marianne Nent wich, Brigit te Svoboda, Guido Wieland, Ludwig Hirsch, Nikolaus Par yla,

német hang, magyar szinkrontolmácsolás, deutsche Sprache, ungarische Synchronübersetzung, 98 perc/Min.

Axel Corti fi lmje egyfajta szellemi utazásra invitál, amelyben Freud maga az analízis tárgya. Alex Corti

és Georg Stephan Troller kérdései nyomán kirajzolódik Freud gyermek- és ifjúkora, többek között az

antiszemitizmussal való találkozása a bécsi diákévekben, és kapcsolata kollegáival, Josef Breuerrel és

Jean-Martin Charcottal. A fi lm azt vizsgálja, hogy Freud saját élettörténete miként hatott tudományos

munkásságára.

Der Film von Axel Corti lädt zu einer Art geistigen Reise ein, in der Freud selbst der Gegenstand der

Analyse ist. Nach den Fragen von Alex Corti und Georg Stephan Troller zeichnet sich die Kindheit und

Jugendzeit Freuds ab, unter anderem seine Begegnung mit dem Antisemitismus während seiner Wiener

Studentenjahre und sein Kontakt mit den Kollegen, mit Josef Breuer und Jean-Martin Charcot. Der Film

untersucht, welche Wirkung Freuds eigene Lebensgeschichte auf seine wissenschaftliche Arbeit hatte.

E L B Ű V Ö L V E

IC H K Ä M P F E U M D I C H

Elbűvölve, Ich kämpfe um dich (Spellbound), USA, 1945, r/R: Alfred Hitchcock, f/B: Ben Hecht, Angus McPhail, John

Palmer (Hilar y St. Sanders regényéből, Nach dem Roman von Hilary St. Sanders), o/K: George Barnes, z/M: Rózsa Miklós,

Audrey Granville, sz/D: Ingrid Bergman (Constance), Gregor y Peck (John), Michael Chekov (Dr. Brulov), angol hang,

magyar szinkrontolmácsolás, englische Sprache, ungarische Synchronübersetzung, 113 perc/Min.

Egy pszichiátriai klinika igazgatóját nyugdíjazzák, helyére Dr. Edwards érkezik. Petersen doktornő úgy érzi, hogy valami nincs rendben a fi atalemberrel. Közel kerülnek egymáshoz, és lassan világos lesz, hogy a férfi nem Dr. Edwards, sőt nem is orvos. Akkor viszont miért viseli Dr. Edwards személyazonosságát? Miért nem emlékszik önmagával kapcsolatban semmire? A rendőrség megtalálja Dr. Edwards holttestét a svájci Alpokban. A képlet egyszerűnek tűnik: az ál Dr. Edwards meggyilkolta a valódit, hogy a helyére léphessen. Csak Petersen doktornő nem akar belenyugodni ebbe a magyarázatba, megszökteti a rendőrség elől a fi atalembert, és egykori professzorával együtt nekilát, hogy „Dr. Edwards” álmainak megfejtésével kiderítse az igazságot… A fi lm híres álomjelenetét, amelyet a főszereplő hipnózis alatt él át, Salvadore Dali tervezte.

Der Direktor einer psychiatrischen Klinik wird in den Ruhestand versetzt. Seine Stelle übernimmt Dr. Edwards. Die Ärztin, Frau Petersen spürt, dass irgendwas mit ihm nicht in Ordnung ist. Sie kommen sich näher und langsam wird klar, dass der Mann nicht Dr. Edwards, ja nicht einmal Arzt ist. Wieso trägt er dann Dr. Edwards Namen? Warum erinnert er sich an nichts in Bezug auf sich selbst? Die Polizei fi ndet die Leiche von Dr. Edwards in den schweizerischen Alpen. Die Formel scheint einfach zu sein: Der falsche Dr. Edwards ermordete den Echten, um in seine Rolle zu schlüpfen. Nur Frau Petersen will sich mit dieser Erklärung nicht abfi nden, ist ihm bei der Flucht vor der Polizei behilfl ich und fängt mit ihrem ehemaligen Professor an, durch die Deutung von Dr. Edwards Träumen die Wahrheit zu erfahren… Die berühmte Traumszene, die der Hauptdarsteller unter Hypnose erlebt, wurde von Salvador Dali entworfen.

B E S Z É L G E T É S E K A P S Z I C H O A N A L Í Z I S R Ő L 1 – 5 . R É S Z

G E S P R Ä C H E Ü B E R D I E P S Y C H O A N A L Y S E 1-5 . TE I L

magyar dokumentumf ilm, 1993, r,f : Forgács Péter

1. Freud és Bécs, 53 perc2. Ferenczi Sándor és a budapesti pszichoanalízis, 53 perc3. Pszichoanalízis és emberkép, 55 perc4. Pszichoanalízis és a mai társadalom, 53 perc5. A pszichoanalízis mint gyógymód, 58 perc

Vetítés a galérián, videó

ungarischer Dokumentarf ilm, 1993, R,B: Forgács Péter

1.Freud und Wien, 53 Min.2.Ferenczi Sándor und die Budapester Psychoanalyse, 53 Min.3. Psychoanalyse und Menschenbild, 55 Min.4. Psychoanalyse und die heutige Gesellschaft, 53 Min.5. Die Psychoanalyse als Heilmethode, 58 Min.

Videoprojektion in der Kinogalerie

Ü l nek (ba l ról jobbra)/sitzend (von lin k s nach rechts) Sig mu nd Freud, Ferenczi Sá ndor, Ha n ns Sachs, á l l n a k (ba l ról jobbra)/stehend (von lin k s nach rechts) O t to R a n k , K a rl A bra h a m, Ma x E it i n g on, E r nest Jones, fotog rá f ia 1922-bő l / Fotog raph ie au s dem Ja h re 1922.

S Z É D Ü L É S

A U S D E M R E I C H D E R TO T E N

Szédülés, Aus dem Reich der Toten (Ver tigo), USA, 1958, r/R: Alfred Hitchcock, f/B: Alec Coppel, Samuel Taylor, o/K: Rober t

Burks, z/M: Bernard Hermann, sz/D: James Stewar t (Scot tie), Kim Novak (Elster), Barbara Bel Geddes (Midge), angol

hang, magyar szinkrontolmácsolás, englische Sprache, ungarische Synchronübersetzung, 120 perc/Min.

Üldözés San Francisco háztetőin: a gyilkos elmenekül, az egyik rendőr lezuhan, míg a másikban, a sokkoló élmény hatására, kialakul a magasságtól való félelem. Scottie kilép a rendőrségtől, de megfogadja, hogy leküzdi tériszonyát. Ekkor hívja fel egy volt iskolatársa, aki megkéri, fi gyelje a feleségét. A varázslatos szőke nő rabul ejti Scottie-t, hamarosan a játékszerévé válik. Álom és valóság keveredik a fordulatos sztoriban, és sosem tudjuk biztosan, hogy amit látunk az megtörténik, vagy csak a fóbiában szenvedő férfi képzeletében zajlanak az események.

Verfolgung auf den Dächern von San Fransisco: Der Mörder fl üchtet, ein verunglückter Polizist stürzt ab, ein anderer bekommt von dem schockierenden Erlebnis Höhenangst. Scottie scheidet aus der Polizei aus, aber nimmt sich vor, seine Phobie zu bekämpfen. Dann ruft ihn einer seiner ehemaligen Kommilitonen an und bittet ihn, seine Frau zu beobachten. Die bezaubernde blonde Frau verführt Scottie, er wird bald zu ihrem Spielzeug. Traum und Wahrheit mischen sich in dieser abwechslungsreichen Geschichte, und wir können nie 100%ig wissen, ob das, was wir sehen, auch wirklich passiert oder nur eine Vorstellung eines unter Phobie leidenden Mannes ist.

F R E U D : A T I T K O S S Z E N V E D É L Y

F R E U D : D I E G E H E I M E L E I D E N S C H A F T

Freud: A titkos szenvedély, Freud: Die geheime Leidenschaf t (Freud: The Secret Passion), USA, 1962, r/R: John Huston, f/B:

Charles Kaufman, Wolfgang Reinhardt, o/K: Douglas Slocombe, z/M: Jerr y Goldsmith, sz/D: Montgomer y Clif t (Sigmund

Freud), Susannah York (Cecily Koer tner), Larr y Parks (Dr. Joseph Breuer), Susan Kohner (Mar tha Freud), angol hang,

magyar szinkrontolmácsolás, englische Sprache, ungarische Synchronübersetzung, 120 perc/Min.

Rendhagyó életrajzi fi lm, amelynek forgatókönyvét eredetileg Jean-Paul Sartre írta. Hétórás lett volna a fi lm, ha nem szűkítik le a történetet Freud pályafutásának arra a szakaszára, amikor egy bécsi klinika fi atal idegorvosaként a hipnózis és a hisztéria kapcsán megfogan benne az a néhány ötlet, amelyből később kifejlődött a pszichoanalízis tudománya. A fi lm emlékezetes jelenete Freud álma, amelynek megjelenítése a német expresszionista irányzatot idézi. A címszerepet a magukba forduló, zavart hősöket lélektanilag mindig igen árnyaltan alakító Montgomery Clift (1920–1966) játssza.

Ein traditioneller biographischer Film, dessen Drehbuch ursprünglich Jean-Paul Sartre geschrieben hat. Sieben Stunden hätte der Film gedauert, wenn die Geschichte nicht gekürzt worden wäre. Der Film behandelt den Abschnitt in Freuds Laufbahn, in dem er als junger Nervenarzt der Wiener Klinik jene Ideen der Hypnose und Hysterie aufgriff, aus denen sich später die Wissenschaft der Psychoanalyse entwickelte. Die Titelrolle spielt Montgomery Clift (1920-1966), der die in sich kehrenden, gestörten Figuren psychologisch immer abgestuft hervorragend darstellt.

S I G M U N D F R E U D – U T A K É S F E L I S M E R É S E K

S I G M U N D F R E U D – WE G E U N D E R K E N N T N I S S E

Sigmund Freud – Utak és felismerések (Sigmund Freud – Wege und Erkenntnisse), osztrák-francia dokumentumf ilm,

österreichisch-französischer Dokumentar f ilm 2006, r, f/R, B: Ot to Brusat ti, o/K: Rober t Neumüller, német hang, magyar

szinkrontolmácsolás, deutsche Sprache, ungarische Synchronübersetzung, 55 perc/Min.

Dokumentumfi lm követi, dokumentálja és értékeli Freud munkásságának különböző állomásait, a tudományos-szellemi életre gyakorolt, máig érzékelhető hatását, a hisztéria és neurózis felismerését és gyógyítását, a pszichoanalitikus módszertan megteremtését, iskolateremtő, elméleti tevékenységét.

Dieser Dokumentarfi lm verfolgt, dokumentiert und bewertet diverse Stationen von Freuds Werk. Seine bis heute spürbare Auswirkung auf das wissenschaftlich-geistige Leben, das Erkennen der Hysterie und Neurose, sowie deren Heilung, die Schaffung der psychoanalytischen Methode und seine theoretische Tätigkeit.

09. 09. 20:30 Eröffnung ICH HIESS SABINA SPIELREIN Gast: Elisabeth Márton

10. 09. 18.30 DER JUNGE FREUD davor FREUD IM BAD – Ein 15 minütiger Kurzfilm

10. 09. 20.30 GEHEIMNISSE EINER SEELE Klavier: Kecskeméti Gábor

11. 09. 20.30 DER JUNGE FREUD

12. 09. 20.30 ICH KÄMPFE UM DICH

13. 09. 18.00 GESPRÄCHE ÜBER DIE PSYCHOANALYSE

14. 09. 20.30 AUS DEM REICH DER TOTEN

14. 09. 18.00 GESPRÄCHE ÜBER DIE PSYCHOANALYSE

14. 09. 20.30 FREUD: DIE GEHEIME LEIDENSCHAFT

15. 09. 18.00 GESPRÄCHE ÜBER DIE PSYCHOANALYSE

15. 09. 20.30 SIGMUND FREUD – Wege und Erkenntnisse Gast: Otto Brusatti

09. 09. 20.30 Megnyitó SABINA SPIELREIN Vendég: Elisabeth Márton

09. 10. 18.30 A FIATAL FREUD előtte egy 15 perces rövidfi lm FREUD FÜRDENI MEGY

09. 10. 20.30 EGY LÉLEK TITKAI Zongoránál: Kecskeméti Gábor

09. 11. 20.30 A FIATAL FREUD

09. 12. 20.30 ELBŰVÖLVE

09. 13. 18.00 BESZÉLGETÉSEK A PSZICHOANALÍZISRŐL

09. 13. 20.30 SZÉDÜLÉS

09. 14. 18.00 BESZÉLGETÉSEK A PSZICHOANALÍZISRŐL

09. 14. 20.30 FREUD: A TITKOS SZENVEDÉLY

09. 15. 18.00 BESZÉLGETÉSEK A PSZICHOANALÍZISRŐL

09. 15. 20.30 SIGMUND FREUD – Utak és felismerések Vendég: Otto Brusatti

* F

RE

UD

*

f

il

mw

oc

he

*

F

RE

UD

*

f

il

mh

ét

*