7
m = m reláció pontos jelentése, Az inerciarendsze- rek lokalitása, A súlyerô ) precízen, érthetôen és él- vezetesen írja le az elmélet alapjait, de a fôbb ered- ményekrôl (A GP 1 -B kísérlet, A fényelhajlás, A peri- 1 GP – Gravity Probe hélium-vándorlás, A gravitációs vöröseltolódás ) szó- ló szakaszokban levezetés nélkül szereplô képletek megint csak inkább a hiány-, mint a teljességérzetet növelik. Összességében középiskolásoknak, fizikatanárok- nak, mérnököknek, fizikusoknak, de akár érdeklôdô laikusoknak is meleg szívvel lehet ajánlani Hraskó Péter nagyszerû könyvét. (Miután a speciális relativi- táselméletrôl már két részletes, fizikai fogalomrend- szerükben precíz, de a nagyközönség számára is hoz- záférhetô matematikai apparátusú kötet – ez, valamint Taylor–Wheeler Téridôfiziká ja – napvilágot látott a Typotex-kiadónál, csak remélni lehet, hogy az általá- nos relativitáselméletrôl szóló, hasonló ismérvekkel rendelkezô Taylor–Wheeler-könyv, az Exploring Black Holes is hamarosan megjelenhet magyarul.) Végül: érdemes a szerzô honlapjára (http://www. hrasko.com/peter/) is ellátogatni, ahol nemcsak A relativitáselmélet alapjai hoz találunk érdekes kiegé- szítéseket (a fentebb említett internet-címen), hanem letölthetô például a Mûegyetemen tartott Általános relativitáselmélet és kozmológia címû kurzus jegyzete is, ami szintén nagyszerû és tanulságos olvasmány. Bokor Nándor NUKLEON – lassan két éves a Magyar Nukleáris Társaság tudományos-mûszaki folyóirata A Magyar Nukleáris Társaság az oktatás és a kutatás- fejlesztés területén egyaránt fontosnak tartja a legfris- sebb eredmények magyar nyelvû publikálását, ezért 2008 májusában önálló folyóiratot indított útjára Nuk- leon néven. A folyóirat elérhetô a Társaság http:// www.nuklearis.hu weboldaláról, vagy közvetlenül a http://www.nukleon.nuklearis.hu oldalon. Az elérni kívánt olvasói kör elsôsorban a hazai tudományos és mûszaki közvélemény, de valójában a világhálón bárki néhány kattintás után elérheti a megjelent cikkeket. A két-háromhavonta megjelenô folyóiratban a reaktorfizika, a termohidraulika, a fúziós technológia, az atomerômû-üzemeltetés és a hatósági szabályozás mellett az oktatás, a sugárvédelem és a radioaktívhul- ladék-kezelés területérôl érkezô cikkek számára is megjelenést biztosítunk. A kört szeretnénk tovább bôvíteni olyan témákkal, mint a radiokémia, illetve a nukleáris technika elemeinek középfokú és felsôfokú oktatási kérdései. Bízunk benne, hogy a tapasztalt tudósgeneráció mellett a fiatalok írásait is rendszere- sen olvashatjuk oldalainkon. Az eddig megjelent kilenc számban összesen 53 írás kapott helyet 108 szerzô tollából, hiszen egy-egy cikket általában ketten-hárman jegyeznek. A színvo- nal emelését szolgálja a cikkek lektorálása a szakterü- let hazai képviselôivel. Egy-egy számban általában 6-7 cikk kapott helyet, a cikkek 6-7 oldalnyi terjedelmûek ábrákkal, hivatkozásokkal együtt. Az elmúlt év végén Kosály György tiszteletére különszám jelent meg. Terveink között szerepel a szerzôk körének bôvíté- se: minden olyan írást örömmel veszünk, amely bármi- lyen módon kapcsolódik a nukleáris technika és az az- zal kapcsolatos oktatási, történeti vonatkozásokhoz. Radnóti Katalin HÍREK – ESEMÉNYEK A TÁRSULATI ÉLET HÍREI Felhívás javaslattételre A korábbi évekhez hasonlóan az idén is szándékunk- ban áll kiosztani az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ér- meit és díjait. Ezúton is kérem a Társulat szakcsoport- jait, a területi szervezeteket és a Társulat valamennyi tagját, hogy a Társulat díjainak odaítélésére vonatkozó javaslataikat (pályázatukat) 2010. április 1-jéig szíves- kedjenek eljuttatni a Társulat titkárságára (1027 Buda- pest, Fô utca 68., postacím: 1371 Budapest, Pf. 433). A díjak odaítélésével kapcsolatban az Alapszabály vonatkozó rendelkezései az irányadóak, a díjak kiosz- tására az elôreláthatóan 2009. május 23-án megrende- zendô küldöttközgyûlés keretében kerül sor. 68 FIZIKAI SZEMLE 2010/2

Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

  • Upload
    others

  • View
    1

  • Download
    0

Embed Size (px)

Citation preview

Page 1: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

m✽ = m reláció pontos jelentése, Az inerciarendsze-rek lokalitása, A súlyerô ) precízen, érthetôen és él-vezetesen írja le az elmélet alapjait, de a fôbb ered-ményekrôl (A GP 1-B kísérlet, A fényelhajlás, A peri-

1 GP – Gravity Probe

hélium-vándorlás, A gravitációs vöröseltolódás ) szó-ló szakaszokban levezetés nélkül szereplô képletekmegint csak inkább a hiány-, mint a teljességérzetetnövelik.

Összességében középiskolásoknak, fizikatanárok-nak, mérnököknek, fizikusoknak, de akár érdeklôdôlaikusoknak is meleg szívvel lehet ajánlani HraskóPéter nagyszerû könyvét. (Miután a speciális relativi-táselméletrôl már két részletes, fizikai fogalomrend-

szerükben precíz, de a nagyközönség számára is hoz-záférhetô matematikai apparátusú kötet – ez, valamintTaylor–Wheeler Téridôfiziká ja – napvilágot látott aTypotex-kiadónál, csak remélni lehet, hogy az általá-nos relativitáselméletrôl szóló, hasonló ismérvekkelrendelkezô Taylor–Wheeler-könyv, az ExploringBlack Holes is hamarosan megjelenhet magyarul.)

Végül: érdemes a szerzô honlapjára (http://www.hrasko.com/peter/) is ellátogatni, ahol nemcsak Arelativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket (a fentebb említett internet-címen), hanemletölthetô például a Mûegyetemen tartott Általánosrelativitáselmélet és kozmológia címû kurzus jegyzeteis, ami szintén nagyszerû és tanulságos olvasmány.

Bokor Nándor

NUKLEON– lassan két éves a Magyar Nukleáris Társaság tudományos-mûszaki folyóirata

A Magyar Nukleáris Társaság az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén egyaránt fontosnak tartja a legfris-sebb eredmények magyar nyelvû publikálását, ezért2008 májusában önálló folyóiratot indított útjára Nuk-leon néven. A folyóirat elérhetô a Társaság http://www.nuklearis.hu weboldaláról, vagy közvetlenül ahttp://www.nukleon.nuklearis.hu oldalon. Az elérnikívánt olvasói kör elsôsorban a hazai tudományos ésmûszaki közvélemény, de valójában a világhálón bárkinéhány kattintás után elérheti a megjelent cikkeket.

A két-háromhavonta megjelenô folyóiratban areaktorfizika, a termohidraulika, a fúziós technológia,az atomerômû-üzemeltetés és a hatósági szabályozásmellett az oktatás, a sugárvédelem és a radioaktívhul-ladék-kezelés területérôl érkezô cikkek számára ismegjelenést biztosítunk. A kört szeretnénk továbbbôvíteni olyan témákkal, mint a radiokémia, illetve a

nukleáris technika elemeinek középfokú és felsôfokúoktatási kérdései. Bízunk benne, hogy a tapasztalttudósgeneráció mellett a fiatalok írásait is rendszere-sen olvashatjuk oldalainkon.

Az eddig megjelent kilenc számban összesen 53írás kapott helyet 108 szerzô tollából, hiszen egy-egycikket általában ketten-hárman jegyeznek. A színvo-nal emelését szolgálja a cikkek lektorálása a szakterü-let hazai képviselôivel. Egy-egy számban általában 6-7cikk kapott helyet, a cikkek 6-7 oldalnyi terjedelmûekábrákkal, hivatkozásokkal együtt. Az elmúlt év végénKosály György tiszteletére különszám jelent meg.

Terveink között szerepel a szerzôk körének bôvíté-se: minden olyan írást örömmel veszünk, amely bármi-lyen módon kapcsolódik a nukleáris technika és az az-zal kapcsolatos oktatási, történeti vonatkozásokhoz.

Radnóti Katalin

HÍREK – ESEMÉNYEK

A TÁRSULATI ÉLET HÍREIFelhívás javaslattételreA korábbi évekhez hasonlóan az idén is szándékunk-ban áll kiosztani az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ér-meit és díjait. Ezúton is kérem a Társulat szakcsoport-jait, a területi szervezeteket és a Társulat valamennyitagját, hogy a Társulat díjainak odaítélésére vonatkozójavaslataikat (pályázatukat) 2010. április 1-jéig szíves-

kedjenek eljuttatni a Társulat titkárságára (1027 Buda-pest, Fô utca 68., postacím: 1371 Budapest, Pf. 433).

A díjak odaítélésével kapcsolatban az Alapszabályvonatkozó rendelkezései az irányadóak, a díjak kiosz-tására az elôreláthatóan 2009. május 23-án megrende-zendô küldöttközgyûlés keretében kerül sor.

68 FIZIKAI SZEMLE 2010 / 2

Page 2: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

Az Eötvös Társulat kitüntetései és díjaiTudományos díjakA Eötvös Loránd Fizikai Társulat az alábbi tudomá-nyos díjakat adományozhatja:• Bródy Imre-díjat annak a személynek, aki a fizikaalkalmazásának területén,• Budó Ágoston-díjat annak a személynek, aki azoptika, molekulafizika vagy a kísérleti fizika területén,• Detre László-díjat annak a személynek, aki a csilla-gászatban, valamint bolygónkkal és annak kozmikuskörnyezetével foglalkozó fizikai kutatások területén,• Gombás Pál-díjat annak a személynek, aki az al-kalmazott kvantumelmélet kutatása területén,• Gyulai Zoltán-díjat annak a személynek, aki a szi-lárdtestfizika területén,• Jánossy Lajos-díjat annak a személynek, aki az el-méleti és kísérleti kutatások területén,• Novobátzky Károly-díjat annak a személynek, akiaz elméleti fizikai kutatások területén,• Schmid Rezsô-díjat annak a személynek, aki azanyag szerkezetének kutatása területén,• Selényi Pál-díjat annak a személynek, aki a kísérle-ti kutatás területén,• Szalay Sándor-díjat annak a személynek, aki azatom- vagy atommag-fizikában, illetve ezek interdisz-ciplináris alkalmazási területén,• Szigeti György-díjat annak a személynek, aki a lu-mineszcencia- és félvezetô-kutatások gyakorlati alkal-mazásában,• Bozóky László-díjat annak a személynek, aki a su-gárfizika és a környezettudomány területén,

• Felsôoktatási Díjat annak a személynek, aki a felsô-oktatás területén kimagasló eredmény ért el.

Társulati díjak

• Eötvös Loránd Fizikai Társulat Érem a Társulatazon tagjának adható, aki a fizika területén hosszúidôn keresztül folytatott kutatási, alkalmazási vagyoktatási tevékenységével és a Társulatban kifejtettmunkásságával kiemelkedôen hozzájárult a fizika ha-zai fejlôdéséhez.• A Társulat Prometheusz éremmel – „A fizikai gon-dolkodás terjesztéséért” – tüntetheti ki azt, aki a fizi-kai mûveltség fokozásához országos hatással hozzá-járult.• A Társulat Eötvös Plakett emléktárgya annak a tag-nak/személynek ítéhetô oda, aki rendkívüli mérték-ben nyújt segítséget a Társulat célkitûzéseinek meg-valósításához, neves külföldi vendégnek a Társulatvalamely rendezvényén tartott elôadása alkalmából.

A Társulat díjaira az Alapszabály szerint a Társulatszakcsoportjai és területi szervezetei, valamint a Tár-sulat tagjai tehetnek javaslatot, de minden társulati tagmaga is pályázhat a díjakra. A díjak elnyerésének atársulati tagság nem feltétele. A javaslatokat és a pá-lyázatokat az illetékes szakcsoportok véleményévelegyütt a www.elft.hu weblapról letölthetô, vagy a tit-kárságon beszerezhetô ûrlap felhasználásával kell aTársulat titkárságára eljuttatni.

A díjazottak személyérôl a Díjbizottság javaslatára aTársulat Elnöksége dönt.

Kádár György fôtitkár

XIV. Magfizikus Találkozó – 2009. szeptember 3–4.Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Magfizikus Szakcso-portja sorrendben 14. találkozóját 2009. szeptemberelején tartotta Miskolctól nem messze, a Bükk-hegy-ségben található Jávorkúton. A debreceni MTA Atom-magkutató Intézetbôl (ATOMKI), a budapesti EötvösLoránd Tudományegyetem Fizikai Intézetébôl (ELTE),az MTA Izotópkutató Intézetébôl (IKI), az MTA Ré-szecske- és Magfizikai Kutatóintézetébôl (RMKI) vala-mint az MTA Atomenergia Kutatóintézetébôl (AEKI)több mint 50 kutató és diákjaik vettek részt a kétna-pos találkozón, amire a Jávorkút Panzióban került sor.

A Találkozó céljai között szerepelt, hogy a résztve-vôk megismerjék a magyar magfizika legfontosabbkutatási, fejlesztési, alkalmazási irányait, naprakészismereteket szerezhessenek a magfizika területéheztartozó legfontosabb kérdésekben. A Találkozó lehe-tôséget kívánt nyújtani a különbözô kutatóintézetek-ben, egyetemeken dolgozó kutatók és diákjaik számá-ra a személyes kapcsolatok megerôsítésére, informá-ciók átadására. A szervezôk igyekeztek az egyetemidiákokat, doktoranduszokat is elérni, hogy azok aTalálkozón részt vehessenek. Ennek sikerét mutatja,hogy a résztvevôk egyharmada 35 év alatti volt.

A két nap alatt elhangzott 40 elôadás nemcsak amagfizika új tudományos eredményeit foglalta össze,hanem áttekintést adott a világ jelenleg mûködô éstervezett magfizikai nagyberendezéseirôl is. Elôadá-sok hangzottak el új európai együttmûködési hálóza-tokról és azok magyar vonatkozásairól.

A 2009-es magfizikus találkozó közepes és ala-csonyenergiás magfizikai témái három témakör körécsoportosultak: nukleáris analitika és alkalmazások, amagfizikai gyorsítók fejlôdése, valamint az atomma-gok egzotikus alakjának kutatása.

Az ATOMKI-ból és ELTE-rôl érkezô magfizikuskollégák az elemek univerzumbeli kialakulásánakmagfizikai folyamatait vizsgálták. Hallottunk az euró-pai neutronforrás (ESS) céltárgyának technikai prob-lémáit körüljáró kutatásokról, új részecskék keresésé-rôl és a Bayes-módszerrôl.

Beszámolót hallhattunk az Izotópkutató Intézet ku-tatóitól a nukleáris biztonságról, ismeretlen eredetûradioaktív anyagok tulajdonságainak gyors meghatá-rozásáról. Szó volt a roncsolásmentes anyagvizsgálatimódszerek továbbfejlesztésérôl, azok széleskörû alkal-mazásáról, amiben az ATOMKI és az IKI kutatóinak

HÍREK – ESEMÉNYEK 69

Page 3: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

van jelentôs szerepe. A prompt gamma neutron aktivá-ciós analízis technikai fejlesztésének legújabb lépéseit,ennek archeometriai alkalmazásait ismerhették meg ahallgatók. A magfizikai módszerek anyagtudományifelhasználásáról számoltak be az RMKI kutatói.

A gyakorlathoz közelálló problémák megoldásán túlmagfizikai alapkutatási eredményekrôl is hallhattunkelôadásokat. A kísérleti vizsgálatok nemzetközi együtt-mûködés keretében folytak és folynak ázsiai, európai,amerikai intézetek bevonásával. Az ATOMKI-s kollégákfôként az atommagok szerkezetének vizsgálata terüle-tén elért eredményeiket mutatták be.

A Részecske és Magfizikai Kutatóintézet munkatár-sai beszámoltak a nehéz atommagok ütköztetése so-rán keletkezett extrém nagy energiasûrûségû anyag, akvarkanyag elôállítását célzó legújabb kísérleti és el-méleti eredményekrôl. Elôadást hallhatunk a svájciCERN SPS és a New York melletti RHIC gyorsítóknálelért eredményekrôl, a kvarkanyag megjelenéséreutaló kísérleti bizonyítékokról, valamint a kvarkanyagtulajdonságairól. Szó volt a 2009 végén induló CERNLHC szupergyorsító nehézion-fizikai programjáról, azabban való magyar részvételrôl.

A Találkozó lehetôséget nyújtott arra, hogy a kü-lönbözô intézetekben dolgozó kutatók megismerhes-sék egymás eredményeit, kicserélhessék gondolatai-

kat, és mindezt megoszthassák a legfiatalabb kollé-gáikkal, ezzel segítve ôket, hogy nemzetközileg iselismert kutatókká válhassanak. A jávorkúti helyszínideális volt ezen célok eléréséhez.

A résztvevôk és elôadásaik listája megtalálható aTalálkozó weboldalán: http://yifter.elte.hu/mftal2009/mftal.html

A szervezôk: Fülöp Zsolt (ATOMKI),Horváth Ákos (ELTE), Lévai Péter (RMKI)

HÍREK ITTHONRÓL

KitüntetésekAz oktatási és kulturális miniszter az alap- és középfo-kú oktató-nevelô munkát végzô tanároknak, a gyer-mekek harmonikus személyiségformálásában végzettkiemelkedô tevékenységéért Németh László-díjatadományozott Csákány Antalné nyugalmazott tanár-nak, a Magyar Pedagógiai Társaság Általános Iskolaiés Gimnáziumi Szakosztály vezetôjének, az EötvösLoránd Fizikai Társulat fôtitkárhelyettesének.

Hiller István oktatási és kulturális miniszter KármánTódor-díjat adományozott Solymosi József, a ZrínyiMiklós Nemzetvédelmi Egyetem Bolyai János KatonaiMûszaki Karának tanára, a Katonai Mûszaki DoktoriIskola vezetôje, az Eötvös Loránd Fizikai TársulatSugárvédelmi szakcsoportjának elnöke részére. AKármán Tódor ról elnevezett díjat azok a természetesés jogi személyek érdemelhetik ki, akik a társadalmifelelôsségvállalás tekintetében kiemelkedô támogatástnyújtanak hallgatóknak, oktatóknak és oktatási intéz-ményeknek. Solymosi professzor az általa alapított„Somos Alapítvány a védelmi oktatásért és kutatásért”nonprofit szervezeten keresztül ösztöndíjakkal támo-gatott tudásközpontokat, kutatómûhelyeket a magyar-országi oktatás, felnôttképzés és tudományos kutatásterületén.

A Simonyi Károly-díj szakkuratóriuma Simonyi KárolyFizikai díjat adományozott Tél Tamásnak, a fizikaitudomány doktorának, az ELTE Elméleti Fizikai Tan-szék egyetemi tanárának a nem-egyensúlyi jelenségekelméleti vizsgálatában elért kiemelkedô tudományoseredményeiért, valamint a Kármán Környezeti Áram-lások Laboratórium létrehozásáért és iskolateremtôáramlástani kutatásaiért.

Simonyi Károly Mérnöki díjat adományozott Ger-gely Györgynek, a fizikai tudomány doktorának, azMTA Mûszaki Fizikai Kutatóintézete professor emeri-tus institutijának a felületfizikában, annak kísérletimetodikáiban nemzetközi szabványként is elismert,iskolaalapító eredményeiért, valamint – Simonyi Ká-roly ma is aktív doktoranduszaként megvalósított –életmûvéért.

A Dr. Ferenczi György Emlékalapítvány kuratóriuma2009. évben Ferenczi-díjat adományozott két fiatalkutatónak.

Pongrácz Anita SiC nano-méretû epitaxiás kristá-lyok elôállításával foglalkozott Si hordozón, és ezekminôsítésével. A SiC már ma is a jövô teljesítmény-elektronikájának egyik ígéretes anyaga, de a szélsôsé-ges körülmények között is használható érzékelôknek

70 FIZIKAI SZEMLE 2010 / 2

Page 4: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

egyik lehetséges anyaga. A kutatás széleskörû nem-zetközi együttmûködésben folyik.

Dobrik Gergely munkája az atomi léptékben meg-határozott szerkezetû grafén alapú nanoszerkezetekelôállításával és vizsgálatával foglalkozik. A grafénolyan félvezetô eszközök alapjául szolgálhat, amely-

ben az egyik dimenzió az atomi méretek tartományá-ba esik. A pályázónak és kutató csoportjának sikerültolyan szerkezetet létrehozni, amely lehetôvé tehetifélvezetô eszközök mûködését.

Az Elnökség az ELFT tagsága és a maga nevében isgratulál a díjazottaknak.

HÍREK A NAGYVILÁGBÓL

Az óriás lézer mérföldkôhöz ért a fúziós kutatásokbanA világ legnagyobb lézere igen közel áll ahhoz, hogy

A NIF elso, 2008-ban átadott 96 nyalábot tartalmazó lézeregyüttese.

megvalósítsa létrehozásának célját, a fúziós reakciókbeindítását. Ez a cél úgy valósul meg, hogy a lézeraddig hevíti rendkívüli mértékben a fúziós céltárgyat,amíg az felrobban, és magjában létrejön a fúzióhozszükséges hômérséklet és nyomás.

A korábbi kísérleteknél olyan rendszertelen impló-ziók történtek, amelyek elvesztegették a besugárzottenergia nagy részét. A kaliforniai Lawrence LivermoreNational Laboratory kutatóinak Brian MacGowanvezetésével azonban sikerült a céltárgy anyagát aprógömbalakba tömöríteni, amely segít létrehozni a fúziófeltételeit. A munkát Livermore-ban a 192 lézernyalá-bos National Ignition Facility (NIF) berendezésnélvégezték, amely 2009-ben állt üzembe.

A kutatócsoport olyan céltárgyat használt, amelynem tartalmazta a fúzió két alapelemét, a deutériumés trícium izotópokat. A céltárgy szimmetrikus impló-ziója azonban arra enged következtetni, hogy a NIFképes lesz arra, hogy beindítsa a fúziós reakciót 1,2–1,3 megajoule energiájú impulzusokkal, amelyek jó-val az 1,8 megajoule kapacitás alatt vannak.

A kutatók az elmúlt két évben lassan növelték alézer teljesítményét amíg elérték az 1 megajoule fe-letti határt. Most új mûszert szerelnek fel a 10 cm vas-

tag alumínium targetkamrára, valamint óriási betonaj-tókat helyeznek el a fúziós kísérletekben keletkezôneutronok elleni védelem céljából. Néhány hónapmúlva elkezdôdnek a kísérletek, amelyek a nyalábokkölcsönhatásait és a kompressziót vizsgálják. Haminden jól megy, az év végére megpróbálhatják be-indítani a fúziós reakciót is.

(http://www.newscientist.com/)

Ütközô részecskék fekete lyukakat hozhatnak létreA svájci CERN-ben dolgozó részecskefizikusok aztjósolják, hogy a világ legnagyobb energiájú gyorsító-ja, a Nagy Hadron Ütköztetô (Large Hadron Collider,LHC) berendezésben gyorsított részecskék ütközés-kor apró fekete lyukakat hozhatnak létre, amelyekészlelése fantasztikus felfedezés lenne. Aggódó laiku-sok azonban attól félnek, hogy ezek a fekete lyukakelnyelhetik a Földet – ami a fizikusok szerint lehetet-len – ezért petícióval fordultak az ENSZ-hez hogyzárassa be az 5,5 milliárd dollár értékû LHC berende-zést. Furcsa módon azonban soha senki nem mutattameg, hogy a gravitáció alapvetô elmélete, Einsteináltalános relativitáselmélete ténylegesen megjósolja-e,hogy fekete lyukak létrejöhetnek ilyen módon. Mostegy számítógépes modell segítségével elôször sikerült

kimutatni, hogy részecskeütközéseknél valóban kelet-kezhetnek fekete lyukak.

A fekete lyukak keletkezésénél a kulcstényezô az,hogy elegendô tömeget vagy energiát zsúfoljunk összeelegendôen kis térfogatba, amint az például nagytö-megû csillagok összeroppanásánál történik. Einsteináltalános relativitáselmélete szerint a tömegek elgörbí-tik a téridôt, hogy a gravitációként ismert jelenségetlétrehozzák. Ha nagyon nagy tömeg zsúfolódik na-gyon kis térfogatba, a téridô annyira elgörbül, hogyabból a térfogatból semmi, még a fény sem távozhatel. Így az objektum fekete lyukká változik. Két ütközôrészecske pedig ilyen módon hozhat létre apró feketelyukat, ha az ütközés energiája meghaladja az úgyne-vezett Planck-energia alapvetô korlátját.

HÍREK – ESEMÉNYEK 71

Page 5: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

A fizikusok eddig ezt tételezték fel, mondja Mat-

Szerkesztõség: 1027 Budapest, II. Fõ utca 68. Eötvös Loránd Fizikai Társulat. Telefon/fax: (1) 201-8682

A Társulat Internet honlapja http://www.elft.hu, e-postacíme: [email protected]

Kiadja az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, felelõs: Szatmáry Zoltán fõszerkesztõ.

Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza. A szerzõknek tiszteletpéldányt küldünk.

Nyomdai elõkészítés: Kármán Tamás, nyomdai munkálatok: OOK-PRESS Kft., felelõs vezetõ: Szathmáry Attila ügyvezetõ igazgató.

Terjeszti az Eötvös Loránd Fizikai Társulat, elõfizethetõ a Társulatnál vagy postautalványon a 10200830-32310274-00000000 számú egyszámlán.

Megjelenik havonta, egyes szám ára: 780.- Ft + postaköltség.

HU ISSN 0015–3257 HU ISSN 1588–0540(nyomtatott) és (online)

thew Choptuik, a University of British Columbia, Van-couver kutatója. Egy 1971-bôl származó számítás isazt mutatja, hogy részecskék ütközésénél keletkezhetfekete lyuk, azonban ebben a számításban magukat arészecskéket is fekete lyukaknak tételezhették fel,ezért az eredmény nem tekinthetô megbízhatónak.Choptiuk és Frans Pretorius, a Princeton Egyetemkutatója az általános relativitáselmélet bonyolult ma-tematikai apparátusát felhasználva szimulálta az ütkö-zési folyamatot. Az egyszerûség kedvéért a két ütközôrészecskét hipotetikus bozon csillagnak tételezték fel,amely modell hasonló a gömb alakú folyadék csillag-modellhez. Óriási mennyiségû számítógépidôt fel-használva azt találták, hogy ha az ütközés teljes ener-giája meghaladja a Planck-energia egyharmadát, létre-

jöhetnek fekete lyukak. Vajon ez azt jelenti, hogy azLHC-ben keletkezhet fekete lyuk? Korántsem, mondjaChoptuik. A Planck-energia egy trilliószor nagyobbmint az LHC maximális energiája, ezért az LHC csakakkor kelthetne fekete lyukakat, ha a tér több minthárom dimenziós lenne és egyes dimenziók kis cso-mókba görbülnének össze, hogy csak nagyenergiájúütközésekben legyen szerepük.

Steve Giddings, a University of California, SantaBarbara elméleti fizikusa szerint igazán nagy teljesít-mény, hogy képesek voltak elvégezni ezt a számító-gépes szimulációt. Lehetséges, hogy ez az egyetlenmódja a jelenségek tanulmányozásának, ha a térneknincsenek extra dimenziói vagy a Planck-energia el-érése reménytelennek tûnik.

(http://sciencenow.sciencemag.org)

A legújabb csillagászati nagymûszerekA Csillagászat Nemzetközi Évében, vagyis 400 évvelazután, hogy Galileo Galilei megkezdte az égbolttudomány- és kultúrtörténeti jelentôségû távcsövesmegfigyelését, a csillagászat mûszerarzenálja jelentôsföldfelszíni és légkörön kívüli eszközökkel gyarapo-dott. A legújabb mûszerek egyikével ismét megdôlt alegnagyobb optikai távcsô rekordja. A 10,4 m átmérô-jû Gran Telescopio Canarias (GTC) fénygyûjtô felüle-te 6 négyzetméterrel haladja meg az eddigi csúcsottartó Keck-távcsövek fôtükrének gyûjtôfelületét.

A csillagászati célú óriástávcsövek felületét gazda-sági és mûszaki megfontolások alapján már évtizedekóta nem egyetlen darabból készítik. A hatalmas tükrötkisebb szegmensekbôl, ez esetben 36 darab hatszög-letû szegmensbôl állítják össze. Az egyes tükörelemekegymáshoz viszonyított helyzetének megfelelô beállí-tásáról és megôrzésérôl számítógéppel vezérelt me-chanikai rendszer gondoskodik, amellyel mindenegyes szegmens külön-külön úgy mozgatható, hogy arendszer tökéletes leképezésû, egybefüggô tükrötimitál a távcsô tetszôleges helyzetében.

A La Palma szigetén létesített GTC a két évig tartótesztüzem után 2009-ben vált teljesen mûködôképes-sé. Egy távcsô használhatóságát és teljesítôképességétazonban nem egyedül a fôtükör átmérôje szabja meg.Az is rendkívül fontos, hogy milyen detektorok érzé-kelik a távcsô által összegyûjtött sugárzást. A GTCátadásakor csak egy képalkotó és kis felbontású szín-képek készítésére alkalmas mûszer állt rendelkezésre.A távcsô fô észlelôberendezése, a University of Flori-da szakemberei által tervezett és épített CanariCam2010-ben kerül használatba. A közeli-infravörös tarto-

mányban (7,5–25 mikrométer között) mûködô detek-torral a képalkotáson és a nagy felbontású spektrosz-kópiai vizsgálatokon kívül polarizációs mérések isvégezhetôk. Az óriásteleszkóppal fôként nagyon tá-voli, emiatt egészen halvány galaxisok vizsgálatáttervezik, valamint szupernóvák, exobolygók és a csil-lagkeletkezés kutatását.

A chilei Atacama-sivatagban 5000 m magasságbanszámos ország összefogásával készülô Atacama LargeMillimetre Array (ALMA) létesítésében nagy elôrelépéstjelent, hogy 2009-ben már interferometrikus próbamé-réseket végeztek a meglevô 2 antennával. A teljes ki-építés 50, egyenként 12 m átmérôjû antennát tartalmazmajd, amelyekkel az Univerzumból érkezô milliméteres(pontosabban 0,3 és 9,6 mm közötti) hullámhosszú su-gárzást tanulmányozzák elsôsorban kozmológiai kutatá-sokhoz, de az alacsony hômérsékletû égitestek (pl.bolygók) és tartományok (pl. molekulafelhôk) is jólvizsgálhatók milliméteres sugárzásuk alapján. Az inter-ferometriai mérési módszer rendkívül nagy szögfelbon-tást tesz lehetôvé, mivel a mozgatható antennákkal akár16 km-es bázistávolság is elérhetô lesz (azaz a szögfel-bontás egy 16 km átmérôjû távcsôével egyenértékû).

Az ûrcsillagászati kutatásokba három lényeges mû-szer lépett be tavaly: a Kepler-, a Herschel- és a Planck -ûrszondák. A fotometriai célú Keplerrôl részletes ismer-tetés található Szabó Róbert cikkében (Fizikai Szemle2009/4, 121–124.), az infravörös tartományt vizsgálóHerschel- és a mikrohullámú sugárzást észlelô Planck-szondákra pedig a közeljövôben várható eredményeikkapcsán érdemes lesz visszatérnünk.

Szabados László

72 FIZIKAI SZEMLE 2010 / 2

Page 6: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

BEÉGETHETIK-E NAPSÜTÉSBEN A LEVELEKET…

2. ábra. (balra fönt) a) A 2. kísérlet elrendezése, amelyben két juhar (Acer platanoides, lent) és két páf-rányfenyô (Ginkgo biloba, fönt) levél volt vízszintesen kiterítve egy-egy üveglapon. Mindkét levélfaj le-velének fonákját, illetve színét víz-cseppek borították. b) A páfrány-fenyô (bal oszlop) és juhar (jobb oszlop) levelein nyugvó vízcsep-pek fényképei közelrôl.

4. ábra. (balra lent) a–f) Az 1. kísér-letben napégést szenvedett juhar-levelek (Acer platanoides), ame-lyeket 2, illetve 10 mm átmérôjû üveggolyók borítottak a közvetlen napfénnyel történt hosszú (bal oszlop), közepes (középsô osz-lop) és rövid (jobb oszlop) besu-gárzás alatt. Az üveggolyók által fó-kuszált napfény nagy intenzitása miatt kialakult barna perzselési fol-tok jól kivehetôek a zöld levele-ken. g–l) Az a–f ábrák 4-szeres na-gyításban.

7. ábra. (jobbra lent) Barna nap-égési foltok, körökkel jelölve, a ru-caöröm (Salvinia natans) szõrös, zöld levelein, a 3. kísérlet végén.

Ginkgo biloba Acer platanoides

levélfonák

levélfonák

levélszín

levélszín

a) b)

hosszú közepes rövidb e s u g á r z á s i i d õ t a r t a m

üve

ggo

lyó

k á

tmér

õje

2 m

m10

mm

2 m

m10

mm

a) b) c)

d) e) f)

g) h) i)

j) k) l)

Page 7: Fizikai Szemle - 59. évf. 2. sz. (2010. február)epa.oszk.hu/00300/00342/00236/pdf/FizSzem-201002_068-back.pdf · relativitáselmélet alapjaihoz találunk érdekes kiegé-szítéseket

fizikai szemle

2010/2

9 7 7 0 0 1 5 3 2 5 0 0 9 20001

ISSN 0 0 1 5 3 2 5 - 7