SZÖVEG: SOLYMÁRI DÁNIEL

FÖLDI ÉDENKERT A MAGASBAN

A NGORONGORO-KALDERA

FOTÓ: SZABÓ SZILVESZTER

Az Istenek Hegyei. Így nevezik a maszájok Tanzánia északi ter-mészeti csodáit. A Ngorongoro, ez a Serengeti-síkságbólmerészen kiemelkedő, hajdani tűzhányó az ország egyikméltán legjelentősebb turisztikai látványossága, bevételéneklényeges forrása. A valamikori óriásvulkán ugyanakkor atérség élővilága számára több ennél: a túlélés záloga. Földünkegyik legnagyobb, zárt peremű kalderájaként ma több tízezernagyvad otthona, szárazságban biztos menedéke. A rombolópusztulás, majd újjászületés és virágzás világhírű példája. Ám napjainkban a majd’ hatvan évvel ezelőtt alapított Nemzeti Park ismét jelentős kihívások előtt áll

54 A FÖLDGÖMB 2015. MÁRCIUS

Szürkületben érkezünk Arushából akaldera peremén magányosan álló he-gyi szállodába, ahol az őszi csúcsidő-szak dacára csak egyetlen csoport van rajtunk kívül. Hűvösek az esték a2200 m magas trópusi hegységben.Naplemente után 20-30 °C különbség islehet a kisrepülővel mindössze néhányórára lévő fővároshoz képest, ahol eb-ben az időszakban este sem esik 30 °Calá a hőmérő higanyszála.

Az ország ,,északi fővárosában” eltöltött sokórásvárakozás engedélyeink kiadására mára érzéki örö-meink mérséklésére kényszerítenek. Kalandunkatkétségtelenül felgyorsította volna a korábban igényelt„előregisztráció”, ám vendéglátóinknak nem voltsaját forrása az előlegként küldött belépti díjaink ki-egészítésére. Jóllehet a turizmus az ország egyik hú-zóágazata, a vállalkozások jelentős része nem ren-delkezik folyamatos fizetőképességgel. Az Arushábaneltöltött lassú készülődés és a legvadabb útviszo-nyokra is felkészített, robusztus terepjárók látványanémiképpen az egykori nagy expedíciók időszakát

GRANT-GAZELLÁK LEGELNEK A FÜVES MEDENCÉBEN

Az egész évben gazdag legelô dacárasem lankadhat a figyelmük. Folyamatos

éberségre van szükségük, a park területén élô oroszlánok állandó

fenyegetettséget jelentenek számukra

FOTÓ: SZABÓ SZILVESZTER

NGORONGORO-KALDERA 55

SZIGORÚAN TILOS AZ UTAKRÓL LETÉRNI!Az állatok élôhelyének védelme érdekében ez itt a legfontosabb szabály. Vezetônk a térség néhány súlyosan veszélyeztetett keskenyszájú orrszarvújátfürkészi távcsövével (jobbra fent)

idézte fel. Romantikus képzelgésemet csak fokoztaegy félig épen maradt cégér a gyarmati időkből a fő-tér egyik épületének homlokzatán; a Korona egyikudvari beszállítójának kopott mementója. E nem isannyira kisváros ma színes, multikulturális olvasz-tótégelye a térségnek – a kráter vidékére, a MountMerura vagy a Kilimandzsáróra induló turisták egyikkiindulópontja, és egyben a Kelet-afrikai Közösség,a kontinens egyik legnagyobb, EU-s mintára szer-veződő együttműködési rendszerének központja is.

Visszavonulni készülünk szobáinkba a Ngoro -ngoro (ejtsd: gorongoró) kalderájának peremén, mi-

NÍLUSI VÍZILOVAK HÛSÖLNEK A MOCSARAS TERÜLETENÍgy védekeznek a tûzô napsütés ellen. Szemük, fülük és orruk is a koponyájuk tetején található, így nem kell kiemelniük fejüket a vízbôl,hogy levegôt vehessenek (jobbra lent)

FOTÓ: SOLYMÁRI DÁNIEL

FOTÓ: KIRSCHNER PÉTER

56 A FÖLDGÖMB 2015. MÁRCIUS

közben a szálloda körül délutáni terepszemlét tartóelefántok hatalmas lábnyomait szemléljük bizton-ságos távolból, a telihold fényében.

Másnap hajnali sötétben indulunk útnak. Ki-fejezetten meredek, burkolat nélküli lejtőút vezet ahegy gyomrába – összkerék-meghajtás nélkül ag-gasztó lenne a visszatérés gondolata. Az óriási kal-deraüst mélyén összefüggő, harmatos köd ül, amelyfokozatosan emelkedik a perem fölé. A nap lassanerősödő sugarai szétoszlatják e mindent beborítóleplet, amely állatok tízezreit fedi el kíváncsi te-kintetünk elől. A hajnal derengő fényében egy zeb-racsorda állja el az utat. Gyermeki lelkesedéssel fo-tózunk, miközben az állatok korai fürdőjüketveszik az út porában. Vezetőnk türelmesen vár.Mást nem is tehetünk, hiszen szigorú szabályok vo-natkoznak ránk, amelyet nem esik nehezére betar-tatnia a természet iránt elkötelezett kísérőnknek.Harminc éve szolgál a park területén…

Hamarosan feltűnik körülöttünk a kaldera gyű-rűszerű pereme, és láthatóvá válik meredek belsőfala. A 20 kilométer átmérőjű medence közepefelé tartunk, közel 1600 méterre a tengerszint fe-lett. A mintegy 600 méterrel fölénk emelkedő ol-dalfal függönyként veszi körül a hatalmas katlant,többé-kevésbé elzárva lakóit a külvilágtól. Elkép-zelni is nehéz azt az erőt, amely e hegyet kialakí-totta! Kataklizmaszerű vulkánösszeomlás képe raj-zolódik ki lelki szemeim előtt, miközben gnúkezrei legelésznek békésen ebben a háborítatlan földiparadicsomban.

ÖSSZKOMFORT A KALDERA BELSEJÉBENA park területén egész évben van ivóvíz, teljes szárazság szinte sosem tapasztalható. Az ásványokban gazdag, tiszta víz nagy vonzerô a Serengetibôl érkezô állatok számára

FOTÓ: DANIEL MAINA

FOTÓ: DANIEL MAINA

NGORONGORO-KALDERA 57

MAGÁNYOS ZEBRA SZEMLÉLI A TÁJAT, miközben a hajnali nap sugarai lassan eloszlatjáka kaldera mélyén ülô párát. Egyike annak a 1,5 millió vándorló állatnak, amely márciusbanelhagyja a Serengeti kiszáradt legelôit

A CIKK MEGJELENÉSÉNEK TÁMOGATÓJA

AZ STA TRAVEL — STATRAVEL.HU

58 A FÖLDGÖMB 2015. MÁRCIUS

Az emberiség bölcsőjeA vulkanológiai rekonstrukciók szerint a Ngoro -ngoro valaha Afrika legmagasabb hegye lehetett:6000 méter körüli magasságával a Kilimandzsárómai tetőszintje fölé magasodhatott. A világ nyol-cadik csodájának is nevezik, komoly ,,versenyben”négy-öt másik ,,világcsodával”. A mintegy 2,5 mil-lió évvel ezelőtt összeomlott, a magmakamra ki- ürülése miatt magába roskadt tűzhányó páratlantermészeti jelenség. De nem ez az egyetlen vulka-nikus képződmény a térségben! Az Afrikai-kőzet-lemez szétszakadásával, távolodásával létrejöttNagy-hasadékvölgy kelet-afrikai vidéke vulkani-kus tevékenységekben igen gazdag terület. A kon-tinentálislemez-távolodás persze ennél térben mégkiterjedtebb jelenség, hisz északon a Szír–Jordán-ároknál kezdődik és egészen Mozambikig fut, e rö-vid tanzániai szakaszát viszont a Kráterek-vidékéneknevezik. Ngorongoro ennek egyik leg lát ványosabbrésze, bár nem kráterről van szó. Az itt magasodó,egykori ősvulkánnak természetesen volt krátere,kitörési központja a magasban, azonban az egész rétegvulkáni felépítmény összeomlásával már csak

a lejtők alsó részeit láthatjuk: domborzatfordulattörtént, berogyásos kaldera alakult ki. Ahol egykorhatalmas tűzhányó állt, ma csak egy medencét találunk.

A 260 km2 alapterületű vulkánroncsot több ki-sebb hegytömeg veszi körül: itt állnak az Olmoti ésaz Embakai 3000 méter fölé magasodó masszívu-mai, és a híres, ma is aktív Ol Doinyo Lengai. Ez utóbbi a Föld leghűvösebb, erősen karbonátos lávát adó tűzhányója. Ettől távolabb a szintén aktívMount Meru és a híres Kilimandzsáró.

Ám más különlegessége is van még a térségnek:a Ngorongoro közelében húzódó Olduvai-szurdokfeltehetően az emberiség bölcsőjét rejti magában. E legmélyebb pontján százméteres és közel 50 kilo-méter hosszú kanyon egy földrengés következtébenjött létre. Szerencsés adottságainak köszönhetőenjól megőrizte az ott található ősi maradványokat. Mi-után Hans Reck régész-vulkanológus 1913-ban út-törő feltárásokat végzett, e szakadék Afrika leghíre-sebb archeológiai forrásává vált. Igazi hírnevétazonban a Brit Kelet-Afrikában született régész-ant-

NGORONGORO-KALDERA 59

ropológus, Louis S. B. Leakey 1931-ben kezdettkutatásainak köszönheti, aki megerősítette Reckleletét, az „Olduvai embert”. Feleségével évtize-deken át kutatta a területet. Olduvai a Leakeycsalád első számú úti céljává vált. A pár ma- gán életi válságoktól sem mentes időszakában,amely során gyakran a tudományos élet szerep-lőivel is meg kellett küzdeniük, számos ősi ho-minidaleletet és -eszközt fedeztek fel. A legje-lentősebbek között Australopithecus- és Homoerectus-maradványok szerepelnek. Olduvai ez-zel az előember egyik legkorábbi lelőhelyénekszámít. És nemcsak a csontok okán: itt találha-tók az úgynevezett Laetoli-lábnyomok is. A há-rom felegyenesedett, mellső végtagjaira máregyáltalán nem támaszkodó emberszabású láb-nyomát 3,5 millió évesre becsülik! Társaikkal őklehettek az óriásvulkán vidékének őslakosai. E leletek a ma utazói számára rávilágítanak arraa kettősségre is, hogy bár Afrika a legek földré-sze, a mai napig jóval kevesebb ismerettel ren-delkezünk róla, mint az Újvilágról vagy Ázsiáról.

TRÓPUSI ERDÔ A KALDERA PEREMÉNEK FELSÔ VIDÉKÉNA dús növényzet kiváló otthont nyújt a térségmajompopulációi számára, amelyek aNgrongoro elefántjaival élnek egy közegben.Az ugandai Bwindi Nemzeti Parkhoz hasonlóanitt is elôfordulnak az afrikai elefántok kisebbtestû változatai, amelyek jól alkalmazkodtak a meredek terephez

VULKÁNOK VIDÉKEA Ngorongoro és környezeténekvulkanizmusa a Kelet-afrikai-árokrendszerhez kapcsolódik

A NGORONGORO-KALDERA létrejöttének folyamata vázlatosanFOTÓ: SZABÓ SZILVESZTER

60 A FÖLDGÖMB 2015. MÁRCIUS

Noé bárkája

A Ngorongoro kalderája ma a világ legnagyobbegyedsűrűségű nagyvadélőhelye: kb. 25 ezer sza-vannai emlős időszakos lakhelye, amelyek a Serengeti-síkságról érkezve időznek hosszabb-rövi-debb ideig e védett, ,,összkomfortos” térségben. Amedencében ugyanis egész évben van ivóvíz, teljesszárazság szinte sosem tapasztalható. Az ásványok-ban gazdag, tiszta víz pedig nagy vonzerő.

A Ngorongorót a Serengeti mikrokozmoszánakis szokás nevezni önálló ökoszisztémája miatt, bár eztegyesek megkérdőjelezik, mondván, hogy a fajok szí-nes választéka mellett sem élnek például zsiráfokvagy krokodilok a kalderában (hiszen bejutásuknakkifejezett akadálya az itteni domborzat...). Tény,hogy a 30 ezer km2-es Serengeti Nemzeti Park szer-ves része, ahonnan gnúk, zebrák, antilopok és biva-lyok ezrei érkeznek a katlanba a száraz évszakban.Mivel a Ngorongoro teherbíró képessége is véges,ezért jelentős részük az esős évszakban el is hagyja akalderát, és újra a tágasabb szavannára vándorol,hátuk mögött hagyva orrszarvúk, vízilovak, oroszlá-nok, elefántok és más vadak ezreit, melyek a me-dence állandó élővilágát jelentik.

Az európai vadászok és kutatók 1900-as évekelejétől fokozódó érdeklődése a térség iránt utak ki-építését tette szükségessé. Ebben az időben szület-tek a kaldera peremén álló szállodák elődei is. A te-rület eredeti állapotának megőrzése azonban csakaz ötvenes években vált fontossá. A tanzániai kor-mány a vidéket 1959-ben önálló Nemzeti Parkkányilvánította, megteremtve ezzel a jogi védelemlehetőségét. A 8292 km2-es természetvédelmi te-rület ma az egyetlen olyan az országban, amelybenteljes védelmet élvez a környezet és az állatvilág. ANgorongorót az UNESCO 1979-ben a világörök-ség részének nyilvánította, újabb jogi garanciát je-lentve az élővilág számára. Az itt futó autóutakszámát csökkentették, a területre való belépés csaka szigorúan őrzött kapukon keresztül lehetséges. Anapi belépők számát is limitálták, jóllehet a szállo-dák üzleti érdekei miatt a park folyamatos nyomásalatt áll a vendégek száma tekintetében.

A Ngorongoro esetében azonban nemcsak az ál-latvilág élvez kiemelt védelmet: a térségben élőmintegy 40 ezer maszáj szimbiózisban él a termé-szettel. A bantu népvándorlás utolsó hullámábanérkező maszájok a 17. században telepedtek le az af-rikai Nagy-hasadékvölgy szavannáján. E harcias,domináns nép a 19. század első feléig 800 kilomé-ter hosszú és közel 300 kilométer széles területeturalt a Kelet-afrikai-árokrendszer mentén.

A Kenya-hegytől a Kilimandzsáróig húzódó,ma Maszájföldnek is nevezett terület jelentős része

FEHÉRHÁTÚ KESELYÛ ÉRKEZIK EGY ÉJJEL ELEJTETT TETEMHEZA keselyûk tápcsatornájában élô mikro-organizmusok ellenállóvá teszik e lényeketa bomló tetemekben lévô kórokozókkalszemben. Szövetelhalást okozó „húsevô”kórokozót képesek termelni, így a kutatókszerint immúnisak a veszélyes toxinokkalszemben (jobbra fent)

MAGÁNYOS HÍM ELEFÁNT A KALDERA SZAVANNÁJÁNBár az afrikai elefántok esetében a nôstényeknek is van agyara, azok csordában élik életüket. A hímek csak a párzási idôszakban találkoznak újra nôstény társaikkal

NGORONGORO-KALDERA 61

FOTÓ: KIRSCHNER PÉTER

FOTÓ: SZABÓ SZILVESZTER

62 A FÖLDGÖMB 2015. MÁRCIUS

KAFFERBIVALY A MEDENCE FELSÔBB, ERDÔS RÉSZÉNE roppant erôs állatnak kevéstermészetes ellensége van,gyakran az oroszlánok elleni védekezésbôl is gyôztesen kerül ki

HIÉNA-ÔRSZEMRendkívül jól szervezettcsapataikat a nôstényekuralják, erôben felveszik a versenyt a hímekkel, és akár végezhetnek isazokkal (jobbra)

FOTÓ: KIRSCHNER PÉTER

FOTÓ: KIRSCHNER PÉTER

NGORONGORO-KALDERA 63

egykor az őslakosok tulajdonát képezte, akik békésmegállapodás alapján engedélyezték annak hasz-nálatát másoknak. A hagyomány alapján történőföldhasználat évszázadokon át jól működött. Atérség legnépesebb etnikai csoportjával, a tradicio-nálisan fölművelésből élő kikujukkal hallgatóla-gos megegyezés szerint éltek a rendkívül gazdagontermő földekből. Életüket ugyanis legelőváltó, for-górendszerű gazdaság szerint rendezték be: miutánállataik idővel lelegelték a falvaik tágabb környékét,a kiürült földeket használatba vehették mások.

Az európai államok 19. század eleji megjelenésesok tekintetben gyökeres fordulatot hozott. A föl-dek elszakítása és a területi határok változtatásánakkövetkeztében folyamatossá vált a feszültség a te-lepesek és a helyi népcsoportok között. A megvál-tozott helyzet új fejezetet nyitott. Jóllehet a ma-szájok számos tekintetben mindmáig megőriztéksajátságos életvitelüket, az európai gyarmatosítókjelenléte határt szabott harcias kalandozásaiknak is;mára békés pásztornéppé váltak. Napjainkra a tan-zániai kormány – felismerve létjogosultságukat,sőt elsőbbségüket – teljes védelmet biztosít e fél-nomád pásztornép számára.

Sötétedésben hagyjuk el a krátert. Egy nap alattbejárható volt a terület jelentős része, mialatt olyan

fajgazdagságban van részünk, amiért máshol talánnapokat kellene utazni. Jóllehet állat és ember lát-szólag teljes harmóniában él együtt a Ngorongoro vi-dékén, számos nehézséggel kell megküzdeni a térségiránt elkötelezetteknek. A park közelében egyre nö-vekvő falvak, városok területigénye folyamatosannő, amely a természetes életterek szűkülésével jár. Afolyók és patakok illegális ,,szabályozása”, a víz- és ta-lajszennyezés megboríthatja a helyi ökológiai erend-szert. Ennek szomorú példája a kaldera vízkészleté-nek 1993-as időszakos elapadása, amikor közel 250ezer gnú pusztult el. További veszélyt jelent a térségbiodiverzitására az illegális fakitermelés, amely az el-múlt években drámai méreteket öltött. Mindez ke-mény kihívás elé állítja az itt élőket, amelyben a tér-ség vezetőinek legjobb belátására és határozottakaratára van szükség, hogy megvalósulhasson azegyüttélés minden fél számára kedvező formája.

A ,,MAGÁNYOS FA” AZ EGYIK KÖZPONTI PIHENÔHELYAz állatok védelme érdekében e csodálatos tó mellettalakították ki a park egyetlen nyilvános mosdóhelyiségét

FOTÓ: SOLYMÁRI DÁNIEL