FRANCIA NYELV KEZDŐKNEK Nyelvcsere club a Second Life-banhttp://francianyelv.extra.hu http://locoling.ning.com

Igeragozás jelen idıben

A jelen idı az alábbiak kifejezésére alkalmas a francia nyelvben:

elbeszélés pillanatában történı cselekvés

rendszeresen ismétlıdı cselekvés

jövı idejő cselekvés (si-vel bevezetett mellékmondat vagy idıhatározó esetén)

múlt idejő cselekvés történelmi elbeszélésekben

általános érvényő kifejezések

A zölddel jelöltek némák, a ragot nem kell ejteni.

I.

csoportII. csoport III. csoport

-er

végő-ir végő

-re

végő

-dre

végő

-aindre,

-eindre,

-oindre,

-soudre

végő

pouvoir,

vouloir,

valoir

ouvrir,

cueillirvaincre

Je -e -is -s -ds -s -x -e -cs

Tu -es -is -s -ds -s -x -s -cs

Il/elle -e -it

-semmi

vagy

-t

-d -t -t -e -c

Nous -ons -issons -ons -ons -ons -ons -ons -quons

Vous -ez -issez -ez -ez -ez -ez -ez -quez

Ils/elles -ent -issent -ent -ent -ent -ent -ent -quent

Csak a többes szám elsı és második személynél kell kiejteni ıket, a többi néma, ezért a beszélt nyelvben a személyes

névmás nélkül egyformán hangzanak. Ezért kötelezı a névmások kitétele. Az eltérı alakok kiejtése: - ons [on],

orrmagánhangzó - ez [é]

Az –er végő igék tövét az –er fınévi igenév-képzı elhagyásával nyerjük:

parler => parl-…

Ehhez az igetıhöz közvetlenül kapcsolódnak az ige személyragjai.

A ragozott ige írásmódja lényegesen eltér a kiejtéstıl, négy személyragnak van teljesen azonos alakja:

je parle [zsöpárl] tu parles [tüpárl], il parle [ilpárl], elle parle [elpárl] ils parlent [ilpárl], ezeket csak a személyes

névmással tudjuk beszédben megkülönböztetni.

Az –ir végő igék tıvégét az –ir fınévi igenév-képzı elhagyásával nyerjük:

1 / 3

finir => fin-…

Ehhez az igetıhöz közvetlenül kapcsolódnak az ige személyragjai.

Az –ir végő igék személyragjai az egyes számban eltérnek az –er végőekétıl, többes számban pedig az ss után azonos

ragok jönnek.

A –re végő igék személyragjai megegyeznek egyes számban az –ir végő igék –s, -s, -t személyragjával, azzal a

különbséggel, hogy egyes szám 3. személyben a t személyrag elmarad azoknál a –re végő igéknél, amelyek töve –d-re

vagy –t-re végzıdik, többes számban az összes igék – ons, -ez, - ent ragjával.

Felszólító mód (Impératif)

A felszólító mód az egyes szám 2. és a többes szám 1. és 2. személyre korlátozódik. (Az ember önmagának illetve a

távol levıknek nem szokott parancsot adni)

A mondat végén pont van (nem felkiáltójel)

Csak három alakot használunk. A személyragok írásban és beszédben is teljesen különbözıek, ezért a személyes

névmást nem kell kirakni.

Az egyetlen olyan ragozott igealak, amelyben az igealakok mellett nem áll személyes névmás.

Parle lentement – Beszélj lassan!

Parlons toujours français. – Beszéljünk mindig franciául!

Parlez beaucoup. – Beszéljetek sokat! (Beszéljen sokat!)

-er végő -ir végő -re végő

1. sz. 2. szem. -e (néma) -s vagy -i-s vagy

semmi

tsz. 1. szem. -ons-ons vagy

-iss-ons

tsz. 2. szem. -ez -ez vagy -iss -ez

Figyelem! Az -er végő igéknél 1. sz. 2 személyben az "s" elmarad. A többinél azonos.

A színes alapon megjelenı alakok némák.

Tegezés-magázás

Az egyes szám 2. személyő alakot csak baráti körben használják, minden más esetben az udvarias megszólítás

kötelezı, egyes és többes számban egyformán a többes szám 2. személyő vous személyes névmással. Az être ige

ragozott alakja is többes szám 2. személyben áll, êtes. Az alábbi példákban tehát látható, hogy a „tu es” csupán úgy

fordítható, hogy „te”, míg a „vous êtes” három alakot jelölhet, a többes számú tegezést, „ti vagytok”, illetve az egyes

és többes számú magázást, „Ön van, Önök vannak”.

A magyar nyelvben az „Ön”-t általában nagy betővel kezdjük, a franciában nem.

Tu es une petite fille Te egy kislány vagy.

Vous êtes des petites filles. Ti kislányok vagytok

Vous êtes le professeur de français. Ön francia tanár.

2 / 3

Vous êtes des professeurs de français. Önök francia tanárok.

3 / 3