Pálmaliget -

A betléri Andrássy-kastély kertjeCategory : Arborétumok, botanikus kertekPublished by Farkasinszky on 2010.04.27.

A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedõ térkialakítású, a kor divatjának megfelelõtájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környezõ erdõs tájba...

Fráter Erzsébet:A betléri Andrássy-kastély kertje

Csak a határállomás tûnik idegennek, s azután néhány kilométer és újra otthon érezzük magunkat...a Szádelõi-völgy függõleges, hófehér mészkõ sziklafalai, hol oly sokat dolgoztak, gyûjtöttek ésrajzoltak botanikusaink, a Szilicei-fennsík fölé magasodó hegyormon álló Krasznahorka büszke vára,Rákóczi fejedelmünk fõhadiszállásának, Rozsnyónak ódon épületei mind oly közel állnakszívünkhöz. Itt e vadregényes tájon, melyet csak alig-alig tudtak megzavarni a szocialista iparosításiõrület monstrumai, egy kis tót faluban áll, romantikus kert közepén a betléri kastély.

Krasznahorkáról Betlérre

Betlér Gömör vármegye legrégebbi települései közé tartozik. Lakosai már a XII. század óta,kiaknázva a Gömöriérchegység nyújtotta lehetõségeket, bányászattal, valamint a vasércfuvarozásához szükséges teknõsszekér gyártásával foglalkoztak. A mai kastély helyén még a XV.Század közepén, Gömör akkori nagyhatalmú földesurai, a Bebek család egy kétszintes, földtöltéses,lõréses falakkal megerõsített kisebb erõdítményt építettek.A kastély újkori története azonban tulajdonképpen nem is itt Betléren, hanem 16 km-rel délkeletre aszépséges, vadregényes krasznahorkai várkastélyban kezdõdött 1578-ban. Az történt ugyanis, hogy

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 1

Gömör régi, nagy hatalmú urai, a Bebekek egy királyellenes felkelés szervezésének gyanújábakeveredtek és vagyonától megfosztva Erdélybe távoztak, s hamarosan utód nélkül kihalt a család.Birtokaik a királyi udvarra szálltak, s 1578-ban a király Andrássy Péter nevezte ki a gazdátlanná váltkrasznahorkai vár kapitányává. Az Andrássy család erdélyi Csíkszentkirályból származó vagyonosszékely család volt, ám Báthory István erdélyi fejedelem ellen irányuló elbukott felkelésben valórészvételük miatt birtokaikat elvesztették és Péter Magyarországra menekült. Itt évi 300 aranyfizetésért a császári hadseregben szolgált, majd megszerezte a krasznahorkai várkapitányságot, s ahozzá tartozó uradalmat, 20 településsel, köztük Betlérrel együtt.Péter unokájának 1642-ben sikerült örökösödési joggal, adománylevéllel megszereznie akrasznahorkai uradalmat, s ügyes politikai forgolódással és nagy hozományú házasságokkal, a mégkorábban elvesztett erdélyi birtokaikat is visszaszerezve, az Andrássyak Magyarországlegrangosabb családjai közé küzdötték fel magukat. 1696-ban az utódok elosztották az akkor márhatalmasra nõtt családi vagyont, s az idõsebb ág Istvánnal az élen, örökölte a krasznahorkaiuradalmat. Andrássy István felesége Serédy Zsófia (aki az ismert Jókai-regény „A lõcseifehérasszony” fõhõse) halála után, kényelmetlennek érezvén a várat átköltözött Betlérre, s1702-12 között átépíttette, felújíttatta a régi, omladozó Bebek-várkastélyt. Unokája Károly, akirendkívül katonai érdemeiért 1780-ban grófi rangot kapott, a XVIII. század végén ismét a kastélyrenoválásába kezdett, melyet halála (1792) után fia Lipót folytatott. Az 1783-1795-ig átalakításakorkészült el a déli épületrész folyosójának barlangszerû hangulatot árasztó darázskõ burkolata,átépíttették, és stukkóval gazdagon díszítették a boltozatok egy részét, és az épület klasszicistahomlokzatot kapott. Andrássy Lipót (-1824) apja haláláig katonai pályán mozgott, majd hazatérteután Betléren a tudományok és a mûvészetek felé fordult érdeklõdése. Széles látókörû, sokat utazottember volt, s értékes könyvtára, s gazdag érmegyûjteménye országos hírû lett.

A Városliget tervezõje Betléren?

Andrássy Lipót irányítása alatt nemcsak a kastély újult meg kívül-belül, hanem a 81 hektáros kertreis nagy figyelmet fordított. A kastély átalakításakor, a XVIII. század vége felé kialakított angol tájképikert alkotóját nem ismerjük biztosan, írott forrásból, de bizonyos utalások és a családi legendáriumarra utal, hogy Nebbien tervezhette azt. Heinrich Nebbien (1779-1841) Németországból származótájépítész és mezõgazdász volt, aki a harmincas éveiben, rövid ideig Magyarországon is dolgozott.

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 2

Fontosabb és nagyobb munkái közé tartozott a tóalmási, az alsókorompai, a martonvásárikastélykert kialakítása, valamin legjelentõsebb feladata a pesti Városliget megtervezése, melyetnagy lelkesedéssel és rá jellemzõ rendkívüli precizitással és alapossággal (részletes szöveg-ésrajzmelléklettel) végzett el. A betléri kastély mögött hosszan húzódó, enyhén emelkedõ térkialakítású, a kor divatjának megfelelõtájképi kert szervesen kapcsolódik, szinte belesimul a környezõ erdõs tájba, aGömör-Szepesi-érchegység déli völgyeinek tölgyrengetegébe. Az épülettõl két és fél km-es, fõlegvadgesztenyefából (Aesculus hippocastaneum) fasor vezet a kert távolabbi felsõ szegletébe. A teretnagyvonalú füves tisztások, átlátások tagolják, melyeket válogatott szépségû, formájú és lombszínûhazai és nagyobbrészt külhoni lombos fák, hársak, tölgyek, tulipánfa (Liriodendron tulipifera),szivarfák (Catalpa bignonioides és ovata) japán díszcseresznye (Prunus serrulata) és vérszilva(Prunus cerasifera var. atropurpurea), valamint az õsszel pompás élénksárgára színezõdõlombhullató õsi nyitvatermõ, páfrányfenyõ (Ginkgo biloba) csoportjai kereteznek. Nem kisebbszerepet kapnak a kertben az örökzöld tûlevelûek sem, köztük jó néhány hazai viszonylatban iskiemelkedõ matuzsálem, közel fél évezredesnek tartott tiszafák (Taxus baccata), a kert legnagyobbfája, egy 370 cm törzskerületû simafenyõ (Pinus strobus), valamint többek között keleti hemlokfenyõ(Tsuga canadensis), szibériai luc (Picea obovata), közönséges duglászfenyõ (Pseudotsugamenziesii) szép példányai. A fák között rejtett ösvények kanyarognak s a sûrûben megbúvókertépítészeti mûalkotások, emlékmûvek és pavilonok romantikus hangulatot teremtenek.A kastély elõtt, a patak partján klasszikus stílusú kerek épület, rotunda épül, ebben kap helyet Lipóthíres könyvtára, majd a késõbbi években a családi irattár.A tájképi kertek elmaradhatatlan kelléke a víz. 1823-ban Bergmann József kertépítõ a területenátfolyó patakra építve, komoly vízrendezési munkálatokat végzett, s egy 10 méter magas vízesést,kis és nagy tavat, s mesterséges víziutakat alakított ki, melyek az esztétikai értéken túl kiváló,kiegyenlített, párás mikroklímát biztosítanak a növényzetnek. A nagy vízesés alatt kiképzettbarlangban rövid ideig jegesmedvét tartottak.

Egy szabadkõmûves kertje

Egy kis, boltíves kõhidakkal megközelíthetõ, vizesárokkal körülvett szigeten különös építmény áll. Azöld lombok között megbúvó, titokzatos, nyolcszög alaprajzú pavilon a gömöri szabadkõmûvesek

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 3

gyûlésezõhelye volt. A szabadkõmûvesség az 1700-as évek elején Angliából elterjedt, s atestvériség, jótékonyság, emberszeretet s az ehhez kapcsolódó erkölcsi tökéletesedés ésfelvilágosodás eszméit hirdetõ intézményrendszer volt, mely a század közepén Magyarországra iseljutott. Szervezeti egységei a páholyok voltak, nálunk is jó néhány, a haladó eszmék iránt fogékonyarisztokrata származású taggal. Miután azonban I. Ferenc császár nem nézte jó szemmel eszabadelvû mozgalmat, s 1794-ben rendelettel feloszlatta a páholyokat, a szabadkõmûvesekillegalitásba kényszerültek. Az Andrássy családból Lipót volt szabadkõmûves, a„Nagyszívûséghez” címzett páholy tagja. Az õ nevéhez fûzõdik az 1790-es évekbenépült kerti pavilon, melynek rejtezõ külseje misztikusan díszített, festett belsõ kiképzést takar. Falait aszabadkõmûves szimbolikában fontos szerepet kapó, különbözõ mértani formájú, kör, négyzet,háromszög, s szabályos sokszög alakú, furcsa kis ablakok törik át. A vakolatra, mintha egytemplomban járnánk, oszlopos körcsarnokot, díszes boltozatot és falfülkéket festettek. Az épületkörül sok 3-5 törzsû fa található, mely valószínûleg tudatosan ültetett, szintén szabadkõmûves jelképlehetett.Lipót halála után pazarlóan élõ, felelõtlen unokaöccse, Imre teljesen csõdbe juttatta a betléri birtokot,s azt csak másik unokaöccsének fia Andrássy Manó (1821-1891) virágoztatja ismét fel. Manó1849-ig aktívan politizál, megyéjének országgyûlési képviselõje, s fõispánja, majd látván aszabadságharc bukását Indiába s Kínába utazik. Útjáról saját kézzel illusztrált, maradandó irodalmiértékû útleírásban számol be („Utazások Kelet-Indiában”). Hazatérve betléri birtokáraminden idejét gazdasági, ipari tevékenységre, vasmûveinek korszerûsítésére valamint amûvészetekre fordítja. Archeológiai érem-és mûtárgygyûjteménye, képtára országos jelentõségû, s õmaga is fest. Nagy gondot fordít uradalmára is. Az 1880-1886-ban historizáló stílusban átépítteti akastélyt, új négyemeletes saroktoronyban kap helyet a lépcsõház, és a második emelet felhúzásávalegy idõben kialakítják az elsõ emeleti nagy csarnokot, melyben a családi képtárat helyezik el. A kastélykertben is több új építményt emel. A fõkapu mellé kis õrházat építtet, a kert másik végébenpedig középkori hangulatot tükrözõ, rusztikus hatású állatházat tervez, melyben fõként hazaierdeinkben élõ állatokat tartanak. A szentimentális angolkert nemcsak csendes, elmélyült sétákraszolgált, kastélyhoz közeli szegletében teniszpálya és a sportszerek tárolására és pihenésre szolgálóKínai pavilon várta a lakókat. A kert központi tengelyében állt az „Olimpiai láng”tetejére helyezett fémedényben, fontosabb ünnepeken, tûz lángolt.

A kastély elõtti, lóhere alakú díszmedence közepén álló szobrot, mely egy szárnyas nõalakot formáz,

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 4

már a XX. Század elején, 1903-ban állították fel. Ismeretlen francia szobrász alkotása. A szökõkútközelében két pompás famatuzsálem ültetõinek és gondozóinak dicsõségét hirdeti, azÉszak-Amerika keleti részérõl származó hegyes levelû liliomfa (Magnolia acuminata) egy óriás, sokhatalmas ággal könyöklõ példánya és egy jól megtermett japán gyertyánszil (Zelkova serrata), melyigazi kárpát-medencei ritkaság. Manó méltó utódokra hagyta uradalmát, fia Andrássy Géza (1856-1938) folytatta a birtok és amûgyûjtemények fejlesztését, s jóllehet 1933-ban a gazdaság nagy részét államosították, fiaAndrássy Manó (1892-1953) utódlásával egészen 1945-ig jól mûködött az uradalom. Szokatlan és meglepõ módon a második világháború s valószínûleg a hûséges személyzetvédelmének köszönhetõen, a kommunista hatalomátvétel alatt bekövetkezõ, s a legtöbb hazaikastélyunkat és kertjeiket teljesen elpusztító szabadrablás és fosztogatás sem tett komolyabb kárt azépületben. Így annak a ritka és örvendetes élménynek lehetünk részesei az 1989-1994-ighelyreállított, igényes munkával újjá varázsolt kastélyban, hogy szinte az eredeti, érintetlen, 56 évvelezelõtti berendezésével együtt csodálhatjuk meg egy nagymûveltségû, felelõs országépítõ fõnemesicsalád otthonát és általuk képviselt és közvetített értékrendet.

Minden jog fenntartva! Copyright - Fráter Erzsébet

http://palmaligetetmagyarorszagnak.com 2010.08.19. 0:45:52 / Page 5