12
 TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 90 ÁRNYALTABB VÉLEMÉNY A BEFEKETÍTÉS ELLEN: 133 NAP ESMÉNYEI KÜLÖNSZÁM 

Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A Baloldali Front lapja

Citation preview

Page 1: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 1/12

 

TANÁCSKÖZTÁRSASÁG 

90

ÁRNYALTABB VÉLEMÉNY A BEFEKETÍTÉS ELLEN:133 NAP ESMÉNYEI

KÜLÖNSZÁM 

Page 2: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 2/12

 

2 A Kommunisták Magyarországi Pártja

A Kommunisták Magyarországi Pártját1918. november 24-én alakítoa meg

néhány tucat ember, megalakítvaezzel az első kommunista szervezetetmagyar földön. Miután a koalícióskormány (Nemze Tanács) egyrecsak az összeomlás felé közelede, azemberek a kommunisták mellé álltak.

A KMP célkitűzései

Bonyolult, kiúalannak tűnőhelyzetben alakult meg és indultel történelemformáló útjára aKommunisták MagyarországiPártja. A párt célkitűzései abbólindultak ki, hogy napirendrekerült a proletárforradalom, amunkásság vegye kezébe sajátsorsának irányítását. A pártproletárdiktatúrát, tanácshatalmatkövetelt. Síkraszállt a termelőeszközökköztulajdonba vételéért, a földesúriföldek elfoglalásáért; a burzsoáziaellenforradalmával szemben a

proletariátus felfegyverzését.A nemze és nemzségikérdést illetően a kommunistákfelléptek egyrészt a burzsoáziairredenta agitációja, nagyhatalmisovinizmusa ellen, másrészt aburzsoázia nacionalizmusánakengedményeket tevő jobboldaliszociáldemokraták polikája ellen,a különböző nemzeségű dolgozókegyenjogúságáért, az elnyomo

népek teljes felszabadításáért. Akommunista párt a magyar és anemzteközi szocialista forradalomügyének elválaszthatatlanságáthirdee, és rámutato arra, hogyaz ország nehéz helyzetébensegítség az antant imperalistáitólnem várható; összefogás anemzetközi proletáriátussal, Szovjet-Oroszországgal, ez jelen a kivezetőutat.

A KMP alapítói

A Kommunisták MagyarországiPártjának megalakulásában döntőszerepe azoknak az oroszországikommunista hadifoglyoknak volt, akok

Oroszországban a forradalommal,a bolsevikok tanításával közelről,

személyes élmények alapjánismerkedtek meg. A kommunistahadifoglyok vezetője, Kun Bélanovember 17-én érkeze Budapestre.Megérkezése után néhány napala létrejö a megegyezés aMagyarországon szervezkedő baloldaliellenzéki csoportokkal. A megegyezéseredményeként megalakuló párt(KMP) első közpon vezetőségébene csoportok tagjai (oroszországikommunista hadifoglyok, baloldaliszociáldemokraták, forradalmiszocialisták) foglaltak helyet.

A KMP tömegbefolyásánaknövekedése

A párt tömegbefolyása amegalakulást követően naprólnapra növekedőben volt. Rövididő ala kommunista szervezetekalakultak a szakszervezetekben, a

nagyüzemekben. A párt szavárahallgaak a munkanélküliek, aleszerelt katonák. A kommunistákirányítását kövee december végétőlaz Iúmunkások Országos Szövetségeis. A párt közpon lapja, a kitűnőenszerkeszte Vörös Újság 1918.december 7-én jelent meg először.

A kommunista üldözés

A polikai válság 1919 januárjábana kormány (Nemze Tanács)átszervezéséhez vezete. Azátalakíto kormány, amelyben aszociáldemokraták súlya megnő,kérontos harcot hirdetve, egyszerreakart fellépni a kommunisták ellen, ésa restaurációra törő ellenforradalomellen. Ami az ellenforradalmat ille,úgy e téren erélyes intézkedésekrenem került sor - annak ellenére, hogy1919 elején több új, a nagybirtok és

a nagytőke szolgálatában álló, nyíltanés kihívóan fellépő ellenforradalmiszervezet alakult. A kommunistákelleni fellépés határozoabb volt, dekevés sikerrel járt. Az üldözés, majdfebruár 21-én mondvacsinált ürügy

alapján a vezetők letartóztatása akommunisták tömegbefolyását nem

törte meg. Ellenkezőleg: növelte a pártnépszerűségét a munkások, a katonák,a szegényparasztság körében.

A Tanácsköztársaság és az utánakövetkező évek

Miután az SZDP és a KMP egyesült,létrejö a Tanácsköztársaság.A Tanácsköztársaság kormányaa Forradalmi Kormányzótanácsle, melyben a népbiztosoktöbbsége szociáldemokrata volt. ATanácsköztársaság bukását követőfehérterror idején a két párt szétvált,a KMP tagjainak jelentős részeillegalitásba, emigrációba kényszerült.Nagyszámú pártakvistát azonbanletartóztaak. Az ebben az időszakbanmegalakuló Szovjetunió többhullámban ajánlo fel fogolycseréta magyar vezetésnek, amelyeksorán mintegy három év leforgása

ala kb. 400 kommunista akvistakerült a Szovjetunióba. Ezek jelentősrésze az 1930-as sztálini terroráldozatává vált. Az illegális KMP1922-ben újjászerveződö, 1925-benMagyarországi Szocialista Munkáspárt(MSZMP) fedőnéven legális pártotalapíto, és Bécsben megtartoa I.kongresszusát. A párt ideológiájánakközéppontjában a proletárdiktatúrateljes megvalósítása állt. Az MSZDP-

vel szembeni ellenséges magatartás,valamint különböző konspirációkmia letartóztatások nem teéklehetővé a fennálló rendszerrelszemben való eredményes fellépést.Az MSZMP-t 1928-ban beltoák,a párt fontosabb vezetőitbebörtönözték. 1932-ben kivégeztéka párt két legfelső vezetőjét, SallaiImrét és Fürst Sándort. A KMP végül1936-ra alakítoa ki ideológiai célját,a munkásegységre épülő anfasiszta

ellenállás megszervezését. A II.világháborúig terjedő időszakban ésa háború idején is vezető szerepettöltö be a fasizmus ellen.

Page 3: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 3/12

 

3A Tanácsköztársaság

Azt a feladatot, amelyet atörténelem eléje szabo: akapitalizmus szétzúzását, azország védelmét, a nemzetközimunkásmozgalom világméretűharcának vállalását amagyarországi proletárdiktatúraamennyire erejéből telle,becsüleel teljesíteni kívánta.

A Tanácsköztársaság intézkedései

A Tanácsköztársaság idejénszavazhato először az a társadalmiréteg, mely korábban többször –hiába – követelte magának ezt a

 jogot. Szintén a munkásmozgalomrégi követelése teljesült azzal, hogybevezeék a 8 órás munkaidőt.A Tanácsköztársaság kormánya,a Forradalmi Kormányzótanácsállamosítoa a 20-nál több

munkást foglalkoztató üzemeket,a bankokat, a nagykereskedelmet,a bérházakat, a 100 holdonfelüli birtokokat. Szociálpolikaitéren erélyes intézkedésekethozo a tűrhetetlenlakásviszonyok helyzeténekmegjavítására, kiterjeszteea társadalombiztosítást, és akülönleges intézkedések egészsorával védte a atal anyák,csecsemők, a gyermekek érdekeit.Húsz százalékkal csökkenteék alakbéreket, a többszobás polgárilakásokba proletárcsaládokatköltözteek, általánosbérrendezés keretében 10-80%-kal megemelték a jövedelmeket.Kulturális téren végrehajtoaaz iskolák államosítását, ésmesszemenő reformterveket

dolgozo ki a közoktatáskiterjesztése, az új, haladóeszmék elterjedése érdekében, újtankönyveket adtak ki. Egységesélelmezést vezeek be, de a

 jegyrendszer érvényben maradt.Az üzemek vezetését amunkásokra bízták, helyi tanácsokalakultak, néhány „szakember”az üzemi tanács ellenőrzésemelle irányítoa a termelést.Beltoák a prostúciót, valamintlétrehozták Magyarország elsőtüdőszanatóriumát. A későbbkultúra-ellenesnek beállítoTanácsköztársaság az írókrók,a művészekről és a tudósokról

messzemenően gondoskodo.

Nemzeségi kérdés

A Forradalmi Kormányzótanács akövetkezetes internacionalizmusszellemében nyúlt a nemzeségikérdés megoldásához. ATanácsköztársaság alkotmányaleszögezte: “A Tanácsköztársaság

nem ismer faji nemzekülönbségeket. Nem tűri a nemzekisebbségek bármilyen elnyomásátés nyelvük használatának bárminőkorlátozását.” Az alkotmány a nemösszefüggő területen élő nemzetekszámára kultúrautonómiát, anagyobb, összefüggő területentöbbséget alkotó nemzetekszámára terüle autonómiátbiztosíto, és lehetővé tee,hogy az arra képes nemzetekélhessenek az önálló államalkotás

  jogával. A proletárdiktatúravezetői a MagyarországiTanácsköztársaságot kezdeőlfogva földerav alapon - “szabadnépek szövetségeként” -kívánták létrehozni. E szándékróltanúskodo a Tanácsköztársasághivatalos elnevezése:

“Magyarországi SzocialistaSzövetséges Tanácsköztársaság.”

KülpolikaA fentebb vázolt alapelvek, abéke, a népek és nemzetekközeledésének szellemehatoa át a magyar kommünkülpolikai törekvéseit is. ATanácsköztársaság egyértelműenszakíto a megdöntö uralkodóosztályok soviniszta, úgyneveze“birodalmi” polikájával, többízben is hangsúlyozta, hogy nemáll a terüle integritás alapján. Kun

Béla már április elején javasolta:találkozzanak a volt Osztrák-Magyar Monarchia területénalakult államok képviselői, üljenekössze Prágában, Bécsben vagymásu tárgyalásra a vitás kérdésekrendezése céljából.

A párizsi békekonferencia

A párizsi békekonferencia aTanácsköztársaság létrejöénekhírét megdöbbenéssel fogadta.A proletárdiktatúra megzavartaa Szovjet-Oroszország elleniintervenciós terveket, és azzalfenyegete, hogy a forradalomlángja átcsap Nyugat-Európára,a magyar munkások példájátmás országok is követni fogják.A militarista körök, elsősorbana franciák, a magyar kommünellen azonnali hadműveletekmegindítását javasolták, és ennekirányítására francia tábornokotakartak küldeni Romániába.Az angolok és amerikaiak nyíltfegyveres beavatkozás helyeinkább a tárgyalások megkezdésemelle voltak. Lehetségesnektartoák a Tanácsköztársaság

“békés” úton való esetlegesfelszámolását is. Ezt az álláspontotaz olaszok is támogaák. Abékekonferencia legfelsőbbszervének, a négyek tanácsának

Page 4: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 4/12

 

4március 31-i ülésén átmenelegaz olaszok által is támogato

angol-amerikai álláspontkerekede felül, és ennekeredményeként Smuts tábornok,dél-afrikai miniszterelnökvezetésével antantmisszió indultMagyarországra, a helyzetkipuhatolása céljából.

A román támadás

Miközben SmutsszalBudapesten április 4-én és5-én eredménytelenül végződőtárgyalások folytak, Franchetd’Esperey, a kele antanthaderőfőparancsnoka lázas tevékenységetfejte ki, hogy megszervezze afrancia, román, és szerb csapatokközös támadását - a csehszlovákokegyidejű támogatásával - aMagyar Tanácsköztársaság ellen.Az intervenciós támadás hírére atanácskormány fokozta a VörösHadsereg megerősítését célzóerőfeszítéseit. A Vörös Hadseregharcainak részletes leírását a VörösHadsereg harcai menüpontbanolvashatja el.

Belső nehézségek

A Tanácsköztársaság - a májusvégén, június elején kivívokatonai sikerek ellenére is nehézhelyzetben volt. A hátországbanbelső bajok, gazdasági nehézségek

  jelentkeztek. Az ipari termelés- különösen a fogyasztási javaktermelése - a leromlo éskimerült termelő apparátusátszervezésének nehézségei mia,

a háborús helyzet, az antant általfenntarto blokád következtébenátmeneleg tovább csökkent.Ez azzal a következménnyel járt,hogy a falu és a város közö

nem tudo megfelelő árucserekialakulni. A Tanácsköztársaság

a városi lakosság élelemmel valóellátásának biztosítására arrakényszerült, hogy erőszakos,hadikommunista jellegűrendszabályokhoz is folyamodjon,amit a falusi burzsoázia aproletárdiktatúra elleni izgatásrahasznált fel. A belső nehézségeketnövelte, hogy a Tanácsköztársaságvezetésében jelentős ellentétek

álltak fenn.

A Tanácsköztársaság nemzetközihelyzete

Kedvezőtlenül alakult aTanácsköztársaság nemzetközihelyzete is. A proletárdiktatúravezetői arra számítoak, hogy aforradalom tovább fog terjedni,lángja át fog csapni a környezőországokra. A bajor munkások1919 áprilisában valóban kezükbeis veék a hatalmat, de a BajorTanácsköztársaság csak rövid ideigállt fenn. Május első napjaiban anémet hadsereg ellenforradalmialakulatai a bajor munkásokhősies harcát vérbe fojtoák, ésa Bajor Tanácsköztársaság bukásaeldöntöe az osztrák forradalom

sorsát is.

Szovjet-orosz segítségre számítva

A tanácsköztársaság vezetőiSzovjet-oroszország segítségéreis számítoak. Március végén,a magyar kommün létrejöekoraz orosz és ukrán vörös csapatokmár az egykori Osztrák-Magyar

Monarchia határán álltak, aKárpátok felé közeledtek. Szovjet-Oroszország azonban ebben azidőben maga is élet-halál harcotvívo a mindenünnen rátörő

külső és belső ellenforradalmierőkkel. Kolcsak hadserege 1919

áprilisában Szibériából Moszkvairányába tört előre, és Kolcsaktámadásának megállítására aszovjet hadsereg fő erőit a kelefronton kelle összpontosítani.Délen, Ukrajnában, a gazdaságiszempontból igen fontosDonyec-medence felszabadításavolt a legfőbb feladat; innenkelle elsősorban kiverni a

fehérgárdistákat, és egyúalmegakadályozni azok egyesülését adoni kozákok fellázadt alakulataival.Mint azóta nyilvánosságra kerültdokumentumokból tudjuk, aBolsevik Párt Polikai Bizoságaáprilis végén a más irányú feladatokés az ebből fakadó nehézségekellenére utasítást ado aMagyar Tanácsköztársasággalvaló közvetlen összeköetésmegteremtésére is. GalíciábanPetljura ukrán nacionalista csapataiés a Franciaországban felszereltfehér lengyel hadosztályok álltakaz orosz és a magyar VörösHadsereg egyesülésének útjában.Amikor Kolcsak fele a szovjetcsapatok május végén - júniuselején végül is győzemlet araakés egyidejűleg Grigorjec lázadó

alakulatait is szétverték, akkorGyenyikin ellenforradalmihadseregének déli irányábólMoszkva ellen megindítotámadása tee lehetetlenné aMagyar Tanácsköztársasággal valókapcsolat megteremtését.

Szamuely Tibor moszkvailátogatása

Szamuely Tibor, a MagyarTanácsköztársaság egyikkiemelkedő vezetője repülőgépenindult el Moszkvába. Kijeven

Page 5: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 5/12

 

5keresztül érkeze Moszkvába,hogy beszámoljon Leninnek a

Tanácsköztársaság helyzetéről.Szamuely moszkvai tartózkodásaidején írta híres üzenetét,mely “Üdvözlet a magyarmunkásoknak” címmel aPravda május 29-i számában

  jelent meg.  Szamuely szovjet-oroszországi útjáról hazatérve,

megérkezése után azonnal aBudapes Munkástanács üléséresiete. Beszámolójában pontosképet ado Szovjet-Oroszországnehéz helyzetéről, arról az élet-halálharcról, mely abban azidőben zezer kilométer hosszú

fronton folyt a forradalom mindenrendű és rangú ellensége ellen.

Ellenforradalmi puccskísérlet

A proletárdiktatúra belsőnehézségeit, a kedvezőtlenreforduló nemzetközi helyzetet azellenforradalom a saját céljairapróbálta kiaknázni. A hazaas

mezben fellépő ellenforradalomsztrájkokat, parasztlázadásokatszíto az intervenciósok ellenharcoló Vörös Hadsereg hátában.Ezt jól mutatják a korabeli

fényképek is, amelyek a június24-i budapes ellenforradalmi

puccskísérletről készültek. A júniusipuccs, amely az ellenforradalmimegmozdulások sorában jelentőshelyet foglalt el, a lakosságrészéről várt támogatás hiányábanelszigetelődö és gyorsanösszeomlo. A felfegyverzemunkások, a Vörös Őrség és a

Vörös Hadsereg Budapestenlévő egységei a ludovikások és amonitorok lázadását néhány óraala elfojtoák.

Clemenceau ulmátuma, útban abukás felé

A Tanácsköztársaság vezetői- engedve a kedvezőtlenülalakuló helyzet nyomásának- június végén elfogadták abékekonferencia ulmátumát,mely a Vörös Hadseregvisszavonulását követelte azokraa határokra, amelyeket időközbenaz új Magyarország határaiként

megállapíto. Clemenceau,a békekonferencia elnöke azulmátumban azt ígérte, hogyabban a pillanatban, ahogy aVörös Hadsereg csapatai kiürík

Csehszlovákia felszabadítoterületeit, a román csapatok is

visszavonulnak a békekonferenciaáltal kijelölt határok mögé.Erre azonban a tanácskormánytöbbszöri sürgetése ellenére semkerült sor.

A Tanácsköztársaság bukása

Június 20-án a Vörös Hadseregazzal a céllal, hogy az “antant

akaratának a románokkal szembenérvényt szerezzen”, támadástindíto a Tiszánál. E támadás -melynek tervét a vezérkarban levő,ellenforradalmi beállítoságúsztek az antanthoz jó előreeljuaak - vereséggel végződö.A román királyi csapatok,megállítva a Vörös Hadseregelőretörését, ellentámadásbamentek át, átkeltek a Tiszán,és július utolsó naphaibanmegkezdték az előrenyomulástBudapest irányába. Aproletárdiktatúra felszámolásáraszervezkedő szociáldemokratákebben a helyzetben elértékazt, ami május 2-án nemsikerült. Keresztülviék, hogya Forradalmi Kormányzótanácslemondjon, és átadja helyét

egy úgyneveze szakszervezekormánynak. A román királyihaderő, mely augusztus 3-ánlépte át a főváros határát,lefegyverezte a helyőrséget, aVörös Őrséget, a még fegyverbenálló munkászászlóaljakat. Amunkásság lefegyverzésévelmegnyílt az út az októbert ismegtagadó ellenforradalom,

a konzervav, jobboldali erőkfelülkerekedéséhez.

Üdvözlet a magyar munkásoknak!

Elvtársak! A hírek, amelyeket a magyarországi tanácsok vezetőitől kaptunk,örömmel és boldogsággal töltenek el bennünket. Összesen csak két, nemhosszú hónap óta létezik Magyarországon a tanácshatalom, de szervezeségéttekintve, a magyarországi proletariátus, úgy látszik, fölülmul bennünket. Ezérthető, mivelhogy Magyarországon a lakosság általános müveltségi szinvonalamagasabb, emelle az ipari munkások százalékos aránya az összlakossághozképest hasonlithatatlanul magasabb, mint nálunk.

Ti az egyedüli, sztességes, természetes forradalmi háborút vivjátok, azelnyomoak háboruját az elnyomók ellen, a háborút a szocializmus győzelméért.Az egész világ munkásosztályának minden sztességes tagja a mi oldalunkon.Minden hónap közelebb visz bennünket a világproletárforradalomhoz.

Legyetek kitartók! A győzelem a mienk lesz!

Page 6: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 6/12

 

6 Interjú Gyuricza Imrénével

Interjú Gyuricza Imrénével,a keszthelyi pártszervezet

„mamájával”, aki immáron 63 évetagja a kommunista mozgalomnak.Átélte a Horthy-rendszer mindenmegaláztatását, kegyetlenségét,ami csak érhee a szegényparsztokés munkások százezreit a 20-as, 30-as években. Édesapja, 1919-ben amezőhegyei kuratóriumnak volt a

  jegyzőkönyvvezetője, nagybátyja aMagyar Vörös Hadseregben szolgáltaa proletárdiktatúrát. Őt kérdezzük aTanácsköztársaság dicső 133 napjautáni ellenforradalmi korszakról,a fehérterror vérengézésről és aHorthy-világ „demokráciájáról”

Hogyan élte meg a családod a

Tanácsköztársaság leverését? 

- Édesapám 1919-ben,Mezőhegyesen a kuratóriumnakvolt a jegyzőkönyvvezetője. Én mégakkor nem éltem. A nagybátyám,

az apámnak az öccse vöröskatonavolt, és én tőlük halloam márpici gyermekkoromban a ’19-esdolgokról. Azt mondták a szüleim,és a nagybátyám is, hogy senkinekegy szót sem. Ki ne ejtsük azt aszót, hogy kommunista. Meg arrólse beszéljünk soha senkinek , hogyaz apám is a kuratóriumnak volt atagja, a nagybátyám vöröskatonavolt. Erről los volt beszélni.. Amikor

már én eszméltem a 20-as éveknek avégén, akkora már lezajloak azok aborzalmas dolgok, a fehérterror.

  A mezőhegyesi fehérterrorragondolsz? 

- A mezőhegyesire.

Pontosan mi is történt Mezőhegyesena Tanácsköztársaság leverése után? 

- Mezőhegyesen, amikor bejöek arománok, akkor o is felszámoltáka pártot, megszűnt a kuratórium, avezetőség. A kuratóriumban benne

volt egy agrármérnök, aki vezee amezőhegyesi 30 ezer holdas állami

ménesbirtokot. A kuratórium tagjaiegy nappal korábban értesültek,hogy mennek oda ki hozzájukkutakodni. Mindent elégeek, hogysemmi ne maradjon. A tagkönyveket,mindenfélre papírt elégeék, hogysemmi bizonyíték ne maradjon...A csendőrök meg puhatolóztak,de semmit nem találtak. Azagrármérnököt kimentee a főnöke:azt mondta, hogy kényszeríteékőket a kommunisták. Fegyverrelkényszeríteék őket a Pártba és adirektóriumba.

Ebből mi volt igaz? 

- Ebből nem volt semmi igaz, csakvédte magát, meg akit tudo, hogynehogy baj érjen bárkit is.

Hogy zajlo a fehérterror Mezőhegyesen? 

- A cselédek egymásra rávalloak, deaz apámra nem mertek, mert az úrnakvolt a kocsisa De egymásra rávalloaka hülyék. És akkor akikre rávalloák,akkor azt a csendőrök elviék alóversenypályára, ami a központbanvolt. Akire rábizonyítoák, rávalloak,- volt haragosa is egynémelyiknek - ,akkor azt odakötöék a ló farkáhozcsendőrök a lábánál fogva. A csendőr

pedig felült a lóra, és ütöe; vágtábament, addig, míg az ember cafatokbanem lógo. Az összes lakosságot, acselédeket, mindenkit puskatussalzavarták ki oda, és a korláton kívülo kelle mindenkinek nézni, ahozzátartozójának is. Aki nem nézte,az ütöék a bikacsökkel.

Lényegében a családtagok 

végignézték, hogy hogyan ölik le a

szereeiket a csendőrök? 

- Igen, végig kelle nézniük amegtorlást.

Őrzi emlékét ennek a fehérterrornak valami? Van-e emlékmű? 

- Volt, de biztosan most arendszerváltáskor azt is lerombolták.

Hol szede a környéken még áldozatot a fehérterror? 

- Orgoványban. Akkor Orgoványbantörtént az, hogy megásaák asaját sírjukat az embereknek, ésbelelökdösték őket. A másik csoport,aki betemee őket, azokat ugyancsakígy jártak majd a következő körbe.Csak a fejük volt kint az emberekneka földből. És akkor lóval is meg patkóscsizmával – mert a csendőröknekpatkós csizmája volt – taposták afejüket, a szájukba tömködték a földet,és azt üvöltöék, hogy „kell nektekföld”? Mert a parasztok, a szegényemberek földet akartak, hogy osszákki az uraknak a földjét... Így kaptákmeg a földet a szegényparsztok, hogy

o pusztultak el. Ezekről tudok úgy,amit a szüleim elmondtak..

Szüleid mit éreztek a fehérterror idején? 

- Féltek. Nagyon féltek, de ameggyőződés megmaradt, és minketabban a szellemben neveltek aszüleink. Titokban.

Az interjút készítee: Hevessy György

Page 7: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 7/12

 

7A Vörös Újság

A Vörös Újság a magyarkommunisták újsága volt. Hetente

kétszer, később háromszor  jelent meg; első száma 1918.december 7-én, az utolsó száma1919. augusztus 3-án.Leninarra tanítoa a kommunistamozgalmat, hogy a pártlapegyszerre kollekv propagandistaés agitátor, és kollekv szervezőis. Aki a párt lapját terjesz, apártot is szervezi. Ami az orosz

kommunisták számára az Iszkra,majd a Pravda volt, az le amagyar kommunisták számára aVörös Újság.

„A Vörös Újság létrehozásaKun Bélának szívügye volt”

  – írta róla Borsányi Györgytörténész. A magyar hadifoglyokOroszországban megismerték

a proletárlap fontosságát.Budapesten ekkoriban működtekkisebb baloldali újságok, köztüka Vörös Lobogó. A pártvezetésazonban úgy döntö, hogy egyteljesen új lapot hoz létre. A laphozpapír és pénz kelle, újságíróakadt elég az első kommunistacsapatban. A szerkesztőbizoságtagjai Kun melle László Jenő,Rudas László és Vágó Béla leek.

„A Vörös Újság szerkesztőjeSzamuely Tibor le. Ő is o lakoa szerkesztőségnek berendezeszoba melle. Szamuely állítoaössze a lapot, ő rendelkeze aatalokkal, Borossal, Hajdúval,velem. A vezércikket Kun Béla, delegtöbbször Rudas László írta” –

  jegyezte le visszaemlékezéseiben

Lengyel József.

A szociáldemokrataGarami Ernő kereskedelmiminiszter nem ado papírt a

Vörös Újság számára, így aztvégül a feketepiacon szerezték. A

korabeli visszaemlékezések szerinta lap indításához szükséges pénzta páragok maguk adták össze,illetve kaptak némi segítséget azorosz kommunistáktól.

A József Nádor tér 12.számú házban volt a WallensteinNyomda, ahol az első számotnyomtaák. A szerkesztőség

először az Ügynök utca (maKresz Géza utca) 17. szám alaműködö, ahol Kun Béla lako.Néhány nap múlva a Visegrádi utca17-es számú házba költöztek, apártközpont mellé, ahol Szamuelylakása volt.

A Vörös Újság 1918.december 7-én jelent meg, a

programadó vezércikket mindenvalószínűség szerint Kun magaírta. Élesen elhatárolódo aszociáldemokratáktól, mivelaz emberek a Vörös Újságbólértesültek a KMP polikájáról.Jelentős szerepet játszoa marxizmus-leninizmusideológiájának terjesztésében.Állást foglalt a forradalomidőszerű kérdéseiben, részletestudósításokat közölt Szovjet-Oroszország helyzetéről, anemzetközi munkásmozgalomeseményeiről. BorsányiGyörgy megjegyzi, hogy „míg azsidókérdés a Népszava számáraa tabuk közé tartozo, a VörösÚjságnak egyáltalán nem voltakilyen gátlásai, sűrűn célozgato amagyarországi nagytőke többségét

képezők vallási hovatartozására”.

A KMP szervezeszabályzata az első perctőlrögzítee, hogy a páragok

kötelessége a „pártadó”, maiszóval, a tagdíj zetése, és a

Vörös Újság terjesztése. A lapterjesztését a páragok magukszervezték meg, és önkéntesmunkával végezték.A Vörös Újság volt a KMP legnagyobblapja, de nem az egyetlen. Azértelmiség számára jelenteékmeg az „Internacionale” újságot,a katonáknak a „Vörös Katona”című lapot, az agrárproletároknak

„A szegény ember” elnevezésűkiadványt.A lap négyoldalnyi terjedelemben,hetenként kétszer, 1919. januárvégétől hetenként háromszor

  jelent meg. Eleinte z-zenötezer példányban nyomták,később huszonötezerben. ATanácsköztársaság kikiáltásaután napilappá alakult át, és

március végétől kezdve azegyesült párt délutáni hivataloslapjaként jelent meg többszázezres példányszámban. ATanácsköztársaság idején márJancsó Károly, később Rudas Lászlószerkesztee. Utolsó száma – a151. szám – augusztus harmadikaikeltezéssel, augusztus másodikán

 jelent meg.

Page 8: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 8/12

 

8 A Forradalmi Kormányzótanács

A Forradalmi Kormányzótanács a Tanácsköztársaság kormánya volt. A Tanácsban többségben szociáldemokratanépbiztosok voltak.

Garbai Sándor: a forradalmi kormányzótanács elnökeDovcsák Antal: a forradalmi kormányzótanács elnökhelyeeseÁgoston Péter: külügyi népbiztos, majd igazságügyi népbiztos

Böhm Vilmos: szocializálási népbiztosHamburger Jenõ: földmûvelésügyi népbiztos

Haubrich József: hadügyi népbiztosKun Béla: külügyi népbiztos

Kun Zsigmond: közoktatásügyi népbiztosLandler Jenõ: belügyi népbiztos

Lukács György: közoktatásügyi népbiztosRákosi Mátyás: a szociális termelés népbiztosaSzamuely Tibor: közoktatásügyi népbiztosVántus Károly: földmûvelésügyi népbiztos

Varga Jenõ: pénzügyi népbiztos

Főbb intézkedéseik

A Tanácsköztársaság idején szavazhato először az a társadalmi réteg, mely korábban többször – hiába –követelte magának ezt a jogot.

Szintén a munkásmozgalom régi követelése teljesült azzal, hogy bevezeék a 8 órás munkaidőt. Szocializálták a pénzintézeteket és a lakóházakat, továbbá a húsz főnél többet foglalkoztató ipari-, bánya- és

közlekedési üzemeket.Kisajátoák a közép- és nagybirtokokat, június végétől a szegényparasztoknak veteményeseket osztoak.

A földről szóló rendelet szerint földtulajdon nem illete meg olyan személyt, aki nem dolgozo rajta.

Húsz százalékkal csökkenteék a lakbéreket, a többszobás polgári lakásokba proletárcsaládokat költözteek,általános bérrendezés keretében 10-80%-kal megemelték a jövedelmeket.

Új tankönyveket adtak ki, a nevelési és oktatási intézményeket állami tulajdonba veék.

Egységes élelmezést vezeek be, de a jegyrendszer érvényben maradt.

Az üzemek vezetését a munkásokra bízták, helyi tanácsok alakultak, néhány „szakember” az üzemi tanácsellenőrzése melle irányítoa a termelést.

Kiterjeszteék a társadalombiztosítást, rendelkeztek a gyermekek és tanoncok védelméről, valamint a nőkegyenjogúságáról.

Kezdeményezték a nemzeségi elnyomás felszámolását, deklarálták a nemzeségek jogait, beltoák aprostúciót.

Létrehozták Magyarország első tüdőszanatóriumát.

Page 9: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 9/12

 

9A Vörös Őrség

A Vörös Őrséget a Belügyi

Népbiztosság 1919.március 26-

án kelt 1.számú rendeletévelállítoák fel. Feladata az ország

belső rendjének fenntartása

volt. “A Vörös Őrség egyben a

Vörös Hadseregnek kiegészítő

részét képezi, és tagjai bármikor

hadiszolgálatra rendelhetők,

illetve a Vörös Hadseregbe

áthelyezhetők....A Vörös Őrség

felállításával egyidejűen azösszes rendőri vonatkozással

bíró karhatalmi alakulatok

megszűnnek....A Vörös Őrség

klözvetlenül a belügyi népbiztos

alá van rendelve.” - mondta

ki a rendelet. A Vörös Őrség

terüleleg szerveződö, városi

és megyei /ezen belül járási és

községi/ parancsnokságai voltak aközpon szerv alárendeltségében.

 A vörösterror 

A vörösterror áldozatainak számát

a különböző (an-bolsevista)

források 250-450 közé teszik. A

vörös terror legtöbb áldozata (a

250-450 fő közül) ellenforradalmi

lázadás szervezője, vagy

katonaszökevény - tehát így

vagy úgy, de áruló, a honvédő

harcokat akadályozó - volt. Lukács

György például kommiszárként

megzedeltete egy vörös

egységet, amely úgy futo el a

románok elől, hogy meg sem

próbálta velük felvenni a harcot.

 A Lenin-úk 

Szamuely és a vele egy

véleményen lévők polikai

háámogatásával Cserny József 

vezetésével 200 fős különítménytállítoak fel, akik „Lenin-úk”-

nak nevezték magukat. Hírhedt

páncélvonatukon járták az országot

és mindenü felléptek, ahol a

tanácsrendszert veszélyeztető

megmozdulásokat sejteek.

Felszerelésük a következõ

volt: bõrnadrág, bõrkabát,

bõr- lábszárvédõ, tányérsapka,karabély, Steyr-pisztoly, szurony

és tojás kézigránát. Általában a

helyi proletariátussal összefogva

leverték a szervezkedéseket,

pl. május 1- én Szolnokon, 2-án

Hatvanban, 7-én Devecserben,

  június elején Dunaföldváron, 21-

én Dömsödön, 22-én Szekszárdon

stb., és igen csak kiveék arészüket a budapes június 24-i

ellenforradalmi szervezkedés

leverésében is.

Szamuely Tibor szavai: “Mindenü szaladgálnak, ágálnak

az ellenforradalmárok, üssétek

le õket! Üssétek agyon o, ahol

találjátok õket! Ha csak egy

órára is sikerül felülkerekedni az

ellenforradalomnak, nem lesz

kíméletes egyetlen proletárral

sem. Mielõ vérébe fojtanák

a forradalmat, fojtsátok õket a

vérükbe!” (Vörös Újság, 1919.

február 11.)

Böhm Vilmos írta: “A törvények és

rendeletek ellenére végrehajtoítéletek és elsõsorban azok a

minõsíthetetlen gyilkosságok,

amelyeket egyesek, vagy a

kormánytól nem engedélyeze,

sem a hadsereghez, sem

a Vörös õrséghez nemtartozó szabadcsapatok vagy

önkényeskedõk köveek el: bûnös

cselekmények voltak elsõsorban a

forradalom törvényei ellen, ezek a

forradalom sztaságát mocskolták

be, ezekért a forradalom és

forradalmárok felelõsséget nem

vállalnak.”

 A Lenin-úk lefegyverzése

Május 19- én a Lenin-úkat

hivatalosan lefegyverezték.

Május 23- án Csernyék sikertelen

merényletet köveek el Böhm

ellen. A kormányzótanács

proletárdiktatúra szemléletét

is Böhm állapítoa meg szintetökéletes burzsoá õszinteséggel:

“A proletariátus diktatúrája

a proletariátus többségének

akaratából fakadó, tõle alkoto

szabályok szerint alkalmazandó

uralmi rendszert jelent. Még a

diktatúra legfanakusabb hívei is

elismerik, hogy a diktatúrát csak

a proletariátus által megalkoto

törvények, rendeletek szabályok

szerint csak a proletariátusnak

szabályszerûen megválaszto

képviselõi gyakorolhatják és

sohasem egyénekkel, hanem a

burzsoáziával, mint osztállyal

szemben.”

Page 10: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 10/12

 

10 A Vörös Hadsereg harcai

Miután a Vörös Hadseregmagalakult, és ezerszámra léptek

be a hadseregbe a munkások ésa parasztok, a románok elértéka Tisza vonalát. A forradalmilelkesedés a hadseregben nemlankadt le. Ezután a munkások, aparasztok, az eddig elnyomásbanélők megindultak, hogymegvédjék saját hatalmukat.

Előzmények 

Április 16-án a román királyi haderőátlépte a demarkációs vonalat, ésmegindult a Tanácsköztársaságterületének megszállására. Áprilisvégén a csehszlovákok is csatlakoztaka proletárdiktatúra elleni támadáshoz.Ekkor megindult a toborzás a VörösHadseregbe. Ezerszámra jelentkeztekönkéntesek a hadseregbe. A hadseregnagy részét igazi, forradalmi lelkesedésés olyan harci szellem hatoa át, melya Monarchia hadseregében teljesenismeretlen volt. Április 23-án a ForradalmiKormányzótanács szemlét tarto a mármegalakult budapes munkásezredekfele.A románok május 1-én elérték a Tiszavonalát, a csehszlovákok május 2-ánmegszállták Miskolcot.

Döntés elő 

A szociáldemokrata vezetők egy része ahelyzet reménytelen mivoltára hivatkozvaa kapituláció melle volt. A kommunisták

és a baloldali szociáldemokraták amunkássághoz fordultak döntésért.Budapest proletariátusa szinteegyhangúan a további ellenállás, a harcfolytatása melle foglalt állást. Május 3-ánelrendelte a Forradalmi Kormányzótanácsaz általános mozgósítást.

 A sikeres északi hadjárat 

Május végére a helyzet annyiramegváltozo, hogy a Vörös Hadseregellentámadásba mehete át. Az északi

irányba megindíto támadás rövid időala jelentős sikereket hozo. A VörösHadsereg visszafoglalta Miskolcot,elvágta egymástól a csehszlovák és aromán csapatokak, tovább nyomulvaelőre, bevonult Kassára, június 10-re

megközelítee a Kárpátokat. A VörösHadsereg május 30. és június 10.közö több ezer négyzetkilométernyi

területet szabadíto fel. A csehszlovákhadsereg balszárnya e harcokbanteljesen felbomlo. A Vörös Hadsereggyőzelmeinek eredményeként  június 16-án Eperjesen kikiáltoáka Szlovák Tanácsköztársaságot. Asikeres északi hadjárat, valamint aSzlovák Tanácsköztársaság kikiáltásakövetkeztében Csehszlovákia helyzetekrikussá vált. Ismét a szövetségeshatalmak segíteek. Közbelépésükre akét állam közö hadiállapot megszűnt.

1919. június 13-án Párizsban véglegesenmegállapítoák a Magyarország ésCsehszlovákia közö demarkációsvonalat. A Vörös Hadsereg északigyőzelmeit elősegítee az is, hogya csehszlovák katonák nagy részenem akart osztálytestvérei, a magyarvöröskatonák ellen harcolni. Sokanszöktek meg alakulatuktól és álltak át aVörös Hadsereg oldalára.

Szovjet-orosz segítségre számítva

A tanácsköztársaság vezetői Szovjet-oroszország segítségére is számítoak.Március végén, a magyar kommünlétrejöekor az orosz és ukrán vöröscsapatok már az egykori Osztrák-MagyarMonarchia határán álltak, a Kárpátok feléközeledtek. Szovjet-Oroszország azonbanebben az időben maga is élet-halál harcotvívo a mindenünnen rátörő külső ésbelső ellenforradalmi erőkkel. Kolcsakhadserege 1919 áprilisában SzibériábólMoszkva irányába tört előre, és Kolcsak

támadásának megállítására a szovjethadsereg fő erőit a kele fronton kelleösszpontosítani. Délen, Ukrajnában,a gazdasági szempontból igen fontosDonyec-medence felszabadítása volt alegfőbb feladat; innen kelle elsősorbankiverni a fehérgárdistákat, és egyúalmegakadályozni azok egyesülését adoni kozákok fellázadt alakulataival.Mint azóta nyilvánosságra kerültdokumentumokból tudjuk, a BolsevikPárt Polikai Bizosága április végén a

más irányú feladatok és az ebből fakadónehézségek ellenére utasítást adoa Magyar Tanácsköztársasággal valóközvetlen összeköetés megteremtéséreis. Galíciában Petljura ukrán nacionalistacsapatai és a Franciaországban felszerelt

fehér lengyel hadosztályok álltak azorosz és a magyar Vörös Hadseregegyesülésének útjában. Amikor Kolcsak

fele a szovjet csapatok május végén- június elején végül is győzemletaraak és egyidejűleg Grigorjec lázadóalakulatait is szétverték, akkor Gyenyikinellenforradalmi hadseregének déliirányából Moszkva ellen megindítotámadása tee lehetetlenné a MagyarTanácsköztársasággal való kapcsolatmegteremtését.

Clemenceau ulmátuma

A Tanácsköztársaság vezetői - engedvea kedvezőtlenül alakuló helyzetnyomásának - június végén elfogadtáka békekonferencia ulmátumát, melya Vörös Hadsereg visszavonulásátkövetelte azokra a határokra, amelyeketidőközben az új Magyarországhatáraiként megállapíto. Clemenceau, abékekonferencia elnöke az ulmátumbanazt ígérte, hogy abban a pillanatban,ahogy a Vörös Hadsereg csapatai kiüríkCsehszlovákia felszabadíto területeit,a román csapatok is visszavonulnak a

békekonferencia által kijelölt határokmögé. Erre azonban a tanácskormánytöbbszöri sürgetése ellenére sem kerültsor. Június 20-án a Vörös Hadsereg azzala céllal, hogy az “antant akaratának arománokkal szemben érvényt szerezzen”,támadást indíto a Tiszánál. E támadás- melynek tervét a vezérkarban levő,ellenforradalmi beállítoságú sztekaz antanthoz jó előre eljuaak -vereséggel végződö. A román királyicsapatok, megállítva a Vörös Hadsereg

előretörését, ellentámadásba mentekát, átkeltek a Tiszán, és július utolsónapjaiban megkezdték az előrenyomulástBudapest irányába. A román királyihaderő, mely augusztus 3-án lépteát a főváros határát, lefegyverezte ahelyőrséget, a Vörös Őrséget, a mégfegyverben álló munkászászlóaljakat. Amunkásság lefegyverzésével megnyíltaz út az októbert is megtagadóellenforradalom, a konzervav, jobboldalierők felülkerekedéséhez.

Page 11: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 11/12

 

11A fehérterror megítéléseJászi Oszkár: Magyar kálvária magyar

föltámadás

“Nem lehete semmi kétség aziránt, hogya román fegyverek védelme ala nem ademokrácia, nem a keresztényszocializmus,sõt még nem is a Tiszák vagy az Andrássyakkonzervavizmusa vonult Budapestre,hanem az országnak legsötétebb,legmûveletlenebb, legfalánkabb akarata.Nem igaz az, hogy ma Magyarországonakár a dzsentri, akár a parasztságuaralkodnék. Ami uralkodik, az a külvárositársaskörök és a vidéki kaszinóknakborban búsuló és cigányozó demagógiája

egy csomó bandafõnök, lelketlen lelkiatya,kalandor és iparlovag vezetése ala. Smindenki láthaa, akinek csak szemevolt, hogy ha a románok kimennekés a szegedi kormány sz csapataibevonulnak, szörnyûséges állapotokfognak bekövetkezni. Mert a fehérterrorcsak kisebb részében volt a vörösterrorbrutalitásának reextüneménye (ugyanez is volt, s aki letagadná, meghamisítanáa történelmet); alapvetõ lényege azonbanmás volt, mint a proletárdiktatúra elkínzopolgári közvéleményének szenvedélyes

kirobbanása. A fehérterror - az elfajultklerikalizmus és a parlagi feudalizmuskezében - alkalmas és teljes öntudaalkezelt eszköz mindazon erõk kiirtására,melyek az utolsó negyedszázad ala anyuga demokrácia és a kultúra eszméitterjeszteék Magyarországon. Az országõsi, duhaj, tunya ázsiai lelke ágasodik iföl, hogy visszacsinálja Magyarországotnem is a háború elõ helyzetébe, de a 48-at megelõzõ jobbágyi, földesúri, deresesés zsidónyúzó állapotokba. Az ország olyan

polikusok kezébe juto, akiknek teljesanalfabézmusát csak üzle mohóságukmúlja felül. Ezek a polikusok egyes szbandavezérekkel szövetkezve mindigkészek fegyveres puccsokkal maguknakminiszteri tárcákat s kis maáiknakállásokat szerezni.

Shvoy Kálmán tkos naplója és emlékirata1918-1945

1919. július 13. (Horthy Miklós fõvezérle, és hadparanccsal vee át afõparancsnokságot.) “... A fõvezérség ésfõleg Horthy személyes õrizetére PrónayPál százados vezetésével egy szszázadle felállítva. Miután sok szt és tartalékosszt érkeze Nyugatról, akiket mind el

kelle helyezni, a szszázadok rendszerétvezeük be. 100-150 szt le egyszázadba egyesítve, egy-egy konviktusban

vagy iskolában elhelyeze, élelmezve.5 vagy 6 ilyen század volt. Prónay-,Madary, Ostenburg, Vén- stb. század. Ezekmindegyike fegyelmeze sztességesalakulat volt, csak a Prónay-századdalvolt sok baj. Prónay teljesen hatalmábakerítee Horthyt, nem engedelmeskedesenkinek, állam volt az államban, ésrengeteg bajt csinált, sok szégyent hozo ahonvédség nevére. Századában sok rovomultú, sz mivoltát igazolni nem tudóalak volt, akik minden aljasságra képesek

voltak. Ennek a századnak, mely késõbb aPrónay-különítmény nevet vee fel, volta mûve, hogy Szegeden emberek tüntekel, akiket megölve, megdrótozva dobtak aTiszába. Ezt mindenki tudta, de ellene nemte senki semmit. De hogy is lehete volnaellene tenni, mikor Horthy nap-nap utánvagy a Csónakázó Egylet regaaházábanvagy a Kass Szálló különtermébenreggelig tartó orgiákat rendeze a köréjeseregle huszársztek és a szép Sóvárifõhadnagyné társaságában. I hangzoaz Erger-Berger stb. O volt Prónay,

a “Pali”, aki dicsõítve le elkövetebûneiért. Mi, a hadsereg-parancsnokság-mint állomásparancsnokság- lépéseketteünk ezen kihágások megtorlása ésmegszüntetése érdekében, de le leünkintve, s Prónay és különíménye közvetlena “fõvezérnek” rendeltete alá. Ez azintézkedés szülte azután a sok, Prónay-különítmény által elkövete atrocitásokat.1919.nov.16. Nemze Hadsereg élénbevonul Budapestre Horthy Miklóskormányzó ... Reggelre volt a magyarok

bevonulási ideje megállapítva. Ese az esõ.A csapatok Székesfehérvár felõl, az Átlósúton át vonultak be. Az út két oldalán nagya tömeg. A csapatok élén Horthy Miklóslovagol fehér lovon, kétoldalt a Prónay-zlj. sztjei menetelnek. De mennyivelszebb le volna, ha Horthy nem gyilkosok,fosztogatók és rablóktól körülvéve vonulbe Pestre ... azok veék közvetlenülkörül és azok képezték a testõrségét.Horthy szereplésének, Budapestretörtént bevonulásának kétségtelenül ez

volt a legzavaróbb szépséghibája. De amögöe menetelõ katonaság soraiban ishány olyan ember menetelt, akinek vértapadt a kezéhez ...! A nemze hadseregúj egyenruhája -amelyben bevonultak-Szegeden születe meg. 1920. június 14.A Prónay-úk az utcán autókat állítoak

meg, utasát, ha zsidó volt, kiszállítoák,autóját elveék. A Britanniában tanyáztakmeg a Hungáriában, s aki nekik nem

tetsze, lefogták, elhurcolták, sõt nem egyesetben el is teék az illetõt láb alól. Ilyenvolt Müller István esete, aki Balassa József és még egy szegedi zsidóval a Britanniábanült. Bibó fõhadnagy felismerte Müllerbenazt, aki Szegeden piros szegfût hordo,lefogta, elhurcolta és agyonütöe. A fõterületük Budapest volt, de kiszálltakvidékre.”

Prónay Pál naplójából:

“ ... a sz századok ellen Horthy sem mertakkor nyíltan és határozoan fellépni,mert hatalmát és erejét mégiscsak miképeztük. Õneki ragaszkodni kelle teháta különítményekhez, és nem mert gátatvetni a büntetõexpedícióknak, melyek azsidósággal való alapos leszámolást tûztékki célul, mert különben elpártol tõle anemze alapon álló tábor, és más valakiköré csoportosul.”

Horthy a fehérterrorról:

“A bolsevizmus szereplõi közül sokanmég közöünk vannak, a sztogatás mégnem fejezõdö be. Semmi okom, hogyszépítgessem azokat az igazságtalanságokatés kegyetlenkedéseket, melyek valóbanmegtörténtek abban az idõben, amikorcsak az acélseprõ szthaa meg azországot. Jó ideig tarto, míg a viharoshullámok elsímultak és teljes mértékbenérvényesült a jog és a törvény sztelete.”

Apponyi Albert levele

“Belállapotaink züllésének hatása amai, a szó teljes értelmében kényespillanatban igen kellemetlenül érezhetõ,mert az általános hangulatot rontóhatásán kívül most már azzal a végtelenülkomoly jelenséggel találkozunk, hogy azországnak egyes, tõlünk elveendõnek  jelze területein, ahol az általunk  javasolt népszavazás feltétlenül részünkrekedvezõ eredményt ígért, a hangulatellenünk fordult,amint hogy természetes,

hogy megszûnik annak az államnakarakv ereje, amely polgárok elemiközszabadságait megvédeni képtelen,ahol a törvény uralmát az egyéni erõszakkérdésessé teszi.”

Page 12: Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009

5/12/2018 Frontoldal, Tanácsköztársaság különszám, 2009 - slidepdf.com

http://slidepdf.com/reader/full/frontoldal-tanacskoeztarsasag-kueloenszam-2009 12/12