KOVÁCS MÁTÉ ALAPÍTVÁNY

Czövek Zoltán

FÜLÖP GÉZA - AZ ELTE KÖNYVTÁRTUDOMÁNYI TANSZÉKÉNEK OKTATÓJA

– VÁZLAT –

(Pályázati dolgozat)

Budapest, 2008.

2

Szakmai pályafutása, tudományos munkássága

Fülöp Géza szakmai pályafutását a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában kezdte: a Kézirattárban, valamint a Régi Könyvek és Ősnyomtatványok Gyűjteményében dolgozott. 1954 őszétől az Akadémiai Kiadó lexikonszerkesztősége a munkahelye. Itt előbb a tervezett Magyar Enciklopédia alapozó munkálataiban vett részt, utóbb az Új Magyar Lexikon és a Magyar Irodalmi Lexikon egyik szerkesztője ill. munkatársa.1

A könyvtárosképzésbe az 1950-es években kapcsolódott be:2 kezdetben félállásban, majd 1960-as évek elejétől teljes állású adjunktusként foglalkoztatták.3 1977-ben nevezték ki docensnek.

Oktatói tevékenysége mellett kibontakozó tudományos, szakirodalmi munkásságának területeit publikációinak jegyzéke4 jól érzékelteti: az irodalom- és művelődéstörténet egyes kérdései mellett a bibliográfia, a könyv-, könyvtár-, olvasóközönség- és sajtótörténet vizsgálódásainak elsődleges tárgya. Munkái, publikációs területei közül csak néhányat – talán a legjelentősebbeket – kiemelve:

A Kovács Máté irányításával készült Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében c. forrásgyűjtemény két megjelent kötetének5 egyik szerzője és a mű válogatott bibliográfiájának – Szelle Bélával – összeállítója. A szöveggyűjtemény harmadik kötete munkálatainak kezdeményezője.6

1 Fülöp Géza életútjára vonatkozóan: SARBAK Gábor: Fülöp Géza köszöntése == Magyar Könyvszemle, 1998. 1. sz. p.

76-77.; KÓKAY György: Fülöp Géza (1928-1998) == Magyar Könyvszemle, 1998. 3. sz. p. 307-308.; SEBESTYÉN György: Fülöp Géza 1928-1998 == Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1998. 8-9. sz. p. 347.; SZELLE Béla: Fülöp Géza (1928-1998). In: Fülöp Géza emlékkönyv. Művelődéstörténeti és könyvtártudományi tanulmányok / szerk.: BARÁTNÉ HAJDU Ágnes ; szerk. biz.: HAJDU Géza, TÓTH Gyula, SZABÓ Sándor. - Bp. : ELTE Könyvtártudományi és Informatikai Tanszék, 1999. - p. 7-9.; SEBESTYÉN György: Az egyetemi könyvtárosképzés ötven éve. Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének rövid története. Bp. : ELTE Eötvös K., cop. 2001. p. 126.

2 SARBAK Gábor: i.m. p. 76., KÓKAY György: i.m. p. 307., SEBESTYÉN György: i.m. szerint 1954-től; SZELLE Béla i.m. p. 7. szerint 1959-től. POGÁNY György: „Tökéletes tanterv nincs…” Beszélgetés Fülöp Gézával == Könyvtári Levelező/lap 1995. 11. sz. p. 4-5. alapján - F. G. nyilatkozata! - 1958-tól…

3 SARBAK Gábor: i.m. p. 76.; SZELLE Béla: i.m. p. 7.; SEBESTYÉN György: i.m. szerint 1961-től. A POGÁNY György: i.m. lejegyezte beszélgetésben F. G. az 1963-as évet említi…

4 Fülöp Géza szakirodalmi munkássága (1955-1997). Összeáll.: DOMBINÉ ZS. TÓTH Rita, HANGODI Ágnes, NAGY Ildikó. In: Fülöp Géza emlékkönyv… i.m. p. 209-218.; Kiegészítések Fülöp Géza munkásságának bibliográfiájához. In: u.o. p. 219-225.

5 Könyv és könyvtár a magyar társadalom életében. [1.] Az államalapítástól 1849-ig. [2.] 1849-től 1945-ig. Összeáll. KOVÁCS Máté. Bp. : Gondolat K., 1963-1970.

6 Ezt a megfogalmazást SZELLE Béla: i.m. p. 8. használja. Ezt támasztja alá POGÁNY György: i.m. p. 5. "Készül a harmadik kötet, mely 1945-től napjainkig mutatja be a könyv- és könyvtári kultúra forrásait, fejlődését. Az anyaggyűjtés folyik jelenleg, remélem sikerül befejezni ezt a munkát." A munka harmadik kötetére vonatkozó legutóbbi megállapításokat ld. TÓTH Gyula: Adalékok A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében című kötetek keletkezéséhez, Kovács Máté történeti és elméleti munkásságához. In: A jövő a múlt és jelen egységére épül. Emlékkötet a száz esztendeje született Kovács Máté

3

1975-ben megvédett kandidátusi disszertációja - Közönségszervezés és magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban - 1978-ban jelent meg könyv alakban.7 Folytatva és kiszélesítve a téma kutatását Fülöp Géza akadémiai doktori értekezése – Olvasási kultúra és könyvkiadás Magyarországon a felvilágosodás idején és a reformkorban – 1993-ban készült el; megvédésére 1995-ben került sor.8

A könyvtárosképzés történeti stúdiumai legismertebb – napjainkig használt, forgatott – felsőoktatási jegyzeteinek elkészítése is a nevéhez köthető: Könyv- és könyvtári kultúra a kapitalizmus időszakában. 1789-1917. 1-2. kötet (1970); Sajtótörténet, sajtóismeret (1975); A könyvkultúra a könyvnyomtatás kézműipari időszakában. Gutenbergtől a francia forradalomig (1980).9

Több publikációja, kötete jelent meg ismert könyvtáros és oktató elődeiről – így Kovács Mátéról,10 Kőhalmi Béláról,11 Haraszthy Gyuláról12 és Szabó Károlyról.13

Fülöp Géza publikációs és oktatói munkássága közepette szerteágazó közéleti tevékenységet is folytatott: többek között tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökségének, a Magyar Irodalomtörténeti Társaságnak, a Magyar Könyvszemle Szerkesztőbizottságának. Elnöke volt az Erdélyi Múzeum Egylet működését segítő Gróf Mikó Imre és a – neves tanszékvezető előd emlékét, örökségét ápoló – Kovács Máté Alapítvány kuratóriumának.14 Munkásságát 1991-ben Szabó Ervin-emlékéremmel, 1995-ben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének emlékérmével, 1996-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el.15 Fülöp Géza – a rendszerváltás tanszékvezetője és a képzés megújítója Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén folyó oktatásról

Fülöp Géza szakmai pályafutása csaknem teljes egészében elválaszthatatlan a hazai könyvtártudományi oktatás létrejöttétől és fejlődésétől. Előbb hallgatóként megtapasztalója, utóbb oktatóként, tanszékvezetőként alakítója volt a könyvtáros szakemberképzés történetének, irányainak. Azok számára, akik megpróbálják felidézni az általa megélt eseményeket, nyomon követni a képzés változásait, részben az általa, részben a munkatársai által – legtöbbször a szaksajtóban, ritkábban önálló kiadványokban – megjelenttetett írások adhatnak támpontokat. Első, az oktatással foglalkozó publikációi között találni olyat, melyből az olvasó pontos áttekintést

tiszteletére. ... szerk.: HANGODI Ágnes. Debrecen : Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár, 2007. p. 160-183., különösen p. 174-177.

7 FÜLÖP Géza: A magyar olvasóközönség a felvilágosodás idején és a reformkorban. Bp. : Akad. K., 1978. 290 p. 8 POGÁNY György: i.m. p. 4.; SARBAK Gábor: i.m. p. 77., SZELLE Béla: i.m. p. 8. 9 Érdemes lenne utánanézni napjainkig hányszor adták ki az egyes jegyzeteket. A dolgozat összeállítójának mindegyik

kötetből van egy, a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadásában, egységesen 1995-ben megjelent példánya - ezek, a fenti sorrendben: az első mű 1. kötete 14., a 2. kötet 12., a második mű 11., míg a harmadik jegyzet 5. változatlan kiadás.

10 FÜLÖP Géza: Kovács Máté pályája művelődés- és könyvtárpolitikai tevékenysége. In: Kovács Máté emlékkönyv. Szerk. SZELLE Béla. Bp. : MKE, 1983. p. 5-16.; FÜLÖP Géza: Tanítvány - három munkahelyen == Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994. április p. 31-33.; FÜLÖP Géza: 90 éve született Kovács Máté pedagógus, irodalomtörténész, könyvtáros == Eseménynaptár, 1996. 4. sz. p. 18-21.; FÜLÖP Géza: Könyvtártudomány és bibliológia == Könyv és Könyvtár. 18. kötet. Kovács Máté emlékének. Szerk. SUPPNÉ TARNAY Györgyi. Debrecen : KLTE Könyvtára, 1997. p. 41-52.

11 Kőhalmi Béla bibliográfia. 1895-1984. Szerk. és az előszót írta FÜLÖP Géza. Bp. : FSzEK : OSzK KMK, 1985. 197 p. 12 FÜLÖP Géza: Haraszthy Gyula a tanító és a példaadó == Könyvtári Figyelő, 1990. 1-2. sz. p. 13-15. 13 FÜLÖP Géza: Szabó Károly pályaképe. Nagykőrös : Városi Tanács VB Műv. Ifj. és Sportoszt., 1990. 28 p. 14 SARBAK Gábor: i.m. p. 77.; SZELLE Béla: i.m. p. 8.; BENKŐ Samu: Fülöp Géza (1928-1998) == Erdélyi Múzeum,

1998. 1-2. sz. p. 98-99. 15 POGÁNY György: i.m. p. 4.; SARBAK Gábor: i.m. p. 77.; SZELLE Béla: i.m. p. 8.; Kitüntetett könyvtárosok névtára.

szerk.: GERŐ Gyula == Könyvtári Figyelő, 2000. különsz. p. 16.

4

kap a képzés addigi fejlődéséről és aktuális paramétereiről.16 Az 1965-ben kiadott Könyvtári Minerva 2. kötete számára elkészített írás egyik-másik, a könyvtárosképzés formájára vonatkozó megállapítása napjainkban is helytálló. Az említett összefoglalásból kiderül,

"… hogy az egyetemi könyvtáros oktatás kezdeti szakaszaiban, 1848-tól 1956-ig igen sok

volt az ingadozás, kísérletezés a képzés időtartamának, céljának és jellegének, a tantervnek, tananyagnak és a szakpárosításnak tekintetében. A bizonytalanságok okai közt említendő meg, hogy ebben az időszakban az egyetemi oktatás egésze számos változáson ment át, de a könyvtáros oktatásnak ezen túlmenően speciális nehézségekkel is meg kellett küzdenie. A könyvtár szak új szak volt az egyetemen … szinte minden hazai előzmény és tapasztalat nélkül. Egyedüli közvetlen előzményének az Országos Széchényi Könyvtár 1937 és 1938-i szakmai tanfolyamai tekinthetők, amelyek elsősorban a budapesti tudományos szakkönyvtárak különleges feladatait vették figyelembe. Ezen az alapon indult meg az egyetemi képzés is. Kezdetben történeti tárgyak és az általános gyűjtőkörű nagykönyvtárak különgyűjteményeinek igényeit szem előtt tartó kollégiumok túlsúlya jellemezte. Később fokozatosan a gyakorlati szükségletek szerint alakult, de csak a fejlődés utolsó fázisában, a szocialista magyar könyvtárpolitika és könyvtárügy kialakulása és szervezeti megszilárdulása után formálhatta ki a korszerű szükségleteket szem előtt tartó és azokat kielégíteni képes célkitűzéseit, tantervét és programját…

Az egyetemi könyvtárosképzés jelenlegi célja, tanterve, programja, formái és módszerei … az 1949-1956 közti évek kísérletezési időszaka után formálódtak ki és szilárdultak meg. Az utolsó évek tapasztalatai megmutatták, hogy az ötéves kétszakos képzés felel meg legjobban könyvtárügyünk gyorsütemű fejlődéséből következő s az egyetemről kikerülő szakemberekkel szemben támasztott követelményeknek. Csak a kétszakos képzés biztosíthatja, hogy az egyetemet végzett könyvtárosok – a könyvtárosi ismeretek mellett valamely más tudományág ismeretanyagát elsajátítva – tartalmi vonatkozásban is színvonalas munkát végezzenek a könyvtár profiljába tartozó valamely szakterületen…"17

A személyi változások (a tanszékvezető személye, oktató létszám alakulása), a különböző

– aktuális – képzési formák számbavétele, az egy- vagy kétszakosság központi szabályozásából adódó problémák, a hallgatói létszám alakulása a későbbi években is állandóan visszatérő témája a képzéssel foglalkozó tanulmányok sorának. Hasonlóan a tananyag folyamatos fejlesztése, alakítása eredményeképpen létrehozott különböző reformtantervek bemutatásához. Az 1963-1964-es tanévben a nappali tagozat első évfolyamán bevezetett új tanterv „az egyetemi képzést közelebb viszi a gyakorlati szükségletekhez. Az elméleti tárgyak és gyakorlati foglalkozások óraszámát növeli, a történeti tárgyakét csökkenti. Új tantárgyakat vezet be: szociológia és könyvészeti gyakorlatok s a III. év után lehetővé tesz – a könyvtárak szükségletének és a hallgatók érdeklődési irányának figyelembevételével – bizonyos mértékű specializálódást.”18

A tanterv és tananyag Kovács Máté tanszékvezető irányítása alatt folyamatosan

stabilizálódott és fokozatosan korszerűsödött 1956 és 1972 között. Ennek egyik állomásaként az egyetemi könyvtárosképzés 20 éves jubileumán tartott ünnepi ülést követő tanszéki munkaértekezlet „tulajdonképpeni szorosabban vett tárgya az egyetemi könyvtárszak új tantervének megvitatása volt… Az új tanterv egyfelől a hallgatók specializálódásának (kötelező speciálkollégiumok hallgatása a dokumentáció, közművelődési könyvtárak és a régi könyvekkel való foglalkozás ismereteinek a köréből) korábbi kedvező tapasztalatai alapján e képzésmódot kívánja továbbfejleszteni; másfelől a korszerű igényekhez

16 FÜLÖP Géza: A könyvtárosképzés rendszere. A felsőfokú könyvtárosképzés. In: Könyvtári Minerva. 2. kötet. Szerk.

FARAGÓ Lászlóné. Bp. : OSzK KMK, 1965. p. 179-191. 17 U.o. p. 182., 184. 18 U.o. p. 188., A könyvtár szak új tantervének „hálóterve”: p. 187.

5

igazodva a történeti szemlélettel szemben nagyobb súlyt igyekszik helyezni a művelődéspolitikai, művelődéselméleti és szociológiai tárgyakra, mint a közelmúltban.”19

Az 1972-ig tartó időszak tanszéki történéseinek, fejlődésének eredményei ismételten Fülöp Géza egyik publikációja segítségével összegezhetők tömören:

„… kialakult a könyvtárosképzés olyan rendszere, amely igyekezett kielégíteni a korabeli

magyar könyvtárügy és szakirodalmi tájékoztatás sokrétű igényeit. A történeti irányultság lényegesen csökkent, a tantervben helyet kaptak azok a művelődéspolitikai és művelődésügyi, valamint közművelődési, könyvtárügyi ismeretek, amelyeket az 1960-as években nagy ütemben fejlődő közművelődési könyvtárügy feltétlenül igényelt. De helyet kaptak benne azok a dokumentációs és szakirodalmi tájékoztatási stúdiumok is, amelyek a szakkönyvtárügy, a dokumentáció és a szakirodalmi tájékoztatás intézményeiben elhelyezkedők számára szükséges ismereteket biztosították. Speciális kollégiumok keretében – az előzőeken kívül – mód és lehetőség volt paleográfiai és könyvmuzeológiai, iskolai, gyermek- és ifjúsági könyvtári, könyvkiadási és –terjesztési, könyvművészeti stb. tudnivalók elsajátítására.”20

Megindult a hatéves kétszakos esti- és levelezőképzés, a hároméves kiegészítő-tagozatos

képzés. Az 1960-as években háromszor tartottak egyéves, ún. dokumentációs posztgraduális szaktanfolyamot és hozzáláttak az korábban végzett könyvtár szakos hallgatók egyetemi továbbképzési tervének munkálataihoz, amit azonban Kovács Máté halála után nem fejeztek be.21

Az 1970-es évek első felében a hazai könyvtárügy jelentős változásokat élt meg. A korábbi évtizedekben elkezdődött számítástechnikai fejlesztések és ezek könyvtári alkalmazásai egyre jelentősebb szerephez jutottak, s a könyvtári munka legkülönbözőbb területein kerültek felhasználásra. Ezt követően a hazai számítástechnikai fejlesztések rohamosan felgyorsultak, s azok a könyvtár és információs szakma legkülönbözőbb területein jelentek meg. A könyvtáros szakma ismeretei átstrukturálódtak, a könyvtárosoknak teljesen új problémákkal, feladatokkal kellett szembenézniük, s ezek új típusú ismereteket, gyakran teljesen új szemléletmódot kívántak meg. E jelentős változások komoly kihívást jelentettek a képzés számára: napirendre került az oktatás tartalmának és szervezeti kereteinek a megújítása. Az ELTE Könyvtártudományi Tanszéke ezt a váltást több okból adódóan is, nehezebb körülmények között élte meg.22

„1972-től 1986-ig, tizenkét esztendő alatt három vezetője volt a tanszéknek… A

vezetésük alatt eltelt éveket – a számos átmenet, betegségek kedvezőtlen külső beavatkozások, személyi és egyéb okok miatt – a korábbi időszakhoz viszonyítva a tanszék történetében a stagnálás, az eléggé át nem gondolt változtatások, némely tekintetben a visszaesés jellemezte, de egy-egy területen ésszerű intézkedések, korszerű előrelépések is történtek. Feltétlenül komoly fejlesztésnek tekintendő, hogy a dokumentációs tevékenység jelentőségének a megnövekedésével és intézményeinek a szaporodásával, fejlődésével párhuzamosan az informatikai képzés differenciálódott, az informatikai ismeretek oktatása egész tárgycsoporttá terebélyesedett. A mindenki számára kötelező tárgyakon kívül a kötelezően választandó speciális kollégiumok keretében ugyancsak nagyobb lehetőség nyílt az informatikai témákban további elmélyülésre…

Az informatikai képzésnek mind a nappali, mind a posztgraduális tagozaton történt … korszerűsítésével párhuzamosan a tanterv és a tananyag más tekintetben visszafejlődött, nem alakult a könyvtárügyi szükségleteknek, illetve az oktatáspedagógiai kívánalmaknak megfelelően.

19 VOIT Krisztina: Az egyetemi könyvtárosképzés jubileumán == Magyar Könyvszemle, 1970. 1-2. sz. p. 145. Ld. még:

KOVÁCS Máté: Az egyetemi könyvtárosképzés két évtizedes fejlődése és főbb kérdései = Könyvtártudományi Tanulmányok. 2. köt. 1969. Bp. (1970) p. 10-130.

20 FÜLÖP Géza: Az egyetemi könyvtárosképzés helyzete és néhány problémája == Könyvtári Figyelő, 1987. 6. sz. p. 583. 21 U.o. p. 584. 22 SZABÓ Sándor: Gondolatok az ELTE Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék hetvenes és nyolcvanas évekbeli történetéhez ==

Könyvtári Figyelő, 2000. 1-2. sz. p. 31.

6

A tárgy tartalmának nem ismerése s puszta elnevezésének szerencsétlen félreértelmezése miatt mind a nappali, mind a kiegészítő tagozat tantervéből kimaradt a fontos olvasásszociológiai, olvasáspedagógiai és olvasáspszichológiai tudnivalókat tartalmazó … „Olvasásismeret” című tantárgy. A tanterv olyanszerű átalakítására került sor, amely két alapvetően fontos témakör, a könyvtártan és a tájékoztatás (bibliográfia, dokumentáció) összefüggő és logikusan összekapcsolódó ismeretanyagát logikátlanul kettészakította…”23

Joggal feltételezhető, hogy az idézetben is jelzett negatívumok a következetlenség, az

ötletszerűség benyomását keltették: a hetvenes évek végén tisztázatlan okokból és indítékból külső támadások érték az egyetemi könyvtárosképzést, melynek során már-már a képzés léte is kérdésessé vált. A szakma számos képviselőjében félelmek támadtak, hogy a könyvtárosképzés kérdésében retrográd döntések vannak előkészülőben. Szenvedélyes vita bontakozott ki, melyben a szakma egyhangúlag kiállt az egyetemi könyvtárosképzés mellett.24 Fülöp Géza tanszékvezetői tevékenysége Az első öt év

Az ELTE Könyvtártudományi Tanszékének vezetését Dán Róbert halála25 után Fülöp Géza vette át. Az ekkor már bő két évtizede az intézményben dolgozó új tanszékvezető nem csak az oktatás szűkebb – tanszéki – adottságaival és problémáival volt tisztában, de teljes mértékben ismerte és érzékelte a könyvtárosképzés alakulását meghatározó tágabb, hazai szakmai környezetet és a nemzetközi tendenciákat. Mindezeknek két, a kinevezése után megjelent publikációja pontos lenyomatát adja.

Az egyik – az e dolgozatban is már többször idézett – a Könyvtári Figyelő, 1987. évi 6. számában megjelent összefoglalása,26 melyben rövid, szabatos tanszéktörténeti visszatekintést követően mintegy programot hirdet. Vázolja a tanszék aktuális helyzetét és problémáit; személyzeti-oktatói összetételét; bemutatja a nappali tagozat új tantervét, a további képzések szerkezetét és szakirányait. Sőt: a könyvtárügyi és könyvtártani stúdiumok, és az informatikai ismeretterületek „szoros és szerves kapcsolata, számos összefüggése” kapcsán javaslatot tesz a budapesti egyetemi tanszék elnevezésének a megváltoztatására: „Könyvtártudományi és Tudományos Tájékoztatási Tanszék lenne az adekvát megnevezés.”27

Míg az előző munka a könyvtárosképzés ’mikrokörnyezetét’ mutatta be, a másik áttekintés a ’makrokörnyezetre’ koncentrál. Ez egy konferencia-előadásnak az anyaga: a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola 1987. augusztusának végén a szombathelyi népművelő- és könyvtárosképzés megindításának 25. évfordulója alkalmából nemzetközi konferenciát szervezett,

23 FÜLÖP Géza: Az egyetemi könyvtárosképzés helyzete… i.m. p. 584-585. Az időszakra vonatkozóan ld. még:

SZEPESVÁRY Tamás: Információs szakemberek képzése az ELTE könyvtártudományi tanszékén == Könyvtáros, 1976. 5. sz. p. 262-263.; SZELLE Béla: Információs oktatás a szakkönyvtáros-képzésben == Könyvtáros, 1978. 11. sz. p. 657-660.; SZELLE Béla: Harmincéves az egyetemi könyvtárosképzés = Könyvtáros, 1979. 6. sz. p. 315-319.; Javaslat az egyetemi szintű könyvtárosképzés korszerűsítésére. Bp. : OSzK KMK, 1979. 20 p.; a Könyvtári Figyelő könyvtárosképzéssel foglalkozó tematikus száma (1980. 2. sz.); DÁN Róbert: Az egyetemi könyvtárosképzés programja == Könyvtári Figyelő, 1982. 3. sz. p. 229-232.; DÁN Róbert: Az egyetemei könyvtárosképzés minőségi követelményei és változásai == Könyvtári Figyelő, 1986. 4. sz. p. 355-357.

24 PAPP István: A társadalom színe előtt. Könyvtárügyi írások a Magyar Nemzetben == Könyvtáros, 1979. 4. sz. p. 218-222.; FUTALA Tibor: Kronológia a hazai könyvtárosképzés és továbbképzés változásainak figyelemmel kíséréséhez == Könyvtári Figyelő, 1980. 2. sz. p. 146.; SZABÓ Sándor: i.m.

25 KÓKAY György: Dán Róbert (1936-1986) == Magyar Könyvszemle, 1986. 4. sz. p. 33-34.; SZABÓ Sándor: Dán Róbert (1936-1986) == Könyvtári Figyelő, 1986. 4. sz. p. 351-352.

26 FÜLÖP Géza: Az egyetemi könyvtárosképzés helyzete… i.m. p. 583-603. Az anyag datálásában a publikáció végén található megjegyzés segít: „A Művelődési Minisztérium Könyvtárosképzési Szakbizottsága a fenti összefoglalást 1987. március 31-i ülésén megtárgyalta.”

27 U.o. p. 592.

7

melynek egyik szekciónyitó, vitaindító előadását Fülöp Géza tartotta.28 A referátum bizonyítja, hogy a budapesti egyetemi tanszék vezetője nem csak helyi keretekben gondolkodott, hanem a könyvtárosképzés teljes rendszerének tantervi és tartalmi harmonizációját – úgy a képzési szintek,29 mint az országosan gyarapodó képzőintézmények30 vonatkozásban – fontos, megvalósítandó feladatnak tekintette.

Az adottságok és lehetőségek feltérképezése után a tanszék Fülöp Géza vezetésével

nekilátott a problémák felszámolásához, a nehézségek megszüntetéséhez – vagy, legalább – a körülmények javításához. A változ(tat)ások bemutatását, pedig leginkább a szaksajtó segítségével teszik meg: az elkövetkező években – ellentétben a korábbi évek gyakorlatával – rendszeresek az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén folyó oktatást és annak szerkezetét ismertető publikációk – részben a tanszékvezető, részben munkatársai jóvoltából. A szakmai közvélemény és az érdeklődők így első kézből kaphattak információt a képzés alakulásáról, súlypontjairól.

A „megörökölt” képzés korábban említett hiányosságait (művelődés- és

olvasásszociológia) és szerkezeti logikátlanságait (könyvtártan, tájékoztatás) az 1987-ben kidolgozott új tanterv szüntette meg, mely „nem hanyagolva el a hagyományos könyvtári és tájékoztatási szak- és munkaterületek oktatását sem - a modern követelményeknek megfelelően kifejezetten informatikai irányultságú.”31

Később arról olvashatnak az érdeklődők, hogy a tanszéknek a – könyvtárosképzésben mindenütt gondot okozó – gyakorlati képzés megszervezésére vonatkozó tervei alapján „megállapodtunk a Gorkij Könyvtár új főigazgatójával, hogy e könyvtár lesz tanszékünk gyakorlókönyvtára.”32 Ugyanitt számol be a tanszékvezető arról, hogy a komplex könyvtári gépesítés megismertetése érdekében a végzős hallgatók egy része a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában végezheti el 200 órás gyakorlatát. Míg a SZTAKI jóvoltából – mely intézet az informatikai gépi tevékenység bemutatását vállalta – korszerű IBM PC számítógépet kapott a tanszék.33

A tanszék tartotta a kapcsolatot külföldi képzőintézményekkel, szakmai szervezetekkel is: 1987-ben a tanszék három munkatársa részt vett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete rendezésében lezajlott magyar-brit könyvtárosképzési szemináriumon34 – míg az 1990-91-es tanévre tervezett posztgraduális képzések egyike egy információs menedzserképzés a glasgow-i Strathclyde Egyetem keretében működő Business School-lal.35

Nem csak a hazánkba érkező külföldi szakemberekkel sikerült kapcsolatokat kiépíteni: a határokon túli szakmai rendezvényekre, konferenciákra is eljutottak a tanszék oktatói.

Szepesváry Tamás – a tanszék külső előadója, 1987-től az ELTE Tanárképző Főiskolai Kar könyvtári tanszékének tanszékvezető docense – 1989-ben előadást tarthatott egy, az

28 FÜLÖP Géza: A könyvtárosképzés rendszere, a képzési formák összhangja, egymásraépültsége. In: A közművelődési és könyvtáros

kutatók és oktatók nemzetközi konferenciája. Szombathely, 1987. augusztus 26-29. Szerk.: SZALAY László. Szombathely : BDTF, 1988. p. 302-309.

29 Egyetemi, főiskolai és könyvtárkezelői képzés. 30 Ekkoriban öt helyszínen: „két különböző egyetemen (Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Debrecenben a

Kossuth Lajos Tudományegyetemen), illetve … három Tanárképző Főiskolán (… Szombathelyen, Nyíregyházán és Budapesten az ELTE Általános Iskolai Tanárképző Főiskolai Karán)” - FÜLÖP Géza: A könyvtárosképzés rendszere… i.m. p. 303.

31 A kidolgozott tanterv – hálóterv jelleggel táblázatokra bontva: u.o. p. 586-591. 32 FÜLÖP Géza: Könyvtártudomány és szakirodalmi tájékoztatás – oktatási helyzetkép == Könyvtáros, 1989. 12. sz. p. 720-

721. 33 U.o. 34 FÜLÖP Géza: Magyar-brit könyvtárosképzési szeminárium == Könyvtáros, 1987. 7. sz. p. 420-423. 35 FÜLÖP Géza: Könyvtártudomány és … i.m. p. 721.; SEBESTYÉN György: Egyetemi posztgraduális informatikusképzés ==

Könyvtáros, 1990. 1. sz. p. 19-23.; SEBESTYÉN György: Szakirodalmi informatika és információs menedzsment. A posztgraduális képzés továbbfejlesztése az ELTE Könyvtártudományi Tanszékén == Könyvtári Figyelő, 1990. 1-2. sz. p. 47-53.

8

informatikusképzés problémáival foglalkozó konferencián Hannoverben.36 Később ez a konferencia-részvétel – és a jóvoltából létrejövő szakmai és emberi kapcsolatok - vezettek el ahhoz az együttműködéshez, amely jóvoltából sikerült új alapokra helyezni a hazai könyvtárosképzést.37 „Qui habet TEMPUS, habet vitam”

Az Európai Közösségek miniszteri tanácsa által létrehozott TEMPUS (Trans-European Mobility Scheme for University Studies) program a részvételre jogosultnak minősített közép-kelet-európai országok – köztük Magyarország – és az EK országainak felsőoktatási intézményei közötti együttműködés és mobilitás fejlesztését kívánta elősegíteni.38 Az év folyamán megjelent első pályázati felhívásai felkeltették a Fülöp Géza vezette tanszék érdeklődését is. A megvalósítási és együttműködési lehetőségek számbavétele közben merült fel – a Szepesváry Tamás által megismert – hannoveri szakfőiskola partnerségének ötlete.39

Az együttműködés létrejött: az ELTE két könyvtárosképző tanszéke, a hannoveri (Németország) és a deventeri (Hollandia) szakfőiskola könyvtártudományi, informatikai és dokumentációs szakrészlegével közösen adta be pályázatát, melyet a brüsszeli TEMPUS-központ elfogadott és támogatott.40

Fülöp Géza az alábbiakban foglalta össze a pályázat elsődleges céljait:

„1./ olyan korszerű európai szintű tanterv kifejlesztése a két budapest tanszék számára, amely megfelel a modern könyvtár- és tájékoztatásügy igényeinek és lehetősége ad információs szakemberek kiképzésére Magyarország, a magyar nemzetgazdaság számára;

2./ e tanterv bevezetéséhez és fokozatosan teljes körű megvalósításához szükséges technikai feltételek, infrastruktúra megteremtése Budapesten (számítógépek, hardverek, szoftverek, ezek rendszerbe állítása, xeroxkészülék stb.);

3./ végül, de nem utolsó sorban az oktatók és hallgatók nemzetközi kapcsolatainak, munkakapcsolatainak, együttműködésének, azaz az oktatói és hallgató mobilitásnak a megszervezése, biztosítása.”41

A pályázat megvalósításának folyamatát a szaksajtóban megjelent publikációk illetve a projekt lezárásakor megjelent kötet42 tanulmányai részletezik: úgy a tantervfejlesztés során alkalmazott metódust,43 mint a tanszéki infrastruktúra fejlesztésének menetét44 vagy az oktatói-hallgatói mobilitás megvalósítását illetően.

36 SZEPESVÁRY Tamás: Az európai információs szakemberképzés és Magyarország. Felzárkózás vagy távolodás == Könyvtári

Figyelő, 1989. 5-6. sz. p. 545-554. 37 FÜLÖP Géza: Emlékezés dr. Szepesváry Tamásra. In: Információs szakemberek Magyarország számára. A Tempus segítségével

Európába. Zárószimpózium. Informations-spezialisten für Ungarn. Mit Temus nach Europa : Abschlusssymposium. Informatiespecialisten voor Hongarije. Met Tempus naar Europa. Eindsymposium. TEMPUS JEP-0297 17.06.1993. Szerk. és a bev. írta: FÜLÖP Géza. Bp. : ELTE Könyvtártudományi - Informatikai Tanszék, 1993. p. 10.

38 SZEPESVÁRY Tamás: Az információs és könyvtáros szakemberképzés fejlesztése. Német-holland-magyar közös kutatási program a TEMPUS támogatásával == Könyvtári Figyelő, 1991. 2. sz. p. 206-209.; HILBERT Attila: A TEMPUS program Magyarországon 1990-1992. In: Információs szakemberek Magyarország számára… i.m. p. 14. Az előző forrásban 1989-es, az utóbbiban 1990-es meghirdetési év szerepel. Hasonlóképpen: SZEPESVÁRY a fenti forrásban 1989-et, FÜLÖP Géza: Emlékezés… i.m. 1990-t említi a pályázati anyag összeállítása éveként.

39FÜLÖP Géza: Emlékezés… i.m. p. 10-11. 40 SZEPESVÁRY Tamás: Az információs és könyvtáros… i.m.; FÜLÖP Géza: Könyvtárosi pálya – könyvtárosképzés ==

Könyvtáros, 1991. 11-12. sz. p. 649. 41 FÜLÖP Géza: A TEMPUS-szal elért eredmények. In: Információs szakemberek Magyarország számára… i.m. p. 42. 42 Információs szakemberek Magyarország számára… i.m. 97 p. 43 SZEPESVÁRY Tamás: Az információs és könyvtáros… i.m. p. 206-209.; SZEPESVÁRY Tamás: Az információforrás és -

közvetítés stúdium összehasonlító vizsgálata == Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 1992. 5. sz. p. 221-225.

9

A tantervfejlesztés eredményeképpen létrehozott két reformtantervben a hagyományos könyvtárosi és az informatikai jellegű tantárgyak aránya 60-40% ill. 40-60% (könyvtárosi-informatikai). „Ezek a számadatok a tantárgyak egymáshoz viszonyított óraszámát mutató arányok; … a hagyományos könyvtárosképző tárgyak tartalmában is érvényesülnek a modern informatikai szempontok… Ugyanakkor az informatikus-könyvtárosképzó tantervben sem szorulnak háttérbe … az egyéb, a hagyományos szakismeretek. A tantervfejlesztés eredményeként … sikerült elérnünk a projekt azon célkitűzését, hogy a tanterveink, curriculumaink tartalmi tekintetben 60-65%-ban megegyeznek a nyugat-európai tantervekkel…”45

Az infrastrukturális fejlesztés, modernizálás során – mely szerencsés módon összekapcsolódott a tanszéknek az ELTE Pesti Barnabás úti épületéből a Múzeum körútira költözésével46 – épült ki elsőként egy személyi számítógépes, majd egy online-laboratórium. Ugyanez tette lehetővé, hogy tanszék hozzájusson más, a korszerű oktatáshoz, a szervező tevékenységéhez szükséges felszerelésekhez, berendezésekhez (telefax, másológépek, videó stb.) is. A TEMPUS-kapcsolatok kezdetekor 3[!] személyi számítógéppel rendelkező tanszéken 1994-ben már több mint 40 gép segítette a tanítást és az oktatók munkáját.47

Az oktatói és hallgatói mobilitás eredményeiről – figyelmen kívül hagyva a külföldi tanárokra-diákokra vonatkozó adatokat: a magyar oktatók a 3 év alatt együttesen 35 hetet töltöttek el Németországban és 5 hetet Hollandiában; míg a magyar hallgatók 20 hónapot töltöttek Németországban, illetve 18 hónapot Hollandiában.48

„Áttekintve közös eredményeinket német és holland kollégáinkkal a tantervfejlesztés, a

budapesti tanszékek infrastruktúrális fejlesztése, valamint az oktatói és hallgatói mobilitás terén, megállapíthatjuk, hogy a TEMPUS-együttműködésünk rendkívül gyümölcsöző volt. Az a nagyvonalú támogatás, amelyet a brüsszeli TEMPUS-központ ehhez számunkra biztosított … minden idők legnagyobb beruházása a magyar könyvtárosok, dokumentalisták és információs szakemberek képzése eddigi történetében.”49

A TEMPUS-on túl

A TEMPUS pályázat lebonyolítása közben idehaza megtörtént a rendszervált(oz)ás. A könyvtárosokat képző tanszékek új környezetben, „bonyolult politikai helyzetben, meglehetősen rossz anyagi körülmények közt” találták magukat. „Központi irányítás nélkül, magukra hagyva, gyakran intézményeik vezetésével is hadakozva kell a képzést megszervezniük, tartalmilag korszerűsíteniük… Hiányzik a képzés és továbbképzés összehangolása…”50 Így, a képzési formák harmonizációját már évekkel korábban is hangsúlyozó Fülöp Géza magától értetődően lehet-lesz a Magyar Könyvtárosok Egyesülete által, a képzési feladatok megoldásának segítésére létrehozott Képzési és Továbbképzési Szakbizottságnak az elnöke.51 Azonban nem csak hazai viszonylatban közvetít: a TEMPUS segítségével kialakult szakmai kapcsolatokkal a háttérben, Fülöp Géza az EUCLID-nak (European Association for Library & Information Education and Research - az Európai Könyvtáros- és Informatikusképzési és Kutatási Intézmények Egyesülete) az elnökségi tagjaként 44 LÁDI László - DARÁNYI Sándor: A TEMPUS és a Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék gépesítése == Tudományos

és Műszaki Tájékoztatás, 1992, 9. sz. p. 215-220.; DARÁNYI Sándor: A tanszéki infrastruktúra korszerűsítése a TEMPUS révén. In: Információs szakemberek Magyarország számára… i.m. p. 60-63.

45 FÜLÖP Géza: A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtártudományi-Informatikai Tanszékének TEMPUS kapcsolata == Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1993. november p. 37.

46 Annak ellenére, hogy hogy a gépesítés részleteit bemutató publikációban (LÁDI László - DARÁNYI Sándor: i.m. p. 215.) és FÜLÖP Géza: „Információs szakemberek Magyarország számára a TEMPUS segítségével Európába” == Könyvtári Figyelő, 1993. 4. sz. p. 562. írásában is 1991 februárja szerepel, SARBAK Gábor: i.m. p. 76. és SEBESTYÉN György több munkája is az 1993-as évet említi a költözés időpontjaként…

47 FÜLÖP Géza: A budapesti Eötvös Loránd… i.m. u.o. 48 U.o. p. 38. 49 U.o. p. 39. 50 FÜLÖP Géza: Könyvtárosi pálya… i.m. p. 646. 51 U.o.

10

igyekszik közbenjárni a külföldi támogatást, partnerséget kereső hazai képzőintézmények érdekében.52 Ebben az időszakban – 1993-ban – indult a BOBCATSSS-rendezvénysorozat, melyhez több hazai könyvtárosképző tanszék is csatlakozott. 1994-ben pedig elkezdődhetett a szombathelyi Berzsenyi Dániel és a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola – és a résztvevő további hazai és külföldi intézmények – közös TEMPUS programja.53

Az 1993. évi felsőoktatásról szóló LXXX. törvény értelmében a felsőoktatási intézményben megszerezhető végzettség, illetőleg a szakképesítés követelményeit a képzési követelmények határozták meg a kormány jóváhagyásával. A Művelődési és Közoktatási Minisztérium felkérésére Fülöp Géza irányításával készült el a bölcsész képesítési követelmények sorában a könyvtárosképzés követelményeinek tervezete, amely egy egyetemi és egy főiskolai alapszakra tett javaslatot "könyvtártudomány-informatika" néven, megjelölve a képzés alatti specializációkat.54 Fülöp Géza oktatási tevékenysége 1994 után

Az egyetemi rendelkezéseknek megfelelően a 65. életévét betöltött Fülöp Géza tanszékvezetői beosztása megszűnt. 1995-ös szavai szerint, óráit megtartotta és év végi nyugdíjba vonulásáig vezette a könyvtörténet-könyvmúzeológia szakot.55 Emellett több képzőintézményben – pl. a Bajai Tanítóképző Főiskola könyvtár-tanító szakán, vagy a nyíregyházi főiskola könyvtári tanszékén is – oktatott.

Az akadémiai doktori fokozat megszerzése után sem szakadt el a tanszéktől: régi és új munkatársai – köztük volt tanítványai – szűk körben, egykori tanszékvezetői szobájában köszöntötték hetvenedik születésnapja alkalmából. Ekkor vette át a tiszteletére készült kötet kéziratát, amelyet nyomtatásban – sajnos – már nem olvashatott.

„A tanszékért hálás lehet egy egész szakma Fülöp Gézának, a tudományos produkcióért

több szakma elitje, krémje is. Mi, közönséges könyvtárosok azonban nemcsak ezért gondolhatunk Fülöp Gézára tisztelettel és hálával. Nekünk ő a szakma emberileg is megközelíthető, egyéniségével, humorával, diplomáciai művészetével excelláló kollégánk volt, úgy is, mint a tudomány világát a gyakorlatéval összekötő férfi, úgy is, mint egyesületi tisztségviselő, úgy is, mint partner minden szakmai ügyben-bajban, örömben, bánatban. Azon igen kevesek közé tartozott, akik magasra emelték, messze ragyogóan mutatták fel, hogy könyvtárosnak lenni több, sokkal több, mint amit presztízs-felmérések eredményei mutatnak.”56

52 FÜLÖP Géza: Hogyan tovább – TEMPUS nélkül? In: Információs szakemberek Magyarország számára… i.m. p. 92.;

POGÁNY György: i.m. p. 4. 53 A könyvtáros és információs szakemberképzés megújítása. A LISTEN TEMPUS JEP (1994-97) zárókonferenciájának

előadásai. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szombathely 1997. június 25-27. Renewing the education and training of librarians and information professionals. Proceedings of the closing conference of the LISTEN TEMPUS JEP (1994-97). Berzsenyi College Szombathely Hungary 25th-27th June 1997. Szerk.: MURÁNYI Péter. Szombathely : BDTF Könyvtár-Informatikai Tanszék, 1997. 244 p.

54 RÁDLI Katalin: Gondolatok a KMK által készített könyvtárosképzési koncepció kapcsán == Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1994. június p. 8.

55 POGÁNY György: i.m. p. 5. 56 VAJDA Kornél: In memoriam Fülöp Géza (1928-1998) == Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1998. 9. sz. p. 46.