of 35/35
Műszaki pedagógusok formális és informális úton szerzett kompetenciái Fűzi Beatrix A tanulmány a szakirodalomra és empirikus kutatási eredményekre támaszkodva igyekszik összegezni a tanárképzés lehetőségeit és teendőit a tanárjelöltek kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban. A következő oldalak áttekintést nyújtanak a kompetenciákat felépítő elemek fejlődési folyamatáról. A szakirodalmi elemzés középpontjában a kompetenciák kibontakoztatását meghatározó képzés előtti tapasztalatok, illetve a tudatos fejlesztés lehetőségei állnak. A tanulmány különös figyelmet szentel a kompetenciák értéktöltetű elemeinek fejlesztési nehézségeire és szükségességére. Összefoglalja a pedagógusképzés mint a formális tanulás színterének hagyományos és új kompetencia-fejlesztő módszereit. Törekszik a kompetenciák elsajátítását beilleszteni az élethosszig tartó tanulás folyamatába a reflektív gondolkodás és a pedagógiai tudatosság tanítása segítségével. Feltárja a tanárképzéssel foglalkozó oktatók, mentorok szerepét, feladatait és felelősségét a tanári kompetenciák kialakításában. A tanulmányt gazdagítják gyakorló műszaki tanárok és mérnöktanárok körében végzett felmérés eredményei, melyek alapján megállapítható, hogy a kompetenciák elsajátításában mekkora szerepe van a formális, informális és nem-formális tanulási színtereknek. 1. A kompetenciákat felépítő elemek és fejlődésük 1

Fuzi Beatrix Tanulmany Jav

  • View
    413

  • Download
    1

Embed Size (px)

Text of Fuzi Beatrix Tanulmany Jav

Mszaki pedaggusok formlis s informlis ton szerzett kompetencii Fzi Beatrix A tanulmny a szakirodalomra s empirikus kutatsi eredmnyekre tmaszkodva igyekszik sszegezni a tanrkpzs lehetsgeit s teendit a tanrjelltek kompetenciinak fejlesztsvel kapcsolatban. A kvetkez oldalak ttekintst nyjtanak a kompetencikat felpt elemek fejldsi folyamatrl. A szakirodalmi elemzs kzppontjban a kompetencik kibontakoztatst meghatroz kpzs eltti tapasztalatok, illetve a tudatos fejleszts lehetsgei llnak. A tanulmny klns figyelmet szentel a kompetencik rtktltet elemeinek fejlesztsi nehzsgeire s szksgessgre. sszefoglalja a pedagguskpzs mint a formlis tanuls sznternek hagyomnyos s j kompetenciafejleszt mdszereit. Trekszik a kompetencik elsajttst beilleszteni az lethosszig tart tanuls folyamatba a reflektv gondolkods s a pedaggiai tudatossg tantsa segtsgvel. Feltrja a tanrkpzssel foglalkoz oktatk, mentorok szerept, feladatait s felelssgt a tanri kompetencik kialaktsban. A tanulmnyt gazdagtjk gyakorl mszaki tanrok s mrnktanrok krben vgzett felmrs eredmnyei, melyek alapjn megllapthat, hogy a kompetencik elsajttsban mekkora szerepe van a formlis, informlis s nem-formlis tanulsi szntereknek. 1. A kompetencikat felpt elemek s fejldsk A kompetencik fejlesztsnek trgyalsa eltt indokolt ezek mlyebb tartalmnak megismerse. A kompetencik bels struktrjt, felpt elmeinek rendszert tbben is lertk jelents hasonlsgokkal.1. tblzat

Henczi Lajos nyomn Kognitv elemek Jrtassgok Kszsgek Kpessgek Konstruktv elemek

Dr. Klmn Anik nyomn Ismeretek Kszsgek rtkattitdk

A Henczi Lajos (2006) ltal felvzolt kompetencia-modell kiegszl az elemek fejlesztsre vonatkoz megllaptsokkal. A kognitv elemektl a konstruktv elemek (pldakpek, 1

mintk, rtkrend, attitdk, rzelmi viszonyulsok, stb., melyek a tevkenysget Bbosik Istvn rtelmezsvel megegyezen az egyn s trsadalom szmra egyarnt hasznoss teszik) fel haladva az elemek tudatossga egyre cskken. Ennek jelentsge abban ll, hogy a tudat szmra jobban hozzfrhet elemek knnyebben fejleszthetk. Ennek rtelmben az oktats s az ismeretek tadsa knnyebb feladat a tanr szmra, mint a nevels s a konstruktv attitdk kialaktsa. A szerz a kompetencikat felpt elemek rendszerben a konstruktv elemeknek tulajdontja a legnagyobb jelentsget. llspontjt azzal magyarzza, hogy mg a kognitv elemek, a jrtassgok, a kszsgek s a kpessgek j szakemberr tehetik az egynt, addig mindezek kiegszlse a konstruktv elemekkel j emberr is avathatjk az egynt. Teht a j s a kompetens szakember kztti klnbsg abban rejlik, hogy ez utbbi a j emberr vls tjn halad. Egy kutats (Nemeskri, 2006) a munkavllali kompetencikat abbl a szempontbl igyekezett felmrni, hogy vannak-e kzttk alig, illetve nem fejleszthetek. Az eredmnyek megegyeznek a fentiekben lertakkal. Minden alig vagy egyltaln nem fejleszthet kompetenciaelem a kevss tudatos kpessgek s konstruktv elemek krbl kerlt ki. gy pldul a felelssgvllals, szablykvets, lojalits, pszichs terhelhetsg, minsgorientlt munkamd, kezdemnyezkszsg, kreativits, befejezsre val trekvs, monotniatrs, nllsg, nyitottsg a vltozsokra, j ismeretekre. A fentiek ismeretben kidolgozhatak lennnek azok a szrk, melyek a tanrkpzsbe bekerlk krt lennnek hvatottak szablyozni. Fontos tudatban lenni annak, hogy a kpzs nem tudja felvllalni minden alapvet s szksges kompetencia kialaktst. Bizonyos elemekkel a belp hallgatknak felttlenl rendelkeznik kell, hogy ezek bzisn intenzv fejleszts kezddhessen. Klmn Anik (2005) strukturlis modelljben a kompetencik legfontosabb elemnek a kszsgeket tekinti, melyek rvn az ismeretek s az attitdk a cselekvshez, a feladathoz, a tevkenysghez kapcsoldnak. rtelmezsben rdekessg, hogy a kszsget s kompetencit szinonim kifejezseknek tartja, tekintve hogy a kszsg sz magban hordozza a cselekvsre val kszenltet, szndkot, attitdt. Fggetlenl attl, hogy melyik strukturlis modellt vesszk alapul, tudnunk kell, hogy eredenden kompetencik nem lteznek, csak annak klnbz elemei. Ezek az elemek egy 2

feladat, egy problma, aktv tevkenysg sorn kapcsoldnak ssze gy, hogy a megoldst elsegtsk. Vagyis a kompetencik az ismeretek, jrtassgok, kszsgek, kpessgek s konstruktv elemek tevkenysg-specifikus kombincii. Ebbl kvetkezik, hogy maguk a kompetencik csak tevkenysg sorn, de egyes elemeinek gazdagtsval, kimvelsvel tttelesen is fejleszthetk. Ennek rdekben ttekintend az egyes kompetencia elemek fejldsi folyamata.

2. tblzat

Kompetencia elemek Fejldsi szakaszok, folyamatok 1. Egyszer, elszigetelt ismeretek 2. Kapcsolatok felismerse 3. sszefggsek ltrehozsa 4. Kombincik, konstrukcik ltrehozsa 5. Alkots vagy 1. Rismers 2. Reprodukls 3. Alkalmazs 1. Kontrolllt, klsleg irnytott tevkenysg 2. Kontrolllt, belsleg irnytott tevkenysg 3. Automatikus tevkenysg 1. Modellkvet, klsleg kontrolllt viselkeds, vlekeds 2. A kls szablyok elfogadsa s szndkos kvetse 3. A szablyok beolvasztsa s automatikus alkalmazsa

Kognitv elemek

Jrtassgok Kszsgek Konstruktv elemek

A kognitv elemektl a kpessgekig a fejlds stdiumai viszonylag knnyen felismerhetk, gy rtkelsk, mrsk is knnyebb, tovbb e clra szmos eszkz s mdszer ll rendelkezsre. Ezzel szemben a konstruktv elemek elsajttsakor interiorizcis folyamat jtszdik le, mely lass, nehezen kvethet s ellenrizhet, rtkelhet. Taln a konstruktv elemek mrsi nehzsgei okozzk, hogy az elemek komplex egyttesei, a kompetencik is csak bonyolult eljrsokkal mrhetk. A kognitv stlusok s rzelmi jellemzk tanulssal val fejleszthetsgnek nehzsgeirl szmolnak be ms szerzk (Barta s mtsi., 2005) is.

A kompetencik komplex fejldse, a kompetens szakemberr vls tja a SOLO taxonmia segtsgvel rhat le. A SOLO taxonmia prhuzamba llthat Piaget rtelmi fejldsrl alkotott modelljvel. A taxonmia a kompetencik fejldsnek olyan ciklust rja le, mely 3

minden

magasabb

szint

elrse

rdekben

megismtldik

az

egyn

addigi

kompetenciaelemeinek fejlettsgi s tevkenysgnek nehzsgi szintjn. A fejlds minden lpcsfoka minsgi vltozst, a kompetencia strukturlis komplexitsnak fokozdst jelenti (Klmn, 2005 11.o.), ami a hozzjuk tartoz teljestmnyszintben figyelhet meg. A SOLO taxonmit igyekeztnk a tanri fejldsbl vett pldkkal szemlletesebb tenni.3. tblzat

SOLO taxonmia Megfigyelhet tanulsi eredmnyek szintjei sszekapcsol mveletek Kvetkezetessg (az adott sszefggsen bell, illetve klnbz sszefggsek kztt) s lezrs Nem rzi szksgessgt a kvetkezetessgnek, mr a problma, feladat, krds felfogsa eltt elre megfogalmazza a vlaszt. Nem rzi szksgt a kvetkezetessgnek, tl gyorsan lezrja a vlaszt: mr egyetlen adatbl, vagy szempontbl a vgs kvetkeztetsre ugrik, gy vlasza kvetkezetlenn vlhat. Szeretne kvetkezetes lenni, de kvetkezetlenn vlhat, mert tl hamar lezrja az nmagukban vett, egyes adatokra alapozott vlaszt, s elfordulhat, hogy ugyanazokbl az adatokbl klnbz kvetkeztetsekre jut. Megfigyelhet viselkedsek a tanr szakos hallgatk esetben Kpzs eltt felptett tanrmodelljeinek viselkeds mintit alapul vve, vele megesett trtnetekbl mertve reagl, keresi a krdshez kapcsold elemeket. Minimlis elmleti ismeretek alapjn, ezeket rvnyestve reagl. Ezeket rugalmatlanul alkalmazza a helyzetek rtelmezsekor. Tbb elmleti megoldst is ismer, de nem tudja, nem ismeri fel a konkrt gyakorlati szituciban, hogy melyik alkalmazsa lenne clszer, indokolt.

Szerkezet eltti, nem szerkesztett vlasz.

Nem vlaszol, a krdst elfelejti, vagy ismtelgeti, nem a feltett krdsre vlaszol, lnyegtelen rszeknl ragad le

Egyszer, egyszl, egyelem, egyoldal vlasz.

Csak egy szempontbl tud ltalnostani.

sszetett, tbbszl, tbbelem, tbboldal vlasz.

Csak nhny elszigetelt s korltozott szempontbl tud ltalnostani.

4

Bonyolult, az sszefggseket is tartalmaz vlasz.

Indukci. Kpes ltalnostsra egy adott, vagy tapasztalt kontextuson bell, felhasznlva a szempontok kzti kapcsolatokat.

Nem hagy kvetkezetlensget az adott rendszerben, de lezrsra trekszik, ezrt az adott rendszerbl kilpve, illetve egy tfogbb rendszer szintjn vlasza kvetkezetlennek bizonyulhat.

Elmleti ismeretek s korltozott gyakorlati tapasztalat birtokban csak a mr megismert sszefggsek szerint rtkeli a helyzeteket. Felismeri azokat a helyzeteket, melyeket az elmleti ismeretekhez kapcsolt, de gyakorlatt sokszor nem tudatosan alaktja.

Kiterjesztett, elvont vlasz.

Dedukci s indukci. Kpes ltalnostani nem tapasztalt helyzetekre.

A kvetkezetlensgeket feloldja. Nem rzi szksgesnek a krdsek lezrst nyitva hagyja kvetkeztetseit, vagy helyt ad a logikailag lehetsges alternatvknak. Jellemz mg: elmlyls, lnyeglts, az j hozzktse a rgihez, a rgi tuds tszervezse, j szempontok szerinti ltalnosts, a fogalmi szerkezetek nagyfok komplexitsa, nyitott gondolkodsmd.

Tapasztalatait idrl idre trtkeli az jak birtokban. Kvncsi az ltala mg szmba nem vett szempontokra. Tapasztalatait fel tudja hasznlni a gyakorlat sorn. Pl. mdszervlasztsa tudatos. Kialakult reflektv gyakorlat.

A kompetencik tartalma elemekbl felpl struktrja tevkenysgtl, munkakrtl fggen ms s ms. Msknt fogalmazva: a vgzett feladatok jellegtl fggen klnbz arnyban keverednek a kognitv elemek, a jrtassgok, a kszsgek, a kpessgek s a konstruktv elemek. Felttelezsnk szerint a pedaggusi tevkenysghez szksges kompetencik nagy arnyban tartalmaznak konstruktv elemeket. Ezzel az elkpzelssel kapcsolatos kutatsi eredmnyekre a ksbbiek sorn bvebben kitrnk. A kompetenciaelemek s kompetencik fejldsi folyamatainak ismeretben a kvetkezkben a kompetencik formlis keretek kztti fejlesztsnek nehzsgeivel s mdszereivel foglalkozunk behatbban.

2. A kompetencik fejldst s fejleszthetsgt befolysol kpzs eltti tapasztalatok

5

A pedagguskpzs nehz helyzetben van ms hvatsokra felkszt kpzsekkel szemben, mivel a tanrkpzsbe belp hallgatk olyan hossz idt tltttek iskolban s tanrok kztt, hogy a tanri szakmrl, szereprl s viselkedsrl mlyen rgzlt elkpzelseik, mintik, nzeteik vannak, eltren pldul a mrnki szereptl. Ezek a modellek legtbbszr a tudattalan mlysgbe gyazdva, de aktvan befolysoljk a szakmai szocializcit, mghozz erteljesebben, mint maga a kpzs (Falus, 2006, Fyn, 1988). Az esetek jelents rszben a hallgat korbbrl hozott nzetei megersdnek, mikzben ellenllv vlik a kpzs jtkony, forml, fejleszt hatsaival szemben. Ennek megakadlyozsa rdekben a pedaggival s magval a tanri szereppel kapcsolatos nzetek konstruktv elemekk formlsa komoly s rendszeres erfesztst kvn, mind a hallgatk, mind az oktatk rszrl. Tekintettel arra, hogy e tudattalanban hordozott elemek fejlesztse ignyli a legtbb energiarfordtst s idbefektetst, ezrt a velk val foglalkozst a hallgat kpzsbe lpsekor haladktalanul el kell kezdeni. E tren els lps a hallgatk nzeteinek feltrsa, megismerse s tudatostsa. Megvalstsnak szemlyisgfejleszt, nismereti trning, de mindenkppen kiscsoportos foglalkozs teremthet megfelel keretet, mely szksg szerint egyni beszlgetsekkel, foglalkozsokkal is kiegszthet. Mdszerei lehetnek: Ktetlen s irnytott beszlgets. Pldul: j s rossz tanraim, tulajdonsgaim, melyek alapjn j tanr vlhat bellem, stb. tmakrben. Egy pedaggiai problma felvetse s elemzse. Szitucis s szerepjtkok. Iskolai tmk rajzban trtn megjelentse. Pldul: meghatroz iskolai lmnyem, az idelis tanra, osztly, tanr, stb. Naplkszts, zenet nmagamnak. Tmogatott felidzs.

A foglalkozsokat vezet szemly kulcsszerepet tlt be, hiszen letre kell hvnia azt a bizalommal teli lgkrt, melyben a hallgatk nyltan vllalhatjk nzeteiket, gondolataikat. Szndkosan nem alkalmazzuk a tanr szt, mert itt sokkal inkbb a szupervizor, a terapeuta feladatait kell elltnia, erre azonban a tanulmny ksbbi rszben trnk ki rszletesebben. 3. A kompetencik tudatos fejlesztse a formlis kpzs keretein bell 6

A formlis oktats s kpzs egyik nehzsge, hogy a ktttsgeihez val alkalmazkods sokszor a tanulsra fordthat energikat emszt fel. Pldul a kzmbs vagy ellensges lgkrt egyes tanulk, hallgatk egyltaln nem kpesek megszokni, gy teljestmnyk jelentsen romlik. Az iskola azonban nem rtkeli kln az alkalmazkodst, ezrt ennek nehzsgei a tantrgyi teljestmnyekhez kapcsold rtkelsekben jelennek meg (Klmn, 2005). Nem hanyagolhat el teht a kpzs lgkrnek, krnyezetnek hallgatbart tervezse, szervezse, fejlesztse. A kompetenciaalap kpzs gyakorlat-, tevkenysgorientlt, de nem azrt, mert az elmleti ismeretek feleslegesek, hanem mert a kompetencik kialakulsnak termszete ezt megkveteli. A korbbiakban mr emltsre kerlt, hogy az ismereteket, jrtassgokat, kszsgeket, kpessgeket s konstruktv elemeket a feladat integrlja a megoldst szolgl specilis rendszerr, kompetenciv. (1. bra) Fontos szt ejteni arrl, hogy a gyakorlatorientltsg nem a kpzs egy szakaszban tbbnyire a vgn megvalsul sszefgg szakmai tanri gyakorlatot jelent pusztn, hanem a kpzs minden pillanatban alkalmazott tevkenykedtetst. Ha ugyanis az ismeretek gyakorlati alkalmazsa az idben jval ksbb kvetkezik be, alkalmazsuk spontn, vletlenszer (Hajd, 2006), mikzben a tanroktl tudatosan, tervezetten vgzett munkt remlnk.

gyakorlateny sgmunk a

fela

dattev k en ys

gyakorlat

gyakorla t

k tev

tev

k

en y

Ismeretek + Jrtassgok + Kszsgek + Kpessgek + Konstruktv elemek = Kompetencia

fel ad

at

g

s

g

felada

t

munk

a

te

en vk

ys

g

1. bra

felm un ka

ad a

t

mu

nka

7

A kompetencia elemeket s a komplex kompetencikat fejleszt mdszerek kivlasztsnak s alkalmazsnak elsdleges szempontja, hogy ltala a tanrjelltek aktv rszvtele gondolkodtatsa, problmamegoldsa, mrlegelse, tevkenysge biztosthat legyen. A mdszerek ltal kivlthat aktivitst a hallgatk aktulis felkszltsge, tudsa szablyozza. A tanrkpzst teht fzisokra bontjuk a lehetsges felkszltsg s rendelkezsre ll tapasztalatok mennyisge szerint s a mdszereket e fzisokhoz rendelve trgyaljuk. 1. fzis Ismeretek: A rendelkezsre ll ismeretek mennyisge s minsge minimlis (hallgatnknt vltoz lehet), a kpzsben tlttt idvel fokozatosan gyarapodik. Tapasztalatok: A kpzs eltt gyjttt oktatssal, tanrokkal kapcsolatos tapasztalatok s ezek talajn kialakult nzetek. Tanrkpzsi feladatok: A tanri szereppel kapcsolatos nzetek, attitdk feltrsa. Az alapvet s leglnyegesebb ismeretek kzvettse. A hallgatk orientlsa az egyni tjkozdsban. Mrtkad irodalmak, segdanyagok (videofilmek, hanganyagok, elektronikus tananyagok, stb.) bsges knlatnak rendelkezsre bocstsa. A kapcsolhat mdszereket a tanulmny 2. pontjban rintettk rszletesen. 2. fzis Ismeretek: Fokozatosan bvl ismeretkrk, nvekv szm bels kapcsolattal, sszefggssel. Tapasztalatok: Az iskolai letben, pedaggiai szitucikban megfigyelknt, elemzknt val rszvtelbl szrmaz tapasztalatok. Tanrkpzsi feladatok: Az ismeretek bvtse. Az ismeretkrk bels sszefggseinek s egyms kztti kapcsolatainak megvilgtsa. Az elmletben tanultak felismertetse szablyszersgek, ok-okozati viszonyok, stb. a gyakorlati szitucikban. Az ismeretek s gyakorlati tapasztalatok visszacsatolsa a hallgatk korbbi fzisban kimondott nzeteihez. 3. fzis Ismeretek: Egyre bvl s komplexebb vl, elmleti s tapasztalati, gyakorlati ton szerzett tuds. Tapasztalatok: Nemcsak a pedaggiai helyzetek megfigyelsbl, hanem azok rsztvev, aktv alaktsbl szrmaz tapasztalatok felhalmozsa. Tanrkpzsi feladatok: Az elz szakaszban emltetteken tl. A tants elksztshez szksges ismeretek, feladatok sszerendezse. A hallgatk tanri tevkenysgnek, reakcinak megfigyelse elemzse, az nmegfigyels elsegtse. Az lmnyek, a tapasztalatok rtelmezse s visszacsatolsa a korbban mr megfogalmazott nzetekhez, valamint a tevkenysg tervezshez, megvalstshoz, fejlesztshez. Az elmleti szablyszersgek rugalmas, adaptv alkalmazsnak tmogatsa.

8

4. fzis A plyakezds szakaszban az elmleti ismeretek gazdagtsa s a pedaggiai gyakorlat taln legintenzvebb fzisa. Ebben a fzisban folytatott n- s tovbbkpzs mr a nem-formlis tanulsi formk krbe tartozik. A mentor-rendszer bevezetse a formlis kpzs nyjtotta tmogats elnyeinek kiterjesztst szolglhatja. Mentorlsi feladatok: A formlis kpzsben megalapozott, kialaktott kompetencik megerstse. Tekintettel arra, hogy az els fzisban alkalmazand mdszereket a 2. pontban mr trgyaltuk, ezrt a msodik szakasztl folytatjuk ezek kifejtst. Ebben a szakaszban a hallgatk mr elmleti ismeretek birtokban vannak tbb tantrgy tmakreivel kapcsolatban. Az elmleti ismeretek elsajttst, elmlytst tmogat, aktivitson alapul mdszerek: Megbeszls Hasznlhat tanultak tbb szempont rtelmezsre. Alkalmas tovbb a tma klnbz (hallgatnknt eltr) feldolgozsi menetnek megismersre, a kognci, metakognci megfigyelsre. Vita, mely lehetv teszi vitatott krdsekhez kapcsold llspontok megismerst. Az rvek, ellenrvek, kritikai szrevtelek kidolgozsa ers bevondst, s a tuds sszegzst, szelektlst teszi szksgess. Dokumentumelemzs. Pldul a nevels, az oktats, a pszicholgia, stb. elmleteinek nyomon kvetse tangyi dokumentumokban. Problmamegold csoportmunka Projekt munka az elmleti tuds s a gyakorlati tapasztalatok szintetizlsa hossz tv feladatok megoldsban, az alkot munka cljval. Adatgyjts, mely leghatkonyabban szolglja a hallgatk fejldst, ha a sajt rdeklds, kvncsisg kielgtst is lehetv teszi. Fogalmi trkp, a mr megszerzett ismeretek rendszerezshez. Rendkvl fontos, hogy a tanult ismeretek gyakorlathoz val kapcsolsban nagy segtsget jelent, ha a hallgat mindazt, amit lehetsges nmagval kapcsolatban is megfigyel. Megjelennek azok a tevkenysgek, melyek megfigyeli szerepet rnak a hallgatkra. A pedaggiai helyzetek mr nem csak a sajt tapasztalatok s ismeretek tkrben, hanem testkzelben jelennek meg s gy vlnak elemezhetv. A tanrjelltek a helyzet irnytsnak felelssge nlkl dolgozhatnak. Megfigyels a terepen, hospitls. Iskolaltogats, intzmnyltogats.

9

A fent sorolt tevkenysgek termszetesen csak az elemzs, az lmnyfeldolgozs, a reflexi hozzjuk kapcsolt mdszereivel egytt vlhatnak hatkonny. Esetmegbeszl, problmamegold csoport(munka). Esettanulmnyok. Naplk, jegyzknyvek ksztse

Cl teht, hogy a hallgatk felismerjk az elmletben tanultakat az iskolai, tantermi, szakmai krnyezetben. Elmleti s fokozatosan gyarapod gyakorlati ismereteikre tmaszkodva kezelsi, megoldsi, reaglsi mdokat gyjtsenek ssze. A harmadik fzisban az elz tevkenysgek mellett megjelennek azok, melyekben a tanrjelltek a pedaggiai, tantsi folyamatok alaktiv, irnytiv vlnak hosszabbrvidebb idre. A tanri szemlletre, nzetekre jelents hatst gyakorolnak, mivel intenzv lmnyt jelentenek a tanri szereppel ismerkedk szmra. Ilyen tevkenysgek lehetnek: Mikrotants Pedaggiai, tantsi, szakmai gyakorlat sszefgg iskolai gyakorlat

Abban, hogy a tanrjelltek miknt tudjk majd hasznostani, szemlyisgk, tevkenysgk fejlesztsre, illetve nzetei miknt alakulnak, azt a tevkenysghez kapcsold, ezeket feldolgoz mdszerek hatrozzk meg. Esetmegbeszl, problmamegold csoport(munka) Esettanulmnyok Naplk, jegyzknyvek ksztse Tmogatott felidzs Reflektv technikk

Az elrend cl, hogy a hallgatk a pedaggiai folyamatot tudatosan az elmleti ismereteikkel s a sajt lmnyek tanulsgaival sszhangban tervezzk meg s vezessk le. A nevels s oktats klnbz szituciiban a hallgat nzeteivel harmonizl, kongruens reakcikat tudjon adni. Rviden sszegezve a tanrjelltekkel val kzs munka leginkbb valamilyen tudomnyos mhely mkdshez hasonlatosan kpzelend el. A formlis kpzs kulcsfontossg elemei a tevkenykedtets s a szupervzi. Ez utbbirl ksbb ejtnk szt.

10

4. rtktartalm, konstruktv elemek fejlesztsnek szksgessge s nehzsgei A konstruktv kompetenciaelemek mint az rtkek, attitdk, nzetek, pldakpek, motivcik, rzelmi viszonyulsok fejlesztse a tanrok kpzsvel sszefggsben klns hangslyt rdemel. Szmos szerzre s kutatsra tmaszkodva indokolhat ez az llts, melyek kzl csak nhnyat sorolnnk fel. Ezek kztt az elemek kzt vannak azok a tanr-modellek s nzetek, melyek a hallgatk sajt iskolztatsnak tapasztalatai nyomn plnek fel s a tanri tevkenysget jobban meghatrozzk, mint a kpzs, amennyiben feltratlanok maradnak (Fyn, 1988). Ha a pedaggus kognitv szinten egyetrt klnbz nevelsi elmletekkel, oktatsi mdszerekkel, de ezeket rzelmi azonosulssal nem pti be attitdjei kz, addig viselkedst a tudattalanbl irnytjk akr tudatos szndkaival ellentmond korbbi nzetei. A ketts irnyts hatsra hitelessge csorbul, elvsz, s e nlkl eszkztelen a meghatroz erej pedaggiai szitucikban. Tekintettel arra, hogy a pedaggus mintul szolgl nvendkei szmra, ezrt Henczi Lajos szavaival lve nem elegend, hogy j szakember legyen, j emberr kell vlnia. Kzpiskolsok (375 f), mrnktanr szakos hallgatk (73 f) s vgzett mrnktanrok (53 f) krben vgzett kutatsokra tmaszkodva (Suplicz, 2006) megllapthat, hogy azoknak a tanri kompetenciknak jelentsge, melyekben a konstruktv elemek dominlnak, jval nagyobb, mint az egyb kompetencik. (2. bra)Kzpiskolsok, mrnktanr hallgatk s vgzett mrnktanrok j s rossz tanrainak jellemzi sszestve kompetencik szerint rendezve60 50 40 30Kzpiskolsok kedvelt tanrainak jellemzi Mrnktanr hallgatk j tanrainak jellemzi Mrnktanrok j tanrainak jellemzi Kzpiskolsok nem kedvelt tanrainak jellemzi Mrnktanr hallgatk rossz tanrainak jellemzi Mrnktanrok rossz tanrainak jellemzi

Emltsek arnya (%)

20 10 0 -10 -20 -30 -40 -50 -60

mszaki, szaktrgyi

ped, pszich, szocilis, normatv

didaktikai

rtkelsi

szervezsi

komm s egyttmk

reflektv, fejlesztsi

nem besorolhat

Kompetencik

2. bra

11

A kutatsban megkrdezett szemlyeknek j s rossz tanraikat 3-3 olyan tulajdonsggal kellett jellemeznik, melyek megklnbztettk ket a tbbi pedaggustl. A tulajdonsgokat kompetencik szerinti csoportokba rendeztk. A jellemzket olvasva rzkelhet, milyen arnybeli klnbsgek mutatkoznak az egyes kompetencikat felpt elemek javra.4. tblzat Kompetencik Mszaki, szaktrgyi Kzpiskolsok, mrnktanr hallgatk s vgzett mrnktanrok tanrminti Kedvelt/j tanr Nem kedvelt/rossz tanr Felkszlt, rti a dolgt, j szakember Kevs energit fordt a tantrgyra, nem foglalkozik eleget a tantrggyal, hinyosak a szakmai ismeretei Bartsgos, kedves, korrekt, figyelmes, Kiszmthatatlan, dikok irnti ellenszenv, dikcentrikus, trelmes, elhivatott, utlat, a tants elutastsa, nuralom hinya, megrt, fel lehet r nzni, erklcsi tarts, kzmbs, nem megrt, szereti letolni a segtkszsg, lehet vele beszlgetni, dikokat, megflemltssel fegyelmez, embersges, lelkiismeretes, mindig kihz visszal a hatalmval, nz, bizalmatlan, a bajbl, kill a dikjairt, pozitv inkorrekt, figyelmetlen, negatv hozzlls, kisugrzs, inspirl, lehet r hallgatni, nem motivl, rosszindulat, fontoskodik, van tekintlye, oda kell r figyelni, igazi anyskodik, mindenbe beleti az orrt, bezr tanregynisg, egyltaln nem olyan a terembe mint a tanrok ltalban, mg l benne a dik, mindig van ideje a tantvnyaira, szinte, rdekldik s nyitott a dikok fel, rtkeli a kreativitst, beismeri, ha tved, egyenesek a szndkai, kongruens az rn kvl is Vltozatos rk, rdekes tantsi Rossz elad, nem tant, nem magyarz, csak mdszerek, szemlltet kpessg, jl diktl, monoton, unalmas, a krdsekre nem magyarz, j elad, rtheten tant, ad vlaszt, nem tudja szness tenni a igny az ismeretek maradktalan tananyagot, lejratja a dikokat, tadsra agresszv, nincs lelkiismerete, fizikai bntalmazst alkalmaz, kompromisszumkptelen, nem egyenes, szemlyisg nlkli Kvetkezetes, objektv, szigor, Skatulyz, kvetkezetlen, igazsgtalan, igazsgos, komoly elvrsai vannak, llandan szmon kr, arnytalanul sokat kr relisan kezeli a helyzeteket, tbb szmon, ahhoz kpest, amit megtant, nem szempontbl mrlegeli a dolgokat trgyilagos, nem rtkeli az igyekezetet, sosem dicsr meg, nem rja be rendesen az osztlyzatokat, skatulyz Jl tud szervezni Rendezetlen, gyenge a szervezkszsge, mindenrl leksik, lemarad Kzvetlen, egyedi stlus, szpen szltja a Lenz, felsbbrendknt beszl a dikokkal, dikokat, rt a dikok nyelvn, llandan azt hajtogatja ugye?, provokatv, demokratikus, egyedi stlus, trsknt flrerthet viccei vannak, llandan a kezeli a dikokat, mindenkivel keresi s magnletrl beszl, durva, srt elbb-utbb megleli a kzs hangot megjegyzsei vannak Sosem a dikokban keresi a hibt, hanem Ha nem sikerl jl az ra, akkor a dikokat prbl vltoztatni hibztatja Humor, kreativits, jkedv, szrakoztat, lendletes, rdekes Hangulatember, humortalan, feszlt, nem vehet komolyan, szrke

Pedaggiai, pszicholgiai, szocilis s normatv

Didaktikai

rtkelsi

Szervezsi Kommunikcis s egyttmkdsi Reflektv s fejlesztsi Nem besorolhat

12

A konstruktv, rtktartalm elemek a tudattalanban hzdnak meg, formlsuk emiatt komoly energia- s idrfordtst ignyel. A pedaggiai nzetek, attitdk formlsa a gyakorlatban a tanrkpzs fentebb lert ngy fzishoz ktve a kvetkezkppen kpzelhet el. 1. fzis A tanri szereppel kapcsolatos nzetek, attitdk feltrsa. Sajt, a tanrjellt szemlyisgvel harmonizl tanri filozfia, koncepci megfogalmazsa, mely kitr a tanri szereppel kapcsolatos legfontosabb rtkekre, attitdkre. gy pldul a tanr-dik kapcsolatra, a tanr felelssgnek krdsre, az elfogadhatnak tartott nevelsi, oktatsi mdszerekre, a tants cljaira, stb. 2. fzis A kognitv szinten elfogadott, helyesnek tartott elmleti ismeretek beptse a tanri filozfiba. Ideiglenes, vagy vgleges elktelezds pldul valamilyen nevelsi, oktatsi elmlet vagy ppen pszicholgiai irnyzat mellett. 3. fzis A megfigyelt iskolai helyzetek, pedaggiai jelensgek tapasztalatainak pl. tanri viselkeds, kritikus szitucik kezelse sszevetse azokkal az elkpzelsekkel, melyek a hallgat nzeteibl, sajt filozfijbl kvetkeznek. Kzponti krds, hogy a tanri koncepci milyen s mennyiben alkalmazhat tletek s megoldsi javaslatok fel tereli a tanrjelltet. 4. fzis A sajt tanri koncepci s filozfia rvnyeslse, rvnyestse a pedaggiai folyamatok aktv alaktsban, irnytsban. A tanrjelltek tanrszereprl s feladatokrl alkotott struktri a valsgban mretnek meg s addig szksges a csiszolsuk, amg beplnek a kiegyenslyozott tanri gyakorlatot legjobban tmogat rtkek, attitdk. Nem feledkezhetnk meg arrl, hogy a tanri attitdk s nzetek akkor nylnak meg a fejleszts szmra, ha nem csak a kpzs kezdetn segtjk ket felsznre, hanem a kpzs vgeztig jra meg jra tudatostjuk ket, klns tekintettel a vltozsaikra, vltozsaik irnyra. sszefoglalan gy fogalmazhatunk, hogy a pedaggival kapcsolatos nzetek, attitdk fejlesztsnek kulcsa a rendszeres reflexi. (4. bra)

13

5. A kompetencik fejlesztse a lethosszig tart tanuls tvlatban reflektv kompetencik A formlis kpzs lehetsgei a kompetencik fejlesztst tekintve korltozottak. Ennek oka egyrszt, hogy a kompetencikat letre hv tevkenysgek szles trhzval a formlis kpzs keretein bell minden trekvs ellenre a hallgatk nem tallkoznak. Msrszt nincs elegend id a formlis kpzsben a tevkenysgek olyan mrtk begyakorlsra, hogy a kompetencia-fejlds legmagasabb szintjnek elrse lehetv vljon. Harmadrszrl pedig a vgzett tanrokkal szemben elvrsknt fogalmazzuk meg, hogy tudsukat, kompetenciikat plyjuk tvlatban szntelenl fejlesszk. Ezeket az okokat szmba vve fogalmazhat meg, hogy a kompetencik fejlesztse az lethosszig tart tanuls (LLL) tvlataiba illeszked s a formlis kpzs keretein tl a nonformlis s informlis tanulsi sznterekre is kiterjesztend. (Klmn, 2005)

LLL vertiklis, id dimenzija

Formlis

LLL horizontlis dimenzija

Informlis

3. bra

Ennek megvalstsa azonban nem csak a kpz intzmnyek, hanem fokozd mrtkben a hallgatk feladata s felelssge is. A formlis kpzsnek teht elsdleges feladata, hogy a jv tanrai felkszljenek a kompetencik nll fejlesztsnek feladatra. J megoldsknt knlkozik a reflektv s (n)fejlesztsi kompetencik kimvelsre fordtott id s energia fokozsa. A tanrkpzs sorn a hallgatk mindig kapnak visszajelzst, reflexit oktatiktl, mentoraiktl, trsaiktl, plyjuk megkezdst kveten azonban sajt feladatukk vlik tevkenysgk, hatsuk, viselkedsk vizsglata, elemzse s ebbl

14

kiindul fejlesztse. A reflektv gondolkods s kompetencia kialaktsa jelents erfesztst ignyel a tanrjelltektl, mert ki kell kapcsolniuk elhrt mechanizmusaikat. Meg kell tanulniuk tevkenysgeiket, viselkedsket, dikokra gyakorolt hatsukat elssorban nmaguknak tulajdontani kls okok helyett, illetve a problmk megoldsban a sajt szerepvllalsuk lehetsgeit, felelssgket keresni. A reflektv gondolkodsnak s kompetenciknak magas szintjre kell eljutnia a tanrjelltnek ahhoz, hogy a pedaggiai helyzetekben tlt lmnyeit, rzseit, gondolatait s tapasztalatit vissza tudja ltetni tevkenysgbe. A pedaggiai gyakorlat mdostshoz szksg van az addigi praxis kognitv s affektv htternek tudatostsra. (Hajd, 2006)

Nzetek, attitdk feltrsa

+

Ismeretszerzs

Sajt tanri filozfia, koncepci kialaktsa

Megfigyelknt val rszvtel a pedaggiai folyamatban

Aktv, alakt rszvtel a pedaggiai folyamatban

A tanri filozfia, koncepci csiszolsa A filozfia s a tevkenysg harmonizlsa A szemlyisg s tanri tevkenysg (n)fejlesztse

4. bra

Az tanrjelltek tanri koncepcijnak, filozfijnak kialakulsa a tanulmny elz pontjban kerlt kifejtsre, ahol a reflexik szerepre csak utaltunk. A reflektv kompetencik elsajttsa interiorizcis folyamatban zajlik. Ahhoz, hogy e folyamat elinduljon mintartk szemlyekre, kvetsre sztnz rtkekre van szksg. A 15

szemlyes pldaads ez esetben a tanrkpz pedaggusok rszrl elengedhetetlen. A reflektv gondolkods kialaktsnak kezdeti stdiumban kls segtsgre van szksg a helyes gondolkodsmdok kialaktsban. Reflexit gyakorolunk akkor is, ha msok tevkenysgt elemezzk s akkor is, ha sajt mkdsnkre prblunk rtekinteni. Mindazoknak a tanrkpzsi szakembereknek, akik jelen vannak a mikrotantsok, pedaggiai s tantsi gyakorlatok tapasztalatinak elemzsnl, rendkvli felelssgk van abban, hogy valdi reflexira, nreflexira sztnzi, tantja-e hallgatit. Nhny szupervziban alkalmazott szablyt be kell tartania. A visszacsatolsban rszesl hallgat szemlyisgt meg kell vnia a srlsektl a tbbiekkel s nmagval szemben is. Ez nem azt jelenti, hogy negatv reflexit nem kaphat az egyn, hanem azt, hogy a vlemnyt mondk rzseiket s gondolataikat trjk fel a vizsglat kzppontjban lv szemly tevkenysgvel s nem szemlyvel kapcsolatban. rzelmek, intucik tudatostsban segtsget kell nyjtania, hogy az tltek rtelmezhetv, kimondhatv vljanak. A kimondott, sszegyjttt tanulsgokat vissza kell csatolni a tantsi tevkenysgbe. Pldul a tanrk tervezsbe. A hibs kvetkeztetsek rgzlsnek, tves nzetek kialakulsnak megakadlyozsa pldul a problms osztlytermi szitucik rtelmezsekor, kezelsk tervezsekor.

6. A tanrkpzs oktatinak, mentorainak szerepe, feladati felelssge A tanulmny minden rsznl emltettk a tanrkpzsi szakemberek oktatk, mentorok feladatit, felelssgt. E pontban rviden sszegezzk mg egyszer a legfontosabbakat abbl a meggondolsbl, hogy a tanri plya presztzsnek visszalltsa, csak minsgi kpzssel, eredmnyes, hatkony kpzs pedig csak kivl oktatkkal lehetsges. Fontos volna felvllalni az emberi minsg szerinti vlogatst a felvteli vizsgnl. Pldamutats emberi s szakmai tekintetben a modellkvet viselkeds kivltsa s az interiorizcis folyamatok elindtsa rdekben. Segtsgnyjts a reflexi tanulsban s folyamatos, hiteles visszacsatols a hallgatknak tevkenysgkrl. A hallgatk tevkenysgnek rtkelse sorn a felszn rintse helyett a mlyebb tartalmak megismerse s nyomon kvetse. 16

A tanrjelltek pedaggiai tudatossgnak fejlesztse az oktat, mentor sajt tevkenysgnek feltrsval is. A formlis kpzs foglalkozsainak az egyttes, szellemi mhelymunka irnyba mozdtsa.

7. Informlis kompetenciatanuls az iskolban s azon kvl 7.1. Az iskoln kvli letben Az informlis tanuls meghatrozsa szerint e tanulsi md leginkbb szndkossg nlkl, a mindennapi csaldi, trsadalmi, civil letben megy vgbe s az gy elsajttott ismereteket, kszsgeket, kompetencikat nem igazolja hivatalos dokumentum. gy nem ok nlkl felttelezzk, hogy az informlis tanuls lehetsgeit nem az iskolk falain s a kpzsek keretein bell kell keresnnk. rdemes ttekinteni az informlis tanulsnak olyan lehetsgeit, szntereit, melyek a tanri kompetencik magasabb szintre emelsben szerepet jtszanak, mg ha rejtve maradnak is.5. tblzat

Tanri kompetencik Mszaki (szakmai/szaktrgyi) kompetencik Pedaggiai, pszicholgiai, szocilis s normatv kompetencik Didaktikai kompetencik rtkelsi kompetencik Szervezsi kompetencik Kommunikcis s egyttmkdsi kompetencik Reflektv s fejlesztsi kompetencik

Informlis ton val spontn fejleszts Azonos irnyultsg hobbi gyakorlsa sorn Szlk nevelsi minti, rtkvlasztsai, pldakpek, sajt gyermek nevelse Magyarzat adsa, logikus rvels, meggyzs Vlemnyalkots, mrlegels, dnts Mindennapi tevkenysgeink sszehangolsa, optimalizlsa Kzs tevkenykeds msokkal, jtk, vetlked, gyintzs Lelkiismeret gyakorlsa sorn, gyns, nvizsglat

7.2. Informlis tanuls a formlis kpzs keretein bell

17

Az informlis ton trtn tanuls mg a formlis kpzs keretein bell is jelen van pldul a rejtett tanterv formjban. Hatst elssorban az intzmnyi keretekhez, szoksokhoz val hallgati alkalmazkods sorn fejtik ki. A kpz hely rejtett tantervnek rvnyeslse hatst gyakorol az rtktartalm attitdk, a szakmai szocializci, a pedaggusplya elemeivel kapcsolatos filozfia fejldsre. Megerstheti, vagy a deklarlt clokkal val ellenttessg esetn hiteltelenn is teheti a kpzst. Ez utbbi elkerlse rdekben a formlis kpzsekkel szemben elvrhat: az oktatk, mentorok szemlyisgnek kongruencija, modellrtksge feleljenek meg azoknak a szakmai s erklcsi elvrsoknak, melyeket hallgatikkal szemben is tmasztanak, vagyis legyenek kompetensek a Henczi Lajos fle rtelmezsnek megfelelen: a j emberr vls fel trekv j szakemberek, az oktatk, mentorok munkjnak sszehangoltsga pl. ha a kooperativits fontossgt hangslyozzk, akkor rvnyestsk a sajt munkjukban is, ptsenek egyms munkjra, a hangoztatott pedaggiai, pszicholgiai, mdszertani sszefggsek alkalmazsa pl. ha hangslyozzk a tanulkat tevkenykedtet mdszereket, akkor a kpzs sorn ne csak eladsokat tartsanak, a hallgatkkal kapcsolatban a dikkzpont, tmogat attitd rvnyestse pl. ha szeretnk elrni, hogy a leend tanrok dikjaik szemlyisgre figyelve tervezze, szervezze s vgezze feladatait, akkor tegyenek a kpzsben oktatk is ugyangy, biztostsk a tanulshoz elengedhetetlenl szksges feltteleket, krlmnyeket, eszkzket, mkdtessenek szakmai mhelyeket a hallgatk s oktatk kzs rszvtelvel, melyben a partneri kapcsolat rvnyesl a rsztvevk kztt, deklarlt elveik szerint hittel vgezzk munkjukat, s kveteljk meg mindezt a gyakorl iskoliktl, intzmnyeiktl is.

8. Empirikus kutatsi eredmnyek A kutatst gyakorl mszaki pedaggusok (10 f) s az elmlt t vben vgzett fiatal mrnktanrok (53 f) krben vgeztk el. A krdves megkrdezs arra irnyult, hogy a vlaszadk szerint jelenlegi kompetenciikhoz mennyiben jrult hozz a formlis, a nemformlis s informlis tanuls.

18

A szakmai tanrokat specilis szakterleti (gpsz) kompetenciikkal kapcsolatban krdeztk, mg a fiatal mrnktanrok ltalnos tanri kompetenciikrl gyjtttnk adatokat tekintettel arra, hogy mindssze 10%-uk dolgozik tanrknt. Ez utbbi esetben a Balogh Andrsn (2006) ltal megfogalmazott kompetenciarendszerbl indultunk ki, mely a (mszaki) tanri tevkenysghez szksges kompetencikat ht csoportba rendezi: mszaki, pedaggiai, pszicholgiai, szocilis s normatv, didaktikai, rtkelsi, szervezsi, kommunikcis s egyttmkdsi, reflektv s fejlesztsi kompetencik.

Az sszehasonltst azon az egy terleten rdemes elvgezni, melyre vonatkozan mindkt csoportrl rendelkezsnkre llnak adatok. A mszaki szaktrgyi kompetenciikat az t ven bell vgzett hallgatk 56%-a a formlis kpzsben, 29%-a a szakterleten folytatott mrnki, vagy tanri munkja sorn sajttotta el. Szakmai felkszltsgknek 15%-t szereztk informlis keretek kztt, vagyis a mindennapi tevkenysgeik vgzse kzben, spontn mdon. (5. bra)

t ven bell vgzett mrnktanrok mszaki kompetencinak elsajttsi formi

15% formlis nem-formlis informlis

29%

56%

5. bra

19

A mr hosszabb a gpsz szakterleten szerzett, legkevesebb 10 ves szakmai tanri tapasztalattal rendelkezk mszaki szaktrgyi kompetenciik megszerzsben elsdlegesnek a nem-formlis tanulsi formt tekintik. Vagyis szaktudsukat legnagyobb rszben (59%) a munkjuk vgzse kzben halmoztk fel. A formlis tanulsbl vagy kpzsbl felkszltsgk 23%-a szrmazik, mg 18%-ban jrultak hozz mszaki kompetenciik megszerzshez az informlis tanuls lehetsgei. (6. bra)

Gyakorl mszaki tanrok mszaki kompetenciinak elsajttsi formi

18% informlis formlis nem-formlis

59%

23%

6. bra

A kapott eredmnyek nem meglepek, hiszen a formlis kpzst elhagyknak mg nem volt annyi idejk szakmai kompetenciik megszilrdtsra, mint az sszehasonltsban szerepl tanrtrsaiknak. Kt csoport eredmnyeinek sszevetse megersti azt az elkpzelst, hogy a kompetencik fejldse a teljes plyn tvel folyamat, melyet ez esetben az arnyok eltoldsa ltni enged. A tanrkpzs kompetencik mentn val tgondolsban nagyszer fejlesztsi lehetsgek rejlenek. A kompetencik pontos krlhatrolsa a clok s az eszkzk pontosabb meghatrozst s sszehangolst teszik lehetv. Mindemellett azonban nem feledkezhetnk meg arrl, hogy a dnt jelentsg pedaggiai szitucikban a tanr nevel ereje elssorban a szemlyisgtl s annak rtkeitl kompetencii konstruktv elemeitl fgg, ezrt e terlet kiemelt figyelmet rdemel. Irodalomjegyzk 20

1. Antalovits Mikls (2005): Tovbbkpzsi modell kidolgozsa vllalati oktatk tanri kompetenciinak fejlesztsre, NFI, Felnttkpzsi Kutatsi Fzetek 14., Budapest 2. Balogh Andrsn (2006): Kompetencik s kvalifikcik a szakkpzsben in Benedek Andrs: Szakkpzs-pedaggia, Typotex Kiad, Budapest pp. 65-96. 3. Barta Tams Ambrus Tibor Lengyel Lszl Lvai Zoltn: A kompetencia s a tanri tevkenysgben rvnyesl tendencik, NFI, Felnttkpzsi Kutatsi Fzetek 18., Budapest 4. Berner, H. (2004): Az oktats kompetencii, Aula Kiad, Budapest 5. Diane DeMott Painter: The reflektive teacher: An Action Research Primer www.vste.org/communication/journal/attach/vj_1801_04.pdf (2006. mjus 10.) 6. Falus Ivn (2001): Pedaggus mestersg pedaggiai tuds, Iskolakultra No. 2, pp. 2127. 7. Falus Ivn (2005): Kpestsi kvetelmnyek kompetencik sztenderek, Pedagguskpzs 2005/1. 5-16. 8. Falus Ivn (2006): A tanri tevkenysg s a pedagguskpzs j tjai, Gondolat Kiad, Budapest 9. Fzi Beatrix (2006): lmnyek s nreflexi a tanri munkban, kzirat 10. Gruik Zsfia: A tanrok kompetenciinak s tevkenysgnek formlsa a hatkony oktats-nevels megvalstsnak elsegtse rdekben 11. Hajd Erzsbet (2006): Kompetenciaalap pedagguskpzs a gyakorlatban in Kopp Erika (szerk.): A pedagguskpzs megjtsa, Gondolat Kiad, Budapest 56-67. 12. Henczi Lajos (2006): Vllalati elvrsok a szakkpzsben, Szakkpzsi Szemle 2006/2. 125-157 13. Klmn Anik (2005): A felnttoktatsban s kpzsben alkalmazhat kompetenciaelv mdszerek s azok alkalmazhatsga, NFI Felnttkpzsi Kutatsi Fzetek, 13. Budapest 14. Ketskemty Lszl Izs Lajos (2005): Bevezets az SPSS programrendszerbe, ELTE Etvs Kiad, Budapest 15. Memorandum az egsz leten t tart tanulsrl, Brsszel, 2000. 16. Nemeskri Gyula (2006): A munkatrsak kivlasztsa (2. rsz) Emberi erforrs menedzsment 2006/8. 17. Simon Bln (1998): Didaktika, BDMF jegyzet, Budapest 18. Suplicz Sndor (2006): Mszaki pedaggusok formlis s informlis ton szerzett kompetencii, kutatsi zrtanulmny kzirat 21

19. Szivk Judit (2003): A reflektv gondolkods fejlesztse, Oktats-mdszertani Kisknyvtr, Gondolat Kiad, Budapest 20. Tth Etelka (2005): Tanri kompetencikra s kpestsekre vonatkoz eurpai princpiumok, Szakkpzsi Szemle 2005/4. 380-386 21. Tth Lszl (2005): A kompetencia-alap pedagguskpzsrl, Pedagguskpzs 2005/4. 59-72. 22. Tth Pter Pentelnyi Pl (2006): Az OKJ-rendszer szerinti gpszeti szakmk oktatshoz szksges kompetencik feltrsa, kutatsi zrtanulmny kzirata 23. UdvardiLakos Endre (2006): Paradigmavlts a gyakorlatban II. Kompetencia modularits, Szakkpzsi Szemle 2006/1. 91-114 24. Vass Vilmos: A pedaggus megvltozott szerepkre s felelssge 22-31. o.

22