1

G3202E Környezeti klimatológia I.G3202E Környezeti klimatológia I.előadáselőadás

UngerUnger JánosJánosungerunger@geo.u@geo.u--szeged.huszeged.hu

www.sci.uwww.sci.u--szeged.hu/eghajlattanszeged.hu/eghajlattan

VárosklímaVárosklíma

Környezettudományi (2008/2009Környezettudományi (2008/2009--1)1)

Tematika:Tematika:

Növényzettel borított felszínek éghajlata.Növényzettel borított felszínek éghajlata.Speciális jellemzők. Levelek. Alacsony Speciális jellemzők. Levelek. Alacsony növényzet és ültetvények. Erdők és növényzet és ültetvények. Erdők és gyümölcsösök. (előad: gyümölcsösök. (előad: szept. 17, 24, okt. 1 szept. 17, 24, okt. 1 ØØ))Szándékosan módosított éghajlatok.Szándékosan módosított éghajlatok. Felszínek Felszínek szabályozása. Fagyvédelem. Ködoszlatás. szabályozása. Fagyvédelem. Ködoszlatás. Védőfalak hatásai. Üvegházak klímája. Védőfalak hatásai. Üvegházak klímája. Épületek belső klímája. (Épületek belső klímája. (konzkonz: : nov. 5 ?nov. 5 ?ØØ))Városklíma.Városklíma. Az urbanizáció időbeli folyamata. Az urbanizáció időbeli folyamata. A városklíma térbeli lehatárolása. A városi A városklíma térbeli lehatárolása. A városi légkör összetétele. Energialégkör összetétele. Energia-- és vízegyenleg és vízegyenleg változásai. A klímaparaméterek módosulásai. változásai. A klímaparaméterek módosulásai. (előad: (előad: nov. 12, 19, 26 nov. 12, 19, 26 ØØ))

www.sci.uwww.sci.u--szeged.hu/eghajlattanszeged.hu/eghajlattan// OKTATÁSOKTATÁSlinklink

Vizsgák:Vizsgák:

elővizsga: 2008. dec. 3. 8elővizsga: 2008. dec. 3. 8--10 h10 h

majd majd v.időszakv.időszak

0. JÓ, HA TUDJUK0. JÓ, HA TUDJUKOktatók:Oktatók:Dr. Unger János egyetemi docensDr. Unger János egyetemi docens + Kántor Noémi + Kántor Noémi PhDPhD hallgatóhallgató6262--544544--857, 857, unger@geo.uunger@geo.u--szeged.huszeged.hu www.sci.uwww.sci.u--szeged.hu/eghajlattanszeged.hu/eghajlattan//

Ajánlott irodalom:Ajánlott irodalom:

UngerUnger J. J. -- SümeghySümeghyZ., 2002: Z., 2002: Környezeti Környezeti klimatológiaklimatológia. SZTE . SZTE TTK jegyzet, TTK jegyzet, JATEPressJATEPress, Szeged. , Szeged.

1.1.

3.3.

2.2.

2

A legrA legréégebbi vgebbi váárosokrosok

1. Az urbanizáció időbeli folyamata1. Az urbanizáció időbeli folyamataVáros Mai ország Kialakulása kb.

Jerikó Palesztina-Izrael i.e. 5000 Ur Irak i.e. 5. évezred Susa Irán i.e. 4000 Hierakonpolisz Egyiptom i.e. 4000 Nippur Irak i.e. 4. évezred elejeTrója Törökország i.e. 4. évezred Mohendzsodáró Pakisztán i.e. 3000 Memphisz Egyiptom i.e. 2850 Anjang Kína i.e. 2000

folyami kultúrákfolyami kultúrák kialakulása kialakulása (Mezopotámia, Egyiptom, Indus (Mezopotámia, Egyiptom, Indus és Sárgaés Sárga--folyó völgye)folyó völgye)

nagyvárosoknagyvárosok

2. csúcspont2. csúcspont: : −− arab hódítások idején, a 10. században arab hódítások idején, a 10. században -- birodalomban kb. 4,4 m ember 22 birodalomban kb. 4,4 m ember 22

nagyvárosban (Bagdad nagyvárosban (Bagdad ~~ 1 m). 1 m).

i.e. 1. évezred i.e. 1. évezred -- kiemelkedik Babilon (3kiemelkedik Babilon (3--400 ezer lakos, közel 300 km400 ezer lakos, közel 300 km22--es terület) es terület)

városiasodás városiasodás 1. csúcspontja1. csúcspontja::−− Római Birodalom fénykorában Róma (Római Birodalom fénykorában Róma (>> 1 m), Bizánc (71 m), Bizánc (7--800 ezer). 800 ezer).

A lakosság 10%A lakosság 10%--a 30 db 100 ezernél nagyobb városban (kb. 7 m). a 30 db 100 ezernél nagyobb városban (kb. 7 m). −− kínai kínai HanHan--birodalombirodalom városai.városai.

A RuhrA Ruhr--vidvidéék k agglomeragglomeráácicióójaja

DüsseldorfWuppertal

Dortmund

Solingen

Bochum

Essen

Duisburg

Mönchen-gladbach

É

1717--18. sz. −18. sz. − európai települések nagyvárosokká fejlődése európai települések nagyvárosokká fejlődése −− ipari forradalom kezdete ipari forradalom kezdete

20. sz. első fele − szembetűnő amerikai fejlődés20. sz. első fele − szembetűnő amerikai fejlődés

napjainkban − agglomerációk kialakulása szerte a világbannapjainkban − agglomerációk kialakulása szerte a világban

16. sz. −16. sz. − világ 10 legnagyobb városa közül 5 Kínábanvilág 10 legnagyobb városa közül 5 Kínában

3

NNééhháány nagyvny nagyvááros lakossros lakossáágszgszááma 1992ma 1992--ben ben éés becsls becsléés szerint 2010s szerint 2010--ben, a becsben, a becsüült lt

nnöövekmvekméény sorrendjny sorrendjéében (milliben (millióó ffőő))

A vA váárosokban rosokban ééllőő lakosslakossáág szg szááma ma éés ars aráánya a nya a teljes nteljes néépesspessééghez viszonyghez viszonyíítva (1950tva (1950--2000)2000)

Nagyváros 1992 2010 2010-1992

Lagos 8,7 21,1 12,4 Bombay 13,3 24,4 11,1 Dacca 7,4 17,6 10,2 Delhi 8,0 15,6 7,6 Jakarta 10,0 17,2 7,2 Peking 11,4 18,0 6,6 Sao Paulo 19,2 25,0 5,8 Teherán 7,0 11,9 4,9 Kairó 9,0 13,4 4,4 Tokió 25,8 28,9 3,1 Mexikóváros 15,3 18,0 2,7 Los Angeles 11,9 13,9 2,0 Rio de Janeiro 11,3 13,3 2,0 Buenos Aires 11,8 13,7 1,9 New York 16,2 17,2 1,0

Régiók 1950 1985 2000 (%) (millió) (%) (millió) (%) (millió) világ 29,2 734,2 41,0 1982,8 46,6 2853,6 fejlett régiók 53,8 447,3 71,5 838,8 74,4 949,9 fejlődő régiók 17,0 286,8 31,2 1144,0 39,3 1903,7

legerőteljesebb urbanizáció a harmadik világbanlegerőteljesebb urbanizáció a harmadik világban −− csak részben az iparosodás csak részben az iparosodás − inkább a robbanásszerű népesség− inkább a robbanásszerű népesség--

szaporulat következményeszaporulat következménye

városi népesség: városi népesség: –– 1800 1800 →→ 2,4 %2,4 %–– 19001900 →→ 13,6 %13,6 %–– 19501950 →→ 29,0 %29,0 %

MagyarországMagyarország

63 % (1996)63 % (1996)

A vilA viláágngnéépesspesséég g éés azon bels azon belüül a vl a váárosi lakossrosi lakossáág g nnöövekedvekedéése 1950 se 1950 éés 2020 ks 2020 köözzöött (1950 = 100%)tt (1950 = 100%)

7 x7 x

3 x3 x

4

2. A városklíma léptéke, kialakulásának elsődleges okai2. A városklíma léptéke, kialakulásának elsődleges okai

Az Az ééghajlati jelensghajlati jelenséégek tgek téérbeli dimenzirbeli dimenzióói: Z = zoni: Z = zonáális (makro) kllis (makro) klííma, R = ma, R = regionregionáális (lis (mezomezo) kl) klííma, L = lokma, L = lokáális kllis klííma, T = ma, T = topokltopoklíímama, M = mikrokl, M = mikroklíímama

A kialakult éghajlati különbségek mértékére hatással van a városA kialakult éghajlati különbségek mértékére hatással van a város

Felszín:Felszín:–– vízátnemeresztővízátnemeresztő felületek, vízelvezető csatornarendszerekfelületek, vízelvezető csatornarendszerek–– geometriája igen összetett (geometriája igen összetett (horizhoriz., vert.)., vert.)–– anyagainak fizikai tulajdonságai különböznek az eredeti felszínanyagainak fizikai tulajdonságai különböznek az eredeti felszín sajátosságaitól sajátosságaitól

AntropogénAntropogén hőtermelés:hőtermelés:–– emberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vemberi tevékenység által termelt és a környezetbe kibocsátott vagy kikerült hőagy kikerült hő

Légszennyezés:Légszennyezés:–– fűtés, közlekedés és az ipari folyamatok során keletkező vízgőzfűtés, közlekedés és az ipari folyamatok során keletkező vízgőz, gázok, füst, egyéb , gázok, füst, egyéb

szilárd anyagokszilárd anyagok

Változások főbb okozói:Változások főbb okozói:

−− természetföldrajzi adottságai erősíthetik vagy gyengíthetik az természetföldrajzi adottságai erősíthetik vagy gyengíthetik az antropogénantropogén hatásokat:hatásokat:

-- (a) topográfia (a) topográfia –– völgy, lejtő, medence völgy, lejtő, medence -- (b) vízparti elhelyezkedés (b) vízparti elhelyezkedés ––-- (c) felszínjelleg (c) felszínjelleg –– mocsarasmocsaras

−− elhelyezkedése az adott nagyléptékű éghajlati zónábanelhelyezkedése az adott nagyléptékű éghajlati zónában− mérete (lakosság, terület)− mérete (lakosság, terület)− szerkezete, gazdaságának jellege− szerkezete, gazdaságának jellege

5

felszíngeometriafelszíngeometria

légszennyezés légszennyezés →→ lepellepel

Fotokémiai füstköd Fotokémiai füstköd DenverDenver ……

…é…és s MexicoMexico City felettCity felett

6

A vA váárosi rosi lléégkgköör r szerkezete szerkezete enyhe szenyhe széél l esetesetéébenben

vidék

uralkodószél

városihatárréteg

várositetőréteg

belvároskülváros vidékkülváros

városi“toll”

vidékihatárréteg

átlagos tetőszint magasságig, épületek közöttátlagos tetőszint magasságig, épületek között

A települések felett kialakuló légrétegződés eltér a természetesA települések felett kialakuló légrétegződés eltér a természetes felszínekétőlfelszínekétől − 2 réteg:2 réteg:

városi tetőrétegvárosi tetőréteg ((urbanurban canopycanopy layerlayer, , UCL)UCL)

tulajdonságait tulajdonságait mikroskálájúmikroskálájú folyamatok kormányozzákfolyamatok kormányozzák

városi határrétegvárosi határréteg ((urbanurban boundaryboundary layerlayer, , UBL) UBL) –– lokális v. lokális v. mezoskálájúmezoskálájú jelenségjelenség

A magassági ábrázolás túlzott, a valóságban az UBL meredeksége 1A magassági ábrázolás túlzott, a valóságban az UBL meredeksége 1:100 és 1:200 között van.:100 és 1:200 között van.

-- alapja a tetőszint közelében alapja a tetőszint közelében -- jellemzőit az általános városi felszín alakítja kijellemzőit az általános városi felszín alakítja ki-- magassága jelentős mértékben függ az érdességi viszonyoktólmagassága jelentős mértékben függ az érdességi viszonyoktól

Éjszaka:-- RBLRBL--benben a kisugárzás hatására erőteljes inverziós rétegzettség alakul ka kisugárzás hatására erőteljes inverziós rétegzettség alakul kii

Nappal:- UBL szerkezete és dinamikája hasonló a UBL szerkezete és dinamikája hasonló a vidéki határréteghezvidéki határréteghez (RBL)(RBL)

de valamivel turbulensebb, melegebb, ezért vastagabb, + szárazabde valamivel turbulensebb, melegebb, ezért vastagabb, + szárazabb és szennyezettebbb és szennyezettebb

vidék

uralkodószél

városihatárréteg

várositetőréteg

belvároskülváros vidékkülváros

városi“toll”

vidékihatárréteg

- UBL gyakran a 2UBL gyakran a 2--300 m300 m--es magasságig is kiterjed és továbbra is jellemző rá es magasságig is kiterjed és továbbra is jellemző rá a viszonylag erős keveredésa viszonylag erős keveredés

A városi határréteg (UBL) és tetőréteg (UCL), valamint a vidéki A városi határréteg (UBL) és tetőréteg (UCL), valamint a vidéki határréteg (RBL)határréteg (RBL)

7

3. A városi légkör összetétele3. A városi légkör összetétele

A lA léégszennyezettsgszennyezettséég (SOg (SO22 éés fs füüst) st) mméértrtéékkéének nek éés a hals a haláálozlozáások szsok száámmáának nak alakulalakuláása Londonban (1952. dec.)sa Londonban (1952. dec.)

AeroszolAeroszol rréészecskszecskéékk

halálozás

SO2

füst

0,25

0,50

0,75

1,00

HA

LÁ

LO

ZÁ

S (fő/

nap)

250

500

750

1000

100

200

300

400

1 5 10 15IDŐ, DECEMBER (nap)

FÜST

(mg/

100m

)3

SO (p

pm)

2

0 0 0

aeroszol részecskékaeroszol részecskék –– lassan ülepedő vagy lebegő szilárd vagy folyékony halmazállapotlassan ülepedő vagy lebegő szilárd vagy folyékony halmazállapotú ú részecskék (főleg szulfát, C, részecskék (főleg szulfát, C, AlAl és szilikát összetételűek)és szilikát összetételűek)

átmérő < 10 μm (mgmátmérő < 10 μm (mgm--33 v. μgmv. μgm--33))időnként:időnként: nagyon stabil légköri feltételek (kedvezőtlen légköri hígulási vnagyon stabil légköri feltételek (kedvezőtlen légköri hígulási viszonyok)iszonyok)

normálisnál nagyobb szennyezőanyagnormálisnál nagyobb szennyezőanyag--kibocsátás (széntüzelés)kibocsátás (széntüzelés)

szmogszmog (füstköd)(füstköd)

halálos áldozatai is lehetnekhalálos áldozatai is lehetnek

(London)(London)

NNééhháány szennyezny szennyezőő ggááz a nagyvz a nagyváárosok rosok leveglevegőőjjéébenben

GGáázokzok

Gáz Mennyiség (ppm) CO2 300-1000 CO 1-200 SO2 0,01-3

N-oxidok 0,01-1 aldehidek 0,01-1

oxidánsok (O3 is) 0-0,8 kloridok 0-0,3

NH3 0-0,21

−− hagyományos ipari és lakossági tüzelőanyagok elégetésekor kelethagyományos ipari és lakossági tüzelőanyagok elégetésekor keletkeznek (pl. SOkeznek (pl. SO22))

ppmppm ((partsparts per per millionmillion = milliomod térfogatrész)= milliomod térfogatrész)

−− olajszármazékok égésével felszabaduló CO, szénhidrogének, olajszármazékok égésével felszabaduló CO, szénhidrogének, NONOxx, O, O33, stb., stb.

Légköri szennyeződéseknélLégköri szennyeződéseknél figyelembe kell venni, hogy:figyelembe kell venni, hogy:

−− a szennyeződések eloszlása nagymértékben a légkör a szennyeződések eloszlása nagymértékben a légkör stabilitási viszonyaitól és a levegő vízszintes irányú stabilitási viszonyaitól és a levegő vízszintes irányú mozgásától függmozgásától függ

−− az aeroszol részecskék ülepedéssel és kimosódással az aeroszol részecskék ülepedéssel és kimosódással idővel eltávoznak a légkörbőlidővel eltávoznak a légkörből

−− egyes anyagok olyan fotokémiai reakciókban egyes anyagok olyan fotokémiai reakciókban vesznek részt, amelyek bizonyos anyagokat vesznek részt, amelyek bizonyos anyagokat lebontanak, másokat viszont felépíteneklebontanak, másokat viszont felépítenek

fotokémiai szmogfotokémiai szmog(Los Angeles)(Los Angeles)

8

TTermerméészetesszetes felszfelszííneknek energiaegyenlegeenergiaegyenlege

Az energiaegyenleg tAz energiaegyenleg téényeznyezőőinek napi inek napi menete egy menete egy ööntntöözzöött ftt füüves terves terüületen leten

szeptemberben (szeptemberben (HancockHancock, , WisconsinWisconsin))

4. Az energia4. Az energia-- és vízegyenleg változásai természetes és városi és vízegyenleg változásai természetes és városi területekenterületeken

Q* = QQ* = QHH + Q+ QEE + Q+ QGG

Q*

QH

QG

QE

FAJL

AG

OS

TELJ

ESÍT

MÉN

Y (W

m)

-2

04 08 12 16 2000IDŐ (h)

24-400

-200

0

200

400

600

800

1000

A A vváárosirosi terterüületekletek sugsugáárzrzáásisi mméérlegerlege ééss energiaegyenlegeenergiaegyenlege

N D J F M Á M J J A Sz O N D J F M ÁSUG

ÁR

ZÁ

S G

YE

NG

ÍTÉ

S (%

) 20

15

10

5

0

IDŐ (hónap)

A A globglobáálsuglsugáárzrzáássgyenggyengííttéésséének menete nek menete (Montreal, 1965. nov. (Montreal, 1965. nov. –– 1967. 1967. áápr.)pr.)

A rövidA rövid-- és és hosszúhullámú sugárzási hosszúhullámú sugárzási folyamatok általánosított folyamatok általánosított szerkezete a szennyezett szerkezete a szennyezett városi határrétegbenvárosi határrétegben

K↓ csökkenK↓ csökken

K↑ csökken (α csökken)K↑ csökken (α csökken)

éves és napi menetéves és napi menet

9

A A globglobáálsuglsugáárzrzááss áátlagos tlagos ééves menete ves menete KairKairóó „„kevkevéésbsbéé vváárosiasodottrosiasodott”” (1969(1969--1973) 1973) éés s „„vváárosiasodottrosiasodott”” (1999(1999--2003) 2003)

ididőőszakszakáában, valamint a kban, valamint a kéét idt időőszak szak %%--osos elteltéérréésséének nek ééves meneteves menete

A A K↓K↓ hullhulláámsmsááv szerinti %v szerinti %--ososmegoszlmegoszláása a vsa a váárosban rosban éés a s a

kküülterlterüületen (Pleten (Páárizs rizs éés ks köörnyrnyééke)ke)

Hullámsáv Városközpont Külterület ultraibolya 0,3 3,0

ibolya 2,5 5,0 látható 43,0 40,0

infravörös 54,0 52,0

főleg a fejlődő országokban:főleg a fejlődő országokban:-- robbanásszerű városiasodásrobbanásszerű városiasodás-- kapcsolódó folyamatokkapcsolódó folyamatok

adott városban néhány évtized alatt is adott városban néhány évtized alatt is megnő a K↓ veszteségemegnő a K↓ vesztesége

megkülönböztethető hullámhossz megkülönböztethető hullámhossz szerinti veszteség is: szerinti veszteség is:

A sugA sugáárzrzáási msi méérleg trleg téényeznyezőői i éés a Qs a QFF(Wm(Wm--22) a v) a váárosban rosban éés ks köörnyrnyéékkéén n kküüllöönbnböözzőő ididőőpontokban nypontokban nyááron ron (Cincinnati, (Cincinnati, OhioOhio))

Központi negyed Környező vidék 08h 13h 20h 08h 13h 20h

K↓ 288 763 - 306 813 -K↑ 42 120 - 80 159 -L* -61 -100 -98 -61 -67 -67Q* 184 543 -98 165 587 -67QF 36 29 26 - - -

A rövidA rövid-- és hosszúhullámú sugárzási folyamatok és hosszúhullámú sugárzási folyamatok általánosított szerkezete a szennyezett városi határrétegbenáltalánosított szerkezete a szennyezett városi határrétegben

K↓ csökkenK↓ csökken

Q* ± 5 %Q* ± 5 %

L↑ nőL↑ nőK↑ csökkenK↑ csökken L↓ nőL↓ nő

+ Q+ QFF

antropogénantropogénhőtermeléshőtermelés

10

A Q* A Q* éés a Qs a QFFáátlagtlagéértrtéékeinek keinek öösszehasonlsszehasonlííttáása sa kküüllöönbnböözzőővváárosok esetrosok esetéébenben

Város Időszak Q* (Wm-2)

QF (Wm-2)

Lakósűrűség (fő/km2)

Energiafelhasználás (MJx103/fő)

Vizsgált időszak

Fairbanks (64ºÉ) év 18 6 550 314 1967-75Reykjavik (64ºÉ) év 90 35 2.680 1.100 1992 Sheffield (53ºÉ) év 56 19 10.420 58 1952 Moszkva (56ºÉ) év 42 127 7.300 530 1970 Ny-Berlin (52ºÉ) év 57 21 9.830 67 1967 Chorzów (50ºÉ) év 82 1965 Vancouver (49ºÉ) év 57 19 5.360 112 1970

év 46 43 11.500 118nyár 100 32

Budapest (47ºÉ)

tél -8 51

1970

év 52 99 14.102 221nyár 92 57

Montreal (45ºÉ)

tél 13 153

1961

év 93 159 28.810 169nyár 53

Manhattan (40ºÉ)

tél

265

1967

Oszaka (35ºÉ) év 26 14.600 55 1970-74Los Angeles (34ºÉ) év 108 21 2.000 331 1965-70Hong Kong (22ºÉ) év ~110 4 37.200 34 1971 Szingapúr (1ºÉ) év ~110 3 3.700 25 1972

városi határrétegvárosi határrétegenergiaenergia--cserefolyamatok cserefolyamatok −− ”felszín” a városi tetőréteg (UCL) és az UBL közötti határfelül”felszín” a városi tetőréteg (UCL) és az UBL közötti határfelületeneten

energia-áramlás az egyes energia-áramlás az egyes UCLUCL--egységekrőlegységekről (tetők, fák, gyepek, utak, stb.) kiinduló (tetők, fák, gyepek, utak, stb.) kiinduló áramlások összegzése egy nagyobb területű, adott áramlások összegzése egy nagyobb területű, adott beépítettségibeépítettségi típussal jellemzett városrészretípussal jellemzett városrészre

energiaegyenleg (energiaegyenleg (advektívadvektív hatások hatások →→ ØØ):): Q* + QQ* + QF F = Q= QHH + Q+ QEE + + ΔQΔQSS

A A QQFF ttéényeznyezőőinek napi menete egy kinek napi menete egy küülvlváárosi rosi terterüületen (1987. januleten (1987. januáár 22., Vancouver, r 22., Vancouver, Kanada)Kanada)

QF napi menet:- reggeli - késő délutáni-kora esti csúcs

évszakos menet:évszakos menet:-- téli (fűtés miatt) és/vagy téli (fűtés miatt) és/vagy -- nyári (hűtés miatt) csúcsnyári (hűtés miatt) csúcs

11

Az energiaegyenleg Az energiaegyenleg öösszetevsszetevőőinek tipikus inek tipikus araráányai az nyai az áátlagos napi tlagos napi Q*Q*--hozhoz viszonyviszonyíítva a tva a kküülterlterüületen, az elleten, az előővváárosban rosban éés a belvs a belváárosbanrosban

KKüüllöönbnböözzőő felszfelszíínek nek ß-naknak napi menetenapi menete

Beépítettség típusa ΔQS/Q* QH/Q* QE/Q*

külterület 0,15 0,28 0,57 előváros 0,22 0,39 0,39 belváros 0,27 0,44 0,29

városerdőfű

04 08 12 16 2000IDŐ (h)

24

-0,5

0

0,5

1,0

1,5

2,0

BO

WE

N-A

RÁ

NY

()β

Q*

QH

QS

QE

FAJL

AG

OS

TEL

JESÍ

TM

ÉN

Y (W

m)

-2

04 08 12 16 2000IDŐ (h)

24-400

-200

0

200

400

600

800

1000Az energiaegyenleg tAz energiaegyenleg téényeznyezőőinek napi menete egy inek napi menete egy elelőővváárosi terrosi terüületen (Vancouver, Kanada)leten (Vancouver, Kanada)

BowenBowen--arányarány ß = Qß = QHH/Q/QEE

A Q* A Q* éés az energiaegyenleg s az energiaegyenleg ttéényeznyezőőinek inek éértrtéékei (Wmkei (Wm--22) egy ) egy hipotetikus hipotetikus vváárosban rosban éés s kköörnyezetrnyezetéében (kben (köözepes zepes szszéélesslesséégen, 1gen, 1--mill. vmill. vááros, ros, derderüült lt éés szs széélcsendes napon lcsendes napon ddéélben). A klben). A küülvlvááros lakros lakóöóövezet vezet kb. 50%kb. 50%--os, a belvos, a belvááros sros sűűrrűűbebeééppíítettstettsééggűű vegyes vegyes (kereskedelmi (kereskedelmi éés laks lakóó) ) öövezet vezet 1010--20%20%--os zos zööldfelldfelüülettellettel

Külterület Külváros Belváros K↓ 800 776 760K↑ 160 116 106K* 640 660 654L↓ 350 357 365L↑ 455 478 503L* -105 -121 -138Q* 535 539 516QF 0 15 30QH 150 216 240QE 305 216 158ΔQS 80 122 148

albedó 0,20 0,15 0,14emisszivitás 0,96 0,95 0,95felszínhőm. 300 K 304 K 308 K

QQEE csökkencsökkenQQHH nőnő levegőt melegíti (a városban)levegőt melegíti (a városban)ΔQΔQSS nőnő

12

VVáárosirosi terterüületekletek vvíízegyenlegezegyenlege ééss elteltéérrééseisei a a termterméészetestszetestőőll

A vA váárosi felszrosi felszíín (rn (rééteg) teg) vvíízegyenlegzegyenlegéének tnek téényeznyezőőii

p = E + p = E + ΔΔrr + + ΔΔSS (+ (+ ΔΔAA))

p + F + I = E + p + F + I = E + ΔΔrr + + ΔΔSS (+ (+ ΔΔAA))

pE

I

természetes felszíntermészetes felszín ((talajtalaj--növénynövény--levegőlevegő rendszer) vízegyenlege:rendszer) vízegyenlege:

városi felszínvárosi felszín ((talajtalaj--épületépület--növénynövény--levegőlevegő rendszer) vízegyenlege:rendszer) vízegyenlege:

FF –– antropogénantropogén folyamatok által a városi légtérbe jutó vízfolyamatok által a városi légtérbe jutó vízII –– folyókból, víztározókból a városba szállított vízfolyókból, víztározókból a városba szállított víz

Egy kisebb telepEgy kisebb telepüülléés napi vs napi víízfelhasznzfelhasznáálláássáánaknakvvááltozltozáása tsa téélen len éés nys nyááron egy hron egy héét folyamt folyamáán n ((CreeksideCreekside AcresAcres, Kalifornia), Kalifornia)

nyártél

H K PSze Cs SzoV

VÍZ

FELH

ASZ

NÁ

LÁ

S (m

/nap

/fő)

3

12

10

8

6

4

2

0

IDŐ (nap)

−− közvetlenül emberi döntések szabályozzák közvetlenül emberi döntések szabályozzák − összhangban az emberi tevékenységek napi és évszakos ritmusáva− összhangban az emberi tevékenységek napi és évszakos ritmusávall

FF és és II áramlásokáramlások

összehasonlítás:összehasonlítás: városi városi ↔↔ termterméészetes szetes rendszer vízegyenlegerendszer vízegyenlege

p = E + p = E + ΔΔrr + + ΔΔSS (+ (+ ΔΔAA))

p + F + I = E + p + F + I = E + ΔΔrr + + ΔΔSS (+ (+ ΔΔAA))

pp ++F, IF, I E, E, ΔΔSS ΔΔrr

13

IntenzIntenzíív esv esőőzzéés (szs (szüürke oszlop) rke oszlop) ááltal okozott ltal okozott ááramlramláás vs víízhozamzhozamáának vnak váázlatos idzlatos időőbeli beli

menete vmenete váárosi (rosi (------) ) éés vids vidééki (ki (––––) ter) terüületenleten

VÍZ

HO

ZA

M

IDŐerősen

beépített(0,98 km )

2

részbenbeépített

(0,67 km )2

természetes(1,22 km )

2

04 08 12 16 2000IDŐ, (h)1963. 01. 30.

240,1

0,5

1,0

5,0

10,0

VÍZ

HO

ZAM

(10

mh

)2

3-1

50,0

Az urbanizAz urbanizáácicióó hathatáása a viharos essa a viharos esőőzzéés s csapadcsapadéékvizkvizéének lefolynek lefolyáássáára hra háárom eltrom eltéérrőőfelszfelszíínnűű medencmedencéébbőől szl száármazrmazóó adatok alapjadatok alapjáán n ((PaloPalo AltoAlto, Kalifornia), Kalifornia)

intenzív esőzésintenzív esőzés ? áradás? áradás

lefolyás mértéke lefolyás mértéke ~~ vvíízzáát./vt./víízzáátnem.tnem.

5. A hőmérséklet módosulása a városban5. A hőmérséklet módosulása a városban

A vA váárosi rosi hhőőszigetsziget kialakulkialakuláássáának okai (nem fontossnak okai (nem fontossáági sorrendben) az gi sorrendben) az UCLUCL--benben

Változás az energiaegyenlegben Városi hatótényező Városi hatás K* megnövekszik utcageometria megnövekedett felszín és többszörös

visszaverődés L↓ megnövekszik légszennyezés nagyobb elnyelés és visszasugárzás L* csökken utcageometria horizontkorlátozás növekszik

(égboltláthatóság csökken) QF épületek és közlekedés közvetlen hőtöbblet ΔQS megnövekszik építési anyagok nagyobb hőátadó képesség QE csökken építési anyagok kisebb „vízáteresztés” a felületen

(nagyobb beépítettség − burkoltság) konvektív (QH + QE) hőszállítás csökken

utcageometria kisebb szélsebesség

városi városi hőszigethősziget ((urbanurban heatheat islandisland –– UHI)UHI) a va váárosi rosi éés a ks a küüllssőő terterüületek letek hhőőmméérsrséékleti kkleti küüllöönbsnbséégege

fajtái: fajtái: -- légtérbenlégtérben-- felszínenfelszínen-- felszín alattfelszín alatt

UBLUBL

UCLUCL

14

A vA váárosi hrosi hőőmméérsrséékleti kleti ttööbblet vbblet váázlatos zlatos keresztmetszeti kkeresztmetszeti kéépe pe (AB ment(AB mentéén) n) éés s horizonthorizontáális lis szerkezete ideszerkezete ideáális lis kköörrüülmlméények knyek köözzöötttt

A A vváárosirosi hhőőszigetsziget ááltalltaláánosnos ttéérbelirbeli ééss ididőőbelibeli jellemzjellemzőőii

hhőőszigetsziget intintenzitenzitáássΔΔTT

kiterjedkiterjedéése:se: –– horizonthorizontáálisanlisan ↔↔ „„szigetsziget””

–– vertikvertikáálisanlisan ↕↕

HőszigetHősziget (képzeljük el!) egy óceáni (képzeljük el!) egy óceáni szigeten (szigeten (MaleMale, , MaldívMaldív--szkszk.).)

15

PPéélda a hlda a hőőszigetsziget--csoportra: az csoportra: az áátlagos minimum htlagos minimum hőőmméérsrsééklet klet eloszleloszláása Mexiksa Mexikóóvváárosban rosban (1981. november)(1981. november)

„„hőszigethősziget--csoport”csoport”

Tipikus Tipikus ééjszakai jszakai (a) f(a) füüggggőőleges (potencileges (potenciáális) hlis) hőőmméérsrséékleti (kleti (ΘΘ) profilok a v) profilok a vááros ros éés a ks a köörnyezrnyezőőterterüületek felett letek felett éés (b) ks (b) küüllöönbsnbsééggüük magassk magassáági vgi vááltozltozáásasa

crosscross--overoverjelenségjelenség

++

++++

++

(a) A h(a) A hőőmméérsrsééklet napi menete (klet napi menete (°°C), (b) a C), (b) a lehlehűűlléés s éés felmelegeds felmelegedéés s üüteme (teme (°°ChCh--11) a ) a vváárosban rosban éés a ks a küülterlterüületen, valamint (c) a leten, valamint (c) a hhőőszigetsziget intenzitintenzitáása (sa (°°C) ideC) ideáális klis köörrüülmlméények nyek kköözzöötttt

16

A vA váárosi rosi hhőőszigetsziget intenzitintenzitáássáánaknak éévesves ééss napi napi vvááltozltozáásasa

napi napi

éves éves

A A hhőőszigetsziget intenzitintenzitáássáának maximuma (nak maximuma (ΔΔTTmaxmax) ) éés a lakosok szs a lakosok szááma kma köözzöötti tti kapcsolat kapcsolat éészakszak--amerikai, euramerikai, euróópai, jappai, japáán n éés koreai teleps koreai telepüülléésekenseken

A A hhőőszigetsziget ererőőssssééggéérere befolybefolyáástst gyakorlgyakorlóó ttéényeznyezőőkk

ΔΔTTmaxmax = 2,01·logP = 2,01·logP –– 4,064,06 [[ºCºC]]

ΔΔTTmaxmax = 1,92·logP = 1,92·logP –– 3,463,46 [[ºCºC]]

Észak-AmerikaEurópaJapánKorea

103 104 105 106 107

MA

XIM

ÁLI

S HŐ

SZIG

ET IN

TEN

ZITÁ

S (C

)o

16151413121110

9876543210

NÉPESSÉG (fő)

méret (lakosság) méret (lakosság) ↔↔ UHIUHI Európa:

17

NNééhháány pny péélda a lda a maximmaximáális hlis hőőszigetsziget--intenzitintenzitáás s éértrtéékkéérere

Város Vizsgált időszak ΔTmax (ºC)Barcelona 1985. 10. – 1987. 07. 8,2Calgary 1978 8,1

Mexico City 1981 9,4Montreal 1970. 02. 15. 22h 10,5Moszkva 1990 9,8München 1982-1984 8,2New York 1964. 07. – 1966. 12. 11,6

Szeged 1977. 07. – 1981. 05. 8,2Tokyo 1992. 03. 14. 3-5h 8,1

Vancouver 1972. 07. 04. 11,6

kritikus sebesség: kritikus sebesség: v = 3,41·lgP − 11,6v = 3,41·lgP − 11,6 [ms[ms--11]]

időjárási tényezőkidőjárási tényezők ↔ UHI↔ UHI

szélszél

felhőzetfelhőzet kiegyenlítő szerepkiegyenlítő szerep

Az intenzitAz intenzitáás maximuma (s maximuma (ΔΔTTmaxmax) ) éés a vs a váároskrosköözpontban lzpontban léévvőő utcutcáák k áátlagos magasstlagos magassáága/szga/széélesslesséége ge (H/W), valamint az itt m(H/W), valamint az itt méért rt áátlagos SVF ktlagos SVF köözzöötti kapcsolat ttti kapcsolat tööbb kontinens telepbb kontinens telepüülléésséénn

Ausztrália

Észak-AmerikaEurópa

ΔT (

C)

max

O

0,5 1,0 1,5 2,0 2,5 3,00H/W

3,50

2

4

6

8

10

12

14

Ausztrália

Észak-AmerikaEurópa

ΔT (

C)

max

O

0,2 0,4 0,6 0,80SVF

1,00

2

4

6

8

10

12

14

ΔTmax = 7,54 + 3,97·ln(H/W)felszíngeometriafelszíngeometria ↔ UHI↔ UHIH/WH/W arányarány

””égboltláthatóságiégboltláthatósági” érték” érték ((skysky viewview factorfactor –– SVF)SVF)

18

A fA fáátlan tlan éés fs fáássíított laktott lakóótelepek telepek hhőőm.m.--ii kküüllöönbsnbsééggéének nek

((-- -- -- éés s −− ) napi menete a f) napi menete a fáátlan tlan kküülterlterüülethez (lethez (––––) viszony) viszonyíítva tva

derderüült nylt nyáári napokon ri napokon (Szeged, 1973. j(Szeged, 1973. júúlius)lius)

A A vváárosonroson belbelüülili zzööldterldterüületekletek hathatáásasa a a hhőőmméérsrséékletrekletre

04 08 12 16 2000IDŐ (h)

24

-0,5

0

0,5

1,0

1,5

2,0

HŐ

MÉ

RSÉ

KL

ET

-KÜ

LÖ

NB

SÉG

(C

)O

termikus különbségek indukálta termikus különbségek indukálta nyomásgradiensnyomásgradiens

hűvösebb levegő szétáramlikhűvösebb levegő szétáramlik környező területek hűtésekörnyező területek hűtése

park szellőpark szellő

A hA hőőm. (m. (°°C) eloszlC) eloszláása ksa kéét vt váárosi parknrosi parknáál: (a) l: (a) ChapultepecChapultepec Park (MexikPark (Mexikóóvvááros) derros) derüült, lt, szszéélcslcs. id. időőben (1970. dec. 3. reggel), (b) ben (1970. dec. 3. reggel), (b) ParcParc La La FontaneFontane (Montreal) 2 ms(Montreal) 2 ms--11--os DNyos DNy--i i

szszéél mellett, derl mellett, derüült idlt időőben (1970. mben (1970. mááj. 28. este)j. 28. este)

szélirányszélirány eltolódás (100 m eltolódás (100 m –– 11--2 km)2 km)

19

A A hhőőszigetsziget kköözvetlenzvetlen hathatáásaisai

Hőhullámok ( + Hőhullámok ( + hőszigethősziget ))

Min., Min., maxmax. hőmérsékletek és a többlethalálozás változása Párizsban 2003 n. hőmérsékletek és a többlethalálozás változása Párizsban 2003 nyarán yarán

min!min!

A vadgesztenye A vadgesztenye rrüügyfakadgyfakadáássáának ideje nak ideje Genfben (vastag vonal Genfben (vastag vonal -- 20 20 ééves ves cscsúúszszóáóátlagtlag))

1800 1820 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000ÉV

KE

ZD

ET

TŐ

L E

LTE

LT N

APO

K S

ZÁ

MA 120

100

80

60

40

20

0

IDŐ (év)

Gelsenkirchen (1998-1999) Szeged (1978-1980) évszak típus definíció város külterület város külterület

tél fagyos nap Tmin < 0°C 36 57 222 265 hideg nap Tátlag < 0°C 19 21 - - téli nap Tmax < 0°C - - 37 63 fűtési nap Tátlag < 15°C (G)

Tátlag < 12°C (Sz) 238 255 171 194

nyár meleg nap Tátlag ≥ 20°C 49 25 - - nyári nap Tmax ≥ 25°C 47 39 243 208 hőségnap Tmax ≥ 30°C 14 10 - - „sörkerti” nap T21h > 20°C 50 22 133 250 „forró” éjszaka T0h > 20°C 21 5 - -

A kA küüllöönbnböözzőő ttíípuspusúú napok napok szszááma ma GelsenkirchenbenGelsenkirchenben éés s Szegeden a vSzegeden a váárosban rosban éés s kköörnyezetrnyezetéébenben

Fenológiai változások

20

A kA küüllöönbnböözzőő ttíípuspusúúlaklakóóhháázak zak hhőővesztesveszteséégege

Házelrendezési típusok Viszonylagos fűtési energiaigény

sűrű elhelyezkedésű városi sorház 1,0 nyílt elhelyezkedésű városi sorház 1,3 szabadon álló ikerház 1,5 szabadon álló családi ház, közel a másikhoz

1,7

szabadon álló családi ház 2,1

KKüüllöönbnböözzőő elhelyezkedelhelyezkedééssűűhháázak egymzak egymááshoz viszonyshoz viszonyíított tott

ffűűttéési energiaigsi energiaigéényenye

Épületek hővesztesége, energiaigénye

PPééldldáák a k a reflektreflektíívv tettetőőrere

Példák a hőszigetPéldák a hősziget--hatás csökkentésének lehetőségeirehatás csökkentésének lehetőségeire

++ fásítás (árnyék, párologtatás)fásítás (árnyék, párologtatás)vízáteresztő burkolatokvízáteresztő burkolatokátszellőző folyosókátszellőző folyosókenergiatakarékos épületekenergiatakarékos épületek… …

21

Az Az ééves ves áátlagos sztlagos széélsebesslsebesséég idg időősora egy sora egy nnöövekvvekvőő vváárosban (rosban (HancavicsiHancavicsi, Belorusszia), Belorusszia)

1945 1950 1955 1960 19651940IDŐ (év)

19752

3

4

SZÉL

SEBE

SSÉ

G (m

s)

-1

1970

ΔV (m

s)

-1

1 2 3 4 5 60v (ms )k

-17 8 9 10 11

-2,0

-1,5

-1,0

-0,5

0

0,5

1,0

1,5

A vA váárosi rosi éés az eredeti szs az eredeti széél sebessl sebesséégg--kküüllöönbsnbsééggéének (nek (ΔΔVV) v) vááltozltozáása az eredeti sa az eredeti

szszéél (l (vvkk) er) erőőssssééggéének fnek füüggvggvéénynyéébenben

2020--30%30%szélsebességszélsebesség

szélcsendes esetekszélcsendes esetek 55--20%20%

de: szélcsatornák !de: szélcsatornák !

városi szélseb. csökkenés mértéke függ az városi szélseb. csökkenés mértéke függ az eredeti szél erősségétőleredeti szél erősségétől

sőtsőt, lassú áramlás esetén megfordul a helyzet, lassú áramlás esetén megfordul a helyzet

6. A többi klímaparaméter városi módosulása6. A többi klímaparaméter városi módosulásaSzSzééll

A vA váárosi rosi hhőőszigetsziget ááltal keltett cirkulltal keltett cirkuláácicióó vváázlatazlata

ÉÉjszakai jszakai öösszesszeááramlramláás Frankfurtban, nyugodt ids Frankfurtban, nyugodt időőjjáárráási helyzetbensi helyzetben

FRANKFURT

FECHENHEIM

OFFENBACH

OBERRAD

NIEDERRAD

városi szélvárosi szél

városi városi hőszigethőszigetcirkulációcirkuláció

-- gyenge regionális légáramlás gyenge regionális légáramlás

-- a város melegebb a környezeténél a város melegebb a környezeténél

-- konvektívkonvektív feláramlás a központbanfeláramlás a központban

-- levegő beáramlás a felszínhez közel levegő beáramlás a felszínhez közel

22

A vA váárosi rosi hhőőszigetsziget cirkulcirkuláácicióó oldal oldal éés fels felüülnlnéézetbenzetben

ventilációs folyosókventilációs folyosók átszellőzésátszellőzéskisebb kisebb érdességűérdességű területekterületek

SzegedSzeged

23

A vA váárosi rosi hhőőszigetsziget cirkulcirkuláácicióó (UHIC) (UHIC) éés a park cirkuls a park cirkuláácicióó (PC) v(PC) váázlatos kzlatos kéépe nyugodt pe nyugodt éés s tiszta tiszta ééjszakjszakáán Gn Gööteborgban mteborgban méért adatokkal szemlrt adatokkal szemlééltetveltetve

park cirkulációpark cirkuláció kölcsönhatás az kölcsönhatás az UHICUHIC--valval (gyengíthetik is egymást)(gyengíthetik is egymást)

A kA kööddöös napok s napok áátlagos sztlagos szááma kma küüllöönbnböözzőőididőőszakokban Tokiszakokban Tokióóbanban

LLéégnedvessgnedvesséégg, , kköödd

Időszak Ködös napok száma/év 1986-1900 14,2 1936-1940 52,4 1971-1975 12,0

TTééli szmog li szmog ((ChristchurcChristchurch, h, ÚÚj Zj Zééland)land)

legnagyobb eltérések (8legnagyobb eltérések (8--10%)10%)este és nyáron (UHI este és nyáron (UHI maxmax.).)relatív nedv:relatív nedv:

abszolút nedv:abszolút nedv:

általában csökkenáltalában csökken

nőhetnőhet csökkenhetcsökkenhet

csökkenhetcsökkenhetnőhetnőhetköd:köd:

száraz ködszáraz köd –– lebegő szilárd lebegő szilárd szennyezőanyagokszennyezőanyagok

város város -- „tiszta sziget”„tiszta sziget” a ködös környezetben a ködös környezetben olyan vidéken, ahol kedvezőek a feltételek a olyan vidéken, ahol kedvezőek a feltételek a kisugárzási köd kifejlődéséhez kisugárzási köd kifejlődéséhez

de !de !((urbanurban clearclear islandisland))

24

PPééldldáák a vk a vááros ros éés ks köörnyezete krnyezete köözzöötti tti ééves ves csapadcsapadéékköösszegek ksszegek küüllöönbsnbséégeiregeire

Az Az ééves csapadves csapadéékkáátlag (mm) tlag (mm) izovonalai (Urbana, Illinois,izovonalai (Urbana, Illinois,…… == vváároshatroshatáár)r)

Település A vizsgált Csapadékösszeg (mm) Különbség évek száma város külterület (%)

Moszkva 17 605 539 +11 Urbana 30 948 873 +9 München 30 906 843 +8 Chicago 12 871 812 +7 St. Louis 22 876 833 +5

780 800 800 780 760

820840

860

0 1 2 3 km

É

általában nő, de eltolódva a általában nő, de eltolódva a szél irányábanszél irányában

okai:okai:–– turbulens feláramlás (turbulens feláramlás (hőszigethősziget))–– többlet kondenzációs magvaktöbblet kondenzációs magvak

hócsapadékhócsapadék arányaaránya

heti ritmus (?)heti ritmus (?)

CCsapadsapadéékk

„„ipari hó”ipari hó” −− hideglhidegléégpgpáárna rna −− városok és ipari centrumok városok és ipari centrumok térségében (+ térségében (+ kondkond. magok). magok)−− 55--15 km15 km--es kes köörzetrzet

2007. december2007. december

25

A zivatarok szA zivatarok száámmáának nak nnöövekedvekedéése a lakossse a lakossáágg--

szszáám fm füüggvggvéénynyéébenben

AAzz UHIUHI hathatáássáára kialakult zivatar csapadra kialakult zivatar csapadéékk--mennyismennyisééggééneknek (mm) (mm) eloszleloszláása Atlanta (Georgia) sa Atlanta (Georgia)

kköörzetrzetéében 1996. aug. 3ben 1996. aug. 3--áán n ((vváárosros = = szszüürke mezrke mezőő))

Tulsa

Indianapolis

New Orleans

St. Louis

Washington D.C.

Houston

Cleveland

Chicago

0 1 2 3 4 5Z

IVA

TAR

NÖ

VEK

EDÉS

(%)

50

40

30

20

10

0

NÉPESSÉG (millió fő)

zivatar, jégesőzivatar, jégeső

nyugodt nyugodt szinopikusszinopikus helyzetben:helyzetben:UHI okozta UHI okozta konvektívkonvektív feláramlásfeláramlás

(a) Jellemz(a) Jellemzőő tulajdonstulajdonsáágok gok éés (b) a s (b) a paramparamééterek megvterek megvááltozltozáása egy ksa egy köözepes zepes ffööldrajzi szldrajzi széélesslesséégen fekvgen fekvőő, kb. 1 milli, kb. 1 millióólakoslakosúú vváárosban (az rosban (az éértrtéékek megjegyzkek megjegyzéés s hihiáánynyáában a nyban a nyáári idri időőszakra vonatkoznak)szakra vonatkoznak)

A klímaparaméterek A klímaparaméterek megváltozása − összegző megváltozása − összegző gondolatokgondolatok

(a) Tulajdonság Változás Jellemző nagyságrendek albedó alacsonyabb vidék: 0,12-0,20; külváros: 0,15;

város: 0,14 emisszivitás nagyobb? vidék: 0,92-0,98; város: 0,94-0,96 antropogén hő nagyobb vidék: -; külváros: 15-50 Wm-2;

város: 50-100 Wm-2 (télen 250 Wm-2-ig) kondenzációs magvak: Aitken felhő

nagyobb nagyobb

vidék: 102-103 cm-3; város: 104-106 cm-3 vidék: 2-5x102 cm-3; város: 103-104 cm-3

(b) Elem Változás Nagyságrendi változás vagy megjegyzés turbulencia-intenzitás

nagyobb 10-50%

szélsebesség csökken növekszik

5-30% erős áramlásnál (10 m magasságban) a hősziget hatására kialakuló gyenge áramlásnál

szélirány eltérül 1-10º UV-sugárzás sokkal kevesebb 25-90% napsugárzás kevesebb 1-25% infravörös bevétel nagyobb 5-40% látótávolság csökken párolgás kisebb kb. 50% konvektív hőáramlás nagyobb kb. 50% hőtárolás nagyobb kb. 200% léghőmérséklet magasabb 1-3ºC több éves átlagokban, de órás

átlagban akár 12ºC is légnedvesség alacsonyabb

sokkal magasabb nyáron nappal nyáron éjszaka és télen egész nap

felhőzet több pára több felhő

a városban és a város lee-oldalán a város lee-oldalán

köd több vagy kevesebb

az aeroszol részecskéktől és a környezettől függ

csapadék: hó összes zivatarok

kevesebb több több

egy része esővé válik inkább a város lee-oldalán, mint a városban

26

Az Az alapmodellalapmodell szerint a mért városi paraméter szerint a mért városi paraméter MM értéke három tényező összegzett értéke három tényező összegzett eredménye: eredménye:

M = C + L + UM = C + L + U

A klímára gyakorolt városi hatások modellezésének általános probA klímára gyakorolt városi hatások modellezésének általános problematikájalematikája

* e hatások számszerűsítve a településen belül és a külterületen* e hatások számszerűsítve a településen belül és a külterületen észlelt értékeknek a észlelt értékeknek a különbségekéntkülönbségeként értelmezendőkértelmezendők

* csak * csak egyidejűegyidejű és és azonos feltételekazonos feltételek melletti (pl. azonos melletti (pl. azonos t.szintt.szint feletti magasság) feletti magasság) mérési adatokat lehet felhasználni az összehasonlításramérési adatokat lehet felhasználni az összehasonlításra

CC –– a terület háttérklímájának alapértékea terület háttérklímájának alapértéke

LL –– a földrajzi elhelyezkedés (topográfia, vízfelület, stb.) sajátoa földrajzi elhelyezkedés (topográfia, vízfelület, stb.) sajátosságainak lokális sságainak lokális befolyásoló hatásabefolyásoló hatása

UU –– az összetett városi környezet (területhasználat, anyag, geometraz összetett városi környezet (területhasználat, anyag, geometria, épülettömeg, ia, épülettömeg, városon belüli elhelyezkedés, stb.) eredője városon belüli elhelyezkedés, stb.) eredője

(egy adott időpontra vonatkozóan, vagy egy adott időszakra átlag(egy adott időpontra vonatkozóan, vagy egy adott időszakra átlagolva)olva)

7. A 7. A hőszigethősziget mérésére irányuló módszerekmérésére irányuló módszerek

A vA váárosi tetrosi tetőőrréétegben kifejltegben kifejlőőddőő hhőőszigetsziget feltfeltáárráássáára irra iráányulnyulóó mmóódszerek vdszerek váázlatazlata

27

Tipikus vidTipikus vidééki ki éés belvs belváárosi rosi áállomllomááss--kköörnyezetekrnyezetek

vidéki vidéki ↔↔ vváárosirosi kköörnyezet rnyezet UHI az UHI az UCLUCL--benben

A vA váárosi rosi éés vids vidééki terki terüületek elkletek elküüllöönnííttéésséének problematiknek problematikáája: balra ja: balra –– egy vegyes egy vegyes (mez(mezőőgazdasgazdasáági, ipari gi, ipari éés laks lakóöóövezeti) tervezeti) terüület (let (HoHo ChiChi MinhMinh VVáárostrostóól l ÉÉ--ra), jobbra ra), jobbra ––

vilviláágosan elkgosan elküüllöönnüüllőő mezmezőőgazdasgazdasáági gi éés laks lakóóterterüületek (Mletek (Müünchentnchentőől l ÉÉKK--re)re)

elkülönítés !!??elkülönítés !!??

28

FelszínhőmérsékletFelszínhőmérséklet SzegedSzegedenen (m(mesterségesenesterségesen színezettszínezett LandsatLandsat--5 5 képkép, 1987. július 8, 9h), 1987. július 8, 9h)

felszíni UHI v.felszíni UHI v.

hőm. mintázathőm. mintázat

Szeged belvárosaSzeged belvárosa

29

Az Az újszegediújszegedi LigetLiget