1

2

E mű részleteinek vagy teljes egészének közlése bármely médiában a kiadó írásbeli engedélye nélkül tilos és bűncselekmény a hatályban levő törvények

szerint.

Reproducerea parţială sau integrală a ediţiei fără acordul editurii este interzisă şi se pedepseşte conform legilor în vigoare.

Megrendelhető: Tel./Fax: 0265-212336 mobil: 0745-166927

0740-437527 hoppakiado@yahoo.com www.ekonyvesbolt.com

Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României GÁL IRÉN Székely lakodalom / Gál Irén Sângeorgiu de Mureş: Editura Hoppa!, 2007 © ISBN: 978-973-1711-93-5

3

ELŐSZÓ Székely lakodalom a Kis-Küküllő völgyében

A lakodalom a házasságkötést ünnepélyessé tevő, két ifjú polgári esküvőjét megkoronázó összejövetel.

Nagyon régi szokás, de motívumai napjainkban kiveszőfélben vannak. Ennek egyik oka az anyagi fedezet hiánya, a másik, hogy fiataljaink eskü nélkül élettársi viszonyban élnek. Ez felfogás dolga, de polgári, majd templomi eskütétel nélkül nem szervezhetnek lakodalmat.

Nagyon sajnálatos, mert őseinktől nem ezt örököltük. A lakodalom egy életre szóló, kedves emléket hagy szívűnkben.

A Kis-Küküllő vidékén a lakodalmi népszokásnak évszázadokra nyúló hagyománya van, hisz az elhangzó rigmusokat még nagyapáinktól, nagyanyáinktól leírva találtam. Például a Székelyvéckén gyűjtött rigmusok az 1920-as évekből maradtak az elmondó füzetében vagy épp az emlékezetében.

Szeretném, mint pedagógus, ha ezen kincs nem veszne feledésbe, ezért gyűjtöttem össze, próbálom feleleveníteni. A régi szokásokat is újak váltották fel. A gyűjtést Székelyvéckén, Kelementelkén, Gyulakután végeztem és szülőfalumban, Csókfalván. Kelementelkén felhasználtam Veress Regina tanárnő gyűjtési anyagát is.

A következőkben próbálom leírni a lakodalom lefolyását, mert ez minden faluban egyforma, csak a rigmusok változnak falvanként.

Régen a fiatalok ismerkedés után eldöntötték a kapcsolatuk véglegességét. A fiú, szüleivel együtt, egy szombat este megkérte a menyasszony kezét. Kitűzték az eljegyzés időpontját.

4

Eljegyzés A fiú megvette a gyűrűt. Anyagiaktól függően csak

karikát, vagy karikát és pecsétgyűrűt is. A fiú szülei, násznaggyal együtt megjelentek a kitűzött időre a lány szülői házánál. A gyűrűt a násznagy húzza fel, köszöntő beszédet tart. Az anyós átadja a megvásárolt kontyoló ruhát, a menyasszony a jegykendőt (Csókfalva). Rokonokból, barátokból is vannak néha meghívottak. Ők is ajándékkal érkeznek.

Vacsorázás, evés-ivás közben eldöntik a lakodalom pontos idejét. Régen kedden, ma már szombaton van a lakodalom.

Általában külön tartották, a fiú meghívottai a vőlegényes háznál, a lány rokonai, barátai az ő szüleinél. Ma már legtöbbször közösen a művelődési otthonban vagy vendéglőben mulatnak.

Régen is, ma is – az életre szóló ünnep hívogatással kezdődött. Mindkét részről vőfélyek hívogatnak, akik kezében díszes pántlikás pálca van. Kétszer hívogatnak. Ma már meghívó kártyákat is osztanak.

Külön meghívják rigmussal a násznagyokat, házigazdát, borosgazdát, nyoszolyóleányokat.

Régen, az első hívogatás után egy héttel, a másik hét hétfőjén vitték a hozományt, a kelengyét a menyasszony házától a vőlegényes házhoz. Az ökrös szekéren felvetve a nagyágy, a tulipános ládában a menyasszony ünneplő ruhái. A falu lakói az útra kiállva figyelték a készülődést, elkötötték az utat. A menyasszony kísérői vagy a nézők tréfálkoztak, csújogattak.

Régen keddre (szerda), ma már szombatra a vendégek összegyűltek a vőlegényes és menyasszonyi háznál egyaránt. Átadták a tárgyi ajándékokat a násznagynak.

Kínálgatás után (tészta, pálinka, bor) a vőlegény vőfélyei (2) elbúcsúztatták a vőlegényt. Énekszóval,

5

cigányzene kíséretével elindulnak a menyasszony háza felé. A vőlegény násznépét meglepetés várta, zárt kapu. A násznagynak különböző próbákat kellett megoldani (pl. találós kérdésre válaszolni). Próbatétel után betódul a násznép a menyasszonyos házba.

A vőlegény vőfélyei beköszöntő verset mondanak, kikérik a menyasszonyt. A menyasszonyt csak harmadszorra vezették elő. Először öregasszonyt, nyoszolyólányt és csak azután az igazi menyasszonyt. Következik a násznép kínálgatása. A kínálgatás után a menyasszony kibúcsúztatása a szülőktől, a testvérektől, szomszédoktól, barátoktól. Ezután a két násznép együtt elindul a templomi esküvőre, énekelve, cigányzene kíséretével. A templomban a menyasszony a vőlegény jobb keze felől áll, mellettük sorakoztak két felől a násznagyok, nászasszonyok, nyoszolyólányok, a vőfélyek.

A menyasszony és a vőlegény ruházata Régen a menyasszony ruházata (Kelementelke) zöld,

világosabb zölddel hímzett blúz, zöld rakott szoknya, lábán télen csizma, nyáron félcipő. A fején slájer van, amely a gyönggyel kirakott koszorúról vagy pártáról omlik derékig vagy bokáig. A kezében virágcsokrot tartott, amelyet a vőlegény nászasszonyától kapott. Ma már általában hosszú vagy rövid fehér ruhát hordanak, mirtuszt vagy koronát a fejükön.

A vőlegény régen: fehér vagy szürke székelyharisnyában, fehéringben, fekete lájbiban esküdött. A lájbi zsebében hordta a menyasszonytól kapott hímzett jegykendőt. A csuklóján volt a piros szőttes, gyönggyel díszített karmantyú. A fején árvalányhajjal vagy virággal díszitett kalap. Ráncos csizma van a lábán (Kelementelke). Ma már a vőlegények kosztümbe öltöznek, ami különböző színű, lábukon félcipő, hajadonfőtt.

6

Az eskü és a templomi szertartás után a násznép a vőlegény háza felé tart. A násznép zenével, énekelve vonult az utcán, tréfás verseket kurjongatva. A falubeliek elkötik az utat (bort kérnek váltságdíjul).

Ha mindkép háznál rendeznek lakodalmat, a vacsorára a násznép közül ki-ki az őt meghívó ünnepelt házába tér.

Persze, a menyasszonyt a vőlegényes házhoz viszik. A vőfélyek hordták a pálinkát, bort, felsorolták a

változatos ételfogásokat, rigmusokkal kísérve. A megterített asztalokon kalácsot, pánkot, lapótyát,

csörögét lehetett találni az italok mellett. Első fogás húsleves, szósz (Csókfalva), utána következett a hús sültkrumplival, majd tésztafélék (Kelementelke).

A tejbekása is a lakodalmi étrendbe tartozott. 1946-ig megőrízték ezt az étrendet (Kelementelke).

Ma már más ételek szerepelnek a listán. Előétel (felvágott, sajt, zöldség), húsleves, majd

különbözőképpen elkészített szárnyas és disznóhús. A tésztát a száraz süteménytől a tortáig minden változat képviseli. Nagyon divatos az esztétikus menyasszonyi torta, amelyet felszeletel a menyasszony és mindenki részesül belőle.

A lakoma után következett az új házasok megajándékozása. Az ajándékokat(cserépedény, törülköző, törlő stb.), a pénzt a násznagy gyűjti össze, majd átadja az ifjú párnak.

Az asztalozás után a muzsikusoknak is gyűjtöttek, a szakácsoknak kásapénzt szedtek, tréfás megjegyzések, versek kíséretében.

Ezután érdekes esemény a menyasszonyi tánc. A násznép bármelyik tagja benevezhet, persze pénzért táncol a menyasszony. Az igazi mulatság ezután kezdődik: csárdásozás, éneklés borivás közben.

Érdekesség a menyasszony, vagy legalább a cipője ellopása, amiért szintén váltságdíjat fizettek. A szószóló gazda

7

mulatozás közben még beszédekkel is szórakoztatta a vendégeket.

Reggeltájban a menyasszony átöltözött, felkontyolták. A násznépet a kontyolás után töltött káposztával kínálják.

Régen szerdán kezdődött az ágytörő. Ez eltartott szerda délig, estig is. A menyasszony nem hagyhatta el a férje házát ezen a napon, még a szüleit sem látogathatta meg, nehogy kinnjárosnak, gyenge háziaszonynak tartsák.

Ma már ez a szokás teljesen hiányzik. A megváltozott ételfélék miatt nagyon sok szép lakodalmi szokás kiveszett. A lakodalom is az elanyagiasodott világ befolyása alá került.

Nem a szokás ápolása, az együtt mulatás, szórakozás a cél, hanem eltolódik néha a pénzgyűjtés irányába.

Reménykedjünk, hogy még sokáig őseinktől ránk maradt szokás szerint lakodalmazunk anyanyelvünkön.

Az adatközlők: Csiszér Margit (71) Székelyvécke Lukács Rozália (75) Székelyvécke Tóth B. Jolán (80) Székelyvécke Farkas Emma Csókfalva Fülöp Julianna Csókfalva Veress Regina tanárnőnek átadták Kelementelkén:

Botos Amália Koncz Móric Varga Eszter Ravasz József

László Zoltán Gyulakuta Takács Irma Gyulakuta Lőrincz Emma Bordos Máthé Ibolya Gyulakuta A rigmusok megmaradtak leírva és ők adták át. Hála és köszönet érte.

8

Eljegyzés beköszöntő

Szerencsés jó estét kívánok e házba, Istentől minden jót házigazdájának és kedves családjának. A házigazdától bocsánatot kérek, hogy e házba belépni merészelek. Menyasszony, eljegyzésre érkeztünk mi ide. Ifjú vőlegényünk és ezen kis serege, Mi is itt maradnánk, ha beengednének. Tisztelt házigazdám válaszára várva, Isten áldását kérjük e házra. Fogadják szépen köszöntésem, Engedjenek be minket az ünneplésre. Eljegyzés beköszöntő

Szerencsés jó estét kívánok e ház népének És a házban lévő minden személynek. Engedelmet kérek, hogy így merek szólni, És a lábamat e küszöbre mertem tenni. Én egy szerető szívnek vagyok a követe, Ki itt feledte szívét mindörökre. Itt találta meg élete párját, És itt kezdi el a pályafutását. Ezért jöttünk ide e kicsiny sereggel, Hogy az ő kiválasztott párját jegyezze el. Ha megengednék, hogy belépjünk e tisztes hajlékba, Egy pár órát eltöltsünk az önök társaságába.

Gyulakuta

9

A gyűrű felhúzása

Tisztelt vendégek, idejövetelünkkor már említettem jövetelünk célját. -Ezért először is kérdem xy lány szüleit, hogy egyetértenek azzal, hogy xy ifjú leányukat eljegyezze? -Most kérdem, xy ifjú szüleit, hogy egyetértenek azzal, hogy a fiuk xy lányt eljegyezze? -Most kérdem tőled ifjú leány akarsz-e xy menyasszonya lenni? -Tőled már nem is kérdem ifjú legény, hiszen téged a szíved hozott ide. -Hallottuk a szülők, mind az ifjak egybehangzó válaszát. Én ettől a perctől fogva jegyeseknek nyilvánítottalak. Egyben kívánok nektek hosszú boldog házaséletet.

Gyulakuta Hívogatás a nyoszolyólányoknál Szerencsés jó napot kívánunk Istentől, házából jövünk küldöttségből, Engednék meg, kérjük, szép leányuknak, Mint szép menyasszonyunk nyoszolya-lányának. Hogy ránk következő hétfőn nyolc órára, Jöjjön násznépünkkel az Úrnak házába. Gondunk alá vesszük, mert mi is ott leszünk, Addig is az Isten maradjon mivelünk.

Vécke

Hívogató versek „Szerencsés jó napot ezen tisztelt háznak, És az abban lakó egész családjának. Háládatos szívvel léptem be e hajlékba,

10

Hogy elhívjam önöket egy örvendetes nászba, Mert nagyapáink mikor házasodtak, Oda mindenkit meghívtak. Mert szerette a magyar mindig a vendégséget. Nincs neki jó falatja, nincs neki jó bora, Ha nem ül mellette vidám férfiak sora. Ám de nemcsak férfi kell a mulatságba, Asszony és lány nélkül dísztelen a táncba. Így hát jöjjenek el a mulatságba, És………öröme napjára. Legyenek szívesek most már kezet adni, Hogy a mi házunkat nem fogják megvetni. És a kitűzött időben miköztünk meg fognak jelenni.”

Kelementelke

Hívogató versek

„Kedden reggel nyolc órára <<Orbán János>> bátyám házát felkeressék, Egy pár tányér étel elhasználására, Egy pár pohár ital megívására, És a menyasszonytánc eljárására. Tiszta szívből látjuk és el is várjuk. Mindezeket tiszta szívemből kívánom, Addig is az Isten mindnyájunkat áldjon.

Kelementelke

A nyoszolyólányok meghívása

Tisztelettel tesszük ide be a lábunk, S ennek a jó háznak jó napot kívánunk. Egy derék barátunk esküvője készül, És nyoszolyólány kell a menyasszony részéről.

11

E szép tisztességet a lányuknak szántuk, S most e kérésünkre felhozni kívántuk. Ne mondjanak nemet, s mi érte jót állunk, Hogy a lányasszonynak, nem lesz baja nálunk. Eljövünk majd érte szerdán reggel szépen, S másnap visszahozzuk rózsás egészégben.

Csókfalva

Hívás a menyasszonynál

Dicsértessék a Jézus szentséges szent neve, Áldásával legyen ez a hajlék tele. Melyet bőven ad rá jóságos jó keze. Ezt kívánja szívünk mindenik érzete. A vőlegény úrnak vagyok én küldötte Aki megbízását lelkemre kötötte, S általam mátkáját kéreti felette, Legyen követének sikeres a jötte. Amint megbeszélték az elmúlott héten, A szent szertartás a jövő szerdán lészen. S azért a menyasszonyt szépen arra kérem, Hogy majd idejében, rendben legyen, s készen. Amint illik jámbor, keresztény leányhoz, Hogy majd elmehessen e szent áldásához, S most pedig mindjárt esküdni oltárhoz, Isten legyen velük, most megyünk más házához. A vőfélyek arra kérik a menyasszonyt, Hogy díszítse fel a kalapjaikat s botjaikat.

12

Békesség a háznak, jó napot kívánok, Én itt a vőlegény követeként állok. S mindőn bemutatom e háznál magamat, Kérem, hallgassák meg egy némely szavamat. A vőlegény nekünk arra adta szavát, Ha szépen kérjük meg kedves menyasszonyát, Kalapunkra ékes bokrétát fog rakni, Lobogó kendőket pálcikánkra adni, Én hát felkérem a vőlegény nevében, Pálcánk, s kalapunkat díszítse fel szépen. Csókfalva Vendéghívás Alázatossággal lépünk e hajlékba, Ég áldása szálljon a benne lakókra, A házigazdától bocsánatot kérünk, Hogy tisztes házába belépni merészelünk. Jövetelünk okát elmondom én bőven, Egy szép ünnepély van nálunk készülőben. Melyre a családot általunk hívatja, A vőlegény, s az ő tisztességes atyja. Ki majd a jövő szerdán a kedves fiának, S az ő szerelmes jegybeli párjának, A községházánál tartja esküvőjét, A saját házánál meg a mennyegzőjét. Ne feledjék el majd nála megjelenni, Vacsora után a táncban is részt venni. S mi szívesen látjuk a többi sereggel. E szóm és mondásom van kegyelmetekhez.

Csókfalva

13

Lányok meghívása az esküvőre

Szálljon Isten áldása erre a jó házra, Ennek a jó háznak minden lakójára. Itt nem tagadják meg tőlünk, amit kérünk, Kívánságunkat is teljesítik nekünk. Szerdán lesz majd Nagy Pál lakodalma, Baj lenne, ha lánya onnan kimaradna. Ott lesz a falunak minden csinos lánya, A táncból, zenéből épp ő kimaradna, A mulatás után hazahozzuk szépen, Semmi baja se lesz, ezt én megígérem.

Csókfalva

Első hívogatás a menyasszonynál

Dicsérjük a Jézust, Édes Megváltónkat, E hajlékba küldjön békét és nyugalmat. Alázatossággal engedelmet kérünk, Hogy ily bátorsággal most ide beléptünk. De (xy) a vőlegénynek vagyunk küldöttjei. Ki szép menyasszonyát tisztelettel kéri, Hogy ránk következő hétfőn vagy szerdán, Amint katolikus lánytól is váratván, Méltón a hajdani szokás és erkölcshöz, Buzgón járulván az oltári szentséghöz, Aznap nyolc órára szenteskü letéve, Midön ezt elmondtuk illő tisztelettel, Kívánjuk addig is éljenek békével.

Székelyvécke

14

A násznagy meghívása

E ház gazdájának jó napot kívánok, Nagy Pál követeként, ő dolgában járok, Szerdán lesz élete legfontosabb napja, Akkor tartatik meg az ő lakodalma. Akkor esküszik meg törvény, hit nevében, Hogy menyasszonyával holtig békén éljen. Kedves násznagyurat arra kéri szépen, Tessék megjelenni ott az ünnepségen, Esküvő után a lakodalmas házba, A jó vendégeket bor, vacsora várja. Szerény kérésem, most tehát csakis annyi, Kedves családjával tessék megjelenni.

Csókfalva

A vendégek meghívása a lakomára

Adjon Isten, jó napot, kívánjuk mind közösségesen, és bocsánatot kérünk ezen bátor bejövetelünkért, de mivel XY kiküldött vőfélyei vagyunk, hogy ha kegyes kérését meg nem vetnék az ő kedves fiának (vagy leányának) öröme napjára hétfőn ( vagy szerdán, már ahogy ki van tűzve a napja), délutáni két órára és később egy tisztességes vacsorára szívesen fogja látni mind közösségesen az egész házi népet. Írta: Körösi Sándor, Székelyvécke Pető Gergely nyomán Beköszöntő a menyasszonyi háznál Ma hajnalban, alig hogy virradt a reggel, Összegyülekeztünk szép számos sereggel. Jöttünk aztán tisztes hajlékukba végre,

15

Kedves menyasszonyunk tiszteletére. A házigazda úrhoz van egy kis kérésünk, Ott kint várakozik szép sereg vendégünk, Legyenek szívesek őket befogadni, S mi nem fogunk érte adósok maradni. A menyasszony kikérése Kedves vendégeim, én csak azt csodálom, Hogy akiért jöttünk, azt sehol sem látom. Odabent maradt tán, majd én kiinstállom, Hogy kárba ne vesszen sok fáradozásom. Menyasszony asszonyom, jöjjön ki, A mi seregünknek nagy fáradozásáért. Előbb elkísérjük az Isten házába, Ottan összekössük a hitnek láncával, Hogy vidám örömbe, tartós boldogságba Éljen mindhalálig szerelmes párjával. Gyulakuta Beköszöntő a legényes háznál Legyen az Istennek dicsőség az égben, Nagy dolgunkat szerencsésen vittük végbe. Legyen az Úr Isten mindig a vezérünk, A gyámolítónk, míg a földön élünk. Váljék az új párnak a mai esküvése Lelkének, testének örökös üdvére. A mi kis seregünk, ami odakint vagyon, A hosszú út alatt elfáradott nagyon, Fogadják be őket szíves hajlékukba, S részeltessék szép mulatságukkal.

16

Bent a legényes háznál Szerencsés jó napot házigazda úrnak, Végére jutottunk íme e nehéz útnak. Alázattal kérjük a jelen valókat, Hoga meghallgatnák egy némely szavunkat. Nagy fáradozásunk nem esett hiába, Mert egy drága kincset hoztunk e kis házba. Ime itt a menyasszony velünk megérkezett, Tessék, házigazda uram, fogjon vele kezet. Gyulakuta Induló a vőlegénytől Tisztelt gyülekezet! Isten szent nevében, Induljunk el innen csendes békességben. Vőlegény uramnak keressük fel párját, Az ő drága kincses menyasszonyát. Szerezzünk ma neki kedvet, boldogságot, Hozzunk a keblére egy szép gyöngyvirágot. Először az Isten hajlékába visszük, Hol szent áldás után boldog lesz életük. Induljunk el tehát Isten szent nevébe, Menjünk a mátkáért a legnagyobb rendbe. Székelyvécke Leány kikérő Adjon az Isten szerencsés jó napot, Örvendjünk és hálát adjunk Istennek és összes felségének, Hogy magukat mind összegyűjtötte ide. Mi is idejöttünk, hogy többen legyünk, De nem azért jöttünk, hogy magunkat ki is éljük, Hanem egy-két szóval tisztességet is tegyünk.

17

Tisztelt vendégkoszorú! Szeretném megtudni, Ki e háznak szószóló gazdája. -Tisztelt gazduram, fogjunk hát kezet, Beszéljünk ezüstöt, nem pedig rezet. Kettőt, hármat szóljunk, nem pedig egyet, Én újból kívánok békességet. Tisztelt gazduram, jó hírt hoztam maguknak, Egy násznéppel jöttem és muzsikaszóval. Úgy hiszem tudják, egy ifjút is hoztam: Azt is tudják, gyulakuti lakos, a neve takács Attila Mint jó keresztény gyermek, fogadván az Isten igéjét, Rátalál a Pál apostol Korintoszbelieknek írt Első levele 7. rész 9. versében, amely azt mondja: „Ha magatokat megtartjátok házasságba, Éljetek és nem pedig égjetek.” Ugyanakkor bölcs Salamonnak is mondását megértvén: „Hogy a mennyei jót azoknak adja, aki kap egy jó asszony feleséget.” Sokat gondolkozott, hogy vajon hol találjon Egy magához illő párt, szívének csendes zárt, Kibe nem talál semmi kárt, Az Isten megszánta tulajdonosát és fáradozását, És elvezette arra az útra, Hol megtalálja az ő virágszálát. Gyulakuta Amikor a menyasszony előáll Ez az, már ismerem, akiért küldöttek, Hogy x. y. hitves társa legyen. Legyen a mai nap rátok mérve örömnap, Soha meg ne bánjátok fogadalmaitokat. Éljetek boldogul szívemből kívánom Isten hallgassa meg az én kívánságom. Gyulakuta

18

Menyasszony kikérése Részt vevő vendégek én csak azt csodálom, Hogy akiért jöttünk, azt sehol sem látom. Odabent maradt, tán én majd kihívom, Hogy kárba ne vesszen sok fáradozásom. Menyasszony asszonyom, jöjjön ki kértemért, A mi seregünknek nagy fáradságáért. Előbb elkísérjük az Isten házába És ott összekötjük a hitnek láncával. Hogy vidám örömmel és tartós boldogságban, Éljen mindhalálig szerelmes párjával. Adják ki hát kérem, legyenek szívesek, Mivel sok a dolgom, hamar végezhessek. Adják ki a mátkát, harmadszor is kérem, Várja a vőlegény türelmetlenségben. Szánják meg a szegényt, már ne szenvedtessék, Hanem a kedves menyasszonyt karjába vezessék. Bordos Menyasszony kikérése az esküvőre Szerencsés jó reggelt adjon az Úr Isten! Hála, hogy e napra felvirradtunk épen, Megjött már az óra, midőn magzatjuknak Oltárhoy kell lépni, mint szép menyasszonynak. E járatban jöttünk tehát e hajlékba, Hogy elvezessük őt az Isten házába. Kérjük azért szépen e kedves szülőket, Eresszék az útra kedves szülöttjüket. Székelyvécke

19

A nyoszolyólányokhoz a menyasszony elévezetésekor Nyoszolyólányok, lépjetek elébbre, Kedves menyasszonyunk gondviselésére. Mostan rendben állunk, s békében elmegyünk. Isten legyen velünk! Csókfalva A menyasszony kikérése Kedves seregeim, én csak azt csudálom, Hogy akiért jöttünk, azt sehol se látom. Odabent maradt tán, én majd kitalálom, Hogy kárba ne vesszen sok fáradozásom. Menyasszony asszonyom, jöjjön ki kértemre, A mi seregünknek nagy fáradságáért. Előbb elkísérjük az Isten házába, És ott összekötjük a hitnek láncával. Hogy vidám örömben, tartós boldogságban, Éljen mindholtig, szerelmes párjával. Adják ki hát kérem, legyenek szívesek, Mivel sok a dolgom: hamar végezhessek. Várja a vőlegény türelmetlenségben, Szánják meg a szegényt, már ne szenvedtessék, Hanem a menyasszonyt karjába vezessék. Csókfalva Beköszöntő a menyasszonyi háznál Ma hajnalban, alig hogy virradt a reggel, Összegyülekeztünk szép számos sereggel,

20

Jöttönk aztán tisztes hajlékukba végre, Kedves menyasszonyunk nagy tiszteletére. A násznagy urakhoz van egy kis kérésünk, Ott kint várakozik szép sereg vendégünk, Legyenek szívesek őket felfogadni, Mi sem fogunk érte adósok maradni. Csókfalva Mikor a menyasszonyért mennek Tisztelt gyülekezet, Isten szent nevében, Induljunk el innen csendes békességben. Vőlegény uramnak keressük fel párját, Az ő drága kincsét, kedves menyasszonyát. Szerezzünk ma neki kedvet, boldogságot, Hozzuk a kedvére a szép gyöngyvirágot. Először az Isten hajlékába visszük, Hol szent áldás után boldog lészen – hisszük. Induljunk el tehát Isten szent nevében, Jöjjenek utánunk, mindnyájukat kérem. Csókfalva Vőlegényes háznál menyasszonyért induláskor Tisztelt gyülekezet! Isten szent nevében, Induljunk el innen csendes békességben, Vőlegény urunknak keressük fel párját, Az ő drága kincsét, ékes menyasszonyát. Szerezzünk ma néki öröm s boldogságot, Hozzunk el keblére egy szép virágszálat. Elfelejthetetlen, kedves jó szüleim,

21

Kilépek e házból, hullnak a könnyeim, Nem tudom, szerencsés vagy pedig nem lészen, Szülei házamból való kimenésem. Hanem adjon Isten szerencsét utamban, Örömmel térhessek vissza hajlékomba. Találhassak én egy hívő, jó feleséget, Kedves szüleimnek szót fogadó menyet, Igaz és mindenben engedelmes szívet, Tehát induljunk el a szentháromság nevében, S nehéz utunkban vezéreljen Isten. Elindulás előtt menyasszonyért Tisztelt gyülekezet, eljött már az óra, Melyben útra kelünk, Akinek kedve van, el is jöhet velünk. Vőlegény öcsémnek keressük fel párját, Az ő drága kincsét, ékes menyasszonyát. Szerezzünk ma neki örömet, boldogságot, Hozzunk a keblére egy szép virágszálat. Mielőtt útra kelünk, felkérem a vőfély barátomat, Búcsúztassa ki a vőlegény barátunkat. Gyulakuta Nappali beköszöntő a menyasszonyi házhoz Tisztelt gyülekezet, szeretett vendégek, Bejövetelünkért bocsánatot kérek. Jövetelünk okát elmondom röviden, Mijáratban vagyunk ezen tisztelt helyen. Takács Attilának jöttünk menyasszonyáért, Mégpedig egy édes tulipánért. Eljött már az idő, amit említettünk, Hogy az ifjak között házasságot kössünk.

22

Ma tesznek esküt egymásnak szívébe, Ma lesznek egymásnak férj és felesége. Kérjük a jó Istent, hogy boldogok legyenek, Egymást megérteni legyen erős hitetek. Az élet tengerének viharos hulláma, A ti szíveteket soha ne találja. Legyen egymásé, ha Isten úgy akarja, A feltett célukat meg ne bánják soha. Jövetelünk oka úgy látom hiába, Mert a menyasszonyt nem látom a házba, Nem látom én sehol a hajlék körében, Tisztelt násznagy uram, állítsa elénkbe. Gyulakuta Búcsú a menyasszonyi háztól Eljött már az idő, nekünk el kell mennünk, Mindnyájan Önöktől bocsánatot kérünk. Köszönjük Önöknek, hogy minket tiszteltek, Jó szívvel, jó borral meg is vendégeltek. Adjon az Úr Isten mindenkinek jó egészséget, Jó mulatást továbbra is, csendes békességet. Most pedig megkérem a vőfély barátomat, Hogy búcsúztassa ki a menyasszonyunkat. Gyulakuta Leány elévezetésekor Tisztelt vőlegény barátom, én most hozzád szólok, Egy pár szóval, kit az Úr megáldott ezen leányzóval. Fogd meg a jobb kezét, ő lesz a te jóságod, De módjával is bánj vele, tudom meg nem bánod. Fogjatok hát kezet ketten olyan fogadással, Hogy nem törődtök ti ezután se mással,

23

Csak egymásért lenni, csak egymásért élni. Ha úgy cselekedtek, nem fogjátok megbánni, A ti utatok mindig rózsás legyen, A bánat titőletek mindig távol legyen, És ahova munkát tesztek, Áldás essen rája, azt kívánja nektek Seregetek násznagya. Gyulakuta Búcsúztatás esküvőre Tisztelt násznép! Halljunk egy pár búcsúszót, Mielőtt itthagynánk e tisztelt házat, mert Illő: hogy mikor ily útra indulunk Isten s Ember előtt híven beszámoljunk. Kedves Menyasszonyunk is e módon szólna, ha szívérzelmétől Most szavakhoz jutna. Elmondom tehát én, Mit elméje gondol, ilyenformán volna, látom bús arcáról: Örömmel virradt fel reám e szép reggel,

Örömmel üdvözlém ártatlan szívemmel, De keblemet mostan nagy bánat fogja át, Mert a házas élet útjára lépek fel, Hosszú az én utam, melyre most indulok, Azért, oh Istenem! tehozzád fordulok. S tőled buzgó szívvel kegyelmet esdekle, Mert segélyt és áldást csak tőled nyerhetek. Kérlek, oh el ne hagyj e nehéz sorsomban, Szent fiaddal együtt állj mellettem nyomban, Mert ma változik át életemnek útja, Vagy sírig örömre, vagy örökös búra. Azért, oh Istenem! ne hagyj el, légy vélem, Bocsásd meg ellened elkövetett vétkem, Add hogy legyen boldog az én páros éltem.

24

Édes Jézus kérlek, maradj holtig vélem. Hozzátok fordulok most, édes szüleim, És kik jelen vagytok, rokonim, testvérim! Bocsássatok most meg, az Istenre kérlek, Ha valaha bármit vétettem tinéktek. Kísérjetek ti is az Isten házába, S kérjétek értem az Istent imádkozva, Bő áldását adja szent házasságomra. Induljunk el a Szentháromság nevében, E nehéz utamon vezéreljen Isten.

Búcsúztató Becsületre méltó jeles gyülekezet, Férfi s asszonyrendből álló felekezet, Halljátok meg mostan, hadd szóljak veletek. Most a hegedűknek álljon meg zengése, A sarkantyúknak is megálljon pengése, Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése, Legyünk csendességben, míg lészen végzése. Első szóm fordítom én édes Atyámhoz! Engemet nevelő kedves jó dajkámhoz. Gyenge életemnek nagy táplálójához, Minden lépésemben jóra oktatómhoz. Kitől életemet vettem Isten után, Sokszor megbántottam, szavát nem fogadván, Ki hordozott engem atyai jobb karján, Nevelt izzadással sok szűk idők voltán. Minden jóvoltadat Isten megfizesse, Úgy világoskodjál e földön éltedben,

25

Hogy koronát vehess jövendő éltedben, Mikor felmenendesz a magas egekben. Másodszor fordulok hozzád, szülőanyám! Aki voltál nékem, kedves édes dajkám. Ki kilenc hónapig méhedben hordoztál. Osztán fájdalommal e világra hoztál. Anyai emlődön kegyesen tápláltál, Ily nagy kegyességben leányul tartottál. Anyai jóvoltod Isten megfizesse, Jöjjön el lelkedért a szentek serege, Melyben lakhelyedet örömmel kerítse, Örvendezz vég nélkül örök dicsőségbe. Kedves testvéreim! Az Istent féljétek, Édes szülőinket híven becsüljétek. Szeretet, békesség lakozzék köztetek, Hogy Isten áldását ti elvehessétek. Ha volt valamiben tőlem bántódástok, Azokról tőletek bocsánatot várok. Istentől adatni minden jót kívánok, A magas mennyekben legyen koronátok. Egész gyülekezet, aki ide jöttél, E mai szent napra tiszteletet tettél. Jutalmatok légyen: mennyben az Istennel, Áldjon meg titeket, aki odafenn él. Ámen Székelyvécke

26

Menyasszony búcsúztatása atyjától Vajda! Hegedűnek álljon meg zengése, A sarkantyúknak is némuljon pengése, Mert búcsúzásomnak is most lészen kezdése, Legyünk csendességben míg lészen végzése. Dicsőség Istennek a magas mennyekben, Ki lakik az égben dicső nagy fenségben, Aki nékem rendelt egy igazi társat, Kivel, hogy elnyerjem mennyeknek országát. Reszketnek ajkaim belső félelemtől, De még jobban remeg szívem szerelemtől, Engedj meg, oh atyám, ha megbántottalak, És hogy téged sokszor szomorítottalak. Kérlek az Istenre, bocsásd meg vétkemet, Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. Köszönöm atyai hű szeretetedet, Mit nem érdemlettem, gondviselésedet, Az Úr Isten áldjon meg ezekért tégedet, És szent országába vigye fel lelkedet. Majd kiesik nyelvem megbágyadt helyéről, Mint patak, úgy folynak könnyeim szememből. Midőn hozzád nyújtom ezen búcsúzásom, Kedves édesatyám, tőled elválásom. Menyasszony búcsúztatása az anyától Oh szerelmes anyám! látom miként indulsz Ájulásnak, talán többé meg sem vidulsz. Ismerem te gyenge anyai szívedet, Sajnálni azt fogod, engem mint neveltél, Emlőddel tápláltál, széltől is őriztél. Oh édes jó anyám! ne epeszd magadat, Bocsáss el engemet, kedves lányodat.

27

Ha megbántottalak, Krisztus sebeire Kérlek, bocsáss meg hát az ő szent nevére. Fizesse meg az Isten sok fáradságodat, És én mellettem tett sok dajkálásodat, Vegyen fel ezekért tégedet a mennybe, Vígadjál szüntelen örök dícsőségben. Testvérektől Kedves testvéreim tőletek bucsúzom, Néktek is szívemből ezeket kívánom. Az Úr Istennek az áldása maradjon Mindig rajtatok és soha el ne hagyjon, Végre az egekbe magához fogadjon, Az örök életben nektek is részt adjon. Bucsúztatás leánytársaitól Kedves leánypajtásaim, hozzátok fordulok. Ha reátok nézek, szinte megvidulok, De seregetektől más utra indulok, Éppen azért ime egy kissé búsulok. Nem lesz már többé köztetek maradásom, Mert férjem házánál lesz az én lakásom. Hogy férjem akarja, úgy lészen járásom, Jaj, de hamar elmúlt az én leányságom. Az Úr Isten adjon tinéktek is hű párt, És szívből szeretett szerelmes hitestársat, És társaitoktól soha el ne hagyjon, Végre az egekbe magához fogadjon.

28

Szomszédoktól Kedves alsó ,felső, jószívű szomszédim, Rokonaim, barátim és jóakaróim. Az Isten áldjon meg, szívemből kívánom, Vigyen fel a mennybe magához, óhajtom! Vége van a beszédemnek, immár induljunk. Köszönjük is a velünk közlött akaratjokat, Irántunk való szívességüket. A mi Istenünktől megmutatott menyaszonyunkat, És a mi seregünknek szállás-adását köszönjük. Az Úr Isten oltalmába ajánljuk násznagyurainkat. Nekünk utasoknak a boldog napokat. Menyasszony búcsúztató Búcsúzik a menyasszony az ő szüleitől, Szívéből szeretett nagyszüleitől és testvérétől. Szólni is szeretne, látom bús arcáról, Elmondom helyette, amit szíve gondol. Legyünk türelemmel jó barátaim, Röviden végzem az én mondásaim. Hát hozzád miként szóljak, kedves édesanyám, Ki voltál mostanáig felnevelő dajkám? Tudom, hogy nagyon fáj anyai szívednek, Midőn elválását látod gyermekednek, És most át kell engedd egy titkos jövendőnek. Tudom édesanyám, hogy szerettél, ápoltál, Neveltél, jóra tanítottál s a rossztól megóvtál. Add ide anyám, a te jobb kezedet, Amely annyi rossztól megvédelmezett. Áldást kérek anyai szívedre, Gondod rólam ezután se vedd le.

29

Szeress engem, szeresd a párom is, Köszönöm a sok gondviselésedet, Áldjon meg az Isten ezekért tégedet. Kedves jó testvérem, tőled is búcsúzom, Kivel együtt telt el boldog gyermekkorom. Kívánom hogy Isten áldása maradjon Mindenkor rajtad, ssoha el ne hagyjon. Édes szüleinket mindig szeressed, Bút, bajt rájuk jönni sose hagyjál, Amid van, abból szívesen adjál, Ez a kérés lészen a búcsúm tőled, Az Isten áldása legyen veled. Kedves nagyszüleim, szeretett rokonok, Mélyen tisztelt, jószívű szomszédok, Az Isten áldjon meg titeket, Az itt maradóknak kívánok jó kedvet. Nekünk utazóknak boldog érkezetet. Induljunk el tehát, isten szent nevében, És nehéz utunkon vezéreljen Isten! Gyulakuta Menyasszony búcsúztató Tiszteletre méltó asszony, férfi sereg, Kiket a szeretet ide kötelezett. Hogy miért gyűltünk össze ezen tisztelt házhoz? Ha széjjel tekintünk, meg van magyarázva, Egy pár szót indítok, türelmüket kérem, Figyeljen hát rám, ki ide érkezett. Hosszú lesz az út, melyre indulunk, Azért jó Istenünk, tehozzád fordulunk. Áldd meg azt az órát, áldd meg a percet, Adj neki örömet, adj neki kegyelmet. Ki néhány perc múlva szent oltárod előtt,

30

Igaz boldogságért tehozzád könyörög. Kérjük a jó Istent, hogy boldogok legyenek, Egymásért segíteni legyen erős hitek. Te menyasszony, mielőtt elmennél e családi háztól, Először is szóljál a te drága Édesapádhoz. Reszketnek ajkaim a belső félelemtől, Még jobban remeg a szívem a szeretettől. Engedd meg jó apám, ha megbántottalak, És ha téged sokszor háborítottalak, Az Istenre kérlek, engedd el vétkemet, Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. Kedves Édesapám! Kérem tanácsodat, Tanácsod után adván áldásodat. Két út van előttem: boldog, boldogtalan, Melyiken induljak azt az Isten tudja, Vegyes, gyönge elmém igazítsd útjára. Te mutasd az utat kívánt áldásoddal. Gyermeki szívemet így hagyom tenéked, Kedves Édesapám az Isten áldjon meg. Drága Édesanyám tehozzád beszélek, Szívemben én most nagy fájdalmat érzek. Szerető jó anyám, tőled hogy búcsúzzak, Ki nagyon szerettél, mint kedves leányodat, Akárhol is leszek, mindig csak szeretlek, Míg e földön élek, soha sem feledlek. Anyai szívedból sugárzott a jóság, A nehéz percekben vigasztaltál, óvtál. Ne sírjál, jó anyám! Ne keseregj, Eljövök én sokszor látogatni téged. Drága jó anyám, áldjon meg az Isten. Kedves testvérem, tehozzád is szólok, Bocsássa meg az Isten, kérlek, Ha voltak köztünk nézeteltérések. Gyermeki hibánk, ha volt, el kell feledni,

31

S ezután is mindig jó testvérnek lenni. Abból a sok jóból mi van a mennyekben, A hatalmas Isten adjon neked bőven. Édes nagyszülőim, hozzátok fordulok, Mielőtt elmennék, hozzátok is szólok. Ha parancsotokat sokszor meg is szegtem, Tudom nagyszülőim, megbocsájttok nekem. Hozzátok is szólok, kedves szeretteim, Ti minden rokonaim, kedves vendégeim. Kedves barátnőim, távozom tőletek, Isten vezérelje minden lépteteket. Találjatok ti is egy szerető párra, A szent oltár elé jöjjetek utánam. Rokonok, szomszédok, mind kik jelen vagytok, Isten áldásából ti is részt kapjatok. Árasszon el az ég sok örömmel, jóval, Hogy ne küzdjetek semmiféle gonddal. Búcsúzásom a végére ért, szól az élet szava, Boldogan indulok, párommal karomba, Vígan lengeti a szél a fejemen a fátylat, Indulok az élet útján Isten áldásával. Legyetek boldogok, szívemből kívánom! Gyulakuta Menyasszony búcsúztató Tiszteletre méltó gyülekezet! Férfi s asszony méltó álló felekezet! Kiket a szeretet ide kötelezett, Figyeljen hát rám, ki ide érkezett. Jaj, miként indítám szólásra ajkamat, Mert látom az égen lobogó fátylamat. Mióta az Isten e világra hozott,

32

S e szerelmes társsal megajándékozott, Isten te neked mondok hálaadást, Bocsáss az égből mindkettőnkre áldást. Hogy tehessünk neked szívbeli fogadást, És boldogan éljük a végső számadást. Mert elhagytam a házat, e szülői házam, Ahol kicsiny gyermekkorom boldogságát járom. Elszólít az élet, s a párom hívószava, Isten veled falum, s régi csendes utca. Mielőtt elmennék, mindent végignézek, Fújdogálja már a szellő selyem fejkendőmet, Emlékek suhannak át a szívemen. Szinte látom, hogy csak most voltam gyermek. Gyorsan repül tova gyermekkor s ifjúság, Nemrég voltam gyermek s most már eladó lány. Olyan nehéz elmenni, nehéz az elválás, Mégiscsak megkezdem már a búcsúzást. Drága édesanyám, tőled búcsúzom, És az elváláskor köszönetet mondok. Azért a sok jóért, amit értem tettél, A szelíd és jámborság ösvényén vezettél. Kedves dajkám voltál és mindig szerettél, A nehéz percekben mindig segítettél. Sok szeretetedért, fáradságodért, Adjon a jó Isten neked sok boldog évet, jutalmat és bért. Anyai szívedből sugárzott a jóság, Nehéz percekben vigasztaltál s óvtál. Ne sírjál, jó anyám, ne keseregj értem, Mert ha el is megyek, nem felejtlek én el. Eljövök én sokszor látogatni téged, Drága jó édesanyám, áldjon meg az Isten. Drága jó édesapám! Tőled búcsúzkodva, Kívánom, hogy legyél Istentől megáldva.

33

Minden lépésed szerencse kísérje, Ez a leányodnak szívbeli kérése. Jó testvéreim, most tihozzátok szólok, A hatalmas Isten adjon nektek is jót. Abból a sok jóból mi van a mennyekben, S éljetek szüleinkkel mindig szeretetben. Az életetek útja ne legyen göröngyös, csak örökre sima. Drága nagyszüleim, hozzátok is szólok, Adjon az Isten az életben még sok jót. Fáradságotokért és a sok jó szóért mit értem tettetek, Megköszönöm szépen, Drága nagyszüleim, áldjon meg az Isten. Kedves barátaim, búcsúzom tőletek, Isten vezérelje minden lépteteket. Találjatok ti is egy szerető párra, A szent oltár elé jöjjetek utánam. Rokonok, szomszédok, s mind kik jelen vagytok, Isten áldásából ti is részt kapjatok. Árasszon el az ég sok örömmel, jóval, Hogy ne küzdjetek semmiféle gonddal. Búcsúzásom végére ért, szól az élet szava, Boldogan indulok, páromba karolva. Vígan lengeti a szél fejemen a fátylat, Indulok az élet útján Isten áldásával. Menyasszony búcsúztató Kedves nászsereg, kedves vendégek, Mindenki részéről egy kis csendet kérek. Megkérjük, a zene is szüneteljen, Mert kedves menyasszonyunk búcsúzni szeretne. Mert gyenge a női szív, kitörne, zokogna, Ha a búcsúztatót ő kellene mondja. Reszketnek ajkai a belső érzéstől,

34

Midőn búcsúzni kell szeretteitől. Hogyan is kezdjem, melyikhez is szóljak, Hisz oly nehezemre esnek a búcsúzó szavak. Mégis úgy érzem, nem tehetek mást, Mint hogy veled kezdjem, drága édesanyám. Te voltál nekem szerető jó anyám, Ki nagy fájdalmak közt a világra hoztál. Dajkáltál, neveltél, emlőddel tápláltál, Sok álmatlan éjszakát értem feláldoztál. Ha nem jött álom a szememre, daloltál nekem, Vagy talán meséltél, míg el nem szenderedtem. Hogy is tudjam neked mindent megköszönni, A sok áldozatot neked meghálálni. Úgy sajog a szívem, úgy érzem megszakad, Drága jó édesanyám, mért is kell tőled elváljak? Oly nagy Isten, tekints le rám, halld meg kérésem, Áldd meg az én jó anyám, kellő egészségben. Drága édesanyám, bocsásd meg énnekem, Hogyha idáig sértettelek téged. Bocsánatot kérek minden bűnömért, Hogy te megbocsájtasz az vigasztal mindig. Fáj a megválásom, tudom, neked is fáj, De ne zokogj értem, dréga édesanyám. Az Isten végzése, ennek így kell lenni, De azért szívemből nem foglak kivetni. Tudom hogy még egyszer utolér a végzet, Kérem a mindenhatót, vegyen kegyelmébe. Drága édesanyám, ezzel befejezem tőled búcsúzásom, Minden lépted nyomán áldás fakadjon. Drága édesapám, most hozzád fordulok, Hozzád intézem búcsúzó szavamat, Megköszönöm neked az eddigi nevelést, A sok fáradozást, amit értem tettél. Mért is van ez így, mért ilyen a sors,

35

Mért is kell elválni, ez esik így zokon. Mikor tudom, hogy mennyire szerettél, Apai simogatásod tovább nem érzem én. Míg édesanyám dajkált, engem dédelgetett, Te édesapám fáradoztál, kerested a napi kenyeret. Sokszor kérgessé vált apai kezed, Mégis milyen melegséggel támogattál engem. Milyen boldog voltam, mikor hazajöttél, átöleltél, Megcsókoltál, és két kis kezembe valamit nyújtottál. Megköszönöm neked atyai jóságod, Hogy jóra intetted mindig a leányod. Te voltál gyökere, erős kősziklája, Kedves családunk koronás királya. Hisz hogyha vihar tört életünkre, Te oltalmaztál mindig atyai kezeddel. Kész voltál mindig életre-halálra, Csakhogy az életünk legyen biztonságba. Mindig próbáltad a helyes utat megmutatni nekem, Hogy az életben meg tudjam állni a helyem. Kérjétek a mindenhatót, az egek urát értem, Hogy kedves párommal boldogságban éljek. Adja ránk áldását, vezéreljen minket, Tegye széppé, kellemessé a mi együttlétünket. Még egyszer csókolom áldott apai arcod, A mindenható Isten mindörökké áldjon. Drága testvéreim, hozzátok hogy szóljak? Mért is kell Istenem megváljak tőletek. Mi jó testvérek megértettük egymást, Mily nehezemre esik most a megválás. Drága testvéreim, még csak arra kérlek, Hogy jó szüleiteket becsüljétek meg, Mert már nagyok vagytok, ifjúk s értelmesek, Most már tudjuk, hogy mit ér a szülői szeretet. Bármerre visz a sors, bármerre az élet,

36

Mi jó testvérek, egymást sose feledjük el. Jöjjetek hát ide, hadd öleljelek két karommal át, Búcsúcsókjaimat forrasszam mindkettőtökre egyaránt. Kedves tesatvéreim, még egyszer bocsánatot kérek, Hogyha ezidáig sértettelek titeket. Elszorult szívvel végül azt kívánom, Oh mindenható Isten mindörökké áldjon. Édes jó nagymamám, mielőtt elmennék, Sok-sok segítséget neked megköszönnék. Legyen a jó Isten mindig veled, A te unokád szívéből kívánja. Most ti keresztszülők és kedves szomszédok, Ti közelebbi és távolabbi rokonok, Búcsúzó szavaim vegyétek jó néven, AzIisten kegyelme maradjon veletek. Most már felemelem fejemet az égre, Csendes, békés hajlék, hogy váljak meg tőled? Vajon hova megyek, lesz-e ilyen béke, Mint amilyen e falak mögött, hol éltem. Most hogy mindenkitől elbúcsúztam, Vedd át szívemet szerelmes párom. Te legyél nekem ragyogó csillagom, Hidd el jóságodat, mindig viszonzom. Ezzel befejezem én is a mondásom, Ezer öröm, virág számára bocsájtom. De mielőtt távozunk, forduljunk Istenhez, Úgy eresszük útnak az ő szent nevében. Gondviselő atyánk, az égről nézz le, Az ifjú párat fogadd kegyelmedbe. Minden útunkban te légy vezérünk, A nehéz időkbe is maradj mindig velünk. Ne engedd bűnbe merülni őket, Éljenek mint Istenfélő keresztények. Immárom elhallgatok, célomra figyelek, Legyen a jó Isten velük és veletek.

37

Menyasszony búcsúztató Tisztelt vendégsereg! Amielőtt az Isten házába elindulánk, Egy kis csendet kérek, Mert most a menyasszony helyett is beszélek. Álljon meg csengése a víg muzsikának, Míg lészen búcsúzása a szép menyasszonynak. Hulló könnyeitől most nem tud szólani, Elmondom helyette, amit ő akar mondani. Itt kezdem a búcsút, hol először látott napvilágot. Ott, ahol vele a bölcsője is ringott, Ebből a hajlékból lesz most távozása. Drága édesanyám, szülőm s felnevelő dajkám, Hogy búcsúzzak tőled, oly jó voltál hozzám. Meg nem tudom köszönni ezer jóságodat, Mellyel elhalmoztál engemet idáig. A búcsú pillanatában felfogadom neked, Hogy igyekezni fogok boldoggá tenni téged. Ölelj hát még egyszer szerető kebledre, Add rá a te áldásod egész életemre. Élj még nagyon soká békés egészségben, Legyen részed egy boldog öregségben. Ezzel a szavakkal búcsúzom most tőled, Isten áldásával legyen tovább életed. Kedves édesapám! Oh te drága lélek, Oly sok-sok jót köszönhetek tenéked. Fáradtál, küzdöttél, hogy mindenem meglegyen, S hogy semminek szükségét soha ne érezzem, Boldog voltál mikor megvolt mindenünk. Együtt örültünk, hogy velünk volt Istenünk. Bocsáss most utamra atyai igaz szeretettel, Úgy áldjon meg Isten téged egy boldog öregséggel. Drága jó testvéreim!

38

Isten úgy szabta meg életünk napjait, Ha nagykorúvá válunk, elválnak útjaink, Külön rendezi majd mindegyik gondjait. Köszönöm a testvéri igaz szeretetet, Kívánom, legyen békés, boldog életetek. Kérlek, ne feledjük szüleink jóságát, Mellyel életünket bőven elhalmozták. Szeressük egymást és legyünk jó testvérek, Hogy legyen rajtunk mindig áldása Istennek. Hogyha a sors majd talán szét is szórna, Ne feledjük egymást az életben soha. Leányok, legények, barátnők és barátok! Közületek én most útra indulok. A páros élet útján lesz tovább menésem, Isten áldja meg és adja, Hogy mindnyájan kövessetek engem. Rokonok és szomszédok! Összesen köszönöm a szeretetet, amellyel engem körülvettetek, Kívánom hogy legyen áldott a ti életetek. És most férjem uram! tehozzád szólok, Kivel a nagy útra most elindulok. A hit esküszavát soha ne feledd, Csak úgy leszünk boldogok, Te is én is veled. Hit, remény, szeretet, kösse össze éltünk, Isten áldása legyen mindig velünk. Bízzuk sorsunkat a mi Istenünkre, Adja bő áldását a mi életünkre. Éljen az új pár! Bordos

39

Visszafelelő búcsúztató (ha árva a menyasszony) Jó vőfély barátom, állj meg egy pár szóra, Hogy én is feleljek a búcsúztatásodra, Amíg én beszélek, kérem a násznépet, Engedjenek nekem egy kis csendességet. Én már úgy sem tudok itt sokat verselni, Mivel a tudásom nem terjed nagyon ki. Mert én a hét osztályt mind elsőből jártam, A tanulástól mindég borzadott a hátam. Most annyit tanultam, hogy a szép menyasszony Búcsúzásaira feleletet kapjon. Édesapád pihen, tőled nem búcsúzhat Élőszóval neked tanácsot nem adhat. De a lelke él, az felszállt a mennybe, Imádkozik érted, csak bízzál Istenbe. Kéri a jó Istent leborulva érted, Hogy soha meg ne bánd a mostani lépésed. Hallgasd meg az apád mennybeli tanácsát, Hidd el, hogy megnyered az Isten áldását. Hát én szülőanyád, hogy szóljak tehozzád? Anyai szívemből mit kívánjak terád. Mert bárhogy szeretlek, el kell hagyj most engem, Kérem a jó Istent, áldjon meg tégedet. Az élet terhei, ha szállnak reátok, Bízzatok Istenben, őt el ne hagyjátok. Kérjétek mindenkor segítő angyalát, Éltetek tengerén ő vezéreljen át.

40

Legyen teljesülve mindenben kérésed, Ne adja, hogy megbánd mostani lépésed. Béke és szeretet, legyen vezéretek, Boldog s hosszantartó egész életetek. El ne felejtsétek, míg a földön éltek, Áldjon meg az Isten mind a kettőtöket. Ahol te virultál, abban a kertemben, Két szál virágom volt annak közepében, Egyiket elvitték tőlünk nagyon messze, Legyetek ezután is kedves jó testvérek. Szeretett jó anyánk drága szemefények, Mint ahogy a zápor lehull a felhőből, Úgy szááljon az áldás rátoka mennyből. Szeretet a szívetekbe sose érjen véget, Az Isten áldjon meg, míg e földön éltek. Akik leánykori barátaid voltak, Búcsúszavaidra most tehozzád szólnak. Amit te megértél, szeretnék megérni, Mi ezt az Istentől meg nem szűnünk kérni, Legyen szíveteknek mindég boldogsága, Vasárnap járni az Isten házába. Rokonaid, szomszédaid és minden feleid, Szószóló gazdáid és minden barátid, Istennek áldását kívánják reátok, Legyen mindig jól megvetve az ágyatok. Ne gondoljátok, az élet mindig szép lesz, Mert lesznek abba még néha nehézségek, Ha egymást tisztelve éltek szeretettel, És boldog családi megelégedéssel.

41

Jó vőfély barátom, most tehozzád szólok, Kedves szavaidért köszönetet mondok. Régi közmondásból hallottam nagyon rég, Ki miként érdemli, úgy áldja meg az ég. Megköszönjük szépen, amiért beszéltél, Ez ifjú párért mi fáradságot tettél. Én is mint vőfélyed, azt kívánom neked, Legyen az Űristen vezéred tenéked. Kívánom, hogy mindég jóval áldjon téged, Szeretett pároddal legyen csendességed. Kérem számotokra legyen bőven minden, Éljetek szüleitekkel jó egyetértésben. Legyetek boldogok, szerető hű párok, Isten csak így ad áldást ti reátok. Köszönő szavaim ezzel bevégeztem, Áldjon meg az Isten mindörökre. Ámen Farkas Irén esküvőjén elmondja Bóka György vőfély Írta Kovács Elek, 1959 márc. 10, Csókfalva A menyasszony búcsúzik Szünjék meg mostan a hegedűk zengése, És a sarkantyúknak csendüljön pengése, Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése, Legyünk csendességben, míg lészen végzése. Zeng búcsúzó szavam, hullanak könnyeim,

42

Mert tőletek válok, kedves jó szüleim! Fenséges Úr Isten! Világ teremtője, Tekints le ezen jó és kedves szülőkre, S harmatként áldásod szállítsd le fejökre! Kik által világra engem helyeztettél, Most pedig számomra más utat jelöltél, A házaséletre engem segítél, Buzgó szívvel ezért hálát adok neked, És áldom örökké szent gondviselésed, S buzgó szívvel kérem isteni Felséged, Hogy lelkem üdvére add e páros életet. Most hozzád fordulok drága kedves atyám! Könnyeimtől nézzed, mint borul el orcám, S mielőtt atyai házadból kilépek, Tőled térdre hullva bocsánatot kérek. Bocsánatot kérek, mert megbántottalak, Jóságodért gyakran megszomorítálak. Drága édesatyám, feledd el ezeket, Az Isten áldjon meg ezekért tégedet. Sok bő áldásiba részesítse élted, Holtod után pedig vigye fel lelkedet, Az örök életbe, s adjon mennyben helyet. Hát hozzád mit szóljak, drága édesanyám! Ki ekkorig voltál gondoskodó dajkám. Tudom hogy nagyon fáj anyai szívednek, Midőn elválását látod gyermekednek. Kit édes tejével tápláltál emlődnek, S most át kell engedned titkos jövendőnek. Kedves édesanyám! tudom mint szerettél, Mint gyenge virágot, ápoltál, neveltél. Jóra tanítottál, a rossztól féltettél, Most pedig szárnyamra engem eresztettél. Azért édesanyám, mielőtt indulok, Könnyező szemekkel kerbledre borulok,

43

Bocsánatért esdek, kedves édesanyám! Ha megbántottalak életemnek folytán, Kérlek az Istenre, bocsásd meg vétkemet, Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. Ezekért áldjon meg Isten is tégedet, A fényes országba juttassa bé lelked. Amíg pedig élted e világon éled, Úristen kegyelme legyen mindig véled! Kedves testvéreim! Hozzátok is szólok, Mielőtt ezúttal tőletek elválok. Az Isten áldását kérem lelketekre, Oly bőven, miként a harmat száll a földre, Végtére vigye fel lelketeket mennybe, Hogy részetek legyen az örök életbe. Jó leány társnőim,kik eddig voltatok, Most könnyes szemekkel körülöttem álltok, Szép koszorútokból íme most kiválok, Istentől nektek is minden jót kívánok. Adjon az Úr Isten nektek is oly szívet, Mely megértse mindig hű szerelmeteket. Kedves felső s alsó jószívű szomszédim, És kik jelen vagytok, rokonim, barátim, Az Isten áldjon meg benneteket fejenkint, A földön ne érezzetek fájdalmat s kínt, Az itt maradóknak kívánok jó kedvet, Nekünk utasoknak boldog megérkeztet. Gyulakuta Menyasszony búcsúztató Szeretett háznépe, kedves vendégsereg, Látom a menyasszony szeméből könny pereg. Szeretne búcsúszót mondani hozzátok, De érzékeny a szíve, nem bír, láthassátok.

44

Hanem most szíves engedelmet kérek, Hogy mint búcsúztató, helyében beszélek. Hát ilyenkor a szíve megsajdulna neki, S búcsúszavait nem tudná elmondani. Kedves édesanyám, kínosan neveltél, Ki engem dajkáltál és féltőn gondoskodtál. Köszönöm tenéked ezt a meleg lelket, Amit meghálálni sosem bírok neked. Azt a féltő gondot, s álmatlan éjeket, Amit sokszor okoztam tenéked. Azt a gondoskodást, féltő figyelmedet, A mindennek Úra fizessen meg neked. Én most eltávozom öledből békébe, Hív az élet engem, egy ifjú keblére. S mielőtt elhagynám ezt a meleg fészket, Még egyszer jó anyám szemtükrödbe nézek. Te drága jó anyám, bocsáss meg énnekem, Ha talán nem volna hozzád semmi vétkem. Hiszen gyerek voltam, követtem vétkeket, Tudom megbocsájtasz, hiszen te megérted. Ezer csókot hintek arcodra jó anyám, S úgy távozom tőled, de nem mindörökre ám. Néha férjemmel még visszatérek, Addig is az Isten maradjon veletek. Drága édesapám, tőled is búcsúzom, Tudom hogy fáj nektek hogy e hajlékot itt hagyom. Üres lesz a hely már, ahol felneveltél, Ahol igazságos igazzal intettél.

45

Köszönöm én azt a jámbor szavaidat, Ezt az életutat, s kedves példáidat. S ezerszer köszönöm erős védelmedet, Amellyel megvédted gyönge életemet. Bocsássál meg nekem, drága édesapám, Ha hibáztam volna is ellened talán. De most már távozok, s itt hagylak tégedet, A jó Isten áldja meg egész életedet. Kedves testvéreim, hozzátok is szólok, Halljátok búcsúmat, amit nem örökre mondok. Köszönöm tinéktek azt a szeretetet, Amellyel engem körülvettetek. Köszönöm azt a sok jóságos szavakat, Amellyel engem elhalmoztatok. S bocsássatok meg ha talán úgy néha, Pajkos jó kedvembe lettem volna léha. Hiszen mint jó testvérek, tudom megbocsájtok, Azért bizalommal fordulok hozzátok. Mert most hív az élet, s távozom tőletek, S kívánom, hogy Isten maradjon veletek. Kedves lánybarátim, ifjú virágok, Én most búcsúzásul így szólok hozzátok. Ne keseregjetek soká a pártába, Nézzetek vőlegény után hamarjában. Ne nézzétek rajta a ruháját, az ingét, Hanem lássátok a szívét és a szemét. Mert, ha a szíve tiszta és bővül a szempár, Az lehet csak nektek igazi ideál.

46

Most már eltávozom, bocsássatok meg ha Búcsút mondás közbe sértettelek volna. Köszönöm tinéktek ezen szeretetet, Mellyel sokszor elhalmoztatok engemet. Félben maradt most már a fonó s a nóta, Együtt töltött esték, zajos vidám óra. De én továbbra is gondolok tirátok, Búcsúzom tőletek, kedves lánybarátok. Kedves kis hajlékunk, tőled is búcsúzok, Tőled, hol születtem és teltek szép napok. Sokszor rád gondolok, te kis házunk tája, S tudom sokszor hullnak emlékkönnyeim rája. De vigasztalásul itt áll vőlegényem, Akinek a szíve dobbanását érzem. Talán minden meglesz, semmit sem veszítek, Ha élet párommal mindig egyet értek. Csókfalva Vőlegény búcsúztató Most a hegedűknek némuljon zúgása, A sarkantyúknak is szűnjék meg pengése, Mert búcsúztatásomnak most lészen kezdése, Legyünk csendességbe míg lészen végzése. Dicsőség először e nagy magasságban, Ki rendelt nekem egy igazi társat. Kivel parancsai szerint híven járjak, Reszketnek ajkaim a belső félelemtől, Még jobban remeg a szívem a szeretettől. Engedd meg jó apám, ha megbántottalak,

47

És ha téged sokszor háborítottalak. Az Istenre kérlek, engedd el vétkemet, Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. Köszönöm apai hű szeretetedet, S melyet nem érdemlek, gondviselésedet. Kedves édesapám, kérem tanácsodat, Tanácsod után adván áldásodat. Két út van előttem, boldog s boldogtalan, Melyiken induljak azt az ég tudja, Vegyes gyönge elmém igazítsd útjára, Te mutasd az utat, kívánt áldásoddal, Míg majd viszont meglátsz szerető párommal, Gyermeki szívemet úgy hagyom tenéked, Kedves édesapám, az Isten legyen véled. Kedves édesanyám! Mikor tehozzád beszélek, A szívembe akkor nagy fájdalmat érzek, Te neked köszönöm, hogy a földön élek. És, hogy felneveltél hálát adok néked, Rám nagyon vigyáztál, s mindentől megvédtél. Emlőddel tápláltál, széltől megőríztél. Isten fizesse meg neked, sok fáradságodat, Én mellettem töltött fáradozásodat, Ezennel bevégzem tőled búcsúzásom, Kedves édesanyám, az Isten megáldjon. Most tőletek búcsúzom kedves testvéreim, Kikkel együtt telt el vidám gyermekségem. Gyulakuta Menyasszony búcsúztató Kedves vendégkoszorú, Ékes menyasszonyunk felkért szeretettel,

48

Hogy mit mondani szeretne helyette mondjam el. Zengeném búcsúját, búcsúzó szavait, Hallgassák meg tehát az ő búcsúzó szavait. Köszönöm jó apám, sok szívességedet, Áldja meg az Isten minden lépésedet. Hogy örömmel élhess több boldog éveket, Isten oltalmába ajánllak tégedet. Szerető jó anyám, hát neked mit mondjak? Aki hűn dajkáltál engem, leányodat. Boldogul teljenek éveid az életben, Isten oltalmazza minden lépésedet, Tartson meg továbbra is szerető szívében. Kedves tstvéreim, fogjátok meg kezem, Tőletek válásom esik majd nehezen. Tartson Isten össze testvéri szeretetben, Jók legyünk egymáshoz az egész életben. Induljunk tehát csendes békességben, Jöjjenek utánam, mindnyájukat kérem. Menyasszony búcsúztató (Kikérés) Becses vőlegényünk arra kért fel engem, Hogy jövetelünk célját és okát mondjam el. Elmondom tehát rövid beszédemet, Kérem legyenek egy kis figyelemmel. Az akit szíve igaz szeretete, Házasság céljául hozzátok vezete, S ezelőtt valami két-három hete, Egy szeretetre méltó lányt megkérte. Kegyelmetek kedves lánya volt az, Aki viszont szeretetét és kezét adta,

49

Hogy hűséges társa fog lenni ő neki, Ígérte erre, ha Isten megsegíti. Íme eljutottunk ama jeles napra, Melyre mindnyájan meg voltunk hivatva, Mint kedves vendégek, jelen lakomán, Midőn e házaspár mennyegzőjét tartja. Most már elmondom röviden, hogy miért jöttünk, Azt a kedves leányzót bocsássák ki nékünk, Hogy vegye magához a mi vőlegényünk. Vőfély: Poharam megfogom, de addig nem fogyasztom, Míg a szívem kívánságát nektek ki nem tárom, Az volna az első legfőbb kívánságom: Hogy legyetek boldogok ezen a világon! Az Isten áldását adja ki reátok, Oly bőven gyöngyözzék, mint harmat a virágon, Szerencse kísérjen minden lépteteken, Bármerre is vezet a sors, minden jó kövessen. Békében éljetek sok számos éveket, S a szeretet lánc kössön össze titeket örökre. Ne feledkezzen meg arról sem végképpen, Hogy boldogítson titeket a Hit, Remény és Szeretet, Ezzel elvégeztem szerény óhajtásom, Éltessen titeket s mindenkit az Isten, Szívemből kívánom. Menyasszony búcsúja Szünjék meg mostan hegedűk csengése, És a sarkantyúknak némuljon pengése. Mert a búcsúzásnak most lészen kezdése, Legyünk csendességben míg lesz a végzése. Zeng búcsúzó szavam, hullanak könnyeim,

50

Mert tőletek elválok, kedves jó szüleim. Hatalmas Úristen, világ teremtője, Tekints le méltatlan bűnös gyermekedre.

Tekints le ezen jó és kedves szüleimre, S harmatként áldásod szórjad fejökre. Kik által e világba engem helyeztettél, És általuk eddig szépen felneveltél. Most hozzád fordulok kedves édesapám, Nézd könnyeimtől mint borul el arcom. S mielőtt atyai házadból kilépek, Tőled térdre hullva bocsánatot kérek. Bocsánatot kérek, mert megbántottalak, S jóságodért sokszor megszomorítottalak. Kedves édesapám, feledd el ezeket, Az Isten áldjon meg ezért tégedet. Hát hozzád mit szóljak, kedves édesanyám, Ki voltál mostanig gondviselő dajkám. Tudom hogy nagyon fáj anyai szívednek, Midőn elválását látod gyermekednek. Jóra tanítottál, s a rossztól intettél, Most pedig szárnyaimra engem eresztettél. Azért édesanyám, mielőtt indulok, Könnyező szemekkel kebledre borulok. Bocsánatot kérek drága édesanyám, Ha megbántottalak életemnek folytán. Az Istenre kérlek, bocsásd meg vétkemet, Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. Kedves testvéreim, hozzátok is szólok, Mielőtt ezúttal tőletek elválok. Az Isten áldását kérem fejetekre, Oly bőven, miként a harmat száll a földre, Kedves lánybarátaim, mind akik itt vagytok, Könnyező szemekkel nézek most reátok. Szép koszorútokból íme most elválok,

51

Istentől nektek is minden jót kívánok. Álljatok előmbe, sok híres legények, Akik személyemet sokan ismertétek. Sokszor nekem annyi szépet beszéltetek, De mégis hiába, nem lettem tiétek, Az Úrnak áldása legyen hát veletek. Kedves alsó, felső jószívú szomszédaim! És kik velem vagytok rokonaim, barátaim. Áldjon meg az Isten titeket fejenként, Ne érezzetek a földön fájdalmat s kínt. No, most már jó gazdám, köszönöm, hogy mellettem voltál, Bocsáss el már minket, mert a násznép kint vár, No, már most vőfélyek, násznagyok, nyoszolyák, Mind készen álljatok, muzsikák szóljatok, s ezzel induljatok. Bordos Ha nincsenek a menyasszonynak szülei, csak nagyszülei Édes jó nagyapám, édes jó nagyanyám, Kik felneveltetek mint árva unokát. Még csak három éves voltam én akkor, Mikor édesapám e földről eltávozott. Köszönöm hogy engem idáig neveltek, A rossztól örökké védtetek, jóra mindig neveltetek, Sosee tudom ezt meghálálni nektek, Hogy minden kérésem teljesítettétek. Legyetek nyugton, ezt sosem felejtem, Míg élek, mindig emlékemben lesztek.

52

Kérem az Úr Istent öreg napjaitokra, Legyen mindig öröm, soha nem a rossz gond, Istennek jósága el ne hagyjon titeket, Erre kérem mindég az én Istenemet. Molnár Jolán lakodalma Csókfalva A menyasszony búcsúztatása Tisztelt vendégsereg, egy kis szóra kérem, Egy pár szót indíték, amí végét érem, Egymás iránt való igaz szeretetre, Isten, ember előtt való szép életre, Tesz ma fogadalmat a menyasszony s párja, Ki az elindulást már alig hogy várja. Míg hát elindulnánk a templomi útra, Szenteljünk néhány szót mostan a búcsúra. Mert méltó, hogy midőn ily útra indulunk, Isten s ember előtt híven beszámoljunk. Most a hegedűnek némuljon zengése, A sarkantyúknak is szűnjön a pengése, Mert búcsúzásomnak most lészen kérdése, Legyen csendességbem míg lészen végzése. A mátka búcsúzik édes szülőitől, Szívéből szeretett, jó testvéreitől. Szállana, de nem tud, látom bús arcáról, Én tehát elmondom, mit elméje gondol. Legyünk türelemmel, nemes kompánia, A gyermek suttogás – szünjön oda hátra. Búcsú az apától Elsőben is atyám, szám hozzád fordítom, Búcsúzó beszédem zokogva indítom,

53

Köszönettel veszem atyai voltodat, Hogy ápoltál engem, kedves leányodat. Az egeknek Ura, te öregségedet, Gyámolítsa értem te szép vénségedet, Az élők sorában tartsa életedet, Frissítse mindenkor a te egészségedet. Reszketnek ajkaim belső félelemtől, S még jobban remeg a szívem szeretettől, Engedd meg, jó atyám, ha megbántottalak, És ha téged sokszor háborítottalak. Az Istenre kérlek, engedd el vétkemet, Hogy el ne veszítsem én szegény lelkemet. Köszönöm atyai hű szeretetedet, S melyet nem érdemlek, gondviselésének. Áldjon meg az Isten, szívemből kívánom, Ezennel bevégzem tőled búcsúzásom. Búcsú az anyától Édesanyám! Mikor tehozzád beszélek, A szívemben akkor nagy fájdalmat érzek. Te neked köszönöm, hogy e földön élek, És hogy felneveltél: hálát adok néked. Te irányítottad eddig az utamat, Lelkemről elűzted minden bús gondomat. Isten rendelése, hogy tőled elváljak, S választott férjemmel külön utat járjak. De azért lelkemben mindig veled leszek, Irántad aztán is, mint eddig érezek. Csak azért az egyért könyörgök teneked, Tartsd meg irányomban mindig szereteted, Hogy szerető anyám: bár nem leszek veled, Áldja meg az Isten minden lépésedet!

54

Búcsú a testvérektől Áldjon meg az Isten, kedves két testvérem, Kikkel együtt telt el vidám gyermekségem, Kikkle megosztottam minden víg örömöm, Jó indulatotok immáron köszönöm. Elmegyek e házból, ahol együtt éltünk, Ahol boldogságban volt együtt sok részünk. Édes szülőinket nagyon szeressétek, Mindent a kedvükre szívesen tegyetek, A gondot hozzájuk sose engedjétek. Ez az, amit nagyon kötök lelketekre, Tőletek e kérés az én búcsúzásom, Ég titeket áldjon, bensőmből kívánom! Csókfalva Búcsú a lányoktól Hajadon pajtásaim, szűz virágok, lányok, Búcsúzásom közben hozzátok is szólok, Amikor tőletek nagy sírva elválok, Egyben nektek, most szívből egyet kívánok. Adja a teremtő ki gondol ránk sokat, Találjátok hamar meg a párotokat, Akivel járjátok együtt utatokat. Boldogság mezején, szedvén virágokat, Hogy ez megtörténjék, én is esedezek, Szeretett lánytársak, az Isten veletek! Búcsú a legényektől Álljatok elémbe, sok híres legények, Akik személyemet gyakran szemléltétek, Sokszor nékem annyi szépet beszéltetek,

55

De mégis hiába, nem lettem tiétek. Már jó egészségben elhagylak titeket, Az Úrnak áldása legyen hát veletek. Csókfalva Menyasszony búcsúztató Egy kevés időre csendességet kérek, Két részről egybegyűlt szeretett vendégek, Mivel a menyasszonyunk búcsúját elmondom, Remélem lesz is ki csendben meghallgasson. A jelent mindenki bölcsen átvizsgálja, A jövőt idáig még senki sem tudja, Mert azt az Úristen keze eltakarja, Hogy azt gyarló ember szeme meg ne lássa. Nem is nekünk való, hogy a jövőt lássuk, Mert akkor sírunkat önmagunknak ássuk. Mert olyan a jövőnek bűbájos képe, Mint szemfényvesztő komédiás tükre. Mutassa a szépet és elbizakodunk, Meg akarjuk fogni, s csak semmit markolunk, Hasonlása ennek a gyarló életünk, Hol sokat remélünk, ott semmit sem lelünk. Boldognak mutatja a kezdő életet, Mikor egy ifjú pár szíve már eggyé lett. Még a tövisen is rózsa látszik nyílni, Szeretné mindenki éltét így leélni. Figyelmét fordítsa mindenki hallásra, Beszédem idézem a búcsúztatásra.

56

Mivel szüleimtől én most eltávozom, Hallgassák meg csendben az elbúcsúzásom. Először Istenhez fordítom szavamat, Ki engem teremtett, s vezette sorsomat. Édes jó Istenem, köszönöm jóságod, Eddigi utamon az útmutatásod. Az új otthonban is áldásod kísérjen, Teremtő jó atyám, maradj mindég velem. Most már Édesapám, szám hozzád fordítom, Búcsúzó beszédem zokogva indítom, Szívedet szívemmel együvé szorítom, A mi szeretetünk tovább is maradjon. Megmutattad nekem nagy szeretetedet, Áldoztad értem napodat s éjedet. Nem kímélted tőlem semmi költségedet, Minden szükségemben segéltél engemet. Az édesapai szeretet palástja, Fogadkozásaim nálad eltakarja, S rám tett kiadásod az Isten pótolja És az életedet mindég hosszabítsa. Köszönettel veszem apai voltodat, Amiért felnevelted szerető lányodat. Kérem a jó Istent, hogy betegség helyett, Frissitse mindenkor az egészségedet. Bocsásd meg jó apám, ha megbántottalak, És ha véletlenül háborítottalak. Az Istenre kérlek, bocsássál meg nékem, Hogy én nyugodt szívvel távozhassak innen.

57

Köszönöm jó apám nagy szeretetedet, Felnevelésemet s gondviselésemet. Áldjon meg az Isten szívemből kívánom, Ezzel bevégeztem tőled búcsúzásom. Kedves Édesanyám, hozzád fordulok, Tudom hogy a szíved tőlem búcsúzást vár, Már a letett esküm tőled mindjárt elzár, Az új lakhely engem Csókfalván már vár. Azt fogod sajnálni, hogy el kell eresszél, Hisz mindég szerettél, mindentől féltettél. Köszönöm tenéked a sok fáradtságot, Mellettem eltöltött sok álmatlanságot. Azt a sok jóságot, amit velem tettél, Mint kedves leányod, igazán szerettél. El nem felejthetlek, soha amíg élek, Szeretettel rólad örökké beszélek. Bocsáss meg jó anyám, ha megbántottalak, Mert én azt megbántam, s felejtsd el azokat. Te voltál jó anyám, ki mindent megtettél, Áldjon meg az Isten, kívánom ezekért. Mert miként a madár, fészkemet elhagyom, De szívemből szeretlek ezután is nagyon. Elrepülök innen, eljött a pillanat, Tovább nem lehetek már a szárnyad alatt. Most búcsúzom végleg, megígérem neked, Gyermeki szívemmel a sírig szeretlek. Ha most elmegyek, még sokszor felkereslek, Szerető párommal leszünk jó gyermeked.

58

Én már szerelmesem követni elmegyek, Tehozzád jó anyám, egy pár szót intézek. Az élet tengerén bármerre visz hajóm, Mindég azt kívánom az Isten megáldjon, Ezzel bevégeztem tőled búcsúzásom. Szeretett testvérem, most tőled búcsúzom, Igy hozta az élet, hogy el kell indulnom. Eddig együtt éltünk gondtalan napokat, El nem felejthetjük mi sohase azokat. Légy jó ezután is, úgy mint eddig voltunk, Édes jó szüleinknek kedvébe jártunk. Én kilépek most már a ti körötökből, De ne vessetek ki azért szívetekből. Szeressük úgy egymást, mint a jó testvérek, Kedves jó szüleink drága szeme fények, Áldjon meg az Isten, mindig azt kívánom, Minden lépésedbe boldogság fakadjon. Hozzátok szólok most kedves jó rokonok, S körülöttem levő kedves jó szomszédok, Mindenkitől, kik híva lettetek, Esküvőmnek napján velem örvendeztek. Nem azért megyek el, hogy ne szeretnélek, Oh, mert szeretlek én valameddig élek. De elmegyek, mert a szív törvénye mondja, Nem lehet boldog az, aki azt megrontja. Köszönöm tinektek a jóságotokat, Hogy ennyi jándékot most nekem hoztatok,

59

Az Isten áldjon meg, mind egyen és egyen, Áldása, bősége tirajtatok legyen. Most reátok nézek, ékes leánysereg, Mert bizony a szívem egy kissé kesereg, Mert hát ki kell lépnem a virágok közül, Hol a ti szívetek ékességnek örül. Mi is a lányélet? Egy kicsinyke virág, Sűrű sötétségben egy piciny Holdvilág. Virág, amely vonzza a legényi szívet, Virág, mely vakítja gyakran a szemeket. Együtt valánk eddig, együtt virultunk, Miként szabad lepkék együtt szaladgáltunk. Együtt éltünk eddig gondtalan napokat, Én már elvesztettem örökre azokat. Letelt már énnekem leányságom napja, Mint a virágnak, ha a kertész leszakasztja. Most már engem visznek is egy más otthonba, Szívem szerelmesét íme megtalálta. Tartsátok tehát a szíveteket tisztán, Úgy boldogok lesztek örökké is aztán. Most Isten áldjon meg ékes virulással, Úgy mint most engemet hű párosodással. Most valakiket még hogy ki ne felejtsek, Álljanak előmbe azok a legények, Kik lányságom alatt sokat mesélgettek, Látjátok, én holnap már menyecske leszek.

60

Ahhoz megyek férjhez, kit igazán szeretek, Én most azt ajánlom, mind megnősüljetek. Mert közel az új év, s még öregebbek lesztek, De én azt is tudom, mi a nagy bajotok. Féltek a lányoktól, inkább kóboroltok, Bocsássatok meg, hogy egy kicsit vicceltem, Hiába, ez így van, én már férjhez mentem, Tőletek is ezzel búcsúzásom végzem. Kívánom az Isten sokáig éltessen. Eddig elbúcsúztam mindenkitől sorba, Most az egészeket fogom egy csokorba. Kérem a jó Istent, minden lépésemben, Adjon jó szerencsét éltemben, éltükben. Mulassanak itten míg a kedvek tartja, Ne legyen itt senki máma búbánatba. Én innen elmegyek, új lesz nekem minden, Azért ott sem lesz rossz, velünk lesz az Isten. Most már zenész társ, vedd azt a száraz fát, Húzd el a menyasszony induló nótáját. Násznagy uram, kérem, vigyázzon a rendre, Hogy aki velünk jön, üljön a szekérre. Búcsúbeszédemet ezzel bevégeztem, Isten áldja, Isten áldjon mindörökké. Ámen. Csókfalva

61

Vőlegény búcsúztató Tiszteletre méltó asszony, férfisereg, Kiket a szeretet ide kötelezett, Hogy miért gyűltünk össze ezen tisztelt házhoz, Ha széjjeltekintünk, meg van magyarázva. Egy pár szót indítok türelmüket kérem, Figyeljen hát rám, ki ide érkezett. Hosszú lesz az út, melyre indulok, Azért Jó Istenem tehozzád fordulok. Áldd meg azt az órát, áldd meg a percet, Adj neki örömet, adj neki kegyelmet. Ki néhány perc múlva szent oltárod előtt, Igaz boldogságért tehozzád könyörög. Kérjük a Jó Istent, hogy boldogok legyenek, Egymást segíteni, legyen erős hitek. Te vőlegény!-mielőtt elmennél e családi háztól, Előszőr is szóljál a te drága jó Édesanyádhoz. Drága Édesanyám! Tehozzád beszélek, Szívemben én most nagy fájdalmat érzek. Szerető jó anyám, tőled, hogy búcsúzzak? Ki nagyon szerettél, mint kedves fiadat. Akárhol is leszek mindig csak szeretlek, Míg e földön élek sohasem feledlek, Anyai szívedből sugárzott a jóság, A nehéz percekben vigasztaltál, s óvtál. Ne sírjál jó anyám, ne keseregj értem, Eljövök én sokszor látogatni téged. Drága jó anyám, áldjon meg az Isten. Édes nagyszülőim hozzátok fordulok, Mielőtt elmennék hozzátok is szólok. Ha parancsotokat sokszor meg is szegtem Tudom nagyszülőim megbocsájtok nekem. Sok-sok boldogságot nektek köszönhetek,

62

Azért legyen Isten mindig tiveletek. Kedves barátaim távozom tőletek, Isten vezérelje minden lépteteket. Találjatok ti is szerető párra, A szent oltár elé jöjjetek utánam. Most már igaz elhagyom a szülői házat, Ahol gyermekkorom boldogságát jártam. Elszólít az élet, s a párom hívószava, Isten veled hajlék s te csendes kicsi utca. Rokonok, szomszédok, mind kik jelen vagytok, Isten áldásából ti is részt kapjatok. Árasszon el az ég, sok örömmel, jóval, Hogy ne küzdjetek semmiféle gonddal. Búcsúzóm a végére ért, szól az élet szava, Boldogan indulok az Isten házába, Én elvégzem mondókám és csak azt kívánom, Az Isten áldása szálljon tireátok Szívemből kívánom. Gyulakuta Vőlegény búcsúztató Tisztelt vendégsereg, kik itt összegyűltetek, Hogy az ifjú pár esküvőjén ti is résztvegyetek. Eljöttetek hozzánk, velünk ünnepelni, Ezen a szép napon velünk együtt lenni. Megkért a vőlegény, beszéljek helyette, Mondjam el mi van az ő szívében. Szíve beszél, de az ajka néma, Hiszen, most indul el ő a válaszútra. És nékem e nap szent, mikor elindulok, Hogy menyaszonyommal oltár elé álljak. Hol hűséget fogadjak annak, kit én választottam, Akinek a boldogító igent elmondja az ajkam.

63

De nemcsak az ajkam a szívem is ezt súgja, Hogy ez legyen életem legszebb órája. Ebben a reményben kérem a jó Istent, Hogy legyen boldog e páros életem. De mielőtt az útra elindulok, Szeretném ha egy pár szavam meghallgatnátok. Kedves jó szüleim! Hozzátok fordulok, Köszönöm, hogy értem annyit fáradtatok. Tudom, hogy szavatokat oly sokszor megszegtem, Bocsássatok meg ezért most énnekem. Kísérjetek el az Isten házába, Szemetekben örömkönnyel, szívetekben hála. Kedves jó szüleim! Mielött elmegyek, Kérem az Istent, hogy áldása maradjon veletek! Kedves testvéreim, akiket szerettem, Remélem ti is elkísértek engem. De nem csakszerettelek, szeretni is foglak, Nem jelenti az út azt, hogy titeket elhagylak. Az élet rendje az, hogy most elmegyek, És a páros élet útjára rálépek. Drága nagyszüleim! Titeket is kérlek, Fogjátok össze, dolgos kezeiteket. Szálljon szívetekből fel egy őszinte ima, Istentől kérjetek áldást az utamra. Barátok, szomszédok! ez az ünneplő sereg, Remélem, hogy ti is elkísértek. Legyetek tanui eskütételemnek, Most fogadunk mi is egymásnak hűséget. Gyertek most, induljunk, vár a menyasszonyom, Kit boldoggá szeretnék tenni ezen a világon. Azt kérem én mint vőlegény, hogy e három szó Kösse össze szíveteket: Hit, Remény, Szeretet. Szívünkből kívánjuk boldogok legyetek. Gyulakuta

64

Vőlegény búcsúztató A vőlegény helyett emelem szavamat, Hagyjátok el kissé a ti nótátokat. Ne zenéljetek, mert e szívemnek érzése, Nagyobb mint ama hegedű zengése. Kedves édesapám, hallgass meg engemet, Mint hozzád intézem mostan beszédemet. Felperdült életem eddig volt határa, Nemsoká eljutok megért emberkorra. Most magányos életem nemsoká felváltom, Hitves társamnak szívemet ajánlom. Megyek is mert vár rám szerető hű szíve, Hogy szeretők legyünk mi egymáshoz híven. Gyermeki hibámért engedelmet kérek, Ha megbántottalak édesapám téged. Atyai áldásodat, most már reám hintsed, Most már utoljára legyen legfőbb kincsed. Két út van előttem: boldog s boldogtalan, Életemhez mérten mely követ untalan. Melyikre induljak annak a titka, Ha mégis gyönge elmém, de az csak hiába Te mutassál utat kívánt áldásoddal, Míg viszont látol szerető párommal, Gyermeki szívemet itt hagyom te néked, Kedves édesapám Isten legyen véled. Kedves édesanyám! Hát hozzád mit szóljak, Ki voltál eddig gondoskodó dajkám. Emlőddel tápláltál, széltől őríztél, Jóra tanítottál, s a rossztól intettél. Oh, kedves jó anyám ne epeszd magadat, Bocsáss esküvőre engem hű fiadat. S ha megbántottalak kérlek a Krisztus sebére

65

Bocsáss meg az ő kiontott vérére. Fizessen meg az Isten jóval: Fáradságodat és mellettem töltött hű dajkálásodat. Végtére vegyen fel a mennybe, Vígadjál szüntelen, örök dicsőségre. Kedves testvéreim! Hozzátok is szólok, Mielőtt ezúttal, tőletek elválok, Az Isten áldását kérem tireátok. Vőlegény búcsúztató ( Ha nincs édesapja) Jajj nekem árvának, most már megakadtam, Mert nincs nekem édesapám kitől elbúcsúzzak. Rég nyugszik a teste kint a temetőben, A lelke meg örvendezik fenn a magas égben. Tekints le jó apám a magas mennyekből, S hullass örömkönnyet a te szemeidből. Kérjed a jó Istent kérve, imádkozva, Hogy hű áldását adja szent házasságomra. Tisztele legénység! Gyertek csak közelebb, Mert vőlegény szívem most nagyon kesereg. Hogy tőletek elválok s legény többet nem leszek, Mondok ezért nektek egy szép köszönetet. Édes legénytársaim, ifjú barátaim, Kikkel eltöltöttem mindeddig napjaim, Köszönöm szívemből jóvoltaitokat, Köszönöm eddigi barátságotokat, Sok boldog napokat töltöttem köztetek, Igen syépen kérlek el ne felejtsetek. Látjátok könny pereg mind a két szememből, Sajnállak titeket szívemből, lelkemből. Te égi atyámnak rám szállott áldása, Beteljesedett szívem kívánsága.

66

Drága menyasszonyom, édes hitves párom, Lesz most fő örömöm, minden boldogságom. De azért titeket nem foglak feledni, Mint jó barátimat, síromig szeretni. Örvendjetek ti is a jelen mennyegzőnek, Hogy kívánságom most is teljes legyen. Kedves alsó-felső jószívű szomszédim, Kik jelen vagytok, rokonom s barátim! Az Istenre kérlek, bocsássatok meg nekem, S ha valaha bármit vétettem tinéktek. Kísérjetek ti is el az Isten házába, Kérjétek az Istent értem imádkozva, Hogy bő áldását adja szent házasságomra. Induljunk el tehát a szentháromság nevében, S e nehéz útunkba vezéreljen Isten. Nagyszülőkhöz Kedves nagyszüleim, hozzátok is szólok, Gyermeki szívemmel tőletek elválok. Én már nem lehetek többé közöttetek, A sors úgy hozta, hogy végképp külön megyek. Nektek is köszönöm azt a sok jóságot, Mit velem tettetek úgy mint unokátok. Isten Őfelsége legyen tiveletek, Adjon nektek békét, egészséget és sok-sok örömöt. Gyulakuta Mikor a vőfély megérkezik a menyasszonnyal Szerencsés jó estét násznagy uraméknak! Végére jutottunk ím hosszú utunknak. Alázattal kérjük a jelenvalókat, Hogy ha meghallgatnák jelen szavainkat:

67

A mi kis seregünk,mely odakünn vagyon, A hosszú út alatt elfáradott nagyon. Fogadják szívesen vidám hajlékukba, Részeltessék őket szép mulatságokba. (Ekkor a vőfély bevezeti a menyasszonyt:) Nagy fáradozásunk nem esett hiába, Mert egy drága kincset hoztunk e hajlékba. Im’ itt a menyasszony velünk megérkezett, Tessék násznagy uram, fogjon kezet vele. Vacsora előtti szünidő alatti peroráczió Szerencsés jó estét kívánok mindennek, E mennyegzős házba egybegyűlt vendégnek. Hozzám tartozandó jámbor legényeknek S ide beszólított szép kiedves szűzeknek Éljen! Dicsérjük az Istent bejövetelünkbe, Szerencsések legyünk ezen esztendőbe, Víg öröm és áldás szálljon mi szívünkbe, Nemes magyar hazánk légyen csendességbe. Éljen! Légyen csendességbe, légyen békességbe, Gyarapodjék egyre hírbe, dicsőségbe, Mert nincs e hazának a világon párja. Isten kalapjának ez a bokrétája. Éljen! Míg rebegő nyelvem szárnyára eresztem, Előbb szemeimet az égre emelem, Onnét várok áldást szép magyar hazánkra, Szép magyar hazánkra, e nagy társaságra. Éljen!

68

Várjuk azokat is, kik még itt nincsenek, Nagy dolgaik miatt még nem jöhettek, Addig a szép vendég mulatgassa magát, Lassú és friss táncra igazgassa talpát. Éljen! Drága uraimék! Jó asszonyaimék! Ide gyűlt szép csokor hajadoni vendég! Kik megtekintitek fáradozásaimat, Tűrjétek el, ha lesz, fogyatkozásaimat. Éljen! Tudják azt mindnyájan, nem sokat tanultam! Az oskola elől gyakran elfutottam, De hébe-hóba ám mégis befordultam, Igy aztán mégis csak valamit tanultam. Éljen! Azért ám eleget nyughatatlankodtam, Amíg valamibe én beleokultam. Hanem a mi szegény házunktól kitelik, Ha ide behozom, tudom, hogy megszeretik. Éljen! Mivel a gazdáknak az az akaratja, Hogy vendégi vígan legyenek, bíztatja, Általam üzeni: készül a vacsora, Csapra is van ütve, mind söre, mind bora. Éljen! Örvendjetek ti is szűzek, szűz virágok, Mint tavasszal zöldelő almafa-ágok. Látjátok mindnyájan, jó kedvemben vagyok, Hipp, hopp, muzsikusok ne szunnyadozzatok. Éljen!

69

Nosza muzsikusok, ne szunnyadozzatok, Hanem szünet nélkül csak muzsikáljatok, Nevetekről tudom, nagyhírűek vagytok, Víg nótátok mellett egyet hadd ugratok. Éljen! Indítom is, íme lépésre lábamat, És el is fordítom csendesen magamat, Megnézem a konyhán drága szakácsnémat, Elkészítette-é már csokoládémat. Éljen! Esküvőről visszajövet Legyen az Istennek dicsőség az égbe, Szerencsével járánk nagy dolgunkban végbe. Légyen az Úr Isten vezérünk mindenben, Ami még hátra van, várjuk végét szépen. Váljék az új párnak szent eskütétele Lelkeiknek örök java és üdvére. Az Isten áldását árassza fejökre, Valamint az őket nemző jó szülőkre. Székelyvécke A vőfély megérkezik a menyasszonnyal Szerencsés jó estét násznagy uraméknak! Végére jutottunk ím hosszú útunknak. Alázattal kérjük a jelenvalókat, Hogyha meghallgatnák jelen szavainkat: A mi kis seregünk, mely odakünn vagyon, A hosszú út alatt elfáradott nagyon. Fogadják szívesen vidám hajlékukba,

70

Részeltessék őket szép mulatságokba. Nagy fáradozásunk nem esett hiába, Mert egy drága kincset hoztunk e hajlékba. Im itt a menyasszony velünk megérkezett, Tessék násznagy uram, fogjon vele kezet. Székelyvécke Vacsora előtti szünidő alatti peroráció Szerencsés jó estét kívánok mindennek, E mennyegzős házba egybegyűlt vendégnek. Hozzám tartozandó jámbor legényeknek S ide beszólított szép kedves szűzeknek. Éljen! Dicsérjük az Istent bejövetelünkbe, Szerencsések legyünk ezen esztendőbe, Víg öröm és áldás szálljon mi szívűnkbe, Nemes magyar hazánk légyen csendességbe. Éljen! Légyen csendességbe, légyen békességbe! Gyarapodjék egyre hírbe, dicsőségbe, Mert nincs e hazának a világon párja. Isten kalapjának ez a bokrétája! Éljen! Míg rebegő nyelven szárnyára eresztem, Előbb szemeimet az égre emelem, Onnét várok áldást szép magyar hazánkra, Szép magyar hazánkra, e nagy társaságra. Éljen! Székelyvécke

71

A vőlegényes házhoz érve beköszöntő Isten szent nevével léptünk be e hajlékba, Új tagot hoztunk ebbe a szép családba, Tisztelt házigazda! Kedves családtagok! Kinek szószólója most én magam vagyok. Nem mint idegen jött, s hogy szavamat ne vétsem, Hazajött ide, de még nem egészen. Új szülőkhöz jött, hol lakása készen, S hol férje után családtag lészen. Szeretettel kérem azért mindnyájukat, Hogy fogadják jó szívvel úgy mint leányukat. Kelementelke A vőfély barátságos bíztatása Asztalhoz, asztalhoz, lakodalmi népség, Kiket már elgyötört a rettentő éhség. Lesz csikónyerítés apró salátával, Üres kocsizörgés, párolt káposztával. Vékony cinegeszó túrós derelyével, Macskanyivákolás cukrozott gyömbérrel. Szózat, az első tál behozatalakor Itt van az első tál étel, behoztam, És hogy el ne ejtsem sokat imádkoztam, A szakáccsal jól meg fűszerszóroztattam, Borssal meg gyömbérrel meg is sózattam, Örvendek ha tálat viszek ki üresen, Úgy a vendég gyomra sem marad üresen, Lássunk hát hozzá, uraim, jó frissen, Jó étvágyat hozzá kívánok szívesen. Csókfalva

72

Az étkek felköszöntése Leves Érdemes vendégek! Nem üresen jöttem, Étellel terhelve van ám mindkét kezem, De mielőtt hozzányúlnak a kanálnak, Buzgó szívvel hálát is adjunk az Úrnak. Éljen! De hogy én most itten hosszan ne papoljak, És a forró táltól sebeket ne kapjak, Kezemből vegyék el ezt a forró tálat, Amelyet az ujjam már tovább nem állhat. Éljen! A hátam megett még vagy húsz legény vagyon, Azoknak is kezét süti igen nagyon, Ne tántorogjék hát most előttem senki, Mert a nyakát hamar leforrázom neki. Éljen! Itt tehát a leves, melyet adott jó hús, Azért hát senkinek szíve ne legyen bús. Nosza muzsikusok, szóljon hát a víg tus, Ezzel dicsértessék az Úr Jézus Krisztus. Éljen! Vécke Vers a levesre Csak egy kicsit kérem becses figyelmeket, Hozzuk a levest, mely kitűnő étel,

73

Vigyázzon mindenki hogy ki ne öntsem, Mert ez olyan forró hogy égeti a kezem. Egyék hát mindenki kedves jó étvággyal, Mert ez úgy főtt, hogy a fazék félig volt tyúklábbal. Képzeljék el, ha ez a sok tyúkláb, Kezdene kaparni, bizony innen nekünk Mind ki kéne menni, De hogy ez meg ne történjen, hát egyenek, Sem tyúklábat, sem levesből, Vissza ne küldjenek, mert tudom, Ha tálat viszem ki üresen, Akkor a maguk hasa nem marad üresen. Csókfalva Pohárköszöntő Mikor Noé apánk Isten parancsára, Vízözön elől futott a bárkába, Minden állatfajból, növényből egyet vitt, Hogy a vész után ne nélkülözzön semmit. De azt mégis a legbölcsebben tette, Hogy a szőlőtőkét ki nem felejtette. Amelyből erőnket s kedvünket merítjük. Uraim! Megvallom, hogy a bort szeretem, Szent Borbála napján pincébe születtem. Nagyapám kántor volt, apám kefekötő, A bort mindkettő kedvelő. Én nékem is az a vágyom, Hogy egy hordó borban legyen a halálom. A testem mikor teszik a földbe, A lelkem száll a magasban fel, Az angyalok úgy visznek, ahogy dukál, Szent Péter a kapuban szalutál. Még az is azt mondja odafent az égbe,

74

Uram! azt a jó borivót fogadd kegyelmedbe. Nosza hát uraim! töltsünk a pohárba, Igyunk Noé apánk emlékére máma. Hogy szőlőt termesztett legyen érte hála, Mindannyiunknak szíve, vidámsága. Igyunk az elment gólyákért, a csörgő szarkákért. Gyulakuta Pohárköszöntő a pálinkára Igen tisztelt vendégek, legények és leányok, Míg a pálinkáról valamit dumálok. Furcsa ez az ital nem tudom ki főzte, Hogy olyan hatásosan reánk kente-fente. És, mindenütt ott van, kísér, ha kell, ha nem, Ránk tukmálja magát, ha engedjük, ha egyben. Ha gyerek születik ott már jelentkezik, Nélküle keresztség nem is történhetik. S itt a lakodalmon elől tolja magát, Vele kezdődik meg a nászi vacsoránk. Ezt kapafokkal koccangatták, Metsző késsel sanyargatták, Tölgyfába szorították, magyarófával körülvették. Ez elmemozdító, eszménypusztító, Ruharongyosító, kocsmáros gazdagító. Ha ma vigasztaló, holnap szomorító. Tudod a múltkor, hogy mit cselekedtél, Hogy engem a sárba kevertél, Más józan emberektől megszégyenítettél, A kutyákat is rám uszítottad. Szólsz, nem szólsz, katona regula, Mars az áristomba.

75

Pohárköszöntő Emelem poharam, tudjátok-e kire? Nem találjátok ki, ha nem várják végire. Látom a szép nőknek élő bokrétáját, Szerelmes ifjak, szívbeli rózsáját, Makacs agglegények hallgatag reményét, Kipróbált házasok zengő fülemüléjét. Látom a házigazdánk jókedvű családját Azok, akik isznak vagy inni készülnek Itt van, akit én mindenütt ott láttam, Ahol alkalmas dáridót találtam, Szép lányok, menyecskék mosolyognak én rám, Csengő poharak közt, akármerre nézek, Csakis kedves arcot látok, vagyis érzek. No most már mit tegyek, szót kire köszöntsek? Nyelvemet pörgetem, le ugyan kit öntsek? Szép vendégkoszorú, minden szabad itten, A bőség, boldogság földi édenében. A képes székelynaptár csinál ilyent, Hogy a mai napot mára tette éppen. A mi házigazdánk ki ellát szívesen, Az élete párjával soká-soká éljen. Éljen a kőműves, az asztalos, az ács, S mind ki részes benne, hogy épült e ház. Mert jaj, ha nem épül, nem ülnénk benne, Nem ennénk, nem innánk, torkunk nem nyelne. Éljen az útbiztos, meg az útkaparó, Aki jólétünket jó szívvel akaró, S ide az utat oly rossznak készítette, Elmenni innen ne legyen senkinek se kedve. Éljen a bölcs tanács, amely nem világít, Ez lévén az oka, hogy senki nem tágít. Éljenek a torok, piktorok, kántorok,

76

Szóval hát éljen minden jóravaló torok. Ki nem akar inni tovább, az beszéljen, Emelem poharam s ki velem tart Éljen! És ha nem ügyelünk, úgy elbánik velünk, Hogy a vacsorához nem igen lesz kedvünk. Ha meghal az ember, már virraszt felette, S végül tort ül neki, hogy ő úgy szerette. Elhiteté velünk, hogy ő jó barátunk, És ha nem vigyázunk, leveri a lábunk. A múltkor egy helyen megkínáltak vele, S egy-két pohárral felhajték belőle, Kínálnak tovább, nocsak igyam-igyam, Hát kezd meglágyulni lent a horgasínam. Szemeim szép lassan behomályosodtak, Ajkaim beszélni alig-alig tudtak. Az eszem sem volt meg a maga rendjén, Nem csoda az, hogy a sárt megkeverém. Nó aztán volt másnap igen drága dolgom, Míg ruhámból a sárt kipucolgattam. Szégyelltem magam, mikor újságolták, Hogy mint egy vadállat úgy fújtam a nótát. Ettől kezdve, aztán nem tudom elhinni, Hogy hát a pálinkát szükség fogyasztani. Nem is jó barátunk, hanem ellenségünk, Bármilyen mennyiségbe belőle élvezünk. De, ha már ide is feltuszkolta magét, Én is megragadok egy kis tele pohárt, Kiiszom az új pár áldott örömére, És az üres üveget vissza a pincébe. Gyulakuta

77

Pohárköszöntő Őseink szokása volt, ha mulatának, Hogy pohárt emelve áldomást ivának. Kövessük, hát mi is dicső eleinket, A magyarok Istene így áld meg bennünket. Ősi szokás szerint engedjék fölkeljek, És engedelmükkel poharat emeljek. Előbb, hálát adok az Isten kegyelmének, Hogy két szerető szívet máma egyesített. S tartsa meg az új párt egész életében, Az örömapákkal, az örömanyákkal, Örvendezzenek majd kedves unokákkal. Násznagy uraimék ő szívességüket, Nyerjenek Istentől a földön boldogságot, S a többi ittlevő vendégek mindnyájan, Éljenek örömben s tartós boldogságban. Bérces szép hazánkról emlékezzünk végre, Szálljon béke, s áldás magyar s székely népre. Tisztelje mindenki Istent, hazát, törvényt, Így kerülhet majd el veszedelmet s örvényt. Gazdag a szegénnyel fogjon testvérkezet, Csak ez az út, amely a boldogsághoz vezet. Bordos Bor behozatalakor Szerencsés jó estét, becses kompánia, Szavamra hallgasson most mindenki fia. Itt van a gazdának utolsó liter bora, Ilyen cudar féreg ám a filoxéra. Látom a sarokban a Pista komámat, Amint a szemében aggodalom támad. Fél, hogy nem ihatik a borból eleget,

78

S a torka is kiszáradt, ha hiába eped. Ne félj, Szabó Pista, nem áll a mondásom, Van még elég borunk, érdemes barátom. Annyi a mi borunk, hogy jut neked elég, S rajtad kívűl bőven ihat minden vendég, Kezdjétek el urak, vígan koccintani, Mi el nem fáradunk, nektek bort hordani. Csókfalva Szózat a borról Mikor Noé apánk Isten parancsára, A vízözön elől futott a bárkára, Minden állatfajból s növényből egyet vitt, Hogy ne nélkülözzön a vész után semmit, Ám a legbölcsebben mégis csak azt tette, Hogy a szőlőtőkét el nem felejtette. Neki köszönhetjük, hogy a bort ismerjük, Amelyből erőnket, kedvünket szerezzük. Rajta tehát urak, töltsünk a pohárba, Igyunk máma Noé apánk emlékére, Hogy szőlőt termesztett, legyen érte hála, Neki köszönhető szívünk vígsága. Csókfalva Sült hús behozatalakor… Ki-ki köszörülje mostan jól a kését, Mert pecsenyét hoztam, mégpedig sokfélét. Igazán mondhatom, hogy ki eszik ebből, Mint egy hentesmester, úgy meghízik ettől. Kik pecsenyét esznek, mind sokáig élnek, Őseink is ettől lettek olyan vének. Mivel a pecsenyét mindenkor szerették, S utána torkukat borral öblögették. Csókfalva

79

Sültre Gyenge borjúsült, ez amit most hoztam, Tegnap múlt húsz éve, hogy vele találkoztam. Akkor is útba volt, le a háza felé, Meg kellett izzadjak, hogy hajtsam errefelé, Minden porcikája pirosra van sütve, Paprikával, borssal fel van fűszerezve. Mindenki a részét vegye ki belőle, S ügyeljen hogy beteg majd ne legyen tőle. Borral imitt-amott locsolgassa váltig, Mert úgy jobban csúszik, egészségre válik. Csókfalva Paprikás hús Ismét megérkeztem uraim sokára, De merem állítani, nem jártam hiába, Mert olyan jó étket hoztam valójába, Mely első eminens az étkek sorába. Éljen! Ezen eledelért nagy próbát is tettem, egy szilaj bikával hét nap verekedtem, Kicsinybe múlt hogy fogam ott nem feledtem, De oda se neki, csakhogy legyőzhettem. Éljen! Ez osztán az étel, magyaroknak való, Göthös nemzeteknek a torkán akadó, Jó medicina ez – ugye öcsém Pista? Aki ebből eszik – nem lesz cucilista! Éljen!

80

Mivel hogy nincsen több ilyen ízes étek, A magyarnak erre vizet inni vétek. Itt a jó paprikás, uraim! vegyétek, Széles jó étvággyal, kívánom egyétek. Éljen! Sült hús Itt hozok sülteket, számtalan sokfélét, Azért köszörülje ki-ki jól meg kését, Hogy el ne csorbítsa a tányérja szélét, Húzza kend meg, moré, rekedt hegedűjét! Éljen! Nincs párja étkek közt a jó pecsenyének, Mert ez vidámságot okoz az elmének. Ősatyáink miért voltak oly vének? Azért, mert borral és pecsenyével éltek. Éljen! Tessék hát uraim! vegyék el kezemből, Jó nagy darabokat metéljenek ebből, Bort is igyék ám rá, aki eszik ebből, Mert ha bort nem iszik, nagy foga nő ettől. Éljen! Vécke Mikor a tormás húst behozzák Ne hoggyék, hogy a hús talán öreg volna, Bár igaz, hogy megvolt, mikor játsztunk a porba. Mint fürge gyerekek, megkergettük sorba, Most pedig megesszük tisztességes korba.

81

Tormát tett, jó sokat, szakácsnénk melléje, Orromat csiklandja ennek erőssége. Tessék hát a tormás finom gyenge hússal, Falatját öblintse mindenki jó borral. Egyék hát uraim, jó apetitussal, Ehhez is tartozik a cigány egy tussal! Csókfalva Tormás hús Ezért a tormáért jó sokat fáradtam, Magyarországnak biz, nagy részét bejártam, Ezt a keveset is a falu végén ástam, Szerencsémnak tartom, hogy reá találtam. Éljen! De az erős étek való csak magyarba, Nem igen fér ebből más nemzet gyomrába, Lesz még több étek is, csak ne siessenek, Ez erős étekből keveset egyenek. Éljen! Tessék hát a tormás gyenge borjúhússal, Kínálhatja erre társát ki-ki borral. Egyék hát uraim! jó apetitussal, Ehhez is tartozik a cigány egy tussal. Éljen! Vécke Tészta, sütemény Itt a finom lisztből jóféle sütemény, Nincs ebben sem mustár, sem ánizs, sem kömény, cukorral vegyítve nem is igen kemény, Aki ilyennel él, nem bántja a köszvény. Éljen!

82

Feltálalom végre a jó béleseket, Mazsola-szőlővel telt édességeket, Tudom, hogy szeretik az itt levő szűzek, Annál is inkább az öregek és őszek. Éljen! Oly édes az kérem, valamint a vont méz, Mindjárt megkívánja az ember, ha ránéz, Bátran lehet enni, gyomornak nem nehéz, Fogjon hát meg minden darabot kilenc kéz. Éljen! Vécke A tészta, sütemény behozatalakor Finom, fehér lisztből készült e sütemény, Cukorral vegyítve nem is igen kemény. Mazsolaszőlővel van telisded tele, Sok más jó dolgot is tettek ám még bele. Olyan édes e tészta, mint a csurgatott méz, Menten megkívánja az ember, ha ránéz, A férfiiember is ezt igen szereti, Tessék tehát kérem, lássanak csak neki. Csókfalva Túróslepény Drága jó uraim! Túróslepényt hoztam, Érette a konyhán nagyon várakoztam, A tepsiből éppen most lőn kimetélve, Áhító szagától alig vagyok élve. Éljen!

83

Régi időből van ennek eredete, Decebálnak volt ez kedves eledele, Mennyegzője napján túróslepényt evett, Úgy jóllakott tőle, hogy megszakadt bele. Éljen! De azért csak bátran egyenek belőle, Egészséges étel,jót állok felőle. Jó nagy darabokat vegyenek belőle, Ki ebből jóllakik, nem lesz baja tőle. Éljen! Vers kásához, tésztához Tisztelt vendégsereg! Ezek a szakácsnék újra megterheltek, És egy nagy tál kásával idekergettek, Hogy nehogy éhen haljanak kendtek. Én már tovább nem is beszélek, Mert a forró kásástál égeti kezemet. A tésztát is hozzák, válogathat, Kinek mit szeme, szája kíván. Éhen ne maradjanak, jó étvágyat! Kelementelke Mikor a kását hozzák E tálból párolog jó ízletes kása, Melyről azt mondjuk, hogy az Isten áldása, Kivált húsfélével nincsen ennek mássa. Ki tehát nem eszik, saját kárát lássa, Ne várjanka ugyan sok kínálgatásra, Ím, hol itt áll a tál: nyúljanak utána. Csókfalva

84

Mikor a káposztát behozzák Mostan uraim én káposztát hoztam, Amelyekért a konyhán sokat várakoztam, A szakácsasszonnyal összebarátkoztam. Egy kis darab húsért ugyan hadakoztam, Ez ám jó uraim az étkek vezére, Nemes ősi hazánk dícső ékessége, Még a királynak is gondja van erre, Áldott ahol terem ennek a gyökere. Tessék vendégeink vegyenek belőle, Fogadom hogy senki sem lesz beteg tőle. Csókfalva Káposzta Paradicsomkertből csak imént érkeztem, Mely gyönyörű kertek gyümölcséből ettem. Mivel hogy sokáig ottan kertészkedtem, Szép fejes káposztát bőven termesztettem. Éljen! Szép Erdélyországnak jó részét bejártam, Ily káposztafélét keveset találtam, De annyit mondhatok, hogy ahol csak jártam, Mindenki dicsérte, fülemmel hallottam. Éljen! Káposzta és szárma, az étkek vezére, Nemes magyar hazánk, országunk címere, Még királyunknak is gondja vagyon erre, Áldott föld az ahol terem a gyümölcse. Éljen!

85

Többet nem dícsérem, dícsérje meg magát, Mert belevágtam egy fél oldql szalonnát. Tizenkét disznónak elejét, hátulját, Keresse meg benne ki-ki fülét, farkát. Éljen! Mivel pedig most a káposzta itt vagyon, Ki-ki az evéshez jó étvággyal fogjon, Restsége miatt ám éhen ne maradjon. S azután elémbe panaszt majd ne nyújtson. Éljen! Vécke Mikor a vacsora áll Beszéd a házasságról Mi a házasság, a világi párosság. Akik csak próbálták, vagy pedig vizsgálták, Ím azt mondja erre mindenki, ki okos, Hogy szegény legénynek biz az nagyon bajos. Annak a legénynke ugyan még nem csuda, Ki maga fejétől még ezt mind nem tudja, De az asszony neki majd tudtára adja, Azt hogy mi kell neki, egy szálig elmondja. Gazdasszonynak tehát először kell tűzhely, Hogy ha ez nincs, bizony nagyon könnyen hagy el, Szobában, konyhában legyen elégséges, Bútor s olyan holmi, ami csak szükséges.

86

Mivel az asszony ha lát ebben szükséget, Nem ülhet senkivel vidám vendégséget. Dörög-morog aztán őkelme urára: Hogy a mennykő hozta őtet a nyakára. Hogy tehát ezt kerüld, és hogy kedvét keresd, Mindeneket végy és gondolatját ellesd, Seprő, ruhakefe és még bőrös táska, Mángorló, sótartó, motolla és rokka. Falra czifra tükör, szobában szép asztal, Kell ágy, láda, karszék, jó puha vánkossal, Tele üveg finom jóféle ecettel, Rózsavízzel vagy több jószagú kenettel. Házad előtt ha lát járni zsidót, immár Úgy hajt, úgy tuszkol ki valamint a tatár. Hogy végy kendőt, csipkét, ollót, gyűszűt meg tűt, Ládára lakatot és más ilyenneműt. Vásárra kell menned, mert kerget az asszony, Kell kapcza (strimfli), czipellő, és újmódi karton, Fekete selyem vagy más színű keszkenő, Ez aztán már az igazi bökkenő. Apró és nagy fazék, bögre, szilka és tál, Hidd el azt barátom, hogy nagyon megrostál. Nyárs, sütőlapát, rostély, tökgyalu, pemet, Ím mindezeket sem termi ám a szemet. És sok lábas edény, valamint lábatlan, Kis és nagykanálból lyukas és lyukatlan, Rosta, szita, aztán lekvárfőző kanál, Kézi azután meg több szakajtó kosár.

87

Sodrófa és deszka, kis és nagy meszelő, Dagasztószék és szép fényes pléhreszelő. Honnan szeded mindazt, jó barátom elő? Ez a gazdasszonynak ám mindnyája kellő. Kell még ezenfelül sajtár és tekenő, Rézlábas, vaslábas, üst is és serpenyő, Levesmerő, fényes réz, vasnyelű kalán, Sótartó s más eszköz lógjon konyha falán. Jaj hát azután meg a lakószobára, Nagyon sokkal több kell ám mint a konyhára, Mert nem is szólottam még a szekrényekről, Aranyos képekről és ágyterítékről. De mit elmondottam, már ez is elég jaj, Azonban még hátra is maradt egy nagy baj: Mondanám is, nem is, igazán átallom, De utoljára is, el nem titkolhatom. Mi tűrés, tagadás, még arra is kell menni, Hogy a menyecskének bölcsőt is kell venni! Ebből áll röviden párosság, házasság, Akik csak próbálták, azt mind így találták. De azért angyali szűzek örvendjetek, Kik testi szépségnek köztünk örvendetek, Csak lelki szépségtek őrízzétek ti meg, S galambszelíd legyen szerető szívetek. Székelyvécke

88

Vacsora alatt való beszéd a házasságról Kedves násznagy uram, lányok,ifjak, vének, Illő becsülettel egy kis csendet kérek, Míg a házasságról egy kicsit beszélek, Hallgasson rám minden megteremtett lélek. A szent házasságot az Isten rendelte, Amikor Ádámnak Évát teremtette. A szent Bibliában úgy vagyon ez benne, De boldog is kinek van édes hű párja, Mert a jó feleség a ház gyöngyvirága, Víg öröm és áldás száll vele a házba, Kivirágzik szépen a boldogság fája. Magányos legénynek unalmas az élet, Nincs kivel megossza: hogyha kedve éled. Nincs ki vigasztalja, ha nehéz az élet, Nincs ki szólna neki édes szép beszédet. Azért hát legények előre, előre, Készüljetek immár a szép mennyegzőre, Gondolkozom én is régen már felőle, Talán már lészen is valami belőle. S mert a házasságról beszélek én mostan, Mi minden kell hozzá, azt elmondom sorban, Gazdasszonynak tehát tűzhely kell először, Amely mellett finom ebédeket főzzön, Szobában, konyhában, ami csak szükséges, Bútor és más szerszám legyen elégséges. Seprő, ruhakefe, dézsa a sarokba, Mángorló, sótartó, motolla és rokka, Apró és nagyfazék, bögre, szilke és tál, Rosta, szita, kosár, szakajtó meg kanál, Lábas, sajtár, pohár, üst, bogrács, serpenyő, Villa, kés és balta, dagasztó, tekenő. Belefáradtam már ebbe a beszédbe,

89

Ha mind elsorolom, négy nap se lesz vége. A házasságra kell ezerféle dolog, Mikörül az ember gondolata forog. És a sokféle tárgy kell már első napon, Nagyon is kell kérem hitemre mondhatom. S ennek tetejében, készen kell rá lenni, Hogy idő múltával bölcsőt is kell venni. Tehát barátaim, ezt megfontoljátok, Mielőtt az asszonyt a házba hozzátok. Mindezt megvegyétek, s kezéhez adjátok, Kívánom az égnek áldásait rátok. Csókfalva Azt kiáltja szám, hogy legyetek csendesen, Hogy elvégezhessem a dolgom rendesen, Annak szolgálok én a házban szívesen, Ki békében mulat és becsületesen. Éljen! Második peroráczió Minthogy már a napján immár általestünk, Vigadjunk, elég ha eddig pityeregtünk. Eddig is úgy volt és ezután is úgy lesz, Majd meglátja szomszéd! ha feleségem lesz. Éljen! No Darázs Misukám! czimbalmod zendüljön, Úgy hogy a menyasszony füle megcsendüljön. Verd el a Rákúczi híres szép nótáját, Melyre sírt, amikor vívta büszke várát.

Éljen!

90

Zendüljön, csendüljön a szép magyar nóta, Mely hol sírt, hol vigadt egy ezer év óta. Hadd szóljon a vígja, hadd a szomorúja, Attól oszlik el a magyar ember búja. Éljen! Minthogy szeretetről szólok ajkaimmal, Mindjárt megjelenek ajándékaimmal, Magammal együtt több jó pajtásaimmal, Vígan zengedező jó barátaimmal. Éljen! Felséges királyunk, az Isten éltesse, Országát, népeit igazán szeresse, Vigyázzon ránk minden mi szükségeinkben, A szép egyezséget szüntelen kövesse. Éljen! A magyar nemzetet az Isten éltesse, Öregét és ifját állandón szeresse, Ezer esztendeig ahogy óvta, védte, Óvja, védelmezze újabb ezer évbe. Éljen! Dicsértessék Jézus, jó mulatést adjon, A szűzekkel együtt köztünk uralkodjon, Áldása Istennek mi rajtunk maradjon, Végre a mennyekbe magához fogadjon. Éljen! Virágozzék e kör kívánt békességgel, Áldja meg az Isten friss jó egészséggel, Tartson meg mindnyájunkat szép jó egyenlőségben, Tartsa meg földünket bő termékenységben. Éljen!

91

Jó Isten áldása szálljon le a házra, Benne lakosait indítsa vígságra, Bor, búza, gabona legyen elégséges, Az lesz ám minekünk igazán csak kedves. Éljen! ezen szép társaság éljen egészségben, Az ifjai együtt csöndes békességben, Régi szabadságunk köztünk uralkodjon, Kard, pisztoly, más fegyver mostanság nyugodjon. Éljen! Én fáradságomat soha nem sajnáltam, Hogy a sok szűzeket behíva eljártam. Nagy a szerencsém, hogy szépeket találtam, Én is ide őket rögtön el is híttam. Éljen! Sok gyönyörű szűzek utánam érkeztek, Szebbnél szebbek, ifjak a táncra eljöttek, E szép mulatságot meglátni akarják, E lakodalmat igazán már rég várják. Éljen! Engem választottak erre a tisztségre, Hogy legyek nekik felszolgáló vőfélye, Hogy jó étket hoznék ezen asztalfőre, Indítom a nyelvem ékes köszöntésre. Éljen! Azért kegyes szűzek! én reám nézzetek, Ragyogó szemetekkel meg ne verjetek, Hanem az asztalnál csendesen üljetek, És az ételekből jóízűen egyetek. Éljen!

92

Kimegyek azért hát gyorsan a konyhára, A sok jó ételek drága illatára, Majd futok ama gyors szakácsné módjára, Megnézem, nem dűlt-e a leves padkára. Éljen! És a padkáról a szakácsné lábára, Igen megjelenek mindenke láttára, Majd visszafordulok csakúgy hamarjába, Jövő esztendőre Habakuk napjára. Éljen! Székelyvécke Harmadik peroráczió Megtekintettem a konyhán mindeneket, Sorjába vizsgáltam a drága étkeket, Kötelességem ez, mert vagyok mestere, Engem a mi örömatyánk rendelt erre. Éljen! Kivánom e napot számos esztendőkkel, Fejenként töltsék el szép arany időkkel, Kiváltképpen pedig lelki épülettel, Ide beszólított szép házi népekkel. Éljen! Kánaán mennyegzőből küldettem tinéktek, Isten akaratából, érdemes vendégek. Akarjétok tudni ide jöttöm célját? Jelentem tinektek Isten akaratját. Éljen!

93

Mikor Krisztus Urunk lakodalmat tartott, Sok tanítványival víg mulatságban volt. Mivel e mulatság néki megtetszett, Azért rendelt nekünk hitünkbe is ilyent. Éljen! Szűzek, szűz virágok, mind mellém álljanak. Mert én fia vagyok híres Attilának, Karján nevelkedtem szép Lukréciának, Most is a harmada enyim országának. Éljen! Nemde uraimék, derék legény vagyok, Az orcám is mint a kikerics úgy ragyog, Ismernek engemet urak és hadnagyok, Tudják, hogy Attila híres fia vagyok. Éljen! Azért tehát lányok, én rajtam kapjatok, Mert én az országban híres gyerek vagyok, A leányok körül forgolódni tudok, Szeretem a bort is, no lelkem adjatok. Éljen! Mert ha nem adtok, én mesterséget tudok, Ördögöm van, egyet magamhoz csábítok, Csókot adok piros ajakára szépen, S úgy megragad nálam, mint madár a lépen. Éljen! Már immár adtatok innom is angyalok, Utánatok sokat fáradtam tudjátok! Majd szerzek én nektek is egy igaz társat, Lámpással sem bírtok ti találni másat. Éljen!

94

Látják uraim, az asztalt megterítve, Kés, tányér, villával, kanállal ékítve. Jönnek már az étkek rögtön mind sorjába, Ez a sok legénység nem áll itt hiába. Éljen! Nehogy az asztalon az étel meghűljön, Felmelegítése dologba kerüljön, Tessék uraimék, helyre telepedni, A muzsikusoknak kell majd melegedni. Éljen! Méltó hát, hogy itten az öröm terjedjen, Ételben, italban testünk részt vehessen, De ne féljen senki, hogy csömört fog enni, Mert a gyomrát biz itt meg nem terhelheti. Éljen! Vőfélyek érkeztek híres Perzsiából, Követül küldettek hozzátok szittyából, Utánam érkeztek megterhelt tevéim, Most majd előkerülnek pompás étkeim. Éljen! Az első tál étel lesz: bagolynyerítés, Utána jön majdan a kemence-nyögés, Csirke-ordítás meg a borjú-köhögés, Végre érkezik az üres kocsizörgés. Éljen! Egy öreg sündisznó lészen bepácolva, Egy beteges bolha lesz a nyársra húzva,

95

Sült pecsenye helyett egy nagy fejsze foka, Háromszáz esztendős kerekeknek agya. Éljen! Káposztás hús lészen hasas szalonnával, Kifőtt a pulykának combja rizskásával, Ez a magyaroknak pompás eledelük, Ha ide felhozom, jóízűen megesszük. Éljen! Készülnek az étkek, süt-főz a szakácsné, Jól ért ám mindenhez, jobban mint a papné, A jó ételeket tudja kavargatni, De boros kancsót is tud ám hajtogatni. Éljen! Szenháromság Isten! Segíts minket erre, Hogy a mulatságunk jól menjen végére, Kívánom fejenként, hogy ki-ki elérje, Békével, erővel az Isten segítse. Éljen! Hajnali szép csillag, tündöklő fényesség, Királyi virtusság, ékeskedő szépség, Kinek ajakára kiömlött kényesség, Kívánom Istentől hogy legyen csendesség. Éljen! Most már nem tréfálok, megyek a konyhára, Sok jó ételeknek drága illatára, És majd megjelenek mindnyájok láttára, Hogy ha előbb nem, hát Szent Györgynek napjára! Éljen! Székelyvécke

96

A vőfélyek versengései (E versekben az első vőfély a házasságot ajánlja) Uraim! Haljunk szót, szólok igazságot, Nem mondok ám tréfát, hanem valóságot, Adjanak hát nekem egy kis szabadságot Amíg megbeszélem a szent házasságot.

Ádámot az Isten mikor teremtette, A szent házasságot még akkor szerzette, Ádámnak egy oldala csontját kivette, Melyből Éva asszonyt mellé készítette.

Maga volt a vőfély az egek királya, Amint ez a Mózes szent históriája. Híven elénk adja, bár ki-ki vizsgálja, S ezt, minden értelem bámulja, csodálja.

E szent rendelésre az egek Urának, Tetszett minden Ádám oly maradékának, Mint evangélistának, patriárchának, Páratlan életet kevesen tartának.

Bizony boldognak is lehet azt mondani, Kit az Úr jó társsal szeret megáldani, Sokféle példát lehetne felsorolni, Mivel bé lehetne azt bizonyítani.

Boldog, kinek van hív és jó felesége, Mert a jó feleség a ház ékessége. Boldog, kit így megáld Isten őfelsége. Ezt ki-ki elhíggye. Itt versemnek vége. Éljen! Székelyvécke

97

A kis vőfély a házasságnak ellent mond Állj félre barátom, majd én beszélek, Még ilyen legénytől, mint te sose félek. Magányos életet veled nem cserélek, Élj te párosan, én csak egyedül élek.

Nem vala Szent Pálnak soha felesége, Krisztus keresztje volt a gyönyörűsége, Ugyanaz is leve az ő öröksége, És mégis adatott mennyben dicsősége.

Soknak a házasság vagyon nagy kárára, Nem mindenki talál egy kedves Sárára. Nem Szent Erzsébetre s Mária anyjára, Sőt sok ember talál hazug Delilára.

Amaz erős Sámson, hogy társa szavának, Hitt mézes beszédű rossz Delilájának, Halálos sérelmet okozott magának, Mely által vége lett élete napjának.

Jobb pajtás te is, hogy meg nem házasodol, Majd úgy a konyháról te sem gondolkozol, Mert hidd meg, mikoron majd megpárosodol, Mit egyetek ketten? azon sopánkodol.

Kell a gazdasszonynak rosta, szita, kanál, Akarná, hogy rögtön száz ökröt hajtanál. Majd ott is vakarod, ahol nem is viszket, Hogyha feleséged ily dolgokra késztet. Éljen! Székelyvécke Az első vőfély erre így felel: Hallod-e barátom, állj meg még egy szóra, Nem hívlak ám mostan vacsorára s borra, Hanem megfelelek az előbbi szódra,

98

Hogy megbomlott eszed fordíthasd jóra. Igaz, hogy szent Pálnak nem volt felesége, De nem azért lett ám mennyben öröksége, Hanem mivel példás volt az ő szentsége, Azért lett csak mennyben öröksége. Lám hiszen Júdás is nőtlen legény volt, De, hogy mesterétől hirtelen elpártolt, Felakasztá magát, a pokolba jutott, Hol álomkorságért keservesen lakolt. Rossz Delilája volt, az igaz Sámsonnak, De, hogy ebül járt, oka ő maga annak. Nem kell kibeszélni mindent az asszonynak, Mivelhogy ők titkot tartani nem tudnak. Barátom, nagy kincs a jó asszony a háznál, Ha ők nem volnának, most te sem papolnál. Ki tudja m,ily ország szélén kuruttyolnál, Azért hát jobb volna, ha te nem is szólnál. Igaz, az asszonyok olyat is kívánnak, Miket a férfiak nekik nem adhatnak. De meg kell engedni, barátom, azoknak, Kik a férfiaknak bordáiból vannak. Sok példát hozhatnék fel historiámból, Mind a régi, mind az utóbbi világból, Mennyi jó származik a szent házasságból. Látod, ez atyafi nem vesz ki sarkamból. Éljen! Székelyvécke Ajándékszedés előtt Halljunk szót vendégek! Egy kis csendességet! Most a muzsikának vessünk kissé véget, Legyünk türelemmel, ígéretet teszek, Hogy ezen alkalommal nagyon rövid leszek.

99

Azt mondja, ha tudják, egy szép régi nóta, Hogy a boldogsághoz Ádám – Éva óta, Nem kell pénz, gazdagság, kincs, vagyon vagy egyéb, Ahhoz a szerelem bőségesen elég. De ha már szóba jött, térjünk rá a tárgyra, E szép, ifjú párnak annyi jót kívántunk, És a szavak helyett jöjjenek a tények, Hogy jobban megértsék, tudják mi a lényeg. Nem kell megijedni, maradjanak csendben, Aztán járuljanak, szép sorjába, rendre, Tiszteljék meg szépen ajándékaikkal, A fiatalokat e szép ünnepségen. Hogy ne kérjenek kölcsön már az első héten, Mert a kölcsönkérés a legnagyobb vétek. Nem mozdulok innen, amíg pénzt nem látok, Minden muzsikának egyelőre ácsi! Bátorság uraim, nem harap a bácsi, És hogy megmutassam milyen fiú vagyok, Könnyebüljenek meg először a nagyok, Régi szokás szerint, igen a násznagyok, Lehet zsebbe nyúlni! Uraim itt vagyok! Bordos Kásapénz szedéskor Halljunk szót uraim! Én ismét papolok, Szegény szakácsnénknak ügyében felállok. Addig jó uraim, tőle meg se válok, Míg meg nem nyerem azt, amiért instállok. Éljen! Bezzeg násznagy uram! szomorú hír nagyon, A szakácsné asszony keze sebes nagyon,

100

Szegény, hogy a kását ott künn kevergette, A jobb kezét a tűz szörnyen megégette. Éljen! Íme a szakácsnénk, ő nagy kanalával, Jobb kezét forgatja, szörnyű fájdalommal, De még ami nagyobb, sánta is lábára, Mert a kása freccsent mind az öt ujjára. Éljen! Tehát jó uraim! bugyellárist nyissanak, Kis bankót, nagy bankót tányérra rakjanak. Ekként orvosságra neki pénzt adjanak, Hogy mérges sebei hamar begyógyuljanak. Éljen! Székelyvécke Pénzszedés muzsikásoknak Új hír jött a faluba, édes uraim, Becsületre méltó édes asszonyaim! Elfogyott a cigánynak minden csepp gyantája, Azt pedig tudjuk, nagy csapás reája! Azonkívűl pedig elszakadt a húrja, Kínjában a körmit bánatosan fújja. Adjunk neki tehát egy pár garast hozzá, Azután muzsikál derüre-borúra. Mi pedig táncolunk, míg a hajnal hasad, Amíg a csizmánkról a talp le nem szakad. Kelementelke

101

Kásapénz szedésekor Vígságunk búsítja egy szomorú eset, A sürgés-forgásban egy kis baj is esett, Ahogy a szakácsné a kását kimerte, Fáfröccsent belőle a keze fejére. Le vagyon forrázva a szakácsné karja, Nagy égett sebeit kendővel takarja, Sírdogál szegényke, bánat nézni rája, Jó lenne elmenni ezért patikába. De gyógyszervevésre bizony csak pénz kell, Azért ezt a kérést közlöm kelmetekkel. Adjon hát mindenki amennyit bír zsebe, Hadd gyógyuljon meg a szakácsnénak keze. Csókfalva Zenészeknek pénzszedésre Tisztelt nászi sereg! egy kis csendet kérek, Ne haragudjanak, hogy ismét beszélek. De úgy ahogy mondom, egy kis baj van újra, A muzsikusoknak elszakadt a húrja. Hogy ez a jó kedvünk tovább megmaradjon, Ki ahogy teheti húrra valót adjon. Mindenki mulasson, míg a kedve tartja, Nem lesz itt már többé a húr elszakadva, Mert hogyha elszakad, Zsiga ki lesz dobva. Csókfalva

102

Pénzszedés Igen tisztelt vendégsereg, Mivel ettünk, ittunk, kinek mennyi kellett, Mielőtt asztalt bontanánk, Gondoljunk e fiatal párra! Vegyük elő pénzes zacskónkat, S adjon ki-ki, mennyit adhat. Hogy e fiatal párt kisegítve, Könnyebbé tegyük kezdő életüket. Én elsőnek ennyit teszek be…….. Kelementelke Pénz szedése utáni köszöntő Kedves ifjú pár, újra ide értem, Munkám befejeztem, s útközben felmértem, Hogy a vendégsereg minden egyes tagja, Ajándékaihoz szeretetét adja. Itt ez a csekélység, útravaló benne, Éljetek sokáig, egymást szeressétek, S szüleiteket mindig becsüljétek, Messze elkerüljön bánat és betegség, Legyetek ügyesek, mert ügyetlen van elég! Kelementelke Köszöntő Köszöntelek szívemből, kedves ifjú pár, Kebletek szerelme egybeolvadt immár. Kívánom, hogy olyan boldogan éljetek, Melyre vágyott mindég szerető szívetek. Otthonotok legyen olyan barátságos, Mely lebilincselő melegséget áraszt.

103

Az életben bajok és terhek jönnek, Akkor is egymást megértsétek, Szívemből kívánom, boldogan éljetek. Csókfalva Közben való felköszöntések Vőlegényre és menyasszonyra Vőlegényt, menyasszonyt, kik itt ülnek ketten, Éltesse sokáig a kegyes Úr Isten! E földön legyenek szerencsések mindig, Szeressék hűn egymást holtig, amint illik. Éljen! Násznagyokra Násznagy uraim, Isten magukat éltesse, Legyenek e földön mindig jó egészségbe. Szálljon Isten áldása magukra míg élnek, Hogy szolgálhassanak még számos jó legénynek. Éljen! Leányokra Éltesse az Isten leányseregünket, Kik édes csókokkal ellátnak bennünket. Éljenek mindnyájan! szívemből kívánom, Hadd akadjon nekem is köztük hű párom. Éljen! Legénységre Éljen a legénység, szívemből ezt kívánom, Örvendjenek úgy ezen, mint a más világon.

104

Adjon az ég nekik és nekem is oly lánykát, Kivel átugorjuk majd a földi bú árkát! Éljen! Összes vendégekre Éltesse az Isten e ház összes vendégét, Emberét, asszonyát, leányát és legényét, Legyenek csak ily vígan mindég és végre, Jussanak a magas mennyeknek örömébe. Éljen! Székelyvécke Felköszöntés az összes vendégekre Ti is kik e házban ma megjelentetek, Alsó, közép, felső becsületes rendek, Tisztesség kedvéért kik gyülekeztetek, A mennyei Úrtól áldottak legyetek. Éljen! Csókfalva Felköszöntés a legényekre Derék barátaim, ifjú szál legények, Hozzátok én mostan komolyan beszélek, Kívánom, nyerjetek szorgos feleséget, Hogy megtudhassátok mi a boldog élet. Éljen! Csókfalva Felköszöntés a lányokra És ti deli szűzek, hajadon leányok, Köszöntő szavammal most hozzátok szólok.

105

Nektek is mielőbb jó férjet kívánok, Hogy felfedjétek a földi boldogságot. Éljen! Csókfalva Felköszöntés a menyasszonyra Bokrostól az áldás szálljon a fejedre, Gyászba borult homály ne jöjjön egedre, Napjaid teljenek, folyjanak kedvedre, És gondot viseljen becses személyedre. Éljen! Csókfalva Felköszöntés a vőlegényre Boldogítson Isten, vőlegény tégedet, Krisztus előtt széppé tegye életedet, Az égig emelje híredet, nevedet, És megörökítse nagy dicsőségedet. Éljen! Csókfalva Felköszöntés a násznagyra Hallgattassék! Kedves násznagy uram, jó egészségéért, Iszom ki boromat, kívánt életéért. Minden jókkal a nagy Úr Isten megáldja, Boldogítsa minden föltett szándékába. Éljen! Csókfalva

106

Mikor reggel felé a menyasszony fejére kontyot kötnek Jó reggelt kívánok, ide hallgassatok, Újság van közöttünk, mit közhírré adok, Lányok serege eggyel megapadott, Asszonyok serege eggyel szaporodott. Gondolják mindnyájan azt meg elméjökben, Hogy most itten áll díszes fejkötőbe. Még az este látták hajadon lányfővel, Most pedig asszonyos konttyal, fejkötővel. Szerelmet kívánok egymásnak tinektek, Amely összekösse boldogan szívetek. Sok édes gyümölcse ez a házasságnak, Többet ér mint minden kincse a világnak. Mint a fák pompáznak, nyáron virágokkal, Úgy örvendezzetek sok szép vagyonokkal. Végre a testetek elenyész, mint a pára, Nyíljon meg tinéktek, az egeknek vára, Hogy felmehessetek Sión szent halmára, Az Úr Jézus krisztus színe látására. Mindezeket tiszta szívemből kívánom, Végre mindnyájuknak a Teremtőt áldom. Csókfalva Asztal bontáskor Tisztelt jó uraim, becses asszonyaim, Hallgassák meg kérem némely szavaim. Úgy láttam, hogy itten már nem éhes senki, Evés helyett inkább mulatna mindenki. Mivel hogy én ide felválasztva lettem, A muzsikusokat ide bevezettem, A prímás engem ezekkel bíztatott,

107

Hogyha a számára sok erszényt nyittartok, Akkor megkeresi szaporán a kottát. Muzsikál magyarost, németest, rácnótát, Sokkal szívesebben nyúl a muzsikához, Ha pár császár képet vágunk homlokához. Csókfalva Muzsikusokra Muzsikusoknak is kívánom, éljenek, Hetedhét országon párjok nincs ezeknek, Úgy talp alá húzzák a cifra nótára. Éljen. Megadják a módját, majd lassan, majd frissen, Éltesse is őket a felséges Isten, S ha végre elszakad életöknek húrja, Legyen mindegyiknek szent Dáviddal jussa. Éljen! Székelyvécke Elköszönés a násznagytól Tisztelt gazduram! Köszönjük szépen mindazt, amit elfogyasztottunk, Köszönjük azt a vendégszerető fogadtatásokat, melyben mindnyájunkat részesítettek. A jó Isten pótolja ki az ő tárházából, Adjon erőt, egészséget mindenkinek, Az új párnak meg sírig tartó szeretetet Szívemből kívánom. Gyulakuta

108

Búcsúzás hazamenés előtt A két vőfély Köszönjük jó bajtársak, szives barátságtok, Ma becsületünket mégis beváltátok. Mind: Mi is, mi is köszönjük, Soha el nem felejtjük Igaz barátságtok. A két vőfély Itt a pohár igyatok, el kell úgyis válnunk, Maradjon fel örökre a mi barátságunk! Mind: Maradjon fel a sírig, Koporsónk bezártáig, Igaz barátságunk.

A két vőfély Kívánjunk hát minden jót a kedves új párnak, Égi áldást szent békét egész családjának! Mind: Adja Isten sokáig Éljenek itt a földön És túl is egymásnak! Éljen, éljen a haza – magyarok hazája, Isten kalapjának a rózsabokrétája. Mind: Éljen, éljen sok évig, A világnak végéig, Boldogság karjába! A két vőfély És te czigány mit hallgatsz, húzd rá, Hogy vígan vihessük el a közbarátságot. Mind: Húzd rá, húzd rá, te czigány, Menjen ki-ki a során,

109

Hagyják el a házat! Éljen az egész vendégkoszorú, barátság, Éljen az új pár, a násznagy, örömapák És örömanyák, az egész család. Mind: Éljenek, éljenek, éljenek! Vége! Az asztal felszedésekor Szeretetreméltó házgazdánk vendége, Hisszük elverődött az gyomruknak éhe. Egészségükre is váljon eledelük, Szívesen adatott italuk, ételük. Násznagy uraimék, a táncz szabaduljon, A muzsika most már szóljon és harsogjon, A csárdást járjuk el világos virradatig, Nyugalomra senki ne gondoljon addig. Kedves násznagy urak! Elfogyott a borunk, Gazdánk jóvoltából már ettünk és ittunk. Higyjék el, hogy már nem csöpög ám a csapunk, Tehát öt-hat garast most már ne sajnáljunk. Legények idebenn a legyet csapjátok. Odakünn a nagy kárt nem is tudjátok? Hogy egy tarka macska kihúzta a csapot, Borunk egy toborzó káplárnak felcsapott. Ne féljetek azért, hozok bort eleget, Molnárok a Küküllön beverték a jeget, De amint a másik utczán kalandoztam, Véletlenségből egy kis borra akadtam.

110

Aki küldte pedig, tőlem azt izente, Én velem ugyancsak szívesen beszéle, Hogy szívesen itt fogják az ajándékát, Háromezer tyúknak kis körmit felhozzák. Hogyan, a menyasszony miért oly szomorú? Hiszen régen elmúlt a török háború. Ha én szép menyasszony vagy mi a kő volnék, Mindig ennék-innék s virradtig tánczolnék. Hát vőlegényünk min töri a fejét? Talán hó lepte be a háza tetejét? Ördög vigye a bút, hagyják el máskorra, Hol van egy pohár bor, igyunk a rovásra. Székelyvécke A vőfély végső szózata Megkapta az új pár immáron az áldását, Egész éjjel ittuk reá az áldomást, Most, hogy reggel vagyon, már haza indulunk, Boldog házasoktól szépen búcsúzkodunk, Őket e kis házban magukra hagyjuk, Hogy a szerelmüket szókkal ne zavarjuk, Turbékoljanak ők galambok módjára, S szaporodjanak is jövő ilyen tájra. Akkor aztán jövünk majd keresztelőre, Megint jól mulatunk, mondhatom előre, Az lesz a legszebb nap ezen a világon, Addig az Úr Isten mindnyájunkat áldjon. Gyerünk haza! Csókfalva

111

Kurjongatás hozományvivéskor Néném asszony a szentjit, Most nyissa ki a szemét, Most hozzák a vetett ágyat, Délután a gyöngyvirágot. Ez a párna púposodjék, Vőlegény faj szaporodjék, Mához egy év, esztendőre, Jöjjünk a keresztelőbe. Ezt az ágyat jól megnézzék, Holnapután ne ítéljlűék, Anyámasszony ennyit adott, Még egy ennyi maradt otthon. Gyulakuta Hozomány vitelekor Azt mondják az irigyesek, Hogy Jóska nem kap feleséget. De azért mi megmutatjuk, Ezt a leányt közénk hozzuk, Orbán Jóska jól keltél fel, Ezt a leányt te nyerted el. A rozmaring ágaskodik, Ez a legény házasodik. A nagyágyunk nem fényes, Menyasszonyunk nem kényes, A nagyágyat úgy megnézzék, Holnapután ne ítéljék!

112

Menyasszonyunk szőtte, fonta, Csak az ő keze munkája. Menyasszonyunk szőtte, varrta, Ragyognak a csipkék rajta. Erzsi néném ennyit adott, Otthon még két ennyit hagyott. Örömanya, jöjjön ki, Elhoztuk a párnát, váltsa ki! Ha nem jön ki, s nem váltsa ki, Forduljunk meg, hajtsunk csak ki! A sok népség ki van állva, A nagy szája ki van tátva. Cseréptányér, törj össze, S a lepcses szádat fogd össze! Ez a legény házasodik, A kapcáját üstbe főzik. Aki meghalt, nyugodjék, Aki él, az vigadjék! Most hozzuk a vetett ágyat, Holnap a szép gyöngyvirágot! Koncz Mária, jól működtél, Szép nagy ágyat készítettél, Nem henyéltlé, nem aludtál, Éjjel-nappal munkálkodtál!

113

Ez a párna púposodjék, A Lakatos faj szaporodjék. Ajtó, kapu kinyittassék, A nászágynak hely adassék! Ángyomasszony, gyújts világot, Ma hozzuk a vetett ágyat, Holnap a szép gyöngyvirágot. Ha más faluba vitték a leányt, ezt kiáltották: Ez a leány tubarózsa, Azért viszik más faluba! A menyasszony üvegese, Nem szalmával van megtöltve, Sem szénával, sem szalmával, Csak a keze munkájával. A templomból jövet a násznép közül verseket kurjongatott Aranyvilla, aranykés, A menyasszony szerencsés. A menyasszony olyan szép, Mint üveg alatt a kép, A vőlegény se csúnya, Olyan mint a bokréta. Adjon Isten egészséget! Viszik el a segítséget, A vőlegény hajlékába, Az örökös boldogságba.

114

A menyasszony olyan legyen, Embermegbecsülő legyen! Embermegbecsülő lesz, Akkor köztük béke lesz! Kelementelke Pohárköszöntő Tisztelt vendégsereg, engedelmet kérek, Hogy ez alkalommal poharat emelek, Tele van a szívem csordultig örömmel, S ebből az érzésből mondok egy pár szót el, Amikor a tavasz kiárasztja lelkét, Repeszti a szíve a búgó kis gerlét, Addig jár, addig kel, míg párjára lel, S magához köti igaz szeretettel. S íme a szív szerető szavára, Rátalált xy az xy párjára. Magához kötötte az Isten s ember előtt, Rájuk mondom most e rövid kis köszöntőt: Legyen életük Istentől megáldott, Adjon számukra békés boldogságot. Az életnek három parancsa van, S betartja nem lesz boldogtalan. Első parancs így szól: Szeresd társadat teljes szívedből, Becsüld meg őt igaz szeretetből. Második parancs így szól: Egyetértésben élj, mert ha így élsz, Megsegít az Isten. Harmadik parancs így szól: Göröngyös úton járj, mert az az igaz út, Amely nem szül soha bánatot sem bút. Ezt kívánja nektek örömteljes szívem, Kedves ifjú pár, áldjon meg az Isten.

115

Menyasszonyi tánc közbeni kurjongatás A menyasszony köténye, örömkönnyel van tele. Három éjjel, három nap kimulatom magamat! Répa, retek, pityóka, Kedvemre van a nóta. A menyasszony liliom, Ha megfogom hajlékony! Háromágú vasvilla, Járd ki lábam, járd ki ma! A vőlegény rozmarint, Hozzábúvik, rám kacsint. Ma menyasszony, holnap asszony, Holnapután komámasszony. Kelementelke Menyasszonytánckor Vőlegény, menyasszony, megunták az ülést, Kívánok hát nekik egy vagy két pördülést, De majd a menyasszonyt én is táncoltatom, Hogy lába nem sánta ezzel megmutatom. Mindegyik legénynek lesz joga nem bánom, Hogy a menyasszonnyal egy fordulatot járjon. Táncolhat mindenki vele mostan kedvre, Amíg a vőlegény időt enged erre. Pengesd hát, Mennyus, kezdhetjük immáron, Ennek engedelmet násznagyúrtól várom. Gál Irén Csókfalva

116

Tánc közbeni rigmusok A menyasszony köténye, örömkönnyel van tele, A menyasszony gyöngyvirág ujujuju A vőlegény tulipán, de mákvirág ujujuju. Addig iszunk, mulatunk, míg a gazda ki nem rúg. Három éjjel, három nap, kimulatom magamat. Répa, retek, pityóka, kedvemre ven a nóta! Este fejik a kecskét, forgatom a menyecskét. Megforgatom kedvére, ne nézzen más szemébe! Háromágú vasvilla, járd ki lábam, járd ki ma! Ez a leány azt hiszi, szeretője elveszi! Ne hidd, kislány előre, nem lesz semmi belőle! Menyasszony, holnap asszony, holnapután komámasszony. Azt mondják az emberek, hogy az uram mást szeret, Ha mást szeret, én is mást, így nem unjuk meg egymást. Rózsabokor, gyöngyvirág, kettőnkből áll a világ, A menyasszony liliom, ha megfogom hajlékony. A vőlegény rozmaring, hozzábúvok rám, kacsint. Ez a legény úgy kijárja, Mint az anyám motollája! Ez a leány úgy kijárja, Csak, úgy repül a szoknyája, De még jobban pántlikája. Kelementelke

117

Lakodalom van…………

Lakodalom van a mi utcánkban, Ide hallszik csengő muzsikája, Hivatalos vagyok oda én is, Nem mennék el, ha százszor üzennék is. Vége van már a lakodalomnak, Nagy bánata van a menyasszonynak, Forgatja a karikagyűrűjét, Sajnálja a régi szeretőjét. Megérett a piros szőlő (népdal) Megérett a piros szőlő Sej haj le lehet már szedni Ezt a csinos barna kislányt Férjhez lehet adni. Megérem én azt az időt babám, Hogy te leszel a párom Hogy én téged öleljelek Sej-haj alig-alig várom. Megérett, megérett a fekete szőlő (népdal) Megérett, megérett a fekete szőlő Ne menj arra csárdás angyalom Megfog a kerülő. Nem félek, nem félek én kerülőtől, Inkább félek, százszor jobban félek A babám fekete szemétől.

118

Aki szép lányt (népdal) Aki széplányt akar venni Harmaton kell azt keresni Barna legény harmaton járt El is veszi a legszebb lányt. Édesanyám jöjjön csak ki Az ablakát nyissa sarkig Itt hozzák a legszebb menyit Boldog Apold kökény szemit. Kerek a káposzta

Kerek a káposzta, Csipkés a levele, Ennek a kislánynak, Nincsen szeretője. Ha nincs szeretője, Mennyen ki az erdőbe, Írja fel a cserefa, Csipkés levelére. Majd lesz még, A káposztának csipkés a levele, Leszek még a falumbeli lánynak, Igaz, hű szeretője. Barna kislány

Barna kislány, hol van a te lányságod? Hol van a te lánykori boldogságod?

119

A csókfalvi gyöngyvirágos oltár elé letetted, Onnan többé soha fel nem vetted. Temető kapuja (műdal) Temető kapuja Sarkig ki van nyitva Arra járnak a falum béli lányok Sej rólam szednek virágot. Szedjétek, szedjétek Rólam a virágot Csak azt az egy fehér liliomot Sej lányok le ne szakítsátok. Ha le szakítjátok El ne hervasszátok Ültessétek a sírom tetejébe Mely mélyen a fekete földbe. Búzavirág (műdal) Búzavirág, de gyönyörű a te szíved Búzavirág,haza vinni szeretnélek Nem téplek le, a mezőt nem rontom Van már nékem otthon Búzavirág, aki mind te, mosolyogjon. A szántói híres csárda (népdal) A szántói híres utca Cimbalommal van kirakva. No még egyszer végig megyek rajta Nótát ver a csizmám sarka.

120

Erre gyere ne menj arra Erre jobb az út mind arra Erre gyere szívemnek a párja Lelkem dobos pacsirtája. Le az úton…..

Le az úton, le végedős végig, Minden kis ablakban, rózsa nyílik. Minden kis ablakban kettő, három, Csak az enyém hervadt el nyáron. Dombon van a babám….

Dombon van a babám, Dombon van a babám, Nádfedeles háza. Akár merre járok, Akár merre járok, Mindig oda látok. Bár ne volna dombon, Hogy ne látnék oda,’ Hogy ne látnék én el oda, oda, Szerelmes szívemnek, bánatos szívemnek Sokszor könnyebb volna. Akkor szép a magyar lány….. (templomba bemenet) Akkor szép a magyar lány, Mikor koszorú van a haján, Bemegyen a templomba, Ráborul az Úr asztalára.

121

Csatos imakönyv a kezébe, Régi szeretője jár az eszébe, Páros csillag az égen, Ragyog a fekete szemében. Lányok, lányok….

Lányok, lányok, ti csókfalvi lányok, Van-e néktek lerakott szoknyátok. Ha nincs néktek, lerakott szoknyátok, Nem is vagytok, ti csókfalvi lányok, Sajnálom a régi szeretőmet. Piros bort….

Piros bort ittam az este, Ragyogós, csillagos galambom. Most is részeg vagyok tőle, Ragyogós, csillagos galambom. A lábamon , alig, alig állok, Mégis szeretnek a lányok, Ragyogós, csillagos, Szeretem a bort. Nyisd ki babám az ajtót….

Nyisd ki a babám az ajtót, Csöndesen, mert meghallják a szomszédok. Ha meghallják, hadd hallják, Úgy is tudja, már az egész világ, Hogy én téged szeretlek, Hogy én téged, soha el nem feledlek.

122

A csókfalvi sugár torony….

A csókfalvi sugár torony, Jaj, de messzire ellátszik. Tetejében, a négy sarkában, Négy száll rozmaring, virágzik. Egyik hajlik a vállamra, Másik a babáméra. Lehajtom a bús fejemet, Rózsám ölelő karjára. Este van már késő este, Kilencet ütött az óra. Az én csárdás kis angyalom, Mégsem jött el a fonóba. Vagy haragszik, vagy beteg, Vagy talán nem is szeret. Így hát csárdás kis angyalom, Nem lehetek a tied. Menyasszonyi tánc nótája

Asszony, asszony az akarok lenni, Abból nékem, nem parancsol senki, Sem apám, sem anyám, Ahhoz megyek, kit szeretek igazán.

123

124

125

126

127

128

129

ELŐSZÓ ......................................................................................................... 3

Székely lakodalom a Kis-Küküllő völgyében .................................. 3 Eljegyzés .................................................................................................... 4 A menyasszony és a vőlegény ruházata ............................................ 5

Eljegyzés beköszöntő .................................................................................. 8 Eljegyzés beköszöntő .................................................................................. 8 A gyűrű felhúzása ......................................................................................... 9 Hívogatás a nyoszolyólányoknál ............................................................. 9 Hívogató versek ............................................................................................ 9 Hívogató versek .......................................................................................... 10 A nyoszolyólányok meghívása................................................................ 10 Hívás a menyasszonynál .......................................................................... 11 Vendéghívás ................................................................................................. 12 Lányok meghívása az esküvőre.............................................................. 13 Első hívogatás a menyasszonynál ......................................................... 13 A násznagy meghívása.............................................................................. 14 A vendégek meghívása a lakomára....................................................... 14 Beköszöntő a menyasszonyi háznál ..................................................... 14 A menyasszony kikérése........................................................................... 15 Beköszöntő a legényes háznál................................................................ 15 Bent a legényes háznál.............................................................................. 16 Induló a vőlegénytől .................................................................................. 16 Leány kikérő................................................................................................. 16 Amikor a menyasszony előáll.................................................................. 17 Menyasszony kikérése .............................................................................. 18 Menyasszony kikérése az esküvőre....................................................... 18 A nyoszolyólányokhoz a menyasszony elévezetésekor ................... 19 A menyasszony kikérése........................................................................... 19 Beköszöntő a menyasszonyi háznál ..................................................... 19 Mikor a menyasszonyért mennek.......................................................... 20 Vőlegényes háznál menyasszonyért induláskor ................................ 20 Elindulás előtt menyasszonyért ............................................................. 21 Nappali beköszöntő a menyasszonyi házhoz .................................... 21 Búcsú a menyasszonyi háztól ................................................................. 22 Leány elévezetésekor................................................................................. 22 Búcsúztatás esküvőre ................................................................................ 23 Búcsúztató .................................................................................................... 24

130

Menyasszony búcsúztatása atyjától ...................................................... 26 Menyasszony búcsúztatása az anyától................................................. 26 Testvérektől .................................................................................................. 27 Bucsúztatás leánytársaitól ....................................................................... 27 Szomszédoktól............................................................................................. 28 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 28 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 29 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 31 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 33 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 37 Visszafelelő búcsúztató (ha árva a menyasszony)............................ 38 A menyasszony búcsúzik ......................................................................... 41 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 43 Vőlegény búcsúztató ................................................................................. 46 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 47 Menyasszony búcsúztató (Kikérés) ...................................................... 48 Menyasszony búcsúja................................................................................ 49 Ha nincsenek a menyasszonynak szülei, csak nagyszülei ............ 51 A menyasszony búcsúztatása.................................................................. 52 Búcsú az apától ........................................................................................... 52 Búcsú az anyától ......................................................................................... 53 Búcsú a testvérektől ................................................................................... 54 Búcsú a lányoktól ....................................................................................... 54 Búcsú a legényektől ................................................................................... 54 Menyasszony búcsúztató ......................................................................... 55 Vőlegény búcsúztató ................................................................................. 60 Vőlegény búcsúztató ................................................................................. 62 Vőlegény búcsúztató ................................................................................. 64 Vőlegény búcsúztató ................................................................................. 65 Nagyszülőkhöz............................................................................................ 66 Mikor a vőfély megérkezik a menyasszonnyal .................................. 66 Vacsora előtti szünidő alatti peroráczió............................................... 67 Esküvőről visszajövet ................................................................................ 69 A vőfély megérkezik a menyasszonnyal .............................................. 69 Vacsora előtti szünidő alatti peroráció................................................. 70 A vőlegényes házhoz érve beköszöntő ................................................. 71 A vőfély barátságos bíztatása .................................................................. 71 Szózat, az első tál behozatalakor ........................................................... 71

131

Az étkek felköszöntése.............................................................................. 72 Leves.......................................................................................................... 72 Vers a levesre........................................................................................... 72 Pohárköszöntő ........................................................................................ 73 Pohárköszöntő a pálinkára ................................................................. 74 Pohárköszöntő ........................................................................................ 74 Pohárköszöntő ........................................................................................ 77 Bor behozatalakor ................................................................................. 77 Szózat a borról ........................................................................................ 78 Sült hús behozatalakor… .................................................................... 78 Sültre.......................................................................................................... 79 Paprikás hús ............................................................................................ 79 Sült hús ..................................................................................................... 80 Mikor a tormás húst behozzák .......................................................... 80 Tormás hús.............................................................................................. 81 Tészta, sütemény ................................................................................... 81 A tészta, sütemény behozatalakor .................................................... 82 Túróslepény............................................................................................. 82 Vers kásához, tésztához....................................................................... 83 Mikor a kását hozzák ........................................................................... 83 Mikor a káposztát behozzák .............................................................. 84 Káposzta ................................................................................................... 84

Mikor a vacsora áll ..................................................................................... 85 Beszéd a házasságról............................................................................ 85 Vacsora alatt való beszéd a házasságról ......................................... 88

Második peroráczió ................................................................................... 89 Harmadik peroráczió ................................................................................ 92 A vőfélyek versengései .............................................................................. 96

A kis vőfély a házasságnak ellent mond ......................................... 97 Az első vőfély erre így felel: ................................................................ 97

Ajándékszedés előtt ................................................................................... 98 Kásapénz szedéskor................................................................................... 99 Pénzszedés muzsikásoknak ..................................................................100 Kásapénz szedésekor...............................................................................101 Zenészeknek pénzszedésre ...................................................................101 Pénzszedés..................................................................................................102 Pénz szedése utáni köszöntő ................................................................102 Köszöntő......................................................................................................102

132

Közben való felköszöntések ..................................................................103 Felköszöntés az összes vendégekre ....................................................104 Felköszöntés a legényekre .....................................................................104 Felköszöntés a lányokra .........................................................................104 Felköszöntés a menyasszonyra ............................................................105 Felköszöntés a vőlegényre .....................................................................105 Felköszöntés a násznagyra ....................................................................105 Mikor reggel felé a menyasszony fejére kontyot kötnek .............. 106 Asztal bontáskor........................................................................................106 Muzsikusokra ............................................................................................107 Elköszönés a násznagytól ......................................................................107 Búcsúzás hazamenés előtt.....................................................................108 Az asztal felszedésekor ...........................................................................109 A vőfély végső szózata.............................................................................110 Kurjongatás hozományvivéskor ...........................................................111 Hozomány vitelekor ................................................................................111 A templomból jövet a násznép közül verseket kurjongatott ....... 113 Pohárköszöntő ...........................................................................................114 Menyasszonyi tánc közbeni kurjongatás ..........................................115 Menyasszonytánckor...............................................................................115 Tánc közbeni rigmusok..........................................................................116 Lakodalom van…………........................................................................117 Megérett a piros szőlő (népdal) .............................................................117 Megérett, megérett a fekete szőlő (népdal)........................................117 Aki szép lányt (népdal) .............................................................................118 Kerek a káposzta.......................................................................................118 Barna kislány..............................................................................................118 Temető kapuja (műdal)............................................................................119 Búzavirág (műdal)......................................................................................119 A szántói híres csárda (népdal)..............................................................119 Le az úton….. ............................................................................................120 Dombon van a babám…. .......................................................................120 Akkor szép a magyar lány….. (templomba bemenet).......................120 Lányok, lányok…. ....................................................................................121 Piros bort…. ...............................................................................................121 Nyisd ki babám az ajtót….....................................................................121 A csókfalvi sugár torony….....................................................................122 Menyasszonyi tánc nótája......................................................................122