Gárdonyi GézaGárdonyi GézaGárdonyi GézaGárdonyi Géza

Készítette: Fodor VivienFejes AbigélHornyák HenriettPerge JúliaPolonkai Amanda

Gárdonyi Géza Gárdonyi Géza életrajzaéletrajza1863 Gárdony -1922 Eger Eredeti neve: Ziegler Géza Apja neve: Ziegler Sándor Mihály – gépészAnyja neve: Nagy Terézia Felesége: Csányi Mária1897- Egerbe költözik egri tanítóképzőben: oklevél Munkái: pedagógus, újságíró,drámaíró,költő Pedagógus: több kis faluban Újságíró: SzegedPest Most: 150 éves Példaképe: Munkácsy Mihály

PublikációiPublikációi

Pápai Lapok Vasmegyei Lapok Dunántúl Ország-Világ Budapesti Névlap Pesti Hírlap Néptanítók Lapja Fővárosi Gyorsíró Tanítóbarát

Pár kép a publikációirólPár kép a publikációiról

MűveiMűvei

Egri csillagok-1901 A láthatatlan ember-1902 Isten rabjai-1908 Szunyoghy miatyánkja-1913 Ida regénye-1920

Képek a Képek a műveirőlműveiről

Egri csillagok Az író első nagyregénye 1901-ben jelent megTörténelmi és ifjúsági regény 16.-17. századra vezethető visszaGárdonyi ragaszkodott történelmi

igazsághoz: - könyvtárakat - magánleveleket - végvárak életét - magyar és török öltözködést és életmódot - épületeket és szokásokat kutatott fel

Láthatatlan ember 1902-ben jelent megA könyv a görög ifjúról, Zétáról szólSzereplők: - Zéta - Csáth - Priszkosz - Oresztész - Emőke - Szabad-

Görög - Dsidsia - Vigilász - Atilla - Rika királyné

Isten rabjai1908-ban jelent megSzent Margit legendáját dolgozza felSzereplők: - Margit hercegnő - Perjel - János Fráter - Cseh

dalnok - 1V. Béla király - Béla Király felesége - Rudolf - Főnővér

Ida regénye1924-ben jelent meg Édes-bús szerelmi történetBudapest az első világháború előttBalogh Csaba ifjú festőIda édesapja Ó PéterIda férjhez megy Balogh Csabához

(látszatházasság) Csaba festménye: ”Haldokló

angyal”

Szunyoghy miatyánkja1913-ban írta, de csak 1916-ban

jelent megFőszereplő: Szunyoghy DánielDecember 3-ára készült el Singer és Wolfner kiadásában

jelent megMegjelent németül is

Magánélete1885. október 28-án Győrbe

házasodottNégy gyerekük született:

Sándor,Gizella, József, GézaSzarvassy Margit és Feszty Árpád

Margit iránt érzett érzelmeket

TitkosírásTitkosírásos naplót vezetett 1969-ben fejtették meg a

titkosírástTréfás elnevezése: tibetű

Iskolái A Sályi iskolában tanult Télen a gyerekek fűtöttek minden nap

vittek 1db fát Tinta: bodzalé Tanító: Malyáta IgnácUtán a Kálvin téri református iskolába

jártIgazgató: Vámossy MihályFöldrajz tanár: Dapsy Majd beiratkozott a Líceumba Szállása: Borcsa-szálló Magyar tanár: Répássy János

SzerelmeiCsík Ilka Farkas Vilma Gergelyi Katalin Szarvassy Margit Feszty Árpád Margit felesége: Csányi Mária

SzegedSzegeden igazán

belekóstolhatott az országos politikába

A Szögedi Paprikát szerkesztette a város híres élclapját

Gárdonyi életében Szeged fontos állomás volt, még búcsúlevelet is írt a városnak

SzerzeményükMegismerkedett: Dankó Pistával nótaköltő

Dankó és Gárdonyi híres szerzeménye a Bakalevél

Színpadi művei- 1888-ban Győrben mutatták be

Divatgróf című bohózatát - 1890-ben Árgyrus királyfit címen írt

dalszínművet - 1893-ban Szegeden adták elő egyfelvonásos operettjét - 1901. március 29-én a fővárosi Nemzeti

Színházban bemutatott darabja A bor

Gárdonyi-házGárdonyi 1897-ban vásárolta meg

ezt a házat végleges letelepedési szándékkal Egerben, Sánc-negyed Hóhérdomján.

Átalakította ízlése szerintVele költözött édesanyja és két fia

is1952-ben nyílt meg az

emlékmúzeumSzobák: dolgozószoba, hálószoba

Halála

1922. október 30-án halt meg59 évesenNovember 1-jén volt a temetésAz egri vár Bebek-bástyáján

található a sírjaSírjára ezeket a szavakat vésték

„Csak a teste!”Lelki fájdalmai miatt sokszor

megakarta ölni magát

Képek

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!!! ”Ó, ha a nap az Isten arca

volna,sugarak helyett könny hullana a földre”