Gazdasági fejlettségi Gazdasági fejlettségi különbségek Dél-különbségek Dél-

ÁzsiábanÁzsiában

GazdaságföldrajzGazdaságföldrajzPesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)Pesti karok I. alapszakjai (BSc/BA)2014/2015, I. félév2014/2015, I. félévBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékBCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

dr. Jeney Lászlódr. Jeney Lászlóegyetemi adjunktusegyetemi adjunktus

jeney@caesar.elte.hujeney@caesar.elte.hu

22222222

Eltérő természeti Eltérő természeti adottságok a adottságok a mezőgazdaság számáramezőgazdaság számára PozitívPozitív

– India: ter. fele szántóföldIndia: ter. fele szántóföld– Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok Srí Lanka: kedvező természeti viszonyok „trópusi „trópusi

paradicsom” v. „szigetek gyöngye”paradicsom” v. „szigetek gyöngye”

Negatív:Negatív:– Elaprózott parcellákElaprózott parcellák

Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés Bhután és Nepál: hegyvidéki fekvés kevés termőföld kevés termőföld Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok Földreformok: India (1948), Banglades: nagy- és középbirtokok

felosztásafelosztása Következmények:Következmények:

– FöldéhségFöldéhség– Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok Alacsony technikai színvonal, alacsony hatékonyság, kisparasztok

szegénysége szegénysége mezőgazdaság fejlődésének gátja mezőgazdaság fejlődésének gátja

– Trópusi monszun hatásaTrópusi monszun hatása

Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), Zamindárok (földbirtokosok, bérlők), rajótákrajóták

33333333

Mezőgazdaság túlzott súlyaMezőgazdaság túlzott súlya

Mezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-bőlMezőgazdaság magas aránya foglalkoztatásból, GDP-ből– Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután Bhután és Nepál: agrárországok – fogl 90%<, GDP Bhután

25%, Nepál 38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére 25%, Nepál 38%, de: csak a belső szükségletek kielégítésére képesképes

– India: fogl 60%, GDP 22%India: fogl 60%, GDP 22%– Kiv: Maldív-szk: GDP 9%Kiv: Maldív-szk: GDP 9%

Srí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúraSrí Lanka: kétarcúság: ültetvények vs. önellátó polikultúra Növénytermesztés vezető szerepeNövénytermesztés vezető szerepe

– Bhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-eBhután, Nepál: gazdasági élet alapja, India: mg term. 4/5-e– Rizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoróRizs (India: ter. ¼-e), búza, köles, hüvelyesek, földimogyoró– Gyapot, jutaGyapot, juta– Cukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerekCukornád (cukorból gur), dohány, tea, fűszerek– Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)Kókuszpálma: Maldív-szk (fő kultúrnövény)

Állatállomány számottevőÁllatállomány számottevő– Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)Szarvasmarha, kecske, bivaly, (Bhután, Nepál: jak, juh is)– Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)Halászat: India, Maldív-szk. (mg alapja)

4444

Ipar és turizmus Dél-ÁzsiábanIpar és turizmus Dél-Ázsiában

Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:Bhután, Nepál, Banglades: ipar fejlődésének gátja:– Nyersanyag-, energia- és tőkehiányNyersanyag-, energia- és tőkehiány– Fogyatékos infrastruktúraFogyatékos infrastruktúra– Szegénység Szegénység csekély vásárlóerő csekély vásárlóerő szűkös piac szűkös piac

Élelmiszeripar minden országbanÉlelmiszeripar minden országban Bhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faiparBhután, Nepál: hagyományos kézműipar, faipar Srí Lanka: fejlődik a vegyészetSrí Lanka: fejlődik a vegyészet TurizmusTurizmus

– Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de:Bhután, Nepál: kiemelkedő szerepe, de: Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó Nepál: politikai instabilitás miatt erősen ingadozó bevételek bevételek

főként a fekete- és szürkegazdaságbafőként a fekete- és szürkegazdaságba Bhután: beutazási korlátokBhután: beutazási korlátok

– Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai Maldív-szk: szk közel felén csak turisztikai létesítményeklétesítmények

5555

Vidéki szegények felemelése Vidéki szegények felemelése IndiábanIndiában

Második zöld forradalom Második zöld forradalom mg. komoly mg. komoly potenciálpotenciál

Ehhez a magántőkét a rurális terek felé Ehhez a magántőkét a rurális terek felé kell csábítanikell csábítani– Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási Állami ellenőrzés kivonása a termékelosztási

rendszerbőlrendszerből– Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek Nagykereskedők közvetlenül szerződhessenek

a termelőkkela termelőkkel– Beruházások az öntözés elősegítéséreBeruházások az öntözés elősegítésére– Birtokviszonyok átalakításaBirtokviszonyok átalakítása

6666

A városlakók és az írni-A városlakók és az írni-olvasni tudók aránya olvasni tudók aránya közötti összefüggés közötti összefüggés Indiában (2001)Indiában (2001)

7777

A lányok helyzete A lányok helyzete Dél-Ázsia Dél-Ázsia oktatásábanoktatásában

Analfabétizmus: 47%Analfabétizmus: 47% Térségben a nők helyzete mai napig Térségben a nők helyzete mai napig

alárendelt alárendelt lányok oktatására lányok oktatására rányomja bélyegétrányomja bélyegét– Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok Tipikus indiai 5 osztályt végez, a lányok

átlag eggyel kevesebbetátlag eggyel kevesebbet– Lányok oktatásai helyzetét Lányok oktatásai helyzetét

meghatározza a diszkrimináció, függ meghatározza a diszkrimináció, függ szegénységtől és vallási háttértőlszegénységtől és vallási háttértől

OrszágtípusokOrszágtípusok1.1. Nepál: már az alapfokú oktatáshoz Nepál: már az alapfokú oktatáshoz

történő hozzáférés is akadályozotttörténő hozzáférés is akadályozott2.2. Banglades, India: megvalósul a lányok Banglades, India: megvalósul a lányok

iskolába történő integrációja, de iskolába történő integrációja, de alacsony szintű a szolgáltatásalacsony szintű a szolgáltatás

3.3. Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak Srí Lanka, Maldív-szk.: nők hátránya csak a magasabb szintű oktatásban, a magasabb szintű oktatásban, munkaerőpiaconmunkaerőpiacon

88888888

A gazdasági fejlettség és A gazdasági fejlettség és fejlődés területi különbségei fejlődés területi különbségei IndiábanIndiában

Egy főre jutó GDP (India=100%)

200 % felett125-199 %75-124 %74 % alatt

GDP/fő növekedése (1994=100%)

160 % felett140-159 %125-139 %124 % alatt

Indián belüli fejlettségi Indián belüli fejlettségi különbségek, 2002különbségek, 2002

Gazdasági fejlődési Gazdasági fejlődési különbségek, 1994–különbségek, 1994–20022002

9999

A fejlettség és a fejlődés A fejlettség és a fejlődés összefüggése Indiábanösszefüggése Indiában

r = 0,54r = 0,54

10101010

Népességnövekedés és Népességnövekedés és gazdasági fejlettség Indiában gazdasági fejlettség Indiában (2001)(2001)

11111111

Dél-Ázsia szegényebb országaiDél-Ázsia szegényebb országai

NepálNepál– Egyik legszegényebb országEgyik legszegényebb ország– Fejlesztésekhez segélyekre támaszkodikFejlesztésekhez segélyekre támaszkodik

BhutánBhután– Egyik legelzártabb országEgyik legelzártabb ország– Óvatos gazdaságfejlesztés Óvatos gazdaságfejlesztés életminőség javulása életminőség javulása

Bangladesi gazdaság gondjai: Bangladesi gazdaság gondjai: – Humán- és pénztőke hiányaHumán- és pénztőke hiánya– Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt Népességnövekedés (Dhaka: XX. sz-ban ötszörösére nőtt

11 mió) 11 mió) csekély a felhalmozás és beruházás csekély a felhalmozás és beruházás– Évről-évre ismétlődő természeti csapásokÉvről-évre ismétlődő természeti csapások

12121212

Fejlettebb dél-ázsiai Fejlettebb dél-ázsiai gazdaságokgazdaságok

Srí Lanka jobb helyzetűSrí Lanka jobb helyzetű– Alacsony: term. szap. (10Alacsony: term. szap. (10‰), analfabéták aránya (9%), ‰), analfabéták aránya (9%),

mg. foglmg. fogl– Magas: születéskor várható élettartam, napi Magas: születéskor várható élettartam, napi

tápanyagfogyasztás/fő, GDP/főtápanyagfogyasztás/fő, GDP/fő Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a Maldív-szk: turisztikai bevételek átalakították a

társadalmi-gazdasági viszonyokattársadalmi-gazdasági viszonyokat– Egyik legkisebb ország (300 kmEgyik legkisebb ország (300 km22))– Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas Több mint 1000 korallszigetből csak 202 alkalmas

állandó letelepedésre állandó letelepedésre egyik legsűrűbben lakott ország egyik legsűrűbben lakott ország (néps. helyenként > 1500 fő/km(néps. helyenként > 1500 fő/km22<) <)

– Írástudatlanságot gyakorlatilag felszámoltákÍrástudatlanságot gyakorlatilag felszámolták– Magas születéskor várható élettartamMagas születéskor várható élettartam

13131313

NépesséNépesség (mió g (mió

fő, fő, 2007)2007)

NépsűrűNépsűrűség ség

(fő/km(fő/km22) ) 20072007

TermészTermészetes etes

szaporodszaporodás (ás (‰) ‰) 20052005

15 év 15 év alattiak alattiak aránya aránya

(%) 2005(%) 2005

SzületésSzületéskor kor

várható várható élettartaélettartam (év) m (év) 20052005

Városi Városi lakosság lakosság aránya aránya

(%) 2006(%) 2006

IndiaIndia 11301130 344344 1515 3232 6969 2929BangladeBangladess

150150 10451045 1818 3535 6464 2525

Srí LankaSrí Lanka 2121 320320 1010 2424 7575 1515

NepálNepál 2929 197197 2121 3939 6363 1616BhutánBhután 0,70,7 1515 1313 3838 6464 1111Maldív-Maldív-szigetekszigetek 0,350,35 11661166 2424 4141 6868 3030

Jelentős különbségekJelentős különbségek

14141414

Egy főre Egy főre jutó GNI jutó GNI (USD, (USD, 2006)2006)

Export Export értékeértéke

(Mrd USD) (Mrd USD) 20062006

Import Import értékeértéke

(Mrd USD) (Mrd USD) 20062006

HDI-index HDI-index (ranghely, (ranghely,

177 177 országból) országból)

20062006

IndiaIndia 820820 102,73102,73 133,42133,42 126126BangladesBanglades 450450 9,269,26 13,8413,84 137137Srí LankaSrí Lanka 11601160 6,376,37 8,908,90 9393NepálNepál 320320 0,750,75 1,851,85 138138BhutánBhután 14301430 0,250,25 0,400,40 135135Maldív-Maldív-szigetekszigetek 23202320 1,331,33 9,509,50 9898

15151515

A három gazdasági szektor GDP-ből való A három gazdasági szektor GDP-ből való részesedése/ foglalkoztatottakból való részesedése/ foglalkoztatottakból való

részesedése (%) 2000 – 2004részesedése (%) 2000 – 2004

I.I. II.II. III.III.

IndiaIndia 22/6022/60 27/1227/12 51/2851/28

BangladesBanglades 20/5220/52 27/1427/14 53/3453/34

Srí LankaSrí Lanka 17/3517/35 26/2526/25 57/4057/40

NepálNepál 38/9338/93 21/-21/- 41/-41/-

BhutánBhután 25/9425/94 37/-37/- 38/-38/-

Maldív-szigetekMaldív-szigetek 9/-9/- 16/-16/- 75/5075/50