GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében

Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék,

az MTA Közgazdaságtudományi Intézet

és a Balassi Kiadó

közreműködésével.

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola

Szakmai felelős: Zentai Viola

2011. június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

13. hét

A modern kapitalizmus kulturális

és gazdasági rendszerei

Készítette: Dombos Tamás, Zentai Viola

Szakmai felelős: Zentai Viola

Kapitalizmuselméletek • Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális folyamatok

egységes keretben értelmezve

• Marx

– alap felépítmény

– termelési mód, osztályviszonyok

– elidegenedés, árufetisizmus

• Polányi

– integrációs sémák

– piac kiágyazódása a társadalmi viszonyokból

– ingamozgás: szabadpiac piac korlátozása

• Weber

– kultúra (ethosz) meghatározó szerepe

– racionalizáció, bürokratizáció

Gudeman és a „gazdaság alapja” • Stephen Gudeman (2001)

• A piac beágyazottsága, piaci modell kritikája

• Gazdaság = közösség + piac

• Közösség:

– egymásba ágyazott csoportosulások

– háztartás, törzs, képzelt közösségek (nemzet)

– összetartó erő: közös érdekek + személyes hálózatok

– gazdasági vetület: dolgok előállítása, elsajátítása,

birtoklása

• Piac:

– személytelen, szerződésen alapuló csere

• A piaci tranzakciók a közösség keretei között működnek:

– békepaktumok, jogi szabályozás, üzleti partnerek

– formális gazdasági diskurzus gyakran eltagadja

Gudeman és a „gazdaság alapja” • Kizárólagosság egyik társadalomra sem jellemző, egyik

sem eleve „jobb” mint a másik

• Közösség:

– biztonság, kiszámíthatóság, DE

– hatalom, egyenlőtlenség, kizsákmányolás

• Piac:

– bizonytalanság, magány, erőforrások koncentrációja,

DE

– kötöttségek felszámolása, szabadság, újítás

• A gazdaság alapja:

– közösség által létrehozott/használt anyagi és

társadalmi tér

– környezeti erőforrások, anyagi javak, tudás,

képességek, gyakorlatok összessége

Gudeman és a „gazdaság alapja” • A közösség szabályozza az alaphoz való hozzáférést:

– korlátlan korlátozott alap

– kiutalásra (állandó forrás, pl. föld) és kiosztásra (változó

forrás, pl. termény) vonatkozó szabályok

• Profit:

– a neoklasszikus modell nem ad rá magyarázatot

– a kora modern gazdasági elméletek: profit forrása

gazdaságon kívüli (isten, föld, nemesfémek, emberi faj

jellemzője)

– innováció (Schumpeter): vállalkozó a főszereplő

– értékteremtés: innováció közösségi szinten, az innovátor

csak csomópont

– közösség: személyesség, de szabad másolás, innováció

„kívülről”

– piac: személytelenség, de másolás tilalma, innovátor

nevesítése

Gudeman és a „gazdaság alapja” • Kapitalista vállalat:

– nemcsak piaci szereplő, közösség a maga

alapjával

– tudás, tapasztalat, kapcsolatok

– vállalati identitás: küldetés, logó

– cégérték (goodwill) kifejezése a

könyvelésben

– profit:

• könyvelési szabályok által meghatározott

• tőkén és alapon szerzett haszon

– főkérdés: a vállalati profit hogyan oszlik meg

a tőke és az alap között

Sahlins és a „develop-man” • Marshall Sahlins (1988)

• A világrendszer-elmélet kulturalista kritikája

• Világrendszer-elmélet :

– nem nyugati kultúrák a világgazdaság expanziójának

passzív elszenvedői

– kulturális sokszínűség csökkenése

– Wolf (1982)

• elvileg: nem európai népek aktív szerepe a történelem

alakításában

• gyakorlatban: a termelési módhoz (a világrendszer

gazdasági elvárásaihoz) való mechanikus kulturális

igazodás

• develop-man

– development „félreértése”

– neotradicionális fejlődés: az anyagi kultúra bővülése a

helyi kultúra megerősödéséhez vezet

Sahlins és a „develop-man” • A világkereskedelem 18–19. sz.-i alakulása

• Anglia „teaéhsége”: a Kínával való kereskedelem szükségessége

• 4 helyszín: Kína, Hawaii, észak-amerikai indiánok, Anglia

• Kína

– elzárkózás a nyugati termékek kereskedelmétől

– teakereskedelem ezüstért, fenntarthatatlan: folyamatos nyugati

próbálkozás a kereskedelem megnyitására

– nyugati termékek mint idegen (barbár)

világok furcsa tárgyai: „múzeumi” hozzáállás

– régi Nyári Palota – Yuanmingyuan

– világkép: csökkenő civilizáció egymásba

ágyazott körei, középpontban a császári

udvar

– „kitörési pontok”: szantálfa, ópium

Sahlins és a „develop-man” • Sandwich-szigetek (=Hawaii)

– szantálfaerdők

– nyugati termékek és kulturális szimbólumok (pl. nevek) iránti

erős kereslet

– presztízsjavak:

• törzsfőnökök kereskedelmi monopóliuma a

hagyományos tabuk révén

• különleges termékek: új textíliák, új minták

(csak újdonságok, tömegtermékek kizárva)

– King Kamehameha: kereskedelem (presztízs +

fegyverek) révén egyesíti a törzseket

– felhalmozás jellegű fogyasztás:

• a státuszverseny aláássa a vezetők közötti

együttműködést

• a fogyasztásból kiszorult tömegek dolgoztatása

egyre nehezebb

Sahlins és a „develop-man” • Kwakiutl indiánok

– észak-Amerika (ma: Brit

Columbia, Kanada)

– potlacs

– felhalmozás helyett ajándékozás

– különlegesség helyett mennyiség

• Anglia

– szabadjára engedett élvezetek

– „drogételek” (Sidney Mintz)

elterjedése

– a tea mint az alkoholos italok

helyettesítője

Tér-idő sűrűsödés • Harvey (1990)

• A posztmodern állapot megértése: kulturális-

társadalmi folyamatok a gazdasági folyamatokba

ágyazva

• Fordista gazdaság

rugalmas tőkefelhalmozás

– kiszervezés, just-in-time, részmunkaidő

• Fogyasztási ciklusok felgyorsulása: divat,

eldobhatóság

– „imázsipar” térnyerése

• Kulturális átalakulás:

– mulandóság, bizonytalanság, a kollázs

értékké válása

Carrier, Miller és a „virtualizmus” • James Carrier és Daniel Miller (1998)

• A gazdaság egyre növekvő absztrakciója a nyugati

társadalmakban

• Gyakorlati elméleti absztrakció:

– gyakorlati:

• gazdasági tevékenységek kiágyazódása, gazdasági

kapcsolatok elkülönülése más társadalmi kapcsolatoktól

• példa: takács szövőgyári munkás

• mai példák: szabadkereskedelmi megállapodások,

kiszervezés

– elméleti:

• absztrakt-formális közgazdasági modellek terjedése

• a közgazdaságtan társadalmi szerepének felértékelődése

• a valóság igazítása a modellekhez, nem a modellek

igazítása a valósághoz

Carrier, Miller és a „virtualizmus” • Miller:

– a történelem dialektikus folyamat, korábbi

társadalmi viszonyok tagadása

– általános (absztrakt) és a konkrét (beágyazott)

közötti folyamatos mozgás

– korai kapitalizmus: szabadpiaci viszonyok

(termelés)

jóléti kapitalizmus (fogyasztás)

– késő kapitalizmus: a fogyasztás absztrakciója

mint aggregált kereslet és „fogyasztói

szuverenitás”

– virtuális fogyasztó megjelenése a gazdasági

gyakorlatban

Carrier, Miller és a „virtualizmus” • Auditálás:

– új közszolgálati menedzsment

– gyártási folyamatok auditálása (bio, fairtrade)

– ideológia: fogyasztók (adófizetők) érdekében

– gyakorlatban: számonkérhetőség és közvetlen

beleszólás tereinek szűkülése

• Posztmodern társadalomelméletek:

– posztmodernitás: autentikusság elvesztése,

felszínesség, élvezetek hajszolása, árujelek

végtelen áramlása

– kritika: empirikus alapok (etnográfia) teljes

hiánya

– öncélú elméletek

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

Köszönjük, hogy használta a tananyagunkat!

Bármilyen kérdést, megjegyzést örömmel várunk az

eltecon.hu

honlapon feltüntetett címekre