GazdaságpolitikaMi az, és miért érdekel bennünket?

Félév programjaTárgy tartalma

V. 03.9:00-11:30

V. ea.

Gazdaságpolitika szerepe és helye a közgazdaságtanbanNövekedés és/vagy egyéb célok. A fejlesztés és fejlődés kérdései

V. 03.12:20-17:30

V. ea.

Állam szerepe a gazdaságban. Közgazdasági indokok és egyéb magyarázatok azállami beavatkozásraÁllami kudarcok – megoldások az állami kudarcok elkerüléséreAz állami beavatkozás információs bázisaJövedelempolitika és redisztribúció. Adók, de milyenek?Fiskális és monetáris politika

Kötelező irodalomBod Péter Ákos: Bevezetés a gazdaságpolitikába. Aula Kiadó, 2006.

2

Itt, a kettes pontban, talán lehetnél egy kicsit konkrétabb..

3

Gazdaság alapkérdései: Kinek? Mit? Hogyan

4

Lehetséges megoldásSzabad csere

(közgazdaságtan)Tervezés

(programozás)

Terv és csere együtt(gazdaságpolitika)

Információigény:preferenciák, költségek

Milyen az igazságos-kívánatos elosztás?• Hatékony: nincs pazarlás• Méltányos: az elosztást mindenki/a többség korrektnek tartja• (Eljárás korrektsége: elosztás módja elfogadott – pl. tücsök és a hangya)

5

Definíciós kérdések• A gazdaság és a politika egyfajta szimbiózisa, az állam nézeteit, elhatározásait,

rendszeres döntéseit, cselekedeteit jelenti, amelyeket az állam társadalmi-politikai céljainak megvalósítása érdekében a javak elosztásának befolyásolására alkalmaz

• Gazdaság kontra politika

• Makrogazdasági politika (célok és eszközök a piac befolyásolására) Társadalompolitika (célok és eszközök a társadalom befolyásolására)

• A gazdaságpolitika minimum feltételei1. Dinamikus jövőképre alapozott stratégia2. A kiválasztott eszközrendszer igazodik a stratégiához3. Az alkalmazott eszközök transzparensek és kalkulálhatók4. Viszonylagos függetlenség a politikai nyomásgyakorló csoportoktól5. Elszakadás a napi politika kívánalmaitól

Gazdaság (piac) Politika (terv)Egyéni döntéshozatal, egyéni felelősség Testületi döntéshozatal – koalíciók

Definiált célok, pontosan ellenőrizhetők Homályos (mérhető?) célok, számonkérhetőség

Közvetlen ösztönzés Közvetett ösztönzés

6

A gazdaságpolitika szereplői

7

A gazdaságpolitikai erőterek

• Elméleti-közgazdasági környezet

• Intézményi meghatározottság – hagyományok

• Nemzetközi környezet

• Politikai meghatározottság

8

1. Közgazdaságtan és gazdaságpolitika

• Elmélet és gyakorlat• Rivális elméletek és iskolák

• Neoklasszikus kontra keynesi elmélet• Monetaristák• Új-klasszikus és új-keynesi elméletek

• Rivális gazdaságpolitikák

9

2. Intézményi meghatározottság• Útfüggőség jelensége• Korai és késői iparosítás

• Vegyesgazdaságok típusai

Autonóm gazdaság modell Félállami/félpiaci modell

Decentralizált állam Centralizált állam

Szakértő kormányzás Politikai állam

Magántulajdon dominanciája Tulajdonos állam – államkapitalizmus

Független civil társadalom Függő civil szféra

Tervutasítás Vegyesgazdaság Piacgazdaság

Állam által vezérelt Neokorporatív Piacközpontú

10

Vegyesgazdaságok továbbgondolva

11

3. Nemzetközi környezet• Nemzetközi szervezetek és megállapodások

• EU• GATT-WTO• IMF• „Washingtoni konszenzus” - 1989

• Szakmai fórumok• Befektetők• Hitelminősítők

12

4. Politikai meghatározottság• A politikai érdekek sajátos gazdaságpolitikai taktikákat diktálhatnak

(hosszú és rövid távú érdekek)• Politikai üzleti ciklusok

• Preferenciák módosításának szándéka

13

Gazdaságpolitikai célok„A közgazdaságtan első leckéje a szűkösség: Semmiből sincs annyink, amennyi teljesen kielégítené mindazokat, akik vágynak rá.A politika első leckéje az, hogy figyelmen kívül hagyja a közgazdaságtan első leckéjét”

Thomas Sowell

15

Gazdaságpolitikai célok• Általános cél: jólét növelése• Mérhetőség• Makrogazdasági politika Gazdaságpolitika

Növekedés/Fejlődés Foglalkoztatás

ÁrstabilitásKülső-belsőegyensúly

Hatékonyság

Méltányosság

16

Foglalkoztatás és infláció• Phillips-görbe

• Eredeti változat 1861-1957• Erősen vitatott

Infláció

Munkanélküliség

17

Növekedés és infláció• Újklasszikus elmélet: állandó pénzromlási ütem mellett érhető

el a legmagasabb hosszú távú növekedési ütem• Keynesi megállapítások•• Pénzpiac Beruházások alakulása

Kamatláb Kamatláb

Reálpénz mennyisége Beruházások

18

Növekedés/foglalkoztatás és egyensúly

• Költségvetési expanzió és a nemzeti jövedelem kapcsolata

• 𝑌𝑌 = 11−𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀(1−𝒕𝒕)

∗ 𝐶𝐶𝑎𝑎 + 𝐼𝐼 + 𝑮𝑮 + 𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀1−𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀𝑀 1−𝒕𝒕

(𝑻𝑻𝑻𝑻 − 𝑻𝑻𝒂𝒂)

• Gazdasági növekedés és a külső egyensúly• TB=EX-IM-MPM*Y

Növekedési típus Egyensúlyőrző növekedés Egyensúlyromboló növekedés

Pillérek ExportBeruházások

ImportFogyasztás

Egyéb jellemző Mérsékelt költségvetési hiány

Növekvő költségvetési hiány

Következmény Foglalkoztatás bővülésÁllamadósság/GDP csökkenMérsékelt reálbér növekedés

Foglalkoztatás stagnál19

1. Növekedés és fejlődés

• Növekedés mértéke: hosszú távú hangsúly

• Éves növekedés és időtáv

1% 2% 3% 4% 5% 7% 10%

10 év 110 122 134 148 163 197 259

20 év 122 149 181 219 265 387 673

50 év 164 269 438 711 1 147 2 946 11 739

100 év 270 724 1 922 5 050 13 150 86 772 1 378 061

20

GDP növekedés 1993-2012

1,2 1,3 1,3 1,3 1,4 1,4 1,4 1,4 1,5 1,5 1,6 1,6 1,7 1,7 1,71,9

2,1 2,22,4 2,4

2,5 2,6

7,0

0,0

1,0

2,0

3,0

4,0

5,0

6,0

7,0

8,0

21

Kilátások (OECD, 2060, $/fő)

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

2012 2060

22

Pozíció az EU-ban (GDP/fő, PPP, EU-28=100)

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100

Bulgária

Románia

Lettország

Magyarország

Lengyelország

Észtország

Litvánia

Szlovákia

Csehország

Szlovénia

2012 2004

23

Növekedés vagy fejlődés• Mennyiségi és minőségi változás

• Áruk, szolgáltatások• Termelési tényezők – munkaerő

• Életminőség összetevői• Anyagi jólét• Életkörülmények

• Biztonság• Oktatás• Egészségügy• Környezetvédelem

• Boldogság

24

2. Foglalkoztatás (2012, 25-64 évesek)

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

70,0

80,0

90,0

25

3. Infláció• Kibocsátási rés (Output gap): A potenciális jövedelem és az

aktuális jövedelem közötti különbség• Potenciális jövedelem: optimális erőforrás-felhasználás melletti

nemzeti jövedelem• NAIRU (Non-Accelerating Inflation Rate of Unemployment):

természetes munkanélküliségi ráta stabil árszínvonal-emelkedés esetén

• Újklasszikus-mainstream elmélet:1. Ha az infláció üteme állandó2. Elérhető a természetes munkanélküliség rátája3. Ennek fenntartása mellett a gazdaság a potenciális növekedési

ütem mellett bővül4. Hosszú távon ez a legmagasabb elérhető növekedési ütem 26

Inflációs trendek

0

20

40

60

80

100

120

140

160

180

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Czech Republic Hungary Romania Russia Turkey

27

Inflációs trendek

-2

-1

0

1

2

3

4

5

1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010

Austria Finland Germany Japan United States Switzerland

28

4a. Belső egyensúlyÁllamháztartás egyenlege/GDP 2012

-9

-8

-7

-6

-5

-4

-3

-2

-1

0

1

29

4b. Külső egyensúlyFolyó fizetési mérleg egyenlege/GDP 2012

-6

-4

-2

0

2

4

6

8

10

12

30

Célok súlya a hagyományos ideológiák szerint

Szocialista Konzervatív Liberális

Növekedés Domináns Jelentős Jelentős

Foglalkoztatás Domináns Jelentős Másodrangú

Árszínvonal stabilitása

Másodrangú Domináns Domináns

Államháztartás Másodrangú Jelentős Domináns

Folyó fizetési mérleg

Másodrangú Jelentős Jelentős

31

A gazdaságpolitikai célok teljesülésének méréseA statisztika olyan, mint a bikini. Sok fontos dolgot megmutat, de a lényeget rejtve hagyja.

Sir Frank Holmes

Mérés és mérhetőség• Mutatószámok nélkül nem értékelhetjük a gazdaságpolitika

eredményességét, a célok teljesülését

• A gazdaságpolitika egyes részcéljai viszonylag jól mérhetők• Bár a legtöbb mutatórendszer erősen vitatott

• A végső cél, a jólét mérése-mérhetősége meglehetősen halovány

33

Foglalkoztatás mérőszámai• KSH: http://www.ksh.hu• Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat: http://www.afsz.hu

• Főbb adatsorok• Népesség megoszlása, kor, nemek, foglalkoztatási helyzet szerint• Foglalkoztatás alakulása szektorok, nemzetgazdasági ágak szerint• Keresetek alakulása, átlagbér a gazdaság különböző szektoraiban• Álláskeresők statisztikái kor, végzettség, földrajzi elhelyezkedés

szerint

34

Munkanélküliségi ráta településenként, 2013 vége

0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50

Sajókaza (BAZ)

Konyár (Hajdú

Prügy (BAZ)

Paszab (Szabolcs)

Alsóvadász (BAZ)

Csákány (Somogy)

Botpalád (Szabolcs)

Hedrehely (Somogy)

Tiszakarád (BAZ)

Tiszaberek (Szabolcs)

Domaháza (BAZ)

Szászfa (BAZ)

Gadna (BAZ)

35

Árstabilitás• KSH: http://www.ksh.hu• Több árufajta árait szokás mérni

• A legjellemzőbb a fogyasztói árindex, CPI: a lakosság (a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám

• CPI kiszámítás• Reprezentánsok: a lakosság fogyasztásában mérvadó, a

legfontosabb minőségi jellemzőkkel körülhatárolt termékek és szolgáltatások köre

• Árfelíró helyek (kb. 100 település)• Adatgyűjtés: árfelírók, telefonos megkérdezés, internetes lekérés

36

Monetáris statisztikák• Magyar Nemzeti Bank: http://www.mnb.hu• A forgalomban lévő pénz mennyiségének nyomon követése

• Monetáris bázis (készpénz + kereskedelmi bankok betétei): 3.800 milliárd forint

• M1: 8.567 milliárd forint• M2: 15.539 milliárd forint• M3: 17.519 milliárd forint (2014. január)

• Kamatlábak alakulása• Hitelezési viszonyok alakulása• Pénzpiaci és értékpapír-piaci áttekintés

37

Belső egyensúly• Kormányzati pénzügyi statisztikák• Áttekintést adnak a közpénzek felhasználásáról• KSH: http://www.ksh.hu• Nemzetgazdasági Minisztérium:

http://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium• Államadósság Kezelő Központ: http://www.allampapir.hu/• Magyar Államkincstár: http://www.allamkincstar.gov.hu/• Állami Számvevőszék: http://www.asz.hu/

38

Külső egyensúly• Nemzetközi fizetési mérleg• Magyar Nemzeti Bank: http://www.mnb.hu

39

Gazdasági növekedés• Nemzeti számlák rendszere (SNA)

• KSH állítja össze• GDP, GNI, GNDI

• Konjunktúra-mutatók• A nemzeti jövedelem és a gazdaság más mutatóinak ingadozására

kidolgozott indikátorrendszer• KSH• Ecostat: http://www.ecostat.hu/• Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet: http://www.gvi.hu/• Gazdaságkutató Intézet: http://www.gki.hu• Típusai:

• Megelőző: rendelésállományok, készletváltozás, beruházások• Együtt haladó: ipari termelés, kiskereskedelmi forgalom• Lemaradó: foglalkoztatás

40

Fejlődés mutatói• Emberi Fejlődési Index (HDI)

• ENSZ: http://hdr.undp.org/en/• Várható élettartam • Oktatás (beiskolázási mutatók) • Egy főre jutó GDP

41

HDI rangsor 2012HDI helyezés Ország HDI GNI/fő GNI - HDI

1 Norway 0,955 48688 42 Australia 0,938 34340 153 United States 0,937 43480 64 Netherlands 0,921 37282 85 Germany 0,92 35431 106 New Zealand 0,919 24358 267 Ireland 0,916 28671 197 Sweden 0,916 36143 69 Switzerland 0,913 40527 2

10 Japan 0,912 32545 1118 Austria 0,895 36438 -518 Singapore 0,895 52613 -1526 Luxembourg 0,875 48285 -2026 United Kingdom 0,875 32538 -528 Czech Republic 0,873 22067 1029 Greece 0,86 20511 1330 Brunei 0,855 45690 -2333 Estonia 0,846 17402 1335 Slovakia 0,84 19696 936 Qatar 0,834 87478 -3537 Hungary 0,831 16088 1338 Barbados 0,825 17308 10

42

Egyéb egzotikus mutatók• Bruttó nemzeti boldogság:

http://www.grossnationalhappiness.com/• 9 összetevő: pszichológiai elemek, életszínvonal, kormányzás

minősége, egészség, oktatás, közösségi élet, kulturális sokszínűség, időbeosztás

• Happy Planet index: http://www.happyplanetindex.org/• Várható élettartam, elégedettségi index, ökológiai lábnyom

• Quality of Life Index: Economics Intelligence Unit

43

HPI 2011 – a világ

44

HPI 2011 - Európa

45

46

Beavatkozás okaiA kormány gazdaságról alkotott képe néhány rövid mondatban összefoglalható: Ha mozog, adóztasd meg! Ha tovább mozog, szabályozd! Ha már nem mozog, támogasd!

Ronald Reagan

Miért kell állam (a hatékonysághoz)?

• Jóléti közgazdaságtan első tétele: 1. Ha minden szóba jöhető terméknek, szolgáltatásnak létezik piaca,2. ha ezeken a piacokon minden termelő és fogyasztó tökéletesen

versenyző, 3. és racionálisan viselkedik,4. ha nincsenek externáliák és mindenki tökéletesen informált,5. akkor az egyensúlyi pontban a javak és erőforrások elosztása

Pareto-hatékony.

• Piaci kudarc: Minden olyan jelenség, ami ezeknek a feltételeknek a teljesülését akadályozza.

• A piaci kudarcok indokolják az állam létét és beavatkozását (bár a piaci kudarcot maga a piac is kezelheti, nem csak az állam)• A beavatkozás akkor eredményes, ha az abból származó többletek

meghaladják az állam működéséből fakadó veszteségeket (a társadalmi többlet nagyobb, a holtteher-veszteség kisebb) 48

Piaci kudarcok tipikus példái

• Ezeket nem tartjuk egyenrangúnak – hierarchia figyelhető meg• alapkudarc: tranzakciós költségek, nem racionális piaci magatartás• tovagyűrűző hatás: az összes többi

• Elsősorban az alapkudarcokra kell fókuszálni

Feltétel Kudarca

Mindennek van piaca Határidős piacokNem pénzbeli megtakarítások piaca (idő, energia sat.)Biztosítás

Tökéletesen versenyző szereplők OligopóliumokMonopóliumok

Racionálisan viselkedő szereplők FüggőségDivat – reklám

Externáliák és informáltság Pozitív és negatív externáliákTranzakciós költségekKözjavakAszimmetrikus információk – megbízó-ügynök probléma

49

1. Nem racionális piaci viselkedés• Homo oeconomicus: racionálisan kalkulál, és maximalizálásra

törekszik – a hasznossági és költségfüggvényének megfelelő optimalizálást végez

• Kudarc megjelenési formái• Szellemi kapacitások korlátai számos tovagyűrűző hatása van• Függőségi viszony hatása döntéseinkre

• Döntési és megtapasztalt hasznossági függvények eltérése• Döntés a családban, közösségben• Függőséget okozó javak

• Érzelmi alapú döntések• Kevés megszerezhető információ• Szoros verseny a pro és kontra érvek között

• Hogyan jelenik meg az állam?• Döntést segítő kalkulátorok, szimulátorok• Alapértelmezett változat döntési lehetőségnél• Nevelés a gyereken keresztül

50

2. Tranzakciós költségek• A gazdasági tranzakciók, cserék létrejöttének idő-, energia- és

erőforrás-szükségletét mutatják• Típusai:

• Információ beszerzésének és terjesztésének költsége• Koordinációs költségek• Elsüllyedt költségek• Transzferálási költségek• Szabályok érvényesítésének költségei

• Piaci kockázati prémium: a tranzakciós költségek jelenléte egyfajta biztosítási járulék beépítésére ösztönzi a piaci szereplőket

• Hogyan jelenik meg az állam?• Hatékony ügyintézés és igazságszolgáltatás• Információs adatbázisok• Infrastruktúra (pl. közlekedés, telekommunikáció) fejlesztése 51

3. Közjavak• Fogyasztásuk közös• Határköltsége nulla• Nem lehetséges a kizárás

• Potyautas magatartás• Példa: 10 milliós befektetés, 20 milliós javulás, 1.000 homogén

hozzájáruló – fejenként 10.000 forint

Versengő?

Igen Nem

Kizárás?Igen Magán Meritorikus

Nem --- Közjószág

Többiek Kimenet

Fizet (90%) Nem (10%)

ÉnFizet +10.000 -10.000 0,9*10.000+0,1*(-10.000)=8.000

Nem +20.000 0 0,9*20.000+0,1*0=18.000 52

• Közjavak iránti kereslet: egyéni keresleti függvények vertikális összegzése – az egyéni keresleti függvény nem azonos

• 10.000 rendőrautóért összesen 30.000*10.000 forintot fizetnek ketten• Helytelen megoldás: mindketten ugyanannyit fizetnek• Helyes megoldás: Pan 100 milliót, Stan 200 milliót fizet

0

10000

20000

30000

40000

0 2000 4000 6000 8000 10000 12000 14000 16000

Adóá

r (fo

rint)

Rendőrautók száma

Pan keresleti függvénye

Stan keresleti függvénye

Stan és Pan közös keresleti függvénye

53

• A fogyasztó preferenciáinak eltitkolásában érdekelt• Módszer a preferenciák felfedésére:

• Mindenki más keresleti görbéjének összegzése• Egyén: csak akkor kell adót fizessen, ha az ő preferenciái szerint

növekednie kellene a közjavak mennyiségének• Csak akkor működik, ha nincsenek tranzakciós költségek

Közjószág mennyisége

Közjószág határköltsége

Többi adófizető kereslete

Többletadó fizetés

Ennyivel szeretne többet az egyén

54

4. Externáliák• Egy gazdasági szereplő tevékenysége piaci ellentételezés

nélkül befolyásolja egy másik szereplő helyzetét• az extern hatás következménye, hogy a tevékenység egyéni

határhaszna vagy határköltsége eltér a tevékenység társadalmi határköltségétől vagy határhasznától

• Coase-tétel: nulla tranzakciós költségek mellett az externáliahatása kiküszöbölhető

• Hogyan jelenik meg az állam?• Adórendszer korrekciós hatása

• Egy doboz cigaretta jövedéki adója: (11,9+22,3)*19=650• Költségvetési források biztosítása (kuponok, transzferek,

költségvetésből finanszírozott szolgáltatások, kedvezmények)55

5. Monopóliumok• Magas be- és kilépési korlátok esetén probléma• Ezt a tranzakciós költségek okozzák

• Elsüllyedt költségek• Információ megszerzésének költségei

• Hogyan jelenik meg az állam?• Versenyzabályozás

56

6. Kontraszelekció• Opportunista magatartás: a tranzakciós költségek miatti

ellenőrizhetetlenség tudatos kihasználása• Kockázati prémium épül az árakba• Ügynök-megbízó ellentét

57

Piaci kudarcok összefoglalva• Az állam feladata, hogy

• biztosítsa az egyének számára a minél racionálisabb döntés meghozatalát

• csökkentse a piaci tranzakciós költségeket• esetleg a tovagyűrűző hatásokat közvetlenül is kezelje

• Ugyanakkor az állami beavatkozás nem ingyenes• kiadásokkal jár – erőforrásokat von el• további piaci kudarcokat válthat ki• kormányzati kudarcok lépnek fel

58

Kormányzati kudarc• Az állam működésének tökéletlenségéből adódó jóléti

veszteség, a beavatkozás nem kívánt piactorzító hatása, ami eltávolítja a gazdaságot a Pareto-hatékony állapottól.

• Lehetséges okok

59

1. Az állam nem mindenható• Kötelezhet másokat, de nem biztos, hogy a várt hatást éri el az

intézkedés• Naiv kormányzati megközelítés: hamis elképzelés arról, hogy csak

a kormányzat létezik, ill aktív• Adaptív kormányzati megközelítés

• Példa:• Jövedéki adó emelése feketekereskedelem felfutása

60

2. Nem racionális magatartás• Agykapacitás korlátai – kompetenciahiány• Erős függőségi viszonyok

• állam foglyul ejtése• Az informáltság szinte mindig rosszabb, mint a

versenyszférában• Friedman jóléti mátrixa

• Az egyének kevésbé tudnak racionálisan viselkedni az állami szférában

Piac Ajándék/adománySaját

Másé

Saját magára Másra

Kinek a pénze?

Kire költi?

Állami vásárlásKupon/transzfer

61

3. Racionális tájékozatlanság• Tökéletlen információ (tranzakciós költség) a választó és a

politikus között• Közvetít: választási rendszer• Addig érdemes tájékozódni, amíg a további információ várható

határhaszna meghaladja az információgyűjtés határköltségét• A tájékozatlan szavazó szavazata semmit nem ér

• Folyománya:• életstílus, értékrend, párthoz való tartozás• lobbicsoportok• véleményformálók• a politikusok nem is koncentrálnak a közügyek tételes dolgaira a

kampány során 62

4. Racionális távolmaradás• Koordináció költségei (tranzakciós költség)• A szavazás lebonyolítása pénzbe kerül, és a szavazásnak van

alternatív költsége a szavazó részéről• A szavazás alternatív költsége majdnem mindig magasabb,

mint a szavazásból származó haszon• Az alternatív költség csak 50-50%-os állásnál lehet alacsonyabb,

mert olyankor tényleg tétje van a szavazásnak• Példa: 8 millió szavazó, véletlen szavazatmegoszlás esetén annak

esélye, hogy hatással vagyok a kimenetre 1 : 8.000.000• Példa 2: Autóvásárlás piaci alapon (1) és választással (2)

• (1) az lesz a miénk, ami kiválasztunk• (2) az lesz a miénk, amit a többség megszavaz• Melyik esetben magasabb a döntésünk várható haszna?

63

5. Megbízó-ügynök ellentét a bürokráciában• Tökéletlen információ az állami bürokráciában• Aszimmetrikus információk

• választópolgár és a közhivatal• közhivatal és a törvényhozó• hivatalon belül, vezető és beosztott között

• A megbízó-ügynök ellentét sokkal súlyosabb, mint a versenyszférában• Személyes érdekek: előmenetel, befolyás, mellékes jövedelem• Finanszírozás nem a teljesítmény alapján

• Forrásharácsolás• Álteljesítmények

• Hivatal megkerülhetetlenné tétele• Szisztematikus rövid távú orientáció

64

6. Szavazási paradoxon• Megjelölhetők-e egyáltalán egyértelmű célok szavazás révén?

• Megismerhetők-e a preferenciák• Szavazási paradoxon

• Arrow-féle lehetetlenségi törvény: nem állítható fel olyan jóléti függvény, amely a társadalom minden tagjának preferenciáját tükrözi, és konzisztens döntést eredményez

A opció B opció C opció

X szavazó 1. 2. 3.

Y szavazó 3. 1. 2.

Z szavazó 2. 3. 1.

65

7. Belépési korlátok• A politikai piacra való be- és kilépési korlátok

• Párttámogatási rendszer• Bázis kiépítésének költségei• Imázs

66

8. Adóztatás költsége• Transzferálási költségek

• Hivatalok fenntartása (adóhivatal és támogatói)• Adófizetés adminisztratív költségei a versenyszférában• Piactorzító hatás (holtteherveszteség)

67

9. Szavazatcsere

• B és C szavazó összefogásának externális hatása a nettó társadalmi jólét csökkenése

• A szavazatcsere gyakran az állam túlköltekezéséhez vezet

Szavazók 1. javaslat 2. javaslat

A -10 -10

B +6 -2

C -4 +10

Nettó társadalmi jólétváltozás -8 -2

Város Új busz Adóteher Nettó jólét

Miskolc 100 2 milliárd + 0,5 milliárd

Debrecen 100 2 milliárd + 0,5 milliárd

Szeged --- 2 milliárd - 2 milliárd

Összesen 200 6 milliárd - 1 milliárd68

10. Járadékvadászat• Járadék: a monopolhelyzetből származó többletnyereség• Arra irányuló tevékenység, hogy az állam olyan szabályokat

érvényesítsen, amelyek korlátozzák a versenyt, és így járadékra adnak lehetőséget

• Háttéralku a politikusok és a vállalati csoportok, szakszervezetek vagy hivatali dolgozók között

• Veszteség:• Csökkenő verseny• Lobbizásra elfecsérelt erőforrások

69

11. Erkölcsi kockázat• Megtéveszteni egy másik felet azért, hogy többlethaszonhoz

juthassunk• Az erkölcsi kockázat fokozottan sújtja az állami szférát: a

piacon az önérdek követése a közjóra vezet (Adam Smith), az állami szférában viszont veszteséget okoz

• Kontraszelekció az állami szférában• Alacsony hatékonyság többletforrásokat vonzhat• Az adminisztrációban nincs verseny

70

• Egyensúlyozás a piaci és kormányzati kudarcok között• Bizonyos megoldások csökkenthetik a kormányzati kudarcokat

71

Egyetértesz-e az alábbi állításokkal?

1. A vásárolj hazait mozgalom segíti a hazai munkahelyteremtést2. A benzinárak ingadozása nagyrészt a piaci erőkkel

magyarázható3. Nehéz előrejelezni a részvényárfolyamokat4. A széndioxid-kibocsátás megadóztatása hatékonyabb eszköz a

globális felmelegedés ellen, mint a az autók károsanyag-kibocsátásának direkt szabályozása

5. Magyarország profitált az EU tagságból6. A Fészekrakó program, és a szocpol eltörlése javítja a

fogyasztói döntések hatékonyságát7. A nagyvállalatok vezetői túlfizetettek

72

Gazdaságpolitikai eszközökPár milliárd itt, néhány milliárd ott. Mire észbe kap az ember, már komoly pénzekről van szó.

Everett Dirksen szenátor

74

Fiskális politikaNem lehet kérdéses, hogy ez egy költségvetés. Van benne egy csomó szám.

George W. Bush

Definíciók• Fiskális politika: olyan előírások és döntések összessége,

amelyek az államháztartás pénzügyi kötelezettségvállalásaival, ill. pénzügyi beavatkozásaival vannak összefüggésben. Hatását a költségvetésen keresztül fejti ki.

• Államháztartás: az állami szféra egészének pénzügyi mérlege, az állami feladatokat ellátó intézmények gazdálkodásának rendszere.

• Költségvetés: kettős feladatot tölt be; egyrészt az államháztartás pénzügyi terve, másrészt az aktuális gazdaságpolitikai elképzelések gyakorlati megvalósításának legfontosabb eszköze.

76

Mire költünk? (2012, 14.927 Md Ft)Környezet; 183 Védelem; 193 Lakás- és kommunális

szolgáltatások; 232Kultúra; 412

Rend és közbiztonság; 516

Oktatás; 1349

Egészségügy; 1357

Gazdaságiszerepvállalás; 1876

Kormányzat; 3032

Szociális juttatás; 4686

Egyéb; 1091

77

Hol állunk (2011)?

0

0,05

0,1

0,15

0,2

0,25

0,3

0,35

0,4

0,45

Magyarország Egyesült Királyság Szlovákia Ausztria

78

Államháztartás alapelvei• Éves költségvetés elve: költségvetési év• Egységesség elve: egyetlen törvény• Nyilvánosság elve• Teljesség elve: minden kiadás és bevétel szerepel – bruttó

elszámolás• Részletezettség elve• Kötelező ellentételezés elve

79

Államháztartás alrendszerei• Együttes nagyságrend (2014, tervezet):

• Bevétel: 15.984 milliárd forint• Kiadás: 16.968 milliárd forint

• Központi (kormányzati) költségvetés• Társadalombiztosítási alapok• Elkülönített állami alapok• Önkormányzatok

80

1. Társadalombiztosítási alapok• Társadalombiztosítás: a társadalom közös kockázatvállalásán

alapuló, a biztosítás és a szolidaritás elveinek alapján működő, többnyire kötelező biztosítási rendszere.• Önkéntes biztosítási elemek egészíthetik, amik

többletszolgáltatásra jogosítanak• Két nagy alap:

• Nyugdíjbiztosítási Alap• Kezeli: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)

• Egészségbiztosítási Alap• Kezeli: Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP)

• Állami részvétel?• Nem racionális magatartás (távoli veszélyek diszkontálása)• Eljárás korrektsége (krónikus betegek biztosítása)• Méltányosság – szolidaritás

81

TB kiadások, 2014 előirányzat, millió forint

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 2 964 608Nyugellátás 2 947 863Egyéb 16 745

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 884 177Táppénz 63 000GYED 106 350Rokkantsági, rehabilitációs ellátások 345 000Gyógyító, megelőző ellátás 936 270Gyógyszertámogatás és gyógyászati segédeszköz t. 345 414Egyéb 88 143

ÖSSZES KIADÁS 4 848 785

82

TB bevételek, 2014 előirányzat, millió forint

NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP 2 964 608Szociális hozzájárulási adó és járulékok 2 924 916Egyéb 39692

EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP 1 884 177Szociális hozzájárulási adó és járulékok 691 915Egészségügyi hozzájárulás 157 500Költségvetési támogatások, térítése 922 785Egyéb 111 977

Összes bevétel 4 848 785TB ALAPOK KÖLTSÉGVETÉS SZERINTI EGYENLEGE 0

83

2. Elkülönített állami pénzalapok• Költségvetésen kívüli forrásokat is felhasználó, az állam egyes

ágazati feladatainak finanszírozása érdekében létrehozott önállóan gazdálkodó szervezetek

• Jellemzőik:• Meghatározott, költségvetéstől független bevételeik vannak• Különböző miniszterek felügyelik, de decentralizáltan működnek• Speciális célok ellátását biztosítják• Bevételeik továbbgördülnek, nem veszítik el, ha év végéig nem

költik el• Számuk csökkenőben van• Bevételeik és kiadásaik eltörpülnek az államháztartás főszámaihoz

képest 84

2014 előirányzat, millió forintNemzeti Foglalkoztatási AlapÖsszes bevétel 327 449 Összes kiadás 377 449Központi Nukleáris Pénzügyi Alap Összes bevétel 32 009Összes kiadás 32 009Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Összes bevétel 17Összes kiadás 16Kutatási és Technológiai Innovációs Alap Összes bevétel 56 235Összes kiadás 51 235Nemzeti Kulturális AlapÖsszes bevétel 10 750 Összes kiadás 8 750Bethlen Gábor AlapÖsszes bevétel 11 107Összes kiadás 11 107

85

3. Helyi önkormányzatok• Két szint: megyei és települési (Budapesten: kerületi)

önkormányzatok • 3168 települési önkormányzat, közülük kb. 1500 rendelkezik önálló

polgármesteri hivatallal• Kontraszelekció és föderális berendezkedés• Gazdálkodásuk részleteit költségvetési rendelet rögzíti

• Ezt hosszabb távú gazdasági program kidolgozása előzi meg• Részei: területfejlesztési és –rendezési, valamint településfejlesztési terv

• Határidők• Költségvetési koncepció• Költségvetési rendelet javaslat: november 30-áig kell a testület elé

terjeszteni• Nem kötelező abban az évben elfogadni (központi költségvetés

kihirdetését követő 60 nap)• Szeptember 15-éig be kell számolni az első féléves gazdálkodásról• Zárszámadás: tárgyévet követő április 30-áig

86

Önkormányzat Európában

0 5 000 10 000 15 000 20 000 25 000 30 000 35 000 40 000

LitvániaÍrország

SzlovéniaÉsztország

BulgáriaSvédország

HollandiaNagy-Britannia

HorvátországBelgiumAusztria

LengyelországSvájc

SzlovákiaMagyarország

RomániaPortugália

CsehországOlaszország

SpanyolországNémetország

UkrajnaFranciaország

Törökország

5892 357

87

Lakosság/önkormányzat

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

160 000

Cseh

orsz

ág

Fran

ciao

rszá

g

Szlo

váki

a

Port

ugál

ia

Sváj

c

Mag

yaro

rszá

g

Ausz

tria

Span

yolo

rszá

g

Észt

orsz

ág

Rom

ánia

Ném

etor

szág

Ola

szor

szág

Horv

átor

szág

Szlo

véni

a

Leng

yelo

rszá

g

Finn

orsz

ág

Lett

orsz

ág

Belg

ium

Bulg

ária

Mon

tene

gró

Svéd

orsz

ág

Görö

gors

zág

Holla

ndia

Szer

bia

Litv

ánia

Dáni

a

Írors

zág

Nag

y-Br

itann

ia

1 681 3 134

15 546

40 025

88

Járások 2013-tól

89

Helyi önkormányzatok támogatásai (2013, milliárd Ft)Központi támogatás összesen 674 808

Működési általános támogatása 117 890

Köznevelési és gyermekétkeztetési feladatok 168 078

Szociális és gyermekjóléti feladatok 189 312

Kulturális feladatok 28 966

Egyéb 170 562

90

Helyi adók (2012, milliárd Ft)https://hakka.allamkincstar.gov.hu/

Helyi adó 610

építményadó 82

telekadó 11

magánszemélyek kommunális adója 11

iparűzési adó 498

Idegenforgalmi adó 6,5

Gépjárműadó (átengedett, 40%) 74

Termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója 0,1

Talajterhelési díj 1

91

4. Központi kormányzat• Szerkezete

• Fejezetek: önállóan felügyelt, irányított szervek és előirányzatok összessége – költségvetési fejezetrend

• Pl. OGY, KE, AB, MTA, minisztériumok stb.• Költségvetési címek és alcímek: szervezeti és szabályozási

szempontból összetartozó, tovább részletezett előirányzatok• Pl. I. fejezet (Országgyűlés) címei: Országgyűlés Hivatala,

Közbeszerzési hatóság, Pártok támogatása, PSZÁF, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

• Előirányzat csoportok• Működési célú előirányzat: személyi juttatások, járulékok, dologi

kiadások• Felhalmozási célú előirányzat: beruházások, felújítások

92

Bevételek (2014 előirányzat, millió forint)KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 10 671 554GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK BEFIZETÉSEI 1 351 738Társasági adó 358 800,0Hitelintézeti járadék 22 600,0Pénzügyi szervezetek különadója 144 000,0Cégautóadó 34 500,0Egyszerűsített vállalkozói adó 67 000,0Bányajáradék 65 000,0Játékadó 33 000,0Energiaadó 17 300,0Környezetterhelési díj 7 500,0Egyéb befizetések 21 300,0Energiaellátók jövedelemadója 61 100,0Rehabilitációs hozzájárulás 65 000,0Kisadózók tételes adója 78 000,0Kisvállalati adó 45 400,0Közműadó 53 000,0

FOGYASZTÁSHOZ KAPCSOLT ADÓK 4 302 690Általános forgalmi adó 3 014 089,6Jövedéki adó 931 900,0Regisztrációs adó 16 300,0Távközlési adó 57 000,0Pénzügyi tranzakciós illeték 269 400,0Biztosítási adó 28 000,0

93

Bevételek (folyt.)LAKOSSÁG BEFIZETÉSEI 1 700 100

Személyi jövedelemadó 1 550 000,0

Adóbefizetések 200,0Illeték befizetések 110 000,0M.személyek jogv. megszünéséhez kapcs. egyes jöv. különadója 900,0Gépjárműadó 39 000

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIR. 2 901 822BEFIZETÉS AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREIBŐL 95 420ÁLLAMI VAGYONNAL KAPCSOLATOS BEFIZETÉSEK 116 004KAMATBEVÉTELEK 93 247EGYÉB

94

Kiadások (2014 előirányzat, millió forint)KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 11 572 937EGYEDI ÉS NORMATÍV TÁMOGATÁSOK 282 574KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÁS TÁMOGATÁSA 69 861SZOCIÁLPOLITIKAI MENETDÍJ TÁMOGATÁS 104 000LAKÁSÉPÍTÉSI TÁMOGATÁSOK 159 200NEMEZETI CSALÁD- ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI ALAP 714 536

Családi támogatások 446 219Korhatár alatti ellátások 175 556Jövedelempótló és jövedelem kiegészítő szociális támogatások 66 822Különféle jogcímen adott térítések 25 940

KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK ÉS FEJEZETI KEZELÉSÜ ELŐIR. 6 410 403AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK TÁMOGATÁSA 1 742 362

Elkülönitett állami pénzalapok támogatása 117 389Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz 917 386Helyi önkormányzatok támogatása 703 588

KAMATKIADÁSOK 1 165 015TÁRSADALMI ÖNSZERVEZŐDÉSEK TÁMOGATÁSA 9 810KORMÁNYZATI RENDKIVÜLI KIADÁSOK 127 121KEZESSÉGÉRVÉNYESÍTÉS 32 320TARTALÉKOK 296 150

Rendkívüli kormányzati intézkedések 120 000Céltartalékok 76 150Országvédelmi Alap 100 000

HOZZÁJÁRULÁS AZ EU KÖLTSÉGVETÉSÉHEZ 288 679 95

Költségvetési ciklus• Előkészítő szakasz

• Irányelvek benyújtása: április 15. (v.é. június 30.)• Költségvetési törvényjavaslat kormány elé: augusztus 31. (v.é.

október 15.)• Költségvetési törvényjavaslat a parlament elé: szeptember 30. (v.é.

október 31.)• Döntési szakasz

• Parlament minden bizottsága véleményezi• Vita két szakasza

• Általános vita (kiadások, bevételek és hiány véglegesítése): november 30.• Részletes vita: átcsoportosítások: december 31.

• Zárószavazás• Döntés-végrehajtási szakasz• Végrehajtás ellenőrzése szakasz

• Zárszámadás: tárgyévet követő június 30.96

Költségvetés tervezése• Kiindulási pont

• igényalapú• erőforráslapú

• Típusok• (Módosított) Bázisszintű tervezés: az előző év (bázisév) adatait

korrigáljuk a tervévre előre látható változásokkal• Feladattervezés: a tervév feladataihoz rendeljük hozzá a várható

kiadásokat és bevételeket• Teljesítménytervezés: teljesítményterv készítés

• Speciális technikái• Tervezési-programozási költségvetési rendszer (PPBS)• Nullbázisú költségvetéstervezés (ZBB) 97

Adórendszerek• Adók célja

• Bevételszerzés• Szociális igazságosság előmozdítása• Konjunktúrapolitika• Visszarettentés-kártérítés• Burkolt protekcionizmus

98

Milyen a jó adórendszer?• Méltányos• Nincs torzító hatással az erőforrások elosztására

• Jövedelmi hatás: az adó csökkenti a rendelkezésre álló jövedelmet• Eltérítési hatás

• Stabilizáló hatású• Átlátható• Egyszerű, betartatható, olcsó

• Ki mennyi adót fizessen?• Haszonelvű adózás• Fizetőképesség szerinti adózás 99

Feketegazdaság - adócsalásEmberi tevékenységből származó javak és szolgáltatások (teljes teljesítmény)

Mérhető teljesítmény (GDP)

Illegális teljesítmény

Informális szektor(háztartási munka, szívességi tevékenység)

Földalatti teljesítmény(eltagadott teljesítmény, fekete foglalkoztatás, TB-adócsalás)

Fantomteljesítmény(számlagyárak, ÁFA csalás)

Illegális teljesítmény(bűnözés, kábítószer, prostitúció)

100

Mérés• Munka-input módszer (LIM, Labour Input Method): vállalati és

lakossági felmérés a munkaráfordításról• Nemzeti számlák rendszere és az adóhatóság szerinti ÁFA,

SZJA mértéke• Vállalkozói, vállalati adóellenőrzés adatai• Készpénz mennyisége, forgási sebessége, készpénz/bankbetét• Villamos áram használat (teljes áramfelhasználás változása és

a GDP változás különbsége, vagy a háztartások áramfelhasználásának alakulása)

• Közvetlen kérdőíves megkérdezés (pl. fekete foglalkoztatás)

101

Rejtett gazdaság MagyarországonForrás GDP

százalékábanÉv Módszer

Eilat-Zinnes 34% 1997 Áramfogyasztás

OECD 30% 1997 GDP jövedelmi és kiadási oldala

Lackó 25-29% 1997-98 Elméleti és tényleges TB járulékbevétel

Christie-Holzner

21% 2001 Háztartások adóterhe és az adóbevétel

Schneider 25-26% 2000-02 Áramfogyasztás, valutakereslet

KSH 12-16 1997-2000 Adatfelvétel

Tóth 17-18% 2001-05 Szakértői becslés

102

Összehasonlítás (Schneider, 2000)

0

10

20

30

40

50

60

70

80

103

Christie-Holzner (2001):Az ÁFA-fizetés elől eltitkolt fogyasztás aránya

0

10

20

30

40

50

60

104

Adók típusai• Közvetlen adó: adóalany megegyezik azzal, akit az adó terhel

• SZJA, társasági adó, vagyonadó• Közvetett adó: adóalany különbözik az adó megfizetőjétől

• ÁFA, jövedéki adó, fogyasztási adók

105

Standard ÁFA kulcsok (2012)

0

5

10

15

20

25

30

106

Társasági adó (2012)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

107

SZJA legmagasabb kulcsa (2012)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

108

SZJA + egyéni TB hozzájárulás (2012)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

109

Bruttó bér felépülése (2013)Bruttó bér 223 000Munkáltató további terhei 63 555

Szociális hozzájárulási adó (27%) 60 210Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 3 345

Munkavállaló terhei 76 935Munkaerőpiaci járulék (1,5%) 3 345Egészségbiztosítási járulék (7%) 15 610Nyugdíjjárulék (10%) 22 300SZJA (16%) 35 680

Teljes bérköltség 286 555Nettó bér 146 065Állami terhek 140 490

110

Adózási szabályok – Laffer-görbe

111

SZJA bevételek alakulása (millió forint)

1200000

1400000

1600000

1800000

2000000

2200000

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

112

Adózási szabályok - Ramsey• Az adó torzító hatása ott a legcsekélyebb, ahol a kínálat vagy

kereslet árrugalmassága a legalacsonyabb• A fogyasztási adók elterjedtsége egyre jelentősebb

113

Költségvetési egyenleg• Elsődleges egyenleg: a folyó bevételek és kiadások egyenlege,

nincs benne a tőketételek eredménye• Teljes egyenleg: az adósságok terheit is figyelembe veszi• Finanszírozása

• Deficitfinanszírozás: jegybanki hitel• Belföldi hitelfelvétel• Külföldi hitelfelvétel• Vagyonértékesítés

114

Államadósság• A múltban felhalmozott államháztartási hiány kumulált

összege• Az állam jövőben rögzített kötelezettségeinek a jelenértékét

• Ricardói ekvivalencia• Implicit államadósság• Államadósság kordában tartása

• Európai stabilitási és növekedési paktum• Kiegyensúlyozott költségvetés követelmény• Államadósság limitálása• Speciális adóemelési szabályok• Költségvetési tanács

115

Adósságkategóriák

116

Alkotmány 36. cikk• (4) Az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi

költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét.

• (5) Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.

• (6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. 117

Államadósság a GDP százalékában

118

Az adósság alakulása (milliárd forint)

0

5000

10000

15000

20000

25000

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Forintadósság Devizaadósság

119

Bruttó államadósság/GDP, 2013

0

50

100

150

200

250

300

120

Nettó államadósság/GDP, 2013

-200

-150

-100

-50

0

50

100

150

200

121

Államadósság hazai valutában

0,00%

20,00%

40,00%

60,00%

80,00%

100,00%

120,00%

122

Monetáris politikaMég szerencse, hogy az emberek nem értik, hogyan működik a monetáris rendszerünk, mert ha értenék, valószínűleg még ma kitörne a forradalom.

Henry Ford

Pénzügyi kormányzás• Pénzügyi kormányzás: a pénz- és tőkepiacok tevékenységének

passzív és aktív szabályozása• A nemzeti pénzügyi kormányzást gyengítő folyamatok:

• Globalizáció• Dezintermediáció

• Nemzetközi intézményi rend Nemzeti szintű pénzügyi kormányzás

• Intézményei:• Jegybank – MNB• PSZÁF• PM

124

Jegybanki működés• Eredeti feladat: kormány bankja és hitelezője

• Sveriges Riksbank, Bank of England• Magyar Nemzeti Bank

• Feladatai: • Monetáris politika irányítása• Pénzügyi stabilitás biztosítása• Fizetési és elszámolási rendszer működtetése• Jegybankpénz mennyiségi szabályozása• Emisszió: papírpénz és érmék kibocsátása• Állam bankja, állami szervek számláinak vezetése• Kereskedelmi bankok számláinak vezetése, tartalékaik őrzése• Devizatartalékok kezelése, devizaszabályozás• Árfolyampolitika kialakítása• Pénzügyi szervezetek felügyelete (PSZÁF)• Államadósság kezelése (AKK)• Adatgyűjtés, információszolgáltatás

125

Monetáris politika• Monetáris politika: A forgalomban lévő pénz mennyiségének a

szabályozása, ami a pénzügyi intézményrendszer közvetítő, azaz transzmissziós tevékenysége révén megy végbe.

• Közgazdaságtan• Pénz semlegességének elve; MV=PY

• Hosszabb távon a pénz mennyiségének indokolatlan bővítése nincs hatással a reálgazdaságra, csak az árak emelkedését okozza

• Rövid távon (sokkhatások esetén) indokolt lehet a beavatkozás• Érvényesülése erősen vitatott

• Árstabilitás és a kibocsátási rés kapcsolata

126

Jegybanki célok• Kettős mandátum: horizontális célok

• Hosszú távú árstabilitás ÉS Foglalkoztatás (ÉS kamatszint)• Hierarchikus célrendszer

• Árstabilitás• Kormány gazdaságpolitikájának segítése

• Egyetlen cél: árstabilitás

127

Monetáris transzmisszióMonetáris politikaJegybanki irányadó alapkamat

Külső hatások

Várakozások Banki és pénzpiaci kamatok

Pénz, hitel Eszközárak Árfolyamok

Bérek, költségek Áru- és munkaerőpiacikereslet és kínálat

Hazai árak Importárak

Árszínvonal

Világgazdasági hatások

Fiskális politikai hatások

Nyersanyagárak

128

Transzmissziós folyamat• Transzmissziós folyamat: miként gyakorolnak hatást a jegybanki

döntések a pénzügyi rendszerre, ill. a reálgazdaságra• Hatásmechanizmusok:

• Kamatcsatorna• Legrövidebb lejáratú ügyletek kamatának befolyásolása Tovagyűrűzés

a pénzügyi rendszer teljes ügylettípus spektrumára • Pénzügyi hatás• Reálgazdasági hatás: eszközár-csatorna

• Vállalati hatás• Háztartási hatás

• A kamatcsatorna érvényesülését nagyban nehezíti a devizahitelezés elterjedése

• Várakozási csatorna• Hitelcsatorna• Árfolyamcsatorna

• Valuta kereslete• Külkereskedelem• Importárak

129

Monetáris politikai rezsimek• Monetáris politikai rezsim: Hogyan kívánja elérni a végső célját

a jegybank?• Típusok:

• Pénzmennyiségi cél• Árfolyamcél• Inflációs célkövetés

130

Pénzmennyiségi cél• Monetary targeting• Monetarista irányzat• Cél: a pénz mennyiségének állandó ütemben való bővítése,

ami illeszkedik a gazdaság bővüléséhez• Napjainkban nem használják

131

Árfolyamcél• Exchange rate targeting• Árfolyamrendszer megválasztása• Pénzpiaci lehetetlenségi tétel

Stabil árfolyam

Szabad tőkepiacok

Önálló monetáris politika 132

Stabil árfolyam• Árfolyam rögzítése egy horgonyvalutához• Kötött monetáris politika: fő cél rögzített árfolyam fenntartása• Importált hitelesség, infláció

• Sokkok kezelése• Rugalmas árfolyamrendszernél az árfolyam változik• Stabil árfolyam esetén a pénz mennyisége és az árszínvonal

változik

133

Inflációs ráták

0

2

4

6

8

10

12

14

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

BG DE

134

Hosszú távú kamatok

0

1

2

3

4

5

6

7

8

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

BG DE

135

Forint/Euró(ECU) árfolyam

0

50

100

150

200

250

300

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011

Rögzített

Csúszó leértékelés

Sávosan rögzített

Lebegő

136

Rögzített szakasz

50

70

90

110

130

150

170

1990 1991 1992 1993 1994 1995

137

Csúszó leértékelés

100

120

140

160

180

200

220

240

260

280

1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001

138

2001 után

200

220

240

260

280

300

320

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

139

Inflációs célkövetés• Inflation targeting• Cél: gazdasági szereplők inflációs várakozásainak lehorgonyzása• Jegybanki inflációs előrejelzés készítése Középtávú inflációs cél

számszerűsítése és nyilvánosságra hozatala• Konkrét cél vagy tartomány

• Stratégia lényege: a középtávú cél a legkevesebb áldozattal érjék el

• 𝐿𝐿𝑡𝑡 = 12∗ [ 𝜋𝜋𝑡𝑡 − 𝜋𝜋∗ 2 + 𝜆𝜆 𝑌𝑌𝑡𝑡 − 𝑌𝑌∗ 2]

• Ahol• πt – adott időszak inflációja• π* - inflációs cél• Yt – adott időszak tényleges nemzeti jövedelme• Y* - potenciális nemzeti jövedelem• Ha λ=0 szigorú inflációs célkövetés• Ha λ>0 reálgazdaság is szerepe kap – rugalmas inflációs célkövetés

• Taylor-szabály: 𝑖𝑖𝑡𝑡 = 𝑟𝑟 + 12∗ 𝜋𝜋𝑡𝑡 − 𝜋𝜋∗ + 1

2∗ (𝑌𝑌𝑡𝑡 − 𝑌𝑌∗)

• Ahol• it – adott időszak irányadó kamatlába• r – egyensúlyi kamatláb

140

Jegybanki függetlenség• Racionális vállalkozások elmélete: a kormányt a rövid

távú érdekei az árstabilitás felborítására ösztönözhetik, ezért nem képes biztosítani azt• Váratlan infláció előnyei• Piaci szereplők inflációt várnak ehhez illesztik a várakozásaikat

• Elemei• Intézményi függetlenség• Személyi függetlenség

• elnöke, MT tagjai nem visszahívhatók• ciklusokon átnyúló, rotációs elv

• Működési függetlenség• Pénzügyi függetlenség• Jogi függetlenség 141

Jegybank: új hatalmi ág?• Professzionalitás, átláthatóság, gyors döntések lehetősége• Demokratikus deficit• Morális kockázat

• 2008 után: árstabilitás jelentőségének háttérbe szorulása

142

Jegybanki eszközök• Jegybanki eszköz: a jegybank a kereskedelmi bankokkal lebonyolított

ügyleteken keresztül befolyásolja a pénzpiacokat, és éri el céljait1. Nyílt piaci műveletek

• Fő módszere a repóügylet: visszavásárlási kötelezettséggel megkötött határidős ügylet

1. Irányadó instrumentum• Fejlett országok (EKB): likviditás bővítés• Fejlődő országok (MNB): likviditásszűkítés

• MNB 2 hetes kötvény eladása2. Hosszabb távú hitelnyújtás

• Legfeljebb egy éves lejárat• Értékpapír fedezettel nyújtott hitel vagy értékpapír eladása• Devizaswap

3. Végleges értékpapír adásvétel (nem repóügylet)2. Kötelező tartalékráta3. Passzív rendelkezésre állás: O/N (overnight) ügylet 143

Pénzügyis stabilitás• Válság, gazdasági sokk idején: likviditás kiszáradása

fizetésképtelenség veszélye• Expanzió: előző eszközök segítségével• Végső hitelezői szerep• Jegybankképes eszközök körének kibővítése• Váltó viszonleszámítolás• „Quantitative easing” – „Mennyiségi lazítás” – Monetáris bázis

extrém bővítése – Végső eset• Fedezet nélküli hitel nyújtása• Hosszabb lejáratú értékpapírok felvásárlása

144